Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
860. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 13:17:12
Üzenet elküldve: 2019-05-01 13:17:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kezdenek belemelegedni a bensőséges pillanatok élvezetébe, egymás testének megismerésébe. Cassyt kellemes borzongás járja át, mely ölénél, melleinél még kellemesebb bizsergéssé alakul. Mélyebbeké, hallhatóbbakká válnak légvételei, keblei feszesebbé, közepük hegykén meredővé formálódnak az ujjak és a nyelvjáték hatása alatt. Az ő kezei pedig ezúttal Ulbert ágyékához térnek simogatón, s lágy masszírozásba kezdenek.*
- Neked tényleg varázsujjaid vannak, mágus uram…
*Sóhajtja áhítattal.*
- És varázsnyelved is.
*Néz össze cinkosan a férfival, s egy kissé mélyebbre nyúlva simogatja körbe férfiasságát. Hamarosan engedelmesen dől hátra az ágyon, haja szétterül a párnákon, nyújtózva domborítja ki mellkasát, hívogatón tárva fel csupasz testét. Fel-felsóhajt a csókok útvonalát érezve, közben a férfi tarkóját, karjait simogatja. Ölében nedves forróság támad, hasát különösen érzékenyen érintik a csókok, bele is harap a levegőbe és teste ívesen megfeszül a villanásnyi feszültségen, mely végigfut rajta.*
- Ahh… ez nagyon jó, uram!
*Harap ajka szélére, majd hangosan fújja ki a levegőt. Forró tekintete ránéz partnerére, s a felajzó közelség után megforduló haladáson elmosolyodik. Epekedőn várja a fölé magasodó férfi visszaérkezését, kezei simogatón járnak a testén. Tekintetük összekapcsolódik, de hamarosan heves csókolózásba kezdenek, mialatt ujjai cirógatón kutatnak Ulbert tarkóján, vállain, hátán. Felhúzza, s kissé oldalra dönti egyik térdét, a pajkosan sikló kéznek több helyet adva tárja fel ölét. Az izgató játékra olykor érzékin felnyög. Ölét mozgatni kezdi, az ő keze pedig a férfi ágyékán dolgozik. Fülledt szuszogásuk, kezeik mozdulata már most kezd egyfajta ritmust diktálni, testük felül felhevülten simul össze. Ulbert kezébe vette az irányítást, s ő engedelmesen követi, bárhová viszi. Ha kívánja, combjai közé fogadja, ha szeretné megtesz neki bármit, amiben kedvét szeretné lelni. Cassy öle immár epekedőn, sikamlósan tudja fogadni, minden csupán a férfi kívánságán múlik.*
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kezdenek belemelegedni a bensőséges pillanatok élvezetébe, egymás testének megismerésébe. Cassyt kellemes borzongás járja át, mely ölénél, melleinél még kellemesebb bizsergéssé alakul. Mélyebbeké, hallhatóbbakká válnak légvételei, keblei feszesebbé, közepük hegykén meredővé formálódnak az ujjak és a nyelvjáték hatása alatt. Az ő kezei pedig ezúttal Ulbert ágyékához térnek simogatón, s lágy masszírozásba kezdenek.*
- Neked tényleg varázsujjaid vannak, mágus uram…
*Sóhajtja áhítattal.*
- És varázsnyelved is.
*Néz össze cinkosan a férfival, s egy kissé mélyebbre nyúlva simogatja körbe férfiasságát. Hamarosan engedelmesen dől hátra az ágyon, haja szétterül a párnákon, nyújtózva domborítja ki mellkasát, hívogatón tárva fel csupasz testét. Fel-felsóhajt a csókok útvonalát érezve, közben a férfi tarkóját, karjait simogatja. Ölében nedves forróság támad, hasát különösen érzékenyen érintik a csókok, bele is harap a levegőbe és teste ívesen megfeszül a villanásnyi feszültségen, mely végigfut rajta.*
- Ahh… ez nagyon jó, uram!
*Harap ajka szélére, majd hangosan fújja ki a levegőt. Forró tekintete ránéz partnerére, s a felajzó közelség után megforduló haladáson elmosolyodik. Epekedőn várja a fölé magasodó férfi visszaérkezését, kezei simogatón járnak a testén. Tekintetük összekapcsolódik, de hamarosan heves csókolózásba kezdenek, mialatt ujjai cirógatón kutatnak Ulbert tarkóján, vállain, hátán. Felhúzza, s kissé oldalra dönti egyik térdét, a pajkosan sikló kéznek több helyet adva tárja fel ölét. Az izgató játékra olykor érzékin felnyög. Ölét mozgatni kezdi, az ő keze pedig a férfi ágyékán dolgozik. Fülledt szuszogásuk, kezeik mozdulata már most kezd egyfajta ritmust diktálni, testük felül felhevülten simul össze. Ulbert kezébe vette az irányítást, s ő engedelmesen követi, bárhová viszi. Ha kívánja, combjai közé fogadja, ha szeretné megtesz neki bármit, amiben kedvét szeretné lelni. Cassy öle immár epekedőn, sikamlósan tudja fogadni, minden csupán a férfi kívánságán múlik.*
859. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 10:37:16
Üzenet elküldve: 2019-05-01 10:37:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Mady, Khul, Dreyia//
*Csak halkan kifújja a levegőt Dreyia távozásával. Túllőtt volna a célon? Nem hiszi, legalábbis vannak határok, amiket illik tisztázni már az elején. Ezt úgy hiszi, hogy sikerült. Volt asszonyának felemlegetése fáj neki, nem igazán szokott erről beszélni senkinek, valószínűleg nem is fog többé, bár ki tudja. A sötételf úgy látszik kissé visszább vett és ő is, még az is lehet, hogy tudni fognak majd közösen dolgozni. Szóval csendesen áll tovább, s már épp hajlandóságot mutatna egy kósza szemkörzést követően, hogy a lányokhoz sétáljon, amikor Mady megelőzi. Furcsa módon, most díszvigyor nem ül ki a szájára, csak egy kedves köszöntésre futja, még maga is meglepődik, hogy nem kezd stírölésbe.*
- Szia Mady! Köszönöm, az jól esne! De odamennék hozzátok, ha nem baj, itt már úgyis végeztem... pontosabban onnan is látok mindent. *Kószán biccent az újonnan betérőknek, köztük egy régi ismerősnek is, Rollennek, akit eddig valami miatt nem vett észre.*
- A tea... *Ismét meglepetés.* az jól esne. *Sóhajt, majd, ha Mady is úgy gondolja, akkor visszasétálhatnak a pulthoz, ahol Dreyiát ugyan még mindig kis fenntartással, de jóval enyhültebben üdvözli ismét. Emlékezve a korábban kértekre, számszeríját igyekszik rejtve tartani, valamint kardját sem rendezgeti, nem akar ő elijeszteni senkit.*
- Üdv ismét Dreyia, csatlakoznék hozzátok, ha nem baj. *Bólint.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.01 11:31:11
*Csak halkan kifújja a levegőt Dreyia távozásával. Túllőtt volna a célon? Nem hiszi, legalábbis vannak határok, amiket illik tisztázni már az elején. Ezt úgy hiszi, hogy sikerült. Volt asszonyának felemlegetése fáj neki, nem igazán szokott erről beszélni senkinek, valószínűleg nem is fog többé, bár ki tudja. A sötételf úgy látszik kissé visszább vett és ő is, még az is lehet, hogy tudni fognak majd közösen dolgozni. Szóval csendesen áll tovább, s már épp hajlandóságot mutatna egy kósza szemkörzést követően, hogy a lányokhoz sétáljon, amikor Mady megelőzi. Furcsa módon, most díszvigyor nem ül ki a szájára, csak egy kedves köszöntésre futja, még maga is meglepődik, hogy nem kezd stírölésbe.*
- Szia Mady! Köszönöm, az jól esne! De odamennék hozzátok, ha nem baj, itt már úgyis végeztem... pontosabban onnan is látok mindent. *Kószán biccent az újonnan betérőknek, köztük egy régi ismerősnek is, Rollennek, akit eddig valami miatt nem vett észre.*
- A tea... *Ismét meglepetés.* az jól esne. *Sóhajt, majd, ha Mady is úgy gondolja, akkor visszasétálhatnak a pulthoz, ahol Dreyiát ugyan még mindig kis fenntartással, de jóval enyhültebben üdvözli ismét. Emlékezve a korábban kértekre, számszeríját igyekszik rejtve tartani, valamint kardját sem rendezgeti, nem akar ő elijeszteni senkit.*
- Üdv ismét Dreyia, csatlakoznék hozzátok, ha nem baj. *Bólint.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.01 11:31:11
858. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-29 22:26:21
Üzenet elküldve: 2019-04-29 22:26:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Maydeleine, Khul//
*Mielött leléphetne a férfihoz, Mady beszélgetésbe kezd. Dreyia csendesen hallgatja.*
-Nem tudom, de biztos igazad van. Hisz nem mindenki csak lazulni jár ide. A Sellő elsősorban fogadó, és másodsorban minden más. De ritka az, aki emberszámba vesz, ez biztos.
*Ahogy Khullal és a duóval végez, Madyt a férfinál látja. Nem igazán érti, mit akar a férfitól hisz tart tőle. Nem az ő dolga, viszont az hogy a lányoknak ne essen baja az Khul és az ő gondja. A férfi tapaszalt harcosnak tűnik, az egyetlen gond, ami okozhat némi problémát. Nos, az a férfi szövege. Igen technikailag érthető miről beszél, de néha teljesen más értelmet kap. Ezen nem tervez fennakadni. Így előbb értelmezi, amit a férfi mond, és csak utána nyitja ki a száját. Ebből sok baj nem származhat. Na meg haragot sem szeretne egy alkalmazottal sem, még ha néha nem is így nyilatkozik. Ahogy a pult mögé lép, újra a vendégeket figyeli. Jobb dolga úgy sincs. Majd inkább a kihűlt teájával kezd foglalkozni.*
*Mielött leléphetne a férfihoz, Mady beszélgetésbe kezd. Dreyia csendesen hallgatja.*
-Nem tudom, de biztos igazad van. Hisz nem mindenki csak lazulni jár ide. A Sellő elsősorban fogadó, és másodsorban minden más. De ritka az, aki emberszámba vesz, ez biztos.
*Ahogy Khullal és a duóval végez, Madyt a férfinál látja. Nem igazán érti, mit akar a férfitól hisz tart tőle. Nem az ő dolga, viszont az hogy a lányoknak ne essen baja az Khul és az ő gondja. A férfi tapaszalt harcosnak tűnik, az egyetlen gond, ami okozhat némi problémát. Nos, az a férfi szövege. Igen technikailag érthető miről beszél, de néha teljesen más értelmet kap. Ezen nem tervez fennakadni. Így előbb értelmezi, amit a férfi mond, és csak utána nyitja ki a száját. Ebből sok baj nem származhat. Na meg haragot sem szeretne egy alkalmazottal sem, még ha néha nem is így nyilatkozik. Ahogy a pult mögé lép, újra a vendégeket figyeli. Jobb dolga úgy sincs. Majd inkább a kihűlt teájával kezd foglalkozni.*
857. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-29 20:01:44
Üzenet elküldve: 2019-04-29 20:01:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Dreyia, Khul//
*Mikor Dreyia észreveszi, hogy időközben közelebb araszolt elé tol egy üres csészét és némi citromot meg a teafüvet és már elő van készítve a forró víz is a pultra.*
-Oh… köszönöm.*Lép be teljesen a pult takarásába és zavartan megköszöni a figyelmességet. Nem mondja meg, hogy ő ma már ivott egy teát és ha még több élénkítőt bevisz, a következő vendég már le se tudja majd csapni. Csak úgy gyorsan leforrázza a tealevelet, aztán kikapja, miután némileg megszínezte a vizet.*
-Nagyon kedves volt igen, azt hiszem már csak egy puha ágyra vágyott, megesik.*Von vállat, örül is, meg nem is, hogy parlagon maradt, szinte érdemi munka nélkül.*
-Lehet, hogy nem hiszed el, de néha jólesik valakivel foglalkozni, aki nem csak egy ágytöltelékként akar használni.*Sóhajt, majd belekortyol a teájába. Közben látja, hogy Khul is megérkezik az előtérbe, majd Dreyia, mint egy áldozatára lecsapó héja, nyíl egyenest felé is lépked és kezdetét veszi a szóváltás, amelyből csak a két fél testtartását figyeli, az is elég árulkodó, értenie se kell a megfeszített hangú beszélgetést. Nem épp baráti csevej, az már mérföldekről látszik, így gyorsan keres magának valaki elfoglaltságot, megtörölgeti a már eddig is makulátlan fényű poharakat és elrendezi a borokat évjárat szerint növekvő sorrendben. Matat és babrál, közben reméli, hogy a bent tartózkodó vendégek is csak pont ugyan annyit hallanak a folyó beszélgetésből, mint ő. Miután pedig megejtették a csevejt, még a mélységi mustrát tart az éppen ott tartózkodó másik két őrnél is.
Közben egy pohárral a kezében odasétál kedvenc harcizmukhoz és megszólítja, csak úgy halkabban.*
-Esetleg készítsek neked valamit? Teát vagy egyebet?*Kérdi tőle előzékenyen, hiszen most más úgy sincsen, így szívesen elfoglalja magát akármivel, esetleg még hasznossá is teheti magát. Ennek ellenére, ha úgy véli, hogy zavar, már ott sincsen, nem kényszer. Közben a mélységi ismét a pultnál van.*
*Mikor Dreyia észreveszi, hogy időközben közelebb araszolt elé tol egy üres csészét és némi citromot meg a teafüvet és már elő van készítve a forró víz is a pultra.*
-Oh… köszönöm.*Lép be teljesen a pult takarásába és zavartan megköszöni a figyelmességet. Nem mondja meg, hogy ő ma már ivott egy teát és ha még több élénkítőt bevisz, a következő vendég már le se tudja majd csapni. Csak úgy gyorsan leforrázza a tealevelet, aztán kikapja, miután némileg megszínezte a vizet.*
-Nagyon kedves volt igen, azt hiszem már csak egy puha ágyra vágyott, megesik.*Von vállat, örül is, meg nem is, hogy parlagon maradt, szinte érdemi munka nélkül.*
-Lehet, hogy nem hiszed el, de néha jólesik valakivel foglalkozni, aki nem csak egy ágytöltelékként akar használni.*Sóhajt, majd belekortyol a teájába. Közben látja, hogy Khul is megérkezik az előtérbe, majd Dreyia, mint egy áldozatára lecsapó héja, nyíl egyenest felé is lépked és kezdetét veszi a szóváltás, amelyből csak a két fél testtartását figyeli, az is elég árulkodó, értenie se kell a megfeszített hangú beszélgetést. Nem épp baráti csevej, az már mérföldekről látszik, így gyorsan keres magának valaki elfoglaltságot, megtörölgeti a már eddig is makulátlan fényű poharakat és elrendezi a borokat évjárat szerint növekvő sorrendben. Matat és babrál, közben reméli, hogy a bent tartózkodó vendégek is csak pont ugyan annyit hallanak a folyó beszélgetésből, mint ő. Miután pedig megejtették a csevejt, még a mélységi mustrát tart az éppen ott tartózkodó másik két őrnél is.
Közben egy pohárral a kezében odasétál kedvenc harcizmukhoz és megszólítja, csak úgy halkabban.*
-Esetleg készítsek neked valamit? Teát vagy egyebet?*Kérdi tőle előzékenyen, hiszen most más úgy sincsen, így szívesen elfoglalja magát akármivel, esetleg még hasznossá is teheti magát. Ennek ellenére, ha úgy véli, hogy zavar, már ott sincsen, nem kényszer. Közben a mélységi ismét a pultnál van.*
856. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-28 08:16:15
Üzenet elküldve: 2019-04-28 08:16:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Bármikor kaphatsz egy kis ismétlést.
*Készségesen követi Cassy vezetését az ágyig. Megvárja míg Cassy kényelembe helyezi magát, aztán ő is helyet foglal az ágyon. Cassy útmutatásait követve kezét a nő domborulatán tartva simogatja és masszírozza a nő melleit.*
-Tehát nyelvvel.
*Mosolyodik el, és nyelvével kényezteti a nőt, a másik kezével pedig a nő másik mellét masszírozgatja. Addig Cassy a combját simogatja és nyakát csókolgatja. Cassyt a hátára fekteti és a nő nyakától kezdve kezdi csókolgatni a testét. Cassy domborulatainál kicsit elidőzik és még kézzel is masszírozza a kebleket. Tovább halad lefelé a nő testén, egyik kezét a nő keblén tartva és masszírozva azt. A legérzékenyebb pontot kihagyva visszafordul és felfelé halad vissza a nő nyakához. A kezét lassan, érzékien lecsúsztatja a nő érzékeny pontjához és az ujjaival kezdi kényezteti, miközben ajkaik táncot járnak.*
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Bármikor kaphatsz egy kis ismétlést.
*Készségesen követi Cassy vezetését az ágyig. Megvárja míg Cassy kényelembe helyezi magát, aztán ő is helyet foglal az ágyon. Cassy útmutatásait követve kezét a nő domborulatán tartva simogatja és masszírozza a nő melleit.*
-Tehát nyelvvel.
*Mosolyodik el, és nyelvével kényezteti a nőt, a másik kezével pedig a nő másik mellét masszírozgatja. Addig Cassy a combját simogatja és nyakát csókolgatja. Cassyt a hátára fekteti és a nő nyakától kezdve kezdi csókolgatni a testét. Cassy domborulatainál kicsit elidőzik és még kézzel is masszírozza a kebleket. Tovább halad lefelé a nő testén, egyik kezét a nő keblén tartva és masszírozva azt. A legérzékenyebb pontot kihagyva visszafordul és felfelé halad vissza a nő nyakához. A kezét lassan, érzékien lecsúsztatja a nő érzékeny pontjához és az ujjaival kezdi kényezteti, miközben ajkaik táncot járnak.*
855. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-27 23:34:35
Üzenet elküldve: 2019-04-27 23:34:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sellőlesen - Ütemezett látogatás//
*Chassy nem tudhatja, hogy ha Rollen éppen nem dolgozik, akkor is dolgozik, tekintve, hogy az ő munkája elég speciális. Bármikor belefuthat egy aranyra áhítozó álmodozóba, mint annak idején Ralasba és felajánlhatja neki, hogy aprócska részesedés fejében összehozza a befektetőivel.*
- Valóban az, drága, de örülök, hogy ide újra érdemes mindig visszatérni, s nem csak vendégként. *Persze sosem fogja bevallani, hogy mennyire nem bízott az új tulajdonos képességeiben, de mostanra Ralas rácáfolni látszik erre. Bár még benne van a botlás lehetősége. Teysus tudhatja.*
- Pompás-pompás! *Örvendezik a megérkező ital felett. Melegített, öblös pohár és kiváló minőségű rum.*
- Hát valóban emlékezett, remélem, Ralas úr megbecsüli. *Emeli poharát a lány felé elégedett mosollyal és kortyol bele kedvenc italába.*
- Bármily csábító is a lehetőség, el kell utasítanom, talán majd ennél valamit, de csak ennyi, kedvesem. *Teszi le a poharat és veszi kezébe az étlapot.*
- Menj csak, drágám, s ha Ralas barátomnak lesz rám pár pillanata, akkor kérlek, jelezd neki, hogy várom. Köszönöm. *Dől hátra kényelmesen, majd engedi útjára Chassyt. Míg vár, kellemesen elrumozgat és az étlapot olvasgatja, hátha gusztusa támad valamire.*
*Chassy nem tudhatja, hogy ha Rollen éppen nem dolgozik, akkor is dolgozik, tekintve, hogy az ő munkája elég speciális. Bármikor belefuthat egy aranyra áhítozó álmodozóba, mint annak idején Ralasba és felajánlhatja neki, hogy aprócska részesedés fejében összehozza a befektetőivel.*
- Valóban az, drága, de örülök, hogy ide újra érdemes mindig visszatérni, s nem csak vendégként. *Persze sosem fogja bevallani, hogy mennyire nem bízott az új tulajdonos képességeiben, de mostanra Ralas rácáfolni látszik erre. Bár még benne van a botlás lehetősége. Teysus tudhatja.*
- Pompás-pompás! *Örvendezik a megérkező ital felett. Melegített, öblös pohár és kiváló minőségű rum.*
- Hát valóban emlékezett, remélem, Ralas úr megbecsüli. *Emeli poharát a lány felé elégedett mosollyal és kortyol bele kedvenc italába.*
- Bármily csábító is a lehetőség, el kell utasítanom, talán majd ennél valamit, de csak ennyi, kedvesem. *Teszi le a poharat és veszi kezébe az étlapot.*
- Menj csak, drágám, s ha Ralas barátomnak lesz rám pár pillanata, akkor kérlek, jelezd neki, hogy várom. Köszönöm. *Dől hátra kényelmesen, majd engedi útjára Chassyt. Míg vár, kellemesen elrumozgat és az étlapot olvasgatja, hátha gusztusa támad valamire.*
854. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-27 08:38:08
Üzenet elküldve: 2019-04-27 08:38:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia//
*Ha a gondolatokat hallhatná, bizonyára ismét csak vállát húzná meg. Hallott már fenyegetést, nem féli a halált, a nő azon csodálkozhat, hogy egyáltalán még végigvárta a mondat végét egy ilyen kezdés után. Azonban nem a saját házában és nem az utcán van. Vendégek előtt nem fog perpatvart rendezni, egyrészt mert megígérte Cassynek és Madynek, másrészt pedig a munkaköri leírásához ez nem tartozik hozzá. Érdeklődés szikrája csillan tekintetében, ahogy a lány immár a számszeríjról kezd beszélni.*
- Ezt megfontolom. *Néz ismét le a fegyverre elgondolkodva. Talán a következő kirándulása alkalmával megnézi azt az ideget, illetve, hogy milyen anyagot tudna még használni, szereti ezt a fegyvert. Valóban nem képes átütő távolságokra, mint az íj, ellenben a legtöbb páncélt úgy átviszi, mint a vajat, csak egy pontra koncentrál becsapódás közben.*
- Szerinted. Az a probléma nyitja. Szerintem meg nem volt egészen addig probléma, amíg le nem támadtál a litániáddal úgy, hogy nem is ismersz. *Böki oda kissé enyhültebben, hajlandó feltételezni, hogy mindez csupán félreértés volt, bár némiképp azért még bizonytalan a nőben.*
- Nem szeretnék mindent kiadni magamból. Lehet, hogy így beszélek, de eddig megértették, amit mondok, igaz előtte meg is kérdeztek, nem csak kijelentettek. Én nem fogom megmondani neked, hogyan viselkedj, nem vagyok senkid, jelenleg még ismerősnek sem mondanálak. Talán, majd egyszer. *Vonja meg a vállát hideg tekintettel a nőt fürkészve. Hogy a nyílt agresszió fölösleges-e, vagy csupán egyértelműbb, mint a rejtett, vagy nem rejtett pökhendiség és a mindenhez értek hozzáállás, nem tudja, nem is fog rajta gondolkodni. Mert Khul ilyen és egy most érkezett nem fogja megváltoztatni lerohanásával. Ha pedig emiatt adott esetben az utcán ölre mennek, hát áll elébe, nem fogja összetojni magát, látott már eleget.*
- Ez esetben üdv köztünk, Dreyia, örülök, hogy megismerhettelek. *Biccent, de arca változatlan, nem fog mímelt mosoly húzódni rá, nem alakoskodik, azért nem fizeti meg senki.* És köszönöm az információkat, meg fogom fontolni. *Ebben az esetben viszont tekintete már őszinte kíváncsisággal villan meg. A fegyverekről szeret csevegni, főleg, ha látszólag hozzáértővel beszél. A stílusra nem mond semmit, a beszélgetésből egyértelműen következtethető, hogy a harag csökkent és a káromkodás száma is. Szótlan figyeli a lány távozását, ő pedig tovább áll, tekintetét a helyiségen tartva.*
*Ha a gondolatokat hallhatná, bizonyára ismét csak vállát húzná meg. Hallott már fenyegetést, nem féli a halált, a nő azon csodálkozhat, hogy egyáltalán még végigvárta a mondat végét egy ilyen kezdés után. Azonban nem a saját házában és nem az utcán van. Vendégek előtt nem fog perpatvart rendezni, egyrészt mert megígérte Cassynek és Madynek, másrészt pedig a munkaköri leírásához ez nem tartozik hozzá. Érdeklődés szikrája csillan tekintetében, ahogy a lány immár a számszeríjról kezd beszélni.*
- Ezt megfontolom. *Néz ismét le a fegyverre elgondolkodva. Talán a következő kirándulása alkalmával megnézi azt az ideget, illetve, hogy milyen anyagot tudna még használni, szereti ezt a fegyvert. Valóban nem képes átütő távolságokra, mint az íj, ellenben a legtöbb páncélt úgy átviszi, mint a vajat, csak egy pontra koncentrál becsapódás közben.*
- Szerinted. Az a probléma nyitja. Szerintem meg nem volt egészen addig probléma, amíg le nem támadtál a litániáddal úgy, hogy nem is ismersz. *Böki oda kissé enyhültebben, hajlandó feltételezni, hogy mindez csupán félreértés volt, bár némiképp azért még bizonytalan a nőben.*
- Nem szeretnék mindent kiadni magamból. Lehet, hogy így beszélek, de eddig megértették, amit mondok, igaz előtte meg is kérdeztek, nem csak kijelentettek. Én nem fogom megmondani neked, hogyan viselkedj, nem vagyok senkid, jelenleg még ismerősnek sem mondanálak. Talán, majd egyszer. *Vonja meg a vállát hideg tekintettel a nőt fürkészve. Hogy a nyílt agresszió fölösleges-e, vagy csupán egyértelműbb, mint a rejtett, vagy nem rejtett pökhendiség és a mindenhez értek hozzáállás, nem tudja, nem is fog rajta gondolkodni. Mert Khul ilyen és egy most érkezett nem fogja megváltoztatni lerohanásával. Ha pedig emiatt adott esetben az utcán ölre mennek, hát áll elébe, nem fogja összetojni magát, látott már eleget.*
- Ez esetben üdv köztünk, Dreyia, örülök, hogy megismerhettelek. *Biccent, de arca változatlan, nem fog mímelt mosoly húzódni rá, nem alakoskodik, azért nem fizeti meg senki.* És köszönöm az információkat, meg fogom fontolni. *Ebben az esetben viszont tekintete már őszinte kíváncsisággal villan meg. A fegyverekről szeret csevegni, főleg, ha látszólag hozzáértővel beszél. A stílusra nem mond semmit, a beszélgetésből egyértelműen következtethető, hogy a harag csökkent és a káromkodás száma is. Szótlan figyeli a lány távozását, ő pedig tovább áll, tekintetét a helyiségen tartva.*
853. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-27 08:17:24
Üzenet elküldve: 2019-04-27 08:17:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Khul//
*Vagy nem egy nyelvet beszélnek, vagy a férfi kicsit zavaros. De lassan kezd a szövege értelmet nyerni, bár minek, ha még így se képes agresszió nélkül csevegni. Viszont lassan tényleg megöli a férfit.*
-Ha bőrt használnál, húrnak gyorsabban cserélhetnéd, mint jelenleg. Az ideg a legmegfelelőbb íjhúrnak. A bőr legfeljebb a markolathoz lenne jó, hogy ne legyen keményebb. De hogy húrnak, az esélytelen. És értek az íjakhoz, de ha kétértelműen csevegsz, az okozhat problémákat. Szóval vagy ideg, vagy csavart kötél, persze ez is változó típus.
*A kézfogás még megy, de a szöveg az már kevésbé, de most már csak azért is megérteti magát ezzel a zűrös alakkal.*
-A probléma nyitja az ahogy beszélsz, kezdetnek mintha kicsit kicsavarnád minden szavadat. Ez az, ami esetleg téves képet fest rólad. Azt hogy hogy dolgozol eddig még nem firtattam, és mivel jól látod, ahhoz elég keveset tudok rólad, hogy azt megítéljem. Viszont a stílusod durván rombolja a morált. Igen ma jöttem a második tulajjal. Az ő testőre vagyok. Nem épp marhaságnak tűnt, ahogy a szakácsnőt fűzted. Az hogy hűséges vagy rengeteget számít szerintem. Kevesen tennék meg csak úgy. De a fölösleges agressziód hagyd meg a Patkányoknak. Igen itt dolgozom, pontosabban már 5 napja dolgozok, ez sem olyan sok, ha azt vesszük, hogy ma értem ide. De komolyan gondolom, hogy én is visszaveszek a stílusomból, ha te is megteszed. Az íjpuskádra visszatérve, a bőr pocsék húr lenne. Maradj az eddig beváltnál.
*Ahogy a férfi válaszol, elmosolyodik, és visszasétál a pulthoz. Illetve tesz egy éles fordulatot és a két ajtónálló felé veszi az útját.*
-Amíg veled beszélgettem majdnem kimentek a fejemből. *Sétál el a férfi mellett, immár célirányosan. Ahol a két őrrel is elbeszélget. Majd visszatér a pulthoz végre.*
*Vagy nem egy nyelvet beszélnek, vagy a férfi kicsit zavaros. De lassan kezd a szövege értelmet nyerni, bár minek, ha még így se képes agresszió nélkül csevegni. Viszont lassan tényleg megöli a férfit.*
-Ha bőrt használnál, húrnak gyorsabban cserélhetnéd, mint jelenleg. Az ideg a legmegfelelőbb íjhúrnak. A bőr legfeljebb a markolathoz lenne jó, hogy ne legyen keményebb. De hogy húrnak, az esélytelen. És értek az íjakhoz, de ha kétértelműen csevegsz, az okozhat problémákat. Szóval vagy ideg, vagy csavart kötél, persze ez is változó típus.
*A kézfogás még megy, de a szöveg az már kevésbé, de most már csak azért is megérteti magát ezzel a zűrös alakkal.*
-A probléma nyitja az ahogy beszélsz, kezdetnek mintha kicsit kicsavarnád minden szavadat. Ez az, ami esetleg téves képet fest rólad. Azt hogy hogy dolgozol eddig még nem firtattam, és mivel jól látod, ahhoz elég keveset tudok rólad, hogy azt megítéljem. Viszont a stílusod durván rombolja a morált. Igen ma jöttem a második tulajjal. Az ő testőre vagyok. Nem épp marhaságnak tűnt, ahogy a szakácsnőt fűzted. Az hogy hűséges vagy rengeteget számít szerintem. Kevesen tennék meg csak úgy. De a fölösleges agressziód hagyd meg a Patkányoknak. Igen itt dolgozom, pontosabban már 5 napja dolgozok, ez sem olyan sok, ha azt vesszük, hogy ma értem ide. De komolyan gondolom, hogy én is visszaveszek a stílusomból, ha te is megteszed. Az íjpuskádra visszatérve, a bőr pocsék húr lenne. Maradj az eddig beváltnál.
*Ahogy a férfi válaszol, elmosolyodik, és visszasétál a pulthoz. Illetve tesz egy éles fordulatot és a két ajtónálló felé veszi az útját.*
-Amíg veled beszélgettem majdnem kimentek a fejemből. *Sétál el a férfi mellett, immár célirányosan. Ahol a két őrrel is elbeszélget. Majd visszatér a pulthoz végre.*
852. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-27 00:46:37
Üzenet elküldve: 2019-04-27 00:46:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismét alakoskodás és nagyképűség. Ahogyan csak sejtette. Meghallgatja persze, de valójában legszívesebben ismét körmét bámulná, mert rettentően unja. ~ Ez a nő mindent félreért, vagy félre _akar_ érteni. Vagy egyszerűen csak a fejében van egy kép egy körülbelül három perce látott férfiról és azonnal messzemenő következtetéseket von le. ~ Gondolkodik magában. Gyorsan ítél ez tény, ezzel nem is lenne baj, hisz a gyors helyzetfelismerő képesség szakmájából adódóan nagyon fontos. Persze kérdés: mi van akkor, ha egyszer gyorsan és rosszul dönt. Ártatlanoknak lesz annyi, feleslegesen.*
- Az istenekre te mindig ilyen vagy? Blablablabla... csak ennyit hallok, de hogy esetleg meghallgasd a másikat, vagy mondjuk egy halvány picsafüstnyi szikrában igazat adj neki, az már nem megy? *Húzza fel a szemöldökét, fogalma sincs mennyi idős lehet a mélységi, de jelenleg kamaszodó siheder, okoskodó emberlánynak tűnik.*
- Ki a tököm mondta, hogy kinyírtam? Betegségben hunyt el, hosszan megsirattam, vége, ennyi, de amúgy meg semmi közöd hozzá! *Főleg, hogy ezt eddig nem is verte nagy dobra. Dreyia az első, aki megtudta. Hajszolja az élvezeteket, mert esze ágában nincs még egyszer megállapodni. Az egyetlen nő, akit szeretett már nincs, nem is lesz több olyan.*
- Á, szóval született gyilkos vagy! *Hajol meg teátrálisan.* Ez nagyszerű, alkalomadtán tapsolok is. Én meg nem, na és? *Fonja karba kezét. Hogy fentebbről figyel, közel sem ugyanaz a lenézéssel, amit a lány meg lentről művel kiválóan. A kacagást nem is tudja hová tenni, így betudja a litánia és a szófosás végének, csak vállát vonja meg.*
- Szeretem ezt a fegyvert. Mindig jó szolgálatot tett. A ideg jelenleg bélből van, kíváncsi lettem volna, hogy bőrből alkalmasabb fegyver lenne-e? Ez az íj húrjára is igaz. *Sóhajt fel.* De úgy látom nem értesz hozzá, vagy csak a kérdést nem érted. Semmi baj, mint mondtam nem ismerjük egymást. *Időközben a felé nyújtott kézre tekint, majd vissza a lányra. Fonott karjait szétengedve fogja meg a nő kezét, s kezet fog vele.*
- Nekem tök mindegy honnan kezded, de ezzel a stílussal nálam ne folytasd. Ha akarsz valamit mondani, hát mondd. De még mielőtt elítélnél, legalább várd meg, hogy bármit bizonyítsak. Én nem hiszem, hogy abból, ahogy keresztül sétáltam a termen, máris ilyen messzemenő következtetéseket vonhattál le, hiszen ha jól tudom Darelldtől... ma jöttél, nem igaz? *Engedi el a lány kezét.*
- Én már azért egy ideje itt vagyok. Vagy tán más fecsegett rólam marhaságokat? Azt is elmondták, hogy amikor a Sellőházat szétverték én voltam az első, aki kitakarított? Szó nélkül? Gondolom nem. Hát baszd meg, velem normálisan beszélj, ne úgy, mint, aki most szarta ki a világot magából. *Ismét karba fonja a kezét. Nem túl önérzetes fickó amúgy. De felhozták az asszonyt is, meg egyébként is. Még mindig fogalma sincs arról, hogy ki ez a Dreyia?*
- Ezek szerint, te itt dolgozol? *Csak megkérdezi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismét alakoskodás és nagyképűség. Ahogyan csak sejtette. Meghallgatja persze, de valójában legszívesebben ismét körmét bámulná, mert rettentően unja. ~ Ez a nő mindent félreért, vagy félre _akar_ érteni. Vagy egyszerűen csak a fejében van egy kép egy körülbelül három perce látott férfiról és azonnal messzemenő következtetéseket von le. ~ Gondolkodik magában. Gyorsan ítél ez tény, ezzel nem is lenne baj, hisz a gyors helyzetfelismerő képesség szakmájából adódóan nagyon fontos. Persze kérdés: mi van akkor, ha egyszer gyorsan és rosszul dönt. Ártatlanoknak lesz annyi, feleslegesen.*
- Az istenekre te mindig ilyen vagy? Blablablabla... csak ennyit hallok, de hogy esetleg meghallgasd a másikat, vagy mondjuk egy halvány picsafüstnyi szikrában igazat adj neki, az már nem megy? *Húzza fel a szemöldökét, fogalma sincs mennyi idős lehet a mélységi, de jelenleg kamaszodó siheder, okoskodó emberlánynak tűnik.*
- Ki a tököm mondta, hogy kinyírtam? Betegségben hunyt el, hosszan megsirattam, vége, ennyi, de amúgy meg semmi közöd hozzá! *Főleg, hogy ezt eddig nem is verte nagy dobra. Dreyia az első, aki megtudta. Hajszolja az élvezeteket, mert esze ágában nincs még egyszer megállapodni. Az egyetlen nő, akit szeretett már nincs, nem is lesz több olyan.*
- Á, szóval született gyilkos vagy! *Hajol meg teátrálisan.* Ez nagyszerű, alkalomadtán tapsolok is. Én meg nem, na és? *Fonja karba kezét. Hogy fentebbről figyel, közel sem ugyanaz a lenézéssel, amit a lány meg lentről művel kiválóan. A kacagást nem is tudja hová tenni, így betudja a litánia és a szófosás végének, csak vállát vonja meg.*
- Szeretem ezt a fegyvert. Mindig jó szolgálatot tett. A ideg jelenleg bélből van, kíváncsi lettem volna, hogy bőrből alkalmasabb fegyver lenne-e? Ez az íj húrjára is igaz. *Sóhajt fel.* De úgy látom nem értesz hozzá, vagy csak a kérdést nem érted. Semmi baj, mint mondtam nem ismerjük egymást. *Időközben a felé nyújtott kézre tekint, majd vissza a lányra. Fonott karjait szétengedve fogja meg a nő kezét, s kezet fog vele.*
- Nekem tök mindegy honnan kezded, de ezzel a stílussal nálam ne folytasd. Ha akarsz valamit mondani, hát mondd. De még mielőtt elítélnél, legalább várd meg, hogy bármit bizonyítsak. Én nem hiszem, hogy abból, ahogy keresztül sétáltam a termen, máris ilyen messzemenő következtetéseket vonhattál le, hiszen ha jól tudom Darelldtől... ma jöttél, nem igaz? *Engedi el a lány kezét.*
- Én már azért egy ideje itt vagyok. Vagy tán más fecsegett rólam marhaságokat? Azt is elmondták, hogy amikor a Sellőházat szétverték én voltam az első, aki kitakarított? Szó nélkül? Gondolom nem. Hát baszd meg, velem normálisan beszélj, ne úgy, mint, aki most szarta ki a világot magából. *Ismét karba fonja a kezét. Nem túl önérzetes fickó amúgy. De felhozták az asszonyt is, meg egyébként is. Még mindig fogalma sincs arról, hogy ki ez a Dreyia?*
- Ezek szerint, te itt dolgozol? *Csak megkérdezi.*
851. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-27 00:13:38
Üzenet elküldve: 2019-04-27 00:13:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Khul//
*Kegyesen int, hogy adja elő a válaszát, hisz ő is eléggé belemelegedett a témába. Így korrekt, hogy Khul is elmondja a saját panaszát.*
-Hallgatlak, hisz te is megtiszteltél a csenddel. Szóval igen, te jössz.
*Ahogy korábbi életéről beszél és a nejéről, pontosabban annak haláláról, felnevet.*
-Oh tehát ahhoz erős voltál, hogy megölj egy erős akaratú nőt, de ahhoz papucs, hogy megmond neki, hogy fogja be? Értem én, hogy nehezen viseled, ha valaki erősebb jellem és nem fél tőled, azt megpróbálod elintézni. Ez ismerős, bár én kicsit hosszabb listával büszkélkedhetek, hozzád hasonló büszke harcosok bőréből. Nem erősek voltak, csak gyengék voltak az idegeik. De mindenkinek megvan a maga keresztje, és vagy megoldja, vagy egy szakadékban végzi.
*Ahogy a férfi oldalán függő íjpuskára terelődik a szó elmosolyodik.*
-Az a fegyver a gyengék fegyvere, míg egy íjban benne van az erő és a hatalom, amit nem egy vacak kallantyú meghúzása gerjeszt, hanem az íjász részévé válik. Na meg persze messzebbről lehet megölni a célpontot, és sokkal személyesebb is így a dolog. Na meg miközben megfeszítem az íjat, csodás hangot ad ki.
*A férfi igyekszik lenézően tekinteni rá, mind a magasságból eredő magabiztosságát, mind a vélhetően makacsságát belevinni a tekintetébe. Dreyia felkacag a dolgon.*
-Ha esetleg újra húznád az ideget, csak szólj, és szerzek új ideget rá. Persze kérdés, hogy akkor már ki fogja kezelni azt a fegyvert. *Kacsint a férfira.* De hogy béke legyen köztünk, és merj aludni. Megígérem, hogy nem mérgezem meg az ételedet, ha felbosszantasz. Hisz a fegyvered is rövidtávú, lehet, hogy a nem létező férfiasságod kompenzálnád ezzel a játékfegyverrel? De tudod mit? Mivel együtt fogunk dolgozni, hagylak aludni, kialvatlan harcosok könnyen hibáznak. Viszont én komolyan veszem a fegyelmet, nem fogom cserbenhagyni a tulajokat holmi gyerekes kakaskodással. Gyanítom neked is meglesz a feladatod, és nekem is megvan. Jobban tesszük mind a ketten, igen még én is, ha nem arra pazaroljuk az időt, hogy egymást kóstolgatjuk. Neked is megvan a szakértelmed, nekem is a sajátom. Azt kétlem, hogy ugyanazon a szinten mozgunk mindenben. De nekem csapattársra van szükségem, akiben megbízhatok. Nem vagyok könnyű eset ez is tény, de tudok együtt dolgozni bárkivel. Szóval kezdjük nulláról a csevegést, és próbáljunk meg összedolgozni.
*Nyújtja a férfi felé a kezét, miközben folyamatosan annak szemébe néz. Teljesen érzelemmentes tekintettel.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.27 19:57:11, a következő indokkal:
Az eléggé két g. Hogy elé vessző kell. A hallgatlak két L. Világidegen kifejezés. Makacsságát és nem makacságát. „Az igekötőt és az igét egybeírjuk, ha az igekötő a saját igéje előtt áll.” Meglesz és nem meg lesz. „Így valahogy úgy” tökéletesen értelmetlen, nem tudom mit akarsz ezzel kifejezni. Inkonzekvens vesszőhasználat, ott használod, ahova nem kellenek, és oda nem teszel, ahova kéne. Tekinteni rá és nem tekintve rá. Ugyanazon egybeírandó. Rövid tőmondatok helyett javasolt a vesszők használata. Az és kötőszó pont azt szolgálná, hogy összetett mondatok tagmondatait kösse össze, ebben az esetben kell is a vessző elé.
*Kegyesen int, hogy adja elő a válaszát, hisz ő is eléggé belemelegedett a témába. Így korrekt, hogy Khul is elmondja a saját panaszát.*
-Hallgatlak, hisz te is megtiszteltél a csenddel. Szóval igen, te jössz.
*Ahogy korábbi életéről beszél és a nejéről, pontosabban annak haláláról, felnevet.*
-Oh tehát ahhoz erős voltál, hogy megölj egy erős akaratú nőt, de ahhoz papucs, hogy megmond neki, hogy fogja be? Értem én, hogy nehezen viseled, ha valaki erősebb jellem és nem fél tőled, azt megpróbálod elintézni. Ez ismerős, bár én kicsit hosszabb listával büszkélkedhetek, hozzád hasonló büszke harcosok bőréből. Nem erősek voltak, csak gyengék voltak az idegeik. De mindenkinek megvan a maga keresztje, és vagy megoldja, vagy egy szakadékban végzi.
*Ahogy a férfi oldalán függő íjpuskára terelődik a szó elmosolyodik.*
-Az a fegyver a gyengék fegyvere, míg egy íjban benne van az erő és a hatalom, amit nem egy vacak kallantyú meghúzása gerjeszt, hanem az íjász részévé válik. Na meg persze messzebbről lehet megölni a célpontot, és sokkal személyesebb is így a dolog. Na meg miközben megfeszítem az íjat, csodás hangot ad ki.
*A férfi igyekszik lenézően tekinteni rá, mind a magasságból eredő magabiztosságát, mind a vélhetően makacsságát belevinni a tekintetébe. Dreyia felkacag a dolgon.*
-Ha esetleg újra húznád az ideget, csak szólj, és szerzek új ideget rá. Persze kérdés, hogy akkor már ki fogja kezelni azt a fegyvert. *Kacsint a férfira.* De hogy béke legyen köztünk, és merj aludni. Megígérem, hogy nem mérgezem meg az ételedet, ha felbosszantasz. Hisz a fegyvered is rövidtávú, lehet, hogy a nem létező férfiasságod kompenzálnád ezzel a játékfegyverrel? De tudod mit? Mivel együtt fogunk dolgozni, hagylak aludni, kialvatlan harcosok könnyen hibáznak. Viszont én komolyan veszem a fegyelmet, nem fogom cserbenhagyni a tulajokat holmi gyerekes kakaskodással. Gyanítom neked is meglesz a feladatod, és nekem is megvan. Jobban tesszük mind a ketten, igen még én is, ha nem arra pazaroljuk az időt, hogy egymást kóstolgatjuk. Neked is megvan a szakértelmed, nekem is a sajátom. Azt kétlem, hogy ugyanazon a szinten mozgunk mindenben. De nekem csapattársra van szükségem, akiben megbízhatok. Nem vagyok könnyű eset ez is tény, de tudok együtt dolgozni bárkivel. Szóval kezdjük nulláról a csevegést, és próbáljunk meg összedolgozni.
*Nyújtja a férfi felé a kezét, miközben folyamatosan annak szemébe néz. Teljesen érzelemmentes tekintettel.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.27 19:57:11, a következő indokkal:
Az eléggé két g. Hogy elé vessző kell. A hallgatlak két L. Világidegen kifejezés. Makacsságát és nem makacságát. „Az igekötőt és az igét egybeírjuk, ha az igekötő a saját igéje előtt áll.” Meglesz és nem meg lesz. „Így valahogy úgy” tökéletesen értelmetlen, nem tudom mit akarsz ezzel kifejezni. Inkonzekvens vesszőhasználat, ott használod, ahova nem kellenek, és oda nem teszel, ahova kéne. Tekinteni rá és nem tekintve rá. Ugyanazon egybeírandó. Rövid tőmondatok helyett javasolt a vesszők használata. Az és kötőszó pont azt szolgálná, hogy összetett mondatok tagmondatait kösse össze, ebben az esetben kell is a vessző elé.
850. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 23:10:15
Üzenet elküldve: 2019-04-26 23:10:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Tekintve, hogy részéről az intést követően a bemutatkozást megejti, természetesen az ajtóhoz lép. Egy kissé gyanakodva néz hátra, ugyanis a mélységi leány követni kezdi. Mit követi? Gyakorlatilag szövegorgiát vág a fejéhez. Csak egy baj van. Khul jobban szereti a feszes seggeket, mint a megmondoménhogy lesz típusú alakoskodást, főleg egy teljesen ismeretlen, eddig még nem látott leányzótól, aki számára eddig csak vendég, nemhogy kolléga, vagy főnök. Szóval igen, Dreyia mögötte kell, hogy ballagjon, persze indítani azért még jól indít.*
- Szia Dreyia, örvendek. *Mosolyodik el menet közben, majd míg az ajtóhoz sétál csendesen tűri a litániát, melyben az épület biztonsági óvintézkedéseitől kezdve, a szempilláinak rezegtetésének minőségén át, a munkamorálról és a feszes seggek feleslegességéről kap iránymutatást. Legalábbis ebből a sok rizsából körülbelül ennyit szűr le, miközben már számszeríját rendezgeti. ~ Még mindig mondja... baz' meeeeg! ~ Gondolja magában, eddig azt hitte ő itt a dumagép, de úgy látszik a trónjára pályáznak. Nem bánja, igazság szerint most nincs is annyira kedve beszélgetni, legalább megtudja, hogy Dreyiát eszik-e vagy isszák. Annyit már most megállapított, hogy a lány kissé túllő a célon. Egyrészt, Khult nem tájékoztatta senki, hogy új főnök van a háznál, elég neki Ralas is, aki bár mostanában nem volt, emiatt elképzelhető, hogy kissé megkopott a munkakedve, de mástól meg utasítást nem kapott. Az utolsó a főnöktől érkezett, az pedig az volt, hogy a konyhát mutassa meg Kherinek, amit meg is tett... elég alaposan. Halványan elmosolyodik, miközben számszeríjával végezve, tekintetét a lányon nyugtatja, csak olykor nézi meg a körmét, néha rá is fúj egy kicsit. Egyszer csak azt veszi észre, hogy csend lett és válaszra várnak, meglepetten pillant fel, majd saját mellkasára bök:*
- Jahogy, én jövök? *Vigyorodik el.* Kár. *Biggyeszti le szomorúan ajkait.* Igazán megnyerő hangod van, elhallgattam volna még egy darabig. A volt nejemre emlékeztetsz, na baszki! Az annyit tudott beszélni feleslegesen, hogy hihetetlen. Még a budira is követett... asszem ott telt be a pohár. Az istenek nyugosztalják. *Sóhajt fel csendesen.*
- Te figyelj már, a számszeríjakhoz mennyire értesz? Épp az idegen gondolkodtam... mostanában eléggé... pattanásig feszül. *Mondja fejét megvakarva, a lányra nézve, aki, ha Khul szemeibe akar figyelni, egy kicsit felfelé kell fordítania a tekintetét, még akkor is, ha általában mégis kicsit lenéző a modora.*
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Tekintve, hogy részéről az intést követően a bemutatkozást megejti, természetesen az ajtóhoz lép. Egy kissé gyanakodva néz hátra, ugyanis a mélységi leány követni kezdi. Mit követi? Gyakorlatilag szövegorgiát vág a fejéhez. Csak egy baj van. Khul jobban szereti a feszes seggeket, mint a megmondoménhogy lesz típusú alakoskodást, főleg egy teljesen ismeretlen, eddig még nem látott leányzótól, aki számára eddig csak vendég, nemhogy kolléga, vagy főnök. Szóval igen, Dreyia mögötte kell, hogy ballagjon, persze indítani azért még jól indít.*
- Szia Dreyia, örvendek. *Mosolyodik el menet közben, majd míg az ajtóhoz sétál csendesen tűri a litániát, melyben az épület biztonsági óvintézkedéseitől kezdve, a szempilláinak rezegtetésének minőségén át, a munkamorálról és a feszes seggek feleslegességéről kap iránymutatást. Legalábbis ebből a sok rizsából körülbelül ennyit szűr le, miközben már számszeríját rendezgeti. ~ Még mindig mondja... baz' meeeeg! ~ Gondolja magában, eddig azt hitte ő itt a dumagép, de úgy látszik a trónjára pályáznak. Nem bánja, igazság szerint most nincs is annyira kedve beszélgetni, legalább megtudja, hogy Dreyiát eszik-e vagy isszák. Annyit már most megállapított, hogy a lány kissé túllő a célon. Egyrészt, Khult nem tájékoztatta senki, hogy új főnök van a háznál, elég neki Ralas is, aki bár mostanában nem volt, emiatt elképzelhető, hogy kissé megkopott a munkakedve, de mástól meg utasítást nem kapott. Az utolsó a főnöktől érkezett, az pedig az volt, hogy a konyhát mutassa meg Kherinek, amit meg is tett... elég alaposan. Halványan elmosolyodik, miközben számszeríjával végezve, tekintetét a lányon nyugtatja, csak olykor nézi meg a körmét, néha rá is fúj egy kicsit. Egyszer csak azt veszi észre, hogy csend lett és válaszra várnak, meglepetten pillant fel, majd saját mellkasára bök:*
- Jahogy, én jövök? *Vigyorodik el.* Kár. *Biggyeszti le szomorúan ajkait.* Igazán megnyerő hangod van, elhallgattam volna még egy darabig. A volt nejemre emlékeztetsz, na baszki! Az annyit tudott beszélni feleslegesen, hogy hihetetlen. Még a budira is követett... asszem ott telt be a pohár. Az istenek nyugosztalják. *Sóhajt fel csendesen.*
- Te figyelj már, a számszeríjakhoz mennyire értesz? Épp az idegen gondolkodtam... mostanában eléggé... pattanásig feszül. *Mondja fejét megvakarva, a lányra nézve, aki, ha Khul szemeibe akar figyelni, egy kicsit felfelé kell fordítania a tekintetét, még akkor is, ha általában mégis kicsit lenéző a modora.*
849. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 21:52:06
Üzenet elküldve: 2019-04-26 21:52:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//16+ szavakat tartalmaz//
*Egy férfi lép be a szolgálati folyosóról, eddig a konyhában látta tevékenyen, noha nem épp a főzés volt a témája. Csak az egyik szakácsnőt fűzte épp, eddig nem győzte meg a férfi alkalmassága a munkára. Viszont nem is az ő véleménye a mérvadó, ezt Ralas és Zammi döntik el. Vagy legrosszabb esetben elvágja a férfi torkát. Ahogy átvonul a termen, odaköszön feléjük, bár jobb szó rá hogy, nos, mindegy.*
-Dreyia vagyok, örvendek a találkozásnak. Ha van, egy perced ne rohanj, kérlek. Beszédem van veled.
*Ha a férfi megáll, akkor egy hosszabb litániát vág a fejéhez. Ha nem akkor mögötte haladva adja elő. Természetesen, nem hangosan, csak annyira hogy a férfi halhassa. Másra ez a csevej nem tartozik*
-Nem tudom, mikor kezdődik a szolgálatod, de az biztos, hogy nem a konyha a fő terület ahol dolgoznod kell. Szóval a békés együttműködés jegyében szorítsd a konyhai jelenlétedet a szüneteidre. És ne munkaidőben lófrálj a szakácsnők után. Nincs a konyhában semmi érdekes, amire figyelni vagy vigyázni kellene. Ellenben az épület körüli utcákban, és idebent a vendégeknél esetleg szükség lehet a tudásodra. Nem érdekel hány nőt szédítesz az, hű de pompás férfi vagyok, ezért foglalkozatok velem előadásoddal. Munkaközben nem szeretnélek a konyhában meglátni, hogy akadályozod bármelyik szakácsot a munkájában. Ugyanis vagy te, vagy ő, de valamelyikkőtök pórul jár. Nem fenyegetlek, hisz egyelőre nem leszek a felettesed, viszont a felelőtlen hozzáállás árthat a lányok testi épségének. Na meg a bajkeverők könnyen zűrt okozhatnak, míg te épp a tollaiddal ékeskedsz a konyhában. Nem azért vagyunk alkalmazva, hogy a saját szórakozásunk kösse le a figyelmünket. Szóval, némileg jobb munkamorált szeretnék tőled. Természetesen csak azt várom el tőled, amit a többiektől, na meg persze saját magamtól. A tisztességes és pontos munkát. Lehet, hogy perpill nincs sok gondunk, és ez ad némi szabadságot. De megkérlek légy kicsit figyelmesebb a feladataid iránt, és ne a lányok körül legyeskedj. Nem a te játékaid ők, hanem a védett személyek, akik védelmére kapjuk a fizetésünk. Tehát csak annyit kérek tőled, hogy több időt tölts itt, az utcán az épületek körül. Mint a konyhában. Nincs ott semmi védeni való. Na meg a kis „csábos kacsintásod” *Jelzi két újjal a férfinak. *Sem épp alkalmazotthoz illő. Számodra, és számomra meg a többi őr számára ők nem azért vannak, hogy szórakoztassanak. Hanem hogy dolgozzanak és ne egy testőrt kerülgessenek, akinek túlteng a tavaszi vértolulás a nadrágjában. Több profizmust várok tőled. Az sem érdekel, ha esetleg te leszel az őrség vezetője, ugyan úgy seggbe rúglak, ha nem a munkád végzed, hanem a lányokat zaklatod. Nem a te tulajdonod egyik lány sem, sőt a szakácsnők sem. Nos, ennyit akartam, csak. Ha Ralas úr és Zammira asszony kijönnek ők is el tudják magyarázni mik a követelmények ezen a helyen. De akár Darelld úr is megteheti, ugyan ezt Nem szórakozni vagyunk itt, persze nem is kell belerokkanni a feladatainkba. Köszönöm a figyelmed, remélem, tudunk együtt dolgozni. Mindenestre ennyit szerettem volna közölni veled. Most elbeszélgetek az ajtónállókkal is. Van némi hiányosság a munkájukban.
*Természetesen megvárja a férfi válaszát hisz beszélgetésről volt szó nem a saját ugymond szabályait felhozni. Az biztos hogy a férfi nem fogja szó nélkűl hagyni a szavait.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 22:01:20
*Egy férfi lép be a szolgálati folyosóról, eddig a konyhában látta tevékenyen, noha nem épp a főzés volt a témája. Csak az egyik szakácsnőt fűzte épp, eddig nem győzte meg a férfi alkalmassága a munkára. Viszont nem is az ő véleménye a mérvadó, ezt Ralas és Zammi döntik el. Vagy legrosszabb esetben elvágja a férfi torkát. Ahogy átvonul a termen, odaköszön feléjük, bár jobb szó rá hogy, nos, mindegy.*
-Dreyia vagyok, örvendek a találkozásnak. Ha van, egy perced ne rohanj, kérlek. Beszédem van veled.
*Ha a férfi megáll, akkor egy hosszabb litániát vág a fejéhez. Ha nem akkor mögötte haladva adja elő. Természetesen, nem hangosan, csak annyira hogy a férfi halhassa. Másra ez a csevej nem tartozik*
-Nem tudom, mikor kezdődik a szolgálatod, de az biztos, hogy nem a konyha a fő terület ahol dolgoznod kell. Szóval a békés együttműködés jegyében szorítsd a konyhai jelenlétedet a szüneteidre. És ne munkaidőben lófrálj a szakácsnők után. Nincs a konyhában semmi érdekes, amire figyelni vagy vigyázni kellene. Ellenben az épület körüli utcákban, és idebent a vendégeknél esetleg szükség lehet a tudásodra. Nem érdekel hány nőt szédítesz az, hű de pompás férfi vagyok, ezért foglalkozatok velem előadásoddal. Munkaközben nem szeretnélek a konyhában meglátni, hogy akadályozod bármelyik szakácsot a munkájában. Ugyanis vagy te, vagy ő, de valamelyikkőtök pórul jár. Nem fenyegetlek, hisz egyelőre nem leszek a felettesed, viszont a felelőtlen hozzáállás árthat a lányok testi épségének. Na meg a bajkeverők könnyen zűrt okozhatnak, míg te épp a tollaiddal ékeskedsz a konyhában. Nem azért vagyunk alkalmazva, hogy a saját szórakozásunk kösse le a figyelmünket. Szóval, némileg jobb munkamorált szeretnék tőled. Természetesen csak azt várom el tőled, amit a többiektől, na meg persze saját magamtól. A tisztességes és pontos munkát. Lehet, hogy perpill nincs sok gondunk, és ez ad némi szabadságot. De megkérlek légy kicsit figyelmesebb a feladataid iránt, és ne a lányok körül legyeskedj. Nem a te játékaid ők, hanem a védett személyek, akik védelmére kapjuk a fizetésünk. Tehát csak annyit kérek tőled, hogy több időt tölts itt, az utcán az épületek körül. Mint a konyhában. Nincs ott semmi védeni való. Na meg a kis „csábos kacsintásod” *Jelzi két újjal a férfinak. *Sem épp alkalmazotthoz illő. Számodra, és számomra meg a többi őr számára ők nem azért vannak, hogy szórakoztassanak. Hanem hogy dolgozzanak és ne egy testőrt kerülgessenek, akinek túlteng a tavaszi vértolulás a nadrágjában. Több profizmust várok tőled. Az sem érdekel, ha esetleg te leszel az őrség vezetője, ugyan úgy seggbe rúglak, ha nem a munkád végzed, hanem a lányokat zaklatod. Nem a te tulajdonod egyik lány sem, sőt a szakácsnők sem. Nos, ennyit akartam, csak. Ha Ralas úr és Zammira asszony kijönnek ők is el tudják magyarázni mik a követelmények ezen a helyen. De akár Darelld úr is megteheti, ugyan ezt Nem szórakozni vagyunk itt, persze nem is kell belerokkanni a feladatainkba. Köszönöm a figyelmed, remélem, tudunk együtt dolgozni. Mindenestre ennyit szerettem volna közölni veled. Most elbeszélgetek az ajtónállókkal is. Van némi hiányosság a munkájukban.
*Természetesen megvárja a férfi válaszát hisz beszélgetésről volt szó nem a saját ugymond szabályait felhozni. Az biztos hogy a férfi nem fogja szó nélkűl hagyni a szavait.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 22:01:20
848. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 19:59:30
Üzenet elküldve: 2019-04-26 19:59:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Beszambázik az előtérbe, majd rögtön a pult felé siklik tekintete.*
- Üdv! Khul vagyok! *Köszön oda, elsősorban Dreyiának, de Madynek is megenged egy csábos pillantást, megemelkedett szemöldökkel. Aztán Alfonznak is int. Majd kissé igazítva magán, határozott léptekkel indul az ajtóhoz, ahol szépen megáll, majd igyekszik vigyázzba vágni magát. Arca semleges, most nincs kedve vigyorogni sem, hosszú lesz a műszak, amit méltósággal kell viselnie, még mielőtt Darelld elintézi, hogy többet ne kelljen itt dolgoznia. Bár nem nézi ki a férfiból, szerinte nem gondolta komolyan, amit mondott, de fő a biztonság. Megnézi magának ellenben azt a mélységi nőt. Határozott kiállású, akárha már övé lenne a hely, láthatóan jól kijönnek Madyvel, bizonyára összebarátkoztak már. Egyelőre a köszönésen kívül nem szól nekik, láthatóan külön utakon járnak. Neki egyébként is dolga van, így ellenőrzi a magán lévő felszerelést, elsősorban a számszeríjat. Vendég alig, szóval még csak nem is ijesztgethet vele senkit. Kellően tiszta és ápolt, erre mindig is gondot fordított. Könnyen felajzható, a sín tiszta. Az ideg sértetlen és egyenes vonalú. Lehet illő volna már a belet másra cserélni, de ez megbízható és erősre sodort, addig esze ágában sincs hozzá nyúlni, míg nem történik baj. Apró biccentéssel nyugtázza magban, majd hónaljtámaszába visszahelyezi, s kezeit maga elé téve csak megáll. Valamiért nincs kedve sem vigyorogni, sem magyarázni. Másnak a dolgába sem belekontárkodni. Egyelőre csak úgy el van. Azonban hamarosan egy kört azért tervez kívül is. Ott még az istálló felé sem járt.*
- Üdv! Khul vagyok! *Köszön oda, elsősorban Dreyiának, de Madynek is megenged egy csábos pillantást, megemelkedett szemöldökkel. Aztán Alfonznak is int. Majd kissé igazítva magán, határozott léptekkel indul az ajtóhoz, ahol szépen megáll, majd igyekszik vigyázzba vágni magát. Arca semleges, most nincs kedve vigyorogni sem, hosszú lesz a műszak, amit méltósággal kell viselnie, még mielőtt Darelld elintézi, hogy többet ne kelljen itt dolgoznia. Bár nem nézi ki a férfiból, szerinte nem gondolta komolyan, amit mondott, de fő a biztonság. Megnézi magának ellenben azt a mélységi nőt. Határozott kiállású, akárha már övé lenne a hely, láthatóan jól kijönnek Madyvel, bizonyára összebarátkoztak már. Egyelőre a köszönésen kívül nem szól nekik, láthatóan külön utakon járnak. Neki egyébként is dolga van, így ellenőrzi a magán lévő felszerelést, elsősorban a számszeríjat. Vendég alig, szóval még csak nem is ijesztgethet vele senkit. Kellően tiszta és ápolt, erre mindig is gondot fordított. Könnyen felajzható, a sín tiszta. Az ideg sértetlen és egyenes vonalú. Lehet illő volna már a belet másra cserélni, de ez megbízható és erősre sodort, addig esze ágában sincs hozzá nyúlni, míg nem történik baj. Apró biccentéssel nyugtázza magban, majd hónaljtámaszába visszahelyezi, s kezeit maga elé téve csak megáll. Valamiért nincs kedve sem vigyorogni, sem magyarázni. Másnak a dolgába sem belekontárkodni. Egyelőre csak úgy el van. Azonban hamarosan egy kört azért tervez kívül is. Ott még az istálló felé sem járt.*
847. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 19:01:52
Üzenet elküldve: 2019-04-26 19:01:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*Mélán mosolyogva sétál hátrafelé, s a lányon tartja a szemét, tekintetében annak pajkosságát bőségesen viszonozva. Egy-két kijelentésnél már a mosoly is inkább vigyornak tekinthető, hajába kikötői szél fúj, összeborzolja, s kedvesen lebegteti meg olykor, ahogy a lányét is.*
- Volt bizony szép része is. *Ejti hirtelen állát tenyerébe, mintha valamin alaposan elgondolkodna, aztán kissé sajnálkozva tárja szét két kezét.* De oly régen volt már. *Sóhajt fel teátrálisan.* Igaz, a lábamat még nem érzem. *Neveti el aztán a trükkös játékot. Persze olykor lába alá is néz, a kikötő deszkáit immár felváltja a fehér kavicsos ösvény, csodásan kirakott útja. Halkan ropog lábai alatt, s szitálva hátráló táncát kecsesen ütemezi.*
- Hát csak vonzó ruhád van?! *Szalad fel szemöldöke.* Hol vannak a koszos kötények, a szakadt munkásnadrágok, a fehér textil, bő ingek?! *Kapja mellkasa elé a kezét látványosan, aztán csak legyint.*
- Tudod... nekem igazából mindegy, hogy miben vagy... nem számít... a külsőségek nem számítanak. *Vált csendesebbre a hangja, s mosolyogva rázza meg fejét.* Más esetben, most kezed emelném fejed felé, hogy megpörgesselek pókleány, azonban ismerve a reakciódat, sajnos nem tehetem. *Kuncog fel, s immár menetirányba fordul, lassan megérkeznek ugyanis a Sellő elé. Tartva a barátságosnak nevezhető távolságot a lánytól, csak lába elé nézve figyeli, ahogy a fehér kavicsszemek cipője alól kigördülnek. Az ajtóhoz érve maga tárja ki a lánynak, s egy biccentéssel, immár komoly arccal engedi maga elé.*
- Üdv, Alfonz! Történt valami érdekes míg távol voltunk? *Kérdezi megállva, s nem foglalkozva azzal, hogy Zammiria merre távozik.*
- Nem uram. *Biccent a férfi.*
- Csodás. *Nyugtázza a hallottakat, majd szobájába távozik, jóval a lány távozása után. Ő nem foglalkozik annyira maga rendbeszedésével, persze egy alapos mosdás még éppen belefér. Az ünnepélyesebb öltözékét majd máskor megmutatja, most nem lenne alkalmas. Az arcmosás után, csak megtámaszkodik a mosdótálcában, s a még kissé mozgó vízörvényben saját tükörképét nézi.*
- Hová haladsz... Ralas Drayte? *Kérdezi suttogva.* És, ha tönkretesznek ismét? *Arca mérhetetlenül komoly.* Bármi is legyen az oka a titoknak, bizonyára indokolt. *Folytatja az önszuggesztiót, majd felegyenesedik és kihúzza magát.*
- El kell mennem Wegtorenbe, hogy ennek utánajárjak. Nem engedhetem, hogy bántsák. *Gallérját igazítja, majd határozott mozdulattal bevizezett kézzel haját simítja hátra.*
- De előbb fejlődnöm kell. Tanulnom kell. Nem vagyok elég erős. *Emeli fel kezét, s sötéten villan meg tekintete. Lassan könyvespolcához lép. Az elmúlt hatban számtalan könyvét áthordta már, emlékszik egyre, egyre mely különösen fontos.* Ez az. *Választja ki, s az éjjeliszekrényre teszi, majd lassan simítva végig a borítót elmosolyodik.*
- Mellettem nem kell félj, Zammiria. Soha többé nem árthatnak neked, vagy engem kell előtte megöljenek. De nem adom könnyen magam, de nem ám! Ralas Drayte a hímringyó, az utcagyerek még sok mindenre képes és te sem tudsz mindenről, pókleány. *Sóhajt fel mosolytalanul, majd a könyvet otthagyva lép ki az előtérbe, miután semleges arckifejezést vesz fel. Zammiriát várja, semmi szükség, hogy a hallba menjen, hiszen innen indulnak. A lány szobája nincsen messze, így falnak vetett háttal várakozik. A fogadó csendes, a személyzet vagy dolgozik, vagy még pihen. A folyosó üres, tervüket senki sem látja, tökéletes az időpont egy kis látkép nézegetésre.*
//A kikötő látképe//
*Mélán mosolyogva sétál hátrafelé, s a lányon tartja a szemét, tekintetében annak pajkosságát bőségesen viszonozva. Egy-két kijelentésnél már a mosoly is inkább vigyornak tekinthető, hajába kikötői szél fúj, összeborzolja, s kedvesen lebegteti meg olykor, ahogy a lányét is.*
- Volt bizony szép része is. *Ejti hirtelen állát tenyerébe, mintha valamin alaposan elgondolkodna, aztán kissé sajnálkozva tárja szét két kezét.* De oly régen volt már. *Sóhajt fel teátrálisan.* Igaz, a lábamat még nem érzem. *Neveti el aztán a trükkös játékot. Persze olykor lába alá is néz, a kikötő deszkáit immár felváltja a fehér kavicsos ösvény, csodásan kirakott útja. Halkan ropog lábai alatt, s szitálva hátráló táncát kecsesen ütemezi.*
- Hát csak vonzó ruhád van?! *Szalad fel szemöldöke.* Hol vannak a koszos kötények, a szakadt munkásnadrágok, a fehér textil, bő ingek?! *Kapja mellkasa elé a kezét látványosan, aztán csak legyint.*
- Tudod... nekem igazából mindegy, hogy miben vagy... nem számít... a külsőségek nem számítanak. *Vált csendesebbre a hangja, s mosolyogva rázza meg fejét.* Más esetben, most kezed emelném fejed felé, hogy megpörgesselek pókleány, azonban ismerve a reakciódat, sajnos nem tehetem. *Kuncog fel, s immár menetirányba fordul, lassan megérkeznek ugyanis a Sellő elé. Tartva a barátságosnak nevezhető távolságot a lánytól, csak lába elé nézve figyeli, ahogy a fehér kavicsszemek cipője alól kigördülnek. Az ajtóhoz érve maga tárja ki a lánynak, s egy biccentéssel, immár komoly arccal engedi maga elé.*
- Üdv, Alfonz! Történt valami érdekes míg távol voltunk? *Kérdezi megállva, s nem foglalkozva azzal, hogy Zammiria merre távozik.*
- Nem uram. *Biccent a férfi.*
- Csodás. *Nyugtázza a hallottakat, majd szobájába távozik, jóval a lány távozása után. Ő nem foglalkozik annyira maga rendbeszedésével, persze egy alapos mosdás még éppen belefér. Az ünnepélyesebb öltözékét majd máskor megmutatja, most nem lenne alkalmas. Az arcmosás után, csak megtámaszkodik a mosdótálcában, s a még kissé mozgó vízörvényben saját tükörképét nézi.*
- Hová haladsz... Ralas Drayte? *Kérdezi suttogva.* És, ha tönkretesznek ismét? *Arca mérhetetlenül komoly.* Bármi is legyen az oka a titoknak, bizonyára indokolt. *Folytatja az önszuggesztiót, majd felegyenesedik és kihúzza magát.*
- El kell mennem Wegtorenbe, hogy ennek utánajárjak. Nem engedhetem, hogy bántsák. *Gallérját igazítja, majd határozott mozdulattal bevizezett kézzel haját simítja hátra.*
- De előbb fejlődnöm kell. Tanulnom kell. Nem vagyok elég erős. *Emeli fel kezét, s sötéten villan meg tekintete. Lassan könyvespolcához lép. Az elmúlt hatban számtalan könyvét áthordta már, emlékszik egyre, egyre mely különösen fontos.* Ez az. *Választja ki, s az éjjeliszekrényre teszi, majd lassan simítva végig a borítót elmosolyodik.*
- Mellettem nem kell félj, Zammiria. Soha többé nem árthatnak neked, vagy engem kell előtte megöljenek. De nem adom könnyen magam, de nem ám! Ralas Drayte a hímringyó, az utcagyerek még sok mindenre képes és te sem tudsz mindenről, pókleány. *Sóhajt fel mosolytalanul, majd a könyvet otthagyva lép ki az előtérbe, miután semleges arckifejezést vesz fel. Zammiriát várja, semmi szükség, hogy a hallba menjen, hiszen innen indulnak. A lány szobája nincsen messze, így falnak vetett háttal várakozik. A fogadó csendes, a személyzet vagy dolgozik, vagy még pihen. A folyosó üres, tervüket senki sem látja, tökéletes az időpont egy kis látkép nézegetésre.*
846. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 15:35:18
Üzenet elküldve: 2019-04-26 15:35:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Körbe-körbe karikába//
*Az a röpke pár perc, amit a vendéggel tölt Mady, óráknak tűnik, miközben a pult mögött ácsorog. Ahogy a férfit figyeli ki egyszerre vidám és van tele feszültséggel, a lány mégis utat talál a zárkózott férfi igazi természetéhez. Keveseknek adatott meg ez az érzék, és még kevesebben képesek megtanulni, vagy csak másolni ezt a képességet. A kérdésekhez talán messze ültek, de javarészt halhatta hisz elég jó a hallása. De a csevegésük témáját nem figyelte, annál inkább a férfi fegyverét. A kardja markolata használatra utal, és nem is rosszra. Bárki kerülne, vele szembe talán esélyük se lenne. De ezen kár gondolkodnia, a férfi csak fáradt, és kimerült lehet az utazástól. Más érdekesebb egyed egyelőre nem kerül elő, így teázgat csendesen. Amikor Mady kiviszi az ételt a férfinak egy ideig mellé áll, de nem úgy tűnik, hogy Dreyiát észrevette volna. Ezen elmosolyodik, megsértődni nincs oka. Ismeri ezt az típust, akik elég sokszor, ha a munkára koncentrálnak, néha minden más ingert kizárnak, csak azért, hogy ne hibázzanak. Addig is csendben iszogat, lassan már teamérgezése lesz, de ez még belefér. Amíg a lány a vendéggel törődik, új vizet forral, és előkészíti a teát, hogy Madynek már csak összeállítania és innia keljen. A lány csendesen lép mellé, mintha nem akarná megzavarni abban, amit éppen, csinál. Mire szórakozottan Mady elé tol egy üres csészét, és a teához előkészített holmikat.*
-Gyere, igyál te is, a végén még kiiszom a Sellőt a teakészletből. Elég kedves volt a vendég. Amúgy más nem történt, míg elkísérted. Mi legyen? Dolgozunk még kicsit?
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 16:24:52
*Az a röpke pár perc, amit a vendéggel tölt Mady, óráknak tűnik, miközben a pult mögött ácsorog. Ahogy a férfit figyeli ki egyszerre vidám és van tele feszültséggel, a lány mégis utat talál a zárkózott férfi igazi természetéhez. Keveseknek adatott meg ez az érzék, és még kevesebben képesek megtanulni, vagy csak másolni ezt a képességet. A kérdésekhez talán messze ültek, de javarészt halhatta hisz elég jó a hallása. De a csevegésük témáját nem figyelte, annál inkább a férfi fegyverét. A kardja markolata használatra utal, és nem is rosszra. Bárki kerülne, vele szembe talán esélyük se lenne. De ezen kár gondolkodnia, a férfi csak fáradt, és kimerült lehet az utazástól. Más érdekesebb egyed egyelőre nem kerül elő, így teázgat csendesen. Amikor Mady kiviszi az ételt a férfinak egy ideig mellé áll, de nem úgy tűnik, hogy Dreyiát észrevette volna. Ezen elmosolyodik, megsértődni nincs oka. Ismeri ezt az típust, akik elég sokszor, ha a munkára koncentrálnak, néha minden más ingert kizárnak, csak azért, hogy ne hibázzanak. Addig is csendben iszogat, lassan már teamérgezése lesz, de ez még belefér. Amíg a lány a vendéggel törődik, új vizet forral, és előkészíti a teát, hogy Madynek már csak összeállítania és innia keljen. A lány csendesen lép mellé, mintha nem akarná megzavarni abban, amit éppen, csinál. Mire szórakozottan Mady elé tol egy üres csészét, és a teához előkészített holmikat.*
-Gyere, igyál te is, a végén még kiiszom a Sellőt a teakészletből. Elég kedves volt a vendég. Amúgy más nem történt, míg elkísérted. Mi legyen? Dolgozunk még kicsit?
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 16:24:52
845. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 13:26:14
Üzenet elküldve: 2019-04-26 13:26:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Holdfényes éjszakák//
//Dranndreshiann Morla DeLhor//
*Örömmel látja, hogy a szoba elnyerte a vendég tetszését és alkalmasnak találja arra, hogy itt pihenje ki a hosszú út fáradalmait, valóban nem is akarja zavarni ezen tevékenység közben, csak, ha ugye ő is akarná. Eddig ugyanis ennek semmilyen jelét nem mutatta, így nyugodt szívvel távozna, ekkor azonban még odalép hozzá. Néha, még magának is nehéz bevallania, de egy kis gyengéd erőszak jólesik, főleg, ha nem von maga után semmilyen kötelezettséget, hiszen ki tudná szabadítani a karját, de nem most ez meg se fordul a fejében. A fülébe súg, csak úgy szégyenlősen esetleg csak neki szánja, nehogy a folyosó más identitásai is tanúi legyenek, eme elbűvölő szavak kiejtésének. Nem szeretné ezt a kedvességet azzal elrontani, hogy megint magázásba tör ki, így, minthogy nem mutatta jelét a másik, hogy egyéb dolog jólesne neki, csak odalop egy csókot még az arcára és megfordul.*
-Jó éjszakát! *Indulna el, ekkor érkezik a bíztató paskolás, amelyre szája széle erősen meglódul felfelé, mintha csak egy bókot kapott volna. De hisz így is történt. Még visszatekint, és cinkos kacsintást küld Drann felé, majd elsétál, a vendég óhajának megfelelően.*
//Körbe-körbe karikába//
*Odalent változatlan a helyzet, nem érkezett új vendég, viszont Dreyia eltűnt az asztaltól. Kicsit megijed, a végén még elveszíti az első nap az új kolleganőjét, micsoda szégyen is lenne. Ekkor a pulthoz ér a tekintete és megnyugodva látja, hogy a mélységi már otthon is érzi magát a közegben, hamarabb megszokta, mint azt várni lehetett. Így, ha már van ideje pihenni, megnézi mivel ütötte el az időt, míg dolgozott. Odasétál a pulthoz mellé, halkan lép, hátha még nem vették észre.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 13:27:05
//Dranndreshiann Morla DeLhor//
*Örömmel látja, hogy a szoba elnyerte a vendég tetszését és alkalmasnak találja arra, hogy itt pihenje ki a hosszú út fáradalmait, valóban nem is akarja zavarni ezen tevékenység közben, csak, ha ugye ő is akarná. Eddig ugyanis ennek semmilyen jelét nem mutatta, így nyugodt szívvel távozna, ekkor azonban még odalép hozzá. Néha, még magának is nehéz bevallania, de egy kis gyengéd erőszak jólesik, főleg, ha nem von maga után semmilyen kötelezettséget, hiszen ki tudná szabadítani a karját, de nem most ez meg se fordul a fejében. A fülébe súg, csak úgy szégyenlősen esetleg csak neki szánja, nehogy a folyosó más identitásai is tanúi legyenek, eme elbűvölő szavak kiejtésének. Nem szeretné ezt a kedvességet azzal elrontani, hogy megint magázásba tör ki, így, minthogy nem mutatta jelét a másik, hogy egyéb dolog jólesne neki, csak odalop egy csókot még az arcára és megfordul.*
-Jó éjszakát! *Indulna el, ekkor érkezik a bíztató paskolás, amelyre szája széle erősen meglódul felfelé, mintha csak egy bókot kapott volna. De hisz így is történt. Még visszatekint, és cinkos kacsintást küld Drann felé, majd elsétál, a vendég óhajának megfelelően.*
//Körbe-körbe karikába//
*Odalent változatlan a helyzet, nem érkezett új vendég, viszont Dreyia eltűnt az asztaltól. Kicsit megijed, a végén még elveszíti az első nap az új kolleganőjét, micsoda szégyen is lenne. Ekkor a pulthoz ér a tekintete és megnyugodva látja, hogy a mélységi már otthon is érzi magát a közegben, hamarabb megszokta, mint azt várni lehetett. Így, ha már van ideje pihenni, megnézi mivel ütötte el az időt, míg dolgozott. Odasétál a pulthoz mellé, halkan lép, hátha még nem vették észre.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.26 13:27:05
844. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 12:07:07
Üzenet elküldve: 2019-04-26 12:07:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*Pajkos mosolyra húzódnak ajkai.*
- Nem tudom, te hogy élted meg, nekem egészen szép emlékem van a ma reggelről.
*Persze ez csak részben igaz, ki ne emlékezne egy olyan tüzes veszekedésre? Ám most jobb szeretné a tüzes együttlét perceit előtérbe tolni.*
- Minden lehetséges.
*Somolyog cinkosan, hiszen lehet, hogy tényleg lenyűgözi őt a férfi. Ám ha nem, úgy sejti, akkor sem lesz vigasztalan. Már csupán összekapcsolódó, beszédes tekintetük is egyfajta sejlő, érzéki élmény, felidézi korábbi közös, fülledt perceiket, minden együttlétük forró pillanatait, s előre vetíti a bizonytalan jövő formálódó ösvénye melletti szertelen pihenőket. A titkolózás, a sok munka önmagában nem lehet akadály, csak ők ketten, s a félreértéseik.*
- Kevésbé vonzó… hm… még több piszok?
*Emelkednek meg szemöldökei. Már így is áhít egy forró fürdőt a mindenhová befurakodó homok után.*
- Kevésbé féltett ruhát felvehetek, de kevésbé vonzót nem biztos.
*Somolyog csendesen, bár kezd egy ötlet formálódni benne. A pókokkal való bohóckodásra halkan kuncog és felemeli gyűrűs kezét, melyen a pókforma látható.*
- Jó barátok vagyunk. Én a helyedben magadat félteném, még rád uszítom őket!
*Vigyorodik el egy pillanatra összeszűkített szemmel. Aztán megérkeznek a Sellőhöz, s a bejárati ajtón át betérnek. Alfonz nem mutat meglepettséget, mikor köszöntik egymást, feltehetően tudatában volt annak, hogy valamikor, úgy egy órája tán együtt távoztak. Őrizetlenül sosem maradhat a mulató, még akkor sem, ha zárva van. Zam elveszi a könyvét és a gyertyát onnan, ahová tette a pult mögött, mikor elindultak. Megkéri Alfonzt, hogy intézkedjen egy fürdő bekészítésén, elköszönve pedig elindul a szobájába. Ott elpakolja holmijait, és a szekrényében addig turkál, míg meg nem találja ritkán használt, fekete nadrágját, és egyik feszes, rövidujjú, barna blúzát. Átöltözködik, no meg persze a fehérneműt is pótolja, és egy kicsit felfrissíti magát a mosdótálban. Pótol egy egészen keveset parfümjéből is. Tükörbe nézve majdnem szörnyet hal zilált haját látva, ezért egy fésű terem gyorsan a kezében, hogy rendet vágjon a borzolt, fehér tincsek között. Nem teljesen elégedett, de összehasonlíthatatlan a különbség az iménti madárfészekhez képest.
Arca kissé fáradt, de szemei éberek, koncentrálók. Gondolatai a korábbi beszélgetéseken járnak, most is az elemző racionalitásával fog hozzá a boncolgatáshoz, hamarosan azonban azt érzi, hogy ehhez most túl fáradt. Megdörzsöli a nyakát és csinál egy jóleső fejkörzést, miközben karjait háta mögött összefűzve feszesen kinyújtja, és hátát is kihúzza. Egy kissé felfrissül tőle, most már készen áll az utolsó kalandra. Ideje indulni, a gyertyát somolyogva magához veszi, majd a megbeszélt helyen keresi Ralast. Igyekszik körültekintő lenni, hogy ne szúrjon szemet másnak, s ne is tűnjön tilosban járónak. Ha lehet, csupán bólint üdvözlésképpen.*
//A kikötő látképe//
*Pajkos mosolyra húzódnak ajkai.*
- Nem tudom, te hogy élted meg, nekem egészen szép emlékem van a ma reggelről.
*Persze ez csak részben igaz, ki ne emlékezne egy olyan tüzes veszekedésre? Ám most jobb szeretné a tüzes együttlét perceit előtérbe tolni.*
- Minden lehetséges.
*Somolyog cinkosan, hiszen lehet, hogy tényleg lenyűgözi őt a férfi. Ám ha nem, úgy sejti, akkor sem lesz vigasztalan. Már csupán összekapcsolódó, beszédes tekintetük is egyfajta sejlő, érzéki élmény, felidézi korábbi közös, fülledt perceiket, minden együttlétük forró pillanatait, s előre vetíti a bizonytalan jövő formálódó ösvénye melletti szertelen pihenőket. A titkolózás, a sok munka önmagában nem lehet akadály, csak ők ketten, s a félreértéseik.*
- Kevésbé vonzó… hm… még több piszok?
*Emelkednek meg szemöldökei. Már így is áhít egy forró fürdőt a mindenhová befurakodó homok után.*
- Kevésbé féltett ruhát felvehetek, de kevésbé vonzót nem biztos.
*Somolyog csendesen, bár kezd egy ötlet formálódni benne. A pókokkal való bohóckodásra halkan kuncog és felemeli gyűrűs kezét, melyen a pókforma látható.*
- Jó barátok vagyunk. Én a helyedben magadat félteném, még rád uszítom őket!
*Vigyorodik el egy pillanatra összeszűkített szemmel. Aztán megérkeznek a Sellőhöz, s a bejárati ajtón át betérnek. Alfonz nem mutat meglepettséget, mikor köszöntik egymást, feltehetően tudatában volt annak, hogy valamikor, úgy egy órája tán együtt távoztak. Őrizetlenül sosem maradhat a mulató, még akkor sem, ha zárva van. Zam elveszi a könyvét és a gyertyát onnan, ahová tette a pult mögött, mikor elindultak. Megkéri Alfonzt, hogy intézkedjen egy fürdő bekészítésén, elköszönve pedig elindul a szobájába. Ott elpakolja holmijait, és a szekrényében addig turkál, míg meg nem találja ritkán használt, fekete nadrágját, és egyik feszes, rövidujjú, barna blúzát. Átöltözködik, no meg persze a fehérneműt is pótolja, és egy kicsit felfrissíti magát a mosdótálban. Pótol egy egészen keveset parfümjéből is. Tükörbe nézve majdnem szörnyet hal zilált haját látva, ezért egy fésű terem gyorsan a kezében, hogy rendet vágjon a borzolt, fehér tincsek között. Nem teljesen elégedett, de összehasonlíthatatlan a különbség az iménti madárfészekhez képest.
Arca kissé fáradt, de szemei éberek, koncentrálók. Gondolatai a korábbi beszélgetéseken járnak, most is az elemző racionalitásával fog hozzá a boncolgatáshoz, hamarosan azonban azt érzi, hogy ehhez most túl fáradt. Megdörzsöli a nyakát és csinál egy jóleső fejkörzést, miközben karjait háta mögött összefűzve feszesen kinyújtja, és hátát is kihúzza. Egy kissé felfrissül tőle, most már készen áll az utolsó kalandra. Ideje indulni, a gyertyát somolyogva magához veszi, majd a megbeszélt helyen keresi Ralast. Igyekszik körültekintő lenni, hogy ne szúrjon szemet másnak, s ne is tűnjön tilosban járónak. Ha lehet, csupán bólint üdvözlésképpen.*
843. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-26 11:14:02
Üzenet elküldve: 2019-04-26 11:14:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
//Maydeleine Rhywayers//
- Fel sem merült bennem, hogy kételkedjek benne! *bizonygatja Drann komoly arccal és meggyőzően, ártatlanul felemelve a kezét, csak
a szemében táncolnak apró vidámság szikrák. Mert valóban, ezek után nem kétli, hogy Mady bárkit képes lenne elvarázsolni. De hát Drannt pont ez a bárki zavarja. Mi van ha az a bárki mondjuk egy ork? Ebbe azért inkább bele sem gondol. Egy Morla sem járt soha kurvákhoz, nem ő fogja megkezdeni a sort, ebben sajnos biztos. Még akkor sem, ha ilyen kripli lett belőle. A neveltetés, ugyebár. Meg a vér nem válik vízzé, meg hasonlók. Pedig a történtek fényében, őszintén, már attól sem tart, hogy a lánynak bármi kifogása vagy jelzésértékűen kimutatott döbbenete lenne a hátán végighúzódó hosszú, durva seb láttán. És őszintén. A lány ellen sem lenne semmi kifogása, sőt!
Az ellentételezés kérdésére csak biccent, halvány mosollyal a szája szélében, jelezve annak tökéletesen kielégítő és megfelelő voltát. A Jó étvágyat kívánságra pedig csak annyit mormol, már egy falat étellel a szájában:*
- Köszönöm, úgy lesz!
*Aztán amikor jóllakottan, és abszolút Maydeleine-nek köszönhetően az átlagosnál megszokottnál sokkal jobb hangulatban felbaktat a lánnyal a lépcsőn, és megszemléli a szobát, amit az kiszemelt a számára, az elégedettsége nem múlik el. A szoba teljesen rendben van, a Rumoséhoz hasonlítani sem lehet, még csak nem is számított ilyen fényűzésre, amikor megérkezett a Kikötőbe, és körülnézett.*
- Köszönöm! *fordul meg jóllakott, halovány mosollyal, miután körbenézett. Tisztában van vele, hogy csak ki kellene nyújtani a kezét Mady után, és az készségesen és első szóra simulna oda hozzá, és kellőképpen értékeli is a finom diszkréciót, ahogy az rábízza a választást, távol állva minden törleszkedő erőszaktól. ~Valóban elbűvölő a kicsike a maga nemében.~
De nem akarja így sem elengedni, ilyen kurtán, viszont félreértést sem szeretne. Így ahogy a lány a belső zárba teszi a kulcsot, majd udvariasan elköszön az ajtóban, utána lép ő is, és finoman megfogja a karját, maga felé fordítva.*
- Édes vagy, de ezt úgyis tudod! Köszönöm az estét! Jó éjt, kicsim! *súgja.*
- Most pedig menj, mielőtt meggondolom magam! *paskol rá a csinos kis hátsóra, ha Maydeleine hagyja, és nem vonja ki magát esetleg már előbb a kezek finom fogságából.
Ha a lány elhagyja a szobát, ráfordítja a kulcsot, elvégzi a szokásos esti műveleteket, aztán a szokásos felszínes, hánykolódásokkal tarkított alvásba merül.
Reggel először nem tudja hol van. El kell teljen pár percnek, mire tudatosul benne, hogy a hajóút véget ért: a déli Kikötőben, egy luxusbordélyban töltötte az éjszakát.
Az ablakhoz sétál, elhúzva a függönyt, egy ideig bámulva az elé táruló nem túl tetszetős látványt. Aztán összekászálódik, felcsatolja a holmiját, vállára veti a bőr átalvetőt, és lesétál az előtérbe.
Reggelizni nem akar, nem éhes, a tegnapi étel kitart még akár egy napig is, bárhová is megy.
Így ha nem tartóztatják, egy intéssel jelezve távozási szándékát bárkinek, aki odalenn tartózkodik, maga mögött hagyja a Sellőházat.*
//Maydeleine Rhywayers//
- Fel sem merült bennem, hogy kételkedjek benne! *bizonygatja Drann komoly arccal és meggyőzően, ártatlanul felemelve a kezét, csak
a szemében táncolnak apró vidámság szikrák. Mert valóban, ezek után nem kétli, hogy Mady bárkit képes lenne elvarázsolni. De hát Drannt pont ez a bárki zavarja. Mi van ha az a bárki mondjuk egy ork? Ebbe azért inkább bele sem gondol. Egy Morla sem járt soha kurvákhoz, nem ő fogja megkezdeni a sort, ebben sajnos biztos. Még akkor sem, ha ilyen kripli lett belőle. A neveltetés, ugyebár. Meg a vér nem válik vízzé, meg hasonlók. Pedig a történtek fényében, őszintén, már attól sem tart, hogy a lánynak bármi kifogása vagy jelzésértékűen kimutatott döbbenete lenne a hátán végighúzódó hosszú, durva seb láttán. És őszintén. A lány ellen sem lenne semmi kifogása, sőt!
Az ellentételezés kérdésére csak biccent, halvány mosollyal a szája szélében, jelezve annak tökéletesen kielégítő és megfelelő voltát. A Jó étvágyat kívánságra pedig csak annyit mormol, már egy falat étellel a szájában:*
- Köszönöm, úgy lesz!
*Aztán amikor jóllakottan, és abszolút Maydeleine-nek köszönhetően az átlagosnál megszokottnál sokkal jobb hangulatban felbaktat a lánnyal a lépcsőn, és megszemléli a szobát, amit az kiszemelt a számára, az elégedettsége nem múlik el. A szoba teljesen rendben van, a Rumoséhoz hasonlítani sem lehet, még csak nem is számított ilyen fényűzésre, amikor megérkezett a Kikötőbe, és körülnézett.*
- Köszönöm! *fordul meg jóllakott, halovány mosollyal, miután körbenézett. Tisztában van vele, hogy csak ki kellene nyújtani a kezét Mady után, és az készségesen és első szóra simulna oda hozzá, és kellőképpen értékeli is a finom diszkréciót, ahogy az rábízza a választást, távol állva minden törleszkedő erőszaktól. ~Valóban elbűvölő a kicsike a maga nemében.~
De nem akarja így sem elengedni, ilyen kurtán, viszont félreértést sem szeretne. Így ahogy a lány a belső zárba teszi a kulcsot, majd udvariasan elköszön az ajtóban, utána lép ő is, és finoman megfogja a karját, maga felé fordítva.*
- Édes vagy, de ezt úgyis tudod! Köszönöm az estét! Jó éjt, kicsim! *súgja.*
- Most pedig menj, mielőtt meggondolom magam! *paskol rá a csinos kis hátsóra, ha Maydeleine hagyja, és nem vonja ki magát esetleg már előbb a kezek finom fogságából.
Ha a lány elhagyja a szobát, ráfordítja a kulcsot, elvégzi a szokásos esti műveleteket, aztán a szokásos felszínes, hánykolódásokkal tarkított alvásba merül.
Reggel először nem tudja hol van. El kell teljen pár percnek, mire tudatosul benne, hogy a hajóút véget ért: a déli Kikötőben, egy luxusbordélyban töltötte az éjszakát.
Az ablakhoz sétál, elhúzva a függönyt, egy ideig bámulva az elé táruló nem túl tetszetős látványt. Aztán összekászálódik, felcsatolja a holmiját, vállára veti a bőr átalvetőt, és lesétál az előtérbe.
Reggelizni nem akar, nem éhes, a tegnapi étel kitart még akár egy napig is, bárhová is megy.
Így ha nem tartóztatják, egy intéssel jelezve távozási szándékát bárkinek, aki odalenn tartózkodik, maga mögött hagyja a Sellőházat.*
842. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:03:12
Üzenet elküldve: 2019-04-25 21:03:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Holdfényes éjszakák//
//Maydeleine Rhywayers//
*A hadművelet sikeres befejezését követően, miután visszaevickélt az étellel az asztalhoz, az ugratásra azért még visszaszól.*
-Tudok én mást is, de az már nem asztalhoz való, csak, ha úgy kérik.*Kacsint csábosan, majd elmosolyodik, mint, aki szintén csak viccel, bár azért lehet tudni, egy ilyen helyen, hogy néha ez is megesik.*
-Sajnálom, a thargokról semmit, de remélem ez megfelelő ellentételezés volt. Az ételt pedig fogyaszd egészséggel.*Hajol meg és visszatér a pulthoz, immár a hivatalos formulán lazítva egy kicsit, megvárja, míg a vendég kiélvezi az elé tett ételt és úgy nem dönt, hogy most már erőt vett rajta a fáradtság és inkább vízszintes esne jól minden porcikájának. Kilép a pult mögül, mikor látja, hogy Drann már összeszedte a holmiját és felkíséri a vörös szőnyeggel takart folyosón a kettes számmal jelzett szobáig, ahol a kulcsot a zárban elfordítja és kitárja a vendég előtt az ajtót. A berendezés igényes és elegáns, itt is fellelhetők a lenti tér díszítésénél már használt, plafonról függő, áttetsző kelmék, az ágy szépen bevetve viseli magán a gondos kezek által varrt, szebbnél szebb díszpárnákat. A szobában fellelhető még egy asztal, két bársonyborítású székkel, váza friss virággal, amely némi otthonos bájt kölcsönöz az egésznek, női kezek munkáját méltatva, mellette egy kancsó víz pohárral. Ahogy azt a helytől elvárható a mosakodó tál és a mellé bekészített illatos szappan sem marad el, puha tapintású törölközők kíséretében. Az ablakból pedig a lakónegyedre látni, Mady úgy vélte, talán a kikötőre néző kilátás nem nyerné annyira el a vendég tetszését, így ezt választotta részére.*
-Kellemes pihenést, ha bármi másra szüksége lenne, odalent megtalál.*Hajol meg, majd a kulcsot a belső zárba helyezve, amint a férfi besétált rácsukja az ajtót és visszatér a vendégtérbe, ha egyéb kérdést nem kap.*
//Maydeleine Rhywayers//
*A hadművelet sikeres befejezését követően, miután visszaevickélt az étellel az asztalhoz, az ugratásra azért még visszaszól.*
-Tudok én mást is, de az már nem asztalhoz való, csak, ha úgy kérik.*Kacsint csábosan, majd elmosolyodik, mint, aki szintén csak viccel, bár azért lehet tudni, egy ilyen helyen, hogy néha ez is megesik.*
-Sajnálom, a thargokról semmit, de remélem ez megfelelő ellentételezés volt. Az ételt pedig fogyaszd egészséggel.*Hajol meg és visszatér a pulthoz, immár a hivatalos formulán lazítva egy kicsit, megvárja, míg a vendég kiélvezi az elé tett ételt és úgy nem dönt, hogy most már erőt vett rajta a fáradtság és inkább vízszintes esne jól minden porcikájának. Kilép a pult mögül, mikor látja, hogy Drann már összeszedte a holmiját és felkíséri a vörös szőnyeggel takart folyosón a kettes számmal jelzett szobáig, ahol a kulcsot a zárban elfordítja és kitárja a vendég előtt az ajtót. A berendezés igényes és elegáns, itt is fellelhetők a lenti tér díszítésénél már használt, plafonról függő, áttetsző kelmék, az ágy szépen bevetve viseli magán a gondos kezek által varrt, szebbnél szebb díszpárnákat. A szobában fellelhető még egy asztal, két bársonyborítású székkel, váza friss virággal, amely némi otthonos bájt kölcsönöz az egésznek, női kezek munkáját méltatva, mellette egy kancsó víz pohárral. Ahogy azt a helytől elvárható a mosakodó tál és a mellé bekészített illatos szappan sem marad el, puha tapintású törölközők kíséretében. Az ablakból pedig a lakónegyedre látni, Mady úgy vélte, talán a kikötőre néző kilátás nem nyerné annyira el a vendég tetszését, így ezt választotta részére.*
-Kellemes pihenést, ha bármi másra szüksége lenne, odalent megtalál.*Hajol meg, majd a kulcsot a belső zárba helyezve, amint a férfi besétált rácsukja az ajtót és visszatér a vendégtérbe, ha egyéb kérdést nem kap.*
841. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-25 20:30:11
Üzenet elküldve: 2019-04-25 20:30:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
//Maydeleine Rhywayers//
*A félrevezető hadműveletet teljes siker koronázza, Drann először meglepődik, aztán majdnem felnevet a kis cselszövő stratégiai érzékén. De a felnevetési inger és a meglepődöttség érzése hamar tovaszáll, mi tagadás, belefeledkezik a kedves játékba, Maydeleine ajkai olyan édes, minden rezdülésre figyelő óvatos finomsággal araszolnak Drann nyakhajlatától a célirányosan elérni kívánt, és el is ért ajkakig, mint egy kiscica.
És igen, a komorság fellegei is mintha meghátrálnának a játékosan finom csók után, Drann szeme, ha nem is nevet, de csintalanul és tagadhatatlanul vidámabban néz vissza a lányra, mint akár néhány perce is.*
- Hogy Te miket tudsz! *mímel hangsúlyosan hitetlenkedő, fejcsóválós, nevetős szemű csodálkozást.*
- A thargokról! *folytatja az ugratást. Aztán valóban jobb kedvűen megrendeli a kinézett Trófeatálat, és amíg Maydeleine-re vár, a hallottakon tűnődik, a maradék bort kortyolgatva.*
- Rendben van! *válaszolja aztán a szoba és kulcs kérdésre, ahogy a gőzölgő, csodás illatokat árasztó étek megérkezik, és valóban, most nem inti oda maga mellé a lányt, hanem az étkezésre koncentrál, egészen addig, amíg szinte üressé nem pusztítja az ezüstszínű tálat.
Még kiissza az utolsó csepp bort is, felnyalábolja a holmiját, és ha Maydeleine tartja magát a szavához, felkísérheti, hogy megmutassa neki az éjszakára kivett szobát.*
//Maydeleine Rhywayers//
*A félrevezető hadműveletet teljes siker koronázza, Drann először meglepődik, aztán majdnem felnevet a kis cselszövő stratégiai érzékén. De a felnevetési inger és a meglepődöttség érzése hamar tovaszáll, mi tagadás, belefeledkezik a kedves játékba, Maydeleine ajkai olyan édes, minden rezdülésre figyelő óvatos finomsággal araszolnak Drann nyakhajlatától a célirányosan elérni kívánt, és el is ért ajkakig, mint egy kiscica.
És igen, a komorság fellegei is mintha meghátrálnának a játékosan finom csók után, Drann szeme, ha nem is nevet, de csintalanul és tagadhatatlanul vidámabban néz vissza a lányra, mint akár néhány perce is.*
- Hogy Te miket tudsz! *mímel hangsúlyosan hitetlenkedő, fejcsóválós, nevetős szemű csodálkozást.*
- A thargokról! *folytatja az ugratást. Aztán valóban jobb kedvűen megrendeli a kinézett Trófeatálat, és amíg Maydeleine-re vár, a hallottakon tűnődik, a maradék bort kortyolgatva.*
- Rendben van! *válaszolja aztán a szoba és kulcs kérdésre, ahogy a gőzölgő, csodás illatokat árasztó étek megérkezik, és valóban, most nem inti oda maga mellé a lányt, hanem az étkezésre koncentrál, egészen addig, amíg szinte üressé nem pusztítja az ezüstszínű tálat.
Még kiissza az utolsó csepp bort is, felnyalábolja a holmiját, és ha Maydeleine tartja magát a szavához, felkísérheti, hogy megmutassa neki az éjszakára kivett szobát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043