//Kikötői küldetés//
*Miután Taitos elhagyta a lovagok amoni csoportját útja az erdő irányába vezet, és a gyorsabb, de kellemetlenebb, rövidebb úton, szinte légvonalban érkezik meg a mágusok földjére, ahol megáll az udvaron, és fontos lépést tesz a jövőre való tekintettel.
Ragront idézi, ezúttal vándor nyelven kiejtve a varázsigét, és az érthetetlen szavak mellé érthetetlen warg nevet kiált, bízva abban, hogy tudása újfent elég lesz Ragron megidézéséhez. A kevésbé hosszadalmas fajtát választja, és csak gyorsan elmondja a farkasrémnek, hogy mi a helyzet.*
-Ragron, ígéretet kell tenned nekem! Alkut ajánlok, elviszlek egy nagy vadádzatra, melyet az egész világ emlegetni fog, cserébe a lovakat nem eheted meg, csak ha engedélyt adok rá... mit szólsz?
*Részéről ez le is van tudva, a dolog, és mehet a warg vissza helyére, hogy megtalálhassa Taitost is, aki ha a varázslat sikerült ekkor már a házban van.
Úti batyuja készül, váltás ruha, könyv, írószer, két napi élelem, ital, és a bumeráng kerül hozzá. A többi dologra nincs szüksége, bezárja az intézői irodát, és a kulcsot besüllyeszti a földbe a ház sarkánál, biztonsági okokból, majd a ház népének maradékához fordul.*
-Worenth mester, Kriyon.
*Köszönti őket.*
-Ómen jelent meg innen délre valamivel, egy nagy bíbor fénypászma, Kagan vezér lovagjai elindulnak arra, és engem is hívtak magukkal, valamint Zaras uraságot is elvinném, ha már mestere a fegyvernek, ki kell vizsgálni a dolgokat.
*Ebben talán mindannyian egyetértenek, ám innentől jön csak a lényeg.*
-Synmira veszélyben lehet, nem tudom, sőt, nem is sejtem milyen mágia nyoma lehet ez, de lehet, hogy pár perc múlva mind lángba borulunk.
*Veti fel a lehetőséget.*
~Bár Kriyonnak ez nagyon tetszene.~
*Végül levonja a következtetést.*
-Ki kellene alakítani egy gyors csatornát Amon Ruadh, és Synmira között, valamint ahol lehet mágiával rejteni a házat, vagy szobáit lehet, hogy az a legjobb ha csak belső szobákat zárunk le, így nem lesz feltűnő, de Worenth mester, ezt te biztosan jobban tudod, ezek csak a meglátásaim.
*Mondókája befejeztével meghajol.*
-Elnézést a zavarásért, kinézek az ösvényre, délben érkeznek a lovagok.
*Búcsúzik, és a ház elé indul, hogy Zarast meglelje.*
A varázsló egy entitás igazi nevét kiáltja, melynek hatására az manifesztálódik előtte, beszélgethet vele és egy rövid parancsot adhat neki. A parancs nem tartalmazhat az entitás létezésével összeegyeztethetetlen részletet. A beszélgetés végeztével a lény szertefoszlik és visszakerül eredeti helyzetébe, majd megpróbálja teljesíteni a parancsot. Az entitás számára kár nem okozható az idézés közben, az entitás is csak az őt megidézőnek árthat.