Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-30 18:48:50
Üzenet elküldve: 2016-03-30 18:48:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
*Ismét a szokásos állapot jön. Előbb a lövedék becsapódása, a bénító, görcsös maró hullám, majd a kő felől ismét ellepi Taitost a múlt fényének utóragyogása, lassú, lomha hullámokon ringatva őt, majd ismét betörnek elméjébe a képek. Most már gyakorlottabban jelöli ki azt is, hogy mit szeretne látni, és talán valamivel kézzelfoghatóbb vizekre is evez.*
~Emlékező Kő, mutasd, hogy mit hagytak ránk örökül Synmira lakosai.~
*Hajtogatja magában, míg kellően rá nem tud koncentrálni. Persze a munka oroszlánrészét ismét a tudatalatti végzi, de ez részletkérdés, inkább arra figyel, hogy a részleteket meg tudja ragadni.*
*Ismét a szokásos állapot jön. Előbb a lövedék becsapódása, a bénító, görcsös maró hullám, majd a kő felől ismét ellepi Taitost a múlt fényének utóragyogása, lassú, lomha hullámokon ringatva őt, majd ismét betörnek elméjébe a képek. Most már gyakorlottabban jelöli ki azt is, hogy mit szeretne látni, és talán valamivel kézzelfoghatóbb vizekre is evez.*
~Emlékező Kő, mutasd, hogy mit hagytak ránk örökül Synmira lakosai.~
*Hajtogatja magában, míg kellően rá nem tud koncentrálni. Persze a munka oroszlánrészét ismét a tudatalatti végzi, de ez részletkérdés, inkább arra figyel, hogy a részleteket meg tudja ragadni.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-30 18:24:08
Üzenet elküldve: 2016-03-30 18:24:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Natika, Isu, Zaras//
*Nem akarja elvenni Zarastól a lehetőséget, ha úgy gondolja akkor nyugodtan belemerülhet Natika társaságába, ám addig is Isurii elmondja gyorsan hová csöppent a leányzó.*
-Vagy úgy. Ez esetben nem tudom kihez fordulhatnál, illetve fordulhatnánk segítségért. Ez a hely a Vashegyről letört Szilánkok központja, Synmira. Főleg varázslók és mágiahasználók lakják a völgyet, egész szerencsés hogy éppen ide keveredtél.
*Mosolyog visszafogottan.*
-Mondhatni, hogy egy tanoda üzemel itt, igaz a hivatalos megnevezésünk szövetség. Kölcsönösen igyekszünk segíteni egymást, oda-vissza.
*Egyelőre többet nem mondd, de ha a tündér érdeklődik, vagy esetleg vannak további kérdései, akkor azokra készségesen válaszol.*
*Nem akarja elvenni Zarastól a lehetőséget, ha úgy gondolja akkor nyugodtan belemerülhet Natika társaságába, ám addig is Isurii elmondja gyorsan hová csöppent a leányzó.*
-Vagy úgy. Ez esetben nem tudom kihez fordulhatnál, illetve fordulhatnánk segítségért. Ez a hely a Vashegyről letört Szilánkok központja, Synmira. Főleg varázslók és mágiahasználók lakják a völgyet, egész szerencsés hogy éppen ide keveredtél.
*Mosolyog visszafogottan.*
-Mondhatni, hogy egy tanoda üzemel itt, igaz a hivatalos megnevezésünk szövetség. Kölcsönösen igyekszünk segíteni egymást, oda-vissza.
*Egyelőre többet nem mondd, de ha a tündér érdeklődik, vagy esetleg vannak további kérdései, akkor azokra készségesen válaszol.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-30 17:39:21
Üzenet elküldve: 2016-03-30 17:39:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Natika, Isu//
* Befelé menet botlik bele a lehető legjobb személybe, akinek minden bizonnyal éves tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. *
- Áh, oké.
* Bólint, majd kiles a hátsó kertbe, hogy minden rendben van e. Ha nincs újabb ájulás, akkor ki sem megy, inkább az újdonságot veszi szemügyre.
Zaras még sosem hallott arról a legendáról, ami tartalmazza ezt a Röpkefényt, így nem tehet mást, mint hogy egyszerűen bólint egyet.
Amikor a bemutatkozásra sor kerül, kissé kétkedve méregeti a vöröshajút, mert hát egy ekkora lánykát nehezen tud varázsolgatás közben elképzelni.
A kérdés megválaszolását meghagyja Isuriinak. Még mindig nem tudja, hogy ha van ennek a helynek egyáltalán neve, akkor mi az. Ha esetleg hallotta már, akkor meg biztosan valami megjegyezhetetlen, amit felesleges fejben tartania.
Kényelembe helyezi magát az egyik széken és onnan figyeli csendben, hogy mi fog történni. *
* Befelé menet botlik bele a lehető legjobb személybe, akinek minden bizonnyal éves tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. *
- Áh, oké.
* Bólint, majd kiles a hátsó kertbe, hogy minden rendben van e. Ha nincs újabb ájulás, akkor ki sem megy, inkább az újdonságot veszi szemügyre.
Zaras még sosem hallott arról a legendáról, ami tartalmazza ezt a Röpkefényt, így nem tehet mást, mint hogy egyszerűen bólint egyet.
Amikor a bemutatkozásra sor kerül, kissé kétkedve méregeti a vöröshajút, mert hát egy ekkora lánykát nehezen tud varázsolgatás közben elképzelni.
A kérdés megválaszolását meghagyja Isuriinak. Még mindig nem tudja, hogy ha van ennek a helynek egyáltalán neve, akkor mi az. Ha esetleg hallotta már, akkor meg biztosan valami megjegyezhetetlen, amit felesleges fejben tartania.
Kényelembe helyezi magát az egyik széken és onnan figyeli csendben, hogy mi fog történni. *
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-30 15:59:51
Üzenet elküldve: 2016-03-30 15:59:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Isurii, Zaras //
* Érdekes dolgokat hall. Röpkefény. Nem ugrik be neki semmi hirtelen. Kicsit oldalra néz, és gondolkozik rajta, melynek eredményeképp sikerül valamiféle választ kinyögnie. *
- Röpkefény... egy legendabeli város. Nem tudom, miért mondtam ezt. De egyszer biztos megtudjuk. - * Próbál mosolyra emlékeztető arckifejezést magára erőltetni. Hiába meglett nő, nehéz komolynak maradnia. * - Köszönöm a segítségedet! - * Hajtja meg fejét, majd mikor ismét felemeli meglátja Isurii-t, aki épp hozzá intézi szavait. Szó szerint lenyűgözi jelenléte. Karizmatikus. Olyan hölgy, mint a mit Natika is próbál elérni, hogy figyeljenek rá, hogy bármit megkaphasson.*
- Üdvözlöm! - * Ismét fejet hajt, majd be is mutatkozik. * - Leu'Natika Bauriis vagyok, vándor mágiahasználó és kutató. - * Nem biztos, hogy ez így pontról-pontra igaz, de valahogy be is kell mutatkozni. Majd kapja az újabb kérdést.*
- Nekem? Senkim ezen világon. Barátokat nem gyűjtöttem magam köré, csak próbáltam. Vagy ki akartak használni eddig, vagy fordítva.
* Összegezve senki. Magának való személy volt mindig is. Nem tudja, mit remélhet.*
- Mi ez a hely? - * Kérdi, körülnézve.*
* Érdekes dolgokat hall. Röpkefény. Nem ugrik be neki semmi hirtelen. Kicsit oldalra néz, és gondolkozik rajta, melynek eredményeképp sikerül valamiféle választ kinyögnie. *
- Röpkefény... egy legendabeli város. Nem tudom, miért mondtam ezt. De egyszer biztos megtudjuk. - * Próbál mosolyra emlékeztető arckifejezést magára erőltetni. Hiába meglett nő, nehéz komolynak maradnia. * - Köszönöm a segítségedet! - * Hajtja meg fejét, majd mikor ismét felemeli meglátja Isurii-t, aki épp hozzá intézi szavait. Szó szerint lenyűgözi jelenléte. Karizmatikus. Olyan hölgy, mint a mit Natika is próbál elérni, hogy figyeljenek rá, hogy bármit megkaphasson.*
- Üdvözlöm! - * Ismét fejet hajt, majd be is mutatkozik. * - Leu'Natika Bauriis vagyok, vándor mágiahasználó és kutató. - * Nem biztos, hogy ez így pontról-pontra igaz, de valahogy be is kell mutatkozni. Majd kapja az újabb kérdést.*
- Nekem? Senkim ezen világon. Barátokat nem gyűjtöttem magam köré, csak próbáltam. Vagy ki akartak használni eddig, vagy fordítva.
* Összegezve senki. Magának való személy volt mindig is. Nem tudja, mit remélhet.*
- Mi ez a hely? - * Kérdi, körülnézve.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:47:26
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:47:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Leu'Natika Bauriis, Zaras//
*Hallja, hogy kopogtatnak, de mire az ajtóhoz ér addigra Zaras már a tettek mezejére lép. Karjában az alélt tündérrel lép a társalgóba ahol lefekteti a hölgyeményt. Isurii csak les pár pillanatig a konyhából mozdulatlanná dermedve próbálja kitalálni mi is folyik itt.
Értetlenkedve és roppant kíváncsian hajol ő is a friss szerzet fölé.*
-Itt vagyok.
*Teszi kezét Zaras vállára.*
-Átveszem.
*Ha a fiúnak esetleg dolga lenne, vagy csak egyszerűen nem akar a tündérrel foglalkozni akkor szabad a pálya, de természetesen maradhat is ha úgy tartja kedve.*
-Szia, Isurii vagyok. Te ki vagy?
*Kérdezi a tőle telhető legbarátságosabban. Kezdjék csak az alapoktól.
Volt már dolga tündérekkel, de nem kifejezetten érti meg a fajtájukat emberfeletti érzékenységük miatt.*
-Vannak a környéken barátaid, vagy rokonaid akikkel felveheted a kapcsolatot, akik a keresésedre indulhatnak?
*Elég kézenfekvő keresni a következő lépéshez egy ilyen személyt. Ők mégsem mondhatják meg az idegen leányzónak, hogy mitévő legyen, de egy barát vagy egy rokon inkább teheti ezt meg, sőt... köteles gondoskodni a kisebb bajba jutott, de inkább csak elveszett tündéren.*
*Hallja, hogy kopogtatnak, de mire az ajtóhoz ér addigra Zaras már a tettek mezejére lép. Karjában az alélt tündérrel lép a társalgóba ahol lefekteti a hölgyeményt. Isurii csak les pár pillanatig a konyhából mozdulatlanná dermedve próbálja kitalálni mi is folyik itt.
Értetlenkedve és roppant kíváncsian hajol ő is a friss szerzet fölé.*
-Itt vagyok.
*Teszi kezét Zaras vállára.*
-Átveszem.
*Ha a fiúnak esetleg dolga lenne, vagy csak egyszerűen nem akar a tündérrel foglalkozni akkor szabad a pálya, de természetesen maradhat is ha úgy tartja kedve.*
-Szia, Isurii vagyok. Te ki vagy?
*Kérdezi a tőle telhető legbarátságosabban. Kezdjék csak az alapoktól.
Volt már dolga tündérekkel, de nem kifejezetten érti meg a fajtájukat emberfeletti érzékenységük miatt.*
-Vannak a környéken barátaid, vagy rokonaid akikkel felveheted a kapcsolatot, akik a keresésedre indulhatnak?
*Elég kézenfekvő keresni a következő lépéshez egy ilyen személyt. Ők mégsem mondhatják meg az idegen leányzónak, hogy mitévő legyen, de egy barát vagy egy rokon inkább teheti ezt meg, sőt... köteles gondoskodni a kisebb bajba jutott, de inkább csak elveszett tündéren.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 20:40:52
Üzenet elküldve: 2016-03-29 20:40:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Házban//
//Natika//
* Visítana ő akármelyik petefészekkel és anyai ösztönökkel ellátott egyed után, aki a környéken van, de nem igen meri itt hagyni a tündért, így hát csak reménykedik benne, hogy a hátul ügyködők valamelyike visszatalál ide. *
- Én cipeltelek be. Valami Röpkefényről beszéltél és elájultál.
* Ha Arthenior felé tartott a vöröske, akkor bizony nagyon el van tévedve. A józanság említésére pedig az jut először eszébe, hogy biztosan a sárga földi itta magát valamelyik kocsmában (bár a tündérektől ritkán látni ilyet), de azt hamar kizárja, ugyanis nem bűzlik körülötte a levegő. *
- Mi? Dehogy, pihenjél csak, amíg Isurii vissza nem jön.
* Aranyat meg nincs az az isten, hogy elfogadjon a segítségnyújtásért. Mégis melyik úriember tenne ilyet? Felesleges itt Zarassal alkudozni azért, hogy itt pihenhessen, s ha esetleg a főnökasszony pénzt kérne ezért, akkor kapna egy nevelőszándékú taslit is. *
//Natika//
* Visítana ő akármelyik petefészekkel és anyai ösztönökkel ellátott egyed után, aki a környéken van, de nem igen meri itt hagyni a tündért, így hát csak reménykedik benne, hogy a hátul ügyködők valamelyike visszatalál ide. *
- Én cipeltelek be. Valami Röpkefényről beszéltél és elájultál.
* Ha Arthenior felé tartott a vöröske, akkor bizony nagyon el van tévedve. A józanság említésére pedig az jut először eszébe, hogy biztosan a sárga földi itta magát valamelyik kocsmában (bár a tündérektől ritkán látni ilyet), de azt hamar kizárja, ugyanis nem bűzlik körülötte a levegő. *
- Mi? Dehogy, pihenjél csak, amíg Isurii vissza nem jön.
* Aranyat meg nincs az az isten, hogy elfogadjon a segítségnyújtásért. Mégis melyik úriember tenne ilyet? Felesleges itt Zarassal alkudozni azért, hogy itt pihenhessen, s ha esetleg a főnökasszony pénzt kérne ezért, akkor kapna egy nevelőszándékú taslit is. *
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 20:32:14
Üzenet elküldve: 2016-03-29 20:32:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Udvar //
*Egyelőre Loka sem tud túl sokat a gyógyítás nemes művészetéről, de legalább buzgó. Vagyis annak akar látszani.*
- Persze, persze… *Legyinti le a Zygendar fiút. Neki ne parancsolgassanak, s ezt megelőző még jobb is, ha elmegy az őrző ahelyett, hogy velük foglalkozna. Taitos bágyadt állapota azonban zavarja. ~Nehogy megdögöljön itt nekem, aztán rám fogják.~ Sóhajtozva próbálja szólongatni a fiút, szerencsére nem tűnik vészesnek az állapota csupán az nem hagyja nyugodni az elfet, amitől ilyen helyzetbe került a Zöldfülű.*
- Mi történt? Megint láttál valamit? *Végre Taitos úgy tűnik tudatánál van, önmagához képest újra normálisan kezd viselkedni. Komor arccal hallgatja a beszámolót a kő, vagyis a hely történelméről. ~Erre mind ennyi idő alatt jött rá?~ Túl sok időt nem töltött a fiú a révületben, mégis tetemes mennyiségű információval gazdagodtak.*
- Tehát számunkra is lehetőséget adhat a gyorsabb tanulásra. *Foglalja össze kijelentésként, mintsem kérdésként. Lévén Loka csupán kezdő mágustanoncként tekint önmagára, a lehetőség nem izgatja fel annyira mint a mestert aki már tudja milyen a hosszú, lassú szenvedés a mágusiskolában.*
- Ah! *Háborog a nő rögtön a felajánlásra.* Nem vagyok benne biztos, hogy én szeretném ezt az… Állapotot. *Szinte úgy néz Taitosra, mint aki meghibbant, vagy legalábbis valamiféle kórsággal küzd. Vele született tehetségénél adódóan nem kérdés, nem lehet kérdés, hogy kibírná előzetes meditációs gyakorlatok nélkül is a felgyorsított tanulási folyamatot, vagy bármit amit a kő adhat számára. De megalázónak tartja magát szándékosan a testi gyengeség ilyen fokára kényszeríteni. Hiszen a Zöldfülő jó fertályóráig ki volt téve bárki kénye-kedvére, ha Isurii és Zaras nem lett volna itt, Loka azt tesz vele amit akar. Ő túlságosan bizalmatlan még a Szilánkokkal szemben ahhoz, hogy így láthassák. Zaras, azonban…*
- Majd meglátjuk. *Enyhül meg s hessegeti el a másnapi lehetőséget.
Ahogy Taitos feltápászkodik, Loka is talpra pattan.*
- Elment, talán jött valaki. *Az épület felé fordul, amely mögött eltűnt a szürke elf. Bizonyára dolga akadt, melynek a lány nem tulajdonít túl sok jelentőséget.
~Aztán megint nekem kell majd felpofozni.~ Egy alig észrevehető szemforgatással és fejrázással reagál a felkérésre, de tulajdonképpen… Beéri a feladattal.
Mikor Taitos elhelyezkedik, Loka koncentrál. Lő.
Most nem ijed meg ha a fiú furcsa transz-állapotba kerül, türelmesen vár, hogy elmúljon a hatás.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
*Egyelőre Loka sem tud túl sokat a gyógyítás nemes művészetéről, de legalább buzgó. Vagyis annak akar látszani.*
- Persze, persze… *Legyinti le a Zygendar fiút. Neki ne parancsolgassanak, s ezt megelőző még jobb is, ha elmegy az őrző ahelyett, hogy velük foglalkozna. Taitos bágyadt állapota azonban zavarja. ~Nehogy megdögöljön itt nekem, aztán rám fogják.~ Sóhajtozva próbálja szólongatni a fiút, szerencsére nem tűnik vészesnek az állapota csupán az nem hagyja nyugodni az elfet, amitől ilyen helyzetbe került a Zöldfülű.*
- Mi történt? Megint láttál valamit? *Végre Taitos úgy tűnik tudatánál van, önmagához képest újra normálisan kezd viselkedni. Komor arccal hallgatja a beszámolót a kő, vagyis a hely történelméről. ~Erre mind ennyi idő alatt jött rá?~ Túl sok időt nem töltött a fiú a révületben, mégis tetemes mennyiségű információval gazdagodtak.*
- Tehát számunkra is lehetőséget adhat a gyorsabb tanulásra. *Foglalja össze kijelentésként, mintsem kérdésként. Lévén Loka csupán kezdő mágustanoncként tekint önmagára, a lehetőség nem izgatja fel annyira mint a mestert aki már tudja milyen a hosszú, lassú szenvedés a mágusiskolában.*
- Ah! *Háborog a nő rögtön a felajánlásra.* Nem vagyok benne biztos, hogy én szeretném ezt az… Állapotot. *Szinte úgy néz Taitosra, mint aki meghibbant, vagy legalábbis valamiféle kórsággal küzd. Vele született tehetségénél adódóan nem kérdés, nem lehet kérdés, hogy kibírná előzetes meditációs gyakorlatok nélkül is a felgyorsított tanulási folyamatot, vagy bármit amit a kő adhat számára. De megalázónak tartja magát szándékosan a testi gyengeség ilyen fokára kényszeríteni. Hiszen a Zöldfülő jó fertályóráig ki volt téve bárki kénye-kedvére, ha Isurii és Zaras nem lett volna itt, Loka azt tesz vele amit akar. Ő túlságosan bizalmatlan még a Szilánkokkal szemben ahhoz, hogy így láthassák. Zaras, azonban…*
- Majd meglátjuk. *Enyhül meg s hessegeti el a másnapi lehetőséget.
Ahogy Taitos feltápászkodik, Loka is talpra pattan.*
- Elment, talán jött valaki. *Az épület felé fordul, amely mögött eltűnt a szürke elf. Bizonyára dolga akadt, melynek a lány nem tulajdonít túl sok jelentőséget.
~Aztán megint nekem kell majd felpofozni.~ Egy alig észrevehető szemforgatással és fejrázással reagál a felkérésre, de tulajdonképpen… Beéri a feladattal.
Mikor Taitos elhelyezkedik, Loka koncentrál. Lő.
Most nem ijed meg ha a fiú furcsa transz-állapotba kerül, türelmesen vár, hogy elmúljon a hatás.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 19:45:35
Üzenet elküldve: 2016-03-29 19:45:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Zaras //
* Az első emléke egy tágas szobabelső, egy fénnyel teli tér, ahol egy kanapén fekszik, és éppen riadtan kémlel. Nem tudja miként, vagy hogy került ide, csak annyira emlékszik, hogy egy elfet látott, akit ismét megpillant. Haja szürke.*
- Helló! - *Mondja felülve.* - Miként kerültem ide, és hol vagyok? Az utolsó józan emlékem az az, hogy Arthenior fele tartottam, valami ügyből, a mire nem emlékszem. - * Már nem okoz neki elmezavart, ha felidézi a nap eseményeit. Viszont kellemetlenséget igen, hogy gyengének kellett őt látnia ennek a férfinak. Nem szereti a tényt, hogy gyengének tűnik, így kicsit szorong, karját simogatja, oldalra néz. Arra az estére emlékezteti, amikor mindent elveszített.* - Mit csináljak most? Megzavartam valamit, vagy problémát okoztam az ittlétemmel? Mert ha igen, szívesen visszafizetem, hiába nincs sok aranyam. - * Próbál megalkuvó arcot vágni, kicsit meggyőző kifejezéssel. Még nem megy annyira neki, szóval csak próbál.*
* Az első emléke egy tágas szobabelső, egy fénnyel teli tér, ahol egy kanapén fekszik, és éppen riadtan kémlel. Nem tudja miként, vagy hogy került ide, csak annyira emlékszik, hogy egy elfet látott, akit ismét megpillant. Haja szürke.*
- Helló! - *Mondja felülve.* - Miként kerültem ide, és hol vagyok? Az utolsó józan emlékem az az, hogy Arthenior fele tartottam, valami ügyből, a mire nem emlékszem. - * Már nem okoz neki elmezavart, ha felidézi a nap eseményeit. Viszont kellemetlenséget igen, hogy gyengének kellett őt látnia ennek a férfinak. Nem szereti a tényt, hogy gyengének tűnik, így kicsit szorong, karját simogatja, oldalra néz. Arra az estére emlékezteti, amikor mindent elveszített.* - Mit csináljak most? Megzavartam valamit, vagy problémát okoztam az ittlétemmel? Mert ha igen, szívesen visszafizetem, hiába nincs sok aranyam. - * Próbál megalkuvó arcot vágni, kicsit meggyőző kifejezéssel. Még nem megy annyira neki, szóval csak próbál.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 18:45:18
Üzenet elküldve: 2016-03-29 18:45:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
*Érzékelésének perifériáján felfogja, hogy felszedik valamennyire, kissé nyögdécsel talán, de légzése, mozgásai épek, csupán tudatát homályosítja el apró elmosódó absztrakt alakok sora, és jó adag sípolás kínozza fülét, na persze az is csak a fejében. Nagyon gondolkodni, mozogni nem tud, míg ezek nem oszlanak. Idővel ez is megtörténik, és nem több ez csupán, mint az előbb is talán, de addig szegény Loka aggódhat, Zaras meg járkálhat.*
-Végre vége.
*Sóhajt fel, mikor úgy érzi, már össze tudta szedni magát, ceruzát, könyvet ragad, ami ott van eldobott holmijai közt, és már jó rég hozta ki.*
-Nos, azt kell mondjam, szép eredmény. Lakták ezt a földet papok, mágusok, tudósok, netán őrzők is már régebben is. És a dolmen, ha rákapcsolódunk felel, Emlékező Kő, mint mondottam. Megmutatta nekem az itteniek tanulmányait, azt lehet látni, hogy ők sokkal gyorsabban tanultak a kő mellett, valahogy, ha nem is elrévülve, de a közelében lenni az ősi tudás-emlékek foszlányait, magjait ülteti el a tanulókban. Soha nem láttam ilyen eredményesen tanulni sehol, senkiket hosszú távon. A holtakat pedig... nem ismerte senki sem a régi lakók közül.
*Mesél és jegyzetel is egyszerre Lokának, majd kérdésére, hogy jó ötlet-e folytatni a napot kémlelve felel.*
-Lassan úgyis ideje vacsorához készülni, én is fáradok, még egy próbát tegyünk!
*Szól hát.*
-Nem biztos, hogy a Mentális fonalas, és elmeirányításra irányuló meditációs gyakorlatok nélkül nektek is jót tenne ez, de holnap egy próbát tehettek, ha akartok, este átadom, amit tudok, sötétben nem biztos, hogy vizsgálódni kéne.
*Nyögve kel fel.*
-Zaras hová lett?
*Néz körbe még, majd ha kapott választ, befárad a dolmen közepére, bízva az elf férfi képességeiben, és Lokára pillant.*
-Lássuk a medvét, még egyszer!
*Csukja le a szemét, felkészülve a várható következményekre, és a kőre tapasztja kezét, egy imát mormolva reménykedik, hogy nem hajszolja túl elméjét, és várja a jól bevállt mana lövedéket.*
*Érzékelésének perifériáján felfogja, hogy felszedik valamennyire, kissé nyögdécsel talán, de légzése, mozgásai épek, csupán tudatát homályosítja el apró elmosódó absztrakt alakok sora, és jó adag sípolás kínozza fülét, na persze az is csak a fejében. Nagyon gondolkodni, mozogni nem tud, míg ezek nem oszlanak. Idővel ez is megtörténik, és nem több ez csupán, mint az előbb is talán, de addig szegény Loka aggódhat, Zaras meg járkálhat.*
-Végre vége.
*Sóhajt fel, mikor úgy érzi, már össze tudta szedni magát, ceruzát, könyvet ragad, ami ott van eldobott holmijai közt, és már jó rég hozta ki.*
-Nos, azt kell mondjam, szép eredmény. Lakták ezt a földet papok, mágusok, tudósok, netán őrzők is már régebben is. És a dolmen, ha rákapcsolódunk felel, Emlékező Kő, mint mondottam. Megmutatta nekem az itteniek tanulmányait, azt lehet látni, hogy ők sokkal gyorsabban tanultak a kő mellett, valahogy, ha nem is elrévülve, de a közelében lenni az ősi tudás-emlékek foszlányait, magjait ülteti el a tanulókban. Soha nem láttam ilyen eredményesen tanulni sehol, senkiket hosszú távon. A holtakat pedig... nem ismerte senki sem a régi lakók közül.
*Mesél és jegyzetel is egyszerre Lokának, majd kérdésére, hogy jó ötlet-e folytatni a napot kémlelve felel.*
-Lassan úgyis ideje vacsorához készülni, én is fáradok, még egy próbát tegyünk!
*Szól hát.*
-Nem biztos, hogy a Mentális fonalas, és elmeirányításra irányuló meditációs gyakorlatok nélkül nektek is jót tenne ez, de holnap egy próbát tehettek, ha akartok, este átadom, amit tudok, sötétben nem biztos, hogy vizsgálódni kéne.
*Nyögve kel fel.*
-Zaras hová lett?
*Néz körbe még, majd ha kapott választ, befárad a dolmen közepére, bízva az elf férfi képességeiben, és Lokára pillant.*
-Lássuk a medvét, még egyszer!
*Csukja le a szemét, felkészülve a várható következményekre, és a kőre tapasztja kezét, egy imát mormolva reménykedik, hogy nem hajszolja túl elméjét, és várja a jól bevállt mana lövedéket.*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 18:18:18
Üzenet elküldve: 2016-03-29 18:18:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Natika//
* Nem tudja mire vélni a különös idegen viselkedését, de csendben, egyik lábáról a másikra állva várja, hogy az kinyissa a száját. És lehetőség szerint meg is szólaljon.
Ha nem is agybajos, mint egyik ismerőse, elég különösen viselkedik a hölgyemény, akiről kiderül, hogy nem egy kislány hangjával van felszerelve! *
- Őőő... én is azt hiszem?
* Ráncolja homlokát a különös beszédre. Persze, vannak szinonimák, amiket a "helló" helyett lehet használni, azért ennyit nem biztos, hogy megéri gondolkodni rajtuk. *
- Ha a Mágustornyot keresed, akkor bizony el vagy tévedve. Minden rendben?
* Az ezt követő számára halandzsára kissé közelebb lép. *
- Hé, minden rend...
* befejezni már nem tudja, reflex szerűen nyúl az összecsukló tündér alá, aki nagyon hamar az évtized elfének karjaiban pihenhet. Vagy éppenséggel elvesztheti az eszméletét, ha úgy tartja kedve.
Lábával kioperálja az ajtót és belépve a kanapéra fekteti a tündért. Egyelőre csak ennyit tehet érte. Talán majd ideidézi Isuriit, hogy csináljon vele, amit akar, mert hát... ő minden bizonnyal sokkal kompatibilisebb az ilyen esetekkel, mint ő. *
* Nem tudja mire vélni a különös idegen viselkedését, de csendben, egyik lábáról a másikra állva várja, hogy az kinyissa a száját. És lehetőség szerint meg is szólaljon.
Ha nem is agybajos, mint egyik ismerőse, elég különösen viselkedik a hölgyemény, akiről kiderül, hogy nem egy kislány hangjával van felszerelve! *
- Őőő... én is azt hiszem?
* Ráncolja homlokát a különös beszédre. Persze, vannak szinonimák, amiket a "helló" helyett lehet használni, azért ennyit nem biztos, hogy megéri gondolkodni rajtuk. *
- Ha a Mágustornyot keresed, akkor bizony el vagy tévedve. Minden rendben?
* Az ezt követő számára halandzsára kissé közelebb lép. *
- Hé, minden rend...
* befejezni már nem tudja, reflex szerűen nyúl az összecsukló tündér alá, aki nagyon hamar az évtized elfének karjaiban pihenhet. Vagy éppenséggel elvesztheti az eszméletét, ha úgy tartja kedve.
Lábával kioperálja az ajtót és belépve a kanapéra fekteti a tündért. Egyelőre csak ennyit tehet érte. Talán majd ideidézi Isuriit, hogy csináljon vele, amit akar, mert hát... ő minden bizonnyal sokkal kompatibilisebb az ilyen esetekkel, mint ő. *
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 17:17:43
Üzenet elküldve: 2016-03-29 17:17:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Zaras //
* Az utolsó kopogás után már nem annyira hisz abban, hogy bárki is jön. Az elején nem is veszi észre nagyon az elfet, aki megközelíti. Ránéz, és értelmezi a szavakat, amelyek fejében összefolyni látszanak.* ~ Köszönés. Valahogy csinálni kéne valamit. Mondjuk köszönni. De azt hogy is kell. Hol is vagyok? ~ * Nem csak elméje zavarodott meg, teste is igen furcsán viselkedik. Dülöngél, de magához tér és válaszolni tud. Hangja erős, női mivoltját sugározza.*
- Helló! Azt hiszem ez az a szó, amit kerestem. - * Majd ismét a sírra gondolna, ha tudna. A "keresés" szó megint kizökkenti.* - Hol vagyok? És hol a mágus tornya? És a varázslat... - * Körbenéz, mintha valaki üldözni. Hallucinálni még nem kezdett, szerencsére.* - Miért? Röpkefény... Röpkefény... - * Jajveszékelés közben összedől, mint egy kártyavár.*
* Az utolsó kopogás után már nem annyira hisz abban, hogy bárki is jön. Az elején nem is veszi észre nagyon az elfet, aki megközelíti. Ránéz, és értelmezi a szavakat, amelyek fejében összefolyni látszanak.* ~ Köszönés. Valahogy csinálni kéne valamit. Mondjuk köszönni. De azt hogy is kell. Hol is vagyok? ~ * Nem csak elméje zavarodott meg, teste is igen furcsán viselkedik. Dülöngél, de magához tér és válaszolni tud. Hangja erős, női mivoltját sugározza.*
- Helló! Azt hiszem ez az a szó, amit kerestem. - * Majd ismét a sírra gondolna, ha tudna. A "keresés" szó megint kizökkenti.* - Hol vagyok? És hol a mágus tornya? És a varázslat... - * Körbenéz, mintha valaki üldözni. Hallucinálni még nem kezdett, szerencsére.* - Miért? Röpkefény... Röpkefény... - * Jajveszékelés közben összedől, mint egy kártyavár.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 14:23:51
Üzenet elküldve: 2016-03-29 14:23:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
//Leu'Natika//
* Tartja a távolságot a dolmen és közöttük, Lokát pedig mindaddig vasmarokkal fogja, amíg nem látják összeesni az intézőt. Ekkor már természetesen nem tartja vissza. Ő maga is közel lép a földön heverőhöz. Hármójuk közül valószínűleg Loka az, aki ért valamelyest a gyógyítás művészetéhez. Nem is tud sokat tenni, amivel segíthetne Taitosnak.
Nagyot sóhajtva nyugtázza, hogy nincs semmi baja. Legalábbis abból, hogy az folytatni akarja, ezt szűri le.
Fel-alá járkál, amíg nem adnak neki feladatot. Ekkor pillantja meg a ház felé baktató kislányt.
~ Hmm. ~
Most akkor neki kéne őt fogadnia? Vagy mi is ő most? *
- Loka, maradj itt vele, mindjárt jövök.
* Bajt nem okoz azzal, ha ráköszön, szóval miért is ne?
Felé veszi hát az irányt, megkerülve a házat. Közelebb érve látja csak a kislánynak vélt lény zöldes árnyalatú bőrét és szárnyait. *
~ Őőő... ez egy tündér. ~
- Helló, segíthetek?
* Lép oda a kislánynak vélt aprósághoz. Persze az, hogy tündér, nem zárja ki a kislány mivoltot sem. *
//Leu'Natika//
* Tartja a távolságot a dolmen és közöttük, Lokát pedig mindaddig vasmarokkal fogja, amíg nem látják összeesni az intézőt. Ekkor már természetesen nem tartja vissza. Ő maga is közel lép a földön heverőhöz. Hármójuk közül valószínűleg Loka az, aki ért valamelyest a gyógyítás művészetéhez. Nem is tud sokat tenni, amivel segíthetne Taitosnak.
Nagyot sóhajtva nyugtázza, hogy nincs semmi baja. Legalábbis abból, hogy az folytatni akarja, ezt szűri le.
Fel-alá járkál, amíg nem adnak neki feladatot. Ekkor pillantja meg a ház felé baktató kislányt.
~ Hmm. ~
Most akkor neki kéne őt fogadnia? Vagy mi is ő most? *
- Loka, maradj itt vele, mindjárt jövök.
* Bajt nem okoz azzal, ha ráköszön, szóval miért is ne?
Felé veszi hát az irányt, megkerülve a házat. Közelebb érve látja csak a kislánynak vélt lény zöldes árnyalatú bőrét és szárnyait. *
~ Őőő... ez egy tündér. ~
- Helló, segíthetek?
* Lép oda a kislánynak vélt aprósághoz. Persze az, hogy tündér, nem zárja ki a kislány mivoltot sem. *
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-29 10:48:45
Üzenet elküldve: 2016-03-29 10:48:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Az épület előtt //
* Már-már fáradtan baktat fel a fehér, kavicsos területen és a kimerültség arcára is kiül. Nem pihent már egy ideje, a parton tett kis "üdülése" persze nem számít annak. Csalódás is szerepet játszik abban, hogy ennyire kedvét vesztett állapotú. Mióta csak eljött a kriptától, mintha nem lenne önmaga, mintha valami mágia hatása alatt állna. Próbálja felidézni, hogy hol is volt még pár órája, de ahogy a gondolatai a temető fele vándorolnak, megakadnak, és visszapattannak oda, ahol most van. És most egy hatalmas, tömör épület előtt áll, amit gondolataival képtelen felmérni, csak bámul.
Lábai már össze-összerezzennek, ezért a kapuhoz siet, és bekopog. Jó vendéglátást remél, vagy azt, hogy legalább nem csukják rá a kaput, amint az kinyílik. Arcán fáradtság és zavar jár táncot karöltve, a szárnyai is már mintha zavarognának. Néha megrezzennek, és ez különösebben aggasztó ténynek fogja fel. Kopog még egyszer, utoljára.*
* Már-már fáradtan baktat fel a fehér, kavicsos területen és a kimerültség arcára is kiül. Nem pihent már egy ideje, a parton tett kis "üdülése" persze nem számít annak. Csalódás is szerepet játszik abban, hogy ennyire kedvét vesztett állapotú. Mióta csak eljött a kriptától, mintha nem lenne önmaga, mintha valami mágia hatása alatt állna. Próbálja felidézni, hogy hol is volt még pár órája, de ahogy a gondolatai a temető fele vándorolnak, megakadnak, és visszapattannak oda, ahol most van. És most egy hatalmas, tömör épület előtt áll, amit gondolataival képtelen felmérni, csak bámul.
Lábai már össze-összerezzennek, ezért a kapuhoz siet, és bekopog. Jó vendéglátást remél, vagy azt, hogy legalább nem csukják rá a kaput, amint az kinyílik. Arcán fáradtság és zavar jár táncot karöltve, a szárnyai is már mintha zavarognának. Néha megrezzennek, és ez különösebben aggasztó ténynek fogja fel. Kopog még egyszer, utoljára.*
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:06:27
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:06:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Udvar //
*Zavartan figyeli a Zöldfülűt a Zygendar fiú válla mellől. Az úgy lép elé, mintha veszélytől kéne tartani, Lokában pedig belső hangja egyre inkább azt szajkózza, ő megmondta, hogy nem kéne mindenhez hozzápiszkálni. Zaras erélyesen nyúl érte, keze kivételesen nem valami arcpirító helyet érint de ettől függetlenül a nő kicsit bosszús a bánásmód miatt.
A mágus mintha valamiféle furcsa révületben lenne, annak is a gyengébbik fajtájában hiszen nem dobálja magát ide-oda vagy grimaszol, csupán a kezével érintett kőhöz hasonlatos merevséget mutat. ~Remélem, nem válik kővé!~ Suhan át a lány agyán. Pár száz év múlva talán Taitost fogják fogdosni egy új mágusrend tagjai, és panaszkodnak, hogy „lucsog”.*
- Taitos? *Szólítja újra de mivel megakadályozzák, nem mozdul közelebb. Hogy menekülni kéne, az eszébe sem jut.
Ekkor a fiú egy nyögés kíséretében összerogy és ahogy elengedi a dolment, a furcsa derengés is megszűnni látszik. Zarassal vagy nélküle, de Loka igyekszik odafurakodni a földön fekvőhöz és mellé térdelve nyúl érte.*
- Mi történt? Taitos! *Kezével gúzsba fogja a fiú száját és erélyesen fúrja zöldjeit annak szemeibe. Ha kell, ő hajlandó fel is pofozni a mestert, hogy magához térjen. Taitos kínosan sokáig tűnik bágyadtnak, a nő pedig értetlenül tekint bárkire (leginkább ugye Zarasra) aki a közelben van.*
- Ne vigyük be? *Kérdezi morogva. Közben ellenőrzi a fiú légzését és pulzusát. Kissé heves, ami megérthető, mivel valamiféle sokkos élményen van túl. Mikor az végre megszólal, egy félmosollyal teszi a fiú homlokára kezét mintha a lázát vizsgálná.*
- Jó ötlet most folytatni ezt? Nem kéne inkább pihenned? *Egy részét szórakoztatják a fiatal mester megpróbáltatásai, de nem feledkezik meg arról sem mi a helyes.*
*Zavartan figyeli a Zöldfülűt a Zygendar fiú válla mellől. Az úgy lép elé, mintha veszélytől kéne tartani, Lokában pedig belső hangja egyre inkább azt szajkózza, ő megmondta, hogy nem kéne mindenhez hozzápiszkálni. Zaras erélyesen nyúl érte, keze kivételesen nem valami arcpirító helyet érint de ettől függetlenül a nő kicsit bosszús a bánásmód miatt.
A mágus mintha valamiféle furcsa révületben lenne, annak is a gyengébbik fajtájában hiszen nem dobálja magát ide-oda vagy grimaszol, csupán a kezével érintett kőhöz hasonlatos merevséget mutat. ~Remélem, nem válik kővé!~ Suhan át a lány agyán. Pár száz év múlva talán Taitost fogják fogdosni egy új mágusrend tagjai, és panaszkodnak, hogy „lucsog”.*
- Taitos? *Szólítja újra de mivel megakadályozzák, nem mozdul közelebb. Hogy menekülni kéne, az eszébe sem jut.
Ekkor a fiú egy nyögés kíséretében összerogy és ahogy elengedi a dolment, a furcsa derengés is megszűnni látszik. Zarassal vagy nélküle, de Loka igyekszik odafurakodni a földön fekvőhöz és mellé térdelve nyúl érte.*
- Mi történt? Taitos! *Kezével gúzsba fogja a fiú száját és erélyesen fúrja zöldjeit annak szemeibe. Ha kell, ő hajlandó fel is pofozni a mestert, hogy magához térjen. Taitos kínosan sokáig tűnik bágyadtnak, a nő pedig értetlenül tekint bárkire (leginkább ugye Zarasra) aki a közelben van.*
- Ne vigyük be? *Kérdezi morogva. Közben ellenőrzi a fiú légzését és pulzusát. Kissé heves, ami megérthető, mivel valamiféle sokkos élményen van túl. Mikor az végre megszólal, egy félmosollyal teszi a fiú homlokára kezét mintha a lázát vizsgálná.*
- Jó ötlet most folytatni ezt? Nem kéne inkább pihenned? *Egy részét szórakoztatják a fiatal mester megpróbáltatásai, de nem feledkezik meg arról sem mi a helyes.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-27 16:11:27
Üzenet elküldve: 2016-03-27 16:11:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
*Taitos a néma színház rabja lesz, nézi, ahogyan a fehér ruhások tanulnak, és amit lát, az meglepi. Szemlátomást új mágusok is igen hamar tudják, hogy mit hogyan kell, és gyorsan, határozottan fejlődnek. Mintha a dolmenek az emlékezést a mágus akarata ellenére is elindítanák, így hamarabb ráéreznek a tanoncok a rejtelmek nyitjaira.
Csodálatos látni, hogy minden képsor átfogó képe az, hogy a kövön tanulni, ha nem is csodálatos, de jótékony hatású. A holtakat viszont nem ismeri meg jobban, mert bárhány órát, napot néz is végig semmi információt nem nyer, már éppen váltana is.*
~Na lássuk a...~
-Arghh.
*Nyögi, ahogy agya nem képes már visszatartani az emlékeket, így mivel fél attól, hogy megzakkan inkább csak elhúzza kezét a faltól, és fetreng picit a földön, jó negyed óra kell, mire most a bódulat alábbhagy, addig a másik két társára van utalva.*
-Eredmények vannak, és lesznek is, folytatnunk kell.
*Közli meg-megakadó nyelvvel, bódultan, majd csak ül, és piheg picit.*
*Taitos a néma színház rabja lesz, nézi, ahogyan a fehér ruhások tanulnak, és amit lát, az meglepi. Szemlátomást új mágusok is igen hamar tudják, hogy mit hogyan kell, és gyorsan, határozottan fejlődnek. Mintha a dolmenek az emlékezést a mágus akarata ellenére is elindítanák, így hamarabb ráéreznek a tanoncok a rejtelmek nyitjaira.
Csodálatos látni, hogy minden képsor átfogó képe az, hogy a kövön tanulni, ha nem is csodálatos, de jótékony hatású. A holtakat viszont nem ismeri meg jobban, mert bárhány órát, napot néz is végig semmi információt nem nyer, már éppen váltana is.*
~Na lássuk a...~
-Arghh.
*Nyögi, ahogy agya nem képes már visszatartani az emlékeket, így mivel fél attól, hogy megzakkan inkább csak elhúzza kezét a faltól, és fetreng picit a földön, jó negyed óra kell, mire most a bódulat alábbhagy, addig a másik két társára van utalva.*
-Eredmények vannak, és lesznek is, folytatnunk kell.
*Közli meg-megakadó nyelvvel, bódultan, majd csak ül, és piheg picit.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-25 21:07:04
Üzenet elküldve: 2016-03-25 21:07:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
* Ez fordítva is ugyanúgy igaz, s az tény, hogy most tényleg nem szándékosan tapizta le a lányt. Habár meg kell hagyni, hogy szavaival ellentétben nem sajnálja, hogy így alakultak a dolgok. Loka nem felel, ami érthető az intéző összeesése miatt, azonban Zaras ezt egy hallgatás beleegyezésnek veszi.
A fiúnak szerencsére kutya baja, vagyis többnyire semmi, fizikailag is észrevehető változáson nem ment át. Már a testhelyzetét leszámítva. Nem is aggódik még, s hagyja, hogy Loka elsüsse azt a mana lövedéket.
A hirtelen némaság számára is furcsa, akaratlanul is a dolmen és Loka közé lép. *
- Fogalmam sincs.
* Azt a két lépést pedig egyáltalán nem teszi meg, ugyanis az elf megragadja és szorosan maga mellett tartja. Ki tudja, hogy mi történik és milyen kihatással lesz, ezért jobb is, ha nem közelítik meg most Taitost, lesz, ami lesz. *
- Maradj!
* Szól a lánynak lehet, hogy kicsit erőteljesebben is, mint kéne. Szürke tekintetét le nem veszi az intézőről és a körülötte fodrozódó levegőről, izmait megfeszíti, hogy időben reagálhasson akármire is, legyen az az összeeső mágushoz lépés, vagy akár a dolmen közeléből való gyors visszavonulás. Persze utóbbi egy hozzá képest lomha fajtárssal nehezebb, de majd csak megoldja, ha egyáltalán sor kerül ilyesmire. *
* Ez fordítva is ugyanúgy igaz, s az tény, hogy most tényleg nem szándékosan tapizta le a lányt. Habár meg kell hagyni, hogy szavaival ellentétben nem sajnálja, hogy így alakultak a dolgok. Loka nem felel, ami érthető az intéző összeesése miatt, azonban Zaras ezt egy hallgatás beleegyezésnek veszi.
A fiúnak szerencsére kutya baja, vagyis többnyire semmi, fizikailag is észrevehető változáson nem ment át. Már a testhelyzetét leszámítva. Nem is aggódik még, s hagyja, hogy Loka elsüsse azt a mana lövedéket.
A hirtelen némaság számára is furcsa, akaratlanul is a dolmen és Loka közé lép. *
- Fogalmam sincs.
* Azt a két lépést pedig egyáltalán nem teszi meg, ugyanis az elf megragadja és szorosan maga mellett tartja. Ki tudja, hogy mi történik és milyen kihatással lesz, ezért jobb is, ha nem közelítik meg most Taitost, lesz, ami lesz. *
- Maradj!
* Szól a lánynak lehet, hogy kicsit erőteljesebben is, mint kéne. Szürke tekintetét le nem veszi az intézőről és a körülötte fodrozódó levegőről, izmait megfeszíti, hogy időben reagálhasson akármire is, legyen az az összeeső mágushoz lépés, vagy akár a dolmen közeléből való gyors visszavonulás. Persze utóbbi egy hozzá képest lomha fajtárssal nehezebb, de majd csak megoldja, ha egyáltalán sor kerül ilyesmire. *
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-25 20:16:34
Üzenet elküldve: 2016-03-25 20:16:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Udvar //
*Legutóbb Loka látott eleget a Zygendar fiúból ahhoz, hogy el se tudjon róla képzelni patyolat tiszta szándékokat. Ahogy Zaras hirtelen megragadja meglepődik, és már replikázna a számára felháborító és visszavágást igénylő kijelentésre, de Taitos rosszulléte félbeszakítja kezdődő veszekedésüket.
Mikor Loka megbizonyosodik róla hogy Taitos (sajnos) rendben van és a hamuszín hajúnak sincs kifogása a kísérlet folytatása ellen, a mana lövedék tökéletes pontossággal csapódik a Zöldfülűbe.
A fiú azonban csukott szemmel áll és nem igazán úgy reagál, ahogyan azt az elf várta. Vagyis reagál, utána azonban mint aki megfagy, nem kezd el beszélni, magyarázni. Talán mióta ismeri nem látta ilyen merevnek -és csendesnek- a szórakozott mestert Loka, még egy pár másodpercre sem. Zarashoz fordul kérdő tekintettel.*
- Most mi történik? *Mintha csak tudná a választ a tioli férfi. Ahogy a nő visszafordul a dolmen és a fiú felé, lassan tesz közelebb két lépést. Először azt hiszi csak a szeme káprázik. Hunyorog, de úgy állapítja meg, valóban nem csak képzeleg, mintha valami furcsa aura venné körbe az emberivadékot.*
- Taitos? *Szólítja a fiút kissé bátortalanul.*
*Legutóbb Loka látott eleget a Zygendar fiúból ahhoz, hogy el se tudjon róla képzelni patyolat tiszta szándékokat. Ahogy Zaras hirtelen megragadja meglepődik, és már replikázna a számára felháborító és visszavágást igénylő kijelentésre, de Taitos rosszulléte félbeszakítja kezdődő veszekedésüket.
Mikor Loka megbizonyosodik róla hogy Taitos (sajnos) rendben van és a hamuszín hajúnak sincs kifogása a kísérlet folytatása ellen, a mana lövedék tökéletes pontossággal csapódik a Zöldfülűbe.
A fiú azonban csukott szemmel áll és nem igazán úgy reagál, ahogyan azt az elf várta. Vagyis reagál, utána azonban mint aki megfagy, nem kezd el beszélni, magyarázni. Talán mióta ismeri nem látta ilyen merevnek -és csendesnek- a szórakozott mestert Loka, még egy pár másodpercre sem. Zarashoz fordul kérdő tekintettel.*
- Most mi történik? *Mintha csak tudná a választ a tioli férfi. Ahogy a nő visszafordul a dolmen és a fiú felé, lassan tesz közelebb két lépést. Először azt hiszi csak a szeme káprázik. Hunyorog, de úgy állapítja meg, valóban nem csak képzeleg, mintha valami furcsa aura venné körbe az emberivadékot.*
- Taitos? *Szólítja a fiút kissé bátortalanul.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-25 15:16:52
Üzenet elküldve: 2016-03-25 15:16:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
*Abban a pillanatban, ahogy Taitos gyomrába mar a zsibbadás leszögezheti magában.*
~El nem nyeli, csupán működik vele?~
*Fogalmazódik meg a kérdés, amire egyből választ is kap.*
~Lassíts!~
*Morog rá magában a képzuhatagra, és bár Mentális fonál használatában sem kezdő, valamint napi elmegyakorlata, hogy egész világokat kelt életre odabent, merthogy ez lesz az a munka, melyet Mesterének be akar mutatni, nem feltétlenül szeretné, ha egyszerre ezer év emlékezete folyna át rajta. Így hát "evickélni" kezd gondolatainak kormányrúdját erősen megmarkolva, ha már ismét esélye nyílt ilyenre.*
~A fehér ruhások.~
*Próbálja meg azt a képet körbejárni, miközben érzi, hogy térdére rogyna, de hát van most jobb dolga is, mint az állással törődni.
Ismerős arcokat, mozdulatokat keres, meg akarja érteni mit kerestek ott, mert elméjében tudat alatt is ez vezeti, még ha nem is tud róla. A jelenkor gondjaira keres tudást, gyógyírt. És a fehérruhásokat sejti a holtakkal leginkább elbírni képesnek, hátha ők tesznek valamit. Netán a hórihorgas mágus óriási tomboló energiáiban talál megoldást. Nem tudja, csupán a kő mérhetetlen emlékezetén, és a körülötte élőkön múlik, hogy megtalálja-e a képsorok közt azt a néma mozzanatot, melyet tudat alatt próbál kivonni a mérhetetlen információk kavalkádjából. És persze, amin egyértelműen megakad a szeme, az a hold mágiája, ő ehhez ért. Így nézi a képeken szereplők ténykedését, míg elméjének falai vékony gondolatsugárrá tudják szűkíteni az áradatot.*
~Letűnt korok szellemei vezessetek utamon, adjatok igaz szemet és értő szivet, hogy a múlt titkainak kapuján beléphessek, legyen ott bármi is.~
*Idézi az északi imát, melyet otthon közösen, hatan mormoltak mindig, mikor az öregek valami új, vagyis régi, de ismeretlen dologgal tértek haza.
Így most ő is kutat. Keresi a hold mosolyát és a holtak vesztét, hátha az Emlékező Kövek válaszolnak eme kulcsszavak egyikére.*
*Abban a pillanatban, ahogy Taitos gyomrába mar a zsibbadás leszögezheti magában.*
~El nem nyeli, csupán működik vele?~
*Fogalmazódik meg a kérdés, amire egyből választ is kap.*
~Lassíts!~
*Morog rá magában a képzuhatagra, és bár Mentális fonál használatában sem kezdő, valamint napi elmegyakorlata, hogy egész világokat kelt életre odabent, merthogy ez lesz az a munka, melyet Mesterének be akar mutatni, nem feltétlenül szeretné, ha egyszerre ezer év emlékezete folyna át rajta. Így hát "evickélni" kezd gondolatainak kormányrúdját erősen megmarkolva, ha már ismét esélye nyílt ilyenre.*
~A fehér ruhások.~
*Próbálja meg azt a képet körbejárni, miközben érzi, hogy térdére rogyna, de hát van most jobb dolga is, mint az állással törődni.
Ismerős arcokat, mozdulatokat keres, meg akarja érteni mit kerestek ott, mert elméjében tudat alatt is ez vezeti, még ha nem is tud róla. A jelenkor gondjaira keres tudást, gyógyírt. És a fehérruhásokat sejti a holtakkal leginkább elbírni képesnek, hátha ők tesznek valamit. Netán a hórihorgas mágus óriási tomboló energiáiban talál megoldást. Nem tudja, csupán a kő mérhetetlen emlékezetén, és a körülötte élőkön múlik, hogy megtalálja-e a képsorok közt azt a néma mozzanatot, melyet tudat alatt próbál kivonni a mérhetetlen információk kavalkádjából. És persze, amin egyértelműen megakad a szeme, az a hold mágiája, ő ehhez ért. Így nézi a képeken szereplők ténykedését, míg elméjének falai vékony gondolatsugárrá tudják szűkíteni az áradatot.*
~Letűnt korok szellemei vezessetek utamon, adjatok igaz szemet és értő szivet, hogy a múlt titkainak kapuján beléphessek, legyen ott bármi is.~
*Idézi az északi imát, melyet otthon közösen, hatan mormoltak mindig, mikor az öregek valami új, vagyis régi, de ismeretlen dologgal tértek haza.
Így most ő is kutat. Keresi a hold mosolyát és a holtak vesztét, hátha az Emlékező Kövek válaszolnak eme kulcsszavak egyikére.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-25 14:51:44
Üzenet elküldve: 2016-03-25 14:51:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Udvar//
*Taitosnak alighanem kell egy pár perc, mire kótyagos fejéből kirázogatja és kipislogja a fejhangon sípolást, a látómezejébe be-beúszkáló kukacszerű, áttetsző izébizéket, de utána, úgy tűnik, mit sem csökkent lelkesedéssel veti bele magát a következő kör kísérletezésbe. Nyugodtan bemászhat a vaskos kőujjszerű három tartóoszlop közé, a puha föld lába alatt mohos, vizes erdőszagot áraszt. Alulnézetből sincs egyébként semmi különleges az építményt fedő kőlapon: se véset, se semmi. Loka varázslata nyomán a Zöldfülű hasában-mellkasában szorító, jeges érzés kúszik fel, ha lőtték már telibe manalövedékkel, akkor ismerős lehet az érzés: zsibbasztó, nem különösebben fájdalmas, de meglehetősen kellemetlen. A kőre lapított bal kezéből a kő hidege ezzel egyidőben átkúszik megint a bőrére: ahogy az előző esetben történt, úgy a dolmen most is reagál a mágiára, amit a közvetlen közelében végeztek. Egészen konkrétan magába szippantja az ügybuzgó ifjú mágust, olyképpen, hogy immár egész testére kiterjed az a löbbölő-locsogó, jegeshűs érzet, és újfent megrohanják az előbb látott emlékképek.
Kívülről nézve ez egyébként különösebben nem ijesztő látvány: vagy csukva van a szeme, vagy nyitva, de szemmel láthatóan nem látja és nem érzékeli közbetlen környezetét addig, amíg meg nem szakad a kő körbefonó mágiája. Látványra Taitost szinte alig észlelhető, pár ujj vastag, rebegő aura veszi körbe, átlátszó, mégis délibábszerűn illékony: mint a forró nyári napokon a városi utcák macskakövei fölött rezgő, megrekedt forró levegő. De a külcsínnyel ellentétben a belbecs ezúttal izgalmasabb.
A Zöldfülűnek ismét bepillantása nyílik a különös kollektív emlékezetbe, amiből az előbb kapott villámcsapásszerűen ízelítőt. Ezúttal szerencsésebb, ugyanis, ha nagyon erősen koncentrál, leltárazgathat, lapozgathat a színpadkép szerűen váltakozó eseményekből. Megszemlélheti közelebbről egyiket vagy másikat, nem belehelyezkedve, csupán külső szemlélőként. Összpontosítással előhívhatók adott kérdéshez kapcsolódó víziók, s bár járni-kelni, beavatkozó dolgot tenni nem tud az őt körülvevő emléklenyomatban, az ősöreg dolmen megnyitja több száz- meg százéves emléktárát a mágus előtt. Képeket, jeleneteket, helyszíneket, arcokat láthat, hangokat, beszédet viszont nem, ugyanis az emlékképeket egyfajta zsongó-fütyülő hang kíséri, ami miatt akkor sem érthetők vagy értelmezhetők a környező hanghatások, amennyiben történetesen együtt járnak a képekkel. Ugyanakkor nem egyszerű kontroll alatt tartani az elméjét megrohanó történelmi áttekintést: ha nem összeszedetten, fókuszáltan próbálkozik úrrá lenni elméjén, hamar azon kaphatja magát, hogy ismét a szebbik felén ücsörög zúgó fejjel, szemet dörzsölgetve.*
*Taitosnak alighanem kell egy pár perc, mire kótyagos fejéből kirázogatja és kipislogja a fejhangon sípolást, a látómezejébe be-beúszkáló kukacszerű, áttetsző izébizéket, de utána, úgy tűnik, mit sem csökkent lelkesedéssel veti bele magát a következő kör kísérletezésbe. Nyugodtan bemászhat a vaskos kőujjszerű három tartóoszlop közé, a puha föld lába alatt mohos, vizes erdőszagot áraszt. Alulnézetből sincs egyébként semmi különleges az építményt fedő kőlapon: se véset, se semmi. Loka varázslata nyomán a Zöldfülű hasában-mellkasában szorító, jeges érzés kúszik fel, ha lőtték már telibe manalövedékkel, akkor ismerős lehet az érzés: zsibbasztó, nem különösebben fájdalmas, de meglehetősen kellemetlen. A kőre lapított bal kezéből a kő hidege ezzel egyidőben átkúszik megint a bőrére: ahogy az előző esetben történt, úgy a dolmen most is reagál a mágiára, amit a közvetlen közelében végeztek. Egészen konkrétan magába szippantja az ügybuzgó ifjú mágust, olyképpen, hogy immár egész testére kiterjed az a löbbölő-locsogó, jegeshűs érzet, és újfent megrohanják az előbb látott emlékképek.
Kívülről nézve ez egyébként különösebben nem ijesztő látvány: vagy csukva van a szeme, vagy nyitva, de szemmel láthatóan nem látja és nem érzékeli közbetlen környezetét addig, amíg meg nem szakad a kő körbefonó mágiája. Látványra Taitost szinte alig észlelhető, pár ujj vastag, rebegő aura veszi körbe, átlátszó, mégis délibábszerűn illékony: mint a forró nyári napokon a városi utcák macskakövei fölött rezgő, megrekedt forró levegő. De a külcsínnyel ellentétben a belbecs ezúttal izgalmasabb.
A Zöldfülűnek ismét bepillantása nyílik a különös kollektív emlékezetbe, amiből az előbb kapott villámcsapásszerűen ízelítőt. Ezúttal szerencsésebb, ugyanis, ha nagyon erősen koncentrál, leltárazgathat, lapozgathat a színpadkép szerűen váltakozó eseményekből. Megszemlélheti közelebbről egyiket vagy másikat, nem belehelyezkedve, csupán külső szemlélőként. Összpontosítással előhívhatók adott kérdéshez kapcsolódó víziók, s bár járni-kelni, beavatkozó dolgot tenni nem tud az őt körülvevő emléklenyomatban, az ősöreg dolmen megnyitja több száz- meg százéves emléktárát a mágus előtt. Képeket, jeleneteket, helyszíneket, arcokat láthat, hangokat, beszédet viszont nem, ugyanis az emlékképeket egyfajta zsongó-fütyülő hang kíséri, ami miatt akkor sem érthetők vagy értelmezhetők a környező hanghatások, amennyiben történetesen együtt járnak a képekkel. Ugyanakkor nem egyszerű kontroll alatt tartani az elméjét megrohanó történelmi áttekintést: ha nem összeszedetten, fókuszáltan próbálkozik úrrá lenni elméjén, hamar azon kaphatja magát, hogy ismét a szebbik felén ücsörög zúgó fejjel, szemet dörzsölgetve.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-03-24 21:53:15
Üzenet elküldve: 2016-03-24 21:53:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Udvar//
* Kétségtelen, hogy a kompániából Loka járt a legjobban. Ami pedig azt illeti, igenis mágikus feneke van az elf férfiúnak, mert nem a Gorthwen hölgy az első, akit bevonzott a látvány, és igen, mindannyian kéjes tekintettel falták fel főhősünket. Már a szemükkel, nem szó szerint értendő. *
- Ragron!
* Szól rá keményen a wargra, majd egy füttyentéssel magához hívja a dögöt, mikor úgy tűnik, hogy el lesznek zavarva.
Amíg a harcos énjére nincs szükség, addig hadd pihenjen, ami pedig a nőcsábászt illeti… feltételezhetjük, hogy csak fajtársnője elől rejti el, s nem is jogtalanul, mert már egy eléggé életveszélyes szituációba sodorta őt, szóval nem csoda, ha elsősorban nem arra törekszik, hogy a hölgyeménynek megmutassa ágyának rejtelmeit. Mivel szándékai jelenleg patyolat tiszták, talán ezért lehet kissé zavarban, ha keze teljesen véletlenül más helyre téved.
A lány válaszára halkan megköszörüli a torkát, és annak karját megragadva maga elé penderíti. *
- Figyelj, én nem azért akarok segíteni neked, mert nincs jobb dolgom, szóval jól gondold meg, hogy hogyan akarod egyenlíteni.
* A szavak mélyén talán fenyegetés is rejtőzhet, sőt elég valószínű, de mindezek mellett egyfajta félsz is ott bujkál. Nem titok, hogy tart egy újabb elmebeteg lerohanástól, hiszen akkor is, ha csak egy picit is kevesebb a lélekjelenléte, hát már nem valószínű, hogy most itt sétálgatna.
Rövid beszélgetésüket Taitos összeeső látványa zavarja meg. Lokával tartva a lépést, ő maga is a fiú mellett terem. *
- Jól vagy?
* Felesleges is feltenni a kérdést, Taitos szavaira felsóhajt, és leginkább magának motyog az orra alá egy „kutya baja” megállapítást.
Már emelné is a karját, mely végül a nőstényével ütközik. *
- Oh, oké. Tőlem.
* Vonja meg vállát, és inkább az intézőt és a dolment kezdi el figyelni. Nem számít semmi látványos varázsburokra, vagy tűzijátékra, de azt sem tudja, hogy mire lehet számítani egy ilyen helyzetben, szóval csak feszült figyelemmel pislog a fiúról a kövekre. *
* Kétségtelen, hogy a kompániából Loka járt a legjobban. Ami pedig azt illeti, igenis mágikus feneke van az elf férfiúnak, mert nem a Gorthwen hölgy az első, akit bevonzott a látvány, és igen, mindannyian kéjes tekintettel falták fel főhősünket. Már a szemükkel, nem szó szerint értendő. *
- Ragron!
* Szól rá keményen a wargra, majd egy füttyentéssel magához hívja a dögöt, mikor úgy tűnik, hogy el lesznek zavarva.
Amíg a harcos énjére nincs szükség, addig hadd pihenjen, ami pedig a nőcsábászt illeti… feltételezhetjük, hogy csak fajtársnője elől rejti el, s nem is jogtalanul, mert már egy eléggé életveszélyes szituációba sodorta őt, szóval nem csoda, ha elsősorban nem arra törekszik, hogy a hölgyeménynek megmutassa ágyának rejtelmeit. Mivel szándékai jelenleg patyolat tiszták, talán ezért lehet kissé zavarban, ha keze teljesen véletlenül más helyre téved.
A lány válaszára halkan megköszörüli a torkát, és annak karját megragadva maga elé penderíti. *
- Figyelj, én nem azért akarok segíteni neked, mert nincs jobb dolgom, szóval jól gondold meg, hogy hogyan akarod egyenlíteni.
* A szavak mélyén talán fenyegetés is rejtőzhet, sőt elég valószínű, de mindezek mellett egyfajta félsz is ott bujkál. Nem titok, hogy tart egy újabb elmebeteg lerohanástól, hiszen akkor is, ha csak egy picit is kevesebb a lélekjelenléte, hát már nem valószínű, hogy most itt sétálgatna.
Rövid beszélgetésüket Taitos összeeső látványa zavarja meg. Lokával tartva a lépést, ő maga is a fiú mellett terem. *
- Jól vagy?
* Felesleges is feltenni a kérdést, Taitos szavaira felsóhajt, és leginkább magának motyog az orra alá egy „kutya baja” megállapítást.
Már emelné is a karját, mely végül a nőstényével ütközik. *
- Oh, oké. Tőlem.
* Vonja meg vállát, és inkább az intézőt és a dolment kezdi el figyelni. Nem számít semmi látványos varázsburokra, vagy tűzijátékra, de azt sem tudja, hogy mire lehet számítani egy ilyen helyzetben, szóval csak feszült figyelemmel pislog a fiúról a kövekre. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519