//Worenth, Lef//
-Szólítson, ahogyan jól esik, uram! *Szögezi le a tegeződés, illetve a magázódás kérdését.
Hallgat ő mindenre, ha az az adott kereteken belül van. Gúnyos megnevezés esetén sem kapja fel a vizet, de ha valami tényleg, igazán zavarja ilyen téren, arról biztos, hogy szót ejt.*
~Persze, nem is gondoltam ilyesmire. A könyvtár vezetése nem alkalmas számomra a jelen körülmények között. Ha majd befejezem az alapokat és már a mesternek sem kellessz annyi energiát beleölnie a tanításomba, akkor magam fogom intézni tanulásomat. Remélhetőleg...~
*Lef meghajlását viszonozza is, de nem mélyen. Az kicsit problémás lenne számára - gerincét tekintve.
Ahogy elnézi, a gnómnak pörög a nyelve. Túlbuzgó kis lények ezek, nem is csoda. Csoda, hogy nem pattog, ugrál izgatottságában.
Meg kell hagyni, nagyon hasonlít Eirenire, de mégis tökéletes ellentéte. Míg Eireni megrekedt a komorság szintjén, addig ez a Lef tökéletes kiegyensúlyozottsággal változtatja az ábrázatát, hangulatához hűen.*
~Jól ki fogunk jönni egymással, azt hiszem. Persze, hacsak megtűri egy ilyen keserű személy jelenlétét.~
*Próbál optimistán hozzáállni, de mint mindig, a végén úgy is pesszimista oldala győz.*
-Igazán tiszteletre méltó, hogy egy ilyen művelt és sokat tanult személlyel dolgozhatok együtt.
*Hogy ezt mennyire gondolja komolyan? Teljes mértékben. Na de ebből mennyi látszik? Hát a jól megszokott fapofa - amihez Lefnek úgyszint hozzá kellessz szoknia, ha Eirenivel társaságában van.*
-Ami azt illeti, ha képességei valóban ily' nagyszerűek, mely felől őszintén semmi kétségem, akkor jómagam is a javára tennék a szavazatommal. Elvégre én tényleg nem vagyok alkalmas a feladatra. Sok dolgom van így is, hogy inasként, intézőként és tanoncként működöm a klánban. *Itt Worenth felé fordulva mondja tovább:* De őszintén semmi panaszom nincs.
*Fölösleges panaszkodnia, valóban és ezt ő is jól tudja. Sőt, ő maga elvállalná a munkát, de Worenth nem is olyan régen bekeményített az elffel szemben: ha túlhajszolja magát, akkor csak mesterének okoz csalódást saját egyébkénti fáradalmai ellenére.*
~De nekem is be kell látnom: túl sok munka lenne már az nekem is. Önteltségre vallana, ha magamra venném mindet. Nem üthetem bele mindenbe az orromat, s nem is vagyok annyira jó egyikben sem, hogy esetleg mások elől lophassam el a lehetőséget, hogy annak a bizonyos munkában tiszteleghessenek.~
*Tájának felét megissza immáron sokadik kortyával. S míg mestere őt mellőzve vált pár szót a gnómmal, szerez egy kis hideg vizet, eleget téve Lef kérésének. Felé nyújtja, közben hallgatja a párbeszédet.*
-Valóban, hasznos... *Kezdené el mondanivalóját, de ekkor mestere elneveti magát saját poénján. S ekkor esik le Eireninek, hogy ezt egyáltalán viccnek szánta az ősz mágus. Felőle a nevetés elmarad. Csoda is lenne, ha végre valaki istenesen megnevettetné...* hasznos lenne bővíteni a berendezést.