Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-11 11:46:01
Üzenet elküldve: 2016-05-11 11:46:01
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Igazán pozitívan hatnak a mágusra Isqeha szavai, akinek úgy tűnik kész tervei vannak, és hosszútávra tervez, ami nagyon fontos. Ráadásul régóta szeretne a sorukban tudni egy ilyen képességekkel rendelkező egyént, ami tovább javítja a fiú helyzetét.*
-Tényleg jók lennének az ilyen növények. *bólogat.* -Magam is kertészkedtem egy időben, de ilyenbe nem mernék belefogni, mert nincs meg hozzá a kellő szakértelmem.
*Isqeha szavaira elmosolyodik.*
-Több mint hasznos! A gyógyhatású készítményekre mindig szükségünk van nemcsak az egészség megőrzése, de további kutatások és kifejlesztések céljából is. Itt, ebben a természetes környezetben olyan fejlesztéseket is lehet produkálni, amik később szabadalmaztatásra kerülhetnének. A te munkádnak Isqeha itt semmi sem szab határt. És mi a helyzet ezekkel a növényekkel télen?
*Mert akár a mágia segítségével meg is lehetne védeni őket. Sok tavasz és nyár mire megnőnek... hát akár ezt is elő lehet segíteni mondjuk a hódító természet nevű varázslattal, amit ha meglátna Isqeha biztosan tátva maradna a szája.*
-Persze, hogy tanulhatsz, mivel nem csak kertész leszel hanem mágustanonc is. Eleinte majd az ágfüggetlen varázslatokkal fogsz alapozni, ami Taitos mester asztala, de ezt tapasztaltabb mágusoktól is megtanulhatod. Ismersz néhányat ezek közül, vagy csak amit bemutattál?
*Worenth végignéz a hangszeren.*
-Én nem játszom hangszeren, de szeretem a trubadúrokat hallgatni és az egyéb zenei előadásokat. Állítólag a bárdok a legjobbak ebben a műfajban... ha megkérlek játszol valamit? *ha már itt a hangszer kíváncsi mit tud a fiú.* -Csak ne szomorú legyen.
*Igazán pozitívan hatnak a mágusra Isqeha szavai, akinek úgy tűnik kész tervei vannak, és hosszútávra tervez, ami nagyon fontos. Ráadásul régóta szeretne a sorukban tudni egy ilyen képességekkel rendelkező egyént, ami tovább javítja a fiú helyzetét.*
-Tényleg jók lennének az ilyen növények. *bólogat.* -Magam is kertészkedtem egy időben, de ilyenbe nem mernék belefogni, mert nincs meg hozzá a kellő szakértelmem.
*Isqeha szavaira elmosolyodik.*
-Több mint hasznos! A gyógyhatású készítményekre mindig szükségünk van nemcsak az egészség megőrzése, de további kutatások és kifejlesztések céljából is. Itt, ebben a természetes környezetben olyan fejlesztéseket is lehet produkálni, amik később szabadalmaztatásra kerülhetnének. A te munkádnak Isqeha itt semmi sem szab határt. És mi a helyzet ezekkel a növényekkel télen?
*Mert akár a mágia segítségével meg is lehetne védeni őket. Sok tavasz és nyár mire megnőnek... hát akár ezt is elő lehet segíteni mondjuk a hódító természet nevű varázslattal, amit ha meglátna Isqeha biztosan tátva maradna a szája.*
-Persze, hogy tanulhatsz, mivel nem csak kertész leszel hanem mágustanonc is. Eleinte majd az ágfüggetlen varázslatokkal fogsz alapozni, ami Taitos mester asztala, de ezt tapasztaltabb mágusoktól is megtanulhatod. Ismersz néhányat ezek közül, vagy csak amit bemutattál?
*Worenth végignéz a hangszeren.*
-Én nem játszom hangszeren, de szeretem a trubadúrokat hallgatni és az egyéb zenei előadásokat. Állítólag a bárdok a legjobbak ebben a műfajban... ha megkérlek játszol valamit? *ha már itt a hangszer kíváncsi mit tud a fiú.* -Csak ne szomorú legyen.
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-11 10:42:46
Üzenet elküldve: 2016-05-11 10:42:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
*A tetővel fedett, hatalmas területre nyíló hátsó terasz nagyon tetszik Isqehának.
Látszik, hogy valamiféle terv szerint futnak az ösvények, de egy kertész szemével nézve még nagyon sok lehet a tennivaló. Ám az kifejezetten kedvére való Isqehának, hogy minden természetes, erőszakos alakításnak, természetellenes formázásnak, merev szabályosságba kényszerített nyírott sövényeknek, fasoroknak, amilyet nem egyet látott a gazdagok negyedében a pompázatos kerítések mögött, szerencsére nyomát sem látja.*
- Nagyon szép!
*mondja őszintén, a kora tavaszi üde látványra nem is lehet mást mondani. Egy kanyargó ösvényt követnek, majd egy hátsó területrészre érnek.
A hatalmas dolmen (ahogy Worenth mester megnevezi a félelfnek), ami ott felmagasodik, ha nem mondaná a mester, a fiút akkor is lenyűgözné. Furcsa aurájú, különös szikladarab. Itt már egészen elvadult a kert, csak néhány halvány csapás vezet egy-egy irányba, elkanyarodón.
Visszafordulnak, a vízkertet, amit a mester említ, nem nézik meg, de Isqeha már most eldönti, hogy ide majd visszatér. Aztán letelepednek a teraszon, és a kérdésre csak bólintani tud.*
- Nagyon is megfelel!
*válaszolja örömmel. Dehát ez egy dolog, hogy neki ez megfelel, nem is gondolta, hogy ilyesmi lehet itt délen az erdő mélyén, amikor Kimmeri nógatására útnak indult. De ő megfelel-e itten, az Ezüstszilánkoknak?*
- Hát, amit tudok, azt mind használom. Sok mágikus és gyógyító növényt tudok ide betelepíteni, tovább folytatni az ültetéseket. *Néz végig a kerten.*
- De sok tavasz és nyár, míg majd minden megnő. Készítek kenőcsöket, megszárítom a gyógynövényeket, teákat, főzeteket csinálok. Sebekre, meg nyavalyákra, betegségekre. Az hasznos. *Néz a mesterre.*
- Ha közben mágusvarázslást is tanulhatok, nagyon igyekezni fogok!
*Nem tudja, mindez elég lesz-e. Gondolkodik.*
- Tudok ezen zenélni is. De inkább csak magamnak szoktam.
*Szedi elő a míves hangszert. Több minden nem jut az eszébe. Hogy faragni is szeret, azt fel sem merül benne, hogy említse. Ő leginkább azon izgul, hogy lesznek-e majd itt barátai.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.11 10:45:17
*A tetővel fedett, hatalmas területre nyíló hátsó terasz nagyon tetszik Isqehának.
Látszik, hogy valamiféle terv szerint futnak az ösvények, de egy kertész szemével nézve még nagyon sok lehet a tennivaló. Ám az kifejezetten kedvére való Isqehának, hogy minden természetes, erőszakos alakításnak, természetellenes formázásnak, merev szabályosságba kényszerített nyírott sövényeknek, fasoroknak, amilyet nem egyet látott a gazdagok negyedében a pompázatos kerítések mögött, szerencsére nyomát sem látja.*
- Nagyon szép!
*mondja őszintén, a kora tavaszi üde látványra nem is lehet mást mondani. Egy kanyargó ösvényt követnek, majd egy hátsó területrészre érnek.
A hatalmas dolmen (ahogy Worenth mester megnevezi a félelfnek), ami ott felmagasodik, ha nem mondaná a mester, a fiút akkor is lenyűgözné. Furcsa aurájú, különös szikladarab. Itt már egészen elvadult a kert, csak néhány halvány csapás vezet egy-egy irányba, elkanyarodón.
Visszafordulnak, a vízkertet, amit a mester említ, nem nézik meg, de Isqeha már most eldönti, hogy ide majd visszatér. Aztán letelepednek a teraszon, és a kérdésre csak bólintani tud.*
- Nagyon is megfelel!
*válaszolja örömmel. Dehát ez egy dolog, hogy neki ez megfelel, nem is gondolta, hogy ilyesmi lehet itt délen az erdő mélyén, amikor Kimmeri nógatására útnak indult. De ő megfelel-e itten, az Ezüstszilánkoknak?*
- Hát, amit tudok, azt mind használom. Sok mágikus és gyógyító növényt tudok ide betelepíteni, tovább folytatni az ültetéseket. *Néz végig a kerten.*
- De sok tavasz és nyár, míg majd minden megnő. Készítek kenőcsöket, megszárítom a gyógynövényeket, teákat, főzeteket csinálok. Sebekre, meg nyavalyákra, betegségekre. Az hasznos. *Néz a mesterre.*
- Ha közben mágusvarázslást is tanulhatok, nagyon igyekezni fogok!
*Nem tudja, mindez elég lesz-e. Gondolkodik.*
- Tudok ezen zenélni is. De inkább csak magamnak szoktam.
*Szedi elő a míves hangszert. Több minden nem jut az eszébe. Hogy faragni is szeret, azt fel sem merül benne, hogy említse. Ő leginkább azon izgul, hogy lesznek-e majd itt barátai.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.11 10:45:17
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:46:38
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:46:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Úgy tűnik Borugg és Eireni ellesznek addig, amíg a hóhajú körbevezeti a fiút. Először a házba mennek be, ahol Isqeha körülnézhet, természetesen az emeletre és a vezetőségi szintre egyelőre neki még nincs bejárása. Innen lépnek ki a hátsó kertbe.*
-Hát ez lenne... csodás nemde? A teraszon meg elüldögélhet az ember és lazíthat akár esős időben is.
*Worenth egy kevésbé feltűnő kis ösvényre mutat.*
-Az ott egy ösvény, ami a hátsó területekre visz. Kövess kérlek.
*Ha Isqeha követi őt akkor hamarosan azt veszi észre, hogy a fehér köpenyes mágus ismételten megáll, és rámutat valamire.*
-Ez egy dolmen... egyfajta misztikus aura lengi körül, járja át, azonban mágikus képességei után még folyik a vizsgálat.
*Ilyet sem látni minden nap, így megtisztelve érezheti magát a fiú, és veheti ezt egy megelőlegezett bizalomnak. Célja az, hogy megmutassa miért is lehet olyan híres neves ez a környék.*
-Arra tovább pedig a vízkerthez vezet az út, ami mindig friss vizet biztosít és még fürdőzni is lehet benne.
*Arra már nem vezeti el a fiút, hanem egyenesen visszaindul a teraszhoz és a hátsó kerthez.*
-Üljünk le a teraszra. *kínálja hellyel a fiút, mivel eddig álltak mint a lovak.*
-Ez a kert megfelelne neked a növényeid gondozásához? Úgy vélem itt csatangolhatnál és gyűjtögethetnél kedvedre... ez lehet az ami hiányozhatott neked a városban. Isqeha mondd el nekem kérlek, hogy miért lennél jó csapattag ha szilánk lennél? Mi az, amivel úgy érzed erősíthetnéd a csapatunkat. Tudod mi igazán nyitottak vagyunk, de tudnom kell, hogy képes vagy e elkötelezni magad, mert nem vagyunk átjáróház.
*Bizonyára megérti a kérdéseket a fiú, mert valóban az elmúlt időkben a hóhajú túlságosan hamar szavazott bizalmat az érdeklődőknek, aztán meg eltűntek egy szó nélkül. Természetesen Worenth sejti, hogy miért lenne hasznos Isqeha, sőt látja is benne a lehetőséget, de tőle kell ezt hallania!*
*Úgy tűnik Borugg és Eireni ellesznek addig, amíg a hóhajú körbevezeti a fiút. Először a házba mennek be, ahol Isqeha körülnézhet, természetesen az emeletre és a vezetőségi szintre egyelőre neki még nincs bejárása. Innen lépnek ki a hátsó kertbe.*
-Hát ez lenne... csodás nemde? A teraszon meg elüldögélhet az ember és lazíthat akár esős időben is.
*Worenth egy kevésbé feltűnő kis ösvényre mutat.*
-Az ott egy ösvény, ami a hátsó területekre visz. Kövess kérlek.
*Ha Isqeha követi őt akkor hamarosan azt veszi észre, hogy a fehér köpenyes mágus ismételten megáll, és rámutat valamire.*
-Ez egy dolmen... egyfajta misztikus aura lengi körül, járja át, azonban mágikus képességei után még folyik a vizsgálat.
*Ilyet sem látni minden nap, így megtisztelve érezheti magát a fiú, és veheti ezt egy megelőlegezett bizalomnak. Célja az, hogy megmutassa miért is lehet olyan híres neves ez a környék.*
-Arra tovább pedig a vízkerthez vezet az út, ami mindig friss vizet biztosít és még fürdőzni is lehet benne.
*Arra már nem vezeti el a fiút, hanem egyenesen visszaindul a teraszhoz és a hátsó kerthez.*
-Üljünk le a teraszra. *kínálja hellyel a fiút, mivel eddig álltak mint a lovak.*
-Ez a kert megfelelne neked a növényeid gondozásához? Úgy vélem itt csatangolhatnál és gyűjtögethetnél kedvedre... ez lehet az ami hiányozhatott neked a városban. Isqeha mondd el nekem kérlek, hogy miért lennél jó csapattag ha szilánk lennél? Mi az, amivel úgy érzed erősíthetnéd a csapatunkat. Tudod mi igazán nyitottak vagyunk, de tudnom kell, hogy képes vagy e elkötelezni magad, mert nem vagyunk átjáróház.
*Bizonyára megérti a kérdéseket a fiú, mert valóban az elmúlt időkben a hóhajú túlságosan hamar szavazott bizalmat az érdeklődőknek, aztán meg eltűntek egy szó nélkül. Természetesen Worenth sejti, hogy miért lenne hasznos Isqeha, sőt látja is benne a lehetőséget, de tőle kell ezt hallania!*
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:18:55
Üzenet elküldve: 2016-05-10 18:18:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Az ork furcsán néz Worenthre, majd biccent Erieninek. Az idegen Rinaldnak pedig meghajol. Ezáltal megadva neki a legteljesebb tiszteletet, és békés üdvözletét. Worenth és az ifjú tovább haladnak, ekkor Erienivel maradnak ketten.*
-Jajj el is felejtettem. Ezt az udvarias nyelvjárásod Erieni! Maradhatunk a Boruggnál? Vagy hívhatsz egyszerűen orknak is! *Nevet rekedtes hangján.* -No mi legyen? Mutatsz valamit, vagy hozzak ide egy medvét és táncoltassam meg neked? *Nevet ismét az ork, és elvesz egy kis zöldet amit reggel szedett. Majd egy-két harapással hamar elfogyasztja.*
*Az ork furcsán néz Worenthre, majd biccent Erieninek. Az idegen Rinaldnak pedig meghajol. Ezáltal megadva neki a legteljesebb tiszteletet, és békés üdvözletét. Worenth és az ifjú tovább haladnak, ekkor Erienivel maradnak ketten.*
-Jajj el is felejtettem. Ezt az udvarias nyelvjárásod Erieni! Maradhatunk a Boruggnál? Vagy hívhatsz egyszerűen orknak is! *Nevet rekedtes hangján.* -No mi legyen? Mutatsz valamit, vagy hozzak ide egy medvét és táncoltassam meg neked? *Nevet ismét az ork, és elvesz egy kis zöldet amit reggel szedett. Majd egy-két harapással hamar elfogyasztja.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-10 13:10:15
Üzenet elküldve: 2016-05-10 13:10:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
*Az intést a haraggal való varázslásról teljesen helyénvalónak tartja. Még jó, hogy a nagy varázslók gondolnak erre. Remélhetőleg. Az egyszerű embereknek mindig is félnivalójuk lehet egy varázslóval való nézeteltérés vagy vita közben, hogy valami olyat találnak véletlenül mondani, amire a mágus mérgében villlámmal, vagy egy jókora jégtömbbel sújtja őket. Vagy éppen valami visszataszító csúszómászóvá változtatja. Királyfiakra meg aztán várhat bárki ítéletnapig Lanawin földjén, csak ritkán lehet hallani róluk, legfeljebb az emberek legrégibb meséiben, amikben egy északi király fiának a csókja meg tudott törni egy ilyesféle varázslatot.
A csatamágus dolog már jobban hangzik, most, hogy Isqeha elérhető közelségébe, vagyis közeljövőségébe kerül az a hihetetlen dolog, hogy belőle is egyszer nagy mágusvarázsló válik majd.
(Az megnyugtató számára, hogy mostanra már egészen bizonyos benne, hogy a nagy varázslóvá válás nem jár feltétlenül együtt a hosszú, gondozatlan, vagy fehéren lengedező szakállnövesztéssel, ahogy azt eddig valamiért gondolta. Az utóbbi időben ugyanis jóval több szakálltalan varázslót látott, mint szakállast. Nem mintha mindebből mélyreható következtetést lehetne levonni a szakálltalanok javára, na dehát mégis.)
Nem a csata miatt, hanem azért, mert mégis más azt elképzelni, hogy a botot, amiből a villám vagy jégcsapás lesújt áldozatára, azt immár Isqeha tartja majd a kezében.
A kérdésözönre kapott válaszokat nagy figyelemmel hallgatja, a hallottakon pedig tovább gondolkodik, de egyelőre nem akarja még több kérdéssel traktálni a fehérhajú, nagytudású varázslót, aki maga is türelemre inti. Az azért eszébe jut, hogy egy hosszúéltű elf, aki a kezdetektől a mágiának szenteli az életét, mekkora tudásra tehet szert mondjuk 200 év elmúltán?! A növénynövesztésre és a kerítendő mag szükségességére pedig egészen izgalomba jön.*
- Hozok! *válaszolja, és bólogat is közben, nagy kíváncsian a valamit mutatás ígéretére.
Valamit tanulni mindig lehet, amíg csak lélegzik valaki a nap alatt, de a hóhajú, ahogy elárulja, és ahogy Isqeha gondolta is, igen magas szinten bírja a mágiát.
Idáig jutnak el a társalgásban, amikor a fél-elf, meglepetésére, sőt megrökönyödésére, ahogy megfordul, egy orkot pillant meg. Isqeha jó sokáig elbámészkodik a külsején, a meg-megcsörrenő csontok, koponyák, elnyűtt, kopott, de még mindig erős bőrök, és úgy ahogy van, az egész nagydarab, barázdásbőrű alak látványán. A legfurább ahogy az ork a hajzatát viseli. Ismerik egymást a hóhajúval, az teljesen nyugodt is marad, úgyhogy Isqeha is csak bámészkodik egyelőre, nem kerülik el a figyelmét a hozott növények sem az ork markában.
De rögtön erre egy jó nyurgára megnőtt, kifejezéstelen arcú szőke elf is feltűnik a közelükben. A varázslómester mindkettőjüket odainvitálja.*
- Üdvözöllek én is! *mondja érthetően, kíváncsian az elfre nézve. Némileg megilletődik a személyes inas titulustól, és Eireni készséges szavaitól, kezet rázni vele nem jut eszébe, náluk az nem is szokás, csak bólint, jól láthatóan, mindenképp lássa a másik, hogy értette, bár az intéző dolog mivoltával pontosan nincs tisztában, de a világért sem kérdezné meg ezt most. *
- Isqeha *böki még ki a nevét, de a fehérhajú már mondja is a sámánt, úgyhogy fordul affelé, teljes testközelségben szemrevételezve immár a néprajzos kiállításnak is beillő dekorációt.*
- Üdvözöllek, Borugg! *mondja, az erős kíváncsiság letagadhatatlanul lerí róla. Egyelőre az ork sokkalta jobban felkelti az érdeklődését, annak ellenére, hogy Isqeha egy eldugott hegyi elf faluban nőtt fel, de persze ez a dolog idővel akár változhat is.
Aztán megtudja a hóhajú titulusát meg nevét is, nahát, örül meg és lepődik meg egyszerre, igazán szerencséje van, és végre kezd leesni neki a név is. Az Ezüstszilánk Szövetség. Ezek ők maguk. Itt. Ezért kérdezte az elején.*
- Örvendek! *nyögi ki végül, észbe kapva, és nagyon igyekszik megfelelni az ilyenkor elvárható illemkódexnek. Aztán Worenth a hátsó kertbe invitálja a félelfet, aki még megvárja, hogy jön-e esetleg velük még valaki, aztán engedelmesen követi a mestert.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.10 13:18:44
*Az intést a haraggal való varázslásról teljesen helyénvalónak tartja. Még jó, hogy a nagy varázslók gondolnak erre. Remélhetőleg. Az egyszerű embereknek mindig is félnivalójuk lehet egy varázslóval való nézeteltérés vagy vita közben, hogy valami olyat találnak véletlenül mondani, amire a mágus mérgében villlámmal, vagy egy jókora jégtömbbel sújtja őket. Vagy éppen valami visszataszító csúszómászóvá változtatja. Királyfiakra meg aztán várhat bárki ítéletnapig Lanawin földjén, csak ritkán lehet hallani róluk, legfeljebb az emberek legrégibb meséiben, amikben egy északi király fiának a csókja meg tudott törni egy ilyesféle varázslatot.
A csatamágus dolog már jobban hangzik, most, hogy Isqeha elérhető közelségébe, vagyis közeljövőségébe kerül az a hihetetlen dolog, hogy belőle is egyszer nagy mágusvarázsló válik majd.
(Az megnyugtató számára, hogy mostanra már egészen bizonyos benne, hogy a nagy varázslóvá válás nem jár feltétlenül együtt a hosszú, gondozatlan, vagy fehéren lengedező szakállnövesztéssel, ahogy azt eddig valamiért gondolta. Az utóbbi időben ugyanis jóval több szakálltalan varázslót látott, mint szakállast. Nem mintha mindebből mélyreható következtetést lehetne levonni a szakálltalanok javára, na dehát mégis.)
Nem a csata miatt, hanem azért, mert mégis más azt elképzelni, hogy a botot, amiből a villám vagy jégcsapás lesújt áldozatára, azt immár Isqeha tartja majd a kezében.
A kérdésözönre kapott válaszokat nagy figyelemmel hallgatja, a hallottakon pedig tovább gondolkodik, de egyelőre nem akarja még több kérdéssel traktálni a fehérhajú, nagytudású varázslót, aki maga is türelemre inti. Az azért eszébe jut, hogy egy hosszúéltű elf, aki a kezdetektől a mágiának szenteli az életét, mekkora tudásra tehet szert mondjuk 200 év elmúltán?! A növénynövesztésre és a kerítendő mag szükségességére pedig egészen izgalomba jön.*
- Hozok! *válaszolja, és bólogat is közben, nagy kíváncsian a valamit mutatás ígéretére.
Valamit tanulni mindig lehet, amíg csak lélegzik valaki a nap alatt, de a hóhajú, ahogy elárulja, és ahogy Isqeha gondolta is, igen magas szinten bírja a mágiát.
Idáig jutnak el a társalgásban, amikor a fél-elf, meglepetésére, sőt megrökönyödésére, ahogy megfordul, egy orkot pillant meg. Isqeha jó sokáig elbámészkodik a külsején, a meg-megcsörrenő csontok, koponyák, elnyűtt, kopott, de még mindig erős bőrök, és úgy ahogy van, az egész nagydarab, barázdásbőrű alak látványán. A legfurább ahogy az ork a hajzatát viseli. Ismerik egymást a hóhajúval, az teljesen nyugodt is marad, úgyhogy Isqeha is csak bámészkodik egyelőre, nem kerülik el a figyelmét a hozott növények sem az ork markában.
De rögtön erre egy jó nyurgára megnőtt, kifejezéstelen arcú szőke elf is feltűnik a közelükben. A varázslómester mindkettőjüket odainvitálja.*
- Üdvözöllek én is! *mondja érthetően, kíváncsian az elfre nézve. Némileg megilletődik a személyes inas titulustól, és Eireni készséges szavaitól, kezet rázni vele nem jut eszébe, náluk az nem is szokás, csak bólint, jól láthatóan, mindenképp lássa a másik, hogy értette, bár az intéző dolog mivoltával pontosan nincs tisztában, de a világért sem kérdezné meg ezt most. *
- Isqeha *böki még ki a nevét, de a fehérhajú már mondja is a sámánt, úgyhogy fordul affelé, teljes testközelségben szemrevételezve immár a néprajzos kiállításnak is beillő dekorációt.*
- Üdvözöllek, Borugg! *mondja, az erős kíváncsiság letagadhatatlanul lerí róla. Egyelőre az ork sokkalta jobban felkelti az érdeklődését, annak ellenére, hogy Isqeha egy eldugott hegyi elf faluban nőtt fel, de persze ez a dolog idővel akár változhat is.
Aztán megtudja a hóhajú titulusát meg nevét is, nahát, örül meg és lepődik meg egyszerre, igazán szerencséje van, és végre kezd leesni neki a név is. Az Ezüstszilánk Szövetség. Ezek ők maguk. Itt. Ezért kérdezte az elején.*
- Örvendek! *nyögi ki végül, észbe kapva, és nagyon igyekszik megfelelni az ilyenkor elvárható illemkódexnek. Aztán Worenth a hátsó kertbe invitálja a félelfet, aki még megvárja, hogy jön-e esetleg velük még valaki, aztán engedelmesen követi a mestert.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.10 13:18:44
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 21:05:10
Üzenet elküldve: 2016-05-09 21:05:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Úgy tűnik, magányos önápolgatása nem tarthat sokáig, ugyanis mestere hamarosan bevonja a beszélgetésbe. Szótlanul bólint előbb az idegennek üdvözlésképpen, majd Boruggnak is. Türelmesen megvárja, míg Worenth előzékenyen bemutatja őket név és szerep szerint is, mondjuk azt épp csak érintőlegesen. Nem is gond, nem kell minden fölös információt ráaggatni egy ismeretlenre.
Első pillantásra elég barátságosnak - és kicsinek - tűnik a fél-elf. Jogos, hiszen Eireni alighanem két fejjel magasabb a fiúnál. Áldás-e vagy átok a magassága? Még mindig nem tudja, nem mintha bármikor is foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. Csak Rinald láttán eszébe jutott, mekkora egy nyakigláb is valójában ahhoz képest, hogy porcikái nem rendelkeznek semmiféle izomzattal. A realitás határain belül, persze.
Miután a bemutatkozás megesett, kap az alkalmon és maga is bemutatkozik pár szóban. Csak a formaiságok, a személyiség kedvéért. Na meg azért, mert ő Eireni... Menthetetlen, nemde?*
-Üdvözlöm Synmirán! Ahogy mesterem is mondta, inas vagyok mellette, de bármikor fordulhat hozzám! Intéző vagyok a klánban, segítek, amiben csak tudok.
*Ha esetleg a fiú kezet akarna fogni, van rá lehetőség. Annyi viszont biztos, hogy Eireni nem kezdeményez ezen a téren. A fizikai érintőlegesség nem tartozik az ő kényelmi faktorába. Még talán az is feltűnhet az ifjoncnak, hogy Eireni ábrázata egyáltalán nem színes, mármint az arcmimikáját illetőleg. Nem látható rajta konkrét érzelem, komor, akárcsak mindig. Tán ő is unja már ezt. Bár nem sokat tehet ellene...
Akárhogy is, Worenth újabb invitálására a következőt feleli:*
-A legszívesebben, mester. Ám nem tudom, Borugg úr hogy szándékozik cselekedni.
*Neki aztán édesmindegy. Bárhogyan is történik, az csak az ő javára válik. Persze nem ez a legfőbb kritérium, de jelen esetben tényleg mindegy, mi és hogyan történik. Boruggal is rég beszélt már, tulajdonképpen alig ismeri még. Rinald is érdekes személynek tűnik viszont. Ám ha muszáj lenne választania, ő inkább maradna, hadd ismerkedjen a fél-elf a mesterrel. Sokkal könnyebb körbevezetni valakit egyedül, mint ketten. Legalábbis Eireni szerény véleménye szerint, melyet azonban nem hangoztat (, ha nem muszáj.)*
*Úgy tűnik, magányos önápolgatása nem tarthat sokáig, ugyanis mestere hamarosan bevonja a beszélgetésbe. Szótlanul bólint előbb az idegennek üdvözlésképpen, majd Boruggnak is. Türelmesen megvárja, míg Worenth előzékenyen bemutatja őket név és szerep szerint is, mondjuk azt épp csak érintőlegesen. Nem is gond, nem kell minden fölös információt ráaggatni egy ismeretlenre.
Első pillantásra elég barátságosnak - és kicsinek - tűnik a fél-elf. Jogos, hiszen Eireni alighanem két fejjel magasabb a fiúnál. Áldás-e vagy átok a magassága? Még mindig nem tudja, nem mintha bármikor is foglalkozott volna ezzel a kérdéssel. Csak Rinald láttán eszébe jutott, mekkora egy nyakigláb is valójában ahhoz képest, hogy porcikái nem rendelkeznek semmiféle izomzattal. A realitás határain belül, persze.
Miután a bemutatkozás megesett, kap az alkalmon és maga is bemutatkozik pár szóban. Csak a formaiságok, a személyiség kedvéért. Na meg azért, mert ő Eireni... Menthetetlen, nemde?*
-Üdvözlöm Synmirán! Ahogy mesterem is mondta, inas vagyok mellette, de bármikor fordulhat hozzám! Intéző vagyok a klánban, segítek, amiben csak tudok.
*Ha esetleg a fiú kezet akarna fogni, van rá lehetőség. Annyi viszont biztos, hogy Eireni nem kezdeményez ezen a téren. A fizikai érintőlegesség nem tartozik az ő kényelmi faktorába. Még talán az is feltűnhet az ifjoncnak, hogy Eireni ábrázata egyáltalán nem színes, mármint az arcmimikáját illetőleg. Nem látható rajta konkrét érzelem, komor, akárcsak mindig. Tán ő is unja már ezt. Bár nem sokat tehet ellene...
Akárhogy is, Worenth újabb invitálására a következőt feleli:*
-A legszívesebben, mester. Ám nem tudom, Borugg úr hogy szándékozik cselekedni.
*Neki aztán édesmindegy. Bárhogyan is történik, az csak az ő javára válik. Persze nem ez a legfőbb kritérium, de jelen esetben tényleg mindegy, mi és hogyan történik. Boruggal is rég beszélt már, tulajdonképpen alig ismeri még. Rinald is érdekes személynek tűnik viszont. Ám ha muszáj lenne választania, ő inkább maradna, hadd ismerkedjen a fél-elf a mesterrel. Sokkal könnyebb körbevezetni valakit egyedül, mint ketten. Legalábbis Eireni szerény véleménye szerint, melyet azonban nem hangoztat (, ha nem muszáj.)*
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:09:18
Üzenet elküldve: 2016-05-09 20:09:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Ha nem is nagy alkímiás de ismeri a recepteket az már teljesen jó, ez tényleg csak kiegészítés, és akkor majd ezt a képességét is megcsillogtathatja ha úgy alakulnak a dolgok.
Az említett alkímiás valakiről sem hallott még soha, pedig nem bővelkedik nagyon a város igazi kotyvasztókból, de ez akkor biztosan nem olyan nagyon ismert egyén.*
-Idővel képes leszel uralni, ám vigyázz! *emeli fel mutató ujját.* -Méregből és haragból nem varázsolunk, mi nem ezt az irányvonalat tanítjuk. Nem uralkodásra és mások kínzására alkalmazzuk a megszerzett tudásunkat, hanem legfőképpen a megsegítésre, egyszerűsítésre és hasznos dolgokra. Tehát elsődlegesen nem csatamágusokat nevelünk... háborús időkben persze kárt is okozunk az ellenfeleknek de ebbe ne menjünk bele.
*A méreg és a harag gyűlöletet szül, ami egy borzasztó nagy hirtelen felgyülemlett hatalom az embereknél így nem csoda, hogyha ez indítja meg Isqehanal a késztetést... de ez idővel formálódik ahogy majd megtapasztalja a dolgokat.
Sajnos túl sok mindenkitől hallotta már a szorgalmasságot meg a kitartást, és lám a fele azok közül el is tűnt... így hát a fiúnak muszáj lesz ezt majd bebizonyítani. A sok-sok kérdés végén megemeli kezét, afféle állj jelzés ez.*
-Türelem fiú... mindent a maga idejében.
*Persze azért válaszol is valamennyit a kérdésözönre.*
-Minden ágnak más a stílusa, például a tűz az egy agresszív mágiaág, sok benne az olyan varázslat amivel ártani lehet a másiknak... nem is kicsit! Az olyan mágusok avagy varázshasználók akik gyógyítani szeretnének azok a vízágat fogják tanulni. Vagy mondjuk ott a földág, ami nagyon erős védekező varázslatokra épít. Minden ág egy-egy külön kultúra, a választás az egyén elképzelésén múlik. A koncentrációdat a meditálással és a relaxációs gyakorlatokkal növelheted és fejlesztheted. Olyan mágus nemigen van, aki minden egyes varázslatot megtanul, vagy ha igen ahhoz egy élet munkája szükséges. Mennyi idő? Nos ez pont az a tudomány, amit nem lehet időhatárok közé beilleszteni, meg hát nem mindenki egyforma, kinek kevesebb idő kell kinek több. Viszont nálunk a tanoncok elég szépen fejlődnek hála a mesterek fáradtságos és odaadó munkájának. A varázslás felhasználása annyira széleskörű, hogy szinte bármit meglehet vele tenni... nincsenek határok. Növényt növeszteni? Hmmm. *dörzsöli meg állát, majd eszébe jut valami, ami kiváló szemléltető példaként szolgálna.*
-Tudod mit. Hozz majd nekem egy magot. Egy olyan magot, amiből időben szépséges fa növekedik. Olyat, amit szeretsz, rád bízom. Aztán mutatok majd valamit.
*Isqeha kérdésére szélesen elmosolyodik... ilyet sem gyakran kérdeznek tőle.*
-Konyítok hozzá valamelyest. *mondja, majd kissé félreteszi a viccelődést.* -Elég magas szinten művelem a mágia tudományát, ugyanakkor mindig van mit tanulni még nekem is. *elég csak ha hirtelen a napágra gondol, az nem lesz piskóta.
Ekkor érkezik meg Borugg, és Eireni is felfigyel rájuk.*
-Üdv neked is Borugg! Igen kerestelek. Szeretnék majd kipróbálni valamit amiben a segítségedet kell hogy kérjem. De még mielőtt ez megtörténne... Eireni kérlek lépj közelebb. *invitálja maga mellé inasát is, ideje bemutatni az érkezőnek ki kicsoda itten.*
-Isqeha. Ez a fiatalember itt mellettem személyes inasom Eireni Daterea. Ő pedig Borugg Oggufur sámán. Ért az állatok nyelvén és ő is érti úgy vélem a növényeket. Mindketten az Ezüstszilánk Szövetség megbecsült tagjai. Uraim ő pedig Isqeha.
*Egész szépen levezényli a bemutatkozást, sajnos Isqeha másik nevét nem tudja. És mivel a hóhajú mágus ez ideáig (szándékosan) nem fedte fel ki is valójában ideje közölni.*
-Én pedig Worenth Yosden mágusmester vagyok, az Ezüstszilánk Szövetség vezetője.
*Majdnem alvezért mondott.*
-Említetted, hogy mit szeretnél a legjobban... nos kövess kérlek a hátsó kertbe, és csodáld meg a saját szemeddel. Eireni, Borugg! Ha akartok gyertek velünk, vagy várjatok meg itt. Szeretnék majd kipróbálni egy idézés varázslatot Borugg, ehhez kellene majd az egyik kis barátod. *céloz valamelyik állatkájára.* -Ha nem jöttök velünk akkor addig mutasd meg sámánunknak Eireni, hogy miket tanultál már.
*Azzal el is indul a hátsó kertbe Isqeha társaságában, aztán a két szilánk majd eldönti mit csinál addig.*
*Ha nem is nagy alkímiás de ismeri a recepteket az már teljesen jó, ez tényleg csak kiegészítés, és akkor majd ezt a képességét is megcsillogtathatja ha úgy alakulnak a dolgok.
Az említett alkímiás valakiről sem hallott még soha, pedig nem bővelkedik nagyon a város igazi kotyvasztókból, de ez akkor biztosan nem olyan nagyon ismert egyén.*
-Idővel képes leszel uralni, ám vigyázz! *emeli fel mutató ujját.* -Méregből és haragból nem varázsolunk, mi nem ezt az irányvonalat tanítjuk. Nem uralkodásra és mások kínzására alkalmazzuk a megszerzett tudásunkat, hanem legfőképpen a megsegítésre, egyszerűsítésre és hasznos dolgokra. Tehát elsődlegesen nem csatamágusokat nevelünk... háborús időkben persze kárt is okozunk az ellenfeleknek de ebbe ne menjünk bele.
*A méreg és a harag gyűlöletet szül, ami egy borzasztó nagy hirtelen felgyülemlett hatalom az embereknél így nem csoda, hogyha ez indítja meg Isqehanal a késztetést... de ez idővel formálódik ahogy majd megtapasztalja a dolgokat.
Sajnos túl sok mindenkitől hallotta már a szorgalmasságot meg a kitartást, és lám a fele azok közül el is tűnt... így hát a fiúnak muszáj lesz ezt majd bebizonyítani. A sok-sok kérdés végén megemeli kezét, afféle állj jelzés ez.*
-Türelem fiú... mindent a maga idejében.
*Persze azért válaszol is valamennyit a kérdésözönre.*
-Minden ágnak más a stílusa, például a tűz az egy agresszív mágiaág, sok benne az olyan varázslat amivel ártani lehet a másiknak... nem is kicsit! Az olyan mágusok avagy varázshasználók akik gyógyítani szeretnének azok a vízágat fogják tanulni. Vagy mondjuk ott a földág, ami nagyon erős védekező varázslatokra épít. Minden ág egy-egy külön kultúra, a választás az egyén elképzelésén múlik. A koncentrációdat a meditálással és a relaxációs gyakorlatokkal növelheted és fejlesztheted. Olyan mágus nemigen van, aki minden egyes varázslatot megtanul, vagy ha igen ahhoz egy élet munkája szükséges. Mennyi idő? Nos ez pont az a tudomány, amit nem lehet időhatárok közé beilleszteni, meg hát nem mindenki egyforma, kinek kevesebb idő kell kinek több. Viszont nálunk a tanoncok elég szépen fejlődnek hála a mesterek fáradtságos és odaadó munkájának. A varázslás felhasználása annyira széleskörű, hogy szinte bármit meglehet vele tenni... nincsenek határok. Növényt növeszteni? Hmmm. *dörzsöli meg állát, majd eszébe jut valami, ami kiváló szemléltető példaként szolgálna.*
-Tudod mit. Hozz majd nekem egy magot. Egy olyan magot, amiből időben szépséges fa növekedik. Olyat, amit szeretsz, rád bízom. Aztán mutatok majd valamit.
*Isqeha kérdésére szélesen elmosolyodik... ilyet sem gyakran kérdeznek tőle.*
-Konyítok hozzá valamelyest. *mondja, majd kissé félreteszi a viccelődést.* -Elég magas szinten művelem a mágia tudományát, ugyanakkor mindig van mit tanulni még nekem is. *elég csak ha hirtelen a napágra gondol, az nem lesz piskóta.
Ekkor érkezik meg Borugg, és Eireni is felfigyel rájuk.*
-Üdv neked is Borugg! Igen kerestelek. Szeretnék majd kipróbálni valamit amiben a segítségedet kell hogy kérjem. De még mielőtt ez megtörténne... Eireni kérlek lépj közelebb. *invitálja maga mellé inasát is, ideje bemutatni az érkezőnek ki kicsoda itten.*
-Isqeha. Ez a fiatalember itt mellettem személyes inasom Eireni Daterea. Ő pedig Borugg Oggufur sámán. Ért az állatok nyelvén és ő is érti úgy vélem a növényeket. Mindketten az Ezüstszilánk Szövetség megbecsült tagjai. Uraim ő pedig Isqeha.
*Egész szépen levezényli a bemutatkozást, sajnos Isqeha másik nevét nem tudja. És mivel a hóhajú mágus ez ideáig (szándékosan) nem fedte fel ki is valójában ideje közölni.*
-Én pedig Worenth Yosden mágusmester vagyok, az Ezüstszilánk Szövetség vezetője.
*Majdnem alvezért mondott.*
-Említetted, hogy mit szeretnél a legjobban... nos kövess kérlek a hátsó kertbe, és csodáld meg a saját szemeddel. Eireni, Borugg! Ha akartok gyertek velünk, vagy várjatok meg itt. Szeretnék majd kipróbálni egy idézés varázslatot Borugg, ehhez kellene majd az egyik kis barátod. *céloz valamelyik állatkájára.* -Ha nem jöttök velünk akkor addig mutasd meg sámánunknak Eireni, hogy miket tanultál már.
*Azzal el is indul a hátsó kertbe Isqeha társaságában, aztán a két szilánk majd eldönti mit csinál addig.*
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 19:27:47
Üzenet elküldve: 2016-05-09 19:27:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Igen, valóban elkalandozik kicsit. Épp csak egy kicsit, szóval nagyon meglepődik, mikor mestere se szó, se beszéd arrébb áll. Mondjuk elég jó oka volt rá, ahogy az elf elnézi.*
~Nem tudom, mikor járt felénk legutóbb ismeretlen, véletlenül erre tévedő vagy éppen konkrétan minket kereső idegenek. De az biztos, hogy amíg ennél a háznál voltam, szinte hetente bővült a tagság. Nem mondhatom, hogy meg vagyok lepve, de azt sem, hogy csodálkoznék rajta. Éppenséggel nem ismerem a saját hírnevünk mértékét sem.~
*Ezt hogy így kigondolta, újabb alak bukkan fel látóterületén belül: Borugg. Az ork. Nos igen, megoszlottak az érzelmek a sámántanonc - vagy mifenének is vallotta magát anno - érkezésekor. De szerencsére a többség sikeresen megbékélt már vele. Legalábbis ahogyan Eireni tudja.
Közelebb lép hát a három fős csoporthoz, de tudatában van annak, hogy elég részletes beszélgetés folyik Worenth és az idegen között, így hát tart egy pár (jó pár) lépésnyi távolságot. Azért a Rinald nevezetű férfi felé vet néhány üdvözlő pillantást, ha az esetleg észrevenné a jelenlétét.
Egyelőre nem is szól semmit, hadd ismerkedjen csak az érdeklődő a Szilánkok új vezérével. Végül is nem ez lenne a legjobb módja jobban megismerni magát a klánt? Szerencsés fiatalember - jobban mondva fél-elf - egy a Rinald, hogy jó időben volt jó helyen.
Amíg ő maga nem vesz részt a diskurzusban, féloldalt elfordul testében, fejét pedig a csoportosulattal ellentétes irányba még jobban elfordítja és befejezi reggel megkezdett és hanyagul félbehagyott fésülködését elülső fürtjein... kézzel.*
*Igen, valóban elkalandozik kicsit. Épp csak egy kicsit, szóval nagyon meglepődik, mikor mestere se szó, se beszéd arrébb áll. Mondjuk elég jó oka volt rá, ahogy az elf elnézi.*
~Nem tudom, mikor járt felénk legutóbb ismeretlen, véletlenül erre tévedő vagy éppen konkrétan minket kereső idegenek. De az biztos, hogy amíg ennél a háznál voltam, szinte hetente bővült a tagság. Nem mondhatom, hogy meg vagyok lepve, de azt sem, hogy csodálkoznék rajta. Éppenséggel nem ismerem a saját hírnevünk mértékét sem.~
*Ezt hogy így kigondolta, újabb alak bukkan fel látóterületén belül: Borugg. Az ork. Nos igen, megoszlottak az érzelmek a sámántanonc - vagy mifenének is vallotta magát anno - érkezésekor. De szerencsére a többség sikeresen megbékélt már vele. Legalábbis ahogyan Eireni tudja.
Közelebb lép hát a három fős csoporthoz, de tudatában van annak, hogy elég részletes beszélgetés folyik Worenth és az idegen között, így hát tart egy pár (jó pár) lépésnyi távolságot. Azért a Rinald nevezetű férfi felé vet néhány üdvözlő pillantást, ha az esetleg észrevenné a jelenlétét.
Egyelőre nem is szól semmit, hadd ismerkedjen csak az érdeklődő a Szilánkok új vezérével. Végül is nem ez lenne a legjobb módja jobban megismerni magát a klánt? Szerencsés fiatalember - jobban mondva fél-elf - egy a Rinald, hogy jó időben volt jó helyen.
Amíg ő maga nem vesz részt a diskurzusban, féloldalt elfordul testében, fejét pedig a csoportosulattal ellentétes irányba még jobban elfordítja és befejezi reggel megkezdett és hanyagul félbehagyott fésülködését elülső fürtjein... kézzel.*
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 17:50:11
Üzenet elküldve: 2016-05-09 17:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Önkéntes Őrjáratozás//
-Hmm igen bonyolult egy dolog, de hát ha valaki egyszer megtanulja, onnantól nem felejti! Úhh már megijedtem, hogy ennyire vészes az orkok helyzete. Hagrar? Érdekes. Nem hallottam a nevét még.
Rendben, keresek egy zugot és elteszem magam holnapra. Kicsit felkavart ez a kukacos téma! A hideg ráz ki attól a helytől! Jó éjt! *Int az Daranelnek, majd eltűnik valahol.*
//Napváltás- Reggel//
*Korán fent volt, és csak késő reggel érkezik vissza Synmirába. Azon belül is megjelenik az épületbe. Már messziről hallja a nevét, és mikor beljebb ér Worenth mestert látja, Erienit (?), és az ismeretlen Rignardot. Az ork nem akar megijeszteni senkit, így először megköszörüli a torkát. Aztán a rekedtes ork hangján megszólal. *
-Üdvözlet! Mester! *Köszön külön Worenthnek, majd közelebb lép. Kezében friss növények. Úgy tűnik valamit gyűjtött az ork. Lehet épp reggelinek valót.*
-Jól hallottam, hogy kerestél? *Néz az őszhajú mágusra, és le is teszi az asztalra a növényeket. Már nem siet sehová, és egész nyugodtnak mondható.*
-Hmm igen bonyolult egy dolog, de hát ha valaki egyszer megtanulja, onnantól nem felejti! Úhh már megijedtem, hogy ennyire vészes az orkok helyzete. Hagrar? Érdekes. Nem hallottam a nevét még.
Rendben, keresek egy zugot és elteszem magam holnapra. Kicsit felkavart ez a kukacos téma! A hideg ráz ki attól a helytől! Jó éjt! *Int az Daranelnek, majd eltűnik valahol.*
//Napváltás- Reggel//
*Korán fent volt, és csak késő reggel érkezik vissza Synmirába. Azon belül is megjelenik az épületbe. Már messziről hallja a nevét, és mikor beljebb ér Worenth mestert látja, Erienit (?), és az ismeretlen Rignardot. Az ork nem akar megijeszteni senkit, így először megköszörüli a torkát. Aztán a rekedtes ork hangján megszólal. *
-Üdvözlet! Mester! *Köszön külön Worenthnek, majd közelebb lép. Kezében friss növények. Úgy tűnik valamit gyűjtött az ork. Lehet épp reggelinek valót.*
-Jól hallottam, hogy kerestél? *Néz az őszhajú mágusra, és le is teszi az asztalra a növényeket. Már nem siet sehová, és egész nyugodtnak mondható.*
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 17:47:08
Üzenet elküldve: 2016-05-09 17:47:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
*Hát, ezen az alkímiás dolgon már Isqeha is gondolkodott eleget. Mert olyan italokat, amilyeneket az artheniori piacon árulnak annyira drágán a bűvösital árusok, ahogy Isqeha meglepődve látta, olyanokat Kimmeri, az idős elf is készített. De neki persze nem volt olyan laboratóriuma, vagy mi, amit az alkímiások használnak. Amilyen laboratóriumot Kai is szeretne magának. Kimmeri ilyesmivel nem foglalkozott. Ő nem alkímiás. Azokat a bűvös, gyógyító főzeteket, amilyeneket a piacon látott, Kimmeri, és Isqeha is el tudja készíteni, ha megvannak a hozzá való mágikus növények. Ismeri a recepteket.*
- Én nem vagyok alkímiás. *Ingatja a fejét.*
- De azokat a színes, bűbájos italokat, amit a piacon drágán árulnak, én is meg tudom főzni. Ismerem a recepteket. De ahhoz olyan ritka növények kellenek, amikbe mágia van belezárva.
- De van egy barátom. Kai. Ő igazi alkímiás. Ővele barátkoztam össze Artheniorban. Ő is ismeri a növényeket. Meg olvasta Kimmeri mester könyvét is. Láttam nála. A Könyvtárba is jár.
*Hát, igazság szerint, Eralil mester, amikor kezdte kapisgálni, hogy Isqeha lehet, hogy fogékony a mágiára, és érdemes lenne megpróbálni tanítani, akart erről beszélni a kertésszel. De addigra a fiúnak már elment a kedve a Namos-háztól. A mester eleve nem engedte, hogy a hátsó kertben bármit ültessen. Aztán meg kiderült, hogy majd úgyis elmennek onnan. Folyton csak terítettek, meg vacsoráztak, meg valakik jöttek. Így Isqeha az erdőből elkedvetlenedve a városi élettől inkább hazatért, vissza az otthonát jelentő apró elf faluba. A fehérköpenyes varázsló szavait Lorewről bizonytalan arccal hallgatja. ~Hát, lehet, hogy így van. De énszerintem inkább sült bolond a szakállas. Nagy baj lehet belőle, hogy olyan jól ért a mágusvarázsláshoz, ha tényleg. Vagy talán a varázslók idővel mind megbolondulnak?!~ üt hirtelen fejébe szöget a gondolat, de hangosan nem mond semmit. Azért lopva végigméri az előtte állót. Igazán, ez itt nem tűnik bolondnak. Eralil mester sem látszott annak, kivéve a növények ügyét. Nos hát, végül is ő nem ismeri Lorewet, és ez az egész nem az ő gondja. Kivéve, ha most, ha tényleg mágiatanulásra adja a fejét, öregkorára majd ő is megbolondul. ~Á, butaság!~
A kertről nem hangzik el semmi, viszont a hóhajú, aki egyre jobban tetszik Isqehának, elkezd a mágiáról beszélni. Isqeha figyel, és meglepetésére sok mindent ért is abból, amit mond a varázslómester.*
- Igen! *lelkesül fel.* - Mindig akkor jön ez a varázsos dolog, ha valami, mérgesség, vagy akarat, vagy hogy nem akarom, hogy valami történjen, így összesűrűsödik bennem! Csak nem tudom uralni!
- Szorgalmas vagyok! *mondja tovább lelkesen. Persze ehhez tudni kell, hogy a fél-elf végtelenül kitartó, és fáradhatatlan, ha olyan dologról van szó, amiben neki magának is kedve telik. Ám ha nem így van, akkor bizony meg kell neki magyarázni a miértet, különben hamarosan leköti az erdő, vagy a zenélés, faragás, a saját kedvére. Arról azonban, hogy vannak víz, föld, levegő és másfajta, különböző varázslatok, mágiaágak, Isqeha most hall először.*
- Nagyon tetszik! *válaszol, miután csendben végighallgatja a hóhajút.*
- De miben különböznek ezek egymástól? Miért így hívják őket? Választani kell? Vagy mind meg lehet tanulni őket, sorban? Mennyi idő, amíg én is nagy varázsló leszek? Mire lehet használni a varázslást? Lehet vele növényeket növeszteni? És hogyan tudok koncentrálni?
*sorolja sorban, egymás után mind, ami csak eszébe jut.*
- Te is nagy varázslómester vagy?
*kérdezi még, de biztos benne. Másképp honnan tudna ennyi mindent a hóhajú a mágusvarázslásról? Milyen jól elmondta a lényeget!*
*Hát, ezen az alkímiás dolgon már Isqeha is gondolkodott eleget. Mert olyan italokat, amilyeneket az artheniori piacon árulnak annyira drágán a bűvösital árusok, ahogy Isqeha meglepődve látta, olyanokat Kimmeri, az idős elf is készített. De neki persze nem volt olyan laboratóriuma, vagy mi, amit az alkímiások használnak. Amilyen laboratóriumot Kai is szeretne magának. Kimmeri ilyesmivel nem foglalkozott. Ő nem alkímiás. Azokat a bűvös, gyógyító főzeteket, amilyeneket a piacon látott, Kimmeri, és Isqeha is el tudja készíteni, ha megvannak a hozzá való mágikus növények. Ismeri a recepteket.*
- Én nem vagyok alkímiás. *Ingatja a fejét.*
- De azokat a színes, bűbájos italokat, amit a piacon drágán árulnak, én is meg tudom főzni. Ismerem a recepteket. De ahhoz olyan ritka növények kellenek, amikbe mágia van belezárva.
- De van egy barátom. Kai. Ő igazi alkímiás. Ővele barátkoztam össze Artheniorban. Ő is ismeri a növényeket. Meg olvasta Kimmeri mester könyvét is. Láttam nála. A Könyvtárba is jár.
*Hát, igazság szerint, Eralil mester, amikor kezdte kapisgálni, hogy Isqeha lehet, hogy fogékony a mágiára, és érdemes lenne megpróbálni tanítani, akart erről beszélni a kertésszel. De addigra a fiúnak már elment a kedve a Namos-háztól. A mester eleve nem engedte, hogy a hátsó kertben bármit ültessen. Aztán meg kiderült, hogy majd úgyis elmennek onnan. Folyton csak terítettek, meg vacsoráztak, meg valakik jöttek. Így Isqeha az erdőből elkedvetlenedve a városi élettől inkább hazatért, vissza az otthonát jelentő apró elf faluba. A fehérköpenyes varázsló szavait Lorewről bizonytalan arccal hallgatja. ~Hát, lehet, hogy így van. De énszerintem inkább sült bolond a szakállas. Nagy baj lehet belőle, hogy olyan jól ért a mágusvarázsláshoz, ha tényleg. Vagy talán a varázslók idővel mind megbolondulnak?!~ üt hirtelen fejébe szöget a gondolat, de hangosan nem mond semmit. Azért lopva végigméri az előtte állót. Igazán, ez itt nem tűnik bolondnak. Eralil mester sem látszott annak, kivéve a növények ügyét. Nos hát, végül is ő nem ismeri Lorewet, és ez az egész nem az ő gondja. Kivéve, ha most, ha tényleg mágiatanulásra adja a fejét, öregkorára majd ő is megbolondul. ~Á, butaság!~
A kertről nem hangzik el semmi, viszont a hóhajú, aki egyre jobban tetszik Isqehának, elkezd a mágiáról beszélni. Isqeha figyel, és meglepetésére sok mindent ért is abból, amit mond a varázslómester.*
- Igen! *lelkesül fel.* - Mindig akkor jön ez a varázsos dolog, ha valami, mérgesség, vagy akarat, vagy hogy nem akarom, hogy valami történjen, így összesűrűsödik bennem! Csak nem tudom uralni!
- Szorgalmas vagyok! *mondja tovább lelkesen. Persze ehhez tudni kell, hogy a fél-elf végtelenül kitartó, és fáradhatatlan, ha olyan dologról van szó, amiben neki magának is kedve telik. Ám ha nem így van, akkor bizony meg kell neki magyarázni a miértet, különben hamarosan leköti az erdő, vagy a zenélés, faragás, a saját kedvére. Arról azonban, hogy vannak víz, föld, levegő és másfajta, különböző varázslatok, mágiaágak, Isqeha most hall először.*
- Nagyon tetszik! *válaszol, miután csendben végighallgatja a hóhajút.*
- De miben különböznek ezek egymástól? Miért így hívják őket? Választani kell? Vagy mind meg lehet tanulni őket, sorban? Mennyi idő, amíg én is nagy varázsló leszek? Mire lehet használni a varázslást? Lehet vele növényeket növeszteni? És hogyan tudok koncentrálni?
*sorolja sorban, egymás után mind, ami csak eszébe jut.*
- Te is nagy varázslómester vagy?
*kérdezi még, de biztos benne. Másképp honnan tudna ennyi mindent a hóhajú a mágusvarázslásról? Milyen jól elmondta a lényeget!*
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 15:22:41
Üzenet elküldve: 2016-05-09 15:22:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Kicsit elveszíti a fonalat mikor a Namos ház emlegetése után feljön a medve, mert az összefüggés kicsit elveszett de sebaj.*
-Nekem Synmiran kívül a Templom a kedvencem, de igen a Piac sem rossz... megkaphatsz mindent, csak legyen elég arany az erszényedben. Mostanság már ritkábban járok be a város szívébe.
*Igazából ami kell az itt is megvan, általában akkor teszi ki a környékről a lábát ha mágiát megy tanulni, ami mostanában elég ritka.*
-Kenőcsök, főzetek... hmmm. Az bizony mindig elkél, ha maga a híres neves Kimmeri tanított akkor biztosan érted a dolgodat. Emellett értesz az alkímiához is, vagy távol áll a két tudomány egymástól?
*Szöget üt a hóhajú mágus fejében a gondolat, hogy ez a fiatalember lehetne az új gyógyító. Ért a növényekhez, nem is akárkitől tanult, egy kis mágiával megfűszerezve igazán csodás kombinációt alkotna... az esetleges alkímiás ismeretek lennének a hab a tortán.*
-Hát ha te nem is tudtad, de a mesterednek már régen fel kellett volna ismerni és bevezetni a mágia és a varázslás világába.
*Mondjuk azt azért nem hiszi, hogy mindenáron rá akarták erőszakolni a kertet, bár sosem lehet tudni. Néha azért a tanoncoknak fel kell hívniuk magukra a mesterek figyelmét, és talán Isqeha erre nem volt képes... vagy csak tényleg elege volt és kész.*
-Nem tudom, hogy csúnyának számít e kinek hogy... szakállasnak szakállas, de nem tartom olyan öregnek. Igen talán kissé bolondnak tűnhet Lorew, de egészen jó beszélgetőpartner ha megnyílik.
*Ha Isqeha kertre vágyik itt a hátsó kert, na meg aztán egy ilyen erdős területen semmi sem szab határt a különféle gyógynövények termesztéséhez... egyszóval kertészkedésre van bőven hely.*
-Nos akkor elmondok pár dolgot a mágiáról, ha eddig senki sem vezetett még bele. Először is nem árt tudni, hogy a mágia tiszta tudomány és semmiképpen sem vallás. A mágia egy afféle energiaforrás, ami megtalálható az élőlényekben és az alapelemekben is egyaránt... a mágus ezekből az energiákból merít és formázza, hogy aztán varázslások formájában felhasználhassa. Ennek segítségével lehet uralni az elemeket, és dacolni mindenféle természeti és fizikai törvényekkel. Ez a tudomány viszont kitartást, szorgalmat, és odaadást kíván, mert a mágia útjai rögösek és kifürkészhetetlenek, és sok akadályon kell átküzdeni magad mire eléred a kívánt eredményeket. A varázslatokat meg kell ismerni, tudni kell mire valók, hogy minden helyzetben a legkézenfekvőbb megoldást válaszd, és tudjad mire hogyan kell válaszolni. A varázslatok ágakba vannak csoportosítva: víz, tűz, föld, levegő, nap, hold, illetve vannak az ágfüggetlen varázslatok. Például amit te varázsoltál az egy ágfüggetlen varázslat. A mindent körülölelő mágikus erőből csak úgy vagy képes meríteni, ha megtanulod megfelelően koncentrálni az energiát, tehát van mágia affinitásod. Mivel az imént végrehajtottál egy varázslatot így van érzéked ehhez, és az alapok már mind a rendelkezésedre állnak. Mit szólsz az eddig elhangzottakhoz?
*Kicsit elveszíti a fonalat mikor a Namos ház emlegetése után feljön a medve, mert az összefüggés kicsit elveszett de sebaj.*
-Nekem Synmiran kívül a Templom a kedvencem, de igen a Piac sem rossz... megkaphatsz mindent, csak legyen elég arany az erszényedben. Mostanság már ritkábban járok be a város szívébe.
*Igazából ami kell az itt is megvan, általában akkor teszi ki a környékről a lábát ha mágiát megy tanulni, ami mostanában elég ritka.*
-Kenőcsök, főzetek... hmmm. Az bizony mindig elkél, ha maga a híres neves Kimmeri tanított akkor biztosan érted a dolgodat. Emellett értesz az alkímiához is, vagy távol áll a két tudomány egymástól?
*Szöget üt a hóhajú mágus fejében a gondolat, hogy ez a fiatalember lehetne az új gyógyító. Ért a növényekhez, nem is akárkitől tanult, egy kis mágiával megfűszerezve igazán csodás kombinációt alkotna... az esetleges alkímiás ismeretek lennének a hab a tortán.*
-Hát ha te nem is tudtad, de a mesterednek már régen fel kellett volna ismerni és bevezetni a mágia és a varázslás világába.
*Mondjuk azt azért nem hiszi, hogy mindenáron rá akarták erőszakolni a kertet, bár sosem lehet tudni. Néha azért a tanoncoknak fel kell hívniuk magukra a mesterek figyelmét, és talán Isqeha erre nem volt képes... vagy csak tényleg elege volt és kész.*
-Nem tudom, hogy csúnyának számít e kinek hogy... szakállasnak szakállas, de nem tartom olyan öregnek. Igen talán kissé bolondnak tűnhet Lorew, de egészen jó beszélgetőpartner ha megnyílik.
*Ha Isqeha kertre vágyik itt a hátsó kert, na meg aztán egy ilyen erdős területen semmi sem szab határt a különféle gyógynövények termesztéséhez... egyszóval kertészkedésre van bőven hely.*
-Nos akkor elmondok pár dolgot a mágiáról, ha eddig senki sem vezetett még bele. Először is nem árt tudni, hogy a mágia tiszta tudomány és semmiképpen sem vallás. A mágia egy afféle energiaforrás, ami megtalálható az élőlényekben és az alapelemekben is egyaránt... a mágus ezekből az energiákból merít és formázza, hogy aztán varázslások formájában felhasználhassa. Ennek segítségével lehet uralni az elemeket, és dacolni mindenféle természeti és fizikai törvényekkel. Ez a tudomány viszont kitartást, szorgalmat, és odaadást kíván, mert a mágia útjai rögösek és kifürkészhetetlenek, és sok akadályon kell átküzdeni magad mire eléred a kívánt eredményeket. A varázslatokat meg kell ismerni, tudni kell mire valók, hogy minden helyzetben a legkézenfekvőbb megoldást válaszd, és tudjad mire hogyan kell válaszolni. A varázslatok ágakba vannak csoportosítva: víz, tűz, föld, levegő, nap, hold, illetve vannak az ágfüggetlen varázslatok. Például amit te varázsoltál az egy ágfüggetlen varázslat. A mindent körülölelő mágikus erőből csak úgy vagy képes meríteni, ha megtanulod megfelelően koncentrálni az energiát, tehát van mágia affinitásod. Mivel az imént végrehajtottál egy varázslatot így van érzéked ehhez, és az alapok már mind a rendelkezésedre állnak. Mit szólsz az eddig elhangzottakhoz?
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 14:36:51
Üzenet elküldve: 2016-05-09 14:36:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
*Isqeha csodálkozva pillant a hóhajúra. Kai, az alkimista fiú kivételével eddig senkivel sem találkozott, amióta eljött otthonról, aki a növényekről hasonlóan beszélt volna.*
- Ez így van! *élénkül meg egészen, ahogy a fehérköpenyes varázslót hallgatja. Arra is élénken bólogat, amikor Eralil Namosról esik szó.*
- Igen. Ott voltam! A Namos-házban. De nem sok napot. Furcsa volt. Az egész. A gazdag emberek negyede. Nem éreztem ott jól magam.
- Véletlen kerültem le annyira délnek. A medve miatt volt az egész. Előtte még sohasem jártam Artheniorban.
- De a Piac, az tetszett! *mondja lelkesen.*
- Hát, a gyógyítás is. *válaszol aztán.* - Mert ismerem a gyógyító meg a mágikus füveket. Nagyon szeretem az erdőt! Kenőcsöket meg főzeteket is tudok készíteni. Kimmeri megtanított rá.
*Aztán gondolkodik egy kicsit a "balgaságon."*
- Én nem tudtam. Nem tudtam akkor még, hogy ez az. Mágusvarázslás. Csak néha történik velem. Az előbb is, hogy ilyen tiszta lettem.
*Néz a ruhájára.*
- Vagy mikor az erdőben ordítottam.
- Lehet, erről akart velem beszélni a mester. Mert akart velem beszélni. Csak aztán eljöttem. Vagyis *pontosít az őszinteség kedvéért* - nem mentem vissza. Már nem volt kedvem a kertészséghez.
- Lorew Mazoral. *Gondolkodik kicsit, igyekszik visszaemlékezni, de aztán a fejét rázza.* - Csak Mae-t, a szakácsnőt ismertem közelebbről, meg a vöröshajú lányt. Rhebosse-t. A cselédrészen. *Aztán valami eszébe jut. Amikor bekötözte a vérző szakállast. A kiabálót. Aki reggel beállított a tündérrel. Neki mondta a mester akkor, hogy Lorew. Hát, Isqeha bizonytalan abban, hogy rendes fickó-e. Már ha egyre gondolnak. Az a reggel szörnyű volt!* - Csúnya, szakállas, öreg? A mester azt mondta, kötözzem be. Mert csupa vér volt. Egyik reggel jött. Rugdosta az ajtót. Nagyon... bolondnak nézett ki. *mondja egyszerűen.* - Őt szólította Lorewnek Eralil mester. De igazából én nem ismerem.
- A beszélést szeretném. Olyan nagyon jól nem tudok olvasni. *mondja még.*
- De legjobban azt szeretném *ragyog fel* - ha itt lehetne csinálni egy hasznos kertet. Mert a Namos-házban *biggyeszti le a száját* - nem lehetett.
*Isqeha csodálkozva pillant a hóhajúra. Kai, az alkimista fiú kivételével eddig senkivel sem találkozott, amióta eljött otthonról, aki a növényekről hasonlóan beszélt volna.*
- Ez így van! *élénkül meg egészen, ahogy a fehérköpenyes varázslót hallgatja. Arra is élénken bólogat, amikor Eralil Namosról esik szó.*
- Igen. Ott voltam! A Namos-házban. De nem sok napot. Furcsa volt. Az egész. A gazdag emberek negyede. Nem éreztem ott jól magam.
- Véletlen kerültem le annyira délnek. A medve miatt volt az egész. Előtte még sohasem jártam Artheniorban.
- De a Piac, az tetszett! *mondja lelkesen.*
- Hát, a gyógyítás is. *válaszol aztán.* - Mert ismerem a gyógyító meg a mágikus füveket. Nagyon szeretem az erdőt! Kenőcsöket meg főzeteket is tudok készíteni. Kimmeri megtanított rá.
*Aztán gondolkodik egy kicsit a "balgaságon."*
- Én nem tudtam. Nem tudtam akkor még, hogy ez az. Mágusvarázslás. Csak néha történik velem. Az előbb is, hogy ilyen tiszta lettem.
*Néz a ruhájára.*
- Vagy mikor az erdőben ordítottam.
- Lehet, erről akart velem beszélni a mester. Mert akart velem beszélni. Csak aztán eljöttem. Vagyis *pontosít az őszinteség kedvéért* - nem mentem vissza. Már nem volt kedvem a kertészséghez.
- Lorew Mazoral. *Gondolkodik kicsit, igyekszik visszaemlékezni, de aztán a fejét rázza.* - Csak Mae-t, a szakácsnőt ismertem közelebbről, meg a vöröshajú lányt. Rhebosse-t. A cselédrészen. *Aztán valami eszébe jut. Amikor bekötözte a vérző szakállast. A kiabálót. Aki reggel beállított a tündérrel. Neki mondta a mester akkor, hogy Lorew. Hát, Isqeha bizonytalan abban, hogy rendes fickó-e. Már ha egyre gondolnak. Az a reggel szörnyű volt!* - Csúnya, szakállas, öreg? A mester azt mondta, kötözzem be. Mert csupa vér volt. Egyik reggel jött. Rugdosta az ajtót. Nagyon... bolondnak nézett ki. *mondja egyszerűen.* - Őt szólította Lorewnek Eralil mester. De igazából én nem ismerem.
- A beszélést szeretném. Olyan nagyon jól nem tudok olvasni. *mondja még.*
- De legjobban azt szeretném *ragyog fel* - ha itt lehetne csinálni egy hasznos kertet. Mert a Namos-házban *biggyeszti le a száját* - nem lehetett.
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 13:25:46
Üzenet elküldve: 2016-05-09 13:25:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Bizony szép tudomány a herbalizmus, vastagon a tudomány ágát képezi, nem is csodálja, hogy Kimmeri könyvet írt a tudásáról. Egyrészről jó kis lexikon lehet saját magának is, hogy ne kelljen mindent fejben tartania, másrészről meg egy kidolgozott növényhatározó főleg ha képek is színesítik bizony nem olcsó mulatság.*
-Mindent tudni a növényekről bizony hasznos dolog. Hiszen mindnek van valamilyen hatása a szervezetre, meg különbözőképpen kell őket elkészíteni hol ilyen, hol olyan arányban.
*Bár ez nem nagy újdonság, ezt általánosságba véve bárki képes meghatározni.
Szemöldökét kicsit összevonja Isqeha szavaira, mert sejteni véli melyik is az a rend.*
-Akkor te bizonyára Eralil Namos mágusrendjére gondolsz.
*Eralilon és Lorewen kívül nem találkozott még Ellentétek Rendje taggal (vagy volt taggal) főleg nem itt Synmiran... sőt bizonyára egy rendtag sem tett még itt tiszteletét.*
-Értem... és megkérdezhetem, hogy a kertészkedésen kívül volt valami más feladatod? Mert balgaság lenne egy mágiára fogékony fiatalembert "elpazarolni" kizárólag a kertészeti munkákra.
*Hallott Lorewtől is egy-két dolgot a rendjük működéséről, és meg is van róla a véleménye, de nem kenyere becsmérelni egy másik mágusszövetséget, avagy rendet.*
-Javíts ki ha tévedek, de úgy veszem ki a szavaidból, hogy ott nem tanítottak téged mágusvarázslásra, avagy nem eleget. *pillant megerősítésre vagy megcáfolásra várva. Így kissé érdekesebb a történet, és lehet is valami abban amit Worenth mond, hiszen ha minden jól menne miért jönne el pont ide tanulni? Valami hibádzik a dologban.*
-Az Ezüstszilánkok mi vagyunk, akik eme mesés helyen élünk. *hordozza végig tekintetét a környezeten... nem tudja megunni. Ezek szerint a helyről értesült a fiú de a névről nem... ez is kissé fura.*
-Ismered Lorew Mazoralt? Ő is Eralil rendjének tagja. Volt szerencsém találkozni vele és hosszasan beszélgetni... egész rendes fickó, és jól ért a mágiához. Szeretnéd, ha beszélnék neked a mágiáról? Jobb ha hallod mintha adok egy könyvet és azt bújod.
*Bizony szép tudomány a herbalizmus, vastagon a tudomány ágát képezi, nem is csodálja, hogy Kimmeri könyvet írt a tudásáról. Egyrészről jó kis lexikon lehet saját magának is, hogy ne kelljen mindent fejben tartania, másrészről meg egy kidolgozott növényhatározó főleg ha képek is színesítik bizony nem olcsó mulatság.*
-Mindent tudni a növényekről bizony hasznos dolog. Hiszen mindnek van valamilyen hatása a szervezetre, meg különbözőképpen kell őket elkészíteni hol ilyen, hol olyan arányban.
*Bár ez nem nagy újdonság, ezt általánosságba véve bárki képes meghatározni.
Szemöldökét kicsit összevonja Isqeha szavaira, mert sejteni véli melyik is az a rend.*
-Akkor te bizonyára Eralil Namos mágusrendjére gondolsz.
*Eralilon és Lorewen kívül nem találkozott még Ellentétek Rendje taggal (vagy volt taggal) főleg nem itt Synmiran... sőt bizonyára egy rendtag sem tett még itt tiszteletét.*
-Értem... és megkérdezhetem, hogy a kertészkedésen kívül volt valami más feladatod? Mert balgaság lenne egy mágiára fogékony fiatalembert "elpazarolni" kizárólag a kertészeti munkákra.
*Hallott Lorewtől is egy-két dolgot a rendjük működéséről, és meg is van róla a véleménye, de nem kenyere becsmérelni egy másik mágusszövetséget, avagy rendet.*
-Javíts ki ha tévedek, de úgy veszem ki a szavaidból, hogy ott nem tanítottak téged mágusvarázslásra, avagy nem eleget. *pillant megerősítésre vagy megcáfolásra várva. Így kissé érdekesebb a történet, és lehet is valami abban amit Worenth mond, hiszen ha minden jól menne miért jönne el pont ide tanulni? Valami hibádzik a dologban.*
-Az Ezüstszilánkok mi vagyunk, akik eme mesés helyen élünk. *hordozza végig tekintetét a környezeten... nem tudja megunni. Ezek szerint a helyről értesült a fiú de a névről nem... ez is kissé fura.*
-Ismered Lorew Mazoralt? Ő is Eralil rendjének tagja. Volt szerencsém találkozni vele és hosszasan beszélgetni... egész rendes fickó, és jól ért a mágiához. Szeretnéd, ha beszélnék neked a mágiáról? Jobb ha hallod mintha adok egy könyvet és azt bújod.
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 12:43:59
Üzenet elküldve: 2016-05-09 12:43:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
- Herbalista! Mindent tud a növényekről! Könyvet is írt róluk. *válaszol.*
- De ő nem mágiás varázsló.
*teszi hozzá a pontosítás kedvéért, és megrázza még a fejét is. A saját szemével látta ő azt, hogy egy nagy varázsló egyetlen pillanat alatt képes begyógyítani egy olyan sebet, ami Kimmeri kenőcseitől és kezelésétől, bármennyire ügyes gyógyító mester is az öreg, két hatba is bele telne, míg ugyanúgy, heg nélkül eltűnne. Dehát a Nagy Hegylánc keleti oldalán lévő eldugott erdei településekre fenn északon ritkán vetődik nagyhatalmú varázsló, olyan, aki gyógyítani is tudna. Aztán a hóhajú öreg alaposan végignézi, és ő is észreveszi, hogy megint összerendeződött, kisimult rajta minden. A hosszú mondatokból, amit azután hall, a mágustanonc, a nyugalom és béke szigete, meg a tudomány kacskaringós útvonala az, ami mélyen beleragad az elméjébe. A bölcs és biztató szavakra hálásan mosolyodik el, a kérdésekre azonban csak a fejét rázza.*
- Nem sokat tudok.
*mondja újra szégyenkezve.*
- Voltam más varázslóknál. A levegővárosban. Artheniorban. Varázslórend.
*Jut eszébe, hogy hívták.*
- De ott én kertész voltam. Mert szeretem a növényeket. Pénzt kaptam érte.
- Ezüstszilánkok név? *bámul el a másik kérdésre. A fejét rázza. Nem tud ezüstszilánkokról. Nem is érti a kérdést.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.09 12:45:11
- Herbalista! Mindent tud a növényekről! Könyvet is írt róluk. *válaszol.*
- De ő nem mágiás varázsló.
*teszi hozzá a pontosítás kedvéért, és megrázza még a fejét is. A saját szemével látta ő azt, hogy egy nagy varázsló egyetlen pillanat alatt képes begyógyítani egy olyan sebet, ami Kimmeri kenőcseitől és kezelésétől, bármennyire ügyes gyógyító mester is az öreg, két hatba is bele telne, míg ugyanúgy, heg nélkül eltűnne. Dehát a Nagy Hegylánc keleti oldalán lévő eldugott erdei településekre fenn északon ritkán vetődik nagyhatalmú varázsló, olyan, aki gyógyítani is tudna. Aztán a hóhajú öreg alaposan végignézi, és ő is észreveszi, hogy megint összerendeződött, kisimult rajta minden. A hosszú mondatokból, amit azután hall, a mágustanonc, a nyugalom és béke szigete, meg a tudomány kacskaringós útvonala az, ami mélyen beleragad az elméjébe. A bölcs és biztató szavakra hálásan mosolyodik el, a kérdésekre azonban csak a fejét rázza.*
- Nem sokat tudok.
*mondja újra szégyenkezve.*
- Voltam más varázslóknál. A levegővárosban. Artheniorban. Varázslórend.
*Jut eszébe, hogy hívták.*
- De ott én kertész voltam. Mert szeretem a növényeket. Pénzt kaptam érte.
- Ezüstszilánkok név? *bámul el a másik kérdésre. A fejét rázza. Nem tud ezüstszilánkokról. Nem is érti a kérdést.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.09 12:45:11
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 11:49:48
Üzenet elküldve: 2016-05-09 11:49:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Igyekszik megerőltetni agyát, hogy egy kósza gondolatfoszlányt keressen a névről, de semmi.*
-Nem vagyok nagyon járatos a gyógyításban, ezért is lehet ismeretlen számomra a név. Mágiával vagy herbalista módszerekkel gyógyít?
*A legjobb talán a mindkettővel. Látható a fiú zavarodottsága, de ezt a hóhajú mágusmester már megszokta, eleinte szinte mindenki meg van illetődve a jelenlététől... talán Kriyon volt az aki nem. Az erdei mágusok kifejezés nem teljesen helyénvaló, mert így olyan elfesen hangzik, bár lényegében az erdőben élnek.*
-Jól hallotta. *bólogat. Vajon ha róluk hallott egy nagyon híres gyógyító és elmondta annak a fiúnak, akkor Kagan birodalmának mekkora híre lehet Lanawin szerte? Isqeha úgy tűnik nem csak messziről csodálta már a mágiát, hiszen be is mutat rögvest egy varázslatot.*
-Áh a makulátlan elegancia... szóval ez az a furcsa amiről beszéltél. Sokan tartják a mágusokat, varázslókat furcsa és misztikus szerzeteknek.
~Ez a Kimmeri többet tud rólunk mint kellene.~
-Úgy vélem jobb hely nincs is a környéken ha varázslatok tanításáról és mágustanoncok kiképzéséről van szó, mint Synmira. A hely varázslatossága kiváló meditációs lehetőségeket nyújt, a nyugalom és békesség "szigete" vagyunk. Furcsának és talán különcnek érzed magad a mágiára fogékonyságod miatt mint a többiek... ezen valamennyien átestünk. De ne érezd magad kellemetlenül ez miatt, ugyanis egy csodás ajándék a tiéd amivel a sors megjutalmazott! A különös bizsergés, a furcsa késztetések, az olvasás és tanulás iránti kimeríthetetlen vágy, az új információk rohamos befogadása ez mind mind a tudomány kacskaringós útvonala. Mondd Isqeha mi az amit már tudsz a mágiáról? És az Ezüstszilánkok név mennyire cseng ismerősen?
*Igyekszik megerőltetni agyát, hogy egy kósza gondolatfoszlányt keressen a névről, de semmi.*
-Nem vagyok nagyon járatos a gyógyításban, ezért is lehet ismeretlen számomra a név. Mágiával vagy herbalista módszerekkel gyógyít?
*A legjobb talán a mindkettővel. Látható a fiú zavarodottsága, de ezt a hóhajú mágusmester már megszokta, eleinte szinte mindenki meg van illetődve a jelenlététől... talán Kriyon volt az aki nem. Az erdei mágusok kifejezés nem teljesen helyénvaló, mert így olyan elfesen hangzik, bár lényegében az erdőben élnek.*
-Jól hallotta. *bólogat. Vajon ha róluk hallott egy nagyon híres gyógyító és elmondta annak a fiúnak, akkor Kagan birodalmának mekkora híre lehet Lanawin szerte? Isqeha úgy tűnik nem csak messziről csodálta már a mágiát, hiszen be is mutat rögvest egy varázslatot.*
-Áh a makulátlan elegancia... szóval ez az a furcsa amiről beszéltél. Sokan tartják a mágusokat, varázslókat furcsa és misztikus szerzeteknek.
~Ez a Kimmeri többet tud rólunk mint kellene.~
-Úgy vélem jobb hely nincs is a környéken ha varázslatok tanításáról és mágustanoncok kiképzéséről van szó, mint Synmira. A hely varázslatossága kiváló meditációs lehetőségeket nyújt, a nyugalom és békesség "szigete" vagyunk. Furcsának és talán különcnek érzed magad a mágiára fogékonyságod miatt mint a többiek... ezen valamennyien átestünk. De ne érezd magad kellemetlenül ez miatt, ugyanis egy csodás ajándék a tiéd amivel a sors megjutalmazott! A különös bizsergés, a furcsa késztetések, az olvasás és tanulás iránti kimeríthetetlen vágy, az új információk rohamos befogadása ez mind mind a tudomány kacskaringós útvonala. Mondd Isqeha mi az amit már tudsz a mágiáról? És az Ezüstszilánkok név mennyire cseng ismerősen?
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 11:28:37
Üzenet elküldve: 2016-05-09 11:28:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel //
*~Nem ismeri. Nem ismeri Kimmerit.~*
- Ő nagy gyógyító. Mindenki ismeri.
*Legalábbis Isqehának ez mély, megingathatatlan meggyőződése. Hiszen az idős elf mesterhez távoli vidékekről is érkeztek a tudásáért, még Pirtianesből, sőt délről, Artheniorból is. A könyvét, amit írt a mágikus növényekről, lám, még Kai is magánál hordta. Az erdei mágusokhoz pedig bizony Kimmeri küldte a félelfet, bár olyan sokat, igaz, ami igaz, ő sem tudott róluk. Az pedig, hogy pontosan mit is szeretne tanulni, nehéz kérdés, maga Isqeha sem tudja.*
- Én *köszörüli meg a torkát, közben ránt egyet-egyet a felsőjén zavarában, és lesimítja a tenyerével a ráncokat, hátha sikerül elfogadhatóbb külsőt öltenie a fehérköpenyes, tiszteletreméltó öreg előtt a hatnapos út után. Közben megint elfogja az a furcsa érzés, mintha megpördülne vele a világ egy pillanatra! Meg is szédül.*
- Az erdei mágusokhoz jöttem! *böki ki végül bátran.*
- Kimmeri azt hallotta, a Nagy Folyótól délre élnek. A gázlón túl. Azért, mert *itt azért elbizonytalanodik. Mert mi van, ha ő nem is olyan? Nem is olyan mágiás? Csak kertész... De aztán újra nekilódul.*
- Azért, mert... mert néha furcsákat csinálok.
*mondja szégyellősen.*
- Kimmeri azt mondta
*itt kicsit elhalkul a hangja*
- hogy itt megtanítanak engem is. Igazából. A mágusvarázslásra.
*Reménykedve néz az öregre. Valaki végre talán elmagyarázza neki, mi történik vele.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.09 11:59:02
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*~Nem ismeri. Nem ismeri Kimmerit.~*
- Ő nagy gyógyító. Mindenki ismeri.
*Legalábbis Isqehának ez mély, megingathatatlan meggyőződése. Hiszen az idős elf mesterhez távoli vidékekről is érkeztek a tudásáért, még Pirtianesből, sőt délről, Artheniorból is. A könyvét, amit írt a mágikus növényekről, lám, még Kai is magánál hordta. Az erdei mágusokhoz pedig bizony Kimmeri küldte a félelfet, bár olyan sokat, igaz, ami igaz, ő sem tudott róluk. Az pedig, hogy pontosan mit is szeretne tanulni, nehéz kérdés, maga Isqeha sem tudja.*
- Én *köszörüli meg a torkát, közben ránt egyet-egyet a felsőjén zavarában, és lesimítja a tenyerével a ráncokat, hátha sikerül elfogadhatóbb külsőt öltenie a fehérköpenyes, tiszteletreméltó öreg előtt a hatnapos út után. Közben megint elfogja az a furcsa érzés, mintha megpördülne vele a világ egy pillanatra! Meg is szédül.*
- Az erdei mágusokhoz jöttem! *böki ki végül bátran.*
- Kimmeri azt hallotta, a Nagy Folyótól délre élnek. A gázlón túl. Azért, mert *itt azért elbizonytalanodik. Mert mi van, ha ő nem is olyan? Nem is olyan mágiás? Csak kertész... De aztán újra nekilódul.*
- Azért, mert... mert néha furcsákat csinálok.
*mondja szégyellősen.*
- Kimmeri azt mondta
*itt kicsit elhalkul a hangja*
- hogy itt megtanítanak engem is. Igazából. A mágusvarázslásra.
*Reménykedve néz az öregre. Valaki végre talán elmagyarázza neki, mi történik vele.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.09 11:59:02
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-09 10:51:14
Üzenet elküldve: 2016-05-09 10:51:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Eirenivel gyakran előfordul, hogy sokkal mélyebben kalandozik el a gondolatai sokaságában mint kellene, éppen ezért a hóhajú tekintete inkább az új jövevény felé irányul. Restelli, de a távolság miatt nem tudja megítélni, hogy férfi avagy nő közelít e feléjük. Látszik rajta, hogy nézelődik ami egyáltalán nem meglepő, mivel aki még sosem járt errefelé általában elcsodálkozik az Ezüstszilánk Szövetség otthonán... tényleg káprázatos.
Amikor az érkező megszólal akkor már a hangjából rögtön megítéli, hogy egy fiú az aki érkezik, mégpedig elég fiatalnak tűnik.*
-Üdvözöllek Isqeha!
*Egész biztos benne, hogy ez a fiú még sosem járt Synmira földjén.*
-Ezek szerint a messzi északról... nagy utat tettél meg ideáig fiú. Nem ismerem Kimmerit, ugyanakkor nem mondott butaságot. *mosolyodik el.* -És mondd csak Isqeha... kifejezetten ide érkeztél hozzánk a messzi északról?
*Abban biztos, hogy a fiú nem ott hallott a szilánkokról, azon teljes mértékben meglepődne még Worenth is, ha ekkora hírnévre tettek volna szert olyan távoli vidékeken is.*
-És mi az amit tanulni szeretnél? Mit mondtak itt mit tanítanak?
*Eirenivel gyakran előfordul, hogy sokkal mélyebben kalandozik el a gondolatai sokaságában mint kellene, éppen ezért a hóhajú tekintete inkább az új jövevény felé irányul. Restelli, de a távolság miatt nem tudja megítélni, hogy férfi avagy nő közelít e feléjük. Látszik rajta, hogy nézelődik ami egyáltalán nem meglepő, mivel aki még sosem járt errefelé általában elcsodálkozik az Ezüstszilánk Szövetség otthonán... tényleg káprázatos.
Amikor az érkező megszólal akkor már a hangjából rögtön megítéli, hogy egy fiú az aki érkezik, mégpedig elég fiatalnak tűnik.*
-Üdvözöllek Isqeha!
*Egész biztos benne, hogy ez a fiú még sosem járt Synmira földjén.*
-Ezek szerint a messzi északról... nagy utat tettél meg ideáig fiú. Nem ismerem Kimmerit, ugyanakkor nem mondott butaságot. *mosolyodik el.* -És mondd csak Isqeha... kifejezetten ide érkeztél hozzánk a messzi északról?
*Abban biztos, hogy a fiú nem ott hallott a szilánkokról, azon teljes mértékben meglepődne még Worenth is, ha ekkora hírnévre tettek volna szert olyan távoli vidékeken is.*
-És mi az amit tanulni szeretnél? Mit mondtak itt mit tanítanak?
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-08 13:32:58
Üzenet elküldve: 2016-05-08 13:32:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Útkeresés //
*Az ösvény tovább kanyarog, le, dél felé. A gázlót már jó ideje elhagyta. Az erdő itt is csodálatos, de most már nem áll meg minden tisztáson, minden faóriás tövében, minden virágzó erdei liget mellett, hogy alaposan elbámészkodjon, ahogy végig az út során. Jóval több mint egy hat óta van úton. Talán nemsokára már odaér az erdei mágusokhoz. Azt azért észreveszi, hogy a növények bujábbak, az erdő sokkal párásabb, az egész táj dúsabb és virágzóbb, mint fenn északon. Azon morfondírozik, hogy sok olyan növény is nőhet itt, amivel valamivel fentebb, a város környékén, vagy odafenn északon nem is lehet találkozni. ~A fehér ösvény!~ jut azonnal eszébe, amikor a fehér kavicsokkal kiszórt ösvényt meglátja. ~Erről beszélt!~ A lába ráfordul az ösvényre, és elindul a nyomán. Azért még jó ideig halad a sűrűben, amíg elér a tisztáshoz. A látvány, ami fogadja, egészen lenyűgözi. Egy ideig megáll, bámészkodik, aztán újra, csak megindul, a bejáratot keresve. Előbb utóbb majd csak belebotlik valakibe! Ha így áll a dolog, akárki legyen is az, kíváncsian, bámészan néz, de azért persze tisztában van az illendőséggel, így aztán kibök egy köszönést is.* - Én... üdvözöllek. Isqeha vagyok. Északról jöttem. Nem a városból. Szóval... Kimmeri azt mondta, itten tanulhatok.
*Az ösvény tovább kanyarog, le, dél felé. A gázlót már jó ideje elhagyta. Az erdő itt is csodálatos, de most már nem áll meg minden tisztáson, minden faóriás tövében, minden virágzó erdei liget mellett, hogy alaposan elbámészkodjon, ahogy végig az út során. Jóval több mint egy hat óta van úton. Talán nemsokára már odaér az erdei mágusokhoz. Azt azért észreveszi, hogy a növények bujábbak, az erdő sokkal párásabb, az egész táj dúsabb és virágzóbb, mint fenn északon. Azon morfondírozik, hogy sok olyan növény is nőhet itt, amivel valamivel fentebb, a város környékén, vagy odafenn északon nem is lehet találkozni. ~A fehér ösvény!~ jut azonnal eszébe, amikor a fehér kavicsokkal kiszórt ösvényt meglátja. ~Erről beszélt!~ A lába ráfordul az ösvényre, és elindul a nyomán. Azért még jó ideig halad a sűrűben, amíg elér a tisztáshoz. A látvány, ami fogadja, egészen lenyűgözi. Egy ideig megáll, bámészkodik, aztán újra, csak megindul, a bejáratot keresve. Előbb utóbb majd csak belebotlik valakibe! Ha így áll a dolog, akárki legyen is az, kíváncsian, bámészan néz, de azért persze tisztában van az illendőséggel, így aztán kibök egy köszönést is.* - Én... üdvözöllek. Isqeha vagyok. Északról jöttem. Nem a városból. Szóval... Kimmeri azt mondta, itten tanulhatok.
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-08 08:24:01
Üzenet elküldve: 2016-05-08 08:24:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
-Neked is Eireni! *üdvözli mosolyogva inasát.* -Taitos mester és a hölgyek elmentek a Mágustoronyhoz tanulni. A következő csapattal majd te is elmész, sőt lehet én magam viszlek benneteket. Addig is mi itt maradunk, mert Kriyon és Lapu is házon kívül vannak. *ad rövid tájékoztatást inasának. Borugg feltétlenül kellene még, több dolgot is meg szeretne vele beszélni sőt... ki is szeretne próbálni valami újat, amihez az ő segítsége kell.*
-Örömmel hallom, hogy tetszett neki... innentől fogva az ő kezében a döntés mit kezd a zsákmánnyal. Igen eléggé egy állásponton vagyunk. *bólogat.* -Nem akármilyen fegyverek, viszont ha Taitos mester szerencsével jár mi is képesek leszünk kardokat vagy amuletteket áldani.
*Eireni bizonyára tudja, hogy ez messze a mágia magasiskolája, így aki birtokolja ezen varázslat igéjét az már igen nagy tudással rendelkezik.*
-Én meg tudok villámcsapást varázsolni ahogyan azt a Grombarnál láthattad... egy villámos mesterkard halálos fegyver lesz a harcosok kezében.
*Meglepődne, ha Eireni nem értene ezzel egyet, de természetesen erről is mondhat véleményt a bólogatáson kívül.*
-Egészen jól haladsz a levegő ággal Eireni, ügyes vagy... hamarosan még magasabb szintre emelkedhetsz. Becsülöm a türelmességedet és a segítőkészségedet. Éppen ezért megtanítok most valamit, méghozzá a Légi Hírnök varázslatot. Ezzel képes vagy üzenetet küldeni egy másik személynek nagyobb távolságból is, és elég gyorsan célba ér.
*Azért is hasznos ez a levegőágasoknak, mert nem kell megvárni azt a szintet amíg képesek mentális fonálon keresztül kapcsolatot teremteni. Persze a fonálnál lehet kommunikálni és huzamosabb ideig beszélgetni meg akár gondolatot olvasni, viszont ha csak egy üzenetet kell eljuttatni vagy odaszólni valakinek arra ez teljesen jó... és a sikeresség esélye is jóval magasabb.*
-Mit tudsz az idéző varázslatokról?
-Neked is Eireni! *üdvözli mosolyogva inasát.* -Taitos mester és a hölgyek elmentek a Mágustoronyhoz tanulni. A következő csapattal majd te is elmész, sőt lehet én magam viszlek benneteket. Addig is mi itt maradunk, mert Kriyon és Lapu is házon kívül vannak. *ad rövid tájékoztatást inasának. Borugg feltétlenül kellene még, több dolgot is meg szeretne vele beszélni sőt... ki is szeretne próbálni valami újat, amihez az ő segítsége kell.*
-Örömmel hallom, hogy tetszett neki... innentől fogva az ő kezében a döntés mit kezd a zsákmánnyal. Igen eléggé egy állásponton vagyunk. *bólogat.* -Nem akármilyen fegyverek, viszont ha Taitos mester szerencsével jár mi is képesek leszünk kardokat vagy amuletteket áldani.
*Eireni bizonyára tudja, hogy ez messze a mágia magasiskolája, így aki birtokolja ezen varázslat igéjét az már igen nagy tudással rendelkezik.*
-Én meg tudok villámcsapást varázsolni ahogyan azt a Grombarnál láthattad... egy villámos mesterkard halálos fegyver lesz a harcosok kezében.
*Meglepődne, ha Eireni nem értene ezzel egyet, de természetesen erről is mondhat véleményt a bólogatáson kívül.*
-Egészen jól haladsz a levegő ággal Eireni, ügyes vagy... hamarosan még magasabb szintre emelkedhetsz. Becsülöm a türelmességedet és a segítőkészségedet. Éppen ezért megtanítok most valamit, méghozzá a Légi Hírnök varázslatot. Ezzel képes vagy üzenetet küldeni egy másik személynek nagyobb távolságból is, és elég gyorsan célba ér.
*Azért is hasznos ez a levegőágasoknak, mert nem kell megvárni azt a szintet amíg képesek mentális fonálon keresztül kapcsolatot teremteni. Persze a fonálnál lehet kommunikálni és huzamosabb ideig beszélgetni meg akár gondolatot olvasni, viszont ha csak egy üzenetet kell eljuttatni vagy odaszólni valakinek arra ez teljesen jó... és a sikeresség esélye is jóval magasabb.*
-Mit tudsz az idéző varázslatokról?
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-07 16:50:18
Üzenet elküldve: 2016-05-07 16:50:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Még este//
*Kis kitérője a Thargok földjén - végre valahára - véget ért. Lévén, hogy másfelé nem is mehet, no meg nem is akar, az immáron "hazának" titulált Synmirát teszi meg úti céljának. Olyan gyorsan (vagy lassan?) teltek a napok, hogy azt sem tudja, hanyadikán lesz most elseje. Viccet félretéve: tényleg lövése sincs, milyen nap van, meg hogy egyáltalán mennyi időt töltöttek el a Grombar közelében. A csata hossza is zavaros már. Nem volt rég, agyilag meg nem beteg. De egyáltlán nem volt ideje arra gondolni sem, hogy mikor fog majd lemenni a nap. Bár ha jól emlékszik, a csata maga egy napon belül megesett.
Bárhogy is volt, máshogy lesz. Annak a rémálomnak - egyelőre - vége. Az egyetlen, amire gondolnia szabad most, az a pihenés és intézői munkájában való lemaradásának bepótlása.*
~Remélem, nem volt semmi megterhelőbb feladat az irodában, amíg távol voltam. Taitos mester remek társ, de mesteri szintre való lépésével sok más dologért is felelős már.~
*Kicsit lehajtja fejét. Elmereng a tényen, hogy ő és Taitos nagyjából, vagyis inkább majdnem ugyanakkor kezdték a mágiatanulást. Legalábbis ahogy ezt ő tudja. De az ifjú emberfiú rendkívül fogékonynak bizonyult ezen a téren. Nem is csoda, hogy így lehagyta őt.*
~Többet kellene foglalkoznom ezzel. Hisz azért jöttem ide, hogy minden erőmmel tanuljak. Szorgalmasnak kell lennem.~
*Közben pedig megérkezik Synmirába. Fáradt már, az ég is sötétedik. Betér a hatalmas épületbe, ha találkozik is valakivel, csak az üdvözlés erejéig szól hozzá. Szobájába tér, majd szokatlan mód minden előkészület és esti merengés nélkül bedől a puha alvóalkalmatosságba és perceken belül már az igazak álmát alussza. Végre...*
//Napváltás - Reggel//
*Napvirradtakor ébred, nem épp kipihenten. Ugyanolyan pózban találja magát, mint ahogyan - mi tagadás, a lehető leg slamposabban és flegmán - lefeküdt: az ágy egyik sarkán, pofával az ágynak. Mikor mosakodásnak áll, a víztükörben felfedezi igényesnek közel sem mondható alvó testállapotát. Haja az arcára tapadt, még csak lófarokba kötött fürtjeit is lusta volt kibontani. Rajta maradt szemfestéke meg a sík tér minden lehetséges irányába elmosódott. Nem is néz ki szebben jelenleg egy kidobott felmosófejnél.
Reggeli nem átlagos rutinját Worenth kiáltása zavarja meg.*
~Vajon... Buta kérdés. Hisz az eredményeket akarja megtudakolni.~
*Egy gyors mosdás és fésülködés után lecammog ugyanabban a felszerelésben, mint amiben részt vett a csatában. Majd később sort kerít a gondosabb önelrendezésre.*
-Szép reggelt, mester! *Köszön oda Worenthnek, mikor elsőnek találkozik vele.
Ha jól hallotta, Borugg neve is elhangzott a térben. Ha ő is itt van, valóban nem marad társaság nélkül. Sőt, mi több: folytathatja érdekes ismerkedését a különös orkkal. Nem mindennapi látvány a fickó, igen megbecsülendő. Persze a hiúság vagy az esetleges sértődés elkerülése végett inkább ez nem hangoztatnivaló dolog.*
-Az üzenetet átadtam a vezérnek. Azt üzeni, hogy igen szép munkát végeztél. Ám hozzátette: "ez még csak a kezdet." Úgy vélem, ő sem remél jobbat a holtak felől, mint mi.
*Igen nagy a valószínűsége annak, hogy lesz még itt folytatás. Keserű és szomorú dolog, de a valóság már csak ilyen. Ezzel pedig élni kell.*
//Még este//
*Kis kitérője a Thargok földjén - végre valahára - véget ért. Lévén, hogy másfelé nem is mehet, no meg nem is akar, az immáron "hazának" titulált Synmirát teszi meg úti céljának. Olyan gyorsan (vagy lassan?) teltek a napok, hogy azt sem tudja, hanyadikán lesz most elseje. Viccet félretéve: tényleg lövése sincs, milyen nap van, meg hogy egyáltalán mennyi időt töltöttek el a Grombar közelében. A csata hossza is zavaros már. Nem volt rég, agyilag meg nem beteg. De egyáltlán nem volt ideje arra gondolni sem, hogy mikor fog majd lemenni a nap. Bár ha jól emlékszik, a csata maga egy napon belül megesett.
Bárhogy is volt, máshogy lesz. Annak a rémálomnak - egyelőre - vége. Az egyetlen, amire gondolnia szabad most, az a pihenés és intézői munkájában való lemaradásának bepótlása.*
~Remélem, nem volt semmi megterhelőbb feladat az irodában, amíg távol voltam. Taitos mester remek társ, de mesteri szintre való lépésével sok más dologért is felelős már.~
*Kicsit lehajtja fejét. Elmereng a tényen, hogy ő és Taitos nagyjából, vagyis inkább majdnem ugyanakkor kezdték a mágiatanulást. Legalábbis ahogy ezt ő tudja. De az ifjú emberfiú rendkívül fogékonynak bizonyult ezen a téren. Nem is csoda, hogy így lehagyta őt.*
~Többet kellene foglalkoznom ezzel. Hisz azért jöttem ide, hogy minden erőmmel tanuljak. Szorgalmasnak kell lennem.~
*Közben pedig megérkezik Synmirába. Fáradt már, az ég is sötétedik. Betér a hatalmas épületbe, ha találkozik is valakivel, csak az üdvözlés erejéig szól hozzá. Szobájába tér, majd szokatlan mód minden előkészület és esti merengés nélkül bedől a puha alvóalkalmatosságba és perceken belül már az igazak álmát alussza. Végre...*
//Napváltás - Reggel//
*Napvirradtakor ébred, nem épp kipihenten. Ugyanolyan pózban találja magát, mint ahogyan - mi tagadás, a lehető leg slamposabban és flegmán - lefeküdt: az ágy egyik sarkán, pofával az ágynak. Mikor mosakodásnak áll, a víztükörben felfedezi igényesnek közel sem mondható alvó testállapotát. Haja az arcára tapadt, még csak lófarokba kötött fürtjeit is lusta volt kibontani. Rajta maradt szemfestéke meg a sík tér minden lehetséges irányába elmosódott. Nem is néz ki szebben jelenleg egy kidobott felmosófejnél.
Reggeli nem átlagos rutinját Worenth kiáltása zavarja meg.*
~Vajon... Buta kérdés. Hisz az eredményeket akarja megtudakolni.~
*Egy gyors mosdás és fésülködés után lecammog ugyanabban a felszerelésben, mint amiben részt vett a csatában. Majd később sort kerít a gondosabb önelrendezésre.*
-Szép reggelt, mester! *Köszön oda Worenthnek, mikor elsőnek találkozik vele.
Ha jól hallotta, Borugg neve is elhangzott a térben. Ha ő is itt van, valóban nem marad társaság nélkül. Sőt, mi több: folytathatja érdekes ismerkedését a különös orkkal. Nem mindennapi látvány a fickó, igen megbecsülendő. Persze a hiúság vagy az esetleges sértődés elkerülése végett inkább ez nem hangoztatnivaló dolog.*
-Az üzenetet átadtam a vezérnek. Azt üzeni, hogy igen szép munkát végeztél. Ám hozzátette: "ez még csak a kezdet." Úgy vélem, ő sem remél jobbat a holtak felől, mint mi.
*Igen nagy a valószínűsége annak, hogy lesz még itt folytatás. Keserű és szomorú dolog, de a valóság már csak ilyen. Ezzel pedig élni kell.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519