Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-27 09:31:08
Üzenet elküldve: 2014-03-27 09:31:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*Ahogy Bress megemlíti, hogy milyen alvilági alakokat ismer, egyből a kalózokra gondol. Kereskedés, tolvajlás, bár mondjuk inkább rablásnak, ez pontosan rájuk illik és pont ezért gondolkodik el azon, hogy ő vajon alvilági fazon-e. Persze a válasz nem, inkább afféle pitiáner szélhámosnak lehetne mondani. Mindenesetre, mivel a másik nem mond többet, bár észlelhetően tudna, így nem firtatja a kérdést. Ami viszont a távolsági fegyvereket illeti, teljes mértékben azonosulni tud, hiszen mivel nem a legjobb a látása, ezért nyilván nem tud célozni rendesen, bár a dobótőr ötlete elgondolkodtatja, hiszen azzal nem is lehet túl messzire célozni, pár méteres körzetben bárkinek a szívébe lehet állítani, feltéve persze, hogy be tudja-e mérni. El is határozza, hogy vesz egyet, de ezt hangosan nem mondja ki, mivel ugye nem akarja elárulni, hogy milyen fegyver van még a tarsolyában. Amint a férfi amazonnak hívja teljesen felvidul és megint csak kihúzza magát. Sosem hívták még így, sőt szóban még senki sem ismerte el a harci tudását, épp ezért jólesik neki ez a mondat és el is raktározza a fejében, abban reménykedve, hogy a sör nem törli ki az emlékei közül másnapra.
Ami pedig a haját illeti ismét mély gondolkodásba esik, de Bress vicces kis megszólalása után csak elmosolyodik és úgy dönt, miért is ne árulhatná el. Pedig lehet nem kéne, de ez már mindegy. Megint közel hajol a másikhoz, lehet lassan már fel kéne ülnie az asztalra, és kezét a szája sarkához emelvén odasúgja.*
- Totálisan szőke voltam. *Suttogja egész halkan. Persze ez sem érdekel senkit az égadta világon, de olyan szinten paranoiás, hogy minden pillanatban attól tart, hogy az említett Jack felpattan, Bresst leszúrja, őt pedig visszacipeli oda, ahova soha többet nem akar menni. Visszacsücsül és várja a választ. Nem mintha sejtette volna, de nem lepődik meg rajta, hogy a fél-elf leginkább olyan nőkkel volt, akik ingyen nem tesznek semmit. Ez pont beleillik egy illető profiljába, aki egyik napról a másikra éli az életét és nem tervez semmi komolyat. Na meg persze, őt azért sem lepi meg, mert rengeteg ilyen esetet látott már, amikor kikötöttek valahol. A felajzott kalózhad csak úgy sereglett lefele a hajóról, egymás lökvén félre, hogy nehezen megszerzett vagyonukat alkoholra és olcsó nőkre költse. Na persze kissé el is húzza a száját. Ez talán még a nemesi vonalából ered, de teljesen elítéli az efféle nőket. Ő is tett hasonlót, de nem kínálgatta a testét, ahhoz túlságosan is nagy az öntudata és nagyon is drágára becsülte magát, hogy holmi jött-mentekkel összeálljon.*
- Nos, ilyesmi kalandjaim nem voltak. *teszi hozzá hirtelen. Tudja, hogy vannak eladó férfiak is, de nem szereti a könnyű prédákat.* - Ha megtetszett egy férfi, megszereztem, többnyire azért mert kellett valami tőlük és kevésbé azért, mert volt bennük valami. *egyre inkább érzi, ahogy az alkohol támadásba lépett az agya ellen és fecsegésbe kezd.* - Vegyük például a szablyámat. *Arra azért még van esze, hogy ezt megint halk üzemmódban közölje.* - Az illető állandóan azzal dicsekedett, hogy miféle csodakard ez és, hogy különleges elf kovácsok készítették. Én úgy gondoltam, hogy nekem ez pont jó lesz akkor és hát a többit már tudod. *Kacsint egyet. Persze ez kissé leegyszerűsített történet, de közel jár az igazsághoz.* - Szóval, hasonló a két dolog. Mert te is azért voltál nőkkel, mert kellett valami, csak nem ugyanaz, ami nekem is. *Zárja le mondandóját és ismét lopva Jack felé pillant, már-már beteges rettegéssel a szemében.
Ekkor következik Bress napi meglepő kérdéseinek egy következő példája, amikor saját magára kérdez rá. Egyrészt örül, mert végre nem olyan kérdés, aminél gondolkodnia kell, hogy mit mondhat és mit nem, másrészt pedig teljesen zavarba jön. El is kell gondolkodnia. Azt tudja és érzi, hogy igenis vonzza valami a férfiben, ha nem is az első pillanattól fogva, de a kis harci afférjuk és az utána következő kis puszi minden bizonnyal felébresztett benne valamit. Szája sarkai lassan felfelé ívelnek.*
- Szerintem tisztában vagy vele, hogy hatással vagy a nőkre. *Mondja hirtelen, de mivel ez válasz is, meg nem is ezért még folytatja.* - Alapvetően mindig is azt gondoltam, hogy rám csak egy szőke elf íjász tud hatással lenni, aki komor visszafogottságával megőrjíti a nőket, de úgy tűnik még nem láttam eleget a világból, mert van benned valami, amit nem tudok magamban hova tenni. *Zárja le a mondatot. Nem lenne nő és leginkább az, aki, ha túlságosan konkrétan válaszolna. Ez is csak egy olyan, amit az anyja hagyott rá a tanácsai közül, legalábbis abból a fajtából, amit meg is fogadott. Persze tudja, mik azok a dolgok, amik a másikban megfogták. A szurkálódások, a hangszere iránti rajongás, a szellemes kérdések és válaszok és az, hogy néha pillanatokra, de mégis csak belemászik a nő aurájába, amit ő máskor egy jobb egyenessel, vagy egy jól célzott rúgással hárított, de most nem. Persze, az megint egy dolog, hogy külsőleg mit gondol, hiszen találkozott már világot rengetően jóképű férfiakkal, akik nem tudtak neki mutatni semmit. Igaz, az nem mellékes nála, hogy helyes legyen a másik, különben le sem áll vele, de a lényeg csak utána jön.
Újabbat kortyol a söréből és a másik arcát fürkészi, hogy vajon beéri-e ezzel a válasszal. Ha be, akkor kíváncsian várja a másik mondandóját, hogy mi újat tud neki mondani, éppen ezért nem is kérdez most semmit, talán az enyhe izgatottság, vegyítve a szokásos nyugtalanságával az, ami többet mond a szavainál. Ha a férfi elkezd beszélni akkor hátradőlve igyekszik vigyorgás nélkül hallgatni.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.27 09:37:45
*Ahogy Bress megemlíti, hogy milyen alvilági alakokat ismer, egyből a kalózokra gondol. Kereskedés, tolvajlás, bár mondjuk inkább rablásnak, ez pontosan rájuk illik és pont ezért gondolkodik el azon, hogy ő vajon alvilági fazon-e. Persze a válasz nem, inkább afféle pitiáner szélhámosnak lehetne mondani. Mindenesetre, mivel a másik nem mond többet, bár észlelhetően tudna, így nem firtatja a kérdést. Ami viszont a távolsági fegyvereket illeti, teljes mértékben azonosulni tud, hiszen mivel nem a legjobb a látása, ezért nyilván nem tud célozni rendesen, bár a dobótőr ötlete elgondolkodtatja, hiszen azzal nem is lehet túl messzire célozni, pár méteres körzetben bárkinek a szívébe lehet állítani, feltéve persze, hogy be tudja-e mérni. El is határozza, hogy vesz egyet, de ezt hangosan nem mondja ki, mivel ugye nem akarja elárulni, hogy milyen fegyver van még a tarsolyában. Amint a férfi amazonnak hívja teljesen felvidul és megint csak kihúzza magát. Sosem hívták még így, sőt szóban még senki sem ismerte el a harci tudását, épp ezért jólesik neki ez a mondat és el is raktározza a fejében, abban reménykedve, hogy a sör nem törli ki az emlékei közül másnapra.
Ami pedig a haját illeti ismét mély gondolkodásba esik, de Bress vicces kis megszólalása után csak elmosolyodik és úgy dönt, miért is ne árulhatná el. Pedig lehet nem kéne, de ez már mindegy. Megint közel hajol a másikhoz, lehet lassan már fel kéne ülnie az asztalra, és kezét a szája sarkához emelvén odasúgja.*
- Totálisan szőke voltam. *Suttogja egész halkan. Persze ez sem érdekel senkit az égadta világon, de olyan szinten paranoiás, hogy minden pillanatban attól tart, hogy az említett Jack felpattan, Bresst leszúrja, őt pedig visszacipeli oda, ahova soha többet nem akar menni. Visszacsücsül és várja a választ. Nem mintha sejtette volna, de nem lepődik meg rajta, hogy a fél-elf leginkább olyan nőkkel volt, akik ingyen nem tesznek semmit. Ez pont beleillik egy illető profiljába, aki egyik napról a másikra éli az életét és nem tervez semmi komolyat. Na meg persze, őt azért sem lepi meg, mert rengeteg ilyen esetet látott már, amikor kikötöttek valahol. A felajzott kalózhad csak úgy sereglett lefele a hajóról, egymás lökvén félre, hogy nehezen megszerzett vagyonukat alkoholra és olcsó nőkre költse. Na persze kissé el is húzza a száját. Ez talán még a nemesi vonalából ered, de teljesen elítéli az efféle nőket. Ő is tett hasonlót, de nem kínálgatta a testét, ahhoz túlságosan is nagy az öntudata és nagyon is drágára becsülte magát, hogy holmi jött-mentekkel összeálljon.*
- Nos, ilyesmi kalandjaim nem voltak. *teszi hozzá hirtelen. Tudja, hogy vannak eladó férfiak is, de nem szereti a könnyű prédákat.* - Ha megtetszett egy férfi, megszereztem, többnyire azért mert kellett valami tőlük és kevésbé azért, mert volt bennük valami. *egyre inkább érzi, ahogy az alkohol támadásba lépett az agya ellen és fecsegésbe kezd.* - Vegyük például a szablyámat. *Arra azért még van esze, hogy ezt megint halk üzemmódban közölje.* - Az illető állandóan azzal dicsekedett, hogy miféle csodakard ez és, hogy különleges elf kovácsok készítették. Én úgy gondoltam, hogy nekem ez pont jó lesz akkor és hát a többit már tudod. *Kacsint egyet. Persze ez kissé leegyszerűsített történet, de közel jár az igazsághoz.* - Szóval, hasonló a két dolog. Mert te is azért voltál nőkkel, mert kellett valami, csak nem ugyanaz, ami nekem is. *Zárja le mondandóját és ismét lopva Jack felé pillant, már-már beteges rettegéssel a szemében.
Ekkor következik Bress napi meglepő kérdéseinek egy következő példája, amikor saját magára kérdez rá. Egyrészt örül, mert végre nem olyan kérdés, aminél gondolkodnia kell, hogy mit mondhat és mit nem, másrészt pedig teljesen zavarba jön. El is kell gondolkodnia. Azt tudja és érzi, hogy igenis vonzza valami a férfiben, ha nem is az első pillanattól fogva, de a kis harci afférjuk és az utána következő kis puszi minden bizonnyal felébresztett benne valamit. Szája sarkai lassan felfelé ívelnek.*
- Szerintem tisztában vagy vele, hogy hatással vagy a nőkre. *Mondja hirtelen, de mivel ez válasz is, meg nem is ezért még folytatja.* - Alapvetően mindig is azt gondoltam, hogy rám csak egy szőke elf íjász tud hatással lenni, aki komor visszafogottságával megőrjíti a nőket, de úgy tűnik még nem láttam eleget a világból, mert van benned valami, amit nem tudok magamban hova tenni. *Zárja le a mondatot. Nem lenne nő és leginkább az, aki, ha túlságosan konkrétan válaszolna. Ez is csak egy olyan, amit az anyja hagyott rá a tanácsai közül, legalábbis abból a fajtából, amit meg is fogadott. Persze tudja, mik azok a dolgok, amik a másikban megfogták. A szurkálódások, a hangszere iránti rajongás, a szellemes kérdések és válaszok és az, hogy néha pillanatokra, de mégis csak belemászik a nő aurájába, amit ő máskor egy jobb egyenessel, vagy egy jól célzott rúgással hárított, de most nem. Persze, az megint egy dolog, hogy külsőleg mit gondol, hiszen találkozott már világot rengetően jóképű férfiakkal, akik nem tudtak neki mutatni semmit. Igaz, az nem mellékes nála, hogy helyes legyen a másik, különben le sem áll vele, de a lényeg csak utána jön.
Újabbat kortyol a söréből és a másik arcát fürkészi, hogy vajon beéri-e ezzel a válasszal. Ha be, akkor kíváncsian várja a másik mondandóját, hogy mi újat tud neki mondani, éppen ezért nem is kérdez most semmit, talán az enyhe izgatottság, vegyítve a szokásos nyugtalanságával az, ami többet mond a szavainál. Ha a férfi elkezd beszélni akkor hátradőlve igyekszik vigyorgás nélkül hallgatni.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.27 09:37:45
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-26 23:29:20
Üzenet elküldve: 2014-03-26 23:29:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
-Na látod belőled kiváló tanácstag lehetne, már csak az összeesküvés elméleteid miatt is. *jegyzi meg gonoszan a vöröskének, aki egyébiránt szépen rá is tapint a lényegre, mivel a sunyiság, és a másokkal kialakított viszony bizony igencsak jelen van, persze mindez Bress szerint, és az eddigi életében hallottak alapján. Aztán széles mosoly ül ki arcára, mivel pontosan ezt szerette volna elérni.*
-Nem kell mindent tudnod. *legyint egyet, ezzel is még jobban feszítve a húrokat, de azért mégis csak valamit elmond.* -De egyébként leginkább olyat, aki a kereskedők világában ismert, vagy aki a tolvajvilágban. *mondja, és most a legkevésbé sem ködösít, viszont olyan hangnemben és gesztussal mondja ezt, mintha csak ezzel is Dyn idegeire akarna menni, hogy azt higgye, ez megint csak egy gyors és komolytalan lezárás.*
-Engem egyáltalán nem érdekel, ha már távolsági fegyver, akkor dobókés, vagy dobótőr. *bólogat határozottan, ezzel fény is derül a számára legszimpatikusabbra.* -Csak én meg a célzásban vagyok béna. *legyint egy nagyot, és ennek fényében iszik is egyet a sörből, az legalább már rutinosan megy neki.* -Ezzel egyetértek, és ez a női harcosoknak hatalmas fegyver a kezükben, mármint a meglepetés ereje. Én azért nem lepődtem meg, mert láttam rajtad, hogy igazi amazon vagy. *mosolyodik el.* -Persze emberismeret is kell hozzá. *emeli fel mutató ujját is, úgy szögezi le a dolgot. Beletúr kis szakállába, mikor Dyn a hajáról beszél, majd csettint egyet.* -Sejtettem. Túlságosan, hogy is mondjam, mű az egész. *fejezi ki magát kissé nyersen, de lényegre törően.* -Szóval akkor mi is pontosan ? *sandít a vöröskére, majd beletúr nagy göndör hajába.* -Én is elárulom, az én hajam fekete. *teszi hozzá még szellemesen, bár elég olcsó vicc, de egy apró mosolyt azért csalhat Dyn arcára, akkor pedig már megérte.*
-Lássuk csak. *dől kissé hátra a székében, mikor a kérdést meghallja, kezeit pedig összefonja maga előtt. Jól látszik, próbál ezúttal komolyabb válasszal előrukkolni, csak hát a helyzet az, hogy túlságosan sokféle tapasztalata nincs ez ügyben.* -Leginkább útszéli nőcskékkel, akiiknek fizettem pár aranyat egy kis extra szolgáltatásért cserébe. *mondja, kissé összecsapja két tenyerét, majd széttárja karjait, mintha csak azt mondaná ez minden.* -Így hát ez jó sok kalandot is jelentett. *mondja ezt már mosolyogva, és kissé húzogatja a szemöldökeit is.* -Na és te milyen férfiakkal találkoztál eddig ? Voltak neked is ilyesmi kalandjaid ? És mennyire vagyok neked vonzó mint férfi ? *kérdezi, és iszik egy újabb kortyot, majd hozzáteszi még utolsó kérdéséhez.* -Aztán én is elmondom, mi a véleményem rólad, mint nőről.* újabb kis korty a sörből, és bizony a korsónak már csak az alján lötyög imitt-amott valami.*
-Na látod belőled kiváló tanácstag lehetne, már csak az összeesküvés elméleteid miatt is. *jegyzi meg gonoszan a vöröskének, aki egyébiránt szépen rá is tapint a lényegre, mivel a sunyiság, és a másokkal kialakított viszony bizony igencsak jelen van, persze mindez Bress szerint, és az eddigi életében hallottak alapján. Aztán széles mosoly ül ki arcára, mivel pontosan ezt szerette volna elérni.*
-Nem kell mindent tudnod. *legyint egyet, ezzel is még jobban feszítve a húrokat, de azért mégis csak valamit elmond.* -De egyébként leginkább olyat, aki a kereskedők világában ismert, vagy aki a tolvajvilágban. *mondja, és most a legkevésbé sem ködösít, viszont olyan hangnemben és gesztussal mondja ezt, mintha csak ezzel is Dyn idegeire akarna menni, hogy azt higgye, ez megint csak egy gyors és komolytalan lezárás.*
-Engem egyáltalán nem érdekel, ha már távolsági fegyver, akkor dobókés, vagy dobótőr. *bólogat határozottan, ezzel fény is derül a számára legszimpatikusabbra.* -Csak én meg a célzásban vagyok béna. *legyint egy nagyot, és ennek fényében iszik is egyet a sörből, az legalább már rutinosan megy neki.* -Ezzel egyetértek, és ez a női harcosoknak hatalmas fegyver a kezükben, mármint a meglepetés ereje. Én azért nem lepődtem meg, mert láttam rajtad, hogy igazi amazon vagy. *mosolyodik el.* -Persze emberismeret is kell hozzá. *emeli fel mutató ujját is, úgy szögezi le a dolgot. Beletúr kis szakállába, mikor Dyn a hajáról beszél, majd csettint egyet.* -Sejtettem. Túlságosan, hogy is mondjam, mű az egész. *fejezi ki magát kissé nyersen, de lényegre törően.* -Szóval akkor mi is pontosan ? *sandít a vöröskére, majd beletúr nagy göndör hajába.* -Én is elárulom, az én hajam fekete. *teszi hozzá még szellemesen, bár elég olcsó vicc, de egy apró mosolyt azért csalhat Dyn arcára, akkor pedig már megérte.*
-Lássuk csak. *dől kissé hátra a székében, mikor a kérdést meghallja, kezeit pedig összefonja maga előtt. Jól látszik, próbál ezúttal komolyabb válasszal előrukkolni, csak hát a helyzet az, hogy túlságosan sokféle tapasztalata nincs ez ügyben.* -Leginkább útszéli nőcskékkel, akiiknek fizettem pár aranyat egy kis extra szolgáltatásért cserébe. *mondja, kissé összecsapja két tenyerét, majd széttárja karjait, mintha csak azt mondaná ez minden.* -Így hát ez jó sok kalandot is jelentett. *mondja ezt már mosolyogva, és kissé húzogatja a szemöldökeit is.* -Na és te milyen férfiakkal találkoztál eddig ? Voltak neked is ilyesmi kalandjaid ? És mennyire vagyok neked vonzó mint férfi ? *kérdezi, és iszik egy újabb kortyot, majd hozzáteszi még utolsó kérdéséhez.* -Aztán én is elmondom, mi a véleményem rólad, mint nőről.* újabb kis korty a sörből, és bizony a korsónak már csak az alján lötyög imitt-amott valami.*
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-26 15:33:13
Üzenet elküldve: 2014-03-26 15:33:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
//Az emberrablás//
//Mindenki, kivéve Marin//
*Learon kérésére a fogadós csak legyint. Az összegyűltek többsége kénytelen megvárni, míg a férfi elintézi dolgát. Addig a megbízó tart csendet, jelezve, hogy várják meg az urat. Az állatokkal nem lesz gond, legalábbis ezt állítja a pult mögött ácsorgó alak. Megígéri, hogy gondoskodik róluk, akár ingyen is. Bizonyára keze lehet ebben a megbízónak is, kire lopva sandít, mielőtt még reagálna a kérésre. A lényeg viszont, hogy az állatok szállásolva lesznek kérésre.
Visszatértével a távozni vágyó máris felvázolja ötletét. Úgy tűnik, a csapat megmaradt többsége nem ellenzi Cathan távozását, sőt, még a megbízónak sincs ellenére a szétválás. Ha akar még marad és válaszolhat is akár Learon kérdésére, ám mehet is maga útjára, ha úgy látja jónak. A döntés teljesen az ő kezében nyugszik. Amennyiben viszont tényleg el akar különülni a többiektől, talán ez rá a legremekebb alkalom, mielőtt még az egész bagázs kicsődül.*
- Ha kívánja, ön mellé is adhatok egy embert. Kint van a fogadó előtt. Csak szólja el magát elég hangosan, hogy Floradal. Ebből tudni fogja, hogy mit kell tennie. *ajánlja fel Beran. Ha távozik azonban, ha nem, az események tovább folynak.
Amennyiben készen áll a kis csapat, akár indulhatnak is. A sötétbe bújt alak egy intésére újabb ember érkezik. Egy nőt pillanthatnak meg a készülődők, kinek ruhája másabb, mint azoké, kik kitessékelték a nem kívánatos személyeket. Alakja minden esetre jól sejteti, hogy nem férfi az illető. Rajta is fekete köpeny pihen. Alóla kilátszik a jól megmunkált bőrvért, ahogyan a többi bőrből készült darab is. Csuklyája alól néhány sötét tincs kandikál ki, mi hosszú, fekete hajkoronájából származik. Arcát nem látni jól, mert maszkot hord, mi állától orráig takarja ábrázatát, s ezzel együtt fehér bőrének jelentős részét. Felette kalandvágytól ragyognak halványkék szemei.*
- Üdvözöllek titeket! Hetmya vagyok. Én leszek a kísérőtök *jelenti ki nyugodt hangon.*
- Induljunk! *szólítja is fel azonnal a bent maradtakat, tehát Learont, Issonart és Rynt. Na meg Cathant is, amennyiben úgy dönt, hogy nem megy el, hanem inkább a csoporttal tart. A nő ki is vezeti őket, ha nem ellenkeznek, út közben viszont találkozhatnak Marinnal, ki épp a megbízó felé közeledik.*
//Marin//
- Hát úgy értem, ahogy mondom. Nagy a hatalma. Jobban mondva a befolyása. Azt viszont fogalmam sincs, hogy hogyan érte el. Legnagyobb sajnálatomra pedig azt sem tudom, hogy ki ez a fickó. Most láttam másodjára, de már első alkalommal is csuklya volt a fejébe húzva *magyarázza az őr. Magyarázata után hagyja is, hogy visszamenjen a férfi. Marin ekkor szembe találhatja magát a kis csapattal, mi éppen most indult el. Most már csak a köpenyes és az a néhány üres szék van az asztalnál, meg a kiürített kupák. Igen, maga a díszes kardú alak is kiürítette már korsóját.*
- Üdvözletem, uram! *köszönti illedelmesen a közeledőt, eltekintve attól, hogy ő mellőzte ezen jó szokást.*
- Most, hogy megtárgyaltam a megtárgyalnivalót, kedvére fogyaszthat! Sőt, ha kívánja engesztelésképp egy kupa sört is állok javára. Remélem megérti, de fontos ügyet volt kötelességem elintézni. Emberek élete a tét, nem kevesebb, ezzel kapcsolatban pedig nem tűrök ellenkezést. Ha tehát megbízottjaimmal magunk szeretnénk társalogni a fogadóban néhány perc erejéig, az úgy lesz. De miben segíthetek, a sört leszámítva? *kérdi, elvégre gyanítja, hogy nem csak a sör miatti felháborodás volt a jövetel oka.*
//Mindenki, kivéve Marin//
*Learon kérésére a fogadós csak legyint. Az összegyűltek többsége kénytelen megvárni, míg a férfi elintézi dolgát. Addig a megbízó tart csendet, jelezve, hogy várják meg az urat. Az állatokkal nem lesz gond, legalábbis ezt állítja a pult mögött ácsorgó alak. Megígéri, hogy gondoskodik róluk, akár ingyen is. Bizonyára keze lehet ebben a megbízónak is, kire lopva sandít, mielőtt még reagálna a kérésre. A lényeg viszont, hogy az állatok szállásolva lesznek kérésre.
Visszatértével a távozni vágyó máris felvázolja ötletét. Úgy tűnik, a csapat megmaradt többsége nem ellenzi Cathan távozását, sőt, még a megbízónak sincs ellenére a szétválás. Ha akar még marad és válaszolhat is akár Learon kérdésére, ám mehet is maga útjára, ha úgy látja jónak. A döntés teljesen az ő kezében nyugszik. Amennyiben viszont tényleg el akar különülni a többiektől, talán ez rá a legremekebb alkalom, mielőtt még az egész bagázs kicsődül.*
- Ha kívánja, ön mellé is adhatok egy embert. Kint van a fogadó előtt. Csak szólja el magát elég hangosan, hogy Floradal. Ebből tudni fogja, hogy mit kell tennie. *ajánlja fel Beran. Ha távozik azonban, ha nem, az események tovább folynak.
Amennyiben készen áll a kis csapat, akár indulhatnak is. A sötétbe bújt alak egy intésére újabb ember érkezik. Egy nőt pillanthatnak meg a készülődők, kinek ruhája másabb, mint azoké, kik kitessékelték a nem kívánatos személyeket. Alakja minden esetre jól sejteti, hogy nem férfi az illető. Rajta is fekete köpeny pihen. Alóla kilátszik a jól megmunkált bőrvért, ahogyan a többi bőrből készült darab is. Csuklyája alól néhány sötét tincs kandikál ki, mi hosszú, fekete hajkoronájából származik. Arcát nem látni jól, mert maszkot hord, mi állától orráig takarja ábrázatát, s ezzel együtt fehér bőrének jelentős részét. Felette kalandvágytól ragyognak halványkék szemei.*
- Üdvözöllek titeket! Hetmya vagyok. Én leszek a kísérőtök *jelenti ki nyugodt hangon.*
- Induljunk! *szólítja is fel azonnal a bent maradtakat, tehát Learont, Issonart és Rynt. Na meg Cathant is, amennyiben úgy dönt, hogy nem megy el, hanem inkább a csoporttal tart. A nő ki is vezeti őket, ha nem ellenkeznek, út közben viszont találkozhatnak Marinnal, ki épp a megbízó felé közeledik.*
//Marin//
- Hát úgy értem, ahogy mondom. Nagy a hatalma. Jobban mondva a befolyása. Azt viszont fogalmam sincs, hogy hogyan érte el. Legnagyobb sajnálatomra pedig azt sem tudom, hogy ki ez a fickó. Most láttam másodjára, de már első alkalommal is csuklya volt a fejébe húzva *magyarázza az őr. Magyarázata után hagyja is, hogy visszamenjen a férfi. Marin ekkor szembe találhatja magát a kis csapattal, mi éppen most indult el. Most már csak a köpenyes és az a néhány üres szék van az asztalnál, meg a kiürített kupák. Igen, maga a díszes kardú alak is kiürítette már korsóját.*
- Üdvözletem, uram! *köszönti illedelmesen a közeledőt, eltekintve attól, hogy ő mellőzte ezen jó szokást.*
- Most, hogy megtárgyaltam a megtárgyalnivalót, kedvére fogyaszthat! Sőt, ha kívánja engesztelésképp egy kupa sört is állok javára. Remélem megérti, de fontos ügyet volt kötelességem elintézni. Emberek élete a tét, nem kevesebb, ezzel kapcsolatban pedig nem tűrök ellenkezést. Ha tehát megbízottjaimmal magunk szeretnénk társalogni a fogadóban néhány perc erejéig, az úgy lesz. De miben segíthetek, a sört leszámítva? *kérdi, elvégre gyanítja, hogy nem csak a sör miatti felháborodás volt a jövetel oka.*
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-26 09:18:09
Üzenet elküldve: 2014-03-26 09:18:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*A kérdésre, hogy féltékeny-e, persze rögtön rávágja a nyilvánvaló hazugságot.*
- Én aztán nem. *Vágódik hátra a szék támlájának, de a valóság az, hogy nem is féltékeny, inkább arról van szó, hogy a nőnek nyilvánvalóan sikerül magára vonni az itt levők figyelmét, akár szeretné, akár nem. Ugyanez működik Dynnél, aki ezt viszont kimondottan élvezi és amikor megoszlik a figyelem, pláne, miután Bressnél is ezt vette észre, hát azt nem szereti. Bár ha kicsit tisztábban gondolkodna, ez neki pont jól jön, mert kerülnie kéne a nyilvánosságot.* - Még csak nem is csinos. *Na igen, a szokásos női duma. Kicsit lelombozódik, miután a férfi nem látja el rögtön pletykákkal. Ezt otthonról tudja, minél nagyobb a hatalom, minél több a vagyon és a hírnév, az emberekről annál furább dolgok derülnek ki. Azért még is van némi remény, a titokzatos halálesetekről. Erre rögtön fel is csillan a szeme.*
- Biztos azért, mert valamelyik tanácstag valami sunyiságra készül és megtudták egy csomóan és ezért most sorra elteszi őket láb alól, hogy titka ne derüljön ki. *Iszik egy kortyot, majd fellelkesülve tovább firtatja.* - Vagy *mondja a kelleténél hangosabban, utána ismét lehalkítja a beszédét.* - Viszonya van egy rangos hölggyel. Vagy egy férfival. *Bólogat is mellé és még a szemét is kissé összeszűkíti, mint aki épp rájött a megoldásra. Aztán iszik még egyet. A férfi azonban megint felkelti a kíváncsiságát.*
- Miféle befolyásos embereket? *izgatottan elkezd mocorogni a helyén és megint közelebb hajol, abban reménykedvén, hogy így majd a fél-elf is többet mond.* - Mindent tudni akarok. *A bor és a sör kombináció persze meghajtja a nyelvét. A kérdésekre viszont csak titokzatosan elmosolyodik. Nem igazán szereti kiadni, hogy milyen fegyvere van még, mert bár pihen nála még egy rövid kard, de azzal inkább meglepetéseket szeret okozni, mintsem, hogy rögtön elmondja. Persze csekély az esélye, hogy Bressel megint közelharcba kerülnek, arra meg még kevesebb, hogy le akarná szúrni a férfit, de bizalmatlansága nem engedi.*
- Van még. *Mondja tömören egy ördögi vigyorral, az első kérdésre válaszolván. A többit viszont ártalmatlannak tartja magára nézve, ezért úgy dönt, miért is ne beszélhetne róla.*
- Őszintén szólva, mind az íjászat, mind az íjász férfiak mindig is izgatták a fantáziámat, de... *Egy kicsit elakad, veszít-e azzal valamit, ha bevallja, hogy nem jó a szeme?* - Nincs hozzá érzékem. Fel sem tudom húzni. *Mondja kissé lehangoltan.* - Ez zavart mindig is, hiszen egy távolsági fegyverrel mindig előnyt lehet szerezni az utcán. *A női kardforgatókra tett kérdése azonban nagyon is jó kérdés.*
- Az én tapasztalatom az, hogy először mindig kinevetnek, nem bíznak bennem, sokszor még azt is nehezükre esik elhinni, hogy meg bírom tartani a kardot. *Ezen annyira nem is lepődik meg, oda is bök vékonyka karjára, ami valóban nem rendelkezik hatalmas izomtónusokkal, de nem is olyan gyenge, mint amilyennek látszik, bár az íj felhúzása valóban gondokat okoz neki valamiért.* - De ez csak jó, mindig meg lehet vele lepni a másikat. Ugyanakkor mostanában nem sokan kérdőjelezik meg, lehet egyre több az olyan nő, aki ért a fegyverekhez, vagy nem is tudom. Emlékeim szerint te sem lepődtél meg túlságosan. *Mosolyog a másik arcába. Majd jön megint a témaváltás, hirtelen nem is érti, hogy jönnek Bressnél ezek a hirtelen kérdések, kijelentések, vagy cselekvések egész nap, de jobb lesz hozzászoknia. Ugyanakkor maga a kérdés egy kisebb dilemmába ejti. Fogalma sincs ugyanis, hogy születnek-e a nagyvilágba természetesen vörös, sőt, inkább piros hajú egyedek, ugyanis az ő családjában mindenki szőke volt, a környezetében pedig barna, vagy fekete, esetleg rozsdás vörös, de nem ennyire élénk. Jackre pillant. A férfi nem néz feléjük, de ez nem azt jelenti, hogy nem figyelne.*
- Persze, ez az eredeti hajszínem. *Mondja jó hangosan, hogy mindenki hallja környékükön, majd ismét odahajol Bresshez és egészen halkan odasúgja. * - Amúgy nem az. *Kacsint egyet és visszaül. Nem is érti, mi késztette rá, hogy bevallja az igazságot, talán az, hogy amit eddig a másikból megismert az alapján nem idióta és van annyi sütnivalója, hogy ő is felismerje, ilyen hajjal nem születhet senki. Azért a kérdés kissé fel is húzza, mert visszaemlékszik a férfire aki ezt művelte vele és arra, hogy ő világosan megmondta, hogy barna hajszínt akar, de az ezt tette vele. Feltűnő szőke helyett, még feltűnőbb vörös lett.*
- Milyen nőkkel találkoztál eddig? *Kérdezi és kortyol egyet az italból, de mielőtt Bress válaszolhatna, újra megszólal.* - Úgy értem, akikkel esetleg valami komolyabb kalandba bonyolódtál. Volt-e valami kínos eset, valami titkos és egyéb? *Érdeklődik, de már tudja, hogy megvan az esély rá, hogy a másik ahogy szokta, gyorsan lezárja a kérdést annyival, hogy "sokfélével", miközben tudja, hogy a lány ennél bővebb válaszra számít. Ösztönzésképp megint beleiszik a sörébe.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.26 09:36:46
*A kérdésre, hogy féltékeny-e, persze rögtön rávágja a nyilvánvaló hazugságot.*
- Én aztán nem. *Vágódik hátra a szék támlájának, de a valóság az, hogy nem is féltékeny, inkább arról van szó, hogy a nőnek nyilvánvalóan sikerül magára vonni az itt levők figyelmét, akár szeretné, akár nem. Ugyanez működik Dynnél, aki ezt viszont kimondottan élvezi és amikor megoszlik a figyelem, pláne, miután Bressnél is ezt vette észre, hát azt nem szereti. Bár ha kicsit tisztábban gondolkodna, ez neki pont jól jön, mert kerülnie kéne a nyilvánosságot.* - Még csak nem is csinos. *Na igen, a szokásos női duma. Kicsit lelombozódik, miután a férfi nem látja el rögtön pletykákkal. Ezt otthonról tudja, minél nagyobb a hatalom, minél több a vagyon és a hírnév, az emberekről annál furább dolgok derülnek ki. Azért még is van némi remény, a titokzatos halálesetekről. Erre rögtön fel is csillan a szeme.*
- Biztos azért, mert valamelyik tanácstag valami sunyiságra készül és megtudták egy csomóan és ezért most sorra elteszi őket láb alól, hogy titka ne derüljön ki. *Iszik egy kortyot, majd fellelkesülve tovább firtatja.* - Vagy *mondja a kelleténél hangosabban, utána ismét lehalkítja a beszédét.* - Viszonya van egy rangos hölggyel. Vagy egy férfival. *Bólogat is mellé és még a szemét is kissé összeszűkíti, mint aki épp rájött a megoldásra. Aztán iszik még egyet. A férfi azonban megint felkelti a kíváncsiságát.*
- Miféle befolyásos embereket? *izgatottan elkezd mocorogni a helyén és megint közelebb hajol, abban reménykedvén, hogy így majd a fél-elf is többet mond.* - Mindent tudni akarok. *A bor és a sör kombináció persze meghajtja a nyelvét. A kérdésekre viszont csak titokzatosan elmosolyodik. Nem igazán szereti kiadni, hogy milyen fegyvere van még, mert bár pihen nála még egy rövid kard, de azzal inkább meglepetéseket szeret okozni, mintsem, hogy rögtön elmondja. Persze csekély az esélye, hogy Bressel megint közelharcba kerülnek, arra meg még kevesebb, hogy le akarná szúrni a férfit, de bizalmatlansága nem engedi.*
- Van még. *Mondja tömören egy ördögi vigyorral, az első kérdésre válaszolván. A többit viszont ártalmatlannak tartja magára nézve, ezért úgy dönt, miért is ne beszélhetne róla.*
- Őszintén szólva, mind az íjászat, mind az íjász férfiak mindig is izgatták a fantáziámat, de... *Egy kicsit elakad, veszít-e azzal valamit, ha bevallja, hogy nem jó a szeme?* - Nincs hozzá érzékem. Fel sem tudom húzni. *Mondja kissé lehangoltan.* - Ez zavart mindig is, hiszen egy távolsági fegyverrel mindig előnyt lehet szerezni az utcán. *A női kardforgatókra tett kérdése azonban nagyon is jó kérdés.*
- Az én tapasztalatom az, hogy először mindig kinevetnek, nem bíznak bennem, sokszor még azt is nehezükre esik elhinni, hogy meg bírom tartani a kardot. *Ezen annyira nem is lepődik meg, oda is bök vékonyka karjára, ami valóban nem rendelkezik hatalmas izomtónusokkal, de nem is olyan gyenge, mint amilyennek látszik, bár az íj felhúzása valóban gondokat okoz neki valamiért.* - De ez csak jó, mindig meg lehet vele lepni a másikat. Ugyanakkor mostanában nem sokan kérdőjelezik meg, lehet egyre több az olyan nő, aki ért a fegyverekhez, vagy nem is tudom. Emlékeim szerint te sem lepődtél meg túlságosan. *Mosolyog a másik arcába. Majd jön megint a témaváltás, hirtelen nem is érti, hogy jönnek Bressnél ezek a hirtelen kérdések, kijelentések, vagy cselekvések egész nap, de jobb lesz hozzászoknia. Ugyanakkor maga a kérdés egy kisebb dilemmába ejti. Fogalma sincs ugyanis, hogy születnek-e a nagyvilágba természetesen vörös, sőt, inkább piros hajú egyedek, ugyanis az ő családjában mindenki szőke volt, a környezetében pedig barna, vagy fekete, esetleg rozsdás vörös, de nem ennyire élénk. Jackre pillant. A férfi nem néz feléjük, de ez nem azt jelenti, hogy nem figyelne.*
- Persze, ez az eredeti hajszínem. *Mondja jó hangosan, hogy mindenki hallja környékükön, majd ismét odahajol Bresshez és egészen halkan odasúgja. * - Amúgy nem az. *Kacsint egyet és visszaül. Nem is érti, mi késztette rá, hogy bevallja az igazságot, talán az, hogy amit eddig a másikból megismert az alapján nem idióta és van annyi sütnivalója, hogy ő is felismerje, ilyen hajjal nem születhet senki. Azért a kérdés kissé fel is húzza, mert visszaemlékszik a férfire aki ezt művelte vele és arra, hogy ő világosan megmondta, hogy barna hajszínt akar, de az ezt tette vele. Feltűnő szőke helyett, még feltűnőbb vörös lett.*
- Milyen nőkkel találkoztál eddig? *Kérdezi és kortyol egyet az italból, de mielőtt Bress válaszolhatna, újra megszólal.* - Úgy értem, akikkel esetleg valami komolyabb kalandba bonyolódtál. Volt-e valami kínos eset, valami titkos és egyéb? *Érdeklődik, de már tudja, hogy megvan az esély rá, hogy a másik ahogy szokta, gyorsan lezárja a kérdést annyival, hogy "sokfélével", miközben tudja, hogy a lány ennél bővebb válaszra számít. Ösztönzésképp megint beleiszik a sörébe.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.03.26 09:36:46
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-25 23:13:19
Üzenet elküldve: 2014-03-25 23:13:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
*Úgy tűnik Dyn is elfogadja a szabad életfilozófiát, amiről Bress papolt, és ez széles mosolyt csal kerek arcára.*
-Tőlem. *vonja meg a vállát, majd összekulcsolja ujjait, és úgy dönt, nem fog kérni magának, hanem döntse el a vöröske, hogy mit fog tartogatni a második kör. Bár döntés ellenében is az történik, ugyanis mire Bress ezt kigondolja, Dyn már ki is kéri a két sört, ami újabb mosolyt csal a kerek arcra, mivel a bornál azért mégis csak jobban szereti a pálinkát.*
-Ellj csak nem féltékeny valaki ?! *sandít a vöröskére, majd elnéz arra, amerre nagy kerek szemei vándorolnak. Bizony le sem tagadhatná, hogy a csinos felszolgálónő azért kis féltékenységi szikrát gyújtott benne, amire talán meg is van minden oka, és ennek a bárd roppant módon örül is, hisz ki ne örülne ebben a helyzetben ? Arra gondol, kicsit borsot tör a vöröske orra alá, és szívózik kicsit vele, de aztán inkább meggondolja magát, és inkább hallgatja a történetet.*
-A matrózok már csak ilyenek. *teszi hozzá röviden, mivel voltaképpen a kérdésére választ is kapott, és ezt sem igazán akarja tovább firtatni, mert jönnek Dyn kérdései, amik igazán viccesen hangzanak elsőre egy olyantól, aki ugyebár kalandozik, így nem igazán van képbe a politikai dolgokkal, de az is lehet, hogy pusztán a merő kíváncsiság furkálja az oldalát.*
-Mivel nem kerültem be a tanácsba, így nem. *feleli, kicsit el is húzza a száját, mivel elég butának hangzik a kérdése.* -Pletyka az mindig van, attól függ, milyen pletyka érdekel ? *kérdezi, bár igaz ez is kérdésre kérdés válasz, de ezúttal ő játssza ezt el, és ugyebár neki természetesen ezt lehet.* -Titokzatos halálesetek egyre gyakrabban történnek, ami úgy tudom, kicsit nyomasztja is a tanácsot. *mondja határozottan komolyan, bár ez abszolút füllentés, mármint az a része ami a tanácsra vonatkozik.* -A semmiből meg általában akkor bukkannak elő a gyerekek, esetleg rokonok, ha nagy pénz áll a házhoz. Olyankor hirtelen mindenkinek eszébe jut felbukkanni. *mosolyog egyet, majd csak ekkor veszi észre, hogy a sör már meg is érkezett, így gyorsan megfogja, és bele is iszik egy jó nagyot.* -Ha így haladsz nem is fogsz. *feleli vigyorogva a szerencsétlenkedésre. Szívesen megnézné berúgva, bár semmi kedve sem lenne kicipelni, mint egy darab rongyot, viszont mégsem hagyhatná itt. Vagy mégis ?*
-Illetve, hogy pontosítsak az előbbi kérdésedre. Ismerek én befolyásos embereket, csak hát ők finoman fogalmazva nem ilyen körökben mozognak. *jegyzi meg, mintegy bogarat ültetvén Dyn fejében, hogy még inkább felkeltse a kíváncsiságát. Kicsit megvonogatja szemöldökeit, majd újabb korty jön a sörből, aztán ő kérdezget.*
-A szablyádon kívül van még egyéb fegyvered ? Érdekelt valaha az íjászat ? Szerinted mennyire tisztelik a női kardforgatókat ? Mindig vörös volt a hajad ? *mutat kis ujjával a vörös tincsek felé, majd várja a válaszokat, igaz az utolsó kérdése eléggé más téma, de szereti kicsit összezavarni a vöröskét.*
*Úgy tűnik Dyn is elfogadja a szabad életfilozófiát, amiről Bress papolt, és ez széles mosolyt csal kerek arcára.*
-Tőlem. *vonja meg a vállát, majd összekulcsolja ujjait, és úgy dönt, nem fog kérni magának, hanem döntse el a vöröske, hogy mit fog tartogatni a második kör. Bár döntés ellenében is az történik, ugyanis mire Bress ezt kigondolja, Dyn már ki is kéri a két sört, ami újabb mosolyt csal a kerek arcra, mivel a bornál azért mégis csak jobban szereti a pálinkát.*
-Ellj csak nem féltékeny valaki ?! *sandít a vöröskére, majd elnéz arra, amerre nagy kerek szemei vándorolnak. Bizony le sem tagadhatná, hogy a csinos felszolgálónő azért kis féltékenységi szikrát gyújtott benne, amire talán meg is van minden oka, és ennek a bárd roppant módon örül is, hisz ki ne örülne ebben a helyzetben ? Arra gondol, kicsit borsot tör a vöröske orra alá, és szívózik kicsit vele, de aztán inkább meggondolja magát, és inkább hallgatja a történetet.*
-A matrózok már csak ilyenek. *teszi hozzá röviden, mivel voltaképpen a kérdésére választ is kapott, és ezt sem igazán akarja tovább firtatni, mert jönnek Dyn kérdései, amik igazán viccesen hangzanak elsőre egy olyantól, aki ugyebár kalandozik, így nem igazán van képbe a politikai dolgokkal, de az is lehet, hogy pusztán a merő kíváncsiság furkálja az oldalát.*
-Mivel nem kerültem be a tanácsba, így nem. *feleli, kicsit el is húzza a száját, mivel elég butának hangzik a kérdése.* -Pletyka az mindig van, attól függ, milyen pletyka érdekel ? *kérdezi, bár igaz ez is kérdésre kérdés válasz, de ezúttal ő játssza ezt el, és ugyebár neki természetesen ezt lehet.* -Titokzatos halálesetek egyre gyakrabban történnek, ami úgy tudom, kicsit nyomasztja is a tanácsot. *mondja határozottan komolyan, bár ez abszolút füllentés, mármint az a része ami a tanácsra vonatkozik.* -A semmiből meg általában akkor bukkannak elő a gyerekek, esetleg rokonok, ha nagy pénz áll a házhoz. Olyankor hirtelen mindenkinek eszébe jut felbukkanni. *mosolyog egyet, majd csak ekkor veszi észre, hogy a sör már meg is érkezett, így gyorsan megfogja, és bele is iszik egy jó nagyot.* -Ha így haladsz nem is fogsz. *feleli vigyorogva a szerencsétlenkedésre. Szívesen megnézné berúgva, bár semmi kedve sem lenne kicipelni, mint egy darab rongyot, viszont mégsem hagyhatná itt. Vagy mégis ?*
-Illetve, hogy pontosítsak az előbbi kérdésedre. Ismerek én befolyásos embereket, csak hát ők finoman fogalmazva nem ilyen körökben mozognak. *jegyzi meg, mintegy bogarat ültetvén Dyn fejében, hogy még inkább felkeltse a kíváncsiságát. Kicsit megvonogatja szemöldökeit, majd újabb korty jön a sörből, aztán ő kérdezget.*
-A szablyádon kívül van még egyéb fegyvered ? Érdekelt valaha az íjászat ? Szerinted mennyire tisztelik a női kardforgatókat ? Mindig vörös volt a hajad ? *mutat kis ujjával a vörös tincsek felé, majd várja a válaszokat, igaz az utolsó kérdése eléggé más téma, de szereti kicsit összezavarni a vöröskét.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-25 17:30:14
Üzenet elküldve: 2014-03-25 17:30:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*Érdeklődve könyököl fel az asztalra, bal kezével az állát, jobb kezében pedig a pohár bort tartva, melyből néha-néha nagy kortyokat nyel és várja a férfi válaszát. Amint az elmondta hátradől és elgondolkodik. Végül is, mindig kíváncsi volt, hogy mit gondolhatnak róla mások, persze nem olyan szinten, hogy komolyabban foglalkozzon velük, csak annyira, hogy tisztában legyen vele, hogy amit előad magáról, az mennyire hiteles. A fél-elf pedig pont rátapintott a lényegre, pláne annak ellenére, hogy semmit sem tud Dyn életéről, leszámítva a kalózos szakaszát. Először nem mond semmit, majd elmosolyodik és válaszként csak annyit mond.*
- Hát akkor, igyunk a csodás és szabad életünkre! *Mondja, miközben az utolsó cseppet is legurítja a torkán, az üres poharat a Bressé mellé tolja. Lehet a gyorsan letolt bor, vagy Bress társasága teszi, de egyre szabadabban érzi magát. Persze a bor hatására utal az is, hogy már érzi, ahogy bőre kezd enyhén kipirulni, ahogy az általában ezen italtól szokott történni. Pont ezért most nem is olyan meglepő részéről a következő kijelentése.*
- Ezt a kört én állom. *Hirtelen kiszaladt a száján a mondat, de végül is komolyan gondolta, persze ebben az is benne van, hogy így legalább megtudja mutatni a kocsmában ülők számára, főként a számára teljesen ellenszenves felszolgálónő számára, hogy ő nem egy leszakadt szajha, akármennyire is annak tűnik. Amint arra jár a nő flegmán odaint neki. Abban már biztos, hogy a borral nem fog jól járni, átvált inkább ő is a sörre.*
- Szeretnénk még két Sört, és itt van a 10 arany érte.
*mondja és hivalkodóan és feltűnően le is teszi a pénzt. Miután a nő elindult a rendelésért, csak akkor gondolkodik el.* - Szerinted bele fog köpni az enyémbe? *Kérdezi kis aggódással és kihúzván magát a pult felé néz, ahol a nő már neki is látott a kérésük csapolásának. Ekkor fordul ismét Bress felé. Előbb felnevet a kérdésen hangosan, majd csak magában kuncog. Persze, ez a kérdés, csak számára ilyen nevetséges, Bress nyilván komolyan kérdezte.*
- Ö, bocsi. *szabadkozik az iménti kacagása miatt.* - Hát, tudod... Ha belegondolsz, igen ritka egy nő a fedélzeten, pláne egy ilyen fiatal, mint én. *Dobja meg egy kicsit a haját. Annyit hallotta régebben az édesanyját a koráról panaszkodni, hogy ő eldöntötte, minden pillanatban élvezni fogja a fiatalságát, ehhez persze hozzátársul Bress órákkal ezelőtti kérdése az emberek rövid életkorára vonatkozóan.* - Így, hát gondolom feleslegesen is tagadnám, hogy kellett valaki, aki felkarol, hogy megvédjen a fogatlan, mindig többet és mindig nőket akaró legénységtől. *Zárja le tömören a választ, ebből még a férfi is leszűrheti a lényeget. Persze mindezt a férfihez a lehető legközelebb hajolva közli, kissé még a székétől is felemelkedvén, közben néha lopva Jack felé pillantva és remélvén, hogy kellően csendesen beszélt, nehogy az felfigyeljen rá. Közben megérkezik a rendelése és ekkor visszahelyezkedik a székére és magához húzza az egyik korsót. Előbb jobb karjával próbálja megemelni, de a nehéz üveg rögtön visszaereszkedik az asztalra. Ekkor egy pillanatra körbe néz, fel a férfire, a szolgálónőre majd vissza a karjára. Miután jobb karja nem bírta a strapát átveszi bal kezébe és úgy iszik.* - A rúgás miatt. *Mondja, mosolyogva, kissé szabadkozván is, mint aki nagyon azt akarja bizonyítani, hogy nem gyenge.*
- Azt mondtad, hogy az édesanyád a Tanácsba szánt, ez azt jelenti, hogy ismersz befolyásos személyeket? Tudsz esetleg valami pletykát? *Harap a szájára. * - Nem kacsingatott félre senki? Titokzatos halálesetek? Hirtelen a semmiből elbukkanó gyerekek? *Igazság szerint nem ezt akarta kérdezni, de úgy döntött megvárja amíg a férfi túlesik a második sörén, hátha akkor jobban megered a nyelve és akkor másabb vizekre evez a beszélgetésben. Közben megint beleiszik a sörbe, de nem ő a sörivás bajnoka. Először is nem bírta felemelni a korsót, most kissé magára önti. Megint elvörösödik, lenyalja a szája köré ment sört, majd kezével megtörli arcát és idegesen megvakarja az arcát.* - Pedig még be sem rúgtam. *Jegyzi meg a szerencsétlenkedésére.*
*Érdeklődve könyököl fel az asztalra, bal kezével az állát, jobb kezében pedig a pohár bort tartva, melyből néha-néha nagy kortyokat nyel és várja a férfi válaszát. Amint az elmondta hátradől és elgondolkodik. Végül is, mindig kíváncsi volt, hogy mit gondolhatnak róla mások, persze nem olyan szinten, hogy komolyabban foglalkozzon velük, csak annyira, hogy tisztában legyen vele, hogy amit előad magáról, az mennyire hiteles. A fél-elf pedig pont rátapintott a lényegre, pláne annak ellenére, hogy semmit sem tud Dyn életéről, leszámítva a kalózos szakaszát. Először nem mond semmit, majd elmosolyodik és válaszként csak annyit mond.*
- Hát akkor, igyunk a csodás és szabad életünkre! *Mondja, miközben az utolsó cseppet is legurítja a torkán, az üres poharat a Bressé mellé tolja. Lehet a gyorsan letolt bor, vagy Bress társasága teszi, de egyre szabadabban érzi magát. Persze a bor hatására utal az is, hogy már érzi, ahogy bőre kezd enyhén kipirulni, ahogy az általában ezen italtól szokott történni. Pont ezért most nem is olyan meglepő részéről a következő kijelentése.*
- Ezt a kört én állom. *Hirtelen kiszaladt a száján a mondat, de végül is komolyan gondolta, persze ebben az is benne van, hogy így legalább megtudja mutatni a kocsmában ülők számára, főként a számára teljesen ellenszenves felszolgálónő számára, hogy ő nem egy leszakadt szajha, akármennyire is annak tűnik. Amint arra jár a nő flegmán odaint neki. Abban már biztos, hogy a borral nem fog jól járni, átvált inkább ő is a sörre.*
- Szeretnénk még két Sört, és itt van a 10 arany érte.
*mondja és hivalkodóan és feltűnően le is teszi a pénzt. Miután a nő elindult a rendelésért, csak akkor gondolkodik el.* - Szerinted bele fog köpni az enyémbe? *Kérdezi kis aggódással és kihúzván magát a pult felé néz, ahol a nő már neki is látott a kérésük csapolásának. Ekkor fordul ismét Bress felé. Előbb felnevet a kérdésen hangosan, majd csak magában kuncog. Persze, ez a kérdés, csak számára ilyen nevetséges, Bress nyilván komolyan kérdezte.*- Ö, bocsi. *szabadkozik az iménti kacagása miatt.* - Hát, tudod... Ha belegondolsz, igen ritka egy nő a fedélzeten, pláne egy ilyen fiatal, mint én. *Dobja meg egy kicsit a haját. Annyit hallotta régebben az édesanyját a koráról panaszkodni, hogy ő eldöntötte, minden pillanatban élvezni fogja a fiatalságát, ehhez persze hozzátársul Bress órákkal ezelőtti kérdése az emberek rövid életkorára vonatkozóan.* - Így, hát gondolom feleslegesen is tagadnám, hogy kellett valaki, aki felkarol, hogy megvédjen a fogatlan, mindig többet és mindig nőket akaró legénységtől. *Zárja le tömören a választ, ebből még a férfi is leszűrheti a lényeget. Persze mindezt a férfihez a lehető legközelebb hajolva közli, kissé még a székétől is felemelkedvén, közben néha lopva Jack felé pillantva és remélvén, hogy kellően csendesen beszélt, nehogy az felfigyeljen rá. Közben megérkezik a rendelése és ekkor visszahelyezkedik a székére és magához húzza az egyik korsót. Előbb jobb karjával próbálja megemelni, de a nehéz üveg rögtön visszaereszkedik az asztalra. Ekkor egy pillanatra körbe néz, fel a férfire, a szolgálónőre majd vissza a karjára. Miután jobb karja nem bírta a strapát átveszi bal kezébe és úgy iszik.* - A rúgás miatt. *Mondja, mosolyogva, kissé szabadkozván is, mint aki nagyon azt akarja bizonyítani, hogy nem gyenge.*
- Azt mondtad, hogy az édesanyád a Tanácsba szánt, ez azt jelenti, hogy ismersz befolyásos személyeket? Tudsz esetleg valami pletykát? *Harap a szájára. * - Nem kacsingatott félre senki? Titokzatos halálesetek? Hirtelen a semmiből elbukkanó gyerekek? *Igazság szerint nem ezt akarta kérdezni, de úgy döntött megvárja amíg a férfi túlesik a második sörén, hátha akkor jobban megered a nyelve és akkor másabb vizekre evez a beszélgetésben. Közben megint beleiszik a sörbe, de nem ő a sörivás bajnoka. Először is nem bírta felemelni a korsót, most kissé magára önti. Megint elvörösödik, lenyalja a szája köré ment sört, majd kezével megtörli arcát és idegesen megvakarja az arcát.* - Pedig még be sem rúgtam. *Jegyzi meg a szerencsétlenkedésére.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-24 19:49:02
Üzenet elküldve: 2014-03-24 19:49:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
-Áh vagy úgy. *mondja, közben körbeforgatja szemeit, a frappáns választ követően, ami valóban nagyon szellemes, aztán jön kérdésére a kérdés, amitől frászt tud kapni, noha ő is elég gyakran csinálja ezt, de úgy véli, hogy neki szabad.*
-Lássuk csak. *mondja kissé elgondolkodva, mint aki komoly választ szeretne adni a kérdésre, amire egyébként gyorsan odacsaphatna egy választ, hogy például, nekem kell e ezt tudni, viszont ezúttal jobban kiszeretné fejteni.*
-Mivel kalandozol, kóricálsz a világban, és belekeveredsz mindenfélébe, ezért szerintem a te életelved nagyon hasonlít az enyémhez. *fejezi ki magát komolyan, majd kis hatásszünetet tart, aztán beszél tovább.*
-Mert éppen ezek szerint azt csinálod amit akarsz nemde ? *kérdezi kicsit félre fordított fejjel, és felvont szemöldökkel.* -Jó persze valamiből meg is kell élni, de szerintem innen fúj a szél. *zárja le, ezzel ki is fejezi saját maga véleményét, bár tüzetesebben még nem ismeri a vöröskét, de az eddig elhangzottak alapján, persze ha igazak, akkor jó helyen tapogatózik.*
-Ha az állításom igaz, akkor elárulom, jól éled az életedet. *kacsint egyet, majd megvakarja állát, és újra hátradől a székben, mivel beszéde közben kicsit közelebb hajolt hozzá, hogy azért ne hallja minden kíváncsi fül a társalgásukat. Közben befejezi a korsó kocogtatását, és teljesen kiissza az utolsó cseppig a sörét, és az asztal szélére tolja az üres korsót, a kis pálinkás pohár mellé.*
-Áh ez jól esett ! Még egy italt ? *kérdezi a vöröskétől, és közben odapillant, hogy elbír e azzal az egy árva pohár borral, mert ő már kivégezte az italait, és nem mondhatni, hogy túlságosan csillapította volna a szomjúságát.*
-És mond csak kalóz "pályafutásod" során sikerült valami komolyabb kapcsolatokra szert tenned ? Esetleg mentorod van, vagy volt ? *kérdezi kíváncsian, hogy megtudja esetleg mi vagy ki indította el azon az úton, amin éppen most is jár. Most nem dől hátra, hanem lekönyököl az asztalra, egyik tenyerével az állát támasztja meg, másikat pedig szabadon hagyja, hogy inteni vagy jelezni tudjon a felszolgálónőnek, ha Dyn eldönti mit is szeretne fogyasztani. Közben kicsit körbejártatja szemét, végigtekintve a Rumosban zajló életen, de eddig minden békés és nyugodt, csak Jack hangja az, ami valamelyest jobban kitűnik a többi jelenlévőhöz képest.*
-Áh vagy úgy. *mondja, közben körbeforgatja szemeit, a frappáns választ követően, ami valóban nagyon szellemes, aztán jön kérdésére a kérdés, amitől frászt tud kapni, noha ő is elég gyakran csinálja ezt, de úgy véli, hogy neki szabad.*
-Lássuk csak. *mondja kissé elgondolkodva, mint aki komoly választ szeretne adni a kérdésre, amire egyébként gyorsan odacsaphatna egy választ, hogy például, nekem kell e ezt tudni, viszont ezúttal jobban kiszeretné fejteni.*
-Mivel kalandozol, kóricálsz a világban, és belekeveredsz mindenfélébe, ezért szerintem a te életelved nagyon hasonlít az enyémhez. *fejezi ki magát komolyan, majd kis hatásszünetet tart, aztán beszél tovább.*
-Mert éppen ezek szerint azt csinálod amit akarsz nemde ? *kérdezi kicsit félre fordított fejjel, és felvont szemöldökkel.* -Jó persze valamiből meg is kell élni, de szerintem innen fúj a szél. *zárja le, ezzel ki is fejezi saját maga véleményét, bár tüzetesebben még nem ismeri a vöröskét, de az eddig elhangzottak alapján, persze ha igazak, akkor jó helyen tapogatózik.*
-Ha az állításom igaz, akkor elárulom, jól éled az életedet. *kacsint egyet, majd megvakarja állát, és újra hátradől a székben, mivel beszéde közben kicsit közelebb hajolt hozzá, hogy azért ne hallja minden kíváncsi fül a társalgásukat. Közben befejezi a korsó kocogtatását, és teljesen kiissza az utolsó cseppig a sörét, és az asztal szélére tolja az üres korsót, a kis pálinkás pohár mellé.*
-Áh ez jól esett ! Még egy italt ? *kérdezi a vöröskétől, és közben odapillant, hogy elbír e azzal az egy árva pohár borral, mert ő már kivégezte az italait, és nem mondhatni, hogy túlságosan csillapította volna a szomjúságát.*
-És mond csak kalóz "pályafutásod" során sikerült valami komolyabb kapcsolatokra szert tenned ? Esetleg mentorod van, vagy volt ? *kérdezi kíváncsian, hogy megtudja esetleg mi vagy ki indította el azon az úton, amin éppen most is jár. Most nem dől hátra, hanem lekönyököl az asztalra, egyik tenyerével az állát támasztja meg, másikat pedig szabadon hagyja, hogy inteni vagy jelezni tudjon a felszolgálónőnek, ha Dyn eldönti mit is szeretne fogyasztani. Közben kicsit körbejártatja szemét, végigtekintve a Rumosban zajló életen, de eddig minden békés és nyugodt, csak Jack hangja az, ami valamelyest jobban kitűnik a többi jelenlévőhöz képest.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-24 18:41:24
Üzenet elküldve: 2014-03-24 18:41:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Szelíd
//Az emberrablás//
*Az italát megissza, majd hallgatja, amivel az egyik fickó állt elő. Külónösebben nem érdekli, hogy mit csinál valaki, inkább azon zakatol az agya, hogy minden fegyvere megvan -e és, hogy hogyan lesz Töpörtyű biztonságban. Ő az apró kutyát nem bízza senkire, mint Learon, bár neki egy kisebb állatserege van. De azért ő is válaszol:*
- Tegyen úgy, ahogy jónak látja.
*Az egyik alak, akit eddig nem tart túl szimpatikusnak most feláll. Ő is követi példáját.*
- Indulunk?
*Terve már kész van nagy vonalakban. Ha valakik támadni fognak, akkor előkapja a legjobb fegyverét. Töpörtyű a táskájában lesz, amit lecsuk, s csak a kuytus feje lesz egy kicsit kint.*
*Az italát megissza, majd hallgatja, amivel az egyik fickó állt elő. Külónösebben nem érdekli, hogy mit csinál valaki, inkább azon zakatol az agya, hogy minden fegyvere megvan -e és, hogy hogyan lesz Töpörtyű biztonságban. Ő az apró kutyát nem bízza senkire, mint Learon, bár neki egy kisebb állatserege van. De azért ő is válaszol:*
- Tegyen úgy, ahogy jónak látja.
*Az egyik alak, akit eddig nem tart túl szimpatikusnak most feláll. Ő is követi példáját.*
- Indulunk?
*Terve már kész van nagy vonalakban. Ha valakik támadni fognak, akkor előkapja a legjobb fegyverét. Töpörtyű a táskájában lesz, amit lecsuk, s csak a kuytus feje lesz egy kicsit kint.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-24 17:32:26
Üzenet elküldve: 2014-03-24 17:32:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Az emberrablás //
*Ahogy arra számított, vannak kellőképpen cserfes tagjai a díszes társaságnak, így elegendő hátradőlni és megvárni amíg azok kiokoskodják, amit akarnak. Miután látja, hogy senkivel sem történt semmi eget rengető, ő is elkezdi kortyolgatni a korsójában habzó italt és úgy hallgatja az eszmecserét. Lassan végignéz a brigádon. Szép kilátások: az imént lökdösödő, nagy szavakra támaszkodó férfi, egy pásztor, vagy álattenyésztő és egy tündér. Nem a legerősebb csapat egy ilyen taktikus támadást igénylő offenzívához. Nem szól azonban egy kukkot sem. Szigorú mélybarna szemei folyamatosan a társaságot és főleg a megbízót fürkészik. Nem bízik innen senkiben, nem is szabad, különösen abban a bugrisban, aki olyan ékes szavak dobál, miközben a szeme se áll jól. Nem is tudja eldönteni, hogy mi aggasztóbb: ha közvetlenül mögötte osonna, vagy külön, ahogy eltervezte.*
- Had menjen
*Szólal meg végül csöndesen és újabbat kortyol a kellemesen hűvös nedűből. Az effajta emberek a maguk szakállára dolgoznak, csapatmunkára kényszer hatására sem lesz igazán képes. Hacsak el nem árulja őket, teljesen mindegy hol kóborol. Bár jó volna tudni, miben mesterkedik. Megissza a maradék sört és az asztalra löki, majd felkel a székéből, jelezve, hogy készen áll az útra. Majd ha ott lesznek a helyszínen, akkor tudja felmérni az esélyeket és lehetőségeket. Addig csak itt hümmöghetnek és okoskodhatnak ítélet napig...*
*Ahogy arra számított, vannak kellőképpen cserfes tagjai a díszes társaságnak, így elegendő hátradőlni és megvárni amíg azok kiokoskodják, amit akarnak. Miután látja, hogy senkivel sem történt semmi eget rengető, ő is elkezdi kortyolgatni a korsójában habzó italt és úgy hallgatja az eszmecserét. Lassan végignéz a brigádon. Szép kilátások: az imént lökdösödő, nagy szavakra támaszkodó férfi, egy pásztor, vagy álattenyésztő és egy tündér. Nem a legerősebb csapat egy ilyen taktikus támadást igénylő offenzívához. Nem szól azonban egy kukkot sem. Szigorú mélybarna szemei folyamatosan a társaságot és főleg a megbízót fürkészik. Nem bízik innen senkiben, nem is szabad, különösen abban a bugrisban, aki olyan ékes szavak dobál, miközben a szeme se áll jól. Nem is tudja eldönteni, hogy mi aggasztóbb: ha közvetlenül mögötte osonna, vagy külön, ahogy eltervezte.*
- Had menjen
*Szólal meg végül csöndesen és újabbat kortyol a kellemesen hűvös nedűből. Az effajta emberek a maguk szakállára dolgoznak, csapatmunkára kényszer hatására sem lesz igazán képes. Hacsak el nem árulja őket, teljesen mindegy hol kóborol. Bár jó volna tudni, miben mesterkedik. Megissza a maradék sört és az asztalra löki, majd felkel a székéből, jelezve, hogy készen áll az útra. Majd ha ott lesznek a helyszínen, akkor tudja felmérni az esélyeket és lehetőségeket. Addig csak itt hümmöghetnek és okoskodhatnak ítélet napig...*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-23 16:37:44
Üzenet elküldve: 2014-03-23 16:37:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
// Az emberrablás //
*Learon kissé csalódottan hallja, hogy nincs ideje vásárolni. És ha idő szűkében vannak, akkor az állatainak elhelyezési problémájára is gyorsan megoldást kell találni. Ennek okáért megy oda a fogadóshoz, miután egyik korsó sörét legurította. Közben katonák kísérik ki a bámészkodókat, nyugodtan iszogatókat. Learon nem érti ennek értelmét, de nem is zavarja különösképpen. Azonban, lehet, hogy tudatni kellett volna az emberekkel, mert ez esetben több kalandorrt is megfoghatott volna megbízójuk, de most már mindegy.*
-Uram! Nem tudna jószágokat elszállásolni, arra az időre, amíg visszatérek? Nagyon fontos lenne nekem és csak pár szárnyas egy kecske és egy szekeres ló helyére kellene megoldást találni.
*Leakasztja kis, bőr erszényét az övéről, amiben aranyait tartja és finoman lerakja a pultra.*
-Hajlandó vagyok érte akár 50 aranyat vagy többet is fizetni, csak ne essen bántódásuk!
*Ha megkapja a választ, válaszol. Ha van megoldás állatai elhelyezésére, akkor megmutatja, hogy ott vannak az épület előtt mindannyian és szól a férfinek, hogy a kutya nem veszélyes, csak annak néz ki, nem fog harapni. Ha nincs megoldás a jószágok felügyeletére, akkor pedig nem tudja mi tévő legyen és majd a későbbiekben tesz valamit a dologért. Ha a többiek kimennek, ő is megy, ellenben visszaül helyére és úgy hallgatja a fejleményeket, amit új társa, egy Cathan nevezetű férfi tár eléjük.*
-Én támogatom az ötletet Kedves Uram, de ekkor a felvetendő probléma, hogy miképpen tud nekünk onnan segíteni? Mert lehet, hogy egy szervezett bűnbanda leányágával van dolgunk, és az egész mögött egy egész emberkereskedő van. Ekkor maga is könnyen áldozattá válhat.
*Megvakarja állát, keresztbe rakja lábait és ledönti a második kupa sört is, csak eztán folytatja.*
-Ennek esetében elvesztünk egy kiváló emberünket.
*Eszmefuttatása végeztével,feláll és visszaviszi a korsókat a pultosnak, hogy ne kelljen egy alkalmazottnak kijönni az asztalhoz és visszavinni azokat. Learon nem szereti, ha körülugrálják őt. Ennek után az asztalhoz megy leül és hátradől a székével és várja a fejleményeket. Nincs neki sem épkézláb ötlete, de úgy gondolja, hogy mégiscsak kevesen vannak ahhoz, hogy szétbontsák a csapatot. Ugyanakkor, ha a férfi meg tudja győzni, és értelmes érvekkel alátámasztani ötletét, akkor mellette adja le a voksát, nem fog kellemetlenkedni a későbbiekben. Nem tudja, hogy hol van ez az árvaház ezért azt is örömmel veszi, hogy lesz kísérőjük, aki legalább képzett katona, nem úgy, mint a társaság zöme.*
*Learon kissé csalódottan hallja, hogy nincs ideje vásárolni. És ha idő szűkében vannak, akkor az állatainak elhelyezési problémájára is gyorsan megoldást kell találni. Ennek okáért megy oda a fogadóshoz, miután egyik korsó sörét legurította. Közben katonák kísérik ki a bámészkodókat, nyugodtan iszogatókat. Learon nem érti ennek értelmét, de nem is zavarja különösképpen. Azonban, lehet, hogy tudatni kellett volna az emberekkel, mert ez esetben több kalandorrt is megfoghatott volna megbízójuk, de most már mindegy.*
-Uram! Nem tudna jószágokat elszállásolni, arra az időre, amíg visszatérek? Nagyon fontos lenne nekem és csak pár szárnyas egy kecske és egy szekeres ló helyére kellene megoldást találni.
*Leakasztja kis, bőr erszényét az övéről, amiben aranyait tartja és finoman lerakja a pultra.*
-Hajlandó vagyok érte akár 50 aranyat vagy többet is fizetni, csak ne essen bántódásuk!
*Ha megkapja a választ, válaszol. Ha van megoldás állatai elhelyezésére, akkor megmutatja, hogy ott vannak az épület előtt mindannyian és szól a férfinek, hogy a kutya nem veszélyes, csak annak néz ki, nem fog harapni. Ha nincs megoldás a jószágok felügyeletére, akkor pedig nem tudja mi tévő legyen és majd a későbbiekben tesz valamit a dologért. Ha a többiek kimennek, ő is megy, ellenben visszaül helyére és úgy hallgatja a fejleményeket, amit új társa, egy Cathan nevezetű férfi tár eléjük.*
-Én támogatom az ötletet Kedves Uram, de ekkor a felvetendő probléma, hogy miképpen tud nekünk onnan segíteni? Mert lehet, hogy egy szervezett bűnbanda leányágával van dolgunk, és az egész mögött egy egész emberkereskedő van. Ekkor maga is könnyen áldozattá válhat.
*Megvakarja állát, keresztbe rakja lábait és ledönti a második kupa sört is, csak eztán folytatja.*
-Ennek esetében elvesztünk egy kiváló emberünket.
*Eszmefuttatása végeztével,feláll és visszaviszi a korsókat a pultosnak, hogy ne kelljen egy alkalmazottnak kijönni az asztalhoz és visszavinni azokat. Learon nem szereti, ha körülugrálják őt. Ennek után az asztalhoz megy leül és hátradől a székével és várja a fejleményeket. Nincs neki sem épkézláb ötlete, de úgy gondolja, hogy mégiscsak kevesen vannak ahhoz, hogy szétbontsák a csapatot. Ugyanakkor, ha a férfi meg tudja győzni, és értelmes érvekkel alátámasztani ötletét, akkor mellette adja le a voksát, nem fog kellemetlenkedni a későbbiekben. Nem tudja, hogy hol van ez az árvaház ezért azt is örömmel veszi, hogy lesz kísérőjük, aki legalább képzett katona, nem úgy, mint a társaság zöme.*
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-22 14:06:50
Üzenet elküldve: 2014-03-22 14:06:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az emberrablás//
*Marinnak persze több sem kell a lehetőségnél, hogy megragadja az alkalmat a maradásra. Azonban mielőtt kérdőre vonná azt a valakit, jó lenne tisztában lenni, hogy kivel is van dolga.*
- Hogy érti, hogy túl nagy hatalma van? Ki az az ember?
*Akár válaszol az őr, akár nem, kénytelen lesz odamenni és kérdezősködni. Ha igaz, hogy nagy a befolyása, nyilván valami nemes, vagy gazdag kereskedő, akkor pedig Marinnal - Naruhil Cyl Dalburn és Lastor Aleny "nagy" barátja - közös nevezőre fognak jutni. Ám Marin talán egy kis csúsztatással megtudhat ezt-azt. Majd még kiderül.*
- Jó uram, mi ez a felfordulás itt? Már a pórnép között sem vegyülhet el az ember fia, hogy egy korsó sört megigyon?
*Marinnak persze több sem kell a lehetőségnél, hogy megragadja az alkalmat a maradásra. Azonban mielőtt kérdőre vonná azt a valakit, jó lenne tisztában lenni, hogy kivel is van dolga.*
- Hogy érti, hogy túl nagy hatalma van? Ki az az ember?
*Akár válaszol az őr, akár nem, kénytelen lesz odamenni és kérdezősködni. Ha igaz, hogy nagy a befolyása, nyilván valami nemes, vagy gazdag kereskedő, akkor pedig Marinnal - Naruhil Cyl Dalburn és Lastor Aleny "nagy" barátja - közös nevezőre fognak jutni. Ám Marin talán egy kis csúsztatással megtudhat ezt-azt. Majd még kiderül.*
- Jó uram, mi ez a felfordulás itt? Már a pórnép között sem vegyülhet el az ember fia, hogy egy korsó sört megigyon?
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-21 18:01:20
Üzenet elküldve: 2014-03-21 18:01:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*Bress megjegyzésére kelletlenül elmosolyodik, de nem nagyon nyugszik meg. Ő bizony kényelmetlenül érzi magát, de örök nyugtalanságban sem élhet. Most már kevésbé mohón kortyolgatja borát. A Jackról szóló monológ azonban nem teszi idegesebbé annál, mint amilyen volt eddig. Őt nem a kártyaimádata zavarja, hanem a foglalkozása. Történetesen az, hogy egy híres kalóz és az, hogy személyeket kutat fel. Persze a kalózokkal nincs problémája, elvégre ő is afféle, de pont ezért tudja, hogy tengerész és tengerész gyakran cseveg egymásról és ki tudja, mikor futott ez az alak össze az ő ex kapitányával. Persze mivel vörös lett a haja így biztos nem fogja tudni a férfi, hogy ő az akit keresnek.
Idegesen kopogtatja ujjait az asztalon, közben felkönyököl a másik kezével és megtámasztja a fejét. Inkább igyekszik a beszélgetésre és Bress re figyelni, hogy terelje gondolatait, amik az utóbbi pár percben hirtelen megrohamozták. Szerencsére a férfi élettörténete izgalmasnak hangzik számára és kis hasonlóságot is érez a sajátjával, ezért is tud magáról megfeledkezve helyeselni.*
- Ne is mondd. *legyint.* - Az állandó elvárások, nem teheted azt amit akarsz és hiába vagy vagyonos nem költheted arra amire akarod... *ekkor hirtelen elakad a mondatban* - Ööö, mármint, nekem ezt mesélték. *Gyorsan megint beleiszik inkább a borba és hallgatja tovább a fél-elfet.*
- Persze, szép dolog, ha az ember magának keresi meg a pénzét, de a kétkezi munkától nem lesznek szép ruháink. *Néz ismét magára, majd elmereng. Talán ez az ami hiányzik neki a családján kívül, a szép ruhák.* - Jó, neked lehet. *Nevet fel. A feltett kérdésen elgondolkodik. Sosem próbálta definiálni azt az életet, amit él, azokat az elveket, amiket követ, azt sem tudta vannak-e ilyenek, így egy fél perces mélázás után szólal csak meg.*
- Hagyományosan magamnak vágom a hajam. *Mondja kissé elviccelve a dolgot, bár ez neki cseppet sem olyan vicces, mert a bűbáj óta egy hónap alatt gyorsabban nő a haja, mint annak idején egy év alatt. Mocorog egy kicsit. A másik elveivel egyet tud érteni és már épp mesélni kezdene, de végül meggondolja magát és elmosolyodik.* - Hát kedves Bress. *Próbál komoly hangot megütni, még ki is húzza magát és úgy néz a másikra kissé kacéran. *- Mit gondolsz mi lehet az én életelvem? *Fejét kissé oldalra fordítva vonja meg egyik szemöldökét. Mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy valóban olyan jó-e a másik emberismerete, ahogy eddig ez tűnt, másrészt ez mindenképp építőjellegű lehet rá nézve. Lassan az egész napos együtt lógás után kezd benne is kialakulni egy kép a másikról és apró kis kérdéseivel pont ezt a képet akarja pontosítani, most éppen azzal, hogy nem róla kérdezi, mert úgy érzi Bress néha ködösít. Ezt tudja, mert ő is.*
*Bress megjegyzésére kelletlenül elmosolyodik, de nem nagyon nyugszik meg. Ő bizony kényelmetlenül érzi magát, de örök nyugtalanságban sem élhet. Most már kevésbé mohón kortyolgatja borát. A Jackról szóló monológ azonban nem teszi idegesebbé annál, mint amilyen volt eddig. Őt nem a kártyaimádata zavarja, hanem a foglalkozása. Történetesen az, hogy egy híres kalóz és az, hogy személyeket kutat fel. Persze a kalózokkal nincs problémája, elvégre ő is afféle, de pont ezért tudja, hogy tengerész és tengerész gyakran cseveg egymásról és ki tudja, mikor futott ez az alak össze az ő ex kapitányával. Persze mivel vörös lett a haja így biztos nem fogja tudni a férfi, hogy ő az akit keresnek.
Idegesen kopogtatja ujjait az asztalon, közben felkönyököl a másik kezével és megtámasztja a fejét. Inkább igyekszik a beszélgetésre és Bress re figyelni, hogy terelje gondolatait, amik az utóbbi pár percben hirtelen megrohamozták. Szerencsére a férfi élettörténete izgalmasnak hangzik számára és kis hasonlóságot is érez a sajátjával, ezért is tud magáról megfeledkezve helyeselni.*
- Ne is mondd. *legyint.* - Az állandó elvárások, nem teheted azt amit akarsz és hiába vagy vagyonos nem költheted arra amire akarod... *ekkor hirtelen elakad a mondatban* - Ööö, mármint, nekem ezt mesélték. *Gyorsan megint beleiszik inkább a borba és hallgatja tovább a fél-elfet.*
- Persze, szép dolog, ha az ember magának keresi meg a pénzét, de a kétkezi munkától nem lesznek szép ruháink. *Néz ismét magára, majd elmereng. Talán ez az ami hiányzik neki a családján kívül, a szép ruhák.* - Jó, neked lehet. *Nevet fel. A feltett kérdésen elgondolkodik. Sosem próbálta definiálni azt az életet, amit él, azokat az elveket, amiket követ, azt sem tudta vannak-e ilyenek, így egy fél perces mélázás után szólal csak meg.*
- Hagyományosan magamnak vágom a hajam. *Mondja kissé elviccelve a dolgot, bár ez neki cseppet sem olyan vicces, mert a bűbáj óta egy hónap alatt gyorsabban nő a haja, mint annak idején egy év alatt. Mocorog egy kicsit. A másik elveivel egyet tud érteni és már épp mesélni kezdene, de végül meggondolja magát és elmosolyodik.* - Hát kedves Bress. *Próbál komoly hangot megütni, még ki is húzza magát és úgy néz a másikra kissé kacéran. *- Mit gondolsz mi lehet az én életelvem? *Fejét kissé oldalra fordítva vonja meg egyik szemöldökét. Mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy valóban olyan jó-e a másik emberismerete, ahogy eddig ez tűnt, másrészt ez mindenképp építőjellegű lehet rá nézve. Lassan az egész napos együtt lógás után kezd benne is kialakulni egy kép a másikról és apró kis kérdéseivel pont ezt a képet akarja pontosítani, most éppen azzal, hogy nem róla kérdezi, mert úgy érzi Bress néha ködösít. Ezt tudja, mert ő is.*
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-21 11:45:13
Üzenet elküldve: 2014-03-21 11:45:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
*Kicsit hangosabban kuncog fel a kelleténél, majd széttárja karjait, úgy kérdezi a vöröskétől.*
-Ki ne tett volna ? *érdeklődi a költői kérdést, mivel meggyőződése, hogy senki sem tökéletes, és mindenki tett már ezt azt, amit nem kellett volna. Na jó, azért biztosan vannak kivételek, de roppant kevesen lehetnek.* -Ó nyugalom, nem minden kutya harap, amelyik ugat. *legyint egyet Dyn kis félelmére.* -Jól érzem itt magam, nehogy már csak úgy lelépjek. *háborodik fel kicsit, majd újra nevet egyet, és belekortyol a sörébe. Persze jobb a nagy kutyáktól óvakodni, meg igazán Bress sem akar balhét, de neki mivel nincs oka a félelemre, így teljesen nyugodtan elvan.* -Egyébként még annyit róla, hogy nagy szerencsejátékos, imád kártyázni, bár veszíteni már annál kevésbé. *teszi még hozzá közelebb hajolva, csak, hogy még inkább a frászt hozza a nőre, bár nagyon valószínű, hogy a kártyázás őt hidegen hagyja.*
-Az apám nemesi családból származik, és anyám családtagjai is elég pénzeszsákok, szóval én is afféle nemes lennék igen. *bólint egyet, és ezt a mondatot teljesen komoly ábrázattal mondja, majd vár pár másodpercet, végül elneveti magát, és legyint egyet a levegőbe.*
-De csak lennék, viszont nem követem azt a sznob életet. Még csak az kéne. Volt persze, hogy lovag legyek, vagy a nagy tanács tagja. Én azonban inkább az utcát választottam. *kacsint egyet, és talán ezzel a mondatával majdnem mindent ki is fejezett, ami az életével kapcsolatos. Látszólag egy cseppet sem bánta meg, és örül, hogy így állnak a dolgai.*
-A hagyományok pedig marhára nem érdekelnek elhiheted, épp ezért azt teszek, amit csak akarok. *fejezi be, majd teljesen kiissza a korsó tartalmát, amíg az utolsó csepp sör is le nem csúszik a torkán.* -Az nem igazi élet. *folytatja mondandóját, hogy kicsit rávilágítson, hogy miért is válik valakiből utcagyerek a gazdag világból, vagy egyáltalán mi az, ami vonzó benne.* -Az igazi élet itt van kint, ez a való világ, ahol az emberek güriznek a pénzükért, és ha kell lopnak, csak, hogy ne vesszenek éhen. Könnyű a pénzhalmon ülni, és a lábat lógatni. *magyarázza, bár ebben is van egy kis kanyar, ugyanis megint csak nem teljesen őszinte a vele ülővel szemben.*
-És téged köt valami hagyomány ? Vagy neked mi az életelved ? Mert nekem ugye az, hogy élvezd az életed, és tedd amit akarsz. *kérdezi, majd kicsit hátra dől, és kezdi érezni enyhén fejében az ital hatását, ami már igazán hiányzott neki, ugyanis az elmúlt pár napban még csak messziről sem látott alkoholt.*
*Kicsit hangosabban kuncog fel a kelleténél, majd széttárja karjait, úgy kérdezi a vöröskétől.*
-Ki ne tett volna ? *érdeklődi a költői kérdést, mivel meggyőződése, hogy senki sem tökéletes, és mindenki tett már ezt azt, amit nem kellett volna. Na jó, azért biztosan vannak kivételek, de roppant kevesen lehetnek.* -Ó nyugalom, nem minden kutya harap, amelyik ugat. *legyint egyet Dyn kis félelmére.* -Jól érzem itt magam, nehogy már csak úgy lelépjek. *háborodik fel kicsit, majd újra nevet egyet, és belekortyol a sörébe. Persze jobb a nagy kutyáktól óvakodni, meg igazán Bress sem akar balhét, de neki mivel nincs oka a félelemre, így teljesen nyugodtan elvan.* -Egyébként még annyit róla, hogy nagy szerencsejátékos, imád kártyázni, bár veszíteni már annál kevésbé. *teszi még hozzá közelebb hajolva, csak, hogy még inkább a frászt hozza a nőre, bár nagyon valószínű, hogy a kártyázás őt hidegen hagyja.*
-Az apám nemesi családból származik, és anyám családtagjai is elég pénzeszsákok, szóval én is afféle nemes lennék igen. *bólint egyet, és ezt a mondatot teljesen komoly ábrázattal mondja, majd vár pár másodpercet, végül elneveti magát, és legyint egyet a levegőbe.*
-De csak lennék, viszont nem követem azt a sznob életet. Még csak az kéne. Volt persze, hogy lovag legyek, vagy a nagy tanács tagja. Én azonban inkább az utcát választottam. *kacsint egyet, és talán ezzel a mondatával majdnem mindent ki is fejezett, ami az életével kapcsolatos. Látszólag egy cseppet sem bánta meg, és örül, hogy így állnak a dolgai.*
-A hagyományok pedig marhára nem érdekelnek elhiheted, épp ezért azt teszek, amit csak akarok. *fejezi be, majd teljesen kiissza a korsó tartalmát, amíg az utolsó csepp sör is le nem csúszik a torkán.* -Az nem igazi élet. *folytatja mondandóját, hogy kicsit rávilágítson, hogy miért is válik valakiből utcagyerek a gazdag világból, vagy egyáltalán mi az, ami vonzó benne.* -Az igazi élet itt van kint, ez a való világ, ahol az emberek güriznek a pénzükért, és ha kell lopnak, csak, hogy ne vesszenek éhen. Könnyű a pénzhalmon ülni, és a lábat lógatni. *magyarázza, bár ebben is van egy kis kanyar, ugyanis megint csak nem teljesen őszinte a vele ülővel szemben.*
-És téged köt valami hagyomány ? Vagy neked mi az életelved ? Mert nekem ugye az, hogy élvezd az életed, és tedd amit akarsz. *kérdezi, majd kicsit hátra dől, és kezdi érezni enyhén fejében az ital hatását, ami már igazán hiányzott neki, ugyanis az elmúlt pár napban még csak messziről sem látott alkoholt.*
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-21 08:48:42
Üzenet elküldve: 2014-03-21 08:48:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*A kérdésre, hogy szomjas-e valójában legszívesebben bőszen rázná a fejét, de tényleg nem akar csórinak tűnni, amikor közben az ő táskája alján is pihen valamennyi pénz. Ezért megvonja a vállát.*
- Ezt úgy mondod, mintha a bor a nem oltaná a szomjat. *mondja és rögtön elgondolkodik.* - Mert akkor igazad van. *nevet fel, de már mindegy, jó lesz neki a bor. Ha túl sok töményet inna, akkor a másnapját magzatpózban tölteni a hajó alagsorában, azt pedig nem akarja.*
- Hódolók? *mereszti a szemét, mire leesik neki a kérdés.* - Nem, nem, nem. Dehogyis. Csak tudod, sok fura szerzet. *Kaparja össze a hirtelen zagyvaságot.* - Bár lehet akad köztük hódoló. *Teszi hozzá nevetgélve, de már az arcára fagy a mosoly, amikor Bress a harmadik asztalnál ülő Jackre mutat. Bár az első gondolata az, hogy milyen fura név ez, amint a férfi már mesélni is kezd róla összeszorul a gyomra.*
- Bárkit megtalál? *Nagy kerek szemei még nagyobbak lesznek és lopva odatekint a kalóz felé. Úgy tűnik, hogy azt viszont cseppet sem érdekli a lány, úgyhogy bár kissé megnyugszik, de azért meghúzza magát, soha sem lehet tudni.* - Aha. *Mondja azért egy pici rettegéssel a hangjában és amint megjön a bor, rögtön jó nagy kortyot húz belőle.*
- Ja, izé, egészségedre. *Mondja utólag és leteszi a poharat.* - Ja, hát nem rossz. Bár ittam már jobbat is *Teszi hozzá, de eszébe is jut az alkalom, amikor ez történt is megint rájön a szorongás. Nem is tudja leplezni,így nem csoda, hogy Bress rá is kérdez.*
- Én csak tudod... *Kezdené a hablatyolást, de valamit mondania kell.* - Tettem pár rossz fát a tűzre. *Kuncog a végén egy kicsit. Ezzel nem is mond el sokat, nem is hazudik.* - Ha valaki furcsa szemmel néz ránk, akkor viszont nagyon gyorsan le kell lépnünk. *Összegzi. Egy pillanatra elcsábul, hogy ha már ilyen jól összeismerkedett a másikkal, talán mondhatna neki többet is, hisz nem olyannak tűnik, aki pénzért beárulná a lányt, de még tartja a távolságot.*
- Mivel az apukád lovag volt és említetted, hogy gazdag családból származol te is amolyan nemes féle vagy? *érdeklődik kortyolgatva a borát, de szeme közben le sem áll,amikor kinyílik az ajtó megint összehúzza magát, majd megnyugszik, amint olyan alak lép be, aki bíztató külsővel rendelkezik.* - Mondd csak, nálatok nem voltak kötelező elvárások veled szemben? Mondjuk, hogy nősülj meg korán valami hasonlóval? *Kérdezi és a gyerek témát most szándékosan hanyagolja, most, hogy már azt is tudja, hogy a fél-elfek nemzőképtelenek igyekszik elkerülni a számára kínos kérdéseket. * - Tudod, a hagyományok miatt, meg ilyenek. Hallottam már ilyenekről. *Hadarja a mondatot és újabb nagyobb kortyot húz a borból, majd leteszi és haját kissé megborzolva, arcát fél takarásban tartva megint az említett Jack felé fordul, paranoiásan figyelve, hogy nem állt-e még fel és indult meg feléjük az illető.*
*A kérdésre, hogy szomjas-e valójában legszívesebben bőszen rázná a fejét, de tényleg nem akar csórinak tűnni, amikor közben az ő táskája alján is pihen valamennyi pénz. Ezért megvonja a vállát.*
- Ezt úgy mondod, mintha a bor a nem oltaná a szomjat. *mondja és rögtön elgondolkodik.* - Mert akkor igazad van. *nevet fel, de már mindegy, jó lesz neki a bor. Ha túl sok töményet inna, akkor a másnapját magzatpózban tölteni a hajó alagsorában, azt pedig nem akarja.*
- Hódolók? *mereszti a szemét, mire leesik neki a kérdés.* - Nem, nem, nem. Dehogyis. Csak tudod, sok fura szerzet. *Kaparja össze a hirtelen zagyvaságot.* - Bár lehet akad köztük hódoló. *Teszi hozzá nevetgélve, de már az arcára fagy a mosoly, amikor Bress a harmadik asztalnál ülő Jackre mutat. Bár az első gondolata az, hogy milyen fura név ez, amint a férfi már mesélni is kezd róla összeszorul a gyomra.*
- Bárkit megtalál? *Nagy kerek szemei még nagyobbak lesznek és lopva odatekint a kalóz felé. Úgy tűnik, hogy azt viszont cseppet sem érdekli a lány, úgyhogy bár kissé megnyugszik, de azért meghúzza magát, soha sem lehet tudni.* - Aha. *Mondja azért egy pici rettegéssel a hangjában és amint megjön a bor, rögtön jó nagy kortyot húz belőle.*
- Ja, izé, egészségedre. *Mondja utólag és leteszi a poharat.* - Ja, hát nem rossz. Bár ittam már jobbat is *Teszi hozzá, de eszébe is jut az alkalom, amikor ez történt is megint rájön a szorongás. Nem is tudja leplezni,így nem csoda, hogy Bress rá is kérdez.*
- Én csak tudod... *Kezdené a hablatyolást, de valamit mondania kell.* - Tettem pár rossz fát a tűzre. *Kuncog a végén egy kicsit. Ezzel nem is mond el sokat, nem is hazudik.* - Ha valaki furcsa szemmel néz ránk, akkor viszont nagyon gyorsan le kell lépnünk. *Összegzi. Egy pillanatra elcsábul, hogy ha már ilyen jól összeismerkedett a másikkal, talán mondhatna neki többet is, hisz nem olyannak tűnik, aki pénzért beárulná a lányt, de még tartja a távolságot.*
- Mivel az apukád lovag volt és említetted, hogy gazdag családból származol te is amolyan nemes féle vagy? *érdeklődik kortyolgatva a borát, de szeme közben le sem áll,amikor kinyílik az ajtó megint összehúzza magát, majd megnyugszik, amint olyan alak lép be, aki bíztató külsővel rendelkezik.* - Mondd csak, nálatok nem voltak kötelező elvárások veled szemben? Mondjuk, hogy nősülj meg korán valami hasonlóval? *Kérdezi és a gyerek témát most szándékosan hanyagolja, most, hogy már azt is tudja, hogy a fél-elfek nemzőképtelenek igyekszik elkerülni a számára kínos kérdéseket. * - Tudod, a hagyományok miatt, meg ilyenek. Hallottam már ilyenekről. *Hadarja a mondatot és újabb nagyobb kortyot húz a borból, majd leteszi és haját kissé megborzolva, arcát fél takarásban tartva megint az említett Jack felé fordul, paranoiásan figyelve, hogy nem állt-e még fel és indult meg feléjük az illető.*
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-20 23:39:27
Üzenet elküldve: 2014-03-20 23:39:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
*A felhozatal a szokásos, mint úgy általában, szóval leginkább kalózokból, tengerészekből, és matrózokból vannak jelen, bár az egyik asztalnál ül három nő, míg egy másiknál két nagydarab ork férfi falatozza a jókora húsokat és cubákokat. Nem csoda, hogy a felszolgáló leányzó így kiemelkedik a tömegből, bár a pultnál lévő középkorú nő sem mondható egy bányarémnek. Vissza kiegyenesedik, majd bólint egyet Dyn kérésére, és gyorsan ezt is hozzácsapja a rendeléshez.*
-És akkor még lesz egy pohár Bor a legjobbikból 5 aranyért.
*Zárja le ezzel a rendelést, majd a nő tenyerébe csúsztatja az aranyat, kis türelmet kér, és elviharzik. Bress kicsit hitetlenkedve néz a vöröskére.*
-Na mégsem vagy szomjas ? *kérdezi mosolyogva, bár persze még adott minden, elég egy csettintés, és máris mehet a kör tovább. Sőt ha a Pegazusban lenne, be is játszaná a csettintést, hogy kicsit nagyzoljon vele, micsoda törzsvendég ő ott. De majd talán egyszer még sor kerül arra is. Bress is közelebb hajol, hogy senki más ne hallja amit mond.*
-Csak nem hódolóid vannak ? *kérdezi, majd körbenéz, persze a hódolót csak képletesen mondja, aztán megtartja a távolságot, és halkan kezdi el mondani.* -Az ott a harmadik asztalnál Jack. *mondja, közben fejével picikét bal oldalra biccent.* -Hírhedt kalóz, ügyes alkudozó, még ügyesebb tolvaj, és még annál is ügyesebb gyilkos. Általában őt kérik fel valaki felkutatására, ha már végképp nem találják meg. Borsos összegért dolgozik, de ritkán vall kudarcot. *fejezi be, mikor szeme sarkából észreveszi, hogy a pincérnő közelít kihúzza magát, és széles mosollyal köszöni meg a meghozott italokat. A pohár borocska Dyn előtt landol, míg a feles pálinka, és a korsó sör a fél-elf elé kerül. Kezébe fogja a pálinkás poharat, és megemeli Dyn felé.*
-Az életre. Egészségedre ! *mondja, majd egy az egyben lecsapja a pálinkát, ami szépen lassan kezdi marni a nyelőcsövét, majd a gyomrát is. Levágja az üres poharat az asztalra, majd a sörből kortyol kísérő gyanánt.*
-Hát ez nem semmi. *mondja elismerően a pálinkáról tetszését kifejezve, majd hozzáteszi, hogy azért mégis csak a Pegazusban van a legjobb pálinka.*
-És neked ízlik a bor ? *kérdezi kíváncsian, hátha megkóstolja később ő is, most azonban a söréből iszik egy nagy kortyot.*
-Volt már rá példa. Talán majd később. *emeli fel megadóan kezét Bress, majd újabbat kortyol a sörből, aminek a fele már le is gurult torkán.*
-Miért érzem azt, hogy kicsit feszült vagy, mióta bejöttünk ? Netán tévedek ? *kérdezi a bárd, aki jobb kezét a sörös korsóra helyezi, ujján díszelgő pók gyűrűjével pedig halkan kocogtatja az asztalt.*
*A felhozatal a szokásos, mint úgy általában, szóval leginkább kalózokból, tengerészekből, és matrózokból vannak jelen, bár az egyik asztalnál ül három nő, míg egy másiknál két nagydarab ork férfi falatozza a jókora húsokat és cubákokat. Nem csoda, hogy a felszolgáló leányzó így kiemelkedik a tömegből, bár a pultnál lévő középkorú nő sem mondható egy bányarémnek. Vissza kiegyenesedik, majd bólint egyet Dyn kérésére, és gyorsan ezt is hozzácsapja a rendeléshez.*
-És akkor még lesz egy pohár Bor a legjobbikból 5 aranyért.
*Zárja le ezzel a rendelést, majd a nő tenyerébe csúsztatja az aranyat, kis türelmet kér, és elviharzik. Bress kicsit hitetlenkedve néz a vöröskére.*
-Na mégsem vagy szomjas ? *kérdezi mosolyogva, bár persze még adott minden, elég egy csettintés, és máris mehet a kör tovább. Sőt ha a Pegazusban lenne, be is játszaná a csettintést, hogy kicsit nagyzoljon vele, micsoda törzsvendég ő ott. De majd talán egyszer még sor kerül arra is. Bress is közelebb hajol, hogy senki más ne hallja amit mond.*
-Csak nem hódolóid vannak ? *kérdezi, majd körbenéz, persze a hódolót csak képletesen mondja, aztán megtartja a távolságot, és halkan kezdi el mondani.* -Az ott a harmadik asztalnál Jack. *mondja, közben fejével picikét bal oldalra biccent.* -Hírhedt kalóz, ügyes alkudozó, még ügyesebb tolvaj, és még annál is ügyesebb gyilkos. Általában őt kérik fel valaki felkutatására, ha már végképp nem találják meg. Borsos összegért dolgozik, de ritkán vall kudarcot. *fejezi be, mikor szeme sarkából észreveszi, hogy a pincérnő közelít kihúzza magát, és széles mosollyal köszöni meg a meghozott italokat. A pohár borocska Dyn előtt landol, míg a feles pálinka, és a korsó sör a fél-elf elé kerül. Kezébe fogja a pálinkás poharat, és megemeli Dyn felé.*
-Az életre. Egészségedre ! *mondja, majd egy az egyben lecsapja a pálinkát, ami szépen lassan kezdi marni a nyelőcsövét, majd a gyomrát is. Levágja az üres poharat az asztalra, majd a sörből kortyol kísérő gyanánt.*
-Hát ez nem semmi. *mondja elismerően a pálinkáról tetszését kifejezve, majd hozzáteszi, hogy azért mégis csak a Pegazusban van a legjobb pálinka.*
-És neked ízlik a bor ? *kérdezi kíváncsian, hátha megkóstolja később ő is, most azonban a söréből iszik egy nagy kortyot.*
-Volt már rá példa. Talán majd később. *emeli fel megadóan kezét Bress, majd újabbat kortyol a sörből, aminek a fele már le is gurult torkán.*
-Miért érzem azt, hogy kicsit feszült vagy, mióta bejöttünk ? Netán tévedek ? *kérdezi a bárd, aki jobb kezét a sörös korsóra helyezi, ujján díszelgő pók gyűrűjével pedig halkan kocogtatja az asztalt.*
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-20 22:50:07
Üzenet elküldve: 2014-03-20 22:50:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Bress//
*Amikor a fél-elf visszakérdez a kijelentésére elgondolkodik.*
- Nem igazán tudnám ezt most kifejteni, úgyhogy a fantáziádra bízom. *Mondja, de már meg is bánta. Mégis mit érdekelné ez Bresst? Úgyhogy inkább nem mond semmit, bár elismerően biccent amikor a férfi gyorsan rásegíti a fűzőjét csak megszólal.* - Hát gondolom levenni még gyorsabban tudod. *Mondja kacéran, majd útnak indulnak. Persze, végig csacsogja az utat különösen figyelvén arra, hogy ne áruljon el semmi olyat, amit nem szeretne.*
- Ne aggódj, majd megvédelek. *Kacsint egyet, a Görény szóba hozatalára, de végül csak marad ő is a Rókalyuk mellett, életében nem járt még arra, de mivel a Kikötőben van, reméli nem fog olyan alakkal összefutni akivel nem akar, mert akkor végül Bressnek kell megvédenie őt, abban pedig bármennyire is úgy viselkedik a fél-elf, még nem biztos. Egy pillanatra megtántorodik az ajtó előtt és inkább előre engedi Bresst, majd amint az bement óvatosan bekukucskál az ajtón, hogy felmérje a terepet, közben úgy szorongatja az ajtófélfát, hogy lassan kettétöri. Van is egy kis gyomorgörcs benne és már nem is érti miért nem inkább azt javasolta, hogy vegyenek valahol egy üveg rumot, üljenek ki a tengerhez és ha már kellően ittas állapotban vannak, zargassák inkább a tisztességes matrózokat. De nem, neki azt kellett mondania, hogy valami központi helyre jöjjenek, ahol még a vörös haja sem rejti el. Miután tisztának látja a terepet gyorsan a férfi után fut és árnyékként követi az asztalhoz, lecsusszan a székre és mint valami paranoiás egyre lentebb húzódik, ahogy jártatja körbe a szemét a helységben. Közben megérkezik a felszolgáló lány. Dyn persze nincs hozzászokva a nőkhöz, pláne ha valaki csinos is, mert csak konkurenciának véli. Gúnyos arckifejezéssel végigméri, de végül Bress ajánlatára mi szerint kérhet bármit felcsillan a szeme. Kell neki mindenféle étel, ital. Ráveti magát a kínálatra, közben néha-néha megint felpillant a nőre, majd Bressre, majd vissza a lapra és vissza az előbbiekre és végül lenéz magára. Tiszta kosz a ruhája, a hajáról nem is beszélve, ami rendezetlenül díszeleg a fején, valószínűleg már nincs is olyan friss illata, mint volt. Ezután végigméri Bresst, akinek ruházata is sokkal igényesebb, mint az övé. Szájhúzással veszi tudomásul, hogy bizony úgy néz ki mint egy út menti koldus, aki olykor szajhaként keresi a pénzét.És ismét beindul a női agy.* ~Ez a liba még azt hiszi, hogy én...~ *Lecsapja a lapot az asztalra.*
- Én egy bort kérek. *mondja végül, miután a vaddisznópörköltről és a három rumról lemondott magában. Kicsit szorongva néz körül és láthatóan nem tud ellazulni.*
- Izé, Bress. *hajol közelebb a férfihoz.* - Ide is járnak olyan kétes alakok? Tudod, ilyen kalózfélék,a rosszabbik fajtából? *Sokáig gondolkodott mire ezt kinyőgte, de arra jutott, hogy a kalózkodásról már valamennyit elejtett a férfinek, úgyhogy nincs mit titkolnia.
Ha valamennyire lenyugszik ő is körbenéz.* ~Nem is olyan rossz.~ *Szemlélgetése közben veszi észre ő is az üres színpadot.*
- Ú *kiált fel* - Te is szoktál itt zenélni? *lelkesedik fel gyorsan, ahogy szokott.* - Nem akarsz itt zenélni? Olyan menő lenne. *vigyorog mint egy kislány. Hát igen, az ő kis világában az emberek csak úgy felpattannak a színpadra és azt csinálnak, amit akarnak.*
*Amikor a fél-elf visszakérdez a kijelentésére elgondolkodik.*
- Nem igazán tudnám ezt most kifejteni, úgyhogy a fantáziádra bízom. *Mondja, de már meg is bánta. Mégis mit érdekelné ez Bresst? Úgyhogy inkább nem mond semmit, bár elismerően biccent amikor a férfi gyorsan rásegíti a fűzőjét csak megszólal.* - Hát gondolom levenni még gyorsabban tudod. *Mondja kacéran, majd útnak indulnak. Persze, végig csacsogja az utat különösen figyelvén arra, hogy ne áruljon el semmi olyat, amit nem szeretne.*
- Ne aggódj, majd megvédelek. *Kacsint egyet, a Görény szóba hozatalára, de végül csak marad ő is a Rókalyuk mellett, életében nem járt még arra, de mivel a Kikötőben van, reméli nem fog olyan alakkal összefutni akivel nem akar, mert akkor végül Bressnek kell megvédenie őt, abban pedig bármennyire is úgy viselkedik a fél-elf, még nem biztos. Egy pillanatra megtántorodik az ajtó előtt és inkább előre engedi Bresst, majd amint az bement óvatosan bekukucskál az ajtón, hogy felmérje a terepet, közben úgy szorongatja az ajtófélfát, hogy lassan kettétöri. Van is egy kis gyomorgörcs benne és már nem is érti miért nem inkább azt javasolta, hogy vegyenek valahol egy üveg rumot, üljenek ki a tengerhez és ha már kellően ittas állapotban vannak, zargassák inkább a tisztességes matrózokat. De nem, neki azt kellett mondania, hogy valami központi helyre jöjjenek, ahol még a vörös haja sem rejti el. Miután tisztának látja a terepet gyorsan a férfi után fut és árnyékként követi az asztalhoz, lecsusszan a székre és mint valami paranoiás egyre lentebb húzódik, ahogy jártatja körbe a szemét a helységben. Közben megérkezik a felszolgáló lány. Dyn persze nincs hozzászokva a nőkhöz, pláne ha valaki csinos is, mert csak konkurenciának véli. Gúnyos arckifejezéssel végigméri, de végül Bress ajánlatára mi szerint kérhet bármit felcsillan a szeme. Kell neki mindenféle étel, ital. Ráveti magát a kínálatra, közben néha-néha megint felpillant a nőre, majd Bressre, majd vissza a lapra és vissza az előbbiekre és végül lenéz magára. Tiszta kosz a ruhája, a hajáról nem is beszélve, ami rendezetlenül díszeleg a fején, valószínűleg már nincs is olyan friss illata, mint volt. Ezután végigméri Bresst, akinek ruházata is sokkal igényesebb, mint az övé. Szájhúzással veszi tudomásul, hogy bizony úgy néz ki mint egy út menti koldus, aki olykor szajhaként keresi a pénzét.És ismét beindul a női agy.* ~Ez a liba még azt hiszi, hogy én...~ *Lecsapja a lapot az asztalra.*
- Én egy bort kérek. *mondja végül, miután a vaddisznópörköltről és a három rumról lemondott magában. Kicsit szorongva néz körül és láthatóan nem tud ellazulni.*
- Izé, Bress. *hajol közelebb a férfihoz.* - Ide is járnak olyan kétes alakok? Tudod, ilyen kalózfélék,a rosszabbik fajtából? *Sokáig gondolkodott mire ezt kinyőgte, de arra jutott, hogy a kalózkodásról már valamennyit elejtett a férfinek, úgyhogy nincs mit titkolnia.
Ha valamennyire lenyugszik ő is körbenéz.* ~Nem is olyan rossz.~ *Szemlélgetése közben veszi észre ő is az üres színpadot.*
- Ú *kiált fel* - Te is szoktál itt zenélni? *lelkesedik fel gyorsan, ahogy szokott.* - Nem akarsz itt zenélni? Olyan menő lenne. *vigyorog mint egy kislány. Hát igen, az ő kis világában az emberek csak úgy felpattannak a színpadra és azt csinálnak, amit akarnak.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-20 22:13:25
Üzenet elküldve: 2014-03-20 22:13:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Dyn//
//Úton//
*Érzi a pici megtántorodást, és a meglepettségét pedig le sem tagadhatná, és talán ez is közrejátszik, hogy nem nyomja orrba a közeledő fél-elfet, hanem megkapja a puszit.*
-Mármint sokkalta faragatlanabb ? *kérdezi egy kis szemöldök felvonás kíséretében, aztán elneveti magát. Hát igen elvégre is nem éppen a kedvesség mintaszobraként mutatkozott be, ráadásul pimaszul odaszólogatott, és kacérkodott is vele, de valakinek ez jön be. Viszont Dyn vette a lapot, és visszamagyarázott rendesen, így mondhatni, lényegében egy húron pendülnek.*
-Na azt a helyet hagyjuk. *legyint egyet Bress, majd még majdhogynem köp is egyet a porba, de meggondolja magát mielőtt cselekedne.*
-Rémes alakok járnak oda, ráadásul nem néznének rám ott jó szemmel. *mutat végig ruházatán, mert a Görénybe valóban görények járnak, plusz többnyire a szántóföldeken földet művelő parasztok ugranak be oda munka után, persze munkásruhában. Nem oda valóak, a bárd meg főleg nem.*
-Inkább menjünk a rumosba, és ott hívlak meg egy töményre. *kacsint egyet, majd közelebb lép a nőhöz, és bólint egyet.*
-Persze. *lép oda, majd megteszi, amire Dyn kéri. Sőt eléggé feltűnhet, hogy a bárd nem bajlódik vele sokáig, hanem pikk-pakk, és a fűzőt már össze is kapcsolja.*
-Anyám szabó volt, és mindig a ruhákkal nyaggatott, hogy próbálgassam ki a kapcsolójukat. *ad gyorsan magyarázatot ügyeskedésére, mellesleg pedig közvetlen közel került a nőhöz ismét, amit egyáltalán nem bán, sőt mondhatni örül is neki. Aztán szépen lassan battyognak az úton, Bress zsebre dugott kézzel hallgatja a nő szavait.*
-Aha. *röviden ennyit fűz hozzá a mondandójához, ami tényleg nem igazán érdekli, mert noha szereti a ruhákat, ez látszik is rajta, de olykor a jóból is megárt a sok.*
//A Rumosban//
*A vártnál is rövidebb az út a fogadó felé, jól mondják, hogy a visszaút mindig rövidebb, szinte meg sem érzik. Az egyetlen dolog amit Bress érez, az egy enyhe izomláz, ami roppant hamar érezhető, köszönhető ez a gyakorlás elmulasztásának. A pult körül lévő üres asztalok egyikére mutat, és megkéri a vöröskét, hogy foglaljon helyet az egyik széken. Bress addig a színpadra tekint, ahol most sem ad elő senki semmit, majd leveszi mellényét, és derekára köti, aztán leül a nővel szemben. Hamar oda is libben egy szemrevaló fiatal felszolgálónő, akit rögtön felismer, hiszen mikor az öreggel találkozott, akkor is pont ő szolgálta ki.*
-Üdv ! Mit adhatok ? *néz mindkettőjükre, majd Bress szólal meg először.*
-Én 6 aranyért kérek egy jófajta, erős Pálinkát. És még lesz egy nagy korsó Sör is 4 aranyért.
*Adja le a rendelését, majd a pultra csúsztatja az aranyat.*
-Kérj csak bátran. *kacsint egyet a vöröskének, ő pedig addig hátradől, és körbenéz a jelenlévőkön.*
//Úton//
*Érzi a pici megtántorodást, és a meglepettségét pedig le sem tagadhatná, és talán ez is közrejátszik, hogy nem nyomja orrba a közeledő fél-elfet, hanem megkapja a puszit.*
-Mármint sokkalta faragatlanabb ? *kérdezi egy kis szemöldök felvonás kíséretében, aztán elneveti magát. Hát igen elvégre is nem éppen a kedvesség mintaszobraként mutatkozott be, ráadásul pimaszul odaszólogatott, és kacérkodott is vele, de valakinek ez jön be. Viszont Dyn vette a lapot, és visszamagyarázott rendesen, így mondhatni, lényegében egy húron pendülnek.*
-Na azt a helyet hagyjuk. *legyint egyet Bress, majd még majdhogynem köp is egyet a porba, de meggondolja magát mielőtt cselekedne.*
-Rémes alakok járnak oda, ráadásul nem néznének rám ott jó szemmel. *mutat végig ruházatán, mert a Görénybe valóban görények járnak, plusz többnyire a szántóföldeken földet művelő parasztok ugranak be oda munka után, persze munkásruhában. Nem oda valóak, a bárd meg főleg nem.*
-Inkább menjünk a rumosba, és ott hívlak meg egy töményre. *kacsint egyet, majd közelebb lép a nőhöz, és bólint egyet.*
-Persze. *lép oda, majd megteszi, amire Dyn kéri. Sőt eléggé feltűnhet, hogy a bárd nem bajlódik vele sokáig, hanem pikk-pakk, és a fűzőt már össze is kapcsolja.*
-Anyám szabó volt, és mindig a ruhákkal nyaggatott, hogy próbálgassam ki a kapcsolójukat. *ad gyorsan magyarázatot ügyeskedésére, mellesleg pedig közvetlen közel került a nőhöz ismét, amit egyáltalán nem bán, sőt mondhatni örül is neki. Aztán szépen lassan battyognak az úton, Bress zsebre dugott kézzel hallgatja a nő szavait.*
-Aha. *röviden ennyit fűz hozzá a mondandójához, ami tényleg nem igazán érdekli, mert noha szereti a ruhákat, ez látszik is rajta, de olykor a jóból is megárt a sok.*
//A Rumosban//
*A vártnál is rövidebb az út a fogadó felé, jól mondják, hogy a visszaút mindig rövidebb, szinte meg sem érzik. Az egyetlen dolog amit Bress érez, az egy enyhe izomláz, ami roppant hamar érezhető, köszönhető ez a gyakorlás elmulasztásának. A pult körül lévő üres asztalok egyikére mutat, és megkéri a vöröskét, hogy foglaljon helyet az egyik széken. Bress addig a színpadra tekint, ahol most sem ad elő senki semmit, majd leveszi mellényét, és derekára köti, aztán leül a nővel szemben. Hamar oda is libben egy szemrevaló fiatal felszolgálónő, akit rögtön felismer, hiszen mikor az öreggel találkozott, akkor is pont ő szolgálta ki.*
-Üdv ! Mit adhatok ? *néz mindkettőjükre, majd Bress szólal meg először.*
-Én 6 aranyért kérek egy jófajta, erős Pálinkát.
És még lesz egy nagy korsó Sör is 4 aranyért. *Adja le a rendelését, majd a pultra csúsztatja az aranyat.*
-Kérj csak bátran. *kacsint egyet a vöröskének, ő pedig addig hátradől, és körbenéz a jelenlévőkön.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-19 09:28:21
Üzenet elküldve: 2014-03-19 09:28:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Az emberrablás//
* Nem számított ilyen komoly dologra. Mindenestre nem fog berezelni. Egyszerűen, csak meg kell találni a megfelelő fellépést a meggondolatlan emberrablók felé. Jobban örült volna, ha csak puhány kis nemesek esetleg kereskedők lettek volna az áldozatok, lévén nem nagy harcos és ott több esély lett volna arra, hogy egyszerű utcai részegesek a ludasok, így viszont már bonyolultabb a helyzet.*
- Akkor akár indulhatunk is! * Áll fel az asztaltól és hajtja le a poharában lévő rumot. Szüksége is volt a szíverősítőre.* - Igazán egyszerű kis feladat.
*Mielőtt elindulna kifelé elkezd zsákjában turkálni és három dobótőrt vesz elő belőle. Egyet csizmaszárába rejt, kettőt kabátja belsejében, has tájon kialakított helyére csusszant be. Megbízójuk előtt nem akar azzal lelepleződni mennyire távol áll attól, hogy valami rettenthetetlen, hős, legyőzhetetlen harcos, így ha az nem távozik köreikből, ő távozik gyorsan a fogadóból, kint megvárva a többieket, ellenkező esetben bent marad és marasztalja a többieket is pár percre.*
- Kedves barátaim! Úgy vélem emberbaráti kötelességünk ezt az ügyet komolyan venni és minden tőlünk telhetőt megtenni ezen szegény ártatlanok kiszabadítása érdekében. *Nyit egy rövidebb terelőszöveggel, ami alatt van ideje összeszedni gondolatait terveinek vázolására. Semmi kedve sincs nyílt összeütközésbe kerülni azokkal, akik a városi őrség tagjait minden gond nélkül távolítják el kötelékeikből. *
- Kifejezetten óvatosan kell eljárnunk célpontunk megközelítésében és mindegyikőnk legjobb képességeire kell hagyatkoznunk. Így javaslom, hogy maguk kövessék kedves őr barátunkat én pedig egyedül, mint aki véletlenül került csak a romos épületbe egyedül megyek oda.
*Érzi Cathan is, hogy ez így magába nem áll túl erős lábakon szóval megtámogatja pár érvvel is tervét.*
- Ezzel a lépéssel én már bentről, magáról a célterepről tudok segítséget nyújtani az akciónkhoz. Attól meg nem kell félni, hogy elhappolom az összes jutalmat. Úgy nézek ki, mint aki képes rá?
* Tárja szét karját és forog körbe. Nem csak díszből öltözött csavargónak. Még ha a csavargók jobb fajtájából való is. Könnyebben szúr hátba valakit, mint hogy szemtől szemben álljon ki vele, de legszívesebben lehengerlő személyiségét használja. Bár van egy olyan sejtése, hogy a két szép szeméért nem fognak elengedni senkit, már ha még van valaki életben, de abban, hogy ezt komolyabb baj nélkül megússza inkább bízik fejében, mint egy szál tőrében.
Ha az ötlet elfogadtatik megindul egyedül úti célja felé, ellenkező esetben marad a többiekkel. Valamit majd kitalál mindkét esetben.*
* Nem számított ilyen komoly dologra. Mindenestre nem fog berezelni. Egyszerűen, csak meg kell találni a megfelelő fellépést a meggondolatlan emberrablók felé. Jobban örült volna, ha csak puhány kis nemesek esetleg kereskedők lettek volna az áldozatok, lévén nem nagy harcos és ott több esély lett volna arra, hogy egyszerű utcai részegesek a ludasok, így viszont már bonyolultabb a helyzet.*
- Akkor akár indulhatunk is! * Áll fel az asztaltól és hajtja le a poharában lévő rumot. Szüksége is volt a szíverősítőre.* - Igazán egyszerű kis feladat.
*Mielőtt elindulna kifelé elkezd zsákjában turkálni és három dobótőrt vesz elő belőle. Egyet csizmaszárába rejt, kettőt kabátja belsejében, has tájon kialakított helyére csusszant be. Megbízójuk előtt nem akar azzal lelepleződni mennyire távol áll attól, hogy valami rettenthetetlen, hős, legyőzhetetlen harcos, így ha az nem távozik köreikből, ő távozik gyorsan a fogadóból, kint megvárva a többieket, ellenkező esetben bent marad és marasztalja a többieket is pár percre.*
- Kedves barátaim! Úgy vélem emberbaráti kötelességünk ezt az ügyet komolyan venni és minden tőlünk telhetőt megtenni ezen szegény ártatlanok kiszabadítása érdekében. *Nyit egy rövidebb terelőszöveggel, ami alatt van ideje összeszedni gondolatait terveinek vázolására. Semmi kedve sincs nyílt összeütközésbe kerülni azokkal, akik a városi őrség tagjait minden gond nélkül távolítják el kötelékeikből. *
- Kifejezetten óvatosan kell eljárnunk célpontunk megközelítésében és mindegyikőnk legjobb képességeire kell hagyatkoznunk. Így javaslom, hogy maguk kövessék kedves őr barátunkat én pedig egyedül, mint aki véletlenül került csak a romos épületbe egyedül megyek oda.
*Érzi Cathan is, hogy ez így magába nem áll túl erős lábakon szóval megtámogatja pár érvvel is tervét.*
- Ezzel a lépéssel én már bentről, magáról a célterepről tudok segítséget nyújtani az akciónkhoz. Attól meg nem kell félni, hogy elhappolom az összes jutalmat. Úgy nézek ki, mint aki képes rá?
* Tárja szét karját és forog körbe. Nem csak díszből öltözött csavargónak. Még ha a csavargók jobb fajtájából való is. Könnyebben szúr hátba valakit, mint hogy szemtől szemben álljon ki vele, de legszívesebben lehengerlő személyiségét használja. Bár van egy olyan sejtése, hogy a két szép szeméért nem fognak elengedni senkit, már ha még van valaki életben, de abban, hogy ezt komolyabb baj nélkül megússza inkább bízik fejében, mint egy szál tőrében.
Ha az ötlet elfogadtatik megindul egyedül úti célja felé, ellenkező esetben marad a többiekkel. Valamit majd kitalál mindkét esetben.*
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:02:51
Üzenet elküldve: 2014-03-18 20:02:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
//Az emberrablás//
//Mindenki, kivéve Marin//
*Learon kérdésére a fogadós a köpenyes felé néz, kettőt mutatva, mire csak egy bólintás a válasz. A férfi meg is kapja a két kupa sörét, így már azokkal kezében mehet az asztalhoz, hol várja őket a férfi. Úgy tűnik, a felállás nem elegendő a jelenlevőknek. A csuklya alól egy borostás áll látszik ki, miközben fölötte mosolyra húzódnak az ajkak.*
- A nevem Beran *mutatkozik be egyszerűen. Hamarosan előtte is megjelenik egy pohárka ital, miközben a többiek láthatják, hogy őrök tessékelik ki a többi vendéget.*
- Ne aggódjanak, csak azért, hogy nyugodtabban beszélhessünk. Gondolom önök sem szeretnék, ha valamely kocsmatöltelék megtudna valamit és a nyomukba eredne, hogy elorozza a dicsőséget, nem mellesleg a jutalmat. Mielőtt pedig válaszolnék, egészségükre! *mondja, majd magasba emeli kupáját a jelenlevőknek tisztelegve, s ezt követően iszik is néhány kortyot.*
- Vegyük sorra a kérdéseket... Kezdetnek a bájos hölgyét, elvégre mégiscsak ő mert először érdeklődni a fejlemények iránt. Elárulom, nem érdekel az összes elrabolt. Csupán az embereimet akarom visszakapni. Tegnap sikerült némi nyomot találnunk, ami a régi árvaház felé vezetett. Ajánlom arra keresgéljenek és ha rájuk találnak, hozzák vissza őket, élve! Majd adok önök mellé egy embert, aki elkíséri önöket! *válaszol a tündér kérdésére, majd halad tovább a jelenlevők között.*
- Gondolom ezzel részben megválaszoltam az ön kérdését is, Uram. Ami közös bennük, az az egyenruha. Sötét köpenyt viselnek, szerelésük jó minőségű bőr, általában maszk takarja arcuk. Elrablásuk egyazon helyről történt. Egy táborból, vagy mondjuk inkább ideiglenes szállásnak, a kikötőben. Összesen öten vannak. A módszer ismeretlen *teszi még hozzá, majd hogy ne húzza az időt, a két korsót magáénak tudó felé fordul.*
- Sajnálom, de nincs idő vásárlásra. Az idő szorít, nem tudni, hogy mit akarnak velük csinálni. Nem egy gazembernek törtünk borsot az orra alá, így sajnos nem tudjuk, hogy pontosan kik voltak az elrabolók. Azt viszont tudjuk, hogy nem összeszokott csapat. Se egyenruha, se billog, semmi. Zsoldosok mind. Azt viszont szintén nem tudjuk, hogy hányan vannak. Ketten folyamatosan figyelik az árvaházat, hátha megtudnak még valamit. Ők fogják magukat várni. Ha nincs több kérdés, akkor az italuk elfogyasztása után akár mehetnek is. Ismételten egészségükre *dörmögi, majd immáron ki is üríti kupáját.*
//Marin//
*Az őr cseppet sem háborodik fel a feltételezésen. Csak üres tekintettel tekint Marinra, miközben áll és vár arra, hogy meginduljon kifelé.*
- Én csak egy egyszerű utasítást követek. Ha jól tudom, az úr elrendezte ezt a fogadóssal és feletteseimmel is. Ha viszont gondja akad, vele beszélje meg. Szíves örömest odaengedem hozzá. Nekem cseppet sem szimpatikus az alak. Szerintem túl nagy befolyása van. De ez csak az én véleményem *tart kis beszámolót az utazónak.*
- De ha kimegy, nem engedhetem vissza! *figyelmezteti. Ha tehát mégis úgy dönt a férfi, hogy marad, az egyenruhás készségesen áll félre, hogy útjára engedje. Amennyiben nem, úgy nyugodt léptekkel kíséri ki. Odakint meg is áll mellette, így akár még beszélhet is vele, amíg várja, hogy kiérkezzenek a követni kívántak. Odakint már senki nem zargatja őt. Azt csinál jóformán, amit akar, amíg nem indul meg befelé a fogadó felé.*
//Mindenki, kivéve Marin//
*Learon kérdésére a fogadós a köpenyes felé néz, kettőt mutatva, mire csak egy bólintás a válasz. A férfi meg is kapja a két kupa sörét, így már azokkal kezében mehet az asztalhoz, hol várja őket a férfi. Úgy tűnik, a felállás nem elegendő a jelenlevőknek. A csuklya alól egy borostás áll látszik ki, miközben fölötte mosolyra húzódnak az ajkak.*
- A nevem Beran *mutatkozik be egyszerűen. Hamarosan előtte is megjelenik egy pohárka ital, miközben a többiek láthatják, hogy őrök tessékelik ki a többi vendéget.*
- Ne aggódjanak, csak azért, hogy nyugodtabban beszélhessünk. Gondolom önök sem szeretnék, ha valamely kocsmatöltelék megtudna valamit és a nyomukba eredne, hogy elorozza a dicsőséget, nem mellesleg a jutalmat. Mielőtt pedig válaszolnék, egészségükre! *mondja, majd magasba emeli kupáját a jelenlevőknek tisztelegve, s ezt követően iszik is néhány kortyot.*
- Vegyük sorra a kérdéseket... Kezdetnek a bájos hölgyét, elvégre mégiscsak ő mert először érdeklődni a fejlemények iránt. Elárulom, nem érdekel az összes elrabolt. Csupán az embereimet akarom visszakapni. Tegnap sikerült némi nyomot találnunk, ami a régi árvaház felé vezetett. Ajánlom arra keresgéljenek és ha rájuk találnak, hozzák vissza őket, élve! Majd adok önök mellé egy embert, aki elkíséri önöket! *válaszol a tündér kérdésére, majd halad tovább a jelenlevők között.*
- Gondolom ezzel részben megválaszoltam az ön kérdését is, Uram. Ami közös bennük, az az egyenruha. Sötét köpenyt viselnek, szerelésük jó minőségű bőr, általában maszk takarja arcuk. Elrablásuk egyazon helyről történt. Egy táborból, vagy mondjuk inkább ideiglenes szállásnak, a kikötőben. Összesen öten vannak. A módszer ismeretlen *teszi még hozzá, majd hogy ne húzza az időt, a két korsót magáénak tudó felé fordul.*
- Sajnálom, de nincs idő vásárlásra. Az idő szorít, nem tudni, hogy mit akarnak velük csinálni. Nem egy gazembernek törtünk borsot az orra alá, így sajnos nem tudjuk, hogy pontosan kik voltak az elrabolók. Azt viszont tudjuk, hogy nem összeszokott csapat. Se egyenruha, se billog, semmi. Zsoldosok mind. Azt viszont szintén nem tudjuk, hogy hányan vannak. Ketten folyamatosan figyelik az árvaházat, hátha megtudnak még valamit. Ők fogják magukat várni. Ha nincs több kérdés, akkor az italuk elfogyasztása után akár mehetnek is. Ismételten egészségükre *dörmögi, majd immáron ki is üríti kupáját.*
//Marin//
*Az őr cseppet sem háborodik fel a feltételezésen. Csak üres tekintettel tekint Marinra, miközben áll és vár arra, hogy meginduljon kifelé.*
- Én csak egy egyszerű utasítást követek. Ha jól tudom, az úr elrendezte ezt a fogadóssal és feletteseimmel is. Ha viszont gondja akad, vele beszélje meg. Szíves örömest odaengedem hozzá. Nekem cseppet sem szimpatikus az alak. Szerintem túl nagy befolyása van. De ez csak az én véleményem *tart kis beszámolót az utazónak.*
- De ha kimegy, nem engedhetem vissza! *figyelmezteti. Ha tehát mégis úgy dönt a férfi, hogy marad, az egyenruhás készségesen áll félre, hogy útjára engedje. Amennyiben nem, úgy nyugodt léptekkel kíséri ki. Odakint meg is áll mellette, így akár még beszélhet is vele, amíg várja, hogy kiérkezzenek a követni kívántak. Odakint már senki nem zargatja őt. Azt csinál jóformán, amit akar, amíg nem indul meg befelé a fogadó felé.*
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-03-17 21:44:03
Üzenet elküldve: 2014-03-17 21:44:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Az emberrablás//
*Marin igenis sejt valamit, bár tény, hogy az egy másik dolog, hogy lehet teljesen melléfog a feltételezéseivel. Mindazonáltal az érdeklődők mind kaptak egy ingyen italt, ami felkelti a testőr érdeklődését. Na nem azért, mert ő maga nagy ivó, de ennyi erővel - ha a fogadós is benne van - könnyű szerrel csempészhetnek bele valamit. Sajnos nem látta, hogy a fogadós tett-e ilyet, mindenesetre ő örül neki, hogy nem vallot színt, s hogy kifizette az italát.
Mikor már egy ideje nem érkezik több érdeklődő, az emberek elkezdenek kiszivárogni a kocsmából, s Marint is felszólítják a távozásra.
Egy szép szál legény szeretné ha elhagyná a fogadót, s méghozzá mindezt az őrség nevében - nyilván. Ez még inkább érdekessé teszi a dolgot, hiszen miért kérné az őrség a kalandorok segítségét? Persze hallott a karavánnál kitört lázadásról, ahol hasonló eset áll fenn, de ez mégis csak egy nyomozás, nem nyílt háború. Vagy mégis?
Marin lerázza magáról a szőrös mancsot, lévén még mindig nemesi öltözékben van, így ehhez méltóan kell viselkednie.*
- Érdekes, hogy az őrség zavarja ki az embereket egy magántulajdonban lévő ingatlanból. Az pedig még inkább, hogy ők *mutat a kis csapat felé, akik megkapták az ingyen italt* itt maradhatnak.
*Ami azt illeti az őrség gúnyáját nem nehéz megszerezni, de nem valószínű, hogy ilyen kockázatot vállalnának a banditák. Legalábbis nem csinálnák ilyen nyilvánosan a dolgot.
Marin felhajtja a megmaradt italát, s elindul kifelé. Nem óhajt maradni, de ha sikerül valahol majd megpróbál leskelődni és hallgatózni.*
*Marin igenis sejt valamit, bár tény, hogy az egy másik dolog, hogy lehet teljesen melléfog a feltételezéseivel. Mindazonáltal az érdeklődők mind kaptak egy ingyen italt, ami felkelti a testőr érdeklődését. Na nem azért, mert ő maga nagy ivó, de ennyi erővel - ha a fogadós is benne van - könnyű szerrel csempészhetnek bele valamit. Sajnos nem látta, hogy a fogadós tett-e ilyet, mindenesetre ő örül neki, hogy nem vallot színt, s hogy kifizette az italát.
Mikor már egy ideje nem érkezik több érdeklődő, az emberek elkezdenek kiszivárogni a kocsmából, s Marint is felszólítják a távozásra.
Egy szép szál legény szeretné ha elhagyná a fogadót, s méghozzá mindezt az őrség nevében - nyilván. Ez még inkább érdekessé teszi a dolgot, hiszen miért kérné az őrség a kalandorok segítségét? Persze hallott a karavánnál kitört lázadásról, ahol hasonló eset áll fenn, de ez mégis csak egy nyomozás, nem nyílt háború. Vagy mégis?
Marin lerázza magáról a szőrös mancsot, lévén még mindig nemesi öltözékben van, így ehhez méltóan kell viselkednie.*
- Érdekes, hogy az őrség zavarja ki az embereket egy magántulajdonban lévő ingatlanból. Az pedig még inkább, hogy ők *mutat a kis csapat felé, akik megkapták az ingyen italt* itt maradhatnak.
*Ami azt illeti az őrség gúnyáját nem nehéz megszerezni, de nem valószínű, hogy ilyen kockázatot vállalnának a banditák. Legalábbis nem csinálnák ilyen nyilvánosan a dolgot.
Marin felhajtja a megmaradt italát, s elindul kifelé. Nem óhajt maradni, de ha sikerül valahol majd megpróbál leskelődni és hallgatózni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3810-3829