*Elhia kisétál a fürdő helyiségbe, és ott folytatja monológját.*
- Nézhetnénk valami szállás után, ezen már én is gondolkodtam, de nem szívesen élném le az életem Artheniorban.
*feleli az elf megfontoltan. Elhia következő mondatára azonban felgyorsul szívverése, s nem tud mit válaszolni hirtelen.
Lepereg előtte közös múltjuk: találkozásuk izgalmas pillanata, sikeres menekülésük az orkok elől, első csókjuk bizsergető érzése, viszontagságos utazásuk a karavánpihenőbe, meghitt társalgásuk egymás gyermekkoráról, Elhia elrablása és a hosszú egyedüllét... Ezen emlékkép felidézése után Wraeco ismét érezni kezdi a szíve köré fonódó hurok kegyetlen szorítását. A mindig határozott, s tettre kész Thempestas fiú most még a gondolatába is beleremeg, hogy elveszítheti élete egyetlen szerelmét, a csodálatos íjász vándorleányt.*
- Hiszen fiatalok és életerősek vagyunk, mehetünk akárhová, tehetnénk akármit! Annyi mindent kéne még megismernünk, annyi helyet kéne még bejárnunk. Állandó munkánk sincsen, hogy tudnánk eltartani még egy kisdedet is?
*tör ki Wraecoból a szó. Azonban ahogy elnézni az időközben ismét a hálószobában tevékenykedő leányt, aki visszapillant rá gyönyörű szemeivel, s az elf minden gátlása porba hullik a tengerkéken fénylő kerek formák csillogásának hatására. Lassan odasétál az ablakhoz, s leemeli Elhia fehérneműjét az ablak felső csücskéről, amiért olyanannyira nyújtózkodik az apró teremtés. Átnyújtja a lánynak lenge kis ruhadarabját, majd folyamatosan kedvesét bámulva szólal meg ismét:*
- Bár ha jobban belegondolok, a világ szebb hely lenne, ha egy kis csöppség kúszna-mászna erre, aki a te vékony kis arcodat örökölte, s hozzád hasonló gyönyörűséges kék írisszel pillanata fel ártatlanságot és nyugalmat sugározva minden reá tekintőre.
- Ha ilyesfajta áldás szállna ránk, még csodálatosabbnak látnálak, s karjaimban hordoználak éjjel-nappal, hogy el ne fáradj. Ugyan még nem kértem meg pici kis kacsódat, de esküszöm neked, melletted maradok örökké. Senki mást tudnék úgy szeretni, mint ahogy téged szeretlek, senkit se tudnék úgy csókolni, ahogy téged szoktalak.
*biztosítja Elhiát hűségéről, majd hosszan átöleli kedvesét.*