Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 23:38:43
Üzenet elküldve: 2014-10-25 23:38:43
ÚJ
![>Quinn Hallion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2492_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kétszemélyes Hallion Ék//
-Nem.
*Vitatkozik elnyűtten, de ha így van, semmi meglepőt nem találna a sors olyan fordulatában, hogy agyevő lárvák lepjék el kobakját.*
-Nem lepődnék.
*Bólogat serényen a hányás említésére, mert valóban, úgy fest senki mást nem kínoz eme dicstelen művelettel a végzet egyetlen hajón sem, csak őt!
Észleli testvére vonulási szándékát, nyugtázza is egy nagy sóhajjal. Miért is pihenhetne békésen? Ezen a koszos, füstös, büdös helyen? Hol a pálinka a húsát marja, nem a gyomrát?*
-Hajj.
*Dönti le a maradékot ő is, előbb az alig fél nyelet pálinkát, majd a sört. És zsákját szorongatva maga előtt indul a szerencsésebbik Hallion után nagy búsan. Mert ugyan itt se volt jó, de ott sem lesz ahová tartanak. Búcsúzóul még kipöfékel egy adag füstöt, mielőtt záródna komor alakja után az ivó ajtaja.*
-Nem.
*Vitatkozik elnyűtten, de ha így van, semmi meglepőt nem találna a sors olyan fordulatában, hogy agyevő lárvák lepjék el kobakját.*
-Nem lepődnék.
*Bólogat serényen a hányás említésére, mert valóban, úgy fest senki mást nem kínoz eme dicstelen művelettel a végzet egyetlen hajón sem, csak őt!
Észleli testvére vonulási szándékát, nyugtázza is egy nagy sóhajjal. Miért is pihenhetne békésen? Ezen a koszos, füstös, büdös helyen? Hol a pálinka a húsát marja, nem a gyomrát?*
-Hajj.
*Dönti le a maradékot ő is, előbb az alig fél nyelet pálinkát, majd a sört. És zsákját szorongatva maga előtt indul a szerencsésebbik Hallion után nagy búsan. Mert ugyan itt se volt jó, de ott sem lesz ahová tartanak. Búcsúzóul még kipöfékel egy adag füstöt, mielőtt záródna komor alakja után az ivó ajtaja.*
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 23:16:58
Üzenet elküldve: 2014-10-25 23:16:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*És megint kezdi! Quentred sokat gondolkozott azon, hogy vajon testvérbátyja milyen örömöt lel a kifejezetten morbid halálnemek fejtegetésében és jóslásában. Igazi választ sose talált, de az évek során kialakult vélemény szerint örömöt nem, maximum perverz elégtételt talál a dologban. Elvégre egyik se vitte még el, úgyhogy lehet róla elmélkedni. Vagy valami ilyesmi lehet, az idősebb Hallionnál sose lehet tudni.*
- Persze, és az agyhelyedre is beköltöznek. Meg is lepődnél, hogy valami mozgolódik a homlokod mögött.
*Adja a lovat Quinn alá. Elvégre, ha apátiás az a lúd, legalább kövér legyen! Vagy valami ilyesmi. Viszont a következő gondolatsorral nem tud és nem is akar vitába szállni. Inkább csak felkuncog.*
- Hányni csak te szoktál, és te is csak akkor, ha a túl sok füst miatt fél óra alatt akarsz egy hétre előre bezabálni…
*Észleli, hogy a másik vakarózása valószínűleg katasztrófába torkollik, így megelőző lépéseket tesz, biztos, ami nem bizonytalan alapon. Ami per pillanat kimerül annyiban, hogy hátrébb tolja székét és arrébb pakolja cuccait.
És nem hiába a nagy rákészülés, ami bekövetkezhet, az be is következik. Csak lemondóan megcsóválja fejét, és örömmel veszi észre, hogy némileg szaggatottan reagál a világ. Remek!
Lehúzza maradék sörét, majd a helyreállított asztalra pakolja az üres korsót. Felnyalábolja zsákját és kiegyenesedik, némileg ingatagon, majd testvérére pillant.*
- Nnnna! Most, hogy kinyírtad a bulit, akár mehetnénk is. Nehogy már kényelmesen tudj pipázgatni! Az hazavágná a varázsodat…
*És ezt kinyilatkoztatva indul a külvilág felé, akár jön vér a véréből, akár nem. Határozottan, teli talppal lépdelve, kifejezetten hangsúlyozva, hogy teljesen józan, miből kikövetkeztethető, hogy épp eléggé részeg, caplat az ajtóhoz. Visszafordul, megtámaszkodva az ajtófélfában, és tisztelgésre emeli szabad jobbját.*
- Viszlát, és kösz a Hall-lakat! *Megrázza fejét.* Lakatokat! Mert ketten vagyunk… Mindig elfelejtem…
* Aztán fordul, és magában morogva hagyja el az ivó kellemes légkörét.*
*És megint kezdi! Quentred sokat gondolkozott azon, hogy vajon testvérbátyja milyen örömöt lel a kifejezetten morbid halálnemek fejtegetésében és jóslásában. Igazi választ sose talált, de az évek során kialakult vélemény szerint örömöt nem, maximum perverz elégtételt talál a dologban. Elvégre egyik se vitte még el, úgyhogy lehet róla elmélkedni. Vagy valami ilyesmi lehet, az idősebb Hallionnál sose lehet tudni.*
- Persze, és az agyhelyedre is beköltöznek. Meg is lepődnél, hogy valami mozgolódik a homlokod mögött.
*Adja a lovat Quinn alá. Elvégre, ha apátiás az a lúd, legalább kövér legyen! Vagy valami ilyesmi. Viszont a következő gondolatsorral nem tud és nem is akar vitába szállni. Inkább csak felkuncog.*
- Hányni csak te szoktál, és te is csak akkor, ha a túl sok füst miatt fél óra alatt akarsz egy hétre előre bezabálni…
*Észleli, hogy a másik vakarózása valószínűleg katasztrófába torkollik, így megelőző lépéseket tesz, biztos, ami nem bizonytalan alapon. Ami per pillanat kimerül annyiban, hogy hátrébb tolja székét és arrébb pakolja cuccait.
És nem hiába a nagy rákészülés, ami bekövetkezhet, az be is következik. Csak lemondóan megcsóválja fejét, és örömmel veszi észre, hogy némileg szaggatottan reagál a világ. Remek!
Lehúzza maradék sörét, majd a helyreállított asztalra pakolja az üres korsót. Felnyalábolja zsákját és kiegyenesedik, némileg ingatagon, majd testvérére pillant.*
- Nnnna! Most, hogy kinyírtad a bulit, akár mehetnénk is. Nehogy már kényelmesen tudj pipázgatni! Az hazavágná a varázsodat…
*És ezt kinyilatkoztatva indul a külvilág felé, akár jön vér a véréből, akár nem. Határozottan, teli talppal lépdelve, kifejezetten hangsúlyozva, hogy teljesen józan, miből kikövetkeztethető, hogy épp eléggé részeg, caplat az ajtóhoz. Visszafordul, megtámaszkodva az ajtófélfában, és tisztelgésre emeli szabad jobbját.*
- Viszlát, és kösz a Hall-lakat! *Megrázza fejét.* Lakatokat! Mert ketten vagyunk… Mindig elfelejtem…
* Aztán fordul, és magában morogva hagyja el az ivó kellemes légkörét.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 16:39:39
Üzenet elküldve: 2014-10-25 16:39:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*Nem kezdődik, a sorscsapás már rég kezdetét vette. Vagy harminc éve. Azóta Quinn tűr. Testvéreket, pálinkákat, bármit, ami jön. Most az újabb feles, és virgonc kistesótól az életbölcsességek. Hallja is meg nem is, tekintete mindenképp az ivót fürkészi. Megállapítást nyer, hogy elképzelései, valós alapon nyugvó félelmek. Hát nem döbben le a felismeréstől. Mindezeket eddig is tudta. Nagy sóhajt hallat a mindegyre. Mert valóban az; így is, úgy is katasztrófa lesz.
Őszintén szólva nem is igazán akar belegondolni, persze már késő, megtörtént. És azok a képek melyeket testvére fest meg sem közelítik azokat a borzalmakat melyek önön lelki szemei előtt peregnek le.*
-Belepnének a bogarak, és olyan helyekre petéznének, amit kifejezetten másra szeretek használni, majd a kis lárváik felkúsznának a testemben, és szép lassan, biztos nagyon lassan elkezdenék felzabálni a belsőszerveim, még zümmögő, szárnyas lényekké nem fejlődnek, aztán kitörnének.
*Már a gondolatra is elkapja a viszketés, kezdetben finoman vakargatja magát itt-ott, hallgatva testvére terveit, bólogatva figyelmetlenül.*
-Persze. Ahogy szoktuk. Valami lélekvesztőn mancsaftolunk éhbérért, megaláztatásokért, hányva és hánykolódva. Csodás lesz.
*Vonogatja vállát, mert neki aztán tényleg nyolc hol szenved. Közben a vakarózás túl hevesre sikeredik, pipájából parázs hullik nadrágjára, égetve az anyagot, bőrt egyaránt. Felugrik önkéntelenül, hogy lesöpörje magáról az égető matériát, de ezzel billen az asztal, és löttyen egyaránt sör, pálinka. Teljesen természetes kép. Zuttyan is vissza ültébe, nagyot slukkolva a pipából. Fanyalogva tűrve, hogy az erős szesz imént szerzett sebére csordogáljon álnokul.*
-De legalább ma stabil ágyban alszunk. Együtt. Mármint a bolhákkal.
*Nem kezdődik, a sorscsapás már rég kezdetét vette. Vagy harminc éve. Azóta Quinn tűr. Testvéreket, pálinkákat, bármit, ami jön. Most az újabb feles, és virgonc kistesótól az életbölcsességek. Hallja is meg nem is, tekintete mindenképp az ivót fürkészi. Megállapítást nyer, hogy elképzelései, valós alapon nyugvó félelmek. Hát nem döbben le a felismeréstől. Mindezeket eddig is tudta. Nagy sóhajt hallat a mindegyre. Mert valóban az; így is, úgy is katasztrófa lesz.
Őszintén szólva nem is igazán akar belegondolni, persze már késő, megtörtént. És azok a képek melyeket testvére fest meg sem közelítik azokat a borzalmakat melyek önön lelki szemei előtt peregnek le.*
-Belepnének a bogarak, és olyan helyekre petéznének, amit kifejezetten másra szeretek használni, majd a kis lárváik felkúsznának a testemben, és szép lassan, biztos nagyon lassan elkezdenék felzabálni a belsőszerveim, még zümmögő, szárnyas lényekké nem fejlődnek, aztán kitörnének.
*Már a gondolatra is elkapja a viszketés, kezdetben finoman vakargatja magát itt-ott, hallgatva testvére terveit, bólogatva figyelmetlenül.*
-Persze. Ahogy szoktuk. Valami lélekvesztőn mancsaftolunk éhbérért, megaláztatásokért, hányva és hánykolódva. Csodás lesz.
*Vonogatja vállát, mert neki aztán tényleg nyolc hol szenved. Közben a vakarózás túl hevesre sikeredik, pipájából parázs hullik nadrágjára, égetve az anyagot, bőrt egyaránt. Felugrik önkéntelenül, hogy lesöpörje magáról az égető matériát, de ezzel billen az asztal, és löttyen egyaránt sör, pálinka. Teljesen természetes kép. Zuttyan is vissza ültébe, nagyot slukkolva a pipából. Fanyalogva tűrve, hogy az erős szesz imént szerzett sebére csordogáljon álnokul.*
-De legalább ma stabil ágyban alszunk. Együtt. Mármint a bolhákkal.
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 16:09:15
Üzenet elküldve: 2014-10-25 16:09:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*És kezdődik… Quentred nem csak lelki szemeit forgatja és emeli az égre, hanem a világiakat is. Ha egyszer Quinn belekezd az elmélkedésbe, onnantól kezdve olyan, mint a havas lejtőn legurított hógolyó: csak idő kérdése és mindent letaroló természeti csapássá duzzad. Kész szerencse, hogy csak verbálisan. Már akinek szerencse, persze.
Megváltásként jön a következő kör Pálinka és cserél gazdát megint 24 arany.
. Testvériesen el is osztja őket. Három magának, egy meg a pipával szerencsétlenkedőnek. Ha bátyja rágyújt, onnantól kezdve úgyse az ital lesz nála a hangulatfelelős.*
- Remek gondolat!
*Rendezgeti előnyös pozícióba a stampedliket.*
- Ez csak feltételezés, de számodra reális aggály, valóban.
*Megemeli az első kiválasztottat és elgyönyörködik benne.*
- Ez megint csak feltételezés, de ha te mondod, akkor megint van alapja.
*Hiába, a Sors, a Véletlen és mindenféle egyéb kézzel meg nem fogható hatalom látszólag tényleg igyekszik mindent megtenni, azért, hogy az idősebbik Hallion borúlátásai inkább próféciáknak hassanak. Általában.*
- Azt gondolom, hogy gyakorlatilag mindegy. Ha vihar lesz, több lesz a jutalom. Ha nem lesz, egyszerűbb a meló.
*Vonja meg vállát és dönti le italát. Már nyúl is a következő adagért, elvégre nem árt az évek alatt kialakult elfogadást megtámogatni, amíg van mivel és van miből.*
- Bár meglepő lenne és mulatságos, nem javasolnám. *Újabb pálinka indul útjára, melyet kísér pár korty sör.* Gondolj csak bele! *Az üres poharakat tologatva sorolja érveit.* Jobban fáznál. Sokkal mocskosabb lennél. Többet kéne fürdeni. Még nehezebben értenél szót másokkal. Lecsuknának a tudatlanok. Könnyebben fakadna a véred. *Megcsóválja fejét.* Hidd el, több lenne a kára, mint a haszna!
*Eltünteti utolsó pálinkáját is, melyet gyomra már némi hőbörgéssel fogad. Remek! Innentől kezdve már csak várni kell, és tartani a szintet. A gazdaságos ivászat főbb ismérvei a tempó, a mennyiség és az elszántság! Kész szerencse, hogy az évek meg a rutin már nagymesterré avatták Quentint a témában.*
- Na, figyelj balsorsú bornyú! Akkor ma betankolunk, holnap feltankolunk, holnapután meg vadászunk magunknak újabb melót. Rendben?
*Mondjuk teljesen mindegy, hogy a másik mit mond, úgyis ez lesz a menet. Na, nem mintha testvére olyan sűrűn mondott volna ellent bármikor is, inkább csak keserű beletörődés jellemezte a – szerinte – szörnyűséges jövőt illető minden tervet illetően. Quentred külön örülne, ha most másképp lenne, még ha ez roppant valószínűtlen is. De valamikor csak el kell kezdeni, nem igaz?
Ám, amíg ez bekövetkezik, csak vidáman iddogál.*
*És kezdődik… Quentred nem csak lelki szemeit forgatja és emeli az égre, hanem a világiakat is. Ha egyszer Quinn belekezd az elmélkedésbe, onnantól kezdve olyan, mint a havas lejtőn legurított hógolyó: csak idő kérdése és mindent letaroló természeti csapássá duzzad. Kész szerencse, hogy csak verbálisan. Már akinek szerencse, persze.
Megváltásként jön a következő kör Pálinka és cserél gazdát megint 24 arany.
. Testvériesen el is osztja őket. Három magának, egy meg a pipával szerencsétlenkedőnek. Ha bátyja rágyújt, onnantól kezdve úgyse az ital lesz nála a hangulatfelelős.*- Remek gondolat!
*Rendezgeti előnyös pozícióba a stampedliket.*
- Ez csak feltételezés, de számodra reális aggály, valóban.
*Megemeli az első kiválasztottat és elgyönyörködik benne.*
- Ez megint csak feltételezés, de ha te mondod, akkor megint van alapja.
*Hiába, a Sors, a Véletlen és mindenféle egyéb kézzel meg nem fogható hatalom látszólag tényleg igyekszik mindent megtenni, azért, hogy az idősebbik Hallion borúlátásai inkább próféciáknak hassanak. Általában.*
- Azt gondolom, hogy gyakorlatilag mindegy. Ha vihar lesz, több lesz a jutalom. Ha nem lesz, egyszerűbb a meló.
*Vonja meg vállát és dönti le italát. Már nyúl is a következő adagért, elvégre nem árt az évek alatt kialakult elfogadást megtámogatni, amíg van mivel és van miből.*
- Bár meglepő lenne és mulatságos, nem javasolnám. *Újabb pálinka indul útjára, melyet kísér pár korty sör.* Gondolj csak bele! *Az üres poharakat tologatva sorolja érveit.* Jobban fáznál. Sokkal mocskosabb lennél. Többet kéne fürdeni. Még nehezebben értenél szót másokkal. Lecsuknának a tudatlanok. Könnyebben fakadna a véred. *Megcsóválja fejét.* Hidd el, több lenne a kára, mint a haszna!
*Eltünteti utolsó pálinkáját is, melyet gyomra már némi hőbörgéssel fogad. Remek! Innentől kezdve már csak várni kell, és tartani a szintet. A gazdaságos ivászat főbb ismérvei a tempó, a mennyiség és az elszántság! Kész szerencse, hogy az évek meg a rutin már nagymesterré avatták Quentint a témában.*
- Na, figyelj balsorsú bornyú! Akkor ma betankolunk, holnap feltankolunk, holnapután meg vadászunk magunknak újabb melót. Rendben?
*Mondjuk teljesen mindegy, hogy a másik mit mond, úgyis ez lesz a menet. Na, nem mintha testvére olyan sűrűn mondott volna ellent bármikor is, inkább csak keserű beletörődés jellemezte a – szerinte – szörnyűséges jövőt illető minden tervet illetően. Quentred külön örülne, ha most másképp lenne, még ha ez roppant valószínűtlen is. De valamikor csak el kell kezdeni, nem igaz?
Ám, amíg ez bekövetkezik, csak vidáman iddogál.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 15:42:16
Üzenet elküldve: 2014-10-25 15:42:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*Morcosan kortyolgatja véleménye szerint nem megfelelő hőfokú sörét, közben elenged egy, s más megjegyzést füle mellett. tudja, hogy felesleges Quentred meggyőzésével próbálkoznia. Egyrészt úgyse sikerülne. Másrészt túl bugyuta a vigyori a haladó eszmék befogadásához, jahm kérem, a neveltetés, ugye? Amúgy meg Quinn nem is szeret másokat győzködni a keserű igazságról. Valahol még irigyli is elvakult boldogságukat.
Az viszont, hogy ő bármire is képes lenne rászokni, hamar tettre sarkalja. Vagy tíz esetlen mozdulat árán, de sikerül jobbját kabátjának belsőzsebébe juttatni, és onnan elhalászni pipázó készletét.*
-Dehogynem. Meg hasmenést is.
*Veti oda testvérének a torokgyík gondolatára. Nem túl rutinosan, zsákölelésen keresztül, de megtömi pipáját. Dohánnyal. Meg egy kevés cyrolddal. Na most még tüzet kéne szerezni. Fáklya van, de útban a zsák. Nagy sóhaj. Mert még ez is őt keseríti. A pipaszárat fogai közé kapva csúsztatja málháját a mellette lévő üres székre, s lép az egyik lángoló alkalmatossághoz. Újabb, ezúttal egészen ügyes zsebforgatások révén előkerít egyet a vékonyka fapálcák közül, lángot vesz, pöfékel. Majd borongós felhőkhöz hasonló füstöt eregetve telepszik le ismét.
A második pocsék pálinkától is megszabadítja a poharat, asztalra könyökölve füstöl elmélázva.*
-Azt gondoltam igyekszem szárazon tartani a váltás ruhámat.
*Mereng el a távolba pár szívdobbanásnyi ideig. Bámulva a fogadót, de nem látva semmit.*
-Ha már úgyis levizelnének.
*Eregeti a füstöt és játszik a képpel, mi következhet még, mi megakadályozhatja a szárazon maradását.*
-Bár talán felesleges erőlködnöm. Biztos, hogy nagy vihar lesz. Egyből.
*Ismét öccsére emeli tekintetét.*
-Te mit gondolsz?
*Dobja vissza a kérdést, majd nagyot kortyol a folytatás előtt.*
-Nem kellene eleve meztelenül járnom?
*Pontosít, mely témában is kért imént tanácsot.*
*Morcosan kortyolgatja véleménye szerint nem megfelelő hőfokú sörét, közben elenged egy, s más megjegyzést füle mellett. tudja, hogy felesleges Quentred meggyőzésével próbálkoznia. Egyrészt úgyse sikerülne. Másrészt túl bugyuta a vigyori a haladó eszmék befogadásához, jahm kérem, a neveltetés, ugye? Amúgy meg Quinn nem is szeret másokat győzködni a keserű igazságról. Valahol még irigyli is elvakult boldogságukat.
Az viszont, hogy ő bármire is képes lenne rászokni, hamar tettre sarkalja. Vagy tíz esetlen mozdulat árán, de sikerül jobbját kabátjának belsőzsebébe juttatni, és onnan elhalászni pipázó készletét.*
-Dehogynem. Meg hasmenést is.
*Veti oda testvérének a torokgyík gondolatára. Nem túl rutinosan, zsákölelésen keresztül, de megtömi pipáját. Dohánnyal. Meg egy kevés cyrolddal. Na most még tüzet kéne szerezni. Fáklya van, de útban a zsák. Nagy sóhaj. Mert még ez is őt keseríti. A pipaszárat fogai közé kapva csúsztatja málháját a mellette lévő üres székre, s lép az egyik lángoló alkalmatossághoz. Újabb, ezúttal egészen ügyes zsebforgatások révén előkerít egyet a vékonyka fapálcák közül, lángot vesz, pöfékel. Majd borongós felhőkhöz hasonló füstöt eregetve telepszik le ismét.
A második pocsék pálinkától is megszabadítja a poharat, asztalra könyökölve füstöl elmélázva.*
-Azt gondoltam igyekszem szárazon tartani a váltás ruhámat.
*Mereng el a távolba pár szívdobbanásnyi ideig. Bámulva a fogadót, de nem látva semmit.*
-Ha már úgyis levizelnének.
*Eregeti a füstöt és játszik a képpel, mi következhet még, mi megakadályozhatja a szárazon maradását.*
-Bár talán felesleges erőlködnöm. Biztos, hogy nagy vihar lesz. Egyből.
*Ismét öccsére emeli tekintetét.*
-Te mit gondolsz?
*Dobja vissza a kérdést, majd nagyot kortyol a folytatás előtt.*
-Nem kellene eleve meztelenül járnom?
*Pontosít, mely témában is kért imént tanácsot.*
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 15:20:24
Üzenet elküldve: 2014-10-25 15:20:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kétszemélyes Hallion Ék//
- Nem, mi?
*Vigyorodik el. Quinn szerencsétlensége már-már legendába illő, és Quentred legalább három olyan alkalmat is fel tudna sorolni, mikor a körülmények összjátékának köszönhetően csak sikerült abba a bizonyos útba belekerülnie. Bár igaz, azok tényleg nem valamirevaló részegek voltak… De minek bolygassák a múltat? Ha nem, hát nem.
Lehet, hogy a másiknak teljesen mindegy, hogy ők verik el a nem is olyan nehezen megkeresett pénzt, vagy holmi zsebesek, de hősünknek nem. Meg különben is! Minek cipelni annyi aranyat? Jobb minél előbb megszabadulni tőlük.
A Viharfogó jellemzésére csak felhorkant.*
- Persze, persze, a hullámokon imbolygott, a fedélzeten meg átsüvített a szél. Ilyenek ezek a hajók, bizony.
*A jövőre való utalást elengedi a füle mellett. Ha rosszabb lesz, hát rosszabb lesz. Nem egy nagy dolog, és úgyis kihozza belőle a legtöbbet. És legalább Quinnek is több alapja lesz panaszkodni. Mindenki nyer, még ha nem is.
Elfogyasztja ő is az egyik pálinkát, a kupicát fejjel lefele visszateszi az asztalra.*
- Ha jó lenne, még erre is rászoknál.
*Egészségeset kortyol a sörből, majd megtörli száját.*
- Legalább nem kapsz torokgyíkot tőle.
*Sörét dédelgetve dől hátra a székben és pillant körbe, míg arra a megállapításra jut, hogy minden jól van, ahogy van. Eltünteti a második töményét is szervezetébe, a poharat az előző mellé rakja és int a derék vendéglátósnak, hogy jöhet a következő kettő.*
- És, mik a tervek? Mármint azon felül, hogy idő előtt végelgyengülsz?
- Nem, mi?
*Vigyorodik el. Quinn szerencsétlensége már-már legendába illő, és Quentred legalább három olyan alkalmat is fel tudna sorolni, mikor a körülmények összjátékának köszönhetően csak sikerült abba a bizonyos útba belekerülnie. Bár igaz, azok tényleg nem valamirevaló részegek voltak… De minek bolygassák a múltat? Ha nem, hát nem.
Lehet, hogy a másiknak teljesen mindegy, hogy ők verik el a nem is olyan nehezen megkeresett pénzt, vagy holmi zsebesek, de hősünknek nem. Meg különben is! Minek cipelni annyi aranyat? Jobb minél előbb megszabadulni tőlük.
A Viharfogó jellemzésére csak felhorkant.*
- Persze, persze, a hullámokon imbolygott, a fedélzeten meg átsüvített a szél. Ilyenek ezek a hajók, bizony.
*A jövőre való utalást elengedi a füle mellett. Ha rosszabb lesz, hát rosszabb lesz. Nem egy nagy dolog, és úgyis kihozza belőle a legtöbbet. És legalább Quinnek is több alapja lesz panaszkodni. Mindenki nyer, még ha nem is.
Elfogyasztja ő is az egyik pálinkát, a kupicát fejjel lefele visszateszi az asztalra.*
- Ha jó lenne, még erre is rászoknál.
*Egészségeset kortyol a sörből, majd megtörli száját.*
- Legalább nem kapsz torokgyíkot tőle.
*Sörét dédelgetve dől hátra a székben és pillant körbe, míg arra a megállapításra jut, hogy minden jól van, ahogy van. Eltünteti a második töményét is szervezetébe, a poharat az előző mellé rakja és int a derék vendéglátósnak, hogy jöhet a következő kettő.*
- És, mik a tervek? Mármint azon felül, hogy idő előtt végelgyengülsz?
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 14:57:47
Üzenet elküldve: 2014-10-25 14:57:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*A betérő párosról első ránézésre leszűrhető jó pár dolog, ifjak, erejük teljében, testvérek, matrózok. Mindezek egy fél vak számára is teljesen egyértelműek.
Bele se megy a testvére által pedzegetett kellemesebb módozat cáfolásába, egyetlen pillantással jutalmazva a fecsegőt, amolyan "most tényleg?" stílusban. Mintha Quen nem lenne tökéletesen tisztába a ténnyel, hogy a tengeren bizony kevés a nőszemély, és bátyja amúgy is csak akkor ér hozzájuk, ha figyelmetlenségből fellöki őket.*
-Nem szoktam valamire való részeg tengerészek folyó ügyeinek útjába kerülni.
*Replikázik erőtlenül. Ráhagyja a költekezési mániás kistesóra a napi betevő felett való döntést.*
-Mintha nem lenne teljesen mindegy.
*Nem telepszik az asztalhoz, csak lerogy a székre legalább négy világ összes fájdalmával, még zsákját se teszi le egyből, előbb latolgat milyen katasztrófa származhat eme teljesen hétköznapi mozdulatból. Majd mivel az eshetőségek sora túl hosszú, inkább ölébe helyezi minden vagyonát rejtő pakkját, átölelve, állát a matrózzsák tetején nyugtatva pislog laposakat erre a rút világra, s a legrútabb fogadóra.*
-De.
*Böki oda halkan ítéletét legutóbbi szállás, és munkahelyük említésére.*
-Meg büdös is. És gyúlékony. És balcsapásnál túlzottan bedőlt. Hogy hányjak. A kenyér meg penészes volt.
*Hangjában - szokás szerint - nyoma sincs dühnek, vagy bármilyen heves érzelemnek. Pusztán depresszív, lehangolt felsorolás az egész.*
-A következő még rosszabb lesz.
*A felé nyújtott kupicát nehezen manőverezve a teste és az asztal közé préselt zsák miatt, de könnyedén fintorogva veszi át. Emeli magasba, és dönti le saját áldomása után.*
-Vagyis kínlódhatunk tovább, és ráadásul mosakodnom is kell.
*A nagy korty után újabb fintor, rövid torokköszörülés.*
-Pocsék.
*Jegyzi meg, és kortyol nagyot rá a sörből.*
-Ez meg meleg.
*A betérő párosról első ránézésre leszűrhető jó pár dolog, ifjak, erejük teljében, testvérek, matrózok. Mindezek egy fél vak számára is teljesen egyértelműek.
Bele se megy a testvére által pedzegetett kellemesebb módozat cáfolásába, egyetlen pillantással jutalmazva a fecsegőt, amolyan "most tényleg?" stílusban. Mintha Quen nem lenne tökéletesen tisztába a ténnyel, hogy a tengeren bizony kevés a nőszemély, és bátyja amúgy is csak akkor ér hozzájuk, ha figyelmetlenségből fellöki őket.*
-Nem szoktam valamire való részeg tengerészek folyó ügyeinek útjába kerülni.
*Replikázik erőtlenül. Ráhagyja a költekezési mániás kistesóra a napi betevő felett való döntést.*
-Mintha nem lenne teljesen mindegy.
*Nem telepszik az asztalhoz, csak lerogy a székre legalább négy világ összes fájdalmával, még zsákját se teszi le egyből, előbb latolgat milyen katasztrófa származhat eme teljesen hétköznapi mozdulatból. Majd mivel az eshetőségek sora túl hosszú, inkább ölébe helyezi minden vagyonát rejtő pakkját, átölelve, állát a matrózzsák tetején nyugtatva pislog laposakat erre a rút világra, s a legrútabb fogadóra.*
-De.
*Böki oda halkan ítéletét legutóbbi szállás, és munkahelyük említésére.*
-Meg büdös is. És gyúlékony. És balcsapásnál túlzottan bedőlt. Hogy hányjak. A kenyér meg penészes volt.
*Hangjában - szokás szerint - nyoma sincs dühnek, vagy bármilyen heves érzelemnek. Pusztán depresszív, lehangolt felsorolás az egész.*
-A következő még rosszabb lesz.
*A felé nyújtott kupicát nehezen manőverezve a teste és az asztal közé préselt zsák miatt, de könnyedén fintorogva veszi át. Emeli magasba, és dönti le saját áldomása után.*
-Vagyis kínlódhatunk tovább, és ráadásul mosakodnom is kell.
*A nagy korty után újabb fintor, rövid torokköszörülés.*
-Pocsék.
*Jegyzi meg, és kortyol nagyot rá a sörből.*
-Ez meg meleg.
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-25 14:35:17
Üzenet elküldve: 2014-10-25 14:35:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kétszemélyes Hallion Ék//
*Előzékenyen löki be kettejük előtt az ajtót, a kinti rész most nem vonzza, volt ő már a szabadban eleget.*
- Lyuk, lyuk, ha megázik, bedugjuk! Vagy valami ilyesmi. Komolyan mondom, úgy állsz a dologhoz, mint ha te tényleg csak kellemetlen módon kaphatnád el a vérbajt és semmit se tennél annak érdekében, hogy a kellemesebb úton adj neki esélyt! Valamirevaló tengerész meg akkor se vizelne le, ha lángolnál, nem hogy ha épp kelésekkel kelsz. Vagy fekszel. Vagy mi.
*Biccent a kizsebelésre vonatkozó megjegyzésen.*
- Na, látod! Ezért kell elkölteni, hogy ne tudjanak kizsebelni!
*Letelepszik egy szimpatikusnak látszó asztalhoz majd gyakorlottan lejeleli a fogadósnak rendelését. Kinyújtózkodik, megropogtatja hátát és ujjait, és várja, hogy ha nem is a csoda, de a kiszolgálás bekövetkezzék.*
- Pedig nem is volt olyan rossz teknő az a Viharfogó…
*Mielőtt a dolog bővebb kifejtéséhez látna, egy szemfülesebb felszolgáló terem mellettük és pakolja asztalukra jövetelük céljának első adagját. A két Sör éppen 10 aranyba fáj, a négy Pálinka pedig 24 petákot kóstál. A rumból ugyanis per pillanat elege van, valami számára érthetetlen okból a vízen abból van a hajókorlát. Legalábbis, ha ő méri magának. Bah, mindegy! Megmarkolja az egyik stampedlit, bátya felé nyújtja, majd ünnepélyesen tósztot mond.*
- Igyunk arra, hogy ezt is túléltük, és a változatosság kedvéért száraz lábbal meg is úsztuk!
*Előzékenyen löki be kettejük előtt az ajtót, a kinti rész most nem vonzza, volt ő már a szabadban eleget.*
- Lyuk, lyuk, ha megázik, bedugjuk! Vagy valami ilyesmi. Komolyan mondom, úgy állsz a dologhoz, mint ha te tényleg csak kellemetlen módon kaphatnád el a vérbajt és semmit se tennél annak érdekében, hogy a kellemesebb úton adj neki esélyt! Valamirevaló tengerész meg akkor se vizelne le, ha lángolnál, nem hogy ha épp kelésekkel kelsz. Vagy fekszel. Vagy mi.
*Biccent a kizsebelésre vonatkozó megjegyzésen.*
- Na, látod! Ezért kell elkölteni, hogy ne tudjanak kizsebelni!
*Letelepszik egy szimpatikusnak látszó asztalhoz majd gyakorlottan lejeleli a fogadósnak rendelését. Kinyújtózkodik, megropogtatja hátát és ujjait, és várja, hogy ha nem is a csoda, de a kiszolgálás bekövetkezzék.*
- Pedig nem is volt olyan rossz teknő az a Viharfogó…
*Mielőtt a dolog bővebb kifejtéséhez látna, egy szemfülesebb felszolgáló terem mellettük és pakolja asztalukra jövetelük céljának első adagját. A két Sör éppen 10 aranyba fáj,
a négy Pálinka pedig 24 petákot kóstál. A rumból ugyanis per pillanat elege van, valami számára érthetetlen okból a vízen abból van a hajókorlát. Legalábbis, ha ő méri magának. Bah, mindegy! Megmarkolja az egyik stampedlit, bátya felé nyújtja, majd ünnepélyesen tósztot mond.*- Igyunk arra, hogy ezt is túléltük, és a változatosság kedvéért száraz lábbal meg is úsztuk!
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-22 21:38:54
Üzenet elküldve: 2014-10-22 21:38:54
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
* Lassan közelít az épülethez. Már el tudná olvasni a kiírást, amin ez áll:
"Rumos Rókalyuk"
De nem olvassa, inkább a bejáratot vizsgálja: nincs-e csapda? Végül kinyitja az ajtót és reszketve, de be is lép. Belülről ugyanis hatalmas lármázás hallatszik. Két óriás éppen a hónuk alatt rohantak ki egy törpével, ami nem túl bizalomgerjesztő dolog, de Parden reméli, hogy nem ez lesz a sorsa neki is, ha jól meghúzza magát a sarokban. De a sarok most nem üres, helyette egy fekete csuklyás alak ül ott és egy korsó sört iszogat.
~ Inkább vigyenek el minket is azok az óriások, minthogy oda üljek. ~ Pardent kirázza a hideg, és leül az egyetlen üres asztalhoz - a csuklyás melletti asztalhoz. Annak is a tőle távolabbi részéhez és úgy összehúzza magát, mint egy macska. Rövid várakozás után látja, ahogyan egy fiatal férfi közelít felé.
~ Menekülj! Meneküljünk! ~ Parden minden porcikájában elkezd remegni. A férfi épp kérdezné, hogy mit szeretne venni, mikor Parden felugrik és elkezd rohanni.
Mögötte a szék felborul és csak ennyit kiált maga mögé. *
- Hagyjatok békén minket! *Aztán még fut egy jó darabig, míg el nem éri az óriási hajók kikötőjét. *
"Rumos Rókalyuk"
De nem olvassa, inkább a bejáratot vizsgálja: nincs-e csapda? Végül kinyitja az ajtót és reszketve, de be is lép. Belülről ugyanis hatalmas lármázás hallatszik. Két óriás éppen a hónuk alatt rohantak ki egy törpével, ami nem túl bizalomgerjesztő dolog, de Parden reméli, hogy nem ez lesz a sorsa neki is, ha jól meghúzza magát a sarokban. De a sarok most nem üres, helyette egy fekete csuklyás alak ül ott és egy korsó sört iszogat.
~ Inkább vigyenek el minket is azok az óriások, minthogy oda üljek. ~ Pardent kirázza a hideg, és leül az egyetlen üres asztalhoz - a csuklyás melletti asztalhoz. Annak is a tőle távolabbi részéhez és úgy összehúzza magát, mint egy macska. Rövid várakozás után látja, ahogyan egy fiatal férfi közelít felé.
~ Menekülj! Meneküljünk! ~ Parden minden porcikájában elkezd remegni. A férfi épp kérdezné, hogy mit szeretne venni, mikor Parden felugrik és elkezd rohanni.
Mögötte a szék felborul és csak ennyit kiált maga mögé. *
- Hagyjatok békén minket! *Aztán még fut egy jó darabig, míg el nem éri az óriási hajók kikötőjét. *
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-17 18:37:45
Üzenet elküldve: 2014-10-17 18:37:45
ÚJ
![>Feleincater Harbogassi [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1346_torpe-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* A sör kellemes italnak tűnik most, mivel az idáig nem túl nyugodtnak mondható Harbogassi megnyugszik tőle.
~ Biztosan itt lenni a törpe. ~
Hirtelen meghallja a törpét, ki kétségbeesetten kér választ a faja béliektől. *
- Ni, ott lenni! * Kiált fel a sör mögül és az ajtóban álló apróságra mutat ujjával. Ekkor viszont társa már fel is pattan helyéről és a törpe pedig még inkább kétségbeesik. A korsóban maradt utolsó pár cseppet még lehúzza útközben, majd eldobja azt és elkezd loholni H'sakar mögött néhány méterrel.
A bentlévő törpék nem teljesen fogták még fel az esetet, de valószínűleg egy-két józanabb fajta elindult már a két óriás után, hogy visszaszerezzék "ellopott" barátjukat. Persze az óriások szerencséjére az efféle "józanabb fajtából" igen kevés akad ebben a kocsmában. *
* A sör kellemes italnak tűnik most, mivel az idáig nem túl nyugodtnak mondható Harbogassi megnyugszik tőle.
~ Biztosan itt lenni a törpe. ~
Hirtelen meghallja a törpét, ki kétségbeesetten kér választ a faja béliektől. *
- Ni, ott lenni! * Kiált fel a sör mögül és az ajtóban álló apróságra mutat ujjával. Ekkor viszont társa már fel is pattan helyéről és a törpe pedig még inkább kétségbeesik. A korsóban maradt utolsó pár cseppet még lehúzza útközben, majd eldobja azt és elkezd loholni H'sakar mögött néhány méterrel.
A bentlévő törpék nem teljesen fogták még fel az esetet, de valószínűleg egy-két józanabb fajta elindult már a két óriás után, hogy visszaszerezzék "ellopott" barátjukat. Persze az óriások szerencséjére az efféle "józanabb fajtából" igen kevés akad ebben a kocsmában. *
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-15 17:01:29
Üzenet elküldve: 2014-10-15 17:01:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*A kisebbik óriás nyomában ő is belép a Rókalyukba, majd szemeivel egyből a törpéket fürkészi. Kizár mindent és mindenkit a külvilágból, és csupán a hangokra koncentrál. Viszont egyelőre nem hallja a tört nyelvezet, jelen esetben kellemes hangzatát, csupán Harbossagi fecseg.*
-Tizenhat.
*Helyesbíti a Nagyszívű megállapítását, majd újra körbenéz, s mire tekintete visszaér, társának hűlt helye.*
-Hurrá, egyedül ülök, valami hülye mágia béklyójában... És magamban beszélek...
*Fejét kínjában már az asztal lapjának veri, miközben ujjai idegesen cikáznak, haláltáncot járva egymással. Ekkor hirtelen az arcába köszön egy hatalmas korsó sör.
Készségesen elfogadja. Soha nem ivott még sört, viszont a szájában érzi az ízét, mielőtt megkóstolná. Az első korty rettenetes, az állítások szerint, de neki három-négy kortyból lecsúszik az egész. Egy köszönő mosolyt vet társára, majd a kinyíló ajtó felé vándorol tekintete, ahonnan egy ijedt fejű törpe lép be a fogadóba.*
-Akhnak rulf et tarits? (Srácok, mi történt velem?)
*H'sakar szemei kikerekednek, mikor a törpe megszólal. Felismeri a nyelvet, még ha nem is ismeri immáron.*
-Ott van!
*Kiált fel, majd feláll az asztaltól, gazellákat megszégyenítő szökellésekkel odaér a törpéhez, felkapja a hóna alá, majd lesiet vele a folyóhoz.*
*A kisebbik óriás nyomában ő is belép a Rókalyukba, majd szemeivel egyből a törpéket fürkészi. Kizár mindent és mindenkit a külvilágból, és csupán a hangokra koncentrál. Viszont egyelőre nem hallja a tört nyelvezet, jelen esetben kellemes hangzatát, csupán Harbossagi fecseg.*
-Tizenhat.
*Helyesbíti a Nagyszívű megállapítását, majd újra körbenéz, s mire tekintete visszaér, társának hűlt helye.*
-Hurrá, egyedül ülök, valami hülye mágia béklyójában... És magamban beszélek...
*Fejét kínjában már az asztal lapjának veri, miközben ujjai idegesen cikáznak, haláltáncot járva egymással. Ekkor hirtelen az arcába köszön egy hatalmas korsó sör.
Készségesen elfogadja. Soha nem ivott még sört, viszont a szájában érzi az ízét, mielőtt megkóstolná. Az első korty rettenetes, az állítások szerint, de neki három-négy kortyból lecsúszik az egész. Egy köszönő mosolyt vet társára, majd a kinyíló ajtó felé vándorol tekintete, ahonnan egy ijedt fejű törpe lép be a fogadóba.*
-Akhnak rulf et tarits? (Srácok, mi történt velem?)
*H'sakar szemei kikerekednek, mikor a törpe megszólal. Felismeri a nyelvet, még ha nem is ismeri immáron.*
-Ott van!
*Kiált fel, majd feláll az asztaltól, gazellákat megszégyenítő szökellésekkel odaér a törpéhez, felkapja a hóna alá, majd lesiet vele a folyóhoz.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-13 15:40:56
Üzenet elküldve: 2014-10-13 15:40:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
~ Végre. ~
- Máris itt lenni. Gyorsan telni idő. * Mosolyodik el, majd kinyitja a kocsma ajtaját, s be is csukja, miután társa is belépett már.
~ Ossa Tubbi, kre hungad. (Egy törpe, aki töri a nyelvet) Mint én. ~ Gondolja magában, majd szemével elkezdi keresni a törpéket.
~ Túl sok lenni belőle. ~ Még mindig nézi a tömeget, de elkezd sétálni egy üres asztalhoz, hogy ne legyen annyira feltűnő a két óriás, kik az ajtóból bámulják a népet. Magában számolja a törpéket, de pontosan nem tudja egyszer sem megállapítani, hogy hányan vannak a lehetséges egyedek, mert úgy mozognak, hogy szinte lehetetlenség követni. Meg néha jönnek is újak. *
- Nagyjából tíz törpe lenni itt. * Súgja a valószínűleg mellette ülő másik óriásnak, aki persze kijavíthatja, hiszen most ezzel az "új ésszel" talán jobban tud számolni, mint Harbogassi. *
- Ha már itt vagyunk, akkor ihatnánk is valamit. * Szól, s tudomást sem vesz arról, hogy végig mondott egy mondatot teljes helyességgel. De mikor fejében újra végigmondja azt, mivel érzi, hogy valami nincs rendben, akkor nagyot néz. *
- Az előbb végigmondani Harbogassi egész mondat. * Mondja boldogan. Talán ő is meg fogja egyszer tanulni az emberek nyelvét. Akármi is legyen társa reakciója, ő odamegy a pulthoz, majd a kocsmároshoz szól. *
- Két korsó Sört kérni. Itt lenni 10 arany. * Majd odanyomja a tíz csengő aranyat a kocsmárosnak, s a mellette álló, vagy az asztalnál ülő óriáshoz szól. *
- Meghívni Téged egy sörre, ha kell. ~ Ha nem kelleni, akkor meginni azt is én. ~ * Gondolja magában elmosolyodva, majd átnyújtja a sört H'sakarnak. *
~ Végre. ~
- Máris itt lenni. Gyorsan telni idő. * Mosolyodik el, majd kinyitja a kocsma ajtaját, s be is csukja, miután társa is belépett már.
~ Ossa Tubbi, kre hungad. (Egy törpe, aki töri a nyelvet) Mint én. ~ Gondolja magában, majd szemével elkezdi keresni a törpéket.
~ Túl sok lenni belőle. ~ Még mindig nézi a tömeget, de elkezd sétálni egy üres asztalhoz, hogy ne legyen annyira feltűnő a két óriás, kik az ajtóból bámulják a népet. Magában számolja a törpéket, de pontosan nem tudja egyszer sem megállapítani, hogy hányan vannak a lehetséges egyedek, mert úgy mozognak, hogy szinte lehetetlenség követni. Meg néha jönnek is újak. *
- Nagyjából tíz törpe lenni itt. * Súgja a valószínűleg mellette ülő másik óriásnak, aki persze kijavíthatja, hiszen most ezzel az "új ésszel" talán jobban tud számolni, mint Harbogassi. *
- Ha már itt vagyunk, akkor ihatnánk is valamit. * Szól, s tudomást sem vesz arról, hogy végig mondott egy mondatot teljes helyességgel. De mikor fejében újra végigmondja azt, mivel érzi, hogy valami nincs rendben, akkor nagyot néz. *
- Az előbb végigmondani Harbogassi egész mondat. * Mondja boldogan. Talán ő is meg fogja egyszer tanulni az emberek nyelvét. Akármi is legyen társa reakciója, ő odamegy a pulthoz, majd a kocsmároshoz szól. *
- Két korsó Sört kérni. Itt lenni 10 arany.
* Majd odanyomja a tíz csengő aranyat a kocsmárosnak, s a mellette álló, vagy az asztalnál ülő óriáshoz szól. *- Meghívni Téged egy sörre, ha kell. ~ Ha nem kelleni, akkor meginni azt is én. ~ * Gondolja magában elmosolyodva, majd átnyújtja a sört H'sakarnak. *
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-05 15:42:50
Üzenet elküldve: 2014-10-05 15:42:50
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Követi a látatlan arcút egészen a kocsma ajtajáig, majd kilép rajta és reméli, hogy a csuklyás is hasonlóképp tesz. Odakint a lovak mellé ki van kötve az ork egyik kutyája, a hím Omug és annak nyakán ott lifeg az ork erszénye. A zöldség nem tudott jobb módszert kitalálni mint, hogy a rettentő fogsor alá szerelje értékeit. Eloldja és megsimogatja az állatot majd igyekszik magyarázatot adni a kérdésre.* -Friss, néhány napos nyomokat fogunk keresni. A kikötőből csak egy ösvény vezet kifelé, azt fogjuk követni, lesben állunk és megvárjuk a beérkező foglyokat, vagy utánpótlást. *Még néhányszor végigsimítja a jó eb bundáját. Majd elindul vele. Nem véletlenül hozta most magával. Reménykedik az állat szaglóérzékében.* -A bányába pedig a megbeszéltek szerint kellene bejutnod. Egyelőre csak három dolog érdekel, ott van-e Ragurk, kik őrzik, és hányan. Mert ha nincs ott, vagy már nincs ott akkor nem kockáztatom meg, hogy engem is lecsukjanak, vagy már a kikötőből is ki legyek tiltva.- ~Főleg miután jól összerúgtam a port, Artheniorral és a karavánpihenővel.~ *Nem mintha bármely helyet is kedvelné, de ha megint marhát akar hajtani, akkor nem mindegy, hogy van e hová.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.10.06 09:29:31, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
*Követi a látatlan arcút egészen a kocsma ajtajáig, majd kilép rajta és reméli, hogy a csuklyás is hasonlóképp tesz. Odakint a lovak mellé ki van kötve az ork egyik kutyája, a hím Omug és annak nyakán ott lifeg az ork erszénye. A zöldség nem tudott jobb módszert kitalálni mint, hogy a rettentő fogsor alá szerelje értékeit. Eloldja és megsimogatja az állatot majd igyekszik magyarázatot adni a kérdésre.* -Friss, néhány napos nyomokat fogunk keresni. A kikötőből csak egy ösvény vezet kifelé, azt fogjuk követni, lesben állunk és megvárjuk a beérkező foglyokat, vagy utánpótlást. *Még néhányszor végigsimítja a jó eb bundáját. Majd elindul vele. Nem véletlenül hozta most magával. Reménykedik az állat szaglóérzékében.* -A bányába pedig a megbeszéltek szerint kellene bejutnod. Egyelőre csak három dolog érdekel, ott van-e Ragurk, kik őrzik, és hányan. Mert ha nincs ott, vagy már nincs ott akkor nem kockáztatom meg, hogy engem is lecsukjanak, vagy már a kikötőből is ki legyek tiltva.- ~Főleg miután jól összerúgtam a port, Artheniorral és a karavánpihenővel.~ *Nem mintha bármely helyet is kedvelné, de ha megint marhát akar hajtani, akkor nem mindegy, hogy van e hová.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.10.06 09:29:31, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-05 14:50:05
Üzenet elküldve: 2014-10-05 14:50:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lewonor//
*Az ork keresi egy darabig. Aztán megpillantja, és kajával a kezében leül vele szembe enni. Lanix megvárja míg befejezi az evést, majd meghallgatja amit mond. Látja, hogy az orknál pálinka van, és reméli, hogy azt az őröknek szánta. *
-Megtaláljuk. Megígérem. Felőlem indulhatunk is.
*Az orkhoz hasonlóan ő is megunta a kiszabadításos akciót. Szeret ölni, nem erről van szó, és módszerei is vannak a rejtőzködéshez, és nem szeretné cserben hagyni az orkot és a bátyját. De betörni egy teljesen ismeretlen bányába? Hogy a fenébe fognak onnan kijutni? Az is egy megoldás, hogy elkéri a pénz felét, és küldi a zöldséget a dolgára. Azonban feláll, és az ajtó felé veszi az irányt. Az ork valószínűleg követi. Most elé kéne rukkolnia valamilyen ötlettel, de fogalma sincs, hogy mit tehetnének. Talán leitatják az őröket, és amint egy kicsit is kábák lesznek nyakon szúrják őket. De nincs annyi piájuk, és az őrök sem hülyék.
Vagy, felfedi kilétét, és okosnak álcázva magát, bejut a barlangba? Igen... ez még sikerülhet. De nem szeretné az arcát a törvénynek kimutatni. Egyáltalán nem tudja mit kellene most tennie. Inkább megkérdezi a zöldséget. *
-És, van valami ötleted?
A hozzászólás írója (Lanix Tasaqva) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.05 14:51:30
*Az ork keresi egy darabig. Aztán megpillantja, és kajával a kezében leül vele szembe enni. Lanix megvárja míg befejezi az evést, majd meghallgatja amit mond. Látja, hogy az orknál pálinka van, és reméli, hogy azt az őröknek szánta. *
-Megtaláljuk. Megígérem. Felőlem indulhatunk is.
*Az orkhoz hasonlóan ő is megunta a kiszabadításos akciót. Szeret ölni, nem erről van szó, és módszerei is vannak a rejtőzködéshez, és nem szeretné cserben hagyni az orkot és a bátyját. De betörni egy teljesen ismeretlen bányába? Hogy a fenébe fognak onnan kijutni? Az is egy megoldás, hogy elkéri a pénz felét, és küldi a zöldséget a dolgára. Azonban feláll, és az ajtó felé veszi az irányt. Az ork valószínűleg követi. Most elé kéne rukkolnia valamilyen ötlettel, de fogalma sincs, hogy mit tehetnének. Talán leitatják az őröket, és amint egy kicsit is kábák lesznek nyakon szúrják őket. De nincs annyi piájuk, és az őrök sem hülyék.
Vagy, felfedi kilétét, és okosnak álcázva magát, bejut a barlangba? Igen... ez még sikerülhet. De nem szeretné az arcát a törvénynek kimutatni. Egyáltalán nem tudja mit kellene most tennie. Inkább megkérdezi a zöldséget. *
-És, van valami ötleted?
A hozzászólás írója (Lanix Tasaqva) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.05 14:51:30
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-05 10:33:14
Üzenet elküldve: 2014-10-05 10:33:14
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Lanix//
*Belépve a fogadóba rögtön megcsapja orrát a pult mögül kifelé hömpölygő illatfelhő.* -Egy hagymalevest mint a múltkor, meg egy üvegnyi pálinkát. *A Pálinka 7 arany a Hagymaleves meg 5. . Mostanra már igencsak eljárt az idő a fogadó felett, már nem a hajnal verőfénye hanem a szürkület, hatja át a helyet. Keresi a csuklyást minden irányba amerre csak szemével elláthat, végül meg is találja az egyik sarokban.* ~Na igen.~ *Gondolja.* ~A torokmetszőknek is megvannak a maguk hagyományai.~ *Átbotladozik néhány kisebb alakon, de nem foglalkozik velük, leül a csuklyással szembe és kanalazni kezdi a levesét, amitől az agyarai közötti rész csak még bűzösebb leheletet fog árasztani magából.*
-Üdvözletem. *Mondja kissé életvidámabban mint elválásukkor.* -Felőlem indulhatunk. *Szól mikor befejezte az evést.* -De ezúttal, vagy megtaláljuk, Ragurkot, vagy fizetek és megy mindenki a dolgára. *Az ork szavaiból érződik, hogy már belefáradt az utazgatásba és mindenek fölött belefáradt az emberekbe. Semmi mást sem akar mint visszamenni abba a kunyhónak nevezve is túlmagasztalt üregbe és kezdeni a régi életét onnan ahol az félbemaradt.*
*Belépve a fogadóba rögtön megcsapja orrát a pult mögül kifelé hömpölygő illatfelhő.* -Egy hagymalevest mint a múltkor, meg egy üvegnyi pálinkát. *A Pálinka 7 arany
a Hagymaleves meg 5. . Mostanra már igencsak eljárt az idő a fogadó felett, már nem a hajnal verőfénye hanem a szürkület, hatja át a helyet. Keresi a csuklyást minden irányba amerre csak szemével elláthat, végül meg is találja az egyik sarokban.* ~Na igen.~ *Gondolja.* ~A torokmetszőknek is megvannak a maguk hagyományai.~ *Átbotladozik néhány kisebb alakon, de nem foglalkozik velük, leül a csuklyással szembe és kanalazni kezdi a levesét, amitől az agyarai közötti rész csak még bűzösebb leheletet fog árasztani magából.* -Üdvözletem. *Mondja kissé életvidámabban mint elválásukkor.* -Felőlem indulhatunk. *Szól mikor befejezte az evést.* -De ezúttal, vagy megtaláljuk, Ragurkot, vagy fizetek és megy mindenki a dolgára. *Az ork szavaiból érződik, hogy már belefáradt az utazgatásba és mindenek fölött belefáradt az emberekbe. Semmi mást sem akar mint visszamenni abba a kunyhónak nevezve is túlmagasztalt üregbe és kezdeni a régi életét onnan ahol az félbemaradt.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-04 17:06:31
Üzenet elküldve: 2014-10-04 17:06:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lewonor//
//Az ajtó, az ösvény és a dokkok//
*Amint az ork ledőlti az ajtót, nyilvánvalóvá válik, hogy rossz helyen járnak. Visszatérnek az ösvényre. Az ork durva léptei mellett, ő alig hagy nyomot. Az ork felajánlja, hogy találkozzanak a rókalyukban. Lanix kapva-kap az ötleten, és felkapaszkodik a legközelebbi fára, és eltűnik az ork szeme elől. Óvatosan járkál a dokkoknál. Ilyenkor jön jól a fattyú alacsony termete. A dokkok után egyenesen a rókalyuk a következő célpont. *
//A rókalyukban//
*Ismét a bűzös helységben találja magát. A déli órákban, sokan jönnek ide ebédelni. Keres egy sarokban lévő helyet. A hozzá siető sráctól rendel egy tál Vaddisznópörköltöt. Nem túl étvágygerjesztő, de kell valamit ennie. A srác ideges intésére odalöki elé a 14 aranyat. Amint megkapja kajáját rögtön hozzálát. *
~Kicsit megfőzhette volna jobban, de nem rossz. Hol van már a zöldség? ~
*Reméli, az orknak van annyi esze, hogy nem a kocsma közepén keresi a bérgyilkost. Befejezte ebédjét, int a srácnak, hogy vigye el a tányérját. Előveszi tőrét, és kipiszkál vele egy húsdarabot. Várja, hogy a zöldség megérkezzen... *
//Az ajtó, az ösvény és a dokkok//
*Amint az ork ledőlti az ajtót, nyilvánvalóvá válik, hogy rossz helyen járnak. Visszatérnek az ösvényre. Az ork durva léptei mellett, ő alig hagy nyomot. Az ork felajánlja, hogy találkozzanak a rókalyukban. Lanix kapva-kap az ötleten, és felkapaszkodik a legközelebbi fára, és eltűnik az ork szeme elől. Óvatosan járkál a dokkoknál. Ilyenkor jön jól a fattyú alacsony termete. A dokkok után egyenesen a rókalyuk a következő célpont. *
//A rókalyukban//
*Ismét a bűzös helységben találja magát. A déli órákban, sokan jönnek ide ebédelni. Keres egy sarokban lévő helyet. A hozzá siető sráctól rendel egy tál Vaddisznópörköltöt. Nem túl étvágygerjesztő, de kell valamit ennie. A srác ideges intésére odalöki elé a 14 aranyat.
Amint megkapja kajáját rögtön hozzálát. *~Kicsit megfőzhette volna jobban, de nem rossz. Hol van már a zöldség? ~
*Reméli, az orknak van annyi esze, hogy nem a kocsma közepén keresi a bérgyilkost. Befejezte ebédjét, int a srácnak, hogy vigye el a tányérját. Előveszi tőrét, és kipiszkál vele egy húsdarabot. Várja, hogy a zöldség megérkezzen... *
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-10-02 15:42:57
Üzenet elküldve: 2014-10-02 15:42:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Avelynn-vége//
*A hajnal az asztal fölé görnyedve találja a szerzetest. Nyugtalan álma volt, most, mikor az elkészült levelet nézi, érti meg álmának lényegét. Tekintete egyre szomorúbb, ahogy ismét átfutja a sorokat, amiben kifejti, hogy sem a férfi múltja, sem a lány jővője nem teszi alkalmassá őket, hogy most ezt a kapcsolatot folytassák.*
~Egyszer, majd, mikor újra ránk ragyognak a csillagok.~
*Olvassa magában Cralan. Hátrafordulva nézi az ágyban alvó Avet.*
-Még szerencse, hogy tudsz olvasni, különben fájdalmasabb lett volna itt hagynom.-
*Suttogja, majd lassan leteszi a kész irományt az asztalra, és óvatosan feláll.*
-Vigyázz magadra kedvesem, egyszer, talán még találkozunk.-
*Mondja a lány fölé hajolva, majd gyengéden megcsókolja. Ave csupán motyog valamit és elfordul. Csak ezután veszi fel holmiját a félvér, és síri csendben elhagyja a szobát.*
*A hajnal az asztal fölé görnyedve találja a szerzetest. Nyugtalan álma volt, most, mikor az elkészült levelet nézi, érti meg álmának lényegét. Tekintete egyre szomorúbb, ahogy ismét átfutja a sorokat, amiben kifejti, hogy sem a férfi múltja, sem a lány jővője nem teszi alkalmassá őket, hogy most ezt a kapcsolatot folytassák.*
~Egyszer, majd, mikor újra ránk ragyognak a csillagok.~
*Olvassa magában Cralan. Hátrafordulva nézi az ágyban alvó Avet.*
-Még szerencse, hogy tudsz olvasni, különben fájdalmasabb lett volna itt hagynom.-
*Suttogja, majd lassan leteszi a kész irományt az asztalra, és óvatosan feláll.*
-Vigyázz magadra kedvesem, egyszer, talán még találkozunk.-
*Mondja a lány fölé hajolva, majd gyengéden megcsókolja. Ave csupán motyog valamit és elfordul. Csak ezután veszi fel holmiját a félvér, és síri csendben elhagyja a szobát.*
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-30 23:42:22
Üzenet elküldve: 2014-09-30 23:42:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
~ Kellemes. ~
* Jegyzi meg magában Tiban, ahogyan helyet foglal egy széken. Persze tudatosan választotta ezt a helyet, ugyanis ez az asztal az, ahol a legrészegebb emberek helyezkednek el. Láthatóan a két férfi közül aki hangosan hortyognak az asztalon egyik sem ellenkezik az ellen, hogy melléjük üljön.*
- Jó napot az uraknak! Gondolom nem zavarja önöket ha csatlakozom? Ha mégis, nyugodtan ejstenek ki bármilyen szót.
* Csend.*
- Igen, én is így gondoltam. * Folytatja komoran ahogy végig méri asztaltársait.* Kissé sokat ittak az este folyamán, nem igaz? De ugyan, hogy lehetek ilyen mogorva, meg sem hívtam magukat. Mit kérnek?
* Csend.*
- Igen, értem, értem. Felteszem már nem igazán vannak szomjas kedvükben. Esetleg egy kis ételt? Fácánt vagy hasonlót?
* Még csendesebb csend.*
~ Nekem való ez a társaság. Nem beszélnek sokat, de úgy érzem hamar a köreikbe fogadtak.~
- És mondják csak, idevalósiak? Vagy messziről jöttek? mert én bizony messziről. * folytatja egyszemélyes társalgását miközben finoman lecsatolja az egyik úr táskáját a válláról.*
- Nagyon szép a táskája, megnézhetem ugye? Nyugodtan ellenkezzen, nem sértődöm meg.
* Csend.*
- Igazán szép, és könnyű nagyon. * Pillant bele a majdnem teljesen üres batyuba. A táska tartalmát (ami egy madárlátta cipóban és egy feltehetően lopott pohárban merül ki) finoman az asztalra önti.* Csináltam benne egy kis helyet. Nem sokat, csak annyit hogy a dolgaim beleférjenek. * Keze gyorsan jár, és a tök maradékát majd pedig a krumplit is a batyuba ejti.* És mit gondolnak az időjárásról manapság? Meglepően meleg van ma, de legalább nem fülledt meleg, nem igaz?
* Csend, majd pedig egy mogorva felmordulás a pult mögül.*
- Magával vannak azok a szerencsétlenek? * A kocsmáros egészen tekintélyt parancsoló tud lenni ha valakit éppen lopáson kap. Még akkor is ha csak egy üres batyut emelt el valaki.*
- Öhm... velem, igen. *Szól a válasz meglepetten, mintha mi sem lenne természetesebb.* Ugye fiúk? * Csend.* Látja?
- Azok ketten nagy ivászatot csaptak, és azthiszem az egyikük még egy poharat is elrakott. Jó emberek ezek, viszont elfoglalják a helyett a jobb vendégek elől. * A fogadós keze lassan felemelkedik, majd az ajtó felé mutat, egyértelműen utasítást adva ezzel Tibannak. A férfi pillanatok alatt teljesen beleveti magát a szerepébe, így sűrűn bocsánatot kérve megragadja az egyik részeget és az ajtó felé indul. Az idegen barát súlya megterhelő, azonban Tiban nem adja fel.*
~ A barátaid, tégy hát úgy. Meghívtak egy szép batyura. ~
* Elmélkedik ahogy az épület elé fekteti első társát. A második már sokkal könnyebb, valószínüleg belőle kijöttek az ártó folyadékok mielőtt elaludt.*
- Itt a pohár is, fogadós uram. Nagy kópék ezek, de én vigyázok rájuk. * Biccent barátságosan a pultos felé, ahogy leteszi a lopott korsót az egyik asztalra, majd ő is távozik. Fintorogva néz végig a két kifeküdt részegen, majd lábával kicsit megbökdösi őket.*
~ Mint a bunda.~
* A zsebeik sem voltak túlságosan érdekesek. Zsineg és egy két tallér, semmi több. A legnagyobb zsákmány még mindig a batyu, amit Tiban övére erősít. Ennyit csak megérdemel a cipekedésért. Meg amúgy is, hova teszi a tököt meg a krumplit, ha nem egy batyuba? Még egy utolsó pillantást vet 'barátaira', majd fejcsóválva tovább áll a kikötő felé.*
* Jegyzi meg magában Tiban, ahogyan helyet foglal egy széken. Persze tudatosan választotta ezt a helyet, ugyanis ez az asztal az, ahol a legrészegebb emberek helyezkednek el. Láthatóan a két férfi közül aki hangosan hortyognak az asztalon egyik sem ellenkezik az ellen, hogy melléjük üljön.*
- Jó napot az uraknak! Gondolom nem zavarja önöket ha csatlakozom? Ha mégis, nyugodtan ejstenek ki bármilyen szót.
* Csend.*
- Igen, én is így gondoltam. * Folytatja komoran ahogy végig méri asztaltársait.* Kissé sokat ittak az este folyamán, nem igaz? De ugyan, hogy lehetek ilyen mogorva, meg sem hívtam magukat. Mit kérnek?
* Csend.*
- Igen, értem, értem. Felteszem már nem igazán vannak szomjas kedvükben. Esetleg egy kis ételt? Fácánt vagy hasonlót?
* Még csendesebb csend.*
~ Nekem való ez a társaság. Nem beszélnek sokat, de úgy érzem hamar a köreikbe fogadtak.~
- És mondják csak, idevalósiak? Vagy messziről jöttek? mert én bizony messziről. * folytatja egyszemélyes társalgását miközben finoman lecsatolja az egyik úr táskáját a válláról.*
- Nagyon szép a táskája, megnézhetem ugye? Nyugodtan ellenkezzen, nem sértődöm meg.
* Csend.*
- Igazán szép, és könnyű nagyon. * Pillant bele a majdnem teljesen üres batyuba. A táska tartalmát (ami egy madárlátta cipóban és egy feltehetően lopott pohárban merül ki) finoman az asztalra önti.* Csináltam benne egy kis helyet. Nem sokat, csak annyit hogy a dolgaim beleférjenek. * Keze gyorsan jár, és a tök maradékát majd pedig a krumplit is a batyuba ejti.* És mit gondolnak az időjárásról manapság? Meglepően meleg van ma, de legalább nem fülledt meleg, nem igaz?
* Csend, majd pedig egy mogorva felmordulás a pult mögül.*
- Magával vannak azok a szerencsétlenek? * A kocsmáros egészen tekintélyt parancsoló tud lenni ha valakit éppen lopáson kap. Még akkor is ha csak egy üres batyut emelt el valaki.*
- Öhm... velem, igen. *Szól a válasz meglepetten, mintha mi sem lenne természetesebb.* Ugye fiúk? * Csend.* Látja?
- Azok ketten nagy ivászatot csaptak, és azthiszem az egyikük még egy poharat is elrakott. Jó emberek ezek, viszont elfoglalják a helyett a jobb vendégek elől. * A fogadós keze lassan felemelkedik, majd az ajtó felé mutat, egyértelműen utasítást adva ezzel Tibannak. A férfi pillanatok alatt teljesen beleveti magát a szerepébe, így sűrűn bocsánatot kérve megragadja az egyik részeget és az ajtó felé indul. Az idegen barát súlya megterhelő, azonban Tiban nem adja fel.*
~ A barátaid, tégy hát úgy. Meghívtak egy szép batyura. ~
* Elmélkedik ahogy az épület elé fekteti első társát. A második már sokkal könnyebb, valószínüleg belőle kijöttek az ártó folyadékok mielőtt elaludt.*
- Itt a pohár is, fogadós uram. Nagy kópék ezek, de én vigyázok rájuk. * Biccent barátságosan a pultos felé, ahogy leteszi a lopott korsót az egyik asztalra, majd ő is távozik. Fintorogva néz végig a két kifeküdt részegen, majd lábával kicsit megbökdösi őket.*
~ Mint a bunda.~
* A zsebeik sem voltak túlságosan érdekesek. Zsineg és egy két tallér, semmi több. A legnagyobb zsákmány még mindig a batyu, amit Tiban övére erősít. Ennyit csak megérdemel a cipekedésért. Meg amúgy is, hova teszi a tököt meg a krumplit, ha nem egy batyuba? Még egy utolsó pillantást vet 'barátaira', majd fejcsóválva tovább áll a kikötő felé.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-27 19:13:45
Üzenet elküldve: 2014-09-27 19:13:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Djeckal//
*Alighogy kellemesen elterült az ágyikóban, máris idegen érintést érez testén, elsőre nem igazán tudja megmagyarázni, hogy Djeckal pontosan miért is kapja fel és fordítja meg. Igen kockázatos mozdulat, tekintve, hogy nemrég reggelizett csak meg, de a férfi szerencséjére ennyivel még elbánik a gyomra.
Már épp szavakba öntené értetlenségét, mikor megérzi nyaka és válla környékén Djeckal finom masszírozását. ~ Meg kell hagyni, ért a dolgához... ~ Rika elismerően vigyorog a paplanra, majd halkan kuncogva szól a kalózhoz.*
- Legközelebb figyelmeztess, ha ilyen terveid vannak... még félreértem.
*Meglepően jólesik neki a masszírozás, ellazultan fekszik a férfi alatt, szemeit behunyva sóhajt fel. Határozottan nem árt, ha Djeckalhoz hasonlóan képzett férfiak is lesznek a hajón.*
*Alighogy kellemesen elterült az ágyikóban, máris idegen érintést érez testén, elsőre nem igazán tudja megmagyarázni, hogy Djeckal pontosan miért is kapja fel és fordítja meg. Igen kockázatos mozdulat, tekintve, hogy nemrég reggelizett csak meg, de a férfi szerencséjére ennyivel még elbánik a gyomra.
Már épp szavakba öntené értetlenségét, mikor megérzi nyaka és válla környékén Djeckal finom masszírozását. ~ Meg kell hagyni, ért a dolgához... ~ Rika elismerően vigyorog a paplanra, majd halkan kuncogva szól a kalózhoz.*
- Legközelebb figyelmeztess, ha ilyen terveid vannak... még félreértem.
*Meglepően jólesik neki a masszírozás, ellazultan fekszik a férfi alatt, szemeit behunyva sóhajt fel. Határozottan nem árt, ha Djeckalhoz hasonlóan képzett férfiak is lesznek a hajón.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-09-24 13:56:36
Üzenet elküldve: 2014-09-24 13:56:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Rikácska //
*Rika szavazata csak egy. Asmä és Djeck valószínűleg nem szavazhat. Zaranir is talán a nőre teszi voksát, így muszáj lesz a leendő legénységet meggyőznie. Egy év ingyen rum! Az biztos elég lenne, hogy őt akarják kapitánynak. Kár, hogy arra egy hajó is rámenne, főleg annyi részeg matrózzal...
Afelől lehet kétsége, hogy Djeck mit tervez, bár elég egyértelmű lehet már bárki számára. De nem is tagadná, ha megkérdezné valaki, éppen csak nem lenne illendő úgy nyitni egy párbeszédet, hogy máris ágyba invitálja. Hacsak nem olyan módon, mint azt most is tette.
A szobába beérve Rikácska máris elterül a méretes ágyon, megválva kis motyójától. Nem egy álomszoba, ám az első emeleten lévőnél jóval több. Kétszemélyes ágy, szekrény, polcok, asztal s rajta a mosdótál, halványbarna falakkal és kopottas szőnyegekkel, nem túlzottan tiszta függönnyel, de így is jobb. Aludt ő már szalmazsákon, tudja milyen az... Szerencsére volt már alkalma aranykalitkában élő nemeskisasszonyka ágyát is látogatni, amit azért nem szívesen hagyott ott. De hát a férje nyilván nem örült volna neki.
Na de ha beérnek és Djeck becsukja az ajtót, ő is az ágyhoz megy. Ha Rika a hátán terült el, akkor kérdés nélkül nyúl szinte alá a férfi és fordítja hasára, ha alapból úgy, akkor ezt mellőzve térdel fölé az ágyon és kezei máris munkához látnak. Na semmi rosszat nem tesz, hacsak a félreérthető póz nem riasztja azonnal a lányt, mert akkor nem tudja majd nyakához tenni hüvelykjeit, míg két tenyerét finoman a vállaira simítani, hogy megkezdje a kényeztető és lazító masszázst. Na igen, ez az egyik alapvető módszere, hogy megszerezzen egy nőt. Elkényezteti, hogy úgy érezze, illendő lenne valahogy viszonozni. Persze, ez a siker esetén folytatódik, míg nem jutnak el a komolyabb dolgokhoz.*
*Rika szavazata csak egy. Asmä és Djeck valószínűleg nem szavazhat. Zaranir is talán a nőre teszi voksát, így muszáj lesz a leendő legénységet meggyőznie. Egy év ingyen rum! Az biztos elég lenne, hogy őt akarják kapitánynak. Kár, hogy arra egy hajó is rámenne, főleg annyi részeg matrózzal...
Afelől lehet kétsége, hogy Djeck mit tervez, bár elég egyértelmű lehet már bárki számára. De nem is tagadná, ha megkérdezné valaki, éppen csak nem lenne illendő úgy nyitni egy párbeszédet, hogy máris ágyba invitálja. Hacsak nem olyan módon, mint azt most is tette.
A szobába beérve Rikácska máris elterül a méretes ágyon, megválva kis motyójától. Nem egy álomszoba, ám az első emeleten lévőnél jóval több. Kétszemélyes ágy, szekrény, polcok, asztal s rajta a mosdótál, halványbarna falakkal és kopottas szőnyegekkel, nem túlzottan tiszta függönnyel, de így is jobb. Aludt ő már szalmazsákon, tudja milyen az... Szerencsére volt már alkalma aranykalitkában élő nemeskisasszonyka ágyát is látogatni, amit azért nem szívesen hagyott ott. De hát a férje nyilván nem örült volna neki.
Na de ha beérnek és Djeck becsukja az ajtót, ő is az ágyhoz megy. Ha Rika a hátán terült el, akkor kérdés nélkül nyúl szinte alá a férfi és fordítja hasára, ha alapból úgy, akkor ezt mellőzve térdel fölé az ágyon és kezei máris munkához látnak. Na semmi rosszat nem tesz, hacsak a félreérthető póz nem riasztja azonnal a lányt, mert akkor nem tudja majd nyakához tenni hüvelykjeit, míg két tenyerét finoman a vállaira simítani, hogy megkezdje a kényeztető és lazító masszázst. Na igen, ez az egyik alapvető módszere, hogy megszerezzen egy nőt. Elkényezteti, hogy úgy érezze, illendő lenne valahogy viszonozni. Persze, ez a siker esetén folytatódik, míg nem jutnak el a komolyabb dolgokhoz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819