Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 23 (441. - 460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
460. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-03 12:33:51
Üzenet elküldve: 2015-10-03 12:33:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*Taitos beballag a konyhába, mivel mindenki oda tart. Csendben vacsorázik, ráfér már. Körülötte kellemes zsivaly kezd kerekedni.*
~Megnyugtató.~
*Gondolja nyugodtan, aztán eltakarítja a még egyelőre be nem lapátolt maradékát, és a mosatlant a helyére teszi. Fél fülével végig Isurii szavait figyeli, de közben semmi komolyat nem szól hozzá. Listát ír.
Mikor mindenki végzett maga is szót kér.*
-Mester! Kezd hűlni az idő, habár még mindig kedvez nekünk. Idejét látnám egy kis élelem gyűjtésnek. Vermeket kellene ásni, és fákat kéne keresni, amiket termésre bírhatnánk, a többieknek jó gyakorlás lenne.
*Fejti ki elég kiterjedt tervét Taitos.*
-Aztán vadászni is kéne. Azokat a portyákat Ragronnal és még pár emberrel szívesen levezénylem. Valamint védelmet kell építenünk, de ezt majd négy szem közt.
*Részletezi az elmúlt nap tanulságát, és reméli, hogy Isurii is látja az a közelgő zimankó veszélyeit, és támogatja munkájában.*
~Mondjuk ez a dolgom.~
*Gondolja magában, és ismét könyve fölé mered.*
-És lassan itt van a nyárbúcsú éjszakája, a Holdünnep. Nem tudom itt mekkora szokás ez, mi vándorok mindig megtartjuk.
*Jegyzi meg miután a kötelező dolgok megvoltak.*
*Taitos beballag a konyhába, mivel mindenki oda tart. Csendben vacsorázik, ráfér már. Körülötte kellemes zsivaly kezd kerekedni.*
~Megnyugtató.~
*Gondolja nyugodtan, aztán eltakarítja a még egyelőre be nem lapátolt maradékát, és a mosatlant a helyére teszi. Fél fülével végig Isurii szavait figyeli, de közben semmi komolyat nem szól hozzá. Listát ír.
Mikor mindenki végzett maga is szót kér.*
-Mester! Kezd hűlni az idő, habár még mindig kedvez nekünk. Idejét látnám egy kis élelem gyűjtésnek. Vermeket kellene ásni, és fákat kéne keresni, amiket termésre bírhatnánk, a többieknek jó gyakorlás lenne.
*Fejti ki elég kiterjedt tervét Taitos.*
-Aztán vadászni is kéne. Azokat a portyákat Ragronnal és még pár emberrel szívesen levezénylem. Valamint védelmet kell építenünk, de ezt majd négy szem közt.
*Részletezi az elmúlt nap tanulságát, és reméli, hogy Isurii is látja az a közelgő zimankó veszélyeit, és támogatja munkájában.*
~Mondjuk ez a dolgom.~
*Gondolja magában, és ismét könyve fölé mered.*
-És lassan itt van a nyárbúcsú éjszakája, a Holdünnep. Nem tudom itt mekkora szokás ez, mi vándorok mindig megtartjuk.
*Jegyzi meg miután a kötelező dolgok megvoltak.*
459. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:50:28
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:50:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*Utolsónak érkezik, baromira kitikkadva és kipukkadva.*
- Vizet... vize... fenét! Bort... sört... hideget! *hörög, majd leroskad az egyik székre. Percek telnek el, mire újra kommunikálni tud, majd lassan a többiekre emeli guvadt, elkínzott tekintetét.*
- Ti meg... hogy a viharba értetek ide? És... miért vagyok egyedül én kitikkadva, mint egy ló?! *ekkor hirtelen felveti a fejét, majd felhördül.*
- A büdösp... *ugyanis lóval ment a Vashegyre, de gyalog jött vissza, mert elfelejtette lopott lovát.*
- Hogy az a mennydörgős! *viszont az kizárt, hogy most visszamenjen, teljesen kizárt.*
- Kaját... csirkeszárnyat! Krumplipürével! Kajááát. *zuhan össze megint, vércukra a talpa alatt.*
*Utolsónak érkezik, baromira kitikkadva és kipukkadva.*
- Vizet... vize... fenét! Bort... sört... hideget! *hörög, majd leroskad az egyik székre. Percek telnek el, mire újra kommunikálni tud, majd lassan a többiekre emeli guvadt, elkínzott tekintetét.*
- Ti meg... hogy a viharba értetek ide? És... miért vagyok egyedül én kitikkadva, mint egy ló?! *ekkor hirtelen felveti a fejét, majd felhördül.*
- A büdösp... *ugyanis lóval ment a Vashegyre, de gyalog jött vissza, mert elfelejtette lopott lovát.*
- Hogy az a mennydörgős! *viszont az kizárt, hogy most visszamenjen, teljesen kizárt.*
- Kaját... csirkeszárnyat! Krumplipürével! Kajááát. *zuhan össze megint, vércukra a talpa alatt.*
458. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:07:24
Üzenet elküldve: 2015-10-02 21:07:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha//
* Szed ő mindenkinek bőséggel, szerencsére meg maradt az a szokása, hogy kicsivel nagyobb adagot főz, mint amennyire számol. Jól is járt ezzel, mert már most többen vannak, mint amivel számolt. Nála nem marad éhen senki. Mindenki megköszöni a vacsorát, amit alkottak, Isu szavai pedig külön jól esnek neki. Ahogy Eghalim meghatottsága is, aki, ha jól látja, fajtája béli. *
- Tessék, egyetek a desszertből is. Ki kér teát?
* Sürög-forog, végül le ül ő is enni. *
- Személy szerint sikerrel jártam és amiket adtál Isu, azzal is jól haladok. Talán holnap az egyiket ki is próbálhatnám előtted.
* A víz mágiában próbál "elmélyedni", de még nagyon az elején jár. *
* Szed ő mindenkinek bőséggel, szerencsére meg maradt az a szokása, hogy kicsivel nagyobb adagot főz, mint amennyire számol. Jól is járt ezzel, mert már most többen vannak, mint amivel számolt. Nála nem marad éhen senki. Mindenki megköszöni a vacsorát, amit alkottak, Isu szavai pedig külön jól esnek neki. Ahogy Eghalim meghatottsága is, aki, ha jól látja, fajtája béli. *
- Tessék, egyetek a desszertből is. Ki kér teát?
* Sürög-forog, végül le ül ő is enni. *
- Személy szerint sikerrel jártam és amiket adtál Isu, azzal is jól haladok. Talán holnap az egyiket ki is próbálhatnám előtted.
* A víz mágiában próbál "elmélyedni", de még nagyon az elején jár. *
457. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-02 15:07:38
Üzenet elküldve: 2015-10-02 15:07:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha, majd szoba//
* Összefut a nyál a szájában, mikor meghallja, mi lesz az étel, habár elképzelni sem tudja, milyen lehet a végeredmény. Az összetevőket persze ismeri, hiszen ki ne látott volna répát?
Mikor az evésre kerül a sor, végigpillant mindenkin.
Isurii hozzá intézett szavaira enyhén mosolyogva bólint. *
- Rendben van. Nem, nem jött még meg.
* Aztán hozzálát ő is hasának feltöltéséhez. A hóhajúval ellentétben, ő még azt is evőeszközökkel eszi, amit a normális emberek kézzel fognak meg. *
- Amúgy milyen volt az út és a... a... amit csináltatok... izé... hol is?
* Kérdi hol ide, hol oda pillantgatva. Szürke tekintete végigjárja az asztalnál ülőkét, majd végül tányérjára mered.
~ Milyen nap is van ma? Amióta itt vagyok, az időérzékelésem, mint egy ruhásszekrényé. Ar... Nem! Ő elment! Vége! Nincs többé! ~
Fájdalmas mosolyt villant a többiekre, miközben eltoljamagát az asztaltól. *
- Lepihenek kicsit. Odafent leszek.
* Enyhén meghajol, majd hosszú lépteivel pillanatok alatt a lépcsőhöz ér, felszáguld rajta és bezárkózik a szobába. Vagyis akarna, de nem találja a kulcsot. Így a széttört szék darabjait egyszerűen félrerúgja, a széttúrt ágyra leveti magát és homlokára fekteti alkarját.
Így talál rá a kellemes, álmatlan álom. *
* Összefut a nyál a szájában, mikor meghallja, mi lesz az étel, habár elképzelni sem tudja, milyen lehet a végeredmény. Az összetevőket persze ismeri, hiszen ki ne látott volna répát?
Mikor az evésre kerül a sor, végigpillant mindenkin.
Isurii hozzá intézett szavaira enyhén mosolyogva bólint. *
- Rendben van. Nem, nem jött még meg.
* Aztán hozzálát ő is hasának feltöltéséhez. A hóhajúval ellentétben, ő még azt is evőeszközökkel eszi, amit a normális emberek kézzel fognak meg. *
- Amúgy milyen volt az út és a... a... amit csináltatok... izé... hol is?
* Kérdi hol ide, hol oda pillantgatva. Szürke tekintete végigjárja az asztalnál ülőkét, majd végül tányérjára mered.
~ Milyen nap is van ma? Amióta itt vagyok, az időérzékelésem, mint egy ruhásszekrényé. Ar... Nem! Ő elment! Vége! Nincs többé! ~
Fájdalmas mosolyt villant a többiekre, miközben eltoljamagát az asztaltól. *
- Lepihenek kicsit. Odafent leszek.
* Enyhén meghajol, majd hosszú lépteivel pillanatok alatt a lépcsőhöz ér, felszáguld rajta és bezárkózik a szobába. Vagyis akarna, de nem találja a kulcsot. Így a széttört szék darabjait egyszerűen félrerúgja, a széttúrt ágyra leveti magát és homlokára fekteti alkarját.
Így talál rá a kellemes, álmatlan álom. *
456. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-02 14:11:27
Üzenet elküldve: 2015-10-02 14:11:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Eghalim - mindenkiaki: Konyha//
*Hát valóban nem rosszabbak, mint mások, s tényleg csak elhivatottság kérdése az egész, na de mi felé érzi magát igazán elkötelezettnek a másik? A mágiatanulás egyértelműen kívül esik az érdeklődési körén, de nem is azért kérdezte mert ezt akarta, vagy épp nem akarta hallani. Csak tisztán akart látni és ebben az esetben fel kellett hívnia a férfi figyelmét pár apróságra nehogy elszámítsák magukat egymással.*
-Hát ha ezek a céljaid, akkor én áldásom adom rá.
*Tárja szét kezeit. Ki ő, hogy eltántorítsa az éber őrködés szent feladatától másikat?*
-Daranellel és Zarassal szervezzétek meg az őrséget, a részleteket már elmondtam ma épp mielőtt érkeztél. Szedd ki Daranelből.
*Pillant mosolyogva a férfira, majd a másikra. Közben el is indulhatnak felőle a konyha felé, csábító illatok csiklandozzák az érzékeit és gyomra nagyot kordul.*
-Igen, lesz szobád. Ameddig van szabad szoba a házban, addig mindenkinek lehet saját szobája, utána meg meglátjuk.
*Egy rövid időre persze meg kell szakítaniuk a kevésbé formális beszélgetést, mert helyet foglalnak az asztalnál és evéshez látnak.*
-Chiari, soha nem foglak elengedni a háztól ha minden nap ennyire elkényeztetsz minket.
*Dicséri az elf nő főztjét és egy tekintélyes adagot szed is mindenből. Evőeszközt csak ahhoz használ amihez feltétlen szükséges, egyébként kézzel eszik. Mindig kézzel eszik.*
-Sikerrel jártatok?
*Kérdezi főleg Chiarit és Ythalát ha látja. Gyors leltárt végez, de úgy tűnik mindenki megvan. Kriyon miatt meg nem aggódik. Rossz pénz nem vész el.*
-Zaras, majd beszéljük még este ha gondolod. Worenth megérkezett már?
*Ha választ kap, akkor visszatereli gondolatait Eghalim felvilágosításának irányába. Az első pár falat csillapítja éhségét és koncentrálni.*
-Egyébként, Eghalim. Nagy vonalakban ugyan arra lehet, illetve kell számítani, mint a Thargarod Vérszövetségben, ami a bátyám, Kagan Thargodar irányítása alatt működik. Vannak elvárások, lesznek kötelességeitek, bizonyos korlátok, ugyanakkor számtalan lehetőség is megnyílik előtted és komoly előnyökre tehetsz szert.
Ezeknek egyrészt azért van létjogosultságuk, hogy kordában tartsák a hordát, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy kapaszkodóként szolgáljanak a bizonytalan helyzetekben. Ezek a stabil pontok azok, amikhez mindenki visszanyúlhat és ami mindenkire egyformán vonatkozik. Így hát természetesen lesznek szabályok a fegyverhasználatra vonatkozóan is ha úgy döntesz hogy köztünk maradsz. Mivel én magam nem kifejezetten értek ehhez, leginkább ti hármótok feladata lesz ezeket megteremteni, hogy működő rendszert eredményezzenek.
*Pillantása közben Caennára esik, vele még nem is nagyon tudott beszélni, de bízik benne azért, hogy valaki elmondta neki ezeket hasonló szavakkal.*
*Hát valóban nem rosszabbak, mint mások, s tényleg csak elhivatottság kérdése az egész, na de mi felé érzi magát igazán elkötelezettnek a másik? A mágiatanulás egyértelműen kívül esik az érdeklődési körén, de nem is azért kérdezte mert ezt akarta, vagy épp nem akarta hallani. Csak tisztán akart látni és ebben az esetben fel kellett hívnia a férfi figyelmét pár apróságra nehogy elszámítsák magukat egymással.*
-Hát ha ezek a céljaid, akkor én áldásom adom rá.
*Tárja szét kezeit. Ki ő, hogy eltántorítsa az éber őrködés szent feladatától másikat?*
-Daranellel és Zarassal szervezzétek meg az őrséget, a részleteket már elmondtam ma épp mielőtt érkeztél. Szedd ki Daranelből.
*Pillant mosolyogva a férfira, majd a másikra. Közben el is indulhatnak felőle a konyha felé, csábító illatok csiklandozzák az érzékeit és gyomra nagyot kordul.*
-Igen, lesz szobád. Ameddig van szabad szoba a házban, addig mindenkinek lehet saját szobája, utána meg meglátjuk.
*Egy rövid időre persze meg kell szakítaniuk a kevésbé formális beszélgetést, mert helyet foglalnak az asztalnál és evéshez látnak.*
-Chiari, soha nem foglak elengedni a háztól ha minden nap ennyire elkényeztetsz minket.
*Dicséri az elf nő főztjét és egy tekintélyes adagot szed is mindenből. Evőeszközt csak ahhoz használ amihez feltétlen szükséges, egyébként kézzel eszik. Mindig kézzel eszik.*
-Sikerrel jártatok?
*Kérdezi főleg Chiarit és Ythalát ha látja. Gyors leltárt végez, de úgy tűnik mindenki megvan. Kriyon miatt meg nem aggódik. Rossz pénz nem vész el.*
-Zaras, majd beszéljük még este ha gondolod. Worenth megérkezett már?
*Ha választ kap, akkor visszatereli gondolatait Eghalim felvilágosításának irányába. Az első pár falat csillapítja éhségét és koncentrálni.*
-Egyébként, Eghalim. Nagy vonalakban ugyan arra lehet, illetve kell számítani, mint a Thargarod Vérszövetségben, ami a bátyám, Kagan Thargodar irányítása alatt működik. Vannak elvárások, lesznek kötelességeitek, bizonyos korlátok, ugyanakkor számtalan lehetőség is megnyílik előtted és komoly előnyökre tehetsz szert.
Ezeknek egyrészt azért van létjogosultságuk, hogy kordában tartsák a hordát, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy kapaszkodóként szolgáljanak a bizonytalan helyzetekben. Ezek a stabil pontok azok, amikhez mindenki visszanyúlhat és ami mindenkire egyformán vonatkozik. Így hát természetesen lesznek szabályok a fegyverhasználatra vonatkozóan is ha úgy döntesz hogy köztünk maradsz. Mivel én magam nem kifejezetten értek ehhez, leginkább ti hármótok feladata lesz ezeket megteremteni, hogy működő rendszert eredményezzenek.
*Pillantása közben Caennára esik, vele még nem is nagyon tudott beszélni, de bízik benne azért, hogy valaki elmondta neki ezeket hasonló szavakkal.*
455. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-02 07:45:36
Üzenet elküldve: 2015-10-02 07:45:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Folyópart//
*Nem sokkal később, hogy kiért a partra, társasága akad. Eleinte csak léptek zaja üti meg a fülét mögüle, de mire megfordul, a közeledő valaki Essfyh személyében már előtte áll. Furcsának tartja, hogy itt látja a lányt, főleg azért, mert nem szólt senkinek, hogy ide jön. Honnan tudott róla? Vagy csak véletlen egybeesés lenne?*
-Szép estét, Essfyh kisasszony!
*A fél-elf szemeibe néz, de ugyanazt a kedves kisugárzást adja, mint amit az arca is éreztet.*
~Vajon ő is szereti az itteni levegőt? Nem, nem úgy néz ki, mint aki eleve ide készült volna. Hiszen didereg a hidegtől.~
*Ha lenne valamiféle kabátja, szívesen átadná neki. Ő úgy is szereti a hűvöset, nem zavarná. De mivel nincs, ennek a gesztusnak a lehetősége nem áll fenn. Elgondolkodik kicsit, mi dolga lehet idekint egy ilyen személynek, aki még a hideg ellen sincs megfelelően védve. De ha csak magában próbál találgatni, soha nem kap konkrét választ.
Azonban az ő kérdését megelőzi Essfyhé. Eleinte szótlanul rátekint, egyáltalán mire fel az aggodalmaskodás? De hisz csak egy ártatlan kérdésnek tűnik, szóval válaszol, többé-kevésbé igazat mondva.*
-Igen, természetesen. Miért kérdezed?
~Féltem, de féltem, hogy ezért jött utánam. Valószínűleg akkor rólam akar majd kérdezősködni...~
*Megadóan felsóhajt, majd a lényegre térve felé fordul.*
~Akkor vegyük elejét ennek! Nem szeretem, ha aggódnak miattam. Olyan... bűnösnek érzem magam.~
-Mit szeretnél tudni? *A kérdés önmagában számon kérőnek tűnhet, de Eireni teljesen nyugodt, komoly hanggal teszi fel. Essfyhnek nincs is miért aggódnia, társasága az elfet még csak véletlenül sem zavarja. Ezt pedig viselkedésében sem szemlélteti másképp.*
*Nem sokkal később, hogy kiért a partra, társasága akad. Eleinte csak léptek zaja üti meg a fülét mögüle, de mire megfordul, a közeledő valaki Essfyh személyében már előtte áll. Furcsának tartja, hogy itt látja a lányt, főleg azért, mert nem szólt senkinek, hogy ide jön. Honnan tudott róla? Vagy csak véletlen egybeesés lenne?*
-Szép estét, Essfyh kisasszony!
*A fél-elf szemeibe néz, de ugyanazt a kedves kisugárzást adja, mint amit az arca is éreztet.*
~Vajon ő is szereti az itteni levegőt? Nem, nem úgy néz ki, mint aki eleve ide készült volna. Hiszen didereg a hidegtől.~
*Ha lenne valamiféle kabátja, szívesen átadná neki. Ő úgy is szereti a hűvöset, nem zavarná. De mivel nincs, ennek a gesztusnak a lehetősége nem áll fenn. Elgondolkodik kicsit, mi dolga lehet idekint egy ilyen személynek, aki még a hideg ellen sincs megfelelően védve. De ha csak magában próbál találgatni, soha nem kap konkrét választ.
Azonban az ő kérdését megelőzi Essfyhé. Eleinte szótlanul rátekint, egyáltalán mire fel az aggodalmaskodás? De hisz csak egy ártatlan kérdésnek tűnik, szóval válaszol, többé-kevésbé igazat mondva.*
-Igen, természetesen. Miért kérdezed?
~Féltem, de féltem, hogy ezért jött utánam. Valószínűleg akkor rólam akar majd kérdezősködni...~
*Megadóan felsóhajt, majd a lényegre térve felé fordul.*
~Akkor vegyük elejét ennek! Nem szeretem, ha aggódnak miattam. Olyan... bűnösnek érzem magam.~
-Mit szeretnél tudni? *A kérdés önmagában számon kérőnek tűnhet, de Eireni teljesen nyugodt, komoly hanggal teszi fel. Essfyhnek nincs is miért aggódnia, társasága az elfet még csak véletlenül sem zavarja. Ezt pedig viselkedésében sem szemlélteti másképp.*
454. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:34:53
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:34:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Folyópart//
*A gyorsan befejezett evés után Essfyh a kedvenc helyén, a könyvtárban telepedik le. Előtte kiterítve jegyzetek sorakoznak, még egy könyvet is magához vett a varázslatok érdekében. Szívesen próbára tenné új tudását, de kissé fél, hogy nem sikerülne neki. Persze ennyitől nem keseredne el, hiszen újra és újra megpróbálná, de hát mindig az első lépés a legnehezebb. Egész kellemesen tölti így az idejét, gyertyák fényében az ablak mellett. Odakintről akaratosan próbál betörni a sötétség, de a kis lángok fénye visszaszorítja. A lányt ez megnyugtatja, a biztonság érzésével tölti el. A mágián gondolkozva szinte ábrándozva néz ki az ablakon, hogy szemügyre vegye mi is rejtőzik a számára oly rémisztő sötétben. De igazából csak fákra számít, de ehelyett egy alakot lát. Nem kell sokáig hunyorognia, hogy felismerje Eirenit. Kapva kap az alkalmon, felpattan az asztaltól és csapot-papot otthagyva rohan utána. Lényegében eszébe jut a napközbeni beszélgetésük és reméli, hogy most talál lehetőséget a vigasz nyújtásra. Na meg nem mellesleg jól érzi magát az elf társaságában.
Odakint arcon csapja a sötét és a hűvös, de szerencsére ruházata kellő védelmet nyújt, csak az arcát csípi meg egy kicsit a szellő. Kicsit lemaradt, de még hallja Eireni lépteit, s mire utoléri a folyóparton találja őt. Tanácstalanul áll meg mögötte pár pillanatra s magában tanakodni kezd, hogyan is szólítsa meg őt.*
- Szia!
*Marad az egyszerű, legelfogadottabb formánál. Karjait mellkasa előtt összefonja a hideg ellen, s úgy lép mellé. Arcán kedves, ám visszafogott mosoly ragyog, de szokás szerint kék szemeit nem tudja sokáig Eirenin tartani.*
- Minden rendben?
*Kérdezi enyhe aggodalommal a hangjában. Furcsának találja, hogy az elf éjnek évadján jött ki a folyópartra ácsorogni. Nem veti meg miatta, csak egészen különös, s újfent megretten, hogy történt valami rossz, ami magányra kárhoztatja a fiút. Szíve szerint megérintené a karját, hogy jelezze, nincsen egyedül, de nem meri megtenni. A karjai nem csak a hideg ellen védik, hanem olyanok, mintha egymást fonnák béklyóba. *
*A gyorsan befejezett evés után Essfyh a kedvenc helyén, a könyvtárban telepedik le. Előtte kiterítve jegyzetek sorakoznak, még egy könyvet is magához vett a varázslatok érdekében. Szívesen próbára tenné új tudását, de kissé fél, hogy nem sikerülne neki. Persze ennyitől nem keseredne el, hiszen újra és újra megpróbálná, de hát mindig az első lépés a legnehezebb. Egész kellemesen tölti így az idejét, gyertyák fényében az ablak mellett. Odakintről akaratosan próbál betörni a sötétség, de a kis lángok fénye visszaszorítja. A lányt ez megnyugtatja, a biztonság érzésével tölti el. A mágián gondolkozva szinte ábrándozva néz ki az ablakon, hogy szemügyre vegye mi is rejtőzik a számára oly rémisztő sötétben. De igazából csak fákra számít, de ehelyett egy alakot lát. Nem kell sokáig hunyorognia, hogy felismerje Eirenit. Kapva kap az alkalmon, felpattan az asztaltól és csapot-papot otthagyva rohan utána. Lényegében eszébe jut a napközbeni beszélgetésük és reméli, hogy most talál lehetőséget a vigasz nyújtásra. Na meg nem mellesleg jól érzi magát az elf társaságában.
Odakint arcon csapja a sötét és a hűvös, de szerencsére ruházata kellő védelmet nyújt, csak az arcát csípi meg egy kicsit a szellő. Kicsit lemaradt, de még hallja Eireni lépteit, s mire utoléri a folyóparton találja őt. Tanácstalanul áll meg mögötte pár pillanatra s magában tanakodni kezd, hogyan is szólítsa meg őt.*
- Szia!
*Marad az egyszerű, legelfogadottabb formánál. Karjait mellkasa előtt összefonja a hideg ellen, s úgy lép mellé. Arcán kedves, ám visszafogott mosoly ragyog, de szokás szerint kék szemeit nem tudja sokáig Eirenin tartani.*
- Minden rendben?
*Kérdezi enyhe aggodalommal a hangjában. Furcsának találja, hogy az elf éjnek évadján jött ki a folyópartra ácsorogni. Nem veti meg miatta, csak egészen különös, s újfent megretten, hogy történt valami rossz, ami magányra kárhoztatja a fiút. Szíve szerint megérintené a karját, hogy jelezze, nincsen egyedül, de nem meri megtenni. A karjai nem csak a hideg ellen védik, hanem olyanok, mintha egymást fonnák béklyóba. *
453. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:46:49
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:46:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha, majd folyópart//
*Nem is kell kétszer mondani, Eireni készségesen, na meg üres gyomorral kipattan ültéből. Célba veszi az étkezdéd, s belépve oda, csak bólint egyet a bent lévőknek, majd gyorsan körbetekint, vajon kik vannak jelen. Finom illatok terjengenek a levegőben, melyek beindítják az elf emésztőrendszerét, köztük a nyálelválasztást. Nem hiába, akármilyen komolynak, visszafogott modorúnak látszik, egy jó vacsora vagy bármilyen étkezés a kedvencei közé sorolhatóak. Enni szeret, mint talán mindenki e világon. Kikéri magának vacsoráját, majd elvonul saját maga társaságába és csöndben elfogyasztja adagját. Tagadhatatlan tény, hogy a házi kosztnál nincs finomabb, főleg ha az illető majdnem egy szakács mesterségével ér fel.
Ha jobban körülnéz, a többiek sem valami beszédesek éppen. Általánosságban elmondható, hogy még az igazi szájhuszárok is az étellel vannak elfoglalva. Persze vannak kivételek.
Megadva a tiszteletet a valóban ízletes ételnek, lassan és úriasan elfogyasztja, majd a kiürített tálakat visszaszolgáltatja a vacsora elkészítőinek ezekkel a szavakkal:*
-Köszönöm szépen, hölgyeim. *Komor arccal, meg hanggal köszöni meg vacsoráját Chiarinak és Ythalának.* Nagyon finom.
*Nem füllent, valóban rég evett ilyen fenséges kész ételt. Hány éve is? Kit érdekel?*
~Azt hiszem, teszek egy kis sétát odakint. Nincs olyan messze a part, az idő hűs, az eső meg némileg lecsillapodott. Csepereg még, de pont ez teszi tökéletessé az alkalmat, hogy friss levegőt szívjak.~
*Mellesleg Eireni fáradtsága nem olyan mértékű, hogy ágyba kényszerüljön. A mai munka igen megdolgoztatta állóképesség terén, de ez még könnyednek is mondható a fizikai munka világában. Viszont ennyi nem fogja leteríteni, mi több: álma csak még kényelmesebb és szebb lesz. Egy kis pihenő odakint nem árthat, nem is ártott még senkinek soha.
Mielőtt azonban elhagyná az épületet, még meglátogatja a szobáját, ahol magára ölti nem régiben megpucolt csizmáját és barna mellényét.
Kis séta után eléri az erdő szélét, s tiszta részre ér. Már érezni a parti szellőt, a víz csobogó hangját, a friss levegő, víz és pára illatát.*
~Megnyugtató.~
*A fűre egyelőre nem telepedik le. Nagyon optimális a mérete, csábító, de kicsit nedves. Gondolkodik rajta, hogy letelepedjen, de egyelőre megfelel neki az álló póz. Mondani sem kell, gerincére nagyon odafigyel: vállait hátrahúzza, kicsit feszegeti, nyújtogatja. Sóhajtozik néha, gondolatai hol ide, hol oda csatangolnak. De nem mereng sokat semmin, mert a víz nyugodt zaja, s a hullámain megtörő holdfény látványa folyamatosan kizökkenti belőlük.*
*Nem is kell kétszer mondani, Eireni készségesen, na meg üres gyomorral kipattan ültéből. Célba veszi az étkezdéd, s belépve oda, csak bólint egyet a bent lévőknek, majd gyorsan körbetekint, vajon kik vannak jelen. Finom illatok terjengenek a levegőben, melyek beindítják az elf emésztőrendszerét, köztük a nyálelválasztást. Nem hiába, akármilyen komolynak, visszafogott modorúnak látszik, egy jó vacsora vagy bármilyen étkezés a kedvencei közé sorolhatóak. Enni szeret, mint talán mindenki e világon. Kikéri magának vacsoráját, majd elvonul saját maga társaságába és csöndben elfogyasztja adagját. Tagadhatatlan tény, hogy a házi kosztnál nincs finomabb, főleg ha az illető majdnem egy szakács mesterségével ér fel.
Ha jobban körülnéz, a többiek sem valami beszédesek éppen. Általánosságban elmondható, hogy még az igazi szájhuszárok is az étellel vannak elfoglalva. Persze vannak kivételek.
Megadva a tiszteletet a valóban ízletes ételnek, lassan és úriasan elfogyasztja, majd a kiürített tálakat visszaszolgáltatja a vacsora elkészítőinek ezekkel a szavakkal:*
-Köszönöm szépen, hölgyeim. *Komor arccal, meg hanggal köszöni meg vacsoráját Chiarinak és Ythalának.* Nagyon finom.
*Nem füllent, valóban rég evett ilyen fenséges kész ételt. Hány éve is? Kit érdekel?*
~Azt hiszem, teszek egy kis sétát odakint. Nincs olyan messze a part, az idő hűs, az eső meg némileg lecsillapodott. Csepereg még, de pont ez teszi tökéletessé az alkalmat, hogy friss levegőt szívjak.~
*Mellesleg Eireni fáradtsága nem olyan mértékű, hogy ágyba kényszerüljön. A mai munka igen megdolgoztatta állóképesség terén, de ez még könnyednek is mondható a fizikai munka világában. Viszont ennyi nem fogja leteríteni, mi több: álma csak még kényelmesebb és szebb lesz. Egy kis pihenő odakint nem árthat, nem is ártott még senkinek soha.
Mielőtt azonban elhagyná az épületet, még meglátogatja a szobáját, ahol magára ölti nem régiben megpucolt csizmáját és barna mellényét.
Kis séta után eléri az erdő szélét, s tiszta részre ér. Már érezni a parti szellőt, a víz csobogó hangját, a friss levegő, víz és pára illatát.*
~Megnyugtató.~
*A fűre egyelőre nem telepedik le. Nagyon optimális a mérete, csábító, de kicsit nedves. Gondolkodik rajta, hogy letelepedjen, de egyelőre megfelel neki az álló póz. Mondani sem kell, gerincére nagyon odafigyel: vállait hátrahúzza, kicsit feszegeti, nyújtogatja. Sóhajtozik néha, gondolatai hol ide, hol oda csatangolnak. De nem mereng sokat semmin, mert a víz nyugodt zaja, s a hullámain megtörő holdfény látványa folyamatosan kizökkenti belőlük.*
452. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:01:57
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:01:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Otthon édes otthon, főleg konyha//
*Essfyh a karjai dörzsölését nem hagyja abba, sőt még sűrűbben lát neki, amikor észreveszi Caenna meztelen lábait. Teljesen elborzad a látvány miatt, persze nem azért mert olyan koszos lenne a lány lába, inkább a tudattól, hogy szerencsétlen ebben a hidegben minden lábbeli nélkül volt. Elhúzza a száját, Taitos szavaira is csak bólint egyet végül. Gyorsan szedi a lábait, fel a lépcsőn, teljesen a szobájáig. Odabent elkeseredetten jön rá, hogy még mindig elég rideg a szoba, de hát még nem volt ideje igazán berendezkedni. Legalább a kis táskájából kiveszi a jegyzeteket és kicsit szétszórja az asztalán, hogy legalább ennyi rendetlenség legyen benne, ami arra utal, hogy van a szobának lakója. A nagy zsákját is felfordítja és minden cuccát, rongyát kiszórja belőle az ágyra. Melegebb ruhák után kutat, talál is néhány kabát-szerűséget, ami kellően védi a hűvös ellen. Éppen kellemesen érzi így magát. Gyomra kordulására nem is pepecsel többet, a konyha felé veszi az irányt. Nagy lendülettel robban be, de köszönni már nem mer, amikor észreveszi, hogy egész ismeretlen arcok is vannak (Daranel, Eghalim). Motyog valamit, de bizonyára csak a szája mozgását lehet látni, hangját nem. Ha Chiari nem fukar és ad neki enni, akkor azt szépen megköszöni és gyorsan megeszi. Nem akar nagyon zavarni, meg időt pocsékolni. Miután befejezte az étkezést, megint megköszöni, elmossa a tányérját és evőeszközeit. Felmegy az imént szétszórt jegyzetekért és a könyvtárba megy. Gyújt magának néhány gyertyát és olvasni kezd. Átnézi a kevésbé ismert varázslatokat, amikről nem hallott még olyan sokat. Igaz mindegyiket már átolvasta az úton Amon Ruadh felé, de a gyakorlás a tudás anyja. Békességben olvasgat az egyik székben közel az ablak mellett. *
*Essfyh a karjai dörzsölését nem hagyja abba, sőt még sűrűbben lát neki, amikor észreveszi Caenna meztelen lábait. Teljesen elborzad a látvány miatt, persze nem azért mert olyan koszos lenne a lány lába, inkább a tudattól, hogy szerencsétlen ebben a hidegben minden lábbeli nélkül volt. Elhúzza a száját, Taitos szavaira is csak bólint egyet végül. Gyorsan szedi a lábait, fel a lépcsőn, teljesen a szobájáig. Odabent elkeseredetten jön rá, hogy még mindig elég rideg a szoba, de hát még nem volt ideje igazán berendezkedni. Legalább a kis táskájából kiveszi a jegyzeteket és kicsit szétszórja az asztalán, hogy legalább ennyi rendetlenség legyen benne, ami arra utal, hogy van a szobának lakója. A nagy zsákját is felfordítja és minden cuccát, rongyát kiszórja belőle az ágyra. Melegebb ruhák után kutat, talál is néhány kabát-szerűséget, ami kellően védi a hűvös ellen. Éppen kellemesen érzi így magát. Gyomra kordulására nem is pepecsel többet, a konyha felé veszi az irányt. Nagy lendülettel robban be, de köszönni már nem mer, amikor észreveszi, hogy egész ismeretlen arcok is vannak (Daranel, Eghalim). Motyog valamit, de bizonyára csak a szája mozgását lehet látni, hangját nem. Ha Chiari nem fukar és ad neki enni, akkor azt szépen megköszöni és gyorsan megeszi. Nem akar nagyon zavarni, meg időt pocsékolni. Miután befejezte az étkezést, megint megköszöni, elmossa a tányérját és evőeszközeit. Felmegy az imént szétszórt jegyzetekért és a könyvtárba megy. Gyújt magának néhány gyertyát és olvasni kezd. Átnézi a kevésbé ismert varázslatokat, amikről nem hallott még olyan sokat. Igaz mindegyiket már átolvasta az úton Amon Ruadh felé, de a gyakorlás a tudás anyja. Békességben olvasgat az egyik székben közel az ablak mellett. *
451. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 20:32:15
Üzenet elküldve: 2015-10-01 20:32:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii, Daranel és a Konyhában//
*Ehgalim ezennel ott áll Isurii előtt és a jövőjéről beszélgetnek. A nő nagyon készségesnek tűnik, de emellett rendkívül határozott és tekintélyt parancsoló. Mint amilyennek lennie kell egy vezetőnek. Eghalim belegondol abba, ha ő állna egy szervezet élén, akkor vajon megállná a helyét ott? A választ kérdésére nem tudja. Honnan is tudhatná. Hisz gyermekkorát egyedül, barátoktól elzárva töltötte. Nem próbálhatta ki magát vezetőként egy társaságban sem. A családjának vigyázni kellett a közeli erdőre, így neki állandóan ott kellett lennie. Ez a momentum kimaradt az elf életéből.*
- Az igazat megvallva nem sokat meséltek nekem az itteni életről. *Mosolyodik el Eghalim.* - Szerintem nem rosszabb ez a hely a másik helynél. Elhivatottság kérdése. Szerintem nekem abból van bőven.
*Időközben bekapcsolódik az esőáztatta Daranel is. Barátjának tekinti a veterán íjászt, így örömmel nyugtázza jelenlétét maga mellett.*
- Arról hallottam, hogy az Ezüstszilánk Szövetség mágia centrikus klán. Én ezt teljesen tiszteletben is tartom. Viszont meg kell mondanom Isurii úrnőnek, hogy én nem vagyok mágus. Egyáltalán nem használok varázserőt. Nem is tudok túl sok mindent erről a dologról. Nekem ezt sohasem tanították. Szerintem, nem fogok soha mágiát tanulni.
*Elgondolkodik nem volt-e túl tiszteletlen. Végül arra a következtetésre jut, hogy nem szabad félreérthetően és kétértelműen fogalmazni. Fő a világosság.*
- A céljaimnak tökéletesen megfelel a telek őrzése. Ha felvételt nyerek, akkor lelkiismeretesen és teljes erőmből a munkám teljesítésén leszek.
*Ekkor Isurii egy enyhe, burkolt célzást tesz az éhségéről. Az elf nem érti félre a félreérthetetlent.*
~Úgy látszik mindenki éhes nem csak én. Elég jól kezdődött az ismeretségem mind a klán vezérrel, mind az őrökkel. Talán már most ételhez is jutok.~ *Ezen gondolatain felbátorodva elindul vissza a konyhába, ahonnan jött.*
- Visszatérve a csatlakozási szándékra. Nagyon szeretnék csatlakozni. De… ugye… ha tag leszek, nekem is lesz külön szobám?
*Mikor Eghalim belép a konyhába, fenséges illatok csapják meg az orrát. Egyből megkívánja az ott készült produktumokat. Ekkor tudatosul benne éhségének igazi foka. Legszívesebben rávetné magát egy tál babra is. A babot kifejezetten nem szereti. Leül tehát egy asztalhoz, és elkölti a kiadós étkezését. A húst úgy tépi fogaival, mint egy, a téli álmából felébredő vadállat, aki először eszik a hosszú alvást követően. A húshoz párosuló köret pedig, könnyeket csal a szemébe. Utoljára az édesanyja készített ehhez fogható kiadós vacsorát.*
- Nagyon finomra sikerült. *Mondja ezt inkább magának a szája alá, mint sem a körülötte lévőknek. Eghalim számára a desszert nyújtja a legkiválóbb élményt. Az almát nagyon szereti főleg süteményben.*
*Ehgalim ezennel ott áll Isurii előtt és a jövőjéről beszélgetnek. A nő nagyon készségesnek tűnik, de emellett rendkívül határozott és tekintélyt parancsoló. Mint amilyennek lennie kell egy vezetőnek. Eghalim belegondol abba, ha ő állna egy szervezet élén, akkor vajon megállná a helyét ott? A választ kérdésére nem tudja. Honnan is tudhatná. Hisz gyermekkorát egyedül, barátoktól elzárva töltötte. Nem próbálhatta ki magát vezetőként egy társaságban sem. A családjának vigyázni kellett a közeli erdőre, így neki állandóan ott kellett lennie. Ez a momentum kimaradt az elf életéből.*
- Az igazat megvallva nem sokat meséltek nekem az itteni életről. *Mosolyodik el Eghalim.* - Szerintem nem rosszabb ez a hely a másik helynél. Elhivatottság kérdése. Szerintem nekem abból van bőven.
*Időközben bekapcsolódik az esőáztatta Daranel is. Barátjának tekinti a veterán íjászt, így örömmel nyugtázza jelenlétét maga mellett.*
- Arról hallottam, hogy az Ezüstszilánk Szövetség mágia centrikus klán. Én ezt teljesen tiszteletben is tartom. Viszont meg kell mondanom Isurii úrnőnek, hogy én nem vagyok mágus. Egyáltalán nem használok varázserőt. Nem is tudok túl sok mindent erről a dologról. Nekem ezt sohasem tanították. Szerintem, nem fogok soha mágiát tanulni.
*Elgondolkodik nem volt-e túl tiszteletlen. Végül arra a következtetésre jut, hogy nem szabad félreérthetően és kétértelműen fogalmazni. Fő a világosság.*
- A céljaimnak tökéletesen megfelel a telek őrzése. Ha felvételt nyerek, akkor lelkiismeretesen és teljes erőmből a munkám teljesítésén leszek.
*Ekkor Isurii egy enyhe, burkolt célzást tesz az éhségéről. Az elf nem érti félre a félreérthetetlent.*
~Úgy látszik mindenki éhes nem csak én. Elég jól kezdődött az ismeretségem mind a klán vezérrel, mind az őrökkel. Talán már most ételhez is jutok.~ *Ezen gondolatain felbátorodva elindul vissza a konyhába, ahonnan jött.*
- Visszatérve a csatlakozási szándékra. Nagyon szeretnék csatlakozni. De… ugye… ha tag leszek, nekem is lesz külön szobám?
*Mikor Eghalim belép a konyhába, fenséges illatok csapják meg az orrát. Egyből megkívánja az ott készült produktumokat. Ekkor tudatosul benne éhségének igazi foka. Legszívesebben rávetné magát egy tál babra is. A babot kifejezetten nem szereti. Leül tehát egy asztalhoz, és elkölti a kiadós étkezését. A húst úgy tépi fogaival, mint egy, a téli álmából felébredő vadállat, aki először eszik a hosszú alvást követően. A húshoz párosuló köret pedig, könnyeket csal a szemébe. Utoljára az édesanyja készített ehhez fogható kiadós vacsorát.*
- Nagyon finomra sikerült. *Mondja ezt inkább magának a szája alá, mint sem a körülötte lévőknek. Eghalim számára a desszert nyújtja a legkiválóbb élményt. Az almát nagyon szereti főleg süteményben.*
450. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 18:40:38
Üzenet elküldve: 2015-10-01 18:40:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Éhezők diadala - Konyhában//
* Ythala szorgosan dolgozik a keze alá, és már a reszelt almás sütemény sül, mikor egymás után érkeznek az éhesek a konyhába. Előbb a harcos ifjak, majd Isu és azok, akik vele mentek el. *
- Üljetek csak le az asztalnál. Ythala, hozd a tányérokat.
* Mutat a szekrényre, szedjen elő annyit, amennyin vannak. Ő pedig lehúzza az agyagedényt a tűzről és szedni kezd. *
- Krumpli, borsó és répa, füstölt hús egybe főve-sülve. Utána meg reszelt almás sütemény.
* Ez meg igencsak meleg még, frissen sült meg, és szeli fel. Nagy kannában vizet tesz fel, teafüvek között válogat, és szárított csipkebogyóval ízesíti meg. Míg lefő, addig meg tudnak vacsorázni. *
- Esetleg ha valaki más kívánna vacsorára, süthetek tojást is, kis szalonnával, vagy kolbásszal.
* Ythala szorgosan dolgozik a keze alá, és már a reszelt almás sütemény sül, mikor egymás után érkeznek az éhesek a konyhába. Előbb a harcos ifjak, majd Isu és azok, akik vele mentek el. *
- Üljetek csak le az asztalnál. Ythala, hozd a tányérokat.
* Mutat a szekrényre, szedjen elő annyit, amennyin vannak. Ő pedig lehúzza az agyagedényt a tűzről és szedni kezd. *
- Krumpli, borsó és répa, füstölt hús egybe főve-sülve. Utána meg reszelt almás sütemény.
* Ez meg igencsak meleg még, frissen sült meg, és szeli fel. Nagy kannában vizet tesz fel, teafüvek között válogat, és szárított csipkebogyóval ízesíti meg. Míg lefő, addig meg tudnak vacsorázni. *
- Esetleg ha valaki más kívánna vacsorára, süthetek tojást is, kis szalonnával, vagy kolbásszal.
449. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:43:26
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:43:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Eghalim, Daranel//
*Mosolyogva int vissza Eghalimnak, nincs szoros formális magatartás amit meg kell követniük. A legbarokkosabb körmondat sem csorbíthatja a mondandó élét ha bántó szándékkal szólnak. Poros haját hátrasimítja és figyelme a férfié. Láthatóan jól elvoltak amíg vissza nem érkeztek és szüksége is van fegyverforgatókra, íjászokra. A korábbi kis betolakodó mindenképpen megerősítette benne. Nem köntörfalazik a másik, egyből a lényegre tér és Isu hálás érte, ugyanakkor vannak kérdések amiket fel kell tennie, vannak dolgok amiket el kell mondania.*
-Örülök ha kellemesen és hasznosan ütöttétek el az időt. Természetesen komolyabb akadálya nincs annak, hogy te magad is belépj a Szövetség kötelékébe, de vannak dolgok amiket tudnod kell. A fiúk mennyit meséltek az itteni életről?
És ami engem kicsit jobban érdekel... Ugye mi elsősorban varázshasználók vagyunk, érdeklődnék hogy te hogyan viszonyulsz a mágiához? Tervezel ebbe az irányba fejlődni, vagy pusztán íjászként, vadászként képzelted el a jövőd? Csak mert ebben az esetben talán... nem tudok neked annyi kihívást biztosítani, mint azoknak akik mágiát tanulnak nálunk. Elsősorban a birtok védelme, a tagok épségének biztosítása lenne a feladat.
*Az érkező Daranel megerősíti Eghalim szavait, így Isu csak biccent.*
-Köszönöm.
*A jelentést is tudomásul vette. Ha nem történt semmi az a legjobb.*
-De beljebbmehetünk a konyhába nyugodtan, úgy látom már készül valami falni való. Éhen halok...
*Mosolyogva int vissza Eghalimnak, nincs szoros formális magatartás amit meg kell követniük. A legbarokkosabb körmondat sem csorbíthatja a mondandó élét ha bántó szándékkal szólnak. Poros haját hátrasimítja és figyelme a férfié. Láthatóan jól elvoltak amíg vissza nem érkeztek és szüksége is van fegyverforgatókra, íjászokra. A korábbi kis betolakodó mindenképpen megerősítette benne. Nem köntörfalazik a másik, egyből a lényegre tér és Isu hálás érte, ugyanakkor vannak kérdések amiket fel kell tennie, vannak dolgok amiket el kell mondania.*
-Örülök ha kellemesen és hasznosan ütöttétek el az időt. Természetesen komolyabb akadálya nincs annak, hogy te magad is belépj a Szövetség kötelékébe, de vannak dolgok amiket tudnod kell. A fiúk mennyit meséltek az itteni életről?
És ami engem kicsit jobban érdekel... Ugye mi elsősorban varázshasználók vagyunk, érdeklődnék hogy te hogyan viszonyulsz a mágiához? Tervezel ebbe az irányba fejlődni, vagy pusztán íjászként, vadászként képzelted el a jövőd? Csak mert ebben az esetben talán... nem tudok neked annyi kihívást biztosítani, mint azoknak akik mágiát tanulnak nálunk. Elsősorban a birtok védelme, a tagok épségének biztosítása lenne a feladat.
*Az érkező Daranel megerősíti Eghalim szavait, így Isu csak biccent.*
-Köszönöm.
*A jelentést is tudomásul vette. Ha nem történt semmi az a legjobb.*
-De beljebbmehetünk a konyhába nyugodtan, úgy látom már készül valami falni való. Éhen halok...
448. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:15:05
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:15:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
* A körbevezető szerepét Eghalim veszi át, mikor visszaindul a konyhába, hogy lezárja a "túrát". Zaras sem rest követni, hiszen már reggel óta üres a gyomra. Emlékszik is rá, hogy reggel elővett egy nagyon mély tálat, legalábbis evéshez mélyet, meg egy számára ismeretlen eszközt, aminek nem tudja sem a nevét sem a funkcióját (habverő). Akkor azt gondolta, össze tud dobni magának egy gyors reggelit, de az nehezebbnek bizonyult, mint gondolta. Nem csoda, ha az ember soh életében még csak a konyha közelében sem járt. De minek is, ha eddig kiszolgálták? *
- Hála az Ősöknek, csakhogy itt vagytok! Mindjárt éhen veszek!
* Csillannak fel szürkéi, mikor megpillantja Chiarit és... *
- Őő... mi még szerintem nem találkoztunk?
* Méri végig tetőtől talpig a vörös emberleányt. *
- Zaras vagyok.
* Nyújtja kezét a mellette eltörpülő lánynak, s ha elfogadja, akkor kezet is csókol mindjár, majd Chiari felé fordul, mikor Eghalim elsiet. *
- Mit fogunk enni?
* Meg sem várja a választ, betolakodik a nők birodalmába és lehuppan egy székre, onnan figyeli a sütő-főző hölgyikéket.
Közben a többiek is visszaérkeznek, nekik hangosan köszön, de nem kel fel az üdvözlésükre. *
- Szóval mi a helyzet? Valami friss hír?
* A körbevezető szerepét Eghalim veszi át, mikor visszaindul a konyhába, hogy lezárja a "túrát". Zaras sem rest követni, hiszen már reggel óta üres a gyomra. Emlékszik is rá, hogy reggel elővett egy nagyon mély tálat, legalábbis evéshez mélyet, meg egy számára ismeretlen eszközt, aminek nem tudja sem a nevét sem a funkcióját (habverő). Akkor azt gondolta, össze tud dobni magának egy gyors reggelit, de az nehezebbnek bizonyult, mint gondolta. Nem csoda, ha az ember soh életében még csak a konyha közelében sem járt. De minek is, ha eddig kiszolgálták? *
- Hála az Ősöknek, csakhogy itt vagytok! Mindjárt éhen veszek!
* Csillannak fel szürkéi, mikor megpillantja Chiarit és... *
- Őő... mi még szerintem nem találkoztunk?
* Méri végig tetőtől talpig a vörös emberleányt. *
- Zaras vagyok.
* Nyújtja kezét a mellette eltörpülő lánynak, s ha elfogadja, akkor kezet is csókol mindjár, majd Chiari felé fordul, mikor Eghalim elsiet. *
- Mit fogunk enni?
* Meg sem várja a választ, betolakodik a nők birodalmába és lehuppan egy székre, onnan figyeli a sütő-főző hölgyikéket.
Közben a többiek is visszaérkeznek, nekik hangosan köszön, de nem kel fel az üdvözlésükre. *
- Szóval mi a helyzet? Valami friss hír?
447. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-10-01 07:03:20
Üzenet elküldve: 2015-10-01 07:03:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezők üdvözlése, majd Eghalim és Isurii//
*Természetesen mielőtt mindenki nagyon berohanna a tárt kapukon, Daranel személyesen fogadja őket, minden egyes érkezőt kivétel nélkül. A fogadtatása nem több, mint egy fejhajtás, és egy mosoly az eső áztatta arcon.*
-Üdv!
*Isurii úrnő az, aki pár szóval többet kap.*
-Isurii Thargodar, majd ha bementem beszélnünk kellene. Egy fiatal harcos szeretne csatlakozni az őrségbe.
*Kicsit jobban megázva a kelleténél érkezik be, ügyelve arra, hogy ne legyen csatakos tőle minden, és ne sározza össze a szőnyeget ha egy mód van rá.*
-Na megéheztem. *neveti el magát, Zaras és Eghalim társaságában, mivel hozzájuk lép oda elsőnek. Ha van valami étel, akkor nem rest szedni magának, igazán megérdemli mára, főleg az elhivatottsága és a vakmerősége miatt, hogy zord időjárással harcolva figyelte e területet... talán kicsit őrült mondjuk ki bátran. Mikor Eghalim beszélni kezd az úrnővel, Daranel is gyorsan ott terem, még ha nem is ette még meg az ételt, akkor is odalép, majd folytatja a falatozást később.*
-Mindent megmutattunk neki ahogy mondja, és elég rátermettnek tűnik az őrséghez. Persze még mondtam neki, hogy a vezető beleegyezése szükséges. *mondja, majd kihúzza magát teljes életnagyságában az íjász, és jelentést tesz.*
-A távollétetekben semmi szokatlan nem történt, senki idegen nem tévedt a vidékre, minden rendben ment.
*Persze Eghalim még lehet neki idegen, de ő most más kalap alá tartozik.*
*Természetesen mielőtt mindenki nagyon berohanna a tárt kapukon, Daranel személyesen fogadja őket, minden egyes érkezőt kivétel nélkül. A fogadtatása nem több, mint egy fejhajtás, és egy mosoly az eső áztatta arcon.*
-Üdv!
*Isurii úrnő az, aki pár szóval többet kap.*
-Isurii Thargodar, majd ha bementem beszélnünk kellene. Egy fiatal harcos szeretne csatlakozni az őrségbe.
*Kicsit jobban megázva a kelleténél érkezik be, ügyelve arra, hogy ne legyen csatakos tőle minden, és ne sározza össze a szőnyeget ha egy mód van rá.*
-Na megéheztem. *neveti el magát, Zaras és Eghalim társaságában, mivel hozzájuk lép oda elsőnek. Ha van valami étel, akkor nem rest szedni magának, igazán megérdemli mára, főleg az elhivatottsága és a vakmerősége miatt, hogy zord időjárással harcolva figyelte e területet... talán kicsit őrült mondjuk ki bátran. Mikor Eghalim beszélni kezd az úrnővel, Daranel is gyorsan ott terem, még ha nem is ette még meg az ételt, akkor is odalép, majd folytatja a falatozást később.*
-Mindent megmutattunk neki ahogy mondja, és elég rátermettnek tűnik az őrséghez. Persze még mondtam neki, hogy a vezető beleegyezése szükséges. *mondja, majd kihúzza magát teljes életnagyságában az íjász, és jelentést tesz.*
-A távollétetekben semmi szokatlan nem történt, senki idegen nem tévedt a vidékre, minden rendben ment.
*Persze Eghalim még lehet neki idegen, de ő most más kalap alá tartozik.*
446. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 22:23:29
Üzenet elküldve: 2015-09-30 22:23:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Egy sóhajjal nyugtázza a tényt, miszerint íme, megérkeztek Synmirába. Az íves házból kiszűrődő fényt már távolról lehet látni. Azonban őrség helyett eső fogadja őket első kézből. És nem épp barátságosan. Eireninek nincs éppen ellenvetése az égből zuhogó vízcseppek ellen, főleg azért, mert kifejezetten szereti is a könnyed esőket. A veszettül szakadó elől viszont ő is menekül, mint úgy általában mindenki.
Az esőben odakint megpillantja Isuriit, amint éppen a lovát rendezgeti, s Eghalimot, aki a vezérasszonysággal próbál beszélni valamiről.*
~De rég nem láttam uramat. Egyébként meg: mit keres itt? Tudom, ehhez semmi közöm sincs, de... Tudni szeretném. Ha majd nem zavarom meg a beszélgetését mással és képes lesz elviselni a jelenlétemet, beszélek vele pár szót.~
*Igaz, elvileg Eghalim, a volt erdész barátként szeretett volna rá gondolni, de erre Eireni sohasem volt és valószínűleg nem is lesz képes. Ő mindig is szolgaként tekint magára, akinek kötelező jelleggel kell segítenie urát, azaz Eghalimot. Saját magától várja el, nem pedig más. Úgy gondolja, sokkal tartozik a férfinak, amiért kihúzta őt a nyomor legmélyéről, a halál lassan záruló kapujából. Neki köszönheti, hogy egyáltalán itt lehet, élhet és tanulhat.*
~Hálám kötelez, kötelességem éltet.~
*Sokat gondolkodott ezen. Talán a szolgasors lenne az ő lételeme? Végül is eddigi élete ezt mondja neki. De ez egy olyan kérdés marad számára, amit nem tud ő maga megválaszolni. Ehhez kell egy külső szemlélő.
Belép a házba, ahol azonnali hatállyal leveszi magáról a csizmát. Sáros, agyagos, szóval mocskos. Nem néznének rá jó szemmel, ha végig flangálna a házon ilyen lábbelivel. Egy Isurii, vagy egy tisztaságmániás asszonylélek menten agybajt kapna és rendesen megsorozná Eireni arcát szidalmazó szavakkal, na meg tenyerekkel. Szerinte ezt a jelenetet senki nem akarja látni.*
-Szép estét! *Biccent minden jelenlévő felé.*
~Úgy látom, mindenki étkezni készül. Jobb, ha rendbe teszem magam addigra.~
*Azzal minden szó nélkül célba veszi saját szobáját, ahol kicsavarja hajából azt a minimális mennyiségű vizet, megtörli. Aztán csizmáját pucolja meg kívülről. Mellényét leveszi, s mondhatni kész is a nagy "készülődés." Még egy utolsó simításként rutin mozdulatokkal feketére keni szemét és lófarokba köti szőke haját. Semmi szükség nincs erre, de ha lehetősége adódik rá, miért ne tenné? Mikor végez, levánszorog a földszintre, ahol a nappaliban elhelyezkedő ülőalkalmatosságokból elfoglal egyet. Az ülés kifejezetten jól esik neki az egész napos munka és kolbászolás után, szóval nem mozdul onnan egyhamar, hacsak nem szólítja valaki, vagy mondjuk az étek.*
*Egy sóhajjal nyugtázza a tényt, miszerint íme, megérkeztek Synmirába. Az íves házból kiszűrődő fényt már távolról lehet látni. Azonban őrség helyett eső fogadja őket első kézből. És nem épp barátságosan. Eireninek nincs éppen ellenvetése az égből zuhogó vízcseppek ellen, főleg azért, mert kifejezetten szereti is a könnyed esőket. A veszettül szakadó elől viszont ő is menekül, mint úgy általában mindenki.
Az esőben odakint megpillantja Isuriit, amint éppen a lovát rendezgeti, s Eghalimot, aki a vezérasszonysággal próbál beszélni valamiről.*
~De rég nem láttam uramat. Egyébként meg: mit keres itt? Tudom, ehhez semmi közöm sincs, de... Tudni szeretném. Ha majd nem zavarom meg a beszélgetését mással és képes lesz elviselni a jelenlétemet, beszélek vele pár szót.~
*Igaz, elvileg Eghalim, a volt erdész barátként szeretett volna rá gondolni, de erre Eireni sohasem volt és valószínűleg nem is lesz képes. Ő mindig is szolgaként tekint magára, akinek kötelező jelleggel kell segítenie urát, azaz Eghalimot. Saját magától várja el, nem pedig más. Úgy gondolja, sokkal tartozik a férfinak, amiért kihúzta őt a nyomor legmélyéről, a halál lassan záruló kapujából. Neki köszönheti, hogy egyáltalán itt lehet, élhet és tanulhat.*
~Hálám kötelez, kötelességem éltet.~
*Sokat gondolkodott ezen. Talán a szolgasors lenne az ő lételeme? Végül is eddigi élete ezt mondja neki. De ez egy olyan kérdés marad számára, amit nem tud ő maga megválaszolni. Ehhez kell egy külső szemlélő.
Belép a házba, ahol azonnali hatállyal leveszi magáról a csizmát. Sáros, agyagos, szóval mocskos. Nem néznének rá jó szemmel, ha végig flangálna a házon ilyen lábbelivel. Egy Isurii, vagy egy tisztaságmániás asszonylélek menten agybajt kapna és rendesen megsorozná Eireni arcát szidalmazó szavakkal, na meg tenyerekkel. Szerinte ezt a jelenetet senki nem akarja látni.*
-Szép estét! *Biccent minden jelenlévő felé.*
~Úgy látom, mindenki étkezni készül. Jobb, ha rendbe teszem magam addigra.~
*Azzal minden szó nélkül célba veszi saját szobáját, ahol kicsavarja hajából azt a minimális mennyiségű vizet, megtörli. Aztán csizmáját pucolja meg kívülről. Mellényét leveszi, s mondhatni kész is a nagy "készülődés." Még egy utolsó simításként rutin mozdulatokkal feketére keni szemét és lófarokba köti szőke haját. Semmi szükség nincs erre, de ha lehetősége adódik rá, miért ne tenné? Mikor végez, levánszorog a földszintre, ahol a nappaliban elhelyezkedő ülőalkalmatosságokból elfoglal egyet. Az ülés kifejezetten jól esik neki az egész napos munka és kolbászolás után, szóval nem mozdul onnan egyhamar, hacsak nem szólítja valaki, vagy mondjuk az étek.*
445. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 20:09:17
Üzenet elküldve: 2015-09-30 20:09:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii és aki hallja//
*Eghalimban egy furcsa érzés kering. Úgy gondolja, ha a konyhába be tudott férkőzni észrevétlenül két ember, akkor valószínűleg mások is megtehették ugyan ezt. Elkezd gondolkodni. Járatja az agyát. Maga mögül úgy is mozgást hall, ezért megpróbálkozik Isurii úrnő felkutatásával.*
~Csak ha most faképnél hagyom a vacsora készítésével foglalkozó embereket, akkor nem teszek rájuk túl jó benyomást. De ha megérkezett Isurii…~ *Nem gondolkodik többet, inkább elindul felkutatni a klán vezért.*
- Bocsássanak meg hölgyeim egy perc, és itt vagyok. Nagyon fontos elintézni valóm akadt. *Meséli az elf röstelkedve a hallgatóságának. Ezzel a végszóval sarkon is fordul, és a nappaliba siet. Szétnéz, de nem lát senkit.*
~Három esélyes a dolog. Vagy fent van már az emeleten és intézi halaszthatatlan fontos ügyeit, vagy még kint van az udvaron, vagy ami a legrosszabb, meg se érkezett.~
*Eghalim úgy dönt, megnézi odakint az esőben. A bejárati ajtóhoz szalad és kilép rajta. Körbejáratja a tekintetét a portán. Legnagyobb örömére meglátja a lovával bíbelődő nőt. Örömében és izgatottságában megfeledkezik mindenféle illemszabályról, és hangosan üdvözli a várva várt klán vezért.*
- Hahó! Isurii úrnő! Csak hogy megtértetek. *Mikor odaér a nőhöz, szemtől szembe vele, összeszedi a gondolatait, majd beszélni kezd a jövőjéről.* -Daranel és Zaras körbevezetett mind a házban, mind az udvarban. Nagyjából bejártunk és megnéztünk mindent. Most rá szeretnék térni a jövőmre. Képezhetem az Ezüstszilánk Szövetség kötelékét?
*Eghalim feszülten várja a választ.*
*Eghalimban egy furcsa érzés kering. Úgy gondolja, ha a konyhába be tudott férkőzni észrevétlenül két ember, akkor valószínűleg mások is megtehették ugyan ezt. Elkezd gondolkodni. Járatja az agyát. Maga mögül úgy is mozgást hall, ezért megpróbálkozik Isurii úrnő felkutatásával.*
~Csak ha most faképnél hagyom a vacsora készítésével foglalkozó embereket, akkor nem teszek rájuk túl jó benyomást. De ha megérkezett Isurii…~ *Nem gondolkodik többet, inkább elindul felkutatni a klán vezért.*
- Bocsássanak meg hölgyeim egy perc, és itt vagyok. Nagyon fontos elintézni valóm akadt. *Meséli az elf röstelkedve a hallgatóságának. Ezzel a végszóval sarkon is fordul, és a nappaliba siet. Szétnéz, de nem lát senkit.*
~Három esélyes a dolog. Vagy fent van már az emeleten és intézi halaszthatatlan fontos ügyeit, vagy még kint van az udvaron, vagy ami a legrosszabb, meg se érkezett.~
*Eghalim úgy dönt, megnézi odakint az esőben. A bejárati ajtóhoz szalad és kilép rajta. Körbejáratja a tekintetét a portán. Legnagyobb örömére meglátja a lovával bíbelődő nőt. Örömében és izgatottságában megfeledkezik mindenféle illemszabályról, és hangosan üdvözli a várva várt klán vezért.*
- Hahó! Isurii úrnő! Csak hogy megtértetek. *Mikor odaér a nőhöz, szemtől szembe vele, összeszedi a gondolatait, majd beszélni kezd a jövőjéről.* -Daranel és Zaras körbevezetett mind a házban, mind az udvarban. Nagyjából bejártunk és megnéztünk mindent. Most rá szeretnék térni a jövőmre. Képezhetem az Ezüstszilánk Szövetség kötelékét?
*Eghalim feszülten várja a választ.*
444. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 19:36:15
Üzenet elküldve: 2015-09-30 19:36:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
*A kis csoportot maga előtt hajtva előbb utóbb ő is megérkezik. Fáradtan, nyűgösen, de megérkezik.
Lovát elrendezi, sokáig szöszmötöl vele, így ha valaki szeretne vele szót váltani, ez alkalmas pillanat. Eghalimnak is tud bólintani, Zarast is megkérdezheti a hogyan tovább-ról, talán Worenth is visszaért már. Nagyon hiányzik neki.
Megpaskolja a deres paripa nyakát. Ő is öregszik, ő is fárad...
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokon merengve hajtja ki a mezőre, közben nagyokat sóhajtozik. Ő maga is a konyha felé orientálódik, hátha talál ott valamit Chiari finomságai közül.*
Lovát elrendezi, sokáig szöszmötöl vele, így ha valaki szeretne vele szót váltani, ez alkalmas pillanat. Eghalimnak is tud bólintani, Zarast is megkérdezheti a hogyan tovább-ról, talán Worenth is visszaért már. Nagyon hiányzik neki.
Megpaskolja a deres paripa nyakát. Ő is öregszik, ő is fárad...
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokon merengve hajtja ki a mezőre, közben nagyokat sóhajtozik. Ő maga is a konyha felé orientálódik, hátha talál ott valamit Chiari finomságai közül.*
443. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 18:36:47
Üzenet elküldve: 2015-09-30 18:36:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Otthon, édes otthon//
* Ess már nagyon szeretett volna haza érni, igaz, ő is, mert már éhes is, meg fázik is kicsit. Szóval megszaporázza ő is a lépteit és közben arra gondol, hogy most már itt az ideje cipőt húzni. Tartja a lépést Ess mellett és azért figyeli, hogy mikor botlik el, de szerencsére megússzák sérülések nélkül. Eirenit is figyeli, de úgy tűnik vele nincs gond. Legalábbis nem annyi. Végül aztán csak hazaérnek végre. Taitos is haza ért szerencsésen. *
- Üdv, üdv! Megjöttünk végre. Valami melegebb ruhát én is magamra kapok, meg most már cipőt is, mert így mezítláb lefagyok. Aztán együnk!
* Be is masírozik a házba, fel a szobájába, hogy összébb szedje magát, na meg hogy megmossa rendesen a kezét. *
* Ess már nagyon szeretett volna haza érni, igaz, ő is, mert már éhes is, meg fázik is kicsit. Szóval megszaporázza ő is a lépteit és közben arra gondol, hogy most már itt az ideje cipőt húzni. Tartja a lépést Ess mellett és azért figyeli, hogy mikor botlik el, de szerencsére megússzák sérülések nélkül. Eirenit is figyeli, de úgy tűnik vele nincs gond. Legalábbis nem annyi. Végül aztán csak hazaérnek végre. Taitos is haza ért szerencsésen. *
- Üdv, üdv! Megjöttünk végre. Valami melegebb ruhát én is magamra kapok, meg most már cipőt is, mert így mezítláb lefagyok. Aztán együnk!
* Be is masírozik a házba, fel a szobájába, hogy összébb szedje magát, na meg hogy megmossa rendesen a kezét. *
442. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 17:40:16
Üzenet elküldve: 2015-09-30 17:40:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Taitos a fázós esős estében úgy dönt, hogy szerzett magányában az őrségnek tanácsolgatást holnapra hagyja, és elmegy aludni. Ugyanolyan borús reggelre kel. Lóg az eső lába.
A délelőttöt a szokásos dolgokkal tölti, meditál, és másolatokat készít az iratokról, aztán elküldi Ragront enni. Ekkor találkozik az ajtóban a kis csapat elején befutó Essel, akit boldogan üdvözöl.*
-Szép napot!
*Villant rá egy mosolyt, aztán nézi, ahogy fázik nagyban éppen.*
-Szaladj fel a szobádba valami meleg ruháért, aztán gyere ki az ajtó elé, szerzünk enni. Kint várlak.
*Biccent fejével az ajtó felé.*
-A világért sem szeretném, hogy éhen halj.
*Taitos a fázós esős estében úgy dönt, hogy szerzett magányában az őrségnek tanácsolgatást holnapra hagyja, és elmegy aludni. Ugyanolyan borús reggelre kel. Lóg az eső lába.
A délelőttöt a szokásos dolgokkal tölti, meditál, és másolatokat készít az iratokról, aztán elküldi Ragront enni. Ekkor találkozik az ajtóban a kis csapat elején befutó Essel, akit boldogan üdvözöl.*
-Szép napot!
*Villant rá egy mosolyt, aztán nézi, ahogy fázik nagyban éppen.*
-Szaladj fel a szobádba valami meleg ruháért, aztán gyere ki az ajtó elé, szerzünk enni. Kint várlak.
*Biccent fejével az ajtó felé.*
-A világért sem szeretném, hogy éhen halj.
441. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-30 17:28:24
Üzenet elküldve: 2015-09-30 17:28:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Otthon, édes otthon//
*Essfyhnek hosszúnak tűnik az út, amit Synmiráig kell megtennie, pedig nem telik bele olyan sok időbe, hogy a fák között feltűnjön az épület. Bizonyára csak a fokozott figyelem miatt tűnik hosszadalmasnak a séta. De Essnek még az odafigyelés ellenére is sikerül egyszer-kétszer megbotlania. Nem is csoda, hogyha felragyog az arca Synmira láttán. Menet közben változóan volt a kis csapat elején és végén is, de most már végérvényesen előre rohan rettegve a kint tátongó éjszakai sötéttől és beront a házban lévő kellemes fénybe és melegségbe.*
- Megjöttünk!
*Jegyzi meg gyorsan, fél-hangosan, ha lát valakit a közelben. Aztán tűnik fel neki Taitos, aki úgy tűnik nem rég érkezhetett meg. Kedves és széles mosolyt villant rá, miközben kezeivel karjait dörzsöli és próbálja felmelegíteni magát.*
- Merre jártál?
*Kérdezi kíváncsian. Végül kicsit bele is szimatol a levegőbe és érzi, hogy valahonnan étel illat száll feléjük.*
- Egész nap nem ettem.
*Jegyzi meg barátságosan Taitosnak, kicsit bátortalanul. Elgondolkozik, hogy vajon ki készítheti a vacsorát és hogy ő is kap-e belőle. *
*Essfyhnek hosszúnak tűnik az út, amit Synmiráig kell megtennie, pedig nem telik bele olyan sok időbe, hogy a fák között feltűnjön az épület. Bizonyára csak a fokozott figyelem miatt tűnik hosszadalmasnak a séta. De Essnek még az odafigyelés ellenére is sikerül egyszer-kétszer megbotlania. Nem is csoda, hogyha felragyog az arca Synmira láttán. Menet közben változóan volt a kis csapat elején és végén is, de most már végérvényesen előre rohan rettegve a kint tátongó éjszakai sötéttől és beront a házban lévő kellemes fénybe és melegségbe.*
- Megjöttünk!
*Jegyzi meg gyorsan, fél-hangosan, ha lát valakit a közelben. Aztán tűnik fel neki Taitos, aki úgy tűnik nem rég érkezhetett meg. Kedves és széles mosolyt villant rá, miközben kezeivel karjait dörzsöli és próbálja felmelegíteni magát.*
- Merre jártál?
*Kérdezi kíváncsian. Végül kicsit bele is szimatol a levegőbe és érzi, hogy valahonnan étel illat száll feléjük.*
- Egész nap nem ettem.
*Jegyzi meg barátságosan Taitosnak, kicsit bátortalanul. Elgondolkozik, hogy vajon ki készítheti a vacsorát és hogy ő is kap-e belőle. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519