Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:13:37
Üzenet elküldve: 2019-02-27 22:13:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam hagyja, hogy a nő lemossa, nem zavartatja magát, és egészen vissza is jönne a kedve, ha befogná végre azt a lepcses száját. De nem, Maydeleine tovább beszél, méghozzá olyan dolgokról, amik a férfit egy kicsit sem érdeklik. Sőt, nem csak, hogy nem érdeklik, még idegesítik is. ~ Kit érdekel, hogy téged mi érdekel? Hülye kurva, ki lettél fizetve, az érdekeljen téged, ami akarom, hogy érdekeljen. Ha a wegtoreni időjárás jóslásának meglepően hosszadalmas és száraz matematikájáról beszélnék, akkor is sóhajtoznod kellene. ~ Persze kívülről semmi nem látszódik ebből a férfin, aki olyan, mintha a lazaság és nyugalom szobra lenne. Egyenletes a légzése, izmai ellazultak, ahogy lehunyt szemű arcán sem látszik semmiféle rosszallás. Amikor az állához nyúl, akkor lazán felnyitja az egyik szemét, amivel ránéz a nőre. A csók ugyan olyan heves, mint eddig, természetesen a testi örömöket nem befolyásolják a felemás érzelmek, de Sam már emelné is a karját, hogy helyre pofozza a prostituáltat, azonban még mielőtt egy kicsit is mozdulhatna a karja, hirtelen víz alatt találja magát. Ez kitisztítja az agyát, sőt, mintha újra is keverné gondolatainak pakliját, és egy új leosztást dobna az asztalra. A víz alatt magához szorítja a nőt, és nem engedi, hogy felbukjon alóla, egész testsúlyával húzza lefelé, miközben finom buborékok simíthatnak végig lágy arcbőrén, amik Sam orrából távoznak, ahogy kifújja a saját levegőjét. Száját szorosan tapasztja Maydeleine puha ajkaira, miközben még mindig karolja, nem engedi el, kihasználja, hogy erősebb. Kiszívja a tüdejéből a levegőt, át a sajátjába, majd visszafújja. Érdekes érzés, és Samonyr talán kegyetlenebb is, mint társa, mert Maydival ellentétben ő csak másfél perc, vagy kicsivel több elteltével engedi felbukni a víz alól, remélve, hogy még nem fulladt meg teljesen. Mély levegőt vesz, ahogy ismét tud lélegezni, és nevet, kacagása betölti a fürdőt, visszhangzik a falakról. Hátracsapja a haját, hogy ne lógjon a szemébe, és csillogó szemekkel néz a prostituáltra, ha az nem használta ki a pillanatot, hogy elmeneküljön. *
- Akarlak. Megint. * Jegyzi meg egyszerűen, és már támadásba is lendülne, húzódna közelebb, ha lenne erre lehetősége. *
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam hagyja, hogy a nő lemossa, nem zavartatja magát, és egészen vissza is jönne a kedve, ha befogná végre azt a lepcses száját. De nem, Maydeleine tovább beszél, méghozzá olyan dolgokról, amik a férfit egy kicsit sem érdeklik. Sőt, nem csak, hogy nem érdeklik, még idegesítik is. ~ Kit érdekel, hogy téged mi érdekel? Hülye kurva, ki lettél fizetve, az érdekeljen téged, ami akarom, hogy érdekeljen. Ha a wegtoreni időjárás jóslásának meglepően hosszadalmas és száraz matematikájáról beszélnék, akkor is sóhajtoznod kellene. ~ Persze kívülről semmi nem látszódik ebből a férfin, aki olyan, mintha a lazaság és nyugalom szobra lenne. Egyenletes a légzése, izmai ellazultak, ahogy lehunyt szemű arcán sem látszik semmiféle rosszallás. Amikor az állához nyúl, akkor lazán felnyitja az egyik szemét, amivel ránéz a nőre. A csók ugyan olyan heves, mint eddig, természetesen a testi örömöket nem befolyásolják a felemás érzelmek, de Sam már emelné is a karját, hogy helyre pofozza a prostituáltat, azonban még mielőtt egy kicsit is mozdulhatna a karja, hirtelen víz alatt találja magát. Ez kitisztítja az agyát, sőt, mintha újra is keverné gondolatainak pakliját, és egy új leosztást dobna az asztalra. A víz alatt magához szorítja a nőt, és nem engedi, hogy felbukjon alóla, egész testsúlyával húzza lefelé, miközben finom buborékok simíthatnak végig lágy arcbőrén, amik Sam orrából távoznak, ahogy kifújja a saját levegőjét. Száját szorosan tapasztja Maydeleine puha ajkaira, miközben még mindig karolja, nem engedi el, kihasználja, hogy erősebb. Kiszívja a tüdejéből a levegőt, át a sajátjába, majd visszafújja. Érdekes érzés, és Samonyr talán kegyetlenebb is, mint társa, mert Maydival ellentétben ő csak másfél perc, vagy kicsivel több elteltével engedi felbukni a víz alól, remélve, hogy még nem fulladt meg teljesen. Mély levegőt vesz, ahogy ismét tud lélegezni, és nevet, kacagása betölti a fürdőt, visszhangzik a falakról. Hátracsapja a haját, hogy ne lógjon a szemébe, és csillogó szemekkel néz a prostituáltra, ha az nem használta ki a pillanatot, hogy elmeneküljön. *
- Akarlak. Megint. * Jegyzi meg egyszerűen, és már támadásba is lendülne, húzódna közelebb, ha lenne erre lehetősége. *
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-27 08:48:24
Üzenet elküldve: 2019-02-27 08:48:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Immár az ő kedves is kicsit megcsappant, nem véletlenül nem keveredik bele a munkája anyagi vonzatába, bár arról lenne szó, hogy a férfinek jólesik dicsekedni azzal, amilye van, vagy, hogy miképpen szerezte meg, bizonyára nem törné le a lelkesedését. Viszont, mikor egy nemes beszél erről vagy a hatalommámoráról, igazán elkedvetleníti és utána már tényleg nehéz még magát is visszatornáznia. Samonyr pedig a kedvesebb és figyelmesebb fajtából látszik kirajzolódni lelki szemei előtt, így ismét váratlanul éri a következő anyagi felajánlás, ami szintén hidegen hagyja, bár már kezdi felfelé tornászni azt a bizonyos pumpát.
Majd inkább elmélyülten keneget csak, mikor is megállítják a kezét és végre elhangzik egy konkrét kérés, szinte örömmel fogadja és elkezdi erős ujjaival a férfi fejbőrét. Néha kinyúl némi kencéért, majd mikor végez az ellazító foglalkozással összefogja a nélkül, hogy leöblítené, és úgy folytatja a simogatást.
Érzi a finom jelzést, amelyet a férfi megejt és oda nyúl, hogy teljesítse a kérését, azaz látszólag. Egyik kezének ujjait erőteljesen az érintésre éhes testrész köré fonja, majd a tövétől a hegyéig erős szorítással végig vezeti, de le is csúszik utána róla. Elereszti a másikat és feláll, hogy némi helyezkedés után a férfivel szembeni oldalon helyezkedjen el, egészen közel térdelve, úgy hogy közvetlenül a szemébe tudjon nézni.*
-Rendben, ne beszéljünk róla, de ebben a megállapodásban az is benne van, hogy te sem említed, mert ez engem egyáltalán nem érdekel.*Látszik rajta, hogy próbál tárgyilagos lenni, így most nem terítette magára azt a kedves mosolyt sem, ami általában jellemzi.*
-Ti nemesek szerettek ezzel dobálózni és már kezdem unni. Szívem szerint…*Akad meg a gondolatmenet egy pillanatra, hogy féloldalas mosoly bukkanhasson elő ajkai rejtekéből. Ha esetleg a férfi nem közvetlenül ránéz, akkor az egyik kezével oda nyúl és az állánál fogva segít ezt kiküszöbölni.*
-Szívem szerint mindőtöket vízbe fojtanám. *Emelkedik feljebb és két karját a férfi nyaka köré fonva erőteljesen ránehezedik és még mielőtt heves indulatait egy szenvedélyes csókba fojtaná, odasúgja a levegőbe kettejük közé.*
-Mind az összes ilyen szemérmetlenül pimasz csődört.*Majd ha minden jól megy, néhány másodperc leforgása alatt Samonyr a víz alatt találja magát, rajta egy igen felpaprikázott hangulatú nővel. Persze, Mady reménykedik benne, hogy a férfi meglepettségében nem próbál meg a víz alatt levegőt venni az orrán, ha mégis megtörténik, hamarabb félbeszakítva a csókot, magát egyik kézzel felnyomva, másik kezével Samet, a hátánál fogva megpróbálnál kiemelni a vízből, és csak akkor engedné el, mikor már az is megtámaszkodott. Szerencsére a víz erőteljesen segédkezik ebben, így nem igényel nagyobb erőfeszítést a nő részéről, csak ügyességet és egyensúlyt. Amennyiben ez nem következik be, csak egy fél perc, intenzív nyelvtornáztatás után segíti ki a vízből levegőért.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.27 09:38:36
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Immár az ő kedves is kicsit megcsappant, nem véletlenül nem keveredik bele a munkája anyagi vonzatába, bár arról lenne szó, hogy a férfinek jólesik dicsekedni azzal, amilye van, vagy, hogy miképpen szerezte meg, bizonyára nem törné le a lelkesedését. Viszont, mikor egy nemes beszél erről vagy a hatalommámoráról, igazán elkedvetleníti és utána már tényleg nehéz még magát is visszatornáznia. Samonyr pedig a kedvesebb és figyelmesebb fajtából látszik kirajzolódni lelki szemei előtt, így ismét váratlanul éri a következő anyagi felajánlás, ami szintén hidegen hagyja, bár már kezdi felfelé tornászni azt a bizonyos pumpát.
Majd inkább elmélyülten keneget csak, mikor is megállítják a kezét és végre elhangzik egy konkrét kérés, szinte örömmel fogadja és elkezdi erős ujjaival a férfi fejbőrét. Néha kinyúl némi kencéért, majd mikor végez az ellazító foglalkozással összefogja a nélkül, hogy leöblítené, és úgy folytatja a simogatást.
Érzi a finom jelzést, amelyet a férfi megejt és oda nyúl, hogy teljesítse a kérését, azaz látszólag. Egyik kezének ujjait erőteljesen az érintésre éhes testrész köré fonja, majd a tövétől a hegyéig erős szorítással végig vezeti, de le is csúszik utána róla. Elereszti a másikat és feláll, hogy némi helyezkedés után a férfivel szembeni oldalon helyezkedjen el, egészen közel térdelve, úgy hogy közvetlenül a szemébe tudjon nézni.*
-Rendben, ne beszéljünk róla, de ebben a megállapodásban az is benne van, hogy te sem említed, mert ez engem egyáltalán nem érdekel.*Látszik rajta, hogy próbál tárgyilagos lenni, így most nem terítette magára azt a kedves mosolyt sem, ami általában jellemzi.*
-Ti nemesek szerettek ezzel dobálózni és már kezdem unni. Szívem szerint…*Akad meg a gondolatmenet egy pillanatra, hogy féloldalas mosoly bukkanhasson elő ajkai rejtekéből. Ha esetleg a férfi nem közvetlenül ránéz, akkor az egyik kezével oda nyúl és az állánál fogva segít ezt kiküszöbölni.*
-Szívem szerint mindőtöket vízbe fojtanám. *Emelkedik feljebb és két karját a férfi nyaka köré fonva erőteljesen ránehezedik és még mielőtt heves indulatait egy szenvedélyes csókba fojtaná, odasúgja a levegőbe kettejük közé.*
-Mind az összes ilyen szemérmetlenül pimasz csődört.*Majd ha minden jól megy, néhány másodperc leforgása alatt Samonyr a víz alatt találja magát, rajta egy igen felpaprikázott hangulatú nővel. Persze, Mady reménykedik benne, hogy a férfi meglepettségében nem próbál meg a víz alatt levegőt venni az orrán, ha mégis megtörténik, hamarabb félbeszakítva a csókot, magát egyik kézzel felnyomva, másik kezével Samet, a hátánál fogva megpróbálnál kiemelni a vízből, és csak akkor engedné el, mikor már az is megtámaszkodott. Szerencsére a víz erőteljesen segédkezik ebben, így nem igényel nagyobb erőfeszítést a nő részéről, csak ügyességet és egyensúlyt. Amennyiben ez nem következik be, csak egy fél perc, intenzív nyelvtornáztatás után segíti ki a vízből levegőért.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.27 09:38:36
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:39:07
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:39:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam természetesen nem tudja, hogy milyen hatással lehetne a nőre, pedig ha az kifejtené, akkor lehet, hogy Samonyr is megtenné. *
- Le leszel hordva? Én azt hittem, a vendég az első, és arról se volt szó, hogy mennyi időm lenne kiélvezni a szolgáltatásokat. * Csodálkozik a férfi, aki nem gondolta, hogy pont a szolgáltatás esetében kell majd így érezzen, hiszen eddig nem volt oka panaszra. Azért ezt egy kicsit fenntartásokkal kezeli, hogy korábban még úgy tűnt, a nő nem igazán siet, most mégis sietteti a férfit. Igyekszik is elébe menni a dolgoknak. *
- Kifizetek még egyszer annyit, amennyibe ez az egész került * tárja szét a karját, hogy mutassa, a fürdőre, a masszázsra, és Madyra egyaránt gondol * csak ne beszéljünk az anyagiakról, és ne siettess, drágám. Nagyon lelombozó. * Kéri a férfi, és most először látszódik rajta a csalódás szikrája. Ettől függetlenül engedi, hogy elkezdje lemosni a testét, és hazudna, ha azt állítaná, hogy nem élvezi. Amikor nyakába zúdul a víz az elején, akkor felnevet, majd amikor mosni kezdik a haját, akkor felnyúl, és megállatja a lány kezét. *
- Megtennéd, hogy megmasszírozod a fejbőröm? * Kéri, majd elengedi, és reméli, hogy az fog történni, amire számít. Egészen lazító tud lenni az ilyen dolog, és ha a nő tényleg megteszi, akkor egészen ellazíthatja Samet vele, már ha a korábbiak ne lettek volna elég lazító hatásúak. Viszont a továbbiakban Maydeleine ismét kinyitja a száját, hogy lelombozó szavakat hangoztasson, ezt Samonyr egy mély sóhajjal nyugtázza. Nem szólal meg, hagyja, hogy a nő hozzá simuljon, és kenegesse a testét, csupán annyit csinál, hogy óvatosan felnyúl, hogy a combjai felé közelítse a lány kezét, arra a helyre, amit korábban is olyan jól megmasszírozott, jelezve, hogy jól esne neki ismét ez a fajta lazítás. *
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam természetesen nem tudja, hogy milyen hatással lehetne a nőre, pedig ha az kifejtené, akkor lehet, hogy Samonyr is megtenné. *
- Le leszel hordva? Én azt hittem, a vendég az első, és arról se volt szó, hogy mennyi időm lenne kiélvezni a szolgáltatásokat. * Csodálkozik a férfi, aki nem gondolta, hogy pont a szolgáltatás esetében kell majd így érezzen, hiszen eddig nem volt oka panaszra. Azért ezt egy kicsit fenntartásokkal kezeli, hogy korábban még úgy tűnt, a nő nem igazán siet, most mégis sietteti a férfit. Igyekszik is elébe menni a dolgoknak. *
- Kifizetek még egyszer annyit, amennyibe ez az egész került * tárja szét a karját, hogy mutassa, a fürdőre, a masszázsra, és Madyra egyaránt gondol * csak ne beszéljünk az anyagiakról, és ne siettess, drágám. Nagyon lelombozó. * Kéri a férfi, és most először látszódik rajta a csalódás szikrája. Ettől függetlenül engedi, hogy elkezdje lemosni a testét, és hazudna, ha azt állítaná, hogy nem élvezi. Amikor nyakába zúdul a víz az elején, akkor felnevet, majd amikor mosni kezdik a haját, akkor felnyúl, és megállatja a lány kezét. *
- Megtennéd, hogy megmasszírozod a fejbőröm? * Kéri, majd elengedi, és reméli, hogy az fog történni, amire számít. Egészen lazító tud lenni az ilyen dolog, és ha a nő tényleg megteszi, akkor egészen ellazíthatja Samet vele, már ha a korábbiak ne lettek volna elég lazító hatásúak. Viszont a továbbiakban Maydeleine ismét kinyitja a száját, hogy lelombozó szavakat hangoztasson, ezt Samonyr egy mély sóhajjal nyugtázza. Nem szólal meg, hagyja, hogy a nő hozzá simuljon, és kenegesse a testét, csupán annyit csinál, hogy óvatosan felnyúl, hogy a combjai felé közelítse a lány kezét, arra a helyre, amit korábban is olyan jól megmasszírozott, jelezve, hogy jól esne neki ismét ez a fajta lazítás. *
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:38:18
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:38:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Sellő a viharban//
*Olyan közel volt! Majdnem! De míg a sötételf csak rendelhet, addig egy eléggé felfegyverzett és elszánt csapat bármikor elronthatja az örömét. Így is lesz, a sötételf a többiekkel együtt rezzen össze és kívánja magát rögtön valahova máshova. Volt már így máskor is, de egyáltalán nem lételeme a veszélyes feszültség, most pedig bőven jut belőle a Sellőház minden szegletére. Lopva rögtön megnézi magának az új csapatot, aztán mindenki más reakcióját is.*
~Csak semmi feltűnősködés.~
*Gondolja mikor a bandita italért ordít.*
~Remélem, jól megvernek téged.~
*Ezt pedig akkor kívánja, amikor a banditák után Ralas is beleköp a levesébe azzal, hogy határozottan felhívja mindenki figyelmét az ittlétére.*
- Hazudik. *Végül csak ennyit mond erőltetett hűvösséggel. Menekülni azért nem fogja menekülőre, nincs kedve az ajtónál lévőkkel vesződni.*
*Olyan közel volt! Majdnem! De míg a sötételf csak rendelhet, addig egy eléggé felfegyverzett és elszánt csapat bármikor elronthatja az örömét. Így is lesz, a sötételf a többiekkel együtt rezzen össze és kívánja magát rögtön valahova máshova. Volt már így máskor is, de egyáltalán nem lételeme a veszélyes feszültség, most pedig bőven jut belőle a Sellőház minden szegletére. Lopva rögtön megnézi magának az új csapatot, aztán mindenki más reakcióját is.*
~Csak semmi feltűnősködés.~
*Gondolja mikor a bandita italért ordít.*
~Remélem, jól megvernek téged.~
*Ezt pedig akkor kívánja, amikor a banditák után Ralas is beleköp a levesébe azzal, hogy határozottan felhívja mindenki figyelmét az ittlétére.*
- Hazudik. *Végül csak ennyit mond erőltetett hűvösséggel. Menekülni azért nem fogja menekülőre, nincs kedve az ajtónál lévőkkel vesződni.*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 17:25:42
Üzenet elküldve: 2019-02-26 17:25:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Persze a játékra most már nem tud mit mondani, minthogy igazat ad a férfinak, és valójában tényleg azt tesz vele, ami jólesik, csak érdekelte volna. Továbbá azt tudja magáról, hogy minden porcikája belebizseregne, ha a férfi kifejtené a játék minden huncut részletét, de ha nem kívánja, nem erőlteti, csak azért, hogy neki jobban essen. Mikor pedig a fogak belecsippentenek a bőrébe, bennreked a levegő, majd egy nagy sóhajtás kíséretében távozik puha ajkait megrebegtetve.*
-Kedvesem, valóban azt mondtam, de most már tényleg fürödnöd kell, vagy le leszek hordva.*Magyarázza, bár nem hiszi, hogy ez Samet akár csak egy picit is aggasztaná vagy törődne vele. Majd belekezd a férfi a mesélésbe és érkezik egy igen kecsegtetőnek tűnő ajánlat, először az éjszakára aztán pedig egy kicsit messzebbre révedve a bizonytalan jövő felé. Amint pedig a férfi beadja a derekát a mosakodás irányába, óvatosan feláll és a dézsa szélénél kihajolva vesz az egyik tenyerébe némi kencét, a másik kezével pedig felemel egy kisebb edényt. Még nem ül vissza, hanem hátrasétál Sam mögé és térdeire támaszkodva visszaereszkedik a vízbe sarkára ülve. Arcával a másik füléhez siklik, hogy bele tudjon súgni.*
-Most csukd be a szemed és a szád.*Figyelmezteti, majd megmeríti az edényt és vízzel árasztja el a hajánál is, ez követően megmossa, majd leöblíti ismét, most már a kezét a homlokához téve, nehogy a szemébe menjen, csak óvatosan, több merítéssel. Persze bizonyára elsőre is tudta volna ilyen gyengéden, de jólesett neki és ilyen apró örömöket az istenért sem vonna meg magától. Ismét feláll, hogy az edényt kitegye a dézsa mellé és megint csak kencével vonja be immár mind a két tenyerét. Visszaül. Felemelkedik a két térdére, hogy így megfelelő magasságba kerüljön, ajkai ismét a férfi füléhez, míg két keze a másik vállaihoz simulva végez kellemes körzéseket.*
-Bárhonnan is származol, ezen a helyen vendég vagy. Minden vendég egyformán számít és mindenki, aki fizet a szolgáltatásért, közel ugyan azt kapja. Itt pénzzel mindent megvehetsz, ami megtetszik, de azt nem viheted ki a falak közül. Ha akarod, egy egész éjszakát veled töltök, viszont, amit kínálsz, hogy figyelnél rám, izgatnál a kezeddel, a száddal.*Itt tart egy leheletnyi szünetet.*
-Felettébb nagylelkű ajánlat, ha erre vágynék, le is csapnék rá rögvest. Szerető, szép ruhák, szabadság. Nagyon szép szavak, de itt mindenem megvan, amit csak a szemem kíván. Tégy, ahogy jólesik.*Sóhajt egy nagyot, majd kezével átfogja a férfit és mellkasát is bekeni a lágyan sikló fehér anyaggal, az illata, mint egy kellemes fűszer, vagy esetleg több vegyítve.*
~Ezek a nemesek már csak ilyenek.~*Nyomja oda puha melleit a másik hátához, hogy közrefogja, miközben simogatja a mellkasát.*
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Persze a játékra most már nem tud mit mondani, minthogy igazat ad a férfinak, és valójában tényleg azt tesz vele, ami jólesik, csak érdekelte volna. Továbbá azt tudja magáról, hogy minden porcikája belebizseregne, ha a férfi kifejtené a játék minden huncut részletét, de ha nem kívánja, nem erőlteti, csak azért, hogy neki jobban essen. Mikor pedig a fogak belecsippentenek a bőrébe, bennreked a levegő, majd egy nagy sóhajtás kíséretében távozik puha ajkait megrebegtetve.*
-Kedvesem, valóban azt mondtam, de most már tényleg fürödnöd kell, vagy le leszek hordva.*Magyarázza, bár nem hiszi, hogy ez Samet akár csak egy picit is aggasztaná vagy törődne vele. Majd belekezd a férfi a mesélésbe és érkezik egy igen kecsegtetőnek tűnő ajánlat, először az éjszakára aztán pedig egy kicsit messzebbre révedve a bizonytalan jövő felé. Amint pedig a férfi beadja a derekát a mosakodás irányába, óvatosan feláll és a dézsa szélénél kihajolva vesz az egyik tenyerébe némi kencét, a másik kezével pedig felemel egy kisebb edényt. Még nem ül vissza, hanem hátrasétál Sam mögé és térdeire támaszkodva visszaereszkedik a vízbe sarkára ülve. Arcával a másik füléhez siklik, hogy bele tudjon súgni.*
-Most csukd be a szemed és a szád.*Figyelmezteti, majd megmeríti az edényt és vízzel árasztja el a hajánál is, ez követően megmossa, majd leöblíti ismét, most már a kezét a homlokához téve, nehogy a szemébe menjen, csak óvatosan, több merítéssel. Persze bizonyára elsőre is tudta volna ilyen gyengéden, de jólesett neki és ilyen apró örömöket az istenért sem vonna meg magától. Ismét feláll, hogy az edényt kitegye a dézsa mellé és megint csak kencével vonja be immár mind a két tenyerét. Visszaül. Felemelkedik a két térdére, hogy így megfelelő magasságba kerüljön, ajkai ismét a férfi füléhez, míg két keze a másik vállaihoz simulva végez kellemes körzéseket.*
-Bárhonnan is származol, ezen a helyen vendég vagy. Minden vendég egyformán számít és mindenki, aki fizet a szolgáltatásért, közel ugyan azt kapja. Itt pénzzel mindent megvehetsz, ami megtetszik, de azt nem viheted ki a falak közül. Ha akarod, egy egész éjszakát veled töltök, viszont, amit kínálsz, hogy figyelnél rám, izgatnál a kezeddel, a száddal.*Itt tart egy leheletnyi szünetet.*
-Felettébb nagylelkű ajánlat, ha erre vágynék, le is csapnék rá rögvest. Szerető, szép ruhák, szabadság. Nagyon szép szavak, de itt mindenem megvan, amit csak a szemem kíván. Tégy, ahogy jólesik.*Sóhajt egy nagyot, majd kezével átfogja a férfit és mellkasát is bekeni a lágyan sikló fehér anyaggal, az illata, mint egy kellemes fűszer, vagy esetleg több vegyítve.*
~Ezek a nemesek már csak ilyenek.~*Nyomja oda puha melleit a másik hátához, hogy közrefogja, miközben simogatja a mellkasát.*
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 10:06:22
Üzenet elküldve: 2019-02-26 10:06:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Hytia//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Igyekszem ezt elkerülni. *Hajt fejet némán és szerényebben, mint eddig. Vannak persze visszatérő kuncsaftok, kinek szemében másfajta tűz ég, mint a szokásos, de néhány kedves mondat olykor elég a szív kívánságainak kielégítésére, no meg aztán, a többi általában felejtetni szokta a szerelmet.* A dicséretet pedig köszönöm, minden vágyam, hogy... visszatérő vendég legyen nálunk. *Néz a lányra, tekintetében kissé talán ragadozó ráncok gyűlnek, elegyedve némi kíváncsisággal és a vágy tüzével. Ritka az olyan vendég, aki felkorbácsolja a szenvedélyt, de Hytia, mint már több soron megállapításra került különleges, ezért különleges elbánásban is kell részesüljön.*
- Világos, Hytia! *Villant meg egy kedves mosolyt, szemöldökét felfuttatva jelezvén, hogy pontosan érti. Határozott és lényegre törő, pont, ahogyan képzelte, ami érdekesebb számára, hogy szóban legalábbis kellően egyensúlyozik a gyengéd együttlét és az erőteljesebb mozzanatok határán. Talán mást mond a száj, mint, amit a szem akar, nem lehet tudni, de igazából nem is érdekes, mert hamarosan már csak az ösztönök irányítanak... és Hytia. Ralas szerencsére nem kíván újabb gondolatokat megosztani, így nem fojtják belé a szót, s inge megragadására, kissé elkerekedett, de elégedetten megvillanó szemekkel és azonnali lépésekkel reagál. Nincs helye, óvatos tapogatózásnak, orrhegyek romantikus összeérintésének, mert azonnal a lélegzet is egyesül, miként nyelvük is egymás társaságára vágynak. A húzástól kissé hátralendülő keze felett azonnal igyekszik átvenni az irányítást és a lány fenekének bal oldalára futtatja előbb egy pillanatra ujjbegyeit, aztán erőteljesen markolva húzza magához, amilyen erősen csak tudja. Hytia immár rájöhet, hogy Ralas vélhetően azóta készen áll, mióta elindultak a lépcsőn felfelé, s az első kacér pillantást váltották, pattanásig feszülő nadrágja a lány öléhez dörzsölődik. A levegővétel nehéz, így a heves csókok kereszttüzében orron át vett hosszú fuvallat hangja tölti be a szobát, keveredve a kandallóban ropogó tűz lágy hangjával. Lábával rúgja be az ajtót, nem törődve azzal mekkorát csattan, s a lány mögött lévő keze mellé immár a másik is párosul, hogy aztán kissé a felső combra hátsó részén, kissé középre futva, a vágyakkal feltüzelni kívánt rész felé jelezze, merre kíván haladni. Néhányat határozottan lép előre, késztetve gyengéd erőszakkal Hytiát is a hátrálásra, s miközben a csókot megszakítva álla alá fut szája, a puha nyelvével, majd apró harapással tarkított kényeztetés közben emeli maga felé a lányt, hogy aztán egy nagyobb lépés következtében a puha, vetett ágyra zuhanjanak. Kezét azonnal kihúzza a lány mögül, ha tudja, s lábait térdhajlatánál fogva előbb kissé szét, majd magára húzza, hogy jobb kézzel a lány haját gyengéden megragadva, hátrahúzva fejét kérjen még a csókból, balja viszont már a szoknya réseit keresi becsusszanva alá felfelé, előbb csupán comb felsőn ujjbegyeit felfuttatva ügyesen kerülve a kényes részeket. Csupán apró érintések, nem ad mindent egyszerre, bár a lány nem kívánja húzni, kárpótlásul a vöröslőn húsos ajkakra ad csókot, hogy aztán nyelve ismét a lányét keresse. Egy rövid szünetben tekintete megvillan, s bár tüzelő ágyéka már szabadságot kíván, egyelőre csak javasol:*
- Szabaduljunk meg ettől! *Akasztja mélán mutatóujját a lány dekoltázsába, majd halványan, szelíd tekintettel és mosollyal ujja a mellek közötti résbe siklik.*
//Vihar a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csókra indulna, s keze vándorútra, mikor meghallja az ordítást, majd az azt követő üvöltést.*
- Bassza meg! *Idegesen és feszülten torzul az arca, legszívesebben felrobbanna. ~ Ez nem lehet igaz, hogy lehet ilyen pocsékul időzíteni! ~ Állkapcsa hangosan csikordul egyet, ahogy erős sóhajjal kényszeríti magát a kedves beszédre, majd lassan felegyenesedik. Ha Hytia még alant fekszik, pontosan láthatja, hogy Ralas valóban készen állt, azonban ezúttal nadrágjának megoldása helyett csupán kényelmetlenül igazít rajta egyet.*
- Banditák. *Húzza el a száját.* Ezt el kell intéznem, mielőtt szétszedik a boltot. *Néz a lányra még mindig vágyakozva, de bocsánatkérő tekintettel. Hirtelen mozdulattal bukik vissza rá, hogy ajkát forrón a lányéra tapassza és egy rövid pillanatig érezhesse selymes nyelvének ízét, hogy addig se felejtse, míg távol van.* Bocsáss meg, ígérem kárpótollak, azt és annyit kérsz tőlem, amit csak akarsz! Ez nem volt betervezve. *Állna fel lassan, tenyerével végigsimítva a lány mellkasán szeméreménél egy pillanatra megállva és ruhán keresztül érintve azt.*
- Mindjárt jövök! *Emeli fel ujját, miközben hátrál.* Csak egy pillanat, esküszöm. Javaslom addig szabadulj meg az alsóneműtől, a többit majd én intézem. *Ereszt meg egy mosolyt, majd egy utolsó bánatos pillantás után, a hallba távozik. A lépcsőfordulónál már idegesen váltanak sietősre a léptei, majd mielőtt kilépne egy pillanatra megáll, megigazítja ingének korcát, nadrágját, kihúzza magát és tárt karokkal, széles mosollyal harsányan lép be az előtérbe:*
- Uraim! Üdvözlöm önöket a Sellőben! Számítottam magukra, remélem Mady a csak erre az alkalomra készített sörkülönlegességet már felszolgálta! *Néz szigorú tekintettel Madyre, persze biccentésén látszik, hogy valójában köszönetet mond kitartásáért. Sejteni véli mi következik, talán eljött az első kezelési költség befizetésének ideje, bár biztos nem lehet benne.*
- Fogyasszanak bátran és élvezettel, házunk nyitva áll a megfáradt, de kitartó férfiak előtt. *Felemeli az ujját.* A berendezésre viszont vigyázni, hisz legközelebb is önökre vár. *A mosolya töretlen, nyugalma már kevésbé, de ezt igyekszik nem láttatni. Lassan közelebb lép az egybegyűltekhez, majd a tüsténkedő Madynek sziszeg, hogy figyeljen, miközben a korábbi vendégeihez fordul.*
- A korábban rendelt csomag elkészült! *Mosolyog vidáman Wielre, és Madyre.* Mady drágám, _ha ő is úgy látja és te is gondolod_ kérlek kísérd el a kedves Wiel kisasszonyt, ahogy kívánta. *Bólint a lányra.* Mehetsz te is, rád fér a pihenés. *Mosolyog, majd odasúgja.* Ha akartok a fürdőbe mehettek, zárjátok magatokra az ajtót! *Nem akarja utasítani rá a lányt, lehet inkább segíteni akarna.*
- Delyas, *látja, hogy a férfi már rázendített* harsány kikötői nótát! *Tapsol egyet vigyorogva.*
- Engedjék meg, hogy bemutassam *Mutat Shaiára.* a Sellőház... mondjuk úgy bizalmasát. *Jelzi hideg tekintettel egyértelmű hangszínnel, miszerint nem véletlenül marad, ha marad. A lány tapasztalt, ezt jól tudja. Marcona tekintete és fegyveres jártasságai még a segítségére lehetnek.*
- Ő, ha úgy tetszik mellettem marad, elválaszthatatlan tőlem, jó _tanácsokkal_ szolgál. *Vigyorog kacsintgatva a fegyveresekre.* A sör pedig csak most, csak önöknek akciós, bár bizonyára ezt Mady elmondta. Huszonöt arany helyett, tizenhat. *Tárja szét kezét.* Miben lehetek még segítségükre? *Mosolyog szívélyesen és pont nem érdekli, ha az óriások Madyre vágynak, ha a lány nem akarja, ennek nem fogja kitenni, Delyas döntött, Wielt még nem ismeri, Shaia miatt is elég rosszul érzi magát, feltéve, ha a lány veszi a lapot és segít neki. Talán kiderül, hogy pénz miatt jöttek, vagy csupán hevenyészett, szórakozni vágyó kikötői bandáról van szó.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Igyekszem ezt elkerülni. *Hajt fejet némán és szerényebben, mint eddig. Vannak persze visszatérő kuncsaftok, kinek szemében másfajta tűz ég, mint a szokásos, de néhány kedves mondat olykor elég a szív kívánságainak kielégítésére, no meg aztán, a többi általában felejtetni szokta a szerelmet.* A dicséretet pedig köszönöm, minden vágyam, hogy... visszatérő vendég legyen nálunk. *Néz a lányra, tekintetében kissé talán ragadozó ráncok gyűlnek, elegyedve némi kíváncsisággal és a vágy tüzével. Ritka az olyan vendég, aki felkorbácsolja a szenvedélyt, de Hytia, mint már több soron megállapításra került különleges, ezért különleges elbánásban is kell részesüljön.*
- Világos, Hytia! *Villant meg egy kedves mosolyt, szemöldökét felfuttatva jelezvén, hogy pontosan érti. Határozott és lényegre törő, pont, ahogyan képzelte, ami érdekesebb számára, hogy szóban legalábbis kellően egyensúlyozik a gyengéd együttlét és az erőteljesebb mozzanatok határán. Talán mást mond a száj, mint, amit a szem akar, nem lehet tudni, de igazából nem is érdekes, mert hamarosan már csak az ösztönök irányítanak... és Hytia. Ralas szerencsére nem kíván újabb gondolatokat megosztani, így nem fojtják belé a szót, s inge megragadására, kissé elkerekedett, de elégedetten megvillanó szemekkel és azonnali lépésekkel reagál. Nincs helye, óvatos tapogatózásnak, orrhegyek romantikus összeérintésének, mert azonnal a lélegzet is egyesül, miként nyelvük is egymás társaságára vágynak. A húzástól kissé hátralendülő keze felett azonnal igyekszik átvenni az irányítást és a lány fenekének bal oldalára futtatja előbb egy pillanatra ujjbegyeit, aztán erőteljesen markolva húzza magához, amilyen erősen csak tudja. Hytia immár rájöhet, hogy Ralas vélhetően azóta készen áll, mióta elindultak a lépcsőn felfelé, s az első kacér pillantást váltották, pattanásig feszülő nadrágja a lány öléhez dörzsölődik. A levegővétel nehéz, így a heves csókok kereszttüzében orron át vett hosszú fuvallat hangja tölti be a szobát, keveredve a kandallóban ropogó tűz lágy hangjával. Lábával rúgja be az ajtót, nem törődve azzal mekkorát csattan, s a lány mögött lévő keze mellé immár a másik is párosul, hogy aztán kissé a felső combra hátsó részén, kissé középre futva, a vágyakkal feltüzelni kívánt rész felé jelezze, merre kíván haladni. Néhányat határozottan lép előre, késztetve gyengéd erőszakkal Hytiát is a hátrálásra, s miközben a csókot megszakítva álla alá fut szája, a puha nyelvével, majd apró harapással tarkított kényeztetés közben emeli maga felé a lányt, hogy aztán egy nagyobb lépés következtében a puha, vetett ágyra zuhanjanak. Kezét azonnal kihúzza a lány mögül, ha tudja, s lábait térdhajlatánál fogva előbb kissé szét, majd magára húzza, hogy jobb kézzel a lány haját gyengéden megragadva, hátrahúzva fejét kérjen még a csókból, balja viszont már a szoknya réseit keresi becsusszanva alá felfelé, előbb csupán comb felsőn ujjbegyeit felfuttatva ügyesen kerülve a kényes részeket. Csupán apró érintések, nem ad mindent egyszerre, bár a lány nem kívánja húzni, kárpótlásul a vöröslőn húsos ajkakra ad csókot, hogy aztán nyelve ismét a lányét keresse. Egy rövid szünetben tekintete megvillan, s bár tüzelő ágyéka már szabadságot kíván, egyelőre csak javasol:*
- Szabaduljunk meg ettől! *Akasztja mélán mutatóujját a lány dekoltázsába, majd halványan, szelíd tekintettel és mosollyal ujja a mellek közötti résbe siklik.*
//Vihar a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csókra indulna, s keze vándorútra, mikor meghallja az ordítást, majd az azt követő üvöltést.*
- Bassza meg! *Idegesen és feszülten torzul az arca, legszívesebben felrobbanna. ~ Ez nem lehet igaz, hogy lehet ilyen pocsékul időzíteni! ~ Állkapcsa hangosan csikordul egyet, ahogy erős sóhajjal kényszeríti magát a kedves beszédre, majd lassan felegyenesedik. Ha Hytia még alant fekszik, pontosan láthatja, hogy Ralas valóban készen állt, azonban ezúttal nadrágjának megoldása helyett csupán kényelmetlenül igazít rajta egyet.*
- Banditák. *Húzza el a száját.* Ezt el kell intéznem, mielőtt szétszedik a boltot. *Néz a lányra még mindig vágyakozva, de bocsánatkérő tekintettel. Hirtelen mozdulattal bukik vissza rá, hogy ajkát forrón a lányéra tapassza és egy rövid pillanatig érezhesse selymes nyelvének ízét, hogy addig se felejtse, míg távol van.* Bocsáss meg, ígérem kárpótollak, azt és annyit kérsz tőlem, amit csak akarsz! Ez nem volt betervezve. *Állna fel lassan, tenyerével végigsimítva a lány mellkasán szeméreménél egy pillanatra megállva és ruhán keresztül érintve azt.*
- Mindjárt jövök! *Emeli fel ujját, miközben hátrál.* Csak egy pillanat, esküszöm. Javaslom addig szabadulj meg az alsóneműtől, a többit majd én intézem. *Ereszt meg egy mosolyt, majd egy utolsó bánatos pillantás után, a hallba távozik. A lépcsőfordulónál már idegesen váltanak sietősre a léptei, majd mielőtt kilépne egy pillanatra megáll, megigazítja ingének korcát, nadrágját, kihúzza magát és tárt karokkal, széles mosollyal harsányan lép be az előtérbe:*
- Uraim! Üdvözlöm önöket a Sellőben! Számítottam magukra, remélem Mady a csak erre az alkalomra készített sörkülönlegességet már felszolgálta! *Néz szigorú tekintettel Madyre, persze biccentésén látszik, hogy valójában köszönetet mond kitartásáért. Sejteni véli mi következik, talán eljött az első kezelési költség befizetésének ideje, bár biztos nem lehet benne.*
- Fogyasszanak bátran és élvezettel, házunk nyitva áll a megfáradt, de kitartó férfiak előtt. *Felemeli az ujját.* A berendezésre viszont vigyázni, hisz legközelebb is önökre vár. *A mosolya töretlen, nyugalma már kevésbé, de ezt igyekszik nem láttatni. Lassan közelebb lép az egybegyűltekhez, majd a tüsténkedő Madynek sziszeg, hogy figyeljen, miközben a korábbi vendégeihez fordul.*
- A korábban rendelt csomag elkészült! *Mosolyog vidáman Wielre, és Madyre.* Mady drágám, _ha ő is úgy látja és te is gondolod_ kérlek kísérd el a kedves Wiel kisasszonyt, ahogy kívánta. *Bólint a lányra.* Mehetsz te is, rád fér a pihenés. *Mosolyog, majd odasúgja.* Ha akartok a fürdőbe mehettek, zárjátok magatokra az ajtót! *Nem akarja utasítani rá a lányt, lehet inkább segíteni akarna.*
- Delyas, *látja, hogy a férfi már rázendített* harsány kikötői nótát! *Tapsol egyet vigyorogva.*
- Engedjék meg, hogy bemutassam *Mutat Shaiára.* a Sellőház... mondjuk úgy bizalmasát. *Jelzi hideg tekintettel egyértelmű hangszínnel, miszerint nem véletlenül marad, ha marad. A lány tapasztalt, ezt jól tudja. Marcona tekintete és fegyveres jártasságai még a segítségére lehetnek.*
- Ő, ha úgy tetszik mellettem marad, elválaszthatatlan tőlem, jó _tanácsokkal_ szolgál. *Vigyorog kacsintgatva a fegyveresekre.* A sör pedig csak most, csak önöknek akciós, bár bizonyára ezt Mady elmondta. Huszonöt arany helyett, tizenhat. *Tárja szét kezét.* Miben lehetek még segítségükre? *Mosolyog szívélyesen és pont nem érdekli, ha az óriások Madyre vágynak, ha a lány nem akarja, ennek nem fogja kitenni, Delyas döntött, Wielt még nem ismeri, Shaia miatt is elég rosszul érzi magát, feltéve, ha a lány veszi a lapot és segít neki. Talán kiderül, hogy pénz miatt jöttek, vagy csupán hevenyészett, szórakozni vágyó kikötői bandáról van szó.*
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 09:05:08
Üzenet elküldve: 2019-02-26 09:05:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wielien//
//Sellő a viharban//
*Visszafogottan mosolyog Wielien válaszán, az ajánlatra kissé fejet hajt.*
- Megtisztelnél vele, ha zenei kísérete lehetnék egy lélegzet-visszafojtó produkciónak. Csak aztán nehogy az én kezem is remegni kezdjen!
*Nevet halkan. Örül, hogy a nő kedvét leli a zenében, ám sajnálja, hogy a mondat félbe marad. A kéretlen társaság nyilvánvalóan bajt keverni jött. Gyorsan híre mehetett az új tulajdonosnak, megindult az erőfitogtatás. Talán pénzt akarnak, mint mindenki mástól. A nő szavaira komoran pillant rá, aztán leheletnyit közelebb hajol és a zene leple alatt halkan vált vele pár szót.*
- Wielien, nézd meg, mennyien vannak… ezek ráadásul nem holmi kikötői csavargók. És gondolj bele, kik lehetnek… van még ott, ahonnan ők jöttek. Ha le is győznénk őket egytől egyig, aminek a kísérlete, félek, egyenlő az öngyilkossággal jelen pillanatban, akkor még többen jönnek. Talán épp kint várakoznak egy-két hordó lámpaolajjal. Nem. Kérlek, ne legyen balhé…
*Egy lágy mosollyal oldja fel komoly arcvonásait.*
- Azon kívül… én elsősorban zenész vagyok. Úgyhogy most igyekszem végezni a dolgom.
*Beszélgetésük után megállnak ujjai a húrokon és hangosabban szól, hogy a dorbézolásban is meghallhassák. Szavait az óriáshoz intézi, aki központi figurának tűnik, és akit Wielien is kiválasztott magának.*
- Jöhet egy nóta az uraknak?
*Hacsak nem intik le, s miért tennék, egy pajzán dalba kezd. Valószínűleg nem értékelné ez a társaság a fennkölt esztétikát. Pillantása aztán Mady felé surran, látja, hogy ő is együtt halad az árral, így hát segítségére lesz. A játékos dallam mellé belekezd az első strófába is.*
- Dús, formás keblek és szép, hamvas bőr
E Sellő mellett lennék én halőr!
Hullámzó, rőt haj és tengerkék szem
Ha csak rám kacsint, elvész az eszem!
//Sellő a viharban//
*Visszafogottan mosolyog Wielien válaszán, az ajánlatra kissé fejet hajt.*
- Megtisztelnél vele, ha zenei kísérete lehetnék egy lélegzet-visszafojtó produkciónak. Csak aztán nehogy az én kezem is remegni kezdjen!
*Nevet halkan. Örül, hogy a nő kedvét leli a zenében, ám sajnálja, hogy a mondat félbe marad. A kéretlen társaság nyilvánvalóan bajt keverni jött. Gyorsan híre mehetett az új tulajdonosnak, megindult az erőfitogtatás. Talán pénzt akarnak, mint mindenki mástól. A nő szavaira komoran pillant rá, aztán leheletnyit közelebb hajol és a zene leple alatt halkan vált vele pár szót.*
- Wielien, nézd meg, mennyien vannak… ezek ráadásul nem holmi kikötői csavargók. És gondolj bele, kik lehetnek… van még ott, ahonnan ők jöttek. Ha le is győznénk őket egytől egyig, aminek a kísérlete, félek, egyenlő az öngyilkossággal jelen pillanatban, akkor még többen jönnek. Talán épp kint várakoznak egy-két hordó lámpaolajjal. Nem. Kérlek, ne legyen balhé…
*Egy lágy mosollyal oldja fel komoly arcvonásait.*
- Azon kívül… én elsősorban zenész vagyok. Úgyhogy most igyekszem végezni a dolgom.
*Beszélgetésük után megállnak ujjai a húrokon és hangosabban szól, hogy a dorbézolásban is meghallhassák. Szavait az óriáshoz intézi, aki központi figurának tűnik, és akit Wielien is kiválasztott magának.*
- Jöhet egy nóta az uraknak?
*Hacsak nem intik le, s miért tennék, egy pajzán dalba kezd. Valószínűleg nem értékelné ez a társaság a fennkölt esztétikát. Pillantása aztán Mady felé surran, látja, hogy ő is együtt halad az árral, így hát segítségére lesz. A játékos dallam mellé belekezd az első strófába is.*
- Dús, formás keblek és szép, hamvas bőr
E Sellő mellett lennék én halőr!
Hullámzó, rőt haj és tengerkék szem
Ha csak rám kacsint, elvész az eszem!
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 07:53:05
Üzenet elküldve: 2019-02-26 07:53:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Shaia//
//Sellő a viharban//
*Kicsit összerezzen, ahogy kivágódik az ajtó, hiszen éppen Shaia rendelésével van elfoglalva, bár még nem döntötte el milyen gyümölcsös bort hoz majd neki, de úgy tűnik nem is igazán lesz rá ideje. Mikor özönleni kezdenek befelé a kétes alakok, ugyanis elég csak néhányat látnia belőlük máris visszaindul a pulthoz.*
-Bocsásson meg kérem. Azonnal hozom a rendelt italt.*Mosolyog kedvesen Shaia felé még az indulás előtt. A pulthoz érve besétál mögé és szemrevételezi a kínálatot, főleg két bizonyos dolgot keres, sörcsapot és félliteres korsókat.*
~Bár nem vagyunk kocsma, de bizonyára azt is fel lehet lelni itt.~*Majd elnéz az ajtóban megálló két, jóformán harckészültségben megtorpant férfi irányába és valahogy úgy érzi, itt nem csak egy esti sörözésről lehet szó. Gyakorta tekint az emeletre vezető lépcső irányába, hiszen ha hamarosan nem érkezik vissza az ordenáré üvöltésre Ralas meg kell keresnie, de persze csak a korsók kiosztása után, hogy szent legyen a béke, egy rövid ideig legalábbis.
Mikor pedig az óriás elkiáltja magát az a végszó, tölti a korsókat és tálcára teszi, közben látja, hogy az egyik vendég odasétál az óriás asztalához és helyet foglal kedélyesen.*
~Nem hiszem, hogy ez jó ötlet, de hátha beválik és lecsendesíti.~*Mikor pedig annyit kitöltött, hogy az óriás asztalánál helyet foglaló társaságot kiszolgálja vele, tálcára teszi, néhány itallap kíséretében, jobban mondva, jónéhány itallap kíséretében, megindul, karjára terített konyharuhával, kedves mosollyal az arcán az asztal felé. Odaérve az első korsó sört leteszi az óriás elé.*
-Az itala uram. A legjobb csapolt sör, amit a Sellőben csak kínálni tudok. Csak önöknek, csak ma, egy korsó csak 16 arany ebből a kiváló nedűből.*Minősíti az italt, csak kacsint cinkosan, csupán a helyzet komolyságának felmérése okán.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 07:53:27
//Sellő a viharban//
*Kicsit összerezzen, ahogy kivágódik az ajtó, hiszen éppen Shaia rendelésével van elfoglalva, bár még nem döntötte el milyen gyümölcsös bort hoz majd neki, de úgy tűnik nem is igazán lesz rá ideje. Mikor özönleni kezdenek befelé a kétes alakok, ugyanis elég csak néhányat látnia belőlük máris visszaindul a pulthoz.*
-Bocsásson meg kérem. Azonnal hozom a rendelt italt.*Mosolyog kedvesen Shaia felé még az indulás előtt. A pulthoz érve besétál mögé és szemrevételezi a kínálatot, főleg két bizonyos dolgot keres, sörcsapot és félliteres korsókat.*
~Bár nem vagyunk kocsma, de bizonyára azt is fel lehet lelni itt.~*Majd elnéz az ajtóban megálló két, jóformán harckészültségben megtorpant férfi irányába és valahogy úgy érzi, itt nem csak egy esti sörözésről lehet szó. Gyakorta tekint az emeletre vezető lépcső irányába, hiszen ha hamarosan nem érkezik vissza az ordenáré üvöltésre Ralas meg kell keresnie, de persze csak a korsók kiosztása után, hogy szent legyen a béke, egy rövid ideig legalábbis.
Mikor pedig az óriás elkiáltja magát az a végszó, tölti a korsókat és tálcára teszi, közben látja, hogy az egyik vendég odasétál az óriás asztalához és helyet foglal kedélyesen.*
~Nem hiszem, hogy ez jó ötlet, de hátha beválik és lecsendesíti.~*Mikor pedig annyit kitöltött, hogy az óriás asztalánál helyet foglaló társaságot kiszolgálja vele, tálcára teszi, néhány itallap kíséretében, jobban mondva, jónéhány itallap kíséretében, megindul, karjára terített konyharuhával, kedves mosollyal az arcán az asztal felé. Odaérve az első korsó sört leteszi az óriás elé.*
-Az itala uram. A legjobb csapolt sör, amit a Sellőben csak kínálni tudok. Csak önöknek, csak ma, egy korsó csak 16 arany ebből a kiváló nedűből.*Minősíti az italt, csak kacsint cinkosan, csupán a helyzet komolyságának felmérése okán.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 07:53:27
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-26 06:40:47
Üzenet elküldve: 2019-02-26 06:40:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Delyas//
//Sellő a viharban//
//Mindenki aki a Sellőben marad//
*Bók bókot követ. Tetszik neki, még senkitől sem kapott ennyi bókot egyszerre. Meg is mondja Delyasnak.*
-Köszönöm ezt a sok bókot. Még ennyi bókot sohasem kaptam senkitől sem. Főleg egyszerre, már majdnem zavarba jöttem.
*Mosolyodik el.*
-Az első előadásomra a vendégem vagy, ha akarod akár zenével is kísérheted az előadást.
*Tesz kedves ajánlatot Delyasnak. A zene amit játszik lenyűgözi.*
-Hallom a nevem tényleg megihletett.
*Mosolyog és kortyol egyet a borból.*
-Hát a szinészi pályafutásom...
*A mondatot már nem tudja befejezni, mivel furcsa alakok, hangoskodva lépnek be a Sellő ajtaján. Első ránézésre egy tucat környékén lehetnek. Veszélyes alakoknak látszanak. Az ajtóban két személy áll meg. Az óriás látszik a vezérnek, bár ki tudja. Az ajtóban még megáll egy személy akinél harcra kész számszeríj van.*
-Készűlj, itt balhé lesz. Legyen készenlétben a fegyvered, és juss közelebb a számszeríjas alakhoz. Ha majd elkezdődik a csete-paté akkor fontos, hogy ő már ne okozzon nekünk veszélyt. Most menj!
*Ad halkan instrukciókat Delyasnak, majd utasítja, hogy kerüljön közelebb a számszeríjas alakhoz. Ő maga az italért kiabáló óriáshoz megy. Megfogja a pohár borát amiből még nem ivott sokat, és leül az óriással szemben.*
-Amíg nem hozzák ki az italod addig, megosztanád a társaságodat velem és a borommal?
*Nyújtja át az óriásnak a bort.*
-Megtudhatom ennek a rengeteg erős férfinak a nevét?
*Kérdezi hangosan, hogy az óriás barátai is hallják. Addig ő diszkréten, mintha csak a kezét pihentetné, a kardja markolatára teszi kezét, majd elveszi onnan, így adva jelet azoknak akik még a Sellőben maradtak és készek a harcra ha szükséges*
//Sellő a viharban//
//Mindenki aki a Sellőben marad//
*Bók bókot követ. Tetszik neki, még senkitől sem kapott ennyi bókot egyszerre. Meg is mondja Delyasnak.*
-Köszönöm ezt a sok bókot. Még ennyi bókot sohasem kaptam senkitől sem. Főleg egyszerre, már majdnem zavarba jöttem.
*Mosolyodik el.*
-Az első előadásomra a vendégem vagy, ha akarod akár zenével is kísérheted az előadást.
*Tesz kedves ajánlatot Delyasnak. A zene amit játszik lenyűgözi.*
-Hallom a nevem tényleg megihletett.
*Mosolyog és kortyol egyet a borból.*
-Hát a szinészi pályafutásom...
*A mondatot már nem tudja befejezni, mivel furcsa alakok, hangoskodva lépnek be a Sellő ajtaján. Első ránézésre egy tucat környékén lehetnek. Veszélyes alakoknak látszanak. Az ajtóban két személy áll meg. Az óriás látszik a vezérnek, bár ki tudja. Az ajtóban még megáll egy személy akinél harcra kész számszeríj van.*
-Készűlj, itt balhé lesz. Legyen készenlétben a fegyvered, és juss közelebb a számszeríjas alakhoz. Ha majd elkezdődik a csete-paté akkor fontos, hogy ő már ne okozzon nekünk veszélyt. Most menj!
*Ad halkan instrukciókat Delyasnak, majd utasítja, hogy kerüljön közelebb a számszeríjas alakhoz. Ő maga az italért kiabáló óriáshoz megy. Megfogja a pohár borát amiből még nem ivott sokat, és leül az óriással szemben.*
-Amíg nem hozzák ki az italod addig, megosztanád a társaságodat velem és a borommal?
*Nyújtja át az óriásnak a bort.*
-Megtudhatom ennek a rengeteg erős férfinak a nevét?
*Kérdezi hangosan, hogy az óriás barátai is hallják. Addig ő diszkréten, mintha csak a kezét pihentetné, a kardja markolatára teszi kezét, majd elveszi onnan, így adva jelet azoknak akik még a Sellőben maradtak és készek a harcra ha szükséges*
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:48:23
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:48:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sellő a viharban//
//Mindenki//
*A Sellőház ajtaja kivágódik, s szépen sorban lépnek be rajta a betérők. Sokan vannak, legalább tucatnyian, széles vállú, kemény alakoknak tűnnek, többnek az arcán is van sebhely. Valamilyen vértet hord szinte mindegyik, bőr, szegecses, sodrony, de még acél is van közöttük. Hangosak és harsányak, láthatóan nem a jó modor az, ami jellemzi őket. Ocsmányul röhögnek valami ocsmány tréfán, ahogy szép lassan elfoglalják a Sellház asztalainak csaknem háromnegyedét. Nem egy asztalhoz ülnek, hanem sokhoz, többhez mint indokolt volna. Sokan a lábukat is felteszik az asztalra vagy a székre, amelyik előttük van és egy pillanatra sem hagyják abba a harsány hangoskodást.
Ketten maradnak az ajtóban. Egy alacsonyabb, nyúlánk fickó, bőrvértben és számszeríjjal az oldalán. A fegyver éles állapotban van. A másik egy hatalmas termetű óriás, a fél szeme le van takarva egy szemfedővel, a feje kopasz és egy szál szőr sincs rajta. Sem szemöldök, sem borosta, se haj, sem semmi. A feje úgy fénylik a fáklyák és lámpások fényében, mint valami üveggolyó. Láncinget hord és láncos buzogányt az oldalán, mellette hatalmas tőr. De majd mindenkinél akad fegyver, kemény alakoknak tűnnek.*
- Italt a barátaimnak! *Emeli fel a hangját az óriás és a pult felé int, majd leül valahol középen az asztaloknál.
A férfiak, hisz csak azok vannak, azonnal a lányokat kezdik nézni, mindet, amelyik éppen ekkor tartózkodik a Sellőben. Ocsmány tréfákat dobnak feléjük, cuppognak és illetlen megjegyzésekkel illetik őket. Néhány eddig bent lévő vendég szinte azonnal és észrevétlenül távozik. A helyzet feszültsége szinte tapintható.*
- ITALT! *Ordít az óriás és hatalmas öklével az asztalra csap, hogy azon felborulnak a fűszertartók és a virágváza.*
//Mindenki//
*A Sellőház ajtaja kivágódik, s szépen sorban lépnek be rajta a betérők. Sokan vannak, legalább tucatnyian, széles vállú, kemény alakoknak tűnnek, többnek az arcán is van sebhely. Valamilyen vértet hord szinte mindegyik, bőr, szegecses, sodrony, de még acél is van közöttük. Hangosak és harsányak, láthatóan nem a jó modor az, ami jellemzi őket. Ocsmányul röhögnek valami ocsmány tréfán, ahogy szép lassan elfoglalják a Sellház asztalainak csaknem háromnegyedét. Nem egy asztalhoz ülnek, hanem sokhoz, többhez mint indokolt volna. Sokan a lábukat is felteszik az asztalra vagy a székre, amelyik előttük van és egy pillanatra sem hagyják abba a harsány hangoskodást.
Ketten maradnak az ajtóban. Egy alacsonyabb, nyúlánk fickó, bőrvértben és számszeríjjal az oldalán. A fegyver éles állapotban van. A másik egy hatalmas termetű óriás, a fél szeme le van takarva egy szemfedővel, a feje kopasz és egy szál szőr sincs rajta. Sem szemöldök, sem borosta, se haj, sem semmi. A feje úgy fénylik a fáklyák és lámpások fényében, mint valami üveggolyó. Láncinget hord és láncos buzogányt az oldalán, mellette hatalmas tőr. De majd mindenkinél akad fegyver, kemény alakoknak tűnnek.*
- Italt a barátaimnak! *Emeli fel a hangját az óriás és a pult felé int, majd leül valahol középen az asztaloknál.
A férfiak, hisz csak azok vannak, azonnal a lányokat kezdik nézni, mindet, amelyik éppen ekkor tartózkodik a Sellőben. Ocsmány tréfákat dobnak feléjük, cuppognak és illetlen megjegyzésekkel illetik őket. Néhány eddig bent lévő vendég szinte azonnal és észrevétlenül távozik. A helyzet feszültsége szinte tapintható.*
- ITALT! *Ordít az óriás és hatalmas öklével az asztalra csap, hogy azon felborulnak a fűszertartók és a virágváza.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:31:14
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:31:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam minden percét élvezi annak, amit Mady nyújt neki, ez elég egyértelmű lehet a lány számára, hiszen nem akarja titkolni, talán nem is tudná. Talán ha tudná, hogy mire gondol a nő, mármint őszintén, akkor teljesen másképp alakulna az este. Lehet, hogy még ennél is odaadóbb és odafigyelőbb lenne, vagy épp a saját malmára hajtaná a vizet, és kihasználná ezt a bizonyosságot. De ez sosem derül ki, mert Samonyr nem gondolatolvasó, csak egy férfi, akinek a karjaiban épp egy meseszép félvér pihen. *
- Nana, korábban azt mondtad, hogy rám bízod magad. * Emlékezteti a lányt, és hogy nyomatékosítsa a szavait, még a nyakát is megcsípi kicsit a fogaival. * Akkor meg miféle bizonytalan kérdés ez?
* Teszi fel Sam a kérdést jól tettetett meglepődéssel. Na nem azért, mert annyira élethű lenne, inkább úgy érzi, hogy pont eltalálja azt a határvonalat a mű és a valóságos között, amin egyensúlyozva tökéletesnek tűnik az előadás. A másik megdöbbenése nem lepi meg, elgondolkodik rajta, majd vállát vonja. *
- Nemesi családból származom, de a lázadások óta odaveszett a házam, a címem, a rangom. Egyebem sincs, csak pénzem, és szabadidőm. A sok szabadidő pedig elég sok energiát, erőt szül. * Válaszolja, kiélvezve a nyakára kapott csókot. Kicsit megfeszül odalent, ezzel is jelezve, hogy értékeli a gesztust. *
~ Kit érdekel, hogy neked mi esik jól, és mi nem? ~
- Nem csak dörzsölni lehet, kedvesem. Ha miénk lenne az egész éjszaka, akkor figyelnék rá, hogy a lehető legtöbb örömet okozhassam neked, nem csak az ujjaimmal és a Talwakr családi ékszerrel, de csókjaimmal és nyelvemmel egyaránt. * Tesz újabb ajánlatot, elengedve a füle mellett azt a részt, hogy lent kellene alkudnia. Az érintésre megborzong, pedig a víz közel sem hideg, de jóleső borzongás ez, ezt arckifejezése is sejtetni véli. *
- Az is lehet, hogy az éjszaka után megszöktetlek innen. Mit gondolsz, lenne kedved egy nemes szeretőjének lenni? Gazdagságban és szabadságban élni, miközben a legnagyobb gondod az, hogy melyik méregdrága ruhádat vedd fel este? Ne félj, nem annyira unalmas, mint amilyennek hangzik. Gondom lenne rá. * Teszi hozzá, és egy csókkal igyekszik megpecsételni az ajánlatot. Sóhajtva engedi el a nőt, amikor az a fürdésről beszél. *
- Lemoshatjuk egymást, kedvesem. * Ismét egy engedékeny ajánlat, és úgy helyezkedik, hogy a nő szinte mindenhol hozzáférjen, hogy ha kívánja, akkor elkezdhesse átmosni testét, olyan módon, amilyenre kedve támad. Közben éhes ragadozókra jellemző tekintettel nézi, keresi a tekintetét, szinte felfalja a szemével, főleg, amikor testének bizonyos pontjaira téved a tekintete. Egész lényével éreztetni próbálja, hogy Maydeleiene gyönyörű, és Samnek olyan látványban van része, amilyenben férfi ritkán részesül. *
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sam minden percét élvezi annak, amit Mady nyújt neki, ez elég egyértelmű lehet a lány számára, hiszen nem akarja titkolni, talán nem is tudná. Talán ha tudná, hogy mire gondol a nő, mármint őszintén, akkor teljesen másképp alakulna az este. Lehet, hogy még ennél is odaadóbb és odafigyelőbb lenne, vagy épp a saját malmára hajtaná a vizet, és kihasználná ezt a bizonyosságot. De ez sosem derül ki, mert Samonyr nem gondolatolvasó, csak egy férfi, akinek a karjaiban épp egy meseszép félvér pihen. *
- Nana, korábban azt mondtad, hogy rám bízod magad. * Emlékezteti a lányt, és hogy nyomatékosítsa a szavait, még a nyakát is megcsípi kicsit a fogaival. * Akkor meg miféle bizonytalan kérdés ez?
* Teszi fel Sam a kérdést jól tettetett meglepődéssel. Na nem azért, mert annyira élethű lenne, inkább úgy érzi, hogy pont eltalálja azt a határvonalat a mű és a valóságos között, amin egyensúlyozva tökéletesnek tűnik az előadás. A másik megdöbbenése nem lepi meg, elgondolkodik rajta, majd vállát vonja. *
- Nemesi családból származom, de a lázadások óta odaveszett a házam, a címem, a rangom. Egyebem sincs, csak pénzem, és szabadidőm. A sok szabadidő pedig elég sok energiát, erőt szül. * Válaszolja, kiélvezve a nyakára kapott csókot. Kicsit megfeszül odalent, ezzel is jelezve, hogy értékeli a gesztust. *
~ Kit érdekel, hogy neked mi esik jól, és mi nem? ~
- Nem csak dörzsölni lehet, kedvesem. Ha miénk lenne az egész éjszaka, akkor figyelnék rá, hogy a lehető legtöbb örömet okozhassam neked, nem csak az ujjaimmal és a Talwakr családi ékszerrel, de csókjaimmal és nyelvemmel egyaránt. * Tesz újabb ajánlatot, elengedve a füle mellett azt a részt, hogy lent kellene alkudnia. Az érintésre megborzong, pedig a víz közel sem hideg, de jóleső borzongás ez, ezt arckifejezése is sejtetni véli. *
- Az is lehet, hogy az éjszaka után megszöktetlek innen. Mit gondolsz, lenne kedved egy nemes szeretőjének lenni? Gazdagságban és szabadságban élni, miközben a legnagyobb gondod az, hogy melyik méregdrága ruhádat vedd fel este? Ne félj, nem annyira unalmas, mint amilyennek hangzik. Gondom lenne rá. * Teszi hozzá, és egy csókkal igyekszik megpecsételni az ajánlatot. Sóhajtva engedi el a nőt, amikor az a fürdésről beszél. *
- Lemoshatjuk egymást, kedvesem. * Ismét egy engedékeny ajánlat, és úgy helyezkedik, hogy a nő szinte mindenhol hozzáférjen, hogy ha kívánja, akkor elkezdhesse átmosni testét, olyan módon, amilyenre kedve támad. Közben éhes ragadozókra jellemző tekintettel nézi, keresi a tekintetét, szinte felfalja a szemével, főleg, amikor testének bizonyos pontjaira téved a tekintete. Egész lényével éreztetni próbálja, hogy Maydeleiene gyönyörű, és Samnek olyan látványban van része, amilyenben férfi ritkán részesül. *
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:14:09
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:14:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fejléc 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Jaz és Sam kurvadászata//
*Mady és Sam remélhetőleg békés légyottra távozik, senki sem zavarja meg őket, jelenleg a Sellő nem bővelkedik a forgalomban és, ami azt illeti, ha Jaz áldásos tevékenységét valóban folytatni kívánja a városban, talán nem is fog. Ezen javítani kellene, de a jelenlegi lehetőségek tükrében meglehetősen nehézkes. Igaz, Ralasnak az is megfordul a fejében, hogy Jaz esetében, az ettől jóval több lehetőségből is nehéz lenne kedvére tenni. Nem baj. Az elégedetlen vendég is vendég, mi több kihívás. Persze nem ártana ettől jóval több tapasztalat. Jaz reakciójára, persze látványosan szívéhez kap:*
- Jobb? Már megbocsáss! *Persze somolygását nehezére esik elrejteni.* Mady gyönyörű lány, persze ezt mindenki magának kell, eldöntse, de megvallom én igazán csinosnak látom, persze ez az én dolgom. *Rövid gondolkodást követően a Jaz melletti másik asztalhoz ül, székét megfordítva, támlával előre, fordítva lovagolva meg azt, majd kezét a karfán pihentetve helyezkedik kényelembe.*
- Tehát kereskedő volnál? *Kérdezi kíváncsian és fürkésző tekintettel, fogalma sincs mikor váltott közvetlenebb hangnemre.* Biztos vagyok benne, hogy az ötszáz arany egy ilyen tapasztalt embertől kiváló ajánlat, de sajnos nem tudok vele élni. *Csóválja meg szomorúan a fejét.* Sok mindent kell még felújítani, tatarozni. *Mutat körben lazán a fogadóban.* És hát a személyzet. *Legyint.* Folyton elégedetlenkedik. *Főleg, hogy majdnem Mady az egyetlen és rá igazán nem lehet panasza, talán az egyik fogatlan takarítóra gondol, aki állandóan zsörtölődik derékfájdalmai miatt.*
- Mert hát szép a hely, szép, de mást akarok, újat akarok. *Vonja meg a vállát.* Te mennyiért számítottad volna meg a lányt? Már, ha nem sértesz vele üzleti titkot. *Hirtelen felnéz a pult felé, majd nyel egyet. Kiszáradt a torka.* Iszol még egyet? Csak most tizenöt arany. *Ajánlja fel látszólag gálánsan. Mondjuk valamennyit tényleg engedett, de azért annyira nem volt gáláns, hogy mit, azt már szándékosan nem fűzi hozzá.*
//A fejléc 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Jaz és Sam kurvadászata//
*Mady és Sam remélhetőleg békés légyottra távozik, senki sem zavarja meg őket, jelenleg a Sellő nem bővelkedik a forgalomban és, ami azt illeti, ha Jaz áldásos tevékenységét valóban folytatni kívánja a városban, talán nem is fog. Ezen javítani kellene, de a jelenlegi lehetőségek tükrében meglehetősen nehézkes. Igaz, Ralasnak az is megfordul a fejében, hogy Jaz esetében, az ettől jóval több lehetőségből is nehéz lenne kedvére tenni. Nem baj. Az elégedetlen vendég is vendég, mi több kihívás. Persze nem ártana ettől jóval több tapasztalat. Jaz reakciójára, persze látványosan szívéhez kap:*
- Jobb? Már megbocsáss! *Persze somolygását nehezére esik elrejteni.* Mady gyönyörű lány, persze ezt mindenki magának kell, eldöntse, de megvallom én igazán csinosnak látom, persze ez az én dolgom. *Rövid gondolkodást követően a Jaz melletti másik asztalhoz ül, székét megfordítva, támlával előre, fordítva lovagolva meg azt, majd kezét a karfán pihentetve helyezkedik kényelembe.*
- Tehát kereskedő volnál? *Kérdezi kíváncsian és fürkésző tekintettel, fogalma sincs mikor váltott közvetlenebb hangnemre.* Biztos vagyok benne, hogy az ötszáz arany egy ilyen tapasztalt embertől kiváló ajánlat, de sajnos nem tudok vele élni. *Csóválja meg szomorúan a fejét.* Sok mindent kell még felújítani, tatarozni. *Mutat körben lazán a fogadóban.* És hát a személyzet. *Legyint.* Folyton elégedetlenkedik. *Főleg, hogy majdnem Mady az egyetlen és rá igazán nem lehet panasza, talán az egyik fogatlan takarítóra gondol, aki állandóan zsörtölődik derékfájdalmai miatt.*
- Mert hát szép a hely, szép, de mást akarok, újat akarok. *Vonja meg a vállát.* Te mennyiért számítottad volna meg a lányt? Már, ha nem sértesz vele üzleti titkot. *Hirtelen felnéz a pult felé, majd nyel egyet. Kiszáradt a torka.* Iszol még egyet? Csak most tizenöt arany. *Ajánlja fel látszólag gálánsan. Mondjuk valamennyit tényleg engedett, de azért annyira nem volt gáláns, hogy mit, azt már szándékosan nem fűzi hozzá.*
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:02:38
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:02:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezt egészen jól hiszed.
*Ismeri el, bár egy kis lehetőséget hagyva ott, hiszen nem teljesen igaz. Érdekli Ralas, ahogy tudóst érdekelheti egy új, ismeretlen faj, de semmi meghitt érzelemről nincs szó. Nem is lesz és ezzel mindketten tökéletesen tisztában vannak, ami megkönnyíti a helyzetet.*
- Volt már rá példa, hogy a kedves vendég többre vágyott? Akár beléd szeretett?
*Kíváncsiskodik, és acélszürke szemei valódi érdeklődéssel fürkészik a férfi arcát, a megszokott unalmas, lekezelő pillantások helyett. Az előtte kitárt ajtón bekukucskál, hogy egy gyors, de alapos pillantást vessen a munkára.*
- Kiváló. Egyszersmind lenyűgöző.
*Ami szép munka, azt el kell ismerni és így első pillantásra, ez egy kielégítő és gyors csere volt. Nem tud mit kifogásolni benne. Már indulna is meg befelé, ahogy Ralas is biztatja rá, de a férfi hirtelen meg is gátolja ebben és értetlenül pislog rá. Aztán a következő pillanatban már összerakja a képet, és arcának apró rezdülései egy összességében elégedett kifejezést formálnak. Szereti a határozottságot, persze csak mértékkel, de mindig jobb szerette az erőskezű férfiakat, vezetőket és így tovább.
A választ megfontolja és kizárólagosan saját jelenlegi igényeit veszi figyelembe.*
- Bevezetés nem szükséges, de levezetésnek majd megteszi.
*Meg is jelenik elégedett mosolya és ezúttal közelebb is merészkedik, de még nem szed magának a ma esti fogásból, csak szemlélgeti azt, beszívja annak kellemes étvágygerjesztő illatát.*
- Nagyon helyes. Nem szeretem az önámítást sem.
*Szinte úgy szimatol, mint egy kopó, aki a hazugságot keresi. Vagy csak éppen egy kis vér illatát. De nem, szerencséjére Ralasnak Hytiának nincsenek ennyire vad vágyai és egyébként is többre becsüli a férfi testének szépségét ahhoz, hogy kárt tegyen benne. Egy kicsit sajnálná is, ha baja esne. Egy gondolat függ a levegőben, hogy a színpadiasan felkínált lehetőséggel éljen-e és csókot követeljen, vagy hagyja annyiban. Ez a pillanat egészen hosszúra nyúlik, ez idő alatt egy fürge pillantást is vet újra a szobába és az ezúttal szabad útra.
Beljebb lép egyet, talán még kettőt is, hogy Ralas utána tudjon mozdulni, majd hirtelen fordul meg és annak ruhájába kapaszkodik mellkasa környékén, hogy magához vonhassa határozott, de nem durva módon. Ízelítőt kér, és már nem csak kér, de elvár, és el is veszi magának. Puha ajkait a férfira tapasztja, hogy hosszan feltérképezhesse azt. Úgy sejti nem gyakran szeretne majd elszakadni tőle.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezt egészen jól hiszed.
*Ismeri el, bár egy kis lehetőséget hagyva ott, hiszen nem teljesen igaz. Érdekli Ralas, ahogy tudóst érdekelheti egy új, ismeretlen faj, de semmi meghitt érzelemről nincs szó. Nem is lesz és ezzel mindketten tökéletesen tisztában vannak, ami megkönnyíti a helyzetet.*
- Volt már rá példa, hogy a kedves vendég többre vágyott? Akár beléd szeretett?
*Kíváncsiskodik, és acélszürke szemei valódi érdeklődéssel fürkészik a férfi arcát, a megszokott unalmas, lekezelő pillantások helyett. Az előtte kitárt ajtón bekukucskál, hogy egy gyors, de alapos pillantást vessen a munkára.*
- Kiváló. Egyszersmind lenyűgöző.
*Ami szép munka, azt el kell ismerni és így első pillantásra, ez egy kielégítő és gyors csere volt. Nem tud mit kifogásolni benne. Már indulna is meg befelé, ahogy Ralas is biztatja rá, de a férfi hirtelen meg is gátolja ebben és értetlenül pislog rá. Aztán a következő pillanatban már összerakja a képet, és arcának apró rezdülései egy összességében elégedett kifejezést formálnak. Szereti a határozottságot, persze csak mértékkel, de mindig jobb szerette az erőskezű férfiakat, vezetőket és így tovább.
A választ megfontolja és kizárólagosan saját jelenlegi igényeit veszi figyelembe.*
- Bevezetés nem szükséges, de levezetésnek majd megteszi.
*Meg is jelenik elégedett mosolya és ezúttal közelebb is merészkedik, de még nem szed magának a ma esti fogásból, csak szemlélgeti azt, beszívja annak kellemes étvágygerjesztő illatát.*
- Nagyon helyes. Nem szeretem az önámítást sem.
*Szinte úgy szimatol, mint egy kopó, aki a hazugságot keresi. Vagy csak éppen egy kis vér illatát. De nem, szerencséjére Ralasnak Hytiának nincsenek ennyire vad vágyai és egyébként is többre becsüli a férfi testének szépségét ahhoz, hogy kárt tegyen benne. Egy kicsit sajnálná is, ha baja esne. Egy gondolat függ a levegőben, hogy a színpadiasan felkínált lehetőséggel éljen-e és csókot követeljen, vagy hagyja annyiban. Ez a pillanat egészen hosszúra nyúlik, ez idő alatt egy fürge pillantást is vet újra a szobába és az ezúttal szabad útra.
Beljebb lép egyet, talán még kettőt is, hogy Ralas utána tudjon mozdulni, majd hirtelen fordul meg és annak ruhájába kapaszkodik mellkasa környékén, hogy magához vonhassa határozott, de nem durva módon. Ízelítőt kér, és már nem csak kér, de elvár, és el is veszi magának. Puha ajkait a férfira tapasztja, hogy hosszan feltérképezhesse azt. Úgy sejti nem gyakran szeretne majd elszakadni tőle.*
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:06:09
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:06:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wielien//
- Persze megértem, ha egy ilyen szemrevaló és élénk teremtésnek nem a nevével bókolnak elsőként.
*Mosolyog elismerően, de nem tolakodón.*
- Remélem, nem veszed zokon, hogy én a zenében kerestelek meg elsőként. Bizonyára szakmai ártalom.
*Teszi hozzá bocsánatkérő arckifejezéssel. A megszólításra mosolygó szemekkel felel.*
- Boldoggá teszel vele, a közeli ismerőseim így szólítanak. Tetszik, hogy ilyen közvetlen vagy, sokkal fesztelenebb így egy beszélgetés.
*A rendelésre biccent.*
- Reméltem, hogy ezt fogod mondani. Most, hogy ideültél, nekem is valami vidámhoz támadt kedvem.
*Nevet halk torokhangon. Bár tudta, hogy a lány akrobata, szerette volna tőle hallani, na meg azt már soknak érezte volna felhasználni a csivitelésből. Füttyent egyet.*
- Ejha! Ez igazán kivételes dolog! Úgy hallottam, Wegtorenben szeretik az ilyesmit, de én még sosem láttam bemutatót. Talán a közelben is tervezel fellépni? El ne mulasszam, szeretnék jegyet az első sorba.
*Somolyog folyamatosan, és kissé viccelődik is, de nem annyira, hogy szavai teljesen komolytalannak tűnjenek. Az emlékeztetőre, hogy ígért egy előadást, a szék támlájának dől, s a lantot megigazítja.*
- Amit a kisasszony parancsol! Egy vidám dal, értettem!
*Olyan ritmust kezd játszani, melynek ritmusa egyszerű, pattogós, mintha táncba hívná a lábat, a kezet. Hajós nép vigalmához illő. Lábfejével, mely szabadon lóg térde másik oldalán, járja az ütemet. Ha Wieliennek tetszik, akkor a nóta végéig nem beszél, hagyja, hadd élvezze a zenét, közben figyeli a többi vendég és a személyzet mozgolódását is, de leginkább Wielient, milyen hatással van rá. Ha úgy tűnik, hogy nem tetszik neki, akkor áttér egy puhább játékra, mely inkább bohókás mint mulatósan vidám. A végén egy határozott akkordpendítéssel zár, ahogy egy vérpezsdítő, avagy mulatságos dalhoz illik, s kortyol az almaborból, mielőtt egy nyugalmasabb dallamot improvizál a beszélgetéshez.*
- A színészet is izgalmasanan hangzik. Milyen szerepekhez volt eddig szerencséd? Láthattalak valahol?
A hozzászólás írója (Delyas Kruspent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.25 21:08:11
- Persze megértem, ha egy ilyen szemrevaló és élénk teremtésnek nem a nevével bókolnak elsőként.
*Mosolyog elismerően, de nem tolakodón.*
- Remélem, nem veszed zokon, hogy én a zenében kerestelek meg elsőként. Bizonyára szakmai ártalom.
*Teszi hozzá bocsánatkérő arckifejezéssel. A megszólításra mosolygó szemekkel felel.*
- Boldoggá teszel vele, a közeli ismerőseim így szólítanak. Tetszik, hogy ilyen közvetlen vagy, sokkal fesztelenebb így egy beszélgetés.
*A rendelésre biccent.*
- Reméltem, hogy ezt fogod mondani. Most, hogy ideültél, nekem is valami vidámhoz támadt kedvem.
*Nevet halk torokhangon. Bár tudta, hogy a lány akrobata, szerette volna tőle hallani, na meg azt már soknak érezte volna felhasználni a csivitelésből. Füttyent egyet.*
- Ejha! Ez igazán kivételes dolog! Úgy hallottam, Wegtorenben szeretik az ilyesmit, de én még sosem láttam bemutatót. Talán a közelben is tervezel fellépni? El ne mulasszam, szeretnék jegyet az első sorba.
*Somolyog folyamatosan, és kissé viccelődik is, de nem annyira, hogy szavai teljesen komolytalannak tűnjenek. Az emlékeztetőre, hogy ígért egy előadást, a szék támlájának dől, s a lantot megigazítja.*
- Amit a kisasszony parancsol! Egy vidám dal, értettem!
*Olyan ritmust kezd játszani, melynek ritmusa egyszerű, pattogós, mintha táncba hívná a lábat, a kezet. Hajós nép vigalmához illő. Lábfejével, mely szabadon lóg térde másik oldalán, járja az ütemet. Ha Wieliennek tetszik, akkor a nóta végéig nem beszél, hagyja, hadd élvezze a zenét, közben figyeli a többi vendég és a személyzet mozgolódását is, de leginkább Wielient, milyen hatással van rá. Ha úgy tűnik, hogy nem tetszik neki, akkor áttér egy puhább játékra, mely inkább bohókás mint mulatósan vidám. A végén egy határozott akkordpendítéssel zár, ahogy egy vérpezsdítő, avagy mulatságos dalhoz illik, s kortyol az almaborból, mielőtt egy nyugalmasabb dallamot improvizál a beszélgetéshez.*
- A színészet is izgalmasanan hangzik. Milyen szerepekhez volt eddig szerencséd? Láthattalak valahol?
A hozzászólás írója (Delyas Kruspent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.25 21:08:11
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:47:28
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:47:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Delyas//
-Köszönöm a dicséretet. Még sohasem dicsértek meg a nevem alapján. Ha nem zavar én Delnek szólítanálak.
Hát nem is tudom. Azt mondtad, hogy hangzik a nevem mint egy vidám hangsor. Tehát akkor valami vidámat. Hátha megihletett a nevem.
*Mosolyodik el. Tudja, hogy nem tud kifogni egy zenészen, de kíváncsi, hogy milyen zenét fog játszani Delyas. Ő is iszik egy kis kortyot a borából, melyet ajándékból kapott a háztól.*
-Dehogy is, akrobata vagyok. Specializációm a kötélen való tánc, egyensúlyozás, zsonglőrködés. A zsonglőrködés nehezíthető ha lángoló tárggyal zsonglőrködök. Egyelőre ennyi, de majd tanulok még néhány trükköt és akkor már igazi akrobata lehetek. Értek még egy kicsit a színészkedéshez, de azt ritkábban csinálom.
*A mondandója végén iszik még egy kis kortyot a borából.*
-Na, mi lesz a zenémmel?
*Kérdezi enyhe mosollyal az arcán.*
-Köszönöm a dicséretet. Még sohasem dicsértek meg a nevem alapján. Ha nem zavar én Delnek szólítanálak.
Hát nem is tudom. Azt mondtad, hogy hangzik a nevem mint egy vidám hangsor. Tehát akkor valami vidámat. Hátha megihletett a nevem.
*Mosolyodik el. Tudja, hogy nem tud kifogni egy zenészen, de kíváncsi, hogy milyen zenét fog játszani Delyas. Ő is iszik egy kis kortyot a borából, melyet ajándékból kapott a háztól.*
-Dehogy is, akrobata vagyok. Specializációm a kötélen való tánc, egyensúlyozás, zsonglőrködés. A zsonglőrködés nehezíthető ha lángoló tárggyal zsonglőrködök. Egyelőre ennyi, de majd tanulok még néhány trükköt és akkor már igazi akrobata lehetek. Értek még egy kicsit a színészkedéshez, de azt ritkábban csinálom.
*A mondandója végén iszik még egy kis kortyot a borából.*
-Na, mi lesz a zenémmel?
*Kérdezi enyhe mosollyal az arcán.*
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 13:38:06
Üzenet elküldve: 2019-02-25 13:38:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Maydeleine//
- Örömmel hallom. *Válaszolja Maydeleinek, de ez az öröm alig látható az arcán. Nem a felszolgáló ellenszenves neki, a túl nyájas modorát is kibírja, inkább csak furcsállja, hogy ekkora hűhót csapnak a bora körül. Máskor megkapja, megissza, esetleg még fizet is és kész. A kérdés nem hangzik nehéznek, de amikor választ kell adnia már csak nem olyan egyszerű.*
- Tulajdonképpen nem tudom. Nekem mindig csak azt mondták, hogy amit éppen kapok rendben van, és rendben is volt. *Lám, most már ő teszi nehézkessé a folyamatot. Legközelebb már egy konkrét kéréssel kell érkezzen, hogy ne kelljen tanakodni, persze mi van akkor, ha az meg épp nincs... Inkább nézi megint a zenészt egy kicsit gondolkodás közben.*
- Jól van, akkor legyen az a gyümölcsös. *Egyáltalán nem biztos benne, hogy az jobb a száraznál, de hülyén érzi magát egy rendes választás nélkül.*
A hozzászólás írója (Shaia Siarra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.25 13:38:45
- Örömmel hallom. *Válaszolja Maydeleinek, de ez az öröm alig látható az arcán. Nem a felszolgáló ellenszenves neki, a túl nyájas modorát is kibírja, inkább csak furcsállja, hogy ekkora hűhót csapnak a bora körül. Máskor megkapja, megissza, esetleg még fizet is és kész. A kérdés nem hangzik nehéznek, de amikor választ kell adnia már csak nem olyan egyszerű.*
- Tulajdonképpen nem tudom. Nekem mindig csak azt mondták, hogy amit éppen kapok rendben van, és rendben is volt. *Lám, most már ő teszi nehézkessé a folyamatot. Legközelebb már egy konkrét kéréssel kell érkezzen, hogy ne kelljen tanakodni, persze mi van akkor, ha az meg épp nincs... Inkább nézi megint a zenészt egy kicsit gondolkodás közben.*
- Jól van, akkor legyen az a gyümölcsös. *Egyáltalán nem biztos benne, hogy az jobb a száraznál, de hülyén érzi magát egy rendes választás nélkül.*
A hozzászólás írója (Shaia Siarra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.25 13:38:45
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 12:29:43
Üzenet elküldve: 2019-02-25 12:29:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Mady, Wiel//
*Mady szabadkozásán csendesen elmosolyodik.*
- Fogadjunk, hogy nem is próbálta még az éneklést. Én bátorítanám, hogy ismert dallamokkal kezdjen, legalább dúdolva. Felemeli a lelket. Ha van hozzá kedve, együtt is megpróbálhatjuk, a kíséret keretet ad.
*A röpke beszélgetést megzavarja a munka, de így legalább meghallgatja, hogy ki az új vendég, akit most diszkréten meg is néz magának. Mady búcsújára mosolyogva biccent.*
- Hálás köszönetem.
*Az italért és a beszélgetésért. De ezt már nem teszi hozzá az új főnök jelenlétében. Ralas hozzá intézett szavaira aztán némi döbbenet költözik az arcára. Azt gondolta, világos volt, hogy ő ma dolgozni jött be ide a rendes beosztása szerint, ahogy az előző tulajdonos elvárta tőle, így aztán elég faramuci a kérdés, hogy ilyesmin gondolkodik-e. Arról, hogy a mai napon az intézmény gazdát cserélt, őt hivatalosan még nem tájékoztatták eddig a percig. Némiképp megvilágosodik előtte, hogy komoly félreértések adódtak köztük, s ebből csúszhatott félre az első találkozás. Eltünteti arcáról a meglepettséget, amit be lehet tudni akár a leleplezés és az ajánlat váratlanságának. A fizetségen viszont megint megnyúlik a képe, még a dallam is megáll a kezében egy pillanatra. Persze, még hozzá kell szoknia, hogy új szelek fújnak. Udvarias hangon felel, ám az újrakezdett, elhalkuló játékot most már nem hagyja abba, elvégre Hytia kérését teljesíti, aki ekkor még a közelben ül. Boldoggá tenné, ha megosztaná vele véleményét, ám ritka, hogy egy hangulatzenész közvetlen visszajelzést kap, így ezt megszokta már. Végre felel Ralas szavaira.*
- Örvendek.
*Húz egy féloldalas, halvány mosolyt az arcára, válaszként a barátságosabb hozzáállásért. Bár a megnevezés sejteti, hogy a neve feledésbe merült, inkább nem ismétli meg és nem mondja azt, hogy már ismerheti azt Ralas, a végén még fennhéjázásnak venné. Inkább nem is mond semmit. Ha elfelejtette a nevét, ami könnyen megeshet ebben a sürgés-forgásban, akkor majd legfeljebb megkérdezi.*
- Sajnálom, nem tudtam róla, hogy kivel beszélek. Elnézést a bizalmas hangnemért, általában így szoktam üdvözölni az újakat. Megtiszteltetés számomra, ha örömet szerezhetek a Sellő vendégeinek. Eddig sem volt idegen tőlem a nyilvános szereplés, természetesen ezután is szívesen vállalom.
*Biccent, s az új főnököt útjára engedi. Hamarosan pedig megérkezik a közvetlen és magabiztos Wiel, akinek fiatalossága csak úgy vibrál a levegőben, ugyanakkor kissé harciasan van öltözve, amitől veszélyesnek tűnik. Mosoly fut az arcára.*
- Köszönöm. Örvendek, kedves Wielien. Gyönyörűen, egyben játékosan cseng ez a név, akár egy vidám hangsor.
*Mivel közben előző dalkérője távozik, megengedi magának a szomorú dallam megszakítását, hogy bemutassa, mely hangok utánozzák a fiatal nő nevének kiejtését. Valóban elég fülbemászóan szól.*
- Ha nem bánod, így ezt választanám megszólításképpen. Az én nevem pedig Delyas, de sokan csak Delnek hívnak. Az iménti hallgatóságom épp elvonult, ha kívánod, most válassz te, hogy mit játsszam!
*Megragadja az alkalmat, hogy kortyoljon az almaborból, és huncutsággal sandít fel a nőre, miközben ujjait megint a húrokra engedi.*
- Remélem, nem veszed tolakodásnak, de azt csiripelték a madarak, hogy előadóművész vagy. Megkérdezhetem, hogy milyen területen?
*Mady szabadkozásán csendesen elmosolyodik.*
- Fogadjunk, hogy nem is próbálta még az éneklést. Én bátorítanám, hogy ismert dallamokkal kezdjen, legalább dúdolva. Felemeli a lelket. Ha van hozzá kedve, együtt is megpróbálhatjuk, a kíséret keretet ad.
*A röpke beszélgetést megzavarja a munka, de így legalább meghallgatja, hogy ki az új vendég, akit most diszkréten meg is néz magának. Mady búcsújára mosolyogva biccent.*
- Hálás köszönetem.
*Az italért és a beszélgetésért. De ezt már nem teszi hozzá az új főnök jelenlétében. Ralas hozzá intézett szavaira aztán némi döbbenet költözik az arcára. Azt gondolta, világos volt, hogy ő ma dolgozni jött be ide a rendes beosztása szerint, ahogy az előző tulajdonos elvárta tőle, így aztán elég faramuci a kérdés, hogy ilyesmin gondolkodik-e. Arról, hogy a mai napon az intézmény gazdát cserélt, őt hivatalosan még nem tájékoztatták eddig a percig. Némiképp megvilágosodik előtte, hogy komoly félreértések adódtak köztük, s ebből csúszhatott félre az első találkozás. Eltünteti arcáról a meglepettséget, amit be lehet tudni akár a leleplezés és az ajánlat váratlanságának. A fizetségen viszont megint megnyúlik a képe, még a dallam is megáll a kezében egy pillanatra. Persze, még hozzá kell szoknia, hogy új szelek fújnak. Udvarias hangon felel, ám az újrakezdett, elhalkuló játékot most már nem hagyja abba, elvégre Hytia kérését teljesíti, aki ekkor még a közelben ül. Boldoggá tenné, ha megosztaná vele véleményét, ám ritka, hogy egy hangulatzenész közvetlen visszajelzést kap, így ezt megszokta már. Végre felel Ralas szavaira.*
- Örvendek.
*Húz egy féloldalas, halvány mosolyt az arcára, válaszként a barátságosabb hozzáállásért. Bár a megnevezés sejteti, hogy a neve feledésbe merült, inkább nem ismétli meg és nem mondja azt, hogy már ismerheti azt Ralas, a végén még fennhéjázásnak venné. Inkább nem is mond semmit. Ha elfelejtette a nevét, ami könnyen megeshet ebben a sürgés-forgásban, akkor majd legfeljebb megkérdezi.*
- Sajnálom, nem tudtam róla, hogy kivel beszélek. Elnézést a bizalmas hangnemért, általában így szoktam üdvözölni az újakat. Megtiszteltetés számomra, ha örömet szerezhetek a Sellő vendégeinek. Eddig sem volt idegen tőlem a nyilvános szereplés, természetesen ezután is szívesen vállalom.
*Biccent, s az új főnököt útjára engedi. Hamarosan pedig megérkezik a közvetlen és magabiztos Wiel, akinek fiatalossága csak úgy vibrál a levegőben, ugyanakkor kissé harciasan van öltözve, amitől veszélyesnek tűnik. Mosoly fut az arcára.*
- Köszönöm. Örvendek, kedves Wielien. Gyönyörűen, egyben játékosan cseng ez a név, akár egy vidám hangsor.
*Mivel közben előző dalkérője távozik, megengedi magának a szomorú dallam megszakítását, hogy bemutassa, mely hangok utánozzák a fiatal nő nevének kiejtését. Valóban elég fülbemászóan szól.*
- Ha nem bánod, így ezt választanám megszólításképpen. Az én nevem pedig Delyas, de sokan csak Delnek hívnak. Az iménti hallgatóságom épp elvonult, ha kívánod, most válassz te, hogy mit játsszam!
*Megragadja az alkalmat, hogy kortyoljon az almaborból, és huncutsággal sandít fel a nőre, miközben ujjait megint a húrokra engedi.*
- Remélem, nem veszed tolakodásnak, de azt csiripelték a madarak, hogy előadóművész vagy. Megkérdezhetem, hogy milyen területen?
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 11:57:30
Üzenet elküldve: 2019-02-25 11:57:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Persze minden öröme, ha a vendég elégedett és otthon érzi magát mellette, minden feszengés és idegen érzet nélkül, és ha kell, akkor ezért még hazudik is természetesen. Hiszen nem az a fontos, hogy mi a valóság, hanem, hogy a vendég arra a kis időre el tudja azt felejteni és vállalva önmagát vagy egy izgalmasabb alternatíváját, tudja élvezni mindazt, amit egy ilyen kényeztetés alkalmával egy nő nyújtani tud. Jó esetben némi bátorítást vagy önbizalmat is csöpögtetve, hogy tovább tudja élni az életét minden viszontagság ellenére.*
~Kár, hogy nem minden vendég ilyen.~*Ötlik azért fel benne, hiszen ilyen fajta foglalkozást szívesen nyújt.*
-Köszönöm, nagyon kedves vagy.*Mondja, miközben besegítik a vízbe és, amint érzi, hogy a férfi magához vonja, két karjával a nyakába kapaszkodik és hagyja, hadd kalandozzanak az ujjai arra amerre szeretné. Érződik, hogy ő is ellazul, ahogy az illatos és meleg víz puhítani kezdi a bőrét és a gőze eltelíti az orrát.*
-Milyen játékra gondolsz?*Persze kedveli a férfit, de látatlanba nem szokott belemenni semmibe és most azért még a fejében motoszkál, hogy még egy lehetséges vendég várja odalent. Az pedig, hogy a férfi vágyakozása ismét erőre kap nem igazán ijeszti el, vagy rémíti meg, inkább csak óvatosan hozzásimul, ügyelve rá, hogy a térdeivel elég támasztékot biztosítson, nem szeretne teljes súlyával a másikra nehezdni.*
-Egy teljes estére?*Most viszont érezhető némi megdöbbenés a hangjában, el is gondolkodik egy percre, de végül válaszol.*
-Kedves, az árat nem én szabom meg, azt odalent kell kialkudnod.*Súgja a másik fülébe.*
-Viszont azt már most mondhatom, hogy nem lenne olcsó és a te erőd is véges.*Nyom egy apró csókot a másik nyakára.*
-Ez után a kényeztetés után pedig ha még este is velem maradnál bizonyára előbb vagy utóbb kidörzsölődnél odalent, utána pedig már nem esne semmi sem jól. *Ejti még el a mondatot, közben pedig egyik kezével végig simít a Sam férfiasságán, persze nem akarja lebeszélni, de talán az észszerűség keretein belülre tudja terelni. Valamint nem tűnik olyannak, aki bejelentés nélkül, meglepetés szerűen támadná le bizonyos kényes részeken, de ha nem külön ez a kérés, nem adja meg egy vendégnek sem azt a rémületet, hogy mellette ébredjen reggel, mert elbóbiskolt. Már a szemei előtt van, ahogy kócos hajjal, szétcsúszva kecmereg ki az ágyból pirkadatkor.*
~Nem, azt hiszem, ha ezt szeretné mégis, akkor legfeljebb, ha elalszik, kisurranok. Úgyis kényelmesebb az ágy, ha egyedül fekszik benne az ember.~*Veti fel, ilyet már persze csinált, és tudja milyen fárasztó is ez, főleg, ha nagyon kívánós a vendég, de nem mondhat nemet.*
-Most viszont fürdés van, azt hiszem, hadd legyek a segítségedre, mielőtt kihűl a víz.
//Mady és Sam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Persze minden öröme, ha a vendég elégedett és otthon érzi magát mellette, minden feszengés és idegen érzet nélkül, és ha kell, akkor ezért még hazudik is természetesen. Hiszen nem az a fontos, hogy mi a valóság, hanem, hogy a vendég arra a kis időre el tudja azt felejteni és vállalva önmagát vagy egy izgalmasabb alternatíváját, tudja élvezni mindazt, amit egy ilyen kényeztetés alkalmával egy nő nyújtani tud. Jó esetben némi bátorítást vagy önbizalmat is csöpögtetve, hogy tovább tudja élni az életét minden viszontagság ellenére.*
~Kár, hogy nem minden vendég ilyen.~*Ötlik azért fel benne, hiszen ilyen fajta foglalkozást szívesen nyújt.*
-Köszönöm, nagyon kedves vagy.*Mondja, miközben besegítik a vízbe és, amint érzi, hogy a férfi magához vonja, két karjával a nyakába kapaszkodik és hagyja, hadd kalandozzanak az ujjai arra amerre szeretné. Érződik, hogy ő is ellazul, ahogy az illatos és meleg víz puhítani kezdi a bőrét és a gőze eltelíti az orrát.*
-Milyen játékra gondolsz?*Persze kedveli a férfit, de látatlanba nem szokott belemenni semmibe és most azért még a fejében motoszkál, hogy még egy lehetséges vendég várja odalent. Az pedig, hogy a férfi vágyakozása ismét erőre kap nem igazán ijeszti el, vagy rémíti meg, inkább csak óvatosan hozzásimul, ügyelve rá, hogy a térdeivel elég támasztékot biztosítson, nem szeretne teljes súlyával a másikra nehezdni.*
-Egy teljes estére?*Most viszont érezhető némi megdöbbenés a hangjában, el is gondolkodik egy percre, de végül válaszol.*
-Kedves, az árat nem én szabom meg, azt odalent kell kialkudnod.*Súgja a másik fülébe.*
-Viszont azt már most mondhatom, hogy nem lenne olcsó és a te erőd is véges.*Nyom egy apró csókot a másik nyakára.*
-Ez után a kényeztetés után pedig ha még este is velem maradnál bizonyára előbb vagy utóbb kidörzsölődnél odalent, utána pedig már nem esne semmi sem jól. *Ejti még el a mondatot, közben pedig egyik kezével végig simít a Sam férfiasságán, persze nem akarja lebeszélni, de talán az észszerűség keretein belülre tudja terelni. Valamint nem tűnik olyannak, aki bejelentés nélkül, meglepetés szerűen támadná le bizonyos kényes részeken, de ha nem külön ez a kérés, nem adja meg egy vendégnek sem azt a rémületet, hogy mellette ébredjen reggel, mert elbóbiskolt. Már a szemei előtt van, ahogy kócos hajjal, szétcsúszva kecmereg ki az ágyból pirkadatkor.*
~Nem, azt hiszem, ha ezt szeretné mégis, akkor legfeljebb, ha elalszik, kisurranok. Úgyis kényelmesebb az ágy, ha egyedül fekszik benne az ember.~*Veti fel, ilyet már persze csinált, és tudja milyen fárasztó is ez, főleg, ha nagyon kívánós a vendég, de nem mondhat nemet.*
-Most viszont fürdés van, azt hiszem, hadd legyek a segítségedre, mielőtt kihűl a víz.
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-25 10:48:46
Üzenet elküldve: 2019-02-25 10:48:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Shaia//
*Örömmel látja, hogy a vendégek nem zárkóznak el egymás társaságától, minthogy Wielienmi feláll és megpróbál szóba elegyedni a lantot olyan mesterien bűvölő férfival. Ezek után Shaia hozzá intézet szavait is meghallgatja, amiből azt a következtetést vonja le magának, hogy ő valószínűleg már visszajáró vendég, minthogy tisztában van a szobák rendes mivoltával.*
-Ha az ígért, azt hiszem, nem okozhatok csalódást, ugyanis csak finom borokkal tudok szolgálni.*Mondja arcán szétterülő kedves mosollyal.*
-Esetleg egy gyümölcsösebb ízekben gazdag vagy inkább szárazabb ízvilágút választana? Minden bor jól megkomponált természetesen, így bármelyik jó választás lehet.*Próbál jó benyomást kelteni, hiszen azért érzi, hogy igény igazából Ralas személyére és esetlegesen egyéb szolgáltatásaira lenne, és talán a nőt kifejezetten irritálja a jelenléte. Azt pedig egyértelműen nem tudja pótolni, vagy helyettesíteni, hiszen nincsenek meg hozzá a külső adottságai, ha pedig egy vendégnek nincs ínyére a társasága, akkor azt erőltetni nem szabad.*
*Örömmel látja, hogy a vendégek nem zárkóznak el egymás társaságától, minthogy Wielienmi feláll és megpróbál szóba elegyedni a lantot olyan mesterien bűvölő férfival. Ezek után Shaia hozzá intézet szavait is meghallgatja, amiből azt a következtetést vonja le magának, hogy ő valószínűleg már visszajáró vendég, minthogy tisztában van a szobák rendes mivoltával.*
-Ha az ígért, azt hiszem, nem okozhatok csalódást, ugyanis csak finom borokkal tudok szolgálni.*Mondja arcán szétterülő kedves mosollyal.*
-Esetleg egy gyümölcsösebb ízekben gazdag vagy inkább szárazabb ízvilágút választana? Minden bor jól megkomponált természetesen, így bármelyik jó választás lehet.*Próbál jó benyomást kelteni, hiszen azért érzi, hogy igény igazából Ralas személyére és esetlegesen egyéb szolgáltatásaira lenne, és talán a nőt kifejezetten irritálja a jelenléte. Azt pedig egyértelműen nem tudja pótolni, vagy helyettesíteni, hiszen nincsenek meg hozzá a külső adottságai, ha pedig egy vendégnek nincs ínyére a társasága, akkor azt erőltetni nem szabad.*
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:22:17
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:22:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Hytia//
*Szélesre húzódik a mosoly, a lány nem kezdő, ez már tény. Hamar átlát a szitán és megfelelően apellál rá. A kétes önbizalommal sokra nem megy, talán majd a tettek jobban beszélnek. A halk sóhaj legalábbis beszédes, erre Ralas fülei elég jól ki vannak hegyezve. Ha egy férfi cápát kiáltana a partoknál kevésbé hallaná meg, mint egy kósza, női sóhajt, valamelyik szoba elzárt falai között. Nem vág elégedett képet, továbbra is csupán szolidra zárja a mosolyt, nem akar sem öntelt sem versenyző lenni. Csupán Ralas, akiért ma fizettek, s aki mindig a lehető legtökéletesebbet szeretné nyújtani.*
- Jó hozzáállás. Pozitív, s nem engedi, hogy negatív legyen. *Összegzi a mondatot, melyben meglepően keveredik az optimizmus az eltökéltséggel.*
- Mehet lassabban is, csak ahogy a vendég kívánja. De nem hiszem, hogy ismerkedni szeretnél, Hytia. *Néz a nőre, s tekintetében talán minden látszik, akkor is a lányt nézi, mikor végül lenyomja a kilincset, s határozottan löki be az ajtót. Egy pillanatra szakad el a tekintet, mikor felméri az alkalmazottak által végzett munkát. Reméli, hogy ne lehet panasz rá, szerény véleménye szerint bőséggel teljesítették a célt. Jobb karjával gyengéden tessékeli be a lányt, de az utolsó pillanatban bel kezét az ajtófélfára helyezi, természetes akadályt képezve. Kissé közelebb hajol, de csak hogy érezhesse az illatát, s, hogy bizalmasabban beszélhessen.*
- Vajon a forró dézsa kellő bevezetés-e, egyáltalán szükséges-e bevezetés, Hytia? *Mindent megfigyel, ha van, az inak játékát a nyakon, az arc színének változását, a lélegzetvétel ritmusát, mindent, mi arra utalhat, hogy vajon az akadály szenvedélyt korbácsoló, vagy inkább dühítő-e? Arca most kiváltképp komoly, nem vicceli el, ezt a kényesebb kérdést, jóllehet saját lélegzetének ritmusa bizonyára szaporább kissé, főleg, mikor a talán mélyen dekoltált ruhán szalad végig tekintete.*
- Hogy hazudok-e, ha gyönyörűnek látlak? Nem, nem hazudok. Hogy a különlegességed vonzó-e számomra? Természetesen. Hogy szeretnék e felejthetetlen maradni? *Megrázza a fejét.* Nem. Ez nem célom. De talán egy pillanatot elrabolhatok az életedből. *Halványan közelít, tekintete árnyalatnyit nyílik el, s szavai lágy leheletként zengenek az üres folyosón, ajka egy pillanatra elnyílik, aztán lassan visszahátrál. Ha Hytia megállt, mikor késztette rá, most balját leveszi a félfáról, s gáláns mozdulattal, mosolyogva engedi maga elé.*
*Szélesre húzódik a mosoly, a lány nem kezdő, ez már tény. Hamar átlát a szitán és megfelelően apellál rá. A kétes önbizalommal sokra nem megy, talán majd a tettek jobban beszélnek. A halk sóhaj legalábbis beszédes, erre Ralas fülei elég jól ki vannak hegyezve. Ha egy férfi cápát kiáltana a partoknál kevésbé hallaná meg, mint egy kósza, női sóhajt, valamelyik szoba elzárt falai között. Nem vág elégedett képet, továbbra is csupán szolidra zárja a mosolyt, nem akar sem öntelt sem versenyző lenni. Csupán Ralas, akiért ma fizettek, s aki mindig a lehető legtökéletesebbet szeretné nyújtani.*
- Jó hozzáállás. Pozitív, s nem engedi, hogy negatív legyen. *Összegzi a mondatot, melyben meglepően keveredik az optimizmus az eltökéltséggel.*
- Mehet lassabban is, csak ahogy a vendég kívánja. De nem hiszem, hogy ismerkedni szeretnél, Hytia. *Néz a nőre, s tekintetében talán minden látszik, akkor is a lányt nézi, mikor végül lenyomja a kilincset, s határozottan löki be az ajtót. Egy pillanatra szakad el a tekintet, mikor felméri az alkalmazottak által végzett munkát. Reméli, hogy ne lehet panasz rá, szerény véleménye szerint bőséggel teljesítették a célt. Jobb karjával gyengéden tessékeli be a lányt, de az utolsó pillanatban bel kezét az ajtófélfára helyezi, természetes akadályt képezve. Kissé közelebb hajol, de csak hogy érezhesse az illatát, s, hogy bizalmasabban beszélhessen.*
- Vajon a forró dézsa kellő bevezetés-e, egyáltalán szükséges-e bevezetés, Hytia? *Mindent megfigyel, ha van, az inak játékát a nyakon, az arc színének változását, a lélegzetvétel ritmusát, mindent, mi arra utalhat, hogy vajon az akadály szenvedélyt korbácsoló, vagy inkább dühítő-e? Arca most kiváltképp komoly, nem vicceli el, ezt a kényesebb kérdést, jóllehet saját lélegzetének ritmusa bizonyára szaporább kissé, főleg, mikor a talán mélyen dekoltált ruhán szalad végig tekintete.*
- Hogy hazudok-e, ha gyönyörűnek látlak? Nem, nem hazudok. Hogy a különlegességed vonzó-e számomra? Természetesen. Hogy szeretnék e felejthetetlen maradni? *Megrázza a fejét.* Nem. Ez nem célom. De talán egy pillanatot elrabolhatok az életedből. *Halványan közelít, tekintete árnyalatnyit nyílik el, s szavai lágy leheletként zengenek az üres folyosón, ajka egy pillanatra elnyílik, aztán lassan visszahátrál. Ha Hytia megállt, mikor késztette rá, most balját leveszi a félfáról, s gáláns mozdulattal, mosolyogva engedi maga elé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5042-5061