*Vállán puha ujjak enyhe ütögetését érzi. A hang hallatán elmosolyodik, majd a forrás irányába fordul. Mikor odanéz, nem lát ott senkit. Kérdőn felvonja szemöldökét, mire karok fonják át. Ismételten elmosolyodik, majd egy pillanatra lecsukja szemeit. Megfordul és karjai közé zárja a lányt.*
- Önnek is jó reggelt, kisasszony! *suttogja. A kérdés hallatán nyugtatóan mosolyog Lumierre.*
- Nem, nem ébresztett fel. Viszont azt sem mondanám, hogy olyan rég keltem fel. Épphogy a nadrágom sikerült átvennem, mielőtt kopogott. *mondja, elárulva némi apró részletet a nagy hazugságból.*
- Ha azt szeretné, persze, mehetünk a barakkba. De azért reggeli után várjunk vele egy keveset. Nem biztos, hogy jót tenne az azonnali, nagy erőkifejtés. Bár ha jól sejtem az az idő amíg odaérünk bőven elég. *mondja. A megjegyzés hangos kacajt csal ki belőle. Szívből nevet, mely már ritka pillanatok közé tartozott életében.*
- Rendben, örömmel elfogadom a kihívást! De ez esetben... gondolom elvárja, hogy én se legyek gyengéd. *mondja kissé elkenődött képpel. Nem szívesen ütné meg a hölgyet, de ha ez az óhaja, teljesíti, ha muszáj. Elvégre mégiscsak kihívással akar szolgálni Lumi számára. "Nézzük a jó oldalát, utána ápolhatjuk a másikat!" gondolkozik pozitívan.*
- A kapott válaszra visszatérve... Megértem, hogy becsukta előttem az ajtót és ami azt illeti talán még szórakoztató is volt. De azért kérem, higgye el nekem, hogy nem állt szándékomban első nap a hálókörletébe furakodni. Elvégre még alig ismer, ahogyan én is Önt... Mind azt írta, türelmes vagyok másokkal szemben, csak úgy, mint magammal. "Még ha nehéz is sokszor. Őrjítően nehéz..." *teszi hozzá gondolatban.*
- Az orrom pedig amint látja, még a helyén van. Nincs semmi baja. De ha érintette is az ajtó... gondolja, hogy bevallanám? *kérdi sejtelmesen. Ezek után még közelebb hajol, majd ha a lány engedi, gyengéden megcsókolja.*
- Hozom az ingem és ha gondolja, lemehetünk reggelizni! *mondja. Ha Lumiernek nincs hozzáfűznivalója, meg is indul be a szobába. Az ajtót nyitva hagyja, hogy ha szeretne Lumi bejöhessen. Odabent szép rend van, a holmik gondosan elrendezve, így semmi szégyellnivalója nincs.*