//Reyraa, Ernuss//
- Köszönöm!
*Kezébe emeli a fehér rumos üveget, és tölt Reyraa számára. Felkapja a fejét és visszakérdez.*
- Ha minden jól megy? Szerintem egyértelmű jelentéssel bír, hogy Alfonz jóváhagyta az ingyen fogyasztást.
*Kacsint rá, s leteszi az üveget.*
- Úgyhogy légy üdvözölve nálunk, kedves Reyraa!
*Pillant rá nyílt örömmel, s mindkettejüknek egyszerre mutatkozik be hamarosan.*
- Még egyet?
*Kérdezi, amikor látja, hogy az ital hamar eltűnik. Talán kicsit túl hamar is, de nem tiszte eldönteni, hogy ki mennyit fogyasszon. Persze azért odafigyelnek, ha valaki ártalmas mennyiséget vesz magához, ám a nő még elég józanul beszél. Épp készíti össze a koktélokat Yeza asztalához, amihez történetesen szintén fehér rumot fog önteni alapnak, így hallja, hogy Reyraa mit mond. Valahogy úgy érzi, nem neki címzik, tekintete Ernussra siklik diszkréten, majd vissza a poharakra. Nem akar betolakodni egy alakuló beszélgetésbe, annál is inkább, mert máshol várják, ám ha a mélységi férfi nem reagálna, akkor megteszi ő, míg készülnek az italok.*
- Rossz napod volt?
//Cahress, Yeza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Körte, eper és pisztácia ízű fagylalt került a tálkába, egy kevés darabolt aszalt gyümölcs és némi karamellöntet díszíti. Ebből kap kóstolót, persze nem mindjárt mindből Yeza, Cassy közelebb dől, mikor felkínálja az első falatot. Örömmel mosolyodik el, mikor az édesség tetszésre talál.*
- A legjobb ilyenkor.
*Mivel a nő az italért nyúl, egyelőre leteszi a karcsú kanalat. Éppen szólna, de Essan merész kezdeményezéssel megelőzi a válaszban, egy pillanatnyi tétovázás után gyorsan becsukja a száját cinkos mosollyal. Elismerőn figyeli, hogy a férfi milyen rafinált, könnyed és magabiztos, nem véletlenül olyan népszerű. Megkönnyebbül, hogy az ital is rendben van, hiszen ez az ő felelőssége volt. Meglepi, mikor elbitorolják az ő szeletét, de aztán pajkosan, kissé mégis szégyenlősen csillan a tekintete. Az erős ital markáns ízt hagy maga után. Hagyja vezetni magát, a mosoly helyét leheletnyire nyílt ajkak veszik át, s míg közeledik, bal kezét finoman a nő combjára simítja az asztal alatt. Előzékenyen billenti a fejét, alkalmazkodik az irányítóhoz, csaknem teljesen leeresztett pillákkal. Ritkaság errefelé, hogy hölgyvendég kérje, arra vannak itt tapasztaltabbak ezen a téren, ezért némiképp izgul, mert szeretne jó benyomást tenni. Épp annyira viszonozza a csókot, ahogy azt kezdeményezik, ujjai simítón moccannak Yeza combján felfelé, hacsak nem húzódott el érintésétől, vagy jelezte valamiképp, hogy ellenére van. A citromos íz mellett az ördögvigyor jellegzetes aromáját is érzi halványan.
Amint elválnak egymástól, tekintete a nőét keresi. A provokatív kérdésre viszont lesüti szemeit szégyenlős mosollyal, röviden kuncog. A tétet gyorsan emelik tovább Cassy pulzusával együtt, a derű megint meglepettségbe vált át. Essan mindig nagy hatással volt rá, ezzel sajnos mindketten tisztában vannak, kollégákkal valahogy más a viszonya, másképp működnek a mentális szűrők. Nyel egyet, mielőtt a citromot a szájába veszi, a savanykás íz valamennyire magához téríti, ennek ellenére erőfeszítésébe kerül csitítania légzését és megtartani a könnyedség látszatát, nem is sikerül teljesen. A füle hegye is belepirul a csókba. Keze ösztönösen keres támaszt a férfi mellkasán, majd felsurran a nyakához, hüvelykujját markáns arcélére támasztva. Örül, hogy az ő térdét nem fogja senki, így titokban marad, hogy megreszket, mikor a férfi ujjait a tarkóján érzi meg. Apró, néma sóhajjal ereszti ki a levegőt a csók után, s egy pillanatra ijedten kapja fel a tekintetét a feddő szavakra, de aztán megint öröm ragyogja be pírral színezett arcát.*
- Igazán sajnálom…
*Veszi fel a restelkedő bűnös szerepét, majd egyetlen pillanatra komolyan veszi, mikor Yeza kifogásolja a desszertet, hiszen azt is ő választotta neki. Ám a folytatás megnyugtatja, a rossz érzés épp csak átsuhan a lelkén, aztán a helyét különös izgalomnak adja át. Későbbre már elígérkezett, de addig még talán van ideje, és semmi okát nem látja, hogy az invitálást ne fogadja el. Behúzott ajkát diszkréten megnyalja, még ott égnek a csókok emlékei. Essanra csak egy pillantást vet, pajkos tekintete Yeza barna íriszein pihen meg.*
- Ilyen izgalmas társaságot semmi pénzért nem hagynék ki!
*A tálcát természetesen nem hagyja cipelni, azt magához veszi, Essanra pedig rábízza, hogy derékon fogja és vezesse őket a szobához. Persze huncut keze lentebb vándorol, a lépcsőn kihasználva, hogy egy lépéssel lemaradhat, egészen mélyre nyúl. A szőkeség pedig közben bemutatkozik Yezának, ezt eddig elmulasztotta, ahogy emlékszik.*
- Azt hiszem, még nem mondtam... a nevem Cassy.
*A szobában a tálcát az asztalkára helyezi, csizmáit lehúzza és félreteszi az útból, aztán, ha mind megérkeztek, végigméri Yezát félreérthetetlen tekintettel. Lassan hozzálép szemből, Essan pedig hátulról simítja kezét a hasára és a nyakára hajol.*
- Segíthetünk kényelembe helyezni magad?
*Kérdezi Cassy búgó hangon, s ha engedélyt kap rá, akkor vetkőztetni kezdi. Persze nem kapkodón, s nem is csupán a ruhára, hanem Yeza testére is koncentrálva simításokkal, csókokkal a feltáruló, kreolos bőrön. Összhangban Essannal, aki leginkább övön alul keresi a ruha eresztékét, és talán türelmetlenül becsusszannak ujjai első üdvözlésre, míg az elf felül dolgozik.*