Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-29 19:57:51
Üzenet elküldve: 2015-09-29 19:57:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Zaras és a Szakácsok//
*Eghalim meglepődik Daranel, balgának tűnő cselekedetén. Nem érti, miért megy ki az esőbe. Csak megázik, megfázik, és ezzel nem tudja teljesíteni a rá kiszabott feladatokat.* ~Ezek szerint nagyon elhivatott és megbízható. Dicséretes. Legalább valaki őrködik. Mert én biztosan nem mennék ki a szakadó esőbe. Bár ha itt fogok maradni, akkor, muszáj leszek esőben is őrizni a portát, ha szolgálatban leszek.~
*Eghalim szófogadóan elindul Zaras irányába. Követi a hivatásos körbevezetőt. Őszinte figyelemmel csodálja meg a konyhát. Kiskorában szeretett a konyhában lenni. Nem azért mert szeretett főzni, sokkal inkább mert ott olyan jó illatok terjengtek. Ezek az illatok mindig is jó hangulatot varázsoltak és varázsolnak Eghalim szívébe.*
-A főzést akkor rábízzuk a nagyokra. *Viccelődik az elf és elmosolyodik.* - Így, hogy megkérdezted, eléggé éhes vagyok. Régen ettem már egy kiadósat. Levest és sültet finom desszerttel. *Egy pillanata megszeppen.* - Ugye itt nem élnek zöldségen az emberek? Mert ez egy igen fontos kérdés. Én aktív húsevő vagyok. *Mondja ezt kissé viccesen is meg komolyan is. Ezután a következő helység felé indulnak. Eghalim alaposan megszemléli a soron következő állomást. Az illemhely nem tesz benne mély benyomást. Nem túl előkelő, de a céloknak tökéletesen megfelel. Az elf bólint egyet a tudomásul vétele jeleként. Majd tovább mennek. Eghalim szíve hevesen kalapál. Nagyon izgatott. Minél feljebb érnek a lépcsőn annál jobban ver.*
- Igen, maradni szeretnék. Alig várom, hogy beköltözzek az egyik szobába.
~Szerintem nagyon is jó leszek én ebbe az Ezüstszilánk Szövetségbe. Én is elhívatott vagyok, mint Daranel. És a hozzánk hasonló embereket szeretik a szervezetekben.~
*Eghalimban a könyvtár nem tesz mély benyomást. Szeret olvasni, de nem az a kedvenc időtöltése. Sohasem volt az. Gyorsan körbetekint benne és folytatják körútjukat Zarassal.*
- Szerinted én már ma kapok majd enni? *Eghalim is meglepődik a kérdése értelmetlenségén. Nem tudja, hogyan kérdezhetett ilyen butaságot.*
~Miért ne kapnék? Gyakorlatilag tag vagyok.~
*Ekkor Eghalimnak ötlete támad. Gyorsan átgondolja, hogy értelmes-e. Majd hangosan felteszi.*
- Nézzük meg nem jött-e valaki a konyhába az óta. Mintha hangokat hallanék onnan.
*Ezennel elindul az íjász, ellentmondást nem tűrve és reméli, hogy Zarasz követi. Mikor odaér a konyhához, halja, hogy vannak benne. Elgondolkodik az elf valami hatásos belépőn. A másodperc tört része alatt mérlegel és elvet köszöntéseket. Végül dönt.*
- Hahó! Hogy áll az étek hölgyeim? *Mikor Eghalim belép a konyhába, látja a buzgólkodó szakácshölgyeket. Sejtette, ha tényleg szakácsok szabadultak a konyhába azok csak nők lehetnek.*
*Eghalim meglepődik Daranel, balgának tűnő cselekedetén. Nem érti, miért megy ki az esőbe. Csak megázik, megfázik, és ezzel nem tudja teljesíteni a rá kiszabott feladatokat.* ~Ezek szerint nagyon elhivatott és megbízható. Dicséretes. Legalább valaki őrködik. Mert én biztosan nem mennék ki a szakadó esőbe. Bár ha itt fogok maradni, akkor, muszáj leszek esőben is őrizni a portát, ha szolgálatban leszek.~
*Eghalim szófogadóan elindul Zaras irányába. Követi a hivatásos körbevezetőt. Őszinte figyelemmel csodálja meg a konyhát. Kiskorában szeretett a konyhában lenni. Nem azért mert szeretett főzni, sokkal inkább mert ott olyan jó illatok terjengtek. Ezek az illatok mindig is jó hangulatot varázsoltak és varázsolnak Eghalim szívébe.*
-A főzést akkor rábízzuk a nagyokra. *Viccelődik az elf és elmosolyodik.* - Így, hogy megkérdezted, eléggé éhes vagyok. Régen ettem már egy kiadósat. Levest és sültet finom desszerttel. *Egy pillanata megszeppen.* - Ugye itt nem élnek zöldségen az emberek? Mert ez egy igen fontos kérdés. Én aktív húsevő vagyok. *Mondja ezt kissé viccesen is meg komolyan is. Ezután a következő helység felé indulnak. Eghalim alaposan megszemléli a soron következő állomást. Az illemhely nem tesz benne mély benyomást. Nem túl előkelő, de a céloknak tökéletesen megfelel. Az elf bólint egyet a tudomásul vétele jeleként. Majd tovább mennek. Eghalim szíve hevesen kalapál. Nagyon izgatott. Minél feljebb érnek a lépcsőn annál jobban ver.*
- Igen, maradni szeretnék. Alig várom, hogy beköltözzek az egyik szobába.
~Szerintem nagyon is jó leszek én ebbe az Ezüstszilánk Szövetségbe. Én is elhívatott vagyok, mint Daranel. És a hozzánk hasonló embereket szeretik a szervezetekben.~
*Eghalimban a könyvtár nem tesz mély benyomást. Szeret olvasni, de nem az a kedvenc időtöltése. Sohasem volt az. Gyorsan körbetekint benne és folytatják körútjukat Zarassal.*
- Szerinted én már ma kapok majd enni? *Eghalim is meglepődik a kérdése értelmetlenségén. Nem tudja, hogyan kérdezhetett ilyen butaságot.*
~Miért ne kapnék? Gyakorlatilag tag vagyok.~
*Ekkor Eghalimnak ötlete támad. Gyorsan átgondolja, hogy értelmes-e. Majd hangosan felteszi.*
- Nézzük meg nem jött-e valaki a konyhába az óta. Mintha hangokat hallanék onnan.
*Ezennel elindul az íjász, ellentmondást nem tűrve és reméli, hogy Zarasz követi. Mikor odaér a konyhához, halja, hogy vannak benne. Elgondolkodik az elf valami hatásos belépőn. A másodperc tört része alatt mérlegel és elvet köszöntéseket. Végül dönt.*
- Hahó! Hogy áll az étek hölgyeim? *Mikor Eghalim belép a konyhába, látja a buzgólkodó szakácshölgyeket. Sejtette, ha tényleg szakácsok szabadultak a konyhába azok csak nők lehetnek.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-29 18:35:10
Üzenet elküldve: 2015-09-29 18:35:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Visszatérés - Chiari és Ythala//
* Elfáradtak mindketten, de készülniük kell vacsorával, addigra a többiek is haza érnek, mire elkészülnek. A lovak ellátása után a konyhába indulnak. *
- Nekem az is nagy segítség, ha ezt-azt meghámozol.
* Előszedegeti a kamrából, ami kellhet nekik a főzéshez. Krumplit, répát, borsót és egy fej hagymát. Füstölt húst, kevéske szalonnát. *
- A krumplit és a hagymát pucold meg és kockázd fel őket. Mehet is ebbe az agyagedénybe.
* Veszi elő a nagyobb tálra hajazó edényt, aminek fedője is van. A füstölt húsról levágja a bőrt, a húst magát felkockázza, de mindkettő megy az edénybe majd a krumpli és hagyma mellé. A borsót is hozzá önti, a répát gyorsan megpucolja és felcsíkozva teszi a tálba. Némi őrölt paprikával és borssal meghinti, egy kis rozmaring rá és víz. Be is tolja az edényt a tűz fölé, hogy a vízben összefőjenek a zöldségek a hússal együtt, majd kicsit süljenek is. *
- Ühm, mit gondolsz, süssünk egy kis reszelt almás sütit? Kikeverem a tésztát, te pedig lereszelsz néhány almát, a kettőt összekeverem és mehet is a tepsibe. Mit szólsz, belevágjunk?
* Elfáradtak mindketten, de készülniük kell vacsorával, addigra a többiek is haza érnek, mire elkészülnek. A lovak ellátása után a konyhába indulnak. *
- Nekem az is nagy segítség, ha ezt-azt meghámozol.
* Előszedegeti a kamrából, ami kellhet nekik a főzéshez. Krumplit, répát, borsót és egy fej hagymát. Füstölt húst, kevéske szalonnát. *
- A krumplit és a hagymát pucold meg és kockázd fel őket. Mehet is ebbe az agyagedénybe.
* Veszi elő a nagyobb tálra hajazó edényt, aminek fedője is van. A füstölt húsról levágja a bőrt, a húst magát felkockázza, de mindkettő megy az edénybe majd a krumpli és hagyma mellé. A borsót is hozzá önti, a répát gyorsan megpucolja és felcsíkozva teszi a tálba. Némi őrölt paprikával és borssal meghinti, egy kis rozmaring rá és víz. Be is tolja az edényt a tűz fölé, hogy a vízben összefőjenek a zöldségek a hússal együtt, majd kicsit süljenek is. *
- Ühm, mit gondolsz, süssünk egy kis reszelt almás sütit? Kikeverem a tésztát, te pedig lereszelsz néhány almát, a kettőt összekeverem és mehet is a tepsibe. Mit szólsz, belevágjunk?
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-28 20:12:00
Üzenet elküldve: 2015-09-28 20:12:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//A három telekőr//
- Akkor ez eldöntetett.
* Pillant Daranelre, majd int Eghalimnak, hogy kövesse, s akkor lassú, de hosszú léptekkel elindul a körbevezetés. *
- Ez itt a nőneműek területe.
* Mutat körbe a konyhában. *
- Azt inkább ne tőlem kérdezd, hogy mit, hol találsz, mert fogalmam sincs hogy mi micsoda. Viszont lassan rám férne egy alapos étkezés. Gondolom rád is.
* Azzal indul tovább. Léptei hangosan koppannak a fán, ahogy az esőcseppek odakint a tetőn. *
- Ezen nem sok magyarázni való van.
* Mutat az illemhely(ek?) irányába. A nappalit ugye nem kellett bemutatni, hiszen onnan indultak az imént,ezért fel is megy az emeletre. A lépcsők után a lakószobák ajtajai tárulnak a két fegyveres elé. *
- Ez itt a lakrész. Ha nálunk maradsz, az egyik üres szoba a tiéd lesz.
* Egy pillanatra elgondolkodik, majd bocsánatkérő mosolyt villant Eghalimra. *
- Tudom, hogy ismernem kéne, hisz itt élek, meg hát amúgy is, de máig azt sem tudtam, hogy van könyvtár. Valahol itt kell lennie annak is. Illetve a mester intézőjének is van egy dolgozószobája odalent a baloldalon van. Azt hiszem nagyjából ennyi.
* A kis túra így is vagy öt-hat percig tartott, és most dogalma sincs, hogy mit is mondhatna még. *
- Hát, remélem egy konyhával kompatibilis személy hamarosan megérkezik, mert éhen veszek. Meg szerintem Daranelnek is kéne szólni, hogy jöjjön be. Minek ázik egyáltalán odakint? Ha jön valaki, úgy is bekopog. Meg majd figyelünk az ablakból.
* Ő legalábbis nyomós ok nélkül nem áztatná el magát. *
- Akkor ez eldöntetett.
* Pillant Daranelre, majd int Eghalimnak, hogy kövesse, s akkor lassú, de hosszú léptekkel elindul a körbevezetés. *
- Ez itt a nőneműek területe.
* Mutat körbe a konyhában. *
- Azt inkább ne tőlem kérdezd, hogy mit, hol találsz, mert fogalmam sincs hogy mi micsoda. Viszont lassan rám férne egy alapos étkezés. Gondolom rád is.
* Azzal indul tovább. Léptei hangosan koppannak a fán, ahogy az esőcseppek odakint a tetőn. *
- Ezen nem sok magyarázni való van.
* Mutat az illemhely(ek?) irányába. A nappalit ugye nem kellett bemutatni, hiszen onnan indultak az imént,ezért fel is megy az emeletre. A lépcsők után a lakószobák ajtajai tárulnak a két fegyveres elé. *
- Ez itt a lakrész. Ha nálunk maradsz, az egyik üres szoba a tiéd lesz.
* Egy pillanatra elgondolkodik, majd bocsánatkérő mosolyt villant Eghalimra. *
- Tudom, hogy ismernem kéne, hisz itt élek, meg hát amúgy is, de máig azt sem tudtam, hogy van könyvtár. Valahol itt kell lennie annak is. Illetve a mester intézőjének is van egy dolgozószobája odalent a baloldalon van. Azt hiszem nagyjából ennyi.
* A kis túra így is vagy öt-hat percig tartott, és most dogalma sincs, hogy mit is mondhatna még. *
- Hát, remélem egy konyhával kompatibilis személy hamarosan megérkezik, mert éhen veszek. Meg szerintem Daranelnek is kéne szólni, hogy jöjjön be. Minek ázik egyáltalán odakint? Ha jön valaki, úgy is bekopog. Meg majd figyelünk az ablakból.
* Ő legalábbis nyomós ok nélkül nem áztatná el magát. *
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-28 14:36:54
Üzenet elküldve: 2015-09-28 14:36:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//A Három Telekőr//
*Valóban kicsit talán értelmetlenül tette fel a kérdést, mert ő arra volt kíváncsi, hogy most honnan pottyant elő Zaras, és merre járt, nem az érdekelte, hogy mely vidékről került ide, de legalább ezt is megtudja, így csak okosan bólogat.*
-Mindannyian messziről jöttünk hát. *mosolyodik el az íjász.* -Azt gyanítom igazad van, jobb lesz ha bemegyünk. *int újdonsült társuknak is, hogy bizony fáradjon ő is beljebb, ha nem szeretne bőrig ázni.*
-Nem szükséges, bejártam már a házat és az udvart is, viszont Eghalim barátunk még nem ismeri a járást. Megteszed Zaras, hogy körbevezeted, és megmutatod neki a házat, szobákat meg amiket kell. Én az udvart már megmutattam. Én magam részéről jobb lesz, ha kimegyek vissza, és meghúzódok egy terebélyes fa alatt, ahonnan belátom a helyszínt. Nehogy már egy kis eső miatt ne legyen valaki szolgálatban nem igaz? *neveti el magát, majd holmijai közül előszedi a bőrsisakját, és a fejére húzza. Általában csak harckor veszi fel, de most az eső ellen tökéletes lesz, mivel lepereg róla a víz, így nem fog megázni a feje.*
-Ha valami gond van majd jelzek, de reméljük minden rendben lesz. Később bejövök majd. *int búcsút, mire újra találkoznak reméli, hogy Eghalim Zaras jóvoltából már otthonosabban fog mozogni a házban mint most. Odakint nem nehéz terebélyes fát találni, lényegében csak azok vannak. Meghúzódik hát az egyik aljában, enyhén nekitámaszkodva a törzsnek, úgy, hogy ne nagyon érje az eső, ami nem is akar alábbhagyni, és onnan figyel minden mozgást, neszt.*
*Valóban kicsit talán értelmetlenül tette fel a kérdést, mert ő arra volt kíváncsi, hogy most honnan pottyant elő Zaras, és merre járt, nem az érdekelte, hogy mely vidékről került ide, de legalább ezt is megtudja, így csak okosan bólogat.*
-Mindannyian messziről jöttünk hát. *mosolyodik el az íjász.* -Azt gyanítom igazad van, jobb lesz ha bemegyünk. *int újdonsült társuknak is, hogy bizony fáradjon ő is beljebb, ha nem szeretne bőrig ázni.*
-Nem szükséges, bejártam már a házat és az udvart is, viszont Eghalim barátunk még nem ismeri a járást. Megteszed Zaras, hogy körbevezeted, és megmutatod neki a házat, szobákat meg amiket kell. Én az udvart már megmutattam. Én magam részéről jobb lesz, ha kimegyek vissza, és meghúzódok egy terebélyes fa alatt, ahonnan belátom a helyszínt. Nehogy már egy kis eső miatt ne legyen valaki szolgálatban nem igaz? *neveti el magát, majd holmijai közül előszedi a bőrsisakját, és a fejére húzza. Általában csak harckor veszi fel, de most az eső ellen tökéletes lesz, mivel lepereg róla a víz, így nem fog megázni a feje.*
-Ha valami gond van majd jelzek, de reméljük minden rendben lesz. Később bejövök majd. *int búcsút, mire újra találkoznak reméli, hogy Eghalim Zaras jóvoltából már otthonosabban fog mozogni a házban mint most. Odakint nem nehéz terebélyes fát találni, lényegében csak azok vannak. Meghúzódik hát az egyik aljában, enyhén nekitámaszkodva a törzsnek, úgy, hogy ne nagyon érje az eső, ami nem is akar alábbhagyni, és onnan figyel minden mozgást, neszt.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-27 20:15:16
Üzenet elküldve: 2015-09-27 20:15:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Úton az esőben//
-Nos, felajánlasz valamit, alkudozunk, megbeszéljük a mesteremmel, és kialakul valami. Legtöbbször arany, vagy szolgálat szokott lenni ez.
*Magyarázza a dolgok rendjét.*
-De lehet újabb tudás is, vagy amit csak el tudsz képzelni.
*Persze nem tudja, hogy a lány éppen az őt leteperő Taitost képzeli el, de azért a lehordó testtartás láttán kineveti a szemérmeskedő lányt. Neki nem számít, hogy ki az apja. Leginkább az embert látja.
Odakint mikor a lány karja után kap hagyja magát, bár a bot koppan picit.*
-Mert ez a neve, és próbálom megnevelni, hogy ne egyen lovat. De köszönöm aggodalmát kisasszony.
*Ezzel lerázza és megragadja a lány karját. Odaviszi a kocsihoz, aztán elköszön.*
-Bocsásson meg a lóért, és szép napot kisasszony! Csak vigyázzon nehogy szebb köpenyem legyen itthon.
*Kacsint rá, aztán hazalépdel oldalán Ragronnal, és beesik a házba, ahol a csöpögő ezüst köpenyt egy mozdulattal elintézi.*
-Nos, felajánlasz valamit, alkudozunk, megbeszéljük a mesteremmel, és kialakul valami. Legtöbbször arany, vagy szolgálat szokott lenni ez.
*Magyarázza a dolgok rendjét.*
-De lehet újabb tudás is, vagy amit csak el tudsz képzelni.
*Persze nem tudja, hogy a lány éppen az őt leteperő Taitost képzeli el, de azért a lehordó testtartás láttán kineveti a szemérmeskedő lányt. Neki nem számít, hogy ki az apja. Leginkább az embert látja.
Odakint mikor a lány karja után kap hagyja magát, bár a bot koppan picit.*
-Mert ez a neve, és próbálom megnevelni, hogy ne egyen lovat. De köszönöm aggodalmát kisasszony.
*Ezzel lerázza és megragadja a lány karját. Odaviszi a kocsihoz, aztán elköszön.*
-Bocsásson meg a lóért, és szép napot kisasszony! Csak vigyázzon nehogy szebb köpenyem legyen itthon.
*Kacsint rá, aztán hazalépdel oldalán Ragronnal, és beesik a házba, ahol a csöpögő ezüst köpenyt egy mozdulattal elintézi.*
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-27 19:53:03
Üzenet elküldve: 2015-09-27 19:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felső folyosó//
*Apollia örül, hogy segíthet, noha ez teljesen új dolog neki, általában ez nem így szokott kinézni. Őt körbeugrálják a cselédek, persze csak ha szüksége van rá. Ha van benne elég energia, sokkal szívesebben jár el egyedül. De ez a hely is teljesen új neki, bizonyára senki sem fogja kiszolgálni, amiért azt mondja, hogy egy közeli nemesi család sarja.*
- Remek ötlet.
*Szélesre húzza mosolyát, habár kicsit mérges a wargra és sajnálja a kocsist. De egymaga nem nagyon tudott mit csinálni a lóért, sőt még Taitos és a szolgáló sem.*
- Miféle ellenszolgáltatásért?
*Kérdezi, szemöldök ráncolva. Az első, ami eszébe jut az a családi vagyonból néhány aranytallér. De utána mi tagadás sokkal mocskosabb gondolatok jelennek meg lelki szemei előtt. Erre kicsit ugyan elpirul, de kezeit kihívóan a csípőjére teszi. Vele ne fajtalankodjon senki! Persze az eszébe sem jut, hogy ha ilyesmire kerülne a sor, Taitos lenne fölényben. Nem olyan nehéz elpáholni egy beteges, pálcika lányt.*
- Köszönöm.
*Vidáman teríti a hátára a köpenyt, amit Taitostól kapott, észre sem veszi a fiú köpenyét, csak akkor, amikor az már rajta van. Összehúzz a a szemöldökeit a hirtelen látványon, de nem mond semmit. Inkább követi őt az esőbe, ahol Taitos elkiáltja magát. Elő is jön az a bizonyos warg, Apollia fel is nyikkan a látványtól, majd enyhe undor ül ki az arcára a vércsík láttán.*
- Hé!
*Kiált fel rémülten, amikor Taitos a vadállat orrára csap. Riadtan ragadja meg a karját, hiszen egy wargot nem szokás csak úgy ütögetni, ki tudja mit fog tenni az illetővel.*
- Miért hívod Ragronnak ezt a dögöt?
*Kérdezi és csak remélni meri, hogy nem bánt meg vele senkit.
Majd ha Taitos megnyugtatja a lányt, válaszokat is ad neki, Apollia elbúcsúzik.*
- Köszönök szépen mindent, de azért azt a lovat sajnálom. Remélem látjuk még egymást. Sőt! Ha majd szeretné visszakapni a köpenyét, tudja hol keressen.
*Egy illedelmes mosollyal hajt fejet, majd sietős lépésekkel távozik. A köpenyt szorosan összehúzza magán. Kicsit morgolódik ezen a helyen, hogy alig tudott meg valamit és nem maradhat tovább. De most már legalább ennyit ismer a világból, az utat is tudja. Talán később visszatérhet majd. Másokat is látott ott. Szívesen ismerkedne meg velük is. Unja már a kimért nemeseket.*
*Apollia örül, hogy segíthet, noha ez teljesen új dolog neki, általában ez nem így szokott kinézni. Őt körbeugrálják a cselédek, persze csak ha szüksége van rá. Ha van benne elég energia, sokkal szívesebben jár el egyedül. De ez a hely is teljesen új neki, bizonyára senki sem fogja kiszolgálni, amiért azt mondja, hogy egy közeli nemesi család sarja.*
- Remek ötlet.
*Szélesre húzza mosolyát, habár kicsit mérges a wargra és sajnálja a kocsist. De egymaga nem nagyon tudott mit csinálni a lóért, sőt még Taitos és a szolgáló sem.*
- Miféle ellenszolgáltatásért?
*Kérdezi, szemöldök ráncolva. Az első, ami eszébe jut az a családi vagyonból néhány aranytallér. De utána mi tagadás sokkal mocskosabb gondolatok jelennek meg lelki szemei előtt. Erre kicsit ugyan elpirul, de kezeit kihívóan a csípőjére teszi. Vele ne fajtalankodjon senki! Persze az eszébe sem jut, hogy ha ilyesmire kerülne a sor, Taitos lenne fölényben. Nem olyan nehéz elpáholni egy beteges, pálcika lányt.*
- Köszönöm.
*Vidáman teríti a hátára a köpenyt, amit Taitostól kapott, észre sem veszi a fiú köpenyét, csak akkor, amikor az már rajta van. Összehúzz a a szemöldökeit a hirtelen látványon, de nem mond semmit. Inkább követi őt az esőbe, ahol Taitos elkiáltja magát. Elő is jön az a bizonyos warg, Apollia fel is nyikkan a látványtól, majd enyhe undor ül ki az arcára a vércsík láttán.*
- Hé!
*Kiált fel rémülten, amikor Taitos a vadállat orrára csap. Riadtan ragadja meg a karját, hiszen egy wargot nem szokás csak úgy ütögetni, ki tudja mit fog tenni az illetővel.*
- Miért hívod Ragronnak ezt a dögöt?
*Kérdezi és csak remélni meri, hogy nem bánt meg vele senkit.
Majd ha Taitos megnyugtatja a lányt, válaszokat is ad neki, Apollia elbúcsúzik.*
- Köszönök szépen mindent, de azért azt a lovat sajnálom. Remélem látjuk még egymást. Sőt! Ha majd szeretné visszakapni a köpenyét, tudja hol keressen.
*Egy illedelmes mosollyal hajt fejet, majd sietős lépésekkel távozik. A köpenyt szorosan összehúzza magán. Kicsit morgolódik ezen a helyen, hogy alig tudott meg valamit és nem maradhat tovább. De most már legalább ennyit ismer a világból, az utat is tudja. Talán később visszatérhet majd. Másokat is látott ott. Szívesen ismerkedne meg velük is. Unja már a kimért nemeseket.*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-27 18:55:04
Üzenet elküldve: 2015-09-27 18:55:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Felső folyosó//
*A munka végeztével a Zöldfülű megköszöni a segítséget, amit igénybe vett, és így gyorsabban is végzett, mint ahogyan tervezte, de azon túl, hogy egy táblázat többet nem árul el.*
-Na akkor, ha a kocsis még nem kapott szívrohamot, akkor keressük meg.
*Javasolja, és mivel az esernyőt csak hírből ismeri egyik köpenyét nyomja Apollia kezébe.*
-Nos, akkor most megmutatok egy zivataros estét az erdőben. De némi ellenszolgáltatásért bevezethetem az előbb említett tudományokba is.
*Magyarázza saját szavait.*
-Na de, menjünk ki.
*Indítványozza, és szerez magának is egy derengő köpenyt, ha nem hibázza el.
Kilép az esőbe, és várja, hogy a kisasszony utolérje. Fejébe húzza köpenyét, és elslattyog a kopogó cseppek alatt a kereszteződésig, ahol a kocsitól távolabb Ragron rágicsálja a ló maradványait. Kérdőn néz Apolliára, hogy most mit tesz a kocsissal.*
-Ragroon!
*Üvölti dühösen a wargnak, aki horkant egyet, és csurgó híg vércsíkot hagyva maga után odakocog Taitoshoz, aki orrbacsapja botjával.*
-Lovakat soha többet!
*Sziszegi neki, aztán Apolliához fordul, hátha búcsúzni akar.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
*A munka végeztével a Zöldfülű megköszöni a segítséget, amit igénybe vett, és így gyorsabban is végzett, mint ahogyan tervezte, de azon túl, hogy egy táblázat többet nem árul el.*
-Na akkor, ha a kocsis még nem kapott szívrohamot, akkor keressük meg.
*Javasolja, és mivel az esernyőt csak hírből ismeri egyik köpenyét nyomja Apollia kezébe.*
-Nos, akkor most megmutatok egy zivataros estét az erdőben. De némi ellenszolgáltatásért bevezethetem az előbb említett tudományokba is.
*Magyarázza saját szavait.*
-Na de, menjünk ki.
*Indítványozza, és szerez magának is egy derengő köpenyt, ha nem hibázza el.
Kilép az esőbe, és várja, hogy a kisasszony utolérje. Fejébe húzza köpenyét, és elslattyog a kopogó cseppek alatt a kereszteződésig, ahol a kocsitól távolabb Ragron rágicsálja a ló maradványait. Kérdőn néz Apolliára, hogy most mit tesz a kocsissal.*
-Ragroon!
*Üvölti dühösen a wargnak, aki horkant egyet, és csurgó híg vércsíkot hagyva maga után odakocog Taitoshoz, aki orrbacsapja botjával.*
-Lovakat soha többet!
*Sziszegi neki, aztán Apolliához fordul, hátha búcsúzni akar.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-26 22:05:57
Üzenet elküldve: 2015-09-26 22:05:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felső folyosó//
*Apollia bele sem kortyol a teájába, még mindig bizalmatlan, ráadásul szorongatni is jól esik a meleg csészét. Azzal a kezeiben megy Taitos után, fel a lépcsőn Közben mindenre mereszti a szemét, körbe-körbe forgolódik, hogy minél többet láthasson a házból. Ahová nem mennek be, de esetleg résnyire nyitva maradt az ajtó, még oda is igyekszik bekukucskálni. S noha nem megy a fiú után be az ismeretlen szobába, a folyosóról utána néz, amennyire csak lehet.*
- Remélem Horhe megvárt ott, ahonnan jöttünk.
*Jegyzi meg, mert más reménye aligha van. De ilyen sötétben, ítéletidőben nem biztos, hogy szívesen sétálgatna. Viszont a felajánlást el kell utasítsa.*
- Köszönöm, de sajnos nem tehetem. Édesapám rettentő mérges lenne, s hogyha ennek a kis kiruccanás hírének is lába kell, akkor nagyon sok ideig még csak a szobámból sem mehetek majd ki.
*Folytatja kicsit szomorkása, bánatos szemeivel a csészében lötyögő teát figyeli, bal kezével a bögre peremén simít végig ujjával, ahogy beszél és gondolkozik a mondottakon.*
- Ez mi?
*Kérdezi érdeklődve, ahogy Taitost figyeli a munkálataival. Ha kap választ, folytatja.*
- Esetleg segíthetek? Szívesen tartom a papírokat.
*Ugyan nincs jó erőben, de ennyit még elbír és ez a minimum. Habár a fiú jön neki egy lóval. A fiú következő kérdésétől kikerekedett szemekkel néz rá.*
- Megijedtem! Önt is féltettem, de nem igazán érdekelte! Meg is kérdeztem, hogy miért nevezte azt a nagy dögöt Ragronnak.
*Kíváncsian néz Taitosra, nem igazán érti a történéseket. Ráadásul a fiú olyan titokzatos e helyet illetően.*
- Nem félek én semmitől! Hát mutassa meg, mire gondol!
*Áll ki bátran, egyenesen és tényleg igazat mond. Az elzárkózottság nem tette őt félénkké, sokkal inkább lett nyitott a világra. Nem is csoda, hogyha zavarja Taitos folytonos célozgatása és titkolózása. *
*Apollia bele sem kortyol a teájába, még mindig bizalmatlan, ráadásul szorongatni is jól esik a meleg csészét. Azzal a kezeiben megy Taitos után, fel a lépcsőn Közben mindenre mereszti a szemét, körbe-körbe forgolódik, hogy minél többet láthasson a házból. Ahová nem mennek be, de esetleg résnyire nyitva maradt az ajtó, még oda is igyekszik bekukucskálni. S noha nem megy a fiú után be az ismeretlen szobába, a folyosóról utána néz, amennyire csak lehet.*
- Remélem Horhe megvárt ott, ahonnan jöttünk.
*Jegyzi meg, mert más reménye aligha van. De ilyen sötétben, ítéletidőben nem biztos, hogy szívesen sétálgatna. Viszont a felajánlást el kell utasítsa.*
- Köszönöm, de sajnos nem tehetem. Édesapám rettentő mérges lenne, s hogyha ennek a kis kiruccanás hírének is lába kell, akkor nagyon sok ideig még csak a szobámból sem mehetek majd ki.
*Folytatja kicsit szomorkása, bánatos szemeivel a csészében lötyögő teát figyeli, bal kezével a bögre peremén simít végig ujjával, ahogy beszél és gondolkozik a mondottakon.*
- Ez mi?
*Kérdezi érdeklődve, ahogy Taitost figyeli a munkálataival. Ha kap választ, folytatja.*
- Esetleg segíthetek? Szívesen tartom a papírokat.
*Ugyan nincs jó erőben, de ennyit még elbír és ez a minimum. Habár a fiú jön neki egy lóval. A fiú következő kérdésétől kikerekedett szemekkel néz rá.*
- Megijedtem! Önt is féltettem, de nem igazán érdekelte! Meg is kérdeztem, hogy miért nevezte azt a nagy dögöt Ragronnak.
*Kíváncsian néz Taitosra, nem igazán érti a történéseket. Ráadásul a fiú olyan titokzatos e helyet illetően.*
- Nem félek én semmitől! Hát mutassa meg, mire gondol!
*Áll ki bátran, egyenesen és tényleg igazat mond. Az elzárkózottság nem tette őt félénkké, sokkal inkább lett nyitott a világra. Nem is csoda, hogyha zavarja Taitos folytonos célozgatása és titkolózása. *
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-26 20:57:42
Üzenet elküldve: 2015-09-26 20:57:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Felső folyosó//
*Taitos még ültében elgondolkodik a dolgokon. Egy ló, még ha lassan is, de ebben a zuhéban mindenképpen kellemesebben tudja hazavinni a kisasszonyt, mint a vándorlás, melyhez Taitos van szokva.*
-Szerintem az az egy ló rendben lesz, nekem nincs sajnos sajátom, de ha gondolja itt meghúzhatja magát éjszakára, és akkor küldünk egy levelet. Kagan Thargodar biztosan szívesen beszélne az édesapjával.
*Mosolyodik el, mikor feláll. Hisz a földek új ura igen-igen szereti, ha tájékozott lehet szomszédairól. Aztán felvezeti a pórul járt leányt az emeletre, és az irodája előtt így szól.*
-Egy pillanat türelmet.
*Egy köteg papírral, és egy székkel tér vissza, és a tetőn kopogó halk ritmus mellett elkezd faliújságot gyártani. Felírja a névsort, és egy heti beosztást csinál két részre osztva a napot. Így a táblázat igazán pofásan mutatja, ha valakinek valami fix dolga van, és ezért még az irodába se kell bemenni. Munka közben csevegni kezd a lánnyal.*
-És mondd Apollia, miért nem ijedtél meg Ragrontól? Fene nagy dög.
*Mondja, és az elmebetegek higgadtságával kérdezősködik. Tudja magáról, hogy az elmúlt pár hét megváltoztatta. Szinte nem emberi lett az értékrendje, de ez így helyes.*
-Mert ha ennyire nem ijedsz meg semmitől, akkor tudnék érdekes dolgokat mutatni.
*Toldja meg sokértelműen, de most a teljesen jóindulatú értelmek egyikére gondol. Lassacskán be is fejezi a táblázatot, és az első pár sort ki is tölti. Ess, illetve Zaras lesz meghívva hozzá másnap délután, egy kis közös gyakorlásra.*
-No, ez meg is volna. Most a tervezés jön.
*Jegyzi meg, és várakozón néz a kisasszonyra. Válaszán sok dolog múlik.*
*Taitos még ültében elgondolkodik a dolgokon. Egy ló, még ha lassan is, de ebben a zuhéban mindenképpen kellemesebben tudja hazavinni a kisasszonyt, mint a vándorlás, melyhez Taitos van szokva.*
-Szerintem az az egy ló rendben lesz, nekem nincs sajnos sajátom, de ha gondolja itt meghúzhatja magát éjszakára, és akkor küldünk egy levelet. Kagan Thargodar biztosan szívesen beszélne az édesapjával.
*Mosolyodik el, mikor feláll. Hisz a földek új ura igen-igen szereti, ha tájékozott lehet szomszédairól. Aztán felvezeti a pórul járt leányt az emeletre, és az irodája előtt így szól.*
-Egy pillanat türelmet.
*Egy köteg papírral, és egy székkel tér vissza, és a tetőn kopogó halk ritmus mellett elkezd faliújságot gyártani. Felírja a névsort, és egy heti beosztást csinál két részre osztva a napot. Így a táblázat igazán pofásan mutatja, ha valakinek valami fix dolga van, és ezért még az irodába se kell bemenni. Munka közben csevegni kezd a lánnyal.*
-És mondd Apollia, miért nem ijedtél meg Ragrontól? Fene nagy dög.
*Mondja, és az elmebetegek higgadtságával kérdezősködik. Tudja magáról, hogy az elmúlt pár hét megváltoztatta. Szinte nem emberi lett az értékrendje, de ez így helyes.*
-Mert ha ennyire nem ijedsz meg semmitől, akkor tudnék érdekes dolgokat mutatni.
*Toldja meg sokértelműen, de most a teljesen jóindulatú értelmek egyikére gondol. Lassacskán be is fejezi a táblázatot, és az első pár sort ki is tölti. Ess, illetve Zaras lesz meghívva hozzá másnap délután, egy kis közös gyakorlásra.*
-No, ez meg is volna. Most a tervezés jön.
*Jegyzi meg, és várakozón néz a kisasszonyra. Válaszán sok dolog múlik.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-26 17:15:53
Üzenet elküldve: 2015-09-26 17:15:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés - Chiari//
*Ha kifulladva nem is, de elég fáradtan érkezik meg az udvarra. Elgémberedett lábakkal kászálódik le a nyeregből, mert hiába, régen lovagolt ennyit.*
- Persze, megyek én is.
*A tiritarka lovacskát némi nehézségek árán vezeti be az istállóba, nagyon türelmetlen már a kicsike. Egy kósza zsákból aztán megkapja a magáét, a beígért egy alma helyett mindjárt kettőt.*
- Na, most boldog vagy, szívecském?
*A póni fülébe motyog, amíg leszerszámozza, átkeféli és átdörzsöli a szőrét. Ezek után még kimerültebbnek érzi magát, de az evés gondolatára összeszedi maradék energiatartalékait és elvigyorodik.*
- Mehetünk. A lényegi főzésbe inkább nem kontárkodom bele, de szívesen segítek minden másban. Remekül tudok például krumplit pucolni.
*Ha kifulladva nem is, de elég fáradtan érkezik meg az udvarra. Elgémberedett lábakkal kászálódik le a nyeregből, mert hiába, régen lovagolt ennyit.*
- Persze, megyek én is.
*A tiritarka lovacskát némi nehézségek árán vezeti be az istállóba, nagyon türelmetlen már a kicsike. Egy kósza zsákból aztán megkapja a magáét, a beígért egy alma helyett mindjárt kettőt.*
- Na, most boldog vagy, szívecském?
*A póni fülébe motyog, amíg leszerszámozza, átkeféli és átdörzsöli a szőrét. Ezek után még kimerültebbnek érzi magát, de az evés gondolatára összeszedi maradék energiatartalékait és elvigyorodik.*
- Mehetünk. A lényegi főzésbe inkább nem kontárkodom bele, de szívesen segítek minden másban. Remekül tudok például krumplit pucolni.
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-26 12:27:17
Üzenet elküldve: 2015-09-26 12:27:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha//
*Lassan elkészül a forrón gőzölgő tea, amit Apollia esetlenül vesz a kezébe. De minden kétséget kizáróan jól esik neki ebben a cudar időben, hogy az ital legalább a kezeit melegíti. Kicsit bizalmatlanul méregeti a bögrében lötyögő löttyöt. Eleinte csak alig észrevehetően próbálja megszagolgatni, hátha az illatából el tudja dönteni milyen hatással lenne a szervezetére. De csak az édes illatot érzi és a párás gőzt, ami egyből kicsapódik a sápadt arcon. Még kicsit vár a kortyolgatással, inkább visszanéz Taitosra.*
- Nem tűnik butaságnak ez a módszer.
*Mondja, ahogy belegondol. Vajon ez alapján neki is menne mások elméjének megismerése? Habár ahhoz biztos több ismerőst kéne szereznie, nem elég az apja és az az egy-két szolgáló, aki a köreikben mozog.*
- Tényleg?
*Apollia elképzelni nem tudja, hogy egy egész kis épület van itt az elme kutatására. De minden bizonnyal sokkal egyszerűbb itt ezt végbe vinni, békés és letisztult a környezet. Életében ő maga aligha egyszer fordult meg a városban, arra is alig emlékszik, de a leírások alapján mindenhol nyüzsögnek a különféle lények. Bizonyára jelentősen belezavarnának a kutatásokba.
A következő bemutatásra még jobban előredől, úgy figyel. A csettintésre érez valamit, de mivel így is minden idegszálával Taitoson csüng, nem jelent túl sokat ez a varázslat. Habár Apollia nem tudhatja, hogy ez mágia volt, csak néhány apró kis érzésből. Bizonyára ha a kisasszony apja nem lenne ennyire ellenszenvese a mágiának, akkor Apollia is ismerné legalább az alapokat.*
- Egyáltalán nem akarok zavarni! Időben haza kéne érnem... Csak azt nem tudom, hogyan fogok hazajutni. Ó jaj!
*A fiú következő bejelentésével eszébe jut újra a halott ló és az úton hagyott tanácstalan kocsis. Apollia teljesen kétségbeesik, még az arcához is kap egyik kezéével. Ötlete sincs, hogyan fog vissza jutni a családi kúriába. Vajon, ha elindul visszafelé az úton, akkor megtalálja még a kocsisát, ahol hagyta? Ráadásul még az eső is esik, neki pedig semmije sincs védekezni ellene. Így hogyha Taitos elindul arra, amerre a dolga van, ő szó nélkül követi, bármi tanácsot várva tőle.*
*Lassan elkészül a forrón gőzölgő tea, amit Apollia esetlenül vesz a kezébe. De minden kétséget kizáróan jól esik neki ebben a cudar időben, hogy az ital legalább a kezeit melegíti. Kicsit bizalmatlanul méregeti a bögrében lötyögő löttyöt. Eleinte csak alig észrevehetően próbálja megszagolgatni, hátha az illatából el tudja dönteni milyen hatással lenne a szervezetére. De csak az édes illatot érzi és a párás gőzt, ami egyből kicsapódik a sápadt arcon. Még kicsit vár a kortyolgatással, inkább visszanéz Taitosra.*
- Nem tűnik butaságnak ez a módszer.
*Mondja, ahogy belegondol. Vajon ez alapján neki is menne mások elméjének megismerése? Habár ahhoz biztos több ismerőst kéne szereznie, nem elég az apja és az az egy-két szolgáló, aki a köreikben mozog.*
- Tényleg?
*Apollia elképzelni nem tudja, hogy egy egész kis épület van itt az elme kutatására. De minden bizonnyal sokkal egyszerűbb itt ezt végbe vinni, békés és letisztult a környezet. Életében ő maga aligha egyszer fordult meg a városban, arra is alig emlékszik, de a leírások alapján mindenhol nyüzsögnek a különféle lények. Bizonyára jelentősen belezavarnának a kutatásokba.
A következő bemutatásra még jobban előredől, úgy figyel. A csettintésre érez valamit, de mivel így is minden idegszálával Taitoson csüng, nem jelent túl sokat ez a varázslat. Habár Apollia nem tudhatja, hogy ez mágia volt, csak néhány apró kis érzésből. Bizonyára ha a kisasszony apja nem lenne ennyire ellenszenvese a mágiának, akkor Apollia is ismerné legalább az alapokat.*
- Egyáltalán nem akarok zavarni! Időben haza kéne érnem... Csak azt nem tudom, hogyan fogok hazajutni. Ó jaj!
*A fiú következő bejelentésével eszébe jut újra a halott ló és az úton hagyott tanácstalan kocsis. Apollia teljesen kétségbeesik, még az arcához is kap egyik kezéével. Ötlete sincs, hogyan fog vissza jutni a családi kúriába. Vajon, ha elindul visszafelé az úton, akkor megtalálja még a kocsisát, ahol hagyta? Ráadásul még az eső is esik, neki pedig semmije sincs védekezni ellene. Így hogyha Taitos elindul arra, amerre a dolga van, ő szó nélkül követi, bármi tanácsot várva tőle.*
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-25 15:04:49
Üzenet elküldve: 2015-09-25 15:04:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*A fiú sikeresen izgatottá tette a lányt. Hagyja hát, hogy megiszogassa a teáját, és így hamarosan Taitos tarthat monológot. Nem fogja minden titkát egyből elárulni, erre figyel. Sőt, a tea után munkába is kell állnia, de addig, sőt, ha a láthatóan nemes kisasszony nem figyelemmániás, akkor közben is beszélgethetnek.*
-Az elmét általánosságban kutatom. A magaméval kezdem persze, de másokét is meg tudom ismerni így.
*Írja körül azt, amit tenni szokott.*
-De aki az elmét kutatja az látni fogja, hogy kapcsolatban van a környezettel. Nos itt én, társaim, és mestereim ezt kutatjuk.
*Mosolyog a lányra, és példát mutat rá neki.*
-Apróságok csak, de fontosak.
*Kicsinyli le a meg nem nevezett mágiát.*
-Például van egy módszer, amivel fel tudom hívni magamra mások figyelmét. Szimpla tudomány csupán, és a kutatások egyik eredménye. Meg is mutatom.
*Csettint egyet, és ennyiben ki is meríti azt, amit elsőre elárul magáról. Iszik. Kiissza a bögrét, és jóízűen nyújtózik egyet. Odakint kopog az eső, így a benti feladatokkal kezdi.*
-Apollia, az a helyzet, hogy lenne pár dolgom, esetleg ha lenne kedve tovább beszélgetni miközben dolgozom. Például tudja, hogy Kagan Thargodar főtanácsos területei mellett lakik. Új változás, de érdemes beszélni a hadúrral, előnyös lehet mindenkinek.
*Veti fel, miközben elindul az emeletre.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
*A fiú sikeresen izgatottá tette a lányt. Hagyja hát, hogy megiszogassa a teáját, és így hamarosan Taitos tarthat monológot. Nem fogja minden titkát egyből elárulni, erre figyel. Sőt, a tea után munkába is kell állnia, de addig, sőt, ha a láthatóan nemes kisasszony nem figyelemmániás, akkor közben is beszélgethetnek.*
-Az elmét általánosságban kutatom. A magaméval kezdem persze, de másokét is meg tudom ismerni így.
*Írja körül azt, amit tenni szokott.*
-De aki az elmét kutatja az látni fogja, hogy kapcsolatban van a környezettel. Nos itt én, társaim, és mestereim ezt kutatjuk.
*Mosolyog a lányra, és példát mutat rá neki.*
-Apróságok csak, de fontosak.
*Kicsinyli le a meg nem nevezett mágiát.*
-Például van egy módszer, amivel fel tudom hívni magamra mások figyelmét. Szimpla tudomány csupán, és a kutatások egyik eredménye. Meg is mutatom.
*Csettint egyet, és ennyiben ki is meríti azt, amit elsőre elárul magáról. Iszik. Kiissza a bögrét, és jóízűen nyújtózik egyet. Odakint kopog az eső, így a benti feladatokkal kezdi.*
-Apollia, az a helyzet, hogy lenne pár dolgom, esetleg ha lenne kedve tovább beszélgetni miközben dolgozom. Például tudja, hogy Kagan Thargodar főtanácsos területei mellett lakik. Új változás, de érdemes beszélni a hadúrral, előnyös lehet mindenkinek.
*Veti fel, miközben elindul az emeletre.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-24 19:01:00
Üzenet elküldve: 2015-09-24 19:01:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Három Telekőr//
*Eghalim jól érzi magát őrtársai körében. Örül egy kis társságnak végre. Ugyanis fiatalkorában nem volt túl sok barátja. Most úgy érzi, hogy akad majd pár, itt az Ezüstszilánk Szövetségnél. Daranel különösen szimpatikus neki. Bár az újonnan idetévedő Zaras sem kelt benne ellenszenvet. Eghalim érdeklődve hallgatja az elf származásáról szóló előadást.*
~Elég szűkszavúra fogta a kolléga. Pedig érdekes, amit mond. Úgy utálom azt, aki felvág valamilyen szokatlan ténnyel magáról, és nem fejti ki utána a mondandóját… Hogy fogok így aludni? ~ *Zsörtölődik magában az íjász. Felpillant az égre és észreveszi a feketéllő eget. Szörnyen el van borulva. Aztán Eghalim magában elkezdi visszakeresni az utolsó emlékét, amikor utoljára látott esőt. Nem is emlékszik a pontos időpontra. Az előállt helyzet igencsak felbosszantja.* ~Nem igaz. Mikor is láttam esőt? Rég lehetett. Igen, megvan. Már vagy egy hónapja nem éreztem hideg, az égből potyogó cseppecskéket az arcomon. Bár, ha jobban belemegyek, akkor nem lenne jó megázni.~ *Gondolkodik magában az elf. Mire gondolatai elérnek ide, a fajtársa Zaras ellentmondást nem tűrően, a klán épület felé veszi az irányt. Eghalim is elindul tehát utána. Közben amerre tud, csak nézelődik. Szemeivel falja Synmira minden egyes szabad szemmel látható kis zugát. Ha legközelebb már egyedül lesz szolgálatban, akkor ne ismeretlen terepen keljen teljesíteni. Persze tüzetesebb vizsgálatra csak egyedül lesz képes. Így, hogy siettetik, erre nem sok esélye van. Beérve az épületbe is csak legelteti a szemeit az épület berendezésén. Mikor megérkezett nem sok ideje volt körbenézni. Ezt most megteheti.*
~Alig várom, hogy valami saját szobát kapjak. Persze előbb Isurii úrnő beleegyezésére is szükség van. Érdekes. Mindig eszembe jut Isurii. Az úrnőzés is számra állt már.~
- Igazság szerint én még nem jártam az épületben. Rám férne egy alapos idegenvezetés. *Mosolyodik bátorítóan Zarasra.*
*Eghalim jól érzi magát őrtársai körében. Örül egy kis társságnak végre. Ugyanis fiatalkorában nem volt túl sok barátja. Most úgy érzi, hogy akad majd pár, itt az Ezüstszilánk Szövetségnél. Daranel különösen szimpatikus neki. Bár az újonnan idetévedő Zaras sem kelt benne ellenszenvet. Eghalim érdeklődve hallgatja az elf származásáról szóló előadást.*
~Elég szűkszavúra fogta a kolléga. Pedig érdekes, amit mond. Úgy utálom azt, aki felvág valamilyen szokatlan ténnyel magáról, és nem fejti ki utána a mondandóját… Hogy fogok így aludni? ~ *Zsörtölődik magában az íjász. Felpillant az égre és észreveszi a feketéllő eget. Szörnyen el van borulva. Aztán Eghalim magában elkezdi visszakeresni az utolsó emlékét, amikor utoljára látott esőt. Nem is emlékszik a pontos időpontra. Az előállt helyzet igencsak felbosszantja.* ~Nem igaz. Mikor is láttam esőt? Rég lehetett. Igen, megvan. Már vagy egy hónapja nem éreztem hideg, az égből potyogó cseppecskéket az arcomon. Bár, ha jobban belemegyek, akkor nem lenne jó megázni.~ *Gondolkodik magában az elf. Mire gondolatai elérnek ide, a fajtársa Zaras ellentmondást nem tűrően, a klán épület felé veszi az irányt. Eghalim is elindul tehát utána. Közben amerre tud, csak nézelődik. Szemeivel falja Synmira minden egyes szabad szemmel látható kis zugát. Ha legközelebb már egyedül lesz szolgálatban, akkor ne ismeretlen terepen keljen teljesíteni. Persze tüzetesebb vizsgálatra csak egyedül lesz képes. Így, hogy siettetik, erre nem sok esélye van. Beérve az épületbe is csak legelteti a szemeit az épület berendezésén. Mikor megérkezett nem sok ideje volt körbenézni. Ezt most megteheti.*
~Alig várom, hogy valami saját szobát kapjak. Persze előbb Isurii úrnő beleegyezésére is szükség van. Érdekes. Mindig eszembe jut Isurii. Az úrnőzés is számra állt már.~
- Igazság szerint én még nem jártam az épületben. Rám férne egy alapos idegenvezetés. *Mosolyodik bátorítóan Zarasra.*
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-24 16:24:30
Üzenet elküldve: 2015-09-24 16:24:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha//
*Apollia kényelmesen helyezkedik el a széken, s a számára oly természetes egyenes háttal ül, térdeit összeszorítva. A szobájában általában sokkal kényelmesebb testhelyzetben ül, de ha társaságban van, fontos az illem. Legalábbis apja ezt tanította neki, hogy vannak bizonyos formalitások, amiket be kell tartani, s már egy mozdulatlan póznak is jelentősége van. Például egy hölgy nem ülhet görbe háttal és szétvetett lábakkal, hiába földig érő szoknya van rajta. Látszik is Apollia elhelyezkedésén, mozgásán, hogy milyen kecses, szinte az elfekre emlékeztet. Az összképet csak az zúzza össze, mikor a társaság tovább néz a mozdulatokon és szemügyre veszi a lány alkatát. Csont és bőr, ami egyáltalán nem csábító, főleg nem a nemesek körében. Ha valaki vékony, az nem eszik eleget, esetleg nincs pénze ételre. Legalábbis erre utalhat a nem egészségesen kerek testalkat, ám Apolloniánál nem az arannyal van a gond. Aki észreveszi a halvány karikákat a szeme alatt és látja, hogy a bőre nem olyan pozsgás és üde, mint a korabeli lányoké szokott lenni, hanem kicsit fakóbb, az sejtheti, hogy nem minden stimmel vele.
Apollia kicsit előre dől, Taitos felé, ahogy a szavait hallgatja. Olyan ritkán van lehetősége idegenekkel beszélgetni, ki is megy a fejéből, hogy hogyan fog hazajutni.*
- Az elmét! *Kiált fel meghökkenten.* És a sajátodét vagy másokét?
*Szemei csillognak, komolyan nézi a fiút, le sem bírja venni róla a tekintetét. Válaszolni sincs ideje a sok hirtelen jövő kérdésre. *
- Igen!
*Szinte kiáltja lelkesen. Teljesen beleéli magát a sok színes és vidám képbe, amit ő és Taitos a szeme elé vetített. *
*Apollia kényelmesen helyezkedik el a széken, s a számára oly természetes egyenes háttal ül, térdeit összeszorítva. A szobájában általában sokkal kényelmesebb testhelyzetben ül, de ha társaságban van, fontos az illem. Legalábbis apja ezt tanította neki, hogy vannak bizonyos formalitások, amiket be kell tartani, s már egy mozdulatlan póznak is jelentősége van. Például egy hölgy nem ülhet görbe háttal és szétvetett lábakkal, hiába földig érő szoknya van rajta. Látszik is Apollia elhelyezkedésén, mozgásán, hogy milyen kecses, szinte az elfekre emlékeztet. Az összképet csak az zúzza össze, mikor a társaság tovább néz a mozdulatokon és szemügyre veszi a lány alkatát. Csont és bőr, ami egyáltalán nem csábító, főleg nem a nemesek körében. Ha valaki vékony, az nem eszik eleget, esetleg nincs pénze ételre. Legalábbis erre utalhat a nem egészségesen kerek testalkat, ám Apolloniánál nem az arannyal van a gond. Aki észreveszi a halvány karikákat a szeme alatt és látja, hogy a bőre nem olyan pozsgás és üde, mint a korabeli lányoké szokott lenni, hanem kicsit fakóbb, az sejtheti, hogy nem minden stimmel vele.
Apollia kicsit előre dől, Taitos felé, ahogy a szavait hallgatja. Olyan ritkán van lehetősége idegenekkel beszélgetni, ki is megy a fejéből, hogy hogyan fog hazajutni.*
- Az elmét! *Kiált fel meghökkenten.* És a sajátodét vagy másokét?
*Szemei csillognak, komolyan nézi a fiút, le sem bírja venni róla a tekintetét. Válaszolni sincs ideje a sok hirtelen jövő kérdésre. *
- Igen!
*Szinte kiáltja lelkesen. Teljesen beleéli magát a sok színes és vidám képbe, amit ő és Taitos a szeme elé vetített. *
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-24 15:53:26
Üzenet elküldve: 2015-09-24 15:53:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*Taitos megemeli szemöldökét, miközben feltűri ruhaujját. Ritkán lát nálánál többet tudó fiatalt, főleg lányban. Meglehetősen tájékozott lehet, ha ennyi mindenről olvasott.*
-Komoly lista. Én magam általánosságokba ártom bele magam. A világ legapróbb törvényeitől haladok a nagyobbak irányába, és az elmét tanulmányozom.
*Feleli Taitos, miközben leforrázza a teafüvet, ami most pár csipet erdei gyógynövényecske. Zsálya zsákszámra virágzik ilyenkor.*
-És Apollia, láttál már deresre fagyott erdőt?
*Kérdezi a lányt, miközben a forró csésze-bögrét átadja neki.*
-És ha láttál olyat, akkor vajon láttál-e falusi esküvőt, vagy a lemenő napot egy szeles éjjelen?
*Fűzi tovább a szép emlékeket.*
-Nos, ha ezeket láttad, akkor érdekel, hogy mit rejtenek ezek a falak, hogy engem, a vándort is idekötnek?
*Huncut mosoly bujkál szája szegletében, és várja a választ.*
*Taitos megemeli szemöldökét, miközben feltűri ruhaujját. Ritkán lát nálánál többet tudó fiatalt, főleg lányban. Meglehetősen tájékozott lehet, ha ennyi mindenről olvasott.*
-Komoly lista. Én magam általánosságokba ártom bele magam. A világ legapróbb törvényeitől haladok a nagyobbak irányába, és az elmét tanulmányozom.
*Feleli Taitos, miközben leforrázza a teafüvet, ami most pár csipet erdei gyógynövényecske. Zsálya zsákszámra virágzik ilyenkor.*
-És Apollia, láttál már deresre fagyott erdőt?
*Kérdezi a lányt, miközben a forró csésze-bögrét átadja neki.*
-És ha láttál olyat, akkor vajon láttál-e falusi esküvőt, vagy a lemenő napot egy szeles éjjelen?
*Fűzi tovább a szép emlékeket.*
-Nos, ha ezeket láttad, akkor érdekel, hogy mit rejtenek ezek a falak, hogy engem, a vándort is idekötnek?
*Huncut mosoly bujkál szája szegletében, és várja a választ.*
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-24 12:16:15
Üzenet elküldve: 2015-09-24 12:16:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//A Három Telekőr//
- Ő, úgy érted, hogy hogy kerültem ide?
* Kérdi egy apró, "bocsánat, de furán beszélsz" mosollyal fűszerezve. Persze az is lehet, hogy ő, aki alig két hónapja tartózkodik a kontinensen, a hülye, de ennek kisebb a valószínűsége. *
- Egy tengeren túli szigetről jöttem úgy két hónapja.
* Jobb az úgy, ha a miértjét nem részletezi.
~ Majd ha rákérdeznek, kitalálok valamit. ~
Aztán felpillant a hirtelen beboruló égre. *
- Ideje lenne bemenni a házba.
* Javasolja összehúzott szemekkel a szürke kardforgató, majd int nekik, hogy kövessék és hosszú, megszaporázott lépteit a ház irányába fordítja. *
- Szerintem pont elkerültük a zuhét.
* Pillant ki az ablakon. A kövér cseppek rendszertelen koppanásában is fel vél fedezni egy harcias ütemet, ami felborzolja idegeit. *
- Gondolom körbevezetni már nem kell titeket.
- Ő, úgy érted, hogy hogy kerültem ide?
* Kérdi egy apró, "bocsánat, de furán beszélsz" mosollyal fűszerezve. Persze az is lehet, hogy ő, aki alig két hónapja tartózkodik a kontinensen, a hülye, de ennek kisebb a valószínűsége. *
- Egy tengeren túli szigetről jöttem úgy két hónapja.
* Jobb az úgy, ha a miértjét nem részletezi.
~ Majd ha rákérdeznek, kitalálok valamit. ~
Aztán felpillant a hirtelen beboruló égre. *
- Ideje lenne bemenni a házba.
* Javasolja összehúzott szemekkel a szürke kardforgató, majd int nekik, hogy kövessék és hosszú, megszaporázott lépteit a ház irányába fordítja. *
- Szerintem pont elkerültük a zuhét.
* Pillant ki az ablakon. A kövér cseppek rendszertelen koppanásában is fel vél fedezni egy harcias ütemet, ami felborzolja idegeit. *
- Gondolom körbevezetni már nem kell titeket.
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-23 20:49:23
Üzenet elküldve: 2015-09-23 20:49:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Konyha//
*Apollia végig követi Taitost a házon, egészen a konyháig. Az ablakon rideg fény szűrődik be, s az esőcseppek máris vadul kopognak rajta. A lány bágyadt mosollyal az arcán hallgatja a záport és nézi is egyben.*
- A szántóföldek környékén.
*Válaszolja csak úgy mellékesen, ha már kérdezték. De közben le sem veszi szemeit az ablakról, csak néhány perc múlva. De akkor újra az üdítő arckifejezése van rajta, s miután kigyönyörködte magát a természeti jelenségben meg tudja szemlélni a konyhát is. Idő közben Taitos tüzet rakott, így kellemes meleg lengi be a szobát, erős kontrasztot alkotva a kint tomboló ítéletidővel.*
- Ó, mindenfélét. Természettudományok, költészet, művészetek, történelem, regények!
*Átszellemülten sorolja a témákat, s nem is jut eszébe minden, amit már olvasott. Más lehetősége úgy sincs megismerni a világot.
A könyvtár szóra felragyognak a szemei, habár már herótja van a könyvektől. Sokkal szívesebben tapasztalná már meg mind azt élőben, amikről eddig csak olvasott. De végülis a könyvek jelentik számára a világot.*
- Igen! Pipacsmezők, szerelem, titokzatos állatok, Arthenior és a többi város!
*Lelkesen sorolja a tudását, ami már belement a kobakjába, csak azt felejti el mondani, hogy ezek közül egyet sem tapasztalt szemtől szemben. Mindről csak olvasott vagy képeskönyveket nézegetett. Az érzelmeket legjobban mindig verseskötetekből tudta magába szívni. Abban pedig, hogy csodaszép helyekre is eljusson az ecsetet és a festéket hívta segítségül.*
- Hát ön?
*Kérdez vissza kíváncsian.*
*Apollia végig követi Taitost a házon, egészen a konyháig. Az ablakon rideg fény szűrődik be, s az esőcseppek máris vadul kopognak rajta. A lány bágyadt mosollyal az arcán hallgatja a záport és nézi is egyben.*
- A szántóföldek környékén.
*Válaszolja csak úgy mellékesen, ha már kérdezték. De közben le sem veszi szemeit az ablakról, csak néhány perc múlva. De akkor újra az üdítő arckifejezése van rajta, s miután kigyönyörködte magát a természeti jelenségben meg tudja szemlélni a konyhát is. Idő közben Taitos tüzet rakott, így kellemes meleg lengi be a szobát, erős kontrasztot alkotva a kint tomboló ítéletidővel.*
- Ó, mindenfélét. Természettudományok, költészet, művészetek, történelem, regények!
*Átszellemülten sorolja a témákat, s nem is jut eszébe minden, amit már olvasott. Más lehetősége úgy sincs megismerni a világot.
A könyvtár szóra felragyognak a szemei, habár már herótja van a könyvektől. Sokkal szívesebben tapasztalná már meg mind azt élőben, amikről eddig csak olvasott. De végülis a könyvek jelentik számára a világot.*
- Igen! Pipacsmezők, szerelem, titokzatos állatok, Arthenior és a többi város!
*Lelkesen sorolja a tudását, ami már belement a kobakjába, csak azt felejti el mondani, hogy ezek közül egyet sem tapasztalt szemtől szemben. Mindről csak olvasott vagy képeskönyveket nézegetett. Az érzelmeket legjobban mindig verseskötetekből tudta magába szívni. Abban pedig, hogy csodaszép helyekre is eljusson az ecsetet és a festéket hívta segítségül.*
- Hát ön?
*Kérdez vissza kíváncsian.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:47:07
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:47:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*A Zöldfülű mosolyogva nézi az elképedt leányt. Csodás kis birodalom van itt, és ugyan még sok munka vár rá, elég pofás így is. Be is lépdel a konyhába, hogy az ígért italt megtalálhassa.*
-Mennyire a környéken?
*Kérdezi, hisz Arthenior is a "környéken" van. Közben szerez egy kis vizet, és keres pár levelet, aztán tüzet rak, és felteszi rá a vizet forrni. Kerít két sámlit is, hogy jobban menjen, és az egyikre leülteti a lányt, a másikon pedig maga foglal helyet.*
-És milyen könyveket ismersz? Itt is lesz egy könyvtár, no meg mindenféle földi jó.
~Nem is sejti, hogy mennyit tudunk.~
*Kedvesen mosolyog egy picit, részben ezen, részben máson, aztán nem szorongatja tovább a botját, leteszi, és tovább folytatja a csevegést.*
-Akkor biztos ismered a szép dolgokat a világon.
*Dobja fel a labdát, hogy a lány hadd beszéljen. Közben Taitos udvariasan figyelve előkotor pár lepárolható levelet, és várja felforrni a vizet.*
*A Zöldfülű mosolyogva nézi az elképedt leányt. Csodás kis birodalom van itt, és ugyan még sok munka vár rá, elég pofás így is. Be is lépdel a konyhába, hogy az ígért italt megtalálhassa.*
-Mennyire a környéken?
*Kérdezi, hisz Arthenior is a "környéken" van. Közben szerez egy kis vizet, és keres pár levelet, aztán tüzet rak, és felteszi rá a vizet forrni. Kerít két sámlit is, hogy jobban menjen, és az egyikre leülteti a lányt, a másikon pedig maga foglal helyet.*
-És milyen könyveket ismersz? Itt is lesz egy könyvtár, no meg mindenféle földi jó.
~Nem is sejti, hogy mennyit tudunk.~
*Kedvesen mosolyog egy picit, részben ezen, részben máson, aztán nem szorongatja tovább a botját, leteszi, és tovább folytatja a csevegést.*
-Akkor biztos ismered a szép dolgokat a világon.
*Dobja fel a labdát, hogy a lány hadd beszéljen. Közben Taitos udvariasan figyelve előkotor pár lepárolható levelet, és várja felforrni a vizet.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:20:29
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:20:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés-fakultatív zivatarral//
*Apollia kíváncsian követi a fiút, sötétzöld ruhája fodrozódik, ahogy lép. Figyelmesen hallgatja, amit Taitos mond, kicsit csodálkozik is rajta.*
~Egy új építésű épület az erdő közepén?~
*Nagyon ritkán jár a külvilágban, legalábbis úgy, hogy nincs elszeparálva egy fallal tőle, mint ahogy a hintóban is volt. Persze azért járt már a szabadban, de sajnos ritkán jut ehhez a lehetőséghez. A végén mindig rosszul lesz és apja megint egy darabig nem engedi sehová Szörnyű sors ez, de úgy tűnik, ahogy cseperedik fel egyre jobban múlik el. Ki tudja, talán mire eléri a száz éves kort, el is múlik.
Taitos kezére tanácstalanul pillant le, ilyenre még nem volt példa. Sokszor kap otthon segítséget, sokszor muszáj is rajta segíteni, de ismeretlenek még nem nyújtottak kezet neki. Így hát kapva kap az alkalmon és egy ragyogó vigyorral fogadja el a segítséget. Gyorsan kapkodja vékonyka lábait, hogy lépést tudjon tartani a fiúval. Az odalett lovat már el is felejti a sok újdonság közepette, ennyiben látszik, hogy mennyire nemes kisasszony is ő. Hiszen egy ló mit számít nekik?*
- Szép napot!
*Köszön ő is a környéken lévőknek. Kicsit nyirkos lesz a tenyere az izgalomtól, ahogy ráeszmél, többen is vannak az épületben.*
- Azt megköszönném!
*Szemei csillognak. Az épületbe érve, megmenekülvén az esőtől elengedi a segédkezet és kíváncsian pillant körbe.*
- Mégis milyen hely ez?
*Kérdezi, a mondandója végén befejezve a csodálkozás és szemlélődést, majd Taitosra pillant. Kedves mosoly bujkál szája sarkában, szemei pedig enyhén tágra vannak nyitva, hogy elférjen bennük a végtelen kíváncsiság.*
- Magamról? Hát...
*Mélyen elgondolkozik, hogy mit lenne érdemes megosztania lényéről.*
- A közelben lakom egy kúriában az édesapámmal. Fűszerültetvényei vannak. Én elég sok mindennel foglalkozom, amit könyvekből meg lehet tanulni. Elég sok a szabadidőm...
*Feleli, de a végére elhalkul. Kicsit rosszul érzi magát, hogy csak így kell előállnia életével és jellemvonásaival. Kényelmetlen helyzet a számára erről mesélni, a betegségét fel sem hozza. Általában a vendégeket mindig édesapja világosítja fel a helyzetről, ha esetleg még nem tudnák. Apolliának szinte meg sem kell szólalnia.*
*Apollia kíváncsian követi a fiút, sötétzöld ruhája fodrozódik, ahogy lép. Figyelmesen hallgatja, amit Taitos mond, kicsit csodálkozik is rajta.*
~Egy új építésű épület az erdő közepén?~
*Nagyon ritkán jár a külvilágban, legalábbis úgy, hogy nincs elszeparálva egy fallal tőle, mint ahogy a hintóban is volt. Persze azért járt már a szabadban, de sajnos ritkán jut ehhez a lehetőséghez. A végén mindig rosszul lesz és apja megint egy darabig nem engedi sehová Szörnyű sors ez, de úgy tűnik, ahogy cseperedik fel egyre jobban múlik el. Ki tudja, talán mire eléri a száz éves kort, el is múlik.
Taitos kezére tanácstalanul pillant le, ilyenre még nem volt példa. Sokszor kap otthon segítséget, sokszor muszáj is rajta segíteni, de ismeretlenek még nem nyújtottak kezet neki. Így hát kapva kap az alkalmon és egy ragyogó vigyorral fogadja el a segítséget. Gyorsan kapkodja vékonyka lábait, hogy lépést tudjon tartani a fiúval. Az odalett lovat már el is felejti a sok újdonság közepette, ennyiben látszik, hogy mennyire nemes kisasszony is ő. Hiszen egy ló mit számít nekik?*
- Szép napot!
*Köszön ő is a környéken lévőknek. Kicsit nyirkos lesz a tenyere az izgalomtól, ahogy ráeszmél, többen is vannak az épületben.*
- Azt megköszönném!
*Szemei csillognak. Az épületbe érve, megmenekülvén az esőtől elengedi a segédkezet és kíváncsian pillant körbe.*
- Mégis milyen hely ez?
*Kérdezi, a mondandója végén befejezve a csodálkozás és szemlélődést, majd Taitosra pillant. Kedves mosoly bujkál szája sarkában, szemei pedig enyhén tágra vannak nyitva, hogy elférjen bennük a végtelen kíváncsiság.*
- Magamról? Hát...
*Mélyen elgondolkozik, hogy mit lenne érdemes megosztania lényéről.*
- A közelben lakom egy kúriában az édesapámmal. Fűszerültetvényei vannak. Én elég sok mindennel foglalkozom, amit könyvekből meg lehet tanulni. Elég sok a szabadidőm...
*Feleli, de a végére elhalkul. Kicsit rosszul érzi magát, hogy csak így kell előállnia életével és jellemvonásaival. Kényelmetlen helyzet a számára erről mesélni, a betegségét fel sem hozza. Általában a vendégeket mindig édesapja világosítja fel a helyzetről, ha esetleg még nem tudnák. Apolliának szinte meg sem kell szólalnia.*
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:06:27
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:06:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés-fakultatív zivatarral//
*Taitos kedvesen pillant a mellette haladó lánykára.*
-Hívj csak Taitosnak, és amúgy Synmirába. A Holdfényes Ligetbe.
*Nevezi meg a célpontot, és letér a kis úton.*
-Csodálatos hely, de még csak most épül. Siessünk az eső előtt.
*Szaporázza meg lépteit, és kezét nyúktja segítségül. A lány neve nem mond semmit. Taitos nem egy nagy nemes-figyelő férfiú, neki minden ember egy fajta. Viszont a felhők annál jobban aggasztják. Csúnyák, feketék, és haragosak. Villám hasítja át az eget, és az első cseppek is leesnek, mikor befordulnak a házhoz.*
-Üdv fiúk! Esni fog!
*Int mindenkinek, aki ott tartózkodik, aztán bemegy.*
-Nos kedves Apollia, egy italt adhatok?
*Kérdezi, és leveszi enyhén nedves köpenyét az ajtóban. Kezét nyújtja a lány ruhájáért is.*
-És üdvözöllek a csodák birodalmában!
Mesélj valamit magadról.
*Taitos kedvesen pillant a mellette haladó lánykára.*
-Hívj csak Taitosnak, és amúgy Synmirába. A Holdfényes Ligetbe.
*Nevezi meg a célpontot, és letér a kis úton.*
-Csodálatos hely, de még csak most épül. Siessünk az eső előtt.
*Szaporázza meg lépteit, és kezét nyúktja segítségül. A lány neve nem mond semmit. Taitos nem egy nagy nemes-figyelő férfiú, neki minden ember egy fajta. Viszont a felhők annál jobban aggasztják. Csúnyák, feketék, és haragosak. Villám hasítja át az eget, és az első cseppek is leesnek, mikor befordulnak a házhoz.*
-Üdv fiúk! Esni fog!
*Int mindenkinek, aki ott tartózkodik, aztán bemegy.*
-Nos kedves Apollia, egy italt adhatok?
*Kérdezi, és leveszi enyhén nedves köpenyét az ajtóban. Kezét nyújtja a lány ruhájáért is.*
-És üdvözöllek a csodák birodalmában!
Mesélj valamit magadról.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519