Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 121 (2401. - 2420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2420. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-10-31 18:03:40
Üzenet elküldve: 2017-10-31 18:03:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Idya//
*Hosszadalmas sétának néznek elébe. Illetve annyira nem is, de ebben a hidegben minden egy örökkévalóságnak tűnik. Nem hisztizik, csak szépen, csendben követi a tündért célja felé.
A kocsmába érve fellélegezhet, mert bár az alkoholbűzért sincs oda, itt legalább nem fagy meg. Idya mögött sétál végig az asztalok között, és bár ő nem keres senkit, szemeit mégis ide-oda forgatja, kezét pedig tőre markolatán tartja. Nem árt résen lenni az ilyen helyeken, főleg nőként. A parancsra engedelmesen helyet foglal, és még arra is választ kap, mit, illetve kit keresnek itt, na nem mintha az okát értené.*
- Itt csak öntelt, kormos képű férfiak vannak. Majdnem. Egyébként Aregeor roppant idegesítő tud lenni. Olyan dolgokban próbál áskálódni, amihez semmi köze.
*Panaszkodik, ha már várakozásra kerül a sor, és addig itt fognak ücsörögni, amíg Idya kormosa ide nem dugja a képét.*
- Amíg te a randidra vársz, én reggelizek.
*Talán egy kis játékosan gúnyos hangnemért nem fog megharagudni a tündér. Kezdi idegesíteni az a komoly légkör, ami kettejük között van.
Mindenesetre rendel magának két szelet Rántott halat 22 aranyért
, Krumplipürét 7 aranyért , meg egy pohár meleg Teát 4 aranyért , hogy megfagyott végtagjai feloldódjanak. Igen, soknak tűnik ez az étel mennyiség a csöpp emberlánynak, de Idya mellett szüksége lesz az energiára. Amint megkapja a rendelését, szó nélkül neki is lát az evésnek, nem törődve azzal, hogy megérkezik-e az a valaki, vagy sem.*
*Hosszadalmas sétának néznek elébe. Illetve annyira nem is, de ebben a hidegben minden egy örökkévalóságnak tűnik. Nem hisztizik, csak szépen, csendben követi a tündért célja felé.
A kocsmába érve fellélegezhet, mert bár az alkoholbűzért sincs oda, itt legalább nem fagy meg. Idya mögött sétál végig az asztalok között, és bár ő nem keres senkit, szemeit mégis ide-oda forgatja, kezét pedig tőre markolatán tartja. Nem árt résen lenni az ilyen helyeken, főleg nőként. A parancsra engedelmesen helyet foglal, és még arra is választ kap, mit, illetve kit keresnek itt, na nem mintha az okát értené.*
- Itt csak öntelt, kormos képű férfiak vannak. Majdnem. Egyébként Aregeor roppant idegesítő tud lenni. Olyan dolgokban próbál áskálódni, amihez semmi köze.
*Panaszkodik, ha már várakozásra kerül a sor, és addig itt fognak ücsörögni, amíg Idya kormosa ide nem dugja a képét.*
- Amíg te a randidra vársz, én reggelizek.
*Talán egy kis játékosan gúnyos hangnemért nem fog megharagudni a tündér. Kezdi idegesíteni az a komoly légkör, ami kettejük között van.
Mindenesetre rendel magának két szelet Rántott halat 22 aranyért
, Krumplipürét 7 aranyért , meg egy pohár meleg Teát 4 aranyért , hogy megfagyott végtagjai feloldódjanak. Igen, soknak tűnik ez az étel mennyiség a csöpp emberlánynak, de Idya mellett szüksége lesz az energiára. Amint megkapja a rendelését, szó nélkül neki is lát az evésnek, nem törődve azzal, hogy megérkezik-e az a valaki, vagy sem.*
2419. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-10-30 20:27:30
Üzenet elküldve: 2017-10-30 20:27:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Nori//
*A Rumos Rókalyuk felé veszik az irányt. Mielőtt belemerülnének a munkába és a tervezgetésbe, mindenképpen szeretné beszedni a neki kijáró fizetséget, hogy felkészülten végezhesse majd el a megbízást. Benyit az alkoholtól bűzlő helyiségbe, és egy szabad asztal után néz. Nem rendel, egyelőre semmiképpen. Majd lehet megiszik valamit, mielőtt továbbmennének, de előtte azt a fennhéjázó, undorító képű mélységi hímet kell megtalálnia, akivel ekkortájtra beszélték meg a találkozásukat. Miközben az asztalok között halad át az egyik szabad, kétszemélyes hely felé, tekintetével a vendégeket pásztázza, de nem találja, akit keres.*
-Ülj le!
*Szól Norinak az asztalhoz érve, ő is helyet foglal az egyik rozoga széken.*
-Öntelt, kormos képű férfit keresünk. *Mondja ujjaival az asztallapon dobolva.* Csak átveszek tőle valamit, aztán visszamegyünk a világítótoronyhoz. Meg szeretnék nézni valamit, úgy, hogy Are nincs ott. ~A barom, az is mindig csak útban van.~ Utána már a raktárba megyünk, hogy megbeszéljük a részleteket.
*Ismerteti a tervet a lánnyal, csak hogy tudja, mikor merre mennek. Nem mintha tudnia kéne, neki csak annyi a dolga, hogy loholjon a tündér nyomában, mint egy engedelmes kutya.*
-Ajánlom, hogy ne várakoztasson meg!
*Morog magában a kocsma ajtaját figyelve. Hiába ő az, akinek fizetnek, semmi kedve itt ücsörögni egész nap egy kinyalt ficsúr miatt, aki még a pontosságot sem ismeri.*
*A Rumos Rókalyuk felé veszik az irányt. Mielőtt belemerülnének a munkába és a tervezgetésbe, mindenképpen szeretné beszedni a neki kijáró fizetséget, hogy felkészülten végezhesse majd el a megbízást. Benyit az alkoholtól bűzlő helyiségbe, és egy szabad asztal után néz. Nem rendel, egyelőre semmiképpen. Majd lehet megiszik valamit, mielőtt továbbmennének, de előtte azt a fennhéjázó, undorító képű mélységi hímet kell megtalálnia, akivel ekkortájtra beszélték meg a találkozásukat. Miközben az asztalok között halad át az egyik szabad, kétszemélyes hely felé, tekintetével a vendégeket pásztázza, de nem találja, akit keres.*
-Ülj le!
*Szól Norinak az asztalhoz érve, ő is helyet foglal az egyik rozoga széken.*
-Öntelt, kormos képű férfit keresünk. *Mondja ujjaival az asztallapon dobolva.* Csak átveszek tőle valamit, aztán visszamegyünk a világítótoronyhoz. Meg szeretnék nézni valamit, úgy, hogy Are nincs ott. ~A barom, az is mindig csak útban van.~ Utána már a raktárba megyünk, hogy megbeszéljük a részleteket.
*Ismerteti a tervet a lánnyal, csak hogy tudja, mikor merre mennek. Nem mintha tudnia kéne, neki csak annyi a dolga, hogy loholjon a tündér nyomában, mint egy engedelmes kutya.*
-Ajánlom, hogy ne várakoztasson meg!
*Morog magában a kocsma ajtaját figyelve. Hiába ő az, akinek fizetnek, semmi kedve itt ücsörögni egész nap egy kinyalt ficsúr miatt, aki még a pontosságot sem ismeri.*
2418. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:30:02
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:30:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ébredés//
Már megint itt a pultnál aludt el mint minden nyamvadt estéjén felemeli a fejét és megszólal
*Adjon egy pohár forró Teát tessék itt a 4 arany.* Vajon ma lessz betevő falat? Vagy megint mehetek az állatokat takarítani aprópénzért!? Ekkor már már gyilkos tekintettel betoppan az ajtón egy idegen *Jó reggelt mi járatnak erre? -kérdezi az idegent* de az nem válaszol
~Hát neki sem lehet jó napja.~
A hozzászólás írója (Etinel Drasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.03 20:30:53
Már megint itt a pultnál aludt el mint minden nyamvadt estéjén felemeli a fejét és megszólal
*Adjon egy pohár forró Teát tessék itt a 4 arany.* Vajon ma lessz betevő falat? Vagy megint mehetek az állatokat takarítani aprópénzért!? Ekkor már már gyilkos tekintettel betoppan az ajtón egy idegen *Jó reggelt mi járatnak erre? -kérdezi az idegent* de az nem válaszol
~Hát neki sem lehet jó napja.~
A hozzászólás írója (Etinel Drasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.03 20:30:53
2417. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-20 16:03:54
Üzenet elküldve: 2017-09-20 16:03:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A férfi végignézett a mellette álló törékeny teremtésen. Palazőld ruhája épen annyit mutatott csak meg telt idomaiból és formás combjaiból, mely már képes felkelteni egy férfi figyelmét. Egyik kezével hosszú, aranysárga színű hajával játszott, míg a másikkal egy apró kis poharat szorongatott és csak néha kortyolt belőle. ~Milyen furcsa egy teremtés!~ kortyolt egy nagyot a kissé penészszagú sörébe.
A lány váratlanul fordult meg és lágyan a pultra támaszkodott, majd csengő hangján még egy kis erjesztett szeszt kért magának. A tekintettük csak egy pillanatra találkozott össze. Halvány mosolya éppen annyira volt izgató, mint zavaró. Egy olyan nő mosolya volt, aki tisztában van azzal, hogy milyen elbűvölő és mennyire ki is tudja használni ezzel a férfiakat.
Ysgrimund-ot azonban sokkal jobban izgatta az, ami a nő övén lógott. Egy díszített tőr, a nyelén opál és aranyberakással, fekete obszidián pengével. ~Nem kétlem, hogy tudja is használni.~ mosolya széles és eltökélt volt. ~De az biztos, hogy nem rajtam fogja kipróbálni.~ fordult ő is a pult felé, majd felhörpintette a megmaradt sörét, melynek íze könnyeket csalt a szemébe. Hosszú ideje nem kóstolt ennyire hitvány italt és nem próbálkozott meg azzal, hogy szerencsét próbáljon egy másikkal.
Váratlanul furcsa érzés kerítette hatalmába. Hátranézett. A terem bal sarkában pár alak vagy őt, vagy a mellette lévő tüneményt nézte. Nem tudta biztosan és nem is akarta megtudni. ~Egyetlen egy nő sem ér annyit.~ gondolta végig a helyzetét. Egyedül volt és bár bízott a képességeiben, éppen ezért jól tudta, hogy három felfegyverzett emberrel esetleg még képes elbírni. De ez az este nem az este volt.
Csak egy biccentéssel köszönte meg a pultosnak a sört és éppen olyan gyors léptekkel ahogy jött, úgy iramodott meg a vasalt tölgyfaajtó felé. Párszor és lopva pillantott a három férfira, akik éppen hangos eszmecserét folytattak valamiről és szemüket le sem vették a nőről. ~Nem az én dolgom.~ győzködte magát a már nyilvánvaló tényről. ~A hősök soha nem öregszenek meg...~ emlékezett apja szavaira, de még mielőtt újra elmerülhetett volna az emlékekben, a kinti sós levegő magához térítette.*
- Szép este elé nézünk. *Tekintette a ragyogó holdra tévedt.* Talán ideje lenne elindulnom Arthenior-ba. *Vaskos keze fokosa fején pihent.* Igen. Ez egy jó ötlet.
A hozzászólás írója (Viharfoki Ysgrimund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.20 16:07:23
A lány váratlanul fordult meg és lágyan a pultra támaszkodott, majd csengő hangján még egy kis erjesztett szeszt kért magának. A tekintettük csak egy pillanatra találkozott össze. Halvány mosolya éppen annyira volt izgató, mint zavaró. Egy olyan nő mosolya volt, aki tisztában van azzal, hogy milyen elbűvölő és mennyire ki is tudja használni ezzel a férfiakat.
Ysgrimund-ot azonban sokkal jobban izgatta az, ami a nő övén lógott. Egy díszített tőr, a nyelén opál és aranyberakással, fekete obszidián pengével. ~Nem kétlem, hogy tudja is használni.~ mosolya széles és eltökélt volt. ~De az biztos, hogy nem rajtam fogja kipróbálni.~ fordult ő is a pult felé, majd felhörpintette a megmaradt sörét, melynek íze könnyeket csalt a szemébe. Hosszú ideje nem kóstolt ennyire hitvány italt és nem próbálkozott meg azzal, hogy szerencsét próbáljon egy másikkal.
Váratlanul furcsa érzés kerítette hatalmába. Hátranézett. A terem bal sarkában pár alak vagy őt, vagy a mellette lévő tüneményt nézte. Nem tudta biztosan és nem is akarta megtudni. ~Egyetlen egy nő sem ér annyit.~ gondolta végig a helyzetét. Egyedül volt és bár bízott a képességeiben, éppen ezért jól tudta, hogy három felfegyverzett emberrel esetleg még képes elbírni. De ez az este nem az este volt.
Csak egy biccentéssel köszönte meg a pultosnak a sört és éppen olyan gyors léptekkel ahogy jött, úgy iramodott meg a vasalt tölgyfaajtó felé. Párszor és lopva pillantott a három férfira, akik éppen hangos eszmecserét folytattak valamiről és szemüket le sem vették a nőről. ~Nem az én dolgom.~ győzködte magát a már nyilvánvaló tényről. ~A hősök soha nem öregszenek meg...~ emlékezett apja szavaira, de még mielőtt újra elmerülhetett volna az emlékekben, a kinti sós levegő magához térítette.*
- Szép este elé nézünk. *Tekintette a ragyogó holdra tévedt.* Talán ideje lenne elindulnom Arthenior-ba. *Vaskos keze fokosa fején pihent.* Igen. Ez egy jó ötlet.
A hozzászólás írója (Viharfoki Ysgrimund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.20 16:07:23
2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-14 16:46:16
Üzenet elküldve: 2017-09-14 16:46:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
- Jót beszélgettünk. *Löki a kiürült korsót a koszos-kopott pultra és szúrós pillantást vet a mögötte poharait törölgető kocsmárosra. A sör jól esett, de semmiféle plusz információval nem lett gazdagabb itt tartózkodása idején.
Egy mozdulattal megigazítja a hátán a méretes fegyvert, majd a szalmával felszórt padlóra sercintve felkel a magas székről, melyen eddig a pultnál ült.*
- Csomagolj nekem egy két varjúszárnyat. *Veti oda, majd 22 aranyat szór az üres kupa mellé a Rántott varjúszárny-ak ellenértékeként.*
- Viszlát. *Mondja, amint megkapta a zsírpecsétes papírba csomagolt eledelt.
Nem volt kedve odabent enni, úgyhogy a kocsma előtt fellendül a nyeregbe, majd komótosan falatozva a még meleg szárnyakat, megindul az utcán. A zsíros sülttől fényesre válnak vaskos ajkai, ahogy csámcsogva, jókora harapásokkal tünteti el pofájában az ételt. Amikor végzett a galacsinná gyűrt papírt félredobja és megindul felderíteni a kikötőt.*
Egy mozdulattal megigazítja a hátán a méretes fegyvert, majd a szalmával felszórt padlóra sercintve felkel a magas székről, melyen eddig a pultnál ült.*
- Csomagolj nekem egy két varjúszárnyat. *Veti oda, majd 22 aranyat szór az üres kupa mellé a Rántott varjúszárny-ak ellenértékeként.
*- Viszlát. *Mondja, amint megkapta a zsírpecsétes papírba csomagolt eledelt.
Nem volt kedve odabent enni, úgyhogy a kocsma előtt fellendül a nyeregbe, majd komótosan falatozva a még meleg szárnyakat, megindul az utcán. A zsíros sülttől fényesre válnak vaskos ajkai, ahogy csámcsogva, jókora harapásokkal tünteti el pofájában az ételt. Amikor végzett a galacsinná gyűrt papírt félredobja és megindul felderíteni a kikötőt.*
2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-12 21:48:26
Üzenet elküldve: 2017-09-12 21:48:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A kikötő olyan, amilyennek képzelte. Sötét, nyirkos és bűnös gondolatokat ébresztő. Mint egy sikamlós kígyó, ami éppen annyira visszataszító, hogy már-már szépnek lehessen mondani, s a veszélyes szépség mögött ott bújik meg a mindig marásra kész akarat. Ha nem vagy óvatos és nem tiszteled eléggé, beléd mar és magával ragad a mélybe.
Az orkfajzat igyekszik magabiztosnak látszani, pedig korgó gyomra mélyén ott fészkel az egészséges félelem, amely akár a túlélés záloga is lehet az ismeretlen világban. Nem az élet sötétebbik fele az ismeretlen, hanem a játék szabályai, ahol ugyanúgy él a mindent vagy semmit elve, mint amikor kijátszod a Halált a Negyvenesben, lehet, hogy a bukástól menekültél meg, de az is lehet, hogy ezzel idézted fejedre a végzetet.
Az orkfajzat pár tengerésztől kapott információ alapján a Rókalyuk felé vette az irányt, hogy odakint kikötve a hátast, betaszítsa a kocsma ajtaját. Azt hallotta, ez megfelel az "igényeinek". Ebben sem csalódott. Az olcsó, szedett-vedett bútorok közt éppen olyan társaság ücsörög, akiket megszokott. A ruházata és a felszerelése nem annyira hivalkodó, hogy magára vonja a helyiek figyelmét és talán a felfegyverzett kalandorok sem keltenek különösebb feltűnést. Úgy tűnik, aki errefelé jót akar, az fegyvert hord magánál.
Behúzza maga mögött az ajtót, valamit a füsttől homályos levegőbe dörmög, amit akár köszönésnek is tekinthet az, aki pár pillanatnál tovább neki szenteli figyelmét. A hátán lifegő pallos végét oldalról lefogja, hogy ne akadjon bele a székekbe, asztalokba, ahogy átvág a söntés felé, nem mellesleg így a deréktokba bújtatott tőr is kézre esik, ha szükség adódna rá, savószín tekintete ide-oda rebben.*
- 'Stét. Egy pofa sert. *Majd a kopott pultra szórja az 5 aranyat a Sör-ért.*
- Kaja van? *Dörmögi még, miközben lehúzza a nyúzott külsejű kesztyűt bütykös kezéről. Amint megkapja az italt és a választ, leül az egyik szabad székre a pulthoz, de igyekszik úgy helyezkedni, hogy némiképp maga mögé, a kocsma felé láthasson. Jobb óvatosnak lenni idegen terepen.*
- Mindig ilyen békés az élet errefelé? *Kérdi egy korty után. A sör nem a legjobb, amit valaha ivott, de legalább nem is csatornalé, különben is, a sok víz után mennyei mannának hat az orkfajzat nyelvén.
Elkezdődött a játék, innen csak okosnak kell lennie és elindulhat az úton, mely vagy felfelé vagy a halálba visz.*
Az orkfajzat igyekszik magabiztosnak látszani, pedig korgó gyomra mélyén ott fészkel az egészséges félelem, amely akár a túlélés záloga is lehet az ismeretlen világban. Nem az élet sötétebbik fele az ismeretlen, hanem a játék szabályai, ahol ugyanúgy él a mindent vagy semmit elve, mint amikor kijátszod a Halált a Negyvenesben, lehet, hogy a bukástól menekültél meg, de az is lehet, hogy ezzel idézted fejedre a végzetet.
Az orkfajzat pár tengerésztől kapott információ alapján a Rókalyuk felé vette az irányt, hogy odakint kikötve a hátast, betaszítsa a kocsma ajtaját. Azt hallotta, ez megfelel az "igényeinek". Ebben sem csalódott. Az olcsó, szedett-vedett bútorok közt éppen olyan társaság ücsörög, akiket megszokott. A ruházata és a felszerelése nem annyira hivalkodó, hogy magára vonja a helyiek figyelmét és talán a felfegyverzett kalandorok sem keltenek különösebb feltűnést. Úgy tűnik, aki errefelé jót akar, az fegyvert hord magánál.
Behúzza maga mögött az ajtót, valamit a füsttől homályos levegőbe dörmög, amit akár köszönésnek is tekinthet az, aki pár pillanatnál tovább neki szenteli figyelmét. A hátán lifegő pallos végét oldalról lefogja, hogy ne akadjon bele a székekbe, asztalokba, ahogy átvág a söntés felé, nem mellesleg így a deréktokba bújtatott tőr is kézre esik, ha szükség adódna rá, savószín tekintete ide-oda rebben.*
- 'Stét. Egy pofa sert. *Majd a kopott pultra szórja az 5 aranyat a Sör-ért.
*- Kaja van? *Dörmögi még, miközben lehúzza a nyúzott külsejű kesztyűt bütykös kezéről. Amint megkapja az italt és a választ, leül az egyik szabad székre a pulthoz, de igyekszik úgy helyezkedni, hogy némiképp maga mögé, a kocsma felé láthasson. Jobb óvatosnak lenni idegen terepen.*
- Mindig ilyen békés az élet errefelé? *Kérdi egy korty után. A sör nem a legjobb, amit valaha ivott, de legalább nem is csatornalé, különben is, a sok víz után mennyei mannának hat az orkfajzat nyelvén.
Elkezdődött a játék, innen csak okosnak kell lennie és elindulhat az úton, mely vagy felfelé vagy a halálba visz.*
2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-09 13:31:08
Üzenet elküldve: 2017-09-09 13:31:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
*Ziana is visszatért hozzájuk, a szoba dolgát is megbeszélték, ám mielőtt egy pillanatra is azt hinnék, hogy nyugodt este vár rájuk, a szeme sarkából látja, hogy valami megmozdul mellette, és a következő pillanatban már a földön találja magát. Hiába próbál ellenállni. Rugdalózik, vergődik, harap, amit csak kell, de a zsák is a fejére kerül, kirángatják a Rumosból és egy szekérféleségre hajítják őket. Hangos káromkodással ad hangot nem tetszésének, mikor nagyot koppan a deszkákon. Megindulnak. Fogalma sincs, hová tartanak, merre mennek, de abban biztos lehet, hogy nem egy kellemes teadélután különös meghívási módját élvezhetik most.*
*Ziana is visszatért hozzájuk, a szoba dolgát is megbeszélték, ám mielőtt egy pillanatra is azt hinnék, hogy nyugodt este vár rájuk, a szeme sarkából látja, hogy valami megmozdul mellette, és a következő pillanatban már a földön találja magát. Hiába próbál ellenállni. Rugdalózik, vergődik, harap, amit csak kell, de a zsák is a fejére kerül, kirángatják a Rumosból és egy szekérféleségre hajítják őket. Hangos káromkodással ad hangot nem tetszésének, mikor nagyot koppan a deszkákon. Megindulnak. Fogalma sincs, hová tartanak, merre mennek, de abban biztos lehet, hogy nem egy kellemes teadélután különös meghívási módját élvezhetik most.*
2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-08 17:04:35
Üzenet elküldve: 2017-09-08 17:04:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lorelay Derangel (#5241)//
*Már messziről hallani a víg tivornya hangjait, mely összekeveredik a szirtnek csapódó hullámok háborgó hangjával. A nap lassan alászáll a horizonton és ahogy az lenni szokott, a kikötő nappali hangjait lassan felváltják az éjszaka neszei. A mollon áruló kofák mély hangját a szajhák incselkedő és kéjes szavai. A gyerekek nevetését a részeg matrózok dajdajozása, míg az ölre menő veszekedés félreismerhetetlen hangját az elvágott torkú szerencsétlenek utolsó hörgése.
Ysgrimund egészen addig a pillanatig nézte a tengert és a távoli felhők alatt hajózó vérvörös vitorlájú hajót árbocait, melyek lassan belevesznek a láthatárba. ~Viszlát, te ostoba fajankó!~ mosolyodik el a tornácon állva, míg rá nem veszi magát, hogy a rá zúdulni készülő emlékeket, a jelen kiszámíthatatlan tetteire cserélje fel.
A kocsma vasalt tölgyfa ajtaja olyan erővel vágódik ki a férfi markos kezei alatt, hogy a bent lévők közül néhányan biztosak lehettek benne, hogy annyi év után ma biztos megadja magát a kórnak. De mind minden este, ezen a napon is tévedniük kellett.
A komor alak egy pillanatra végignéz a bent lévő tömegen, állva a rá szegeződő komor tekintettek súlyát, majd lassan beljebb lép és az ajtó nyikorgó hangon elrejti a bent lévőket, kik immáron eggyel többen lettek.
A hely mit sem változott. Vonja le a következtetést Ysgrimund, miközben öles léptekkel sétál a pulthoz. Egy pillanatra, mintha egy ismerős matrózt vélne felfedezni a sarokban, de ahogy az felé fordítja borostás arcát és fekete fogaival rámosolyodik az őt néző zsoldosra, csalódnia kell. ~Nem égett a feje bal része! Ő nem Bardoys.~ húzza el száját, miközben kikerül egy sietős, apró termetű alakot, ki igencsak viccesen kacsázva próbál utat törni magának a tömegen.*
- Egy sört! *furakodik be egy koszos elf és nagydarab, bozontos szakállú férfi közé.
Mindkét kezét lágyan a kopott pultra helyezi és ellegelteti egy pillanat erejéig a szemét a kocsmárosné kerekded idomain. Bal keze azonban egy furcsa mélyedésre lesz figyelmes, mely magára vonja a férfi figyelmét is. Ujjai alatt egy véset írást vél felfedezni. Furcsán bámul rá egy pillanatig, majd elmosolyodva tekint fel az elé csapódó korsó látványától.*
- Tessék! * Ragadja meg a teli kupa Sör-t, majd a pultra hajítja az érte járó 5 aranyat.
Az elf férfi ahogy felhörpinti a saját, a színe alapján esetleg rumot, szinte azonnal távozik a számára ismeretlen férfi mellöl. Ysgrimund ezen elmosolyodik, sőt egyesek még a halk nevetését is hallani vélik ahogy a szemeivel követi a férfit a kijárat felé, éppolyan veszedelmesen, mint az egérre vadászó kígyó.*
- Ocsmány férgek... *préseli ki a fogai között a szavakat, ahogy immáron tiszta rálátása nyílik arra a tüneményre melyet eddig elrejtett előle az ismeretlen.
Hosszú, már-már aranyszínű fürtjei a fáklyák fényében még hangsúlyosabbá és gyönyörűbbé teszik őt. Olyanná, aki vonzza a férfi tekinteteket. Feszes sötétzöld nadrágja és szemérmetlen dekoltázsa pedig még jobban emeli a férfiak ingerküszöbét.
Ysgrimund leplezetlenül néz végig rajta, mely nem csak egy-két vendégnek, de a hölgynek is szemet szúrhat.*
A hozzászólás írója (Viharfoki Ysgrimund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.08 17:10:20
*Már messziről hallani a víg tivornya hangjait, mely összekeveredik a szirtnek csapódó hullámok háborgó hangjával. A nap lassan alászáll a horizonton és ahogy az lenni szokott, a kikötő nappali hangjait lassan felváltják az éjszaka neszei. A mollon áruló kofák mély hangját a szajhák incselkedő és kéjes szavai. A gyerekek nevetését a részeg matrózok dajdajozása, míg az ölre menő veszekedés félreismerhetetlen hangját az elvágott torkú szerencsétlenek utolsó hörgése.
Ysgrimund egészen addig a pillanatig nézte a tengert és a távoli felhők alatt hajózó vérvörös vitorlájú hajót árbocait, melyek lassan belevesznek a láthatárba. ~Viszlát, te ostoba fajankó!~ mosolyodik el a tornácon állva, míg rá nem veszi magát, hogy a rá zúdulni készülő emlékeket, a jelen kiszámíthatatlan tetteire cserélje fel.
A kocsma vasalt tölgyfa ajtaja olyan erővel vágódik ki a férfi markos kezei alatt, hogy a bent lévők közül néhányan biztosak lehettek benne, hogy annyi év után ma biztos megadja magát a kórnak. De mind minden este, ezen a napon is tévedniük kellett.
A komor alak egy pillanatra végignéz a bent lévő tömegen, állva a rá szegeződő komor tekintettek súlyát, majd lassan beljebb lép és az ajtó nyikorgó hangon elrejti a bent lévőket, kik immáron eggyel többen lettek.
A hely mit sem változott. Vonja le a következtetést Ysgrimund, miközben öles léptekkel sétál a pulthoz. Egy pillanatra, mintha egy ismerős matrózt vélne felfedezni a sarokban, de ahogy az felé fordítja borostás arcát és fekete fogaival rámosolyodik az őt néző zsoldosra, csalódnia kell. ~Nem égett a feje bal része! Ő nem Bardoys.~ húzza el száját, miközben kikerül egy sietős, apró termetű alakot, ki igencsak viccesen kacsázva próbál utat törni magának a tömegen.*
- Egy sört! *furakodik be egy koszos elf és nagydarab, bozontos szakállú férfi közé.
Mindkét kezét lágyan a kopott pultra helyezi és ellegelteti egy pillanat erejéig a szemét a kocsmárosné kerekded idomain. Bal keze azonban egy furcsa mélyedésre lesz figyelmes, mely magára vonja a férfi figyelmét is. Ujjai alatt egy véset írást vél felfedezni. Furcsán bámul rá egy pillanatig, majd elmosolyodva tekint fel az elé csapódó korsó látványától.*
- Tessék! * Ragadja meg a teli kupa Sör-t, majd a pultra hajítja az érte járó 5 aranyat.
Az elf férfi ahogy felhörpinti a saját, a színe alapján esetleg rumot, szinte azonnal távozik a számára ismeretlen férfi mellöl. Ysgrimund ezen elmosolyodik, sőt egyesek még a halk nevetését is hallani vélik ahogy a szemeivel követi a férfit a kijárat felé, éppolyan veszedelmesen, mint az egérre vadászó kígyó.*
- Ocsmány férgek... *préseli ki a fogai között a szavakat, ahogy immáron tiszta rálátása nyílik arra a tüneményre melyet eddig elrejtett előle az ismeretlen.
Hosszú, már-már aranyszínű fürtjei a fáklyák fényében még hangsúlyosabbá és gyönyörűbbé teszik őt. Olyanná, aki vonzza a férfi tekinteteket. Feszes sötétzöld nadrágja és szemérmetlen dekoltázsa pedig még jobban emeli a férfiak ingerküszöbét.
Ysgrimund leplezetlenül néz végig rajta, mely nem csak egy-két vendégnek, de a hölgynek is szemet szúrhat.*
A hozzászólás írója (Viharfoki Ysgrimund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.08 17:10:20
2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-04 21:01:13
Üzenet elküldve: 2017-09-04 21:01:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
-Elvégre ez minden pasi.
*Még befejezné talán a mondatot vigyorogva, de erre ideje, kedve sem marad. Azok, kik között az egész délutánját töltötte, nyavalygásaikat hallgatva, sebeiket, kórságaikat kezelve szinte ingyen most ékes tanúbizonyságát adják hálátlanságuknak. Tiltakozik persze, hangos szóval, cirkalmas szitkokkal, olyan körmondatokkal melyeket kevés úri hölgy ismer, és még lehetősége van rá tettleg is. Vagyis öklöz, rugdal, kapálózik, egészen addig még földre nem nyomják, onnantól a továbbiakban térdek, kötelek, zsákok ide vagy oda fennhangon anyázza támadóit, leginkább azon kár miatt, mely a tarisznyája tartalmában esett. A nadrágja szárán folydogáló vérrel vegyített egyveleg illatából következtethető, hogy épp annyira nem jó ötlet üvegcsékben tárolni az értékes holmit, mint meggondolatlanul, a tiltások ellenére a kikötőbe utazni.*
-Elvégre ez minden pasi.
*Még befejezné talán a mondatot vigyorogva, de erre ideje, kedve sem marad. Azok, kik között az egész délutánját töltötte, nyavalygásaikat hallgatva, sebeiket, kórságaikat kezelve szinte ingyen most ékes tanúbizonyságát adják hálátlanságuknak. Tiltakozik persze, hangos szóval, cirkalmas szitkokkal, olyan körmondatokkal melyeket kevés úri hölgy ismer, és még lehetősége van rá tettleg is. Vagyis öklöz, rugdal, kapálózik, egészen addig még földre nem nyomják, onnantól a továbbiakban térdek, kötelek, zsákok ide vagy oda fennhangon anyázza támadóit, leginkább azon kár miatt, mely a tarisznyája tartalmában esett. A nadrágja szárán folydogáló vérrel vegyített egyveleg illatából következtethető, hogy épp annyira nem jó ötlet üvegcsékben tárolni az értékes holmit, mint meggondolatlanul, a tiltások ellenére a kikötőbe utazni.*
2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-04 20:43:27
Üzenet elküldve: 2017-09-04 20:43:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Óvatlanok//
*Kissé csodálkozó pillantásokkal kíséri ahogy Zia a csapossal beszél és a tetemes mennyiségű sörös kupa láttán halk füttyszó is elhagyja ajkát.*
-Szerintem ahogy megbeszéltük. Legyen egy szoba.
*Feleli mosolyogva Cé kérdésére, majd a vöröshöz fordulva vigyorog tovább.*
-A vendégeim vagytok lányok.
*Ebben a pillanatban azonban rájuk szakad az ég. A kocsma eddig rájuk ügyet sem vető vendégserege egyként veti rájuk magát. Cotys átkozódva próbálja valamelyik fegyverét elővenni. Hiába. Pillanatok alatt legyűrik őket és egy zsák is kerül a fejére. Innentől kezdve kénytelen a hallására hagyatkozni. Ekkor feladja a harcot. Összeszorított fogakkal tűri, hogy kicipeljék a Rumosból és felpakolják valamiféle kocsira.*
*Kissé csodálkozó pillantásokkal kíséri ahogy Zia a csapossal beszél és a tetemes mennyiségű sörös kupa láttán halk füttyszó is elhagyja ajkát.*
-Szerintem ahogy megbeszéltük. Legyen egy szoba.
*Feleli mosolyogva Cé kérdésére, majd a vöröshöz fordulva vigyorog tovább.*
-A vendégeim vagytok lányok.
*Ebben a pillanatban azonban rájuk szakad az ég. A kocsma eddig rájuk ügyet sem vető vendégserege egyként veti rájuk magát. Cotys átkozódva próbálja valamelyik fegyverét elővenni. Hiába. Pillanatok alatt legyűrik őket és egy zsák is kerül a fejére. Innentől kezdve kénytelen a hallására hagyatkozni. Ekkor feladja a harcot. Összeszorított fogakkal tűri, hogy kicipeljék a Rumosból és felpakolják valamiféle kocsira.*
2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-09-04 19:08:26
Üzenet elküldve: 2017-09-04 19:08:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Óvatlanok//
*Nincs semmi előjel, semmi, ami alapján gyaníthatnák, hogy készül valami. Hirtelen egyszerre mozdulnak legalább tucatnyian a helyiségben és vetik rá magukat Aldra, Caervára és Zianára. Küzdelemről nincs is értelme beszélni, mielőtt eszmélhetnének, már mindegyikükön hárman térdelnek és erősen fogják kezüket-lábukat, hogy moccanni se bírjanak. Kötél is kerül hamar és már tekerik is rájuk nagy lelkesen, hogy hamar úgy néznek ki mindhárman, mint a kötözött sonka. Ezt még egy fejre húzott zsák teszi teljessé, hogy látni se lássanak semmit. Hogy ezzel végeztek, mindenkit kicibálnak-kihúznak a fogadóból, legalábbis ezt sejthetik a hangokból, aztán már dobják is őket valami kordéra, ami azonnal meg is indul velük, ki tudja, merre.*
*Nincs semmi előjel, semmi, ami alapján gyaníthatnák, hogy készül valami. Hirtelen egyszerre mozdulnak legalább tucatnyian a helyiségben és vetik rá magukat Aldra, Caervára és Zianára. Küzdelemről nincs is értelme beszélni, mielőtt eszmélhetnének, már mindegyikükön hárman térdelnek és erősen fogják kezüket-lábukat, hogy moccanni se bírjanak. Kötél is kerül hamar és már tekerik is rájuk nagy lelkesen, hogy hamar úgy néznek ki mindhárman, mint a kötözött sonka. Ezt még egy fejre húzott zsák teszi teljessé, hogy látni se lássanak semmit. Hogy ezzel végeztek, mindenkit kicibálnak-kihúznak a fogadóból, legalábbis ezt sejthetik a hangokból, aztán már dobják is őket valami kordéra, ami azonnal meg is indul velük, ki tudja, merre.*
2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-28 12:22:14
Üzenet elküldve: 2017-08-28 12:22:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Bármikor a vörös felé pillant, ugyanolyan jó kedélyűen cseverészik az aktuális áldozatával, csak az üres söröskorsók száma növekszik egyre az asztalon. Nem is rossz, ahhoz képest, hogy ők Alddal még csak a másodikat isszák, és már úgy érzi, ez is túl sok. Nem nagy ivó, olyan apróságok miatt szokott csak az alkoholhoz fordulni, mint halálfélelem, vagy harci izgalom.
Zia mintegy végszóra toppan melléjük. Pihenni kéne, és tökéletes első lépés lenne kifizetni a szobájukat.*
-Hány szobát veszünk ki végül? Egyet? Mert ha szükséges, felét vagy akár az egészet is ki tudom fizetni.
*Sosem indul el sehova arany nélkül. Mindig kell hogy legyen nála legalább száz csengő érme, biztos ami biztos. Különben a piát se nagyon tudná kifizetni, így viszont még a szállásukra is jut. Már ha nem lopták ki a zsebéből. Hiába figyel, a kikötőben bármi megtörténhet.*
*Bármikor a vörös felé pillant, ugyanolyan jó kedélyűen cseverészik az aktuális áldozatával, csak az üres söröskorsók száma növekszik egyre az asztalon. Nem is rossz, ahhoz képest, hogy ők Alddal még csak a másodikat isszák, és már úgy érzi, ez is túl sok. Nem nagy ivó, olyan apróságok miatt szokott csak az alkoholhoz fordulni, mint halálfélelem, vagy harci izgalom.
Zia mintegy végszóra toppan melléjük. Pihenni kéne, és tökéletes első lépés lenne kifizetni a szobájukat.*
-Hány szobát veszünk ki végül? Egyet? Mert ha szükséges, felét vagy akár az egészet is ki tudom fizetni.
*Sosem indul el sehova arany nélkül. Mindig kell hogy legyen nála legalább száz csengő érme, biztos ami biztos. Különben a piát se nagyon tudná kifizetni, így viszont még a szállásukra is jut. Már ha nem lopták ki a zsebéből. Hiába figyel, a kikötőben bármi megtörténhet.*
2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-27 11:18:35
Üzenet elküldve: 2017-08-27 11:18:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Feltehetően bárki, ki a józan belátás képességével él nem mondaná, hogy eseménytelenül, gondtalanul telt el az az idő, amit a kis vörös társai óvó figyelme nélkül töltött. Őt meg felesleges kérdezni, véleménye szerint minden a legnagyobb rendben alakult, holott indokolatlanul sok sörös korsó tarkítja az asztalra kiterített orvosi eszközök sorát. Már ahhoz képest indokolatlan, hogy még nem ájult le részegen a székről. A húsz üres Sörösibrik jelzi költött vagy 80 aranyat. Ehhez képest boldogan, szinte józanul ficereg a széken, halkan suttogva, hangosan nevetve, és precízen dolgozva legújabb áldozatán.
A visszatérőket észleli, de túlzottan nem figyel rájuk, míg a páciens, amúgy kifejezetten rossz arcú, ápolatlan, középkorú fickó nem távozik. Ekkor pattan csak fel, nyújtózik hosszan, macska módra, és rikkantja el magát.*
-Mára vége!
*Ezzel kezd is elrámolni maga után, ráérősen, komótosan, majd annyi korsóval, mi még kezeibe fér tér vissza a pulthoz, és áll meg Aldasék mellett. A csapos vigyorogva biccent, és kérdőn int a kupák felé.*
-Újratöltsem?
*Fakad ki belőle a kérdésnek beillő röhögés, mire Zia azon nyomban kelletlen fintorral, őszintén reagál.*
-Egy utolsó, tolvaj szemét vagy.
*Sértettség nélkül érkezik a replika a söntés túloldaláról.*
-Te pedig a legpocsékabb kereskedő, kislány.
*Morogva, duzzogva, de tűri a kritikát, elvégre ezt követeli meg a szerep.*
-Nesze a francos csetreseid, jó mosogatást.
*Vág vissza gyengécskén, majd kezét felszabadítva oldja le erszényét, számol le 200 aranyat a csaposnak (Mesélő (Vérborz)). Bármi is történt előzőleg a csapos elégedettnek látszik, és vigyorogva söpri be a pénzt.*
-Azért gondold át az ajánlatom.
*Kacsint még Ziára, mielőtt továbblépne újabb vendégekről legombolni a napi bevételük. Ővörössége pedig egyetlen kérdéssel fordul a mellette ücsörgő pároshoz.*
-Nos, ki fizeti a szállást?
*Feltehetően bárki, ki a józan belátás képességével él nem mondaná, hogy eseménytelenül, gondtalanul telt el az az idő, amit a kis vörös társai óvó figyelme nélkül töltött. Őt meg felesleges kérdezni, véleménye szerint minden a legnagyobb rendben alakult, holott indokolatlanul sok sörös korsó tarkítja az asztalra kiterített orvosi eszközök sorát. Már ahhoz képest indokolatlan, hogy még nem ájult le részegen a székről. A húsz üres Sörösibrik jelzi költött vagy 80 aranyat.
Ehhez képest boldogan, szinte józanul ficereg a széken, halkan suttogva, hangosan nevetve, és precízen dolgozva legújabb áldozatán.A visszatérőket észleli, de túlzottan nem figyel rájuk, míg a páciens, amúgy kifejezetten rossz arcú, ápolatlan, középkorú fickó nem távozik. Ekkor pattan csak fel, nyújtózik hosszan, macska módra, és rikkantja el magát.*
-Mára vége!
*Ezzel kezd is elrámolni maga után, ráérősen, komótosan, majd annyi korsóval, mi még kezeibe fér tér vissza a pulthoz, és áll meg Aldasék mellett. A csapos vigyorogva biccent, és kérdőn int a kupák felé.*
-Újratöltsem?
*Fakad ki belőle a kérdésnek beillő röhögés, mire Zia azon nyomban kelletlen fintorral, őszintén reagál.*
-Egy utolsó, tolvaj szemét vagy.
*Sértettség nélkül érkezik a replika a söntés túloldaláról.*
-Te pedig a legpocsékabb kereskedő, kislány.
*Morogva, duzzogva, de tűri a kritikát, elvégre ezt követeli meg a szerep.*
-Nesze a francos csetreseid, jó mosogatást.
*Vág vissza gyengécskén, majd kezét felszabadítva oldja le erszényét, számol le 200 aranyat a csaposnak (Mesélő (Vérborz)). Bármi is történt előzőleg a csapos elégedettnek látszik, és vigyorogva söpri be a pénzt.*
-Azért gondold át az ajánlatom.
*Kacsint még Ziára, mielőtt továbblépne újabb vendégekről legombolni a napi bevételük. Ővörössége pedig egyetlen kérdéssel fordul a mellette ücsörgő pároshoz.*
-Nos, ki fizeti a szállást?
2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-26 16:41:25
Üzenet elküldve: 2017-08-26 16:41:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Ahogy befejezi a meséjét, ő maga is meglepődik mennyi minden történt mióta Artheniorba érkezett. Igazából sima útja volt a Városi Őrségbe, hiszen a háború miatt szükség volt az új harcosokra, így Pötyi azonnal be is szervezte. Ő meg kapva kapott az alkalmon. Koszt, kvártély. Mi kell még? Ráadásul a vörös köpeny és a barakk nyújtotta védelemre is számított, arra az esetre, ha utolsó "üzletfelei" követnék őt. Ami a jelek szerint nem történt meg.
Caerva javaslatát egyetértő bólintással fogadja.*
-Igen ideje lenne már pihennünk is kicsit.
*Ahogy befejezi a meséjét, ő maga is meglepődik mennyi minden történt mióta Artheniorba érkezett. Igazából sima útja volt a Városi Őrségbe, hiszen a háború miatt szükség volt az új harcosokra, így Pötyi azonnal be is szervezte. Ő meg kapva kapott az alkalmon. Koszt, kvártély. Mi kell még? Ráadásul a vörös köpeny és a barakk nyújtotta védelemre is számított, arra az esetre, ha utolsó "üzletfelei" követnék őt. Ami a jelek szerint nem történt meg.
Caerva javaslatát egyetértő bólintással fogadja.*
-Igen ideje lenne már pihennünk is kicsit.
2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-25 12:31:34
Üzenet elküldve: 2017-08-25 12:31:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Úgy tűnik, mindkettőjüket sújtja a katonaélet: se családjuk, se kalandos történetük, de talán még álmaik sincsenek. Mégis miről álmodozhatna egy őrségbeli katona? Hogy előléptetik Őrmesterré, hadnaggyá? Nem nagy álom.*
-Értem.
*Bólint a történet végén. Nagyot sóhajt, kortyol egyet a sörből, és kényelmesen hátradől. Néha lopva Ziára pillant, hogy megvan-e még a vörös, de úgy tűnik, nem esett semmi baja. Sőt, talán még élvezi is, hogy a mogorva katonák után most másféle férfiak veszik körül. Halvány mosoly jelenik meg az arcán. Ezt a munkát nem lehet önirónia és humor nélkül végezni. Ismét Ald felé fordul.*
-Ha ő is végzett... *Biccent a hadnagy felé.* Akkor kivehetnénk egy szobát, és felpakolhatnánk a cuccokat. Néhányan már nagyon szemeznek a holmikkal.
*Lehet, csak paranoiás, de azok, akik nem ugrottak Zia első szavára, többször is végigmérték már őket, és mintha az asztal alá dobott csomagokat figyelnék. Ha nem, akkor is jobb az óvatosság.*
*Úgy tűnik, mindkettőjüket sújtja a katonaélet: se családjuk, se kalandos történetük, de talán még álmaik sincsenek. Mégis miről álmodozhatna egy őrségbeli katona? Hogy előléptetik Őrmesterré, hadnaggyá? Nem nagy álom.*
-Értem.
*Bólint a történet végén. Nagyot sóhajt, kortyol egyet a sörből, és kényelmesen hátradől. Néha lopva Ziára pillant, hogy megvan-e még a vörös, de úgy tűnik, nem esett semmi baja. Sőt, talán még élvezi is, hogy a mogorva katonák után most másféle férfiak veszik körül. Halvány mosoly jelenik meg az arcán. Ezt a munkát nem lehet önirónia és humor nélkül végezni. Ismét Ald felé fordul.*
-Ha ő is végzett... *Biccent a hadnagy felé.* Akkor kivehetnénk egy szobát, és felpakolhatnánk a cuccokat. Néhányan már nagyon szemeznek a holmikkal.
*Lehet, csak paranoiás, de azok, akik nem ugrottak Zia első szavára, többször is végigmérték már őket, és mintha az asztal alá dobott csomagokat figyelnék. Ha nem, akkor is jobb az óvatosság.*
2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-24 23:39:59
Üzenet elküldve: 2017-08-24 23:39:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Amíg Cé belekezd a történetébe a félvér a tarisznyájában a pipája és a dohányzacskója után nyúl. Amint megtalálja őket, kényelmesen hátradőlve a székén, hozzá is lát, hogy megtömje, majd meggyújtsa azt. Közben kékjeit a nőre függeszti és időnkén értőn bólogat is hozzá. Mire társa befejezi a történetet Cotys pipája is gyönyörűen füstöl már és ő nagy élvezettel szívja be a dohány keserédes aromáját. Mikor Cé vissza kérdez, az asztalra könyököl és iszik egy kortyot, mielőtt válaszolna.*
-Én nem itt születtem. Messze innen. Előbb a bátyám lépett le otthonról, később pedig én. Aztán voltam minden amit el tudsz képzeli. Talán csak akasztott ember nem.
*Újabb jó nagy korty következik a sörből.*
-Bár akik jobban ismernek azt mondanák még lehetek az is.
*Féloldalas mosoly kíséri utóbbi megjegyzését.*
-Egy félre sikerült üzlet után hajóval érkeztem ide. Pont a háború közepébe csöppentem. az első ember akivel itt találkoztam a Városi Őrség szállásmestere volt. Az ő közreműködésével kerültem be. Aztán egy rövid időre egymásba gabalyodtunk. de neki le kellett lépnie, mert valami gond volt otthon. És úgy néz ki már nem is jön vissza. Szóval röviden ennyi.
*Keserédes dohány füst felhővel zárja le a történetét.*
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.24 23:43:59
*Amíg Cé belekezd a történetébe a félvér a tarisznyájában a pipája és a dohányzacskója után nyúl. Amint megtalálja őket, kényelmesen hátradőlve a székén, hozzá is lát, hogy megtömje, majd meggyújtsa azt. Közben kékjeit a nőre függeszti és időnkén értőn bólogat is hozzá. Mire társa befejezi a történetet Cotys pipája is gyönyörűen füstöl már és ő nagy élvezettel szívja be a dohány keserédes aromáját. Mikor Cé vissza kérdez, az asztalra könyököl és iszik egy kortyot, mielőtt válaszolna.*
-Én nem itt születtem. Messze innen. Előbb a bátyám lépett le otthonról, később pedig én. Aztán voltam minden amit el tudsz képzeli. Talán csak akasztott ember nem.
*Újabb jó nagy korty következik a sörből.*
-Bár akik jobban ismernek azt mondanák még lehetek az is.
*Féloldalas mosoly kíséri utóbbi megjegyzését.*
-Egy félre sikerült üzlet után hajóval érkeztem ide. Pont a háború közepébe csöppentem. az első ember akivel itt találkoztam a Városi Őrség szállásmestere volt. Az ő közreműködésével kerültem be. Aztán egy rövid időre egymásba gabalyodtunk. de neki le kellett lépnie, mert valami gond volt otthon. És úgy néz ki már nem is jön vissza. Szóval röviden ennyi.
*Keserédes dohány füst felhővel zárja le a történetét.*
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.24 23:43:59
2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-24 23:15:17
Üzenet elküldve: 2017-08-24 23:15:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*A koccintás után beszédtéma után néznek, ami jelen esetben egymás megismerése. Belecsapnak a lecsóba, de Cét nem zavarja. Még mindig jobb, mintha néma kussban ülnének egymást bámulva.*
-Nem, nem gond. *Pár pillanatra elhallgat, amíg összeszedi a gondolatait, majd nekiáll mesélni.* Artheniorban születtem, a gazdagnegyed szélén. Egyszerű, középosztálybeli család egyetlen lánya, el tudod képzelni. *Nevet fel. Az első pár évben a széltől is óvták szegényt.* Apukám vadász volt, és úgy 12 éves lehettem, mikor meghalt egy balesetben. Anyukámat két évre rá vitte el a tüdőbaj. Azóta egyedül élek. Az őrségbe még az első generációval jelentkeztem, Ambroggio vezetése alatt tanultam. Aztán nem sok híja volt az őrmesteri kinevezésnek... de ezt már úgyis tudod.
*Mosolyodik el. A történet második felét már elmesélte Ziának, de ha emlékezete nem csal, a férfi is ott volt vele.*
-És veled mi a helyzet? Család, valaki?
*Lehet csak a szakáll teszi, de idősebbnek tűnik, annak a fajtának, akinek már legalább párja van, ha gyereket nem tud nemzeni.*
*A koccintás után beszédtéma után néznek, ami jelen esetben egymás megismerése. Belecsapnak a lecsóba, de Cét nem zavarja. Még mindig jobb, mintha néma kussban ülnének egymást bámulva.*
-Nem, nem gond. *Pár pillanatra elhallgat, amíg összeszedi a gondolatait, majd nekiáll mesélni.* Artheniorban születtem, a gazdagnegyed szélén. Egyszerű, középosztálybeli család egyetlen lánya, el tudod képzelni. *Nevet fel. Az első pár évben a széltől is óvták szegényt.* Apukám vadász volt, és úgy 12 éves lehettem, mikor meghalt egy balesetben. Anyukámat két évre rá vitte el a tüdőbaj. Azóta egyedül élek. Az őrségbe még az első generációval jelentkeztem, Ambroggio vezetése alatt tanultam. Aztán nem sok híja volt az őrmesteri kinevezésnek... de ezt már úgyis tudod.
*Mosolyodik el. A történet második felét már elmesélte Ziának, de ha emlékezete nem csal, a férfi is ott volt vele.*
-És veled mi a helyzet? Család, valaki?
*Lehet csak a szakáll teszi, de idősebbnek tűnik, annak a fajtának, akinek már legalább párja van, ha gyereket nem tud nemzeni.*
2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:42:53
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:42:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Koccintás után nagyot húz a söréből. Ez talán még jobban esik neki, mint az első. Már az sem zavarja annyira, hogy felvizezték.*
-Helyes! Nincs értelme az üres szócséplésnek. Nos, akkor mi is legyen?
*A félvér elgondolkozva bámul a korsójába egy pár pillanatig, miközben megvakargatja a szakállát.*
-Hát, mondjuk mivel úgy néz ki együtt fogunk dolgozni még egy jó darabig, ha minden jól megy. Mi lenne ha kicsit jobban megismernénk egymást? Mesélhetnél valamit magadról! Már, ha nem túl kényelmetlen a téma. Mert ha igen még mindig ott az időjárás, mint második lehetőség.
*Nevet fel a félvér.*
*Koccintás után nagyot húz a söréből. Ez talán még jobban esik neki, mint az első. Már az sem zavarja annyira, hogy felvizezték.*
-Helyes! Nincs értelme az üres szócséplésnek. Nos, akkor mi is legyen?
*A félvér elgondolkozva bámul a korsójába egy pár pillanatig, miközben megvakargatja a szakállát.*
-Hát, mondjuk mivel úgy néz ki együtt fogunk dolgozni még egy jó darabig, ha minden jól megy. Mi lenne ha kicsit jobban megismernénk egymást? Mesélhetnél valamit magadról! Már, ha nem túl kényelmetlen a téma. Mert ha igen még mindig ott az időjárás, mint második lehetőség.
*Nevet fel a félvér.*
2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:13:14
Üzenet elküldve: 2017-08-24 21:13:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Figyelemmel kíséri Aldot, ahogy sorba áll az italokért, majd néhány perc múlva vissza is tér az asztalhoz két korsó habzó sörrel.*
-Köszönöm!
*Átveszi az egyik italt, és feltolja magát a székben, mielőtt teljesen lefolyna róla.*
-Egészségünkre!
*Koccintja a férfi korsójának a sajátját, a vastag habból egy kevés az asztalra löttyen. Nagyot kortyol, majd elgondolkodva pillant a félvérre.*
-Nem szoktam értelmetlen csevegést folytatni senkivel, úgyhogy a témaválasztást rád bízom.
*A küldetésükről nem akar több szót hallani, épp eleget idegeskedett miatta az elmúlt egy napban. Lazítani szeretne, de annyira még nem ismeri a kedves kollégát, hogy csak úgy bármiről el tudjon vele csevegni.*
*Figyelemmel kíséri Aldot, ahogy sorba áll az italokért, majd néhány perc múlva vissza is tér az asztalhoz két korsó habzó sörrel.*
-Köszönöm!
*Átveszi az egyik italt, és feltolja magát a székben, mielőtt teljesen lefolyna róla.*
-Egészségünkre!
*Koccintja a férfi korsójának a sajátját, a vastag habból egy kevés az asztalra löttyen. Nagyot kortyol, majd elgondolkodva pillant a félvérre.*
-Nem szoktam értelmetlen csevegést folytatni senkivel, úgyhogy a témaválasztást rád bízom.
*A küldetésükről nem akar több szót hallani, épp eleget idegeskedett miatta az elmúlt egy napban. Lazítani szeretne, de annyira még nem ismeri a kedves kollégát, hogy csak úgy bármiről el tudjon vele csevegni.*
2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-24 19:18:17
Üzenet elküldve: 2017-08-24 19:18:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
-Akkor két sör rendel! Igen is, szép kisasszony.
*Mosolyog a nőre, miközben felpattanva a helyéről szertartásosan meghajol előtte, majd kiegyenesedve elindul a pult felé. Néhányan állnak előtte. Cotys türelmesen kivárja a sorát. Kihasználja az időt, hogy újra oda pillantson Zia felé.*
~Remélem ő legalább sikerrel jár. Mondhatna már valami jó hírt.~
*Végre sorra kerül. Széles mosolyt ereszt meg a csapos felé. Megrendeli az újabb két Sört és leszurkolja az érte járó 10 aranyat. Ezután egy-egy korsóval a két kezében szlalomozik vissza Caervához és csüccsen le a székére. az egyik habzó nedűt társa elé tolja, majd a sajátját megemelve egyszerű tósztot mond.*
-Egészségedre!
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.24 19:18:43
-Akkor két sör rendel! Igen is, szép kisasszony.
*Mosolyog a nőre, miközben felpattanva a helyéről szertartásosan meghajol előtte, majd kiegyenesedve elindul a pult felé. Néhányan állnak előtte. Cotys türelmesen kivárja a sorát. Kihasználja az időt, hogy újra oda pillantson Zia felé.*
~Remélem ő legalább sikerrel jár. Mondhatna már valami jó hírt.~
*Végre sorra kerül. Széles mosolyt ereszt meg a csapos felé. Megrendeli az újabb két Sört és leszurkolja az érte járó 10 aranyat.
Ezután egy-egy korsóval a két kezében szlalomozik vissza Caervához és csüccsen le a székére. az egyik habzó nedűt társa elé tolja, majd a sajátját megemelve egyszerű tósztot mond.*-Egészségedre!
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.24 19:18:43
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3809-3828