Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:15:15
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:15:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
*A gnóm még csak ki sem mondja utolsó gondolatait, de máris egy újabb jut eszébe. Olyannyira, hogy meg sem várja Eireni válaszát. Lef a hóbortos tudós és filozófusnak egy hatalmas ötlet pattan ki az agyából.*
- Megvan barátom! *Kiált fel kicsit rekedtes hangon, hiszen annyit beszélt az elmúlt időszakban, hogy már alig bírja szusszal.*
- Ne feledd gondolataidat, de nekem most muszáj elmennem. Hogy miért? Mert megleltem a könyvem zárógondolatait! És ezen rágódok már pár napja. Hogy vajon milyen befejezést tudok szánni neki. Egyszóval most el kell rohannom.
*Lef kiissza poharából teájának maradékát és sebtiben leteszi az asztalra, majd rohanva a szobája felé veszi az irányt. *
//Az élet alapvetései – publikálás//
*Egy tartalmas beszélgetést követően, Lef visszatér szobájába, hogy az utolsó simításokat is elvégezze művén. Hozzá akarja csatolni a befejezés fejezetet, amely összegzi a könyv tartalmát és finoman levonja a konklúziókat. A szobájába toppanva leteszi asztalára a bőrkötetes művet és fölé görnyed.*
~ Vajon mi lenne a megfelelő befejezés? Helyezzük a hangot a város jogi hiányosságaira, vagy inkább a filozófiára. hmm… Vagy esetleg egy vegyes formátum, amely mindkettőről szól. ~ *Lef még percekig tanakodik, mire végül megálmodja a záró sorokat.* ~ A legjobb talán mégis egy filozófiai jellegű záró sor lenne, hiszen a mű az élet alapvetéseinek egyikét keresi, kutatja. Tehát a fő mondandója mégis csak, hogy felnyissa a szemünket arra, ami bennünk van. Habár nem elhanyagolható, hogy ez a gyakorlatban, milyen hiányosságokat szenved el. ~
*A befejező fejezet végső döntése után Lef finoman belemártja tollát a mellette álló tintás tégelybe és felüti az utolsó lapot. Az apró kezei ismét alkotni készülnek és a gnóm arckifejezése is ennek megfelelően reagálva a boldogságot sugározzák.Az új szerzeményét kinyitja és elkezdi belevésni a befejezést.*
*Szemelvények a valóság működtetésének alapvetéseiből
Tartalomjegyzék:
Bevezetés
I. A valóság szövete és az alapvetés létjogosultsága
II. Az alapvetésre való igény
III. Az igény megtestesülése, a törvény
IV. A törvény, mint a rend, gyakorlati formája
V. Törvényi körkép Arthenior városából
VI. A törvényekre épülő végrehajtás
Befejezés
Bevezetés
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy amikor magunkba tekintünk, kit látunk, kik vagyunk, merre tartunk. Ez a mű egy belső keresés és egy olyan konklúzió, amely próbál választ adni, a belsőnkből fakadó hatásokra, amely mindünk világát és életét formálja. A bennünk élő vágyak, érzések, ösztönök elpusztíthatatlan hatásainak erdejében bolyongva folyton folyvást feltesszük a kérdést. Miért? A művem szolgáljon a miért kérdés lehetséges feltárására és a belőle következő konklúzióra.
I. A valóság szövete és az alapvetés létjogosultsága
Nézzünk körül a nagyvilágban és tegyük fel magunknak a kérdést: mindaz, amit látunk, amit hallunk és amit érzünk mi végre van? Milyen, közel van a világ és milyen távol? Ha rácsodálkozunk a természetre, ha megnézzük a mezőket, a fákat, a tengert és ha kitekintünk az ablakon, amely az áthatolhatatlan hegyeket tárja elénk elborzadunk. Hogy miért? Mert mellettük senkik vagyunk. Ott voltak mikor megszülettünk és ott lesznek, amikor meghalunk. Ezen vajmi keveset változtathatunk. De van egy dolog, amely az összes természetnél és minden más hatalmasságnál nagyobb. Ez nem más, mint a létező. Az értelmes, a gondolkodó létező. Mi vagyunk a végtelen hatalmasságok között megbúvó értelem, amely rácsodálkozik a világra és érti annak távolságát. Ezért a valóságot mi értelmezzük, mi érezzük a hegyek nagyságát a tenger végtelenségét és mindazt, amely tőlünk oly más. Az értelem felfogja és feldolgozza a valóság szövetét és rendszert keres benne. Ez a rendszer pedig meg is van, hiszen az öt hónap, amelynek időjárása mindig mást hoz számunkra jól láthatóan egy rend és egy ciklus alapján mozog. Az oktalan állatok és növények érzik ezen, változásokat, de az egészet nem látják, nem tudnak rákérdezni mi végre ez a rend.
Az értelem azonban rendet keres, rendet akar látni és rendet akar tenni. Ahogyan a világban keressük ezek megfelelőit az értelemmel rendelkező fajok is felfedezték, hogy egymás relációjában kell létezniük egymás mellet, kell élniük és ezért rákényszerültek a rendre. A létezés alapvető kritériuma, hogy létezni akarunk, ennek érdekében a fajok között vagy káosz és háború dúlt, hiszen a létezés a szembenálló feleknél erősen dominálva azt az utat mutatta nekik, hogy ez az egyetlen esélyük a lét megőrzésére. A másik pedig az egymás mellett létezés, amely rendre kellett, hogy épüljön. Ez a rend hozta meg a törvényeket és hozta el mindazt, amely végül a béke útjára vezette a népeket. Az értelem tehát rendszerető, hiszen a káosz a lét kioltását eredményezi és mivel a lét az értelem alapvető törekvése ezért a rend felé törekszik, amely megtartja a létet.
A lét alapvetően az egyén léte és az egyén felelős saját létezéséért. Tehát az alapvetés első megszólítottja az egyén és nem a közösség. Az egyén az, amely kibontakoztatja az alapvetést és közösségi dimenziót teremt annak. Ebben az értelemben habár minden értelmes létező a saját létért küzd, a világban mégis kiszolgáltatottsága révén rá van szorulva más létezőkre. Az értelmes egyen belátja, hogy a létért ő maga a felelős, de azt is latja, hogy a létezése relációban történik. Tehát az egyen nem csak saját maga ként létezik a valóságban, hanem egymás kölcsönhatásában is. A fajok tagjai egymásra vannak utalva es kiegészítik egymás hiányosságait így relációban léteznek. Ahogyan a fajok más fajokkal is. Tehát a rend igénylése és egy szabályozott élet elemi érdeke az önmagát kizárólag fenntartani képtelen egyénnek. A lét tehát egymásrautaltságok láncolata, kezdve a túléléstől a társas kapcsolatokig. Ennek tükrében a rend elengedhetetlen alapelv, amely megteremti azt az alapvetést, amelyre a törvényeknek épülnie kell.
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a rend mind a természetben, amely évszakokban követi egymás mind az oktalan állatokban, amelyek a víz hónapjára behúzódnak az odvukba és a növények, akik lehullajtják, leveleiket úgy az értelmes egyenek is vágynak a rendre, mint a lét megőrzésének alappillérére.
II. Az alapvetésre való igény
Ahogy Lanawinon széttekintünk latjuk a rend csirait, magvait, vagyis a létezés alapvetéseit. Az igény tehát megfogant bennünk, értelmesekben, hogy a rendnek otthont adjunk. A világ és a bennünk elő lét kényszer megalapozza a rendet es így igényt teremt annak kibontakoztatására.
A rend habar bennünk el mégsem ad teljes képet önmagáról. Ezalatt azt kell értenünk, hogy a rend eltérő formákban létezhet. Ezen eltérésekre mutat rá, hogy amíg a városi élet Artheniorban rendezettebb és a sokfele fajta nép keveredése miatt összetettebb addig egy faluban ahol homogénebb esetleg egyfajú létezők lakjak lényegesen egyszerűbb. A rend bennünk élese pusztán egy nyomasztó vagy arra, hogy tegyünk valamit. Az alapvető rend strukturálása és a gyakorlatbeli megvalósítása megnöveli az értelem kifejezését teremtő akaratát. Bármely modellt nézzük a valóság es az élet strukturáltságában a rend iránti igény ugyanúgy megvan.
Az igénybeli eltérés okai faji kulturális vagy civilizáltágbeli gyökerekből fakadnak. Azonban a létező alapvető rend igényén nem változtat. Meg abban az esetben, sem ha az igény szélsőséges es a kizárólagosságra törekedve a káoszból születik.
Egyszóval az igény bar változatos es eltérő mégis egy belső kényszerből fakad. amely kiirthatatlan a valóságból. Tehát nem csak az alapvetés nyer igazolást, hanem az arravaló igény is. A rend, amely értelmi és létezési alapelvünk igényt támaszt annak beteljesítésére.
III. Az igény megtestesülése, a törvény
Láttuk, hogy az alapvetés a bennünk elő valóság es teljes erejével, mint kényszer tor a felszínre, ezzel megteremtve az igényt a rend megvalósítására. Az igény és a rend azonban konkrét formákat követel mind az egyéntől, mind a közösségtől. A rend megfogalmazható egy konkrét Szemely szamara, mint önnön magának adott rend és meghatározhatódik egy közösség számara, mint kollektív rend.
Az egyéni rend konkretizálása es megtestesítése az értelem azon tette amikor, kizárólag önmaga számára határoz meg egy egy rendet, rendszert. Az ilyen irányú rendtartás kizárja a relációt es a közösségi kommunikációra épülő rendet. Az egyen ebben az esetben rendelkezik a saját maga szamara meghatározott rendről, amely leggyakrabban életvitel vagy életszabályokból tevődik össze. Ezalatt azt kell értenünk, hogy az egyéni rendszabás leginkább a mindennapokban jelentkezik. Például az ébredés vagy lefekvés esetleg az étkezes vagy a sajátvitelű munka kezdése és befejezése. Ennek okán kijelenthetjük, hogy az egyéni rendszabás nem törvényi, hanem életviteli rend. Habar ennek az életformának is olyan területe, amely torvényben fogalmazódik meg. Ez az egyéni saját maga szamara adott es leirt törvény, amelyhez ragaszkodik és aszerint el.
A közösség által létrehozott rend több egyen interakciójából létrehozott rendszer, amely az egyének, egymás közötti életet szabályozza. Ebben az esetben, a közösségben alakított rend meghatározza, az egyen magán eletet és társaihoz fűződő viszonyát leginkább az utóbbit. Így az ilyen rend igénye sokkalta megfelelőbb megjelenése a törvény. A közösség szamara alakított és adott rend a régi időkben szokásként majd az idő előrehaladtával törvénykent jelent meg. A társas formák és tevékenységek bővülése miatt lassan leírásra kerültek így írott formát kapott. Ezzel rögzítve a mindenki szamara egyértelműsített szabályokat. Egy folyamatosan bővülő közösség és a fajok sokasága valamint a kultúrák eltérése érdekében a szabályok egyre szerteágazóbbak lettek így az írásos és ezáltal követhető forma elengedhetetlenné vált. Például ha a közösség dönt arról, hogy a gabona kilónkénti ara 2 arany, de a víz hónapjában csak egy aranyert lehet árulni mivel ínség, van akkor ez mar egy olyan szabály, amelyből egy másik következik. Összességében van egy szabály, ami meghatározza, a gabona maximális arat és egy ráépülő, amely egy másik igényből fakad.
A közösségi és egyéni renden túl van egy olyan öszvér forma, amikor az egyen határozza meg a közösség szamara a rendet. Ebben az esetben habar az egyen a kezdeményező és nem feltétlenül beszelhetünk, az egyenek között kialakított rendről mégis a valóság része. Az így kialakított rend fakadhat az egyen Szemelyes rendjéből és az arravaló törekvésből is, hogy szabályozza, a közösség életét.
IV. A törvény, mint a rend, gyakorlati formája
A rend ugye az alapvető igényből születik és ebből a szabályok végül pedig a ma legismertebb formája a törvény. A törvények a mi világunkban még igencsak kezdetleges állapotban léteznek, de ki kell mondanunk, hogy vannak.
A törvény meghatározása szerint a rend letisztult gyakorlati eszköze. A torvény írott és egy közösség szamara adott, hogy annak életet meghatározza. A törvény emellett a rend igényeinek legfőbb közvetítője azáltal, hogy megírásával a felmerülő kérdések tisztázhatóak és a mindennapok élete pontosítva szabályozható.
A törvények megléte tehát kulcsfontosságú, hiszen a belső kényszer általuk válik konkrét intézkedéssé. A törvény emellett létszükséglete az élet alapvető építőköve és ebben az értelemben az első lépés a bennünk lévő igények konkrét megfogalmazására.
V. Törvényi körkép Arthenior városából
Artheniorban a törvény tagadhatatlanul jelen van. Ezt jól jelzi, hogy a varosban működik egy kétszintű tanács és egy városőrség. Ezen intézmények jelenléte, szavatolja mind a törvényiséget, mind pedig a kormányzatot. Ha ezt a három intézményt jobban megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a két tanács funkciója némiképp összekeveredik, mert mindkét testületben egyszerre jelenik meg a törvényalkotói, végrehajtói és bírói funkció. A tizenegy tagból álló kisebb tanács úgy tűnhet, hogy jórészt nem végez sokkalta több feladatot, de egy kiemelkedően fontos pozíció jutott neki. Ez pedig a törvények ratifikálása és elfogadása. Ezzel a funkcióval egy lényeges eltérésre szeretnék rávilágítani, amelyből kitűnik, hogy a kisebb tanács jóval nagyobb hatalmat képvisel. Emellett, amely jogtechnikailag nem releváns, de mindenképp elmlítésre méltó az az, hogy a tizenegy fő roppant befolyásos és nagy hatalommal, bíró személy a városban. Az ő személyük és befolyásuk a város életére nem elhanyagolható, hiszen saját uradalmukban jelentős önkormányzatisággal bírnak, amely azt jelenti, hogy törvényhozói, végrehajtói és bírói jogköröket is gyakorolnak.
A nagytanács ellenben egy jóval kaotikusabb intézmény, mivel a nagy létszám és a meghatározatlan jogkörök gyakran kibogozhatatlanok. A nagytanács végrehajtói szerepében felel az adószedésért és a törvények betartatásáért. Ennek tükrében egy 41 fős testületben igencsak komoly munka elvégezni ezeket a feladatokat. A tanács a törvényalkotói, nemesi és egyéb rangok osztása, ajánlása feladatkörében már jóval hatékonyabb tud lenni, mivel ezek a kérdések előterjesztés alapúak és többségi elfogadást igényelnek.
A két tanács működése tehát egy erősen kevert és hatásköreiben nem teljes mértékben elválasztott szervezetként működik. Az átfedések sokszor jogi feszültséget is szülhetnek, mint például a törvényalkotás, amely mindkét testület hatáskörébe tartozik. Itt arra akarok rávilágítani, hogy a tisztázatlan jogkörök a város hanyatlásához vezethetnek. Ezen felül a végrehatói hatalomban is látunk átfedéseket, mint, hogy a városi őrség irányításában résztvevők tagjai a tanácsnak és emellett a főtanács tagjai feletteseik a nagytanács városi őrségbeli tagjainak. Ezzel önmagában nem lenne gond, de a városi őrség katonai testület, amely parancsalapon működik, így a Főtanács érintett tagja katonai parancsot adhat a nagytanács egyik képviselőjének, ezzel felfüggesztve a nagytanács jogköreit, autonómiáját és így végső soron feleslegessé téve azt.
A két tanácson kívül említést kell tennünk a városi őrségről is, amely jelentős hatalmi tényező. Az alapvetően végrehajtói feladatokkal megbízott őrség célja az összes helyszínen a rend és béke fenntartása, illetve a személyes védelem és a törvények betartatása. A megszabott jogkörök ellenére sokkalta több és szélesebb jogkört visel. Ezalatt azt értem, hogy egykori és jelenlegi vezetői helyet kaphatnak a tanácsban így beleszólhatnak a törvényhozói jogkörökbe, és ha a rögtönítélő bíróságokat tekintjük, akkor egy egy parancsnok a helyszíni intézkedés során rögtön ítéletet is hozhat így gyakorolva bírói jogköröket. Ezzel a városi őrség mindhárom hatalmi ágból kiveszi a részét.
Felmerül a kérdés ezzel kapcsolatban: a három testület közül valamely testületre nincs szükség, mivel mindhárom gyakorol mindent, ezért feleslegessé téve valamelyiket. A testületek külön külön akkor kaphatnának létjogosultságot, ha törvényileg szabályozva lennének és jól elkülönített egymásra ható, de elválasztott intézményként működnének.
Amennyiben tehát a rend igényéről és annak beteljesítéséről a törvényekről szólnánk, igencsak csekély beszámolót adhatnánk. A rend igénye megvan a városban, mivel létezik a törvény és azok a testületek is, amelyek működtetni, létrehozni hivatottak. Ezen felül viszont csak jogszokási szinten van jelen a törvény és konkretizálva vagy kidolgozva nincs. A törvény hiányában a végrehajtás is akadozik, hiszen nincs mihez nyúlni vagy nincs mit alapul venni. Ezért a törvény az egyén szavaiból jön létre az adott helyzethez igazodva, de ez magunk közt szólva is igencsak kezdetleges jogalkalmazás egy ilyen jelentős város életében. A törvények hiányából természetesen igény fakad arra, hogy egy rendes szabályozással tisztázva legyenek a testületek és végső soron a mindennapi élet kérdései.
VI. A törvényekre épülő végrehajtás
Arthenior városának törvényi hiányosságai egy másik megbúvó igényre is rávilágítanak. Ez az igény a városi igazgatás. A városban jelenleg kezdetleges és szabályozáson kívüli ügyintézés folyik. Ez olyan formában történik, hogy ha egy adott terület akar vele foglalkozni, akkor megteremti az ügyintézést. Például a városi könyvtár tart fenn egy nyilvántartást a nemesi családokról, vagy a temetőben eltemetettekről. De mivel ez csak saját kezdeményezés alapú, és nem szabályozza semmi így bármikor elhagyható és a végzője nem visel felelősséget a munkáért. Az ilyen alapon működtetett igazgatás sok félreértést és felelőtlenséget eredményez, illetve saját és elzárt adatgyűjtést végez, amelyet nem köteles megosztani a városvezetéssel.
Egy közösség életében, amely közösségi életre épül, amelyben a létezők létükben egymásra van utalva úgy vélem, hogy egy kezdetleges közösségi igazgatási szisztémának ki kéne alakulnia. A polgárok, nemesek, parasztok különféle ügyei megkövetelik, hogy a város minél többet tudjon ügyeikről, tevékenységükről és életükről. Ha csak azt tekintjük, hogy adózási kötelezettsége mindenkinek van, akkor már egy sor igazgatási kérdés felmerül. Például kinek mennyit kell adóznia? Ha ezt megállapítottuk, akkor azt is számításba kell venni, hogy ki az, aki adóköteles. Ez igényli, hogy legyen egy lista, vagy nyilvántartás ezekről a népekről. Ezen felül, az adózásnál elengedhetetlen, hogy tudjuk ki milyen tevékenységet folytat. Ki az, aki kereskedő, földműves, kovács stb. Ezzel pontosan meg lehet határozni az adózás mértékét, mikéntjét és, hogy kitől kell azt beszednünk. Ennek hiányában, viszont csak vakon tébolygunk és a város fontos bevételektől esik el.
Az központi igazgatás legfőbb előnye, hogy törvényileg pontosan szabályozva van és konkrét eljárási rendszert határoz meg. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a végrehajtásnak az írott törvény szerint kell eljárnia és ezért a városvezetés munkáját könnyíti meg. Ennek azonban két alapvető feltétele van az első az írott törvények megléte és a részletes mindenre kitérő szabályozási rendszere. A második feltétele a végrehajtó írásos jelentése az adott munkavégzésről és adminisztrációról. Ezt úgy kell érteni, hogy például a városi őrség tagjai elfognak egy tolvajt a piacon és erről írásos formában tesznek jelentést a felettesüknek, aki ezt az iratot a megfelelő szerveknek, vagyis a z igazgatásért felelős hivatalnak dokumentálásra tovább adja. Amennyiben a két feltétel teljesül úgy számtalan adat és információ álla majd rendelkezésére a város vezetésének és így bölcsebben és körültekintőbben tudnak majd kormányozni.
Az igazgatás professzionális rendszerének kiépítése egyszerre szolgálja a városvezetést és a könnyebb gördülékenyebb kormányzást, valamint a polgárok életét, mert minden érthető és elérhető lesz a precíz szabályozás végett.
Befejezés
Aki végigolvasta gondolataimat, - amely talán elfárasztja az elmét és pihentetőbb szórakozásra sarkalja az embert – annak próbáltam feltárni, hogy miként születik bennünk valami, amely kiáltásként kívánkozik ki belőlünk, hogy megvalósítsuk. Az alapvetésből születő valóságok világában élünk, és ha ezt nem vesszük, tudomásul kevesebbet tudunk meg magunkról, kevesebbet érünk, hiszen minden, ami körül vesz egy érzéssel, egy vággyal kezdődik, hogy végül gondolattá formálódjon és kezünkkel megépítsük.
Írta
Lef Ammicor*
- Végre elkészültem! *Jelenti ki szinte felkiáltva.*
~ Leviszem a közösségi térbe, majd kiteszem az asztalra, hogy mindenki megnézhesse, és ha meglátása lenne a művel kapcsolatban, akkor azt feltehesse. ~
*Lef feláll az asztaltól, kezébe veszi a ténylegesen befejezett művet, majd boldog ábrázattal a közösség felé veszi az irányt.*
*A gnóm még csak ki sem mondja utolsó gondolatait, de máris egy újabb jut eszébe. Olyannyira, hogy meg sem várja Eireni válaszát. Lef a hóbortos tudós és filozófusnak egy hatalmas ötlet pattan ki az agyából.*
- Megvan barátom! *Kiált fel kicsit rekedtes hangon, hiszen annyit beszélt az elmúlt időszakban, hogy már alig bírja szusszal.*
- Ne feledd gondolataidat, de nekem most muszáj elmennem. Hogy miért? Mert megleltem a könyvem zárógondolatait! És ezen rágódok már pár napja. Hogy vajon milyen befejezést tudok szánni neki. Egyszóval most el kell rohannom.
*Lef kiissza poharából teájának maradékát és sebtiben leteszi az asztalra, majd rohanva a szobája felé veszi az irányt. *
//Az élet alapvetései – publikálás//
*Egy tartalmas beszélgetést követően, Lef visszatér szobájába, hogy az utolsó simításokat is elvégezze művén. Hozzá akarja csatolni a befejezés fejezetet, amely összegzi a könyv tartalmát és finoman levonja a konklúziókat. A szobájába toppanva leteszi asztalára a bőrkötetes művet és fölé görnyed.*
~ Vajon mi lenne a megfelelő befejezés? Helyezzük a hangot a város jogi hiányosságaira, vagy inkább a filozófiára. hmm… Vagy esetleg egy vegyes formátum, amely mindkettőről szól. ~ *Lef még percekig tanakodik, mire végül megálmodja a záró sorokat.* ~ A legjobb talán mégis egy filozófiai jellegű záró sor lenne, hiszen a mű az élet alapvetéseinek egyikét keresi, kutatja. Tehát a fő mondandója mégis csak, hogy felnyissa a szemünket arra, ami bennünk van. Habár nem elhanyagolható, hogy ez a gyakorlatban, milyen hiányosságokat szenved el. ~
*A befejező fejezet végső döntése után Lef finoman belemártja tollát a mellette álló tintás tégelybe és felüti az utolsó lapot. Az apró kezei ismét alkotni készülnek és a gnóm arckifejezése is ennek megfelelően reagálva a boldogságot sugározzák.Az új szerzeményét kinyitja és elkezdi belevésni a befejezést.*
*Szemelvények a valóság működtetésének alapvetéseiből
Tartalomjegyzék:
Bevezetés
I. A valóság szövete és az alapvetés létjogosultsága
II. Az alapvetésre való igény
III. Az igény megtestesülése, a törvény
IV. A törvény, mint a rend, gyakorlati formája
V. Törvényi körkép Arthenior városából
VI. A törvényekre épülő végrehajtás
Befejezés
Bevezetés
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy amikor magunkba tekintünk, kit látunk, kik vagyunk, merre tartunk. Ez a mű egy belső keresés és egy olyan konklúzió, amely próbál választ adni, a belsőnkből fakadó hatásokra, amely mindünk világát és életét formálja. A bennünk élő vágyak, érzések, ösztönök elpusztíthatatlan hatásainak erdejében bolyongva folyton folyvást feltesszük a kérdést. Miért? A művem szolgáljon a miért kérdés lehetséges feltárására és a belőle következő konklúzióra.
I. A valóság szövete és az alapvetés létjogosultsága
Nézzünk körül a nagyvilágban és tegyük fel magunknak a kérdést: mindaz, amit látunk, amit hallunk és amit érzünk mi végre van? Milyen, közel van a világ és milyen távol? Ha rácsodálkozunk a természetre, ha megnézzük a mezőket, a fákat, a tengert és ha kitekintünk az ablakon, amely az áthatolhatatlan hegyeket tárja elénk elborzadunk. Hogy miért? Mert mellettük senkik vagyunk. Ott voltak mikor megszülettünk és ott lesznek, amikor meghalunk. Ezen vajmi keveset változtathatunk. De van egy dolog, amely az összes természetnél és minden más hatalmasságnál nagyobb. Ez nem más, mint a létező. Az értelmes, a gondolkodó létező. Mi vagyunk a végtelen hatalmasságok között megbúvó értelem, amely rácsodálkozik a világra és érti annak távolságát. Ezért a valóságot mi értelmezzük, mi érezzük a hegyek nagyságát a tenger végtelenségét és mindazt, amely tőlünk oly más. Az értelem felfogja és feldolgozza a valóság szövetét és rendszert keres benne. Ez a rendszer pedig meg is van, hiszen az öt hónap, amelynek időjárása mindig mást hoz számunkra jól láthatóan egy rend és egy ciklus alapján mozog. Az oktalan állatok és növények érzik ezen, változásokat, de az egészet nem látják, nem tudnak rákérdezni mi végre ez a rend.
Az értelem azonban rendet keres, rendet akar látni és rendet akar tenni. Ahogyan a világban keressük ezek megfelelőit az értelemmel rendelkező fajok is felfedezték, hogy egymás relációjában kell létezniük egymás mellet, kell élniük és ezért rákényszerültek a rendre. A létezés alapvető kritériuma, hogy létezni akarunk, ennek érdekében a fajok között vagy káosz és háború dúlt, hiszen a létezés a szembenálló feleknél erősen dominálva azt az utat mutatta nekik, hogy ez az egyetlen esélyük a lét megőrzésére. A másik pedig az egymás mellett létezés, amely rendre kellett, hogy épüljön. Ez a rend hozta meg a törvényeket és hozta el mindazt, amely végül a béke útjára vezette a népeket. Az értelem tehát rendszerető, hiszen a káosz a lét kioltását eredményezi és mivel a lét az értelem alapvető törekvése ezért a rend felé törekszik, amely megtartja a létet.
A lét alapvetően az egyén léte és az egyén felelős saját létezéséért. Tehát az alapvetés első megszólítottja az egyén és nem a közösség. Az egyén az, amely kibontakoztatja az alapvetést és közösségi dimenziót teremt annak. Ebben az értelemben habár minden értelmes létező a saját létért küzd, a világban mégis kiszolgáltatottsága révén rá van szorulva más létezőkre. Az értelmes egyen belátja, hogy a létért ő maga a felelős, de azt is latja, hogy a létezése relációban történik. Tehát az egyen nem csak saját maga ként létezik a valóságban, hanem egymás kölcsönhatásában is. A fajok tagjai egymásra vannak utalva es kiegészítik egymás hiányosságait így relációban léteznek. Ahogyan a fajok más fajokkal is. Tehát a rend igénylése és egy szabályozott élet elemi érdeke az önmagát kizárólag fenntartani képtelen egyénnek. A lét tehát egymásrautaltságok láncolata, kezdve a túléléstől a társas kapcsolatokig. Ennek tükrében a rend elengedhetetlen alapelv, amely megteremti azt az alapvetést, amelyre a törvényeknek épülnie kell.
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a rend mind a természetben, amely évszakokban követi egymás mind az oktalan állatokban, amelyek a víz hónapjára behúzódnak az odvukba és a növények, akik lehullajtják, leveleiket úgy az értelmes egyenek is vágynak a rendre, mint a lét megőrzésének alappillérére.
II. Az alapvetésre való igény
Ahogy Lanawinon széttekintünk latjuk a rend csirait, magvait, vagyis a létezés alapvetéseit. Az igény tehát megfogant bennünk, értelmesekben, hogy a rendnek otthont adjunk. A világ és a bennünk elő lét kényszer megalapozza a rendet es így igényt teremt annak kibontakoztatására.
A rend habar bennünk el mégsem ad teljes képet önmagáról. Ezalatt azt kell értenünk, hogy a rend eltérő formákban létezhet. Ezen eltérésekre mutat rá, hogy amíg a városi élet Artheniorban rendezettebb és a sokfele fajta nép keveredése miatt összetettebb addig egy faluban ahol homogénebb esetleg egyfajú létezők lakjak lényegesen egyszerűbb. A rend bennünk élese pusztán egy nyomasztó vagy arra, hogy tegyünk valamit. Az alapvető rend strukturálása és a gyakorlatbeli megvalósítása megnöveli az értelem kifejezését teremtő akaratát. Bármely modellt nézzük a valóság es az élet strukturáltságában a rend iránti igény ugyanúgy megvan.
Az igénybeli eltérés okai faji kulturális vagy civilizáltágbeli gyökerekből fakadnak. Azonban a létező alapvető rend igényén nem változtat. Meg abban az esetben, sem ha az igény szélsőséges es a kizárólagosságra törekedve a káoszból születik.
Egyszóval az igény bar változatos es eltérő mégis egy belső kényszerből fakad. amely kiirthatatlan a valóságból. Tehát nem csak az alapvetés nyer igazolást, hanem az arravaló igény is. A rend, amely értelmi és létezési alapelvünk igényt támaszt annak beteljesítésére.
III. Az igény megtestesülése, a törvény
Láttuk, hogy az alapvetés a bennünk elő valóság es teljes erejével, mint kényszer tor a felszínre, ezzel megteremtve az igényt a rend megvalósítására. Az igény és a rend azonban konkrét formákat követel mind az egyéntől, mind a közösségtől. A rend megfogalmazható egy konkrét Szemely szamara, mint önnön magának adott rend és meghatározhatódik egy közösség számara, mint kollektív rend.
Az egyéni rend konkretizálása es megtestesítése az értelem azon tette amikor, kizárólag önmaga számára határoz meg egy egy rendet, rendszert. Az ilyen irányú rendtartás kizárja a relációt es a közösségi kommunikációra épülő rendet. Az egyen ebben az esetben rendelkezik a saját maga szamara meghatározott rendről, amely leggyakrabban életvitel vagy életszabályokból tevődik össze. Ezalatt azt kell értenünk, hogy az egyéni rendszabás leginkább a mindennapokban jelentkezik. Például az ébredés vagy lefekvés esetleg az étkezes vagy a sajátvitelű munka kezdése és befejezése. Ennek okán kijelenthetjük, hogy az egyéni rendszabás nem törvényi, hanem életviteli rend. Habar ennek az életformának is olyan területe, amely torvényben fogalmazódik meg. Ez az egyéni saját maga szamara adott es leirt törvény, amelyhez ragaszkodik és aszerint el.
A közösség által létrehozott rend több egyen interakciójából létrehozott rendszer, amely az egyének, egymás közötti életet szabályozza. Ebben az esetben, a közösségben alakított rend meghatározza, az egyen magán eletet és társaihoz fűződő viszonyát leginkább az utóbbit. Így az ilyen rend igénye sokkalta megfelelőbb megjelenése a törvény. A közösség szamara alakított és adott rend a régi időkben szokásként majd az idő előrehaladtával törvénykent jelent meg. A társas formák és tevékenységek bővülése miatt lassan leírásra kerültek így írott formát kapott. Ezzel rögzítve a mindenki szamara egyértelműsített szabályokat. Egy folyamatosan bővülő közösség és a fajok sokasága valamint a kultúrák eltérése érdekében a szabályok egyre szerteágazóbbak lettek így az írásos és ezáltal követhető forma elengedhetetlenné vált. Például ha a közösség dönt arról, hogy a gabona kilónkénti ara 2 arany, de a víz hónapjában csak egy aranyert lehet árulni mivel ínség, van akkor ez mar egy olyan szabály, amelyből egy másik következik. Összességében van egy szabály, ami meghatározza, a gabona maximális arat és egy ráépülő, amely egy másik igényből fakad.
A közösségi és egyéni renden túl van egy olyan öszvér forma, amikor az egyen határozza meg a közösség szamara a rendet. Ebben az esetben habar az egyen a kezdeményező és nem feltétlenül beszelhetünk, az egyenek között kialakított rendről mégis a valóság része. Az így kialakított rend fakadhat az egyen Szemelyes rendjéből és az arravaló törekvésből is, hogy szabályozza, a közösség életét.
IV. A törvény, mint a rend, gyakorlati formája
A rend ugye az alapvető igényből születik és ebből a szabályok végül pedig a ma legismertebb formája a törvény. A törvények a mi világunkban még igencsak kezdetleges állapotban léteznek, de ki kell mondanunk, hogy vannak.
A törvény meghatározása szerint a rend letisztult gyakorlati eszköze. A torvény írott és egy közösség szamara adott, hogy annak életet meghatározza. A törvény emellett a rend igényeinek legfőbb közvetítője azáltal, hogy megírásával a felmerülő kérdések tisztázhatóak és a mindennapok élete pontosítva szabályozható.
A törvények megléte tehát kulcsfontosságú, hiszen a belső kényszer általuk válik konkrét intézkedéssé. A törvény emellett létszükséglete az élet alapvető építőköve és ebben az értelemben az első lépés a bennünk lévő igények konkrét megfogalmazására.
V. Törvényi körkép Arthenior városából
Artheniorban a törvény tagadhatatlanul jelen van. Ezt jól jelzi, hogy a varosban működik egy kétszintű tanács és egy városőrség. Ezen intézmények jelenléte, szavatolja mind a törvényiséget, mind pedig a kormányzatot. Ha ezt a három intézményt jobban megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a két tanács funkciója némiképp összekeveredik, mert mindkét testületben egyszerre jelenik meg a törvényalkotói, végrehajtói és bírói funkció. A tizenegy tagból álló kisebb tanács úgy tűnhet, hogy jórészt nem végez sokkalta több feladatot, de egy kiemelkedően fontos pozíció jutott neki. Ez pedig a törvények ratifikálása és elfogadása. Ezzel a funkcióval egy lényeges eltérésre szeretnék rávilágítani, amelyből kitűnik, hogy a kisebb tanács jóval nagyobb hatalmat képvisel. Emellett, amely jogtechnikailag nem releváns, de mindenképp elmlítésre méltó az az, hogy a tizenegy fő roppant befolyásos és nagy hatalommal, bíró személy a városban. Az ő személyük és befolyásuk a város életére nem elhanyagolható, hiszen saját uradalmukban jelentős önkormányzatisággal bírnak, amely azt jelenti, hogy törvényhozói, végrehajtói és bírói jogköröket is gyakorolnak.
A nagytanács ellenben egy jóval kaotikusabb intézmény, mivel a nagy létszám és a meghatározatlan jogkörök gyakran kibogozhatatlanok. A nagytanács végrehajtói szerepében felel az adószedésért és a törvények betartatásáért. Ennek tükrében egy 41 fős testületben igencsak komoly munka elvégezni ezeket a feladatokat. A tanács a törvényalkotói, nemesi és egyéb rangok osztása, ajánlása feladatkörében már jóval hatékonyabb tud lenni, mivel ezek a kérdések előterjesztés alapúak és többségi elfogadást igényelnek.
A két tanács működése tehát egy erősen kevert és hatásköreiben nem teljes mértékben elválasztott szervezetként működik. Az átfedések sokszor jogi feszültséget is szülhetnek, mint például a törvényalkotás, amely mindkét testület hatáskörébe tartozik. Itt arra akarok rávilágítani, hogy a tisztázatlan jogkörök a város hanyatlásához vezethetnek. Ezen felül a végrehatói hatalomban is látunk átfedéseket, mint, hogy a városi őrség irányításában résztvevők tagjai a tanácsnak és emellett a főtanács tagjai feletteseik a nagytanács városi őrségbeli tagjainak. Ezzel önmagában nem lenne gond, de a városi őrség katonai testület, amely parancsalapon működik, így a Főtanács érintett tagja katonai parancsot adhat a nagytanács egyik képviselőjének, ezzel felfüggesztve a nagytanács jogköreit, autonómiáját és így végső soron feleslegessé téve azt.
A két tanácson kívül említést kell tennünk a városi őrségről is, amely jelentős hatalmi tényező. Az alapvetően végrehajtói feladatokkal megbízott őrség célja az összes helyszínen a rend és béke fenntartása, illetve a személyes védelem és a törvények betartatása. A megszabott jogkörök ellenére sokkalta több és szélesebb jogkört visel. Ezalatt azt értem, hogy egykori és jelenlegi vezetői helyet kaphatnak a tanácsban így beleszólhatnak a törvényhozói jogkörökbe, és ha a rögtönítélő bíróságokat tekintjük, akkor egy egy parancsnok a helyszíni intézkedés során rögtön ítéletet is hozhat így gyakorolva bírói jogköröket. Ezzel a városi őrség mindhárom hatalmi ágból kiveszi a részét.
Felmerül a kérdés ezzel kapcsolatban: a három testület közül valamely testületre nincs szükség, mivel mindhárom gyakorol mindent, ezért feleslegessé téve valamelyiket. A testületek külön külön akkor kaphatnának létjogosultságot, ha törvényileg szabályozva lennének és jól elkülönített egymásra ható, de elválasztott intézményként működnének.
Amennyiben tehát a rend igényéről és annak beteljesítéséről a törvényekről szólnánk, igencsak csekély beszámolót adhatnánk. A rend igénye megvan a városban, mivel létezik a törvény és azok a testületek is, amelyek működtetni, létrehozni hivatottak. Ezen felül viszont csak jogszokási szinten van jelen a törvény és konkretizálva vagy kidolgozva nincs. A törvény hiányában a végrehajtás is akadozik, hiszen nincs mihez nyúlni vagy nincs mit alapul venni. Ezért a törvény az egyén szavaiból jön létre az adott helyzethez igazodva, de ez magunk közt szólva is igencsak kezdetleges jogalkalmazás egy ilyen jelentős város életében. A törvények hiányából természetesen igény fakad arra, hogy egy rendes szabályozással tisztázva legyenek a testületek és végső soron a mindennapi élet kérdései.
VI. A törvényekre épülő végrehajtás
Arthenior városának törvényi hiányosságai egy másik megbúvó igényre is rávilágítanak. Ez az igény a városi igazgatás. A városban jelenleg kezdetleges és szabályozáson kívüli ügyintézés folyik. Ez olyan formában történik, hogy ha egy adott terület akar vele foglalkozni, akkor megteremti az ügyintézést. Például a városi könyvtár tart fenn egy nyilvántartást a nemesi családokról, vagy a temetőben eltemetettekről. De mivel ez csak saját kezdeményezés alapú, és nem szabályozza semmi így bármikor elhagyható és a végzője nem visel felelősséget a munkáért. Az ilyen alapon működtetett igazgatás sok félreértést és felelőtlenséget eredményez, illetve saját és elzárt adatgyűjtést végez, amelyet nem köteles megosztani a városvezetéssel.
Egy közösség életében, amely közösségi életre épül, amelyben a létezők létükben egymásra van utalva úgy vélem, hogy egy kezdetleges közösségi igazgatási szisztémának ki kéne alakulnia. A polgárok, nemesek, parasztok különféle ügyei megkövetelik, hogy a város minél többet tudjon ügyeikről, tevékenységükről és életükről. Ha csak azt tekintjük, hogy adózási kötelezettsége mindenkinek van, akkor már egy sor igazgatási kérdés felmerül. Például kinek mennyit kell adóznia? Ha ezt megállapítottuk, akkor azt is számításba kell venni, hogy ki az, aki adóköteles. Ez igényli, hogy legyen egy lista, vagy nyilvántartás ezekről a népekről. Ezen felül, az adózásnál elengedhetetlen, hogy tudjuk ki milyen tevékenységet folytat. Ki az, aki kereskedő, földműves, kovács stb. Ezzel pontosan meg lehet határozni az adózás mértékét, mikéntjét és, hogy kitől kell azt beszednünk. Ennek hiányában, viszont csak vakon tébolygunk és a város fontos bevételektől esik el.
Az központi igazgatás legfőbb előnye, hogy törvényileg pontosan szabályozva van és konkrét eljárási rendszert határoz meg. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a végrehajtásnak az írott törvény szerint kell eljárnia és ezért a városvezetés munkáját könnyíti meg. Ennek azonban két alapvető feltétele van az első az írott törvények megléte és a részletes mindenre kitérő szabályozási rendszere. A második feltétele a végrehajtó írásos jelentése az adott munkavégzésről és adminisztrációról. Ezt úgy kell érteni, hogy például a városi őrség tagjai elfognak egy tolvajt a piacon és erről írásos formában tesznek jelentést a felettesüknek, aki ezt az iratot a megfelelő szerveknek, vagyis a z igazgatásért felelős hivatalnak dokumentálásra tovább adja. Amennyiben a két feltétel teljesül úgy számtalan adat és információ álla majd rendelkezésére a város vezetésének és így bölcsebben és körültekintőbben tudnak majd kormányozni.
Az igazgatás professzionális rendszerének kiépítése egyszerre szolgálja a városvezetést és a könnyebb gördülékenyebb kormányzást, valamint a polgárok életét, mert minden érthető és elérhető lesz a precíz szabályozás végett.
Befejezés
Aki végigolvasta gondolataimat, - amely talán elfárasztja az elmét és pihentetőbb szórakozásra sarkalja az embert – annak próbáltam feltárni, hogy miként születik bennünk valami, amely kiáltásként kívánkozik ki belőlünk, hogy megvalósítsuk. Az alapvetésből születő valóságok világában élünk, és ha ezt nem vesszük, tudomásul kevesebbet tudunk meg magunkról, kevesebbet érünk, hiszen minden, ami körül vesz egy érzéssel, egy vággyal kezdődik, hogy végül gondolattá formálódjon és kezünkkel megépítsük.
Írta
Lef Ammicor*
- Végre elkészültem! *Jelenti ki szinte felkiáltva.*
~ Leviszem a közösségi térbe, majd kiteszem az asztalra, hogy mindenki megnézhesse, és ha meglátása lenne a művel kapcsolatban, akkor azt feltehesse. ~
*Lef feláll az asztaltól, kezébe veszi a ténylegesen befejezett művet, majd boldog ábrázattal a közösség felé veszi az irányt.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-17 16:48:06
Üzenet elküldve: 2015-11-17 16:48:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két dudás...//
*A Zöldfülű most ki sem nyitja a szemét. Nem siet sehova, és a mágiatudományban van egy elv, melynek igazat ad. Ez pedig a következő:*
~Ha valami akár csak egyszer is sikerült, akkor nem lehetetlen, tehát a szükséges idő sem végtelen nagy, ergo sikerülni fog megint.~
*Idézi a gondolatot, és ezzel megnyugtatván magát újabb elmélyülésre indul. A szavak folytonosan hagyják el a száját, már csak elméje zavarhat be, de bízik benne, hogy meg tudja zabolázni. Ha sikerül, úgy tesz, mint ahogy legutóbbi két próbájánál tervezte, és várja a választ *
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
*A Zöldfülű most ki sem nyitja a szemét. Nem siet sehova, és a mágiatudományban van egy elv, melynek igazat ad. Ez pedig a következő:*
~Ha valami akár csak egyszer is sikerült, akkor nem lehetetlen, tehát a szükséges idő sem végtelen nagy, ergo sikerülni fog megint.~
*Idézi a gondolatot, és ezzel megnyugtatván magát újabb elmélyülésre indul. A szavak folytonosan hagyják el a száját, már csak elméje zavarhat be, de bízik benne, hogy meg tudja zabolázni. Ha sikerül, úgy tesz, mint ahogy legutóbbi két próbájánál tervezte, és várja a választ *
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-17 09:53:47
Üzenet elküldve: 2015-11-17 09:53:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Két dudás... //
*A mágia sajnos, bármennyire is vélik néhányan annak, nem teljesen egzakt tudomány. Vannak persze akiket annyira átjár, hogy minden gondolatukra és mozdulatukra azonnal engedelmeskedik, de a Zöldfülű még nem tartozik ezen nagymesterek közé. Persze nincs miért szégyenkeznie, nem könnyű dologgal próbálkozik, a terve pedig kifejezetten leleményes. Hatalma pedig neki sem elenyésző, de mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai, eddig a mai inkább utóbbinak mutatkozik. Még az is lehetséges hogy a tárgyban lakó entitás saját erejéből áll ellent az ember kísérleteinek, ki tudja milyen hatalom lakozik abban is. Egyelőre a duda tűri az eseményeket. Talán érzi hogy készül valami, talán csak meg van ijedve, talán csak alszik, ha ez egyáltalán lehetséges...*
*A mágia sajnos, bármennyire is vélik néhányan annak, nem teljesen egzakt tudomány. Vannak persze akiket annyira átjár, hogy minden gondolatukra és mozdulatukra azonnal engedelmeskedik, de a Zöldfülű még nem tartozik ezen nagymesterek közé. Persze nincs miért szégyenkeznie, nem könnyű dologgal próbálkozik, a terve pedig kifejezetten leleményes. Hatalma pedig neki sem elenyésző, de mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai, eddig a mai inkább utóbbinak mutatkozik. Még az is lehetséges hogy a tárgyban lakó entitás saját erejéből áll ellent az ember kísérleteinek, ki tudja milyen hatalom lakozik abban is. Egyelőre a duda tűri az eseményeket. Talán érzi hogy készül valami, talán csak meg van ijedve, talán csak alszik, ha ez egyáltalán lehetséges...*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-17 06:58:09
Üzenet elküldve: 2015-11-17 06:58:09
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka Gorthwen, Eireni, Lef//
-Ezt örömmel hallom. *bólint Loka szavaira. Sajnálja, hogy ő annyi éven keresztül szenvedett a múlt kísértetétől ahogy ő nevezi, és ehhez kellett a mágustorony varázslója, az egykori mentora, aki felnyitotta a szemét még éppen idejében, mielőtt még a hóhajút az őrületbe kergette volna.*
-Remek. Loka kedves kérem kövessen. Ha már itt vagyunk idebent bemutatom valakiknek.
*Worenth megindul, remélhetőleg a nő is követi. Sokat nem kell menni a házban, legfeljebb párat kell fordulni amíg nem érik el azt a részt, ahol Eireni és Lef beszélgetnek.*
-Eireni, Lef! *köszönti őket.* -Látom jól elbeszélgettek. Jutottatok valamire? *kérdezi egyikre majd másikra nézve, aztán mikor válaszolnak neki, maga mellé hívja Lokát abban az esetben, ha a háta mögött maradna.*
-Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Loka Gorthwent. A hölgy a vendégünk, szeretne köztünk maradni. Loka Gorthwen bemutatom személyes inasomat Eireni Datereat, és Lef Ammicor kutatót, tudóst, és a leendő könyvtárunk vezetőjét.
*Worenth megejti a formalitásokat nagyon hivatalos módon, így üdvözölhetik egymást, válthatnak pár szót, beszélgethetnek miegymás. Idejük most van bőven, ismerkedjenek csak bátran. Közben Taitos száguld be a házba, Worenth épp csak egy pillanatra tudja üdvözölni a hazatért fiút, akit nem tart fel hagy menjen a dolgára.*
-Ezt örömmel hallom. *bólint Loka szavaira. Sajnálja, hogy ő annyi éven keresztül szenvedett a múlt kísértetétől ahogy ő nevezi, és ehhez kellett a mágustorony varázslója, az egykori mentora, aki felnyitotta a szemét még éppen idejében, mielőtt még a hóhajút az őrületbe kergette volna.*
-Remek. Loka kedves kérem kövessen. Ha már itt vagyunk idebent bemutatom valakiknek.
*Worenth megindul, remélhetőleg a nő is követi. Sokat nem kell menni a házban, legfeljebb párat kell fordulni amíg nem érik el azt a részt, ahol Eireni és Lef beszélgetnek.*
-Eireni, Lef! *köszönti őket.* -Látom jól elbeszélgettek. Jutottatok valamire? *kérdezi egyikre majd másikra nézve, aztán mikor válaszolnak neki, maga mellé hívja Lokát abban az esetben, ha a háta mögött maradna.*
-Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Loka Gorthwent. A hölgy a vendégünk, szeretne köztünk maradni. Loka Gorthwen bemutatom személyes inasomat Eireni Datereat, és Lef Ammicor kutatót, tudóst, és a leendő könyvtárunk vezetőjét.
*Worenth megejti a formalitásokat nagyon hivatalos módon, így üdvözölhetik egymást, válthatnak pár szót, beszélgethetnek miegymás. Idejük most van bőven, ismerkedjenek csak bátran. Közben Taitos száguld be a házba, Worenth épp csak egy pillanatra tudja üdvözölni a hazatért fiút, akit nem tart fel hagy menjen a dolgára.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:34:18
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:34:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két dudás...//
-Ahh, hiba.
*Sziszegi Taitos, és egy pillanatra ki is nyitja a szemét, aztán csak visszamerül az épelméjűség határára, és újból kezdi a folyamatot. Most ügyel minden gondolatra, minden szótagra, és ráfókuszál a dudába költözött lényre, ha lehet még jobban, majd ha most sikerrel jár megismétli a beszélgetést, rákapcsolódik a lény tudatára. Megragadja, és ha az nem úszik el csendben vár, először csak figyel, megnézi a gondolatok talán földöntúli folyamát, végül a háttérből kilépve felfedi kilétét.*
~Üdvözöllek Rash`Ikron!~
*Továbbítja mentális üzenetét tiszteletteljesen, a Hold-magja tulajdonnevet használva, ahogyan az északi szokások szerint illik. Reméli a lény kedves lesz vele, és második alkalommal már tényleg minden úgy megy, ahogyan eltervezte.*
Taitos, a Zöldfülű megpróbált varázsolni egy Mentális fonál nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
-Ahh, hiba.
*Sziszegi Taitos, és egy pillanatra ki is nyitja a szemét, aztán csak visszamerül az épelméjűség határára, és újból kezdi a folyamatot. Most ügyel minden gondolatra, minden szótagra, és ráfókuszál a dudába költözött lényre, ha lehet még jobban, majd ha most sikerrel jár megismétli a beszélgetést, rákapcsolódik a lény tudatára. Megragadja, és ha az nem úszik el csendben vár, először csak figyel, megnézi a gondolatok talán földöntúli folyamát, végül a háttérből kilépve felfedi kilétét.*
~Üdvözöllek Rash`Ikron!~
*Továbbítja mentális üzenetét tiszteletteljesen, a Hold-magja tulajdonnevet használva, ahogyan az északi szokások szerint illik. Reméli a lény kedves lesz vele, és második alkalommal már tényleg minden úgy megy, ahogyan eltervezte.*
Taitos, a Zöldfülű megpróbált varázsolni egy Mentális fonál nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:26:49
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:26:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
*Lef örömmel hallja, hogy a ránézésre is zárkózott, de mégis barátságos beszélgetőpartnere, végül jó szemmel tekint rá. Ezen az érzésen felbuzdulva újabb kérdést intéz felé. A poharát újratöltve már nem ül le, hanem fel alá mászkál kezeit háta mögött összekulcsolva, tekintetét az új feladat megvalósításának tükrében az égnek szegezi.*
- Segítsen nekem! Kivel kezdjem az interjút? Talán úgy lenne érdemes, hogy a rend vezetőjétől haladnék a mestereken át a tanítványokig. Mit szól ehhez? Vagy esetleg... Hmm… *Hirtelen abbahagyja a beszédet és megáll, Szemöldökét összeráncolja és Eirenire tekint.*
- Bocsásson meg. Előreszaladtam. Először a megfelelő kérdéseket kéne összeraknom. Vagyis, hogy miként akarom kibontani a hatalmas szellemi bázist, amelyet ezen kiváló elmék rejtenek. Arra gondoltam, hogy ilyesmi kérdéseket tennék fel: mi a véleménye a mágia szerepéről? Pusztítania, vagy teremtenie kell? Mi az a varázslat, amelyet könnyebb megalkotni a teremtőt, vagy a pusztítót? Esetleg egy másik kérdés: mi a világban a mágia szerepe, mitől teszi életúttá az értelem számára? Mit ad a szellemnek a mágia? Miért jó ezt közösségben végezni, összegyűlve gyakorolni? Talán a könyv címe is az lehetne, a Mágia Filozófiája. Vagy a Mágia Alapkérdései és ezzel ki sem derülne, hogy ez az egész egy interjú, vagyis aki nem akar szerepelni a lapokon nem fog látszani. Mondjon valamit erre? Ne maradjon szótlan. Szükségem van a segítségére!
*A gnómban folyamatosan újabb és újabb fények gyúlnak, villannak fel és alszanak ki, ahogy az agya egyre másra rákapcsolódik a témára, már az alkotás útjára kezd lépni. *
*Lef örömmel hallja, hogy a ránézésre is zárkózott, de mégis barátságos beszélgetőpartnere, végül jó szemmel tekint rá. Ezen az érzésen felbuzdulva újabb kérdést intéz felé. A poharát újratöltve már nem ül le, hanem fel alá mászkál kezeit háta mögött összekulcsolva, tekintetét az új feladat megvalósításának tükrében az égnek szegezi.*
- Segítsen nekem! Kivel kezdjem az interjút? Talán úgy lenne érdemes, hogy a rend vezetőjétől haladnék a mestereken át a tanítványokig. Mit szól ehhez? Vagy esetleg... Hmm… *Hirtelen abbahagyja a beszédet és megáll, Szemöldökét összeráncolja és Eirenire tekint.*
- Bocsásson meg. Előreszaladtam. Először a megfelelő kérdéseket kéne összeraknom. Vagyis, hogy miként akarom kibontani a hatalmas szellemi bázist, amelyet ezen kiváló elmék rejtenek. Arra gondoltam, hogy ilyesmi kérdéseket tennék fel: mi a véleménye a mágia szerepéről? Pusztítania, vagy teremtenie kell? Mi az a varázslat, amelyet könnyebb megalkotni a teremtőt, vagy a pusztítót? Esetleg egy másik kérdés: mi a világban a mágia szerepe, mitől teszi életúttá az értelem számára? Mit ad a szellemnek a mágia? Miért jó ezt közösségben végezni, összegyűlve gyakorolni? Talán a könyv címe is az lehetne, a Mágia Filozófiája. Vagy a Mágia Alapkérdései és ezzel ki sem derülne, hogy ez az egész egy interjú, vagyis aki nem akar szerepelni a lapokon nem fog látszani. Mondjon valamit erre? Ne maradjon szótlan. Szükségem van a segítségére!
*A gnómban folyamatosan újabb és újabb fények gyúlnak, villannak fel és alszanak ki, ahogy az agya egyre másra rákapcsolódik a témára, már az alkotás útjára kezd lépni. *
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:10:58
Üzenet elküldve: 2015-11-16 22:10:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Két dudás...//
*Hazatérvén Taitos nem teketóriázik sokat. Elindul szobájába. Csak futólag köszön az ott ácsorgóknak, aztán sürgős elintéznivalóra hivatkozva el is fut az iroda irányába. Odabent kulcsra zárja ajtaját, és leemeli az iratkupacot a megszállt dudáról.*
~Hogy is kezdjük, csak ne kezdj el visítani...~
*Gondolja, és elereszti. A földön meditációs pózba telepszik, és elkezdi kinyújtani elméjének csápjait egy ősi rigmust szavalva. Keresgél, keresi a hold mágiájának fiát a dudán belül, és ráfókuszál. Megragadja, és ha az nem úszik el csendben vár, először csak figyel, megnézi a gondolatok talán földöntúli folyamát, végül a háttérből kilépve felfedi kilétét.*
-Üdvözöllek Rash`Ikron!
*Továbbítja mentális üzenetét tiszteletteljesen, a Hold-magja tulajdonnevet használva, ahogyan az északi szokások szerint illik. Reméli a lény kedves lesz vele. Ha bárhol kudarcba fulladna, hát csak kivár, amíg képes nem lesz rendesen megtenni mindent.*
Taitos, a Zöldfülű megpróbált varázsolni egy Mentális fonál nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*Hazatérvén Taitos nem teketóriázik sokat. Elindul szobájába. Csak futólag köszön az ott ácsorgóknak, aztán sürgős elintéznivalóra hivatkozva el is fut az iroda irányába. Odabent kulcsra zárja ajtaját, és leemeli az iratkupacot a megszállt dudáról.*
~Hogy is kezdjük, csak ne kezdj el visítani...~
*Gondolja, és elereszti. A földön meditációs pózba telepszik, és elkezdi kinyújtani elméjének csápjait egy ősi rigmust szavalva. Keresgél, keresi a hold mágiájának fiát a dudán belül, és ráfókuszál. Megragadja, és ha az nem úszik el csendben vár, először csak figyel, megnézi a gondolatok talán földöntúli folyamát, végül a háttérből kilépve felfedi kilétét.*
-Üdvözöllek Rash`Ikron!
*Továbbítja mentális üzenetét tiszteletteljesen, a Hold-magja tulajdonnevet használva, ahogyan az északi szokások szerint illik. Reméli a lény kedves lesz vele. Ha bárhol kudarcba fulladna, hát csak kivár, amíg képes nem lesz rendesen megtenni mindent.*
Taitos, a Zöldfülű megpróbált varázsolni egy Mentális fonál nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:23:59
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth Yosden //
*A nő láthatóan meglepődik. Hogy a félelem irányítaná? Sohasem félt. Semmitől. Amit érez, annak semmi köze a félelemhez. Düh ez, mely felgyűlt szívében a hosszú évek alatt, s amely irányítja minden lépését.*
- Koránt sem. Igyekszem megbékélni azzal, ami történt. *biztosítja a férfit. Nem egy fekete felhőként gondol a múltra, mely beborítja az utat amin halad. Sokkal inkább ugródeszkaként. Megannyi új ajtó áll most nyitva előtte, számtalan lehetőség felé.
Fogalma sincs, mi történhetett a mágus életében, de úgy van vele, előbb-utóbb erre is fény derül majd, így nem kérdezősködik.*
- Á. *szóval nem a fehér hajú a vezető. Gondolhatta volna. Ráadásul Úrnőként említi azt, aki a szervezet legtetején áll, tehát nőről van szó. Loka reméli, őt is könnyen meggyőzheti a szándékairól és elhatározottságáról, mikor arra kerül a sor.*
- Megértem. *örül, hogy a férfi beleegyezett abba, hogy maradhat. Ez már az első lépés, az első akadály, amelyet az elf sikeresen vett. Arról nem is szólva, hogy erre az éjszakára már biztos szállása van, ráadásul saját szobája, ágya. Most először őszinte mosoly jelenik meg az arcán, hiszen elege van már a kemény, hideg földön történő szabadban alvásból.*
- Rendkívül lekötelez. Örömmel elfogadom.
*A nő láthatóan meglepődik. Hogy a félelem irányítaná? Sohasem félt. Semmitől. Amit érez, annak semmi köze a félelemhez. Düh ez, mely felgyűlt szívében a hosszú évek alatt, s amely irányítja minden lépését.*
- Koránt sem. Igyekszem megbékélni azzal, ami történt. *biztosítja a férfit. Nem egy fekete felhőként gondol a múltra, mely beborítja az utat amin halad. Sokkal inkább ugródeszkaként. Megannyi új ajtó áll most nyitva előtte, számtalan lehetőség felé.
Fogalma sincs, mi történhetett a mágus életében, de úgy van vele, előbb-utóbb erre is fény derül majd, így nem kérdezősködik.*
- Á. *szóval nem a fehér hajú a vezető. Gondolhatta volna. Ráadásul Úrnőként említi azt, aki a szervezet legtetején áll, tehát nőről van szó. Loka reméli, őt is könnyen meggyőzheti a szándékairól és elhatározottságáról, mikor arra kerül a sor.*
- Megértem. *örül, hogy a férfi beleegyezett abba, hogy maradhat. Ez már az első lépés, az első akadály, amelyet az elf sikeresen vett. Arról nem is szólva, hogy erre az éjszakára már biztos szállása van, ráadásul saját szobája, ágya. Most először őszinte mosoly jelenik meg az arcán, hiszen elege van már a kemény, hideg földön történő szabadban alvásból.*
- Rendkívül lekötelez. Örömmel elfogadom.
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 19:48:47
Üzenet elküldve: 2015-11-16 19:48:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kriyon és Worenth, aztán csak Kriyon//
*Próbál okosan bólogatni Worenth mester kommentárjára. Igazából a sikeres elrejtés után maga sem tudja pontosan, hogy hol van az az ajtó, azt meg, hogy miként veszi le róla a bűbájt, végképp nem tudná elsajátítani, hiszen a mágus maga mondta, az egy keményebb dió. Így csupán gondolatban vállat von, és nagyon reméli, hogy nem valakinek a hálószobájába vezető egyetlen nyílászárót tüntette el szem elől.*
~Ha meg igen... hát, vannak kellemetlen pillanatok az életben.~
*Worenth távozta után aztán Kriyonhoz fordul, hogy lelkesen megpróbálkozzon az előbbi ajtópateroló abrakadabra átadásával. Úgy tűnik azonban, a wegtoreni nem éppen vevő a dologra, sőt képes, és még ő sértődik meg azon, hogy szóvá teszi neki a taperolást. Ugyan ezt is tudná félvállról venni, de nem bír akkora szociális érzékkel, hogy a fiú bokszzsákjává avanzsálva mindent lenyeljen.*
- Még ha tudnám is, ki az a cukiizé, akkor sem erről van szó.
*Morcos képpel figyeli az értelmetlen rombolást, ami dühlevezetőnek biztosan hasznos, más egyebet azonban nem lát benne.*
- Na, most jobb?
*Próbál okosan bólogatni Worenth mester kommentárjára. Igazából a sikeres elrejtés után maga sem tudja pontosan, hogy hol van az az ajtó, azt meg, hogy miként veszi le róla a bűbájt, végképp nem tudná elsajátítani, hiszen a mágus maga mondta, az egy keményebb dió. Így csupán gondolatban vállat von, és nagyon reméli, hogy nem valakinek a hálószobájába vezető egyetlen nyílászárót tüntette el szem elől.*
~Ha meg igen... hát, vannak kellemetlen pillanatok az életben.~
*Worenth távozta után aztán Kriyonhoz fordul, hogy lelkesen megpróbálkozzon az előbbi ajtópateroló abrakadabra átadásával. Úgy tűnik azonban, a wegtoreni nem éppen vevő a dologra, sőt képes, és még ő sértődik meg azon, hogy szóvá teszi neki a taperolást. Ugyan ezt is tudná félvállról venni, de nem bír akkora szociális érzékkel, hogy a fiú bokszzsákjává avanzsálva mindent lenyeljen.*
- Még ha tudnám is, ki az a cukiizé, akkor sem erről van szó.
*Morcos képpel figyeli az értelmetlen rombolást, ami dühlevezetőnek biztosan hasznos, más egyebet azonban nem lát benne.*
- Na, most jobb?
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:42:17
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:42:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Kriyon és Worenth//
*A mester távozása furcsa kelletlenséggel tudatosul Kriyon szétforgácsolt agyában.*
- Ja. Valami olyasmi. *bólogat nem túl lelkesen, hog felsőbb irányítás nélkül marad. Eléggé morózus lett a dologtól, így Worenth mester is csak egy furcsálkodó grimaszt kap.*
~ Ez meg mit akar? ~ *máskor ennek a kérdésnek keresetlen szavakkal adott volna hangot, de most nincs kedve. Még köpni se, mert ahhoz meg bagó kéne.*
- Nem. *dörmögi, de már csak Worenth hátának, így megvonja a vállát, és Ythalára néz.*
- Ja, bocs, kisanyám. Szívesen beajánllak a Cukicicufiúnak, vele lehet tóparton üldögélni, meg nyálaskodni, cöh. *kapja fel a vizet, és még a titkos ajtó varázslata sem dobja fel.*
- Gyújtogatni akarok, baszics. Ez majomkodás. *most semmi sem jó neki, mindenen duzzog és hisztizik. Keze előrevágódik és különböző bokrokra kell lövöldözni.*
- Bang-bang-bang! Na ebből kéne tűzlabdás!
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
*A mester távozása furcsa kelletlenséggel tudatosul Kriyon szétforgácsolt agyában.*
- Ja. Valami olyasmi. *bólogat nem túl lelkesen, hog felsőbb irányítás nélkül marad. Eléggé morózus lett a dologtól, így Worenth mester is csak egy furcsálkodó grimaszt kap.*
~ Ez meg mit akar? ~ *máskor ennek a kérdésnek keresetlen szavakkal adott volna hangot, de most nincs kedve. Még köpni se, mert ahhoz meg bagó kéne.*
- Nem. *dörmögi, de már csak Worenth hátának, így megvonja a vállát, és Ythalára néz.*
- Ja, bocs, kisanyám. Szívesen beajánllak a Cukicicufiúnak, vele lehet tóparton üldögélni, meg nyálaskodni, cöh. *kapja fel a vizet, és még a titkos ajtó varázslata sem dobja fel.*
- Gyújtogatni akarok, baszics. Ez majomkodás. *most semmi sem jó neki, mindenen duzzog és hisztizik. Keze előrevágódik és különböző bokrokra kell lövöldözni.*
- Bang-bang-bang! Na ebből kéne tűzlabdás!
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:23:53
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:23:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka Gorthwen//
*Igyekszik keresni kutatni az emlékeiben, hogy megerősítse a nőt, de nem rémlik neki, hogy bármikor hallotta volna ezt a nevet, így megcsóválja fejét.*
-Őszintén szólva eddig még nem.
*Azt nem tudja miféle anyagokban lehetett nagy hatalomra szert tenni, de biztosan tudománnyal lehetne ezt összekapcsolni. Érdekes amit Loka mond, mert ha egy nemesifjúhoz szánták, akkor bizonyára ő maga is nemes lehet, na meg híres is a neve miatt.*
-Részvétem.
*Persze ezt nem is akarja faggatni tovább, nem kérdezgeti hogy miben is haltak meg a szülők, így önmagában is elég nagy tragédia ez.*
-Megértem. Azonban mégis lenne egy kérdésem Loka. A félelem irányítja abban, hogy maga mögött hagyja a múltat? Mert ha így van ne tegye, legalábbis ne hagyja berögződni a fejébe. Én is féltem a múltam kísértetétől amíg fel nem nyitották a szemem. Ha nagyon elhatalmasodik az emberben a félelem, és az irányítja, attól bizony nehéz megszabadulni.
*Szomorúság költözik a mágus arcára mikor ezeket mondja, de aztán újra kivirul. Mára már csak ennyi nyomot idéz fel benne a múlt, mindössze néhány másodpercet.*
-Tudja kedves Loka, a vezetőnk éppen házon kívül van, vele mindenképpen meg kell beszélnem, és önnek is beszélni kell az Úrnővel. De szerintem semmi akadálya nem lesz. *mosolyodik el biztatóan.* -Úrnőm ma már nem érkezik, valószínűleg holnap jön. Azonban vannak üres szobáink itt a házban, az a csigalépcső vezet fel az emeletre, ott találja majd. Ott le is pakolhat, kényelmesen berendezkedhet. Enni és inni is lehet bátran. Mi szól mindehhez? Itt marad? *kérdezi, majd úgy dönt, hogy be is mutatja mielőbb pár emberkének az új jövevényt.*
*Igyekszik keresni kutatni az emlékeiben, hogy megerősítse a nőt, de nem rémlik neki, hogy bármikor hallotta volna ezt a nevet, így megcsóválja fejét.*
-Őszintén szólva eddig még nem.
*Azt nem tudja miféle anyagokban lehetett nagy hatalomra szert tenni, de biztosan tudománnyal lehetne ezt összekapcsolni. Érdekes amit Loka mond, mert ha egy nemesifjúhoz szánták, akkor bizonyára ő maga is nemes lehet, na meg híres is a neve miatt.*
-Részvétem.
*Persze ezt nem is akarja faggatni tovább, nem kérdezgeti hogy miben is haltak meg a szülők, így önmagában is elég nagy tragédia ez.*
-Megértem. Azonban mégis lenne egy kérdésem Loka. A félelem irányítja abban, hogy maga mögött hagyja a múltat? Mert ha így van ne tegye, legalábbis ne hagyja berögződni a fejébe. Én is féltem a múltam kísértetétől amíg fel nem nyitották a szemem. Ha nagyon elhatalmasodik az emberben a félelem, és az irányítja, attól bizony nehéz megszabadulni.
*Szomorúság költözik a mágus arcára mikor ezeket mondja, de aztán újra kivirul. Mára már csak ennyi nyomot idéz fel benne a múlt, mindössze néhány másodpercet.*
-Tudja kedves Loka, a vezetőnk éppen házon kívül van, vele mindenképpen meg kell beszélnem, és önnek is beszélni kell az Úrnővel. De szerintem semmi akadálya nem lesz. *mosolyodik el biztatóan.* -Úrnőm ma már nem érkezik, valószínűleg holnap jön. Azonban vannak üres szobáink itt a házban, az a csigalépcső vezet fel az emeletre, ott találja majd. Ott le is pakolhat, kényelmesen berendezkedhet. Enni és inni is lehet bátran. Mi szól mindehhez? Itt marad? *kérdezi, majd úgy dönt, hogy be is mutatja mielőbb pár emberkének az új jövevényt.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:03:24
Üzenet elküldve: 2015-11-16 14:03:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth Yosden //
*Apró rándulás csupán, ennyi fut át a nő arcán. Eddig a Gorthwen kisasszonyhoz volt szokva, egy kezén meg tudná számolni kitől hallotta eddig, hogy „Loka”. De legyen így.*
- Természetesen. *feleli a kérdésre, s várakozik, míg a mágus is szomját oltja.
Arra számít, hogy Worenth tovább mesél, de csalódnia kell. Lám, a férfit nem lehet könnyűszerrel irányítani, elterelni a beszélgetés fonalát. Ezt az embert nem lehet praktikákkal és hazugságokkal tévútra vinni. Legalábbis nem egykönnyen. A kérdések csak úgy záporoznak a nő fejére. Nem mintha nem lennének jogosak, hiszen hipp-hopp tűnt föl itt, a Szövetség székhelyén. Váratlanul, ismeretlenül. Mindenki bizalmatlanul vagy legalábbis kíváncsian fogadna egy ilyen esetet.*
- Nos… *kezd bele. Szóval a ház Artheniorhoz tartozik. Akkor mégsem tévedt el annyira, mint hitte.* Mint mondtam, nincs konkrét célom. Legalábbis egyelőre. *mosolyog vissza a vele szemben ülőre. Ha jól sejti, amaz nem éri be ennyivel így magyarázatba kezd, mégpedig az igazságnak megfelelően. Itt úgysem megy semmire a hazugsággal.*
- Lehet, hogy hallotta már a Gorthwen nevet. *sandít a férfire megerősítésre várván, ám több mint valószínű, hogy az még sosem hallott a családról, így nincsenek nagy reményei a dolgot illetően.*
- Az őseim nagy hatalomra tettek szert, ám ez inkább az anyagiakban, mint befolyásban mutatkozott meg. *Múlt idő. Hiszen itt van ő, a jóformán nincstelen nő. De a név megmarad. A név, amit az emberek nem is ismernek, vagy talán rögtön el is felejtettek.*
- Engem egy lihanech-i nemesifjúhoz szántak. *teszi hozzá csak úgy mellékesen, így a férfi már sejtheti, milyen körökből jött, s mivel tengette napjait. Lokát szülei persze kitanították, de ez a tudás csupán az úri mesterségre terjedt ki. Láthatóan művelt nő, ért egy keveset a tudományokhoz, művészetekhez is. Pont annyira, hogy üres, jellegtelen csevegéseket folytathasson nemesi összejöveteleken. Iszik egy újabb kortyot, majd folytatja:*
- Sajnálatos módon azonban… *itt apró szünetet tart, s a legközelebbi ablakon át kitekint a ház előtt húzódó kertre.* A szüleim nemrégiben elhunytak. *szemét lesüti, nem akar erről többet mondani.*
- A múltat szeretném inkább magam mögött hagyni. Remélem, megérti.
*Tekintetét még mindig nem emeli föl. Egy, a padlón lévő pontot néz, egy pillanatra bele is veszik mintha fájdalmas emlékek sorozata peregne le lelki szemei előtt.*
- Mondja, ez a Szövetség… Esetleg… Lenne lehetőségem itt maradni? *a kérdés merész, és talán túl hamar tette föl. Eddig nem találkozott varázslóiskolával, és túlontúl izgatja fantáziáját, hogy mi mindenhez tudna rajta keresztül hozzájutni, mi mindent tudna elérni.*
*Apró rándulás csupán, ennyi fut át a nő arcán. Eddig a Gorthwen kisasszonyhoz volt szokva, egy kezén meg tudná számolni kitől hallotta eddig, hogy „Loka”. De legyen így.*
- Természetesen. *feleli a kérdésre, s várakozik, míg a mágus is szomját oltja.
Arra számít, hogy Worenth tovább mesél, de csalódnia kell. Lám, a férfit nem lehet könnyűszerrel irányítani, elterelni a beszélgetés fonalát. Ezt az embert nem lehet praktikákkal és hazugságokkal tévútra vinni. Legalábbis nem egykönnyen. A kérdések csak úgy záporoznak a nő fejére. Nem mintha nem lennének jogosak, hiszen hipp-hopp tűnt föl itt, a Szövetség székhelyén. Váratlanul, ismeretlenül. Mindenki bizalmatlanul vagy legalábbis kíváncsian fogadna egy ilyen esetet.*
- Nos… *kezd bele. Szóval a ház Artheniorhoz tartozik. Akkor mégsem tévedt el annyira, mint hitte.* Mint mondtam, nincs konkrét célom. Legalábbis egyelőre. *mosolyog vissza a vele szemben ülőre. Ha jól sejti, amaz nem éri be ennyivel így magyarázatba kezd, mégpedig az igazságnak megfelelően. Itt úgysem megy semmire a hazugsággal.*
- Lehet, hogy hallotta már a Gorthwen nevet. *sandít a férfire megerősítésre várván, ám több mint valószínű, hogy az még sosem hallott a családról, így nincsenek nagy reményei a dolgot illetően.*
- Az őseim nagy hatalomra tettek szert, ám ez inkább az anyagiakban, mint befolyásban mutatkozott meg. *Múlt idő. Hiszen itt van ő, a jóformán nincstelen nő. De a név megmarad. A név, amit az emberek nem is ismernek, vagy talán rögtön el is felejtettek.*
- Engem egy lihanech-i nemesifjúhoz szántak. *teszi hozzá csak úgy mellékesen, így a férfi már sejtheti, milyen körökből jött, s mivel tengette napjait. Lokát szülei persze kitanították, de ez a tudás csupán az úri mesterségre terjedt ki. Láthatóan művelt nő, ért egy keveset a tudományokhoz, művészetekhez is. Pont annyira, hogy üres, jellegtelen csevegéseket folytathasson nemesi összejöveteleken. Iszik egy újabb kortyot, majd folytatja:*
- Sajnálatos módon azonban… *itt apró szünetet tart, s a legközelebbi ablakon át kitekint a ház előtt húzódó kertre.* A szüleim nemrégiben elhunytak. *szemét lesüti, nem akar erről többet mondani.*
- A múltat szeretném inkább magam mögött hagyni. Remélem, megérti.
*Tekintetét még mindig nem emeli föl. Egy, a padlón lévő pontot néz, egy pillanatra bele is veszik mintha fájdalmas emlékek sorozata peregne le lelki szemei előtt.*
- Mondja, ez a Szövetség… Esetleg… Lenne lehetőségem itt maradni? *a kérdés merész, és talán túl hamar tette föl. Eddig nem találkozott varázslóiskolával, és túlontúl izgatja fantáziáját, hogy mi mindenhez tudna rajta keresztül hozzájutni, mi mindent tudna elérni.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-16 08:43:47
Üzenet elküldve: 2015-11-16 08:43:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka Gorthwen//
*A mágust nem lepi meg a nő története, mivel annyi vándorral és kalandozóval találkozott az elmúlt időszakokban, hogy szinte már-már természetes neki, mikor valaki úton van, és messziről érkezett.*
-Én is északról jöttem, de én már nagyon rég.
*Igen még fiatal férfi volt, amikor az a bizonyos száműzetés megtörtént, persze nem rögtön Arthenior városába jött, hanem vándorolt mindenfelé.*
-Igen. Van egy előre felépített koncepció, a szerint tanítunk, majd később különböző ágakra specializáljuk a tanulókat. Mivel nemrégiben költöztünk ide, és nemrégiben kezdtük el a tanítást, így még nagyon az elején járunk, de azért pár varázslattal gazdagabbak lettek már a tanulóink, akik ezeket ügyesen kivitelezték a gyakorlatban. *büszkélkedik a hóhajú mágus az elért eredményekre, és reméli, hogy a tanulók is elégedettek.*
-Mondja kedves Loka... szólíthatom így? *várja meg a választ, és ő is tölt magának egy pohár vizet. Általában teát fogyaszt a mágus, de a szomjúságra még mindig a víz a legjobb.*
-Mi céllal vándorol? Mit szeretne itt Arthenior városában elérni? Mivel foglalkozott eddig, vagy mivel szeretne foglalkozni? Meséljen kicsit magáról. *mosolyodik el a mágus, és figyelmesen hallgatja a nő minden egyes szavát.*
*A mágust nem lepi meg a nő története, mivel annyi vándorral és kalandozóval találkozott az elmúlt időszakokban, hogy szinte már-már természetes neki, mikor valaki úton van, és messziről érkezett.*
-Én is északról jöttem, de én már nagyon rég.
*Igen még fiatal férfi volt, amikor az a bizonyos száműzetés megtörtént, persze nem rögtön Arthenior városába jött, hanem vándorolt mindenfelé.*
-Igen. Van egy előre felépített koncepció, a szerint tanítunk, majd később különböző ágakra specializáljuk a tanulókat. Mivel nemrégiben költöztünk ide, és nemrégiben kezdtük el a tanítást, így még nagyon az elején járunk, de azért pár varázslattal gazdagabbak lettek már a tanulóink, akik ezeket ügyesen kivitelezték a gyakorlatban. *büszkélkedik a hóhajú mágus az elért eredményekre, és reméli, hogy a tanulók is elégedettek.*
-Mondja kedves Loka... szólíthatom így? *várja meg a választ, és ő is tölt magának egy pohár vizet. Általában teát fogyaszt a mágus, de a szomjúságra még mindig a víz a legjobb.*
-Mi céllal vándorol? Mit szeretne itt Arthenior városában elérni? Mivel foglalkozott eddig, vagy mivel szeretne foglalkozni? Meséljen kicsit magáról. *mosolyodik el a mágus, és figyelmesen hallgatja a nő minden egyes szavát.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 21:40:57
Üzenet elküldve: 2015-11-15 21:40:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Lef//
*Valóban, a gnóm ötletei nem rosszak, sőt, kifejezetten jók. Amint igaz, hogy egy ilyen könyv érdekesen hangzik, sokban megkönnyítené bizonyos statisztikák lefestését és valós képet adna az igazi világról, úgy az elf egyet is ért vele. Azonban egy antiszociális személyt tényleg nehéz kifaggatni. Vannak, akik puszta félénkségből nem nyilatkoznak, esetleg flegmatikusan hülyeségnek titulálják és egy legyintéssel faképnél is hagyják az írót - ez esetben Lefet. Az extravagáns karakterisztikával rendelkezők meg folyton-folyvást túloznak. Ha Lef őszinte beszélgetésre, válaszra akarja bírni "áldozatait", akkor egy minimális bizalmi faktor kötelező. Bár egy apró, tanult gnóm egész jó első benyomást tud kelteni, főleg tiszteletet hordozó beszédével.*
-Való igaz, ez sokkal jobb ötlet. Ha névtelenül kerülnek be egy könyvbe, akkor mindjárt biztonságosabb helyzetben érzik magukat a saját gondolataikat kiadók.
~De miért érzem úgy, hogy engem is a kérdései elé fog állítani? Méghozzá elég hamar.~
*Ezzel valójában semmi gond... nem lenne. De Eireni tényleg azon makacs félénkek közé tartozik, aki még a névtelen felajánlást sem fogadják el, legalábbis kényelmesen nem. Ha ki akarja adni a véleményét, akkor ír maga egy könyvet, elvégre megvan hozzá a kellő tudása.
Némán iszogatja teáját egy darabig, majd lényegre törően kijelenti:*
-Ha sikerülne megírnia egy ilyen könyvet és példánymásolásra lenne szüksége, engem megkereshet. Ha tudok, mindenképpen segítek.
*Igaz, még nem bízik meg teljes mértékben benne, de ha másért nem, a könyvekért megteszi. Elvégre a könyv az ember, vagyis az elf, na meg a mágus legjobb barátja.*
*Valóban, a gnóm ötletei nem rosszak, sőt, kifejezetten jók. Amint igaz, hogy egy ilyen könyv érdekesen hangzik, sokban megkönnyítené bizonyos statisztikák lefestését és valós képet adna az igazi világról, úgy az elf egyet is ért vele. Azonban egy antiszociális személyt tényleg nehéz kifaggatni. Vannak, akik puszta félénkségből nem nyilatkoznak, esetleg flegmatikusan hülyeségnek titulálják és egy legyintéssel faképnél is hagyják az írót - ez esetben Lefet. Az extravagáns karakterisztikával rendelkezők meg folyton-folyvást túloznak. Ha Lef őszinte beszélgetésre, válaszra akarja bírni "áldozatait", akkor egy minimális bizalmi faktor kötelező. Bár egy apró, tanult gnóm egész jó első benyomást tud kelteni, főleg tiszteletet hordozó beszédével.*
-Való igaz, ez sokkal jobb ötlet. Ha névtelenül kerülnek be egy könyvbe, akkor mindjárt biztonságosabb helyzetben érzik magukat a saját gondolataikat kiadók.
~De miért érzem úgy, hogy engem is a kérdései elé fog állítani? Méghozzá elég hamar.~
*Ezzel valójában semmi gond... nem lenne. De Eireni tényleg azon makacs félénkek közé tartozik, aki még a névtelen felajánlást sem fogadják el, legalábbis kényelmesen nem. Ha ki akarja adni a véleményét, akkor ír maga egy könyvet, elvégre megvan hozzá a kellő tudása.
Némán iszogatja teáját egy darabig, majd lényegre törően kijelenti:*
-Ha sikerülne megírnia egy ilyen könyvet és példánymásolásra lenne szüksége, engem megkereshet. Ha tudok, mindenképpen segítek.
*Igaz, még nem bízik meg teljes mértékben benne, de ha másért nem, a könyvekért megteszi. Elvégre a könyv az ember, vagyis az elf, na meg a mágus legjobb barátja.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 21:08:11
Üzenet elküldve: 2015-11-15 21:08:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth Yosden //
*A vizet átveszi a mágustól, s iszik egy apró kortyot.*
- Köszönöm. *mondja ahogy kiválaszt egy neki tetsző fotelt és helyet foglal. Üres szó ez csupán, egy automatizálódott illemlecke a múltból. Egyenes háttal, figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját, miközben időnként iszik egy-egy kortyot a vízből. Annak édeskés, finom íze van. Nem a poshadt lötty, ami a kulacsában található.
Szóval jól gondolta, az alak mágus. Arról viszont nem volt sejtése, hogy egy mágusiskolába botlik. Szemei felcsillannak, melyet próbál leplezni.
Felmerül benne, hogy álnevet mondjon. Kicsi ez a világ, s bármelyik bokorban meglapulhat egy rosszakarója. De ő nem bujkál. Azt akarja, tudják, hogy jön értük.*
- A nevem Loka Gorthwen. Részemről a szerencse. *újabb mosoly, újabb korty. Az egész olyan, mint betanult, egymás után következő mozdulatok sorozata.*
- Északról érkeztem. *feleli a kérdésre. Észak persze elég nagy.*
- Tudja, úton vagyok éppen. *dől kissé előre, hogy felszabadultabb benyomást keltsen. * Nem is igazán tudom még, merre. Azt hiszem, új célokat keresek. *majd csupán egy lélegzetvételnyi szünetet tartva folytatja, s tereli vissza a szót a szövetségre. *
- Szóval azt mondja, önök mágiát tanítanak? *Mágia. Korábban is látott már mágusokat, s egy hirtelen ötlettől vezérelve máris tiszteletreméltóbbnak, erősebbnek tetszenek emlékezetében a hosszú szakállas, csuklyás varázslók kikből gyermekkorában gúnyt űzött.
Mindig úgy érezte, egy mágus olyan hatalommal bír, melyet ki kellene használnia. Azok a fickók azonban csak unalmas öregemberek voltak. Egy ilyen helyen viszont bizonyosan befolyásos, nagy hatalmú mágusok fordulnak meg. S mi volna, ha…? Ha Loka többet megtudhatna róluk. A tudományról. Az erőről, ami ezzel az ősi praktikával jár. Hiszen nincs senki aki megtilthatná. Nincs senki, aki nemet mondjon. A fehér hajún kívül, persze.*
*A vizet átveszi a mágustól, s iszik egy apró kortyot.*
- Köszönöm. *mondja ahogy kiválaszt egy neki tetsző fotelt és helyet foglal. Üres szó ez csupán, egy automatizálódott illemlecke a múltból. Egyenes háttal, figyelmesen hallgatja a férfi beszámolóját, miközben időnként iszik egy-egy kortyot a vízből. Annak édeskés, finom íze van. Nem a poshadt lötty, ami a kulacsában található.
Szóval jól gondolta, az alak mágus. Arról viszont nem volt sejtése, hogy egy mágusiskolába botlik. Szemei felcsillannak, melyet próbál leplezni.
Felmerül benne, hogy álnevet mondjon. Kicsi ez a világ, s bármelyik bokorban meglapulhat egy rosszakarója. De ő nem bujkál. Azt akarja, tudják, hogy jön értük.*
- A nevem Loka Gorthwen. Részemről a szerencse. *újabb mosoly, újabb korty. Az egész olyan, mint betanult, egymás után következő mozdulatok sorozata.*
- Északról érkeztem. *feleli a kérdésre. Észak persze elég nagy.*
- Tudja, úton vagyok éppen. *dől kissé előre, hogy felszabadultabb benyomást keltsen. * Nem is igazán tudom még, merre. Azt hiszem, új célokat keresek. *majd csupán egy lélegzetvételnyi szünetet tartva folytatja, s tereli vissza a szót a szövetségre. *
- Szóval azt mondja, önök mágiát tanítanak? *Mágia. Korábban is látott már mágusokat, s egy hirtelen ötlettől vezérelve máris tiszteletreméltóbbnak, erősebbnek tetszenek emlékezetében a hosszú szakállas, csuklyás varázslók kikből gyermekkorában gúnyt űzött.
Mindig úgy érezte, egy mágus olyan hatalommal bír, melyet ki kellene használnia. Azok a fickók azonban csak unalmas öregemberek voltak. Egy ilyen helyen viszont bizonyosan befolyásos, nagy hatalmú mágusok fordulnak meg. S mi volna, ha…? Ha Loka többet megtudhatna róluk. A tudományról. Az erőről, ami ezzel az ősi praktikával jár. Hiszen nincs senki aki megtilthatná. Nincs senki, aki nemet mondjon. A fehér hajún kívül, persze.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 20:43:21
Üzenet elküldve: 2015-11-15 20:43:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka Gorthwen//
*Egyébként éppen csak sikerül a hátsó ajtón úgy beslisszannia, hogy pont akkor kerüljön a házba benyitó nővel szemben, de nagyszerűen időzített ezúttal a mágus.*
-Persze semmi akadálya. Erre. *inti magához Worenth, majd egy kancsó után nyúl, és elővesz egy poharat, amit megtölt friss vízzel, és átnyújtja.*
-Tessék. *adja oda a poharat, majd hallgatja a nő beszédét. Igen hát mint kiderül épp erre járt, de nagyon jókor tette, mert a mágus most itthon tartózkodik, így tudja fogadni. Mellesleg Taitosék is igyekezhetnének már vissza, kicsit tovább maradnak mint gondolta volna.*
-Így van. Persze, megkérdezni nem tilos, és szívesen válaszolok. Kérem. *mutat az egyik ülőalkalmatosságra.* -Foglaljon helyet, úgy kényelmesebb. *mondja, majd ha a nő leül, akkor a mágus is hasonlóan tesz, mágusbotját pedig nekitámasztja a széknek vagy fotelnak.*
-Mágia tanításával foglalkozunk, de csak nemrégen költöztünk ide. A Szövetségünk mágusokból, és tanoncokból áll javarészt, de van őrzőnk is, gyógyítónk is. Ez a hely igazán nagyszerű a mágia tanuláshoz, minden feltétel adott. Engedje meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Worenth Yosden. Én vagyok a Szövetség egyik mágusmestere. És önben kit tisztelhetek? *pillant kérdően a nőre.* -Honnan érkezett ide, és hová tart éppen?
*Egyébként éppen csak sikerül a hátsó ajtón úgy beslisszannia, hogy pont akkor kerüljön a házba benyitó nővel szemben, de nagyszerűen időzített ezúttal a mágus.*
-Persze semmi akadálya. Erre. *inti magához Worenth, majd egy kancsó után nyúl, és elővesz egy poharat, amit megtölt friss vízzel, és átnyújtja.*
-Tessék. *adja oda a poharat, majd hallgatja a nő beszédét. Igen hát mint kiderül épp erre járt, de nagyon jókor tette, mert a mágus most itthon tartózkodik, így tudja fogadni. Mellesleg Taitosék is igyekezhetnének már vissza, kicsit tovább maradnak mint gondolta volna.*
-Így van. Persze, megkérdezni nem tilos, és szívesen válaszolok. Kérem. *mutat az egyik ülőalkalmatosságra.* -Foglaljon helyet, úgy kényelmesebb. *mondja, majd ha a nő leül, akkor a mágus is hasonlóan tesz, mágusbotját pedig nekitámasztja a széknek vagy fotelnak.*
-Mágia tanításával foglalkozunk, de csak nemrégen költöztünk ide. A Szövetségünk mágusokból, és tanoncokból áll javarészt, de van őrzőnk is, gyógyítónk is. Ez a hely igazán nagyszerű a mágia tanuláshoz, minden feltétel adott. Engedje meg, hogy bemutatkozzam. A nevem Worenth Yosden. Én vagyok a Szövetség egyik mágusmestere. És önben kit tisztelhetek? *pillant kérdően a nőre.* -Honnan érkezett ide, és hová tart éppen?
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 20:31:14
Üzenet elküldve: 2015-11-15 20:31:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth Yosden //
*Ahogy benyit a házba, egy köpenyes, fehér hajú férfi köszönti. Kezében hosszú bot, melynek a végén egy kristálygömb nyugszik. Míg a férfi beszél, Loka hosszan nézi a gömböt, s mikor a fehér hajú végez a mondandójával, még mindig nem veszi le róla a szemét jó pár másodpercig.
Synmira. Ezüstszilánk Szövetség. Szóval ez valami társaság, s ez a székhelyük. A botról pedig úgy véli, egy mágussal lehet dolga. A nő megnyalja az ajkát.*
- Kaphatnék egy pohár vizet? *emeli végül világos szemeit a férfire, halk hangjából azt hihetik, rendkívül kiszáradt a torka, ezért nem köntörfalaz a társasági normákkal, mint a köszönés, vagy bemutatkozás. Vár, hogy mit lép a férfi. Szeretne többet látni a házból, de ha nem mehet beljebb, hát itt is jó. *
- Én… *kezd bele, oldalra tekintvén. Nem, azt nem fogja bevallani, hogy eltévedt. Igazság szerint nem is érzi magát feltétlenül eltévedve, jelenleg ott van, ahol akar. Egy szép házban, láthatóan civilizált emberek közt. De azt sem mondhatja, hogy a Szövetséget kereste, hiszen most hall róla először.*
- Erre jártam. *villant meg egy rövid mosolyt, majd hosszabb monológba kezd.* Megláttam az épületet az erdőből, és szerettem volna megnézni. Remélem, nem gond. *már-már elragadó, legkedvesebb arcával próbálja meg leplezni, milyen furcsa egy kifogás is ez.*
- Szóval Ezüstszilánk. Szövetség. *a név önmagában számára nem mond semmit, és fogalma sincs, mit takarhat.*
- Megkérdezhetem, mivel foglalkoznak? Persze, csak ha nem bánja. *fürkészi a férfi arcát. Egyelőre nem tudja, kiebrudalják-e, s hogy kell-e félnie a köpenyes alaktól, így úgy helyezkedik, hogy ha úgy alakul, egy ugrással megint a ajtónál teremhessen.*
*Ahogy benyit a házba, egy köpenyes, fehér hajú férfi köszönti. Kezében hosszú bot, melynek a végén egy kristálygömb nyugszik. Míg a férfi beszél, Loka hosszan nézi a gömböt, s mikor a fehér hajú végez a mondandójával, még mindig nem veszi le róla a szemét jó pár másodpercig.
Synmira. Ezüstszilánk Szövetség. Szóval ez valami társaság, s ez a székhelyük. A botról pedig úgy véli, egy mágussal lehet dolga. A nő megnyalja az ajkát.*
- Kaphatnék egy pohár vizet? *emeli végül világos szemeit a férfire, halk hangjából azt hihetik, rendkívül kiszáradt a torka, ezért nem köntörfalaz a társasági normákkal, mint a köszönés, vagy bemutatkozás. Vár, hogy mit lép a férfi. Szeretne többet látni a házból, de ha nem mehet beljebb, hát itt is jó. *
- Én… *kezd bele, oldalra tekintvén. Nem, azt nem fogja bevallani, hogy eltévedt. Igazság szerint nem is érzi magát feltétlenül eltévedve, jelenleg ott van, ahol akar. Egy szép házban, láthatóan civilizált emberek közt. De azt sem mondhatja, hogy a Szövetséget kereste, hiszen most hall róla először.*
- Erre jártam. *villant meg egy rövid mosolyt, majd hosszabb monológba kezd.* Megláttam az épületet az erdőből, és szerettem volna megnézni. Remélem, nem gond. *már-már elragadó, legkedvesebb arcával próbálja meg leplezni, milyen furcsa egy kifogás is ez.*
- Szóval Ezüstszilánk. Szövetség. *a név önmagában számára nem mond semmit, és fogalma sincs, mit takarhat.*
- Megkérdezhetem, mivel foglalkoznak? Persze, csak ha nem bánja. *fürkészi a férfi arcát. Egyelőre nem tudja, kiebrudalják-e, s hogy kell-e félnie a köpenyes alaktól, így úgy helyezkedik, hogy ha úgy alakul, egy ugrással megint a ajtónál teremhessen.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 18:50:46
Üzenet elküldve: 2015-11-15 18:50:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka Gorthwen//
*Egy hangra lesz figyelmes, és azonnal a forrása felé fordul. Egy látszólag elf nő érkezett Synmiraba, vagy csak eltévedt.*
-Bocsássatok meg. *mondja Kriyonnak és Ythalanak, később még visszatér hozzájuk, de most fogadni szeretné az új jövevényt. A hóhajú mágus az érkező elé sétál mágusbotjával a kezében, majd megáll vele szemben és köszönti.*
-Üdvözlöm önt Synmiran, az Ezüstszilánk Szövetség területén. Miben lehetek a segítségére?
*Elsőre csupán ennyit kérdez a mágus, elég is ez, de szemöldökét kíváncsian vonja fel. Ritkán érkeznek vendégek, vagy mondjuk úgy nem mindennaposak, éppen ezért tényleg kíváncsi, hogy eltévedt e a nő az ösvénynél, vagy konkrét cél vezényelte ideáig.*
*Egy hangra lesz figyelmes, és azonnal a forrása felé fordul. Egy látszólag elf nő érkezett Synmiraba, vagy csak eltévedt.*
-Bocsássatok meg. *mondja Kriyonnak és Ythalanak, később még visszatér hozzájuk, de most fogadni szeretné az új jövevényt. A hóhajú mágus az érkező elé sétál mágusbotjával a kezében, majd megáll vele szemben és köszönti.*
-Üdvözlöm önt Synmiran, az Ezüstszilánk Szövetség területén. Miben lehetek a segítségére?
*Elsőre csupán ennyit kérdez a mágus, elég is ez, de szemöldökét kíváncsian vonja fel. Ritkán érkeznek vendégek, vagy mondjuk úgy nem mindennaposak, éppen ezért tényleg kíváncsi, hogy eltévedt e a nő az ösvénynél, vagy konkrét cél vezényelte ideáig.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-15 13:04:27
Üzenet elküldve: 2015-11-15 13:04:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy halad, kisvártatva a fák ritkulni látszanak és a kavicsos ösvényen keresztül egy tisztásra lel. De nem csak tisztás van itt ám! Loka elámulva áll meg egy egy pillanatra, s csodálja az épületet amellyel szembe találja magát. Habár láthatóan régi építmény, építészeti remek. Nem hasonlít azokhoz a kis parasztházakhoz, amelyek a szántóföld mellett sorakoztak.
Loka csak áll, nézi a kőfalat, mellyel szembe találta magát s a szívét egy pillanatra elszorítja a bánat. Saját házukra gondol, mely porig égett nem is olyan régen, elemésztve mindent amit szeretett. Még ha ebből nem is volt olyan sok.
Habár jelenleg nem lát senkit a környéken ólálkodni, óvatosan közelíti meg az épületet. Könnyen lehet, hogy az egyik ablakból, vagy a fák közül figyelik, hiszen a hely nem tűnik elhagyatottnak. A legkevésbé sem.
Jobb kezét a köpenye alá rejti, kitapintja az ott megbúvó tőrét, és úgy kerül egyre közelebb, egy ajtó után kutatva. Nem is olyan soká rálel a bejáratra, és kezét emeli a kopogáshoz. Majd meggondolja magát, s inkább a kilincset fogja meg. Óvatosan próbálgatja, hogy nyitva van-e.
Ha zárva találja, mégiscsak kopog, és vár, vajon ajtót nyit-e valaki. Azonban ha a kilincs lenyomására az ajtó kitárulni látszik, úgy lassan, óvatosan merészkedik be. Fél lépést tesz befelé a csarnokba, bal kezével nem engedi el a kilincset, a jobbnak pedig keze ügyében tartja egyetlen fegyverét.*
- Hahó? *hangja kifejezetten határozottan cseng ahhoz képest, hogy éppen most sétál be valaki magánterületére.*
A hozzászólás írója (Loka Gorthwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.15 13:05:42
Loka csak áll, nézi a kőfalat, mellyel szembe találta magát s a szívét egy pillanatra elszorítja a bánat. Saját házukra gondol, mely porig égett nem is olyan régen, elemésztve mindent amit szeretett. Még ha ebből nem is volt olyan sok.
Habár jelenleg nem lát senkit a környéken ólálkodni, óvatosan közelíti meg az épületet. Könnyen lehet, hogy az egyik ablakból, vagy a fák közül figyelik, hiszen a hely nem tűnik elhagyatottnak. A legkevésbé sem.
Jobb kezét a köpenye alá rejti, kitapintja az ott megbúvó tőrét, és úgy kerül egyre közelebb, egy ajtó után kutatva. Nem is olyan soká rálel a bejáratra, és kezét emeli a kopogáshoz. Majd meggondolja magát, s inkább a kilincset fogja meg. Óvatosan próbálgatja, hogy nyitva van-e.
Ha zárva találja, mégiscsak kopog, és vár, vajon ajtót nyit-e valaki. Azonban ha a kilincs lenyomására az ajtó kitárulni látszik, úgy lassan, óvatosan merészkedik be. Fél lépést tesz befelé a csarnokba, bal kezével nem engedi el a kilincset, a jobbnak pedig keze ügyében tartja egyetlen fegyverét.*
- Hahó? *hangja kifejezetten határozottan cseng ahhoz képest, hogy éppen most sétál be valaki magánterületére.*
A hozzászólás írója (Loka Gorthwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.15 13:05:42
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-11-14 11:07:17
Üzenet elküldve: 2015-11-14 11:07:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Ythala, Kriyon//
*Rögtön felkapja fejét Ythala szavaira.*
-Áh értem. Nos akkor lássuk.
*Hallja az ige elmormolását, és sikerül is a varázslata, a nyílászáró teljesen átveszi a fal anyagát. Nagyon jó kis varázslat, bár Worenth ezt nem tanulta meg.*
-A Titkos ajtó. *csapja össze tenyerét.* -Remek. Kitalálhatsz hozzá egy nyitási módot, amilyet akarsz. Ez a varázslat hatástalanítható a Feltárás varázslattal, ami ennél magasabb szintű független varázslat. De ehhez. *emeli meg mutatóujját.* -Ismerni kell az ajtót, tehát ezt amit varázsoltál meg kellene előbb találnom, vagy el kellene mondjad, vagy meg kellene mutassad. Onnantól kezdve a Feltárás varázslat bármilyen ajtót kinyit. *mondja kis érdekességképpen, reméli Kriyon is figyeli a hóhajú mágus beszédét.*
-Na szépen fejlődünk úgy látom. Ha Taitosék visszajönnek kaptok feladatokat. Megtanítok majd egy madártávlat varázslatot, elrejtek egy tárgyat, és majd a varázslat használatával kell megtalálnotok. És Kriyon te mit gyakoroltál? *fordul a nagy dumás fiú felé, hátha bemutat majd ő is valamit, vagy legalább elmondja mit is tanult.*
*Rögtön felkapja fejét Ythala szavaira.*
-Áh értem. Nos akkor lássuk.
*Hallja az ige elmormolását, és sikerül is a varázslata, a nyílászáró teljesen átveszi a fal anyagát. Nagyon jó kis varázslat, bár Worenth ezt nem tanulta meg.*
-A Titkos ajtó. *csapja össze tenyerét.* -Remek. Kitalálhatsz hozzá egy nyitási módot, amilyet akarsz. Ez a varázslat hatástalanítható a Feltárás varázslattal, ami ennél magasabb szintű független varázslat. De ehhez. *emeli meg mutatóujját.* -Ismerni kell az ajtót, tehát ezt amit varázsoltál meg kellene előbb találnom, vagy el kellene mondjad, vagy meg kellene mutassad. Onnantól kezdve a Feltárás varázslat bármilyen ajtót kinyit. *mondja kis érdekességképpen, reméli Kriyon is figyeli a hóhajú mágus beszédét.*
-Na szépen fejlődünk úgy látom. Ha Taitosék visszajönnek kaptok feladatokat. Megtanítok majd egy madártávlat varázslatot, elrejtek egy tárgyat, és majd a varázslat használatával kell megtalálnotok. És Kriyon te mit gyakoroltál? *fordul a nagy dumás fiú felé, hátha bemutat majd ő is valamit, vagy legalább elmondja mit is tanult.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519