Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 139 (2761. - 2780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
2780. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:07:49
Üzenet elküldve: 2016-02-29 16:07:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy csók, még egy, mélyebb, keze elindul a lány combján simítva, aztán persze újabb kérdés, amire elhúzza a száját. A kezét nem, azt csak tovább tolja lassan simogatva.*
-Érdekelne? miért nem az érdekel inkább, hogy a kedvemben járj?
*Végül csak válaszol és Shya nem reagál annyira rosszul. Mondjuk, ha úgy veszik tényleg sokat ért a tanácsa tegnap este. A szakmájában muszáj a megfelelően kiválasztani kit is akar átverni, a megfelelő alany még örül is neki.*
-Van aki hallgat rám látod, még aranyat is ér neki a szavam.
~Persze nem neked kis verebem.~
*Ért ahhoz Shya nagyon is, hogy lecsitítsa a kedélyeit, mint ahogy az is megy neki, hogy felkorbácsolja a vágyát. Az apró kedves érintések megteszik a hatásukat. Szórakozottan tekeri egyik ujja köré Shya egy tincsét, aztán kisimítva tekeri ki, aztán mosolyra húzódik a szája. Mikor a lány ajkai megnyílnak, örömmel csókolja hosszan, hogy addig is betapassza a száját és ne érkezzen több kérdés. Persze mihelyt hagyja levegőhöz jutni válaszolnia kell és véletlenül sem azt mondja, rendben nem kérdezek többet.*
-Rejtély? Milyen rejtély lennék én? Egyszerű fickó vagyok, aki nem veti meg az italt.
*Mosolya elárulja, hogy nem gondolja komolyan amit mond, de ahogy eljátszották, hogy ő Morftulius lovag most játszhatják, hogy csak egy egyszerű napszámos. Shya ujjai végig szántanak a gerince mentén, finom érintés ez megint, megint olyan odaadó, ahogy a nevét kimondja.*
~Hiányozna… ~
*Magához öleli szorosan.*
-Nem kell tudnod semmit csak azt, hogy most itt vagyok.
*Suttog a fülébe, aztán csókolja megint, öleli, szereti a teste minden porcikáját. Minden rendben, a madárka marad, vele. Ha többet csókol mint amennyit kérdez, akkor rendben lesznek.*
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy csók, még egy, mélyebb, keze elindul a lány combján simítva, aztán persze újabb kérdés, amire elhúzza a száját. A kezét nem, azt csak tovább tolja lassan simogatva.*
-Érdekelne? miért nem az érdekel inkább, hogy a kedvemben járj?
*Végül csak válaszol és Shya nem reagál annyira rosszul. Mondjuk, ha úgy veszik tényleg sokat ért a tanácsa tegnap este. A szakmájában muszáj a megfelelően kiválasztani kit is akar átverni, a megfelelő alany még örül is neki.*
-Van aki hallgat rám látod, még aranyat is ér neki a szavam.
~Persze nem neked kis verebem.~
*Ért ahhoz Shya nagyon is, hogy lecsitítsa a kedélyeit, mint ahogy az is megy neki, hogy felkorbácsolja a vágyát. Az apró kedves érintések megteszik a hatásukat. Szórakozottan tekeri egyik ujja köré Shya egy tincsét, aztán kisimítva tekeri ki, aztán mosolyra húzódik a szája. Mikor a lány ajkai megnyílnak, örömmel csókolja hosszan, hogy addig is betapassza a száját és ne érkezzen több kérdés. Persze mihelyt hagyja levegőhöz jutni válaszolnia kell és véletlenül sem azt mondja, rendben nem kérdezek többet.*
-Rejtély? Milyen rejtély lennék én? Egyszerű fickó vagyok, aki nem veti meg az italt.
*Mosolya elárulja, hogy nem gondolja komolyan amit mond, de ahogy eljátszották, hogy ő Morftulius lovag most játszhatják, hogy csak egy egyszerű napszámos. Shya ujjai végig szántanak a gerince mentén, finom érintés ez megint, megint olyan odaadó, ahogy a nevét kimondja.*
~Hiányozna… ~
*Magához öleli szorosan.*
-Nem kell tudnod semmit csak azt, hogy most itt vagyok.
*Suttog a fülébe, aztán csókolja megint, öleli, szereti a teste minden porcikáját. Minden rendben, a madárka marad, vele. Ha többet csókol mint amennyit kérdez, akkor rendben lesznek.*
2779. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 20:06:45
Üzenet elküldve: 2016-02-28 20:06:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lágyan visszacsókolja Morfot, aztán mélyebben is, de még azért nem olyan hosszan, hogy már beszélgetni se tudjanak utána. Már tudja, hogy bizony ezzel a jóképű széltolóval olyan csókot is lehet váltani, hogy egyikük sem lesz képes utána értelmesen beszélni. De most nem ez a célja.
Morfiusz nem is cáfolja, hogy el akarja terelni a témától, de ezzel csal még kíváncsibbá teszi.
Ugyanakkor Shya tudja, hogy óvatosnak kell lennie.*
– De, szép, csak érdekelne.
*Morf fölé hajol, várakozva nézi, de közben egy hajtincse a férfi mellkasához ér. Nem nagyon, épp csak a vége, és talán kicsit csiklandoz is, ahogy a lány oldalra fordítja cseppet a fejét.*
–Hmm.
*Azért figyel, nagyon is, és viszonozza Morf pillantását.
Egyébként is szereti a férfi szemeit, kezdettől tetszett neki a mélybarna szempár, aminek a mélyén valami fájdalom is csillan, mégis mindig érezte a belőle áradó melengető biztonságot. Akkor is, mikor Morf a vállára kapta, vagy a mezőn, mikor megragadta, pedig akkor dühös volt.
És a lány valahogy mégsem félt tőle. Eszébe nem jutott, hogy Morfiusz szándékosan bántaná.
Ahogy arra most sem gondol, hogy valakitől erőszakkal szedte volna el az ékszert.*
~De még számtalan lehetőség van.~
*Morf végül ad magyarázatot, még ha az kissé furcsa, akkor is. Nem gondolná, hogy hazudik, sőt nagyjából biztos benne, hogy igazat mond.*
– Sokat ért neki a tanácsod *felel végül.
Az ajkai csókra nyílnak, az ujjai a sötét fürtöket, aztán a széles vállakat simogatják.
Két tenyerét Morf orcáira simítja.*
– Ezernyi dolgot. Egy részét elmondod magadtól, van, amit kérdésre, és akad, amit magamnak kell kitalálnom, de ráérek. Rejtély vagy Morfiusz Rarrkon.
*Shyahar megemeli a fejét, a férfi állára puszil, aztán a szája sarkára, miközben összesimulva fekszenek.
Aztán a szemébe néz újra, az övében egy néma üzenet, nem tudja a férfi megérti-e. Nem mondhatja ki, még nem. De talán…
Igen, valamit megtehet.
Keze végigsimogat a másik gerince mentén, lassan, gyengéden.*
– Morf *súgja a nevét.*
~Megbízol majd bennem egyszer?~
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lágyan visszacsókolja Morfot, aztán mélyebben is, de még azért nem olyan hosszan, hogy már beszélgetni se tudjanak utána. Már tudja, hogy bizony ezzel a jóképű széltolóval olyan csókot is lehet váltani, hogy egyikük sem lesz képes utána értelmesen beszélni. De most nem ez a célja.
Morfiusz nem is cáfolja, hogy el akarja terelni a témától, de ezzel csal még kíváncsibbá teszi.
Ugyanakkor Shya tudja, hogy óvatosnak kell lennie.*
– De, szép, csak érdekelne.
*Morf fölé hajol, várakozva nézi, de közben egy hajtincse a férfi mellkasához ér. Nem nagyon, épp csak a vége, és talán kicsit csiklandoz is, ahogy a lány oldalra fordítja cseppet a fejét.*
–Hmm.
*Azért figyel, nagyon is, és viszonozza Morf pillantását.
Egyébként is szereti a férfi szemeit, kezdettől tetszett neki a mélybarna szempár, aminek a mélyén valami fájdalom is csillan, mégis mindig érezte a belőle áradó melengető biztonságot. Akkor is, mikor Morf a vállára kapta, vagy a mezőn, mikor megragadta, pedig akkor dühös volt.
És a lány valahogy mégsem félt tőle. Eszébe nem jutott, hogy Morfiusz szándékosan bántaná.
Ahogy arra most sem gondol, hogy valakitől erőszakkal szedte volna el az ékszert.*
~De még számtalan lehetőség van.~
*Morf végül ad magyarázatot, még ha az kissé furcsa, akkor is. Nem gondolná, hogy hazudik, sőt nagyjából biztos benne, hogy igazat mond.*
– Sokat ért neki a tanácsod *felel végül.
Az ajkai csókra nyílnak, az ujjai a sötét fürtöket, aztán a széles vállakat simogatják.
Két tenyerét Morf orcáira simítja.*
– Ezernyi dolgot. Egy részét elmondod magadtól, van, amit kérdésre, és akad, amit magamnak kell kitalálnom, de ráérek. Rejtély vagy Morfiusz Rarrkon.
*Shyahar megemeli a fejét, a férfi állára puszil, aztán a szája sarkára, miközben összesimulva fekszenek.
Aztán a szemébe néz újra, az övében egy néma üzenet, nem tudja a férfi megérti-e. Nem mondhatja ki, még nem. De talán…
Igen, valamit megtehet.
Keze végigsimogat a másik gerince mentén, lassan, gyengéden.*
– Morf *súgja a nevét.*
~Megbízol majd bennem egyszer?~
2778. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 18:54:26
Üzenet elküldve: 2016-02-28 18:54:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Sietve keresi meg szobáját hogy miután behámozza magát az ajtón sietve kulcsra zárja azt maga mögött. Még mindig nem hiszi el hogy nem álmodik, de ha így van akkor reméli hogy minél tovább fog tartani. Lehámozza magáról kardjait és óvatosan félrerakja őket, ahogy a többi holmiját is, ruháival viszont már nem nagyon foglalkozik. Pár rétegtől azért csak megszabadul mielőtt finoman leülne bérelt ágyára. Csak üldögél egy kicsit, kifújja magát és nézelődik, mosakodni eszébe sem jut. Meleg van, tető a feje felett, kényelmes ágy, enni is jót evett... Rég nem volt része ilyesmi luxusban. Azon töpreng vajon mit kezdhetne magával ha már itt van, akad-e értelmes munka ebben a városban, és vajon mikor fogják kiutálni innen. Nagyot sóhajt végül és eldönti magát az ágyon, bár lábait fel kell húznia ha el akar férni, de inkább szűkölködik itt a puha felületen minthogy lemenjen nyújtózkodni a kemény padlóra. Reggel a várakozásainak megfelelően későn ébred, már amennyire reggelnek lehet még nevezni a dél előtti fél órát. Ezt is megtoldja még jó pár perc fetrengéssel, de végül csak kikászálódik az ágyból és... nos nem igazán tudja mit kezdjen magával. Hogy kipihente volna magát, azt nem mondhatni. Ahhoz kellene egy igazán neki való ágy meg még pár ilyen éjszaka. Egy kiadós fürdés, masszírozás, meg normális ruhák. Mindenképpen jobb viszont mint az eddigi reggelei, panaszkodnia tehát nincs miért. A cuccát viszont semmiképpen nem hagyná itt úgyhogy ismét mindent magára aggat, lemegy hátha ott találja Sylwerant, ha meg nem... hát majd kitalálja mit tegyen.*
2777. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 14:39:26
Üzenet elküldve: 2016-02-28 14:39:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Naná, hogy nem éri be a lány az újbóli összebújással, ez lány nem.*
-Dehogy hízelgek, komolyan mondtam.
*Mondja két csók között.*
-Ugyan mi lehetett még egy ivóban?
*Az, hogy figyelem elterelést hajtana végre éppen nem cáfolja meg, mert abba mondjuk a lány beletalál. Hallgat és csókol, de amikor nem jön be, akkor a biztos módszerhez nyúl, de ahelyett, hogy a lány párás szemekkel megköszönné a láncot és hagyná annyiban a dolgot, kérdez.*
~Komolyan nem is te lennél itt alattam, ha nem megint kérdeznél.~
-Mi az, hogy miért? Mert láttam és elhoztam és úgy döntöttem neked adom. Mi van, talán nem tetszik?
*Nem tudja megérteni miért kell azt firtatni, honnan van? Miért nem örül annak egyszerűen Shya, hogy kerített neki egy szép ékszert. Ez mind semmi, a lány ezek után fölé magasodik és kérdez.*
~Hát jól van. De, ha nyafogsz nem tudom mit csinálok veled.~
-Nem onnan van.
*Néz a fölé hajoló szemébe.*
-Az ivóba volt egy asszonyság, attól szereztem. Tulajdonképpen vettem, ha úgy tetszik. Illetve...
~Minek magyarázkodom, még csak meg sem köszönte.~
*Elkapja a lány tarkóját és a derekát úgy fordítja maga alá hirtelen, hogy ő legyen fölül. Közel hajol a lány ajkaihoz és mélyen döf tekintete az ikon szemeibe.*
-Egy tanácsért adta nekem, elcserélte velem egy csodaszerre. Boldog volt, amikor ideadta én meg akkor, amikor neked adtam. Elég ennyi?
*Kivárja, hogy erre mit mond a lány, mert már így is bosszantja, hogy magyarázkodnia kell, még akkor is, ha nyilván nem Shya tehet róla, hogy lebukott. Nem engedi maga alól mozdulni és a választ sem engedi megkerülni.*
-Mondd mit akarsz még tudni?
~Miért akarsz ennyi mindent tudni? Nem elég, hogy vagyok, hogy nem léptem le? még ajándékot is kaptál tőlem és nem bánok rosszul veled, akkor meg mi a problémád?~
*Végül is az a kérdés, mennyire akarja ezt a kis verebet, elvégre megkapta. Bájos idomai vannak, amiket a keze alatt gyúrhatott egész éjjel a kedvére. Mehetne már. Shya kíváncsisága rossz előjel, ha vele marad kínos lesz előbb vagy utóbb. Túl eszes lány.*
~Vajon mennyire hiányozna?~
*Néz mélyen az ikon szemekbe és magában hol erre, hol arra billen a mérleg nyelve.*
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Naná, hogy nem éri be a lány az újbóli összebújással, ez lány nem.*
-Dehogy hízelgek, komolyan mondtam.
*Mondja két csók között.*
-Ugyan mi lehetett még egy ivóban?
*Az, hogy figyelem elterelést hajtana végre éppen nem cáfolja meg, mert abba mondjuk a lány beletalál. Hallgat és csókol, de amikor nem jön be, akkor a biztos módszerhez nyúl, de ahelyett, hogy a lány párás szemekkel megköszönné a láncot és hagyná annyiban a dolgot, kérdez.*
~Komolyan nem is te lennél itt alattam, ha nem megint kérdeznél.~
-Mi az, hogy miért? Mert láttam és elhoztam és úgy döntöttem neked adom. Mi van, talán nem tetszik?
*Nem tudja megérteni miért kell azt firtatni, honnan van? Miért nem örül annak egyszerűen Shya, hogy kerített neki egy szép ékszert. Ez mind semmi, a lány ezek után fölé magasodik és kérdez.*
~Hát jól van. De, ha nyafogsz nem tudom mit csinálok veled.~
-Nem onnan van.
*Néz a fölé hajoló szemébe.*
-Az ivóba volt egy asszonyság, attól szereztem. Tulajdonképpen vettem, ha úgy tetszik. Illetve...
~Minek magyarázkodom, még csak meg sem köszönte.~
*Elkapja a lány tarkóját és a derekát úgy fordítja maga alá hirtelen, hogy ő legyen fölül. Közel hajol a lány ajkaihoz és mélyen döf tekintete az ikon szemeibe.*
-Egy tanácsért adta nekem, elcserélte velem egy csodaszerre. Boldog volt, amikor ideadta én meg akkor, amikor neked adtam. Elég ennyi?
*Kivárja, hogy erre mit mond a lány, mert már így is bosszantja, hogy magyarázkodnia kell, még akkor is, ha nyilván nem Shya tehet róla, hogy lebukott. Nem engedi maga alól mozdulni és a választ sem engedi megkerülni.*
-Mondd mit akarsz még tudni?
~Miért akarsz ennyi mindent tudni? Nem elég, hogy vagyok, hogy nem léptem le? még ajándékot is kaptál tőlem és nem bánok rosszul veled, akkor meg mi a problémád?~
*Végül is az a kérdés, mennyire akarja ezt a kis verebet, elvégre megkapta. Bájos idomai vannak, amiket a keze alatt gyúrhatott egész éjjel a kedvére. Mehetne már. Shya kíváncsisága rossz előjel, ha vele marad kínos lesz előbb vagy utóbb. Túl eszes lány.*
~Vajon mennyire hiányozna?~
*Néz mélyen az ikon szemekbe és magában hol erre, hol arra billen a mérleg nyelve.*
2776. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 14:00:29
Üzenet elküldve: 2016-02-28 14:00:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Shyahar nem tesz úgy, mintha nem látná, ami a szeme előtt van, tudja, hogy Morf megint kiszökött, ahogy a borászatban is, de azt is, hogy újra visszajött.*
– Mondjuk inkább úgy, hogy a boróka illatát is megismerem. Meg azért emlékszem lent a Pegazus szagára is, és ez még annál is olyanabb, no.
*Nem tiltakozik, mikor a férfi magához öleli és az orrát a hajába fúrja, olyan buta dolognak tűnne az ellenkezés mindazok után, ami köztük történt. De ez nem jelenti azt, hogy nyugodt és laza, ahogy azt sem, hogy minden felett csak úgy napirendre térne.
Egyszerűen csak próbál olyan utat találni, ami még Morfiusz számára is elfogadható. Nem arról szól a dolog, hogy el akarná maga mellől marni a másikat. Azt már néhány keresetlen szóval megtehette volna.*
~De a göröngyösebb útra lépek.~
– Hízelegsz *súgja válaszul.
A simogatás finom, ahogy a csókok is a nyakán, oldalra billenti a fejét, beletúr Morf rövid sötét tincseibe.*
– El akarod terelni a figyelmemet, tudom ám.
*Közelebb simult, megcirógatja a férfi vállát.*
– A hajadnak most bagószaga van *válaszolja, majd azért odadörzsöli az arcát Morf mellkasához* De a bőröd még borókaillatú neked is.
~Nincs büdös pacsuliszaga sem, legalább más nőhöz nem ment tőlem. Akkor… nos, akkor már repülne is.~
*Visszacsókol, de utána elhúzódik, mert kíváncsi a magyarázatra.*
– Szóval inni? *nézi* Ja és mi még?
*Morf nem tűnik neki ittasnak, de azt nem tudja megítélni, hogy egy korsó sört ivott-e.*
– Nekem?
*Kissé hökkenten nézi az aranyláncot.*
– És miért?
*Ez az első kérdése. Talán buta kérdés. Talán fel sem tenné, ha Morf nem Morf lenne, ha nem azt sejtené, hogy eddig minden nőnek fizetett valahogyan.*
~De én nem azért voltam vele. Nem azért vagyok vele.~
*Lágyan visszamosolyog, apró csókot lehel a férfi ajkaira, majd felül mellette, fölé hajol, úgy kérdi.*
– Ilyenkor hol találtál nyitva aranyművest?
*Szerinte ez fogós kérdés, és reméli innen indulva a férfi elmeséli majd neki, merre is járt.*
A hozzászólás írója (Shyahar Ezymo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.28 14:39:59
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Shyahar nem tesz úgy, mintha nem látná, ami a szeme előtt van, tudja, hogy Morf megint kiszökött, ahogy a borászatban is, de azt is, hogy újra visszajött.*
– Mondjuk inkább úgy, hogy a boróka illatát is megismerem. Meg azért emlékszem lent a Pegazus szagára is, és ez még annál is olyanabb, no.
*Nem tiltakozik, mikor a férfi magához öleli és az orrát a hajába fúrja, olyan buta dolognak tűnne az ellenkezés mindazok után, ami köztük történt. De ez nem jelenti azt, hogy nyugodt és laza, ahogy azt sem, hogy minden felett csak úgy napirendre térne.
Egyszerűen csak próbál olyan utat találni, ami még Morfiusz számára is elfogadható. Nem arról szól a dolog, hogy el akarná maga mellől marni a másikat. Azt már néhány keresetlen szóval megtehette volna.*
~De a göröngyösebb útra lépek.~
– Hízelegsz *súgja válaszul.
A simogatás finom, ahogy a csókok is a nyakán, oldalra billenti a fejét, beletúr Morf rövid sötét tincseibe.*
– El akarod terelni a figyelmemet, tudom ám.
*Közelebb simult, megcirógatja a férfi vállát.*
– A hajadnak most bagószaga van *válaszolja, majd azért odadörzsöli az arcát Morf mellkasához* De a bőröd még borókaillatú neked is.
~Nincs büdös pacsuliszaga sem, legalább más nőhöz nem ment tőlem. Akkor… nos, akkor már repülne is.~
*Visszacsókol, de utána elhúzódik, mert kíváncsi a magyarázatra.*
– Szóval inni? *nézi* Ja és mi még?
*Morf nem tűnik neki ittasnak, de azt nem tudja megítélni, hogy egy korsó sört ivott-e.*
– Nekem?
*Kissé hökkenten nézi az aranyláncot.*
– És miért?
*Ez az első kérdése. Talán buta kérdés. Talán fel sem tenné, ha Morf nem Morf lenne, ha nem azt sejtené, hogy eddig minden nőnek fizetett valahogyan.*
~De én nem azért voltam vele. Nem azért vagyok vele.~
*Lágyan visszamosolyog, apró csókot lehel a férfi ajkaira, majd felül mellette, fölé hajol, úgy kérdi.*
– Ilyenkor hol találtál nyitva aranyművest?
*Szerinte ez fogós kérdés, és reméli innen indulva a férfi elmeséli majd neki, merre is járt.*
A hozzászólás írója (Shyahar Ezymo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.28 14:39:59
2775. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 13:48:50
Üzenet elküldve: 2016-02-28 13:48:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
*Amikor este feljött ide, úgy tervezte, hogy majd minden percét kiélvezi a kényelemnek.
Aztán annyi lett az egészből, hogy ásítozva, szinte félálomban mosdott le, majd jólesően, félmeztelenül, ahogyan volt, frissen megmosott, vizes hajjal zuhant be az ágyba, és úgy is maradt... de nem csak reggelig.
Habár azt tervezte, hogy korán felkel, elintézi, amit elakart még este a barakknál, utána néz egy-két dolognak, aztán majd megebédel, és kihasználja, hogy van még mindig saját ágya... ez nagyon nem így jött össze.
Már jócskán fent van a nap egy ideje, amikor kinyitja azúrkék szemeit. És nyomban káromkodik is egyet, hogy annyi a terveinek. Aztán megérzi, hogy a nyújtózással mennyire kipihentnek érzi magát... és végül vállat vonva törődik bele, hogy ez most így sikerült. Néha ő is elaludhat. Most nem hajtja semmi munka előre.
Kiteszi az ablakba az éjszaka során hajától átnedvesedett párnát, - szokatlanul szépen süt a nap odakint, pedig hideg szellőt fúj be az ablakon a város - majd páncéljait és egyéb holmijait ezúttal hátrahagyva, csak egy ingben, és ezüst hímzéses kabátban, őzbőrnadrágban és csizmában, hátán szablyáival indul útnak, hogy letudja most a barakkot. Van még a táskájában egy alma, amelyet ki vesz, s amíg eléri célját, megeszi majd. Aztán ha visszatért, jöhet a reggeli.
Így végül elhagyja a szálláshelyt, gondosan bezárva maga mögött az ajtót, és eltéve a kulcsát. Ha pedig már kimozdul, meglátogatja Borókát is.*
Aztán annyi lett az egészből, hogy ásítozva, szinte félálomban mosdott le, majd jólesően, félmeztelenül, ahogyan volt, frissen megmosott, vizes hajjal zuhant be az ágyba, és úgy is maradt... de nem csak reggelig.
Habár azt tervezte, hogy korán felkel, elintézi, amit elakart még este a barakknál, utána néz egy-két dolognak, aztán majd megebédel, és kihasználja, hogy van még mindig saját ágya... ez nagyon nem így jött össze.
Már jócskán fent van a nap egy ideje, amikor kinyitja azúrkék szemeit. És nyomban káromkodik is egyet, hogy annyi a terveinek. Aztán megérzi, hogy a nyújtózással mennyire kipihentnek érzi magát... és végül vállat vonva törődik bele, hogy ez most így sikerült. Néha ő is elaludhat. Most nem hajtja semmi munka előre.
Kiteszi az ablakba az éjszaka során hajától átnedvesedett párnát, - szokatlanul szépen süt a nap odakint, pedig hideg szellőt fúj be az ablakon a város - majd páncéljait és egyéb holmijait ezúttal hátrahagyva, csak egy ingben, és ezüst hímzéses kabátban, őzbőrnadrágban és csizmában, hátán szablyáival indul útnak, hogy letudja most a barakkot. Van még a táskájában egy alma, amelyet ki vesz, s amíg eléri célját, megeszi majd. Aztán ha visszatért, jöhet a reggeli.
Így végül elhagyja a szálláshelyt, gondosan bezárva maga mögött az ajtót, és eltéve a kulcsát. Ha pedig már kimozdul, meglátogatja Borókát is.*
2774. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-28 07:44:18
Üzenet elküldve: 2016-02-28 07:44:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Persze tudja, hogy lebukott, de eszében sincs nyíltan beismerni, hogy mit csinált és miért. Nem tudja megúszni, mert annyira már ismeri a lányt, hogy nem hagyja annyiban amit kiszagolt. Szerencsétlenségére magával hozott nem kevés szagot az éjszakából. Nehéz lesz kimagyarázni.*
-Micsoda szakértő vagy a kocsmabűz terén. Nem gondoltam volna.
*Elenged egy félmosolyt, aztán átkarolja Shya meztelen vállát és szorosan magához ölelve húzza a fejét és a haját az orrához. Mélyet szív a valóban friss és jó illatú tincsek közül, aminek a borgőzös levegőhöz persze semmi köze.*
-Nem, neked jó illatod van. Szép vagy, édes és jó szagú.
*A keze megindul a meztelen háton lefelé simítva. Amikor kifogy az érvekből, vagy nem áll rendelkezésre jó kifogása, akkor ahhoz az érvhez szokott nyúlni, ami bejön. Rácsókol a lány nyakára, aztán ugyanezt teszi csak hosszabban.*
-Szerinted én nem vagyok jó illatú?
*Felesleges kérdés, de időhúzásnak jó, ha a lány nem adja át magát a csókjainak, amiket megismétel gyors egymásutánban, még mindig bevethet egy magyarázatot. Simogató kezei elvándorolnak a lány testén, aztán csókolva a telt ajkait dönti két vállra az ágyon. Ha nem sikerül ilyen módon levennie a lábáról és ragaszkodik a magyarázathoz, ahelyett, hogy elfeledkezne róla, akkor kedvetlenül fordul le róla, hogy oldalt támaszkodva nézzen a szemébe.*
-Nem vagyok olyan ember, aki túl hosszan alszik. Nem akartalak felkelteni sem, hát... elmentem inni egyet. Ja és…
*Felemeli és a lány elé tartja a csuklóját, hogy megmutassa a rátekert aranyláncot.*
-Ezt neked hoztam.
*Nem lopta, bár igaz nem is becsületes úton jutott hozzá. Illik a kis verébhez ez a lánc, az aranymadaras medállal. Letekeri a csuklójáról és leengedi lassan a lány mellei közé.*
~Na, így már csak nem kell magyarázkodnom tovább neked. Egy ágyban vagyunk meztelenül lehetne jobb dolgunk is.~
*Egy hasonló ajándék általában elég szokott lenni engesztelésnek, ha egy lánynak nem akar mindent az orrára kötni. Jó, hogy elhozta ezt a láncot, most nagy hasznát veszi. Elmosolyodva várja a hatását.*
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Persze tudja, hogy lebukott, de eszében sincs nyíltan beismerni, hogy mit csinált és miért. Nem tudja megúszni, mert annyira már ismeri a lányt, hogy nem hagyja annyiban amit kiszagolt. Szerencsétlenségére magával hozott nem kevés szagot az éjszakából. Nehéz lesz kimagyarázni.*
-Micsoda szakértő vagy a kocsmabűz terén. Nem gondoltam volna.
*Elenged egy félmosolyt, aztán átkarolja Shya meztelen vállát és szorosan magához ölelve húzza a fejét és a haját az orrához. Mélyet szív a valóban friss és jó illatú tincsek közül, aminek a borgőzös levegőhöz persze semmi köze.*
-Nem, neked jó illatod van. Szép vagy, édes és jó szagú.
*A keze megindul a meztelen háton lefelé simítva. Amikor kifogy az érvekből, vagy nem áll rendelkezésre jó kifogása, akkor ahhoz az érvhez szokott nyúlni, ami bejön. Rácsókol a lány nyakára, aztán ugyanezt teszi csak hosszabban.*
-Szerinted én nem vagyok jó illatú?
*Felesleges kérdés, de időhúzásnak jó, ha a lány nem adja át magát a csókjainak, amiket megismétel gyors egymásutánban, még mindig bevethet egy magyarázatot. Simogató kezei elvándorolnak a lány testén, aztán csókolva a telt ajkait dönti két vállra az ágyon. Ha nem sikerül ilyen módon levennie a lábáról és ragaszkodik a magyarázathoz, ahelyett, hogy elfeledkezne róla, akkor kedvetlenül fordul le róla, hogy oldalt támaszkodva nézzen a szemébe.*
-Nem vagyok olyan ember, aki túl hosszan alszik. Nem akartalak felkelteni sem, hát... elmentem inni egyet. Ja és…
*Felemeli és a lány elé tartja a csuklóját, hogy megmutassa a rátekert aranyláncot.*
-Ezt neked hoztam.
*Nem lopta, bár igaz nem is becsületes úton jutott hozzá. Illik a kis verébhez ez a lánc, az aranymadaras medállal. Letekeri a csuklójáról és leengedi lassan a lány mellei közé.*
~Na, így már csak nem kell magyarázkodnom tovább neked. Egy ágyban vagyunk meztelenül lehetne jobb dolgunk is.~
*Egy hasonló ajándék általában elég szokott lenni engesztelésnek, ha egy lánynak nem akar mindent az orrára kötni. Jó, hogy elhozta ezt a láncot, most nagy hasznát veszi. Elmosolyodva várja a hatását.*
2773. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:08:43
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:08:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Nem látja s nem is érzékeli a mosolyt, gondolatai valahol máshol járnak. Hogy a szavak eljutottak hozzá, az is kétséges. Azért mikor újra a férfira néz egy halvány mosoly, mely erős ellentéte a rideg tekintetnek. Egy szót sem szól a továbbiakban erről, hagyja sodorni magát az árral. Nem fog egyetlen ajtót sem feszegetni, mely nem nyílik magától.
Nerinek az incselkedés is a játék része, olykor szavakkal, néha tettekkel, de a Szőke úgy látszik kevésbé vevő ezekre, így ezt a szálat is elengedi. Ennek ellenére azért teljesen nem fosztja meg magát a szórakozástól, végig járja a másik testét. A helyzetváltozás nem okoz neki ól nagy meglepetést, sőt Zara még egy sunyi mosolyt is láthat felvillanni. Olyat, mintha pont ez lett volna a szándéka, hogy kihozza a másikból a lappangó vadállatot. Szikra gyúl a szemeiben, de rögtön le is hunyja azokat, ahogy fékezhetetlenül érintik a férfi kezei. Ajaki szétválnak, szavak helyett azonban most elégedett sóhaj hagyja el. Az ostromra számított, csak arra nem, hogy a hadvezér ennyire gyors lesz s kegyetlen. Szinte ellenállás nélkül igázzák le. Holnap egyedül az izmos mellkasba vájt körmök nyoma fog tanúskodni a „lázadásról”. A pillanatnyi fájdalom, gyönyörré formálódik. Ez mi sem bizonyítja jobban, mint az ívbe hajó felsőtest a megfeszülő lábfej, melynek ujjai a lepedőt rendezik hullámokba. Vagy az a nyögés mely felszakad tüdejéből. Amint összeszedte magát vadul csókolja a férfit, nem bánva ha néha fogaik is összekoccannak. Egyik keze fürgén szánkázik le a megsebzett mellkasról a Szőke derekára, hogy még közelebb vonja magához, a másikkal a szőke tincsekbe túr. Ez az állapot sem tarthat örökké, így ha meg nem akadályozzák, újra a férfi felé magasodik. „ Táncol” a férfinak, saját belső dallamára ringatja csípőjét, hol gyorsabbra, hol lassabbra váltva úgy ahogy azt a helyzet megkívánja, mindaddig, míg meg nem fosztják szerepétől vagy mindketten el nem jutnak a beteljesülésig. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Nem látja s nem is érzékeli a mosolyt, gondolatai valahol máshol járnak. Hogy a szavak eljutottak hozzá, az is kétséges. Azért mikor újra a férfira néz egy halvány mosoly, mely erős ellentéte a rideg tekintetnek. Egy szót sem szól a továbbiakban erről, hagyja sodorni magát az árral. Nem fog egyetlen ajtót sem feszegetni, mely nem nyílik magától.
Nerinek az incselkedés is a játék része, olykor szavakkal, néha tettekkel, de a Szőke úgy látszik kevésbé vevő ezekre, így ezt a szálat is elengedi. Ennek ellenére azért teljesen nem fosztja meg magát a szórakozástól, végig járja a másik testét. A helyzetváltozás nem okoz neki ól nagy meglepetést, sőt Zara még egy sunyi mosolyt is láthat felvillanni. Olyat, mintha pont ez lett volna a szándéka, hogy kihozza a másikból a lappangó vadállatot. Szikra gyúl a szemeiben, de rögtön le is hunyja azokat, ahogy fékezhetetlenül érintik a férfi kezei. Ajaki szétválnak, szavak helyett azonban most elégedett sóhaj hagyja el. Az ostromra számított, csak arra nem, hogy a hadvezér ennyire gyors lesz s kegyetlen. Szinte ellenállás nélkül igázzák le. Holnap egyedül az izmos mellkasba vájt körmök nyoma fog tanúskodni a „lázadásról”. A pillanatnyi fájdalom, gyönyörré formálódik. Ez mi sem bizonyítja jobban, mint az ívbe hajó felsőtest a megfeszülő lábfej, melynek ujjai a lepedőt rendezik hullámokba. Vagy az a nyögés mely felszakad tüdejéből. Amint összeszedte magát vadul csókolja a férfit, nem bánva ha néha fogaik is összekoccannak. Egyik keze fürgén szánkázik le a megsebzett mellkasról a Szőke derekára, hogy még közelebb vonja magához, a másikkal a szőke tincsekbe túr. Ez az állapot sem tarthat örökké, így ha meg nem akadályozzák, újra a férfi felé magasodik. „ Táncol” a férfinak, saját belső dallamára ringatja csípőjét, hol gyorsabbra, hol lassabbra váltva úgy ahogy azt a helyzet megkívánja, mindaddig, míg meg nem fosztják szerepétől vagy mindketten el nem jutnak a beteljesülésig. *
2772. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-24 09:47:27
Üzenet elküldve: 2016-02-24 09:47:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
*Egymáshoz simulnak, ahogy éjjel is, miután szerették egymást, illetve Shyahar úgy gondolja, azt tették, mindenesetre ő azt tette. De most a férfi felől nem egészen biztos.
Egy pillanatnyi zavart és kételyt érez, aztán valami mást is, melegséget.*
~Akárki is Morf, akármilyen, azokban a pillanatokban nem hazudott. Kizárt dolog. És a nevemet mondta, nem valami becézést, nem bizony. Akkor nem a madárkájának szólított, hanem Shyanak.~
*Most mégis kérdőn néz rá. Nem arra kíváncsi, hogy a férfi felkelt és kiment, erre már rájött, a mozdulatai a viselkedése a kérdése, mind elárulták. Meg persze a borókaillat hiánya.*
- Az eleje nem volt jó, féltem *mondja, ha már a férfi így rákérdezett.* Éjszaka voltam, valami idegen helyen, szűk sikátorban, aztán egy lebujban, nem tudtam miért vagyok ott, és nagyon féltem. Azt nem tudom, mitől, mert nem fenyegettek. Talán inkább attól, hogy mit fogok találni.
*Shyahar visszateszi a fejét a párnára, Morfiuszt nézi a kora reggeli fényben, miközben csendesen mesél neki.*
- Aztán valaki átölelte a derekamat hátulról, és a keze elég szorosan tartott, akkor megnyugodtam. Aztán nem emlékszem többre, ha álmodtam is tovább, az nem maradt meg.
*A kérdésre válaszolt, igaz, nem mondott el mindent, de ha Morf kíváncsi, majd kérdez.
Ő is kíváncsi, a férfi zavart és kissé bosszús pillantása ugyan nem túl biztató, de ő nem az a fajta, aki csak úgy meghátrálna.*
- Hát *kezdi nem túl lelkesen* azt tudtad, hogy a dohányfüst meg a zsíros ételek, az ilyesmi szaga megérződik? Mármint nem csak akkor, ha te magad dohányzol, de a ruhádon, vagy a hajadon is?
*A lány óvatosa mozdulattal megsimogatja Morfiusz állkapcsát, közben a mélybarna szempárt fürkészi.*
- De az is igaz, az ember a saját szagát nem érzi annyira, azt mondják a megszokás miatt.
*Közelebb simul, a fejét a párja felé biccenti.*
- Szerinted rajtam érezni még a tegnapi borókát?
*Ő maga érzi persze, de lehet, hogy a férfi nem, a férfiaknak egyszerűen rosszabb a szaglásuk. Legalábbis a többségüknek.
Shyahar haja Morf arcához, orrához, állához ér most, a férfi szagolhatja, érintheti.*
- Mit gondolsz, a hajam még borókaillatú, vagy inkább kocsmabűzös? *kérdi végül egyszerűen.*
A hozzászólás írója (Shyahar Ezymo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.24 09:56:42
//Morfiusz//
*Egymáshoz simulnak, ahogy éjjel is, miután szerették egymást, illetve Shyahar úgy gondolja, azt tették, mindenesetre ő azt tette. De most a férfi felől nem egészen biztos.
Egy pillanatnyi zavart és kételyt érez, aztán valami mást is, melegséget.*
~Akárki is Morf, akármilyen, azokban a pillanatokban nem hazudott. Kizárt dolog. És a nevemet mondta, nem valami becézést, nem bizony. Akkor nem a madárkájának szólított, hanem Shyanak.~
*Most mégis kérdőn néz rá. Nem arra kíváncsi, hogy a férfi felkelt és kiment, erre már rájött, a mozdulatai a viselkedése a kérdése, mind elárulták. Meg persze a borókaillat hiánya.*
- Az eleje nem volt jó, féltem *mondja, ha már a férfi így rákérdezett.* Éjszaka voltam, valami idegen helyen, szűk sikátorban, aztán egy lebujban, nem tudtam miért vagyok ott, és nagyon féltem. Azt nem tudom, mitől, mert nem fenyegettek. Talán inkább attól, hogy mit fogok találni.
*Shyahar visszateszi a fejét a párnára, Morfiuszt nézi a kora reggeli fényben, miközben csendesen mesél neki.*
- Aztán valaki átölelte a derekamat hátulról, és a keze elég szorosan tartott, akkor megnyugodtam. Aztán nem emlékszem többre, ha álmodtam is tovább, az nem maradt meg.
*A kérdésre válaszolt, igaz, nem mondott el mindent, de ha Morf kíváncsi, majd kérdez.
Ő is kíváncsi, a férfi zavart és kissé bosszús pillantása ugyan nem túl biztató, de ő nem az a fajta, aki csak úgy meghátrálna.*
- Hát *kezdi nem túl lelkesen* azt tudtad, hogy a dohányfüst meg a zsíros ételek, az ilyesmi szaga megérződik? Mármint nem csak akkor, ha te magad dohányzol, de a ruhádon, vagy a hajadon is?
*A lány óvatosa mozdulattal megsimogatja Morfiusz állkapcsát, közben a mélybarna szempárt fürkészi.*
- De az is igaz, az ember a saját szagát nem érzi annyira, azt mondják a megszokás miatt.
*Közelebb simul, a fejét a párja felé biccenti.*
- Szerinted rajtam érezni még a tegnapi borókát?
*Ő maga érzi persze, de lehet, hogy a férfi nem, a férfiaknak egyszerűen rosszabb a szaglásuk. Legalábbis a többségüknek.
Shyahar haja Morf arcához, orrához, állához ér most, a férfi szagolhatja, érintheti.*
- Mit gondolsz, a hajam még borókaillatú, vagy inkább kocsmabűzös? *kérdi végül egyszerűen.*
A hozzászólás írója (Shyahar Ezymo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.24 09:56:42
2771. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-23 22:00:39
Üzenet elküldve: 2016-02-23 22:00:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ő is érzi a csend súlyát, és Nerilil arcára nézve megbizonyosodik abban, hogy nem ússza meg ezt, így egy csókot nyom az arcára, majd a fülébe súg.*
-Majd. Ne rontsuk el ezzel hangulatot.
*És egy pajkos mosoly az ígérete végére. Hisz az elmúlt hetekben aligha volt egymásra egy óránál több, de inkább percekben mérhető idejük, nem szeretné pont ezt az alkalmat hazavágni. És ez valamiféle kötelezettséget is nyom rá, hogy majd egyszer számon kérhetik tőle. Ha nem felejti el Neri.*
*Véleménye szerint Göjény elég gyorsan meg fogja utálni a párosukat, ha sehol sem hagyják aludni őket, de legalább, mint alfahím, könnyedén rendezte a területi dominancia viszonyokat. Persze ezen sokat ront, hogy lovasa nem csak, hogy nem száll le róla, felsőbb viszonyát érzékelteti is tigrisével, aki mordulással pillant feléje, hogy engedjék játszani. És rossznak lenni is akar. Persze nem aggódik, mellkasában a zakatolás egyenletes lüktetéssé válik és elnyúlik az ágyon, annak a mindentudásnak a birtokában, hogy egyszer úgy is unalmassá válik az egyébként kényelmes masszírozása a férfinak és valami direktebb élmény felé húzódnak el. Egészen addig, ameddig a farpofái nem találkoznak Neri fogaival, amire felegyenesedik két karjával feltámasztva magát és riadt cicusként néz a nő felé, hogy erről nem volt szó. Persze a pillanatnyi riadalom után lenyugszik és arcán sunyi mosoly terül el, ugyanis elszabadulhat végre. Első dolga is lesz magához húzni a nőt, akit szeret, majd együtt fordulni egyet, hogy most ő domborodjon a nő felé. Kezei végigszáguldanak a nő testét, mohó és vad, majd visszatér, hogy belemarkoljon az idomokba, miközben alsó tájon is behatolásra készülődik. Megvillantja ragadozó fogait, prédájának füléhez hajol és morgást imitál.*
-Grrr...
*Majd mind fent, mind lent egy agresszív mozdulattal harap a nyakára és hatol be erősen Nerililbe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ő is érzi a csend súlyát, és Nerilil arcára nézve megbizonyosodik abban, hogy nem ússza meg ezt, így egy csókot nyom az arcára, majd a fülébe súg.*
-Majd. Ne rontsuk el ezzel hangulatot.
*És egy pajkos mosoly az ígérete végére. Hisz az elmúlt hetekben aligha volt egymásra egy óránál több, de inkább percekben mérhető idejük, nem szeretné pont ezt az alkalmat hazavágni. És ez valamiféle kötelezettséget is nyom rá, hogy majd egyszer számon kérhetik tőle. Ha nem felejti el Neri.*
*Véleménye szerint Göjény elég gyorsan meg fogja utálni a párosukat, ha sehol sem hagyják aludni őket, de legalább, mint alfahím, könnyedén rendezte a területi dominancia viszonyokat. Persze ezen sokat ront, hogy lovasa nem csak, hogy nem száll le róla, felsőbb viszonyát érzékelteti is tigrisével, aki mordulással pillant feléje, hogy engedjék játszani. És rossznak lenni is akar. Persze nem aggódik, mellkasában a zakatolás egyenletes lüktetéssé válik és elnyúlik az ágyon, annak a mindentudásnak a birtokában, hogy egyszer úgy is unalmassá válik az egyébként kényelmes masszírozása a férfinak és valami direktebb élmény felé húzódnak el. Egészen addig, ameddig a farpofái nem találkoznak Neri fogaival, amire felegyenesedik két karjával feltámasztva magát és riadt cicusként néz a nő felé, hogy erről nem volt szó. Persze a pillanatnyi riadalom után lenyugszik és arcán sunyi mosoly terül el, ugyanis elszabadulhat végre. Első dolga is lesz magához húzni a nőt, akit szeret, majd együtt fordulni egyet, hogy most ő domborodjon a nő felé. Kezei végigszáguldanak a nő testét, mohó és vad, majd visszatér, hogy belemarkoljon az idomokba, miközben alsó tájon is behatolásra készülődik. Megvillantja ragadozó fogait, prédájának füléhez hajol és morgást imitál.*
-Grrr...
*Majd mind fent, mind lent egy agresszív mozdulattal harap a nyakára és hatol be erősen Nerililbe.*
2770. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-23 14:19:03
Üzenet elküldve: 2016-02-23 14:19:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
*Úgy látszik elsőre, hogy minden jól ment. Megúszta, hogy Shya észrevegye az éjszakai kimenőt. Nem mintha zavarta volna, ha ébren találja, de mégiscsak jobb így, hogy nem kell magyarázkodnia, vagy kitalálnia, hogy hol járt. Óvatosan fekszik vissza mellé az ágyba és a lány odaadóan hozzásimul, egy puszit is ad a nyakára még álmában. Belemosolyog szélesen a derengő kék homályba. Nem véletlenül mászott visszafelé is azon az ablakon. Egy ilyen odaadó, lelkes kis madárka, mint akit most éppen ölel, ritka kincs. Még csak sokba sem kerül és mindenért tud lelkesedni. Igazi felüdülést jelent egy ilyen lány. Kellemesen felmelegedve hajtja végül is álomra a fejét széles párnán. Nem alszik ugyan sokat, mert Shya nemsokára mocorogni kezd és erre éber lesz. A köszöntés után elégedetten nyugtázza, hogy a lány megint kedveskedik neki.*
-Remélem valami jót.
*Mondja mosolyogva és jókedve kitart egészen addig, még nem kezdi a csinos kis orrával szaglászni. Átkarolná éppen, de megáll a mozdulat, amikor ezután a hajába túr és nem azért, hogy simogassa, inkább, hogy ellenőrizze. Nem gondolt rá, hogy a kocsma szaga ennyire rajta ragad. Sajnálatára Shya nem egy buta nő. Más körülmények között ez nem lenne gond, mert még üdítőnek is találná, de ahogy most kérdő szemeit ráfüggeszti nagyon is az.*
-Mi van?
*Kérdezi tőle, mert az ikonszerű tekintet félreérthetetlenül követeli a választ a ki nem mondott kérdésre, amit még persze nem talált ki. Időt kell valahogy nyernie, mert a beugrottam a kocsmába miután veled henteregtem nem hangzik jól. Valamiért biztosra veszi, ha ezt mondaná a lány ma éjszaka nem lenne már olyan lelkes szerető.*
//Shyahar//
*Úgy látszik elsőre, hogy minden jól ment. Megúszta, hogy Shya észrevegye az éjszakai kimenőt. Nem mintha zavarta volna, ha ébren találja, de mégiscsak jobb így, hogy nem kell magyarázkodnia, vagy kitalálnia, hogy hol járt. Óvatosan fekszik vissza mellé az ágyba és a lány odaadóan hozzásimul, egy puszit is ad a nyakára még álmában. Belemosolyog szélesen a derengő kék homályba. Nem véletlenül mászott visszafelé is azon az ablakon. Egy ilyen odaadó, lelkes kis madárka, mint akit most éppen ölel, ritka kincs. Még csak sokba sem kerül és mindenért tud lelkesedni. Igazi felüdülést jelent egy ilyen lány. Kellemesen felmelegedve hajtja végül is álomra a fejét széles párnán. Nem alszik ugyan sokat, mert Shya nemsokára mocorogni kezd és erre éber lesz. A köszöntés után elégedetten nyugtázza, hogy a lány megint kedveskedik neki.*
-Remélem valami jót.
*Mondja mosolyogva és jókedve kitart egészen addig, még nem kezdi a csinos kis orrával szaglászni. Átkarolná éppen, de megáll a mozdulat, amikor ezután a hajába túr és nem azért, hogy simogassa, inkább, hogy ellenőrizze. Nem gondolt rá, hogy a kocsma szaga ennyire rajta ragad. Sajnálatára Shya nem egy buta nő. Más körülmények között ez nem lenne gond, mert még üdítőnek is találná, de ahogy most kérdő szemeit ráfüggeszti nagyon is az.*
-Mi van?
*Kérdezi tőle, mert az ikonszerű tekintet félreérthetetlenül követeli a választ a ki nem mondott kérdésre, amit még persze nem talált ki. Időt kell valahogy nyernie, mert a beugrottam a kocsmába miután veled henteregtem nem hangzik jól. Valamiért biztosra veszi, ha ezt mondaná a lány ma éjszaka nem lenne már olyan lelkes szerető.*
2769. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-23 11:31:26
Üzenet elküldve: 2016-02-23 11:31:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
*Megébred, mikor Morfiusz moccan mellette, a férfi viszont nem szól neki, és így ő is néma marad, csak halkan sóhajt.
Igazéból az álom és az ébrenlét határán táncol, de érzi, hogy a férfi kimászik mellőle az ágyból. Halkan szusszan, neki nincs kedve megmoccanni, még nem lehet reggel, még fekhet, álmodhat.
Bizonyára Morf is így gondolja, a lány érzékeli, hogy a férfi fölé hajol, és gyengéden betakargatja.*
~Finom. Morf. Maradj!~
*Mondani akarná, de valószínű csak motyogás, vagy egy álmos sóhaj lesz belőle. Biztonságban van, melegben, békességben, az álom visszahúzza.
Mikor legközelebb megébred a szobában már kékes fény dereng. Megint a mozgás kelti fel, a matrac besüpped Morf súlya alatt, érzi a férfi mellébújik.
Shyahar szusszan egyet, fordul, és Morf oldalához simul.
Furcsa álmai jönnek, kocsmák és dohányfüst, fura alakok, fura fények, olcsó italok szaga, és igen, mintha lebujokban lenne, keres valamit, vagy valakit. Akkor nyugszik meg, mikor egy erős kart érez a dereka körül, álmában a férfi felé fordul, miközben azt álmodja, hogy megfordul és Morf húzza magához. Megcsókolja a férfi nyakát abban a füstös kocsmában, és lágyan megcsókolja az ágyban is, miközben hozzá simul.
Álom és ébrenlét egybemosódnak. Aztán megnyugodva szuszog tovább, és már nem álmodik reggelig.
Apró moccanásokkal ébred, és a kedvese hangját hallja meg elsőnek.*
- Szép reggelt, Morfiusz!
*Nyújtózik a másik testéhez simulva, aztán lassan kinyitja a szemeit.*
- Álmodtam *közli egyszerűen, de közben közelebb hajol a férfihoz, akár kineveti Morf, akár sem, megszimatolja.
Aztán átkarolja a nyakát, a hajába túr, közelebb húzza magához, és újra szimatol.
Majd kicsit hátrébb hajol, és kérdőn néz a mélybarna szempárba, de még nem szól.*
~Most igazán türelmes vagyok. Meg kíváncsi is.~
//Morfiusz//
*Megébred, mikor Morfiusz moccan mellette, a férfi viszont nem szól neki, és így ő is néma marad, csak halkan sóhajt.
Igazéból az álom és az ébrenlét határán táncol, de érzi, hogy a férfi kimászik mellőle az ágyból. Halkan szusszan, neki nincs kedve megmoccanni, még nem lehet reggel, még fekhet, álmodhat.
Bizonyára Morf is így gondolja, a lány érzékeli, hogy a férfi fölé hajol, és gyengéden betakargatja.*
~Finom. Morf. Maradj!~
*Mondani akarná, de valószínű csak motyogás, vagy egy álmos sóhaj lesz belőle. Biztonságban van, melegben, békességben, az álom visszahúzza.
Mikor legközelebb megébred a szobában már kékes fény dereng. Megint a mozgás kelti fel, a matrac besüpped Morf súlya alatt, érzi a férfi mellébújik.
Shyahar szusszan egyet, fordul, és Morf oldalához simul.
Furcsa álmai jönnek, kocsmák és dohányfüst, fura alakok, fura fények, olcsó italok szaga, és igen, mintha lebujokban lenne, keres valamit, vagy valakit. Akkor nyugszik meg, mikor egy erős kart érez a dereka körül, álmában a férfi felé fordul, miközben azt álmodja, hogy megfordul és Morf húzza magához. Megcsókolja a férfi nyakát abban a füstös kocsmában, és lágyan megcsókolja az ágyban is, miközben hozzá simul.
Álom és ébrenlét egybemosódnak. Aztán megnyugodva szuszog tovább, és már nem álmodik reggelig.
Apró moccanásokkal ébred, és a kedvese hangját hallja meg elsőnek.*
- Szép reggelt, Morfiusz!
*Nyújtózik a másik testéhez simulva, aztán lassan kinyitja a szemeit.*
- Álmodtam *közli egyszerűen, de közben közelebb hajol a férfihoz, akár kineveti Morf, akár sem, megszimatolja.
Aztán átkarolja a nyakát, a hajába túr, közelebb húzza magához, és újra szimatol.
Majd kicsit hátrébb hajol, és kérdőn néz a mélybarna szempárba, de még nem szól.*
~Most igazán türelmes vagyok. Meg kíváncsi is.~
2768. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-21 22:14:56
Üzenet elküldve: 2016-02-21 22:14:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
*Enyhén bezsibbadva fekszik a sötétben, ahol Shya a mellkasán szuszog. Elégedettsége teljes volt, mindaddig még fel nem ébredt. egy sikolyra pattantak ki a szemei, de megszokta már. Egy ideje már kísérti és érzi az álom hatását, ezért a lányt nem keltette fel a hirtelen ébredésével. A homloka így is megizzadt, ugyanolyan veszett érzés erre ébredni, mint eddig volt. Óvatosan lehámozza magáról Shya karját, aztán kikúszik mellőle és felkel az ágyból. A szélére ülve dörzsöli meg a középső és a mutató ujjával a két szemét. Nem akarja felébreszteni a lányt, aki hallhatóan békésen szuszog még a párnát ölelve. Jól lefárasztotta az este, igaz ez kölcsönös volt. Amilyen odaadóan és lelkesen szerette, tökéletes lett volna az elégedettség, ha nem megint arra a hangra ébred.*
~Mi ez, amit állandóan hallok? Lehet tényleg megőrülök egyszer?~
*Az ablakhoz sétál és elhúzza résnyire a függönyt. Sötét van még odakint, hajnal előtt lehet. Eszébe jut a mostanra jócskán megfogyatkozott aranykészlete.*
~Jó lenne még reggel előtt megejteni egy zsákmányszerző körutat. A kocsmák és bordélyok környékén, ilyenkor fetrengenek már részegen a tömött erszényű félkegyelműek.~
*Könnyű prédát jelentenek neki és nem is akar túl sokáig elmaradni. Kinyújtóztatja a tagjait, aztán megkeresi a ruháit és csendben felöltözik. Jobb, ha a kis veréb alszik és nem tudja meg, mitől gazdagszik meg reggelre újra. Miután magához vett egy pár dobókést és csizmát is megigazította, még egyszer Shya fölé hajol, de a légzése egyenletes. Öleli a párnát és alszik. Elmosolyodva takarja be jobban, mielőtt elindulna. Óvatosan nyitja ki az ablakot, aztán kimászik és megkapaszkodik a párkányban. Visszahúzza, amennyire tudja az ablaktáblákat. Gyakorlottan igazítja helyre. Nem lenne jó, ha a beszökő hideg, idő előtt felébresztené a lányt és az észrevenné a hiányát. Miután úgy találja az ablak megfelelően zárt, egy jól irányzott ugrással már lent is terem a földön. A sikeres érkezés után, örömmel veszi, hogy még működnek a régi rutinjai. Kicsit leporolja magát és elindul, hogy feltöltse az aranykészletét. Lop, ez természetes, hiszen tolvaj és nem is akármilyen. A terepet is ismeri. Hamar megtalálja a számítását. Két óra leforgása alatt, egy ékszer és jó pár erszény lapul a zsebében. Nem mindet lopta. A vékony arany láncot elcserélte, némi csodaszerre. Egy félig ittas idősebb asszonyságtól kapta, aki elhitte neki, hogy olyan szert kap cserébe, ami segít lankadt urának visszanyerni erejét. Valójában csak némi őrölt dohánylevél volt. Már azt sem tudta, hogyan került a zsebe aljára. A jóasszony viszont örült neki és a meséjének. Olyannyira, hogy a láncát is neki adta érte, mert aranya nem volt már, azt mindet elitta. Alkoholgőzös lehelettel ölelgette, úgyhogy lelépett mielőtt rajta próbálta volna ki a dohánylevél hatását. A kocsmai körút után, amennyire tud siet vissza a Pegazushoz. Mikor a lány felébred már ott akar mellette lenni. Az ablakhoz felmászni nem egyszerű, de lendületesen megoldja és a párkányon visszafelé is sikerül bekapaszkodnia a szobába. Nesztelenül csukja vissza az ablakot, aztán a helyére igazítja a függönyt. Shya nem mozdul, az ágyban van továbbra is. Valószínű megúszta és nem kelt fel. A sötétben kirajzolódó sziluett békésen szuszog a paplan alatt, amit megkönnyebbüléssel fogad. Az erszények köpenye belső zsebeibe vándoroltak csak lánc nem, amin egy arany madár függ medálként. Azt a csuklója köré tekeri, hogy ne veszítse el. A kinti hideg után a bőre sem éppen a legmelegebb, ezért vár, hogy Shya ne kellejen fel a hideg érintésre, ha visszafekszik mellé. Csend van és sötét, de már a hajnal kéken dereng. Kis idő elteltével ledobálja a ruháit és a csizmát, aztán óvatosan visszafekszik a lány mellé. Ismét csak elégedetten karolja át és elhelyezkedik el kényelmesen mellette. Amennyire csak tőle telik igyekszik nem felkelteni. Világos van már, amikor végül a lány mocorogni kezd mellette. Elég éberen alszik, hogy megérezze és amikor fátyolos hangon a nevét mondja, félmosolyra húzódik a szája.*
-Jó reggelt.
*Ujjaival simítva belefésül a puha hajtincsekbe, reggeli üdvözlés képen.*
//Shyahar//
*Enyhén bezsibbadva fekszik a sötétben, ahol Shya a mellkasán szuszog. Elégedettsége teljes volt, mindaddig még fel nem ébredt. egy sikolyra pattantak ki a szemei, de megszokta már. Egy ideje már kísérti és érzi az álom hatását, ezért a lányt nem keltette fel a hirtelen ébredésével. A homloka így is megizzadt, ugyanolyan veszett érzés erre ébredni, mint eddig volt. Óvatosan lehámozza magáról Shya karját, aztán kikúszik mellőle és felkel az ágyból. A szélére ülve dörzsöli meg a középső és a mutató ujjával a két szemét. Nem akarja felébreszteni a lányt, aki hallhatóan békésen szuszog még a párnát ölelve. Jól lefárasztotta az este, igaz ez kölcsönös volt. Amilyen odaadóan és lelkesen szerette, tökéletes lett volna az elégedettség, ha nem megint arra a hangra ébred.*
~Mi ez, amit állandóan hallok? Lehet tényleg megőrülök egyszer?~
*Az ablakhoz sétál és elhúzza résnyire a függönyt. Sötét van még odakint, hajnal előtt lehet. Eszébe jut a mostanra jócskán megfogyatkozott aranykészlete.*
~Jó lenne még reggel előtt megejteni egy zsákmányszerző körutat. A kocsmák és bordélyok környékén, ilyenkor fetrengenek már részegen a tömött erszényű félkegyelműek.~
*Könnyű prédát jelentenek neki és nem is akar túl sokáig elmaradni. Kinyújtóztatja a tagjait, aztán megkeresi a ruháit és csendben felöltözik. Jobb, ha a kis veréb alszik és nem tudja meg, mitől gazdagszik meg reggelre újra. Miután magához vett egy pár dobókést és csizmát is megigazította, még egyszer Shya fölé hajol, de a légzése egyenletes. Öleli a párnát és alszik. Elmosolyodva takarja be jobban, mielőtt elindulna. Óvatosan nyitja ki az ablakot, aztán kimászik és megkapaszkodik a párkányban. Visszahúzza, amennyire tudja az ablaktáblákat. Gyakorlottan igazítja helyre. Nem lenne jó, ha a beszökő hideg, idő előtt felébresztené a lányt és az észrevenné a hiányát. Miután úgy találja az ablak megfelelően zárt, egy jól irányzott ugrással már lent is terem a földön. A sikeres érkezés után, örömmel veszi, hogy még működnek a régi rutinjai. Kicsit leporolja magát és elindul, hogy feltöltse az aranykészletét. Lop, ez természetes, hiszen tolvaj és nem is akármilyen. A terepet is ismeri. Hamar megtalálja a számítását. Két óra leforgása alatt, egy ékszer és jó pár erszény lapul a zsebében. Nem mindet lopta. A vékony arany láncot elcserélte, némi csodaszerre. Egy félig ittas idősebb asszonyságtól kapta, aki elhitte neki, hogy olyan szert kap cserébe, ami segít lankadt urának visszanyerni erejét. Valójában csak némi őrölt dohánylevél volt. Már azt sem tudta, hogyan került a zsebe aljára. A jóasszony viszont örült neki és a meséjének. Olyannyira, hogy a láncát is neki adta érte, mert aranya nem volt már, azt mindet elitta. Alkoholgőzös lehelettel ölelgette, úgyhogy lelépett mielőtt rajta próbálta volna ki a dohánylevél hatását. A kocsmai körút után, amennyire tud siet vissza a Pegazushoz. Mikor a lány felébred már ott akar mellette lenni. Az ablakhoz felmászni nem egyszerű, de lendületesen megoldja és a párkányon visszafelé is sikerül bekapaszkodnia a szobába. Nesztelenül csukja vissza az ablakot, aztán a helyére igazítja a függönyt. Shya nem mozdul, az ágyban van továbbra is. Valószínű megúszta és nem kelt fel. A sötétben kirajzolódó sziluett békésen szuszog a paplan alatt, amit megkönnyebbüléssel fogad. Az erszények köpenye belső zsebeibe vándoroltak csak lánc nem, amin egy arany madár függ medálként. Azt a csuklója köré tekeri, hogy ne veszítse el. A kinti hideg után a bőre sem éppen a legmelegebb, ezért vár, hogy Shya ne kellejen fel a hideg érintésre, ha visszafekszik mellé. Csend van és sötét, de már a hajnal kéken dereng. Kis idő elteltével ledobálja a ruháit és a csizmát, aztán óvatosan visszafekszik a lány mellé. Ismét csak elégedetten karolja át és elhelyezkedik el kényelmesen mellette. Amennyire csak tőle telik igyekszik nem felkelteni. Világos van már, amikor végül a lány mocorogni kezd mellette. Elég éberen alszik, hogy megérezze és amikor fátyolos hangon a nevét mondja, félmosolyra húzódik a szája.*
-Jó reggelt.
*Ujjaival simítva belefésül a puha hajtincsekbe, reggeli üdvözlés képen.*
2767. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-21 12:11:04
Üzenet elküldve: 2016-02-21 12:11:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ideges és izgatott és persze, hogy beszél. Talán buta ötlet, de úgy gondolja a szava és a hangja is talán emlékezteti Morfot arra, hogy kivel van. Bár reméli, úgysem tud róla megfeledkezni, annyira reméli.*
– Nem tudom *súgja válaszul a kérdésre és elpirul, aztán ahogy a szoknya felfelé csúszik a lábán, mélyeket lélegzik, de nem állítja meg a férfit.
Nem állítja meg utána sem, hiszen a vágy és a kívánás nem egyoldalú, Shya is akarja Morfot, vele akar lenni, őt választotta. Az övé akar lenni.
A férfi nevét súgja, megérinti ő is, nem járatos a dologban, de már megcsókolták egymást párszor, éppen elégszer, hogy tudja, a férfi szereti, ha kap viszonzást. Tapasztalatlan simogatás, apró kis csók a széles vállakra, egy gyengéd ölelés, ami aztán szorosabbá válik, simogató ujjak a rövid sötét tincsek között.
Amit kap cserébe, az jóval több és jobb, mint amire számított.
Nem három perc fájdalom majd egy fenékpaskolás, mikor az odafigyelést legfeljebb az jelenti, hogy na, jó, hát megköpködi.
Morfiusz nem egy sima beszédű igric, nem egy hízelgő bárd, nem egy lovag, a lány ezzel tisztában van, ahogy azt is sejti, hogy eddig valószínűleg csak könnyű nőkkel volt dolga, vagy még inkább a bordélyok fizetett lányaival.
Most mégis figyel rá, a nevét mondja, amennyire csak tud gyengéd vele, legalább az elején, hogy aztán már egyikük se akarjon mást csak együtt repülni. És mire visszatérnek a földre, addigra már a lány is tudja, hogy tényleg nincs mitől félnie Morf karjaiban.
A szenvedély csitultával összesimulnak, egy szó, kettő, nincs túl sok erejük beszélgetni.
Shya elszundít, nem fél attól, hogy a férfi lelépne mellőle.
Egyetlenegyszer megtette ugyan, még az első napokban, akkor tudta, szinte számított is rá, hogy úgy lesz, és a sötétbe bámulva, halkan lélegezve várt, várta a hajnalt, hogy visszatér-e. Úgy számolta, ha napkeltéig nem, akkor soha többé, de Morf még az első bágyadt fénysugarak előtt visszatért.
Most, hogy együtt voltak, nem gondol arra, hogy magára hagyná, nem hiszi, hogy megtenné, mikor így öleli magához.
A reggel sárgás fényei beszivárognak a függöny résein, és Shyahar aprót pislog, moccan. Kicsit elgémberedett, hát nyújtózik.*
– Morf? *szól kissé fátyolos hangon.*
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ideges és izgatott és persze, hogy beszél. Talán buta ötlet, de úgy gondolja a szava és a hangja is talán emlékezteti Morfot arra, hogy kivel van. Bár reméli, úgysem tud róla megfeledkezni, annyira reméli.*
– Nem tudom *súgja válaszul a kérdésre és elpirul, aztán ahogy a szoknya felfelé csúszik a lábán, mélyeket lélegzik, de nem állítja meg a férfit.
Nem állítja meg utána sem, hiszen a vágy és a kívánás nem egyoldalú, Shya is akarja Morfot, vele akar lenni, őt választotta. Az övé akar lenni.
A férfi nevét súgja, megérinti ő is, nem járatos a dologban, de már megcsókolták egymást párszor, éppen elégszer, hogy tudja, a férfi szereti, ha kap viszonzást. Tapasztalatlan simogatás, apró kis csók a széles vállakra, egy gyengéd ölelés, ami aztán szorosabbá válik, simogató ujjak a rövid sötét tincsek között.
Amit kap cserébe, az jóval több és jobb, mint amire számított.
Nem három perc fájdalom majd egy fenékpaskolás, mikor az odafigyelést legfeljebb az jelenti, hogy na, jó, hát megköpködi.
Morfiusz nem egy sima beszédű igric, nem egy hízelgő bárd, nem egy lovag, a lány ezzel tisztában van, ahogy azt is sejti, hogy eddig valószínűleg csak könnyű nőkkel volt dolga, vagy még inkább a bordélyok fizetett lányaival.
Most mégis figyel rá, a nevét mondja, amennyire csak tud gyengéd vele, legalább az elején, hogy aztán már egyikük se akarjon mást csak együtt repülni. És mire visszatérnek a földre, addigra már a lány is tudja, hogy tényleg nincs mitől félnie Morf karjaiban.
A szenvedély csitultával összesimulnak, egy szó, kettő, nincs túl sok erejük beszélgetni.
Shya elszundít, nem fél attól, hogy a férfi lelépne mellőle.
Egyetlenegyszer megtette ugyan, még az első napokban, akkor tudta, szinte számított is rá, hogy úgy lesz, és a sötétbe bámulva, halkan lélegezve várt, várta a hajnalt, hogy visszatér-e. Úgy számolta, ha napkeltéig nem, akkor soha többé, de Morf még az első bágyadt fénysugarak előtt visszatért.
Most, hogy együtt voltak, nem gondol arra, hogy magára hagyná, nem hiszi, hogy megtenné, mikor így öleli magához.
A reggel sárgás fényei beszivárognak a függöny résein, és Shyahar aprót pislog, moccan. Kicsit elgémberedett, hát nyújtózik.*
– Morf? *szól kissé fátyolos hangon.*
2766. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-21 10:40:09
Üzenet elküldve: 2016-02-21 10:40:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Szempillantásnyi ideig vár, hátha a férfi nyelve megered, aztán félre húzott ajkába harap, s a padlóra szegezi tekintetét. Olykor a csend is, többet mond minden szónál.
Ha nem is azért, hogy jó kislány legyen, de kapaszkodik, ahogyan csak tud, ezzel is közelebb tudva magához a másikat. A lónyerítés imitálásra csak még hangosabban nevet, hogy kihallja s ki se igazán nem érdekli most. A ma este folyamán fognak még mást is hallani. Szeret bolondozni, s ebben a Szőke tökéletes partnernek bizonyul.
A hirtelen jött vetődés megzavarja Göjény édes szunyókálását, aki rémülten vágtázik át Zaranir hátsó felén, hogy valahol a szobában menedéket keressen, valahol a Szőke levetett ruhadarabjain. Neri a férfi feje mellett támaszkodik meg egyik kezével. A körülöttük elterülő barna „sátor” alól figyeli a prüszkölő Szőkét. Két ujja közé csippent egy szőke tincset, - mely a férfi arcába hullt- óvatosan emelve azt fel. Fél szemmel les be alá, vajon él-e még a másik. *
- Kukucs!
* Orrát lefeszítve, borostyánjait hatalmasra nyitva – amolyan érdeklődő gyermeki arckifejezéssel – üdvözli az ott lakót. *
- Ennyit bírtál, vén róka?
* A rájuk boruló félhomályban, feldereng az ismerős pimasz mosoly, felcseng az ismerős incselkedő hangsúly. Gyorsan vissza is hull a tincs, hogy kezével meglapogassa „lovának” hátát. Beletúr hajába, hogy egy mozdulattal söpörje ki a rakoncátlan tincseket a szeméből, büszkén egyenesedik fel a „nyeregben” érzékelhetően esze ágában sincs onnan kiszállni. Még szerencse, hogy nincsenek Zaranir karjai gumiból – gondolná, ha tudná miféle dolog az- így feltűnik neki, mire is készül a másik. Rákulcsolja ujjait a csuklóra, ismét előre hajol, a karokat Zara feje mellé irányítva. *
- Zaaaja…
* Nyafogja. *
- … ne légy rossz!
* Suttogja a fülébe, büntetésül még bele is harap. Ha a Szőke időközben nem dönt úgy, hogy lekaratézza, akkor az kezei megindulnak a kézfejtől az alkaron át, ujjai áttáncolnak a könyök hajlaton, az izmos felsőkar belső dombkán átcikázva külső felére. Onnan tovább kúszva a hónalj érzékeny ívére, széttárva ujjait tenyerével folytatja útját a széles hátizmon a vállakig. Masszírozza a feszült izmokat néhány percig. A két mutatóujj összetalálkozik s együtt indulnak meg a gerinc vonalán, az út végig. Megemelkedik, csókokkal szenteli meg az előbbi utat, közben kezei sem maradnak munka nélkül. Hol ujjbegyeivel cirógatja a férfi oldalát, gyengéden érintve vagy éppen valamivel erőteljesebben simítja végig hátát. Homorítva barangol a gerincvonalon, hogy dombjainak csúcsaival is végig karcolhassa a Szőke bőrét. Ugyanolyan élvezettel tölti el a férfi kényeztetése, mintha a másik játszadozna rajta. Ugyanúgy hevül teste, forr a vére, válik szívének zakatolása szaporábbá s egyeletlenné. Tesz néha egy kis kitérőt, hogy fogai közé vegyen egy darabot Zara húsából. Amint eléri a harapnivaló hátsó felet, tétovázás nélkül harap bele abba is, lehel rá egy csókot is. Ám nem hiába, ahova puszi oda pacsi is, így ez sem marad el, még mielőtt elaludna a kezei alatt a másik. Bár csak reménykedni tud, hogy vágyát tüzelte fel s nem alvásra ösztönözte a Szőkét. A másik vállába kapaszkodva húzza vissza magát előző helyzetébe, bár most nem nehezedik vissza rá, megadja a lehetőséget a Zaranirnak, hogy megforduljon. Ajkába harapva méri fel a terepet, az előtte álló lehetőséget. Visszafojtja az ölét feszítő vágyat, hogy birtokba vegye, meghagyja a lehetőséget a férfinek, hogy bevegye kipárnázott forróságtól fűtött várát, s kitűzze zászlórúdját. Ujjai közé gyűri ingének fekete anyagágát, - mely eddig két szárnyként lengedezett körülötte- felfedve vállának fehér bőrét, telt idomait. A borostyánszín korongok felvillannak, ahogy Zaranir kékjeibe fúrja, amolyan „ Mire vársz?” kérdéssel. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.21 10:40:41
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Szempillantásnyi ideig vár, hátha a férfi nyelve megered, aztán félre húzott ajkába harap, s a padlóra szegezi tekintetét. Olykor a csend is, többet mond minden szónál.
Ha nem is azért, hogy jó kislány legyen, de kapaszkodik, ahogyan csak tud, ezzel is közelebb tudva magához a másikat. A lónyerítés imitálásra csak még hangosabban nevet, hogy kihallja s ki se igazán nem érdekli most. A ma este folyamán fognak még mást is hallani. Szeret bolondozni, s ebben a Szőke tökéletes partnernek bizonyul.
A hirtelen jött vetődés megzavarja Göjény édes szunyókálását, aki rémülten vágtázik át Zaranir hátsó felén, hogy valahol a szobában menedéket keressen, valahol a Szőke levetett ruhadarabjain. Neri a férfi feje mellett támaszkodik meg egyik kezével. A körülöttük elterülő barna „sátor” alól figyeli a prüszkölő Szőkét. Két ujja közé csippent egy szőke tincset, - mely a férfi arcába hullt- óvatosan emelve azt fel. Fél szemmel les be alá, vajon él-e még a másik. *
- Kukucs!
* Orrát lefeszítve, borostyánjait hatalmasra nyitva – amolyan érdeklődő gyermeki arckifejezéssel – üdvözli az ott lakót. *
- Ennyit bírtál, vén róka?
* A rájuk boruló félhomályban, feldereng az ismerős pimasz mosoly, felcseng az ismerős incselkedő hangsúly. Gyorsan vissza is hull a tincs, hogy kezével meglapogassa „lovának” hátát. Beletúr hajába, hogy egy mozdulattal söpörje ki a rakoncátlan tincseket a szeméből, büszkén egyenesedik fel a „nyeregben” érzékelhetően esze ágában sincs onnan kiszállni. Még szerencse, hogy nincsenek Zaranir karjai gumiból – gondolná, ha tudná miféle dolog az- így feltűnik neki, mire is készül a másik. Rákulcsolja ujjait a csuklóra, ismét előre hajol, a karokat Zara feje mellé irányítva. *
- Zaaaja…
* Nyafogja. *
- … ne légy rossz!
* Suttogja a fülébe, büntetésül még bele is harap. Ha a Szőke időközben nem dönt úgy, hogy lekaratézza, akkor az kezei megindulnak a kézfejtől az alkaron át, ujjai áttáncolnak a könyök hajlaton, az izmos felsőkar belső dombkán átcikázva külső felére. Onnan tovább kúszva a hónalj érzékeny ívére, széttárva ujjait tenyerével folytatja útját a széles hátizmon a vállakig. Masszírozza a feszült izmokat néhány percig. A két mutatóujj összetalálkozik s együtt indulnak meg a gerinc vonalán, az út végig. Megemelkedik, csókokkal szenteli meg az előbbi utat, közben kezei sem maradnak munka nélkül. Hol ujjbegyeivel cirógatja a férfi oldalát, gyengéden érintve vagy éppen valamivel erőteljesebben simítja végig hátát. Homorítva barangol a gerincvonalon, hogy dombjainak csúcsaival is végig karcolhassa a Szőke bőrét. Ugyanolyan élvezettel tölti el a férfi kényeztetése, mintha a másik játszadozna rajta. Ugyanúgy hevül teste, forr a vére, válik szívének zakatolása szaporábbá s egyeletlenné. Tesz néha egy kis kitérőt, hogy fogai közé vegyen egy darabot Zara húsából. Amint eléri a harapnivaló hátsó felet, tétovázás nélkül harap bele abba is, lehel rá egy csókot is. Ám nem hiába, ahova puszi oda pacsi is, így ez sem marad el, még mielőtt elaludna a kezei alatt a másik. Bár csak reménykedni tud, hogy vágyát tüzelte fel s nem alvásra ösztönözte a Szőkét. A másik vállába kapaszkodva húzza vissza magát előző helyzetébe, bár most nem nehezedik vissza rá, megadja a lehetőséget a Zaranirnak, hogy megforduljon. Ajkába harapva méri fel a terepet, az előtte álló lehetőséget. Visszafojtja az ölét feszítő vágyat, hogy birtokba vegye, meghagyja a lehetőséget a férfinek, hogy bevegye kipárnázott forróságtól fűtött várát, s kitűzze zászlórúdját. Ujjai közé gyűri ingének fekete anyagágát, - mely eddig két szárnyként lengedezett körülötte- felfedve vállának fehér bőrét, telt idomait. A borostyánszín korongok felvillannak, ahogy Zaranir kékjeibe fúrja, amolyan „ Mire vársz?” kérdéssel. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.21 10:40:41
2765. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-20 23:32:44
Üzenet elküldve: 2016-02-20 23:32:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Semmi ellenkezés, teljes megadás és odaadás érkezik a lány mozdulataiból és ez, jó. Jóleső érzés, ahogy kedvesen simítja ujjaival, próbálja viszonozni amit kap, és ez megint csak olyan aranyos, legalábbis annak találja. Megnyugodva kezd bele az élvezetesebb játékba, aztán érkezik a kérdés, ami teljesen felesleges és kizökkenti.*
-Mondd, te sosem fogysz ki a szóból?
*Ránéz hosszan, de aztán sziszegve nevet fel. Tenyerét leveszi a lányról és két oldalt megtámassza magát, úgy néz rá hunyorogva. Elszélesedő mosollyal csóválja meg a fejét.*
~Hihetetlen.~
-Áruld csak el, mit csináljak veled, hogy végre elakadjon a szavad valamitől, mi?
*Lejjebb csúszik és Shya szoknyáját kezdi feljebb tornázni, hogy hozzáférjen a legcsábítóbb részéhez, aztán a két combja közé igazítja magát és ugyanoda csókol ahova a tisztáson is a combja tövére.*
-Ne félj, hamar jó lesz.
*Ezután már nincs több mondanivaló csak az éjszaka, ami előttük van és amit tartalmasan töltenek el.*
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Semmi ellenkezés, teljes megadás és odaadás érkezik a lány mozdulataiból és ez, jó. Jóleső érzés, ahogy kedvesen simítja ujjaival, próbálja viszonozni amit kap, és ez megint csak olyan aranyos, legalábbis annak találja. Megnyugodva kezd bele az élvezetesebb játékba, aztán érkezik a kérdés, ami teljesen felesleges és kizökkenti.*
-Mondd, te sosem fogysz ki a szóból?
*Ránéz hosszan, de aztán sziszegve nevet fel. Tenyerét leveszi a lányról és két oldalt megtámassza magát, úgy néz rá hunyorogva. Elszélesedő mosollyal csóválja meg a fejét.*
~Hihetetlen.~
-Áruld csak el, mit csináljak veled, hogy végre elakadjon a szavad valamitől, mi?
*Lejjebb csúszik és Shya szoknyáját kezdi feljebb tornázni, hogy hozzáférjen a legcsábítóbb részéhez, aztán a két combja közé igazítja magát és ugyanoda csókol ahova a tisztáson is a combja tövére.*
-Ne félj, hamar jó lesz.
*Ezután már nincs több mondanivaló csak az éjszaka, ami előttük van és amit tartalmasan töltenek el.*
2764. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-19 09:53:28
Üzenet elküldve: 2016-02-19 09:53:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ujjaikat összefonják, és Morfiusz finoman húzza maga felé, ő pedig örül, hogy a férfi nem egyszerűen csak nekiesik.
Tudja persze, hogy mi fog történni, hiszen a nénje is elmondta neki már évekkel ezelőtt, és a világban sem vakon járt, látott már állatokat, sőt egyszer véletlen egy szénaboglyában egy nem is olyan nagyon fiatal párt is, nagyjából van elképzelése, de más csak elképzelni és már átélni valamit.
A fürdőházban pedig tapasztalta, hogy a férfi nem az a nagyon finomkodós valaki. De azt is tapasztalta, hogy képes az önuralomra, legalábbis valamilyen szinten, ha úgy látja, hogy az megéri.
Amit most tesz, az ösztönös, nem akarja ő kicselezni Morfiuszt, sejti az amúgy sem menne, lévén a párja sokkal tapasztaltabb, és elutasítani sem akarja, nem ilyenről szó sincs.
Morfiusz az, akivel együtt kíván lenni. Nincs ezen mit tagadni, Shyahar már egy ideje tudja. Egy jó ideje. Talán azóta, hogy az első éjszakán a férfi, ott a napszámosok szállásán, mégiscsak visszaengedte a szoknyáját a térdétől. Akkor gondolt rá először, hogy ha Morf nem párolog el másnapra, vagy egy hét múlva, akkor ő lehetne az.
Bizonytalan remegő érzés, ami csak erősödött az elmúlt hatok folyamán. Erősödött akkor, mikor az után az éjszaka után mikor a férfi lelépett hajnalra mégis visszajött. Igen, Shyahar ébren volt, bámult a sötétbe és várt, csak hajnalban merült rövidke álomba, mikor már a férfi szuszogását hallotta. Nem szólt neki. Miért is tette volna?
Reménykedik, hogy most se fogja elszólni magát. Apróságok, pici mozaikok, ezekből rakosgatja össze magának ki is Morfiusz Rarrkon. Egy dologban biztos, a férfinak nem volt túl sok része igazi szeretetben. Szerelemben sem. Legalábbis olyanban nem, amit Shyahar is annak nevezne.
Sokat megtudott a férfiról a sétájuk során, a tisztáson, ahol megegyeztek, igen lehet így mondani, megegyeztek abban, hogy nincs más, és utána a folyóparton, mikor egymást ölelték. Ez a két pillanat, de főleg a második, nem a testiségről szólt.
Ahogy a lánynak ez az újabb pillanat sem csupán arról szól.
Igen, cseppet talán húzza az időt, de nem megállítani akarja az eseményeket, csak talán gyengédebbé, bensőségesebbé tenni. Maga miatt is, nyilván, mert azért cseppet ideges, és tart is kicsit az ismeretlentől, de ugyanakkor Morfiusz miatt is.*
~Én nem egy szajha vagyok. Nem fizetett örömlány. Nem akarom, hogy azt hidd, hogy úgy bánj velem. Amit tőlem kapsz, mástól olyat sosem kaptál még.~
*Nem hátrál, inkább úgy forgatja a fejét, hogy Morf könnyebben férjen a hajához, őt nézi, miközben a fürtjei sorban a vállára, hátára omlanak, halkan, jólesően sóhajt, mikor a férfi az ujjaival túr a hajába, simogatja, tenyere a tarkójára simul.
Aprót pislantva hajol közelebb, elmosolyodik a bókra, a mélybarna szempárt csodálja.*
– Én a szemeidet is *súgja válaszul, aztán nem tud beszélni.
A csók lágyan indul, de aztán elmélyül, és ő mozdul, Morf mellkasán támaszkodik, ujjai és tenyere alatt érzi a meleg bőrét, miközben visszacsókolja.
Szereti a férfi csókjait, mindig is szerette, a tisztáson is, előtte is. Vonzónak találta már a legelső éjszakán is, és aztán reggel, mikor megtréfálta a szappannal.
És az óta is mindig. Így nem kell különösebben noszogatni, utánozza őt, megízleli a férfi száját, és nem tiltakozik, mikor Morf átfordítja.*
– Morf…
*Picit homorít, helyet adva ezzel a férfi kezeinek, melyek a ruhája kapcsait keresik. Nem csukja be a szemeit, a másik arcát nézi, a határozott vonásokat, az egyenes orrot ~tényleg, hogy úszta meg, hogy betörjék neki?~, a szép vonalú száját, a most szinte feketének tűnő szempárt.*
~Vajon tudod, mennyire tetszel? Persze, hogy tudod. De azt vajon sejted, hogy…?~
*Nem még magában sem mondja ki, nehogy elszólja magát, sejti a férfit megijesztené.
De ha nem mondja, megpróbálhatja megmutatni.
Ujjbegyeivel simogat végig Morf nyakának oldalán, a lüketető éren, le a kulcscsontjáig, majd végig a vállán, mind a két vállán. Átöleli, kicsit belé is kapaszkodik, felhúzza magát hozzá, hogy a ruháját ki tudja nyitni a kedvese.
Pár kapocs és gomb így is lepattan, de még jobb, mintha letépné róla.*
~És igen, így kicsit lassabb is, gyengédebb is.~
*Halkan nevetni kezd, mikor Morf pont ebben a pillanatban rántja meg a ruháját, hogy többet lásson belőle. Pontosan tudja, hogy a férfi nem tud kibújni a bőréből, de nem is várja el tőle.
De azt is tudja, hogy Morfban jóval több van, mint az akár csak feltételezné saját magáról.
Újra ráemeli a tekintetét, az alsó ajkát kissé beharapva dől vissza a párnára, de már kapja is az újabb csókot, és a következőt.
Aztán a ruha lecsúszik, először csak az egyszerű szürkés darab, amit viselni szokott, majd a fehér alsóing is.
Shyahar mélyet sóhajt, ettől a mellkasa és igen, a mellei is megemelkednek. Ő most is a kedvesét nézi, apró félszeg kis mosollyal, és azzal biztatja magát, hogy Morf a dézsában is látta, érintette, és az is jó volt.*
~Most is jó lesz. ~
*Mert a simogatás jó, és az ahogy a férfi érinti, fogja, attól forróság kezd gyűlni a mellkasába, és érzi az arca kipirul. Újra mélyet sóhajt.
Aztán nagy bátran végigsimogat Morf vállán-karján, megtapintja a feszülő izmokat, cirógatja, végül a keze a férfi kezén állapodik meg, de nem is próbálja elhúzni a kebléről.*
– Szereted? *kérdi súgva.*
//Morfiusz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ujjaikat összefonják, és Morfiusz finoman húzza maga felé, ő pedig örül, hogy a férfi nem egyszerűen csak nekiesik.
Tudja persze, hogy mi fog történni, hiszen a nénje is elmondta neki már évekkel ezelőtt, és a világban sem vakon járt, látott már állatokat, sőt egyszer véletlen egy szénaboglyában egy nem is olyan nagyon fiatal párt is, nagyjából van elképzelése, de más csak elképzelni és már átélni valamit.
A fürdőházban pedig tapasztalta, hogy a férfi nem az a nagyon finomkodós valaki. De azt is tapasztalta, hogy képes az önuralomra, legalábbis valamilyen szinten, ha úgy látja, hogy az megéri.
Amit most tesz, az ösztönös, nem akarja ő kicselezni Morfiuszt, sejti az amúgy sem menne, lévén a párja sokkal tapasztaltabb, és elutasítani sem akarja, nem ilyenről szó sincs.
Morfiusz az, akivel együtt kíván lenni. Nincs ezen mit tagadni, Shyahar már egy ideje tudja. Egy jó ideje. Talán azóta, hogy az első éjszakán a férfi, ott a napszámosok szállásán, mégiscsak visszaengedte a szoknyáját a térdétől. Akkor gondolt rá először, hogy ha Morf nem párolog el másnapra, vagy egy hét múlva, akkor ő lehetne az.
Bizonytalan remegő érzés, ami csak erősödött az elmúlt hatok folyamán. Erősödött akkor, mikor az után az éjszaka után mikor a férfi lelépett hajnalra mégis visszajött. Igen, Shyahar ébren volt, bámult a sötétbe és várt, csak hajnalban merült rövidke álomba, mikor már a férfi szuszogását hallotta. Nem szólt neki. Miért is tette volna?
Reménykedik, hogy most se fogja elszólni magát. Apróságok, pici mozaikok, ezekből rakosgatja össze magának ki is Morfiusz Rarrkon. Egy dologban biztos, a férfinak nem volt túl sok része igazi szeretetben. Szerelemben sem. Legalábbis olyanban nem, amit Shyahar is annak nevezne.
Sokat megtudott a férfiról a sétájuk során, a tisztáson, ahol megegyeztek, igen lehet így mondani, megegyeztek abban, hogy nincs más, és utána a folyóparton, mikor egymást ölelték. Ez a két pillanat, de főleg a második, nem a testiségről szólt.
Ahogy a lánynak ez az újabb pillanat sem csupán arról szól.
Igen, cseppet talán húzza az időt, de nem megállítani akarja az eseményeket, csak talán gyengédebbé, bensőségesebbé tenni. Maga miatt is, nyilván, mert azért cseppet ideges, és tart is kicsit az ismeretlentől, de ugyanakkor Morfiusz miatt is.*
~Én nem egy szajha vagyok. Nem fizetett örömlány. Nem akarom, hogy azt hidd, hogy úgy bánj velem. Amit tőlem kapsz, mástól olyat sosem kaptál még.~
*Nem hátrál, inkább úgy forgatja a fejét, hogy Morf könnyebben férjen a hajához, őt nézi, miközben a fürtjei sorban a vállára, hátára omlanak, halkan, jólesően sóhajt, mikor a férfi az ujjaival túr a hajába, simogatja, tenyere a tarkójára simul.
Aprót pislantva hajol közelebb, elmosolyodik a bókra, a mélybarna szempárt csodálja.*
– Én a szemeidet is *súgja válaszul, aztán nem tud beszélni.
A csók lágyan indul, de aztán elmélyül, és ő mozdul, Morf mellkasán támaszkodik, ujjai és tenyere alatt érzi a meleg bőrét, miközben visszacsókolja.
Szereti a férfi csókjait, mindig is szerette, a tisztáson is, előtte is. Vonzónak találta már a legelső éjszakán is, és aztán reggel, mikor megtréfálta a szappannal.
És az óta is mindig. Így nem kell különösebben noszogatni, utánozza őt, megízleli a férfi száját, és nem tiltakozik, mikor Morf átfordítja.*
– Morf…
*Picit homorít, helyet adva ezzel a férfi kezeinek, melyek a ruhája kapcsait keresik. Nem csukja be a szemeit, a másik arcát nézi, a határozott vonásokat, az egyenes orrot ~tényleg, hogy úszta meg, hogy betörjék neki?~, a szép vonalú száját, a most szinte feketének tűnő szempárt.*
~Vajon tudod, mennyire tetszel? Persze, hogy tudod. De azt vajon sejted, hogy…?~
*Nem még magában sem mondja ki, nehogy elszólja magát, sejti a férfit megijesztené.
De ha nem mondja, megpróbálhatja megmutatni.
Ujjbegyeivel simogat végig Morf nyakának oldalán, a lüketető éren, le a kulcscsontjáig, majd végig a vállán, mind a két vállán. Átöleli, kicsit belé is kapaszkodik, felhúzza magát hozzá, hogy a ruháját ki tudja nyitni a kedvese.
Pár kapocs és gomb így is lepattan, de még jobb, mintha letépné róla.*
~És igen, így kicsit lassabb is, gyengédebb is.~
*Halkan nevetni kezd, mikor Morf pont ebben a pillanatban rántja meg a ruháját, hogy többet lásson belőle. Pontosan tudja, hogy a férfi nem tud kibújni a bőréből, de nem is várja el tőle.
De azt is tudja, hogy Morfban jóval több van, mint az akár csak feltételezné saját magáról.
Újra ráemeli a tekintetét, az alsó ajkát kissé beharapva dől vissza a párnára, de már kapja is az újabb csókot, és a következőt.
Aztán a ruha lecsúszik, először csak az egyszerű szürkés darab, amit viselni szokott, majd a fehér alsóing is.
Shyahar mélyet sóhajt, ettől a mellkasa és igen, a mellei is megemelkednek. Ő most is a kedvesét nézi, apró félszeg kis mosollyal, és azzal biztatja magát, hogy Morf a dézsában is látta, érintette, és az is jó volt.*
~Most is jó lesz. ~
*Mert a simogatás jó, és az ahogy a férfi érinti, fogja, attól forróság kezd gyűlni a mellkasába, és érzi az arca kipirul. Újra mélyet sóhajt.
Aztán nagy bátran végigsimogat Morf vállán-karján, megtapintja a feszülő izmokat, cirógatja, végül a keze a férfi kezén állapodik meg, de nem is próbálja elhúzni a kebléről.*
– Szereted? *kérdi súgva.*
2763. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-18 23:43:59
Üzenet elküldve: 2016-02-18 23:43:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ha a közönsége boldog, akkor ő is boldog és a közönsége nagyon is önfeledt hangulatúnak néz ki. És egy csókot nyom Nerilil arcára, aki most a hátáról élvezi a lovas szerepét, amíg nemes paripája végigviszi a termen, amit már ismernek.*
-A győzelembe! Te meg kapaszkodj!
*És egy lónyerítés is elhangzik a szájából, mert miért ne. Persze azért a szomszédok lehet negatívan értékelik a jelenetet, bajuk lehet vele, de az még mindig csak az ő bajuk.*
-Én is imádlak.
*És megpróbál egy újabb puszit a helyére tenni, aztán elég gyorsan elérkeznek az ágyhoz is. Zaranir pedig gyorsan és őszintén, beledől, mint egy darab kő és egy prüszköléssel jelzi, hogy ő megpihen itt. Persze szórakozásának, mivel lovasát ledobni nem akarja, gátat vet az, hogy rajta fekszenek, de tudja ő, hogy Nerilil nem csak azért fog leszállni felhevülő testéről, mert ilyen imádnivaló teremtés, hanem mert vannak közös terveik, aminek egy szükséges részén rajta fekszenek. Addig a párnába motyog egy keveset, mielőtt belefullad és kezeivel aljasul rácsiklandoz Neri oldalára, hogy motiválja a mellédőlésben. És, ha így sikerül, akkor a ragadozó tekintetét rászegezi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Ha a közönsége boldog, akkor ő is boldog és a közönsége nagyon is önfeledt hangulatúnak néz ki. És egy csókot nyom Nerilil arcára, aki most a hátáról élvezi a lovas szerepét, amíg nemes paripája végigviszi a termen, amit már ismernek.*
-A győzelembe! Te meg kapaszkodj!
*És egy lónyerítés is elhangzik a szájából, mert miért ne. Persze azért a szomszédok lehet negatívan értékelik a jelenetet, bajuk lehet vele, de az még mindig csak az ő bajuk.*
-Én is imádlak.
*És megpróbál egy újabb puszit a helyére tenni, aztán elég gyorsan elérkeznek az ágyhoz is. Zaranir pedig gyorsan és őszintén, beledől, mint egy darab kő és egy prüszköléssel jelzi, hogy ő megpihen itt. Persze szórakozásának, mivel lovasát ledobni nem akarja, gátat vet az, hogy rajta fekszenek, de tudja ő, hogy Nerilil nem csak azért fog leszállni felhevülő testéről, mert ilyen imádnivaló teremtés, hanem mert vannak közös terveik, aminek egy szükséges részén rajta fekszenek. Addig a párnába motyog egy keveset, mielőtt belefullad és kezeivel aljasul rácsiklandoz Neri oldalára, hogy motiválja a mellédőlésben. És, ha így sikerül, akkor a ragadozó tekintetét rászegezi.*
2762. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-18 17:54:00
Üzenet elküldve: 2016-02-18 17:54:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Repetát azt kér, de inkább abból amit a fürdőben kezdtek el. Az emeleti szobában minden díszlet adott a folytatáshoz. Elégedett mosolyt küld a lányhoz, mikor nem kifogást gyárt, hanem paprika piros arccal közelít felé. Nem hagyja most már kibújni az ígérete alól, lehet ez számára is világos. Úgy látja nem fogja menekülőre, hanem mellé óvakodik. Mosolyogva figyeli, hogy méregeti őt a pillái alól*
~Olyan merész mit egy veréb, amelyik a sólymot nézegeti. Ennivalón aranyos, na gyere csak… ~
*Meghúzza a kezét egy kissé, hogy az ágyra segítse, de a lendület nem nagy, ezért tud még mindig távolabb ülni tőle. A combja már a lábához ér, de más nem. Hátradőlve várja ki, hogy még közelebb óvakodjon, de a kezét a biztonság kedvéért nem engedi el. Az időhúzást egyből felismeri, de beletalál a gyengéjébe és kedvesen érkezik. Shya dús sötét tincsei, a puha haja valóban kívánatos a számára. Nem válaszol, az felesleges, inkább egyből feljebb ül és letekeri a lány fejéről a rácsvart törölközőt, aztán ledobja valahova a földre. Gyorsan megszabadítja ügyes ujjakkal a tincseket, aztán végigsimít rajta. Valóban nem vizes már jó puha és szépen keretezi Shya arcát. Képtelenség ellenállni a dúsan leomló hajkoronának. Két kezének ujjait szétnyitva hatol a puha fürtök mélyére. Kiélvezi a tapintását még el nem éri a lány fejbőrét, ahol ráfog a fejére és húzza közelebb magához.*
-Nem csak a hajadat szeretem.
*Mondja rá a dús ajkakra, aztán bebizonyítja, hogy van azon kívül is szeretni való a lányon. A dús ajkakra tapasztja a száját és keresi a rést a lányén, hogy a nyelve is beköszönhessen a nedves nyelvecskét megkeresve. Ahogy megtalálja, körbejárja és megsimogatja. Mélyen csókolja, közben magával húzza, pontosabban magára. Nem tetszik neki, hogy a lány van fölötte. Véleménye szerint azzal úgyse tud mit kezdeni, ezért lefordítja maga alá.*
-Túl sok rajtad a ruha.
*Mondja amikor elválnak ajkaik, de több levegővételhez nem hagyja jutni. Még mindig tart attól, hogyha szóhoz jut, valahogy megint megpróbálja lebeszélni a folytatásról és az most, határozottan nem lenne jó. Nem tudná lebeszélni semmilyen módon, kár lenne azt kísérteni. Újra csókolja és gyakorlott ujjai a ruha nyitját keresik, hogy megszabadíthassa mindentől, ami még elfedi előle. *
~Végre, valahára alattam vagy. Amennyit vártam erre, jobb, ha most nem beszélsz le magadról.~
*Mikor együtt sétálnak, vagy amikor úsztak, akkor szerette is a lány mókázását és mindig pergő nyelvét, de most inkább nem hagyja a nyelvét csak egy módon peregni, a sajátja körül. Rásegít a ruhára egy apró rántással, hogy gyorsabban nyíljon meg előtte. Néhány gomb, vagy kapocs, vagy akármi meg is adja magát erős markának, de legalább a ruha lejjebb csúszik és engedi végre, hogy újra megcsodálhassa a selymes halmokat, amik ellenállhatatlanul gömbölyödtek a fürdőruha háromszögei és most a tenyere alatt is. Igaz még nem teljes egészében láthatja viszont őket. A ruha fedi még félig a lány mellét, de megrántva a fellazult felsőrészt elől, végre lekerül a zavaró tényező és teljes egészében láthatja, simíthatja, markolhatja kedvére. A szoba rejtekében most már szabad az útja a vágyaihoz, eszében sincs késleltetni azok beteljesülését.*
//Shyahar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Repetát azt kér, de inkább abból amit a fürdőben kezdtek el. Az emeleti szobában minden díszlet adott a folytatáshoz. Elégedett mosolyt küld a lányhoz, mikor nem kifogást gyárt, hanem paprika piros arccal közelít felé. Nem hagyja most már kibújni az ígérete alól, lehet ez számára is világos. Úgy látja nem fogja menekülőre, hanem mellé óvakodik. Mosolyogva figyeli, hogy méregeti őt a pillái alól*
~Olyan merész mit egy veréb, amelyik a sólymot nézegeti. Ennivalón aranyos, na gyere csak… ~
*Meghúzza a kezét egy kissé, hogy az ágyra segítse, de a lendület nem nagy, ezért tud még mindig távolabb ülni tőle. A combja már a lábához ér, de más nem. Hátradőlve várja ki, hogy még közelebb óvakodjon, de a kezét a biztonság kedvéért nem engedi el. Az időhúzást egyből felismeri, de beletalál a gyengéjébe és kedvesen érkezik. Shya dús sötét tincsei, a puha haja valóban kívánatos a számára. Nem válaszol, az felesleges, inkább egyből feljebb ül és letekeri a lány fejéről a rácsvart törölközőt, aztán ledobja valahova a földre. Gyorsan megszabadítja ügyes ujjakkal a tincseket, aztán végigsimít rajta. Valóban nem vizes már jó puha és szépen keretezi Shya arcát. Képtelenség ellenállni a dúsan leomló hajkoronának. Két kezének ujjait szétnyitva hatol a puha fürtök mélyére. Kiélvezi a tapintását még el nem éri a lány fejbőrét, ahol ráfog a fejére és húzza közelebb magához.*
-Nem csak a hajadat szeretem.
*Mondja rá a dús ajkakra, aztán bebizonyítja, hogy van azon kívül is szeretni való a lányon. A dús ajkakra tapasztja a száját és keresi a rést a lányén, hogy a nyelve is beköszönhessen a nedves nyelvecskét megkeresve. Ahogy megtalálja, körbejárja és megsimogatja. Mélyen csókolja, közben magával húzza, pontosabban magára. Nem tetszik neki, hogy a lány van fölötte. Véleménye szerint azzal úgyse tud mit kezdeni, ezért lefordítja maga alá.*
-Túl sok rajtad a ruha.
*Mondja amikor elválnak ajkaik, de több levegővételhez nem hagyja jutni. Még mindig tart attól, hogyha szóhoz jut, valahogy megint megpróbálja lebeszélni a folytatásról és az most, határozottan nem lenne jó. Nem tudná lebeszélni semmilyen módon, kár lenne azt kísérteni. Újra csókolja és gyakorlott ujjai a ruha nyitját keresik, hogy megszabadíthassa mindentől, ami még elfedi előle. *
~Végre, valahára alattam vagy. Amennyit vártam erre, jobb, ha most nem beszélsz le magadról.~
*Mikor együtt sétálnak, vagy amikor úsztak, akkor szerette is a lány mókázását és mindig pergő nyelvét, de most inkább nem hagyja a nyelvét csak egy módon peregni, a sajátja körül. Rásegít a ruhára egy apró rántással, hogy gyorsabban nyíljon meg előtte. Néhány gomb, vagy kapocs, vagy akármi meg is adja magát erős markának, de legalább a ruha lejjebb csúszik és engedi végre, hogy újra megcsodálhassa a selymes halmokat, amik ellenállhatatlanul gömbölyödtek a fürdőruha háromszögei és most a tenyere alatt is. Igaz még nem teljes egészében láthatja viszont őket. A ruha fedi még félig a lány mellét, de megrántva a fellazult felsőrészt elől, végre lekerül a zavaró tényező és teljes egészében láthatja, simíthatja, markolhatja kedvére. A szoba rejtekében most már szabad az útja a vágyaihoz, eszében sincs késleltetni azok beteljesülését.*
2761. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2016-02-18 00:06:11
Üzenet elküldve: 2016-02-18 00:06:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 232
OOC üzenetek: 285
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Alig, hogy kiejti a kérdést a keskeny csípő megmozdul. Szemei felragyognak az örömtől, s felkacag. Nincs benne gúny a jókedvtől cseng tisztán. A nevetés lassan elhal, éhes ragadózóként, elnémulva falja szemeivel a Szőke domborzatát. Lehet, hogy a másik csak mosolyt akart csalni arcára, mely sikerül is. Talán csak azt nem sejti a gazember, hogy a mosoly mellé mást is előcsalogatott. Az önzetlensége s a műsor is közre játszik abban, hogy epekedve simuljon hozzá. Sóvárogva járják be kezei a testet, mely most csak az övé. Nincs egy fél órája, hogy játszott a férfival, s „kizárta” a szobájából. Most mégis ő az, aki önként és dalolva adná meg magát neki. Kívánjon bármit. Csak akkor állnak le a „terepszemlével” mikor a tárgyilagos választ kapja. Meglehet közben Zara teste is beszédessé válik, ha közben megfeszülnek izmai, ha már így elmerengett a kérdésen. *
- Mi a baj?
* Érzi, hogy valamire készül a másik, de annyi ideje csak marad, hogy feltegye az egyszerű kérdést, miközben a szőke tincseket elsimítja a nyakról csókot leheljen a tarkóra. Nem tudja, hogy mi járhatott a kobakban, de nem szeretné, ha Zaranir úgy érezné, gondját titkolni kelljen előtte. Persze, ahogy a Szőke, úgy ő maga sem tudhatja miként reagálna a hallottakra, hisz nem is sejtheti mire gondol a másik. *
* Felsikkant, mint egy gyermek, mikor Zara a hátára kapja, akként is kacag, önfeledten, hátra vettet fejjel. *
- Előre!
* Megy bele a játékba, kiáltva el magát, mutatva az irányt az ágy felé. A parancs elhangzása után szorosan karolja át a Zaranir nyakát, bele is hajolva abba. A barna hajzuhatag lágyan omlik előre, cirógatva a férfi mellkasát. A pillanat, a férfi bőrének tapintása, annak illata szinte minden érzékszervére hatnak. *
- Imádlak.
* Arcát a másikéhoz dörgöli, pisze orrával cirógatja végig az arc vonalát a fülig. *
- Kívánlak…
* Elfojtott hangon suttogja a Szőke fülébe azt a szót mely most mindennél többet mond. Nem is a szó maga, inkább a hangsúly mellyel kimondja. Ajkai közé veszi a puha cimpát, nyelvének hegyével érint végét. Érzéki csókot hint mögé folytatva a nyakon, lassú zarándok út ez, nem siet sehova, hisz előttük még az egész éjszaka. *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Alig, hogy kiejti a kérdést a keskeny csípő megmozdul. Szemei felragyognak az örömtől, s felkacag. Nincs benne gúny a jókedvtől cseng tisztán. A nevetés lassan elhal, éhes ragadózóként, elnémulva falja szemeivel a Szőke domborzatát. Lehet, hogy a másik csak mosolyt akart csalni arcára, mely sikerül is. Talán csak azt nem sejti a gazember, hogy a mosoly mellé mást is előcsalogatott. Az önzetlensége s a műsor is közre játszik abban, hogy epekedve simuljon hozzá. Sóvárogva járják be kezei a testet, mely most csak az övé. Nincs egy fél órája, hogy játszott a férfival, s „kizárta” a szobájából. Most mégis ő az, aki önként és dalolva adná meg magát neki. Kívánjon bármit. Csak akkor állnak le a „terepszemlével” mikor a tárgyilagos választ kapja. Meglehet közben Zara teste is beszédessé válik, ha közben megfeszülnek izmai, ha már így elmerengett a kérdésen. *
- Mi a baj?
* Érzi, hogy valamire készül a másik, de annyi ideje csak marad, hogy feltegye az egyszerű kérdést, miközben a szőke tincseket elsimítja a nyakról csókot leheljen a tarkóra. Nem tudja, hogy mi járhatott a kobakban, de nem szeretné, ha Zaranir úgy érezné, gondját titkolni kelljen előtte. Persze, ahogy a Szőke, úgy ő maga sem tudhatja miként reagálna a hallottakra, hisz nem is sejtheti mire gondol a másik. *
* Felsikkant, mint egy gyermek, mikor Zara a hátára kapja, akként is kacag, önfeledten, hátra vettet fejjel. *
- Előre!
* Megy bele a játékba, kiáltva el magát, mutatva az irányt az ágy felé. A parancs elhangzása után szorosan karolja át a Zaranir nyakát, bele is hajolva abba. A barna hajzuhatag lágyan omlik előre, cirógatva a férfi mellkasát. A pillanat, a férfi bőrének tapintása, annak illata szinte minden érzékszervére hatnak. *
- Imádlak.
* Arcát a másikéhoz dörgöli, pisze orrával cirógatja végig az arc vonalát a fülig. *
- Kívánlak…
* Elfojtott hangon suttogja a Szőke fülébe azt a szót mely most mindennél többet mond. Nem is a szó maga, inkább a hangsúly mellyel kimondja. Ajkai közé veszi a puha cimpát, nyelvének hegyével érint végét. Érzéki csókot hint mögé folytatva a nyakon, lassú zarándok út ez, nem siet sehova, hisz előttük még az egész éjszaka. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370