Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 141 (2801. - 2820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:56:51
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:56:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Hogy mikor és milyen körülmények között jutottak el végül az ágyig, nos, az legalábbis kérdéses, de bizonyára megtörtént minden, aminek meg kellett történnie, mert Draenon arra ébred, hogy meztelenül fekszik az ágyon, s a szintén pucér Krisa épp a függönnyel bajlódik. A férfi halkan felmorran, megdörzsöli a szemeit, melyek kegyetlenül égnek, így a vizuális érzékelést egyelőre el is engedi, s mindebből arra következtet, hogy még igen csak korán lehet.*
-Máris reggel van? *dünnyögi meglehetősen kábán, s szorosan magához ölelve a mellé visszabújó nőstényt, egy csókot lehel a homlokára. Ködösek az emlékei az elmúlt éjszakával kapcsolatban, de ebből arra következtet, hogy megkapóan jól sikerülhetett, hiszen a kulcs még mindig a zárban, az ében bőrű szépség pedig mellette fekszik. Akkor olyan rossz biztosan nem volt.*
*Hogy mikor és milyen körülmények között jutottak el végül az ágyig, nos, az legalábbis kérdéses, de bizonyára megtörtént minden, aminek meg kellett történnie, mert Draenon arra ébred, hogy meztelenül fekszik az ágyon, s a szintén pucér Krisa épp a függönnyel bajlódik. A férfi halkan felmorran, megdörzsöli a szemeit, melyek kegyetlenül égnek, így a vizuális érzékelést egyelőre el is engedi, s mindebből arra következtet, hogy még igen csak korán lehet.*
-Máris reggel van? *dünnyögi meglehetősen kábán, s szorosan magához ölelve a mellé visszabújó nőstényt, egy csókot lehel a homlokára. Ködösek az emlékei az elmúlt éjszakával kapcsolatban, de ebből arra következtet, hogy megkapóan jól sikerülhetett, hiszen a kulcs még mindig a zárban, az ében bőrű szépség pedig mellette fekszik. Akkor olyan rossz biztosan nem volt.*
2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:47:39
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:47:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Azután az egy alkalom után gondosan kerüli, hogy a hátához érjen, bár a kezei még mindig igyekeznek felfedezni a férfi testét. Halkan nyög egyet, amikor a felszíni megszorítja a mellét, és ezzel Draenon ki is érdemel egy újabb harapást, ezúttal a fülénél.*
*Valamikor eljuthattak az ágyig, mert másnap reggel Krisa fekve, és takaró alatt ébred, mellette Draenon még mélyen aludhat, hiszen a mélységit is csak az ablakon betűző gyenge, hajnali fény ébresztette.
Ezt a problémát rövid idő alatt megoldja, majd a függönyök által árnyékolt szobában visszamászik az ágyba, hogy a másikhoz simuljon.
Az agya egyik távoli szegletében felrémlik egy másik sötételf is, akinek mintha tartozna valamivel, de túl álmos ahhoz, hogy átgondolja, és ebben a pillanatban fontosabbnak tartja a mellette lévőt, mint bármelyik fajtársát.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Azután az egy alkalom után gondosan kerüli, hogy a hátához érjen, bár a kezei még mindig igyekeznek felfedezni a férfi testét. Halkan nyög egyet, amikor a felszíni megszorítja a mellét, és ezzel Draenon ki is érdemel egy újabb harapást, ezúttal a fülénél.*
*Valamikor eljuthattak az ágyig, mert másnap reggel Krisa fekve, és takaró alatt ébred, mellette Draenon még mélyen aludhat, hiszen a mélységit is csak az ablakon betűző gyenge, hajnali fény ébresztette.
Ezt a problémát rövid idő alatt megoldja, majd a függönyök által árnyékolt szobában visszamászik az ágyba, hogy a másikhoz simuljon.
Az agya egyik távoli szegletében felrémlik egy másik sötételf is, akinek mintha tartozna valamivel, de túl álmos ahhoz, hogy átgondolja, és ebben a pillanatban fontosabbnak tartja a mellette lévőt, mint bármelyik fajtársát.*
2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:18:01
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A férfi épp csak egy kicsit rándul meg, a hátát illető ujjak hatására. Hiába telt el annyi év, még mindig érzékeny a hátát érő érintésekre.
A nő csókját azonban már annál nagyobb lelkesedéssel fogadja és viszonozza, örömmel vetve bele magát a csókcsatába. Halk nyögés hagyja el a száját, ahogy Krisa beleharap az ajkába, viszonzásul mind a két kezével a nő csípőjére markol, ha ez lehetséges, még közelebb húzva magához. A mélységi nőstény, bár különösebben nem kell tennie érte, határozottan felkorbácsolja a férfi vágyait, s ennek egyértelmű tanújelét is felfedezheti ágyéktájon.
Draenon jobbja lassan felkúszik a nőstény hasán, hogy a kezével is birtokba vehesse az egyik puha dombocskát, s nem átall még finoman bele is markolni.*
-Ahogy parancsolod. *leheli halkan, s valóban, többet nem szól, átadja magát Krisa kényének-kedvének.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A férfi épp csak egy kicsit rándul meg, a hátát illető ujjak hatására. Hiába telt el annyi év, még mindig érzékeny a hátát érő érintésekre.
A nő csókját azonban már annál nagyobb lelkesedéssel fogadja és viszonozza, örömmel vetve bele magát a csókcsatába. Halk nyögés hagyja el a száját, ahogy Krisa beleharap az ajkába, viszonzásul mind a két kezével a nő csípőjére markol, ha ez lehetséges, még közelebb húzva magához. A mélységi nőstény, bár különösebben nem kell tennie érte, határozottan felkorbácsolja a férfi vágyait, s ennek egyértelmű tanújelét is felfedezheti ágyéktájon.
Draenon jobbja lassan felkúszik a nőstény hasán, hogy a kezével is birtokba vehesse az egyik puha dombocskát, s nem átall még finoman bele is markolni.*
-Ahogy parancsolod. *leheli halkan, s valóban, többet nem szól, átadja magát Krisa kényének-kedvének.*
2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:03:18
Üzenet elküldve: 2016-03-30 01:03:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Időnként elakadó lélegzettel élvezi a figyelmet, közben végigsiklanak a férfi karjain és mellkasán, majd visszatalálnak a nyakához. Az egyiket a hím hajába fúrja, a másikkal óvatosan végigsimít a hátán. Amikor úgy hallja, a másik befejezte a mondandóját, a hajánál fogva, de igyekezve, hogy ne okozzon fájdalmat, felemeli a férfi arcát.*
-Draenon, imádom a hangodat, de most már hallgass egy kicsit, rendben? *Ezzel csókot nyom a társa ajkaira, majd az arcára is, mielőtt visszatérne a szájához, és egy újabb csók után finoman beleharap az ajkába.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.30 01:04:45
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Időnként elakadó lélegzettel élvezi a figyelmet, közben végigsiklanak a férfi karjain és mellkasán, majd visszatalálnak a nyakához. Az egyiket a hím hajába fúrja, a másikkal óvatosan végigsimít a hátán. Amikor úgy hallja, a másik befejezte a mondandóját, a hajánál fogva, de igyekezve, hogy ne okozzon fájdalmat, felemeli a férfi arcát.*
-Draenon, imádom a hangodat, de most már hallgass egy kicsit, rendben? *Ezzel csókot nyom a társa ajkaira, majd az arcára is, mielőtt visszatérne a szájához, és egy újabb csók után finoman beleharap az ajkába.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.30 01:04:45
2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:42:31
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:42:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
-Még szép, hogy nem. *kuncog fel halkan, nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetet a nőstény legalább annyira élvezi, mint ő maga, hiszen elsősorban éppen Krisa volt az, aki az egészet kezdeményezte. Nem mintha Draenon előbb-utóbb ne tette volna meg, de azért ez mégis csak lényeges szempont.*
-Nem kell hinned nekem. *finoman beleharap a nő nyakába.*
-Azt sem kell elhinned, hogy a reggel újra fényt hoz a világba. *ezúttal lefelé indul el a csókjaival, a lány kulcscsontjára.*
-Vagy azt, hogy a dagály és az apály egymást váltja az idők végezetéig. *ajka finoman, éppen hogy csak érinti Krisa mellét.*
-Mégis így van, s hogy hiszed-e, nem változtat semmin... *súgja, arcát a puha, kerekded halmok közé fúrva, kezei pedig felfedezőútra indulnak a nő testén, azzal a feltett szándékkal, hogy bejárják az egészet, megismerje a másik minden porcikáját.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
-Még szép, hogy nem. *kuncog fel halkan, nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetet a nőstény legalább annyira élvezi, mint ő maga, hiszen elsősorban éppen Krisa volt az, aki az egészet kezdeményezte. Nem mintha Draenon előbb-utóbb ne tette volna meg, de azért ez mégis csak lényeges szempont.*
-Nem kell hinned nekem. *finoman beleharap a nő nyakába.*
-Azt sem kell elhinned, hogy a reggel újra fényt hoz a világba. *ezúttal lefelé indul el a csókjaival, a lány kulcscsontjára.*
-Vagy azt, hogy a dagály és az apály egymást váltja az idők végezetéig. *ajka finoman, éppen hogy csak érinti Krisa mellét.*
-Mégis így van, s hogy hiszed-e, nem változtat semmin... *súgja, arcát a puha, kerekded halmok közé fúrva, kezei pedig felfedezőútra indulnak a nő testén, azzal a feltett szándékkal, hogy bejárják az egészet, megismerje a másik minden porcikáját.*
2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:33:47
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:33:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Néhány pillanat elég arra, hogy felfogja, ezt a játékot nem úgy játsszák, ahogy ő képzelte, de ezzel nincs is semmi problémája.*
-Nem mintha terveztem volna bárhová is menni. *Válaszolja most már a férfi öléből.* -Egy darabig biztos, hogy nem...
*Ahogy a hím csókjai elérik a nyakát, oldalra dönti a fejét, a karjainak meg jobb helyet talál Draenon vállain. Kellemesen megborzong az ajkak érintésétől, és a szavak csak később jutnak a tudatáig. Az arca felforrósodik, de azért előáll egy válasszal, illetve inkább egy kitéréssel.*
-Neked most bármit elhiszek. Akár ezt is. *Kuncog fel, közelebb simulva a párjához.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Néhány pillanat elég arra, hogy felfogja, ezt a játékot nem úgy játsszák, ahogy ő képzelte, de ezzel nincs is semmi problémája.*
-Nem mintha terveztem volna bárhová is menni. *Válaszolja most már a férfi öléből.* -Egy darabig biztos, hogy nem...
*Ahogy a hím csókjai elérik a nyakát, oldalra dönti a fejét, a karjainak meg jobb helyet talál Draenon vállain. Kellemesen megborzong az ajkak érintésétől, és a szavak csak később jutnak a tudatáig. Az arca felforrósodik, de azért előáll egy válasszal, illetve inkább egy kitéréssel.*
-Neked most bármit elhiszek. Akár ezt is. *Kuncog fel, közelebb simulva a párjához.*
2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:08:45
Üzenet elküldve: 2016-03-30 00:08:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A férfi kezei gondolkodás nélkül foglalnak újra helyet a nő csípőjén, ám ezúttal finoman rá is markol, határozott, birtokló mozdulattal húzza magához. Szinte falja a tekintetével, a nő is láthatja rajta a vágyat, akár egy éhes vad, mi hosszú idő után először jut táplálékhoz. Ez persze önmagában nem feltétlenül igaz, de a kalóz idejét sem tudja már, mikor volt utoljára mélységivel, s Krisa amúgy is éppen eléggé különlegesnek tetszik számára, még ezen felül is.*
-Most...? *kérdez vissza játékos mosollyal.*
-Most már nem mész innen sehová. *jelenti ki, s közelebb húzza magához, gyengéden, de határozottan az ölébe ülteti a nőt. Az, hogy Krisa karjai éppen előtte vannak keresztezve, cseppet sem zavarja, sőt. Helyette inkább apró csókokat lehel a másik bőrére, a felkarján indulva el a nyaka irányába.*
-Kíváncsi lennék... *súgja közben, de nem áll meg.*
-Vajon tudatában vagy-e... *valahol itt érhet el a lány nyaka tájékára, ha amaz nem húzódik el.*
-Hogy valóján milyen gyönyörű is vagy... *suttogja Krisa fülébe.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A férfi kezei gondolkodás nélkül foglalnak újra helyet a nő csípőjén, ám ezúttal finoman rá is markol, határozott, birtokló mozdulattal húzza magához. Szinte falja a tekintetével, a nő is láthatja rajta a vágyat, akár egy éhes vad, mi hosszú idő után először jut táplálékhoz. Ez persze önmagában nem feltétlenül igaz, de a kalóz idejét sem tudja már, mikor volt utoljára mélységivel, s Krisa amúgy is éppen eléggé különlegesnek tetszik számára, még ezen felül is.*
-Most...? *kérdez vissza játékos mosollyal.*
-Most már nem mész innen sehová. *jelenti ki, s közelebb húzza magához, gyengéden, de határozottan az ölébe ülteti a nőt. Az, hogy Krisa karjai éppen előtte vannak keresztezve, cseppet sem zavarja, sőt. Helyette inkább apró csókokat lehel a másik bőrére, a felkarján indulva el a nyaka irányába.*
-Kíváncsi lennék... *súgja közben, de nem áll meg.*
-Vajon tudatában vagy-e... *valahol itt érhet el a lány nyaka tájékára, ha amaz nem húzódik el.*
-Hogy valóján milyen gyönyörű is vagy... *suttogja Krisa fülébe.*
2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:59:19
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:59:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Ahogy a férfi csatlakozik hozzá, van alkalma megfigyelni mind a tetoválást, mint a hegeket. Az előbbi érdekelné, mint minden más, a sajátjaihoz hasonlító, vagy attól teljesen különböző minta, de nem tudja, mekkora eséllyel választana megint olyan történetet, amit nem szerencsés. A hegekről nem is akar kérdezni, valószínűleg a hajón töltött évekkel jártak, néhánynak talán köze lehet a korbácsolás történetéhez. Mindenesetre egy elismerő, villanó mosolyt engedélyez magának, mert ezek azt jelentik, hogy a társa túlélte azokat a csatákat.
Egy mosollyal engedelmeskedik a hím hívásának is, majd jobb ötlet híján Draenon combjain helyezkedik el és az arca felé hajol még egy csókért. Az egyik kezét a férfi vállán nyugtatja, a másikkal véletlenszerűen követ egy-egy heget a másik mellkasán.*
-Itt vagyok. És most? *Kérdezi játékos vigyorral az arcán, amikor elhúzódik, valamennyi távolságot még mindig tartva közöttük. A karját most maga előtt fonja össze, már csak azért is, hogy bosszantsa a másikat. Közben a kalóz szemeibe néz, mintha ki próbálná olvasni belőlük, meddig feszítheti a húrt.*
*Ahogy a férfi csatlakozik hozzá, van alkalma megfigyelni mind a tetoválást, mint a hegeket. Az előbbi érdekelné, mint minden más, a sajátjaihoz hasonlító, vagy attól teljesen különböző minta, de nem tudja, mekkora eséllyel választana megint olyan történetet, amit nem szerencsés. A hegekről nem is akar kérdezni, valószínűleg a hajón töltött évekkel jártak, néhánynak talán köze lehet a korbácsolás történetéhez. Mindenesetre egy elismerő, villanó mosolyt engedélyez magának, mert ezek azt jelentik, hogy a társa túlélte azokat a csatákat.
Egy mosollyal engedelmeskedik a hím hívásának is, majd jobb ötlet híján Draenon combjain helyezkedik el és az arca felé hajol még egy csókért. Az egyik kezét a férfi vállán nyugtatja, a másikkal véletlenszerűen követ egy-egy heget a másik mellkasán.*
-Itt vagyok. És most? *Kérdezi játékos vigyorral az arcán, amikor elhúzódik, valamennyi távolságot még mindig tartva közöttük. A karját most maga előtt fonja össze, már csak azért is, hogy bosszantsa a másikat. Közben a kalóz szemeibe néz, mintha ki próbálná olvasni belőlük, meddig feszítheti a húrt.*
2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:30:29
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:30:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*A férfi szája kiszárad, ahogy Krisáról eltűnik az összes ruhanemű, s kezei egyre sürgetőbben szabadítják meg önmagát a különféle rétegektől. Az ing az egyszerűbb eset, abból kibújik, közszemlére téve felsőtestét, melyen több különféle heg található. A mellkasán három azonos irányú vágás keresztben, a hátán nyolc mély barázda emlékezteti az ostor marására, mellkasa jobb felén pedig egy különös mintájú tetoválás foglal helyet.
A csizmáktól is sikeresen megszabadul, ahogyan az övtől is, de a sarkalatos pont a nadrág, melyen újfent neki kell állnia kioldani különféle pántokat, hogy meg tudjon tőle válni. Amint ez sikerül, immáron ő is anyaszült meztelenül ereszkedik bele a vízbe a nővel szemben. Elégedetten sóhajt fel, s első dolga, hogy a feje búbjáig elmerül a kádban. Jelenlétét csupán a buborékok igazolják, ám nyilván nem marad lent sokáig, csupán úgy tíz-tizenöt másodpercig. Utána felbukkan, s hátrasimítja arcából a haját, megtörli a képét.*
-Ez azért elég jó... *jegyzi meg, majd a nő felé nyújtja a kezét, hívón.*
-Gyere! *súgja, bujkáló mosollyal az arcán.*
*A férfi szája kiszárad, ahogy Krisáról eltűnik az összes ruhanemű, s kezei egyre sürgetőbben szabadítják meg önmagát a különféle rétegektől. Az ing az egyszerűbb eset, abból kibújik, közszemlére téve felsőtestét, melyen több különféle heg található. A mellkasán három azonos irányú vágás keresztben, a hátán nyolc mély barázda emlékezteti az ostor marására, mellkasa jobb felén pedig egy különös mintájú tetoválás foglal helyet.
A csizmáktól is sikeresen megszabadul, ahogyan az övtől is, de a sarkalatos pont a nadrág, melyen újfent neki kell állnia kioldani különféle pántokat, hogy meg tudjon tőle válni. Amint ez sikerül, immáron ő is anyaszült meztelenül ereszkedik bele a vízbe a nővel szemben. Elégedetten sóhajt fel, s első dolga, hogy a feje búbjáig elmerül a kádban. Jelenlétét csupán a buborékok igazolják, ám nyilván nem marad lent sokáig, csupán úgy tíz-tizenöt másodpercig. Utána felbukkan, s hátrasimítja arcából a haját, megtörli a képét.*
-Ez azért elég jó... *jegyzi meg, majd a nő felé nyújtja a kezét, hívón.*
-Gyere! *súgja, bujkáló mosollyal az arcán.*
2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:19:41
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:19:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Áldja annak a nevét, bárki is volt az, hogy csak annyi gyertyát gyújtott, amennyit. Így többet lát, mint lent vagy a folyosón. Bár, sejti, hogy a hím tekintetét akkor is érezné, ha nem látná az arcát, már amikor az arcát nézi. Az esetek nagy részében sokkal jobban érdekli az, ahogy mozog, és ahogy eltűnik a vért róla. Mire ez megtörténik Krisaga már meztelen, hiszen jelentősen kevesebb réteget visel, mint Draenon. Valami megint vonzza, így visszatér a férfihoz egy csókra, terv szerint csak futólag, mert nem akarja sokáig feltartani.*
-Siess! *Súgja a másik fülébe, majd végigsimít a vállain, mielőtt ismét távolabb lépne.
Pótolva a korábbi mulasztást, most ő lógatja a kezét a vízbe, hogy ellenőrizze a hőmérsékletet, majd egy elégedett sóhajjal beszáll a kádba. Így is van annyi víz, hogy a haja beleérjen, és pár pillanat múlva azzal kezd el foglalkozni, hogy leengedje a sápadt tincseket, ha már korábban elfelejtkezett róla. Valószínű, hogy ez nem tart tovább, mint Draenonnak a ruháival folytatott küzdelem.*
*Áldja annak a nevét, bárki is volt az, hogy csak annyi gyertyát gyújtott, amennyit. Így többet lát, mint lent vagy a folyosón. Bár, sejti, hogy a hím tekintetét akkor is érezné, ha nem látná az arcát, már amikor az arcát nézi. Az esetek nagy részében sokkal jobban érdekli az, ahogy mozog, és ahogy eltűnik a vért róla. Mire ez megtörténik Krisaga már meztelen, hiszen jelentősen kevesebb réteget visel, mint Draenon. Valami megint vonzza, így visszatér a férfihoz egy csókra, terv szerint csak futólag, mert nem akarja sokáig feltartani.*
-Siess! *Súgja a másik fülébe, majd végigsimít a vállain, mielőtt ismét távolabb lépne.
Pótolva a korábbi mulasztást, most ő lógatja a kezét a vízbe, hogy ellenőrizze a hőmérsékletet, majd egy elégedett sóhajjal beszáll a kádba. Így is van annyi víz, hogy a haja beleérjen, és pár pillanat múlva azzal kezd el foglalkozni, hogy leengedje a sápadt tincseket, ha már korábban elfelejtkezett róla. Valószínű, hogy ez nem tart tovább, mint Draenonnak a ruháival folytatott küzdelem.*
2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:50:48
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:50:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Érdekes, mennyire hasonló gondolatok fogannak meg Krisa és Draenon fejében, mert jelen pillanatban a kalóz is hallja ugyanazt a kis hangot, melyről pontosan tudja, hogy a sajátja, s nem kis elégedettséggel ujjong annak gondolatára, hogy "enyém". Még ha csak ma éjszakára is, még ha csak pár órát lophatnak is el egymás életéből, arra a pár órára egymáséi lehetnek, a világ megszűnhet létezni.
Persze arról nem szól a fáma, hogy azután mi lesz, de Draenon nem is gondol arra, hogy mi lesz holnap után. Megtanította rá az élet, hogy ahelyett, hogy a jövő, avagy a múlt miatt aggodalmaskodik, élvezze a jelent, minden pillanatot, mely érdemes rá, hogy élvezzék, s ez a mostani nagyon is érdemes rá.
Mikor Krisa ajkai elszakadnak tőle, újfent érzi azok hiányát, de nem ér rá foglalkozni ezzel a gondolattal, mert megbűvölten nézi, ahogy a másik vetkőzni kezd, képtelen volna elszakítani a tekintetét a másikról, a szobában égő néhány gyertya éppen elegendő fényt szolgáltat ahhoz, hogy mindent lásson, de éppen csak annyit, hogy ne lásson mindent _teljesen_. Annyi baj legyen, majd megvizsgálja közelebbről is.
Önkéntelen a mozdulat, amivel ledobja magáról a kabátot, s elkezdi a bőrvértje pántjait oldozni. Ez némileg nehezebb így, hogy szinte hipnotikus állapotban bámulja a vele szemben lévő nőt, de végül a páncél is a padlóra kerül, az alatt már csak az egykoron talán hófehér tengerész-ing van, mely mára inkább a szürke bizonyos árnyalataiban játszik.*
*Érdekes, mennyire hasonló gondolatok fogannak meg Krisa és Draenon fejében, mert jelen pillanatban a kalóz is hallja ugyanazt a kis hangot, melyről pontosan tudja, hogy a sajátja, s nem kis elégedettséggel ujjong annak gondolatára, hogy "enyém". Még ha csak ma éjszakára is, még ha csak pár órát lophatnak is el egymás életéből, arra a pár órára egymáséi lehetnek, a világ megszűnhet létezni.
Persze arról nem szól a fáma, hogy azután mi lesz, de Draenon nem is gondol arra, hogy mi lesz holnap után. Megtanította rá az élet, hogy ahelyett, hogy a jövő, avagy a múlt miatt aggodalmaskodik, élvezze a jelent, minden pillanatot, mely érdemes rá, hogy élvezzék, s ez a mostani nagyon is érdemes rá.
Mikor Krisa ajkai elszakadnak tőle, újfent érzi azok hiányát, de nem ér rá foglalkozni ezzel a gondolattal, mert megbűvölten nézi, ahogy a másik vetkőzni kezd, képtelen volna elszakítani a tekintetét a másikról, a szobában égő néhány gyertya éppen elegendő fényt szolgáltat ahhoz, hogy mindent lásson, de éppen csak annyit, hogy ne lásson mindent _teljesen_. Annyi baj legyen, majd megvizsgálja közelebbről is.
Önkéntelen a mozdulat, amivel ledobja magáról a kabátot, s elkezdi a bőrvértje pántjait oldozni. Ez némileg nehezebb így, hogy szinte hipnotikus állapotban bámulja a vele szemben lévő nőt, de végül a páncél is a padlóra kerül, az alatt már csak az egykoron talán hófehér tengerész-ing van, mely mára inkább a szürke bizonyos árnyalataiban játszik.*
2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:35:48
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:35:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Amikor sikerül elszakadnia a hímtől és elindulnak a szoba felé, úgy dönt, gyorsabban haladnak, ha viselkedik. Ugyanazzal biztatja magát, mint lent: ha egyszer a szobába érnek, folytatják.
A felszíni előreengedi az ajtóban, ő meg mosolyog a figyelmességen. Valamiért egész idő alatt feltűnően és számára szokatlanul sokat mosolyog.
Amikor belép a forró víz jellegzetes illata üti meg az orrát, és még jobban elvigyorodik. Egy pillanatra megáll az ajtótól nem messze, elég időre ahhoz, hogy lássa, amint a férfi bezárja az ajtót, de a zárban hagyja a kulcsot. Hálásan elmosolyodik, és követi a másik mozgását, ahogy a kádhoz lép. Elindul Draenon felé, már abban a pillanatban, amikor megáll, majd mikor visszafordul felé, hozzásimul.*
-Tökéletesen. *Feleli suttogva anélkül, hogy akár csak figyelemre is méltatná a vizet. Ismét megcsókolja a férfit, miközben a fejében egy kis hang boldogan hajtogatja, hogy "enyém". Legalább ideiglenesen hajlandó egyetérteni a hanggal, bár annyira nem ostoba, hogy arra számítson, a kalóz huzamosabb ideig mellette maradna.
Hátrébb lép egy lépést, egy játékos vigyort villant a társára, mielőtt vetkőzni kezdene.*
*Amikor sikerül elszakadnia a hímtől és elindulnak a szoba felé, úgy dönt, gyorsabban haladnak, ha viselkedik. Ugyanazzal biztatja magát, mint lent: ha egyszer a szobába érnek, folytatják.
A felszíni előreengedi az ajtóban, ő meg mosolyog a figyelmességen. Valamiért egész idő alatt feltűnően és számára szokatlanul sokat mosolyog.
Amikor belép a forró víz jellegzetes illata üti meg az orrát, és még jobban elvigyorodik. Egy pillanatra megáll az ajtótól nem messze, elég időre ahhoz, hogy lássa, amint a férfi bezárja az ajtót, de a zárban hagyja a kulcsot. Hálásan elmosolyodik, és követi a másik mozgását, ahogy a kádhoz lép. Elindul Draenon felé, már abban a pillanatban, amikor megáll, majd mikor visszafordul felé, hozzásimul.*
-Tökéletesen. *Feleli suttogva anélkül, hogy akár csak figyelemre is méltatná a vizet. Ismét megcsókolja a férfit, miközben a fejében egy kis hang boldogan hajtogatja, hogy "enyém". Legalább ideiglenesen hajlandó egyetérteni a hanggal, bár annyira nem ostoba, hogy arra számítson, a kalóz huzamosabb ideig mellette maradna.
Hátrébb lép egy lépést, egy játékos vigyort villant a társára, mielőtt vetkőzni kezdene.*
2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:01:42
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:01:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Bár nem számított rá (mondjuk számíthatott volna...), hogy amint eltűnnek az esetlegesen figyelő szemek elől, Krisa azonnal letámadja az ajkait, esze ágában sincs ellenkezni, sőt, miért is tenné? Kiélvezi a helyzetet, amennyire csak lehet, hiszen ezért vannak itt, mind a ketten.*
-Arra. *súgja, s fejével az adott irányba int.*
-Miénk a kilences. *teszi hozzá, s ha Krisa is úgy véli, akkor elindul abba az irányba. Kérdéses, hogy újabb csókcsata nélkül elérnek-e odáig, de amennyiben sikerül a különféle nehézségek ellenére is, úgy Draenon kinyitja a nő előtt az ajtót. Magában azért fohászkodik, hogy legyen előkészítve minden, úgy, ahogyan kérte, s amiért fizetett, nem is keveset, ami azt illeti.
Olybá tűnik, hogy fohászát valaki meghallgatta, mert a szoba közepén ott gőzölög a hatalmas dézsányi forró víz, melynek látványa széles vigyort csal a férfi arcára. Ha mind a ketten bejutottak a szobába, magukra zárja az ajtót, de a kulcsot benne hagyja a zárban. Nem akarja, hogy a nő úgy érezze, bármilyen szinten is csapdában van, vagy nincs lehetősége távozni, ha úgy döntene. Persze Draenon nagyon is reméli, hogy nem dönt úgy, de a szabad választás jogát semmi esetre sem vonná meg tőle. A kád mellé lép, s kezével óvatosan belenyúl a vízbe. Elégedetten konstatálja, hogy annak hőmérséklete pont ideális, elég forró, de nem annyira, hogy égesse a bőrét. Úgy néz ki, a kicsengetett aranyak megtették a hatásukat. Krisa felé fordulva, kérdőn néz rá.*
-Mit gondolsz, jó lesz?
*Bár nem számított rá (mondjuk számíthatott volna...), hogy amint eltűnnek az esetlegesen figyelő szemek elől, Krisa azonnal letámadja az ajkait, esze ágában sincs ellenkezni, sőt, miért is tenné? Kiélvezi a helyzetet, amennyire csak lehet, hiszen ezért vannak itt, mind a ketten.*
-Arra. *súgja, s fejével az adott irányba int.*
-Miénk a kilences. *teszi hozzá, s ha Krisa is úgy véli, akkor elindul abba az irányba. Kérdéses, hogy újabb csókcsata nélkül elérnek-e odáig, de amennyiben sikerül a különféle nehézségek ellenére is, úgy Draenon kinyitja a nő előtt az ajtót. Magában azért fohászkodik, hogy legyen előkészítve minden, úgy, ahogyan kérte, s amiért fizetett, nem is keveset, ami azt illeti.
Olybá tűnik, hogy fohászát valaki meghallgatta, mert a szoba közepén ott gőzölög a hatalmas dézsányi forró víz, melynek látványa széles vigyort csal a férfi arcára. Ha mind a ketten bejutottak a szobába, magukra zárja az ajtót, de a kulcsot benne hagyja a zárban. Nem akarja, hogy a nő úgy érezze, bármilyen szinten is csapdában van, vagy nincs lehetősége távozni, ha úgy döntene. Persze Draenon nagyon is reméli, hogy nem dönt úgy, de a szabad választás jogát semmi esetre sem vonná meg tőle. A kád mellé lép, s kezével óvatosan belenyúl a vízbe. Elégedetten konstatálja, hogy annak hőmérséklete pont ideális, elég forró, de nem annyira, hogy égesse a bőrét. Úgy néz ki, a kicsengetett aranyak megtették a hatásukat. Krisa felé fordulva, kérdőn néz rá.*
-Mit gondolsz, jó lesz?
2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:51:30
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:51:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Eltart egy darabig, mire választ kap, és elindulnak felfelé a lépcsőn, de igazából ez nem zavarja, legszívesebben ácsorogna még valamennyit hasonló körülmények között, de majd a szobában ott fojtathatják, ahol abbahagyják.
Időnként a hím karjához ütődik a válla, ahogy felfelé haladnak, de eszében sincs odébb lépni. Amikor a lépcső tetejére érnek, eszébe jut, hogy most már nincs közönség, és Draenon elé lép, mielőtt még megindulhatna valamelyik szoba felé. Teszi ezt lehetőleg úgy, hogy közben a férfi karja a derekán maradjon. A mozdulat közben elmosolyodik és úgy néz a társa szemébe, hátha megérti ennyiből is a szándékát. Lábujjhegyre kell állnia, hogy kényelmesen elérje a másik ajkait, ami azzal jár, hogy kénytelen megkapaszkodni a tengerész vállában egy kicsit. Vagy amikor már nem kap levegőt, vagy akkor, amikor a másik úgy dönt, vége a csóknak, odébb lép.*
-Innen merre? *Kérdezi, az ajtók felé intve a fejével.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.29 21:57:35
*Eltart egy darabig, mire választ kap, és elindulnak felfelé a lépcsőn, de igazából ez nem zavarja, legszívesebben ácsorogna még valamennyit hasonló körülmények között, de majd a szobában ott fojtathatják, ahol abbahagyják.
Időnként a hím karjához ütődik a válla, ahogy felfelé haladnak, de eszében sincs odébb lépni. Amikor a lépcső tetejére érnek, eszébe jut, hogy most már nincs közönség, és Draenon elé lép, mielőtt még megindulhatna valamelyik szoba felé. Teszi ezt lehetőleg úgy, hogy közben a férfi karja a derekán maradjon. A mozdulat közben elmosolyodik és úgy néz a társa szemébe, hátha megérti ennyiből is a szándékát. Lábujjhegyre kell állnia, hogy kényelmesen elérje a másik ajkait, ami azzal jár, hogy kénytelen megkapaszkodni a tengerész vállában egy kicsit. Vagy amikor már nem kap levegőt, vagy akkor, amikor a másik úgy dönt, vége a csóknak, odébb lép.*
-Innen merre? *Kérdezi, az ajtók felé intve a fejével.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.29 21:57:35
2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 12:31:00
Üzenet elküldve: 2016-03-29 12:31:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Tray reggel hányigert keltő fejfájással ébred, hangos morgással kezdi a napot. Az ágyon hasra fordulna, mert egész éjszaka mozdulatlanul feküdt és teljesen elgémberedett minden tagja, de a vékonyka bútor hamar elfogy alatta, és ahelyett, hogy arcát a párnába tudná nyomni, legördül róla. Karjával tompítja az esést, de azért hangos koppanással landol a parkettán.*
-Azt a-
*Még a beszéd is fáj - úgy érzi egy cirka négy liter vizet úgy beszívna magába a szervezete, hogy észre sem veszi. Cserepes ajkakkal indul el határozott léptekkel az ajtó felé, majd mikor a kilincs fordítására nem engedelmeskedik az ajtó, felkenődik a lapra.*
~Mi a-~
*Néhányat dübög az ajtón, majd nagyot sóhajt. Fogalma sincs, hogy mi történhetett - az utolsó dolog amire emlékszik, az az, hogy a sokadik üveg dugója cuppan ki az üvegből az asztala mellett.*
~Milyen baromságot csináltam itt, hogy bezártak ide?~
*Ekkortájt tűnik fel neki, hogy az álla minden mozdulatra kattan egyet, és az oldala egy ponton úgy sajog, mintha egy bika öklelte volna fel. Újabb morgást hallat, de a szomjúság nagy úgy, és nincs türelme várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogy valakit bezártak egy szobába. Körbeforgolódik a szobában, hogy mit is tudna tenni, mikor a legegyszerűbb megoldáson állapodik meg.
Ablak.
Átsuhan a szobán, kinyitja az ablakot, és felméri a közte és a föld között felmerülő néhány méternyi problémát.*
~Estem én már nagyobbat is.~
*Állapítja meg végül, majd minden felszerelése híján viszonylag egyszerűen leereszkedik a néhány méter magason lévő ablakból.*
-Azt a-
*Még a beszéd is fáj - úgy érzi egy cirka négy liter vizet úgy beszívna magába a szervezete, hogy észre sem veszi. Cserepes ajkakkal indul el határozott léptekkel az ajtó felé, majd mikor a kilincs fordítására nem engedelmeskedik az ajtó, felkenődik a lapra.*
~Mi a-~
*Néhányat dübög az ajtón, majd nagyot sóhajt. Fogalma sincs, hogy mi történhetett - az utolsó dolog amire emlékszik, az az, hogy a sokadik üveg dugója cuppan ki az üvegből az asztala mellett.*
~Milyen baromságot csináltam itt, hogy bezártak ide?~
*Ekkortájt tűnik fel neki, hogy az álla minden mozdulatra kattan egyet, és az oldala egy ponton úgy sajog, mintha egy bika öklelte volna fel. Újabb morgást hallat, de a szomjúság nagy úgy, és nincs türelme várni, hogy valakinek eszébe jusson, hogy valakit bezártak egy szobába. Körbeforgolódik a szobában, hogy mit is tudna tenni, mikor a legegyszerűbb megoldáson állapodik meg.
Ablak.
Átsuhan a szobán, kinyitja az ablakot, és felméri a közte és a föld között felmerülő néhány méternyi problémát.*
~Estem én már nagyobbat is.~
*Állapítja meg végül, majd minden felszerelése híján viszonylag egyszerűen leereszkedik a néhány méter magason lévő ablakból.*
2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:04:16
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:04:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
-Ha már így rákérdeztél... *kezdene bele, ám úgy dönt, az étel és az ital kérdésköre még várhat. Legalább addig, amíg visszaér, s az nem lehet több, mint néhány perc.*
-Tudod mit, felviszem a kis barátunkat, aztán már rohanok is vissza hozzád, engedd meg, hogy meghívjalak ebédre... vacsorára... *pillant ki az ablakon.*
-Bármire. *zárja rövidre, majd az esetlegesen nemleges választ kikerülendő, már süvít is felfelé a lépcsőn, vállán a félájult mélységivel. Nos, hogy "süvít", az jobbára költői túlzás, de tény, hogy szedi a lábait, s noszogatja a másikat is, hogy lehetőleg minél gyorsabban végezzenek.
Odafent gyakorlott mozdulattal nyitja az ajtót, majd löki be az idegent, aki talán ismételten a padlóra plöttyen ennek hatására.*
-Egyet se félj cimbora, nem maradsz magadra. *kuncogja el magát, s azzal a félig üres rumosüveget az ágy melletti kis asztalkára helyezi. Gyertyát gyújt, beljebb rángatja a szobába a mélységit, majd azzal a lendülettel rázárja az ajtót.*
-Nos akkor... *morogja, miközben a kulcsot fordítja el a zárban.*
-Ideje, hogy közelebbről megismerkedjünk ezzel a koromfekete tüneménnyel odalent, nem igaz? *hiába, ha az ember sokáig van egyedül, egy idő után óhatatlanul rászokik arra, hogy magában beszél. A probléma általában inkább akkor kezdődik, amikor már válaszol is magának.*
*Széles vigyorral huppan le Krisával szemben az asztalhoz, miután mindent ilyen szépen elintézett.*
-Minden rendben van. Ágyba került, kapott egy kis italt, hogy biztos ne kóricáljon el, valamint ez utóbbit biztosítottam egyéb módon is. *nyújtja a kulcsot a nő felé.*
-Ha szeretnéd, bármikor ellenőrizheted, hogy megvan-e még. *hajol közelebb egy titokzatos mosollyal a szája szegletében.*
-De ha már itt tartunk, az imént volt szó olyasmiről, hogy meginnánk, vagy ennénk valamit, miközben egymás társaságát élvezzük, nemde?
-Ha már így rákérdeztél... *kezdene bele, ám úgy dönt, az étel és az ital kérdésköre még várhat. Legalább addig, amíg visszaér, s az nem lehet több, mint néhány perc.*
-Tudod mit, felviszem a kis barátunkat, aztán már rohanok is vissza hozzád, engedd meg, hogy meghívjalak ebédre... vacsorára... *pillant ki az ablakon.*
-Bármire. *zárja rövidre, majd az esetlegesen nemleges választ kikerülendő, már süvít is felfelé a lépcsőn, vállán a félájult mélységivel. Nos, hogy "süvít", az jobbára költői túlzás, de tény, hogy szedi a lábait, s noszogatja a másikat is, hogy lehetőleg minél gyorsabban végezzenek.
Odafent gyakorlott mozdulattal nyitja az ajtót, majd löki be az idegent, aki talán ismételten a padlóra plöttyen ennek hatására.*
-Egyet se félj cimbora, nem maradsz magadra. *kuncogja el magát, s azzal a félig üres rumosüveget az ágy melletti kis asztalkára helyezi. Gyertyát gyújt, beljebb rángatja a szobába a mélységit, majd azzal a lendülettel rázárja az ajtót.*
-Nos akkor... *morogja, miközben a kulcsot fordítja el a zárban.*
-Ideje, hogy közelebbről megismerkedjünk ezzel a koromfekete tüneménnyel odalent, nem igaz? *hiába, ha az ember sokáig van egyedül, egy idő után óhatatlanul rászokik arra, hogy magában beszél. A probléma általában inkább akkor kezdődik, amikor már válaszol is magának.*
*Széles vigyorral huppan le Krisával szemben az asztalhoz, miután mindent ilyen szépen elintézett.*
-Minden rendben van. Ágyba került, kapott egy kis italt, hogy biztos ne kóricáljon el, valamint ez utóbbit biztosítottam egyéb módon is. *nyújtja a kulcsot a nő felé.*
-Ha szeretnéd, bármikor ellenőrizheted, hogy megvan-e még. *hajol közelebb egy titokzatos mosollyal a szája szegletében.*
-De ha már itt tartunk, az imént volt szó olyasmiről, hogy meginnánk, vagy ennénk valamit, miközben egymás társaságát élvezzük, nemde?
2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-18 10:59:12
Üzenet elküldve: 2016-03-18 10:59:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Néhány percig a plafont bámulva fekszik, míg légzése újra nem válik egyenletessé. Arcán önkéntelen mosoly játszik, az elégedettség mosolya. Oldalára fordulva simítja végig a másik karját a csuklóig. Vékony ujjait köré fonja, hogy átvesse vállán beburkolva magát. Szorosan húzódik Zara mellé, némán fürkészi a markáns arcot, ujjait végig futtatja az ajkakon, végül egy már szelíd csókot nyom rá. Lentebb kúszik, előre omló haját könnyed mozdulattal csapja hátra, hogy aztán megpihenjen a férfi mellkasán. Váltakozó nagyságú köröket rajzol, cirógatva a testet, de hamar utoléri az álom az oltalmazó karok közt. *
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Néhány percig a plafont bámulva fekszik, míg légzése újra nem válik egyenletessé. Arcán önkéntelen mosoly játszik, az elégedettség mosolya. Oldalára fordulva simítja végig a másik karját a csuklóig. Vékony ujjait köré fonja, hogy átvesse vállán beburkolva magát. Szorosan húzódik Zara mellé, némán fürkészi a markáns arcot, ujjait végig futtatja az ajkakon, végül egy már szelíd csókot nyom rá. Lentebb kúszik, előre omló haját könnyed mozdulattal csapja hátra, hogy aztán megpihenjen a férfi mellkasán. Váltakozó nagyságú köröket rajzol, cirógatva a testet, de hamar utoléri az álom az oltalmazó karok közt. *
2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-09 10:36:27
Üzenet elküldve: 2016-03-09 10:36:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Valóban nem kérdezte, lehet, hogy hiba volt, de valószínűbb, hogy Morfiusz nem felelt volna.*
– De nem azért, mert nem érdekelt. Csak egyszerűen nem akartalak arról faggatni, ami elmúlt. Nem éreztem helyesnek, akkor nem, mikor először találkoztunk, utána meg beálltál te is a szőlőbe.
*Ez akkor megnyugtatta, útközben pedig nem szórták a pénzt, Shyaharnak is van még, így nem igazán érezte, hogy kérdezgetnie kellene.
Aztán a következő válasz mellbe vágja. Fáj is. Eléggé fáj, de képes megállni szó nélkül.*
~Ugyan mit segítene, ha azt bizonygatnám, nem vagyok nyafogós. Mit használna? És kinek? Nekem nem. Az biztos.~
*Hát csak néz fel a férfira, de nem szól semmit, egész addig tudja is tartani magát, míg Morf oda nem vágja, hogy kifizetné.*
– Nem kell kárpótlás. Amit adtam, annak nincs ára. Nem áru volt.
*Ennyire futja tőle.
Morfiusz megbánthatja, beletiporhat, összetörheti, vagy megpróbálkozhat vele, ha tényleg ez a célja, de ő se nézheti rimának, és nem is viselkedhet úgy vele, azt nem hagyja, az ellen mindig is szólni fog.*
~Én nem vagyok olyan. Nem vagyok olyan, mint akiket eddig ismert. Nem pénzért voltam vele!~
*A durva csók elől nem tud kitérni, de az ajkai mozdulatlanok maradnak, a szemeit is nyitva tartja, nem viszonozza a legcsekélyebb mértékben sem, hiszen tudja, a férfi büntetni akarja.*
~De miért? Mi baja lett hirtelen? Mit tettem? Mi rossz van abban, ha nem a pénzért vagyok vele? Ha én is dolgoznék?~
*Shyahar eddig mindig igyekezett megérteni a férfit, de most ez nem megy neki. Talán mert túl mély a seb, Morf nagyon belegyalogol a lelkébe, minden szava sebez, a csókja is büntetés.
A lány pedig nem szól, mert úgy érzi, attól nem lenne jobb, a férfi csak még jobban a földbe döngölné.*
– Hát ki más?
*Ezt nem bírja megállni.*
~Legalább ne próbálja rám kenni. Én nem bántottam őt.~
*Az biztos, hogy szándékosan nem akarta megsérteni a férfit. Nem is érti, mi siklott ennyire félre, hogyan változhatott így meg minden.
Morf elmegy. Nyilván el.
Ő pedig nem tudja megállítani.*
~Fáj, olyan nagyon fáj, annyira nagyon. Mégsem bánom, hogy vele voltam. Olyan ostoba vagyok, olyan bolond. Buta lány, ostoba, buta lány. Miért pont ő?~
*De erre nem tud felelni. Ez így van, így alakult, így lett. Morfiusz Rarrkon az, és nem más, aki kedves neki. Shyahar tudja, hogy bizonyára lett volna okosabb választás is, de nem érdekli. Még most sem, mikor az ajtó becsapódik, és ő úgy érzi, menten összecsuklanak a lábai, a szíve pedig darabokra hasad.*
~Így lesz vége?~
*Annyira fáj, hogy szinte zokogni sem tud, rázkódnak a vállai, és érzi nedves az arca, de hangot nem ad ki.
Aztán lépteket hall, Morf megperdíti, elsimítja a haját az arcából.
Nem érkeznek szép szavak, sőt a hangsúlya sem sokat enyhült, de most gyengéden fogja. A hűs vizes ruhával végigtörli az arcát, a nyakát, végigsimítja a testén is.
Shyahar pislog, majd újra, próbálja elkapni a mélybarna szempár pillantását.
Lassan bólint.*
~Nem rohant el. Itt van.~
– Hidd el, én sem akarok! *A hangja rekedtesen szól, aztán aprót bólint, el tudja fogadni, hogy nem ma beszélik át, ő sem hitte, hogy egy nap alatt dől el minden, illetve reménykedett, hogy nem úgy lesz.
Nem húzódik el, mert az érintések az arcán egyre finomabbak.*
– Jó.
~Igen jobb lesz lent, vagy a tisztáson. Most a szoba nem jó, talán később, addigra elpárolog belőle a veszekedés emléke. Igen. Később.~
*A második csók már gyengéd, így a lány ajkai ha csak aprócskát is, de moccannak, óvatos viszonzásként.
A ruháját magához szorítja, picikét biccent az intésre, nézi ahogy a férfi csendesen beteszi maga mögött az ajtót.
Mélyet sóhajt, aztán gyors pontos mozdulatokkal lemosakszik. Az öltözködéssel sem sokat vacakol, az egyszerű, hétköznapi ruháját veszi fel. A haját megfésüli, szoros fonatba fonja össze, majd feltekeri és feltűzi.
Még egy dolog van hátra. Lerántja az ágyról a lepedőt. A hideg víz és némi szappan segítségével gyorsan kidörzsöli a foltokat, majd a szék támlájára teríti, úgy, hogy a nedves rész száradni tudjon.
Végül összébb rendezi a holmijait.
Körbenéz, majd az ajtóhoz megy, a botját nem viszi, az ajtót kulcsra zárja.
Mikor odalent a férfi asztala mellé lép csak némileg sápadtabb arca és pirosabb szemei árulkodnak arról, ami odafent történt, nagyon nyugodtan mozog, szinte már elegánsan.*
- Morfiusz, ha ide akarunk visszatérni, a szobáért újra fizetnünk kell, nem lenne jó, ha a fogadós kirakná a holminkat a küszöb elé *veti fel, mikor megáll a férfi mellett.*
~Az aztán tényleg betenne, visszaérünk és mindenünk kiszórva, csak mert most túl idegesek és feszültek vagyunk.~
*Van pénze, ha kell ad is, de a férfira hagyja alapjában az intézkedést, ugyanakkor nem mozdul sehova, nem megy előre, nem vonul félre, ott marad ő is mellette, hogy hallja, mi történik.*
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Valóban nem kérdezte, lehet, hogy hiba volt, de valószínűbb, hogy Morfiusz nem felelt volna.*
– De nem azért, mert nem érdekelt. Csak egyszerűen nem akartalak arról faggatni, ami elmúlt. Nem éreztem helyesnek, akkor nem, mikor először találkoztunk, utána meg beálltál te is a szőlőbe.
*Ez akkor megnyugtatta, útközben pedig nem szórták a pénzt, Shyaharnak is van még, így nem igazán érezte, hogy kérdezgetnie kellene.
Aztán a következő válasz mellbe vágja. Fáj is. Eléggé fáj, de képes megállni szó nélkül.*
~Ugyan mit segítene, ha azt bizonygatnám, nem vagyok nyafogós. Mit használna? És kinek? Nekem nem. Az biztos.~
*Hát csak néz fel a férfira, de nem szól semmit, egész addig tudja is tartani magát, míg Morf oda nem vágja, hogy kifizetné.*
– Nem kell kárpótlás. Amit adtam, annak nincs ára. Nem áru volt.
*Ennyire futja tőle.
Morfiusz megbánthatja, beletiporhat, összetörheti, vagy megpróbálkozhat vele, ha tényleg ez a célja, de ő se nézheti rimának, és nem is viselkedhet úgy vele, azt nem hagyja, az ellen mindig is szólni fog.*
~Én nem vagyok olyan. Nem vagyok olyan, mint akiket eddig ismert. Nem pénzért voltam vele!~
*A durva csók elől nem tud kitérni, de az ajkai mozdulatlanok maradnak, a szemeit is nyitva tartja, nem viszonozza a legcsekélyebb mértékben sem, hiszen tudja, a férfi büntetni akarja.*
~De miért? Mi baja lett hirtelen? Mit tettem? Mi rossz van abban, ha nem a pénzért vagyok vele? Ha én is dolgoznék?~
*Shyahar eddig mindig igyekezett megérteni a férfit, de most ez nem megy neki. Talán mert túl mély a seb, Morf nagyon belegyalogol a lelkébe, minden szava sebez, a csókja is büntetés.
A lány pedig nem szól, mert úgy érzi, attól nem lenne jobb, a férfi csak még jobban a földbe döngölné.*
– Hát ki más?
*Ezt nem bírja megállni.*
~Legalább ne próbálja rám kenni. Én nem bántottam őt.~
*Az biztos, hogy szándékosan nem akarta megsérteni a férfit. Nem is érti, mi siklott ennyire félre, hogyan változhatott így meg minden.
Morf elmegy. Nyilván el.
Ő pedig nem tudja megállítani.*
~Fáj, olyan nagyon fáj, annyira nagyon. Mégsem bánom, hogy vele voltam. Olyan ostoba vagyok, olyan bolond. Buta lány, ostoba, buta lány. Miért pont ő?~
*De erre nem tud felelni. Ez így van, így alakult, így lett. Morfiusz Rarrkon az, és nem más, aki kedves neki. Shyahar tudja, hogy bizonyára lett volna okosabb választás is, de nem érdekli. Még most sem, mikor az ajtó becsapódik, és ő úgy érzi, menten összecsuklanak a lábai, a szíve pedig darabokra hasad.*
~Így lesz vége?~
*Annyira fáj, hogy szinte zokogni sem tud, rázkódnak a vállai, és érzi nedves az arca, de hangot nem ad ki.
Aztán lépteket hall, Morf megperdíti, elsimítja a haját az arcából.
Nem érkeznek szép szavak, sőt a hangsúlya sem sokat enyhült, de most gyengéden fogja. A hűs vizes ruhával végigtörli az arcát, a nyakát, végigsimítja a testén is.
Shyahar pislog, majd újra, próbálja elkapni a mélybarna szempár pillantását.
Lassan bólint.*
~Nem rohant el. Itt van.~
– Hidd el, én sem akarok! *A hangja rekedtesen szól, aztán aprót bólint, el tudja fogadni, hogy nem ma beszélik át, ő sem hitte, hogy egy nap alatt dől el minden, illetve reménykedett, hogy nem úgy lesz.
Nem húzódik el, mert az érintések az arcán egyre finomabbak.*
– Jó.
~Igen jobb lesz lent, vagy a tisztáson. Most a szoba nem jó, talán később, addigra elpárolog belőle a veszekedés emléke. Igen. Később.~
*A második csók már gyengéd, így a lány ajkai ha csak aprócskát is, de moccannak, óvatos viszonzásként.
A ruháját magához szorítja, picikét biccent az intésre, nézi ahogy a férfi csendesen beteszi maga mögött az ajtót.
Mélyet sóhajt, aztán gyors pontos mozdulatokkal lemosakszik. Az öltözködéssel sem sokat vacakol, az egyszerű, hétköznapi ruháját veszi fel. A haját megfésüli, szoros fonatba fonja össze, majd feltekeri és feltűzi.
Még egy dolog van hátra. Lerántja az ágyról a lepedőt. A hideg víz és némi szappan segítségével gyorsan kidörzsöli a foltokat, majd a szék támlájára teríti, úgy, hogy a nedves rész száradni tudjon.
Végül összébb rendezi a holmijait.
Körbenéz, majd az ajtóhoz megy, a botját nem viszi, az ajtót kulcsra zárja.
Mikor odalent a férfi asztala mellé lép csak némileg sápadtabb arca és pirosabb szemei árulkodnak arról, ami odafent történt, nagyon nyugodtan mozog, szinte már elegánsan.*
- Morfiusz, ha ide akarunk visszatérni, a szobáért újra fizetnünk kell, nem lenne jó, ha a fogadós kirakná a holminkat a küszöb elé *veti fel, mikor megáll a férfi mellett.*
~Az aztán tényleg betenne, visszaérünk és mindenünk kiszórva, csak mert most túl idegesek és feszültek vagyunk.~
*Van pénze, ha kell ad is, de a férfira hagyja alapjában az intézkedést, ugyanakkor nem mozdul sehova, nem megy előre, nem vonul félre, ott marad ő is mellette, hogy hallja, mi történik.*
2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:14:39
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:14:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Elfogadhatónak tartja a programot a tisztás részét még élvezhetőnek is. Kár, hogy a lány mindent elront azzal, hogy a munka miatt nyafog. Megfordul a fejében, hogy tényleg hagyja a fenébe és a kívánatos idomai ellenére lelép.*
-Mit érdekel téged miből élek? Eddig se kérdezted.
*Veti oda foghegyről és tovább rángatja a csizmáját még a helyére nem kerül.*
-Hát megfordult a fejemben, de tudod mit?Nem vagy az, semmi nem vagy csak egy nyafogó napszámos lány.
*Most már tényleg kezd elege lenni a vitából. Shya túl sokat beszél feleslegesen. Meglátása szerint illúziókat kerget és nem hajlandó tudomásul venni a valóságot.*
-Neked mi bajod? Ne kombinálj kislány, nem menekülök. Ha akarok itt vagyok veled, ha akarok akkor pedig elmegyek és vissza se nézek.
~Szóval a helyedben visszavennék, vagy komolyan megharagítasz.~
*Megvonja a vállát, aztán folytatja a készülődést, közben rá se néz a meztelenül, az ágyon tovább beszélő lányra.*
~Micsoda koloncot vettem a nyakamba.~
-Szóval most már a kedvesed vagyok, mi?Miért nem mindjárt a férjed!
*Gúnyos mosollyal fordul a lány felé.*
-Ne is álmodj róla. Az apád jól nevelt, igaza van.
*A mosolya gonoszra vált, ahogy a tekintete is.*
-Nem vagyok senkid, úgyhogy ne fogadj el tőlem semmit, mert veszélyes lehet. Kitalálok neked valami kárpótlást, ezért és végeztünk.
*Rámutat a vörös foltokra az ágyon, aztán elfordul, hogy mellényét is magára igazítsa. A következő szájalás sincs hatás nélkül, egy pillanat alatt felküldi a vért az agyába. Megfordul és odalép a lányhoz. A tarkójára teszi a kezét és egy határozott mozdulattal közel húzza magához, aztán az ajkaira sziszegi.*
-Jegyezd meg kislány, azt teszek amit csak akarok, veled is, bárkivel.
*Durván és röviden tapasztja a száját Shya ajkaira, de nem hagyja, hogy most másfelé áramoljon a vére. El is tolja magától a rövid csók után és elkezdi helyére igazítani a késeit.*
-Nem én vagyok az oka, hogy nem vagyunk még odalent és nem inkább jól érezzük magunkat. Már mondtam neked, túl sokat beszélsz.
*Mondja a végszót, mielőtt megigazítaná az övét és lendületes lépésekkel menne az ajtó felé. Visszanéz még a válla fölött. Látja Shya meztelen, megremegő testét a lavór felett. A csík elmélyül a két szeme között, ahogy kitárja az ajtót. Egy lépést tesz kifelé, de aztán bosszúsan kifújja a levegőt és becsapja maga előtt, ahelyett, hogy kimenne. Megfordul és nagy lendülettel visszasétál a lányhoz, aztán maga felé fordítja elsöpörve az arcából tincseket. Nem szól hozzá csak átfogja a derekát és a másik kezével kiveszi a mosdótálból a rongyot. Elkezdi lemosni vele a lány arcát gondosan. Közben újra megnézi az arcát.*
~Nem valami okos dolog. Hagynom kellene, csak a bajom lesz vele. Nyafogó kislány.~
*A rongyot végig vezeti a nyakán, aztán végig simítja a testén.*
-Térjünk vissza erre később, rendben.
*Békésebben szól a hangja. Nem akarja még elengedni ezt a kis verebet, még csak éppen megkóstolta, ezen kívül nem bírja, ha egy nő sír. Jobb azt megelőzni, talán nyer egy kis időt és megmentheti még a mai napjukat, ha Shya is jobban szeretne a tisztáson lenni ahelyett, hogy osztja a nézeteit a munkáról.*
-Nem akarok vitát. Menjünk inkább, ezt meg megbeszéljük, de nem ma.
*Utasításnak hangzik a kérés, de mégis csak az. Rásegít a megegyezésre és gyengéden megtörölgeti Shya arcát.*
-Lent leszek a fogadóban, ha elkészültél gyere le.
*Ad egy gyengéd csókot a szájára, a fegyverszünet jeleként, aztán körbenéz és mielőtt kimenne az ajtón odaadja Shyának a ruháját. Gyengéden elmosolyodva int felé, mielőtt kilép az ajtón, hogy lemenjen a fogadóba.*
~A fenébe vele, de hiányozna. A fenébe velem is!~
*Lemegy a lépcsőn az asztalok irányába, hogy az első útjába akadóhoz levesse magát. Tudja, hogy ez csak fegyverszünet, nyilván vitatkozni fog vele a lány még, de kár lenne egy ilyen szép napot erre pazarolni. Ha Shya megértette a néma üzenetet, akkor tudja, mindegy mennyit szájal vele, a napot vele akarja tölteni.*
//Shyahar//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Elfogadhatónak tartja a programot a tisztás részét még élvezhetőnek is. Kár, hogy a lány mindent elront azzal, hogy a munka miatt nyafog. Megfordul a fejében, hogy tényleg hagyja a fenébe és a kívánatos idomai ellenére lelép.*
-Mit érdekel téged miből élek? Eddig se kérdezted.
*Veti oda foghegyről és tovább rángatja a csizmáját még a helyére nem kerül.*
-Hát megfordult a fejemben, de tudod mit?Nem vagy az, semmi nem vagy csak egy nyafogó napszámos lány.
*Most már tényleg kezd elege lenni a vitából. Shya túl sokat beszél feleslegesen. Meglátása szerint illúziókat kerget és nem hajlandó tudomásul venni a valóságot.*
-Neked mi bajod? Ne kombinálj kislány, nem menekülök. Ha akarok itt vagyok veled, ha akarok akkor pedig elmegyek és vissza se nézek.
~Szóval a helyedben visszavennék, vagy komolyan megharagítasz.~
*Megvonja a vállát, aztán folytatja a készülődést, közben rá se néz a meztelenül, az ágyon tovább beszélő lányra.*
~Micsoda koloncot vettem a nyakamba.~
-Szóval most már a kedvesed vagyok, mi?Miért nem mindjárt a férjed!
*Gúnyos mosollyal fordul a lány felé.*
-Ne is álmodj róla. Az apád jól nevelt, igaza van.
*A mosolya gonoszra vált, ahogy a tekintete is.*
-Nem vagyok senkid, úgyhogy ne fogadj el tőlem semmit, mert veszélyes lehet. Kitalálok neked valami kárpótlást, ezért és végeztünk.
*Rámutat a vörös foltokra az ágyon, aztán elfordul, hogy mellényét is magára igazítsa. A következő szájalás sincs hatás nélkül, egy pillanat alatt felküldi a vért az agyába. Megfordul és odalép a lányhoz. A tarkójára teszi a kezét és egy határozott mozdulattal közel húzza magához, aztán az ajkaira sziszegi.*
-Jegyezd meg kislány, azt teszek amit csak akarok, veled is, bárkivel.
*Durván és röviden tapasztja a száját Shya ajkaira, de nem hagyja, hogy most másfelé áramoljon a vére. El is tolja magától a rövid csók után és elkezdi helyére igazítani a késeit.*
-Nem én vagyok az oka, hogy nem vagyunk még odalent és nem inkább jól érezzük magunkat. Már mondtam neked, túl sokat beszélsz.
*Mondja a végszót, mielőtt megigazítaná az övét és lendületes lépésekkel menne az ajtó felé. Visszanéz még a válla fölött. Látja Shya meztelen, megremegő testét a lavór felett. A csík elmélyül a két szeme között, ahogy kitárja az ajtót. Egy lépést tesz kifelé, de aztán bosszúsan kifújja a levegőt és becsapja maga előtt, ahelyett, hogy kimenne. Megfordul és nagy lendülettel visszasétál a lányhoz, aztán maga felé fordítja elsöpörve az arcából tincseket. Nem szól hozzá csak átfogja a derekát és a másik kezével kiveszi a mosdótálból a rongyot. Elkezdi lemosni vele a lány arcát gondosan. Közben újra megnézi az arcát.*
~Nem valami okos dolog. Hagynom kellene, csak a bajom lesz vele. Nyafogó kislány.~
*A rongyot végig vezeti a nyakán, aztán végig simítja a testén.*
-Térjünk vissza erre később, rendben.
*Békésebben szól a hangja. Nem akarja még elengedni ezt a kis verebet, még csak éppen megkóstolta, ezen kívül nem bírja, ha egy nő sír. Jobb azt megelőzni, talán nyer egy kis időt és megmentheti még a mai napjukat, ha Shya is jobban szeretne a tisztáson lenni ahelyett, hogy osztja a nézeteit a munkáról.*
-Nem akarok vitát. Menjünk inkább, ezt meg megbeszéljük, de nem ma.
*Utasításnak hangzik a kérés, de mégis csak az. Rásegít a megegyezésre és gyengéden megtörölgeti Shya arcát.*
-Lent leszek a fogadóban, ha elkészültél gyere le.
*Ad egy gyengéd csókot a szájára, a fegyverszünet jeleként, aztán körbenéz és mielőtt kimenne az ajtón odaadja Shyának a ruháját. Gyengéden elmosolyodva int felé, mielőtt kilép az ajtón, hogy lemenjen a fogadóba.*
~A fenébe vele, de hiányozna. A fenébe velem is!~
*Lemegy a lépcsőn az asztalok irányába, hogy az első útjába akadóhoz levesse magát. Tudja, hogy ez csak fegyverszünet, nyilván vitatkozni fog vele a lány még, de kár lenne egy ilyen szép napot erre pazarolni. Ha Shya megértette a néma üzenetet, akkor tudja, mindegy mennyit szájal vele, a napot vele akarja tölteni.*
2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-03-08 10:36:41
Üzenet elküldve: 2016-03-08 10:36:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Lassan csóválja a fejét. A Barakk, nos így újra hallva, hogy a férfi oda nagyon nem akar menni, és igen, az aranylánc, a szilva, a hajnali eltűnése, a kép összeállt.*
~Tudom már mi vagy. Csak még azt nem, ki.~
*A parkra is csak megrázza a fejét, nem kell ott időzniük, annyira nem fontos.*
- Edzhetünk a tisztáson is *felel végül.* Lehet, hogy ér majd egy kis meglepetés, az majd ott derül ki, Morf. Már ha nem félsz a kihívástól.
*Shyahar tisztában van vele, hogy egy ilyen mondat vörös posztó a férfi szemében, szinte minimális az esélye, hogy ezek után kitérjen.*
- Rendben, legyen célba dobás is! *áll rá, hiszen neki is van mit tanulnia, és biztos benne, hogy Morfiusz jó tanára lenne ilyen téren.
Alapvetően azt tartja, hogy a férfi sok mindenben jó és ügyes, és szerinte, korántsem olyan elveszett és elkallódott mint amit magáról képzel.*
~Alapvetően jó ember. Még jobb is lehetne, akár csodás is. Ha akarná.~
- Értem, de a Könyvárba benéznék majd. Nagyon híres hely, és a néném örülne pár receptnek.
~A néném, a háború, papa, az élőholtak. A háború.~
*Shyahar a férfi karjai közé simul, és ha esetlenül is, de Morf azért mégis próbálja vigasztalni. A lány nyom egy puszit a csupasz vállára.*
- Igen, tudom, de attól még ez van. Nem tépheted ki magadból. Szeretem a nénémet, papát is. Nem hibátlanok, de, nos, talán ha tényleg hazaviszel, megismered majd őket. Papa pár dologban hasonlít hozzád, vad, morgós, makacs.
*Egész finoman oldalba böki a férfit.*
- Aha, értem. Neked könnyebb dolgozni.
*A lány fürkésző szemekkel nézi a férfit, az arcát, főleg azt a sokszor huncut mélybarna szempárt.*
- Ugye nem akarod nekem beadni, hogy valójában péklegény vagy, és azért osontál ki mellőlem hajnalban?
~Nem volt lisztes a hajad, barátocskám!~
- Vagy mi mást dolgozol?
*Mikor Morf felül és bosszúsan mered rá, felül ő is, majd a takaró után kap, és tessék lássék azért maga elé emeli, ez nem az a perc, mikor mellbedobással kellene érvelni, úgy érzi.*
- Szóval a nőd vagyok? *kérdez rá.
De aztán bólint, elpirul, el is mosolyodik futólag és a férfi keze után nyúl.
Illetve csak nyúlna, mert Morfiusz nem hagy neki időt, a takarót magával rántja és az ágy szélére ül, sietősen kezd öltözködni.
Shyahar meg ott marad meztelenül, hirtelen nincs is mit maga elé kapnia.*
- Mi a bánat bajod van, Morf? Állj csak meg, és ne menekülj el mielőtt felelhetnék!
*A lány kissé zabos lesz attól, hogy Morf máris előre ítélkezik, és falakat emel kettejük közé, anélkül, hogy meghallgatná őt. Próbálja persze azzal nyugtatni magát, hogy a férfi ehhez van szokva, hogy sose kellett még senkire sem figyelnie, se tekintettel lennie. Legalábbis bizonyos téren nem.*
~Magányos farkas.~
- A szavaiddal élve, a te nőd vagyok. Gondolom ezt nem kell külön bizonygatnom az éjszaka után. Úgy vagyok a tied, ahogy senki másé nem voltam.
*A lány most túl dacos és harcos ahhoz, hogy szégyenkezzen amiatt, hogy meztelenül áll a férfi előtt. Egy intéssel mutat az ágy felé, a lepedőn látszik bizony néhány már megszáradt sötétvöröses pötty.*
~Morfiusz nem hülye, tudja, mi az.~
- A kedvesed vagyok *folytatja valamivel nyugodtabban.* Ha azt akarod, mondd így, de engem úgy neveltek, hogy... nos, a nő az apjától, a fivérétől, vagy a férjétől fogadhatja el azt, hogy mindenben és teljesen a férfi tartsa el. De talán még akkor is hozzá akarnék tenni én is valamit ahhoz, amink van.
De ez nem azt jelenti, hogy nem akarnék veled lenni. Azt sem jelenti, hogy kételkednék benne, hogy kettőnkről is tudnál gondoskodni.
*Óvatosan érinti meg a férfi karját, a vállát. Aztán nézi, hogyan rángatja magára az inget.*
- Hát csak eddig tartott? Most elrohansz? Nem lesz célba dobás a tisztáson? Nem lesz semmi? Megkaptad a nőd, és el is dobod azzal a lendülettel? Mintha valami undormány lennék, csak mert eszembe jutott, hogy én is tehetnék kettőnkért?
*A lány megremeg.
Nyel, majd újra. És míg az előbb a családjára gondolva sírt a kedvese előtt, most nem akar, minden erejével próbálja visszafojtani a könnyeit.
Inkább a mosdótál felé fordul, esetlen mozdulattal tölt bele vizet a mellette álló kannából, majd az egyik kis kéztörlőt belemártja.
De a nedves ruha kicsúszik az ujjai közül, és visszacsobban a lavórba.
Shya két oldalt a tál peremét markolja, feje előrebukik, sötét haja az arcába omlik, takarja beharapott száját, szaporán pislogó szemeit. Megremeg.
Nem tudja mire számítson, felel-e valamit Morf, vagy csak az ajtó csapódását fogja hallani, és azt ahogy utána az összetörő szíve szilánkjai lehullanak a hideg padlóra.*
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Lassan csóválja a fejét. A Barakk, nos így újra hallva, hogy a férfi oda nagyon nem akar menni, és igen, az aranylánc, a szilva, a hajnali eltűnése, a kép összeállt.*
~Tudom már mi vagy. Csak még azt nem, ki.~
*A parkra is csak megrázza a fejét, nem kell ott időzniük, annyira nem fontos.*
- Edzhetünk a tisztáson is *felel végül.* Lehet, hogy ér majd egy kis meglepetés, az majd ott derül ki, Morf. Már ha nem félsz a kihívástól.
*Shyahar tisztában van vele, hogy egy ilyen mondat vörös posztó a férfi szemében, szinte minimális az esélye, hogy ezek után kitérjen.*
- Rendben, legyen célba dobás is! *áll rá, hiszen neki is van mit tanulnia, és biztos benne, hogy Morfiusz jó tanára lenne ilyen téren.
Alapvetően azt tartja, hogy a férfi sok mindenben jó és ügyes, és szerinte, korántsem olyan elveszett és elkallódott mint amit magáról képzel.*
~Alapvetően jó ember. Még jobb is lehetne, akár csodás is. Ha akarná.~
- Értem, de a Könyvárba benéznék majd. Nagyon híres hely, és a néném örülne pár receptnek.
~A néném, a háború, papa, az élőholtak. A háború.~
*Shyahar a férfi karjai közé simul, és ha esetlenül is, de Morf azért mégis próbálja vigasztalni. A lány nyom egy puszit a csupasz vállára.*
- Igen, tudom, de attól még ez van. Nem tépheted ki magadból. Szeretem a nénémet, papát is. Nem hibátlanok, de, nos, talán ha tényleg hazaviszel, megismered majd őket. Papa pár dologban hasonlít hozzád, vad, morgós, makacs.
*Egész finoman oldalba böki a férfit.*
- Aha, értem. Neked könnyebb dolgozni.
*A lány fürkésző szemekkel nézi a férfit, az arcát, főleg azt a sokszor huncut mélybarna szempárt.*
- Ugye nem akarod nekem beadni, hogy valójában péklegény vagy, és azért osontál ki mellőlem hajnalban?
~Nem volt lisztes a hajad, barátocskám!~
- Vagy mi mást dolgozol?
*Mikor Morf felül és bosszúsan mered rá, felül ő is, majd a takaró után kap, és tessék lássék azért maga elé emeli, ez nem az a perc, mikor mellbedobással kellene érvelni, úgy érzi.*
- Szóval a nőd vagyok? *kérdez rá.
De aztán bólint, elpirul, el is mosolyodik futólag és a férfi keze után nyúl.
Illetve csak nyúlna, mert Morfiusz nem hagy neki időt, a takarót magával rántja és az ágy szélére ül, sietősen kezd öltözködni.
Shyahar meg ott marad meztelenül, hirtelen nincs is mit maga elé kapnia.*
- Mi a bánat bajod van, Morf? Állj csak meg, és ne menekülj el mielőtt felelhetnék!
*A lány kissé zabos lesz attól, hogy Morf máris előre ítélkezik, és falakat emel kettejük közé, anélkül, hogy meghallgatná őt. Próbálja persze azzal nyugtatni magát, hogy a férfi ehhez van szokva, hogy sose kellett még senkire sem figyelnie, se tekintettel lennie. Legalábbis bizonyos téren nem.*
~Magányos farkas.~
- A szavaiddal élve, a te nőd vagyok. Gondolom ezt nem kell külön bizonygatnom az éjszaka után. Úgy vagyok a tied, ahogy senki másé nem voltam.
*A lány most túl dacos és harcos ahhoz, hogy szégyenkezzen amiatt, hogy meztelenül áll a férfi előtt. Egy intéssel mutat az ágy felé, a lepedőn látszik bizony néhány már megszáradt sötétvöröses pötty.*
~Morfiusz nem hülye, tudja, mi az.~
- A kedvesed vagyok *folytatja valamivel nyugodtabban.* Ha azt akarod, mondd így, de engem úgy neveltek, hogy... nos, a nő az apjától, a fivérétől, vagy a férjétől fogadhatja el azt, hogy mindenben és teljesen a férfi tartsa el. De talán még akkor is hozzá akarnék tenni én is valamit ahhoz, amink van.
De ez nem azt jelenti, hogy nem akarnék veled lenni. Azt sem jelenti, hogy kételkednék benne, hogy kettőnkről is tudnál gondoskodni.
*Óvatosan érinti meg a férfi karját, a vállát. Aztán nézi, hogyan rángatja magára az inget.*
- Hát csak eddig tartott? Most elrohansz? Nem lesz célba dobás a tisztáson? Nem lesz semmi? Megkaptad a nőd, és el is dobod azzal a lendülettel? Mintha valami undormány lennék, csak mert eszembe jutott, hogy én is tehetnék kettőnkért?
*A lány megremeg.
Nyel, majd újra. És míg az előbb a családjára gondolva sírt a kedvese előtt, most nem akar, minden erejével próbálja visszafojtani a könnyeit.
Inkább a mosdótál felé fordul, esetlen mozdulattal tölt bele vizet a mellette álló kannából, majd az egyik kis kéztörlőt belemártja.
De a nedves ruha kicsúszik az ujjai közül, és visszacsobban a lavórba.
Shya két oldalt a tál peremét markolja, feje előrebukik, sötét haja az arcába omlik, takarja beharapott száját, szaporán pislogó szemeit. Megremeg.
Nem tudja mire számítson, felel-e valamit Morf, vagy csak az ajtó csapódását fogja hallani, és azt ahogy utána az összetörő szíve szilánkjai lehullanak a hideg padlóra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370