Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:11:21
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:11:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Még a konyha - Ythala//
*Ő maga már rég túllendült azon, hogy továbbra sincsenek rendes vízhordó lányok a csapatban, így mindent maguknak kell csinálniuk.*
~ Mint valami hülye szerzetesrendben. Bah. ~ *a dobhártyát hasogató visongás még inkább megerősíti abban, hogy Ythala nem csak nem vízhordó lány, de valamiféle önérzetgombóc már megint.*
- Ja, de olajos ronggyal nem tudod felgyújtani a másik szemgolyóit, ugyi?! *vigyorog a lányra, és ő is felkönyököl az asztalra.*
- Nos, én wegtoreni vagyok. Ott ez amolyan... népszokás. Nem is nagyon lehet mást csinálni, de hát... *megvonja a vállát.*
- Maradjunk annyiban, hogy a Főnökasszony, mármint... Isurii mester alatt többet haladtam, mint évek alatt ott a gyíkzabálóknál. *persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ott, mint minden rendes hallgató, állandóan kocsmákba és más erkölcssüllyesztőkbe járt, itt meg mindenki eléggé utálja ahhoz, hogy unalmában inkább tanuljon.*
- Hogy érted, hogy közveszélyes, Ythy - hát van értelme az olyan tűznek, ami nem az? *kissé közelebb hajol.*
- Azért vigyázz ám, mert itt nem vagyok túl népszerű. *kacsint egyet.*
- A széplelkek nem bírják a dumám, meg amúgy is, még csiszolódunk, érted? Pedig tudok én jól is kinézni, csajszi... *egy mozdulat, és ha minden jól megy, valóban sokat javul a kinézete.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*Ő maga már rég túllendült azon, hogy továbbra sincsenek rendes vízhordó lányok a csapatban, így mindent maguknak kell csinálniuk.*
~ Mint valami hülye szerzetesrendben. Bah. ~ *a dobhártyát hasogató visongás még inkább megerősíti abban, hogy Ythala nem csak nem vízhordó lány, de valamiféle önérzetgombóc már megint.*
- Ja, de olajos ronggyal nem tudod felgyújtani a másik szemgolyóit, ugyi?! *vigyorog a lányra, és ő is felkönyököl az asztalra.*
- Nos, én wegtoreni vagyok. Ott ez amolyan... népszokás. Nem is nagyon lehet mást csinálni, de hát... *megvonja a vállát.*
- Maradjunk annyiban, hogy a Főnökasszony, mármint... Isurii mester alatt többet haladtam, mint évek alatt ott a gyíkzabálóknál. *persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ott, mint minden rendes hallgató, állandóan kocsmákba és más erkölcssüllyesztőkbe járt, itt meg mindenki eléggé utálja ahhoz, hogy unalmában inkább tanuljon.*
- Hogy érted, hogy közveszélyes, Ythy - hát van értelme az olyan tűznek, ami nem az? *kissé közelebb hajol.*
- Azért vigyázz ám, mert itt nem vagyok túl népszerű. *kacsint egyet.*
- A széplelkek nem bírják a dumám, meg amúgy is, még csiszolódunk, érted? Pedig tudok én jól is kinézni, csajszi... *egy mozdulat, és ha minden jól megy, valóban sokat javul a kinézete.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:40:28
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:40:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*A fiú is tudja magáról, mennyire negatív tud lenni. Alapvetően reális a szemlélete, néha talán pesszimista. De kétséget kizáróan tudja látni a dolgok jó oldalát. Más kérdés, hogy ezeknek tud-e úgy örülni, hogy mások is láthassák. Nyilván itt a mosolyról van szó, avagy az öröm puszta említéséről. Ez utóbbit néha meg is teszi, de eleve nem szereti tükrözni saját érzelmeit. Ha viszont van egy dolog, ami számára nagyon fontos, akkor tétovázás nélkül kinyilvánítja véleményét, bármilyen formában.*
-Méreg... *Csak ennyit mond, fejét pedig bánatosan merengő arccal leszegi és kicsit oldalra néz. Az a természetes gesztus, amikor valaki nem akar dorgálója szemébe nézni, mert szégyelli magát. Ugyanakkor, mint mondtam, el is gondolkodik. Worenth szavaiban van igazság, ezt alátámasztja. De ha az elf már életformát alakított ki ezzel, akkor nehéz kiszakadni belőle. Szüksége van valamire, bármire, aminek örülni tud. Vagy akár egy valaki is megteszi... De puszta lehetetlenségnek tartja, hogy tetszene a jelleme akárkinek.* Megpróbálhatom... *Mondja, de gyorsan megrázza a fejét és felemeli a tenyerét. Jelezve, hogy meggondolta magát egy bizonyos dologgal kapcsolatban. Méghozzá abban, hogy nem akar hazudni. Úgysem fogja megpróbálni a közeljövőben.* Sajnálom. Álmodom egy napról, amikor kitörhetek a láncaimból, amik fogva tartanak. De az sajnos nem ma lesz. Biztosra megmondhatom neked, mester, hogy nem akarok örökre keserűségben élni. De ezt magamnak kell megoldanom... Valahogyan. Szóval kérlek, ne foglalkozz ezzel!
*Normál hangerőn mondja, a végét kicsit halkabban. Nem akar ráparancsolni senkire sem, hiszen ki ő, hogy megszabja más dolgát? Szóval csak óvatosan kifejezi, hogy ez csak további terhet jelentene az idős mesternek. Fölösleges szerinte foglalkozni ezzel.
Worenth szavaira helyben marad, de nem is szándékozott addig felállni onnan, amíg nem hallja, hogy itt a beszélgetés vége.*
-Igen, igényes darab.
*Jegyzi meg a könyvespolcot illetően.*
-Nem is tudom... *Mondja kicsit zavartan. Azok a könyvek nem az övéi és még csak nem is könyvtáriak, hogy nyugodtan használhatná. Végül azonban megenyhül és beleegyezik az ajánlatba. Elvégre azok a jegyzetek és könyvek az ő tanulását és tanítását fogják megkönnyíteni.* Értem. Köszönöm, mester.
*A következő téma igen nagy. Lehetne róla órákat beszélni, de Eireniről van szó. Ha rajta múlik, nem fog sokáig tartani.*
-Nos... Sokan vannak. Általánosságban nem ismerem őket személyesen, csak névről és arcról. Talán egy kézen meg tudom számolni azokat, akikkel több szót váltottam, mint bemutatkozás.
*Felsóhajt. Zárkózott, de ez nem mentség az alól, hogy egy ilyen kicsi, tizenkét fős csapatot ne tudjon megismerni közelebbről. Ha kérdezne legalább pletykákat azoktól, akiket ismer, már akkor is előrébb lenne.*
-Talán Kriyon az, aki nem szimpatikus nekem elsőre. Tiszteletlen, főleg a hölgy tagokkal. *Ettől nagyon rossz szájíze tud lenni. Ha van valami, avagy valakik, akiket igazán tisztel, azok a női nem képviselői. Kicsit fél is tőlük túl magas tisztelete miatt.* Caenna, Ythala, Chiari, Zaras és Daranel számomra idegenek. De többségükben nem tűnnek rossz személyeknek. Taitossal tartalmasabban beszéltem már általános dolgokról és vele találkoztam legelsőnek, amikor a Vashegyre érkeztem. Nagyon barátságosan fogadott, amiért hálás vagyok neki.
*Apró szünetet tart, hogy levegőt vegyen és elgondolkozzon, kiket felejtett ki. Eddig senkit, ugyanis szándékosan hagyta utoljára urát és Essfyht. Róluk kicsit fél nyilatkozni, nehogy olyat mondjon a volt erdészről mondjuk, amitől ő maga megsértődne, feszengene. Essfyh pedig... Essfyh. Hazudni nem akar, de mindent elmondani sem. Valahogy megoldja, vagy meggondolja magát. Meglátjuk.*
-Eghalim Grallt nem tudom, ismeri-e. Egy új őrző a szilánkok között. Bevallom, uramnak tartom, amiért annak idején oly' sokat tett értem. Őt szolgálom azzal is, hogy ide jöttem mágiát tanulni. De ő valamiért nem veszi ezt jó néven... Az erkölcse példás és egy hozzám hasonló rabot azonnal barátként kezelt.
*Akarva-akaratlanul is visszaemlékszik olyan dolgokra, amik érzékenyen érintik. Könnyeket hullatva, zokogva öleli át Eghalim lábát, amiért megmentette. A férfi pedig bármennyire is kérlelte, hogy álljon fel, ő csak folytatta a hangos hálálkodást. Mindezt az erdész családja előtt.
Szünetet tart, de nem önszántából. Úgy tűnik, mintha befejezte volna felsorolás-szerű véleménynyilvánítását a tagokról, akiket ismer. Pedig csak zavartan gondolkodik, miként is említhetné meg Essfyht. Nem akarja elszólni magát, még csak véletlenül sem.*
-És ott van Essfyh... Nos, vele is beszéltem, azaz beszélgettem. Talán ő az egyetlen rajtad kívül, akivel megosztottam az érzéseimet, gondolataimat.
*Ezzel már sokat el is mondott. Nem akarja tovább ragozni, mert érzi, hogy arca nem képes további érzelemmentességet hordozni. Melegség járja át, ami miatt inkább nem mesél tovább. Bár elég valószínű, hogy Worenthnek ez a rövid, sejtelmes jellemzés csak szemet szúr és tovább kérdezősködik...*
*A fiú is tudja magáról, mennyire negatív tud lenni. Alapvetően reális a szemlélete, néha talán pesszimista. De kétséget kizáróan tudja látni a dolgok jó oldalát. Más kérdés, hogy ezeknek tud-e úgy örülni, hogy mások is láthassák. Nyilván itt a mosolyról van szó, avagy az öröm puszta említéséről. Ez utóbbit néha meg is teszi, de eleve nem szereti tükrözni saját érzelmeit. Ha viszont van egy dolog, ami számára nagyon fontos, akkor tétovázás nélkül kinyilvánítja véleményét, bármilyen formában.*
-Méreg... *Csak ennyit mond, fejét pedig bánatosan merengő arccal leszegi és kicsit oldalra néz. Az a természetes gesztus, amikor valaki nem akar dorgálója szemébe nézni, mert szégyelli magát. Ugyanakkor, mint mondtam, el is gondolkodik. Worenth szavaiban van igazság, ezt alátámasztja. De ha az elf már életformát alakított ki ezzel, akkor nehéz kiszakadni belőle. Szüksége van valamire, bármire, aminek örülni tud. Vagy akár egy valaki is megteszi... De puszta lehetetlenségnek tartja, hogy tetszene a jelleme akárkinek.* Megpróbálhatom... *Mondja, de gyorsan megrázza a fejét és felemeli a tenyerét. Jelezve, hogy meggondolta magát egy bizonyos dologgal kapcsolatban. Méghozzá abban, hogy nem akar hazudni. Úgysem fogja megpróbálni a közeljövőben.* Sajnálom. Álmodom egy napról, amikor kitörhetek a láncaimból, amik fogva tartanak. De az sajnos nem ma lesz. Biztosra megmondhatom neked, mester, hogy nem akarok örökre keserűségben élni. De ezt magamnak kell megoldanom... Valahogyan. Szóval kérlek, ne foglalkozz ezzel!
*Normál hangerőn mondja, a végét kicsit halkabban. Nem akar ráparancsolni senkire sem, hiszen ki ő, hogy megszabja más dolgát? Szóval csak óvatosan kifejezi, hogy ez csak további terhet jelentene az idős mesternek. Fölösleges szerinte foglalkozni ezzel.
Worenth szavaira helyben marad, de nem is szándékozott addig felállni onnan, amíg nem hallja, hogy itt a beszélgetés vége.*
-Igen, igényes darab.
*Jegyzi meg a könyvespolcot illetően.*
-Nem is tudom... *Mondja kicsit zavartan. Azok a könyvek nem az övéi és még csak nem is könyvtáriak, hogy nyugodtan használhatná. Végül azonban megenyhül és beleegyezik az ajánlatba. Elvégre azok a jegyzetek és könyvek az ő tanulását és tanítását fogják megkönnyíteni.* Értem. Köszönöm, mester.
*A következő téma igen nagy. Lehetne róla órákat beszélni, de Eireniről van szó. Ha rajta múlik, nem fog sokáig tartani.*
-Nos... Sokan vannak. Általánosságban nem ismerem őket személyesen, csak névről és arcról. Talán egy kézen meg tudom számolni azokat, akikkel több szót váltottam, mint bemutatkozás.
*Felsóhajt. Zárkózott, de ez nem mentség az alól, hogy egy ilyen kicsi, tizenkét fős csapatot ne tudjon megismerni közelebbről. Ha kérdezne legalább pletykákat azoktól, akiket ismer, már akkor is előrébb lenne.*
-Talán Kriyon az, aki nem szimpatikus nekem elsőre. Tiszteletlen, főleg a hölgy tagokkal. *Ettől nagyon rossz szájíze tud lenni. Ha van valami, avagy valakik, akiket igazán tisztel, azok a női nem képviselői. Kicsit fél is tőlük túl magas tisztelete miatt.* Caenna, Ythala, Chiari, Zaras és Daranel számomra idegenek. De többségükben nem tűnnek rossz személyeknek. Taitossal tartalmasabban beszéltem már általános dolgokról és vele találkoztam legelsőnek, amikor a Vashegyre érkeztem. Nagyon barátságosan fogadott, amiért hálás vagyok neki.
*Apró szünetet tart, hogy levegőt vegyen és elgondolkozzon, kiket felejtett ki. Eddig senkit, ugyanis szándékosan hagyta utoljára urát és Essfyht. Róluk kicsit fél nyilatkozni, nehogy olyat mondjon a volt erdészről mondjuk, amitől ő maga megsértődne, feszengene. Essfyh pedig... Essfyh. Hazudni nem akar, de mindent elmondani sem. Valahogy megoldja, vagy meggondolja magát. Meglátjuk.*
-Eghalim Grallt nem tudom, ismeri-e. Egy új őrző a szilánkok között. Bevallom, uramnak tartom, amiért annak idején oly' sokat tett értem. Őt szolgálom azzal is, hogy ide jöttem mágiát tanulni. De ő valamiért nem veszi ezt jó néven... Az erkölcse példás és egy hozzám hasonló rabot azonnal barátként kezelt.
*Akarva-akaratlanul is visszaemlékszik olyan dolgokra, amik érzékenyen érintik. Könnyeket hullatva, zokogva öleli át Eghalim lábát, amiért megmentette. A férfi pedig bármennyire is kérlelte, hogy álljon fel, ő csak folytatta a hangos hálálkodást. Mindezt az erdész családja előtt.
Szünetet tart, de nem önszántából. Úgy tűnik, mintha befejezte volna felsorolás-szerű véleménynyilvánítását a tagokról, akiket ismer. Pedig csak zavartan gondolkodik, miként is említhetné meg Essfyht. Nem akarja elszólni magát, még csak véletlenül sem.*
-És ott van Essfyh... Nos, vele is beszéltem, azaz beszélgettem. Talán ő az egyetlen rajtad kívül, akivel megosztottam az érzéseimet, gondolataimat.
*Ezzel már sokat el is mondott. Nem akarja tovább ragozni, mert érzi, hogy arca nem képes további érzelemmentességet hordozni. Melegség járja át, ami miatt inkább nem mesél tovább. Bár elég valószínű, hogy Worenthnek ez a rövid, sejtelmes jellemzés csak szemet szúr és tovább kérdezősködik...*
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:19:15
Üzenet elküldve: 2015-10-10 15:19:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Intézői iroda//
* Vannak lányok, akiknek egyszerűen olyan pici a hasuk, hogy kevés étellel is beérik. Ő már leszokott arról, hogy tömje azt, aki keveset eszik. Legalábbis az ő szemében. Na mindegy. Türelmesen végighallgatja a lány történetét, akit ezek szerint a toronybéli társnője Békának nevezett el. A mosoly ott marad az arcán, de elgondolkodik azon, hogy miben tudnának neki segíteni és hogy, amint azt Isuval megbeszélte, nem lenne-e fölösleges? Végül is. Kezd fáradni, hosszú volt a mai nap. Két ujjal megdörgöli orrnyergét, mert ezen a részen már erősen érzi fáradtságát. *
- Taitos. Üres szobánk van még és mindenki takarítja a magáét ugye. Viszont nekem szükségem lenne egy állandó segítségre a konyhában. Aryna távozása miatt lett némi plusz feladatom és bár nem vagyunk sokan, a konyházást nem tudom sokáig egyedül vinni. Persze ma Ythala besegített, de nem számíthatok mindig rá, neki is tanulnia kell, ez a lány is tanulni akar. Beoszthatnánk magunk között a munkákat és ezzel le is dolgozhatná a tanulásának árát, miegymást. Hüm?
* Ez egy lehetőség és nem is rossz. Szüksége van segítségre, főleg ha akar azzal a gyógynövényes kerttel is foglalkozni, merthogy arról még mindig nem tett le. És mellette még sok minden más is lesz, amivel foglalkoznia kell. *
- Béka. De miért épp a Béka nevet adta neked? Majd kitalálunk neked egy szép nevet, talán azon is tudok segíteni, hogy az emlékeid visszatérjenek, már ha akarod.
- Itt maradhatsz, kapsz egy egyszerű kis szobáit, olyan mint a többieké, magadnak tartod rendben. Segítesz nekem főzni, mosogatni, ilyen apróságok és ezzel le is dolgozhatod a tanulásod árát.
- Ha ez így megfelel neked, akkor ma itt alhatsz a házban, holnap megbeszélem azzal a hóhajú lánnyal, akit láttál a konyhában. Ő Isurii, a, vezetőnk. Ha ő is rábólint erre, akkor nem lesz semmi gond.
- Ugye Taitos?
* Mondjuk Worenth, igen, őt is megkérdezhetik erről, végül is mindegy. Ők ketten a főnökök. Amelyiküket hamarabb elcsípi, azzal fog beszélni. *
* Vannak lányok, akiknek egyszerűen olyan pici a hasuk, hogy kevés étellel is beérik. Ő már leszokott arról, hogy tömje azt, aki keveset eszik. Legalábbis az ő szemében. Na mindegy. Türelmesen végighallgatja a lány történetét, akit ezek szerint a toronybéli társnője Békának nevezett el. A mosoly ott marad az arcán, de elgondolkodik azon, hogy miben tudnának neki segíteni és hogy, amint azt Isuval megbeszélte, nem lenne-e fölösleges? Végül is. Kezd fáradni, hosszú volt a mai nap. Két ujjal megdörgöli orrnyergét, mert ezen a részen már erősen érzi fáradtságát. *
- Taitos. Üres szobánk van még és mindenki takarítja a magáét ugye. Viszont nekem szükségem lenne egy állandó segítségre a konyhában. Aryna távozása miatt lett némi plusz feladatom és bár nem vagyunk sokan, a konyházást nem tudom sokáig egyedül vinni. Persze ma Ythala besegített, de nem számíthatok mindig rá, neki is tanulnia kell, ez a lány is tanulni akar. Beoszthatnánk magunk között a munkákat és ezzel le is dolgozhatná a tanulásának árát, miegymást. Hüm?
* Ez egy lehetőség és nem is rossz. Szüksége van segítségre, főleg ha akar azzal a gyógynövényes kerttel is foglalkozni, merthogy arról még mindig nem tett le. És mellette még sok minden más is lesz, amivel foglalkoznia kell. *
- Béka. De miért épp a Béka nevet adta neked? Majd kitalálunk neked egy szép nevet, talán azon is tudok segíteni, hogy az emlékeid visszatérjenek, már ha akarod.
- Itt maradhatsz, kapsz egy egyszerű kis szobáit, olyan mint a többieké, magadnak tartod rendben. Segítesz nekem főzni, mosogatni, ilyen apróságok és ezzel le is dolgozhatod a tanulásod árát.
- Ha ez így megfelel neked, akkor ma itt alhatsz a házban, holnap megbeszélem azzal a hóhajú lánnyal, akit láttál a konyhában. Ő Isurii, a, vezetőnk. Ha ő is rábólint erre, akkor nem lesz semmi gond.
- Ugye Taitos?
* Mondjuk Worenth, igen, őt is megkérdezhetik erről, végül is mindegy. Ők ketten a főnökök. Amelyiküket hamarabb elcsípi, azzal fog beszélni. *
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 14:22:01
Üzenet elküldve: 2015-10-10 14:22:01
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
*Elmosolyodik Eireni szavain, látszólag még ha megdicsérik akkor sem tud igazán örülni. Valahogyan mindig mindenben a rosszat látja, és a hóhajú mágus ha képes lenne a szelleméből kitörölni a múltat, a múlt sérelmeit, a múlt kísérteteit, amik folyamatosan azóta is mardossák és mérgezik inasa elméjét, biztosan megtenné.*
-A sok negatív gondolatod, az önsanyargatásod méregként hat rád mentálisan. Próbáld meg elszakítani ezeket a láncokat, mert később a tanulási teljesítményedre is kihathat. *dorgálja meg egy kicsit mestere a tanítványát, persze nem nagyon keményen, de jó lenne ha tényleg befejezné az állandó önmarcangolást, és tudna néha egy kicsit, legalább egy nagyon kicsit örülni valaminek, ha pedig tud, akkor mutassa is meg... elég a gátlásokból. Worenth el is várja, hogy megemlítse a többieknek, ha jól sejti, még egy jelentkező lesz hozzá, bár biztosan nem lesz könnyű kétfelé tanítani, de az elméleti órákon jó, ha többen részt tudnak venni, a gyakorlati foglalkozásoknál majd szépen egyesével, de az még odébb van.*
-Ne siess még kérlek. *inti maradásra Worenth inasát.* -Majd később idehozod, várhat még az.
*Bár nem tudja Eireni mennyire siet, vagy van e valami halaszthatatlan fontos megbeszélni, vagy elintézni valója, de mivel már régen beszéltek, régen találkoztak, ezért Worenth örül a társaságának.*
-Mit szólsz a könyvespolcomhoz? Jól mutat nemde? *pillant mosolyogva a polcra, amire ráfért volna egy kis lakkozás, de így is megteszi.*
-Ha szükséged lesz valamelyikre neked engedélyt adok, hogy vedd el bátran csak majd szólj. Ugyanez vonatkozik a jegyzeteimre is... a könyvek mögött vannak. *mutat Worenth a megfelelő irányba, aztán egy kicsit más vizekre tereli a témát, de továbbra is fennáll, hogy ha Eireni nem ér rá nyugodtan távozhat.*
-És hogy jössz ki a szövetség többi tagjával? Megérteted magad velük? *pillant kérdően a vele szemben ülő inasára, ő pedig kicsit kényelmesebben helyezkedik el a fotelban.*
*Elmosolyodik Eireni szavain, látszólag még ha megdicsérik akkor sem tud igazán örülni. Valahogyan mindig mindenben a rosszat látja, és a hóhajú mágus ha képes lenne a szelleméből kitörölni a múltat, a múlt sérelmeit, a múlt kísérteteit, amik folyamatosan azóta is mardossák és mérgezik inasa elméjét, biztosan megtenné.*
-A sok negatív gondolatod, az önsanyargatásod méregként hat rád mentálisan. Próbáld meg elszakítani ezeket a láncokat, mert később a tanulási teljesítményedre is kihathat. *dorgálja meg egy kicsit mestere a tanítványát, persze nem nagyon keményen, de jó lenne ha tényleg befejezné az állandó önmarcangolást, és tudna néha egy kicsit, legalább egy nagyon kicsit örülni valaminek, ha pedig tud, akkor mutassa is meg... elég a gátlásokból. Worenth el is várja, hogy megemlítse a többieknek, ha jól sejti, még egy jelentkező lesz hozzá, bár biztosan nem lesz könnyű kétfelé tanítani, de az elméleti órákon jó, ha többen részt tudnak venni, a gyakorlati foglalkozásoknál majd szépen egyesével, de az még odébb van.*
-Ne siess még kérlek. *inti maradásra Worenth inasát.* -Majd később idehozod, várhat még az.
*Bár nem tudja Eireni mennyire siet, vagy van e valami halaszthatatlan fontos megbeszélni, vagy elintézni valója, de mivel már régen beszéltek, régen találkoztak, ezért Worenth örül a társaságának.*
-Mit szólsz a könyvespolcomhoz? Jól mutat nemde? *pillant mosolyogva a polcra, amire ráfért volna egy kis lakkozás, de így is megteszi.*
-Ha szükséged lesz valamelyikre neked engedélyt adok, hogy vedd el bátran csak majd szólj. Ugyanez vonatkozik a jegyzeteimre is... a könyvek mögött vannak. *mutat Worenth a megfelelő irányba, aztán egy kicsit más vizekre tereli a témát, de továbbra is fennáll, hogy ha Eireni nem ér rá nyugodtan távozhat.*
-És hogy jössz ki a szövetség többi tagjával? Megérteted magad velük? *pillant kérdően a vele szemben ülő inasára, ő pedig kicsit kényelmesebben helyezkedik el a fotelban.*
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 13:53:45
Üzenet elküldve: 2015-10-10 13:53:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*A mágusmester ajánlata egész jól hangzik. Eireninek ugyan van egy elképzelése, hogy mit szeretne tanulni, mit tart magához illőnek, érdekesnek, de ha van valami teszt, amivel el lehet dönteni, ki lehet deríteni valakinek a fogékonyságát egyes elemekre, ágazatokra, akkor örömmel teszi ki magát neki. Azaz sejti, hogy valami ilyesmiről van szó Worenth mester fogalmazása alapján.*
~Saját elképzelésem alapján levegő és független ágat választanék. A levegő ág pedig harmóniában áll a földdel, szóval nem származhat semmi hátrányom belőle. Viszont valljuk be, csábítóan hangzik belekóstolni minden ágba. Persze, nem erről lesz szó, gondolom, de az sincs kizárva.~
*Ha mestere ez idáig sikeresen leolvasta érzelmeit, akkor valószínűleg jó emberismerő. Általánosságban a fiú arca ugyanis érzelemmentes, de az iménti beszélgetés folyamán tudatlanul többször is levedlette álcáját.*
-Ne, kérlek. Erre semmi szükség. *Mondja gyorsan, ellenállva a dicséretnek. Nem hiszi, hogy megérdemelné, tekintve korábbi hibáit, melyeket természetesen ki szeretne javítani.*
~Én az imént nem dicsérni akartam a mestert, csak megjegyezni, hogy mennyire szerencsés véletlen, hogy levegő tanonc akarok lenni és adnak mellém egy levegőági mestert. Nem mintha nem érdemelné meg a szép szavakat, hiszen nagyon jó ember, helyénvaló erkölccsel és vérmérséklettel.~
-Természetesen, ha találkozok valakivel, tovább adom.
*Ez azt jelenti, hogy a tanítás hivatalosan is megkezdődött? Reméli, igen. Pár hét eltelt azóta, hogy megalakult a klán, meghirdették ezt a mágiatanulós rendszert, de azóta nem volt egy épkézláb tanóra, tannap. Sosem baj, ha előbb összerázódik a csapat, Eirenit például nem is zavarja ez a "késedelem", ahogy egyesek hívják. Szimplán be kell indulnia valahogy a rendszernek, ami nem mellesleg új, szóval eleve csak amolyan tesztverzió lesz, azaz lehet. Ha jól tudja, Isurii és Worenth sem csináltak még ilyet azelőtt.*
-Megértettem, mester. Amint kész van, jelentem. A térképet akár most ide is hozhatom, ugyanis kész van. Szeretnéd?
~Azt hiszem, a válaszával véget is ér a beszélgetésünk. Ennyit szeretett volna? Valószínűleg igen, hiszen nagyon rég volt már, hogy önként beszéltem volna vele ilyen ügyekben. Ami pedig azokat illeti... Nem hiszem, hogy kíváncsi rájuk.~
*Ezalatt a vele történt dolgokra gondol, de tényleg nem hiszi, hogy rajta kívül ez bárkit érdekelne. Mellesleg a saját érzéseiről van szó, amikről ugye nehezen beszél. Ha a mester nem is akar többet, egy búcsúval elköszönne és menne, de megvárja inkább Worenth köszönését, utasítását. Ő hívta ide, ő akart vele beszélni, szóval ő tudja, meddig akarja húzni, tartani a beszélgetést.
Teája elfogy az utolsó kortyokkal, a csészét lerakja oda, ahova mestere a kiegészítőket rakta.*
*A mágusmester ajánlata egész jól hangzik. Eireninek ugyan van egy elképzelése, hogy mit szeretne tanulni, mit tart magához illőnek, érdekesnek, de ha van valami teszt, amivel el lehet dönteni, ki lehet deríteni valakinek a fogékonyságát egyes elemekre, ágazatokra, akkor örömmel teszi ki magát neki. Azaz sejti, hogy valami ilyesmiről van szó Worenth mester fogalmazása alapján.*
~Saját elképzelésem alapján levegő és független ágat választanék. A levegő ág pedig harmóniában áll a földdel, szóval nem származhat semmi hátrányom belőle. Viszont valljuk be, csábítóan hangzik belekóstolni minden ágba. Persze, nem erről lesz szó, gondolom, de az sincs kizárva.~
*Ha mestere ez idáig sikeresen leolvasta érzelmeit, akkor valószínűleg jó emberismerő. Általánosságban a fiú arca ugyanis érzelemmentes, de az iménti beszélgetés folyamán tudatlanul többször is levedlette álcáját.*
-Ne, kérlek. Erre semmi szükség. *Mondja gyorsan, ellenállva a dicséretnek. Nem hiszi, hogy megérdemelné, tekintve korábbi hibáit, melyeket természetesen ki szeretne javítani.*
~Én az imént nem dicsérni akartam a mestert, csak megjegyezni, hogy mennyire szerencsés véletlen, hogy levegő tanonc akarok lenni és adnak mellém egy levegőági mestert. Nem mintha nem érdemelné meg a szép szavakat, hiszen nagyon jó ember, helyénvaló erkölccsel és vérmérséklettel.~
-Természetesen, ha találkozok valakivel, tovább adom.
*Ez azt jelenti, hogy a tanítás hivatalosan is megkezdődött? Reméli, igen. Pár hét eltelt azóta, hogy megalakult a klán, meghirdették ezt a mágiatanulós rendszert, de azóta nem volt egy épkézláb tanóra, tannap. Sosem baj, ha előbb összerázódik a csapat, Eirenit például nem is zavarja ez a "késedelem", ahogy egyesek hívják. Szimplán be kell indulnia valahogy a rendszernek, ami nem mellesleg új, szóval eleve csak amolyan tesztverzió lesz, azaz lehet. Ha jól tudja, Isurii és Worenth sem csináltak még ilyet azelőtt.*
-Megértettem, mester. Amint kész van, jelentem. A térképet akár most ide is hozhatom, ugyanis kész van. Szeretnéd?
~Azt hiszem, a válaszával véget is ér a beszélgetésünk. Ennyit szeretett volna? Valószínűleg igen, hiszen nagyon rég volt már, hogy önként beszéltem volna vele ilyen ügyekben. Ami pedig azokat illeti... Nem hiszem, hogy kíváncsi rájuk.~
*Ezalatt a vele történt dolgokra gondol, de tényleg nem hiszi, hogy rajta kívül ez bárkit érdekelne. Mellesleg a saját érzéseiről van szó, amikről ugye nehezen beszél. Ha a mester nem is akar többet, egy búcsúval elköszönne és menne, de megvárja inkább Worenth köszönését, utasítását. Ő hívta ide, ő akart vele beszélni, szóval ő tudja, meddig akarja húzni, tartani a beszélgetést.
Teája elfogy az utolsó kortyokkal, a csészét lerakja oda, ahova mestere a kiegészítőket rakta.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 12:36:14
Üzenet elküldve: 2015-10-10 12:36:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Még a konyha - Kriyon//
- Ythala Daer vagyok, Worenth mester.
*Futtában bemutatkozik még a mágusnak, mielőtt hirtelen és látványosan ürülni kezdene a közös vacsoraasztal, nagy valószínűséggel azonban az Isurii által Kriyonnak nevezett csapzott félvér ott marad, amíg nem válaszol neki.*
- Már miért lennék vízhordólány?
*Egyik kezében néhány piszkos tányérral, másikban pedig egy kancsóval voltaképpen meghazudtolja a saját szavait, de a felháborodása és éles hangja eléggé jól bizonyítja, hogy a feltételezés alaptalan.*
- Tűzmágia, úgy bizony.
*Lepakolja a pultra a kezében tartott sok holmit, majd leül a fiúval szemben és felkönyököl az asztalra.*
- Szerintem a tűzvarázslat kicsit több, mint a gyújtogatás, azt olajos ronggyal is lehet, de lelked rajta. Mással nemigen tudnék foglalkozni
*Vállat vonva hátradől a székén, zöld szemeit Kriyonra függesztve.*
- Miért, téged mi vett rá, hogy ezt tanuld, és mennyire haladsz vele? Mármint, a közveszélyes tűzvészek gondolatán kívül.
*Vigyorog, mint a vadalma, mert végre van alkalma csipkelődni valakivel, aki minden bizonnyal az enyhe sértődés helyett visszavág. Amúgy meg, Kriyon az egyetlen rajta kívül itt, akinek köze van, vagy a jövőben köze lesz a tűzhöz, hát szeretné kifaggatni.*
- Ythala Daer vagyok, Worenth mester.
*Futtában bemutatkozik még a mágusnak, mielőtt hirtelen és látványosan ürülni kezdene a közös vacsoraasztal, nagy valószínűséggel azonban az Isurii által Kriyonnak nevezett csapzott félvér ott marad, amíg nem válaszol neki.*
- Már miért lennék vízhordólány?
*Egyik kezében néhány piszkos tányérral, másikban pedig egy kancsóval voltaképpen meghazudtolja a saját szavait, de a felháborodása és éles hangja eléggé jól bizonyítja, hogy a feltételezés alaptalan.*
- Tűzmágia, úgy bizony.
*Lepakolja a pultra a kezében tartott sok holmit, majd leül a fiúval szemben és felkönyököl az asztalra.*
- Szerintem a tűzvarázslat kicsit több, mint a gyújtogatás, azt olajos ronggyal is lehet, de lelked rajta. Mással nemigen tudnék foglalkozni
*Vállat vonva hátradől a székén, zöld szemeit Kriyonra függesztve.*
- Miért, téged mi vett rá, hogy ezt tanuld, és mennyire haladsz vele? Mármint, a közveszélyes tűzvészek gondolatán kívül.
*Vigyorog, mint a vadalma, mert végre van alkalma csipkelődni valakivel, aki minden bizonnyal az enyhe sértődés helyett visszavág. Amúgy meg, Kriyon az egyetlen rajta kívül itt, akinek köze van, vagy a jövőben köze lesz a tűzhöz, hát szeretné kifaggatni.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-10 09:17:02
Üzenet elküldve: 2015-10-10 09:17:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Akárkibárki//
* Ugyan nem sokat aludt, mert a nap első sugara előtt ébredt, de eléggé frissen kelt. Sőt, ennél frissnek Aryna távozása óta nem is érezte magát.
~ Itt az ideje, hogy továbblépjek. ~
Elhatározza magát, hogy többet nem fog róla beszélni, sem rá gondolni. Nem éri meg olyanért emészteni magát, aki végül faképnél hagyta egy sötételf miatt.
Még sötét van, ezért gyertyát gyújt, míg felöltözik és lemegy a "nappaliba".
A gyertya szaga kissé gyomorforgató számára. Talán fagyúból lehet.
Ismételten megpróbálkozik a konyhával, s most szeme elé kerül egy vekni kenyér is. Mást viszont még mindig nem talál meg.
Talán majd valamikor megkéri Chiarit, hogy tanítsa meg neki ezt a művészetet is. Elvégre fontos a túlélés szempontjából és csak a szerencséjén múlt, hogy eddig nem volt rá szüksége.
A kardjaival oldalán, veknivel és gyertyával a kezeiben lép ki a frissítő, hűvös szabadba.
~ Edzeni sem ártana. Meg egy kis túra. Beszélnem kell Mi... Isuriival. ~
Néha, ha nem figyel, még mindig furán beszél, de ezt a problémáját már sikerült nagyjából kiküszöbölnie.
Reméli, hogy hamar összefut valakivel. Lehet, hogy még alszik a nap is, de hamarosan hajnalodni fog. *
* Ugyan nem sokat aludt, mert a nap első sugara előtt ébredt, de eléggé frissen kelt. Sőt, ennél frissnek Aryna távozása óta nem is érezte magát.
~ Itt az ideje, hogy továbblépjek. ~
Elhatározza magát, hogy többet nem fog róla beszélni, sem rá gondolni. Nem éri meg olyanért emészteni magát, aki végül faképnél hagyta egy sötételf miatt.
Még sötét van, ezért gyertyát gyújt, míg felöltözik és lemegy a "nappaliba".
A gyertya szaga kissé gyomorforgató számára. Talán fagyúból lehet.
Ismételten megpróbálkozik a konyhával, s most szeme elé kerül egy vekni kenyér is. Mást viszont még mindig nem talál meg.
Talán majd valamikor megkéri Chiarit, hogy tanítsa meg neki ezt a művészetet is. Elvégre fontos a túlélés szempontjából és csak a szerencséjén múlt, hogy eddig nem volt rá szüksége.
A kardjaival oldalán, veknivel és gyertyával a kezeiben lép ki a frissítő, hűvös szabadba.
~ Edzeni sem ártana. Meg egy kis túra. Beszélnem kell Mi... Isuriival. ~
Néha, ha nem figyel, még mindig furán beszél, de ezt a problémáját már sikerült nagyjából kiküszöbölnie.
Reméli, hogy hamar összefut valakivel. Lehet, hogy még alszik a nap is, de hamarosan hajnalodni fog. *
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 19:10:02
Üzenet elküldve: 2015-10-09 19:10:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Intézői iroda//
-Köszönöm.
*Rebegi halkan mielőtt enni kezdene. Bár Chiari beszámolója tartalmaz olyan kifejezéseket, melyekről még sosem hallott, mégis aprócskát bólint majd minden szavára, igazolva a történetet. Valóban így zajlott minden, bár számára még mindig érthetetlen honnan is tudott a nő ottlétükről.
Nem eszik sokat, sosem szokott, épp hogy csak csipeget, azt is hamar fejezi be, és az utolsó falatot nyelve szólal meg halkan.*
-Hálásan köszönöm az étket, nagyon jól esett.
*Nem pusztán attól tart, hogy ezek az idegenek bánthatják, fél attól is, hogy valamit rosszul csinál, és elzavarják.
Érzékeli a pillanatot, hol nevét kellene közbeszúrnia, pislog is rá kettőt ijedten.*
-Béka.
*Suttogásnál nem több hangja, telve szégyennel.*
-Az elf leány a toronyban így szólított.
*Taitos kérdése újabb adag rémületet hív életre. Hát nem egyértelmű, nem nyilvánvaló mindabból, mit Chiari elmondott?*
-Amiatt jöttem, amit a hölgy ígért.
*Pillant a gyógyítóra, de máris fordul vissza a legény felé, válaszolgatva készségesen, röviden, olyan tónusban, mint ki vizsgát mond fel, vagy kit épp vallatnak. Nagyon igyekezve megtalálni a helyes válaszokat.*
-Biztonságos otthont, munkát szeretnék, és tanulni is. Nincs hova mennem, és nem ismerek senkit sem.
*Nyel nagyot, majd immár bőségesebben peregnek szavai.*
-Megtámadtak napokkal ezelőtt, talán ki is raboltak. Az erdőben tértem magamhoz. És. Hát, nem emlékszem semmire, a saját nevemre sem. De tudok dolgozni! Nézze!
*Emeli mindkét tenyerét Taitos felé, mutatva azokon a folyamatos, kétkezi munka egyértelmű nyomait. Majd húzza is vissza épp olyan gyorsan, rejtve ölébe a remegő végtagokat.*
-Tudok olvasni, írni is.
*Aprócskákat bólogatva nyomatékosítja szavait, miközben tekintete ide-oda cikázik a két alakon.*
-A városba nem mertem menni Dienával. Azt sem tudom ki támadt rám. Azt sem, hogy miért. Féltem, hogy megtalál. Ezért jöttem ide. És szeretnék tanulni, igazán!
*Kétségbeesett próbálkozása itt eléri tetőfokát, és ajkát rágcsálva, mint egy riadt madárka tekinget férfiről nőre, várva az ítéletet.*
-Köszönöm.
*Rebegi halkan mielőtt enni kezdene. Bár Chiari beszámolója tartalmaz olyan kifejezéseket, melyekről még sosem hallott, mégis aprócskát bólint majd minden szavára, igazolva a történetet. Valóban így zajlott minden, bár számára még mindig érthetetlen honnan is tudott a nő ottlétükről.
Nem eszik sokat, sosem szokott, épp hogy csak csipeget, azt is hamar fejezi be, és az utolsó falatot nyelve szólal meg halkan.*
-Hálásan köszönöm az étket, nagyon jól esett.
*Nem pusztán attól tart, hogy ezek az idegenek bánthatják, fél attól is, hogy valamit rosszul csinál, és elzavarják.
Érzékeli a pillanatot, hol nevét kellene közbeszúrnia, pislog is rá kettőt ijedten.*
-Béka.
*Suttogásnál nem több hangja, telve szégyennel.*
-Az elf leány a toronyban így szólított.
*Taitos kérdése újabb adag rémületet hív életre. Hát nem egyértelmű, nem nyilvánvaló mindabból, mit Chiari elmondott?*
-Amiatt jöttem, amit a hölgy ígért.
*Pillant a gyógyítóra, de máris fordul vissza a legény felé, válaszolgatva készségesen, röviden, olyan tónusban, mint ki vizsgát mond fel, vagy kit épp vallatnak. Nagyon igyekezve megtalálni a helyes válaszokat.*
-Biztonságos otthont, munkát szeretnék, és tanulni is. Nincs hova mennem, és nem ismerek senkit sem.
*Nyel nagyot, majd immár bőségesebben peregnek szavai.*
-Megtámadtak napokkal ezelőtt, talán ki is raboltak. Az erdőben tértem magamhoz. És. Hát, nem emlékszem semmire, a saját nevemre sem. De tudok dolgozni! Nézze!
*Emeli mindkét tenyerét Taitos felé, mutatva azokon a folyamatos, kétkezi munka egyértelmű nyomait. Majd húzza is vissza épp olyan gyorsan, rejtve ölébe a remegő végtagokat.*
-Tudok olvasni, írni is.
*Aprócskákat bólogatva nyomatékosítja szavait, miközben tekintete ide-oda cikázik a két alakon.*
-A városba nem mertem menni Dienával. Azt sem tudom ki támadt rám. Azt sem, hogy miért. Féltem, hogy megtalál. Ezért jöttem ide. És szeretnék tanulni, igazán!
*Kétségbeesett próbálkozása itt eléri tetőfokát, és ajkát rágcsálva, mint egy riadt madárka tekinget férfiről nőre, várva az ítéletet.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 18:39:52
Üzenet elküldve: 2015-10-09 18:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Intézői iroda//
*A riadtság láttán Taitos megdöbben, de aztán gondolatban a homlokára csap, mikor leesik neki, hogy kivel is sétált be ide ez az új leány.*
~Erős az erőssel, félénk a félénkkel.~
*Ugrik be elsőre a mondás neki. Kedves mosollyal búcsúztatja Esst odafent.*
-Jó éjszakát!
*Szól még utána, és mivel Chiari lassanként belekezd a dologba inkább rá figyel.*
~Okos ötlet.~
*Neki például annak idején eszébe sem jutott átvizsgálni így a tornyot, még ha nem is tudta a varázslatot. Figyel tovább hát. Mikor a lány lopva a szájához emelné az ételt Taitos azért halkan közbe böki.*
-Jó étvágyat.
*Aztán megvárja, míg a gyógyító, ha ugyan Taitosnak felszínesen is, de mindent elmagyaráz.*
-Nos, ez jól hangzik.
*Feleli, és picit pörögni kezd az agya, hogy is csinálja. Egy ideig nem szólal meg, főleg míg a nem a legjobb bőrben lévő lány be nem fejezi a vacsorát.*
-Akkor hát kedves...
*Ide jönne a lány neve, de nem árulta el eddig, úgyhogy Taitos egy apró törés után befejezi a mondatot.*
-Mi okból jöttél ide, mivel szolgálhatunk?
*Teszi fel az első, és legfontosabb kérdést.*
-Jaj, és igen, itt nem fog megenni senki, nyugodtan beszélgethetünk.
*Toldja még meg gyorsan, nehogy szó érje a ház elejét. Azt, hogy mi a lány fura viselkedésének oka nem most fogja kideríteni, egyelőre elég a tüneti kezelés, amíg a kényesebb ügyeket megbeszélik, mert ha ez nem lesz meg, akkor bizony Taitos kerül az étlapra.*
*A riadtság láttán Taitos megdöbben, de aztán gondolatban a homlokára csap, mikor leesik neki, hogy kivel is sétált be ide ez az új leány.*
~Erős az erőssel, félénk a félénkkel.~
*Ugrik be elsőre a mondás neki. Kedves mosollyal búcsúztatja Esst odafent.*
-Jó éjszakát!
*Szól még utána, és mivel Chiari lassanként belekezd a dologba inkább rá figyel.*
~Okos ötlet.~
*Neki például annak idején eszébe sem jutott átvizsgálni így a tornyot, még ha nem is tudta a varázslatot. Figyel tovább hát. Mikor a lány lopva a szájához emelné az ételt Taitos azért halkan közbe böki.*
-Jó étvágyat.
*Aztán megvárja, míg a gyógyító, ha ugyan Taitosnak felszínesen is, de mindent elmagyaráz.*
-Nos, ez jól hangzik.
*Feleli, és picit pörögni kezd az agya, hogy is csinálja. Egy ideig nem szólal meg, főleg míg a nem a legjobb bőrben lévő lány be nem fejezi a vacsorát.*
-Akkor hát kedves...
*Ide jönne a lány neve, de nem árulta el eddig, úgyhogy Taitos egy apró törés után befejezi a mondatot.*
-Mi okból jöttél ide, mivel szolgálhatunk?
*Teszi fel az első, és legfontosabb kérdést.*
-Jaj, és igen, itt nem fog megenni senki, nyugodtan beszélgethetünk.
*Toldja még meg gyorsan, nehogy szó érje a ház elejét. Azt, hogy mi a lány fura viselkedésének oka nem most fogja kideríteni, egyelőre elég a tüneti kezelés, amíg a kényesebb ügyeket megbeszélik, mert ha ez nem lesz meg, akkor bizony Taitos kerül az étlapra.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 17:12:09
Üzenet elküldve: 2015-10-09 17:12:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
*Eireni arc sokszor túlságosan is kifürkészhető, és sok mindent elárul az érzéseiről, és a benne kavargó kételyekről, és most a bűntudattól, ami látszólag nyomja őt. Worenth lassan kezdi ezt megszokni, bár azt nem hitte, hogy ennyire sokáig tart majd megnyílnia mások előtt. Inasa mondandóját végighallgatja, közben teáját is megissza, felemelkedik ülő helyzetéből, hogy letegye az asztalkára a kiürült csészét, de figyelme Eireni felé irányul, tehát mondhatja nyugodtan.*
-Ez igazán nagyszerű. Megismerkedünk majd az elemekkel, és végül eldöntjük közösen, hogy melyik fog feküdni neked. Elmondom majd én is a saját véleményemet, tapasztalatomat, és te is elmondod majd nekem, aztán eldöntjük. *pillant fel inasára, várva egy bólintást, vagy egy igenlést, mert feltétlenül előbb az alapokról indítanak, hogy egy teljes rendszert építsenek ki, legalábbis a hóhajú mágus így tanít. Kicsit lassúnak, körülményesnek tűnhet, de a hatás garantáltan nem fog elmaradni, aki meg türelmetlen az ne tanuljon.*
-Én is szerencsésnek mondhatom magam, igazán remek munkát végzel a kezem alatt.
*Elmondta már ezt egy párszor, de egy tanítványnak nincs is jobb talán a dicsérő szavaknál, ennél nagyobb ösztönzés talán nem is kell.*
-Ezzel egyetértünk, nem is mondtam volna, ha nem úgy gondolnám, hogy készen állsz. Jó. *bólogat maga elé Worenth, majd megvakargatja állát, mint aki mély gondolkodóba esik. Magában már a következő napokat tervezi, hogy milyen feladatokat fog adni az ifjú diákjának.*
-Ugyanakkor lenne itt még valami. Megkérlek, hogy mondd meg a többieknek, hogy megkezdem a levegő és föld ág oktatását, aki ezen varázslatok iránt érdeklődik azt várom az órámon. Tudsz esetleg konkrétan ilyen személyt? *pillant kérdően inasára, majd elnyom magában egy ásítást, korábban túlságosan sokáig merengett a gondolataiban, és kicsit letompult már.*
-Mindenek előtt te pedig addig fejezd be a könyvet és a térképet. Isurii úrnővel majd én beszélek, és megemlítem neki a tervemet, de biztosan nem lesz ellenére. Akkor ezt megbeszéltük. *mosolyodik el.*
*Eireni arc sokszor túlságosan is kifürkészhető, és sok mindent elárul az érzéseiről, és a benne kavargó kételyekről, és most a bűntudattól, ami látszólag nyomja őt. Worenth lassan kezdi ezt megszokni, bár azt nem hitte, hogy ennyire sokáig tart majd megnyílnia mások előtt. Inasa mondandóját végighallgatja, közben teáját is megissza, felemelkedik ülő helyzetéből, hogy letegye az asztalkára a kiürült csészét, de figyelme Eireni felé irányul, tehát mondhatja nyugodtan.*
-Ez igazán nagyszerű. Megismerkedünk majd az elemekkel, és végül eldöntjük közösen, hogy melyik fog feküdni neked. Elmondom majd én is a saját véleményemet, tapasztalatomat, és te is elmondod majd nekem, aztán eldöntjük. *pillant fel inasára, várva egy bólintást, vagy egy igenlést, mert feltétlenül előbb az alapokról indítanak, hogy egy teljes rendszert építsenek ki, legalábbis a hóhajú mágus így tanít. Kicsit lassúnak, körülményesnek tűnhet, de a hatás garantáltan nem fog elmaradni, aki meg türelmetlen az ne tanuljon.*
-Én is szerencsésnek mondhatom magam, igazán remek munkát végzel a kezem alatt.
*Elmondta már ezt egy párszor, de egy tanítványnak nincs is jobb talán a dicsérő szavaknál, ennél nagyobb ösztönzés talán nem is kell.*
-Ezzel egyetértünk, nem is mondtam volna, ha nem úgy gondolnám, hogy készen állsz. Jó. *bólogat maga elé Worenth, majd megvakargatja állát, mint aki mély gondolkodóba esik. Magában már a következő napokat tervezi, hogy milyen feladatokat fog adni az ifjú diákjának.*
-Ugyanakkor lenne itt még valami. Megkérlek, hogy mondd meg a többieknek, hogy megkezdem a levegő és föld ág oktatását, aki ezen varázslatok iránt érdeklődik azt várom az órámon. Tudsz esetleg konkrétan ilyen személyt? *pillant kérdően inasára, majd elnyom magában egy ásítást, korábban túlságosan sokáig merengett a gondolataiban, és kicsit letompult már.*
-Mindenek előtt te pedig addig fejezd be a könyvet és a térképet. Isurii úrnővel majd én beszélek, és megemlítem neki a tervemet, de biztosan nem lesz ellenére. Akkor ezt megbeszéltük. *mosolyodik el.*
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 15:17:58
Üzenet elküldve: 2015-10-09 15:17:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Intézői iroda//
* Gondolatban nagyot sóhajt és lekever egy anyai pofont a figyelmetlen fiúnak. Mindegy már, elindulnak felfelé abba az irodába. Ami, mint kiderül, félig Taitos szobája is egyben. Csak Ess után ül le az ágyra és azt is csak azért, hogy a másik ne érezze kényelmetlenül magát. Taitos belevág az elejébe, Ess pedig hamar távozik is és úgy hiszi, nem is baj. Elegendő egyszerre egy félénk lányra figyelnie. Így hát belekezd a történetbe is és nyugodt mosolyt villant az ijedt lányra. *
- Amikor a Mágustoronynál jártunk sok mindent megtanultam, pihenésképpen az erdőbe indultam sétálni és kipróbáltam közben az egyik varázslatot, az élet érzékelését. Ennek nyomán kikerültem a társaimat, akik kint táboroztak és felmentem a toronyba. Az egyik emeleti szobában találkoztam két lánnyal. Vele és egy elffel, ha jól emlékszem.
- Nem akartam nagyon megzavarni őket, ezért csak beköszöntem és szóltam, hogy hol van a szállásunk, ahol kaphatnak munkát és ahol tanulhatnak varázsolni. Na és hogy gyógyító vagyok, ha ilyen irányban is lenne segítségre szükségük. Azután ki is mentem a toronyból.
* Valóban ennyi volt, az egész nem tartott tovább két-három percnél. Már akkor is érezte, hogy ez a lány nincs jól és hogy nagyon fél, akkor ott éppen tőle rettent meg. Most is hasonlót érez felőle, de talán inkább a hely és a helyzet, a sok idegen miatt fél. Egyszerűen csak érzi. Aki annyi ideje gyógyító már, mint ő, és aki kisgyermekes anyuka, hamar megérzi az ilyesmit. Ess is valami hasonló helyzetben van és még nem tudott vele beszélni. Pedig fontos lenne. Talán majd előbb Isuval, hátha ő már megtudott valamit. S ott van még az is, amit a távozó után örökölt. *
* Gondolatban nagyot sóhajt és lekever egy anyai pofont a figyelmetlen fiúnak. Mindegy már, elindulnak felfelé abba az irodába. Ami, mint kiderül, félig Taitos szobája is egyben. Csak Ess után ül le az ágyra és azt is csak azért, hogy a másik ne érezze kényelmetlenül magát. Taitos belevág az elejébe, Ess pedig hamar távozik is és úgy hiszi, nem is baj. Elegendő egyszerre egy félénk lányra figyelnie. Így hát belekezd a történetbe is és nyugodt mosolyt villant az ijedt lányra. *
- Amikor a Mágustoronynál jártunk sok mindent megtanultam, pihenésképpen az erdőbe indultam sétálni és kipróbáltam közben az egyik varázslatot, az élet érzékelését. Ennek nyomán kikerültem a társaimat, akik kint táboroztak és felmentem a toronyba. Az egyik emeleti szobában találkoztam két lánnyal. Vele és egy elffel, ha jól emlékszem.
- Nem akartam nagyon megzavarni őket, ezért csak beköszöntem és szóltam, hogy hol van a szállásunk, ahol kaphatnak munkát és ahol tanulhatnak varázsolni. Na és hogy gyógyító vagyok, ha ilyen irányban is lenne segítségre szükségük. Azután ki is mentem a toronyból.
* Valóban ennyi volt, az egész nem tartott tovább két-három percnél. Már akkor is érezte, hogy ez a lány nincs jól és hogy nagyon fél, akkor ott éppen tőle rettent meg. Most is hasonlót érez felőle, de talán inkább a hely és a helyzet, a sok idegen miatt fél. Egyszerűen csak érzi. Aki annyi ideje gyógyító már, mint ő, és aki kisgyermekes anyuka, hamar megérzi az ilyesmit. Ess is valami hasonló helyzetben van és még nem tudott vele beszélni. Pedig fontos lenne. Talán majd előbb Isuval, hátha ő már megtudott valamit. S ott van még az is, amit a távozó után örökölt. *
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:52:33
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:52:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*A következő pillanatban már egy kar nehezedik vállára. Nem sikít fel. Épp csak összerezdül, majd minden izma megmerevedve tiltakozik az érintés ellen. Segélykérően pislog Essfyhre, hiába. Ajkát nem nyitja szóra, félő, hogy egy halk sikolyon, vagy hangos zokogáson kívül más amúgy sem tudná elhagyni torkát.
Rettegését csak Chiari megjelenése, szavai oldják valamelyest, szabadulva a legény karjától még eszközöl egy nagy sóhajt, és félszeg léptekkel követi a helybelieket.*
-Viszontlátásra Asszonyom.
*Búcsúzik még erőtlenül a hóhajú nőtől, bánva már, hogy egyáltalán ide merészkedett.*
//Intézői iroda//
*A furcsa helyiségben bátortalanul toporog, majd a felkínált székre ereszkedve, feszengve pislog hol a túl határozott legényre, hol a nőkre, de az ételhez nem nyúl. Ess távozása ismét a gyorsan éledő pánikot hozza magával, pattanna is fel székéről, hogy sírva könyörögjön neki, ne hagyja magára. Végül mégis inkább a gyógyítóra veti esdeklő pillantását. És ha kap bármiféle bátorító jelet, avagy felhangzik a nő hangja, belekezdve különös találkozásuk történetébe úgy megnyugodva lát neki a szánalom vacsorának, aprókat harapva, lassan rágva, figyelve a párbeszédre.*
*A következő pillanatban már egy kar nehezedik vállára. Nem sikít fel. Épp csak összerezdül, majd minden izma megmerevedve tiltakozik az érintés ellen. Segélykérően pislog Essfyhre, hiába. Ajkát nem nyitja szóra, félő, hogy egy halk sikolyon, vagy hangos zokogáson kívül más amúgy sem tudná elhagyni torkát.
Rettegését csak Chiari megjelenése, szavai oldják valamelyest, szabadulva a legény karjától még eszközöl egy nagy sóhajt, és félszeg léptekkel követi a helybelieket.*
-Viszontlátásra Asszonyom.
*Búcsúzik még erőtlenül a hóhajú nőtől, bánva már, hogy egyáltalán ide merészkedett.*
//Intézői iroda//
*A furcsa helyiségben bátortalanul toporog, majd a felkínált székre ereszkedve, feszengve pislog hol a túl határozott legényre, hol a nőkre, de az ételhez nem nyúl. Ess távozása ismét a gyorsan éledő pánikot hozza magával, pattanna is fel székéről, hogy sírva könyörögjön neki, ne hagyja magára. Végül mégis inkább a gyógyítóra veti esdeklő pillantását. És ha kap bármiféle bátorító jelet, avagy felhangzik a nő hangja, belekezdve különös találkozásuk történetébe úgy megnyugodva lát neki a szánalom vacsorának, aprókat harapva, lassan rágva, figyelve a párbeszédre.*
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:14:49
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:14:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
-Igen, természetesen. *Válaszolja nyugodtan, de bűntudatot érezve. Tagadhatatlanul van is miért, de a téma valóban jegelésre kell kerüljön hamarosan. Túl van tárgyalva és ezen az ügyön már eleve nem lehet segíteni.
A jövő? Eireni jövője? Nos, ő egyáltalán nem tervezett semmi konkrétat. Van egy elképzelése, hogy milyen ágat, pontosabban ágakat szeretne tanulni. De nem tudja, itt van-e már az ideje annak, hogy mélyebben belemerüljön a mágia világába. Tudja magáról, hogy mennyire elméleti típus, mennyire sokat is foglalkozott már mágiatörténettel, feltevésekkel, elméletekkel és mindenféle teóriával. Gyakorlatban talán maximum négy varázslatot ismerhet a független ágból, de azok is csak kezdetleges, igazán könnyű trükkök, hanyagolható képességek. Talán a rövidtávú emlékezetet kivéve.*
~Tulajdonképpen mágiatanulás miatt szegődtem Worenth mester mellé. Inasa vagyok, hogy szolgálatomért cserébe tanítson. Emellett már tagja vagyok az Ezüstszilánkoknak, akik egyébként is tanuló szándékkal vannak itt. Jobban belegondolva, már nincs sok dolgom az irodában, hamarosan végzek vele. Szóval a mágiatanulás nem lehet terhemre. Azt hiszem, nekikezdhetek.~
*Tényleg elgondolkodik, ahogy mestere kérte, de nem úgy, ahogy az gondolta. Igen hamar eldönti, hogy tanulni akar. Az említett ágbéli lehetőségek pedig tökéletesek, nem is akart mást tanulni.*
-Számomra tökéletes a levegő és a föld mágia. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy szerencsés vagyok, amiért téged kaptalak mesteremnek. Egyébként is levegő ágat szerettem volna tanulni és független ágat, másodlagosan földet. *Következő kortyával elfogyasztja itala felét. Kicsit megköszörüli a torkát az apró hatásszünetben, amit tart, majd kijelenti:* Úgy gondolom, készen állok a tanulásra, mester.
-Igen, természetesen. *Válaszolja nyugodtan, de bűntudatot érezve. Tagadhatatlanul van is miért, de a téma valóban jegelésre kell kerüljön hamarosan. Túl van tárgyalva és ezen az ügyön már eleve nem lehet segíteni.
A jövő? Eireni jövője? Nos, ő egyáltalán nem tervezett semmi konkrétat. Van egy elképzelése, hogy milyen ágat, pontosabban ágakat szeretne tanulni. De nem tudja, itt van-e már az ideje annak, hogy mélyebben belemerüljön a mágia világába. Tudja magáról, hogy mennyire elméleti típus, mennyire sokat is foglalkozott már mágiatörténettel, feltevésekkel, elméletekkel és mindenféle teóriával. Gyakorlatban talán maximum négy varázslatot ismerhet a független ágból, de azok is csak kezdetleges, igazán könnyű trükkök, hanyagolható képességek. Talán a rövidtávú emlékezetet kivéve.*
~Tulajdonképpen mágiatanulás miatt szegődtem Worenth mester mellé. Inasa vagyok, hogy szolgálatomért cserébe tanítson. Emellett már tagja vagyok az Ezüstszilánkoknak, akik egyébként is tanuló szándékkal vannak itt. Jobban belegondolva, már nincs sok dolgom az irodában, hamarosan végzek vele. Szóval a mágiatanulás nem lehet terhemre. Azt hiszem, nekikezdhetek.~
*Tényleg elgondolkodik, ahogy mestere kérte, de nem úgy, ahogy az gondolta. Igen hamar eldönti, hogy tanulni akar. Az említett ágbéli lehetőségek pedig tökéletesek, nem is akart mást tanulni.*
-Számomra tökéletes a levegő és a föld mágia. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy szerencsés vagyok, amiért téged kaptalak mesteremnek. Egyébként is levegő ágat szerettem volna tanulni és független ágat, másodlagosan földet. *Következő kortyával elfogyasztja itala felét. Kicsit megköszörüli a torkát az apró hatásszünetben, amit tart, majd kijelenti:* Úgy gondolom, készen állok a tanulásra, mester.
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-09 13:48:24
Üzenet elküldve: 2015-10-09 13:48:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Intézői iroda//
*Essfyh már evett, így nem akar a konyhában maradni. Szeme az éppen beszélők között ugrál, közben önmaga csöndben marad. Ugyan nem érti, hogy neki miért kell mennie, de segít Chiarinak az étel felhprdásában. Lehetőség szerint hátra marad amíg oda nem érnek. Körbe néz a szobában. Kicsit furcsállja, hogy Taitos szobája egyben az iroda is. Különös együtt a sok hivatalos irat és a kényelmes ágy. Kicsit vonakodva, de leülni az ágyra. Szeme sarkából figyeli az új lányt, néhány Taitosra is ránéz. A jövevény felidézi benne a mágustoronynál töltött napot, amitől szemmel láthatóan elég nyomott lesz. Nem is szólal meg egy darabig, ha nem muszáj. Még csak nem is volt a gyógyító közelében, amíg a két lányt megtalálta, nem tudna segíteni nekik. Hirtelen elhatározásból feláll.*
- Jóéjt!
*Köszön el mindenkitől halk hangján. Szorongva ellavíroz az ajtóig. Onnantól már igazán nincs messze a szobája. Bemegy, elrendezi a jegyzeteit majd lefekszik aludni. Szenved még egy kicsit a gondolataitól és érzéseitől, de aztán sikerül álomba szenderednie. *
*Essfyh már evett, így nem akar a konyhában maradni. Szeme az éppen beszélők között ugrál, közben önmaga csöndben marad. Ugyan nem érti, hogy neki miért kell mennie, de segít Chiarinak az étel felhprdásában. Lehetőség szerint hátra marad amíg oda nem érnek. Körbe néz a szobában. Kicsit furcsállja, hogy Taitos szobája egyben az iroda is. Különös együtt a sok hivatalos irat és a kényelmes ágy. Kicsit vonakodva, de leülni az ágyra. Szeme sarkából figyeli az új lányt, néhány Taitosra is ránéz. A jövevény felidézi benne a mágustoronynál töltött napot, amitől szemmel láthatóan elég nyomott lesz. Nem is szólal meg egy darabig, ha nem muszáj. Még csak nem is volt a gyógyító közelében, amíg a két lányt megtalálta, nem tudna segíteni nekik. Hirtelen elhatározásból feláll.*
- Jóéjt!
*Köszön el mindenkitől halk hangján. Szorongva ellavíroz az ajtóig. Onnantól már igazán nincs messze a szobája. Bemegy, elrendezi a jegyzeteit majd lefekszik aludni. Szenved még egy kicsit a gondolataitól és érzéseitől, de aztán sikerül álomba szenderednie. *
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 22:38:48
Üzenet elküldve: 2015-10-08 22:38:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
*Kicsit kérdően emeli meg szemöldökét a hóhajú mágus inasára, most már aztán végképp kíváncsi, hogy ugyan miért hibáztatja magát annyira Eireni. Megszokta már tőle, hogy nagyon a szívén viseli a dolgokat, és mindent a maga bajának tud be. Ott volt korábban ugye a Kagan féle eset, ott is önön magát hibáztatta, pedig nem csak ő volt ott a ludas. Végre eljutnak azért oda, hogy Eireni elmondja végre, mi is volt az a főben járó bűn amit elkövetett. Inasa mondandója végén a mágus pár másodpercig nem szól semmit, majd sóhajt egyet.*
-Értem. *ismét egy sóhaj, na meg ugye egy korty tea.* -Hát jobb lett volna, ha tudok a feljegyzésekről, ugyanakkor ha jobban belegondolsz, az csak írásos forma nemde? Órarend írás helyett oda is lehetett volna jönni megbeszélni, és ha megvan az ág aztán kellett volna órarendet írni. Az, hogy ki mit szeretne tanulni az csak egy elképzelés, egyáltalán nem biztos, hogy megfelel ahhoz az ághoz. Ha ezért hibáztatod magad hát felesleges. *mondja intve egyet kezével, kicsit unja már Aryna témáját latolgatni, persze minden tisztelete inasáé, amiért előállt ezzel, és elmondta szemtől szemben, Worenth mégsem hibáztatja.*
-Legközelebb jobban figyelünk majd jó? *pillant inasára. Direkt mondja többes számban, ugyanis majd Worenth is jobban figyel inasára, hogy átadott e minden üzenetet, vagy van e valami elszámolni valója a történésekkel.*
-Mindazonáltal ami történt megtörtént, javaslom, hogy jegeljük Aryna dolgát, és ne beszéljük túl, mert fontosabb dolgok is vannak ennél. *zárja le részéről a témát, még jó, hogy nem Isurii úrnővel beszéli ezt meg Eireni, mert a mágusnő már rég elhajtotta volna Aryna témájával.*
-Szóval a jövődről akartam veled beszélni. Mivel hűséges inasom vagy, úgy vélem lassan eljön a tanítás ideje nálad is. Taitos is sokat tanult már Isurii úrnőnktől, itt az ideje, hogy te is ne csak inas, hanem mágustanonc is legyél. Én személyesen fogok foglalkozni veled. Érzel magadban már elég rátermettséget arra, hogy ismerkedj az ágakkal? Tőlem levegő vagy földmágiákat tudsz tanulni, azokat igen magas szinten. Gondold meg mire lenne szükséged, melyik érdekelne a legjobban... nem muszáj most rögtön válaszolnod, rágd át magadban a dolgot, aztán majd meglátjuk. Mit szólsz?
*Kicsit kérdően emeli meg szemöldökét a hóhajú mágus inasára, most már aztán végképp kíváncsi, hogy ugyan miért hibáztatja magát annyira Eireni. Megszokta már tőle, hogy nagyon a szívén viseli a dolgokat, és mindent a maga bajának tud be. Ott volt korábban ugye a Kagan féle eset, ott is önön magát hibáztatta, pedig nem csak ő volt ott a ludas. Végre eljutnak azért oda, hogy Eireni elmondja végre, mi is volt az a főben járó bűn amit elkövetett. Inasa mondandója végén a mágus pár másodpercig nem szól semmit, majd sóhajt egyet.*
-Értem. *ismét egy sóhaj, na meg ugye egy korty tea.* -Hát jobb lett volna, ha tudok a feljegyzésekről, ugyanakkor ha jobban belegondolsz, az csak írásos forma nemde? Órarend írás helyett oda is lehetett volna jönni megbeszélni, és ha megvan az ág aztán kellett volna órarendet írni. Az, hogy ki mit szeretne tanulni az csak egy elképzelés, egyáltalán nem biztos, hogy megfelel ahhoz az ághoz. Ha ezért hibáztatod magad hát felesleges. *mondja intve egyet kezével, kicsit unja már Aryna témáját latolgatni, persze minden tisztelete inasáé, amiért előállt ezzel, és elmondta szemtől szemben, Worenth mégsem hibáztatja.*
-Legközelebb jobban figyelünk majd jó? *pillant inasára. Direkt mondja többes számban, ugyanis majd Worenth is jobban figyel inasára, hogy átadott e minden üzenetet, vagy van e valami elszámolni valója a történésekkel.*
-Mindazonáltal ami történt megtörtént, javaslom, hogy jegeljük Aryna dolgát, és ne beszéljük túl, mert fontosabb dolgok is vannak ennél. *zárja le részéről a témát, még jó, hogy nem Isurii úrnővel beszéli ezt meg Eireni, mert a mágusnő már rég elhajtotta volna Aryna témájával.*
-Szóval a jövődről akartam veled beszélni. Mivel hűséges inasom vagy, úgy vélem lassan eljön a tanítás ideje nálad is. Taitos is sokat tanult már Isurii úrnőnktől, itt az ideje, hogy te is ne csak inas, hanem mágustanonc is legyél. Én személyesen fogok foglalkozni veled. Érzel magadban már elég rátermettséget arra, hogy ismerkedj az ágakkal? Tőlem levegő vagy földmágiákat tudsz tanulni, azokat igen magas szinten. Gondold meg mire lenne szükséged, melyik érdekelne a legjobban... nem muszáj most rögtön válaszolnod, rágd át magadban a dolgot, aztán majd meglátjuk. Mit szólsz?
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:53:08
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:53:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*A teát megköszöni és szerencséjére vált: Worenth tiszta nedűvel kínálja. A cukrot és a mézet könnyeden elutasítja. Való igaz, legutóbb ezekkel együtt itta, pont mestere társaságában. De néha ő is kirúgja a szokások laza falát.
Az első megjegyzésre kicsit elszontyolodik, de az ember mosolya egyértelművé teszi számára, hogy csak némileg gondolja komolyan. Kis megkönnyebbülés éri, viszont nem azért, mert ki akarja vonni magát a munkából. Egyszerűen csak nem bírja, ha nehéz fizikai munkáról van szó. A háta hamar képes beadni az unalmast. Csoda, hogy a pár nappal ezelőtti téglagyártást képes volt végig állni.*
-Természetesen. *Zárja le a könyv témáját. Tudja ő is, hogy nem az elkészítés ideje a legfőbb mérvadó. Mindig a minőség az első, nem szabad elkapkodni semmit. Emlékszik még, ezt mesterével is tisztázta anno, amikor megkapta ezt a feladatot.*
-Tisztában vagyok vele, hogy Aryna tényleg tiszteletlen volt. De az is egyértelmű, hogy az én hibám vette elejét ennek a dolognak.
*Bár senki sem tudja, hogy alakultak volna a dolgok, valószínű, hogy tényleg Worenth tudatlansága tehetett a dologról. Ha Eireni idejében jelezte volna, hogy kik, mikor, na meg miért jöttek a Szilánk klánba, akkor ez a vitából kialakult szócsata nem történt volna meg. Ennek fényében Aryna talán még most is jelen lehetne és élvezhetné a hely nyújtotta, hanyagolhatatlan segítségét. Elvégre értékes mestereket veszített el, egy lehetőség csúszott ki a kezéből, mely nagyban megkönnyítette volna lépteit a mágia rögös útján.
A kérés jogos Worenth felől. Ugyan a halasztás már meghozta negatív gyümölcsét, még mindig jobb később rájönnie a dolgok hátterére, mint soha.*
-Nos, Arnya említette a rendszert, melyben az itteni, tanulni vágyók vannak besorolva. Egy "órarend", ahogy ő hívta. Kicsoda, mikor és mit szeretne tanulni. Ezek mind fel vannak jegyezve nálam, az irodában. Ezekről felejtkeztem el szólni. Bár, az igazat megvallva nem is volt sok lehetőségem beszélni veled, mester. *Nem mentegetőzni próbál, hiszen tudja, hogy fölösleges már. De az igazság az, hogy mindketten el voltak foglalva bizonyos dolgokkal. Azonban a köztes, munkaszüneti időben sem kereste fel mesterét, s pont ezért nem elég jó érv, hogy mentőöv lehessen neki.* Azt mondtad Aryna kisasszonynak, hogy ilyen beosztások nincsenek. Sajnos az az igazság, hogy igenis voltak már adataink ezt illetően. Ígérem, még egyszer nem fordul elő ilyesmi.
*Eireni hanghordozása talán egyértelművé teheti az idős mesternek is, hogy ezért egyáltalán nem lehet őt okolni. Nem tudott bizonyos dolgokról, melyekről viszont kellett volna. Ezen információk eljuttatása pedig az elf feladata lett volt. Amit persze elhalasztott.*
~A jövőm?!~
*Hiába Worenth kacsintása, nem lesz képes elűzni a fiú aggodalmát teljes mértékben. Eireni kicsit tényleg megijed, de ezt nem mutatja ki. Helyette kíváncsian figyel és reméli, hogy nincs köze bakisorozatához.*
*A teát megköszöni és szerencséjére vált: Worenth tiszta nedűvel kínálja. A cukrot és a mézet könnyeden elutasítja. Való igaz, legutóbb ezekkel együtt itta, pont mestere társaságában. De néha ő is kirúgja a szokások laza falát.
Az első megjegyzésre kicsit elszontyolodik, de az ember mosolya egyértelművé teszi számára, hogy csak némileg gondolja komolyan. Kis megkönnyebbülés éri, viszont nem azért, mert ki akarja vonni magát a munkából. Egyszerűen csak nem bírja, ha nehéz fizikai munkáról van szó. A háta hamar képes beadni az unalmast. Csoda, hogy a pár nappal ezelőtti téglagyártást képes volt végig állni.*
-Természetesen. *Zárja le a könyv témáját. Tudja ő is, hogy nem az elkészítés ideje a legfőbb mérvadó. Mindig a minőség az első, nem szabad elkapkodni semmit. Emlékszik még, ezt mesterével is tisztázta anno, amikor megkapta ezt a feladatot.*
-Tisztában vagyok vele, hogy Aryna tényleg tiszteletlen volt. De az is egyértelmű, hogy az én hibám vette elejét ennek a dolognak.
*Bár senki sem tudja, hogy alakultak volna a dolgok, valószínű, hogy tényleg Worenth tudatlansága tehetett a dologról. Ha Eireni idejében jelezte volna, hogy kik, mikor, na meg miért jöttek a Szilánk klánba, akkor ez a vitából kialakult szócsata nem történt volna meg. Ennek fényében Aryna talán még most is jelen lehetne és élvezhetné a hely nyújtotta, hanyagolhatatlan segítségét. Elvégre értékes mestereket veszített el, egy lehetőség csúszott ki a kezéből, mely nagyban megkönnyítette volna lépteit a mágia rögös útján.
A kérés jogos Worenth felől. Ugyan a halasztás már meghozta negatív gyümölcsét, még mindig jobb később rájönnie a dolgok hátterére, mint soha.*
-Nos, Arnya említette a rendszert, melyben az itteni, tanulni vágyók vannak besorolva. Egy "órarend", ahogy ő hívta. Kicsoda, mikor és mit szeretne tanulni. Ezek mind fel vannak jegyezve nálam, az irodában. Ezekről felejtkeztem el szólni. Bár, az igazat megvallva nem is volt sok lehetőségem beszélni veled, mester. *Nem mentegetőzni próbál, hiszen tudja, hogy fölösleges már. De az igazság az, hogy mindketten el voltak foglalva bizonyos dolgokkal. Azonban a köztes, munkaszüneti időben sem kereste fel mesterét, s pont ezért nem elég jó érv, hogy mentőöv lehessen neki.* Azt mondtad Aryna kisasszonynak, hogy ilyen beosztások nincsenek. Sajnos az az igazság, hogy igenis voltak már adataink ezt illetően. Ígérem, még egyszer nem fordul elő ilyesmi.
*Eireni hanghordozása talán egyértelművé teheti az idős mesternek is, hogy ezért egyáltalán nem lehet őt okolni. Nem tudott bizonyos dolgokról, melyekről viszont kellett volna. Ezen információk eljuttatása pedig az elf feladata lett volt. Amit persze elhalasztott.*
~A jövőm?!~
*Hiába Worenth kacsintása, nem lesz képes elűzni a fiú aggodalmát teljes mértékben. Eireni kicsit tényleg megijed, de ezt nem mutatja ki. Helyette kíváncsian figyel és reméli, hogy nincs köze bakisorozatához.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:03:16
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:03:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Eireni//
-Majd a legközelebbi munkálatokkor bepótolod, amikor szükséges lesz. *mosolyodik el szelíden. Eireni számára is tölt hát teát. A hóhajú mágusnak megvan ugye a sajátos teafogyasztási szokása, a cukorral és mézzel ízesített, igencsak édes tea. Eireni számára semmit sem tesz bele, hanem ha akarja beízesíti magának, ezért a közelében helyezi el a cukrot és a mézet is. Nem akarja neki elrontani, ezért bízza rá, egyébként ha tudná inasa teafogyasztási szokását, be is ízesítené szívesen.*
-Ez igazán remek hír. *bólint.* -A könyvnél ügyelj a pontosságra, inkább teljen két nappal többe, de pontos legyen.
*Ezután jön fel Aryna kérdése. A mágusnak nagyon vegyes érzései vannak vele kapcsolatban. Egyrészről ő is sajnálja a lányt, másrészről viszont a tiszteletlenség, amit mutatott arra nincs mentség. Nem Worenth-el szemben, ha valaki, akkor ő lenyeli és megbocsájtja a dolgokat, ilyen ember, de ott volt Isurii, akit példaképének tekintett a fiatal volt tanoncuk. Igen ezt a lehetőséget eljátszotta, de ebből legalább ő is okulhat majd.*
-Sajnálatos, ugyanakkor amit mondtunk neki azt jogosnak tartom. Találkoztam vele a templomban. *tart egy kis szünetet.* -Pont ott volt ő is. Látszólag megbánta a dolgot, és biztos vagyok benne, hogy bántani fogja az érzés, hogy kivált közölünk. Szomorú, de nem tehetünk mást, minthogy sok sikert kívánjunk neki a továbbiakban... én is ezt tettem.
*Persze felmerült benne a gondolat, hogy visszahozza Synmira-ra, és a pártját fogja, de azért őt is kicsit megérintette az, ahogyan beszéltek vele, és hát önérzet is van a világon.*
-Nem kell, hogy magadat hibáztasd Eireni. A tetteiért mindenki saját maga felel. Nem az volt a gond, hogy megmondja a véleményét, hanem az ahogyan mondta. Persze én sem voltam a legkedvesebb veletek, de úgy gondolom ha valakinek, akkor nekem jogomban áll elmondani amiit gondolok, úgy ahogyan gondolom.
*Amit szabad jupiternek nem szabad a kisökörnek teljes változata ez, mivel ha akkor csendesebbre fogta volna magát, még most is itt lehetne.*
-Hmmm. *kortyol bele a teába.* -Végül is mi az, amit jelentened kellett volna, és nem tetted meg? Mondd el kérlek. *kortyol ismét most kisebbet a teából.*
-Aztán ha ezt letisztáztuk, szeretnék a jövődről is szót ejteni. *kacsint egyet, nehogy Eireni szívbajt kapjon itt neki, hogy azt higgye valami rosszat akar mondani a mestere.*
-Majd a legközelebbi munkálatokkor bepótolod, amikor szükséges lesz. *mosolyodik el szelíden. Eireni számára is tölt hát teát. A hóhajú mágusnak megvan ugye a sajátos teafogyasztási szokása, a cukorral és mézzel ízesített, igencsak édes tea. Eireni számára semmit sem tesz bele, hanem ha akarja beízesíti magának, ezért a közelében helyezi el a cukrot és a mézet is. Nem akarja neki elrontani, ezért bízza rá, egyébként ha tudná inasa teafogyasztási szokását, be is ízesítené szívesen.*
-Ez igazán remek hír. *bólint.* -A könyvnél ügyelj a pontosságra, inkább teljen két nappal többe, de pontos legyen.
*Ezután jön fel Aryna kérdése. A mágusnak nagyon vegyes érzései vannak vele kapcsolatban. Egyrészről ő is sajnálja a lányt, másrészről viszont a tiszteletlenség, amit mutatott arra nincs mentség. Nem Worenth-el szemben, ha valaki, akkor ő lenyeli és megbocsájtja a dolgokat, ilyen ember, de ott volt Isurii, akit példaképének tekintett a fiatal volt tanoncuk. Igen ezt a lehetőséget eljátszotta, de ebből legalább ő is okulhat majd.*
-Sajnálatos, ugyanakkor amit mondtunk neki azt jogosnak tartom. Találkoztam vele a templomban. *tart egy kis szünetet.* -Pont ott volt ő is. Látszólag megbánta a dolgot, és biztos vagyok benne, hogy bántani fogja az érzés, hogy kivált közölünk. Szomorú, de nem tehetünk mást, minthogy sok sikert kívánjunk neki a továbbiakban... én is ezt tettem.
*Persze felmerült benne a gondolat, hogy visszahozza Synmira-ra, és a pártját fogja, de azért őt is kicsit megérintette az, ahogyan beszéltek vele, és hát önérzet is van a világon.*
-Nem kell, hogy magadat hibáztasd Eireni. A tetteiért mindenki saját maga felel. Nem az volt a gond, hogy megmondja a véleményét, hanem az ahogyan mondta. Persze én sem voltam a legkedvesebb veletek, de úgy gondolom ha valakinek, akkor nekem jogomban áll elmondani amiit gondolok, úgy ahogyan gondolom.
*Amit szabad jupiternek nem szabad a kisökörnek teljes változata ez, mivel ha akkor csendesebbre fogta volna magát, még most is itt lehetne.*
-Hmmm. *kortyol bele a teába.* -Végül is mi az, amit jelentened kellett volna, és nem tetted meg? Mondd el kérlek. *kortyol ismét most kisebbet a teából.*
-Aztán ha ezt letisztáztuk, szeretnék a jövődről is szót ejteni. *kacsint egyet, nehogy Eireni szívbajt kapjon itt neki, hogy azt higgye valami rosszat akar mondani a mestere.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:36:05
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:36:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Intézői iroda//
*Taitos megkapottnak véli az engedélyt, bevárja Chiarit, Esst és ezt az új lányt.*
-Gyertek hát!
*Mondja, és átvág a ház üres részén, aztán kotorászni kezd. Picit csörömpöl, előhalássza a kulcsot, és kinyitja az ajtót.*
-Üdv a birodalmamban.
*Tessékel be mindenkit, miután fényt koholt egy apró lámpásba.
Aztán két széket húz az asztalához, arrébb viszi a kötegeket, és aztán maga is egy székre ül. Chiarinak, meg Essnek pedig az ágyát ajánlja fel ülőhelyül*
-Nos hát akkor, ha kegyed eleget evett egy bemutatkozást hadd halljunk!
Addig pedig mesélj te, Chiari, honnan ismeritek egymást.
*Kérdezi csevegő, nyugodt hangnemben, és tenyerével szórakozottan térdén dobol.*
*Taitos megkapottnak véli az engedélyt, bevárja Chiarit, Esst és ezt az új lányt.*
-Gyertek hát!
*Mondja, és átvág a ház üres részén, aztán kotorászni kezd. Picit csörömpöl, előhalássza a kulcsot, és kinyitja az ajtót.*
-Üdv a birodalmamban.
*Tessékel be mindenkit, miután fényt koholt egy apró lámpásba.
Aztán két széket húz az asztalához, arrébb viszi a kötegeket, és aztán maga is egy székre ül. Chiarinak, meg Essnek pedig az ágyát ajánlja fel ülőhelyül*
-Nos hát akkor, ha kegyed eleget evett egy bemutatkozást hadd halljunk!
Addig pedig mesélj te, Chiari, honnan ismeritek egymást.
*Kérdezi csevegő, nyugodt hangnemben, és tenyerével szórakozottan térdén dobol.*
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:25:02
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:25:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha, Taitos, Avalija, Isu és Ess picit//
* Kis ideig még serénykedik a konyhában. Úgy gondolta, megvárja, míg mindenki evett, utána majd elrámolászik egyedül, vagy talán segít majd neki ebben. Bár a mosogatás nem egy közkedvelt feladat. Kicsit fáradt már, szorgos nap volt a meditálással és az oda-vissza úttal együtt. Ekkor Ess kísér be egy fiatal lányt, erre rezzen fel, s nevének említésére. Felpillant és hamar eszébe is jut, hogy honnan ismerős az arca a lánynak. *
- Igen, emlékszem rá. A Mágustoronyban találtam rá és egy másik nőre.
* Lassú megfontoltsággal bólint Taitos szavaira, de tekintete figyelmeztetően villan rá. Nem a lánytól fél, inkább az fél, valamitől. Érezni és látni is rajta. Kicsit olyan, mint Ess. Gyámoltalan. *
- Hozok ennivalót, mutasd az utat Taitos.
* A suhancot maga elé engedi, míg ő szed tányérba a füstölt húsos, zöld köretes egyvelegből. Tálcára teszi egy szelet süteménnyel, csésze teával. A lány láthatja, hogy honnan szedi, és hogy nem rámol bele semmit. *
- Mehetünk.
* Majd abban az irodában vagy mi a fenében ad a lánynak enni, itt most nagy a nyüzsgés. Vagyis Taitos elöl, mutatja az utat, mögötte az ismeretlen leányzó a toronyból és ő zárja végül a sort. Kifelé menet megáll Isu mellett. *
- Életérzékeléssel találtam rájuk a torony egyik emeleti szobájában. A társnője kicsit határozottabbnak tűnt, de úgy látom, ő nem jött el. Kikérdezem és meglátjuk, mi lesz.
* Isu ezt rábízhatja nyugodtan. Megígérte neki, hogy senki nem fog csak úgy összeszedni, pátyolgatni. De talán a lány varázsló, nem lehet tudni. Bár ez a különös zizegés körülötte, mintha félne valamitől, gondolkodóba ejti. Ess is azóta fura, hogy a toronyból eljöttek. *
* Kis ideig még serénykedik a konyhában. Úgy gondolta, megvárja, míg mindenki evett, utána majd elrámolászik egyedül, vagy talán segít majd neki ebben. Bár a mosogatás nem egy közkedvelt feladat. Kicsit fáradt már, szorgos nap volt a meditálással és az oda-vissza úttal együtt. Ekkor Ess kísér be egy fiatal lányt, erre rezzen fel, s nevének említésére. Felpillant és hamar eszébe is jut, hogy honnan ismerős az arca a lánynak. *
- Igen, emlékszem rá. A Mágustoronyban találtam rá és egy másik nőre.
* Lassú megfontoltsággal bólint Taitos szavaira, de tekintete figyelmeztetően villan rá. Nem a lánytól fél, inkább az fél, valamitől. Érezni és látni is rajta. Kicsit olyan, mint Ess. Gyámoltalan. *
- Hozok ennivalót, mutasd az utat Taitos.
* A suhancot maga elé engedi, míg ő szed tányérba a füstölt húsos, zöld köretes egyvelegből. Tálcára teszi egy szelet süteménnyel, csésze teával. A lány láthatja, hogy honnan szedi, és hogy nem rámol bele semmit. *
- Mehetünk.
* Majd abban az irodában vagy mi a fenében ad a lánynak enni, itt most nagy a nyüzsgés. Vagyis Taitos elöl, mutatja az utat, mögötte az ismeretlen leányzó a toronyból és ő zárja végül a sort. Kifelé menet megáll Isu mellett. *
- Életérzékeléssel találtam rájuk a torony egyik emeleti szobájában. A társnője kicsit határozottabbnak tűnt, de úgy látom, ő nem jött el. Kikérdezem és meglátjuk, mi lesz.
* Isu ezt rábízhatja nyugodtan. Megígérte neki, hogy senki nem fog csak úgy összeszedni, pátyolgatni. De talán a lány varázsló, nem lehet tudni. Bár ez a különös zizegés körülötte, mintha félne valamitől, gondolkodóba ejti. Ess is azóta fura, hogy a toronyból eljöttek. *
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-08 18:52:39
Üzenet elküldve: 2015-10-08 18:52:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Daranel majd a szobában//
*Az igazat megvallva Eghalim nagyon örül Daranel kötelességtudatának és önfeláldozásának. A ma esti őrséget igencsak nehezen vitte volna el. Nagyon fáradt már, régóta nem aludt már. Hiába az állóképesség, mindennek van egy határa.*
- Rendben, megértettem mindent. Köszönöm szépen, hogy elviszed a ma esti őrséget. Én pedig holnap kezdek is. Mire megjelennek az első fénysugarak, én már lent is leszek. Az igazat megvallva, nekem még szoknom kell az itteni légkört. Nem szívesen mennék még semmilyen őrző védő körútra. Persze ez nem rajtam áll. Mint mondtam, így az elején szoknám a légkört főnök úr. *Eghalim az utolsó szót különös hangsúllyal ejti ki. Kicsit bohókásan is hathat. De a maximális tiszteletet megadva a felettesének Daranelnek.*
- Részemről rendben vagyunk. Akkor engedelmeddel én el is vonulok a lakrészembe. Jóéjszakát. *Elköszön, és csendben elhagyja a konyhát. Kiérve az étkezőből, kell neki pár pillanat, mire betájolja magát a hatalmas épületben. Eltalál a nagy, központi aulába, onnan egyenesen fel a csigalépcsőn a lakrészhez. Útközben nem találkozik senkivel. Fel is tűnik neki ez a fajta üresség. Hisz pár perccel még nyüzsgött az élettől a klán főhadiszállása. Enerváltan fel ér a lépcsőn. Kicsit izgul, mert még nem járt a szobájában. Elmegy a folyosón egy jó darabig, majd az egyik ajtó mellet megáll. Csodálattal tekint az egyszerű faajtóra. Tudja, hogy az övé. Nem veheti el tőle senki sem. Benyit és átlépi a küszöböt.*
~Hát… nem luxus az biztos. De minek is kellene több?~ *A szobájában nem volt semmi egy ágyon kívül. Lefekszik rá, és csendesen szemlélődik. Várja az elalvás pillanatát.*
*Az igazat megvallva Eghalim nagyon örül Daranel kötelességtudatának és önfeláldozásának. A ma esti őrséget igencsak nehezen vitte volna el. Nagyon fáradt már, régóta nem aludt már. Hiába az állóképesség, mindennek van egy határa.*
- Rendben, megértettem mindent. Köszönöm szépen, hogy elviszed a ma esti őrséget. Én pedig holnap kezdek is. Mire megjelennek az első fénysugarak, én már lent is leszek. Az igazat megvallva, nekem még szoknom kell az itteni légkört. Nem szívesen mennék még semmilyen őrző védő körútra. Persze ez nem rajtam áll. Mint mondtam, így az elején szoknám a légkört főnök úr. *Eghalim az utolsó szót különös hangsúllyal ejti ki. Kicsit bohókásan is hathat. De a maximális tiszteletet megadva a felettesének Daranelnek.*
- Részemről rendben vagyunk. Akkor engedelmeddel én el is vonulok a lakrészembe. Jóéjszakát. *Elköszön, és csendben elhagyja a konyhát. Kiérve az étkezőből, kell neki pár pillanat, mire betájolja magát a hatalmas épületben. Eltalál a nagy, központi aulába, onnan egyenesen fel a csigalépcsőn a lakrészhez. Útközben nem találkozik senkivel. Fel is tűnik neki ez a fajta üresség. Hisz pár perccel még nyüzsgött az élettől a klán főhadiszállása. Enerváltan fel ér a lépcsőn. Kicsit izgul, mert még nem járt a szobájában. Elmegy a folyosón egy jó darabig, majd az egyik ajtó mellet megáll. Csodálattal tekint az egyszerű faajtóra. Tudja, hogy az övé. Nem veheti el tőle senki sem. Benyit és átlépi a küszöböt.*
~Hát… nem luxus az biztos. De minek is kellene több?~ *A szobájában nem volt semmi egy ágyon kívül. Lefekszik rá, és csendesen szemlélődik. Várja az elalvás pillanatát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519