Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-28 21:28:17
Üzenet elküldve: 2018-12-28 21:28:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//Másnap//
*Az igric örömmel látja, hogy a jó Alfonz újra a régi. Mármint a külsejét tekintve, de a belbeccsel sem lehet gond. Mosolyogva kínál helyet neki az asztalnál és ujjait összefűzve maga előtt hallgatja végig a jó híreket. Persze igyekszik nem túl lelkesnek tűnni, de be kell vallania magának is, hogy nem számított ilyen jó hírekre. Elégedetten somolyog magában, egyszer sem szólva bele a kurta monológba.*
- Ezek jó hírek, barátom. Köszönöm, leköteleztél. *Mondja visszafogottan, majd iszik egy kortyot a reggelihez rendelt borból.*
- Sajnálom, hogy most el kell hagynom a Sellőt, de vissza fogok még térni. *Hajol meg ültében kicsinyt.*
- Szeretném kérni, hogy állíts ki nekem a számlám, mindent egyben, ha szabad kérnem. Kérlek, utána értesítsd Latamie-t és Meronnant, hogy idelent várom őket. *Mondja el kéréseit egy kalap alatt, majd sóhajtva áll fel az asztaltól.*
- Az istállóban leszek, összekészítem a lovam, remélem, addigra ők is megérkeznek és elindulhatunk. *Teszi hozzá, s ha mindennel megvannak, akkor megindul az istálló felé, ahol lovát hagyta, amikor megérkezett.
Mire visszatér, Alfonz bizonyosan kész a számlával és már csak fizetnie kell, hogy letudja minden adósságát a Sellő felé, s akkor végre kezdetét veheti a terv következő fázisa. Mehetnek a kikötőbe, hogy megalkudjanak arra a hajóra. Latamie biztosan örülni fog, hogy lehet egy saját hajója.*
//Másnap//
*Az igric örömmel látja, hogy a jó Alfonz újra a régi. Mármint a külsejét tekintve, de a belbeccsel sem lehet gond. Mosolyogva kínál helyet neki az asztalnál és ujjait összefűzve maga előtt hallgatja végig a jó híreket. Persze igyekszik nem túl lelkesnek tűnni, de be kell vallania magának is, hogy nem számított ilyen jó hírekre. Elégedetten somolyog magában, egyszer sem szólva bele a kurta monológba.*
- Ezek jó hírek, barátom. Köszönöm, leköteleztél. *Mondja visszafogottan, majd iszik egy kortyot a reggelihez rendelt borból.*
- Sajnálom, hogy most el kell hagynom a Sellőt, de vissza fogok még térni. *Hajol meg ültében kicsinyt.*
- Szeretném kérni, hogy állíts ki nekem a számlám, mindent egyben, ha szabad kérnem. Kérlek, utána értesítsd Latamie-t és Meronnant, hogy idelent várom őket. *Mondja el kéréseit egy kalap alatt, majd sóhajtva áll fel az asztaltól.*
- Az istállóban leszek, összekészítem a lovam, remélem, addigra ők is megérkeznek és elindulhatunk. *Teszi hozzá, s ha mindennel megvannak, akkor megindul az istálló felé, ahol lovát hagyta, amikor megérkezett.
Mire visszatér, Alfonz bizonyosan kész a számlával és már csak fizetnie kell, hogy letudja minden adósságát a Sellő felé, s akkor végre kezdetét veheti a terv következő fázisa. Mehetnek a kikötőbe, hogy megalkudjanak arra a hajóra. Latamie biztosan örülni fog, hogy lehet egy saját hajója.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-28 20:59:32
Üzenet elküldve: 2018-12-28 20:59:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Patkánycsapdában//
//Másnap//
*A tegnap esti incidenst leszámítva az éjszaka további része események nélkül telt. Reggelre Alfonz is kipihent, arca frissen borotvált, előző este felsebesedett keze bekötözve, inge friss, ropogós. Ma reggelre már mosolyogni is képes. A konyhában rendezkedik, számolja a készleteket, miből mennyi van, mit kell rendelni, veszekszik egy sort a mosogatóval, hogy mennyi dzsuvát hagyott a srác az előző este a tányérokon. Egy leány lebetegedett, őt pótolni kell ugyan, de szerencsére meg tudja oldani ezt is. Bár mióta Dzsiszell meghalt, azóta nehezebb egy kicsit. Dohog egy kicsit a személyzetnek, de alapvetően jó a hangulata.
Cha'yss asztalához is vidáman lép, kihúzza az egyik széket és leül.*
- Talán van valami. Először is nemrég elloptak egy hajót a világítótoronytól. A vihar fiainak érdekeltségébe tartozott. De ez talán nem is lényeges, viszont a dokkoknál van egy muksó, halász, az asszonya meghalt valami kórságban nemrég, ő bérbe adja neked a hajóját. Talán meg is veheted tőle, vagy talán tud valakit, akinek van eladó. Reeno-nak hívják.
//Másnap//
*A tegnap esti incidenst leszámítva az éjszaka további része események nélkül telt. Reggelre Alfonz is kipihent, arca frissen borotvált, előző este felsebesedett keze bekötözve, inge friss, ropogós. Ma reggelre már mosolyogni is képes. A konyhában rendezkedik, számolja a készleteket, miből mennyi van, mit kell rendelni, veszekszik egy sort a mosogatóval, hogy mennyi dzsuvát hagyott a srác az előző este a tányérokon. Egy leány lebetegedett, őt pótolni kell ugyan, de szerencsére meg tudja oldani ezt is. Bár mióta Dzsiszell meghalt, azóta nehezebb egy kicsit. Dohog egy kicsit a személyzetnek, de alapvetően jó a hangulata.
Cha'yss asztalához is vidáman lép, kihúzza az egyik széket és leül.*
- Talán van valami. Először is nemrég elloptak egy hajót a világítótoronytól. A vihar fiainak érdekeltségébe tartozott. De ez talán nem is lényeges, viszont a dokkoknál van egy muksó, halász, az asszonya meghalt valami kórságban nemrég, ő bérbe adja neked a hajóját. Talán meg is veheted tőle, vagy talán tud valakit, akinek van eladó. Reeno-nak hívják.
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-28 12:20:07
Üzenet elküldve: 2018-12-28 12:20:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//Másnap//
*A hajnallal ébred és alaposan megmosakszik, már amennyire szobájának lehetőségei engedik, majd felölti tiszta, előkészített ruháit. Felövezi magát fegyvereivel és szinte menetre készen indul lefelé a Sellő fogadótermébe, hogy reggelit kérjen magának. Egyelőre nem kívánja megzavarni társait a pihenésben, nehéz napjuk volt előzőleg, így mindenkire ráfér a pihenés. Gondolataiba merülve fogyasztja el kurta reggelijét, majd az asztalához kéri a jó Alfonzt, remélve, hogy jó hírekkel fog szolgálni a számára.*
- Jó reggelt, barátom. *Köszönti a férfit, s ha Alfonz is jónak látja, hellyel kínálja az asztalánál.*
- Sikerült valamit kideríteni hajófronton? *Kérdi rögtön a tárgyra térve, hisz a szállítóeszköz sarkalatos pontja tervének.*
//Másnap//
*A hajnallal ébred és alaposan megmosakszik, már amennyire szobájának lehetőségei engedik, majd felölti tiszta, előkészített ruháit. Felövezi magát fegyvereivel és szinte menetre készen indul lefelé a Sellő fogadótermébe, hogy reggelit kérjen magának. Egyelőre nem kívánja megzavarni társait a pihenésben, nehéz napjuk volt előzőleg, így mindenkire ráfér a pihenés. Gondolataiba merülve fogyasztja el kurta reggelijét, majd az asztalához kéri a jó Alfonzt, remélve, hogy jó hírekkel fog szolgálni a számára.*
- Jó reggelt, barátom. *Köszönti a férfit, s ha Alfonz is jónak látja, hellyel kínálja az asztalánál.*
- Sikerült valamit kideríteni hajófronton? *Kérdi rögtön a tárgyra térve, hisz a szállítóeszköz sarkalatos pontja tervének.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-28 09:16:12
Üzenet elküldve: 2018-12-28 09:16:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ne értsd félre, engem nem zavar. *Söpri félre a kérést, mint ha csak vállat vonna rá. Nem tetszhet mindenkinek a stílusa, és az, hogy néha ki is mondja, amit gondol.
Nem sokkal később fel is tűnik az említett testvér, aki előtt a tökéletes álarcával sétál a vörös örömlány. Latamie szemével követi őket, míg el nem tűnek, el is fantáziál kicsit, de aztán visszatér a jelenbe.*
- Nemeslevél? Ejha. *Kissé erőtlen a lelkesedés, ami a forró fürdő lazító hatásának is betudható.*
~Azok is ugyan úgy visítanak.~
*Jegyzi meg gondolatban, de kezdi érteni a modoroskodást, ami a Patkány fészekben, és azon kívül is jellemezte eddig.
Érdekes hallgatni, hogy a tervek tálalásánál Meronnt nevezi meg behajtó egységnek, ezen Latamie el is mosolyodik. Tartogat a lány is egy két trükköt, amit egyelőre nem emleget fel. Nem vesz a nyakába ugyanis több feladatot, mint ami egyébként is úgy tűnik osztályrésze lesz. Aztán ha nem gyilkolják le egymást Meronnanal, még az is lehet, hogy jól kijönnek majd behajtás terén is. Nem tartja kizártnak ezt sem, meg az ellenkezőjét sem.
Latamie kényelmesen elvan, és ez most az első. A kényelem, a dőzsölés. S ha már kedvére van a társasáig is, mindenféle bárói rangon, nem hagyná ki a lehetőséget. Nem gondolja, hogy ezzel bármiféle elköteleződés szövődne közéjük. Érzi az igricen, de ezt képviseli a szirén is. Nem gondolja azt sem, hogy ezzel az üzleti dolgaik vakvágányra futnának, hanem ami a fürdőben van, az itt is marad, kellemes élménnyel gazdagítva mindkettejüket.
Elégedetten támaszkodik a dézsának, a vörös fürtök kibomlott tincsei kuszán tapadnak a homlokára.
~Valóban van benne fantázia.~
A szobájába már jóllakottan és tisztán vonul vissza, de nem tud elaludni. Nincsen túl sok cucca és ami van, azt is jó volna lecserélni, így azt a lapos zsákot, amit a vállára tud vetni, és köpenyét véve kilép a Sellő ajtaján, egyenesen a lakónegyed felé. Hosszú még az éjszaka, van ideje összepakolni, és az igazat megvallva reménykedik benne, hogy a kapitánnyal tud beszélni, mielőtt a város felé indul. Nem akarja másnapra halasztani, és talán embert is tudna adni. Vagy agyonüti Latamiet az első pillanatban.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ne értsd félre, engem nem zavar. *Söpri félre a kérést, mint ha csak vállat vonna rá. Nem tetszhet mindenkinek a stílusa, és az, hogy néha ki is mondja, amit gondol.
Nem sokkal később fel is tűnik az említett testvér, aki előtt a tökéletes álarcával sétál a vörös örömlány. Latamie szemével követi őket, míg el nem tűnek, el is fantáziál kicsit, de aztán visszatér a jelenbe.*
- Nemeslevél? Ejha. *Kissé erőtlen a lelkesedés, ami a forró fürdő lazító hatásának is betudható.*
~Azok is ugyan úgy visítanak.~
*Jegyzi meg gondolatban, de kezdi érteni a modoroskodást, ami a Patkány fészekben, és azon kívül is jellemezte eddig.
Érdekes hallgatni, hogy a tervek tálalásánál Meronnt nevezi meg behajtó egységnek, ezen Latamie el is mosolyodik. Tartogat a lány is egy két trükköt, amit egyelőre nem emleget fel. Nem vesz a nyakába ugyanis több feladatot, mint ami egyébként is úgy tűnik osztályrésze lesz. Aztán ha nem gyilkolják le egymást Meronnanal, még az is lehet, hogy jól kijönnek majd behajtás terén is. Nem tartja kizártnak ezt sem, meg az ellenkezőjét sem.
Latamie kényelmesen elvan, és ez most az első. A kényelem, a dőzsölés. S ha már kedvére van a társasáig is, mindenféle bárói rangon, nem hagyná ki a lehetőséget. Nem gondolja, hogy ezzel bármiféle elköteleződés szövődne közéjük. Érzi az igricen, de ezt képviseli a szirén is. Nem gondolja azt sem, hogy ezzel az üzleti dolgaik vakvágányra futnának, hanem ami a fürdőben van, az itt is marad, kellemes élménnyel gazdagítva mindkettejüket.
Elégedetten támaszkodik a dézsának, a vörös fürtök kibomlott tincsei kuszán tapadnak a homlokára.
~Valóban van benne fantázia.~
A szobájába már jóllakottan és tisztán vonul vissza, de nem tud elaludni. Nincsen túl sok cucca és ami van, azt is jó volna lecserélni, így azt a lapos zsákot, amit a vállára tud vetni, és köpenyét véve kilép a Sellő ajtaján, egyenesen a lakónegyed felé. Hosszú még az éjszaka, van ideje összepakolni, és az igazat megvallva reménykedik benne, hogy a kapitánnyal tud beszélni, mielőtt a város felé indul. Nem akarja másnapra halasztani, és talán embert is tudna adni. Vagy agyonüti Latamiet az első pillanatban.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-26 14:01:16
Üzenet elküldve: 2018-12-26 14:01:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy szajha és egy ismeretlen vadember, vagy hogy Meronnant nézzük, egy másik ismeretlen wegtoreni esetében nincs túl nagy jelentősége a szülői nevelésnek. Vagy túléli a gyerek a gyerekkort, vagy elviszi a tél, egy betegség, esetleg a többi gyerek veri halálra. Így Meronnannak sem volt semmiféle példaképe, se pozitív, se negatív értelemben. Így Latamienek igaza lehet, senki sem terelte el a figyelmét. Felnőttel, lettek amilyenek lettek és ennyi.*
- Bár igazad van, mégis a testvérem, kérlek, ne nevezd bolondnak. *Hiába, vízzé nem válik a vér, Cha'yss nem szereti, ha mások lehülyézik a bátyját. A vámház árnyékában ilyesmi nüansznyi dolgok nem tűntek fel, de a Sellő kényelmében mégis más jelentősége van.*
- Gyanítom, hogy mégis van valami abban az istenes maszlagban. Ő nem szokott ennyire ragaszkodni dolgokhoz és mivel már nemtom' hanyadjára lyukadtunk ki újra az isteneknél, tartok tőle, hogy mégis van valóságalapja. *Nem nyitja ki a szemét, kényelmesen elnyúlva a dézsában, már amennyire méretei engedik, hunyt szemmel gondolkodik hangosan. Az igric se nem félte, se nem átkozta az égieket, viszonya semlegesnek mondható velük, de ez még lehet, hogy változhat. Bár kétséges.*
- Megoldom, csak kérlek, hagyj időt nekem. Egyszerre egy probléma tökéletesen elég. *Sóhajtja, ahogy megmossa az arcát egy lusta mozdulattal. Szakállá erősödő borostáján megül pár lomha vízcsepp.*
- Úgy. *Reagálja le egyszerűen a kérdést, de szája sarkában mosoly árnyéka bújik meg. Ha a szirén Meronnant választja helyette, nem lesz boldogtalan, talál magának nőt rövid időn belül, akár úgy is, hogy nem veszi igénybe a Sellő szolgáltatásait.
Amikor megérkezik az étel és Cha'yss felajánlja a tálat Latamienek, újra visszaereszkedik a vízbe és miközben apró falatokat csíp le a húsról, kedvtelve nézi a szirént, hogyan pusztítja a tálon lévő ételeket. Valóban éhes lehetett már.*
- Mindennek meg van az ára. *Jegyzi meg félhangosan a szőlőre. Biztosan borsos árat fognak elkérni érte, de mivel ez az utolsó estéjük itt, így megérdemelnek egy kis luxust.
A kérdés nem éri váratlanul. Hasonlóan a lányhoz, elégedetten ül a dézsában, kezében egy kupa borral. A megérzések helyett Latamie konkrétumokat akar, ami persze abszurdum, hisz legyen bármilyen jó tervező az igric, minden lehetőséget nem láthat előre. De nem fog csalódást okozni a lánynak.*
- Mire gondolsz pontosan? *Kérdi, mielőtt belekezdene a válaszba, mert nem tudja, mi nem történhet meg újra, ami a patkányoknál megesett.*
- Nos, innen a kikötőbe megyünk. Megpróbálunk megalkudni egy megfelelő hajóra és utána irány Amon, ahol felvásárolunk mindent, amire a városnak szüksége lehet és pénzzé tehetjük. Remélem, nincsenek elvi aggályaid az ellen, hogy csúnyán kihasználjuk a városi állapotokat. Egy ilyen helyzetben a legalapvetőbb áru is hiány lehet, szappan, takarók, ásó, kapa, mindenért a rendes ár kétszeresét kérhetjük el. Vagy adhatunk uzsorára kölcsön. Meronnan majd behajtja, ha valaki nem akar vagy tud fizetni. Ha nem tud, ránk írja a házát vagy onnantól nekünk dolgozik. Adunk, hogy aztán később elvehessünk. Hiénamódi ez, de erősebb kutya baszik. *Ezt is, mintha könyvből olvasná, egyszer sem akad meg, Latamienek nem lehet olyan érzete, hogy most dobja össze a tervet.
Amikor pedig a vörös rákérdez a papírra, kinyitja végre a szemét, hogy sárgás ragadozótekintetét a lányra villantsa.*
- Nemeslevél. *Válaszolja hidegen.*
- Wegtoren város címzetes nemese, báró vagyok. *Ad magyarázatot. Wegtorenben másképp mennek a dolgok, mint Artheniorban. Nemesi címet is könnyebb szerezni, s ahogy Cha'yss szerezte, úgy elég kevesen teszik.
Latamie csillagsodort rendel, az igric pedig visszahunyja szemeit, hogy fejét újra a dézsa falának támassza.
A vacsora és a bor után a víz hűlni kezd, ám ha Latamie nem kezdeményez nála, akkor ő maga nem közeledik. Ha viszont látja a vörösön, hogy benne volna a fürdőzés kellemes folytatásában, akkor még forróvizet rendel, hogy kedvét lelje a lányban, de a szirénnek sem kell panaszkodnia, mert a bárd odaadó szerető, ami mellett tudja is, hogyan bánjon egy olyan kényes hangszerrel, mint a női test.
Az éjszakát azonban már egyedül tölti a szobájában, remélhetően a lánynak sem lesz ellenére. Meztelen ül az ágyon, hogy egy viaszvászon terítőn adózzon kedvenc elfoglaltságának ilyen időkben. Előtte a vásznon Kathlyn fekszik darabokra szedve és az igric egy pohár vörös bor társaságában akkurátusan tisztítja meg és olajozza be minden alkatrészét. Ez a munka teljesen kikapcsolja és segít neki gondolkodni. Számot vet mostani helyzetükkel, a lehetséges jövőkkel és természetesen, ha nem is tudja, de sejti, hogy Meronnan már rég lelépett. De nem aggódik, testvére tud vigyázni magára.
Ha pedig mindennel végzett, kitisztíttatja ruháit, hogy reggelre frissen mosottan és keményítve vehesse magára őket, hogy elinduljanak. A holnap sok kérdésre választ fog adni, de bízik a tudásában és a tapasztalataiban. Nem gyötrik kétségek.
Fáradtan, de elégedetten hajtja álomra a fejét, hogy a megbeszélteknek megfelelően kora délelőtt találkozzanak majd a Sellő étkezőasztala felett.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.26 14:02:19
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy szajha és egy ismeretlen vadember, vagy hogy Meronnant nézzük, egy másik ismeretlen wegtoreni esetében nincs túl nagy jelentősége a szülői nevelésnek. Vagy túléli a gyerek a gyerekkort, vagy elviszi a tél, egy betegség, esetleg a többi gyerek veri halálra. Így Meronnannak sem volt semmiféle példaképe, se pozitív, se negatív értelemben. Így Latamienek igaza lehet, senki sem terelte el a figyelmét. Felnőttel, lettek amilyenek lettek és ennyi.*
- Bár igazad van, mégis a testvérem, kérlek, ne nevezd bolondnak. *Hiába, vízzé nem válik a vér, Cha'yss nem szereti, ha mások lehülyézik a bátyját. A vámház árnyékában ilyesmi nüansznyi dolgok nem tűntek fel, de a Sellő kényelmében mégis más jelentősége van.*
- Gyanítom, hogy mégis van valami abban az istenes maszlagban. Ő nem szokott ennyire ragaszkodni dolgokhoz és mivel már nemtom' hanyadjára lyukadtunk ki újra az isteneknél, tartok tőle, hogy mégis van valóságalapja. *Nem nyitja ki a szemét, kényelmesen elnyúlva a dézsában, már amennyire méretei engedik, hunyt szemmel gondolkodik hangosan. Az igric se nem félte, se nem átkozta az égieket, viszonya semlegesnek mondható velük, de ez még lehet, hogy változhat. Bár kétséges.*
- Megoldom, csak kérlek, hagyj időt nekem. Egyszerre egy probléma tökéletesen elég. *Sóhajtja, ahogy megmossa az arcát egy lusta mozdulattal. Szakállá erősödő borostáján megül pár lomha vízcsepp.*
- Úgy. *Reagálja le egyszerűen a kérdést, de szája sarkában mosoly árnyéka bújik meg. Ha a szirén Meronnant választja helyette, nem lesz boldogtalan, talál magának nőt rövid időn belül, akár úgy is, hogy nem veszi igénybe a Sellő szolgáltatásait.
Amikor megérkezik az étel és Cha'yss felajánlja a tálat Latamienek, újra visszaereszkedik a vízbe és miközben apró falatokat csíp le a húsról, kedvtelve nézi a szirént, hogyan pusztítja a tálon lévő ételeket. Valóban éhes lehetett már.*
- Mindennek meg van az ára. *Jegyzi meg félhangosan a szőlőre. Biztosan borsos árat fognak elkérni érte, de mivel ez az utolsó estéjük itt, így megérdemelnek egy kis luxust.
A kérdés nem éri váratlanul. Hasonlóan a lányhoz, elégedetten ül a dézsában, kezében egy kupa borral. A megérzések helyett Latamie konkrétumokat akar, ami persze abszurdum, hisz legyen bármilyen jó tervező az igric, minden lehetőséget nem láthat előre. De nem fog csalódást okozni a lánynak.*
- Mire gondolsz pontosan? *Kérdi, mielőtt belekezdene a válaszba, mert nem tudja, mi nem történhet meg újra, ami a patkányoknál megesett.*
- Nos, innen a kikötőbe megyünk. Megpróbálunk megalkudni egy megfelelő hajóra és utána irány Amon, ahol felvásárolunk mindent, amire a városnak szüksége lehet és pénzzé tehetjük. Remélem, nincsenek elvi aggályaid az ellen, hogy csúnyán kihasználjuk a városi állapotokat. Egy ilyen helyzetben a legalapvetőbb áru is hiány lehet, szappan, takarók, ásó, kapa, mindenért a rendes ár kétszeresét kérhetjük el. Vagy adhatunk uzsorára kölcsön. Meronnan majd behajtja, ha valaki nem akar vagy tud fizetni. Ha nem tud, ránk írja a házát vagy onnantól nekünk dolgozik. Adunk, hogy aztán később elvehessünk. Hiénamódi ez, de erősebb kutya baszik. *Ezt is, mintha könyvből olvasná, egyszer sem akad meg, Latamienek nem lehet olyan érzete, hogy most dobja össze a tervet.
Amikor pedig a vörös rákérdez a papírra, kinyitja végre a szemét, hogy sárgás ragadozótekintetét a lányra villantsa.*
- Nemeslevél. *Válaszolja hidegen.*
- Wegtoren város címzetes nemese, báró vagyok. *Ad magyarázatot. Wegtorenben másképp mennek a dolgok, mint Artheniorban. Nemesi címet is könnyebb szerezni, s ahogy Cha'yss szerezte, úgy elég kevesen teszik.
Latamie csillagsodort rendel, az igric pedig visszahunyja szemeit, hogy fejét újra a dézsa falának támassza.
A vacsora és a bor után a víz hűlni kezd, ám ha Latamie nem kezdeményez nála, akkor ő maga nem közeledik. Ha viszont látja a vörösön, hogy benne volna a fürdőzés kellemes folytatásában, akkor még forróvizet rendel, hogy kedvét lelje a lányban, de a szirénnek sem kell panaszkodnia, mert a bárd odaadó szerető, ami mellett tudja is, hogyan bánjon egy olyan kényes hangszerrel, mint a női test.
Az éjszakát azonban már egyedül tölti a szobájában, remélhetően a lánynak sem lesz ellenére. Meztelen ül az ágyon, hogy egy viaszvászon terítőn adózzon kedvenc elfoglaltságának ilyen időkben. Előtte a vásznon Kathlyn fekszik darabokra szedve és az igric egy pohár vörös bor társaságában akkurátusan tisztítja meg és olajozza be minden alkatrészét. Ez a munka teljesen kikapcsolja és segít neki gondolkodni. Számot vet mostani helyzetükkel, a lehetséges jövőkkel és természetesen, ha nem is tudja, de sejti, hogy Meronnan már rég lelépett. De nem aggódik, testvére tud vigyázni magára.
Ha pedig mindennel végzett, kitisztíttatja ruháit, hogy reggelre frissen mosottan és keményítve vehesse magára őket, hogy elinduljanak. A holnap sok kérdésre választ fog adni, de bízik a tudásában és a tapasztalataiban. Nem gyötrik kétségek.
Fáradtan, de elégedetten hajtja álomra a fejét, hogy a megbeszélteknek megfelelően kora délelőtt találkozzanak majd a Sellő étkezőasztala felett.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.26 14:02:19
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-23 21:51:47
Üzenet elküldve: 2018-12-23 21:51:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Léptek zajára ocsúdik, mire kissé kijjebb húzza magát a dézsából. Fegyvere után nyúlna, de ilyet aligha talál most a dézsa mellett felhalmozott ruhái között.
Szeme végigfut a belépő sellőn, majd morran egyet.*
-Mondtam, hogy szobára. Azt tedd le.
*Biccent a sült felé, majd magához inti a lányt.*
-Gyere.
*Lapogatja végig elégedett szuszogás kíséretében, még meg is forgatja. Csinos, fiatal arc, arányos, karcsú testecske, ez az este még nincs elcseszve.*
-Vetkőzz és kezdj neki.
*Vezeti a vízbe a lányt kezénél fogva, ha az levetkőzött. Elégedett sóhaj hagyja el ajkait, mikor a lány az ölébe huppan, de a vonaglást már unottan szemléli. Ujjai lassan húznak végig a melleken, a derékon majd a combokon, miközben eszébe jut, hogy öccsének valószínűleg hasonló látványban lehet része épp, csak egy jóval kívánatosabb hölgyeménnyel. Talán egész éjjel, ráadásul ingyen. Gondolataiba férkőzik Latamie arca, ahogy kéjesen nyögdécsel, ujjai pedig a párnákba vájnak...*
-Na elég. Nincs kedvem. Szállj ki.
*Morran a lányra, karjait a kád szélein pihenteti immár.*
-A sültet vidd fel a szobámba. Várj meg.
*Adja ki a parancsot, majd még mindig ágaskodva ő is kiszáll a dézsából. Kisebb nehézségek árán magára kapja a ruháit, majd kissé meglöki a sellő hátát.*
-Indulás.
*Vágnak át a fürdőn, sajnos elkerülhetetlenül érintve Cha'yssékat.*
-Felmegyünk.
*Ereszt meg egy joviális mosolyt a kettős felé és némileg elégedetten veszi tudomásul, hogy azok még nem estek egymásnak.
Fent aztán előkotor némi pénzt és a 15 aranyat a sellő Mesélő (Májmétely) kezébe nyomja.
.*
-Hamarosan visszajövök. Ha kérdezik, hol vagyok... A szobámban. Találj ki valamit.
*Nyílik majd csukódik a Sellőház bejárata, ő pedig nagyot szippant a friss levegőből.* ~Vaszív haverom, jövök!~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Léptek zajára ocsúdik, mire kissé kijjebb húzza magát a dézsából. Fegyvere után nyúlna, de ilyet aligha talál most a dézsa mellett felhalmozott ruhái között.
Szeme végigfut a belépő sellőn, majd morran egyet.*
-Mondtam, hogy szobára. Azt tedd le.
*Biccent a sült felé, majd magához inti a lányt.*
-Gyere.
*Lapogatja végig elégedett szuszogás kíséretében, még meg is forgatja. Csinos, fiatal arc, arányos, karcsú testecske, ez az este még nincs elcseszve.*
-Vetkőzz és kezdj neki.
*Vezeti a vízbe a lányt kezénél fogva, ha az levetkőzött. Elégedett sóhaj hagyja el ajkait, mikor a lány az ölébe huppan, de a vonaglást már unottan szemléli. Ujjai lassan húznak végig a melleken, a derékon majd a combokon, miközben eszébe jut, hogy öccsének valószínűleg hasonló látványban lehet része épp, csak egy jóval kívánatosabb hölgyeménnyel. Talán egész éjjel, ráadásul ingyen. Gondolataiba férkőzik Latamie arca, ahogy kéjesen nyögdécsel, ujjai pedig a párnákba vájnak...*
-Na elég. Nincs kedvem. Szállj ki.
*Morran a lányra, karjait a kád szélein pihenteti immár.*
-A sültet vidd fel a szobámba. Várj meg.
*Adja ki a parancsot, majd még mindig ágaskodva ő is kiszáll a dézsából. Kisebb nehézségek árán magára kapja a ruháit, majd kissé meglöki a sellő hátát.*
-Indulás.
*Vágnak át a fürdőn, sajnos elkerülhetetlenül érintve Cha'yssékat.*
-Felmegyünk.
*Ereszt meg egy joviális mosolyt a kettős felé és némileg elégedetten veszi tudomásul, hogy azok még nem estek egymásnak.
Fent aztán előkotor némi pénzt és a 15 aranyat a sellő Mesélő (Májmétely) kezébe nyomja.
.*-Hamarosan visszajövök. Ha kérdezik, hol vagyok... A szobámban. Találj ki valamit.
*Nyílik majd csukódik a Sellőház bejárata, ő pedig nagyot szippant a friss levegőből.* ~Vaszív haverom, jövök!~
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-23 15:04:28
Üzenet elküldve: 2018-12-23 15:04:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kimondottan szórakoztatja Meronn bamba képe. Szíve szerint villantana még egyszer, csak hogy újra láthassa lefagyni. Eközben Chayss is kiveszi a részét a mustrából, nem csak Latamie. Különben akkor sem zavartatná magát, ha tudná, hogy a bárd legelteti a szemét. Fordított esetben ő is éppen ezt tenné vele.
Visszaereszkedve a fürdőbe, éppen elegendő információt kap az idősebb testvérről, hogy a korábbi benyomását igazolva érezze.*
- Vagy nem volt, aki elterelje *Latamie apja jó terelő, csak nem a klasszikusan jó értelemben.*
- Az istenes maszlag. Szerintem kicsit bolond is. *Húzza el a száját, grimaszol is mellé egy rövidet. Láthatóan nincs elragadtatva tőle.* Ki kellene kupálni, mert csak a baj lesz vele. Neked főleg. *Mert Latamie könnyen dobbant, ha ég a talaj. *
- Úgy látod, nem volna ellenemre?
~Hát, van rajta mit fogni.~
*Csúszik lejjebb a vízben, s támasztja meg tarkóját annak peremén. Nem válaszol konkrétan, de a pajzán mosoly úgyis elárulja szavak nélkül. Az, hogy kicsit stiklisnek tartja az idősebb testvért, nem ront azon, hogy látványra vonzó-e avagy sem.*
~ Csak türelmetlen. Haha. Én meg a halvérűek.~
- Paradicsommag nélkül, persze.
*Nevetgél csendesen önnön sekélyes humorán. Ellenben nem érez késztetést arra, hogy dézsát váltson. Egyelőre éhes. Megtehetné, de Chayss legalább annyira vonzza, és nem mellesleg ott ül vele szemben. Most minden úgy jó, ahogy van. Sodródik. Nem csinál lelkiismereti problémát ilyesmiből, pláne, miután az aranytorkú megdicséri a melleit. *
~Erre inni kellene.~
*És meg is érkezik az étel ital, ami csak szem szájnak ingere. Latamie nem habozik, tör egy darabka húst, amit a pecsenyelébe mártja, hogy aztán ajkai közt veszejtse el. És így a következő és következő falattal. Csipeget, nem habzsol, de azt is nagyon jóízűen teszi. Mindent megkóstol.*
- Um. Ez a hús nem e világi. *Jegyzi meg* És, honnan szereznek ilyenkor szőlőt? A szüretek már régen lefutottak.
*Egy mozzanattal később már ajkai közt a szem, aminek a kérdést feltette. De nyilvánvaló, hogy van olyan környék, ahol megfelelő a klíma, vagy valami folyton termő, esetleg mágia. A lehetőségek tárháza végtelen, és nem is Latamienek való erre rájönni.
Jóllakottságtól elégedetten dől a dézsa falának, kezében egy kupa borral.
Eközben a Latamie által fizetett készséges vörös meglehetősen lenge öltözékben fordul el a sarkon, és lép be Meronnan szeparéjába egy tálcán mindenféle olajokkal. Latamie végigköveti pillantásával, s nem érti, vajon miért csak egy jön, de aztán Chaysshez intézi a kérdést. *
- És neked, mi a megérzésed?
*Immár a férfin a sor, hogy terítsen.*
- Nem is megérzésed. *Vonja vissza egy pillanat alatt.*
- Konkrétumokat szeretnék. Még egy olyan nem eshet meg, mint a Patkányoknál.
*A kérdések határozottabbak, mint ahogyan eddig tűnhetett a lány érdeklődése. *
- Mi volt azon a papíroson? *Kérdezi mélázva, borba kortyol, majd lendíti is kezét a szolgálóért.*
- Egy doboz csillagsodort. *Rendel.* Legyen kedves.* Teszi hozzá kissé idegenül. Az ilyentén kérések nem sűrűn hagyják el a száját.*
~Ennyi még csak belefér a vacsorába.~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kimondottan szórakoztatja Meronn bamba képe. Szíve szerint villantana még egyszer, csak hogy újra láthassa lefagyni. Eközben Chayss is kiveszi a részét a mustrából, nem csak Latamie. Különben akkor sem zavartatná magát, ha tudná, hogy a bárd legelteti a szemét. Fordított esetben ő is éppen ezt tenné vele.
Visszaereszkedve a fürdőbe, éppen elegendő információt kap az idősebb testvérről, hogy a korábbi benyomását igazolva érezze.*
- Vagy nem volt, aki elterelje *Latamie apja jó terelő, csak nem a klasszikusan jó értelemben.*
- Az istenes maszlag. Szerintem kicsit bolond is. *Húzza el a száját, grimaszol is mellé egy rövidet. Láthatóan nincs elragadtatva tőle.* Ki kellene kupálni, mert csak a baj lesz vele. Neked főleg. *Mert Latamie könnyen dobbant, ha ég a talaj. *
- Úgy látod, nem volna ellenemre?
~Hát, van rajta mit fogni.~
*Csúszik lejjebb a vízben, s támasztja meg tarkóját annak peremén. Nem válaszol konkrétan, de a pajzán mosoly úgyis elárulja szavak nélkül. Az, hogy kicsit stiklisnek tartja az idősebb testvért, nem ront azon, hogy látványra vonzó-e avagy sem.*
~ Csak türelmetlen. Haha. Én meg a halvérűek.~
- Paradicsommag nélkül, persze.
*Nevetgél csendesen önnön sekélyes humorán. Ellenben nem érez késztetést arra, hogy dézsát váltson. Egyelőre éhes. Megtehetné, de Chayss legalább annyira vonzza, és nem mellesleg ott ül vele szemben. Most minden úgy jó, ahogy van. Sodródik. Nem csinál lelkiismereti problémát ilyesmiből, pláne, miután az aranytorkú megdicséri a melleit. *
~Erre inni kellene.~
*És meg is érkezik az étel ital, ami csak szem szájnak ingere. Latamie nem habozik, tör egy darabka húst, amit a pecsenyelébe mártja, hogy aztán ajkai közt veszejtse el. És így a következő és következő falattal. Csipeget, nem habzsol, de azt is nagyon jóízűen teszi. Mindent megkóstol.*
- Um. Ez a hús nem e világi. *Jegyzi meg* És, honnan szereznek ilyenkor szőlőt? A szüretek már régen lefutottak.
*Egy mozzanattal később már ajkai közt a szem, aminek a kérdést feltette. De nyilvánvaló, hogy van olyan környék, ahol megfelelő a klíma, vagy valami folyton termő, esetleg mágia. A lehetőségek tárháza végtelen, és nem is Latamienek való erre rájönni.
Jóllakottságtól elégedetten dől a dézsa falának, kezében egy kupa borral.
Eközben a Latamie által fizetett készséges vörös meglehetősen lenge öltözékben fordul el a sarkon, és lép be Meronnan szeparéjába egy tálcán mindenféle olajokkal. Latamie végigköveti pillantásával, s nem érti, vajon miért csak egy jön, de aztán Chaysshez intézi a kérdést. *
- És neked, mi a megérzésed?
*Immár a férfin a sor, hogy terítsen.*
- Nem is megérzésed. *Vonja vissza egy pillanat alatt.*
- Konkrétumokat szeretnék. Még egy olyan nem eshet meg, mint a Patkányoknál.
*A kérdések határozottabbak, mint ahogyan eddig tűnhetett a lány érdeklődése. *
- Mi volt azon a papíroson? *Kérdezi mélázva, borba kortyol, majd lendíti is kezét a szolgálóért.*
- Egy doboz csillagsodort. *Rendel.* Legyen kedves.* Teszi hozzá kissé idegenül. Az ilyentén kérések nem sűrűn hagyják el a száját.*
~Ennyi még csak belefér a vacsorába.~
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-22 17:02:25
Üzenet elküldve: 2018-12-22 17:02:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*Ha nem tűnne fel a mellkastájéki változás az igricnek, akkor már fel is köthetné magát azonnal a fürdő után, mert biztosan nem lesz majd képes kiszabadulni a patkányok csapdájából, hisz ha Latamie halmai nem tűnnek fel neki, akkor a figyelmetlensége bizonyosan a vesztét okozza majd.
De feltűnik neki, sőt, meg is bámulja. Azaz csak egy elégedett mosolyt villant, mielőtt elfordítja a tekintetét. Még jobban esik neki a fürdő, mint eddig és örül, hogy nem hagyta a Sellőben akkor a lányt, amikor Meronnanért indult.
A kétségeket firtató megjegyzésre csak féloldalas mosollyal válaszol, neki is voltak kétségei, de a világért sem osztaná meg senkivel. Ha vezető akar lenni valaki, akkor sohasem szabad azt látnia senkinek rajta, hogy egy pillanatig is kétségei volnának. De ettől még nem vakmerő vagy őrült, mint Meronnan, hogy ne tudjon alkalmazkodni a körülményekhez.
Meronnan elsétál mellettük és Latamietől még egy ajándékot is kap. Az alkalom, hogy áthajol a dézsán, Cha'yssnak háttal, lehetőséget ad a bárdnak, hogy kedve szerint végigmustrálhassa a lányt egy kellemes szögből. Talán a sebre is rálátása nyílik, de a többi jobban érdekli most. Oldalakat tudna megtölteni egy fényesen csillogó, gyönyörű bőrű meztelen nőről szóló dallal.*
- Mindig ilyen volt. *Teszi hozzá Meronnan energiájának firtatására.*
- Ezért került mindig bajba. *Ez már csak amolyan zárszó.*
- Nagyon kedves vagy hozzá, ahhoz képest, hogy képes volna akaratod ellenére magáévá tenni. *Mondja hunyt szemmel, ahogy elhelyezkedik a dézsában.*
- Vagy nem is volna annyira akaratod ellenére? *Kérdi széles mosollyal, csak egyik szemét nyitva Latamiere.
A megérzések kifejtését szótlanul hallgatja, csak olykor hümment egyet-egyet és csak a részek végén reflektál.*
- Kijutunk.
- Igyekszünk. *Ami persze elég nagyvonalúan hangzik, hisz éppen egy dézsában áztatják magukat.*
- Ne is tedd, kérlek. Gyönyörű melleid vannak. *Valódi elismerés vegyül most a hangjába a korábbi gúnyos felhang helyett.*
- Lehet, hogy még közben. *Tréfál, de nem érzi szükségét, hogy tovább firtassa a témát. Meronnan magának való férfi, bizonyos szintig lehet, hogy beáll a sorba, de nem szabad sokáig láncon tartani, mert megvadul és még a végén belemar a kézbe, amelyik eteti. Hagyni kell neki egy kis szabad teret. Ha beindulnak a dolgok, ő is megnyugszik majd és lehiggad.
A vacsora pedig megérkezik, ahogy azt Alfonz ígérte. Sült, pecsenyelé, köret, különféle savanyúságok, friss cipó és az étkekhez illő bor. A súlyos tálca egy padra kerül, a pad a dézsa mellé, kellemesen elérhető távolságba. Cha'yss pedig 5 aranyat ad át a szütyőjéből (Mesélő (Májmétely)) az ételt felszolgáló kezébe.*
- Köszönjük, barátom. *Mondja és egy darab sült burgonyát emel le a tányérról.*
- Kisasszony, a vacsora tálalva. *Int színpadiasan a tálak felé, hogy bekapja a falat burgonyát.*
*Ha nem tűnne fel a mellkastájéki változás az igricnek, akkor már fel is köthetné magát azonnal a fürdő után, mert biztosan nem lesz majd képes kiszabadulni a patkányok csapdájából, hisz ha Latamie halmai nem tűnnek fel neki, akkor a figyelmetlensége bizonyosan a vesztét okozza majd.
De feltűnik neki, sőt, meg is bámulja. Azaz csak egy elégedett mosolyt villant, mielőtt elfordítja a tekintetét. Még jobban esik neki a fürdő, mint eddig és örül, hogy nem hagyta a Sellőben akkor a lányt, amikor Meronnanért indult.
A kétségeket firtató megjegyzésre csak féloldalas mosollyal válaszol, neki is voltak kétségei, de a világért sem osztaná meg senkivel. Ha vezető akar lenni valaki, akkor sohasem szabad azt látnia senkinek rajta, hogy egy pillanatig is kétségei volnának. De ettől még nem vakmerő vagy őrült, mint Meronnan, hogy ne tudjon alkalmazkodni a körülményekhez.
Meronnan elsétál mellettük és Latamietől még egy ajándékot is kap. Az alkalom, hogy áthajol a dézsán, Cha'yssnak háttal, lehetőséget ad a bárdnak, hogy kedve szerint végigmustrálhassa a lányt egy kellemes szögből. Talán a sebre is rálátása nyílik, de a többi jobban érdekli most. Oldalakat tudna megtölteni egy fényesen csillogó, gyönyörű bőrű meztelen nőről szóló dallal.*
- Mindig ilyen volt. *Teszi hozzá Meronnan energiájának firtatására.*
- Ezért került mindig bajba. *Ez már csak amolyan zárszó.*
- Nagyon kedves vagy hozzá, ahhoz képest, hogy képes volna akaratod ellenére magáévá tenni. *Mondja hunyt szemmel, ahogy elhelyezkedik a dézsában.*
- Vagy nem is volna annyira akaratod ellenére? *Kérdi széles mosollyal, csak egyik szemét nyitva Latamiere.
A megérzések kifejtését szótlanul hallgatja, csak olykor hümment egyet-egyet és csak a részek végén reflektál.*
- Kijutunk.
- Igyekszünk. *Ami persze elég nagyvonalúan hangzik, hisz éppen egy dézsában áztatják magukat.*
- Ne is tedd, kérlek. Gyönyörű melleid vannak. *Valódi elismerés vegyül most a hangjába a korábbi gúnyos felhang helyett.*
- Lehet, hogy még közben. *Tréfál, de nem érzi szükségét, hogy tovább firtassa a témát. Meronnan magának való férfi, bizonyos szintig lehet, hogy beáll a sorba, de nem szabad sokáig láncon tartani, mert megvadul és még a végén belemar a kézbe, amelyik eteti. Hagyni kell neki egy kis szabad teret. Ha beindulnak a dolgok, ő is megnyugszik majd és lehiggad.
A vacsora pedig megérkezik, ahogy azt Alfonz ígérte. Sült, pecsenyelé, köret, különféle savanyúságok, friss cipó és az étkekhez illő bor. A súlyos tálca egy padra kerül, a pad a dézsa mellé, kellemesen elérhető távolságba. Cha'yss pedig 5 aranyat ad át a szütyőjéből (Mesélő (Májmétely)) az ételt felszolgáló kezébe.
*- Köszönjük, barátom. *Mondja és egy darab sült burgonyát emel le a tányérról.*
- Kisasszony, a vacsora tálalva. *Int színpadiasan a tálak felé, hogy bekapja a falat burgonyát.*
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-20 00:01:31
Üzenet elküldve: 2018-12-20 00:01:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Latamie hangjára megfordul, gyomra pedig jókora bukfencet vet a látványtól. Meredten bámul a dézsából kihajoló lány fedetlen kebleire, majd kaján vigyorára siklik a tekintete, ahogy átad valamit a szolgálónak. Nagyot nyelve ocsúdik fel, mikor a vöröshajú visszasüllyed a dézsába, igyekszik nem bambának tűnni. Érthetetlen morgás hagyja el csupán száját, miközben elfordul, egyáltalán nincs ínyére, hogy az fizeti az estéjét, akit leginkább gyűrne maga alá. Ez azonban öccse partijának tűnik, ha valamiben, hát itt bizony másodhegedűs lehet csupán. Az Aranytorkú mindig is értett a leányok nyelvén, sosem volt szüksége aranyra, hogy a combok közé jusson. Hamar le is lécel a helyiségből, nem szívesen engedi át Cha'yssnek már a leány látványát sem.
Öccse biztatására csupán egy legyintés kíséretében elhangzó morranás a felelet, a szomszéd helyiségben pedig hamar elmerül a vízben.
A suvickolás után fejét a dézsa szélének támasztja és a gondolataiba mélyed. Nem siet sehova, hosszú még az este, sok mindenre lesz ideje. Ha végzett a sellővel és öccse is a párnát nyomja a Latamievel töltött hancúr után... Némi düh kíséretében dobja ki karját a dézsa szélére, maga is szívesen megkapná a lányt. Feldereng előtte az imént látott kép. Szélesen elvigyorodik, miközben szemmel láthatóan elönti a kéj, de hamar elhessegeti a gondolatot, hogy visszatérhessen a lényegre. Fegyver. Ha a kettős valóban hajót óhajt vásárolni, semmi szín alatt nem mehet a dokkokhoz fegyver nélkül. Őrültség. A legkönnyebb módja pedig annak, hogy jó minőségű acélhoz jusson, az a jó öreg Vaszív. Ki hitte volna, hogy halála után is haszna lesz! Amúgy is szót váltana Khunezkal, ha már ott van. Lassan emeli homlokához jobbját, hogy ujjait végighúzza a félisten által okozott seben. Nem, Khunezk maradjon csak ott, ahol van. A fekete dögvészben.
Nagyot sóhajt, majd lejjebb csúszik a dézsában. Elidőzik még egy keveset a forró vízben, ki tudja, mikor lesz része legközelebb hasonlóban.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.20 00:05:46
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Latamie hangjára megfordul, gyomra pedig jókora bukfencet vet a látványtól. Meredten bámul a dézsából kihajoló lány fedetlen kebleire, majd kaján vigyorára siklik a tekintete, ahogy átad valamit a szolgálónak. Nagyot nyelve ocsúdik fel, mikor a vöröshajú visszasüllyed a dézsába, igyekszik nem bambának tűnni. Érthetetlen morgás hagyja el csupán száját, miközben elfordul, egyáltalán nincs ínyére, hogy az fizeti az estéjét, akit leginkább gyűrne maga alá. Ez azonban öccse partijának tűnik, ha valamiben, hát itt bizony másodhegedűs lehet csupán. Az Aranytorkú mindig is értett a leányok nyelvén, sosem volt szüksége aranyra, hogy a combok közé jusson. Hamar le is lécel a helyiségből, nem szívesen engedi át Cha'yssnek már a leány látványát sem.
Öccse biztatására csupán egy legyintés kíséretében elhangzó morranás a felelet, a szomszéd helyiségben pedig hamar elmerül a vízben.
A suvickolás után fejét a dézsa szélének támasztja és a gondolataiba mélyed. Nem siet sehova, hosszú még az este, sok mindenre lesz ideje. Ha végzett a sellővel és öccse is a párnát nyomja a Latamievel töltött hancúr után... Némi düh kíséretében dobja ki karját a dézsa szélére, maga is szívesen megkapná a lányt. Feldereng előtte az imént látott kép. Szélesen elvigyorodik, miközben szemmel láthatóan elönti a kéj, de hamar elhessegeti a gondolatot, hogy visszatérhessen a lényegre. Fegyver. Ha a kettős valóban hajót óhajt vásárolni, semmi szín alatt nem mehet a dokkokhoz fegyver nélkül. Őrültség. A legkönnyebb módja pedig annak, hogy jó minőségű acélhoz jusson, az a jó öreg Vaszív. Ki hitte volna, hogy halála után is haszna lesz! Amúgy is szót váltana Khunezkal, ha már ott van. Lassan emeli homlokához jobbját, hogy ujjait végighúzza a félisten által okozott seben. Nem, Khunezk maradjon csak ott, ahol van. A fekete dögvészben.
Nagyot sóhajt, majd lejjebb csúszik a dézsában. Elidőzik még egy keveset a forró vízben, ki tudja, mikor lesz része legközelebb hasonlóban.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.20 00:05:46
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-19 08:57:27
Üzenet elküldve: 2018-12-19 08:57:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*Nem fél, Meronnantól. Tisztában van vele, hogy helyben megfojthatná, de Alfonz egyetlen csettintésére hamarabb találná földön magát, mint hogy Latamie-nek valós baja eshetne. A valódi hazardírozás csak akkor kezdődik, ha egy hajón lesznek összezárva. Horaktól sem fél, csak unja a pofáját. Meronnan képe viszont nem unalmas, sőt, jelenleg kimondottan szórakoztató. Ami pedig a többit illeti, eddig Latamie volt nyeregben, aminek az érzetét szeretné is megtartani, ha másként nem, hát a hidegvérrel.
A fürdőben, mellkas tájékon felszabadulva adja át magát a kényeztető fürdőnek, s ez lehetséges, hogy a titkon kipillantó Cha'yssnek is feltűnik. Korábban ruhában nem tűnhetett olyan dúsnak, mint mikor a dézsába száll. Szó sincs kezelhetetlen méretekről, de jobban meg van áldva, mint más cingárabb fajok képviselői. Többek közt emiatt is használt kötést a hajón akkor is, ha nem volt seb az oldalán, amit kötöznie kellett volna. Nem állta volna a folytonos vegzálást.*
- Voltak kétségeim. *Nem kertel. Ha Latamie ment volna egyedül, valószínűleg sosem jön ki onnan. Ezt ő is nagyon jól tudja.
Szomorúan veszi tudomásul, hogy a tagbaszakadt Meronn máshol mártózna, ám megérti, hogy inkább fizet a boldogságért. Ez aztán rosszaságok jellegzetes mosolyát húzza arcára.*
- Legyen kettő! *Fordul a férfi után alaposan meg is mustrálva őt, és ha az visszafordul, láthatja Latamie vigyorát, kacsintását is, és hogy mindez után félig kihajol a dézsából, a mellé pakolt sámliról erszényébe túr, és egy találomra kivett kavicsot nyújt a feléjük haladó szolgálónak.*
- Aztán készséges legyen. * Toldja hozzá, miközben a szolgáló (Mesélő (Májmétely)) tenyerébe ejti a csillanó kavicsot. Ránézésre is legalább 40 aranyat ér, ha nem többet.
Hogy ezzel bosszantja, vagy lekenyerezi a nagydarab férfit, azt nem tudná megmondani, és valószínűleg nagyban függ az éjszaka kimenetelétől is, de ilyesmin sosem gondolkodik előre.
Elégedetten fordul vissza a dézsába, mint akinek meg volt a napi jó cselekedete, de még ha visszájára is fordul a dolog, akkor is csupán saját érdekei miatt toldotta meg Meronnan éjszakáját.*
- Túl sok az energiája. *Nevetgél az orra alatt, és csak ezután válaszol Cha'yss kérdéseire.*
- A megérzéseim? *Flegmaság kúszik hangjába. Áltatja magát, aki azt hiszi a Sellőben, a kikötőben, vagy bárhol a világon egy olyan kalibert, mint Cha'yss érdekel egy nő érzése, véleménye.
~Bezzeg a mélységi nőstényekkel nem szaroznak.~ Latinak nem támadnak tévképzetei ilyesmiről, tudja mi a különbség érzés és megérzés közt, de ha már kérdezték, ám megosztja azt a néhány gondolatot, ami éppen a fejében cikázik. Nem túl magasröptű egyik sem.*
- Azt, hogy jó, ha élve kijutunk a kikötőből. *Lusta mozdulatokkal kezdi mosni a lábait. Felváltva emeli a szemben oldali peremről, aztán vissza is támasztja, amikor végez.*
- Azt, hogy igyekeznünk kell, mert engem is kerestetni fognak, ha búcsúzom, ha nem. Pláne, ha híre megy a hajóvásárlásnak és legénységtoborzásnak.
*Hunyt szemekkel mossa magát tovább. Elidőzik a mellkasánál, aztán a kebeltájon is. Elégedett sóhaj, ami a leginkább kifejezi a két halom szabadságérzetét, de aztán szavakba is önti.*
- Hogy soha többet nem kötöm le a melleimet. *Mert ha ő lesz a hajó kapitánya, s ha a sikerül kivívnia annyi tiszteletet, a legénységnek meg nem fordul majd a fejében éppen vele cicázni. Akkor nem lesz rá szükség. Aztán a másik szeparé felé sandít, hangját lehalkítja, s egészen közel hajol a bárdhoz. Nem szeretné, ha a másik dézsában fürdőző férfi meghallaná.*
- És, hogy a bátyád a két nő előtt, után vagy helyett *mert azt is bőven el tudja képzelni.* inkább a fegyvereiért megy a Vérkertbe, míg mi itt ázunk és... lakomázunk.
*Helyére húzódva zárná le a gondolatot, voltaképpen alig várja, hogy kihozzák a vacsorát. Az egyetlen szépséghibája ennek a programnak a mardosó éhség.*
*Nem fél, Meronnantól. Tisztában van vele, hogy helyben megfojthatná, de Alfonz egyetlen csettintésére hamarabb találná földön magát, mint hogy Latamie-nek valós baja eshetne. A valódi hazardírozás csak akkor kezdődik, ha egy hajón lesznek összezárva. Horaktól sem fél, csak unja a pofáját. Meronnan képe viszont nem unalmas, sőt, jelenleg kimondottan szórakoztató. Ami pedig a többit illeti, eddig Latamie volt nyeregben, aminek az érzetét szeretné is megtartani, ha másként nem, hát a hidegvérrel.
A fürdőben, mellkas tájékon felszabadulva adja át magát a kényeztető fürdőnek, s ez lehetséges, hogy a titkon kipillantó Cha'yssnek is feltűnik. Korábban ruhában nem tűnhetett olyan dúsnak, mint mikor a dézsába száll. Szó sincs kezelhetetlen méretekről, de jobban meg van áldva, mint más cingárabb fajok képviselői. Többek közt emiatt is használt kötést a hajón akkor is, ha nem volt seb az oldalán, amit kötöznie kellett volna. Nem állta volna a folytonos vegzálást.*
- Voltak kétségeim. *Nem kertel. Ha Latamie ment volna egyedül, valószínűleg sosem jön ki onnan. Ezt ő is nagyon jól tudja.
Szomorúan veszi tudomásul, hogy a tagbaszakadt Meronn máshol mártózna, ám megérti, hogy inkább fizet a boldogságért. Ez aztán rosszaságok jellegzetes mosolyát húzza arcára.*
- Legyen kettő! *Fordul a férfi után alaposan meg is mustrálva őt, és ha az visszafordul, láthatja Latamie vigyorát, kacsintását is, és hogy mindez után félig kihajol a dézsából, a mellé pakolt sámliról erszényébe túr, és egy találomra kivett kavicsot nyújt a feléjük haladó szolgálónak.*
- Aztán készséges legyen. * Toldja hozzá, miközben a szolgáló (Mesélő (Májmétely)) tenyerébe ejti a csillanó kavicsot. Ránézésre is legalább 40 aranyat ér, ha nem többet.
Hogy ezzel bosszantja, vagy lekenyerezi a nagydarab férfit, azt nem tudná megmondani, és valószínűleg nagyban függ az éjszaka kimenetelétől is, de ilyesmin sosem gondolkodik előre.
Elégedetten fordul vissza a dézsába, mint akinek meg volt a napi jó cselekedete, de még ha visszájára is fordul a dolog, akkor is csupán saját érdekei miatt toldotta meg Meronnan éjszakáját.*
- Túl sok az energiája. *Nevetgél az orra alatt, és csak ezután válaszol Cha'yss kérdéseire.*
- A megérzéseim? *Flegmaság kúszik hangjába. Áltatja magát, aki azt hiszi a Sellőben, a kikötőben, vagy bárhol a világon egy olyan kalibert, mint Cha'yss érdekel egy nő érzése, véleménye.
~Bezzeg a mélységi nőstényekkel nem szaroznak.~ Latinak nem támadnak tévképzetei ilyesmiről, tudja mi a különbség érzés és megérzés közt, de ha már kérdezték, ám megosztja azt a néhány gondolatot, ami éppen a fejében cikázik. Nem túl magasröptű egyik sem.*
- Azt, hogy jó, ha élve kijutunk a kikötőből. *Lusta mozdulatokkal kezdi mosni a lábait. Felváltva emeli a szemben oldali peremről, aztán vissza is támasztja, amikor végez.*
- Azt, hogy igyekeznünk kell, mert engem is kerestetni fognak, ha búcsúzom, ha nem. Pláne, ha híre megy a hajóvásárlásnak és legénységtoborzásnak.
*Hunyt szemekkel mossa magát tovább. Elidőzik a mellkasánál, aztán a kebeltájon is. Elégedett sóhaj, ami a leginkább kifejezi a két halom szabadságérzetét, de aztán szavakba is önti.*
- Hogy soha többet nem kötöm le a melleimet. *Mert ha ő lesz a hajó kapitánya, s ha a sikerül kivívnia annyi tiszteletet, a legénységnek meg nem fordul majd a fejében éppen vele cicázni. Akkor nem lesz rá szükség. Aztán a másik szeparé felé sandít, hangját lehalkítja, s egészen közel hajol a bárdhoz. Nem szeretné, ha a másik dézsában fürdőző férfi meghallaná.*
- És, hogy a bátyád a két nő előtt, után vagy helyett *mert azt is bőven el tudja képzelni.* inkább a fegyvereiért megy a Vérkertbe, míg mi itt ázunk és... lakomázunk.
*Helyére húzódva zárná le a gondolatot, voltaképpen alig várja, hogy kihozzák a vacsorát. Az egyetlen szépséghibája ennek a programnak a mardosó éhség.*
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-18 16:56:09
Üzenet elküldve: 2018-12-18 16:56:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*A Vörös szirén és bátyja közötti kis affér (vagy közjáték) teljesen kimarad neki, hisz jó Alfonzzal tárgyalt éppen, s mikorra visszaér az asztalukhoz a változatos fogadtatásra találó jó hírrel, akkorra már szent a béke.*
- De még milyen jól. *Válaszolja még és már indul is, ha mind követik.*
- Fürdés, testvérem. *Dobja hátra a szavakat Meronnan megjegyzésére. Ő maga szeret fürdeni, szeret elmerülni a forróvízben, sőt, szeret egyéb dolgokat is csinálni a dézsában a fürdés mellett.
A fürdőben aztán egy kellően elszeparált részben merül bele a vízbe és csak a vörös érkezésére nyitja ki sárga szemeit, hogy megnézze, ki lépett a számukra kibérelt szeparéba.*
- Voltak kétségeid? *Kérdi féloldalas mosollyal. Sosem fogja bevallani, hogy egyszer-kétszer megfordult a fejében, hogy nem fognak visszatérni a Sellőbe, hanem jeltelen hullámsírban végzik Meronnan mellett.*
- Ne legyél mohó, angyalom, mindent a maga idejében. *Csúszik mélyebbre a vízben, hogy csak az álla látszik ki, de persze nem felejt el egy lopott pillantást venni a vízbe merülő Latamie felé is, mielőtt a habtól és fürdőszerektől homályos vízbe merül mellette.*
- Tégy úgy, testvér, élvezd ki, amíg lehet, holnaptól dolgozunk! *Szól emelt hangon a szeparé előtt elvonuló Meronnan felé. Még integet is neki, de a szemét nem akarja kinyitni.
Sokáig nem is szólal meg, csak hallgat. Élvezi a csendet, a meleg vizet és Latamie közelségét.*
- Mik a megérzéseid? *Teszi fel hunyt szemmel a kérdést, ki tudja mennyi idő után. Hogy mire is keres választ, annak eldöntését meghagyja a vörös szirénnek. Őt valójában a lány gondolatai érdeklik.*
*A Vörös szirén és bátyja közötti kis affér (vagy közjáték) teljesen kimarad neki, hisz jó Alfonzzal tárgyalt éppen, s mikorra visszaér az asztalukhoz a változatos fogadtatásra találó jó hírrel, akkorra már szent a béke.*
- De még milyen jól. *Válaszolja még és már indul is, ha mind követik.*
- Fürdés, testvérem. *Dobja hátra a szavakat Meronnan megjegyzésére. Ő maga szeret fürdeni, szeret elmerülni a forróvízben, sőt, szeret egyéb dolgokat is csinálni a dézsában a fürdés mellett.
A fürdőben aztán egy kellően elszeparált részben merül bele a vízbe és csak a vörös érkezésére nyitja ki sárga szemeit, hogy megnézze, ki lépett a számukra kibérelt szeparéba.*
- Voltak kétségeid? *Kérdi féloldalas mosollyal. Sosem fogja bevallani, hogy egyszer-kétszer megfordult a fejében, hogy nem fognak visszatérni a Sellőbe, hanem jeltelen hullámsírban végzik Meronnan mellett.*
- Ne legyél mohó, angyalom, mindent a maga idejében. *Csúszik mélyebbre a vízben, hogy csak az álla látszik ki, de persze nem felejt el egy lopott pillantást venni a vízbe merülő Latamie felé is, mielőtt a habtól és fürdőszerektől homályos vízbe merül mellette.*
- Tégy úgy, testvér, élvezd ki, amíg lehet, holnaptól dolgozunk! *Szól emelt hangon a szeparé előtt elvonuló Meronnan felé. Még integet is neki, de a szemét nem akarja kinyitni.
Sokáig nem is szólal meg, csak hallgat. Élvezi a csendet, a meleg vizet és Latamie közelségét.*
- Mik a megérzéseid? *Teszi fel hunyt szemmel a kérdést, ki tudja mennyi idő után. Hogy mire is keres választ, annak eldöntését meghagyja a vörös szirénnek. Őt valójában a lány gondolatai érdeklik.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-16 10:59:56
Üzenet elküldve: 2018-12-16 10:59:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*Nem tölti el elégedettséggel a látvány, a szemekben nem lát egy csepp félelmet sem. A vékony nyakra fonódott ujjak ugyan nem fejtenek ki túlzott erőt, ám még is... Egészen új élmény így, hogy nem lát rettegést az arcon.
Miután visszaült a karosszékbe, értően bólint a lány szavaira. Kezdi megérteni, Latamie nem fél tőle. Egyfelől bosszantó, másfelől viszont némi elismerést vált ki belőle. Most már bizonyos benne, hogy a lány nem a Sellőház tulajdonát képezi. Így telik az idő és míg Cha'yss vissza nem tér, az egyetlen hangforrást a fel-felsercenő szivarok adják csupán.*
-Fürdés.
*Morran fel kelletlen, mikor öccse visszatér a "jó hírekkel". Sosem volt igazán a dolog híve. Kikászálódik a karosszékből, vet még egy elnyújtott pillantást a vöröshajúra, majd követi öccsét a fürdők felé. Idejére sem emlékszik, mikor találkozott teste utoljára forró vízzel. Mindenesetre a leányok szeretik a puha, illatos bőrt, úgyhogy kész megadni magát a dézsának. Hamar le is dobja az inget, csatolja ki az övet és válik meg minden ruhaneműjétől, mikor meghallja a már a dézsában lubickoló Latamie Chay'ss felé intézett igényeit.*
-Átmegyek a másikba.
*Morogja, pontosan tudja, ezek itt mire készülnek. Át is csoszog ruháival a kezében a szomszéd helyiségbe, de mielőtt a forró vízbe merülne, elkapja az épp elhaladó szolgáló karját.*
-A sültet a szobámba és egy leány hozza. Legyen fiatal... És vörös.
*Engedi el a férfit, majd a dézsa felé fordul, hogy elmerüljön benne. Alaposan megmossa haját, majd a rongyért nyúl, hogy lesuvickolja magáról a hatok óta gyülemlő koszréteget.*
*Nem tölti el elégedettséggel a látvány, a szemekben nem lát egy csepp félelmet sem. A vékony nyakra fonódott ujjak ugyan nem fejtenek ki túlzott erőt, ám még is... Egészen új élmény így, hogy nem lát rettegést az arcon.
Miután visszaült a karosszékbe, értően bólint a lány szavaira. Kezdi megérteni, Latamie nem fél tőle. Egyfelől bosszantó, másfelől viszont némi elismerést vált ki belőle. Most már bizonyos benne, hogy a lány nem a Sellőház tulajdonát képezi. Így telik az idő és míg Cha'yss vissza nem tér, az egyetlen hangforrást a fel-felsercenő szivarok adják csupán.*
-Fürdés.
*Morran fel kelletlen, mikor öccse visszatér a "jó hírekkel". Sosem volt igazán a dolog híve. Kikászálódik a karosszékből, vet még egy elnyújtott pillantást a vöröshajúra, majd követi öccsét a fürdők felé. Idejére sem emlékszik, mikor találkozott teste utoljára forró vízzel. Mindenesetre a leányok szeretik a puha, illatos bőrt, úgyhogy kész megadni magát a dézsának. Hamar le is dobja az inget, csatolja ki az övet és válik meg minden ruhaneműjétől, mikor meghallja a már a dézsában lubickoló Latamie Chay'ss felé intézett igényeit.*
-Átmegyek a másikba.
*Morogja, pontosan tudja, ezek itt mire készülnek. Át is csoszog ruháival a kezében a szomszéd helyiségbe, de mielőtt a forró vízbe merülne, elkapja az épp elhaladó szolgáló karját.*
-A sültet a szobámba és egy leány hozza. Legyen fiatal... És vörös.
*Engedi el a férfit, majd a dézsa felé fordul, hogy elmerüljön benne. Alaposan megmossa haját, majd a rongyért nyúl, hogy lesuvickolja magáról a hatok óta gyülemlő koszréteget.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-16 10:03:20
Üzenet elküldve: 2018-12-16 10:03:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánycsapdában//
*Előző este, mikor éppen leült a szomszédos hátsó asztalhoz, nem sokkal azután hagyta el Meronnan a Sellőt. Egyre jobban rémlik neki a jelenet, csak akkor azzal volt a leginkább elfoglalva, hogy a legénységének nagy részét a harácsolt kupákkal befizesse egy kedvére való Sellőhöz. Az a görcs Horak még akkor sem szakadt le Latamie-ről, az adta meg a lendületet, na meg a ma reggeli közjáték, ami miatt aztán most itt kötött ki, utolsó dohányai közt kutatva, melyek közt a csillagsodor, és a korábbi zsákmány utolsó szálai keverednek. Lassú parázzsal lobban a szál, lustán gomolyog az első füstkarika. Mielőtt a megérdemelt kényelembe helyezhetné magát a támlának dőlve és Chayss vicceskedő megjegyzésén derülne, még a karika foszlását figyeli asztalra támasztott könyökkel, s emiatt, vagy, mert Alfonz miatt védve érzi magát, vagy nem is akar kitérni az arcára fogó marok elől, azért végzi csücsörítve szemközt a rohadt paradicsomtól bűzlő Meronnal.
Unottan vezeti tekintetét vissza a füstkarikáról, az arcába bámuló férfi arcára. A riadtság egyetlen szikrája sincs, ellenben van alkalma megfigyelni egy sötét tincsbe ragadt magot, vagy akár többet is és a vágást még közelebbről.
A bagóért nyúló kézre viszont ráfog. Nem engedi azonnal a kincset, csak amikor a bizalom fontosságát taglalja Meronn, akkor oldanak jelentőségteljesen a keskeny ujjak. Kegyesen engedi át a szálat, lássa hát, hogy nem reménytelen cafka, de mikor szabadul a szorításból, azért tesz némi eligazítást ő is.*
- Azt én döntöm el. Hogy kiben bízom meg. És eddig nem sokat tettél érte nagyfiú. *Nem dörzsöli meg az arcát, bármennyire is késztetést érez rá. Ha nem is kimondottan az ujjak nyoma, de némi pirosság azért marad a vékony bőrön a szorítás után.
Újabb szálat húz elő és gyújt is rá, immár valóban hátra dőlve a támlának, s ő maga is méregeti a férfit, nem csak ő a vöröst.
A tetszés megjegyzésére nem válaszol, csak félmosolyra húzódik szája, úgy engedi ajkai közül elszállni a füstös leheletet. Fejét enyhén hátrabillenti, de nem téveszti szem elől a másikat. Nem neheztel a korábbi közjátékért, mondhatni lepereg róla.
Cha'yss érkezésével, viszont valóban felcsillan a szeme. Ha vízről van szó, az csak jó lehet, így a fürdő a második legjobb dolog, ami a ma estét koronázhatja. Ha pedig lehet hinni az aranytorkúnak, jó kis programot szervezett nekik, minden korábbi ellenére.*
- Jól hangzik. *Húzza ki magát indulásra készen.*
~És, Pofika sem fog bűzleni tovább. Tiszta haszon.~
*A maga részéről egyelőre ennyit tart lényegesnek, meg hogy a készleteit indulás előtt feltöltse.
Követi az aranytorkút, de míg ő levetkőzik, az valamivel tovább tart. Mire letekercseli mellkasáról a szövetet... De a legfontosabb, az a felszabadult érzés, ami ezután megszállja. A hajón megvolt a praktikai oka, amiért sűrűn lekötötte magát, de ha lehet így mondani: ~Új élet, új szokások. Ha beindul az üzlet, el is égetem a picsába.~ Ma estére már nem is köti vissza.
Már az oldalán metszett heg is csak vörös foltja egykori mély önmagának, így az sem indokolja, a kötést. Szerencsétlen eset, és hogy akkor nem hagyta ott a fogát, nagy része volt annak a kötésnek, ami felfogta a metszés nagy részét, mely elölről indul a bordái alatt, és felfelé lapockái irányába mutat. Nem sok heg van rajta, nem hiába számszeríj lóg az oldalán, és nem mesterkard, de egy-egy szerencsétlen eset azért vele is megesett, de azoknak nyomai már jócskán elfehéredett cakkok. Egy törölközőt fog maga köré, úgy sétál a dézsához, ami mellé aztán leengedi a szövetet. Nem szégyenlős, ez minden mozdulatán látszik. Mikor kényelembe helyezi magát a peremnek támasztott fejjel fordul Cha'yss felé.*
- Mégiscsak szereztél fürdőt. Már csak a masszázs hiányzik.
*Lehunyva szemeit fordítja vissza fejét, s élvezi a gőzölgő víz melegét, miközben lábát a túlsó peremen támasztja.*
*Előző este, mikor éppen leült a szomszédos hátsó asztalhoz, nem sokkal azután hagyta el Meronnan a Sellőt. Egyre jobban rémlik neki a jelenet, csak akkor azzal volt a leginkább elfoglalva, hogy a legénységének nagy részét a harácsolt kupákkal befizesse egy kedvére való Sellőhöz. Az a görcs Horak még akkor sem szakadt le Latamie-ről, az adta meg a lendületet, na meg a ma reggeli közjáték, ami miatt aztán most itt kötött ki, utolsó dohányai közt kutatva, melyek közt a csillagsodor, és a korábbi zsákmány utolsó szálai keverednek. Lassú parázzsal lobban a szál, lustán gomolyog az első füstkarika. Mielőtt a megérdemelt kényelembe helyezhetné magát a támlának dőlve és Chayss vicceskedő megjegyzésén derülne, még a karika foszlását figyeli asztalra támasztott könyökkel, s emiatt, vagy, mert Alfonz miatt védve érzi magát, vagy nem is akar kitérni az arcára fogó marok elől, azért végzi csücsörítve szemközt a rohadt paradicsomtól bűzlő Meronnal.
Unottan vezeti tekintetét vissza a füstkarikáról, az arcába bámuló férfi arcára. A riadtság egyetlen szikrája sincs, ellenben van alkalma megfigyelni egy sötét tincsbe ragadt magot, vagy akár többet is és a vágást még közelebbről.
A bagóért nyúló kézre viszont ráfog. Nem engedi azonnal a kincset, csak amikor a bizalom fontosságát taglalja Meronn, akkor oldanak jelentőségteljesen a keskeny ujjak. Kegyesen engedi át a szálat, lássa hát, hogy nem reménytelen cafka, de mikor szabadul a szorításból, azért tesz némi eligazítást ő is.*
- Azt én döntöm el. Hogy kiben bízom meg. És eddig nem sokat tettél érte nagyfiú. *Nem dörzsöli meg az arcát, bármennyire is késztetést érez rá. Ha nem is kimondottan az ujjak nyoma, de némi pirosság azért marad a vékony bőrön a szorítás után.
Újabb szálat húz elő és gyújt is rá, immár valóban hátra dőlve a támlának, s ő maga is méregeti a férfit, nem csak ő a vöröst.
A tetszés megjegyzésére nem válaszol, csak félmosolyra húzódik szája, úgy engedi ajkai közül elszállni a füstös leheletet. Fejét enyhén hátrabillenti, de nem téveszti szem elől a másikat. Nem neheztel a korábbi közjátékért, mondhatni lepereg róla.
Cha'yss érkezésével, viszont valóban felcsillan a szeme. Ha vízről van szó, az csak jó lehet, így a fürdő a második legjobb dolog, ami a ma estét koronázhatja. Ha pedig lehet hinni az aranytorkúnak, jó kis programot szervezett nekik, minden korábbi ellenére.*
- Jól hangzik. *Húzza ki magát indulásra készen.*
~És, Pofika sem fog bűzleni tovább. Tiszta haszon.~
*A maga részéről egyelőre ennyit tart lényegesnek, meg hogy a készleteit indulás előtt feltöltse.
Követi az aranytorkút, de míg ő levetkőzik, az valamivel tovább tart. Mire letekercseli mellkasáról a szövetet... De a legfontosabb, az a felszabadult érzés, ami ezután megszállja. A hajón megvolt a praktikai oka, amiért sűrűn lekötötte magát, de ha lehet így mondani: ~Új élet, új szokások. Ha beindul az üzlet, el is égetem a picsába.~ Ma estére már nem is köti vissza.
Már az oldalán metszett heg is csak vörös foltja egykori mély önmagának, így az sem indokolja, a kötést. Szerencsétlen eset, és hogy akkor nem hagyta ott a fogát, nagy része volt annak a kötésnek, ami felfogta a metszés nagy részét, mely elölről indul a bordái alatt, és felfelé lapockái irányába mutat. Nem sok heg van rajta, nem hiába számszeríj lóg az oldalán, és nem mesterkard, de egy-egy szerencsétlen eset azért vele is megesett, de azoknak nyomai már jócskán elfehéredett cakkok. Egy törölközőt fog maga köré, úgy sétál a dézsához, ami mellé aztán leengedi a szövetet. Nem szégyenlős, ez minden mozdulatán látszik. Mikor kényelembe helyezi magát a peremnek támasztott fejjel fordul Cha'yss felé.*
- Mégiscsak szereztél fürdőt. Már csak a masszázs hiányzik.
*Lehunyva szemeit fordítja vissza fejét, s élvezi a gőzölgő víz melegét, miközben lábát a túlsó peremen támasztja.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-14 13:06:15
Üzenet elküldve: 2018-12-14 13:06:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*A lány jót mosolyog a férfi jóhiszeműségén.*
-Én nem adtam nekik elég időt. Egy emberben bíztam eddig, ő is meghalt.
*Askimot figyelve elmosolyodik Ralas szavain.*
-Köszönöm, de nem kell miattam fáradnod, én el vagyok egy szőnyegen is a kandalló előtt.
*Hálásan a férfira mosolyog, miközben tovább sétálnak. Elszokott már az ilyesfajta tettektől és bókoktól. Amikor a férfi újra megszólal felnevet.*
-Bizony. Bár jó tanáraim voltak, akik sok mindenre megtanítottak.
*Visszagondolva a családjára és otthonára, rossz érzés fogja el. Nem szeret illyes fajta dolgokról beszélni, de nem akarja megsérteni a másikat.*
-Volt egy birtokunk. A szüleim tudtommal élnek, de régóta nem tudok róluk semmit.
*Megigazítja a csuklyát, hogy az jobban takarja arcát. Ám ahogy oldalra pillant látja, hogy a férfi méregeti. Nem okolhatja érte, hisz nem ez az első alkalom. Inkább elmosolyodik a dolgon.*
-Úgy emlékszem azt mondtad, hogy közel laksz.
*Élvezi, hogy ugrathatja a másikat, bár titkon reméli, hogy már valóban közel járnak.*
*A lány jót mosolyog a férfi jóhiszeműségén.*
-Én nem adtam nekik elég időt. Egy emberben bíztam eddig, ő is meghalt.
*Askimot figyelve elmosolyodik Ralas szavain.*
-Köszönöm, de nem kell miattam fáradnod, én el vagyok egy szőnyegen is a kandalló előtt.
*Hálásan a férfira mosolyog, miközben tovább sétálnak. Elszokott már az ilyesfajta tettektől és bókoktól. Amikor a férfi újra megszólal felnevet.*
-Bizony. Bár jó tanáraim voltak, akik sok mindenre megtanítottak.
*Visszagondolva a családjára és otthonára, rossz érzés fogja el. Nem szeret illyes fajta dolgokról beszélni, de nem akarja megsérteni a másikat.*
-Volt egy birtokunk. A szüleim tudtommal élnek, de régóta nem tudok róluk semmit.
*Megigazítja a csuklyát, hogy az jobban takarja arcát. Ám ahogy oldalra pillant látja, hogy a férfi méregeti. Nem okolhatja érte, hisz nem ez az első alkalom. Inkább elmosolyodik a dolgon.*
-Úgy emlékszem azt mondtad, hogy közel laksz.
*Élvezi, hogy ugrathatja a másikat, bár titkon reméli, hogy már valóban közel járnak.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-14 12:29:00
Üzenet elküldve: 2018-12-14 12:29:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Nem mondom, hogy ne lennél bonyolult, de számomra kedvesnek tűnsz. *Vonja meg ismét a vállát a férfi.* Talán nem adtak elég időt, hogy megismerjenek. *Mosolyodik el.* A változás pedig sohasem rossz, én szeretem a változásokat.
*Egy ideig csendesen ballagnak, olykor elnézik a sas röptét, valóban olyan, mintha börtönéből szabadult volna, kecsesen ívelt szárnyait terpeszti az égbolton, méltóságteljes állat.*
- Meleg teával is tudok szolgálni. *Bólogat bőszen.* Ami azt illeti, talán egy fürdőt is összehozhatok, bár ne számíts nagy durranásra, elég szegényesen élek. *Jegyzi meg, mintha már előre szégyellné puritán lakókörnyezetét, ahová most a lányt vezeti.* De nekem célnak megfelel. *Fűzi hozzá.*
- Áhá... szóval trükkös lány vagy... őket nagyon szeretem. *Kacsint vissza a férfi, majd gyorsan meg is magyarázza.* Életrevaló az, ki szorult helyzetből kivágja magát, az elmondásod alapján te ilyennek tűnsz. *Helyesel.*
- Korábban hol éltél? Családod van? *Kérdezi szüleire utalva, s közben még mindig kezét tartja. Lopva méri végig a lányt, kíváncsi rá, vajon a csuklya és a ruha mit rejthet maga alatt, személyiségéből adódóan különösebben nem palástolja nézelődését, igazából a lány sem olyannak tűnik, aki felsikkantva elrohanna. Inkább vadmacska, mint kiscica. A vadmacskák pedig jóval izgalmasabbak, főleg azok, akik rejtőzködnek, majd egy adott pillanatban bújnak elő.*
- Nem mondom, hogy ne lennél bonyolult, de számomra kedvesnek tűnsz. *Vonja meg ismét a vállát a férfi.* Talán nem adtak elég időt, hogy megismerjenek. *Mosolyodik el.* A változás pedig sohasem rossz, én szeretem a változásokat.
*Egy ideig csendesen ballagnak, olykor elnézik a sas röptét, valóban olyan, mintha börtönéből szabadult volna, kecsesen ívelt szárnyait terpeszti az égbolton, méltóságteljes állat.*
- Meleg teával is tudok szolgálni. *Bólogat bőszen.* Ami azt illeti, talán egy fürdőt is összehozhatok, bár ne számíts nagy durranásra, elég szegényesen élek. *Jegyzi meg, mintha már előre szégyellné puritán lakókörnyezetét, ahová most a lányt vezeti.* De nekem célnak megfelel. *Fűzi hozzá.*
- Áhá... szóval trükkös lány vagy... őket nagyon szeretem. *Kacsint vissza a férfi, majd gyorsan meg is magyarázza.* Életrevaló az, ki szorult helyzetből kivágja magát, az elmondásod alapján te ilyennek tűnsz. *Helyesel.*
- Korábban hol éltél? Családod van? *Kérdezi szüleire utalva, s közben még mindig kezét tartja. Lopva méri végig a lányt, kíváncsi rá, vajon a csuklya és a ruha mit rejthet maga alatt, személyiségéből adódóan különösebben nem palástolja nézelődését, igazából a lány sem olyannak tűnik, aki felsikkantva elrohanna. Inkább vadmacska, mint kiscica. A vadmacskák pedig jóval izgalmasabbak, főleg azok, akik rejtőzködnek, majd egy adott pillanatban bújnak elő.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-14 11:11:06
Üzenet elküldve: 2018-12-14 11:11:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*A lány lehelete meglátszik, akárcsak a férfié. Nem rázza le a másik kezét magáról, élvezi annak melegét, hogy a kívülállók minek nézik őket az meg őszintén nem érdekli. Örül, hogy a férfi válaszol kérdésére, türelmesen végig hallgatja, majd ő is válaszol.*
-Én is ebben a cipőben járok. Sokak szóba sem állnak velem és nem vagyok éppen egy könnyű esetnek mondható. Gyorsan változok.
*A férfira pillant, aki látszólag zavarban van, bár ez nem könnyen megállapítható. Az is lehet, hogy megint egy jól begyakorolt módszert alkalmaz. A férfi felnevet, majd mikor vissza kérdez a lány is el mosolyodik.*
-Tudod sokan úgy tartják nincs szívem, megfagyott. A kezemmel együtt.
*A férfi valószínűleg észreveszi, hogy nem teljesen tréfál.*
-Fogalmazzunk úgy, hogy volt már olyan, amikor egy meleg tea mentette volna meg az életemet.
*Meglepődik amikor Ralas a kezét kezdi vizsgálgatni.*
-Abból a helyzetből is sikerült kikecmeregni, ne aggódj. Van egy pár trükk a tarsolyomban.
*Rá kacsint, majd felfelé pillantva nyugtázza, hogy a madár még mindig követi.*
*A lány lehelete meglátszik, akárcsak a férfié. Nem rázza le a másik kezét magáról, élvezi annak melegét, hogy a kívülállók minek nézik őket az meg őszintén nem érdekli. Örül, hogy a férfi válaszol kérdésére, türelmesen végig hallgatja, majd ő is válaszol.*
-Én is ebben a cipőben járok. Sokak szóba sem állnak velem és nem vagyok éppen egy könnyű esetnek mondható. Gyorsan változok.
*A férfira pillant, aki látszólag zavarban van, bár ez nem könnyen megállapítható. Az is lehet, hogy megint egy jól begyakorolt módszert alkalmaz. A férfi felnevet, majd mikor vissza kérdez a lány is el mosolyodik.*
-Tudod sokan úgy tartják nincs szívem, megfagyott. A kezemmel együtt.
*A férfi valószínűleg észreveszi, hogy nem teljesen tréfál.*
-Fogalmazzunk úgy, hogy volt már olyan, amikor egy meleg tea mentette volna meg az életemet.
*Meglepődik amikor Ralas a kezét kezdi vizsgálgatni.*
-Abból a helyzetből is sikerült kikecmeregni, ne aggódj. Van egy pár trükk a tarsolyomban.
*Rá kacsint, majd felfelé pillantva nyugtázza, hogy a madár még mindig követi.*
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-14 09:05:36
Üzenet elküldve: 2018-12-14 09:05:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
*A lánnyal együtt nevet, tetszik neki, hogy így kinyílt korábbi zárkózottsága ellenére, így még csuklyában sem tűnik olyan csendesnek, örül, hogy már-már elnyerte a bizalmát.*
- Ennek őszintén örülök, Ceale. *Bólint a lányra, s paskolja meg kézfejét, melyen másik kezét rajtafelejti, így már valóban kis andalgóknak tűnnek, a hűvös hidegben. Ralas némán lépdel, lehelete apránként meglátszik séta közben, ahogy valószínűleg Cealeáé is, hideg van. A lány kérdésére felpillant, aztán csak megvonja vállát.*
- Hát... valahogyan mindkettő. De nem veszem rossz néven egyáltalán. *Mosolyog a lányra.* A munkám nem igazán alkalmas állandó kapcsolatok létesítésére, előbb-utóbb sérülne, aki velem van, de nem is találtam még olyat, aki úgy gondolna rám. *Néz szomorú tekintettel a csuklya alá.* Majd egyszer... és te? *Kérdez vissza hirtelen, mindeközben észreveszi a lány fürkésző tekintetét, szemét szégyenlősen elkapva néz inkább előre, bár Ralasnál soha nem lehet tudni, hogy ez most jól felépített kontaktusteremtés, vagy valódi szégyenlősség, az esély mindkettőre megvan. A viccre felnevet, apró ködpamacsok távoznak szájából:*
- Nem csak a fejed, hát még micsoda? Vajon mindenhol ilyen hűvös lennél? *Kérdezi kaján vigyorral.* Majd nálam felmelegedhetsz! *Komolyodik el ő is, mert a lány tekintetén azt látja volt már hasonló élményekben része.*
- Előfordult, hogy elfagytak a kezeid? *Kerekedik el a szeme, majd a lány kezét felkapva kezdi el nézegetni, forgatni.* Nem látok rajta sérülést, de a szívemre venném. *Pillant a lányra.*
*A lánnyal együtt nevet, tetszik neki, hogy így kinyílt korábbi zárkózottsága ellenére, így még csuklyában sem tűnik olyan csendesnek, örül, hogy már-már elnyerte a bizalmát.*
- Ennek őszintén örülök, Ceale. *Bólint a lányra, s paskolja meg kézfejét, melyen másik kezét rajtafelejti, így már valóban kis andalgóknak tűnnek, a hűvös hidegben. Ralas némán lépdel, lehelete apránként meglátszik séta közben, ahogy valószínűleg Cealeáé is, hideg van. A lány kérdésére felpillant, aztán csak megvonja vállát.*
- Hát... valahogyan mindkettő. De nem veszem rossz néven egyáltalán. *Mosolyog a lányra.* A munkám nem igazán alkalmas állandó kapcsolatok létesítésére, előbb-utóbb sérülne, aki velem van, de nem is találtam még olyat, aki úgy gondolna rám. *Néz szomorú tekintettel a csuklya alá.* Majd egyszer... és te? *Kérdez vissza hirtelen, mindeközben észreveszi a lány fürkésző tekintetét, szemét szégyenlősen elkapva néz inkább előre, bár Ralasnál soha nem lehet tudni, hogy ez most jól felépített kontaktusteremtés, vagy valódi szégyenlősség, az esély mindkettőre megvan. A viccre felnevet, apró ködpamacsok távoznak szájából:*
- Nem csak a fejed, hát még micsoda? Vajon mindenhol ilyen hűvös lennél? *Kérdezi kaján vigyorral.* Majd nálam felmelegedhetsz! *Komolyodik el ő is, mert a lány tekintetén azt látja volt már hasonló élményekben része.*
- Előfordult, hogy elfagytak a kezeid? *Kerekedik el a szeme, majd a lány kezét felkapva kezdi el nézegetni, forgatni.* Nem látok rajta sérülést, de a szívemre venném. *Pillant a lányra.*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:52:19
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:52:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*A férfi szavaira ismét nevetnie kell.*
-Rám számíthatsz.
*Ralasra kacsint, majd ő is Askimot figyelve az égre emeli a tekintetét.*
~Bravúros vadász az egyszer fix.~
*A férfi következő szavaira nem tudja mit feleljen, csak némán lépked. Majd eszébe jut valami.*
-Soha nem akartál megházasodni?
*Fél, hogy kicsit tolakodó a kérdés, de azt mondta még nem sokkal ezelőtt, hogy bármit kérdezhet.*
-Ne haragudj, ha helytelen a kérdés. Csak hát nem vagy szép szavak híján, nem is nézel ki rosszul, akárkit megkaphatnál. Vagy esetleg csak elkerült a szerelem?
*Kíváncsian az arcát fürkészi, amikor az hozzá ér. A férfi keze meleg, így hamar észreveszi, hogy az övé már egy kicsit átfagyott.*
-Tudod nekem nem csak a fejem hideg.
*Mosolyog, de nem tudja, hova tenni azokat a pillantásokat és gesztusokat amiket Ralas tesz, így azért próbálja megnyugtatni a férfit.*
-Ne aggódj. Általában ha ezek már lefagytak onnantól nem érzem a hideget.
*Nevet, bár komolyan beszél.*
*A férfi szavaira ismét nevetnie kell.*
-Rám számíthatsz.
*Ralasra kacsint, majd ő is Askimot figyelve az égre emeli a tekintetét.*
~Bravúros vadász az egyszer fix.~
*A férfi következő szavaira nem tudja mit feleljen, csak némán lépked. Majd eszébe jut valami.*
-Soha nem akartál megházasodni?
*Fél, hogy kicsit tolakodó a kérdés, de azt mondta még nem sokkal ezelőtt, hogy bármit kérdezhet.*
-Ne haragudj, ha helytelen a kérdés. Csak hát nem vagy szép szavak híján, nem is nézel ki rosszul, akárkit megkaphatnál. Vagy esetleg csak elkerült a szerelem?
*Kíváncsian az arcát fürkészi, amikor az hozzá ér. A férfi keze meleg, így hamar észreveszi, hogy az övé már egy kicsit átfagyott.*
-Tudod nekem nem csak a fejem hideg.
*Mosolyog, de nem tudja, hova tenni azokat a pillantásokat és gesztusokat amiket Ralas tesz, így azért próbálja megnyugtatni a férfit.*
-Ne aggódj. Általában ha ezek már lefagytak onnantól nem érzem a hideget.
*Nevet, bár komolyan beszél.*
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:21:18
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:21:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ceale//
- Ó, nem féltelek, tudom, hogy meg tudd védeni magad, ezért is húzódom közelebb. *Csökkent még picit a távolságon, amint a lány elfogadja karját.* Majd te megvédesz. *Nevet fel, aztán megigazítja magán kabátját, közben a sas méla röptét nézi az égbolton, mely lassú köröket ír le, láthatóan vadászik.*
- Valóban anélkül maradtam volna? *Kérdezi kétértelműen mosolyogva, majd szabad kezével csak legyint.* Annyi baj legyen, a hölgyek jönnek és mennek, de legalább szereztem magamnak egy jó társaságot éjszakára. Úgyis olyan üres a lakás. *Bólogat száját lebiggyesztve.*
- Szóval... egyáltalán nem bánom. *Vonja meg a vállát.* Örülök neked, ritkán van alkalmam új ismeretségeket kötni. *Lapogatja meg Ceale kezét baljával.*
- Atyaég! *Dörzsöli meg kedvesen.* Hisz ez jéghideg! Még jó, hogy van otthon fa, begyújtok majd, hisz megfagysz! *Néz aggódva a lányra, bár azok a huncut vonások csak nem tűnnek el szeme sarkából. Lehet, hogy az érintések szándékosak?*
- Ó, nem féltelek, tudom, hogy meg tudd védeni magad, ezért is húzódom közelebb. *Csökkent még picit a távolságon, amint a lány elfogadja karját.* Majd te megvédesz. *Nevet fel, aztán megigazítja magán kabátját, közben a sas méla röptét nézi az égbolton, mely lassú köröket ír le, láthatóan vadászik.*
- Valóban anélkül maradtam volna? *Kérdezi kétértelműen mosolyogva, majd szabad kezével csak legyint.* Annyi baj legyen, a hölgyek jönnek és mennek, de legalább szereztem magamnak egy jó társaságot éjszakára. Úgyis olyan üres a lakás. *Bólogat száját lebiggyesztve.*
- Szóval... egyáltalán nem bánom. *Vonja meg a vállát.* Örülök neked, ritkán van alkalmam új ismeretségeket kötni. *Lapogatja meg Ceale kezét baljával.*
- Atyaég! *Dörzsöli meg kedvesen.* Hisz ez jéghideg! Még jó, hogy van otthon fa, begyújtok majd, hisz megfagysz! *Néz aggódva a lányra, bár azok a huncut vonások csak nem tűnnek el szeme sarkából. Lehet, hogy az érintések szándékosak?*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:10:33
Üzenet elküldve: 2018-12-13 20:10:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Ralas//
*Ralassal együtt nevet és amikor a férfi kérdezi még inkább jó kedve lesz.*
-Rendben. Bár nem kell féltened.
*Kiérve, mikor a férfihoz fordul, elmosolyodik annak kijelentésén.*
-Igen. Szerencsétlen már régóta vár erre.
*Közelebb lép a férfihoz, elfogadja annak karját és hagyja, hogy vezessék. Összébb húzza magán a leplet, a kinti hideg szél karistolja az arcát.*
-Nem gond, hogy ma miattam kuncsaft nélkül maradtál?
*A férfira néz és reméli, hogy őszinte, sallang mentes választ kap. Tetszik neki ahogy a férfi forgatja a szavakat, de az őszinteséget sokkal többre tartja.*
*Ralassal együtt nevet és amikor a férfi kérdezi még inkább jó kedve lesz.*
-Rendben. Bár nem kell féltened.
*Kiérve, mikor a férfihoz fordul, elmosolyodik annak kijelentésén.*
-Igen. Szerencsétlen már régóta vár erre.
*Közelebb lép a férfihoz, elfogadja annak karját és hagyja, hogy vezessék. Összébb húzza magán a leplet, a kinti hideg szél karistolja az arcát.*
-Nem gond, hogy ma miattam kuncsaft nélkül maradtál?
*A férfira néz és reméli, hogy őszinte, sallang mentes választ kap. Tetszik neki ahogy a férfi forgatja a szavakat, de az őszinteséget sokkal többre tartja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063