Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 15:09:33
Üzenet elküldve: 2015-09-10 15:09:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
- Amm, értem. Szóval ez majdnem olyan, mint azok az intim dolgok. Jobb kettesben.
* Fúj egy nagyot, érti ő, hát persze hogy érti.*
- Taitos? Majd őt is megkeresem akkor, hátha ő is megtanít valamit.
- Hmm, azért ez jó. Vagy te, aki máris megpróbál valamit megtanítani, meg akkor van Taitos is, aki szintén tud majd valamit tanítani nekem.
* Kíváncsian várja, hogy mit is fog akkor most tanulni? Bársonyos irha? Vagyis, akkor? *
- Akkor ha ezt elmondom és sikerül a varázslat, teljesen szőrös leszek, mint egy állat? És ha, mi van akkor ha félre sikerül valami? Szőrös leszek egész életemben?
* Végül is, próba cseresznye. Rövid időre becsukja a szemét is próbál nem arra gondolni, hogy mivel szedhetné majd le magáról a szőrt, ha pórul járna. Majd kinyitja a szemét és elmondja az igét, tisztán és érthetően. Sikerrel jár, hajához hasonlító fakó barna bunda kerül rá mindenhol. Végignéz magán, főleg kezein, lábain. *
- Már csak néhány mancs kéne, és lehetnék egy kis medvebocs.
* Barnás színe miatt inkább erre hajaz most. *
A hozzászólás írója (Caenna Baran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.10 15:11:38
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
- Amm, értem. Szóval ez majdnem olyan, mint azok az intim dolgok. Jobb kettesben.
* Fúj egy nagyot, érti ő, hát persze hogy érti.*
- Taitos? Majd őt is megkeresem akkor, hátha ő is megtanít valamit.
- Hmm, azért ez jó. Vagy te, aki máris megpróbál valamit megtanítani, meg akkor van Taitos is, aki szintén tud majd valamit tanítani nekem.
* Kíváncsian várja, hogy mit is fog akkor most tanulni? Bársonyos irha? Vagyis, akkor? *
- Akkor ha ezt elmondom és sikerül a varázslat, teljesen szőrös leszek, mint egy állat? És ha, mi van akkor ha félre sikerül valami? Szőrös leszek egész életemben?
* Végül is, próba cseresznye. Rövid időre becsukja a szemét is próbál nem arra gondolni, hogy mivel szedhetné majd le magáról a szőrt, ha pórul járna. Majd kinyitja a szemét és elmondja az igét, tisztán és érthetően. Sikerrel jár, hajához hasonlító fakó barna bunda kerül rá mindenhol. Végignéz magán, főleg kezein, lábain. *
- Már csak néhány mancs kéne, és lehetnék egy kis medvebocs.
* Barnás színe miatt inkább erre hajaz most. *
A hozzászólás írója (Caenna Baran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.10 15:11:38
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a következő három körre bőre és testszőrzete egy vadállathoz válik hasonlatossá, megvédve őt akár a rendkívüli hidegtől is.
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 14:26:35
Üzenet elküldve: 2015-09-10 14:26:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen//
*Hát igen, kapcsolatuk nem indult túl sikeresen, Isurii ott tényleg elég közel volt ahhoz, hogy valaki felkoncoltat a kutyákkal, de nem a sötételf volt az első a listán. A Tharg vezér is bizonyára érezte ezt, nem csoda hogy felbőszült. Talán picit még fivére is megijedt. Éveken, évtizedeken át tökéletesen működő taktikáját döntötte romba pár elvétett szóval a másik. Jellemfejlesztő szerencsétlen, vagy épp szerencsés véletlen volt. Azóta energiáit és erőit inkább másba öli.
Isurii elgondolkozva mered valahová a távolba, Plevaen mögé miközben ő maga is próbálja összetenni a kirakós darabjait, de túl keveset tud. Tárgyalópartnere első hangjait megneszelve csak felemeli kezét, hogy gyorsan csöndre intse. El kell csípnie ezt a gondolatfoszlányt, hogy valami értelmeset tudjon belőle kihozni. Ezer dolog szalad át elméjén, régi emlékek, valahol valamikor olvasott mondattöredékek, saját tapasztalatai. Mérlegel, számolgat, latolgatja a lehetősége esélyét.
Csak akkor hagyja beszélni ha újra, kitartóan belekezd mondandójába.*
-Igen, valami ilyesmiről lehet szó. Talán. *Hangsúlyozza nagyon erősen az utolsó talán szócskát.*
-Felerősíti a lélekben tudatosan elnyomott, vagy egész egyszerűen szunnyadó részeket, felvértezi elfogyasztóját a változáshoz.
*Lélek-tudomány területén ő sem kifejezetten mozog otthonosan, de ezt a másiknak nem kell tudnia. A sötételf egyre láthatóbb félelme rá jelen esetben nincs hatással. A legnehezebb mágiaágak egyikének gyakorlójaként többek közt arra is rájött, hogy sokkal durvábbnak hangzanak első olvasatra a dolgok, mint amilyenek valójában. Egy hangzatos név és elsőre fel sem tűnik, hogy valójában egy egyszerűen helyettesíthető, hasztalan ige. Természetesen nem akarja elkomolytalankodni a Harc italának ügyét, tényleg nagyon erős bájitalnak találja, de azt azért ő sem tartja valószínűnek, hogy elfogyasztásával azonnal északi barbárokat megszégyenítő kalapácsvető készségre tenne szert, vagy egyéb rájuk jellemző tulajdonságok kerülnének fel a repertoárjába. Nem áll egy csapásra feje tetejére a világ, ám a felé mutató folyamatokat elindíthatja egy ilyen szérum. Izgalmas, felfedezésre váró területe ez még az alkímiának.*
-Nem hiszem hogy ez azonnal drasztikust változást eredményezne. Hiába akarnék lándzsát dobni, mert agyam vesztve erre ösztönöz a bájital, nincsenek meg hozzá a megfelelő izmaim, nem ismerem a technikáját, szerintem talán még életemben nem is fogtam! Ugyanakkor... bizonyára megnőne az érdeklődésem a fegyverforgatás iránt, fogékonyabb lennék rá. A könyvtár helyett a gyakorlótéren időznek és így idővel bizonyára jó harcos válthatna még akár belőlem is kellő elszántsággal. Ezt a sziklaszilárd akaratot élesztheti fel az ital. Ez lehetséges, teljesen alap szinten is van rá hasonló példa. Persze, nem ilyen erős, nem ilyen magas szinten, de a fekete varázsital felébreszti az emberben a gyanakvást, indokolatlanul agresszívvá teheti a legbékésebbeket is.
Főzzek esetleg egy teát?
*Érdeklődik, hiszen nem tudja nem észrevenni mennyire felzaklatták Ratest az elhangzottak. Egy nyugtató kamilla tea fölött talán átértékeli a helyzetet. Lehet tesz bele neki egy kis extrát is, hogy biztos legyen a hatás.*
*Hát igen, kapcsolatuk nem indult túl sikeresen, Isurii ott tényleg elég közel volt ahhoz, hogy valaki felkoncoltat a kutyákkal, de nem a sötételf volt az első a listán. A Tharg vezér is bizonyára érezte ezt, nem csoda hogy felbőszült. Talán picit még fivére is megijedt. Éveken, évtizedeken át tökéletesen működő taktikáját döntötte romba pár elvétett szóval a másik. Jellemfejlesztő szerencsétlen, vagy épp szerencsés véletlen volt. Azóta energiáit és erőit inkább másba öli.
Isurii elgondolkozva mered valahová a távolba, Plevaen mögé miközben ő maga is próbálja összetenni a kirakós darabjait, de túl keveset tud. Tárgyalópartnere első hangjait megneszelve csak felemeli kezét, hogy gyorsan csöndre intse. El kell csípnie ezt a gondolatfoszlányt, hogy valami értelmeset tudjon belőle kihozni. Ezer dolog szalad át elméjén, régi emlékek, valahol valamikor olvasott mondattöredékek, saját tapasztalatai. Mérlegel, számolgat, latolgatja a lehetősége esélyét.
Csak akkor hagyja beszélni ha újra, kitartóan belekezd mondandójába.*
-Igen, valami ilyesmiről lehet szó. Talán. *Hangsúlyozza nagyon erősen az utolsó talán szócskát.*
-Felerősíti a lélekben tudatosan elnyomott, vagy egész egyszerűen szunnyadó részeket, felvértezi elfogyasztóját a változáshoz.
*Lélek-tudomány területén ő sem kifejezetten mozog otthonosan, de ezt a másiknak nem kell tudnia. A sötételf egyre láthatóbb félelme rá jelen esetben nincs hatással. A legnehezebb mágiaágak egyikének gyakorlójaként többek közt arra is rájött, hogy sokkal durvábbnak hangzanak első olvasatra a dolgok, mint amilyenek valójában. Egy hangzatos név és elsőre fel sem tűnik, hogy valójában egy egyszerűen helyettesíthető, hasztalan ige. Természetesen nem akarja elkomolytalankodni a Harc italának ügyét, tényleg nagyon erős bájitalnak találja, de azt azért ő sem tartja valószínűnek, hogy elfogyasztásával azonnal északi barbárokat megszégyenítő kalapácsvető készségre tenne szert, vagy egyéb rájuk jellemző tulajdonságok kerülnének fel a repertoárjába. Nem áll egy csapásra feje tetejére a világ, ám a felé mutató folyamatokat elindíthatja egy ilyen szérum. Izgalmas, felfedezésre váró területe ez még az alkímiának.*
-Nem hiszem hogy ez azonnal drasztikust változást eredményezne. Hiába akarnék lándzsát dobni, mert agyam vesztve erre ösztönöz a bájital, nincsenek meg hozzá a megfelelő izmaim, nem ismerem a technikáját, szerintem talán még életemben nem is fogtam! Ugyanakkor... bizonyára megnőne az érdeklődésem a fegyverforgatás iránt, fogékonyabb lennék rá. A könyvtár helyett a gyakorlótéren időznek és így idővel bizonyára jó harcos válthatna még akár belőlem is kellő elszántsággal. Ezt a sziklaszilárd akaratot élesztheti fel az ital. Ez lehetséges, teljesen alap szinten is van rá hasonló példa. Persze, nem ilyen erős, nem ilyen magas szinten, de a fekete varázsital felébreszti az emberben a gyanakvást, indokolatlanul agresszívvá teheti a legbékésebbeket is.
Főzzek esetleg egy teát?
*Érdeklődik, hiszen nem tudja nem észrevenni mennyire felzaklatták Ratest az elhangzottak. Egy nyugtató kamilla tea fölött talán átértékeli a helyzetet. Lehet tesz bele neki egy kis extrát is, hogy biztos legyen a hatás.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 03:01:04
Üzenet elküldve: 2015-09-10 03:01:04
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*A tegeződésre csupán biccent. Neki még mindig az a kép él a fejében Isuriiról mikor először látta, és csak úgy puszta véletlenségből közölte vele, hogy a szeretője halott. Az akkori villámló tekintete, felháborodottsága, ahogy az elemi mágia szikrázott körülötte, szinte beleégett a tudatába, a dolgot pedig csak tetézte a nagy testvér hasonló reakciója. Ez a mostani, kissé zavarodott az üveggel szöszmötölő nő, a mágusház családias környezetében pedig majdnem tökéletes ellentétben áll az akkori önmagával. Innentől csak arra kell vigyáznia hogy ez így is maradjon. Mégis csak tart az olyanoktól akik csettintgetéssel tudnak embert ölni.
Nem szól közbe. Hagyja, hogy a boszorkány kifejtse nézeteit közben fejben halkan jegyzetel.* ~A vörös az erőnövelő.~ *Ezt már rendben van, ellenben amikor a további eshetőségeket hallja azért attól már az ő szája is elkerekedik. A vadító ital még hagyján, azt ő is ki tudja kotyvasztani pár szárított fűcsomóból, meg persze a Cyroldlevelekből. Viszont a vérteket hatástalanítani képes ital előtt tényleg megemeli a nemlétező kalapját. Valami amitől az acélba bújtatott lovagokat úgy szét lehet kapni mintha csak selyemben lennének és ő még a páncéltörő nyilaira volt büszke. Aztán a sor lassan halad tovább előre, és a mélységi figyelme is egyre jobban kiélesedik, a kanapé kényelméből lassan előre dől, a pupillája összeszűkül, hegyes fülei kissé megemelkednek, akár egy ugrásra kész Irbisz esetén, várva, hogy mire is lyukad ki a végül.*
~Lélek.~ *Látszik rajta, hogy teljesen elvesztette a fonalat. A figyelmét jelző folyamatok egy pillanat alatt visszarendeződnek, ő pedig ismét a kanapéba zuhan vissza.*
-Nos, nem egészen értem, a dolgot. *Nem szeretne teljesen ostobának tűnni ezért a lelki és vallási hangvételű részeket inkább félreteszi. Pedig arról is volt szó bőven. Valamiféle valódi énről, meg útkeresésről.* ~Melyik szektának is vannak ilyen szövegei.~ *Emlékszik rá, hogy valahol mintha már hallott volna valami nagyon hasonló zagyvaságot, de nem tud rájönni merre.*
-Szóval, megerősíti a... *Nehezen találja a megfelelő szavakat, azért némi előnye így is van, hiszen már két szöveg közt keresheti az értelmes pontokat.* -lélek egyes... ~Mágusból lovag. Mágusi lélek, lovagi lélek.~ *Kissé szánalmasnak és giccsesnek érzi magát, hogy ilyesmiken gondolkozik, de talán a misztikumok világában épp erre van szükség.* -egyes használaton kívül eső részeit.
-Bah. *Legyint az egészre, ha már egyszer felajánlották neki a közvetlen stílusú beszélgetést. Számára semmi értelme sincs a dolognak. Hisz maga a lélek az egyetlen ami számít, ami tényleg megadja egy személy valódi lényét. Ha a lélek ily módon formálható lenne az azt jelenthetné, hogy az alantas emberi faj szinte bármely képviselője elérhetné az orkok vadságát, vagy az elfek lagymatagságát.* ~Tolvajból, katona, orgyilkosból, pap, alkimistából, vadász.~ *Vagy akár képes lehetne az ő fajának egy tagját ledegradálni emberi színvonalra. Minden és mindenki elveszíthetné az identitását és már semmi nem volna az ami, és semmi nem volna törvényszerű.*
-De az ilyesmi lehetetlen. Valaki nem változtatható meg csak úgy egyetlen itallal. *Ám a beszámolók e felé mutatnak, és lassan már ő érzi úgy, mégis rossz ötlet volt ezt az üzletet egyáltalán szóba hozni.*
-Ugye? *Kérdezi már tapintható félelemmel a hangjában.* ~Lehetetlen.~ *Ismétli magában.* ~Az a Natharon kölök kvázi ezen élt és épp olyan emberi maradt mint azelőtt.~ *Nyugtatja magát tovább, ám a dolgok lassan kezdenek szétfolyni a szeme előtt.
Végül ő mondta ki. Talán ez a legrosszabb az egészben. Ha a varázslónő teszi akkor még csak tudott volna rá legyinteni, de így mindez a saját fejéből egyszerre sok. Több mint amit szívesen viselne.*
-Elvégre nem erősíthet fel odabent valami olyasmit ami, eleve nem is volt ott.
*A tegeződésre csupán biccent. Neki még mindig az a kép él a fejében Isuriiról mikor először látta, és csak úgy puszta véletlenségből közölte vele, hogy a szeretője halott. Az akkori villámló tekintete, felháborodottsága, ahogy az elemi mágia szikrázott körülötte, szinte beleégett a tudatába, a dolgot pedig csak tetézte a nagy testvér hasonló reakciója. Ez a mostani, kissé zavarodott az üveggel szöszmötölő nő, a mágusház családias környezetében pedig majdnem tökéletes ellentétben áll az akkori önmagával. Innentől csak arra kell vigyáznia hogy ez így is maradjon. Mégis csak tart az olyanoktól akik csettintgetéssel tudnak embert ölni.
Nem szól közbe. Hagyja, hogy a boszorkány kifejtse nézeteit közben fejben halkan jegyzetel.* ~A vörös az erőnövelő.~ *Ezt már rendben van, ellenben amikor a további eshetőségeket hallja azért attól már az ő szája is elkerekedik. A vadító ital még hagyján, azt ő is ki tudja kotyvasztani pár szárított fűcsomóból, meg persze a Cyroldlevelekből. Viszont a vérteket hatástalanítani képes ital előtt tényleg megemeli a nemlétező kalapját. Valami amitől az acélba bújtatott lovagokat úgy szét lehet kapni mintha csak selyemben lennének és ő még a páncéltörő nyilaira volt büszke. Aztán a sor lassan halad tovább előre, és a mélységi figyelme is egyre jobban kiélesedik, a kanapé kényelméből lassan előre dől, a pupillája összeszűkül, hegyes fülei kissé megemelkednek, akár egy ugrásra kész Irbisz esetén, várva, hogy mire is lyukad ki a végül.*
~Lélek.~ *Látszik rajta, hogy teljesen elvesztette a fonalat. A figyelmét jelző folyamatok egy pillanat alatt visszarendeződnek, ő pedig ismét a kanapéba zuhan vissza.*
-Nos, nem egészen értem, a dolgot. *Nem szeretne teljesen ostobának tűnni ezért a lelki és vallási hangvételű részeket inkább félreteszi. Pedig arról is volt szó bőven. Valamiféle valódi énről, meg útkeresésről.* ~Melyik szektának is vannak ilyen szövegei.~ *Emlékszik rá, hogy valahol mintha már hallott volna valami nagyon hasonló zagyvaságot, de nem tud rájönni merre.*
-Szóval, megerősíti a... *Nehezen találja a megfelelő szavakat, azért némi előnye így is van, hiszen már két szöveg közt keresheti az értelmes pontokat.* -lélek egyes... ~Mágusból lovag. Mágusi lélek, lovagi lélek.~ *Kissé szánalmasnak és giccsesnek érzi magát, hogy ilyesmiken gondolkozik, de talán a misztikumok világában épp erre van szükség.* -egyes használaton kívül eső részeit.
-Bah. *Legyint az egészre, ha már egyszer felajánlották neki a közvetlen stílusú beszélgetést. Számára semmi értelme sincs a dolognak. Hisz maga a lélek az egyetlen ami számít, ami tényleg megadja egy személy valódi lényét. Ha a lélek ily módon formálható lenne az azt jelenthetné, hogy az alantas emberi faj szinte bármely képviselője elérhetné az orkok vadságát, vagy az elfek lagymatagságát.* ~Tolvajból, katona, orgyilkosból, pap, alkimistából, vadász.~ *Vagy akár képes lehetne az ő fajának egy tagját ledegradálni emberi színvonalra. Minden és mindenki elveszíthetné az identitását és már semmi nem volna az ami, és semmi nem volna törvényszerű.*
-De az ilyesmi lehetetlen. Valaki nem változtatható meg csak úgy egyetlen itallal. *Ám a beszámolók e felé mutatnak, és lassan már ő érzi úgy, mégis rossz ötlet volt ezt az üzletet egyáltalán szóba hozni.*
-Ugye? *Kérdezi már tapintható félelemmel a hangjában.* ~Lehetetlen.~ *Ismétli magában.* ~Az a Natharon kölök kvázi ezen élt és épp olyan emberi maradt mint azelőtt.~ *Nyugtatja magát tovább, ám a dolgok lassan kezdenek szétfolyni a szeme előtt.
Végül ő mondta ki. Talán ez a legrosszabb az egészben. Ha a varázslónő teszi akkor még csak tudott volna rá legyinteni, de így mindez a saját fejéből egyszerre sok. Több mint amit szívesen viselne.*
-Elvégre nem erősíthet fel odabent valami olyasmit ami, eleve nem is volt ott.
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 01:51:43
Üzenet elküldve: 2015-09-10 01:51:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen//
*Csak egy apró főhajtással köszöni meg a bizalmat. Messze nem tévedhetetlen, bár övéi közt kiemelkedően eszesnek számít nyilván nála is vagy okosabb, több nyelvet beszélő, hatalmasabb mágus. Mindig van egy nagyobb hal, mindig. Még ha nem is az emberek sekélyes kis halandó földi világában.*
-Jajj, nem. Félreértettél. *Heves integetéssel próbálja megakadályozni a további magyarázkodást, hiszen legkevésbé sem érdekli miféle ügyekbe keveredik Plevaen, még a végén nem aludna jól. Esetleges megbízóinak kiléte sem különösebben mozgatja most meg a fantáziáját, csak azt szerette volna tudni, hogy ő (Isurii Thargodar) nyakára küldött-e valaki bérgyilkost, vagy a sötételf saját magát érzi veszélyben.*
-Szerintem tegeződjünk az egyszerűség kedvéért.
*Kínálja fel a lehetőség kicsit bizonytalanul, de talán nem a rabszolgakereskedő lesz az aki az ilyen jellegű formaságok hiánya miatt megorrol rá.*
-Kényelmesebb úgy beszélni ha a mit a hogyan előtt áll, s nem fordítva.
*Azért úgy fest a férfi még is csak kapott valamiféle minimális használati utasítást az italhoz, mert már ennyivel is beljebb kerültek a pontos megoldáshoz.*
~Szóval egy mágus számára. És milyen különös, hogy hozzám sodort a szél.~
*Mereng el magában játékosan míg Plevaen szándékai egyre világosabbak nem lesznek.*
-Nos, visszatérve akkor a varázsitalhoz. Hangsúlyozom, hogy csakis a véleményem tudom elmondani róla, hiszen most nincs lehetőségem alaposabban tanulmányozni és megvizsgálni, illetve én korábban hasonlóval nem találkoztam, de... *Jellemzően kissé hadarva, sietve beszél hiszen mostanában annyi mindent kell elmondani a tanítványoknak is, hogy kénytelen volt rászokni erre. Már észre sem veszi, beszélgetőtársának komolyan figyelnie kell szavaira, hogy azokat lehetősége legyen érteni és értelmezni.*
-Úgy hiszem ismerek minden olyan vörös árnyalatú bájitalt, ami ténylegesen növeli a fizikai erőt. ~Piros, Korall, Rubin, Vérvörös, s a többi...~
-Akad olyan is ami a vérgőzős vad állapotokat stimulálja és elfogyasztójának támadását szinte semmiféle vért nem képes megállítani. Ám ezek hatása rövid ideig tart. ~A Harc itala, a Harc itala... Mivel harcolunk, mihez kell még erő?~
-Ha ez a varázsital nem méreg és nem helyettesíteni hivatott a mágiát, hiszen ahogy mondtad mágusnak szánták, akkor valami sokkal mélyebb, elemibb... hatást kell kiváltson. ~Harc itala... Harc!~
-Erőt adhat, de nem a karoknak, nem egy támadásnak, hanem talán... *Tengerkékjei elrévednek míg a kellően elvont gondolattal vajúdik.*
-... a léleknek.
*Csak egy apró főhajtással köszöni meg a bizalmat. Messze nem tévedhetetlen, bár övéi közt kiemelkedően eszesnek számít nyilván nála is vagy okosabb, több nyelvet beszélő, hatalmasabb mágus. Mindig van egy nagyobb hal, mindig. Még ha nem is az emberek sekélyes kis halandó földi világában.*
-Jajj, nem. Félreértettél. *Heves integetéssel próbálja megakadályozni a további magyarázkodást, hiszen legkevésbé sem érdekli miféle ügyekbe keveredik Plevaen, még a végén nem aludna jól. Esetleges megbízóinak kiléte sem különösebben mozgatja most meg a fantáziáját, csak azt szerette volna tudni, hogy ő (Isurii Thargodar) nyakára küldött-e valaki bérgyilkost, vagy a sötételf saját magát érzi veszélyben.*
-Szerintem tegeződjünk az egyszerűség kedvéért.
*Kínálja fel a lehetőség kicsit bizonytalanul, de talán nem a rabszolgakereskedő lesz az aki az ilyen jellegű formaságok hiánya miatt megorrol rá.*
-Kényelmesebb úgy beszélni ha a mit a hogyan előtt áll, s nem fordítva.
*Azért úgy fest a férfi még is csak kapott valamiféle minimális használati utasítást az italhoz, mert már ennyivel is beljebb kerültek a pontos megoldáshoz.*
~Szóval egy mágus számára. És milyen különös, hogy hozzám sodort a szél.~
*Mereng el magában játékosan míg Plevaen szándékai egyre világosabbak nem lesznek.*
-Nos, visszatérve akkor a varázsitalhoz. Hangsúlyozom, hogy csakis a véleményem tudom elmondani róla, hiszen most nincs lehetőségem alaposabban tanulmányozni és megvizsgálni, illetve én korábban hasonlóval nem találkoztam, de... *Jellemzően kissé hadarva, sietve beszél hiszen mostanában annyi mindent kell elmondani a tanítványoknak is, hogy kénytelen volt rászokni erre. Már észre sem veszi, beszélgetőtársának komolyan figyelnie kell szavaira, hogy azokat lehetősége legyen érteni és értelmezni.*
-Úgy hiszem ismerek minden olyan vörös árnyalatú bájitalt, ami ténylegesen növeli a fizikai erőt. ~Piros, Korall, Rubin, Vérvörös, s a többi...~
-Akad olyan is ami a vérgőzős vad állapotokat stimulálja és elfogyasztójának támadását szinte semmiféle vért nem képes megállítani. Ám ezek hatása rövid ideig tart. ~A Harc itala, a Harc itala... Mivel harcolunk, mihez kell még erő?~
-Ha ez a varázsital nem méreg és nem helyettesíteni hivatott a mágiát, hiszen ahogy mondtad mágusnak szánták, akkor valami sokkal mélyebb, elemibb... hatást kell kiváltson. ~Harc itala... Harc!~
-Erőt adhat, de nem a karoknak, nem egy támadásnak, hanem talán... *Tengerkékjei elrévednek míg a kellően elvont gondolattal vajúdik.*
-... a léleknek.
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 00:44:31
Üzenet elküldve: 2015-09-10 00:44:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Végre fellélegezhet. Hisz a boszorkány szavának, leginkább azért mert nincs más akinek hihetne. Keressen egy még nála is tapasztaltabb mágust? Vagy egy elsőosztályú alkimistát? Hol? Talán a kikötői torony öregjét zargassa még hasonló problémákkal.*
-Adok a véleményére. *Bólint a boszorkány szavaira, ám az egyébkénti tehetetlenségét már nem teszi szóvá. A készítményt még egy kicsit megigazítja az asztalon. Neki nincsenek megfelelő képességei az effajta dolgokhoz, még a saját gyógyító italáról se tud többet mint amit a kis tündér elmondott, és amit aztán el is hitt neki. Tényleg hasznos képesség.* ~Tehát a vörös az erőnövelő.~ *Ez máris egy új információ amit rögtön el is raktároz elméje egy távoli zugában.*
-Nem mondta kit szeretne eltenni láb alól. *Ereszt meg félmosolyt. Így jobban belegondolva még az is lehet, hogy saját maga lesz a célpont. Nem túl valószínű, de az álnéven végzett munkái után a lehetőség adott.*
-De, gondolom megérti, már így is többet mondtam a személyéről mint szabad lett volna. Ha az esetleges megbízóm kiléte napvilágot látna, akkor a családja nagyot zuhanhatna a városi ranglétrán én pedig elesnék a feladataimtól. *Főleg, ha titokban akarja tartani a grófot Isurii elől és persze a fehér varázslónőt a gróf elől. Ha ezek ketten megismernék egymást, akkor egyrészt eljátssza a Natharon fiú bizalmát, másrészt fuccs a közvetítői szerepnek.*
-Azt reméltem talán sikerül értékesíteni. Elvi síkon ez egy mágusok számára készült ital. Így ha jól értelmezem számomra nincs sok hatása. *Bár nem mondta ki konkrétan, hogy kinek akarja eladni, a dolog innen már sejthető. Mi másért is hozna egy kifejezetten varázslóknak szóló italt egy mágusok által lakott szentélybe. Ha minden igaz ezzel a, valamivel az előtte álló fehér boszorkány közel olyan jó harcos lehetne mint a vezér. Így belegondolva ez a lehetőség egy nem is kicsit ijesztő jövőképet fest a szemei elé, hisz a testvérpár mindkét tagja így is rendkívül erős. Mi lenne, ha egyszer valami módon összegyúrnák őket? Bele, még nem borzong a gondolatba, ez csupán egy játékos felvetés, melyet nem akar túlgondolkodni, mert csak elvonnák a figyelmét a mostani feladatáról.*
-És a törzsön kívül nem sokan akadnak akik meg tudják fizetni a különleges ritkaságokat. Illetve, ha itt nem talál gazdára, talán ismer olyan mágust akinek még szüksége lehet rá. *Talán még szerencséje is van. A kínálat jelenleg egy, azaz egy darab varázsital, és most ezt kell valahogy rásóznia a boszorkányra, esetleg annak egyik tanítványára, rokonára, ismerősére. Talán még egyszerűbb is mint legutóbb.*
*Végre fellélegezhet. Hisz a boszorkány szavának, leginkább azért mert nincs más akinek hihetne. Keressen egy még nála is tapasztaltabb mágust? Vagy egy elsőosztályú alkimistát? Hol? Talán a kikötői torony öregjét zargassa még hasonló problémákkal.*
-Adok a véleményére. *Bólint a boszorkány szavaira, ám az egyébkénti tehetetlenségét már nem teszi szóvá. A készítményt még egy kicsit megigazítja az asztalon. Neki nincsenek megfelelő képességei az effajta dolgokhoz, még a saját gyógyító italáról se tud többet mint amit a kis tündér elmondott, és amit aztán el is hitt neki. Tényleg hasznos képesség.* ~Tehát a vörös az erőnövelő.~ *Ez máris egy új információ amit rögtön el is raktároz elméje egy távoli zugában.*
-Nem mondta kit szeretne eltenni láb alól. *Ereszt meg félmosolyt. Így jobban belegondolva még az is lehet, hogy saját maga lesz a célpont. Nem túl valószínű, de az álnéven végzett munkái után a lehetőség adott.*
-De, gondolom megérti, már így is többet mondtam a személyéről mint szabad lett volna. Ha az esetleges megbízóm kiléte napvilágot látna, akkor a családja nagyot zuhanhatna a városi ranglétrán én pedig elesnék a feladataimtól. *Főleg, ha titokban akarja tartani a grófot Isurii elől és persze a fehér varázslónőt a gróf elől. Ha ezek ketten megismernék egymást, akkor egyrészt eljátssza a Natharon fiú bizalmát, másrészt fuccs a közvetítői szerepnek.*
-Azt reméltem talán sikerül értékesíteni. Elvi síkon ez egy mágusok számára készült ital. Így ha jól értelmezem számomra nincs sok hatása. *Bár nem mondta ki konkrétan, hogy kinek akarja eladni, a dolog innen már sejthető. Mi másért is hozna egy kifejezetten varázslóknak szóló italt egy mágusok által lakott szentélybe. Ha minden igaz ezzel a, valamivel az előtte álló fehér boszorkány közel olyan jó harcos lehetne mint a vezér. Így belegondolva ez a lehetőség egy nem is kicsit ijesztő jövőképet fest a szemei elé, hisz a testvérpár mindkét tagja így is rendkívül erős. Mi lenne, ha egyszer valami módon összegyúrnák őket? Bele, még nem borzong a gondolatba, ez csupán egy játékos felvetés, melyet nem akar túlgondolkodni, mert csak elvonnák a figyelmét a mostani feladatáról.*
-És a törzsön kívül nem sokan akadnak akik meg tudják fizetni a különleges ritkaságokat. Illetve, ha itt nem talál gazdára, talán ismer olyan mágust akinek még szüksége lehet rá. *Talán még szerencséje is van. A kínálat jelenleg egy, azaz egy darab varázsital, és most ezt kell valahogy rásóznia a boszorkányra, esetleg annak egyik tanítványára, rokonára, ismerősére. Talán még egyszerűbb is mint legutóbb.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-10 00:07:44
Üzenet elküldve: 2015-09-10 00:07:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen//
* A Zöldfülű egyszerűen csak zsenge ifjú még azok minden előnyös és hátrányos tulajdonságukkal együtt. Miután alaposan megnézte, megszaglászta és megrázogatta az italt, azt visszanyújtja. Visszaadja az 1 db A Harc varázsitala bájitalt Plevaen Kadarnak.
Egy rövid ideig gondolkozik csak, fogalmazza elhangozni készülő szavait.*
-Nos. A vörös bájitalok alapvetően erőserkentő, erőt növelő italok, de ehhez foghatót én magam még nem készítettem, így a következő szavaim csak feltételezések. Megalapozottak, *szegezi tengerszín pillantását komolyan tárgyalópartnerére* - de csak feltételezések.
*Ha ennek fényében is érdekli a szakvéleménye a férfit, akkor persze készséggel előadja neki, de addig hagyja magát elkalandozni kicsit a beszélgetés fonalát követve.*
-Holtan? Mármint téged? *Nem tűnik meglepettnek inkább csak az alanyt szeretné tisztázni.*
-Nem tudom mit ígért neked, milyen reményeid fűződnek az italhoz, de értékes. Valódi, ha erre vagy kíváncsi, nem málnaszörp.
*Enged meg magának egy halovány kis mosolyt. Mindenki olyan feszült, frusztrált és aggodalmas. Csak ő van ennyire kisimulva? Pedig nem is bújt össze... senkivel igazából jó ideje.*
* A Zöldfülű egyszerűen csak zsenge ifjú még azok minden előnyös és hátrányos tulajdonságukkal együtt. Miután alaposan megnézte, megszaglászta és megrázogatta az italt, azt visszanyújtja. Visszaadja az 1 db A Harc varázsitala bájitalt Plevaen Kadarnak.
Egy rövid ideig gondolkozik csak, fogalmazza elhangozni készülő szavait.*-Nos. A vörös bájitalok alapvetően erőserkentő, erőt növelő italok, de ehhez foghatót én magam még nem készítettem, így a következő szavaim csak feltételezések. Megalapozottak, *szegezi tengerszín pillantását komolyan tárgyalópartnerére* - de csak feltételezések.
*Ha ennek fényében is érdekli a szakvéleménye a férfit, akkor persze készséggel előadja neki, de addig hagyja magát elkalandozni kicsit a beszélgetés fonalát követve.*
-Holtan? Mármint téged? *Nem tűnik meglepettnek inkább csak az alanyt szeretné tisztázni.*
-Nem tudom mit ígért neked, milyen reményeid fűződnek az italhoz, de értékes. Valódi, ha erre vagy kíváncsi, nem málnaszörp.
*Enged meg magának egy halovány kis mosolyt. Mindenki olyan feszült, frusztrált és aggodalmas. Csak ő van ennyire kisimulva? Pedig nem is bújt össze... senkivel igazából jó ideje.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 23:23:55
Üzenet elküldve: 2015-09-09 23:23:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Az üveget persze átengedi, mégiscsak ezért van itt, hogy eladjon valamit valakinek. 1 A Harc varázsitala most Isurii Thargodar kezében van. Gyanakvásnak talán nincs helye, a gond csupán, hogy az egyetlen aki meg tud vásárolni egy ilyen erejű holmit az épp elég erős ahhoz, hogy ha azt akarná könnyedén el is vehesse tőle. Nem való neki ez az egész, hacacáré. Ha lenne egy arra alkalmas úrnője akkor átadta volna neki az italt, és betudta volna a szolgálatnak. Sajnos most nem a föld alatt van és ha nagyon lehangoló akarna lenni azt mondaná, kiveszett fajának nőstényeiből az a régi erős büszkeség.
Bólint. Most már talán eléggé nyomatékosította aggodalmát az ifjúval kapcsolatban. A zöldfülű mágus innentől Thargarod belügye.*
-Egy Artheniori nemestől kaptam, egy igen kecsegtető ajánlat kíséretében. *Igyekszik palástolni aggodalmas reakcióit. A boszorkány helyett inkább az épületet és annak a túloldalra nyíló ablakait nézi. Ha pedig már eléggé besötétedett talán a kertre is vethet néhány kósza pillantást.* ~Nem lehetett olcsó.~ *Az üveg eleve drága anyag, a kertrendezés úgyszintén, de pusztán a hely méretei is megérnek sok sok csillogó aranytallérocskát. Többet mint amennyit ő ki tudna fizetni.* ~Talán mágiával épült mint az a másik tisztás.~
-Valakit nagyon holtan akarhat látni, ám egyelőre nem mondtam igent a dologra. Először látni akartam vajon átvágott e az illető és a... Kis ajándéka, tényleg ér e valamit a piacon. *Fejét, lassan visszafordítja a boszorkány felé, várva az jutott e valamiféle eredményre az üveggel kapcsolatban.*
-Ha kiderül, hogy hamisítvány lesz hozzá néhány keresetlen szavam. *Elmosolyodik a gondolatra, és már képzeli is mekkora perpatvart csaphatna a Natharon ház körül. "Az íjászverseny főnyereménye egy üveg meggylekvár volt." A vénasszonyok hamar rákapnának a hírre és pletykaterjesztésben a Pinty a maga módján kiváló fegyver.*
*Az üveget persze átengedi, mégiscsak ezért van itt, hogy eladjon valamit valakinek. 1 A Harc varázsitala most Isurii Thargodar kezében van.
Gyanakvásnak talán nincs helye, a gond csupán, hogy az egyetlen aki meg tud vásárolni egy ilyen erejű holmit az épp elég erős ahhoz, hogy ha azt akarná könnyedén el is vehesse tőle. Nem való neki ez az egész, hacacáré. Ha lenne egy arra alkalmas úrnője akkor átadta volna neki az italt, és betudta volna a szolgálatnak. Sajnos most nem a föld alatt van és ha nagyon lehangoló akarna lenni azt mondaná, kiveszett fajának nőstényeiből az a régi erős büszkeség. Bólint. Most már talán eléggé nyomatékosította aggodalmát az ifjúval kapcsolatban. A zöldfülű mágus innentől Thargarod belügye.*
-Egy Artheniori nemestől kaptam, egy igen kecsegtető ajánlat kíséretében. *Igyekszik palástolni aggodalmas reakcióit. A boszorkány helyett inkább az épületet és annak a túloldalra nyíló ablakait nézi. Ha pedig már eléggé besötétedett talán a kertre is vethet néhány kósza pillantást.* ~Nem lehetett olcsó.~ *Az üveg eleve drága anyag, a kertrendezés úgyszintén, de pusztán a hely méretei is megérnek sok sok csillogó aranytallérocskát. Többet mint amennyit ő ki tudna fizetni.* ~Talán mágiával épült mint az a másik tisztás.~
-Valakit nagyon holtan akarhat látni, ám egyelőre nem mondtam igent a dologra. Először látni akartam vajon átvágott e az illető és a... Kis ajándéka, tényleg ér e valamit a piacon. *Fejét, lassan visszafordítja a boszorkány felé, várva az jutott e valamiféle eredményre az üveggel kapcsolatban.*
-Ha kiderül, hogy hamisítvány lesz hozzá néhány keresetlen szavam. *Elmosolyodik a gondolatra, és már képzeli is mekkora perpatvart csaphatna a Natharon ház körül. "Az íjászverseny főnyereménye egy üveg meggylekvár volt." A vénasszonyok hamar rákapnának a hírre és pletykaterjesztésben a Pinty a maga módján kiváló fegyver.*
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:58:29
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:58:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Mosolyát, melyet arcára erőltetett, az idő és a gravitáció lassan lemossa. A lányka belefagyott a zavarba, ami két ennyire jó pasi - najó, egy jó pasi és egy kecskekergető, kecskeszakállas Learon - jelenlétében letámadta.*
- Öhm, ja. Akkor... kellemes pihenést, szivi! Csá! *húzódik vissza az ajtóból, majd még mindig vigyorogva becsukja a lány után. Na, a vigyor ekkor esik csörömpölve a földre és Learonra már egy zsigeri gyűlölködő aljas pillantása vetül.*
- Figyelj, gyökérkezelt, szakadj le rólam, mert igen csak rosszul jársz. Kergess kecskét, az való neked. *pöccint le egy nem létező porszemet a saját vállára, majd újabb ujjast mutatva otthagyja Learont, csak szeme sarkából figyelve, mit ért el.*
*Útja ezúttal nem Isuriihoz vezet, mert az még a végén a nyakába sózna valami melót, hanem elkezdi bejárni Synmirát. Nem mellesleg azért, hátha talál egy magányos lánykát egy kellően be nem látható helyen.*
- Öhm, ja. Akkor... kellemes pihenést, szivi! Csá! *húzódik vissza az ajtóból, majd még mindig vigyorogva becsukja a lány után. Na, a vigyor ekkor esik csörömpölve a földre és Learonra már egy zsigeri gyűlölködő aljas pillantása vetül.*
- Figyelj, gyökérkezelt, szakadj le rólam, mert igen csak rosszul jársz. Kergess kecskét, az való neked. *pöccint le egy nem létező porszemet a saját vállára, majd újabb ujjast mutatva otthagyja Learont, csak szeme sarkából figyelve, mit ért el.*
*Útja ezúttal nem Isuriihoz vezet, mert az még a végén a nyakába sózna valami melót, hanem elkezdi bejárni Synmirát. Nem mellesleg azért, hátha talál egy magányos lánykát egy kellően be nem látható helyen.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:39:46
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:39:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen//
*Isurii nem tudja nem észrevenni hogy Essfyh enyhén fogalmazva furcsa. Nem is érte, csak szemöldökeit enyhén felvonva, szigorúan pillant rá, nehogy szét essen már itt neki a nagy remegésbe!*
-Feltételezem.
*Ilyen néven nem ismer bűbájt, de az ostoba pórok és laikusok mindig a számukra leginkább megjegyezhető tulajdonságból gyúrják össze a ragadós beceneveiket.*
-Szabad?
*Nyúl a fioláért miután alaposan szemügyre vette, hogy saját kezébe foghassa, esetleg megszaglászhassa, jobban megnézhesse. Nem kifejezetten érdeklődik komolyan az alkímia iránt, ez számára csak hobbi amivel elütheti unalmas óráit. Mivel ezekből az utóbbi időben nem igen volt, elég régen foglalkozott a bájitalokkal is utoljára.*
-Taitos?
*Kérdez vissza kissé meglepetten, de szemét nem veszi le a keverékről.*
-Mindig tartogat meglepetéseket az a fiú.
*Motyogja maga elé elgondolkozva.*
-Alaposabban meg kéne vizsgálnom.
*Nem tudja mitől ilyen fura mindenki. Ess remegve elrohan, Plevaen meg olyan ideges, mintha Isu legalább kardot szegezne a torkának.*
-Hol szerezted?
*Isurii nem tudja nem észrevenni hogy Essfyh enyhén fogalmazva furcsa. Nem is érte, csak szemöldökeit enyhén felvonva, szigorúan pillant rá, nehogy szét essen már itt neki a nagy remegésbe!*
-Feltételezem.
*Ilyen néven nem ismer bűbájt, de az ostoba pórok és laikusok mindig a számukra leginkább megjegyezhető tulajdonságból gyúrják össze a ragadós beceneveiket.*
-Szabad?
*Nyúl a fioláért miután alaposan szemügyre vette, hogy saját kezébe foghassa, esetleg megszaglászhassa, jobban megnézhesse. Nem kifejezetten érdeklődik komolyan az alkímia iránt, ez számára csak hobbi amivel elütheti unalmas óráit. Mivel ezekből az utóbbi időben nem igen volt, elég régen foglalkozott a bájitalokkal is utoljára.*
-Taitos?
*Kérdez vissza kissé meglepetten, de szemét nem veszi le a keverékről.*
-Mindig tartogat meglepetéseket az a fiú.
*Motyogja maga elé elgondolkozva.*
-Alaposabban meg kéne vizsgálnom.
*Nem tudja mitől ilyen fura mindenki. Ess remegve elrohan, Plevaen meg olyan ideges, mintha Isu legalább kardot szegezne a torkának.*
-Hol szerezted?
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:36:52
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:36:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Ess//
*Egy kanapén foglal helyet, a látható ülőhelyek közül még az tűnik a legkényelmesebbnek számára, most legalább valamelyest közelebb került a varázslónő magasságához, de természetesen ülve is alacsonyabb nála. Szemével követi a távozó leányt, nőt, félvérnőstényt. Hagyja hadd menjen. Az ijedelme persze zavarja, kit ne zavarna, ha egy szebb nő épp a vele ellentétes irányba fut, de ebbe nem szól bele.* ~Ennyire csúnya volnék?~ *Na ez a baj a vidékiekkel. A városiak már azért láttak hozzá hasonlókat. Itt meg úgy látszik valamiféle mumusnak tartják a fajtáját. Ha egyszer Isurii elküldte, akkor nyilván oka volt rá, és ezen akaratát, amit ráadásul az ő kérésére tett tiszteletben kell tartania.*
-Rendben. Feltételezem ön is hallott már a szerről amit a harc varázsitalának neveznek. *És ím elérkeztek az utolsó kételyhez ami maga az ital, viszont nem igazán érti miért kételkedik annak eredetiségében. Natharon gróf tényleg mágus családból származó nemesember és a története beleillik a képbe. Nem volt oka olyasmit ajánlani amit aztán mégse adna oda, hisz pár száz arannyal is kiszúrhatta volna a szemét.*
-A forrásom megbízhatónak tűnik, nem olyan ember aki megengedhetné magának az effajta hazugságot. *A vörös üvegcsét lassan előhúzza ruhája egyik mély zsebéből. Nagyjából úgy forgatja mintha csak valami bort akarna ajánlani, majd leteszi az asztalra, hogy maga az esetleges vevő is megnézhesse.*
Emellett Taitos is megvizsgálta az üveget, szerinte ígéretes a dolog. *Már másodszor hozza elő a kis mágus nevét és nem véletlenül. Őt személy szerint érdekelné, hogy ha a saját főnökének nem mondta el mit talált a mélységi akkor vajon ki az akinek igen. Az üzenet persze elsősorban Kagannak szólt, legjobb tudomása szerint ő a vashegy uralkodója, a hadvezér, erdőbirtokos, meg minden egyéb amit csak tanult címerismerő ki tud magának találni. Az ital ellenben mágia, avagy alkímia, szóval olyan dolog amihez a mélységi nem ért és éppen ezért nem tud róla biztosat mondani, így a végső szó Isuriié. Ami azt illeti még a hatásáról sincs pontos fogalma. Természetesen vissza tudná mondani a gróf magyarázatát, ám tény ami tény nem sokat értett belőle.* ~Rátalál a számára kijelölt útra.~ *Valami ilyesmit mondott az a fehér inges.* ~Meg, mágusból kardforgatót csinál.~ *Talán most többet megtud a dologról, de mondhatja azt is rá, hogy szemét és, hogy a gróf átverte a mélységit valószínűleg elhinné, az más kérdés, hogy ez mikor derülne ki.*
-Én persze laikus vagyok a témában. *Próbálja menteni magát, ha esetleg fölöslegesen keltette maga körül a feszültséget.*
*Egy kanapén foglal helyet, a látható ülőhelyek közül még az tűnik a legkényelmesebbnek számára, most legalább valamelyest közelebb került a varázslónő magasságához, de természetesen ülve is alacsonyabb nála. Szemével követi a távozó leányt, nőt, félvérnőstényt. Hagyja hadd menjen. Az ijedelme persze zavarja, kit ne zavarna, ha egy szebb nő épp a vele ellentétes irányba fut, de ebbe nem szól bele.* ~Ennyire csúnya volnék?~ *Na ez a baj a vidékiekkel. A városiak már azért láttak hozzá hasonlókat. Itt meg úgy látszik valamiféle mumusnak tartják a fajtáját. Ha egyszer Isurii elküldte, akkor nyilván oka volt rá, és ezen akaratát, amit ráadásul az ő kérésére tett tiszteletben kell tartania.*
-Rendben. Feltételezem ön is hallott már a szerről amit a harc varázsitalának neveznek. *És ím elérkeztek az utolsó kételyhez ami maga az ital, viszont nem igazán érti miért kételkedik annak eredetiségében. Natharon gróf tényleg mágus családból származó nemesember és a története beleillik a képbe. Nem volt oka olyasmit ajánlani amit aztán mégse adna oda, hisz pár száz arannyal is kiszúrhatta volna a szemét.*
-A forrásom megbízhatónak tűnik, nem olyan ember aki megengedhetné magának az effajta hazugságot. *A vörös üvegcsét lassan előhúzza ruhája egyik mély zsebéből. Nagyjából úgy forgatja mintha csak valami bort akarna ajánlani, majd leteszi az asztalra, hogy maga az esetleges vevő is megnézhesse.*
Emellett Taitos is megvizsgálta az üveget, szerinte ígéretes a dolog. *Már másodszor hozza elő a kis mágus nevét és nem véletlenül. Őt személy szerint érdekelné, hogy ha a saját főnökének nem mondta el mit talált a mélységi akkor vajon ki az akinek igen. Az üzenet persze elsősorban Kagannak szólt, legjobb tudomása szerint ő a vashegy uralkodója, a hadvezér, erdőbirtokos, meg minden egyéb amit csak tanult címerismerő ki tud magának találni. Az ital ellenben mágia, avagy alkímia, szóval olyan dolog amihez a mélységi nem ért és éppen ezért nem tud róla biztosat mondani, így a végső szó Isuriié. Ami azt illeti még a hatásáról sincs pontos fogalma. Természetesen vissza tudná mondani a gróf magyarázatát, ám tény ami tény nem sokat értett belőle.* ~Rátalál a számára kijelölt útra.~ *Valami ilyesmit mondott az a fehér inges.* ~Meg, mágusból kardforgatót csinál.~ *Talán most többet megtud a dologról, de mondhatja azt is rá, hogy szemét és, hogy a gróf átverte a mélységit valószínűleg elhinné, az más kérdés, hogy ez mikor derülne ki.*
-Én persze laikus vagyok a témában. *Próbálja menteni magát, ha esetleg fölöslegesen keltette maga körül a feszültséget.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:15:10
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:15:10
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Caenna//
*Lényegében jó helyen motoszkál a lány, persze a pontos mértékét az affinitásának nem lehet megállapítani.*
-Így igaz. Ez persze megkönnyíti, ugyanakkor harminc lépés körzetben hatásos csak és fontos, hogy csak az tartózkodjon ott, akit szeretnénk úgymond bemérni. Ha sokan állnak egy helyen, és több egyénnél érzékelhető az affinitás, a mágus összezavarodhat, és nem tudja megállapítani a dolgot. Tehát a piacon nem kifejezetten alkalmazható. *mosolyodik el.* -Ugyanakkor nem is egy nehéz varázslat. Én nem tanultam meg, de Taitos biztosan tudja, ha később ez érdekel.
*Sőt ha már itt tartunk Worenth számára is jól jönne a varázsige, így majd beszélni fog Taitos-al.*
-Jól van hát. Mi is legyen? *mereng maga előtt, majd felemeli mutató ujját.* -Áh megvan! Legyen a bársonyos irha. Az nem veszélyes. Érdekes egy varázslat, talán elsőre hasztalan, de a vad hideg ellen életmentő. Vicces, mert ha sikerül, a bőröd és a testszőrzeted olyan lesz mint egy vadállaté, farkasé, vagy medvéé vagy valamilyené. Ne ijedj meg nem marad meg sokáig. Ha megtanulod, és egyszer olyan helyzetbe kerülsz, hogy akár meg is fagyhatsz, ez meg fogja menteni az életedet. Sok más egyébre nem való, de azért ne írjuk le nagyon.
*A rövid tájékoztató után átadja neki a tudást, ismerteti vele a varázsigét. Elmondja, hogy ügyeljen a pontosságra, koncentráljon a helyes kiejtésre.*
-Általában a varázslatoknál magunkban mormoljuk az igét, vagy különböző kézmozdulatokat teszünk. Kérlek csukd be a szemed Caenna. Próbáld elcsendesíteni az elmédet, és koncentrálni a varázsigére, hogy az járja át minden gondolatodat. Amikor már úgy érzed, teljesen ráhangolódtál, mondd ki magad elé a varázsigét, aztán lássuk mókus leszel e, vagy medve. *neveti el magát a hóhajú, majd figyeli kis tanítványa minden mozdulatát.*
*Lényegében jó helyen motoszkál a lány, persze a pontos mértékét az affinitásának nem lehet megállapítani.*
-Így igaz. Ez persze megkönnyíti, ugyanakkor harminc lépés körzetben hatásos csak és fontos, hogy csak az tartózkodjon ott, akit szeretnénk úgymond bemérni. Ha sokan állnak egy helyen, és több egyénnél érzékelhető az affinitás, a mágus összezavarodhat, és nem tudja megállapítani a dolgot. Tehát a piacon nem kifejezetten alkalmazható. *mosolyodik el.* -Ugyanakkor nem is egy nehéz varázslat. Én nem tanultam meg, de Taitos biztosan tudja, ha később ez érdekel.
*Sőt ha már itt tartunk Worenth számára is jól jönne a varázsige, így majd beszélni fog Taitos-al.*
-Jól van hát. Mi is legyen? *mereng maga előtt, majd felemeli mutató ujját.* -Áh megvan! Legyen a bársonyos irha. Az nem veszélyes. Érdekes egy varázslat, talán elsőre hasztalan, de a vad hideg ellen életmentő. Vicces, mert ha sikerül, a bőröd és a testszőrzeted olyan lesz mint egy vadállaté, farkasé, vagy medvéé vagy valamilyené. Ne ijedj meg nem marad meg sokáig. Ha megtanulod, és egyszer olyan helyzetbe kerülsz, hogy akár meg is fagyhatsz, ez meg fogja menteni az életedet. Sok más egyébre nem való, de azért ne írjuk le nagyon.
*A rövid tájékoztató után átadja neki a tudást, ismerteti vele a varázsigét. Elmondja, hogy ügyeljen a pontosságra, koncentráljon a helyes kiejtésre.*
-Általában a varázslatoknál magunkban mormoljuk az igét, vagy különböző kézmozdulatokat teszünk. Kérlek csukd be a szemed Caenna. Próbáld elcsendesíteni az elmédet, és koncentrálni a varázsigére, hogy az járja át minden gondolatodat. Amikor már úgy érzed, teljesen ráhangolódtál, mondd ki magad elé a varázsigét, aztán lássuk mókus leszel e, vagy medve. *neveti el magát a hóhajú, majd figyeli kis tanítványa minden mozdulatát.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:02:46
Üzenet elküldve: 2015-09-09 22:02:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii és Plevaen//
*Essfyh nem véletlenül jött be a házba néhány perce. Elég jele lehet félelmének, hogy egy warg is volt vele a hátsókertben, a lány mégis a házban tartózkodást választotta ebben a szürkületi időben. Az ősz közeledtével amúgy is egyre rövidebbek a nappalok, a hűvös szél pedig csak még kísértetiesebbé teszi a külvilágot. Ezen a felismerésen az ajtón belépő alak sem segít, hiszen eleinte a kinti komor sötétség jótékonyan elrejti vonásait. Na meg a csuklya sem segít az arca láthatóságán.
Ess látja Isuriin, hogy tényleg várták, illetve ismerik ezt az illetőt. De Essfyh annyira még nincs jóban Isuriival, hogy megbízzon abban, akiben ő is így bízik. Főleg nem akkor, ha egy ilyen rémisztő külsejű férfiről van szó. A fél-elfnek éppen elég látnia a sötét bőrt és fehér hajat, hogy rémülten hátráljon még messzebb az útjukból. A tény, hogy a ház úrnője egy sötételfet, sőt egy megtermett férfit enged a házba, csak Ess ellenérzetét vívhatja. Habár mikor a férfi látszólag hozzá is intézi szavait, kicsit meglepődik, mivel ő nem olyan fontos személyiség itt. De azért marad a továbbiakban, hátha visszakapja a könyvét. Persze szívesebben rohanna el és zárkózna be valahová, nem teszi. De aki elég közel áll hozzá, az hallhatja, hogy milyen gyorsan kapkodja a levegőt. Az izgalomtól még a tenyere is olyan hideg, mintha hóban turkált volna fél óráig. Habár hamar kezdi úgy érezni, hogy két olyan személy társalgásába keveredett, ahol semmi keresnivalója. S ha ez diszkréciónak számít, egyikükre sem néz rá, csak a padlót vizslatja elszántan, amíg feladatot nem kap. Hálásan veszi el Isuriitól a könyvét, hiszen ez azt jelenti, hogy elszabadulhat és rohanhat is olyan messzire, amennyire csak a falak engedik. Előtte még hoz egy pergament a nőnek, ahogy kérte, majd minden szó nélkül sietős léptekkel elrohan. Amíg tud, néha hátra-hátra fordul, hogy az érkezőre nézhessen rettegve. De végül sikerül eljutnia a könyvtárig, ahol beleáshatja magát a fantázia világába. *
A hozzászólás írója (Essfyh Riorenia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 22:06:19
*Essfyh nem véletlenül jött be a házba néhány perce. Elég jele lehet félelmének, hogy egy warg is volt vele a hátsókertben, a lány mégis a házban tartózkodást választotta ebben a szürkületi időben. Az ősz közeledtével amúgy is egyre rövidebbek a nappalok, a hűvös szél pedig csak még kísértetiesebbé teszi a külvilágot. Ezen a felismerésen az ajtón belépő alak sem segít, hiszen eleinte a kinti komor sötétség jótékonyan elrejti vonásait. Na meg a csuklya sem segít az arca láthatóságán.
Ess látja Isuriin, hogy tényleg várták, illetve ismerik ezt az illetőt. De Essfyh annyira még nincs jóban Isuriival, hogy megbízzon abban, akiben ő is így bízik. Főleg nem akkor, ha egy ilyen rémisztő külsejű férfiről van szó. A fél-elfnek éppen elég látnia a sötét bőrt és fehér hajat, hogy rémülten hátráljon még messzebb az útjukból. A tény, hogy a ház úrnője egy sötételfet, sőt egy megtermett férfit enged a házba, csak Ess ellenérzetét vívhatja. Habár mikor a férfi látszólag hozzá is intézi szavait, kicsit meglepődik, mivel ő nem olyan fontos személyiség itt. De azért marad a továbbiakban, hátha visszakapja a könyvét. Persze szívesebben rohanna el és zárkózna be valahová, nem teszi. De aki elég közel áll hozzá, az hallhatja, hogy milyen gyorsan kapkodja a levegőt. Az izgalomtól még a tenyere is olyan hideg, mintha hóban turkált volna fél óráig. Habár hamar kezdi úgy érezni, hogy két olyan személy társalgásába keveredett, ahol semmi keresnivalója. S ha ez diszkréciónak számít, egyikükre sem néz rá, csak a padlót vizslatja elszántan, amíg feladatot nem kap. Hálásan veszi el Isuriitól a könyvét, hiszen ez azt jelenti, hogy elszabadulhat és rohanhat is olyan messzire, amennyire csak a falak engedik. Előtte még hoz egy pergament a nőnek, ahogy kérte, majd minden szó nélkül sietős léptekkel elrohan. Amíg tud, néha hátra-hátra fordul, hogy az érkezőre nézhessen rettegve. De végül sikerül eljutnia a könyvtárig, ahol beleáshatja magát a fantázia világába. *
A hozzászólás írója (Essfyh Riorenia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 22:06:19
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:58:11
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:58:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Plevaen, Ess//
*Plevaen sokáig fog kint ácsorogni a sötétedő erdőben, ha valamilyen formában nem teszi magát felismerhetővé, mert Isurii bizony addig nem engedi be, amíg meg nem győződik róla, hogy a sötételf az akinek ő is hiszi.
A lovának van külön pányva erre a célra készíttetve, nyugodtan otthagyhatja. Banditák, vagy lótolvajok nem fogják tudni elkötni, bár a ház mágusai lehet odébtessékelik a mágikus csomó ellenére is ha éppen útjukban áll.
Hát ha Ess egy picit fiatalabbnak mondja magát, akkor még akár a lányának is nézheti a félvért a sötétbőrű, de eddig nem túl aktív résztvevője eddig az eseményeknek a másik, így ennek megelapozott gyanúja eddig nem áll fenn.*
-Annyira pedig nem vagyunk elbújva, nincs messze az ösvény.
*Beljebb terelgetve a hívatlan vendéget, hellyel kínálja az egyre otthonosabb társalgóban. Kanapét, fotelt, szőnyeget, párnát, mindenféle ülőalkalmatosságot találhat odabent Plevaen. Amint ő is helyet foglal és a mélységi hím különösebb unszolás nélkül belefog mondandójába Isurii is tud tovább intézkedni.*
-Rendben. Essfyh, kérlek vidd vissza akkor ezt a könyvet a helyére és máskor ne hagyd szanaszét a dolgaid a házban. Valamint, szükségem lenne pergamenre, az Intézői irodában biztos találsz. Megtennéd, hogy hozol nekem?
*Egyik sem olyan égetően fontos dolog, de úgy tűnik a férfi tényleg aggódik egy picit, fontos dologról lehet szó.*
-Az egyik tehetséges tanítványunk. *Magyarázza gyorsan miután a lány dolgára indult, de reményei szerint hamarosan visszatér.*
*Plevaen sokáig fog kint ácsorogni a sötétedő erdőben, ha valamilyen formában nem teszi magát felismerhetővé, mert Isurii bizony addig nem engedi be, amíg meg nem győződik róla, hogy a sötételf az akinek ő is hiszi.
A lovának van külön pányva erre a célra készíttetve, nyugodtan otthagyhatja. Banditák, vagy lótolvajok nem fogják tudni elkötni, bár a ház mágusai lehet odébtessékelik a mágikus csomó ellenére is ha éppen útjukban áll.
Hát ha Ess egy picit fiatalabbnak mondja magát, akkor még akár a lányának is nézheti a félvért a sötétbőrű, de eddig nem túl aktív résztvevője eddig az eseményeknek a másik, így ennek megelapozott gyanúja eddig nem áll fenn.*
-Annyira pedig nem vagyunk elbújva, nincs messze az ösvény.
*Beljebb terelgetve a hívatlan vendéget, hellyel kínálja az egyre otthonosabb társalgóban. Kanapét, fotelt, szőnyeget, párnát, mindenféle ülőalkalmatosságot találhat odabent Plevaen. Amint ő is helyet foglal és a mélységi hím különösebb unszolás nélkül belefog mondandójába Isurii is tud tovább intézkedni.*
-Rendben. Essfyh, kérlek vidd vissza akkor ezt a könyvet a helyére és máskor ne hagyd szanaszét a dolgaid a házban. Valamint, szükségem lenne pergamenre, az Intézői irodában biztos találsz. Megtennéd, hogy hozol nekem?
*Egyik sem olyan égetően fontos dolog, de úgy tűnik a férfi tényleg aggódik egy picit, fontos dologról lehet szó.*
-Az egyik tehetséges tanítványunk. *Magyarázza gyorsan miután a lány dolgára indult, de reményei szerint hamarosan visszatér.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:42:29
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:42:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Ess//
*A szürkületben, az ajtó mögött álló csuklyás alak szinte akárki lehetne, az egyetlen ami elmondható róla, hogy személye egy cseppet sem megnyugtató, szépen díszített méregvértje, tökéletesen megfelel a szalonok előírásainak, leszámítva persze a kellemetlen mellékhatásait, ugyanakkor egy kisebb csatát is képes lenne benne itt és most végigcsinálni. Az egyetlen különös vonás talán, hogy kevesebb rajta a por mint azt egy hosszú útról jött valaki öltözékétől elvárnák, erre azonban még maga a viselője se jött rá korábban.
Nem szól. A kinyíló ajtó felé csupán tenyereit mutatja jelezve rossz szándékainak ideiglenes hiányát, lova kantárját gyorsan hozzáköti a magával hozott kötélhez, azt pedig a ház kilincséhez, vagy a csizmakaparóhoz, mely akár tiszteletlenség is lehetne, ha lenne bármi más kiszögellés az épületen ahol ezt megtehetné. Ez nem tart tovább pár rövid pillanatnál, de csak ezek után hajtja hátra csuklyáját lép be.*
-Hölgyeim. *Ahogy látja a fehér hajú nincs egyedül, a másik nőhöz korábban nem volt szerencséje, olyan félvér formának tűnik, de ahogy azt látja ő is fehér hajú. Legalább ez az egy dolog mindhármukban közös, ahogy az hamarosan ki is derül, hisz a csuklyát rögtön követi az alatta lapuló fémsisak eltávolítása.*
-Mindenek előtt, köszönöm, hogy időt szakítanak rám. Nem volt könnyű erre a helyre rátalálni. *És ha már sikerült talán ideje is a tárgyra térnie, vagy mégse. Ha most csak jön és megy talán ismét elhalasztja, hogy valami komolyabb információt szerezzen erről a népről, márpedig ennek erős szükségét érzi. Próbál valami asztal vagy kanapé felé tájolódni, ha már egyszer beinvitálták nem maradhat csak úgy az ajtóban, hanem azért illik a szemét végigfuttatnia legalább az épület belsején.*
-Szóval. *Egy kicsit elgondolkodik vajon a másik nőstény mennyire bizalmasa Isuriinak. Nem szívesen tenne még egyszer olyan baklövést mint amikor először járt Thargarodban.* -Ami a jelenlegi üzletet illeti. Fontos lenne, hogy legalább az áru mibenléte titokban maradjon. A dolog, bár pontos értékét nem ismerem, elég ritka holmi, és jóval értékesebb mint bármi amivel eddig üzleteltem.
*Látszik az arcán, hogy tényleg aggódik. Sokáig titkolta a nála lévő csodaszer hatását, és erről a titokról nehéz lemondania.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
*A szürkületben, az ajtó mögött álló csuklyás alak szinte akárki lehetne, az egyetlen ami elmondható róla, hogy személye egy cseppet sem megnyugtató, szépen díszített méregvértje, tökéletesen megfelel a szalonok előírásainak, leszámítva persze a kellemetlen mellékhatásait, ugyanakkor egy kisebb csatát is képes lenne benne itt és most végigcsinálni. Az egyetlen különös vonás talán, hogy kevesebb rajta a por mint azt egy hosszú útról jött valaki öltözékétől elvárnák, erre azonban még maga a viselője se jött rá korábban.
Nem szól. A kinyíló ajtó felé csupán tenyereit mutatja jelezve rossz szándékainak ideiglenes hiányát, lova kantárját gyorsan hozzáköti a magával hozott kötélhez, azt pedig a ház kilincséhez, vagy a csizmakaparóhoz, mely akár tiszteletlenség is lehetne, ha lenne bármi más kiszögellés az épületen ahol ezt megtehetné. Ez nem tart tovább pár rövid pillanatnál, de csak ezek után hajtja hátra csuklyáját lép be.*
-Hölgyeim. *Ahogy látja a fehér hajú nincs egyedül, a másik nőhöz korábban nem volt szerencséje, olyan félvér formának tűnik, de ahogy azt látja ő is fehér hajú. Legalább ez az egy dolog mindhármukban közös, ahogy az hamarosan ki is derül, hisz a csuklyát rögtön követi az alatta lapuló fémsisak eltávolítása.*
-Mindenek előtt, köszönöm, hogy időt szakítanak rám. Nem volt könnyű erre a helyre rátalálni. *És ha már sikerült talán ideje is a tárgyra térnie, vagy mégse. Ha most csak jön és megy talán ismét elhalasztja, hogy valami komolyabb információt szerezzen erről a népről, márpedig ennek erős szükségét érzi. Próbál valami asztal vagy kanapé felé tájolódni, ha már egyszer beinvitálták nem maradhat csak úgy az ajtóban, hanem azért illik a szemét végigfuttatnia legalább az épület belsején.*
-Szóval. *Egy kicsit elgondolkodik vajon a másik nőstény mennyire bizalmasa Isuriinak. Nem szívesen tenne még egyszer olyan baklövést mint amikor először járt Thargarodban.* -Ami a jelenlegi üzletet illeti. Fontos lenne, hogy legalább az áru mibenléte titokban maradjon. A dolog, bár pontos értékét nem ismerem, elég ritka holmi, és jóval értékesebb mint bármi amivel eddig üzleteltem.
*Látszik az arcán, hogy tényleg aggódik. Sokáig titkolta a nála lévő csodaszer hatását, és erről a titokról nehéz lemondania.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:05:21
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:05:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Ess, Plev//
*Az ismerős nevet meghallva még ki is kukucskál a parányi ajtórésen és csak azután engedi engedi beljebb a férfit miután meggyőződött róla, hogy valóban az akinek Isu hiszi. A látása ebben a szürkületi időszakban elég rossz, de vígasztalja, hogy a sötételfeké még rosszabb.*
-Nem mondott semmit az az ebadta!
*Fogadja a mélységit egy akár barátságosnak is tekinthető szájrándulással. Nem nagyon szereti a fajtáját, de eddig mindig jó szolgálatot tett neki Plevaen.*
-Kerülj beljebb.
*Áll el az útból, remélhetőleg nem taposva le a mögötte leskelődő Essfyht. Istállóval sajnos nem szolgálhatnak egyelőre, nem tudván meddig tervez maradni a férfi nem is kínálja fel lova számára a ligetek legelőinek lehetőségét.*
-Mi szél hozott?
*A félvér lány bizonyára megérti, hogy most másfelé kell figyeljen, hiába szeretett volna vele szót váltani. A könyvet még mindig baljában tartogatja, nem feledkezett meg róla.*
*Az ismerős nevet meghallva még ki is kukucskál a parányi ajtórésen és csak azután engedi engedi beljebb a férfit miután meggyőződött róla, hogy valóban az akinek Isu hiszi. A látása ebben a szürkületi időszakban elég rossz, de vígasztalja, hogy a sötételfeké még rosszabb.*
-Nem mondott semmit az az ebadta!
*Fogadja a mélységit egy akár barátságosnak is tekinthető szájrándulással. Nem nagyon szereti a fajtáját, de eddig mindig jó szolgálatot tett neki Plevaen.*
-Kerülj beljebb.
*Áll el az útból, remélhetőleg nem taposva le a mögötte leskelődő Essfyht. Istállóval sajnos nem szolgálhatnak egyelőre, nem tudván meddig tervez maradni a férfi nem is kínálja fel lova számára a ligetek legelőinek lehetőségét.*
-Mi szél hozott?
*A félvér lány bizonyára megérti, hogy most másfelé kell figyeljen, hiába szeretett volna vele szót váltani. A könyvet még mindig baljában tartogatja, nem feledkezett meg róla.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:57:50
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:57:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Bentiek//
*Odaát mintha a fehér boszorkány hangját hallaná. Nem biztos benne, hisz rég hallotta már ezt a hangot, akkor is csak kétszer és egyszer még be is volt rúgva, mint a csorba vödör. Mindenesetre biztató, hogy a sok huzavona után itt már nem kell tanoncokkal és őrökkel bajlódnia, hanem rögtön a főnökkel beszélhet, aki ugyan nem a nagy fehér főnök, de az akivel tényleg dolga van. Ha beljebb kerül akár már rá is térhetnek az üzletre.*
~Erdei rablógyilkos.~ *Fut át az agyán a pontos válasz. Majd elgy lépést hátrálva a falaptól bekiált. Hasonló hangerővel ahhoz ahogy neki kiszóltak.*
-Rätest Terold, vagyok Artheniorból. Taitos, szólt, hogy jövök. *Majd kissé elgondolkodik ennek valódiságán. Ő ugyan megküldte vele az üzenetet, de ugyebár a szokásos akadályok ismét ott állnak előtte. Egyrészt mi van, ha a mágus nem vette komolyan a dolgot, és a mélységit csak egy harmadrangú csalónak nézte aki egy üveg meggyszörpöt készül áruba bocsátani.*
-Vagy ha mégse akkor az az ő sara. *Egészíti ki a mondandóját. Idekinn lassan leszáll a sötétség. Szereti ezt az időszakot, ahogy a kontúrok szépen lassan kiélesednek, a színek kitisztulnak szemei előtt, ahogy a tűző nap lassan eltűnik a horizonton és átadja magát a csillagok és a hold hideg fényének az egyszerűen varázslatos.
Azért azt reméli akad errefelé valami istálló szerű alkalmatosság, ahová Celeryt bevezetheti. Épp eleget volt odakinn itt az ideje, hogy szokni kezdje a szűk helyeket, ahol mint hátas élnie kéne. Zajosnak zajos lesz azt elismeri. Kicsit elgondolkodik vajon úgy mutassa be őt az ittenieknek mint egy vad állatot, vagy épp csak passzolja le mintha mit se vett volna ebből észre. Aztán rájön, hogy valószínűleg a szentélyhez nem tartozik berendezett lóistálló, ahogy az Artheniori templom sem rendelkezik hasonló létesítménnyel, és drága paripája eléggé kilóg a rendezett környezetből.*
*Odaát mintha a fehér boszorkány hangját hallaná. Nem biztos benne, hisz rég hallotta már ezt a hangot, akkor is csak kétszer és egyszer még be is volt rúgva, mint a csorba vödör. Mindenesetre biztató, hogy a sok huzavona után itt már nem kell tanoncokkal és őrökkel bajlódnia, hanem rögtön a főnökkel beszélhet, aki ugyan nem a nagy fehér főnök, de az akivel tényleg dolga van. Ha beljebb kerül akár már rá is térhetnek az üzletre.*
~Erdei rablógyilkos.~ *Fut át az agyán a pontos válasz. Majd elgy lépést hátrálva a falaptól bekiált. Hasonló hangerővel ahhoz ahogy neki kiszóltak.*
-Rätest Terold, vagyok Artheniorból. Taitos, szólt, hogy jövök. *Majd kissé elgondolkodik ennek valódiságán. Ő ugyan megküldte vele az üzenetet, de ugyebár a szokásos akadályok ismét ott állnak előtte. Egyrészt mi van, ha a mágus nem vette komolyan a dolgot, és a mélységit csak egy harmadrangú csalónak nézte aki egy üveg meggyszörpöt készül áruba bocsátani.*
-Vagy ha mégse akkor az az ő sara. *Egészíti ki a mondandóját. Idekinn lassan leszáll a sötétség. Szereti ezt az időszakot, ahogy a kontúrok szépen lassan kiélesednek, a színek kitisztulnak szemei előtt, ahogy a tűző nap lassan eltűnik a horizonton és átadja magát a csillagok és a hold hideg fényének az egyszerűen varázslatos.
Azért azt reméli akad errefelé valami istálló szerű alkalmatosság, ahová Celeryt bevezetheti. Épp eleget volt odakinn itt az ideje, hogy szokni kezdje a szűk helyeket, ahol mint hátas élnie kéne. Zajosnak zajos lesz azt elismeri. Kicsit elgondolkodik vajon úgy mutassa be őt az ittenieknek mint egy vad állatot, vagy épp csak passzolja le mintha mit se vett volna ebből észre. Aztán rájön, hogy valószínűleg a szentélyhez nem tartozik berendezett lóistálló, ahogy az Artheniori templom sem rendelkezik hasonló létesítménnyel, és drága paripája eléggé kilóg a rendezett környezetből.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:47:04
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:47:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii és Plevaen//
*Essfyh terveit hamar felborítja a nő, akibe rögtön azután botlik bele, hogy belép a házba. A lányka eléggé a gondolataiba van merülve, sőt az utóbbi órában alig látott a szemén túl a sok zavargástól elméjében. Így szinte neki is ütközik Isuriinak, amit nagy meglepettség követ.*
- Isuri... úrnő...
*Mivel Ess nincs igazán tisztában az itteni címekkel és megnevezésekkel, csak hebegni-habogni tud. Zavarában vörös pír önti el az egész arcát, ahogy kezeit maga elé kapja védekezésképp.*
- Elnézést, én igazán nem akartam.
*Rebegi tovább halkan és reméli, hogy nem egy dühös szempárral találja szemben magát.*
- Tényleg? Oh...
*Először meglepődik, hiszen egy ilyen fontos személy mégis mit akarna tőle? Persze ezt anno Kagannál is kérdezhette volna, végtére is ők testvérek. Aztán meglátja azt a regényt, ami éppen hiányzott abból a kupacból, ami még mindig a szobájában raboskodik. Nyúlna is a szép kötetért, de ahogy elnézi, Isurii még nem akarja visszaadni neki. Még egy kis feladatot is kap, amit készségesen követ minden ellenvetés nélkül. Némán és komótosan gyújtogatja meg a gyertyákat, közben újra lehetősége nyílik eltöprengeni azon, hogy miért is vele történt meg az a bizonyos dolog. Mintha még nem érezte volna magát eléggé a világ selejtjének. A nagy merengésben véletlenül meg is égeti magát.
S mivel a regény még mindig Isuriinál van, Ess úgy hiszi a nő még akar tőle valamit, ezért csak csendben várakozik. Már éppen kérdezni akarna, amikor kopognak az ajtón. Ess összerezzen a hangtól, sejtelme sincs, hogy ki lehet az, ez a tény pedig rémülettel tölti el. Közelebb húzódik Isuriihoz és ha az ajtó kinyílik a háta mögül figyeli a nyílászáró mögött álló illetőt.*
*Essfyh terveit hamar felborítja a nő, akibe rögtön azután botlik bele, hogy belép a házba. A lányka eléggé a gondolataiba van merülve, sőt az utóbbi órában alig látott a szemén túl a sok zavargástól elméjében. Így szinte neki is ütközik Isuriinak, amit nagy meglepettség követ.*
- Isuri... úrnő...
*Mivel Ess nincs igazán tisztában az itteni címekkel és megnevezésekkel, csak hebegni-habogni tud. Zavarában vörös pír önti el az egész arcát, ahogy kezeit maga elé kapja védekezésképp.*
- Elnézést, én igazán nem akartam.
*Rebegi tovább halkan és reméli, hogy nem egy dühös szempárral találja szemben magát.*
- Tényleg? Oh...
*Először meglepődik, hiszen egy ilyen fontos személy mégis mit akarna tőle? Persze ezt anno Kagannál is kérdezhette volna, végtére is ők testvérek. Aztán meglátja azt a regényt, ami éppen hiányzott abból a kupacból, ami még mindig a szobájában raboskodik. Nyúlna is a szép kötetért, de ahogy elnézi, Isurii még nem akarja visszaadni neki. Még egy kis feladatot is kap, amit készségesen követ minden ellenvetés nélkül. Némán és komótosan gyújtogatja meg a gyertyákat, közben újra lehetősége nyílik eltöprengeni azon, hogy miért is vele történt meg az a bizonyos dolog. Mintha még nem érezte volna magát eléggé a világ selejtjének. A nagy merengésben véletlenül meg is égeti magát.
S mivel a regény még mindig Isuriinál van, Ess úgy hiszi a nő még akar tőle valamit, ezért csak csendben várakozik. Már éppen kérdezni akarna, amikor kopognak az ajtón. Ess összerezzen a hangtól, sejtelme sincs, hogy ki lehet az, ez a tény pedig rémülettel tölti el. Közelebb húzódik Isuriihoz és ha az ajtó kinyílik a háta mögül figyeli a nyílászáró mögött álló illetőt.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:29:46
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:29:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Ess és Plevaen//
*Éppen kilép az ajtón, hogy Ess keresésére induljon, mikor a lány tulajdonképpen belé botlik a nagy igyekezetben. Mivel neki sem áll feltétlen szándékában a hűvösebbre forduló időben az erdőben kujtorogni, ezért inkább szélesre nyitva az ajtót beengedi a félvért is, majd utána húzódva csukja azt be.*
-Ess, épp téged kerestelek. Ezt a társalgóban felejtetted.
*Lóbálja meg a levegőben a regényt. Odalent talán még elücsörög Aryna, de az is lehet hogy mostanra visszahúzódott az emeletre megírni azt a levelet.*
-Gyere gyújtsunk pár gyertyát, kezd sötét lenni.
*Egyelőre még nem adja át a könyvet, előbb szeretne belelapozgatni ő maga is. Mivel Chiari megemlítette vele kapcsolatos észrevételeit, Isurii pillantása a megszokottnál hosszabban időzik a szőkeségen. Jellemzően csak átsiklik a csöndes, szende kis lánykán, de most igyekszik megfigyelni őt amennyire ez lehetséges.
Míg a kijelölt gyertyatartókban fényt varázsolnak, váratlan valaki kopogtat a főbejáraton.*
-Vajon ki lehet?
*Motyogja maga elé és összeráncolja szürke szemöldökeit. Mivel komornyik, vagy állandó őrség híján van, kénytelen maga ajtót nyitni, ám előtte...*
-Ki az?
*Kiabál ki a falap túloldaláról.*
*Éppen kilép az ajtón, hogy Ess keresésére induljon, mikor a lány tulajdonképpen belé botlik a nagy igyekezetben. Mivel neki sem áll feltétlen szándékában a hűvösebbre forduló időben az erdőben kujtorogni, ezért inkább szélesre nyitva az ajtót beengedi a félvért is, majd utána húzódva csukja azt be.*
-Ess, épp téged kerestelek. Ezt a társalgóban felejtetted.
*Lóbálja meg a levegőben a regényt. Odalent talán még elücsörög Aryna, de az is lehet hogy mostanra visszahúzódott az emeletre megírni azt a levelet.*
-Gyere gyújtsunk pár gyertyát, kezd sötét lenni.
*Egyelőre még nem adja át a könyvet, előbb szeretne belelapozgatni ő maga is. Mivel Chiari megemlítette vele kapcsolatos észrevételeit, Isurii pillantása a megszokottnál hosszabban időzik a szőkeségen. Jellemzően csak átsiklik a csöndes, szende kis lánykán, de most igyekszik megfigyelni őt amennyire ez lehetséges.
Míg a kijelölt gyertyatartókban fényt varázsolnak, váratlan valaki kopogtat a főbejáraton.*
-Vajon ki lehet?
*Motyogja maga elé és összeráncolja szürke szemöldökeit. Mivel komornyik, vagy állandó őrség híján van, kénytelen maga ajtót nyitni, ám előtte...*
-Ki az?
*Kiabál ki a falap túloldaláról.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:18:22
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:18:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Hívatlan vendég//
*Az információ nem hazudott, noha ezt sem zárta ki számításai közül. Az ösvényen dél felé haladva hamar ráakad egy mesébe, esetleg festményekre illő helyre, ami első feltételezése szerint maga Synmira lehet, hiszen megegyezik az elmondottakkal. Nem sieti el a dolgokat. Ha tényleg mágusok tanyája ez a hely akkor az ordibálással és az erőszakoskodással semmire sem megy, és ami nagyon fontos óvakodnia kell a fiatal mágustanoncoktól, különösen ha nőneműek. Nem szeretné megismételni az templomban történt eseményeket. Lovával lassan caplat végig a kavicsos úton, az épület kemény kőfala irányába melyen csak egyetlen ajtó biztosítja a bejutást, erről az oldalról az egész akár egy erőd, faltörő kossal is csak nehezen fúrhatná át magát rajta, és személy szerint aggódik, hogy az ajtó se igazi ajtó, meg a fal se igazi fal, hisz látott már ennél cifrább mágiát. Legalábbis motoszkál benne valamiféle minimális paranoia, ami nem is csoda hisz ha valamitől van félnivalója az a mágia, amit még egyszer se láthatott teljes és tökéletes valójában, csak a szelét érezhette meg élete folyamán, de az is épp elég volt hozzá, hogy félelmet keltsen. Az első és legfontosabb feladatának tehát azt tekinti, hogy ne hozza rá a frászt az itt lévőkre. Persze egy csuklyás alak a fekete lován soha nem kelt senkiben túl nagy bizalmat. Végül úgy dönt ha már eljött idáig akkor a mágusok szabályai szerint csinálja a dolgokat. Lovával egyenesen az ajtóig baktat. Celery láthatóan cseppet sem rakoncátlanabb mint szokott, most is izeg mozog a kantár alatt, de láthatóan nem érzi magát veszélyben ami a mélységit is megnyugtatja. A kapuhoz érve pedig szépen leszáll a lóról, kantárját szorosra fogja, hisz annál, hogy esetleg a drága állat megszökik csak egy rosszabb dolog van, mégpedig ha teljesen ingyen a Thargok kezére kerül. Errefelé pedig nem sok más irányba tudna rohanni. Nagyot szóhajt, és kettőt koppant a kapun, várva az eredményt.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 20:18:38
*Az információ nem hazudott, noha ezt sem zárta ki számításai közül. Az ösvényen dél felé haladva hamar ráakad egy mesébe, esetleg festményekre illő helyre, ami első feltételezése szerint maga Synmira lehet, hiszen megegyezik az elmondottakkal. Nem sieti el a dolgokat. Ha tényleg mágusok tanyája ez a hely akkor az ordibálással és az erőszakoskodással semmire sem megy, és ami nagyon fontos óvakodnia kell a fiatal mágustanoncoktól, különösen ha nőneműek. Nem szeretné megismételni az templomban történt eseményeket. Lovával lassan caplat végig a kavicsos úton, az épület kemény kőfala irányába melyen csak egyetlen ajtó biztosítja a bejutást, erről az oldalról az egész akár egy erőd, faltörő kossal is csak nehezen fúrhatná át magát rajta, és személy szerint aggódik, hogy az ajtó se igazi ajtó, meg a fal se igazi fal, hisz látott már ennél cifrább mágiát. Legalábbis motoszkál benne valamiféle minimális paranoia, ami nem is csoda hisz ha valamitől van félnivalója az a mágia, amit még egyszer se láthatott teljes és tökéletes valójában, csak a szelét érezhette meg élete folyamán, de az is épp elég volt hozzá, hogy félelmet keltsen. Az első és legfontosabb feladatának tehát azt tekinti, hogy ne hozza rá a frászt az itt lévőkre. Persze egy csuklyás alak a fekete lován soha nem kelt senkiben túl nagy bizalmat. Végül úgy dönt ha már eljött idáig akkor a mágusok szabályai szerint csinálja a dolgokat. Lovával egyenesen az ajtóig baktat. Celery láthatóan cseppet sem rakoncátlanabb mint szokott, most is izeg mozog a kantár alatt, de láthatóan nem érzi magát veszélyben ami a mélységit is megnyugtatja. A kapuhoz érve pedig szépen leszáll a lóról, kantárját szorosra fogja, hisz annál, hogy esetleg a drága állat megszökik csak egy rosszabb dolog van, mégpedig ha teljesen ingyen a Thargok kezére kerül. Errefelé pedig nem sok más irányba tudna rohanni. Nagyot szóhajt, és kettőt koppant a kapun, várva az eredményt.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 20:18:38
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:18:10
Üzenet elküldve: 2015-09-09 20:18:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Könyvtár//
*Essfyh nem marad sokáig az erdő mellett, miután Taitos ott hagyja. Igaz kicsit fájó szívvel válik el Ragrontól, hiszen magányos napjai legnagyobb részét a warggal töltötte teljes harmóniában. Még búcsúzóul megvakargatja az állat füle tövét, majd úgy dönt a legkedveltebb szabadidős tevékenységéhez fog folyamodni, hogy elüsse további idejét. Vagyis olvasni fog. Még amúgy sem volt lehetősége teljesen bejárni az épületet, Taitos hiába vezette rajta végig valamelyest. Az idejük nagy része úgyis sírásra-rívásra ment el, legalábbis Ess részéről. Rettentően szégyenli is magát a viselkedése miatt, s józanul visszagondolva a vigasz pillanataira, szívesen süllyedne a föld alá.*
~Miért nem tudok csöndben maradni?~
*Ugyan a fiú megvigasztalta és megnyugtatta a lányt a problémái miatt, Essfyh mégsem érzi magát teljesen jól még így sem. Beszélhetnek neki akármit, idővel fog csak megbékélni a helyzettel és magával. S addig is ott van a folytonos menekülés, ami a fantázia világát jelenti számára.
A ház felé vezető úton meggyorsítja a lépteit, kezd sötétedni, na meg egyedül is van odakint a hűvös széllel. Nem lenne csoda, ha kicsit félne a sűrű erdőtől, ami a reggeli világosságban sokkal barátságosabb látványt nyújt. Odabent az ablakok mögül máris rémisztő az űr, ami a fák közötti sötétségben tátong. De nem időzik sokat a kinti táj szemlélésével, fogja magát és elindul a szobájába. A legtöbb regénye ott van még, kivéve egyet-kettőt, amit úgy tűnik máris széthordott az épületben. De amit megtalál, azt magával viszi stócokban a könyvtárba, hogy ott keressen nekik egy tetszőleges polcot. Úgy határozott ugyanis, hogy bővíti a romantikus regényeivel Synmira köteteinek számát. Ugyan nem hiszi, hogy a mágustanoncoknak pont erre lenne szüksége, hogy tanulmányaikat kellőképp folytathassák, de legalább a szándék tiszta. Aztán hátha valamelyik lány kedvet kap hozzájuk. ő pedig nem irigy. Persze pont az egyik kedvencét nem találja a nagy halomban, amit felpakol egy eldugott polcra. Ez kicsit elszomorítja, mintha nem lenne még eléggé maga alatt, de keres helyette másikat. Kiválaszt egyet, majd keres egy magányosabb helyet, ahol nem ő az első, aki a belépőnek a szemébe ötlik. Ott kényelmesen elhelyezkedik, majd olvasni kezd, hogy elkalandozhasson valami sokkal szebb vidékre.*
*Essfyh nem marad sokáig az erdő mellett, miután Taitos ott hagyja. Igaz kicsit fájó szívvel válik el Ragrontól, hiszen magányos napjai legnagyobb részét a warggal töltötte teljes harmóniában. Még búcsúzóul megvakargatja az állat füle tövét, majd úgy dönt a legkedveltebb szabadidős tevékenységéhez fog folyamodni, hogy elüsse további idejét. Vagyis olvasni fog. Még amúgy sem volt lehetősége teljesen bejárni az épületet, Taitos hiába vezette rajta végig valamelyest. Az idejük nagy része úgyis sírásra-rívásra ment el, legalábbis Ess részéről. Rettentően szégyenli is magát a viselkedése miatt, s józanul visszagondolva a vigasz pillanataira, szívesen süllyedne a föld alá.*
~Miért nem tudok csöndben maradni?~
*Ugyan a fiú megvigasztalta és megnyugtatta a lányt a problémái miatt, Essfyh mégsem érzi magát teljesen jól még így sem. Beszélhetnek neki akármit, idővel fog csak megbékélni a helyzettel és magával. S addig is ott van a folytonos menekülés, ami a fantázia világát jelenti számára.
A ház felé vezető úton meggyorsítja a lépteit, kezd sötétedni, na meg egyedül is van odakint a hűvös széllel. Nem lenne csoda, ha kicsit félne a sűrű erdőtől, ami a reggeli világosságban sokkal barátságosabb látványt nyújt. Odabent az ablakok mögül máris rémisztő az űr, ami a fák közötti sötétségben tátong. De nem időzik sokat a kinti táj szemlélésével, fogja magát és elindul a szobájába. A legtöbb regénye ott van még, kivéve egyet-kettőt, amit úgy tűnik máris széthordott az épületben. De amit megtalál, azt magával viszi stócokban a könyvtárba, hogy ott keressen nekik egy tetszőleges polcot. Úgy határozott ugyanis, hogy bővíti a romantikus regényeivel Synmira köteteinek számát. Ugyan nem hiszi, hogy a mágustanoncoknak pont erre lenne szüksége, hogy tanulmányaikat kellőképp folytathassák, de legalább a szándék tiszta. Aztán hátha valamelyik lány kedvet kap hozzájuk. ő pedig nem irigy. Persze pont az egyik kedvencét nem találja a nagy halomban, amit felpakol egy eldugott polcra. Ez kicsit elszomorítja, mintha nem lenne még eléggé maga alatt, de keres helyette másikat. Kiválaszt egyet, majd keres egy magányosabb helyet, ahol nem ő az első, aki a belépőnek a szemébe ötlik. Ott kényelmesen elhelyezkedik, majd olvasni kezd, hogy elkalandozhasson valami sokkal szebb vidékre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519