Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 110 (2181. - 2200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Yinabelvy Arco [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9953_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
2200. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-16 10:18:21
Üzenet elküldve: 2015-07-16 10:18:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Megszólít a Sötétség...//
*Bódító kellemességgel dől hátra a kádban, majd miután a hím is csatlakozott, körülfonja őt lábaival, de nem igazán mozdul ezen kívül. Karjait kényelmesen lógatja maga mellett a kád szélén, feje hátrahajtva, és egészen mélyre merül gondolataiban. Éveket utazik vissza fejben, mikor még a mélységben élt, gyilkolt és igyekezett megszabadulni üldözőitől. Akadt alkalom, mikor pontosan ilyen kényelmesen áztatta testét egy meleg vizű forrásban, s törtek rá fejvadászok, hogy végezzenek vele. Az, hogy a nőstény még ennyi év után is itt van, egyértelmű jele annak, hogy ez nem jött össze nekik, de a kényelmetlen érzés itt van benne most is, idegei, habár fáradtak, mégis megfeszülnek, ugrásra készen. Nyugtalanul sóhajt egyet, és továbbra is csak mereng, a plafont bámulva maga felett, amikor a hím végül megszólal. Egy név hagyja el ajkait, de azt az égnél is tisztábban érti a nőstény, hogy az márpedig nem az övé. Nem ismeri a nevet, nem tudja kihez tartozik, de azt tudja, hogy idegen számára és ez bosszantja. Gyors mozdulattal ül fel a kádban, felkavarva a víz nyugalmát és szinte öntudatlanul nyúl ki, hogy a hím nyaka felé kapjon, megpróbálva ujjai közé fogni és megszorítani azt.*
*Bódító kellemességgel dől hátra a kádban, majd miután a hím is csatlakozott, körülfonja őt lábaival, de nem igazán mozdul ezen kívül. Karjait kényelmesen lógatja maga mellett a kád szélén, feje hátrahajtva, és egészen mélyre merül gondolataiban. Éveket utazik vissza fejben, mikor még a mélységben élt, gyilkolt és igyekezett megszabadulni üldözőitől. Akadt alkalom, mikor pontosan ilyen kényelmesen áztatta testét egy meleg vizű forrásban, s törtek rá fejvadászok, hogy végezzenek vele. Az, hogy a nőstény még ennyi év után is itt van, egyértelmű jele annak, hogy ez nem jött össze nekik, de a kényelmetlen érzés itt van benne most is, idegei, habár fáradtak, mégis megfeszülnek, ugrásra készen. Nyugtalanul sóhajt egyet, és továbbra is csak mereng, a plafont bámulva maga felett, amikor a hím végül megszólal. Egy név hagyja el ajkait, de azt az égnél is tisztábban érti a nőstény, hogy az márpedig nem az övé. Nem ismeri a nevet, nem tudja kihez tartozik, de azt tudja, hogy idegen számára és ez bosszantja. Gyors mozdulattal ül fel a kádban, felkavarva a víz nyugalmát és szinte öntudatlanul nyúl ki, hogy a hím nyaka felé kapjon, megpróbálva ujjai közé fogni és megszorítani azt.*
2199. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-16 05:39:50
Üzenet elküldve: 2015-07-16 05:39:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//A Véres Bál //
//Aravae Mithraniel//
*Nem kellemes, de még kevésbé meglepetés, hogy nem Lazzur levele fogadja, hanem egy kedves invitáció egy földszinti beszélgetésre. Kételkedik a kedvesség őszinteségében, a cirkalmas betűk és az esti események fényében. Elég sok energia egy ilyen levelet megírni, minden udvarias sallanggal, amitől legszívesebben rosszul lenne. Álszentség, egyértelműen. Meghagyják neki, hogy mely asztalnál legyen, de egy aljas célzást is kap, hogy ha ő nem is, de őt biztosan fel fogják ismerni. Nem tudja megmondani, hogy ez mennyire is célzott fenyegetés, de a rossz érzete egyből lesúgja a választ. Nem távozhat olyan könnyedén, mint tervezte és jól tette, hogy ezen információ birtokában akart továbbhaladni. Újra megakad a szeme a kis virágos díszítőelemen. A szegfű jelképével tisztában van és elég pozitív dolgokat fűznek hozzá, mint a szeretet és a hála. A törökszegfűre már nem emlékszik ennyire világosan, hogy mit is jelent, de arra emlékszik, hogy valamiért kerülni szokás az ajándékozását. Pedig milyen szép is. Persze a döntés rajta áll, hogy miként is távozik, sőt akár az is, hogy merre.*
//Aravae Mithraniel//
*Nem kellemes, de még kevésbé meglepetés, hogy nem Lazzur levele fogadja, hanem egy kedves invitáció egy földszinti beszélgetésre. Kételkedik a kedvesség őszinteségében, a cirkalmas betűk és az esti események fényében. Elég sok energia egy ilyen levelet megírni, minden udvarias sallanggal, amitől legszívesebben rosszul lenne. Álszentség, egyértelműen. Meghagyják neki, hogy mely asztalnál legyen, de egy aljas célzást is kap, hogy ha ő nem is, de őt biztosan fel fogják ismerni. Nem tudja megmondani, hogy ez mennyire is célzott fenyegetés, de a rossz érzete egyből lesúgja a választ. Nem távozhat olyan könnyedén, mint tervezte és jól tette, hogy ezen információ birtokában akart továbbhaladni. Újra megakad a szeme a kis virágos díszítőelemen. A szegfű jelképével tisztában van és elég pozitív dolgokat fűznek hozzá, mint a szeretet és a hála. A törökszegfűre már nem emlékszik ennyire világosan, hogy mit is jelent, de arra emlékszik, hogy valamiért kerülni szokás az ajándékozását. Pedig milyen szép is. Persze a döntés rajta áll, hogy miként is távozik, sőt akár az is, hogy merre.*
2198. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-16 01:06:32
Üzenet elküldve: 2015-07-16 01:06:32
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Vakmerő
//Megszólít a Sötétség...//
*Dryyx értékeli, hogy a nősténynek nincsenek különleges igényei a reggelit illetően, mivel ő maga nem különösebben éhes, viszont annál nyűgösebb és fáradtabb, na meg ölni volna képes egy fürdőért. Elindul hát felfelé a lépcsőn Narii után, s nem bonyolítja túl a dolgot, magukra zárja az ajtót, majd ő maga is hozzálát, hogy megszabaduljon a ruháitól, azonban ő nem dobálja szerteszét, ahogy a nőstény tette, elvégre ráér pár percig még az a víz, s addig képtelen levenni a tekintetét Nariiról, amíg nyakig el nem merül a vízben. Ösztönök ugyebár, melyeket megtagadni képtelen volna, a nőstény testének látványa hipnotikus hatással van rá, s bizony annak is tudatában van, hogy ez alkalomadtán igen komoly fegyvertény lehet Narii kezében, amint rájön erre.
Ledobja a köpenyét a székre, melyben fémesen csendülnek a dobótőrök, s egyéb gyilkolásra alkalmatos kellékek, majd kiereszti a vértjén lévő szíjakat, s nagy sóhajjal szabadul meg tőle, majd ugyanígy tesz a csizmáival és a nadrágjával is. Mikor végre végzett a procedúrával, a kád mellé lépve néz le a nőstényre pár pillanatig, majd ajkai feszes kis mosolyra húzódnak.*
-Ahogy Úrnőm kívánja... *még egy gúnyos főhajtást is megenged magának, majd bemászik mellé a kádba. A forró víz éltető hatással van rá, elégedett sóhajjal dől hátra. A nősténytől kapott sebek csípnek, bizseregnek, ugyanakkor van az egész helyzetben valami andalítóan kellemes, ahogy szinte összefonódnak a forró vízben.
A hím felemeli a kezét, hogy pár rakoncátlan, nedves tincset hátrasimítson a szeméből, de már ehhez az egyszerű mozdulathoz is alig van ereje. A szituáció egyszerre idegen és ismerős számára, annak idején nővérével nem egyszer áztatták magukat akár órákig a barlangok meleg vizű forrásainál kialakított fürdőkben, miután hasonló vadsággal estek egymásnak.*
-Eryya... *csúszik ki a száján a név, legkevésbé sincs tudatában annak, hogy nem csak gondolatban köszönt vissza nővére neve, bár hangja olyan halk, hogy még a suttogás szintjét sem éri el. Valahol lényegtelen is, hiszen ezúttal nem gyötrő módon merülnek fel az emlékek, inkább csak az adott helyzet miatt, de a démoni szuka most nem kínozza őt. Lelkében itt és most csak egy nősténynek van hely, az pedig ugyanabban a kádban ül, amelyikben ő.*
*Dryyx értékeli, hogy a nősténynek nincsenek különleges igényei a reggelit illetően, mivel ő maga nem különösebben éhes, viszont annál nyűgösebb és fáradtabb, na meg ölni volna képes egy fürdőért. Elindul hát felfelé a lépcsőn Narii után, s nem bonyolítja túl a dolgot, magukra zárja az ajtót, majd ő maga is hozzálát, hogy megszabaduljon a ruháitól, azonban ő nem dobálja szerteszét, ahogy a nőstény tette, elvégre ráér pár percig még az a víz, s addig képtelen levenni a tekintetét Nariiról, amíg nyakig el nem merül a vízben. Ösztönök ugyebár, melyeket megtagadni képtelen volna, a nőstény testének látványa hipnotikus hatással van rá, s bizony annak is tudatában van, hogy ez alkalomadtán igen komoly fegyvertény lehet Narii kezében, amint rájön erre.
Ledobja a köpenyét a székre, melyben fémesen csendülnek a dobótőrök, s egyéb gyilkolásra alkalmatos kellékek, majd kiereszti a vértjén lévő szíjakat, s nagy sóhajjal szabadul meg tőle, majd ugyanígy tesz a csizmáival és a nadrágjával is. Mikor végre végzett a procedúrával, a kád mellé lépve néz le a nőstényre pár pillanatig, majd ajkai feszes kis mosolyra húzódnak.*
-Ahogy Úrnőm kívánja... *még egy gúnyos főhajtást is megenged magának, majd bemászik mellé a kádba. A forró víz éltető hatással van rá, elégedett sóhajjal dől hátra. A nősténytől kapott sebek csípnek, bizseregnek, ugyanakkor van az egész helyzetben valami andalítóan kellemes, ahogy szinte összefonódnak a forró vízben.
A hím felemeli a kezét, hogy pár rakoncátlan, nedves tincset hátrasimítson a szeméből, de már ehhez az egyszerű mozdulathoz is alig van ereje. A szituáció egyszerre idegen és ismerős számára, annak idején nővérével nem egyszer áztatták magukat akár órákig a barlangok meleg vizű forrásainál kialakított fürdőkben, miután hasonló vadsággal estek egymásnak.*
-Eryya... *csúszik ki a száján a név, legkevésbé sincs tudatában annak, hogy nem csak gondolatban köszönt vissza nővére neve, bár hangja olyan halk, hogy még a suttogás szintjét sem éri el. Valahol lényegtelen is, hiszen ezúttal nem gyötrő módon merülnek fel az emlékek, inkább csak az adott helyzet miatt, de a démoni szuka most nem kínozza őt. Lelkében itt és most csak egy nősténynek van hely, az pedig ugyanabban a kádban ül, amelyikben ő.*
2197. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-15 23:28:46
Üzenet elküldve: 2015-07-15 23:28:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A kényszer, hogy próbáljon minél kevesebbet mutatni a belső viharból, elég erős ahhoz, hogy mikor hallja az ajtót kinyílni, valamennyire összeszedje magát, és csak a dacos dühöt hagyja meg tekintetében.
Az ételért továbbra sem nyúl, hiába kezdi gyomrát egyre jobban az éhség, még mindig képtelen akár egy falatot is lenyomni a torkán. Csupán a tányér felé tekint néha-néha, ám ha ez is elég a rendre utasításra, felhúzza az orrát.*
- És mégis honnan vetted, hogy veled óhajtok enni? *Húzza fel még mellé kérdőn egyik szemöldökét, magában pedig bőszen fohászkodik, hogy gyomra ne most jelezze hangos korgással, hogy nagyon is szüksége lenne néhány falat ételre.
Kelletlenül tölti ki a pohárba a vizet, és viszi oda a falatozó sötételfnek. Csodával határos módon gyomra továbbra sem ad hangos jelzést sanyarú sorsáról, ellenben a lehető legrosszabb pillanatot választja szervezete az enni vagy nem enni kérdésben a dűlőre jutást, egyszeriben elmúlik az a kellemetlen állapot, hogy farkas éhes, ugyanakkor képtelen enni, s csak az előbbi marad meg.
Természetesen az újabb ugráltatás sem marad el, minő meglepetés, de vészesen fogyó erejét nem pazarolja felesleges ellenállásra, biztosra veszi, hogy szüksége lesz a tartalékaira a mai napon.*
- Az imént még félholtan is terveket szőttél, miként gyalázz meg. Csak nem ennyire elszívták az erőd a lázálmok? *Bukik ki belőle a csípős megjegyzés, miközben felmászik az ágyra a sötételf mögé. Hiba, valószínűleg pillanatokon belül megihatja a levét, de visszaszívni már nem tudja.
Mindenesetre ha marad még annyi ideje, nekikezd a vállak masszírozásának, miközben némán hallgatja a hím fenyegető jóslatát. Egy pillanatig sem kétli, hogy mindegyiket be tudná váltani, és jó eséllyel élvezettel meg is teszi majd. Neki pedig túl kell élnie valahogy, ki kell bírnia.*
- Miért kötném az orrodra? Akkor odalenne a meglepetés. *Ebben a témakörben sem bizonyul sokkal bőbeszédűbbnek, mint korábban saját magával kapcsolatban, és nagyon úgy tűnik, amíg nem lesz rákényszerítve, addig ezen nem is fog változtatni. Mégis miért regéljen magáról önként és dalolva? Hogy a mélységi még jobban bilincsbe verhesse? Azt már nem!.
A záró akkord azonban ismét megpendít valamit a lányban, amiről eddig neki is talán csak sejtése volt, hogy benne is létezik. Lassan a hím füléhez hajol, hogy válaszoljon, és szinte dorombolva ejti ki a szavakat.*
- A saját életed. Ha a lovam meghal, te is mész utána rögvest, még ha én is belepusztulok.
*Nem csak egyszerűen arról van szó, hogy élettel fizessen az életért, hogy bosszút állhasson, ebben már ott lappang az élvezet, hogy megöli szörnyeteget, még ha közben ő maga is azzá válik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A kényszer, hogy próbáljon minél kevesebbet mutatni a belső viharból, elég erős ahhoz, hogy mikor hallja az ajtót kinyílni, valamennyire összeszedje magát, és csak a dacos dühöt hagyja meg tekintetében.
Az ételért továbbra sem nyúl, hiába kezdi gyomrát egyre jobban az éhség, még mindig képtelen akár egy falatot is lenyomni a torkán. Csupán a tányér felé tekint néha-néha, ám ha ez is elég a rendre utasításra, felhúzza az orrát.*
- És mégis honnan vetted, hogy veled óhajtok enni? *Húzza fel még mellé kérdőn egyik szemöldökét, magában pedig bőszen fohászkodik, hogy gyomra ne most jelezze hangos korgással, hogy nagyon is szüksége lenne néhány falat ételre.
Kelletlenül tölti ki a pohárba a vizet, és viszi oda a falatozó sötételfnek. Csodával határos módon gyomra továbbra sem ad hangos jelzést sanyarú sorsáról, ellenben a lehető legrosszabb pillanatot választja szervezete az enni vagy nem enni kérdésben a dűlőre jutást, egyszeriben elmúlik az a kellemetlen állapot, hogy farkas éhes, ugyanakkor képtelen enni, s csak az előbbi marad meg.
Természetesen az újabb ugráltatás sem marad el, minő meglepetés, de vészesen fogyó erejét nem pazarolja felesleges ellenállásra, biztosra veszi, hogy szüksége lesz a tartalékaira a mai napon.*
- Az imént még félholtan is terveket szőttél, miként gyalázz meg. Csak nem ennyire elszívták az erőd a lázálmok? *Bukik ki belőle a csípős megjegyzés, miközben felmászik az ágyra a sötételf mögé. Hiba, valószínűleg pillanatokon belül megihatja a levét, de visszaszívni már nem tudja.
Mindenesetre ha marad még annyi ideje, nekikezd a vállak masszírozásának, miközben némán hallgatja a hím fenyegető jóslatát. Egy pillanatig sem kétli, hogy mindegyiket be tudná váltani, és jó eséllyel élvezettel meg is teszi majd. Neki pedig túl kell élnie valahogy, ki kell bírnia.*
- Miért kötném az orrodra? Akkor odalenne a meglepetés. *Ebben a témakörben sem bizonyul sokkal bőbeszédűbbnek, mint korábban saját magával kapcsolatban, és nagyon úgy tűnik, amíg nem lesz rákényszerítve, addig ezen nem is fog változtatni. Mégis miért regéljen magáról önként és dalolva? Hogy a mélységi még jobban bilincsbe verhesse? Azt már nem!.
A záró akkord azonban ismét megpendít valamit a lányban, amiről eddig neki is talán csak sejtése volt, hogy benne is létezik. Lassan a hím füléhez hajol, hogy válaszoljon, és szinte dorombolva ejti ki a szavakat.*
- A saját életed. Ha a lovam meghal, te is mész utána rögvest, még ha én is belepusztulok.
*Nem csak egyszerűen arról van szó, hogy élettel fizessen az életért, hogy bosszút állhasson, ebben már ott lappang az élvezet, hogy megöli szörnyeteget, még ha közben ő maga is azzá válik.*
2196. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-15 23:10:48
Üzenet elküldve: 2015-07-15 23:10:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Megszólít a Sötétség...//
*Egészen közel hajol a hím arcához, ajkai elnyílnak, fogai kivillannak.*
- Csak menjünk.
*Vakkantja a hímnek idegesen, majd szinte kitépi annak kezéből a kulcsot. Nem is várakozik túl sokat, már indul is felfelé, elfelé a szállás felé.*
~Hat, hét, nyolc, kilenc, óigen.~
*Hálás sóhajjal vágtázik be a szobába, majd, ha a hím is belépett, belülről kulcsolja be az ajtót. Egyszerű szoba, egy ágy, kisasztal, és egy kisebb szoba a szobán belül, ahol egy szál árva kád álldogál, friss, forró és gőzölgő vízzel.*
- Óóóigen!
*Nekikezdene örömtáncot járni, ha nem lenne mocskosul fáradt, meg ha nem tartaná amúgy hatalmas bolondságnak. Így aztán csak sietős léptekkel indul meg a fürdő felé, lépésenként hagyva el felszerelését, kardjait, köpenyét, csizmáját, nadrágját, végül szinte letépve magáról a fűzőt is. Még csak meg sem várja, hogy Dryyx mit csinál, vagy mit nem, Narii már ereszkedik is bele a vízbe, egy jóleső és megkönnyebbült sóhajt hallatván.*
- Gyerünk szépfiú, mielőtt kihűl a víííz.
*Egy fokkal talán szelídebben beszél, mint azelőtt, hiszen problémáinak nem összessége oldódott meg, csupán egy aprócska része. Majd ha békésen szundizhat végre a hím mellkasán szuszogva, akkor lesz csak igazán boldog. Meg ha alábbhagy a kellemetlen zsongás vállában, melyet a hím okozta seb és a forró víz találkozása váltott ki. De azért, ha Nariinak ilyen problémái vannak, csak meg kell várni, míg a hím is vizet ér, és rögtön szenvedhetnek majd együtt. Halálosan romantikus.*
*Egészen közel hajol a hím arcához, ajkai elnyílnak, fogai kivillannak.*
- Csak menjünk.
*Vakkantja a hímnek idegesen, majd szinte kitépi annak kezéből a kulcsot. Nem is várakozik túl sokat, már indul is felfelé, elfelé a szállás felé.*
~Hat, hét, nyolc, kilenc, óigen.~
*Hálás sóhajjal vágtázik be a szobába, majd, ha a hím is belépett, belülről kulcsolja be az ajtót. Egyszerű szoba, egy ágy, kisasztal, és egy kisebb szoba a szobán belül, ahol egy szál árva kád álldogál, friss, forró és gőzölgő vízzel.*
- Óóóigen!
*Nekikezdene örömtáncot járni, ha nem lenne mocskosul fáradt, meg ha nem tartaná amúgy hatalmas bolondságnak. Így aztán csak sietős léptekkel indul meg a fürdő felé, lépésenként hagyva el felszerelését, kardjait, köpenyét, csizmáját, nadrágját, végül szinte letépve magáról a fűzőt is. Még csak meg sem várja, hogy Dryyx mit csinál, vagy mit nem, Narii már ereszkedik is bele a vízbe, egy jóleső és megkönnyebbült sóhajt hallatván.*
- Gyerünk szépfiú, mielőtt kihűl a víííz.
*Egy fokkal talán szelídebben beszél, mint azelőtt, hiszen problémáinak nem összessége oldódott meg, csupán egy aprócska része. Majd ha békésen szundizhat végre a hím mellkasán szuszogva, akkor lesz csak igazán boldog. Meg ha alábbhagy a kellemetlen zsongás vállában, melyet a hím okozta seb és a forró víz találkozása váltott ki. De azért, ha Nariinak ilyen problémái vannak, csak meg kell várni, míg a hím is vizet ér, és rögtön szenvedhetnek majd együtt. Halálosan romantikus.*
2195. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-15 22:52:29
Üzenet elküldve: 2015-07-15 22:52:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem sokkal Ydriss után ér vissza. Ha a lány letelepszik, hogy mégis engedjen a mardosó éhségnek, a mélységi mogorván mordul rá.*
- Mit képzelsz, fakóvérű? Úgy gondoltad talán, hogy együtt eszem egy magadfajtával? Tudd a helyed!
*Az ágy szélére telepszik és odahúzza a kisasztalt, hogy letegye rá a tányérját. A lánynak csak biccent.*
- Vizet! *utasítja, aztán magához inti.*
- Elgémberedtek a vállaim a fekvésben. Masszírozd át őket, míg eszem. Ha már másképp úgyse lehetsz a kedvemre *morogja, méghozzá úgy, hogy az ebben vétkes felet minden mentség nélkül a lányban jelöli meg.
Kibújik az ingéből és nekilát az ételnek. Ha a nőstény mögé telepedett és nekikezd az elmacskásodott tagok kezelésének, Kharasshi egy idő után megtöri a csendet.*
- Közben pedig mesélhetnél *mondja két falat között* - hogy miként tervezed túlélni az elkövetkezendő hónapot.
*Kérhette volna, hogy meséljen magáról, de ezen a szálon korábban se jutottak túl messzire.*
- Szívod a fogad, tűrsz és akkor pityeregsz, amikor nem látlak? Zsolozsmázod a krédót, hogy vége lesz és hogy minden pillanattal közelebb kerülsz a szabadságodhoz? Amikor megbillogozlak, mint egy vágóállatot, amikor erőszakot teszek rajtad, amikor láncon vezetlek a lovam mögött, mert épp úgy tartja a kedvem?
*A szavai csendesek, színtelen morózusságuk már magában bántó. A "ha" reményeit is lábbal tiporja a következetesen használt "amikor" keserű bizonyossága.*
- Az kevés lesz.
*Nem sieti el az evést, bár nagyon is éhes. A húst gondosan darabkákra vágja, mielőtt a villájára tűzné.*
- Mióta vagy az enyém? Másfél napja? Kettő? *Nem tudja, meddig feküdt lázban, de ezúttal nem is igazán számít. Ennyi idő is épp elég volt hozzá, hogy már ennyivel alaposan meggyötörje a fakóvérűt.*
- Mielőtt azt hinnéd, nem miattad aggódom *pillant hátra laposan.* - De ha így folytatod, hamar rád unok. És ha rád untam, mi vinne rá, hogy tartsam a szavam?
*Ydriss most szembesülhet egy eléggé visszás dologgal. A mélységiek egészen más kontextusban állnak a becsület fogalmával. Az érdek olyan szorosan összefonódott vele, hogy sajátos közösségük bizonyára meglehetős visszatetszést kelt más fajok szemében.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem sokkal Ydriss után ér vissza. Ha a lány letelepszik, hogy mégis engedjen a mardosó éhségnek, a mélységi mogorván mordul rá.*
- Mit képzelsz, fakóvérű? Úgy gondoltad talán, hogy együtt eszem egy magadfajtával? Tudd a helyed!
*Az ágy szélére telepszik és odahúzza a kisasztalt, hogy letegye rá a tányérját. A lánynak csak biccent.*
- Vizet! *utasítja, aztán magához inti.*
- Elgémberedtek a vállaim a fekvésben. Masszírozd át őket, míg eszem. Ha már másképp úgyse lehetsz a kedvemre *morogja, méghozzá úgy, hogy az ebben vétkes felet minden mentség nélkül a lányban jelöli meg.
Kibújik az ingéből és nekilát az ételnek. Ha a nőstény mögé telepedett és nekikezd az elmacskásodott tagok kezelésének, Kharasshi egy idő után megtöri a csendet.*
- Közben pedig mesélhetnél *mondja két falat között* - hogy miként tervezed túlélni az elkövetkezendő hónapot.
*Kérhette volna, hogy meséljen magáról, de ezen a szálon korábban se jutottak túl messzire.*
- Szívod a fogad, tűrsz és akkor pityeregsz, amikor nem látlak? Zsolozsmázod a krédót, hogy vége lesz és hogy minden pillanattal közelebb kerülsz a szabadságodhoz? Amikor megbillogozlak, mint egy vágóállatot, amikor erőszakot teszek rajtad, amikor láncon vezetlek a lovam mögött, mert épp úgy tartja a kedvem?
*A szavai csendesek, színtelen morózusságuk már magában bántó. A "ha" reményeit is lábbal tiporja a következetesen használt "amikor" keserű bizonyossága.*
- Az kevés lesz.
*Nem sieti el az evést, bár nagyon is éhes. A húst gondosan darabkákra vágja, mielőtt a villájára tűzné.*
- Mióta vagy az enyém? Másfél napja? Kettő? *Nem tudja, meddig feküdt lázban, de ezúttal nem is igazán számít. Ennyi idő is épp elég volt hozzá, hogy már ennyivel alaposan meggyötörje a fakóvérűt.*
- Mielőtt azt hinnéd, nem miattad aggódom *pillant hátra laposan.* - De ha így folytatod, hamar rád unok. És ha rád untam, mi vinne rá, hogy tartsam a szavam?
*Ydriss most szembesülhet egy eléggé visszás dologgal. A mélységiek egészen más kontextusban állnak a becsület fogalmával. Az érdek olyan szorosan összefonódott vele, hogy sajátos közösségük bizonyára meglehetős visszatetszést kelt más fajok szemében.*
2194. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-15 22:26:16
Üzenet elküldve: 2015-07-15 22:26:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ydriss, Kharasshi//
*Meglepő módon most egy szempillantás alatt sikerül átvágnia a tömegen, sőt, nem érzékeli annak zavaró sűrűségét és morajlását, és a kőfalak okozta nyomasztó érzés is csak elméje egy hátsó zugába száműzött apró zümmögés. Sokkal hevesebb és mélyebb indulatok dolgoznak most benne.
Az ajtót hangos csapódással vágja be maga mögött, miután beviharzott a szobába. A víz is, és az étel is ott várja őket. A vízből iszik egy keveset, de a húsra rá sem tud nézni. Szervezete szinte könyörög az élelemért, a mardosó éhséget szinte szó szerint tudná már értelmezni, mégsem tud egy falatot sem lenyomni a torkán. Erős ingert érez rá, hogy fel-s alá sétáljon a szobában, mintha ez bármit is megoldana, de rá kell döbbennie, azzal megint csak a mélységinek okozna boldog pillanatokat.
A markában van, és ezt pontosan tudja a hím, kihasználja ezt, és annak minden pillanatát élvezi. Ő pedig nem tehet semmit. Mások számára valószínűleg érthetetlen módon kötődik az állathoz, mások már réges-rég feláldozták volna a kancát a szabadulásukért, de ő képtelen rá, és nem is akar képes lenni rá. A vérét sem hagyná cserben, négylábú társa sem kivétel. Főleg, hogy elsősorban ő hozta rá a bajt, hát neki kell fizetnie érte.
Az ablakhoz lép, és ha eddig nem volt nyitva, most kinyitja, levegőhöz kell jutnia. Az erősebb elveszi, ami kell. A világ egyszerű törvénye, ezzel eddig is tisztában volt, ezen túl tudná tenni magát. De az a kegyetlenség, ami a mélységiben lakozik, azzal nem tud mit kezdeni. Harag, értetlenség, kétségbeesés, félelem, bűntudat, bizonytalanság, félelem és megannyi más erős érzelem kavar benne vad vihart. és nem tudja lecsillapítani.*
*Meglepő módon most egy szempillantás alatt sikerül átvágnia a tömegen, sőt, nem érzékeli annak zavaró sűrűségét és morajlását, és a kőfalak okozta nyomasztó érzés is csak elméje egy hátsó zugába száműzött apró zümmögés. Sokkal hevesebb és mélyebb indulatok dolgoznak most benne.
Az ajtót hangos csapódással vágja be maga mögött, miután beviharzott a szobába. A víz is, és az étel is ott várja őket. A vízből iszik egy keveset, de a húsra rá sem tud nézni. Szervezete szinte könyörög az élelemért, a mardosó éhséget szinte szó szerint tudná már értelmezni, mégsem tud egy falatot sem lenyomni a torkán. Erős ingert érez rá, hogy fel-s alá sétáljon a szobában, mintha ez bármit is megoldana, de rá kell döbbennie, azzal megint csak a mélységinek okozna boldog pillanatokat.
A markában van, és ezt pontosan tudja a hím, kihasználja ezt, és annak minden pillanatát élvezi. Ő pedig nem tehet semmit. Mások számára valószínűleg érthetetlen módon kötődik az állathoz, mások már réges-rég feláldozták volna a kancát a szabadulásukért, de ő képtelen rá, és nem is akar képes lenni rá. A vérét sem hagyná cserben, négylábú társa sem kivétel. Főleg, hogy elsősorban ő hozta rá a bajt, hát neki kell fizetnie érte.
Az ablakhoz lép, és ha eddig nem volt nyitva, most kinyitja, levegőhöz kell jutnia. Az erősebb elveszi, ami kell. A világ egyszerű törvénye, ezzel eddig is tisztában volt, ezen túl tudná tenni magát. De az a kegyetlenség, ami a mélységiben lakozik, azzal nem tud mit kezdeni. Harag, értetlenség, kétségbeesés, félelem, bűntudat, bizonytalanság, félelem és megannyi más erős érzelem kavar benne vad vihart. és nem tudja lecsillapítani.*
2193. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-15 21:46:16
Üzenet elküldve: 2015-07-15 21:46:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Rini //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmazhat//
* Mély, vágyakozó sóhaj hagyja el ajkait, ahogy Rini az ölébe simul. Kezei automatikusan a formás csípőre csúsznak. Nem is sejti, hogy szavaival egyre inkább lázba hozza az exlovagot. A földszinten kezdődő dorbézolás hangjai átszűrődnek a falakon, de ő csak a lány halk sóhajait hallja.*
- Kétségek gyötörnének? * Emeli fel érdeklődő tekintetét egy pillanatra. Ha voltak is, azt sikeresen eloszlatta valami ügyes szemfényvesztő. Az egyetlen dolog ami gyötri most az a vékonyka textília, mely elválasztja őket egymástól. Persze esze ágában sincs vitatkozni a javaskisasszonnyal, még a végén megátkozza, vagy ami még rosszabb: magára hagyja.*
- Hát persze. De azért remélem nem változtatsz varanggyá reggelre. * Leheli forrón a lány finom illatú bőrére, csókot hintve a gömbölyű vállakra, a puha nyakrészre. Az apró rezdülésére viszont abbahagyja amit eddig csinált és hátra dőlve a másik zöld tekintetébe fúrja sajátját. Mellkasa még mindig gyorsan emelkedik és süllyed a fehér ing alatt, a tágult puppilák pedig árulkodnak arról, hogy kisebb erőt kell vennie magán, hogy ne legyen oly vehemens.*
- Kötelezni! * Az elhangzott szón hangosan felkacag, s finoman moccan a lány alatt, hogy biztosítsa afelől, hogy nincsenek kétségei, s kötelezni sem kell. Mikor ismét egyvonalba kerül arcuk Rini gyengéden érinti a férfi ajkait sajátjával, miközben Yarrod a fűző madzagjait kezdi el kioldani. Gyakorlott benne, mert Rini érezheti, hogy hamar lazul dereka körül a korzett. A tűzvörös hajú lány gyengéd mozdulataitól Yarrod csak még hevesebben reagál, szívja be finoman az édes ajkakat.*
- Azt hiszem ideje, hogy... arrébb vigyelek egy kicsivel. * Suttogja két csók között és már nyúl is a lány combjai alá, hacsak Rini nem ösztökéli maradásra.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmazhat//
* Mély, vágyakozó sóhaj hagyja el ajkait, ahogy Rini az ölébe simul. Kezei automatikusan a formás csípőre csúsznak. Nem is sejti, hogy szavaival egyre inkább lázba hozza az exlovagot. A földszinten kezdődő dorbézolás hangjai átszűrődnek a falakon, de ő csak a lány halk sóhajait hallja.*
- Kétségek gyötörnének? * Emeli fel érdeklődő tekintetét egy pillanatra. Ha voltak is, azt sikeresen eloszlatta valami ügyes szemfényvesztő. Az egyetlen dolog ami gyötri most az a vékonyka textília, mely elválasztja őket egymástól. Persze esze ágában sincs vitatkozni a javaskisasszonnyal, még a végén megátkozza, vagy ami még rosszabb: magára hagyja.*
- Hát persze. De azért remélem nem változtatsz varanggyá reggelre. * Leheli forrón a lány finom illatú bőrére, csókot hintve a gömbölyű vállakra, a puha nyakrészre. Az apró rezdülésére viszont abbahagyja amit eddig csinált és hátra dőlve a másik zöld tekintetébe fúrja sajátját. Mellkasa még mindig gyorsan emelkedik és süllyed a fehér ing alatt, a tágult puppilák pedig árulkodnak arról, hogy kisebb erőt kell vennie magán, hogy ne legyen oly vehemens.*
- Kötelezni! * Az elhangzott szón hangosan felkacag, s finoman moccan a lány alatt, hogy biztosítsa afelől, hogy nincsenek kétségei, s kötelezni sem kell. Mikor ismét egyvonalba kerül arcuk Rini gyengéden érinti a férfi ajkait sajátjával, miközben Yarrod a fűző madzagjait kezdi el kioldani. Gyakorlott benne, mert Rini érezheti, hogy hamar lazul dereka körül a korzett. A tűzvörös hajú lány gyengéd mozdulataitól Yarrod csak még hevesebben reagál, szívja be finoman az édes ajkakat.*
- Azt hiszem ideje, hogy... arrébb vigyelek egy kicsivel. * Suttogja két csók között és már nyúl is a lány combjai alá, hacsak Rini nem ösztökéli maradásra.*
2192. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-14 21:36:54
Üzenet elküldve: 2015-07-14 21:36:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Yarrod //
*A füleiben csengnek a férfi szavai. Ha hiányozni fog neki, akkor nem ad rá okot, hogy miatta gyötrődjön. Vagy csak a saját önzősége az, ami maradásra bírja. Egyáltalán nem viszi rá a lélek, hogy fogja magát és kilépjen az ajtón, így készséggel, semmi tiltakozást nem használva simul is a férfi ölébe.*
- Jós vagyok, nem? De még soha nem voltam semmiben sem ennyire biztos.
*Mosolyodik el halványan, ahogy a zöld szemeket fürkészi. Teste szinte lángba borul, ahogy nyakán megérzi a forró leheletet, s mikor a köpeny is a földre hullik csak aprót rezzen.*
- Én is vágyom rád, de látom, hogy kétségek uralnak. Yarrod, én nem foglak semmire sem kötelezni, de ma éjszaka nem fogok elmenni innen. Ha végre lepihennél pihenj, de melletted akarok maradni.
*Suttogja, ahogy arcáról a nyakára lecirógatva biccenti le a fejét, hogy ajkaik ismét egy vonalba kerüljenek. Való igaz, alig ismeri még a férfit. A nevén kívül alig tud róla valamit, de mégis megfogta őt olyannyira, hogy képtelen elmenni a szobából. Annak ellenére, hogy csak most ismerkedtek meg vonzza őt a szőke annyira, hogy itt akarja tölteni az éjszakát vele. Vagy talán a következőt is, meg azután is...
A gondolatra meg is mosolyogja magát, majd szemeit lehunyva fog másik kezével is az arcára, ahogy gyengéd csókot lehel a férfi ajkaira.*
*A füleiben csengnek a férfi szavai. Ha hiányozni fog neki, akkor nem ad rá okot, hogy miatta gyötrődjön. Vagy csak a saját önzősége az, ami maradásra bírja. Egyáltalán nem viszi rá a lélek, hogy fogja magát és kilépjen az ajtón, így készséggel, semmi tiltakozást nem használva simul is a férfi ölébe.*
- Jós vagyok, nem? De még soha nem voltam semmiben sem ennyire biztos.
*Mosolyodik el halványan, ahogy a zöld szemeket fürkészi. Teste szinte lángba borul, ahogy nyakán megérzi a forró leheletet, s mikor a köpeny is a földre hullik csak aprót rezzen.*
- Én is vágyom rád, de látom, hogy kétségek uralnak. Yarrod, én nem foglak semmire sem kötelezni, de ma éjszaka nem fogok elmenni innen. Ha végre lepihennél pihenj, de melletted akarok maradni.
*Suttogja, ahogy arcáról a nyakára lecirógatva biccenti le a fejét, hogy ajkaik ismét egy vonalba kerüljenek. Való igaz, alig ismeri még a férfit. A nevén kívül alig tud róla valamit, de mégis megfogta őt olyannyira, hogy képtelen elmenni a szobából. Annak ellenére, hogy csak most ismerkedtek meg vonzza őt a szőke annyira, hogy itt akarja tölteni az éjszakát vele. Vagy talán a következőt is, meg azután is...
A gondolatra meg is mosolyogja magát, majd szemeit lehunyva fog másik kezével is az arcára, ahogy gyengéd csókot lehel a férfi ajkaira.*
2191. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-14 21:05:29
Üzenet elküldve: 2015-07-14 21:05:29
ÚJ
![>Yinabelvy Arco [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9953_ember_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loganorr Braxtonnar//
*Amennyire fél az estétől, az úgy hazudtolta meg magát és sokkalta tökéletesebbre sikerült, ahogy egymásra találtak. Keze a feje alatt egy párnával van elválasztva és nagyon békésen alszik, a nap ébredő sugarai sem keltik fel, férje első próbálkozására csak egy álmos morgást reagál, de a szó, amivel megszólította "Szerelmem" mosolyra készteti, de csak jobban belebújik a párnába, mintha szerelméhez bújna hozzá. Utána már az arcát is megsimogatja és akkor ásítás közben megtörli szemeit és fel néz férjére morcosan.*
-Muszáj annyira sietned? *Hangja álmos, szemei szomorúak, ahogy a távozó férfire néznek, aki egy ölelés és egy mennyei csók után hagyja ott Yinát.*
-Remélem tényleg sietsz, mert ha sokáig magamra hagysz visszafekszem aludni.
*Amennyire fél az estétől, az úgy hazudtolta meg magát és sokkalta tökéletesebbre sikerült, ahogy egymásra találtak. Keze a feje alatt egy párnával van elválasztva és nagyon békésen alszik, a nap ébredő sugarai sem keltik fel, férje első próbálkozására csak egy álmos morgást reagál, de a szó, amivel megszólította "Szerelmem" mosolyra készteti, de csak jobban belebújik a párnába, mintha szerelméhez bújna hozzá. Utána már az arcát is megsimogatja és akkor ásítás közben megtörli szemeit és fel néz férjére morcosan.*
-Muszáj annyira sietned? *Hangja álmos, szemei szomorúak, ahogy a távozó férfire néznek, aki egy ölelés és egy mennyei csók után hagyja ott Yinát.*
-Remélem tényleg sietsz, mert ha sokáig magamra hagysz visszafekszem aludni.
2190. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-14 20:45:11
Üzenet elküldve: 2015-07-14 20:45:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yinabelvy Arco Braxtonnar//
*Öleli magához gyönyörű feleségét boldogan. Az éjszaka egymásra találtak, ahogy remélte és minden jól sikerült. Amikor már eleget szerették egymást a lány elaludt, de ő nem tudott. Csak figyelte, ahogy lélegzik egyenletesen és örömmel gondolt rá, ha eljön a hajnal akkor immár teljes jogú házastársként érheti őket. Azóta a nap fénycsíkja már bekúszott az ablakon és elérte lassan az ágy végét is. Megállapodásuk szerint ma kell, hogy induljanak hazafelé. Kedve lenne a napot ágyban tölteni Yinával, de a fény azt jelzi, hogy hamarosan fel kel, majd kelniük. Lassan kezdi ébresztgetni megcsókolva finoman a vállát, majd a homlokát.*
-Szerelmem ébredj... Yinám... a nap már magasan jár.
*Nagyon halkan beszél, mintha nem is akarná felkelteni. Nagyon nincs kedve hozzá, de hosszú lesz az út és időben el kell indulniuk. Még egy csókot lehel a homlokára, aztán megsimogatja az arcát, ha még nem ébredt fel.*
-Ébredj gyönyörű feleségem, nemsokára indulnunk kell.
*Ha sikeres az ébresztés, akkor lassan ki is kel az ágyból és elkezd készülődni gyorsan.*
-Neked ne kell annyira sietned Yinám, ráérsz még. Nekem még intézkednem kell hintó ügyben. Nemsokára visszatérek, addig ráérsz felöltözni.
*Mikor minden ruhadarabja helyére került még ad egy búcsúcsókot szorosan magához ölelve szeretett hitvesét, aztán megy is ki az ajtón, hogy indulásuk rendben és időben kezdetét vegye.*
*Öleli magához gyönyörű feleségét boldogan. Az éjszaka egymásra találtak, ahogy remélte és minden jól sikerült. Amikor már eleget szerették egymást a lány elaludt, de ő nem tudott. Csak figyelte, ahogy lélegzik egyenletesen és örömmel gondolt rá, ha eljön a hajnal akkor immár teljes jogú házastársként érheti őket. Azóta a nap fénycsíkja már bekúszott az ablakon és elérte lassan az ágy végét is. Megállapodásuk szerint ma kell, hogy induljanak hazafelé. Kedve lenne a napot ágyban tölteni Yinával, de a fény azt jelzi, hogy hamarosan fel kel, majd kelniük. Lassan kezdi ébresztgetni megcsókolva finoman a vállát, majd a homlokát.*
-Szerelmem ébredj... Yinám... a nap már magasan jár.
*Nagyon halkan beszél, mintha nem is akarná felkelteni. Nagyon nincs kedve hozzá, de hosszú lesz az út és időben el kell indulniuk. Még egy csókot lehel a homlokára, aztán megsimogatja az arcát, ha még nem ébredt fel.*
-Ébredj gyönyörű feleségem, nemsokára indulnunk kell.
*Ha sikeres az ébresztés, akkor lassan ki is kel az ágyból és elkezd készülődni gyorsan.*
-Neked ne kell annyira sietned Yinám, ráérsz még. Nekem még intézkednem kell hintó ügyben. Nemsokára visszatérek, addig ráérsz felöltözni.
*Mikor minden ruhadarabja helyére került még ad egy búcsúcsókot szorosan magához ölelve szeretett hitvesét, aztán megy is ki az ajtón, hogy indulásuk rendben és időben kezdetét vegye.*
2189. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-13 21:48:45
Üzenet elküldve: 2015-07-13 21:48:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Rini //
* Vár. Megint csak vár, s átkozza magát amiért ily meggondolatlanul cselekedett. Általában mindent jól átgondol, mielőtt valamibe belekezd, most viszont ez kimaradt. Csak hagyta, hogy a mellkasában bosszantó módon dobogó szerv vezesse. Az egyetértésre felkapja a fejét. Mily kiábrándító válasz, pedig ő kérte. Röpke tűnődés után bólint,s alig palástolva csalódottságát dől hátra székében. Így lesz tán a legjobb. Nem sérül majd senki. Nincs sebezhető felület...csak üresség.
Ajkaira tolul egy kérdés, hogy látja-e még, mikor Rini az ajtóhoz lép, de a szavakal megelőzi őt.*
- Őszintén? Én sem. * Pillant utoljára a zöld szemekbe, mielőtt végleg elhagyná a szobát. Az ő döntése, ezért marasztalni nem akarja, csak nézi ahogy ott áll a küszöb előtt.* Hiányozni fogsz. * Úgy érzi ennyivel még tartozik, hogy elmondja s egy halovány mosolyt is megenged mellé magának. Távozásra azonban nem kerül sok, mert Rini maga mellé ejtve táskáját megfordul és közelebb sétál a székben ülő férfihoz. Arcán a kíváncsiság és a meglepettség elegye tükröződik, s egy pillanatra lehunyja szemeit. Mélyen beszippantva a lány finom illatát már nem őrlődik kétségek közt. Akarja őt. Kívánja, és minél közelebb kerül hozzá annál inkább erősödnek benne ezek az érzések.*
- Biztos vagy benne? * Sóhajtja, még jobban hátradőlve a székben s karjával hirtelen közelebb vonja magához, hogy az ölébe húzza.*
* Miután arcuk egyvonalba kerül bizalmas közvetlenséggel hajol közel hozzá, hogy ajkaik közt csak egy milliméter hagyjon. Nem érinti az övéhez, játszik csupán, visszafogja magát, hogy Rini még eldönthesse valóban maradni akar-e.*
- Jól tudod, mire vágyom. Most a legkevésbé sem sárkányokra. Sokkal inkább... * Forró lehelete, most a nyakát érint, miközben kezével feljebb cirógat a vékony vállakon, hogy megtalálja annak madzagját és kioldja azt.*
- ...Rád. * S már le is hullik a földre a kékes szürke köpeny, hacsak Rini nem ellenkezik.*
* Vár. Megint csak vár, s átkozza magát amiért ily meggondolatlanul cselekedett. Általában mindent jól átgondol, mielőtt valamibe belekezd, most viszont ez kimaradt. Csak hagyta, hogy a mellkasában bosszantó módon dobogó szerv vezesse. Az egyetértésre felkapja a fejét. Mily kiábrándító válasz, pedig ő kérte. Röpke tűnődés után bólint,s alig palástolva csalódottságát dől hátra székében. Így lesz tán a legjobb. Nem sérül majd senki. Nincs sebezhető felület...csak üresség.
Ajkaira tolul egy kérdés, hogy látja-e még, mikor Rini az ajtóhoz lép, de a szavakal megelőzi őt.*
- Őszintén? Én sem. * Pillant utoljára a zöld szemekbe, mielőtt végleg elhagyná a szobát. Az ő döntése, ezért marasztalni nem akarja, csak nézi ahogy ott áll a küszöb előtt.* Hiányozni fogsz. * Úgy érzi ennyivel még tartozik, hogy elmondja s egy halovány mosolyt is megenged mellé magának. Távozásra azonban nem kerül sok, mert Rini maga mellé ejtve táskáját megfordul és közelebb sétál a székben ülő férfihoz. Arcán a kíváncsiság és a meglepettség elegye tükröződik, s egy pillanatra lehunyja szemeit. Mélyen beszippantva a lány finom illatát már nem őrlődik kétségek közt. Akarja őt. Kívánja, és minél közelebb kerül hozzá annál inkább erősödnek benne ezek az érzések.*
- Biztos vagy benne? * Sóhajtja, még jobban hátradőlve a székben s karjával hirtelen közelebb vonja magához, hogy az ölébe húzza.*
* Miután arcuk egyvonalba kerül bizalmas közvetlenséggel hajol közel hozzá, hogy ajkaik közt csak egy milliméter hagyjon. Nem érinti az övéhez, játszik csupán, visszafogja magát, hogy Rini még eldönthesse valóban maradni akar-e.*
- Jól tudod, mire vágyom. Most a legkevésbé sem sárkányokra. Sokkal inkább... * Forró lehelete, most a nyakát érint, miközben kezével feljebb cirógat a vékony vállakon, hogy megtalálja annak madzagját és kioldja azt.*
- ...Rád. * S már le is hullik a földre a kékes szürke köpeny, hacsak Rini nem ellenkezik.*
2188. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-13 20:16:54
Üzenet elküldve: 2015-07-13 20:16:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Yarrod //
*Ahogy a férfi el is húzódik tőle megrökönyödve pillant rá. Még nedves ajkaira simít, majd smaragd szemeit le is kapja róla. Hát persze. Túl szép volt, hogy igaz legyen. Egy fura fazon és egy sunyi jósnő pillanatnyi románca persze, hogy nem lehet valami igazabb. Legalábbis, ahogy a férfi szavaiból kivette hibát követhettek el.*
- Felejtsük el...
*Húzza össze a szemeit, majd először utálatos pillantásokat vet felé, de végül elfordulva igazítja meg magán köpenyét, s táskáját felkapva viharzik is az ajtó felé. Már a kilincsre fog, erősen rászorítva a fémre, ahogy sóhajtva hunyja le a szemeit. Végigjártatja fejében ezeket a pár pillanatnyi eseményeket. Az élcelődést, pár komolyabb szót és a szenvedélyes csókot. Először meg van győződve arról, hogy csak egy rövidke játékszere lett egy önző férfinak, de végül eszébe jut az a kis darabka, amit múltjából kiderített.*
- Én nem fogom, sajnálom. Nem vagyok az a feledékeny típus.
*Sóhajtja halkan, majd a táskát visszaejtve a földre fordul lassan felé. Az ajkába harapva pillant végig rajta, majd a fejét megingatva lép lassan vissza mellé.*
- Elmegyek, ha elküldesz. De csakis úgy, mert magamtól nem akarok.
*Suttogja, ahogy a szemeit lehunyva hajol hozzá, puhán a szőke tincsek közé csókolva. Nehéz leküzdeni a vágyat, hogy karjait a férfi köré fonja, hogy ismét kutassa azokat az ajkakat, de, ha itt kell véget érnie ennek az útnak, akkor nem erőltet tovább semmit.*
- Úgy is vár kora reggel az a sárkány, igaz? A végén még miattam nem szerzed meg a trófeát.
*Mosolyodik el halványan ahogy kiegyenesedik, s még egyszer a kócos tincsek közé simít.*
*Ahogy a férfi el is húzódik tőle megrökönyödve pillant rá. Még nedves ajkaira simít, majd smaragd szemeit le is kapja róla. Hát persze. Túl szép volt, hogy igaz legyen. Egy fura fazon és egy sunyi jósnő pillanatnyi románca persze, hogy nem lehet valami igazabb. Legalábbis, ahogy a férfi szavaiból kivette hibát követhettek el.*
- Felejtsük el...
*Húzza össze a szemeit, majd először utálatos pillantásokat vet felé, de végül elfordulva igazítja meg magán köpenyét, s táskáját felkapva viharzik is az ajtó felé. Már a kilincsre fog, erősen rászorítva a fémre, ahogy sóhajtva hunyja le a szemeit. Végigjártatja fejében ezeket a pár pillanatnyi eseményeket. Az élcelődést, pár komolyabb szót és a szenvedélyes csókot. Először meg van győződve arról, hogy csak egy rövidke játékszere lett egy önző férfinak, de végül eszébe jut az a kis darabka, amit múltjából kiderített.*
- Én nem fogom, sajnálom. Nem vagyok az a feledékeny típus.
*Sóhajtja halkan, majd a táskát visszaejtve a földre fordul lassan felé. Az ajkába harapva pillant végig rajta, majd a fejét megingatva lép lassan vissza mellé.*
- Elmegyek, ha elküldesz. De csakis úgy, mert magamtól nem akarok.
*Suttogja, ahogy a szemeit lehunyva hajol hozzá, puhán a szőke tincsek közé csókolva. Nehéz leküzdeni a vágyat, hogy karjait a férfi köré fonja, hogy ismét kutassa azokat az ajkakat, de, ha itt kell véget érnie ennek az útnak, akkor nem erőltet tovább semmit.*
- Úgy is vár kora reggel az a sárkány, igaz? A végén még miattam nem szerzed meg a trófeát.
*Mosolyodik el halványan ahogy kiegyenesedik, s még egyszer a kócos tincsek közé simít.*
2187. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-13 19:30:15
Üzenet elküldve: 2015-07-13 19:30:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Rini //
* Nem lesz ez így jó. Túlzottan elragadtatta magát, az pedig nagy szó, ugyanis erre ritkán esett példa. Jóformán soha, most mégis kibillentették a jólmegszokott kerékvágásból. Pedig ő tényleg nem így tervezte, csupán undok játékot űz vele a sors: próbára teszi, incselkedik vele, s ha már azt hiszi, kezdenek jórafordulni a dolgok orvul arculcsapja. Tőle most akár az ablak előtt is repkedhetne a pikkelyes fenevad, felégetve a várost, most akkor sem rohanna, hogy fizikálisan passzívvá tegye a torzszüleményt.
Talán nem kellett volna, de akkorra már késő volt. Már mozdult is, mintha nem ő volna saját testének irányítója. Ajkait a lány édesen hívogató ajkaira tapasztja, hosszasan elnyújtva. Meglepő, de válaszra lel, s ettől egyre égetőbbnek érzi, hogy leakassza válláról a köpenyt, de még idejében elszakad a lánytól, ki nevét mondja.*
- Ezt... nem kellett volna. Sajnálom. Nem tudom mit gondoltam. Felejtsük el rendben? * Kérdi kissé még sűrűn kapkodva a levegőt, s még mindig a történtek hatása alatt van. Próbálja magát térben és időben elhelyezni. Megrázza kissé a fejét, s leül inkább egy székre, kerülve a smaragd íriszek égető pillantását.*
- Talán tényleg jobb ha most mész. * Mert ki tudja mi mást tenne még ha maradna. Az adrenalin a fülében dobol. Talán a lány már veszi is a táskáját, hogy magára hagyja. Ha így volna akkor igaza volt: tényleg röviden keresztezték egymás útjait. Röviden de emlékezetesen.*
* Nem lesz ez így jó. Túlzottan elragadtatta magát, az pedig nagy szó, ugyanis erre ritkán esett példa. Jóformán soha, most mégis kibillentették a jólmegszokott kerékvágásból. Pedig ő tényleg nem így tervezte, csupán undok játékot űz vele a sors: próbára teszi, incselkedik vele, s ha már azt hiszi, kezdenek jórafordulni a dolgok orvul arculcsapja. Tőle most akár az ablak előtt is repkedhetne a pikkelyes fenevad, felégetve a várost, most akkor sem rohanna, hogy fizikálisan passzívvá tegye a torzszüleményt.
Talán nem kellett volna, de akkorra már késő volt. Már mozdult is, mintha nem ő volna saját testének irányítója. Ajkait a lány édesen hívogató ajkaira tapasztja, hosszasan elnyújtva. Meglepő, de válaszra lel, s ettől egyre égetőbbnek érzi, hogy leakassza válláról a köpenyt, de még idejében elszakad a lánytól, ki nevét mondja.*
- Ezt... nem kellett volna. Sajnálom. Nem tudom mit gondoltam. Felejtsük el rendben? * Kérdi kissé még sűrűn kapkodva a levegőt, s még mindig a történtek hatása alatt van. Próbálja magát térben és időben elhelyezni. Megrázza kissé a fejét, s leül inkább egy székre, kerülve a smaragd íriszek égető pillantását.*
- Talán tényleg jobb ha most mész. * Mert ki tudja mi mást tenne még ha maradna. Az adrenalin a fülében dobol. Talán a lány már veszi is a táskáját, hogy magára hagyja. Ha így volna akkor igaza volt: tényleg röviden keresztezték egymás útjait. Röviden de emlékezetesen.*
2186. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-13 18:06:40
Üzenet elküldve: 2015-07-13 18:06:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//A Véres Bál//
*Még szerencse, hogy vetett néhány pillantást a tálcára, máskülönben észrevétlenül maradt volna a levélke, amely mellé voltak kedvesek káprázatos virágokat is mellékelni. Noha ennek fényében sem lesz nyugodtabb, már ami az éjjel történteket illeti, és voltaképpen ez a látszólagos figyelmesség sem gerjeszt benne mást, mint gyanakvást.
Még utoljára körbenéz a folyosón, elpillant jobbra, aztán balra, s amennyiben nem lát senkit, lehajol a tálcához, hogy kézbe vegye a levelet. Sokféle lehetőség végigfut az agyán, írhatnak benne fenyegetést, de akár Ser Lazzur figyelmessége végett is kaphatott ingyen reggelit, szép virágokat és egy precízen összehajtogatott levelet, ám bármily kedveskedő is legyen a szívének a gondolat, a lelke mélyén tudja, hogy erről szó sem lehet. Így tehát kihajtogatja a levélpapírt, és végigfuttatja tekintetét a rajta írottakon, mielőtt még távozásra fogná.*
*Még szerencse, hogy vetett néhány pillantást a tálcára, máskülönben észrevétlenül maradt volna a levélke, amely mellé voltak kedvesek káprázatos virágokat is mellékelni. Noha ennek fényében sem lesz nyugodtabb, már ami az éjjel történteket illeti, és voltaképpen ez a látszólagos figyelmesség sem gerjeszt benne mást, mint gyanakvást.
Még utoljára körbenéz a folyosón, elpillant jobbra, aztán balra, s amennyiben nem lát senkit, lehajol a tálcához, hogy kézbe vegye a levelet. Sokféle lehetőség végigfut az agyán, írhatnak benne fenyegetést, de akár Ser Lazzur figyelmessége végett is kaphatott ingyen reggelit, szép virágokat és egy precízen összehajtogatott levelet, ám bármily kedveskedő is legyen a szívének a gondolat, a lelke mélyén tudja, hogy erről szó sem lehet. Így tehát kihajtogatja a levélpapírt, és végigfuttatja tekintetét a rajta írottakon, mielőtt még távozásra fogná.*
2185. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:14:53
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:14:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loganorr Braxtonnar//
*A férfi szemében, mintha kis zavart látna, lehet le kellett volna vetkőznie? De annyira szégyenlős és ezt nehéz levetkőzni. Szemével követi szőke lovagját, ahogy ő is a mosdó tálhoz lép, majd leveszi csizmáját és fegyverét is leteszi, meg minden más zavaró tényezőt, a lány is ledobja topánkáját és fel húzza a lábait az ágyra. Arca enyhén kipirul, még nem volt kettesben hosszabb ideig férfival, de most már egyből a lényegre is kellene térnie, zavart mosoly van arcán, ahogy vissza sétál hozzá Logan és megsimogatja arcát. Kicsit gyorsabban mint tervezte áll fel és lép közelebb a férfihoz, hogy megölelhesse és megcsókolhassa. Az ital nélkül még ennyit sem mert volna megtenni, de vágyai felébredtek és csak a férfi karjaiban szeretne lenni, elég rövid idő alatt, de úgy érzi beleszeretett és boldogan adja át magát neki.*
*A férfi szemében, mintha kis zavart látna, lehet le kellett volna vetkőznie? De annyira szégyenlős és ezt nehéz levetkőzni. Szemével követi szőke lovagját, ahogy ő is a mosdó tálhoz lép, majd leveszi csizmáját és fegyverét is leteszi, meg minden más zavaró tényezőt, a lány is ledobja topánkáját és fel húzza a lábait az ágyra. Arca enyhén kipirul, még nem volt kettesben hosszabb ideig férfival, de most már egyből a lényegre is kellene térnie, zavart mosoly van arcán, ahogy vissza sétál hozzá Logan és megsimogatja arcát. Kicsit gyorsabban mint tervezte áll fel és lép közelebb a férfihoz, hogy megölelhesse és megcsókolhassa. Az ital nélkül még ennyit sem mert volna megtenni, de vágyai felébredtek és csak a férfi karjaiban szeretne lenni, elég rövid idő alatt, de úgy érzi beleszeretett és boldogan adja át magát neki.*
2184. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:58:42
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:58:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 309
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yinabelvy Arco Braxtonnar//
*Még megissza a bor maradékát és bár belül elég nagy vágyat érez, hogy elinduljon az emeletre még hagy időt a lánynak elkészülni, átöltözni, vagy bármi mást. Sokszor előfordult vele, hogy a nők időt kértek tőle mielőtt adták magukat, hát feltételezte a lány is szeretne magának a felkészülésre időt. Még pár percet kibír az ücsörgésből, de utána már nem bír többet várni és elindul a lépcsőn egy mély levegőt vesz, aztán lenyomja a kilincset és lassan nyitva ki az ajtót belép a szobába. Mikor bezárja az ajtót észrevétlenül elfordítja a kulcsot a zárban, mert nem szeretné, ha megzavarnák őket, aztán a lányra mosolyog egy kicsit zavartan.*
-Látom már elkészültél, mindjárt én is.
*A fehér ruhás tünemény látványa, ahogy az ágyon ül és várja őt, igazság szerint felkavarta. Nem készült el a lány hiszen még teljesen fel van öltözve csak azért mondta, hogy elfordulva tőle a mosdó tálhoz léphessen egy kicsit összeszedni magát. Ha így megy tovább nem tudja megőrizni nyugalmát, pedig most neki kell, majd gondoskodnia róla, hogy az első élménye ifjú feleségének jó legyen és örömmel fogadja a közeledését később is. Kicsit lemosdik, aztán még mindig nem nézve a lányra elkezdi levenni a csizmáit, amikre most biztosan nem lesz szüksége. Miután lehúzta őket leteszi a kardját és minden egyebet, ami útban lehet. Csak egy nadrág és a felső ruházata marad rajta, amikor végül az ágyhoz lép és kezével megsimogatja gyengéden Yina arcát.*
-Gyönyörű szép feleségem van...
*Mondja halkan és szerelemmel teli pillantást küld felé, benne minden ragaszkodással, amit iránta érez.*
A hozzászólás írója (Loganorr Braxtonnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.12 23:02:30
*Még megissza a bor maradékát és bár belül elég nagy vágyat érez, hogy elinduljon az emeletre még hagy időt a lánynak elkészülni, átöltözni, vagy bármi mást. Sokszor előfordult vele, hogy a nők időt kértek tőle mielőtt adták magukat, hát feltételezte a lány is szeretne magának a felkészülésre időt. Még pár percet kibír az ücsörgésből, de utána már nem bír többet várni és elindul a lépcsőn egy mély levegőt vesz, aztán lenyomja a kilincset és lassan nyitva ki az ajtót belép a szobába. Mikor bezárja az ajtót észrevétlenül elfordítja a kulcsot a zárban, mert nem szeretné, ha megzavarnák őket, aztán a lányra mosolyog egy kicsit zavartan.*
-Látom már elkészültél, mindjárt én is.
*A fehér ruhás tünemény látványa, ahogy az ágyon ül és várja őt, igazság szerint felkavarta. Nem készült el a lány hiszen még teljesen fel van öltözve csak azért mondta, hogy elfordulva tőle a mosdó tálhoz léphessen egy kicsit összeszedni magát. Ha így megy tovább nem tudja megőrizni nyugalmát, pedig most neki kell, majd gondoskodnia róla, hogy az első élménye ifjú feleségének jó legyen és örömmel fogadja a közeledését később is. Kicsit lemosdik, aztán még mindig nem nézve a lányra elkezdi levenni a csizmáit, amikre most biztosan nem lesz szüksége. Miután lehúzta őket leteszi a kardját és minden egyebet, ami útban lehet. Csak egy nadrág és a felső ruházata marad rajta, amikor végül az ágyhoz lép és kezével megsimogatja gyengéden Yina arcát.*
-Gyönyörű szép feleségem van...
*Mondja halkan és szerelemmel teli pillantást küld felé, benne minden ragaszkodással, amit iránta érez.*
A hozzászólás írója (Loganorr Braxtonnar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.12 23:02:30
2183. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-12 18:17:45
Üzenet elküldve: 2015-07-12 18:17:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Yarrod //
*Haza. Ez számára is ismeretlen fogalom, ahogyan az érzés is, hogy tartozik valahová, valakihez. Már hosszú ideje járja egyedül az utat, melyet megálmodott magának. Egykoron, még fiatalabb éveiben egész szórakoztatónak tűnt az a világ, amit most megél, de mára már kicsit belefásult a magányba.
Talán ez okozza azt, hogy a férfi hatására ily hirtelen akar kirobbanni szíve mellkasából. Ahogy a zöld szemeket fürkészi, a borostás arcot érinti, megtapintva a kócos, szőke fürtöket, sokkal jobban belemerül a társas élet gondolatába.*
- Tartozni valahová, valakihez nagy felelősség. Bár igazad van. Én is gyakran ábrándoztam egy helyről, amit otthonomnak nevezhetek.
*Mereng el kissé, majd a gondolataiból ismét a férfi közelsége rántja ki. Ahogy közvetlen közelébe kerülnek a smaragd szemek zavartan szuszogva fürkészi őket.*
- Mégis mi...
*Kérdezősködne is azonnal, mi lehet a férfi jelenlegei vágya, de amaz megelőzi, s tettekkel válaszol a fel sem tett kérdésre. Ahogy ajkait sajátján érzi a szemei tágabbra nyílnak. Pár rövidke pillanat még kell, hogy a most történtek az agyáig is eljussanak, de mielőtt azzal reagálhatna az érzékek és érzelmek át is veszik felette a hatalmat. Lassan lezárja szemeit, ahogy ajkait elnyitja utat engedve a férfinak. Valahogy a köpeny most egyre jobban melegíti, de nem húzódik el, az ajkaitól sem távolodik. Kezével, melyet eddig arcán pihentetett, most lassan a tarkójára simít, gyengéden markolva meg a szőke tincseket. Ez idáig nem gondolta, hogy valaha szüksége lehet erre, de most mégsem akar elszakadni a borostával szegélyezett ajkaktól.*
- Yarrod...
*Sóhajtja végül halkan, de csak egy lélegzetvételnyi időre húzódik el, hogy utána újból egybeolvadhasson a lovag ajkaival.*
*Haza. Ez számára is ismeretlen fogalom, ahogyan az érzés is, hogy tartozik valahová, valakihez. Már hosszú ideje járja egyedül az utat, melyet megálmodott magának. Egykoron, még fiatalabb éveiben egész szórakoztatónak tűnt az a világ, amit most megél, de mára már kicsit belefásult a magányba.
Talán ez okozza azt, hogy a férfi hatására ily hirtelen akar kirobbanni szíve mellkasából. Ahogy a zöld szemeket fürkészi, a borostás arcot érinti, megtapintva a kócos, szőke fürtöket, sokkal jobban belemerül a társas élet gondolatába.*
- Tartozni valahová, valakihez nagy felelősség. Bár igazad van. Én is gyakran ábrándoztam egy helyről, amit otthonomnak nevezhetek.
*Mereng el kissé, majd a gondolataiból ismét a férfi közelsége rántja ki. Ahogy közvetlen közelébe kerülnek a smaragd szemek zavartan szuszogva fürkészi őket.*
- Mégis mi...
*Kérdezősködne is azonnal, mi lehet a férfi jelenlegei vágya, de amaz megelőzi, s tettekkel válaszol a fel sem tett kérdésre. Ahogy ajkait sajátján érzi a szemei tágabbra nyílnak. Pár rövidke pillanat még kell, hogy a most történtek az agyáig is eljussanak, de mielőtt azzal reagálhatna az érzékek és érzelmek át is veszik felette a hatalmat. Lassan lezárja szemeit, ahogy ajkait elnyitja utat engedve a férfinak. Valahogy a köpeny most egyre jobban melegíti, de nem húzódik el, az ajkaitól sem távolodik. Kezével, melyet eddig arcán pihentetett, most lassan a tarkójára simít, gyengéden markolva meg a szőke tincseket. Ez idáig nem gondolta, hogy valaha szüksége lehet erre, de most mégsem akar elszakadni a borostával szegélyezett ajkaktól.*
- Yarrod...
*Sóhajtja végül halkan, de csak egy lélegzetvételnyi időre húzódik el, hogy utána újból egybeolvadhasson a lovag ajkaival.*
2182. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:46:11
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:46:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Loganorr Braxtonnar//
*Reggel mikor fel nagyon frissnek érzi magát, de azért, amíg a ruhákat és egyéb kiegészítőket hozzák a szobájába, hogy válogasson a mosdó tálban meg mossa arcát a hideg vízzel és jobban magához tér.*
~Ma lesz a nagy napom, amire minden gyermeki szív vár és hosszan tervezgeti... Legalább a ruhát én választhatom ki és meglepetés lesz.~
*Ahogy leendő ura kérte, ki válogat egy hétre való öltözéket és egy utazó köpenyt is, majd a menyasszonyi ruháját is, ami egy egyszerű fehér ruha, az egyszerűsége teszi széppé számára és mivel egyszerű kis esküvő lesz, ez tökéletesen megteszi, úgy is ebben kell lesétálnia a templomig. Miután meglettek a kiválasztott ruhái, szépen össze hajtja az újakat, amíg a fölösleget kihordják. Magához emeli szép fehér ruháját és felveszi, és megigazítja ezüst spirálos függőjét hozzá, szépen összeillenek.*
*Reggel mikor fel nagyon frissnek érzi magát, de azért, amíg a ruhákat és egyéb kiegészítőket hozzák a szobájába, hogy válogasson a mosdó tálban meg mossa arcát a hideg vízzel és jobban magához tér.*
~Ma lesz a nagy napom, amire minden gyermeki szív vár és hosszan tervezgeti... Legalább a ruhát én választhatom ki és meglepetés lesz.~
*Ahogy leendő ura kérte, ki válogat egy hétre való öltözéket és egy utazó köpenyt is, majd a menyasszonyi ruháját is, ami egy egyszerű fehér ruha, az egyszerűsége teszi széppé számára és mivel egyszerű kis esküvő lesz, ez tökéletesen megteszi, úgy is ebben kell lesétálnia a templomig. Miután meglettek a kiválasztott ruhái, szépen össze hajtja az újakat, amíg a fölösleget kihordják. Magához emeli szép fehér ruháját és felveszi, és megigazítja ezüst spirálos függőjét hozzá, szépen összeillenek.*
2181. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:43:06
Üzenet elküldve: 2015-07-12 02:43:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//A Véres Bál//
//Aravae Mithraniel//
*Az este folyamán eleget tudta figyelni a plafont az okból, hogy megbizonyosodjon, a szerkezet elég sok kivetnivalót hagy maga után, de megfigyelni biztosan nem figyelték meg onnan, hallotta volna és az arcába is ment volna egy kevés por, ha odafent járkáltak volna. Alulról pedig még nehézkesebb ilyenben hinnie, hiszen az ágyában feküdt alig egy pillantással azelőtt, hogy megszólították volna. Az ablakon sincs akkora rész a függönyön keresztül, ami ezt indokolná, meg kétségtelenül a levegőben kéne tartózkodnia annak, aki azon keresztül kívánna befele nézni. A megoldás kulcsa nem itt lesz érzete szerint. Sietne a távozással, de amint kilép az ajtón, egy olyan inger fogadja, amire nem számított. Egy állványos fatálca, melyet általában az ágyhoz étkezéshez használnak, eddig meg sem lepi, hiszen reggelit hoztak fel, ahogy a rajta lévő tányéron elhelyezett kettő pirítós, két tükörtojás egy nagy pohár frissen facsart gyümölcslé és persze az evőeszközök sem újdonság a számára, hiszen lent ilyesmivel szolgálják fel az ételt. Ami meglepi, hogy egy pohárszerűség, és annak vizében törökszegfűket hagytak a számára, mellette pedig egy levelet, összehajtva a számára. Úgy látszik, hogy valamit üzenni kívánnak a számára. Ettől függetlenül, szabadon dönthet úgy, hogy elhagyja a Szálláshelyet annak a módja szerint, viszont csak egyetlen direkt kijárat van.*
//Aravae Mithraniel//
*Az este folyamán eleget tudta figyelni a plafont az okból, hogy megbizonyosodjon, a szerkezet elég sok kivetnivalót hagy maga után, de megfigyelni biztosan nem figyelték meg onnan, hallotta volna és az arcába is ment volna egy kevés por, ha odafent járkáltak volna. Alulról pedig még nehézkesebb ilyenben hinnie, hiszen az ágyában feküdt alig egy pillantással azelőtt, hogy megszólították volna. Az ablakon sincs akkora rész a függönyön keresztül, ami ezt indokolná, meg kétségtelenül a levegőben kéne tartózkodnia annak, aki azon keresztül kívánna befele nézni. A megoldás kulcsa nem itt lesz érzete szerint. Sietne a távozással, de amint kilép az ajtón, egy olyan inger fogadja, amire nem számított. Egy állványos fatálca, melyet általában az ágyhoz étkezéshez használnak, eddig meg sem lepi, hiszen reggelit hoztak fel, ahogy a rajta lévő tányéron elhelyezett kettő pirítós, két tükörtojás egy nagy pohár frissen facsart gyümölcslé és persze az evőeszközök sem újdonság a számára, hiszen lent ilyesmivel szolgálják fel az ételt. Ami meglepi, hogy egy pohárszerűség, és annak vizében törökszegfűket hagytak a számára, mellette pedig egy levelet, összehajtva a számára. Úgy látszik, hogy valamit üzenni kívánnak a számára. Ettől függetlenül, szabadon dönthet úgy, hogy elhagyja a Szálláshelyet annak a módja szerint, viszont csak egyetlen direkt kijárat van.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370