Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 143 (2841. - 2860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
2860. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-22 12:31:00
Üzenet elküldve: 2018-08-22 12:31:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirán//
*Látja, hogy megmosolyogják, de persze úgy értelmezi, hogy Nairada kineveti. Így könnyebben fújja fel magát, mint egy sértődött béka. Ahogy azonban Nairada az ágyra dől, Kriyon ádámcsutkája is megugrik, fel-le, fel-le, fel-le...*
~ Hagyd abba! ~ *képzelettársításainak sora végtelen.*
- Én egyáltalán nem bánom. *dünnyögi az orra alatt, majd újra nagyot nyel, ahogy a merev dolgok kerülnek szóba.*
- Az. Nagyon merev. *bólogat lelkes beleegyezéssel, majd eltátja a száját.*
- Hogy én? Hát... persze, hogyne. Hogyne! *azt sem tudja, hogy fogja kivárni az estét.*
- Amúgy is tartozom még a mese másik felével. *próbálkozik meg egy kis pofátlankodással, majd úgy dönt, hagyja a lányt pihenni. Meg magát is, mert ha még egy kicsit marad, tuti ráveti magát.*
*Látja, hogy megmosolyogják, de persze úgy értelmezi, hogy Nairada kineveti. Így könnyebben fújja fel magát, mint egy sértődött béka. Ahogy azonban Nairada az ágyra dől, Kriyon ádámcsutkája is megugrik, fel-le, fel-le, fel-le...*
~ Hagyd abba! ~ *képzelettársításainak sora végtelen.*
- Én egyáltalán nem bánom. *dünnyögi az orra alatt, majd újra nagyot nyel, ahogy a merev dolgok kerülnek szóba.*
- Az. Nagyon merev. *bólogat lelkes beleegyezéssel, majd eltátja a száját.*
- Hogy én? Hát... persze, hogyne. Hogyne! *azt sem tudja, hogy fogja kivárni az estét.*
- Amúgy is tartozom még a mese másik felével. *próbálkozik meg egy kis pofátlankodással, majd úgy dönt, hagyja a lányt pihenni. Meg magát is, mert ha még egy kicsit marad, tuti ráveti magát.*
2859. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-21 17:17:33
Üzenet elküldve: 2018-08-21 17:17:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
*Nem tudja megállni, hogy meg ne mosolyogja vendéglátóját, ahogy annak egyre inkább ül ki az önelégültség arcára Nairada maradásának hallatán. Kezd úgy viselkedni, mint valami komornyik, igaz, hiányzik az élére vasalt egyenruha és a kifinomult modor, de ettől csak még jobban szórakoztatja a lányt a látvány.
Követi Kriyont az emeletre a szoba felé, őt pedig az őrök csomagokkal megpakolva. Belépve nem is törődik a szoba egyszerűségével, figyelmét egyből az ágy látványa köti le, na meg gondolatai is akörül forognak, milyen jó lesz egy nagyot aludni a puha párnák között a pusztában éjszakázás után.
Testőrei lepakolják a csomagokat a szoba egyik sarkába, majd Nairada intésére egy meghajlás keretében távoznak is a szobából és egyben Synmiráról is.*
- Tökéletes lesz, amíg elintézem a dolgokat, köszönöm!
*Ahogy az őrök eltűnnek, az úrinős viselkedést félretéve dől az ágyra olyan lelkesedéssel, mintha még sosem látott volna ilyet ezelőtt. Kriyon előtt aligha kell megjátszania magát, mert... Hát, már mindent látott Nairadából, szó szerint és átvitt értelemben is...*
- Tudod, egyre kevésbe bánom, hogy el kellett jönnöm Artheniorból. *Kezdi a szemét dörzsölgetve.* Nem szerettem azt a várost, mindenki olyan... merev, vagy mi. Meg ha valóban sikerül itt vennem egy kúriát, még mágiát is tanulhatnék. Eddig csak szórakozásból csináltam, de egyre komolyabban érdekel.
*Felül az ágyon, hajából elkezdi kiszedegetni a csatokat, nyakából pedig a nyakláncokat.*
- Tudod mit! Most egy kicsit pihennék, megmosakodnék, meg hasonlók, de este nem lenne kedved megmutatni a helyet?
*Nem tudja megállni, hogy meg ne mosolyogja vendéglátóját, ahogy annak egyre inkább ül ki az önelégültség arcára Nairada maradásának hallatán. Kezd úgy viselkedni, mint valami komornyik, igaz, hiányzik az élére vasalt egyenruha és a kifinomult modor, de ettől csak még jobban szórakoztatja a lányt a látvány.
Követi Kriyont az emeletre a szoba felé, őt pedig az őrök csomagokkal megpakolva. Belépve nem is törődik a szoba egyszerűségével, figyelmét egyből az ágy látványa köti le, na meg gondolatai is akörül forognak, milyen jó lesz egy nagyot aludni a puha párnák között a pusztában éjszakázás után.
Testőrei lepakolják a csomagokat a szoba egyik sarkába, majd Nairada intésére egy meghajlás keretében távoznak is a szobából és egyben Synmiráról is.*
- Tökéletes lesz, amíg elintézem a dolgokat, köszönöm!
*Ahogy az őrök eltűnnek, az úrinős viselkedést félretéve dől az ágyra olyan lelkesedéssel, mintha még sosem látott volna ilyet ezelőtt. Kriyon előtt aligha kell megjátszania magát, mert... Hát, már mindent látott Nairadából, szó szerint és átvitt értelemben is...*
- Tudod, egyre kevésbe bánom, hogy el kellett jönnöm Artheniorból. *Kezdi a szemét dörzsölgetve.* Nem szerettem azt a várost, mindenki olyan... merev, vagy mi. Meg ha valóban sikerül itt vennem egy kúriát, még mágiát is tanulhatnék. Eddig csak szórakozásból csináltam, de egyre komolyabban érdekel.
*Felül az ágyon, hajából elkezdi kiszedegetni a csatokat, nyakából pedig a nyakláncokat.*
- Tudod mit! Most egy kicsit pihennék, megmosakodnék, meg hasonlók, de este nem lenne kedved megmutatni a helyet?
2858. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-21 10:59:44
Üzenet elküldve: 2018-08-21 10:59:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
*Hiába Nairada fejrázása, továbbra is aggódva néz a lányra, ám nem akarja ráerőltetni a segítségét, ha ő nem szeretné, így kezét visszahúzva csak távolról figyeli a lányt. Mikor a szobákra terelődik a szó, már indulna is, hogy kicsit rendbe szedje azt, amit aznap ürítettek ki, Kriyon azonban megelőzi. Egy pillanatra teljesen meg is döbben, hogy a férfi emlékszik a teljes nevére, hisz még sose hívta így, vagy sehogy máshogy Ügyibügyin kívül, ez pedig már majdhogynem okot ad számára az aggodalomra. Mégsem szól közbe, csak nézi, ahogy a furcsa páros távozik, majd hogy addig se tétlenkedjen, kisétál az épület előtt figyelő testőrhöz.*
- Ha esetleg éhes vagy szomjas, csak jöjjön be nyugodtan, készíthetek valami vacsorára valót... *szól a tiszteletet parancsoló külsővel rendelkező nőhöz, majd indul is vissza a konyhába, hogy kissé rendet rakjon, illetve vacsorát készítsen, amennyiben szükség van rá.*
*Hiába Nairada fejrázása, továbbra is aggódva néz a lányra, ám nem akarja ráerőltetni a segítségét, ha ő nem szeretné, így kezét visszahúzva csak távolról figyeli a lányt. Mikor a szobákra terelődik a szó, már indulna is, hogy kicsit rendbe szedje azt, amit aznap ürítettek ki, Kriyon azonban megelőzi. Egy pillanatra teljesen meg is döbben, hogy a férfi emlékszik a teljes nevére, hisz még sose hívta így, vagy sehogy máshogy Ügyibügyin kívül, ez pedig már majdhogynem okot ad számára az aggodalomra. Mégsem szól közbe, csak nézi, ahogy a furcsa páros távozik, majd hogy addig se tétlenkedjen, kisétál az épület előtt figyelő testőrhöz.*
- Ha esetleg éhes vagy szomjas, csak jöjjön be nyugodtan, készíthetek valami vacsorára valót... *szól a tiszteletet parancsoló külsővel rendelkező nőhöz, majd indul is vissza a konyhába, hogy kissé rendet rakjon, illetve vacsorát készítsen, amennyiben szükség van rá.*
2857. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-20 16:23:18
Üzenet elküldve: 2018-08-20 16:23:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirán//
*Ugyan nem kifejezetten beszélget, társalog vagy cseveg úgy összességében senkivel, viselkedése azért bárkinek elárulhatja, hogy nem fog messzire menni. Nem csatlakozik a nyüzügéhez meg Nairadához semmiképpen sem, úgyhogy csak lemászik lóhátról, lenyergeli az állatot, aztán vehemens őrködésbe és figyelgetésbe kezd, mert nincsen sokkal jobb dolga, míg a kisasszony el nem akar menni innen, vagy konkrétan ki nem jelenti, hogy itt marad, és bizton el nem megy innen, mert akkor vissza fog térni Aleimordhoz.*
*Ugyan nem kifejezetten beszélget, társalog vagy cseveg úgy összességében senkivel, viselkedése azért bárkinek elárulhatja, hogy nem fog messzire menni. Nem csatlakozik a nyüzügéhez meg Nairadához semmiképpen sem, úgyhogy csak lemászik lóhátról, lenyergeli az állatot, aztán vehemens őrködésbe és figyelgetésbe kezd, mert nincsen sokkal jobb dolga, míg a kisasszony el nem akar menni innen, vagy konkrétan ki nem jelenti, hogy itt marad, és bizton el nem megy innen, mert akkor vissza fog térni Aleimordhoz.*
2856. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-20 15:18:37
Üzenet elküldve: 2018-08-20 15:18:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirán//
*Ő nem aggódik, mert az, aki igazán fontos neki, az már biztonságban van. Vagyis ő maga, természetesen.*
- Királyság. *örömködik, mikor rendeződni látszanak a dolgok, amikor pedig Nairada elküldi az őreit és kalauzt kér a szobájához, kifejezetten lelkes lesz.*
- Mindjárt jövök, Navarentine! *veszi fel a komoly mágusmester pózát, és peckes léptekkel vezeti Nairadát az egyik általa üresnek vélt szobához, minél közelebb a sajátjához.*
*Talál is, félsréhen szembe az övével.*
- Ez azt hiszem, megfelelő lesz, erre. *nyitja az ajtót, majd belépve utat enged a lánynak. A berendezés egyszerű, tiszta, és nyilvánvalóan túl sallangmentes egy nemesi hölgynek.*
- Öhm... én itt lakom szembe, ha bármire szükséged lenne. *vet vágyódó kiskutyaszemeket Nairadára, figyelmen kívül hagyva a kulinak használt őröket.*
*Ő nem aggódik, mert az, aki igazán fontos neki, az már biztonságban van. Vagyis ő maga, természetesen.*
- Királyság. *örömködik, mikor rendeződni látszanak a dolgok, amikor pedig Nairada elküldi az őreit és kalauzt kér a szobájához, kifejezetten lelkes lesz.*
- Mindjárt jövök, Navarentine! *veszi fel a komoly mágusmester pózát, és peckes léptekkel vezeti Nairadát az egyik általa üresnek vélt szobához, minél közelebb a sajátjához.*
*Talál is, félsréhen szembe az övével.*
- Ez azt hiszem, megfelelő lesz, erre. *nyitja az ajtót, majd belépve utat enged a lánynak. A berendezés egyszerű, tiszta, és nyilvánvalóan túl sallangmentes egy nemesi hölgynek.*
- Öhm... én itt lakom szembe, ha bármire szükséged lenne. *vet vágyódó kiskutyaszemeket Nairadára, figyelmen kívül hagyva a kulinak használt őröket.*
2855. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-16 22:08:34
Üzenet elküldve: 2018-08-16 22:08:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
- Köszönöm!
*Feleli a lánynak, mikor az elé rakja a poharat. Most döbben csak rá azáltal, hogy Nava rákérdez, minden rendben van-e, hogy mennyire látszódhat rajta az elmúlt napoknak, de leginkább az elmúlt estének a nyoma. Mély levegőt vesz, aztán csak a fejét rázza, ezzel egyaránt válaszolva a lány mindkét kérdésére. Az, hogy milyen közvetlenül viselkedett vele, fel sem tűnik, illetve nem is érdekli jelen pillanatban.
Kényelmesen hátradőlve kortyolgatja a vizét, miközben Kriyonra figyel annak reményében, tud neki segíteni majd.*
- Gondolom a Hadúrnál... Az még el fog tartani egy darabig a városi helyzetet tekintve.
~Vagy reméljük, olyan sokáig nem is.~
*Szerencsére addig is tud neki szállást javasolni, ráadásul itt, Synmirán. Ennek még külön örül is, hisz mindig is vonzotta a mágia, ez az egész hely meg mintha át lenne szőve vele.*
- Köszönöm szépen a lehetőséget, mindenképp élek vele!
*Az őreire pillant. Örült volna, ha itt maradnak ők is, de kétli, hogy itt bármi baja lenne. Rasával még nem tudja, mit fog kezdeni, elvégre neki nem mondhatja meg, hogy menjen el.*
- Önök nyugodtan menjenek vissza a városba, gondolom biztosan aggódnak a hozzátartozóikért!
*Aleimord testőre majd csinál, amit szeretne. Ha itt nem tud maradni, kénytelen lesz másik hely után néznie.*
- Kriyon, akkor kérlek megmutatnád a szállásom?
*Így még mielőtt az őrök elmennek, tudnak neki segíteni elcipelni oda a holmijait.*
- Köszönöm!
*Feleli a lánynak, mikor az elé rakja a poharat. Most döbben csak rá azáltal, hogy Nava rákérdez, minden rendben van-e, hogy mennyire látszódhat rajta az elmúlt napoknak, de leginkább az elmúlt estének a nyoma. Mély levegőt vesz, aztán csak a fejét rázza, ezzel egyaránt válaszolva a lány mindkét kérdésére. Az, hogy milyen közvetlenül viselkedett vele, fel sem tűnik, illetve nem is érdekli jelen pillanatban.
Kényelmesen hátradőlve kortyolgatja a vizét, miközben Kriyonra figyel annak reményében, tud neki segíteni majd.*
- Gondolom a Hadúrnál... Az még el fog tartani egy darabig a városi helyzetet tekintve.
~Vagy reméljük, olyan sokáig nem is.~
*Szerencsére addig is tud neki szállást javasolni, ráadásul itt, Synmirán. Ennek még külön örül is, hisz mindig is vonzotta a mágia, ez az egész hely meg mintha át lenne szőve vele.*
- Köszönöm szépen a lehetőséget, mindenképp élek vele!
*Az őreire pillant. Örült volna, ha itt maradnak ők is, de kétli, hogy itt bármi baja lenne. Rasával még nem tudja, mit fog kezdeni, elvégre neki nem mondhatja meg, hogy menjen el.*
- Önök nyugodtan menjenek vissza a városba, gondolom biztosan aggódnak a hozzátartozóikért!
*Aleimord testőre majd csinál, amit szeretne. Ha itt nem tud maradni, kénytelen lesz másik hely után néznie.*
- Kriyon, akkor kérlek megmutatnád a szállásom?
*Így még mielőtt az őrök elmennek, tudnak neki segíteni elcipelni oda a holmijait.*
2854. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-16 18:48:42
Üzenet elküldve: 2018-08-16 18:48:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
- Igen, az. *bólint rá kis késéssel, miután sikerül túllépnie Kriyon nem éppen szokványos hasonlatán* Csak ne legyen semmi bajuk... *aggódik a távollévőkért, ám nyugtalansága mellett, vagy éppen pont azért, de nem kerüli el a figyelmét a férfi félbeszakadt válasza és pillantása. Mivel jelenlegi helyéről nem látja jól az új érkezőket, így egyelőre az értelmük sem tiszta számára, ám egyre növekvő kíváncsisággal várja, hogy találkozzon végre a vendégekkel.*
- Ó, ez sem hangzik túl jól. Remélem, azóta már sikerült rendezniük a nézeteltérést! *jegyzi meg a lányok vitája kapcsán, majd a kérésnek megfelelően elindul poharakat meg vizet keríteni. A szobába lépve aztán teljesen megdöbben, mikor végre megpillantja Nairadát. A lányról, bár határozottan fáradtnak tűnik, még így is lerí, hogy milyen előkelő és milyen gyönyörű. Hirtelen kissé kényelmetlenül is kezdi érezni magát egyszerű ruhája és mostanra már minden bizonnyal borzas haja miatt. Ennek ellenére visszamosolyog a lányra, miközben felé nyújtja a teli poharat.*
- Tessék! *ajánlja kedvesen, majd a lány erőtlen mozdulatai láttán óvatosan megérinti a karját is.*
- Minden rendben? Szükséged van még valamire esetleg? *fordul hozzá őszinte aggodalommal hangjában, bele se gondolva, hogy mind az érintést, mind a közvetlen hangnemet esetleg udvariatlannak és tolakodónak találhatja Nairada. Szívesen megtudna többet arról is, mi a helyzet a városban, ám nem akarja tovább terhelni az amúgy is kimerült lányt, így inkább csak némán hallgatja a további beszélgetését Kriyonnal, hátha elcsíphet valami információt így is. A párbeszéd végén azonban egyik szemöldökét kissé felvonva néz a férfira, hiszen biztos benne, ha nagyon akarnának, az őröknek is találnának helyet. Azonban nem akar közbekotyogni, hisz mégiscsak Kriyon a házigazda, így inkább csak továbbra is érdeklődve fürkészi a férfit, aki még a szokásosnál is furcsábban viselkedik. ~Mondjuk nála a szokásos is épp elég furcsa...~ gondolja magában, ahogy felidézi eddigi ismeretségét Kriyonnal, ám egyelőre nem lát bele semmit a szavakba és pillantásokba.*
- Igen, az. *bólint rá kis késéssel, miután sikerül túllépnie Kriyon nem éppen szokványos hasonlatán* Csak ne legyen semmi bajuk... *aggódik a távollévőkért, ám nyugtalansága mellett, vagy éppen pont azért, de nem kerüli el a figyelmét a férfi félbeszakadt válasza és pillantása. Mivel jelenlegi helyéről nem látja jól az új érkezőket, így egyelőre az értelmük sem tiszta számára, ám egyre növekvő kíváncsisággal várja, hogy találkozzon végre a vendégekkel.*
- Ó, ez sem hangzik túl jól. Remélem, azóta már sikerült rendezniük a nézeteltérést! *jegyzi meg a lányok vitája kapcsán, majd a kérésnek megfelelően elindul poharakat meg vizet keríteni. A szobába lépve aztán teljesen megdöbben, mikor végre megpillantja Nairadát. A lányról, bár határozottan fáradtnak tűnik, még így is lerí, hogy milyen előkelő és milyen gyönyörű. Hirtelen kissé kényelmetlenül is kezdi érezni magát egyszerű ruhája és mostanra már minden bizonnyal borzas haja miatt. Ennek ellenére visszamosolyog a lányra, miközben felé nyújtja a teli poharat.*
- Tessék! *ajánlja kedvesen, majd a lány erőtlen mozdulatai láttán óvatosan megérinti a karját is.*
- Minden rendben? Szükséged van még valamire esetleg? *fordul hozzá őszinte aggodalommal hangjában, bele se gondolva, hogy mind az érintést, mind a közvetlen hangnemet esetleg udvariatlannak és tolakodónak találhatja Nairada. Szívesen megtudna többet arról is, mi a helyzet a városban, ám nem akarja tovább terhelni az amúgy is kimerült lányt, így inkább csak némán hallgatja a további beszélgetését Kriyonnal, hátha elcsíphet valami információt így is. A párbeszéd végén azonban egyik szemöldökét kissé felvonva néz a férfira, hiszen biztos benne, ha nagyon akarnának, az őröknek is találnának helyet. Azonban nem akar közbekotyogni, hisz mégiscsak Kriyon a házigazda, így inkább csak továbbra is érdeklődve fürkészi a férfit, aki még a szokásosnál is furcsábban viselkedik. ~Mondjuk nála a szokásos is épp elég furcsa...~ gondolja magában, ahogy felidézi eddigi ismeretségét Kriyonnal, ám egyelőre nem lát bele semmit a szavakba és pillantásokba.*
2853. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-16 12:17:10
Üzenet elküldve: 2018-08-16 12:17:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirán//
*A pletykát mindig is szerette, főleg a szaftosat.*
- Fú, az komoly, mint a hereszikkadás! *kerekedik el a szeme, ahogy Ügyibügyit hallgatja.*
- Köztünk? Mármint... *sandít Nairadára, mert nem hitte volna, hogy egy idegennek is ennyire nyilvánvaló. Aztán leesik neki a tantusz.*
- Nem. Csak a csajok verekedtek össze. Mármint izé... Lapu meg Nell. Nell pukkancs volt, Lapu meg tombolt, sose láttam még ilyet. Nagyon vad téma volt!
*Nairada rekedtes hangja sem segít neki, hogy összeszedje magát, vagy legalább, hogy vérének nagyobb részét a fejében tartsa.*
- Öhm. Izé... minden ilyesmit a hegyen lehet intézni. De addig... persze! Bármikor! *villanyozódik fel, mert sötét depressziójának alagútjában felvillan némi fény.*
- Van szabad szobánk, ami azt illeti, nincs telt ház... ~ vagy ha van, majd kilakoltatok valakit, mondjuk a vak gyereket, vagy a pincérnőt ~ szóval meg tudsz szállni. De saaajnos az őreidnek nem lesz helyünk. *kezd bele a sápítozásba, mert jó esélyt lát arra, hogy megszabaduljon Aleimord kémjétől is.*
*A pletykát mindig is szerette, főleg a szaftosat.*
- Fú, az komoly, mint a hereszikkadás! *kerekedik el a szeme, ahogy Ügyibügyit hallgatja.*
- Köztünk? Mármint... *sandít Nairadára, mert nem hitte volna, hogy egy idegennek is ennyire nyilvánvaló. Aztán leesik neki a tantusz.*
- Nem. Csak a csajok verekedtek össze. Mármint izé... Lapu meg Nell. Nell pukkancs volt, Lapu meg tombolt, sose láttam még ilyet. Nagyon vad téma volt!
*Nairada rekedtes hangja sem segít neki, hogy összeszedje magát, vagy legalább, hogy vérének nagyobb részét a fejében tartsa.*
- Öhm. Izé... minden ilyesmit a hegyen lehet intézni. De addig... persze! Bármikor! *villanyozódik fel, mert sötét depressziójának alagútjában felvillan némi fény.*
- Van szabad szobánk, ami azt illeti, nincs telt ház... ~ vagy ha van, majd kilakoltatok valakit, mondjuk a vak gyereket, vagy a pincérnőt ~ szóval meg tudsz szállni. De saaajnos az őreidnek nem lesz helyünk. *kezd bele a sápítozásba, mert jó esélyt lát arra, hogy megszabaduljon Aleimord kémjétől is.*
2852. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-16 00:40:43
Üzenet elküldve: 2018-08-16 00:40:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
*Amíg Kriyon elmegy neki valami italt hozni, Nairadának van egy kis ideje végiggondolni, innen akkor hogyan tovább. Pár napot itt tud maradni, aztán valamit mégis csak kezdenie kell magával... Olyan sok ideje nincs is ezen agyalni - bár ezt inkább szerencsének tartja -, mivel vendéglátója érkezik is vissza egy másik nő társaságában. Kedves mosollyal üdvözli a fél-elfet. Igaz, hiába szánja ezt is a szokásos nemesekhez illő formaias bemutatkozásnak, a tegnap estétől meggyötört arca és kissé beesett szemei miatt sokkal kevésbé tűnik elegánsnak. Azért próbálkozik, hátha...*
- Üdv! Valóban nem találkozhattunk még. Nairada Cray'ra vagyok. *Hangja kissé rekedtes, mintha csak most mászott volna ki az ágyból.* Víz tökéletes lesz. Köszönöm!
*Megvárja, amíg kitöltik neki pohárba, addig próbálja összeszedni a gondolatait. Sajgó fejét az asztalon könyökölve támasztja, úgy pillant fel Kriyonra, aki közben valahogy egy kis fényt is csinált, nem figyelte, mikor és hogyan.*
- Még egy kicsit ülnék itt, ha nem gond. De Kriyon? Gondolkodtam, meg Rasatiel is mesélt, mi van a városban. Nem tudom, talán nem kéne visszamennem. Még ha el is csitul a dolog, biztosan nyomot hagy a lázadás az emberekben, nem lenne már ugyanolyan. Arra gondoltam, talán vennem kéne itt egy kúriát, viszont a probléma az, hogy a pénzünk nagy része az északi illetve Artheniori birtokon van, az meg még egy kis időbe telik, mire hozzám kerül. ~Eeyrre, ettől csak jobban sajog a fejem!~ Mindegy is... A lényeg az, hogy segítenél majd egy végleges szállást találnom, amíg elrendeződnek a dolgok?
*Amíg Kriyon elmegy neki valami italt hozni, Nairadának van egy kis ideje végiggondolni, innen akkor hogyan tovább. Pár napot itt tud maradni, aztán valamit mégis csak kezdenie kell magával... Olyan sok ideje nincs is ezen agyalni - bár ezt inkább szerencsének tartja -, mivel vendéglátója érkezik is vissza egy másik nő társaságában. Kedves mosollyal üdvözli a fél-elfet. Igaz, hiába szánja ezt is a szokásos nemesekhez illő formaias bemutatkozásnak, a tegnap estétől meggyötört arca és kissé beesett szemei miatt sokkal kevésbé tűnik elegánsnak. Azért próbálkozik, hátha...*
- Üdv! Valóban nem találkozhattunk még. Nairada Cray'ra vagyok. *Hangja kissé rekedtes, mintha csak most mászott volna ki az ágyból.* Víz tökéletes lesz. Köszönöm!
*Megvárja, amíg kitöltik neki pohárba, addig próbálja összeszedni a gondolatait. Sajgó fejét az asztalon könyökölve támasztja, úgy pillant fel Kriyonra, aki közben valahogy egy kis fényt is csinált, nem figyelte, mikor és hogyan.*
- Még egy kicsit ülnék itt, ha nem gond. De Kriyon? Gondolkodtam, meg Rasatiel is mesélt, mi van a városban. Nem tudom, talán nem kéne visszamennem. Még ha el is csitul a dolog, biztosan nyomot hagy a lázadás az emberekben, nem lenne már ugyanolyan. Arra gondoltam, talán vennem kéne itt egy kúriát, viszont a probléma az, hogy a pénzünk nagy része az északi illetve Artheniori birtokon van, az meg még egy kis időbe telik, mire hozzám kerül. ~Eeyrre, ettől csak jobban sajog a fejem!~ Mindegy is... A lényeg az, hogy segítenél majd egy végleges szállást találnom, amíg elrendeződnek a dolgok?
2851. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-14 19:02:33
Üzenet elküldve: 2018-08-14 19:02:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kirándulás//
*Megint túlságosan belemerült az olvasásba. Mentségére szóljon, hogy most a Nagy Fekete Könyvet olvasta, amibe úgy tud elsüllyedni, mint mások a futóhomokban szoktak. Mindennél jobban lekötik a sötét tónusú illusztrációk, a vörös-fekete iniciálékkal tagolt szövegek, melyeknek csak nagyon lassan tudja kibogozni az értelmét, mégis töretlen lelkesedéssel olvassa őket újra meg újra, vagy csak nézegeti őket, mint kisgyerek a képeskönyvet. De most kicsit túlzásba esett, hiszen még magasan járt a nap, mikor elkezdett olvasni, most meg már vörös az ég alja.
~Mintha ott végig lángolna valami.~
Merengve nézi, aztán úgy dönt, sétál egyet, hogy kiszellőztesse a fejét. Mentében iszik egy nagy korty vizet. Egy csepp olcsó bort is csurgat a poharába. Nem vágyik az alkohol okozta mámorra, a bor csak ízesítésnek kell, más napokon gyümölcs facsart levét használja. Az utóbbi időben valami megmagyarázhatatlan viszolygást érez a vízzel szemben, ezért ha csak teheti, nem tisztán issza. Hogy ezzel végzett, óvatosan kióvakodik a házból. Nincs oka bárkitől vagy bármitől félni, egyszerűen csak el szeretné kerülni a találkozást a többi itt lakóval vagy errefelé megfordulóval. Még a végén beszélgetnie kéne velük.
A kinti, sárgás-vöröses fényekben fürdő világ annyira felvillanyozza, hogy úgy dönt, most kicsit messzebbre is elsétál. Az erdő sötétjétől nem tart, ahhoz már elég biztonsággal tud tüzet gyújtani, hogy ne riassza az ilyesmi. Szilaj öröm dobogtatja meg kis szívét, ahogy újra belegondol, hogy íme, sikerült legyőznie a sötétséget, nem kell többé félnie az árnyaktól. Egyre messzebb sétál, élvezi, hogy a napnyugtával ébredő szellők eljátszanak tincseivel.
~Régen voltam már a falakon kívül, gyakrabban kéne sétálnom egy nagyot.~
Hagyja, hogy lába egyre messzebb vigye a tisztástól.*
*Megint túlságosan belemerült az olvasásba. Mentségére szóljon, hogy most a Nagy Fekete Könyvet olvasta, amibe úgy tud elsüllyedni, mint mások a futóhomokban szoktak. Mindennél jobban lekötik a sötét tónusú illusztrációk, a vörös-fekete iniciálékkal tagolt szövegek, melyeknek csak nagyon lassan tudja kibogozni az értelmét, mégis töretlen lelkesedéssel olvassa őket újra meg újra, vagy csak nézegeti őket, mint kisgyerek a képeskönyvet. De most kicsit túlzásba esett, hiszen még magasan járt a nap, mikor elkezdett olvasni, most meg már vörös az ég alja.
~Mintha ott végig lángolna valami.~
Merengve nézi, aztán úgy dönt, sétál egyet, hogy kiszellőztesse a fejét. Mentében iszik egy nagy korty vizet. Egy csepp olcsó bort is csurgat a poharába. Nem vágyik az alkohol okozta mámorra, a bor csak ízesítésnek kell, más napokon gyümölcs facsart levét használja. Az utóbbi időben valami megmagyarázhatatlan viszolygást érez a vízzel szemben, ezért ha csak teheti, nem tisztán issza. Hogy ezzel végzett, óvatosan kióvakodik a házból. Nincs oka bárkitől vagy bármitől félni, egyszerűen csak el szeretné kerülni a találkozást a többi itt lakóval vagy errefelé megfordulóval. Még a végén beszélgetnie kéne velük.
A kinti, sárgás-vöröses fényekben fürdő világ annyira felvillanyozza, hogy úgy dönt, most kicsit messzebbre is elsétál. Az erdő sötétjétől nem tart, ahhoz már elég biztonsággal tud tüzet gyújtani, hogy ne riassza az ilyesmi. Szilaj öröm dobogtatja meg kis szívét, ahogy újra belegondol, hogy íme, sikerült legyőznie a sötétséget, nem kell többé félnie az árnyaktól. Egyre messzebb sétál, élvezi, hogy a napnyugtával ébredő szellők eljátszanak tincseivel.
~Régen voltam már a falakon kívül, gyakrabban kéne sétálnom egy nagyot.~
Hagyja, hogy lába egyre messzebb vigye a tisztástól.*
2850. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-13 23:12:43
Üzenet elküldve: 2018-08-13 23:12:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
*Hiába szólítja meg Kriyon előbb, még így is kell neki pár másodperc, amíg tudatosul benne, hogy tényleg van még itt valaki, és hozzá beszél, így még a tündért illető nem éppen kedves jelző is elkerüli a figyelmét*
- Szia! *köszön végül pillanatnyi habozás után* Ha jól értettem, Amonra. Valami Lorew nevű alak bántotta a lányt, azt hiszem, és most elfogták. *próbálja érthetően összefoglalni, aminek nem sokkal ezelőtt fültanúja volt*
- De történt valami köztetek? *kérdez rá a beszélgetés egy korábbi részletére, hiszen ha minden igaz, a tündérnek Kriyonnal is volt egy kis összetűzése, bár ez sem volt teljesen tiszta a számára. A vendégek kiléte után is érdeklődne, ám Kriyon már mással foglalkozik, így ő maga sem tud mit tenni, előkészíti a poharakat és a vizet, majd elindul velük arrafelé, amerre a hangok alapján a vendégeket sejti.*
- Üdv! Azt hiszem, még nem találkoztunk. Nava vagyok! *mutatkozik be az új látogatóknak, miközben óvatosan az asztalra helyezi a poharakat*
- Egy kis vizet esetleg? *kérdezi kissé megemelve a kezében lévő kancsót* Vagy talán valami mást? *teszi hozzá a küszöbön ácsorgó Kriyonra pillantva, feltételezve, hogy nála valamilyen másféle ital van. Bár kissé mulattatja a férfi zavart viselkedése, igyekszik ezt nem kimutatni és készségesen segíteni neki, bármire is legyen szüksége a vendégekkel kapcsolatban.*
*Hiába szólítja meg Kriyon előbb, még így is kell neki pár másodperc, amíg tudatosul benne, hogy tényleg van még itt valaki, és hozzá beszél, így még a tündért illető nem éppen kedves jelző is elkerüli a figyelmét*
- Szia! *köszön végül pillanatnyi habozás után* Ha jól értettem, Amonra. Valami Lorew nevű alak bántotta a lányt, azt hiszem, és most elfogták. *próbálja érthetően összefoglalni, aminek nem sokkal ezelőtt fültanúja volt*
- De történt valami köztetek? *kérdez rá a beszélgetés egy korábbi részletére, hiszen ha minden igaz, a tündérnek Kriyonnal is volt egy kis összetűzése, bár ez sem volt teljesen tiszta a számára. A vendégek kiléte után is érdeklődne, ám Kriyon már mással foglalkozik, így ő maga sem tud mit tenni, előkészíti a poharakat és a vizet, majd elindul velük arrafelé, amerre a hangok alapján a vendégeket sejti.*
- Üdv! Azt hiszem, még nem találkoztunk. Nava vagyok! *mutatkozik be az új látogatóknak, miközben óvatosan az asztalra helyezi a poharakat*
- Egy kis vizet esetleg? *kérdezi kissé megemelve a kezében lévő kancsót* Vagy talán valami mást? *teszi hozzá a küszöbön ácsorgó Kriyonra pillantva, feltételezve, hogy nála valamilyen másféle ital van. Bár kissé mulattatja a férfi zavart viselkedése, igyekszik ezt nem kimutatni és készségesen segíteni neki, bármire is legyen szüksége a vendégekkel kapcsolatban.*
2849. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-13 15:03:44
Üzenet elküldve: 2018-08-13 15:03:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szöszmötölés//
*Valami mocorgás kél a házban, hát inkább ki sem mozdul a szobájából. Merengve néz ki az ablakon, csak, hogy lassan rájöjjön, az ablakon kinézés teljesen lehetetlen az elé húzott függönytől. Ez lenyűgözi.
~Mikor volt nekem ablakom? Függönnyel? Mikor tudtam én függönyt elhúzni?~
Soha, állapítja meg és áldoz egy pillanatot arra, hogy hálával gondoljon a... kire is? Nem igazán érzi, hogy bárkinek hálával tartozna. Ugyan nem sokat tesz az éléskamra töltéséért, viszont annál többet takarít. A Synmirán megfordulók tulajdonképpen ebből gyaníthatják, hogy még mindig itt lakik: napról napra eltűnik valahonnan a por, a kosz. Részéről ezzel le van tudva a szobabérlet és a könyvtárhasználat díja. Így úgy dönt, annak a tűznek lesz hálás, ami, úgy képzeli, benne lobog és nem hagyta nyugodni, amíg a szegénynegyedbeli romból ide juttatta.
Mintha egy kis szertartást végezne, elhúzza a függönyt. Jó érzés, el is mosolyodik.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.13 15:04:06
*Valami mocorgás kél a házban, hát inkább ki sem mozdul a szobájából. Merengve néz ki az ablakon, csak, hogy lassan rájöjjön, az ablakon kinézés teljesen lehetetlen az elé húzott függönytől. Ez lenyűgözi.
~Mikor volt nekem ablakom? Függönnyel? Mikor tudtam én függönyt elhúzni?~
Soha, állapítja meg és áldoz egy pillanatot arra, hogy hálával gondoljon a... kire is? Nem igazán érzi, hogy bárkinek hálával tartozna. Ugyan nem sokat tesz az éléskamra töltéséért, viszont annál többet takarít. A Synmirán megfordulók tulajdonképpen ebből gyaníthatják, hogy még mindig itt lakik: napról napra eltűnik valahonnan a por, a kosz. Részéről ezzel le van tudva a szobabérlet és a könyvtárhasználat díja. Így úgy dönt, annak a tűznek lesz hálás, ami, úgy képzeli, benne lobog és nem hagyta nyugodni, amíg a szegénynegyedbeli romból ide juttatta.
Mintha egy kis szertartást végezne, elhúzza a függönyt. Jó érzés, el is mosolyodik.*
A hozzászólás írója (Soynara Ceryllas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.13 15:04:06
2848. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-12 18:11:37
Üzenet elküldve: 2018-08-12 18:11:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirán//
*Mivel mással van elfoglalva, már csak arra kapja fel a fejét, hogy megint ő maradt az egyetlen mester Synmirán.*
- Héhéhé! *de késő, Taitos elnyargal.*
- Szia Ügyibügyi! Taitos mester meg hova robogott azzal a sülttök tündérrel? *ő maga nem döbben meg, hogy valaki itthon van, mert hát valakinek csak kell maradnia.*
- Örülök, hogy jöttél, segíts már! Vendégeink vannak! Hozz poharakat, jó? Meg vizet! *ő addig egy demizson bort újít, a jobbféléből.*
*Mire visszaér, addigra Nairada már biztosan rendezte a testőrei dolgát, maga Kriyon pedig totál elfogódottan ácsorog a küszöbön.*
- Khmm... kezd besötétedni. *csettint, és lőn világosság, a gyertyák szépen meggyulladnak mindenfelé.*
- Sajnos Taitos mester... akivel találkoztunk a Mágustoronynál, nos, el kellett mennie. Így most én leszek a... házigazda. Ja. Szóval izé... *tipródik egy kicsit.*
- Nem igazán tudom, hogy... ehem. Esetleg megmutatom a szállást.
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
*Mivel mással van elfoglalva, már csak arra kapja fel a fejét, hogy megint ő maradt az egyetlen mester Synmirán.*
- Héhéhé! *de késő, Taitos elnyargal.*
- Szia Ügyibügyi! Taitos mester meg hova robogott azzal a sülttök tündérrel? *ő maga nem döbben meg, hogy valaki itthon van, mert hát valakinek csak kell maradnia.*
- Örülök, hogy jöttél, segíts már! Vendégeink vannak! Hozz poharakat, jó? Meg vizet! *ő addig egy demizson bort újít, a jobbféléből.*
*Mire visszaér, addigra Nairada már biztosan rendezte a testőrei dolgát, maga Kriyon pedig totál elfogódottan ácsorog a küszöbön.*
- Khmm... kezd besötétedni. *csettint, és lőn világosság, a gyertyák szépen meggyulladnak mindenfelé.*
- Sajnos Taitos mester... akivel találkoztunk a Mágustoronynál, nos, el kellett mennie. Így most én leszek a... házigazda. Ja. Szóval izé... *tipródik egy kicsit.*
- Nem igazán tudom, hogy... ehem. Esetleg megmutatom a szállást.
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
2847. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-12 14:13:47
Üzenet elküldve: 2018-08-12 14:13:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Synmiráról el//
- Vicces füvet, igen.
*Bólint, már Lapuk már annyira nem érdeklik. Beletörődött a sorsába, és elfogadta, hogy a lány nem kedveli.*
- Tényleg!
*Kiált fel, mikor Taitos elmondja az ötletét.*
- Ha egy gonosz démon az, akkor megmagyarázná azt, hogy most miért nem emlékszik.
*Persze a pakliban még mindig benne van, hogy Lorew csak úgy tesz, mintha nem tudna semmiről, de Nellara hisz a mesterében, erős mágus ő és nagyszerű ember, bizonyára meg tudja ítélni, hogy mi folyik itt.
A wargon ülve megfogja az állat bundáját, és olyan erősen kapaszkodik, ahogyan csak tud.*
- Én segítek, mindenben, amiben csak tudok!
- Vicces füvet, igen.
*Bólint, már Lapuk már annyira nem érdeklik. Beletörődött a sorsába, és elfogadta, hogy a lány nem kedveli.*
- Tényleg!
*Kiált fel, mikor Taitos elmondja az ötletét.*
- Ha egy gonosz démon az, akkor megmagyarázná azt, hogy most miért nem emlékszik.
*Persze a pakliban még mindig benne van, hogy Lorew csak úgy tesz, mintha nem tudna semmiről, de Nellara hisz a mesterében, erős mágus ő és nagyszerű ember, bizonyára meg tudja ítélni, hogy mi folyik itt.
A wargon ülve megfogja az állat bundáját, és olyan erősen kapaszkodik, ahogyan csak tud.*
- Én segítek, mindenben, amiben csak tudok!
2846. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-10 14:59:00
Üzenet elküldve: 2018-08-10 14:59:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmirán//
*Miután az egyik testőre elindul visszafelé Amonra, hogy megnézze, amit Nairada kért tőle, a lány is követi Kriyont beljebb az épületbe. Körbepillant a helyiségben, és bár kicsit hiányolja azt a pompát, ami neki már természetes, azért elég takaros kis helynek gondolja. Meg egyébként is, a pusztában éjszakázás után bármi jobb, na nem mintha túl sokra emlékezne belőle, amire meg mégis, azt igyekszik minél hamarabb elfelejteni, viszont sajgó feje azonban emlékezteti mindenre.
Köpenyét egy szék háttámlájára teríti, ő pedig leül oda, ahova Kriyon mutatja.
~Alé~ Önkéntelenül is kedvese nevére asszociál szinte azonnal. Már mondaná is, hozza a pálinkát, az jó erős, de akkor fejébe ismét belenyilall a fájdalom.*
- Áh, elég volt a pálinkából egy életre! Inkább csak egy pohár vizet hozz, kérlek!
*Miután az egyik testőre elindul visszafelé Amonra, hogy megnézze, amit Nairada kért tőle, a lány is követi Kriyont beljebb az épületbe. Körbepillant a helyiségben, és bár kicsit hiányolja azt a pompát, ami neki már természetes, azért elég takaros kis helynek gondolja. Meg egyébként is, a pusztában éjszakázás után bármi jobb, na nem mintha túl sokra emlékezne belőle, amire meg mégis, azt igyekszik minél hamarabb elfelejteni, viszont sajgó feje azonban emlékezteti mindenre.
Köpenyét egy szék háttámlájára teríti, ő pedig leül oda, ahova Kriyon mutatja.
~Alé~ Önkéntelenül is kedvese nevére asszociál szinte azonnal. Már mondaná is, hozza a pálinkát, az jó erős, de akkor fejébe ismét belenyilall a fájdalom.*
- Áh, elég volt a pálinkából egy életre! Inkább csak egy pohár vizet hozz, kérlek!
2845. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-09 19:33:09
Üzenet elküldve: 2018-08-09 19:33:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*A tündér bocsánatkérése hallatán elpirul kissé, hisz bár eddig se volt sok remény, hogy nincs így, most már teljesen biztos, hogy a lány mindent látott. Ez az érzés azalatt sem múlik el, míg a távozók indulására vár, azonban igyekszik túllépni rajta és inkább a beszélgetésre figyelni, hogy megértse, mi is történt pontosan. Bár a történet bizonyos pontokon még mindig kissé homályos neki, abban egyet kell értenie a tündérrel, ijesztő az egész és mihamarabb pontot kell tenni az ügy végére. Némán ácsorog a kövek mellett, míg a távozókat nézi, majd még azután is jó ideig, hogy azok már rég látótávolságon kívülre kerültek. Végül visszafordul a kis katonákhoz, akik továbbra is rendíthetetlenül vívják harcukat egymással, azonban se étvágya, se szíve nincs azonban elpusztítani őket, így csak csendben figyeli a kis lényeket egy ideig, majd a csata végeztével összeszedi a maradékokat, és visszaindul a konyhába, hogy elpakoljon. Az épületbe érve azonban megdöbbenve veszi észre, hogy időközben mások is visszaérkeztek.*
*A tündér bocsánatkérése hallatán elpirul kissé, hisz bár eddig se volt sok remény, hogy nincs így, most már teljesen biztos, hogy a lány mindent látott. Ez az érzés azalatt sem múlik el, míg a távozók indulására vár, azonban igyekszik túllépni rajta és inkább a beszélgetésre figyelni, hogy megértse, mi is történt pontosan. Bár a történet bizonyos pontokon még mindig kissé homályos neki, abban egyet kell értenie a tündérrel, ijesztő az egész és mihamarabb pontot kell tenni az ügy végére. Némán ácsorog a kövek mellett, míg a távozókat nézi, majd még azután is jó ideig, hogy azok már rég látótávolságon kívülre kerültek. Végül visszafordul a kis katonákhoz, akik továbbra is rendíthetetlenül vívják harcukat egymással, azonban se étvágya, se szíve nincs azonban elpusztítani őket, így csak csendben figyeli a kis lényeket egy ideig, majd a csata végeztével összeszedi a maradékokat, és visszaindul a konyhába, hogy elpakoljon. Az épületbe érve azonban megdöbbenve veszi észre, hogy időközben mások is visszaérkeztek.*
2844. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-07 22:18:37
Üzenet elküldve: 2018-08-07 22:18:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Dolmeneknél//
*A szétrebbenést idővel Taitos is támogatja.*
~Oh, jajj.~
*Esik le neki, hogy a tündér azért lehet, hogy nem kellene, hogy tudjon erről. De ez most nem fontos sajnos. Annyira vágyott volna most pont erre, aminek vége lett Lorew betoppanásával, mármint közvetetten azzal. Elengedi hát Tinát, aki a nyugalom szigetét jelentené ebben a káoszban, hogy önként ugorjon az örvénybe.*
~A férfi dolga, mi?~
*Ötlik eszébe pótapja, Zordon tanítása arról, hogy mi az, amit "meg kell tenni".
A tündérre szegezi tekintetét.*
-Akkor mégsem az volt, aki azt a furcsa játékot játszotta veled. Megnyugtató.
*Nyugszik meg kicsit, de pont csak annyira, hogy másodjára legyen hova felzaklatnia magát.*
-Mi üthetett Lapuba?
*Pislant egy nagyot.*
-Mondjuk Kriyon is ott volt. Biztos valamelyok "vicces füvét" vacsorázták.
*Morog, de hát ezt majd itt együtt kell megbeszélniük, ami... Sokkalta kevésbé fenyegető, mint a külső veszél, főleg Nel története után.*
-Egy újabb nagytanácsos. *Áll döbbenten már a warg mellett.*
-Valami terjedhetett ott. Worenth mestert is megfertőzte. Sötét démonoknak adta át a testét. Talán Lorew esetében is ez lehet a helyzet.
*Persze emlékszik még a kampányról a férfira. Akkor nem tűnt ennyire őrültnek, noha rokonszenvesnek sem. Kezét nyújtja, hogy a wargra emelhesse a lányt, aztán utánamászik.*
-Kapaszkodj erősen! A grabancánál!
*Tanítja szőrén megülni az állatot. Ő is igyekszik jól átfogni Ragront úgy, hogy valahogy a tündért is meg tudja tartani, ha kell.*
-Lassan, induljunk, Nagyfiú! Vigyázz magadra, Tina! Egyél is, nem fáj nekik.
*Adja ki a parancsot némi felvilágosítás után, aztán lassan megindulnak az ösvény felé.*
//Synmiráról el//
*A házba belépőkkel sajnos nem találkozik így, egy kis mozgás az ajtó előtt semmi ahhoz képest, hogy Thargarodba befészkelte magát egy potenciális sötét mágus.*
-Holdmágus lesz, csak azzal tudott kiütni, ha minden igaz. *De legalább is minden szentnek maga felé hajlik a keze.* -Valószínűleg segítened kell majd, Nel.
*Kicsit oldalba böki Ragront, ahogy egyenesbe érnek.*
-Védened kell a fejemet, ha beszélnem kell vele. De mindent a maga idejében. Beszélnem kell előbb a rangidős tharggal. Lehet, hogy nagy a baj.
*Mormogja, míg warggal nyargalnak Amon Ruadhra.*
*A szétrebbenést idővel Taitos is támogatja.*
~Oh, jajj.~
*Esik le neki, hogy a tündér azért lehet, hogy nem kellene, hogy tudjon erről. De ez most nem fontos sajnos. Annyira vágyott volna most pont erre, aminek vége lett Lorew betoppanásával, mármint közvetetten azzal. Elengedi hát Tinát, aki a nyugalom szigetét jelentené ebben a káoszban, hogy önként ugorjon az örvénybe.*
~A férfi dolga, mi?~
*Ötlik eszébe pótapja, Zordon tanítása arról, hogy mi az, amit "meg kell tenni".
A tündérre szegezi tekintetét.*
-Akkor mégsem az volt, aki azt a furcsa játékot játszotta veled. Megnyugtató.
*Nyugszik meg kicsit, de pont csak annyira, hogy másodjára legyen hova felzaklatnia magát.*
-Mi üthetett Lapuba?
*Pislant egy nagyot.*
-Mondjuk Kriyon is ott volt. Biztos valamelyok "vicces füvét" vacsorázták.
*Morog, de hát ezt majd itt együtt kell megbeszélniük, ami... Sokkalta kevésbé fenyegető, mint a külső veszél, főleg Nel története után.*
-Egy újabb nagytanácsos. *Áll döbbenten már a warg mellett.*
-Valami terjedhetett ott. Worenth mestert is megfertőzte. Sötét démonoknak adta át a testét. Talán Lorew esetében is ez lehet a helyzet.
*Persze emlékszik még a kampányról a férfira. Akkor nem tűnt ennyire őrültnek, noha rokonszenvesnek sem. Kezét nyújtja, hogy a wargra emelhesse a lányt, aztán utánamászik.*
-Kapaszkodj erősen! A grabancánál!
*Tanítja szőrén megülni az állatot. Ő is igyekszik jól átfogni Ragront úgy, hogy valahogy a tündért is meg tudja tartani, ha kell.*
-Lassan, induljunk, Nagyfiú! Vigyázz magadra, Tina! Egyél is, nem fáj nekik.
*Adja ki a parancsot némi felvilágosítás után, aztán lassan megindulnak az ösvény felé.*
//Synmiráról el//
*A házba belépőkkel sajnos nem találkozik így, egy kis mozgás az ajtó előtt semmi ahhoz képest, hogy Thargarodba befészkelte magát egy potenciális sötét mágus.*
-Holdmágus lesz, csak azzal tudott kiütni, ha minden igaz. *De legalább is minden szentnek maga felé hajlik a keze.* -Valószínűleg segítened kell majd, Nel.
*Kicsit oldalba böki Ragront, ahogy egyenesbe érnek.*
-Védened kell a fejemet, ha beszélnem kell vele. De mindent a maga idejében. Beszélnem kell előbb a rangidős tharggal. Lehet, hogy nagy a baj.
*Mormogja, míg warggal nyargalnak Amon Ruadhra.*
2843. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-07 19:46:39
Üzenet elküldve: 2018-08-07 19:46:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szöszölés//
*Mélyen a könyvbe merül, ki sem látszik a nagy tanulásból. Órák mennek el, hogy semmije nem mozdul, csak nagy, fekete szemei isszák a tudást szóról szóra, sorról sorra, oldalról oldalra. Aztán elér a második oldal aljára és már nyúl is a papír sarkáért, ejt rajta óvatosan apró gyűrődést, hogy fogása legyen az ujjaknak és fordítja át olyan tisztelettel, mintha elnézést kérne a könyvtől, hogy álmában zavarni merészeli ilyen durva mozdulatokkal. Aztán mikor feltárul újabb két oldalnyi misztérium, úgy veti bele magát, mint sivatagon átkelt béka az oázis tavába és amíg a végére nem ér és fel nem fogott, elméjébe nem vett minden információt, megint csak a szeme mozog és issza magába a tudást betűről betűre, sorról sorra, oldalról oldalra.*
*Mélyen a könyvbe merül, ki sem látszik a nagy tanulásból. Órák mennek el, hogy semmije nem mozdul, csak nagy, fekete szemei isszák a tudást szóról szóra, sorról sorra, oldalról oldalra. Aztán elér a második oldal aljára és már nyúl is a papír sarkáért, ejt rajta óvatosan apró gyűrődést, hogy fogása legyen az ujjaknak és fordítja át olyan tisztelettel, mintha elnézést kérne a könyvtől, hogy álmában zavarni merészeli ilyen durva mozdulatokkal. Aztán mikor feltárul újabb két oldalnyi misztérium, úgy veti bele magát, mint sivatagon átkelt béka az oázis tavába és amíg a végére nem ér és fel nem fogott, elméjébe nem vett minden információt, megint csak a szeme mozog és issza magába a tudást betűről betűre, sorról sorra, oldalról oldalra.*
2842. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-07 13:53:39
Üzenet elküldve: 2018-08-07 13:53:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos, Navar//
*Úgy tűnik, hogy nagyon rosszkor zavarta meg a mestert, de hát mit tud tenni? Ha menni kell menni kell. Egyébként is, ahogy Taitost ismeri, pár hónap múlva már egy másik lányt fog csókolgatni.*
~Ha neki ez jó...~
*Nincs joga beleszólni a mester magánéletébe, és most amúgy sincs semmi ideje, sem kedve, sem pedig idegállapota ezzel foglalkozni.*
- Ne haragudj!
*Fordul a lány felé egy bocsánatkérő pillantással.*
~Nem is mondtam, hogy mágus. Lehet, hogy tudja, hogy ha nem így lenne, nem hívnák oda.~
*Elmegy a mester botjáért, ha már az annyira fontos, óvatos pillantást vet a hatalmas háziállatra - ami nem is igazán lenne háziállatnak való -, és mikor elindultak a hegyre, belekezd a mesélésbe.*
- Igazából úgy kezdődött, hogy a Mágusoronyban voltam Lapuval és Krivel. Ők elkezdték becsmérelni a fajomat, mikor megvédtem a tündéreket, akkor engem. Én csak megvédtem magamat, és erre Lapu megtámadt, elkezdett ököllel verni.
*Nem tudja, hogy ez a rész mennyire fontos, de jobb, ha mindent elmesél.*
- Varázsoltam kerubit, így nem lett túl nagy bajom, de nagyon rosszul esett... úgy lelkileg. Elmenekültem a városba, és a főtéren ücsörögtem egy padon, mikor odajött hozzám egy férfi. Azt mondta hogy a városban lázadások vannak, és hogy veszélyes, viszont a Szegénynegyed biztonságos, ő vigyáz rám, menjünk arra. Ekkor még hittem neki, szóval elmentem vele, de mikor be akart vinni egy házba, megijedtem. Mondtam, hogy nem szeretnék, de mire bármit tehettem volna, valami mágiával kiütött. Mikor felébredtem, egy pincében találtam magamat. Megpróbáltam megszökni, de a csapóajtó túl nehéz volt, így megint használta azt a mágiát. Utána kikötözött a lépcsőhöz, bekötötte a számat, és azzal azt mondta, hogy levágja a lábamat. Én nagyom megijedtem, még a fegyverét is mutogatta, és olyan ijesztő volt, és...
*Ennél a pontnál már majdnem sír, az arca kipirosodik, a szemeibe könnyek szöknek, a hangja pedig meg-megremeg...*
- Annyira féltem... Utána valamiért kikötötte a számat, én megpróbáltam hívni egy kerubit, de szerintem elrontottam. Után eloldozott, lehet azért, mert rájött, hogy ha tudok varázsolni, akkor nem biztos, hogy jó ötlet... És mikor még a padon ültünk, mondtam neki, hogy Szilánk vagyok, és ismerte a Mestert is... Szóval elengedett, és adott pár tekercset, de nagyon félek tőle... Olyan ijesztő volt és...
*A hangja megcsuklik, de néhány pillanat után azért folyatja.*
- Azt mondta, hogy a neve Lorew. Most megint ott volt a a hegyen, próbált magához édesgetni, oda adta ezt...
*Közben előveszi a sötétkék varázsitalt, és megmutatja Taitosnak.*
- De én nagyon megijedtem, nem akarom, hogy újra bántson. És mi van, ha olyat talál meg, aki nem ért a mágiához? Aki teljesen védtelen! Lehet, hogy sokkal borzasztóbb dolgokat is művelt volna. Szóltam az őrnek, és elvitték az erődbe, de én úgy láttam, hogy nem hisznek nekem, mert az a mágus úgy csinált, mintha ártatlan lenne, trükközik, és...
*Nem tudja folytatni a beszédet. A kezei remegnek az idegességtől, az arca pedig könnycseppektől csillog.*
*Úgy tűnik, hogy nagyon rosszkor zavarta meg a mestert, de hát mit tud tenni? Ha menni kell menni kell. Egyébként is, ahogy Taitost ismeri, pár hónap múlva már egy másik lányt fog csókolgatni.*
~Ha neki ez jó...~
*Nincs joga beleszólni a mester magánéletébe, és most amúgy sincs semmi ideje, sem kedve, sem pedig idegállapota ezzel foglalkozni.*
- Ne haragudj!
*Fordul a lány felé egy bocsánatkérő pillantással.*
~Nem is mondtam, hogy mágus. Lehet, hogy tudja, hogy ha nem így lenne, nem hívnák oda.~
*Elmegy a mester botjáért, ha már az annyira fontos, óvatos pillantást vet a hatalmas háziállatra - ami nem is igazán lenne háziállatnak való -, és mikor elindultak a hegyre, belekezd a mesélésbe.*
- Igazából úgy kezdődött, hogy a Mágusoronyban voltam Lapuval és Krivel. Ők elkezdték becsmérelni a fajomat, mikor megvédtem a tündéreket, akkor engem. Én csak megvédtem magamat, és erre Lapu megtámadt, elkezdett ököllel verni.
*Nem tudja, hogy ez a rész mennyire fontos, de jobb, ha mindent elmesél.*
- Varázsoltam kerubit, így nem lett túl nagy bajom, de nagyon rosszul esett... úgy lelkileg. Elmenekültem a városba, és a főtéren ücsörögtem egy padon, mikor odajött hozzám egy férfi. Azt mondta hogy a városban lázadások vannak, és hogy veszélyes, viszont a Szegénynegyed biztonságos, ő vigyáz rám, menjünk arra. Ekkor még hittem neki, szóval elmentem vele, de mikor be akart vinni egy házba, megijedtem. Mondtam, hogy nem szeretnék, de mire bármit tehettem volna, valami mágiával kiütött. Mikor felébredtem, egy pincében találtam magamat. Megpróbáltam megszökni, de a csapóajtó túl nehéz volt, így megint használta azt a mágiát. Utána kikötözött a lépcsőhöz, bekötötte a számat, és azzal azt mondta, hogy levágja a lábamat. Én nagyom megijedtem, még a fegyverét is mutogatta, és olyan ijesztő volt, és...
*Ennél a pontnál már majdnem sír, az arca kipirosodik, a szemeibe könnyek szöknek, a hangja pedig meg-megremeg...*
- Annyira féltem... Utána valamiért kikötötte a számat, én megpróbáltam hívni egy kerubit, de szerintem elrontottam. Után eloldozott, lehet azért, mert rájött, hogy ha tudok varázsolni, akkor nem biztos, hogy jó ötlet... És mikor még a padon ültünk, mondtam neki, hogy Szilánk vagyok, és ismerte a Mestert is... Szóval elengedett, és adott pár tekercset, de nagyon félek tőle... Olyan ijesztő volt és...
*A hangja megcsuklik, de néhány pillanat után azért folyatja.*
- Azt mondta, hogy a neve Lorew. Most megint ott volt a a hegyen, próbált magához édesgetni, oda adta ezt...
*Közben előveszi a sötétkék varázsitalt, és megmutatja Taitosnak.*
- De én nagyon megijedtem, nem akarom, hogy újra bántson. És mi van, ha olyat talál meg, aki nem ért a mágiához? Aki teljesen védtelen! Lehet, hogy sokkal borzasztóbb dolgokat is művelt volna. Szóltam az őrnek, és elvitték az erődbe, de én úgy láttam, hogy nem hisznek nekem, mert az a mágus úgy csinált, mintha ártatlan lenne, trükközik, és...
*Nem tudja folytatni a beszédet. A kezei remegnek az idegességtől, az arca pedig könnycseppektől csillog.*
2841. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2018-08-07 13:25:50
Üzenet elküldve: 2018-08-07 13:25:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Taitos//
//Egy csipet fűszer//
- Hé, ne bántsd őket! *csóválja a fejét rosszallóan, majd a saját kezével finoman elhúzza onnan a fiúét, mielőtt még több kárt tehetne. Bár nem biztos benne, hogy a kis katonák éreznek-e fájdalmat vagy sem, akkor sem gondolja helyénvalónak a felborításukat. Gyorsan vissza is fordul feléjük, hogy talpra állítsa a felborult katonát, ám szomorúan látja, hogy elkésett, és egy másik harcos már neki is támadt az elesettnek. Hiába a kézfogás, lelkesedésén túl ezúttal csipetnyi bosszússág villan a szemében, ahogy a fiú felé fordul, hogy megkérdezze, ~Most ez mire volt jó?~, mielőtt azonban bármit is tehetne vagy mondhatna, hirtelen szoros ölelésben találja magát. Egy pillanatra ledermed a váratlan helyzettől, hamar felenged azonban és nem kevésbé hevesen igyekszik viszonozni a csókot. Most döbben csak rá, mennyire hiányzott neki ez az érzés és hogy milyen jól esik neki, ha a fiú a karjaiban tartja*
//Taitos, Nell//
*Nem tarthat azonban sokáig a kellemes pillanat, hiszen hamar megzavarják őket, ő pedig összerezzenve azonnal próbál kibontakozni az ölelésből, ám ez közel sem megy olyan hamar vagy könnyen, mint szeretné, így valószínűleg az új érkező mindent látott, amit nem kellett volna, ettől pedig kissé zavarban érzi magát. Bár a csóknak vége szakad, továbbra is igyekszik a fiú mellett maradni, hiszen a tündér aggasztó híreit hallva nyugodtabbnak érzi magát mellette. Mikor a fiú végül mégis ellép mellőle, valami furcsa fájdalom járja át és hirtelen a levegőt is sokkal hűvösebbnek érzi a bőrén, mint azelőtt, így karjait önkéntelenül is összefűzi maga előtt. A hozzá intézett megjegyzésekre csak bólintani tud, úgysincs szükség most terjedelmes mondatokra, hiszen láthatóan sürget az idő. Az utolsó szavak azonban újra melegséggel töltik el, és kissé bele is pirul a biccentésbe, ám reményei szerint az egyre sötétedő éjszakában ez már nem észrevehető*
- Vigyázzatok magatokra! *búcsúzik végül a két távozótól, ahogy aggódva szemléli, amint azok az indulásra készülnek.*
//Egy csipet fűszer//
- Hé, ne bántsd őket! *csóválja a fejét rosszallóan, majd a saját kezével finoman elhúzza onnan a fiúét, mielőtt még több kárt tehetne. Bár nem biztos benne, hogy a kis katonák éreznek-e fájdalmat vagy sem, akkor sem gondolja helyénvalónak a felborításukat. Gyorsan vissza is fordul feléjük, hogy talpra állítsa a felborult katonát, ám szomorúan látja, hogy elkésett, és egy másik harcos már neki is támadt az elesettnek. Hiába a kézfogás, lelkesedésén túl ezúttal csipetnyi bosszússág villan a szemében, ahogy a fiú felé fordul, hogy megkérdezze, ~Most ez mire volt jó?~, mielőtt azonban bármit is tehetne vagy mondhatna, hirtelen szoros ölelésben találja magát. Egy pillanatra ledermed a váratlan helyzettől, hamar felenged azonban és nem kevésbé hevesen igyekszik viszonozni a csókot. Most döbben csak rá, mennyire hiányzott neki ez az érzés és hogy milyen jól esik neki, ha a fiú a karjaiban tartja*
//Taitos, Nell//
*Nem tarthat azonban sokáig a kellemes pillanat, hiszen hamar megzavarják őket, ő pedig összerezzenve azonnal próbál kibontakozni az ölelésből, ám ez közel sem megy olyan hamar vagy könnyen, mint szeretné, így valószínűleg az új érkező mindent látott, amit nem kellett volna, ettől pedig kissé zavarban érzi magát. Bár a csóknak vége szakad, továbbra is igyekszik a fiú mellett maradni, hiszen a tündér aggasztó híreit hallva nyugodtabbnak érzi magát mellette. Mikor a fiú végül mégis ellép mellőle, valami furcsa fájdalom járja át és hirtelen a levegőt is sokkal hűvösebbnek érzi a bőrén, mint azelőtt, így karjait önkéntelenül is összefűzi maga előtt. A hozzá intézett megjegyzésekre csak bólintani tud, úgysincs szükség most terjedelmes mondatokra, hiszen láthatóan sürget az idő. Az utolsó szavak azonban újra melegséggel töltik el, és kissé bele is pirul a biccentésbe, ám reményei szerint az egyre sötétedő éjszakában ez már nem észrevehető*
- Vigyázzatok magatokra! *búcsúzik végül a két távozótól, ahogy aggódva szemléli, amint azok az indulásra készülnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519