Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-19 18:07:49
Üzenet elküldve: 2016-06-19 18:07:49
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth, Ziana//
//Grombar után - 2. nap//
*A "terápiával" szembeni ellenérzéseit, hamar elnyomják a hadnagy, és a hadnagy viselkedésével szembeni ellenérzések. Worenth egy erős sóhajt vélhet megfogalmazódni Aoneer fejében. A vörös szavait persze nem hallja, hacsak nem jelennek meg azok valami módon a mágus fejében, de ha igen akkor sem tudja őket komolyan venni.*
~Értettem.~ *Gondolja bizonytalanul, mert ez az egész telepatikus dolog még teljesen új neki, talán legközelebb már jobban fog menni. És persze akaratlanul megjelennek elméjében a szokásos kérdések is. Meddig fog még tartani? Mire megy ki ez az egész? És a többi.*
~Nem, nincs rálátásom a templom belső ügyeire.~ *Erőlteti elméjébe a gondolatot.*
~Ötven arany volt fejenként, és kétszázat vittem.~ *Gondolja. A kártyaparti már kellemesebb emlék, és jól vissza is tudja idézni annak eseményeit a megérkezéstől egészen Eralil távozásáig, és a csapat feloszlásáig. Mivel Aoneer elméje még nem edzett, ezért Worenth ezt érezheti is ezeket az emlékfoszlányokat, pár mondatot ami gondolatként visszaköszön elméjében, bár ezek az emlékek nyilván megvannak az öreg elméjében is.*
//Grombar után - 2. nap//
*A "terápiával" szembeni ellenérzéseit, hamar elnyomják a hadnagy, és a hadnagy viselkedésével szembeni ellenérzések. Worenth egy erős sóhajt vélhet megfogalmazódni Aoneer fejében. A vörös szavait persze nem hallja, hacsak nem jelennek meg azok valami módon a mágus fejében, de ha igen akkor sem tudja őket komolyan venni.*
~Értettem.~ *Gondolja bizonytalanul, mert ez az egész telepatikus dolog még teljesen új neki, talán legközelebb már jobban fog menni. És persze akaratlanul megjelennek elméjében a szokásos kérdések is. Meddig fog még tartani? Mire megy ki ez az egész? És a többi.*
~Nem, nincs rálátásom a templom belső ügyeire.~ *Erőlteti elméjébe a gondolatot.*
~Ötven arany volt fejenként, és kétszázat vittem.~ *Gondolja. A kártyaparti már kellemesebb emlék, és jól vissza is tudja idézni annak eseményeit a megérkezéstől egészen Eralil távozásáig, és a csapat feloszlásáig. Mivel Aoneer elméje még nem edzett, ezért Worenth ezt érezheti is ezeket az emlékfoszlányokat, pár mondatot ami gondolatként visszaköszön elméjében, bár ezek az emlékek nyilván megvannak az öreg elméjében is.*
1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-18 09:56:26
Üzenet elküldve: 2016-06-18 09:56:26
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Aoneer, Ziana//
//Grombar után - 2. nap//
//Mentálfonál - Aoneer//
*Valahol rendhagyó és különleges ez a mostani kapcsolat, ugyanis először beszélget úgy valakivel gondolatban, hogy ülnek előtte így lényegében a fizikailag kiejtett szavakat is hallhatja... sőt lényegében egyelőre csak azt, tehát Aoneer valamit nem jól csinál.*
~Aoneer... gondolatban beszélgessünk... gondolatban. Nem szükséges kiejteni a szavakat. Próbáljuk meg újra.~
*Egyébként úgy tűnik Aoneer rendben van, de sokkal valószínűbb az a feltételezés, hogy Worenth ezen úton nem képes felfedezni vagy kiszűrni semmi olyat ami bármiféle démoni darabkára utalna vagy olyan parazitára, ami irányítja és befolyásolja az elme helyes működését.*
~Értem őrmester úr. Ha ezekre tudod a választ nyilván azt is tudod ki jelenleg a város főpapja? De nézzünk egy személyesebb dolgot... mikor először kártyáztunk egymással mennyi arany volt a beszálló a játékba, és mennyi aranyat vághatott zsebre egy kör győztese?~
*Közben Ziana hangját is hallhatja de nem kifejezetten reagál rá, ugyanis inkább a mentális kapcsolatra összpontosít.*
//Grombar után - 2. nap//
//Mentálfonál - Aoneer//
*Valahol rendhagyó és különleges ez a mostani kapcsolat, ugyanis először beszélget úgy valakivel gondolatban, hogy ülnek előtte így lényegében a fizikailag kiejtett szavakat is hallhatja... sőt lényegében egyelőre csak azt, tehát Aoneer valamit nem jól csinál.*
~Aoneer... gondolatban beszélgessünk... gondolatban. Nem szükséges kiejteni a szavakat. Próbáljuk meg újra.~
*Egyébként úgy tűnik Aoneer rendben van, de sokkal valószínűbb az a feltételezés, hogy Worenth ezen úton nem képes felfedezni vagy kiszűrni semmi olyat ami bármiféle démoni darabkára utalna vagy olyan parazitára, ami irányítja és befolyásolja az elme helyes működését.*
~Értem őrmester úr. Ha ezekre tudod a választ nyilván azt is tudod ki jelenleg a város főpapja? De nézzünk egy személyesebb dolgot... mikor először kártyáztunk egymással mennyi arany volt a beszálló a játékba, és mennyi aranyat vághatott zsebre egy kör győztese?~
*Közben Ziana hangját is hallhatja de nem kifejezetten reagál rá, ugyanis inkább a mentális kapcsolatra összpontosít.*
1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-17 10:30:01
Üzenet elküldve: 2016-06-17 10:30:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Taitos ajánlatára Essfyh felkapja a fejét, szemei csillognak. Szélesen elmosolyodik, de főleg talán azért is, mert előfordulhat, hogy Ragron is jön velük. Persze az édes kettessel sincs semmi gond. Az pedig, hogy valahol a természet ölén fognak kirándulni (mert a kirándulás ezt jelenti, nem egy városi nézelődést), megdobja a dolgokat. Ess már alig várja.*
- Jó, benne vagyok!
*Válaszolja végül a kérdésre, ha lelkes tekintete nem lenne elég.
De mikor Tai a következő kérdést teszi, elkomorul az arca, s hogyha a fiú őt nézi, még láthatja is ezt a hangulat változást. A lány csak belegondol, hogy az előző nap mennyire szétnyúzta és lefárasztotta. Ahhoz képest az este ennek szöges ellentéte volt, és hát jobban érezte úgy magát. De legalább kipihenték magukat, legalábbis Ess biztosan. Így új lendülettel tud belevágni a gyakorlásba és tanulásba.
Elfogadja Taitos felé nyújtott kezét, energikusan ugrik talpra.*
- Rendben.
*Nyugtázza a fiú szövegelését elszontyolodva. De Ess úgy hiszi, hogy talán addig a kirándulásig nem is fogják egymást látni. Tai képes néha rejtélyesen eltűnni, majd felbukkanni. A lány eddig talán egyszer találkozott vele előre megtervezetten. Úgy tűnik a véletlen kettejüknek sokkal jobban bejön.*
- Te is.
*Mosolyog rá halványan, ahogy már az ajtóban áll. Persze mielőtt ténylegesen kimenne, még körbenéz, hogy lát e odakint valakit. Ki tudja mások mit dongolnának, ha látnák ezt a jelenetet. Mivel Essfyhről van szó, bizonyára semmit. Ess lehunyja a szemeit és Taihoz hasonlóan cselekszik, óvatosan a mellkasára teszi apró kezét. A lány kissé bizonytalanul indul el, félve, hogy még egy darabig a hátában érzi Taitos tekintetét. Ilyen helyzetben még hajlamos is lenne megbotlani, de szerencsére mielőtt elbénázhatná a drámai jelenetet, Tai utánakiált. Essfyh megtorpan és csak pár másodperc után fordul meg, hiszen így friss fejjel esik le neki, hogy mi történt. Mielőtt megfordulna bal tenyerébe temeti az arcán és kiröhögi, megsajnálja saját bénaságát. Enyhe elkeseredettséggel fordítja hátra a fejét.*
- Az legyen az én titkom!
*Válaszolja, majd mintha mi sem történt volna halványan felnevet, hogy leplezze, mennyire szégyenli magát a dolog miatt és elugrabugrál. *
//Iroda//
*Taitos ajánlatára Essfyh felkapja a fejét, szemei csillognak. Szélesen elmosolyodik, de főleg talán azért is, mert előfordulhat, hogy Ragron is jön velük. Persze az édes kettessel sincs semmi gond. Az pedig, hogy valahol a természet ölén fognak kirándulni (mert a kirándulás ezt jelenti, nem egy városi nézelődést), megdobja a dolgokat. Ess már alig várja.*
- Jó, benne vagyok!
*Válaszolja végül a kérdésre, ha lelkes tekintete nem lenne elég.
De mikor Tai a következő kérdést teszi, elkomorul az arca, s hogyha a fiú őt nézi, még láthatja is ezt a hangulat változást. A lány csak belegondol, hogy az előző nap mennyire szétnyúzta és lefárasztotta. Ahhoz képest az este ennek szöges ellentéte volt, és hát jobban érezte úgy magát. De legalább kipihenték magukat, legalábbis Ess biztosan. Így új lendülettel tud belevágni a gyakorlásba és tanulásba.
Elfogadja Taitos felé nyújtott kezét, energikusan ugrik talpra.*
- Rendben.
*Nyugtázza a fiú szövegelését elszontyolodva. De Ess úgy hiszi, hogy talán addig a kirándulásig nem is fogják egymást látni. Tai képes néha rejtélyesen eltűnni, majd felbukkanni. A lány eddig talán egyszer találkozott vele előre megtervezetten. Úgy tűnik a véletlen kettejüknek sokkal jobban bejön.*
- Te is.
*Mosolyog rá halványan, ahogy már az ajtóban áll. Persze mielőtt ténylegesen kimenne, még körbenéz, hogy lát e odakint valakit. Ki tudja mások mit dongolnának, ha látnák ezt a jelenetet. Mivel Essfyhről van szó, bizonyára semmit. Ess lehunyja a szemeit és Taihoz hasonlóan cselekszik, óvatosan a mellkasára teszi apró kezét. A lány kissé bizonytalanul indul el, félve, hogy még egy darabig a hátában érzi Taitos tekintetét. Ilyen helyzetben még hajlamos is lenne megbotlani, de szerencsére mielőtt elbénázhatná a drámai jelenetet, Tai utánakiált. Essfyh megtorpan és csak pár másodperc után fordul meg, hiszen így friss fejjel esik le neki, hogy mi történt. Mielőtt megfordulna bal tenyerébe temeti az arcán és kiröhögi, megsajnálja saját bénaságát. Enyhe elkeseredettséggel fordítja hátra a fejét.*
- Az legyen az én titkom!
*Válaszolja, majd mintha mi sem történt volna halványan felnevet, hogy leplezze, mennyire szégyenli magát a dolog miatt és elugrabugrál. *
1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-17 07:26:08
Üzenet elküldve: 2016-06-17 07:26:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
*Mikor kiderül, hogy a kissé mimóza lány sem kap szívrohamot Taitos közelségétől, sőt, még jól is érzi magát, azért a fiú majdnem mond valami kissé értelmetlent, de örömködőt. Végül aztán nem így tesz, csak elgondolkodik, hogy most hogyan tovább.*
~Lassan bele kéne kezdeni a napba is...~
*Pillant ki, mert az este azért elég későn kerültek ágyba, így már jóval napkelte után ébredtek fel.*
-Mit szólnál, ha holnapután csapnánk egy közös kirándulást? Csak te meg én, meg talán az a túlméretezett farkas.
*Kecsegtet egy újabb, talán valamivel izgalmasabb közös program lehetőségével. Talán valamennyivel visszafogottabban viselkedik így, hogy az este jótékonyan bolondító fátyla nem borul rájuk, és jól érezve magát üldögél el boldogan Ess mellett még vagy tíz percig, de aztán sóhajt egyet.*
-Ideje lenne visszatérni a dolgainkhoz, nem?
*Pillant a lányra kissé szomorkásan, mert ugye attól, hogy ők itt ímmel-ámmal valami szerelmi vallomás félét tettek egymásnak, attól az idő még nem áll meg, dolguk meg van bőséggel.
Így Taitos végül talpra küzdi magát, és kezét nyújtja, hogy fölhúzhassa a szobában jelenlévő hölgyeményt is.*
-Ha bármikor kedved szottyan beugrani, és nyitva az ajtó, gyere. Na meg hát szoktam mászkálni, tudod te is, ki tudja hol bukkanok fel...
*Mondja úgy, mintha maga sem tudná. Mert nem is tudja még. Az ajtóhoz kíséri a lányt, ha nem akar tovább maradni, kinyitja a zárat, majd feltárja magát az ajtót is.*
-Akkor vigyázz magadra.
*Kicsit tétovázik, majd vállon ragadja a félvér lánykát, és gyors, enyhén szégyellős búcsúcsókot ad neki, majd hagyja elmenni. Picit még néz ki szobájának ajtaján, és mielőtt eltűnne szeme elől Essfyh után kiált.*
-Tényleg, mi volt abban a teában?
*Nevet fel, mert tudni akarja mi vezetett ahhoz az állapothoz, amiben elég bolondságokat csinált, csupán néhány kortytól is.
Végül, ha megkapta a választ még int egyet, aztán visszavonul csendes szobájába, és repeső szívvel elhatározza, hogy rendbeszedi magát, átöltözik, talán még a víz kertbe is leugrik megmosdani, és csinál egy kis határellenőrzést a warggal.*
//Iroda//
*Mikor kiderül, hogy a kissé mimóza lány sem kap szívrohamot Taitos közelségétől, sőt, még jól is érzi magát, azért a fiú majdnem mond valami kissé értelmetlent, de örömködőt. Végül aztán nem így tesz, csak elgondolkodik, hogy most hogyan tovább.*
~Lassan bele kéne kezdeni a napba is...~
*Pillant ki, mert az este azért elég későn kerültek ágyba, így már jóval napkelte után ébredtek fel.*
-Mit szólnál, ha holnapután csapnánk egy közös kirándulást? Csak te meg én, meg talán az a túlméretezett farkas.
*Kecsegtet egy újabb, talán valamivel izgalmasabb közös program lehetőségével. Talán valamennyivel visszafogottabban viselkedik így, hogy az este jótékonyan bolondító fátyla nem borul rájuk, és jól érezve magát üldögél el boldogan Ess mellett még vagy tíz percig, de aztán sóhajt egyet.*
-Ideje lenne visszatérni a dolgainkhoz, nem?
*Pillant a lányra kissé szomorkásan, mert ugye attól, hogy ők itt ímmel-ámmal valami szerelmi vallomás félét tettek egymásnak, attól az idő még nem áll meg, dolguk meg van bőséggel.
Így Taitos végül talpra küzdi magát, és kezét nyújtja, hogy fölhúzhassa a szobában jelenlévő hölgyeményt is.*
-Ha bármikor kedved szottyan beugrani, és nyitva az ajtó, gyere. Na meg hát szoktam mászkálni, tudod te is, ki tudja hol bukkanok fel...
*Mondja úgy, mintha maga sem tudná. Mert nem is tudja még. Az ajtóhoz kíséri a lányt, ha nem akar tovább maradni, kinyitja a zárat, majd feltárja magát az ajtót is.*
-Akkor vigyázz magadra.
*Kicsit tétovázik, majd vállon ragadja a félvér lánykát, és gyors, enyhén szégyellős búcsúcsókot ad neki, majd hagyja elmenni. Picit még néz ki szobájának ajtaján, és mielőtt eltűnne szeme elől Essfyh után kiált.*
-Tényleg, mi volt abban a teában?
*Nevet fel, mert tudni akarja mi vezetett ahhoz az állapothoz, amiben elég bolondságokat csinált, csupán néhány kortytól is.
Végül, ha megkapta a választ még int egyet, aztán visszavonul csendes szobájába, és repeső szívvel elhatározza, hogy rendbeszedi magát, átöltözik, talán még a víz kertbe is leugrik megmosdani, és csinál egy kis határellenőrzést a warggal.*
1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 23:28:54
Üzenet elküldve: 2016-06-16 23:28:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Essfyh nem bírja ki, elmosolyodik, hiszen az estéhez képest talán semmi sem változott kettejük között. Igaz, a lány most sokkal idegesebb, de az este legfontosabb mozzanatait mégsem az ördögvigyor határozta meg, és ezt azért jó tudni, érezni.
Ess még szélesebben elmosolyodik, habár kicsit bele is pirul a bókba.*
- Szaladok? Csak megzavarodtam.
*Válaszol szégyenlősen. Nem is csoda, hogy meglepődött, mikor felébredt. Általában nincs olyan dologból problémája, hogy idegen ágyban ébred és az előző estét enyhe tudatmódosító szer lengi be. De ebben az esetben ez a tudatmódosító szer nem tett rosszat. Sőt!*
- Igen.
*Feleli, majd még inkább elmosolyodik, habár irul-pirul is magában. Miután sikerül túllépnie a zavarán, igazából eléggé lelkesnek érzi magát.
Taitos folytatja a beszédet, Essfyh pedig úgy érzi, hogy í szíve őrült ritmusba kezd. Amíg a fiú ki nem mondta, addig nem lehetett biztos benne, hogy a dolgok reggelre is úgy maradnak, ahogy este voltak.
Felemeli a fejét és kék szemeit a fiúra emeli. Őszinte boldogság látszik belőlük.*
- Én is. Nem is tudtam, hogy lehet ilyen jól érezni magunkat.
*Vallja be. Kicsit zavart még, de azt nem tudja tagadni, hogy élvezte az estét, akkor is, hogyha bizonyára komplett idiótát csinált magából.*
~"Érdes kapitány?" Ezt mégis hogy gondolhattam?~
//Iroda//
*Essfyh nem bírja ki, elmosolyodik, hiszen az estéhez képest talán semmi sem változott kettejük között. Igaz, a lány most sokkal idegesebb, de az este legfontosabb mozzanatait mégsem az ördögvigyor határozta meg, és ezt azért jó tudni, érezni.
Ess még szélesebben elmosolyodik, habár kicsit bele is pirul a bókba.*
- Szaladok? Csak megzavarodtam.
*Válaszol szégyenlősen. Nem is csoda, hogy meglepődött, mikor felébredt. Általában nincs olyan dologból problémája, hogy idegen ágyban ébred és az előző estét enyhe tudatmódosító szer lengi be. De ebben az esetben ez a tudatmódosító szer nem tett rosszat. Sőt!*
- Igen.
*Feleli, majd még inkább elmosolyodik, habár irul-pirul is magában. Miután sikerül túllépnie a zavarán, igazából eléggé lelkesnek érzi magát.
Taitos folytatja a beszédet, Essfyh pedig úgy érzi, hogy í szíve őrült ritmusba kezd. Amíg a fiú ki nem mondta, addig nem lehetett biztos benne, hogy a dolgok reggelre is úgy maradnak, ahogy este voltak.
Felemeli a fejét és kék szemeit a fiúra emeli. Őszinte boldogság látszik belőlük.*
- Én is. Nem is tudtam, hogy lehet ilyen jól érezni magunkat.
*Vallja be. Kicsit zavart még, de azt nem tudja tagadni, hogy élvezte az estét, akkor is, hogyha bizonyára komplett idiótát csinált magából.*
~"Érdes kapitány?" Ezt mégis hogy gondolhattam?~
1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:56:50
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:56:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
~Akkor minden rendben?~
*Néz furcsán, mikor a "jól vagyok" helyét egy köszönetmondás veszi át.*
-Én köszönöm...
*Feleli, és karját átteszi a lefelé nézve motozó Ess vállán, kicsit közelebb húzódva.*
-Nem zavartál. Be kell valljam, ritkán van ilyen drága takaróm.
*Vált kissé kevésbé komolyra, komorra és félősre.*
-Persze, hogy tudtam, de... te hova szaladsz?
*Nem érzi úgy, hogy lovagi ódákat kéne zengenie, habár kedves és közvetlen, mint eddig, de önmagát is adja, hiszen Ess megérdemli az őszinteségét.*
-Emlékszel a tegnap estire?
*Hozza fel a témát megint. És kicsit belegondol, hogy ez az emlék hogyan érhette az ilyenektől eddig leblokkoló lányt.*
-Csak akartam, hogy tudd, hogy nem bántam ám meg egy percét se, és ritka egy jó este volt, remélem nem az utolsó ilyen.
*Itt most nem arra gondol ám, hogy ördögvigyor függővé vált volna. Valami egészen más káros szenvedély kerítette hatalmába. Sóhajt egyet még, mintha mondana még valamit, de végül nem teszi.*
//Iroda//
~Akkor minden rendben?~
*Néz furcsán, mikor a "jól vagyok" helyét egy köszönetmondás veszi át.*
-Én köszönöm...
*Feleli, és karját átteszi a lefelé nézve motozó Ess vállán, kicsit közelebb húzódva.*
-Nem zavartál. Be kell valljam, ritkán van ilyen drága takaróm.
*Vált kissé kevésbé komolyra, komorra és félősre.*
-Persze, hogy tudtam, de... te hova szaladsz?
*Nem érzi úgy, hogy lovagi ódákat kéne zengenie, habár kedves és közvetlen, mint eddig, de önmagát is adja, hiszen Ess megérdemli az őszinteségét.*
-Emlékszel a tegnap estire?
*Hozza fel a témát megint. És kicsit belegondol, hogy ez az emlék hogyan érhette az ilyenektől eddig leblokkoló lányt.*
-Csak akartam, hogy tudd, hogy nem bántam ám meg egy percét se, és ritka egy jó este volt, remélem nem az utolsó ilyen.
*Itt most nem arra gondol ám, hogy ördögvigyor függővé vált volna. Valami egészen más káros szenvedély kerítette hatalmába. Sóhajt egyet még, mintha mondana még valamit, de végül nem teszi.*
1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:36:38
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:36:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Essfyh nem ébred fel olyan gyorsan, mint Tai, van is ideje gondolkozni egy kicsit. Még mielőtt leesne, megfordul a fejében, hogy hangtalanul elsétál. De semmi értelme nem lenne, hiszen egy épületen belül nem tudna túl sokáig bujkálni. Ráadásul minek? Egyelőre úgy néz ki, hogy kettejük kapcsolata nem a szükségtelen és kényelmetlen irányban halad.
Nem lepődik meg, amikor meghallja Taitos hangját valahonnan az ágyról, majd a fejét is. Csak bólogat, mert kínosan érzi magát, hogy ilyen hülyén ébresztette a fiút. Ágyba reggeli vagy valami hasonló gesztus azért mégis csak édesebb lett volna. *
- Köszönöm...
*Mondja, annak ellenére, hogy maga sem biztos aabban, hogy mit is köszön meg. Bizonyára azt, hogy Tai nem penderítette ki az ágyából, szobájából.*
- Nem... zavartalak?
*Kérdezi zavartan, alig mer felnézni Taitosra. Aligha aludt együtt még mással, fél, hogy esetleg összepasszírozta a fiút vagy kényelmetlenül helyezkedett el.*
- Tudtál rendesen aludni?
*Kérdezgeti tovább. De azért fel nem áll a padlóról, inkább a körmével kapargatni kezdi azt. Még megkérdezné, hogy milyen volt a tegnap este, hogy megtudja, Taitosnak mi a véleménye róla így frissen ébredve. De nem meri felhozni a témát. Inkább csak vár, hátha a fiú teszi meg az első lépést.*
//Iroda//
*Essfyh nem ébred fel olyan gyorsan, mint Tai, van is ideje gondolkozni egy kicsit. Még mielőtt leesne, megfordul a fejében, hogy hangtalanul elsétál. De semmi értelme nem lenne, hiszen egy épületen belül nem tudna túl sokáig bujkálni. Ráadásul minek? Egyelőre úgy néz ki, hogy kettejük kapcsolata nem a szükségtelen és kényelmetlen irányban halad.
Nem lepődik meg, amikor meghallja Taitos hangját valahonnan az ágyról, majd a fejét is. Csak bólogat, mert kínosan érzi magát, hogy ilyen hülyén ébresztette a fiút. Ágyba reggeli vagy valami hasonló gesztus azért mégis csak édesebb lett volna. *
- Köszönöm...
*Mondja, annak ellenére, hogy maga sem biztos aabban, hogy mit is köszön meg. Bizonyára azt, hogy Tai nem penderítette ki az ágyából, szobájából.*
- Nem... zavartalak?
*Kérdezi zavartan, alig mer felnézni Taitosra. Aligha aludt együtt még mással, fél, hogy esetleg összepasszírozta a fiút vagy kényelmetlenül helyezkedett el.*
- Tudtál rendesen aludni?
*Kérdezgeti tovább. De azért fel nem áll a padlóról, inkább a körmével kapargatni kezdi azt. Még megkérdezné, hogy milyen volt a tegnap este, hogy megtudja, Taitosnak mi a véleménye róla így frissen ébredve. De nem meri felhozni a témát. Inkább csak vár, hátha a fiú teszi meg az első lépést.*
1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:21:59
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:21:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
*Álmok, igen. Taitos, mikor felkel már nem igazán emlékszik arra, hogy mi volt benne, főleg a felkeltésének körülményeit figyelve. Elsőre ott történik a hiba, hogy a Zöldfülű nem érzi azt a ránehezedő nyomást, mely egész éjjel megnyugtatóan szorította ki a levegőt tüdejéből. Majd még egy puffanás is, melyre egyértelműen felpattannak Taitos szemei?*
-Jól vagy?
*Pillant gyorsan felpattanva le a földre került lányra, kissé ijedten, aggódva, melyet hirtelen felriadása tetéz.
Majd felsejlik a tegnapi este emléke is, és úgy érzi mondania kell valamit.*
-Olyan hirtelen aludtál el, és úgy kapaszkodtál... Nem akartalak felkelteni.
*Magyarázkodik, hogy hogyan kerültek olyan helyzetbe, melyet a lány kifogásolhatna is akár. Hangja kissé rekedtes még, halkan beszél... minek is kiabálna így másodpercekkel a felkelés után. Végül maga is a padlón landol, csak úgy Ess mellé csüccsenve kissé tompítottabban érkezve. Már ha nincs nagy baj, és Ess nem kezd a zárt ajtó felé igyekezni.*
//Iroda//
*Álmok, igen. Taitos, mikor felkel már nem igazán emlékszik arra, hogy mi volt benne, főleg a felkeltésének körülményeit figyelve. Elsőre ott történik a hiba, hogy a Zöldfülű nem érzi azt a ránehezedő nyomást, mely egész éjjel megnyugtatóan szorította ki a levegőt tüdejéből. Majd még egy puffanás is, melyre egyértelműen felpattannak Taitos szemei?*
-Jól vagy?
*Pillant gyorsan felpattanva le a földre került lányra, kissé ijedten, aggódva, melyet hirtelen felriadása tetéz.
Majd felsejlik a tegnapi este emléke is, és úgy érzi mondania kell valamit.*
-Olyan hirtelen aludtál el, és úgy kapaszkodtál... Nem akartalak felkelteni.
*Magyarázkodik, hogy hogyan kerültek olyan helyzetbe, melyet a lány kifogásolhatna is akár. Hangja kissé rekedtes még, halkan beszél... minek is kiabálna így másodpercekkel a felkelés után. Végül maga is a padlón landol, csak úgy Ess mellé csüccsenve kissé tompítottabban érkezve. Már ha nincs nagy baj, és Ess nem kezd a zárt ajtó felé igyekezni.*
1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:00:12
Üzenet elküldve: 2016-06-16 22:00:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Essfyhnek a nyugtató tea is segít az elalvásban, de az sem mellékes, hogy fizikailag és agyilag is kifárasztotta magát aznap. Az utóbbi időben végképp nincs egyszerű dolga, ezért is esett jól neki, hogy kicsit lazíthatott Taitossal, akkor is, ha kellett hozzá egy kis segítség. Remélhetőleg ezután nem lesz olyan zárkózott.
Álmában egy réten jár, a távolban fákat lát. A lába előtt virágok nyílnak kísérteties vigyorrá torzítva szirmaikat. Hiába rémisztő egy összkép, Ess mégis nevetve szedte csokorba a növényeket. Majd ahogy így haladt, a csokor egyre növekedett. Mielőtt elérte volna az erdőt, meglátta Taitost és a karjaiba vetette magát.*
~Különös.~
*Ez az első gondolata, mikor kezd ébredezni. Egy közeli ablakból napfény birizgálja az arcát. Eleinte nem jut eszébe semmi az előző napból, csak csodálkozik az enyhén kényelmetlen fekvésén. Göröngyöket érez és azt, hogy kis híján nem borul le az ágyról. Pedig egy személynek az ő ágya pont megfelel. Majd lassan felszáll a köd, a szemei felpattannak, és ő is egy hirtelen lendülettel ül fel. Oldalra néz és tényleg úgy van, ahogy emlékezik, erre pont elég bizonyíték, hogy nem egyedül és nem a saját ágyában ébred. Paradicsom vörös lesz a feje, majd térdeit felhúzna az arcát a kezeibe temeti. Nem sír, egyszerűen csak visítani lenne kedve, de azt azért mégsem teheti meg. Fogalma sincs hogyan kéne reagálnia, csak zavart érez. Még azt sem mondaná, hogy megbánta az estét, egyszerűen csak fél, hogy féktelen nyitottsága miatt rossz benyomást tett Taira. De ha logikusan belegondol, akkor a történések nem ezt bizonyítják.
Ujjait széttárja pont annyira, hogyha oldalra néz, rálásson közöttük a fiúra. De mikor látja, hogy amaz még édesdeden alszik (enyhén nyitott szájjal, bizonyára belemerülve valami világmegváltó álomba), lemeri engedni a kezeit. Nézi egy darabig a békés arcot, míg azt nem veszi észre magán, hogy elmosolyodott. Szeretne megtámaszkodni az ágy/kanapé oldalán, hogy ne essen le, de ezzel pont az ellenkezőjét éri el. A tenyere megcsúszik a kanapé szélén és egy halk sikkantással és egy annál nagyobb puffanással landol a földön. *
//Iroda//
*Essfyhnek a nyugtató tea is segít az elalvásban, de az sem mellékes, hogy fizikailag és agyilag is kifárasztotta magát aznap. Az utóbbi időben végképp nincs egyszerű dolga, ezért is esett jól neki, hogy kicsit lazíthatott Taitossal, akkor is, ha kellett hozzá egy kis segítség. Remélhetőleg ezután nem lesz olyan zárkózott.
Álmában egy réten jár, a távolban fákat lát. A lába előtt virágok nyílnak kísérteties vigyorrá torzítva szirmaikat. Hiába rémisztő egy összkép, Ess mégis nevetve szedte csokorba a növényeket. Majd ahogy így haladt, a csokor egyre növekedett. Mielőtt elérte volna az erdőt, meglátta Taitost és a karjaiba vetette magát.*
~Különös.~
*Ez az első gondolata, mikor kezd ébredezni. Egy közeli ablakból napfény birizgálja az arcát. Eleinte nem jut eszébe semmi az előző napból, csak csodálkozik az enyhén kényelmetlen fekvésén. Göröngyöket érez és azt, hogy kis híján nem borul le az ágyról. Pedig egy személynek az ő ágya pont megfelel. Majd lassan felszáll a köd, a szemei felpattannak, és ő is egy hirtelen lendülettel ül fel. Oldalra néz és tényleg úgy van, ahogy emlékezik, erre pont elég bizonyíték, hogy nem egyedül és nem a saját ágyában ébred. Paradicsom vörös lesz a feje, majd térdeit felhúzna az arcát a kezeibe temeti. Nem sír, egyszerűen csak visítani lenne kedve, de azt azért mégsem teheti meg. Fogalma sincs hogyan kéne reagálnia, csak zavart érez. Még azt sem mondaná, hogy megbánta az estét, egyszerűen csak fél, hogy féktelen nyitottsága miatt rossz benyomást tett Taira. De ha logikusan belegondol, akkor a történések nem ezt bizonyítják.
Ujjait széttárja pont annyira, hogyha oldalra néz, rálásson közöttük a fiúra. De mikor látja, hogy amaz még édesdeden alszik (enyhén nyitott szájjal, bizonyára belemerülve valami világmegváltó álomba), lemeri engedni a kezeit. Nézi egy darabig a békés arcot, míg azt nem veszi észre magán, hogy elmosolyodott. Szeretne megtámaszkodni az ágy/kanapé oldalán, hogy ne essen le, de ezzel pont az ellenkezőjét éri el. A tenyere megcsúszik a kanapé szélén és egy halk sikkantással és egy annál nagyobb puffanással landol a földön. *
1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 21:35:10
Üzenet elküldve: 2016-06-16 21:35:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
*Ess utolsó szavai elalvása előtt azért nem hagyják kétségek között hánykolódni a Zöldfülűt.*
-Én is.
*Feleli röviden, majd érzi, hogy a hozzá kapaszkodó lány tagjai egyre jobban ránehezednek, ahogy elalszik szép csendesen rajta.*
-Kis álmoska.
*Sóhajt picit meghatottan. Nagyon ritkán esik meg vele, hogy egy általa aranyosnak titulált félvér lányka hajtja álomra fejét a karjaiban.*
-Na, mi legyen most?
*Gondolkodik még hangosan, majd óvatosan eldől lányostul, mindenestül, vigyázva, ahogy illik.*
~Na, akkor most mi legyen?~
*Megfordul fejében, hogy jobb lenne csak óvatosan lehámozni magáról Esst, de mikor ujjaihoz nyúl, és szorítása eléggé ragaszkodónak bizonyul inkább a másik megoldás mellett dönt, és csak nyugtázza, hogy ma ruhában alszik. Így hunyja le szemeit, kezeit a lány hátán pihentetve, aki rajta fekve alhat édesdeden reggelig, amikor remélhetőleg nem kapja el különösebb pánik, bár erről elsőként vélhetőleg Taitos szerez tudomást, meg ha nem, arról is... De addig még van egy egész éjszaka, amit át lehet aludni.*
//Iroda//
*Ess utolsó szavai elalvása előtt azért nem hagyják kétségek között hánykolódni a Zöldfülűt.*
-Én is.
*Feleli röviden, majd érzi, hogy a hozzá kapaszkodó lány tagjai egyre jobban ránehezednek, ahogy elalszik szép csendesen rajta.*
-Kis álmoska.
*Sóhajt picit meghatottan. Nagyon ritkán esik meg vele, hogy egy általa aranyosnak titulált félvér lányka hajtja álomra fejét a karjaiban.*
-Na, mi legyen most?
*Gondolkodik még hangosan, majd óvatosan eldől lányostul, mindenestül, vigyázva, ahogy illik.*
~Na, akkor most mi legyen?~
*Megfordul fejében, hogy jobb lenne csak óvatosan lehámozni magáról Esst, de mikor ujjaihoz nyúl, és szorítása eléggé ragaszkodónak bizonyul inkább a másik megoldás mellett dönt, és csak nyugtázza, hogy ma ruhában alszik. Így hunyja le szemeit, kezeit a lány hátán pihentetve, aki rajta fekve alhat édesdeden reggelig, amikor remélhetőleg nem kapja el különösebb pánik, bár erről elsőként vélhetőleg Taitos szerez tudomást, meg ha nem, arról is... De addig még van egy egész éjszaka, amit át lehet aludni.*
1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 20:52:01
Üzenet elküldve: 2016-06-16 20:52:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Úgy tűnik az álomfejtés témakört ezzel le is zárták. Essfyh a maga részéről foglalkozna még ezekkel komolyabban, de ahhoz kéne egy megfelelő elmeállapot is. A vérnyomását pedig hiába turbózza fel Taitos, mégis egyre álmosabb lesz. Még gondolkozik kicsit a macskákon, majd Taitos kérdésére haloványan bólogat. Igazából már nem is érdekli, hogy mit mond a fiú. Csak hozzádörgöli a fejét, pont mint a fentebb említett állat.
Taitos ezt akár veheti valamiféle megnyugtatásnak.*
- Nagyon jól éreztem ma magam.
*Motyogja Ess már félálomban, gondolva erre a késő délutánra, amit együtt töltöttek. Lehet, hogy egy szimpla véletlen vezetett eddig, de a lány egyáltalán nem bánja.*
- Érdes kapitány...
*Suttogja még, habár nem igazán emlékszik a beszélgetés eredeti céljára. Egyszerűen csak Tai vállán nyugtatja a fejét, a felsőjébe kapaszkodik az egyik kezével, mintha csak nem akarná elengedni őt. Ami valamennyire talán igaz is, egy könnyen nem is lehet leválasztani az ujjakat az anyagról, még úgy sem, hogy Ess elaludt. *
//Iroda//
*Úgy tűnik az álomfejtés témakört ezzel le is zárták. Essfyh a maga részéről foglalkozna még ezekkel komolyabban, de ahhoz kéne egy megfelelő elmeállapot is. A vérnyomását pedig hiába turbózza fel Taitos, mégis egyre álmosabb lesz. Még gondolkozik kicsit a macskákon, majd Taitos kérdésére haloványan bólogat. Igazából már nem is érdekli, hogy mit mond a fiú. Csak hozzádörgöli a fejét, pont mint a fentebb említett állat.
Taitos ezt akár veheti valamiféle megnyugtatásnak.*
- Nagyon jól éreztem ma magam.
*Motyogja Ess már félálomban, gondolva erre a késő délutánra, amit együtt töltöttek. Lehet, hogy egy szimpla véletlen vezetett eddig, de a lány egyáltalán nem bánja.*
- Érdes kapitány...
*Suttogja még, habár nem igazán emlékszik a beszélgetés eredeti céljára. Egyszerűen csak Tai vállán nyugtatja a fejét, a felsőjébe kapaszkodik az egyik kezével, mintha csak nem akarná elengedni őt. Ami valamennyire talán igaz is, egy könnyen nem is lehet leválasztani az ujjakat az anyagról, még úgy sem, hogy Ess elaludt. *
1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 20:29:05
Üzenet elküldve: 2016-06-16 20:29:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
-Lehet...
*Ad igazat a lánynak.*
-Mondjuk illetlenül szoktam viselkedni magamtól is.
*Gondolkodik el azon, hogy holmi cicafiúk nem sokat telehtnek hozzá ahhoz, amit Taitos néha művelni szokott.*
-Felsőbb hatalmak? Úgy érted az utak vezetői? Szellemek, vagy valami főmacska lehetett vajon?
*Picit elmélázik azon magában, hogy vajon a macskáknak van-e szellemi vezetője, és arra jut, hogy biztosan lehet.*
-Köszönöm a megfejtést!
*Biccent hálásan.*
-Majd valahogy meghálálom.
*Fogadkozik, habár nem igazán tudja hogyan tehetné is pontosan meg ezt.
Az ijedt tekintetre és a fura kérdésre kissé összezavarodik.*
~Most akkor ki van?!~
*Áll be a teljes pánik a mágus amúgy rendezett elméjében. Nem lát bele Ess fejébe, ami talán nem is baj, de néha azért nem bánná, ha ez is megEsshetne. Mindjuk pont ilyenkor.*
-Hát...
*Kezdi végül, és mivel fiúból van remekül kelti a magabiztosság karizmatikus látszatát nevető szemeivel és kedves félmosolyával.*
-Talán én még puhább leszek akkor. Te meg egy picit talán érdesebb.
*Utal arra, hogy ketten együtt bizony sokat adhatnak a másiknak. A több igazi előnyt nem tud említeni. Ez elég komoly érzés ahhoz, hogy ne legyen tudatosan befolyásolható, csupán csak spontán. Legbelülről feltörve vezeti a fiú tetteit, de hogy most miért lenne jó, vagy inkább miért ne lenne, arra nem tud választ adni, és magának nem is tűnik ez szükségesnek.
A fáradt lány feje búbjára nyom még egy apró puszit, de aztán hagyja, hogy inkább csak pihenjen, gondolkodjon a hallottakon.*
~Egyelőre nem futott el sikoltozva, már ez is nagy dolog.~
*Ad hálát magában mindenféle felsőbb macska-fiú hatalmaknak. Talán szavaknál most többet érhet egy kis csend, és egymás közelsége.*
//Iroda//
-Lehet...
*Ad igazat a lánynak.*
-Mondjuk illetlenül szoktam viselkedni magamtól is.
*Gondolkodik el azon, hogy holmi cicafiúk nem sokat telehtnek hozzá ahhoz, amit Taitos néha művelni szokott.*
-Felsőbb hatalmak? Úgy érted az utak vezetői? Szellemek, vagy valami főmacska lehetett vajon?
*Picit elmélázik azon magában, hogy vajon a macskáknak van-e szellemi vezetője, és arra jut, hogy biztosan lehet.*
-Köszönöm a megfejtést!
*Biccent hálásan.*
-Majd valahogy meghálálom.
*Fogadkozik, habár nem igazán tudja hogyan tehetné is pontosan meg ezt.
Az ijedt tekintetre és a fura kérdésre kissé összezavarodik.*
~Most akkor ki van?!~
*Áll be a teljes pánik a mágus amúgy rendezett elméjében. Nem lát bele Ess fejébe, ami talán nem is baj, de néha azért nem bánná, ha ez is megEsshetne. Mindjuk pont ilyenkor.*
-Hát...
*Kezdi végül, és mivel fiúból van remekül kelti a magabiztosság karizmatikus látszatát nevető szemeivel és kedves félmosolyával.*
-Talán én még puhább leszek akkor. Te meg egy picit talán érdesebb.
*Utal arra, hogy ketten együtt bizony sokat adhatnak a másiknak. A több igazi előnyt nem tud említeni. Ez elég komoly érzés ahhoz, hogy ne legyen tudatosan befolyásolható, csupán csak spontán. Legbelülről feltörve vezeti a fiú tetteit, de hogy most miért lenne jó, vagy inkább miért ne lenne, arra nem tud választ adni, és magának nem is tűnik ez szükségesnek.
A fáradt lány feje búbjára nyom még egy apró puszit, de aztán hagyja, hogy inkább csak pihenjen, gondolkodjon a hallottakon.*
~Egyelőre nem futott el sikoltozva, már ez is nagy dolog.~
*Ad hálát magában mindenféle felsőbb macska-fiú hatalmaknak. Talán szavaknál most többet érhet egy kis csend, és egymás közelsége.*
1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 19:49:07
Üzenet elküldve: 2016-06-16 19:49:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Grombar után - 2. nap//
*Ha nincs pálinka, hát nincs, beéri akkor a borral, halkan morogva valamit egyesek vészterhes, háborús időkre való gondatlan felkészüléséről.
A mosolyt viszonozza, szélesen vigyorogva, véleménye szerint is csak egy rossz vicc lehet az egész, és nem ezek Azok a kérdések, melyek most lényegesek lehetnek.
Aztán persze jó kis városőr módjára, vagyis nem korruptan, és csak igen haloványan gondolva bármi rosszra, mert azt imádott parancsnoka nem szereti követi egyre élénkebb figyelemmel az eseményeket.*
-Nem is tudtam, hogy zsugázik.
*Szisszen fel halkan, és rázza meg rőt üstökét oly rosszallással, mintha ennél nagyobb vétséget elképzelni sem tudna, avagy nem követne el naponta.
Kicsit vicces ez az egyoldalú társalgás, de jelentős élvezettel tölti el Aon vallomása. Hajol is közelebb a mágushoz, teljesen feleslegesen sugdosva neki.*
-Kérdezd meg mennyit lopott az őrségtől? Tervez-e merényletet feljebbvalója ellen? Hogy beszolgáltatta-e a hadizsákmányt minden esetben, és hogy szokott-e fantáziálgatni páncélba öltözött, kard fenő kisfiúkról.
*Vigyorog, bólogat, ezzel is unszolva a behunyt szemű Worenthet a további vallatásra.*
-És kérd, hogy gondoljon a Grombarra.
*Húzza el száját, komolyra fordítva a szót, mert az az emlék fog itt dönteni, ebben bizonyos.*
*Ha nincs pálinka, hát nincs, beéri akkor a borral, halkan morogva valamit egyesek vészterhes, háborús időkre való gondatlan felkészüléséről.
A mosolyt viszonozza, szélesen vigyorogva, véleménye szerint is csak egy rossz vicc lehet az egész, és nem ezek Azok a kérdések, melyek most lényegesek lehetnek.
Aztán persze jó kis városőr módjára, vagyis nem korruptan, és csak igen haloványan gondolva bármi rosszra, mert azt imádott parancsnoka nem szereti követi egyre élénkebb figyelemmel az eseményeket.*
-Nem is tudtam, hogy zsugázik.
*Szisszen fel halkan, és rázza meg rőt üstökét oly rosszallással, mintha ennél nagyobb vétséget elképzelni sem tudna, avagy nem követne el naponta.
Kicsit vicces ez az egyoldalú társalgás, de jelentős élvezettel tölti el Aon vallomása. Hajol is közelebb a mágushoz, teljesen feleslegesen sugdosva neki.*
-Kérdezd meg mennyit lopott az őrségtől? Tervez-e merényletet feljebbvalója ellen? Hogy beszolgáltatta-e a hadizsákmányt minden esetben, és hogy szokott-e fantáziálgatni páncélba öltözött, kard fenő kisfiúkról.
*Vigyorog, bólogat, ezzel is unszolva a behunyt szemű Worenthet a további vallatásra.*
-És kérd, hogy gondoljon a Grombarra.
*Húzza el száját, komolyra fordítva a szót, mert az az emlék fog itt dönteni, ebben bizonyos.*
1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 19:43:12
Üzenet elküldve: 2016-06-16 19:43:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Essfyh mélyen elgondolkodik a macskákon, mivel a legtöbben misztikus lényeknek tartják őket, olyanoknak, akikben nagy hatalom, esetleg tudás rejtőzik. De lehet, hogy néhányan csak azért gondolják így, mert a cirmosok úgy viselkednek. Egy bizonyos szintig Ess osztja is a fiú véleményét, a kutyákat, igazán misztikus állatokat jobban kedveli. Egy macska nem olyan hűséges, mint egy eb. Viszont tényleg aranyosak.
Mielőtt a lány válaszolna, elgondolkozik, hogy mit is mondhatna, hümmög is hozzá egy sort.*
- Akkor talán... Sok lehetőség van. Lehet, hogy a macska-fiú csak be akar csapni, hogy illetlenül viselkedj másokkal. De a valószínűbb az lehet, hogy úgymond egy "felsőbb hatalom" ereszkedett le hozzád, hogy megtiszteljen segítségével.
*Essfyh próbálja szelíden beadagolni az elképzelését, nehogy úgy hangozzon, mintha lebecsülné Taitost. Hiszen sokra tartja a fiút, nagyon erős és okos, semmiképp sem akarja a lekicsinylés hatását kelteni.
Essfyh emlékszik még az első találkozásra. Na meg a sebesült Taitosra is, de akkoriban valaki másra koncentrált és sokkal jobban foglalkoztatta, hogy barátokat szerezzen. Viszont a fiú annyira barátságos volt hozzá (na meg a többiek is), hogy kezdte visszanyerni az emberekbe vetett hitét. Pedig mikor néha-néha kimozdult a házból, sok bántó szóval, lekicsinylő pillantással találkozott már fél-elf volta miatt. De végül is Tai mindig megértő volt és rendes, nem röstellt beszélni vele. Ess mellé talán pont egy ilyen valaki kell, aki nem riad vissza attól, hogy megszólítsa és próbálja oldani a feszültséget. Persze ott volt az a mélypont is, amin Essfyh sohasem gondolta volna, hogy ilyen könnyen túlteszi magát. Tai tud valamit...
Ess félig felkönyökölt a kanapén az iménti momentum miatt, kék szemeivel érdeklődve, talán enyhe félelemmel követi, ahogy a fiú felül mellé. Hirtelen úgy érzi a szíve felcsúszott a torkába és ott ver gyorsan és erősen. Hirtelen a csend is olyan nyomasztó lett, szinte össze akarja nyomni, zúzni a lányt. Az ördögvigyor talán mostanra tűnt el teljesen. Torkán akad a szó, alig tud nyelni.*
- Én... izé...
*Nyökögi, majd tűri, hogy Taitos olyan könnyedén felkapja, mintha Ess valami lehullott falevél lenne. Ess szívesen válaszolna neki, de csak rémülten pillantgat a semmibe, kifogásokon gondolkozva. Nem arról van szó, hogy nem örülne neki, egyszerűen csak fél. Haloványan belekapaszkodik Tai felsőjébe.*
- Mik az előnyei?
*Kérdezi, s ez akár egy erős flörtölésnek is hangozhatna, ha nem ilyen elhaló hangon kérdezné. De igazából csak megerősítést vár, hogyha beleegyezik ebbe a dologba, akkor nem teszi rosszul. Nem mintha magától nem érezné mi a jó döntés, de Essfyh a mindennapokban is elég bizonytalan.
Ess nekidönti a fejét Tai vállának, érzi, hogy nehezen bír ébren maradni. *
//Iroda//
*Essfyh mélyen elgondolkodik a macskákon, mivel a legtöbben misztikus lényeknek tartják őket, olyanoknak, akikben nagy hatalom, esetleg tudás rejtőzik. De lehet, hogy néhányan csak azért gondolják így, mert a cirmosok úgy viselkednek. Egy bizonyos szintig Ess osztja is a fiú véleményét, a kutyákat, igazán misztikus állatokat jobban kedveli. Egy macska nem olyan hűséges, mint egy eb. Viszont tényleg aranyosak.
Mielőtt a lány válaszolna, elgondolkozik, hogy mit is mondhatna, hümmög is hozzá egy sort.*
- Akkor talán... Sok lehetőség van. Lehet, hogy a macska-fiú csak be akar csapni, hogy illetlenül viselkedj másokkal. De a valószínűbb az lehet, hogy úgymond egy "felsőbb hatalom" ereszkedett le hozzád, hogy megtiszteljen segítségével.
*Essfyh próbálja szelíden beadagolni az elképzelését, nehogy úgy hangozzon, mintha lebecsülné Taitost. Hiszen sokra tartja a fiút, nagyon erős és okos, semmiképp sem akarja a lekicsinylés hatását kelteni.
Essfyh emlékszik még az első találkozásra. Na meg a sebesült Taitosra is, de akkoriban valaki másra koncentrált és sokkal jobban foglalkoztatta, hogy barátokat szerezzen. Viszont a fiú annyira barátságos volt hozzá (na meg a többiek is), hogy kezdte visszanyerni az emberekbe vetett hitét. Pedig mikor néha-néha kimozdult a házból, sok bántó szóval, lekicsinylő pillantással találkozott már fél-elf volta miatt. De végül is Tai mindig megértő volt és rendes, nem röstellt beszélni vele. Ess mellé talán pont egy ilyen valaki kell, aki nem riad vissza attól, hogy megszólítsa és próbálja oldani a feszültséget. Persze ott volt az a mélypont is, amin Essfyh sohasem gondolta volna, hogy ilyen könnyen túlteszi magát. Tai tud valamit...
Ess félig felkönyökölt a kanapén az iménti momentum miatt, kék szemeivel érdeklődve, talán enyhe félelemmel követi, ahogy a fiú felül mellé. Hirtelen úgy érzi a szíve felcsúszott a torkába és ott ver gyorsan és erősen. Hirtelen a csend is olyan nyomasztó lett, szinte össze akarja nyomni, zúzni a lányt. Az ördögvigyor talán mostanra tűnt el teljesen. Torkán akad a szó, alig tud nyelni.*
- Én... izé...
*Nyökögi, majd tűri, hogy Taitos olyan könnyedén felkapja, mintha Ess valami lehullott falevél lenne. Ess szívesen válaszolna neki, de csak rémülten pillantgat a semmibe, kifogásokon gondolkozva. Nem arról van szó, hogy nem örülne neki, egyszerűen csak fél. Haloványan belekapaszkodik Tai felsőjébe.*
- Mik az előnyei?
*Kérdezi, s ez akár egy erős flörtölésnek is hangozhatna, ha nem ilyen elhaló hangon kérdezné. De igazából csak megerősítést vár, hogyha beleegyezik ebbe a dologba, akkor nem teszi rosszul. Nem mintha magától nem érezné mi a jó döntés, de Essfyh a mindennapokban is elég bizonytalan.
Ess nekidönti a fejét Tai vállának, érzi, hogy nehezen bír ébren maradni. *
1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 18:30:01
Üzenet elküldve: 2016-06-16 18:30:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth, Ziana//
// Grombar után - 2. nap //
*A katona nem egészen erre gondolt a hold mágiák kapcsán, de ezzel kapcsolatos gondolatatit már megtartja magának, a hadnagy már amúgy is épp eleget borzolta a kedélyeket, sőt ezt még a fejedelmi lakoma közben is igyekszik tovább folytatni. A szilánkok mágusa eddig igencsak nagyvonalú volt velük, nem lenne jó ezt a nagyvonalúságot elveszíteni, de a vörösre mint felettesére nem szólhat rá, nem csitíthatja el, így jobb híján igyekszik helyette is udvariasnak és előzékenynek mutatkozni, és megköszönni a vizsgálatot, ételt, lovat, információt.
Az, hogy elsőként vállalkozott a tesztre nem biztos, hogy jó döntésnek bizonyul, de ezt majd csak a közeli jövőnek kell eldöntenie. A tesztet kitöltötte, most pedig a mágus utasításai szerint nyugodtan ül és várja a csodát, ami végül elég kellemetlen módon következik be, és a férfi erős viszolygást is érez ettől az elmekukkolós dologtól. Elképzelve nem volt ennyire bizalmas, vagy ennyire bizarr ez az egész művelet. Ezeket persze a mágus jól láthatja hisz épp ő az aki kiváltja ezen érzelmeket pusztán azok észlelésével.*
-Worenth Yosden a szilánkoktól. *Válaszol az első kérdésre, a papíron is leírtak szerint.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan vagyok, a városi őrség őrmestere. Első alkalommal a Pegazus fogadóban találkoztunk egy negyvenes parti keretei között. *Most még a szokottnál is merevebb. Talán tudat alatt azt hiszi ez nyújt valami védelmet az elmeolvasás ellen. Persze a tudatos énje tudja, hogy ez az egész épp azért indult, de mégsem akarja a fejét megnyitni a mágus előtt. Pedig nincs sok titkolnivalója. A feje tele van több száz oldalnyi jelentéssel, körmöléssel, és a háború állásának latolgatásával, melyet hangulata szerint, hol biztos győzelemként, hol veszett ügyként kategorizált be és suvasztotta el agyának mély szegleteibe.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.16 18:36:26
// Grombar után - 2. nap //
*A katona nem egészen erre gondolt a hold mágiák kapcsán, de ezzel kapcsolatos gondolatatit már megtartja magának, a hadnagy már amúgy is épp eleget borzolta a kedélyeket, sőt ezt még a fejedelmi lakoma közben is igyekszik tovább folytatni. A szilánkok mágusa eddig igencsak nagyvonalú volt velük, nem lenne jó ezt a nagyvonalúságot elveszíteni, de a vörösre mint felettesére nem szólhat rá, nem csitíthatja el, így jobb híján igyekszik helyette is udvariasnak és előzékenynek mutatkozni, és megköszönni a vizsgálatot, ételt, lovat, információt.
Az, hogy elsőként vállalkozott a tesztre nem biztos, hogy jó döntésnek bizonyul, de ezt majd csak a közeli jövőnek kell eldöntenie. A tesztet kitöltötte, most pedig a mágus utasításai szerint nyugodtan ül és várja a csodát, ami végül elég kellemetlen módon következik be, és a férfi erős viszolygást is érez ettől az elmekukkolós dologtól. Elképzelve nem volt ennyire bizalmas, vagy ennyire bizarr ez az egész művelet. Ezeket persze a mágus jól láthatja hisz épp ő az aki kiváltja ezen érzelmeket pusztán azok észlelésével.*
-Worenth Yosden a szilánkoktól. *Válaszol az első kérdésre, a papíron is leírtak szerint.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan vagyok, a városi őrség őrmestere. Első alkalommal a Pegazus fogadóban találkoztunk egy negyvenes parti keretei között. *Most még a szokottnál is merevebb. Talán tudat alatt azt hiszi ez nyújt valami védelmet az elmeolvasás ellen. Persze a tudatos énje tudja, hogy ez az egész épp azért indult, de mégsem akarja a fejét megnyitni a mágus előtt. Pedig nincs sok titkolnivalója. A feje tele van több száz oldalnyi jelentéssel, körmöléssel, és a háború állásának latolgatásával, melyet hangulata szerint, hol biztos győzelemként, hol veszett ügyként kategorizált be és suvasztotta el agyának mély szegleteibe.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.16 18:36:26
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 17:26:55
Üzenet elküldve: 2016-06-16 17:26:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Aoneer, Ziana//
//Grombar után - 2. nap//
-Igen. *bólint Aoneer szavaira.* -Könnyedén lehetett volna alkalmazni rá egy ellen varázslatot a napágból, de sajnos abban nem vagyunk képzettek... egyelőre. És természetesen a sötétség nem jelenti okvetlen a gonoszságot vagy a démoni természetet.
*Ott van Isurii és Taitos mesterek is, ők sem démonfajzatok mégis a holdág jeles képviselői. Noha a mágus szépen tálal és kiváló vendéglátónak minősül, de Ziana csak lát benne kivetnivalót. Worenth nem az a fajta aki ettől bármiféle kirohanásba kezdene, ezért szokásos nyugodt, már-már szenvtelenül higgadt hangján felel.*
-Attól tartok hadnagy sajnos be kell érnie ezzel a szegényes felhozatallal.
*Lehetséges, hogy igaza van és tisztán látnak mindent, és nincs semmi ami némileg uralma alatt tartja az elméjüket, de ha tényleg baromság lenne nem lennének most itt a mágusok otthonában.
Mindkét papírost megkapja, gyorsan átfutja a dolgokat. Egyszer pillant fel mosolyogva a hadnagyra, látszólag valami nagyon elnyerte a tetszését. Ezután a papírokat szépen zsebre rakja és vesz egy mély levegőt.*
-Rendben. Kezdjük hát. Aoneer uram... semmi egyebet nem kell tenned mint nyugodtan ülni, és majd válaszolni a kérdéseimre amikor felteszem. Hamarosan találkozunk. *teszi homlokára egyik ujját, majd ellazul, behunyja szemeit, és halkan elmormolja a mentális fonál varázsigéjét. Ziana pedig addig várakozik.*
//Mentálfonál - Aoneer//
*HA minden jól megy és sikerül a varázslata Aoneer érzékelheti valahogy, hogy nincs egyedül. Worenth belemerül az őrmester gondolataiba, így bizony mindent lát amit csak szeretne.*
~Üdv cimbora! Felismered a hangomat? Mondd el nekem kérlek ki szólít meg jelen pillanatban, és ki vagy te? És azt is megtudod nekem mondani, hogy hol találkoztunk mi először? Egyáltalán találkoztunk mi már valahol? Felelj!~
*Közben Aoneer gondolatai úgy tárulnak elé mint egy nyitott könyv. Nem érzékel semmiféle elmezárat vagy védőfalat amit át kellene törnie. Mondhatni nincs nehéz dolga, legalábbis egyelőre.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
//Grombar után - 2. nap//
-Igen. *bólint Aoneer szavaira.* -Könnyedén lehetett volna alkalmazni rá egy ellen varázslatot a napágból, de sajnos abban nem vagyunk képzettek... egyelőre. És természetesen a sötétség nem jelenti okvetlen a gonoszságot vagy a démoni természetet.
*Ott van Isurii és Taitos mesterek is, ők sem démonfajzatok mégis a holdág jeles képviselői. Noha a mágus szépen tálal és kiváló vendéglátónak minősül, de Ziana csak lát benne kivetnivalót. Worenth nem az a fajta aki ettől bármiféle kirohanásba kezdene, ezért szokásos nyugodt, már-már szenvtelenül higgadt hangján felel.*
-Attól tartok hadnagy sajnos be kell érnie ezzel a szegényes felhozatallal.
*Lehetséges, hogy igaza van és tisztán látnak mindent, és nincs semmi ami némileg uralma alatt tartja az elméjüket, de ha tényleg baromság lenne nem lennének most itt a mágusok otthonában.
Mindkét papírost megkapja, gyorsan átfutja a dolgokat. Egyszer pillant fel mosolyogva a hadnagyra, látszólag valami nagyon elnyerte a tetszését. Ezután a papírokat szépen zsebre rakja és vesz egy mély levegőt.*
-Rendben. Kezdjük hát. Aoneer uram... semmi egyebet nem kell tenned mint nyugodtan ülni, és majd válaszolni a kérdéseimre amikor felteszem. Hamarosan találkozunk. *teszi homlokára egyik ujját, majd ellazul, behunyja szemeit, és halkan elmormolja a mentális fonál varázsigéjét. Ziana pedig addig várakozik.*
//Mentálfonál - Aoneer//
*HA minden jól megy és sikerül a varázslata Aoneer érzékelheti valahogy, hogy nincs egyedül. Worenth belemerül az őrmester gondolataiba, így bizony mindent lát amit csak szeretne.*
~Üdv cimbora! Felismered a hangomat? Mondd el nekem kérlek ki szólít meg jelen pillanatban, és ki vagy te? És azt is megtudod nekem mondani, hogy hol találkoztunk mi először? Egyáltalán találkoztunk mi már valahol? Felelj!~
*Közben Aoneer gondolatai úgy tárulnak elé mint egy nyitott könyv. Nem érzékel semmiféle elmezárat vagy védőfalat amit át kellene törnie. Mondhatni nincs nehéz dolga, legalábbis egyelőre.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-16 10:32:13
Üzenet elküldve: 2016-06-16 10:32:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
// Grombar után - 2. nap //
*A legnagyobb probléma a mágusokkal, hogy túl sokat szövegelnek. Zia pedig türelmetlenül toporog miközben a két férfi szakszavakkal dobálózik.*
-Nem igazán érünk rá.
*Morogja közbe, mikor már épp a sötétséggömböt emlegeti Aon. Ezek itt kedélyesen cseverésznek, miközben lehet, hogy Kagnak igaza van, és az értékes idő csak múlik.*
-Az fontos.
*Biccent oda jóváhagyólag Worenthenk, bár némi kételkedéssel, ezúttal nem a mágikus képességek, hanem saját meglátása terén.*
-Valamiért.
*Követi a helyi szoknyást az étkezőbe, szórakozottan biccentgetve ennek szavaira, hogy érti, meg hogyne, majd esik neki az ételnek, bornak egyből ahogy elé rakják, intve az őrmester felé, hogy kezdje csak, ujjáról szopogatva le a szaftot, mielőtt a papíroshoz, íróeszközhöz nyúlna. A hadúrt illető megjegyzésre röviden elmélázik a mennyezet kialakításán, dekoratív pókhálókat keresve. Rohadtul elege van a ködösítésből. Majd engedi el a témát, úgy döntve, ez egy "igen" volt. És rukkol elő a szintén lényeges kérdésével.*
-Pálinka nincs?
*Mer jól esne, de persze beéri a borral is, kortyol nagyokat, miközben tekintetét a kérdéseken futtatja végig, és röhög fel.*
-Ez baromság. Nálam minden tiszta, kivéve azt ami a Grombarnál történt.
*Volt két napja értelmezni az eseményeket, ha másban nem is abban bizonyos, hogy amit összezavartak, az pusztán az a rövid idő, mit felderítéssel töltött.
Nagy duzzogva azért csak neki lát, falatozva, figyelve a másik kettőt, gondolkodás nélkül írva a valót a kérdések mellé, tökéletesen formázott, lexikonokba illő betűivel.
Mi a neved? - Ziana Yedhir.
Ki vagyok én? - Worenth, a mágus.
Hány testvéred van? - Nincs testvérem.
Milyen kardot hordasz? - Nem hordok kardot.
Mi a pozíciód a városőrségnél? - Hadnagy.
Ki Arthenior főpapja? - Mit tudom én. Amos helyettese? Valami csuhás.
Mi a kedvenc színed? - Nincs olyanom.
Hány lovat tudok rendelkezésetekre bocsájtani? - Egyet, állításod szerint.
Kedvenc étel? - Nincs.
Kedvenc ital? - Pálinka.
Ezzel löki is el magától a cetlit, immár csak az a bort kortyolgatva, figyelve a párost, mire jutnak.*
*A legnagyobb probléma a mágusokkal, hogy túl sokat szövegelnek. Zia pedig türelmetlenül toporog miközben a két férfi szakszavakkal dobálózik.*
-Nem igazán érünk rá.
*Morogja közbe, mikor már épp a sötétséggömböt emlegeti Aon. Ezek itt kedélyesen cseverésznek, miközben lehet, hogy Kagnak igaza van, és az értékes idő csak múlik.*
-Az fontos.
*Biccent oda jóváhagyólag Worenthenk, bár némi kételkedéssel, ezúttal nem a mágikus képességek, hanem saját meglátása terén.*
-Valamiért.
*Követi a helyi szoknyást az étkezőbe, szórakozottan biccentgetve ennek szavaira, hogy érti, meg hogyne, majd esik neki az ételnek, bornak egyből ahogy elé rakják, intve az őrmester felé, hogy kezdje csak, ujjáról szopogatva le a szaftot, mielőtt a papíroshoz, íróeszközhöz nyúlna. A hadúrt illető megjegyzésre röviden elmélázik a mennyezet kialakításán, dekoratív pókhálókat keresve. Rohadtul elege van a ködösítésből. Majd engedi el a témát, úgy döntve, ez egy "igen" volt. És rukkol elő a szintén lényeges kérdésével.*
-Pálinka nincs?
*Mer jól esne, de persze beéri a borral is, kortyol nagyokat, miközben tekintetét a kérdéseken futtatja végig, és röhög fel.*
-Ez baromság. Nálam minden tiszta, kivéve azt ami a Grombarnál történt.
*Volt két napja értelmezni az eseményeket, ha másban nem is abban bizonyos, hogy amit összezavartak, az pusztán az a rövid idő, mit felderítéssel töltött.
Nagy duzzogva azért csak neki lát, falatozva, figyelve a másik kettőt, gondolkodás nélkül írva a valót a kérdések mellé, tökéletesen formázott, lexikonokba illő betűivel.
Mi a neved? - Ziana Yedhir.
Ki vagyok én? - Worenth, a mágus.
Hány testvéred van? - Nincs testvérem.
Milyen kardot hordasz? - Nem hordok kardot.
Mi a pozíciód a városőrségnél? - Hadnagy.
Ki Arthenior főpapja? - Mit tudom én. Amos helyettese? Valami csuhás.
Mi a kedvenc színed? - Nincs olyanom.
Hány lovat tudok rendelkezésetekre bocsájtani? - Egyet, állításod szerint.
Kedvenc étel? - Nincs.
Kedvenc ital? - Pálinka.
Ezzel löki is el magától a cetlit, immár csak az a bort kortyolgatva, figyelve a párost, mire jutnak.*
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-15 23:42:37
Üzenet elküldve: 2016-06-15 23:42:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
*Az álomfejtés tudománya egyre nagyobb mélységeket érint.*
-A macskák... A macskák sunyik, önzők, de nagyon aranyosak mellé.
*Foglalja össze azt, amit tud róluk.*
-Addig nyávog kérlelve, míg tejjel nem kínálod, akkor meg úgy dönt, nagy kegyesen, hogy te túl alsóbbrendű vagy hozzá viszonyítva, és nem eszi meg. Vagy nagy kegyesen mégis.
*Összegzi gyorsan. Látszik, hogy ez egy kis stiklije lehet neki, hogy nem szimpatizál a macskákkal.*
-Pedig valahogy annyi lehet, esetleg tízzel több, vagy kevesebb. Nem túl pontosak ezek a mesék.
*A szájhagyomány már csak ilyen. Mire leírják ki tudja mi igaz, és mikor, vagy mi nem.
Néma beszélgetésünben Taitos is érzi a feszültséget. A pillanatra megfeszülő izmok, a rossz emlék jelei, melyet Taitos is ismer. Ez ellen tenni egyet tud. Ő maga ellenpéldával szolgál. Hisz az elmúlt órában hányszor tehetett volna bármi hasonlót, mégsem tett. Most hasonlóan megkapja a kis félvértől a bizalmat, és ez talán minden másnál jobban felvidítja. Lehetőséget kapott így szeretni, és szeretve lenni, ami valljuk be. Nem mindenkinek adatik meg, akár csak ennyi időre is, mint most nekik. Habár mikor megérzi hajában az apró kezek mozgását már sejti, hogy nagy világégés nem következhet be mégis bizonytalan még kicsit, hogy most mi is lenne a helyes következő lépés.
Pár másodpercig ő is nézi Esst, és végül szinte megbabonázva a tekintetektől csendesen felül ágyára, valahogy úgy, hogy Ess mögötte feküdjön. Ha nem lenne sötét, és látná a vörösödő arcocskákat most biztosan kedvesen mosolyogva csak annyit mondana "Bolond", hisz semmi oka elvörösödni. Így azonban csak egy dologra tud gondolni.*
-Ess... tudod... nem bánnám, ha ebből rendszert csinálnánk. Mit gondolsz?
*Fordul hátra derékból, és úgy dönt, hogy az előbb igen gonoszul és hirtelen hagyta ott a lányt, szinte maga mögé utasítva, ez pedig nem volt szép. De hát van két keze, amivel a kis pillecsontú lányt felkaphatja, és térdeire ültetheti, ezáltal közelebb hozva magához.*
-Nos?
*Kémlel mélyen az égszínből, ebben a meghitt sötétben, csak ezüstté váló szemekbe.*
-Az előbb... nem akartam rád ijeszteni.
*Vallja be még sajnálattal hangjában.*
~Azt akartam, hogy érezze, hogy szeretem, nem azt, hogy megijedjen...~
*Korholja magát belül meglepődve saját szavain is. De hát ez egy ilyen este... tele meglepetésekkel.*
//Iroda//
*Az álomfejtés tudománya egyre nagyobb mélységeket érint.*
-A macskák... A macskák sunyik, önzők, de nagyon aranyosak mellé.
*Foglalja össze azt, amit tud róluk.*
-Addig nyávog kérlelve, míg tejjel nem kínálod, akkor meg úgy dönt, nagy kegyesen, hogy te túl alsóbbrendű vagy hozzá viszonyítva, és nem eszi meg. Vagy nagy kegyesen mégis.
*Összegzi gyorsan. Látszik, hogy ez egy kis stiklije lehet neki, hogy nem szimpatizál a macskákkal.*
-Pedig valahogy annyi lehet, esetleg tízzel több, vagy kevesebb. Nem túl pontosak ezek a mesék.
*A szájhagyomány már csak ilyen. Mire leírják ki tudja mi igaz, és mikor, vagy mi nem.
Néma beszélgetésünben Taitos is érzi a feszültséget. A pillanatra megfeszülő izmok, a rossz emlék jelei, melyet Taitos is ismer. Ez ellen tenni egyet tud. Ő maga ellenpéldával szolgál. Hisz az elmúlt órában hányszor tehetett volna bármi hasonlót, mégsem tett. Most hasonlóan megkapja a kis félvértől a bizalmat, és ez talán minden másnál jobban felvidítja. Lehetőséget kapott így szeretni, és szeretve lenni, ami valljuk be. Nem mindenkinek adatik meg, akár csak ennyi időre is, mint most nekik. Habár mikor megérzi hajában az apró kezek mozgását már sejti, hogy nagy világégés nem következhet be mégis bizonytalan még kicsit, hogy most mi is lenne a helyes következő lépés.
Pár másodpercig ő is nézi Esst, és végül szinte megbabonázva a tekintetektől csendesen felül ágyára, valahogy úgy, hogy Ess mögötte feküdjön. Ha nem lenne sötét, és látná a vörösödő arcocskákat most biztosan kedvesen mosolyogva csak annyit mondana "Bolond", hisz semmi oka elvörösödni. Így azonban csak egy dologra tud gondolni.*
-Ess... tudod... nem bánnám, ha ebből rendszert csinálnánk. Mit gondolsz?
*Fordul hátra derékból, és úgy dönt, hogy az előbb igen gonoszul és hirtelen hagyta ott a lányt, szinte maga mögé utasítva, ez pedig nem volt szép. De hát van két keze, amivel a kis pillecsontú lányt felkaphatja, és térdeire ültetheti, ezáltal közelebb hozva magához.*
-Nos?
*Kémlel mélyen az égszínből, ebben a meghitt sötétben, csak ezüstté váló szemekbe.*
-Az előbb... nem akartam rád ijeszteni.
*Vallja be még sajnálattal hangjában.*
~Azt akartam, hogy érezze, hogy szeretem, nem azt, hogy megijedjen...~
*Korholja magát belül meglepődve saját szavain is. De hát ez egy ilyen este... tele meglepetésekkel.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-15 23:12:34
Üzenet elküldve: 2016-06-15 23:12:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Iroda//
*Essfyh tágra nyílt szemekkel mered Taitosra, ahogy a történetét hallgatja. Bizonyára, ha más lenne a helyzet és nem lenne ilyen rövid a mese, még el is aludna rajta, ahogy egy jó gyerekhez illik. De mivel most Essnek dolga van, méghozzá álmot kell elemeznie, ezért direkt nem is hunyja le a szemeit. A végén még tényleg eltalálna szenderedni.*
- Mit gondolsz a macskákról?
*Kérdezi nemes egyszerűséggel. Hiszen az egy dolog, hogy a közvélemény milyen szavakkal jellemzi ezeket a szőrös kis négylábúakat, de ha Tai elméjében máshol élnek a édes jószágok, akkor mit sem ér a közvélemény. Az álomfejtés folytatásához pedig Essnek tudnia kellene még több információt.*
- Nem is gondoltam volna, hogy Ragron ilyen idős.
*Jegyzi meg azért a lány, hiszen valahogy azt hitte, hogy valaki wargot szerez magának, akkor az egy viszonylag új példány lesz. De ha ellátja a szerepét, akkor végül is mindegy, milyen idős.
Essfyh reméli, hogy az eddigi ötlete is használható volt. A fiú szavaiból legalábbis ezt szűri le, reméli, hogy Taitos tényleg így gondolja és nem csak nyugtatásképpen köszönte meg az infókat.
Essfyhez kezd visszatérni visszafogott, félénk stílusa, s hirtelen nem is számít rá, hogy magához képest milyen határozott választ ad. Arra sem számít, hogy Taitos ilyen könnyedén ismétli meg a dolgokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy megbánja. Egyszerűen csak meglepődik, pedig a kérdés és bólintás után, sőt már mikor Essfyh felhozta a témát, akkor sejthető volt, hogy mi lesz ennek a vége.
Amikor Tai ajkait Essére tapasztja, néhány emlékkép felbugyog a lányban, amik máshol, más időben, más helyzetben bizonyára arra késztetnék, hogy megszakítsa az összes fizikai és lelki kontaktust a fiúval és elszaladjon, teljesen mindegy, merre. De néhány gondolat-foszlánynál nem jut tovább a visszaemlékezés és hiába okozott Essben az a bizonyos momentum nagy lelki törést, most mégsem akkora a húzóereje ahhoz, hogy a lány megszakítsa miatta a pillanatot. Magához mérten különös módon élvezi is. Habár a hirtelen ölelés meglepi, kicsit meg is ijeszti, de elegyűri a félelmét. Ez talán már az első lépés a pozitív jellemfejlődés hosszú útján.
Nem is kell sok idő, hogy Essfyh magához mérten elveszítse a fejét. Félig már úgyis lelóg a kanapéról, ügyetlenül próbálja a földön támasztani magát, hogy ne essen le. De a szabad kezével azért csak megtalálja újra Taitos hajfürtjeit, amiket igazi élmény birizgálni.
Egy pillanat, pár perc vagy egy örökkévalóság, amikor Essfyh pár centire eltávolítja a fejét Taiétól. Kis késleltetéssel nyitja ki a szemeit és néz a fiú szemeihez. Benne akad a szó, fogalma sincs mit mondhatna, így csak vár, amíg a feje teljesen vörös nem lesz és a fiú nem mond valamit. Akármit.*
//Iroda//
*Essfyh tágra nyílt szemekkel mered Taitosra, ahogy a történetét hallgatja. Bizonyára, ha más lenne a helyzet és nem lenne ilyen rövid a mese, még el is aludna rajta, ahogy egy jó gyerekhez illik. De mivel most Essnek dolga van, méghozzá álmot kell elemeznie, ezért direkt nem is hunyja le a szemeit. A végén még tényleg eltalálna szenderedni.*
- Mit gondolsz a macskákról?
*Kérdezi nemes egyszerűséggel. Hiszen az egy dolog, hogy a közvélemény milyen szavakkal jellemzi ezeket a szőrös kis négylábúakat, de ha Tai elméjében máshol élnek a édes jószágok, akkor mit sem ér a közvélemény. Az álomfejtés folytatásához pedig Essnek tudnia kellene még több információt.*
- Nem is gondoltam volna, hogy Ragron ilyen idős.
*Jegyzi meg azért a lány, hiszen valahogy azt hitte, hogy valaki wargot szerez magának, akkor az egy viszonylag új példány lesz. De ha ellátja a szerepét, akkor végül is mindegy, milyen idős.
Essfyh reméli, hogy az eddigi ötlete is használható volt. A fiú szavaiból legalábbis ezt szűri le, reméli, hogy Taitos tényleg így gondolja és nem csak nyugtatásképpen köszönte meg az infókat.
Essfyhez kezd visszatérni visszafogott, félénk stílusa, s hirtelen nem is számít rá, hogy magához képest milyen határozott választ ad. Arra sem számít, hogy Taitos ilyen könnyedén ismétli meg a dolgokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy megbánja. Egyszerűen csak meglepődik, pedig a kérdés és bólintás után, sőt már mikor Essfyh felhozta a témát, akkor sejthető volt, hogy mi lesz ennek a vége.
Amikor Tai ajkait Essére tapasztja, néhány emlékkép felbugyog a lányban, amik máshol, más időben, más helyzetben bizonyára arra késztetnék, hogy megszakítsa az összes fizikai és lelki kontaktust a fiúval és elszaladjon, teljesen mindegy, merre. De néhány gondolat-foszlánynál nem jut tovább a visszaemlékezés és hiába okozott Essben az a bizonyos momentum nagy lelki törést, most mégsem akkora a húzóereje ahhoz, hogy a lány megszakítsa miatta a pillanatot. Magához mérten különös módon élvezi is. Habár a hirtelen ölelés meglepi, kicsit meg is ijeszti, de elegyűri a félelmét. Ez talán már az első lépés a pozitív jellemfejlődés hosszú útján.
Nem is kell sok idő, hogy Essfyh magához mérten elveszítse a fejét. Félig már úgyis lelóg a kanapéról, ügyetlenül próbálja a földön támasztani magát, hogy ne essen le. De a szabad kezével azért csak megtalálja újra Taitos hajfürtjeit, amiket igazi élmény birizgálni.
Egy pillanat, pár perc vagy egy örökkévalóság, amikor Essfyh pár centire eltávolítja a fejét Taiétól. Kis késleltetéssel nyitja ki a szemeit és néz a fiú szemeihez. Benne akad a szó, fogalma sincs mit mondhatna, így csak vár, amíg a feje teljesen vörös nem lesz és a fiú nem mond valamit. Akármit.*
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-15 22:36:17
Üzenet elküldve: 2016-06-15 22:36:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Iroda//
-Ilyeneket szoktam.
*Rándítja meg vállát akár csak gondolatban is.*
-Igen, ezt tudtam. A legendák megéneklik róla.
*Mesél picit, ha már itt tartanak, és Ess úgyis szokta szeretni a mesét, főleg nagy, bundás állatokról nem lehet baj belőle.*
-Északon több vándornak volt a társa már. Érett állat lett mára. Idősebb, mint mi ketten összesen.
Sokakat segített már, nem ösztönből. Most nálam vissza kellett szoknia ehhez, de csupán ennyi.
*Ezzel vége a történetnek. Az orkok meg rablóbandák felkoncolásával nem rontaná el a kifejezetten jó és békés hangulatot. Minek azt?*
-Kirakós...
*Hümmög egy újabb sort.*
-Lehet, köszönöm.
*Hálálkodik szívből az okos ötletekért, amikből sokat tanulhat ifjú mágusunk.
Tébyleg innentől jön az izgalmasabb rész viszont. Furcsa egy érzés keríti hatalmába Taitost, ahogy Ess egy aprót bólint, ő máris tudja, hogy mindketten ugyanarra a csodára várnak. Kicsit előrébb hajol, és megismétli az előbbit, ahogyan ígérte. Azonban most sokkal másabb a helyzet. Először is: egyikük sincs egy bizonyos házi teának beállított tudatmódosító szer hatása alatt, másodszor pedig: a fiú most nem csak betyár becsületét igyekszik játékosan védeni. Van benne valami kis aprócska szikra, vagy komolyság. Jelentése van. Így történhet az, hogy Ess ölelő karok csapdájába Essik és nem is szabadul onnan bizony olyan hamar, mint legutóbb.*
//Iroda//
-Ilyeneket szoktam.
*Rándítja meg vállát akár csak gondolatban is.*
-Igen, ezt tudtam. A legendák megéneklik róla.
*Mesél picit, ha már itt tartanak, és Ess úgyis szokta szeretni a mesét, főleg nagy, bundás állatokról nem lehet baj belőle.*
-Északon több vándornak volt a társa már. Érett állat lett mára. Idősebb, mint mi ketten összesen.
Sokakat segített már, nem ösztönből. Most nálam vissza kellett szoknia ehhez, de csupán ennyi.
*Ezzel vége a történetnek. Az orkok meg rablóbandák felkoncolásával nem rontaná el a kifejezetten jó és békés hangulatot. Minek azt?*
-Kirakós...
*Hümmög egy újabb sort.*
-Lehet, köszönöm.
*Hálálkodik szívből az okos ötletekért, amikből sokat tanulhat ifjú mágusunk.
Tébyleg innentől jön az izgalmasabb rész viszont. Furcsa egy érzés keríti hatalmába Taitost, ahogy Ess egy aprót bólint, ő máris tudja, hogy mindketten ugyanarra a csodára várnak. Kicsit előrébb hajol, és megismétli az előbbit, ahogyan ígérte. Azonban most sokkal másabb a helyzet. Először is: egyikük sincs egy bizonyos házi teának beállított tudatmódosító szer hatása alatt, másodszor pedig: a fiú most nem csak betyár becsületét igyekszik játékosan védeni. Van benne valami kis aprócska szikra, vagy komolyság. Jelentése van. Így történhet az, hogy Ess ölelő karok csapdájába Essik és nem is szabadul onnan bizony olyan hamar, mint legutóbb.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519