// Kalil Tyr Gailax //
*Örömmel nyugtázza az újabb udvarias gesztust Kaliltól. Már nem is emlékszik, mikor húzta utoljára ki neki a széket férfi. Kényelembe helyezkedése után már csak a válaszra vár, amit késlekedés nélkül meg is kap, viszont felettébb meglepődik rajta és egy kicsit újra elpirul. Ha így lenne, Dhunamella természetesen nem fogadná el a meghívást, - ami valószínűleg nem tetszene a vörösnek - mivel azért mégiscsak pár órája ismeri és igaz eddig kitűnően bánt vele, minden bizalmát mégsem vetné belé. Viszont ez még nagyban változhat, ha az este folyamán továbbra is ilyen jól fog állni Kalil szénája.*
- Ez nagyon kedves Öntől. *Újabb mosoly. Nem fejezi be a mondatot, ezzel elárulva magát, hogy bizony az a felajánlása nagy valószínűséggel elutasításra találna.
Rendelésük egy pillanattal később meg is érkezik. Dhunamella csodálkozik is magában a dolgon, ilyen gyors kiszolgálásban még sosem volt része, vagy csak az idő repül gyorsan újdonsült társaságával? Mindenesetre reméli, hogy a szakács sietsége nem ment az étel minőségének rovására.*
- Köszönöm. *Mondja goromba stílusban a feltehetően még új pincértanoncnak, aki ügyetlenkedve teszi le a tányért, éppen csak pár centiméteren múlt, hogy nem a sötételf ölében landolt a forró folyadék, ami lássuk be, jelen helyzetben még nagyobb kárt okozott volna, mint normál esetben.*
- Semmi gond. A tea igazán tökéletes. *Motyogja maga elé.* Saját magának nyugodtan rendelhetett volna bort, ha inkább azt kívánja a tea helyett. *Nem a gyomorproblémái, hanem a terhessége miatt nem ihat alkoholt, de most szinte egyre megy, hogy mit is mond a férfinak.
Lassan kanalazni kezdi a levest, de az olyan forró, hogy kénytelen minden egyes kanálnyit jól megfújkálni, mielőtt a szájába öntené, hacsak nem akarja megégetni magát. Jóleső melegség árad szét a testében minden egyes korty után. Igen, most csak erre volt szüksége, a néhány nyirkos, szabadban töltött éjszakával a háta mögött. A gomba fajtáját nem tudja megállapítani, de az íze mennyei. Már egyáltalán nem kételkedik a séf gyakorlottságában.
Az eddig is feltűnt neki, hogy Kalil nem igazán a szavak ember, ezért is lepi meg, amikor a férfi folytatja a félbehagyott beszélgetésfonalat és a hovatartozásáról faggatja.*
- Nem, tényleg nem. Jól sejti. *Mindig kicsit zavarba jön, ha erről kérdezik, de ennyi füllentés elég is volt az estére, elhatározza magában, hogy nem fog többet ferdíteni a vörösnek.*
- A messzi északról származom, de már egy ideje Artheniorban és környékén húzom meg magam. Nincs állandó lakhelyem, leginkább úton vagyok. *~ Szeretek utazni. ~ Folytatja magában a gondolatmenetet, de hangosan nem mondja ki, nem hiszi, hogy a vöröst érdekelnék efféle személyes hóbortosságok.*
- És hogy hogy itt tartózkodik a Kikötő környékén, ha van saját háza? *Egyszer-egyszer megengedhető a fogadó, de ha van állandó otthona valakinek, az miért is akarna fogadókban élni.* Talán munka ügyben van itt? *Nem akar tolakodó lenni, nyilván nem kell válaszolnia a férfinek persze, ha nem szeretne.* És milyen a töltött csibe? Ez a leves igazán ízletes. *Folytatja csevegve, talán ettől társának is megjön a kedve egy kis beszélgetéshez. Jó hatással van rá a meleg, finom étel, ehhez kétség sem fér.*
A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.04 14:34:51