Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 119 (2361. - 2380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2380. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-17 19:57:04
Üzenet elküldve: 2017-08-17 19:57:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Helyeslően bólint a nő ital választására. Egy jó hideg sör neki is jól esne. Öklével megkocogtatja a pultot, hogy magára vonja a csapos figyelmét, és mikor az feléjük fordul, leadja a rendelést. Kikéri a két korsó Sört és kicsengeti érte a 10 aranyat.
Amikor megkapja őket az egyiket Cé elé tolja és nagyot húz a sajátjából.*
~Vizezett. De a semminél jobb. Legalább hideg.~ *Kézfejével törli le a habot a szájáról csak ezután felel a másiknak.*
-Igen. Jól is jönne egy kis pénz. És nem is tűnik túl nehéznek a dolog. Biztosan mindenkinek feltűnik egy sánta törpe.
*Ő is elég hangosan beszél ahhoz, hogy a csapos ráharapjon a csalira, ha akar. Kíváncsian figyeli az eredményt.*
*Helyeslően bólint a nő ital választására. Egy jó hideg sör neki is jól esne. Öklével megkocogtatja a pultot, hogy magára vonja a csapos figyelmét, és mikor az feléjük fordul, leadja a rendelést. Kikéri a két korsó Sört és kicsengeti érte a 10 aranyat.
Amikor megkapja őket az egyiket Cé elé tolja és nagyot húz a sajátjából.*~Vizezett. De a semminél jobb. Legalább hideg.~ *Kézfejével törli le a habot a szájáról csak ezután felel a másiknak.*
-Igen. Jól is jönne egy kis pénz. És nem is tűnik túl nehéznek a dolog. Biztosan mindenkinek feltűnik egy sánta törpe.
*Ő is elég hangosan beszél ahhoz, hogy a csapos ráharapjon a csalira, ha akar. Kíváncsian figyeli az eredményt.*
2379. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-17 15:05:22
Üzenet elküldve: 2017-08-17 15:05:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*A fél-elffel együtt ülnek le a pult melletti székekre, és kezdetét is veszi a színjáték. Haragos pillantásokat küld Zia felé, de többet nem is foglalkozik vele. Nem kell túljátszaniuk semmit, azért vannak itt, hogy információt szerezzenek. Amíg a hadnagy a vendégeket fogja megdolgozni, nekik itt a pultos, hátha tud valamiről. A kérdésre csak gyorsan végigfutja az itallapot, majd azt kéri, amit mindig mindenhol.*
-Egy korsó sör jól esne.
*Mosolyog a férfira fáradtan. Ha az ideinti a pultost, és leadja a rendelést, a lány is hátat fordít a vörösnek, és kissé hangosabban, hogy a közelükben ténykedő pultos is jól hallja, belekezd.*
-Olvastad a városőrség körözési listáját? Biztosan jó árat fizetnének a dezertőrökért, akik nem mellesleg "különösen veszélyesek". *Ujjaival rajzol macskakörmöt a levegőbe.* Aztán persze kiderül...
*A fél-elffel együtt ülnek le a pult melletti székekre, és kezdetét is veszi a színjáték. Haragos pillantásokat küld Zia felé, de többet nem is foglalkozik vele. Nem kell túljátszaniuk semmit, azért vannak itt, hogy információt szerezzenek. Amíg a hadnagy a vendégeket fogja megdolgozni, nekik itt a pultos, hátha tud valamiről. A kérdésre csak gyorsan végigfutja az itallapot, majd azt kéri, amit mindig mindenhol.*
-Egy korsó sör jól esne.
*Mosolyog a férfira fáradtan. Ha az ideinti a pultost, és leadja a rendelést, a lány is hátat fordít a vörösnek, és kissé hangosabban, hogy a közelükben ténykedő pultos is jól hallja, belekezd.*
-Olvastad a városőrség körözési listáját? Biztosan jó árat fizetnének a dezertőrökért, akik nem mellesleg "különösen veszélyesek". *Ujjaival rajzol macskakörmöt a levegőbe.* Aztán persze kiderül...
2378. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-17 11:29:00
Üzenet elküldve: 2017-08-17 11:29:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az én utam//
//Még a Partizánok előtt//
*A Rumosról mindenki hall, aki az Őrségnél szolgál, rossz híre már-már legendásnak nevezhető. Sydnek felrémlik egy mondás, amit egy sokat látott őrmestertől hallott. "Ha kocsmába mész, legalább három katonát vigyél! Ha a Rumosba mész, legalább egy tucatot!" Azt már első pillantásra látja, hogy ha itt intézkedni akarna, még attól függetlenül is hamar szétszednék, hogy mostanában nem nagy divat errefelé a vörös köpeny. De, hogy foglalkozásának emlegetésétől végképp elvegye a kedvét, az egyik asztalnál a korábban látott martalócokhoz sokban hasonlító, hasonló jelvényeket viselő csoportot lát ücsörögni és söreikbe kapaszkodni. Egészen pontosan négyet. Ennél is riasztóbb, hogy mikor felé pillantanak, nem a kocsma töltelékek alkoholtól párás tekintetét és nem is a vérbeli kötekedők méricskélő pillantását látja, hanem a szabadnapos katonák kötelességtudatból fakadó kíváncsiságát.
~Már az alja zsoldosok sem a régiek~, mereng. Itt nyert benyomásai egybe csengenek a korábban látottakkal. Valakik megszervezték a Kikötő új rendjét és elég erejük van, hogy ezt a rendet fenntartsák.
~Ha Arthenior újra ki akarja terjeszteni ide a hatalmát, nem lesz könnyű dolga. Lehet, hogy háború kell hozzá.~
Viszont az ajtóban ácsorgásból elég volt. Mivel pedig a helyiségben csak a zsoldosoknál van szabad szék és még ők tűnnek a legkevésbé ellenségesnek, hát hozzájuk lép oda. Úgy dönt, a mágia egy egészen ősi formáját fogja használni, amit ősöreg bölcsek direkt az ilyen helyzetekre alkottak meg, áthidalandó a gyanakvás sötéten ásító szakadékait. Körbepillant és elmondja az ősi szavakat.*
-Üdv. Mit isztok?
*Az asztaltársaság előbb gyors pillantásokat vált, aztán az egyik, nyilván a vezér, vállat von.*
-Ha hozol nekünk egy-egy sört, biztosan el fog fogyni. *Syd bólint, igyekezvén sokkal inkább barátságosnak és határozottnak, mint szolgálatkésznek tűnni, aztán indul intézkedni. Sydnarus int a csaposnak, a pultra pakol 25 aranyat, aztán csak nézi, ahogy a csapból habosan csorog a Sör. A kupák tálcára kerülnek, na de a félvér nem pincér, hanem a Városi Őrség őrmestere még akkor is, ha most inkognitóban jár, úgyhogy int a pultosnak, hogy tálcára a sörrel, aztán ahhoz az asztalhoz. Hogy ezért esetleg beleköpnek az italába, nem zavarja, fontosabb a látszat. Hogy így megalapozta a jó viszonyt, oda telepszik a csoporthoz. Ezt megint egy gyors összenézés követi és megint ugyanaz a férfi szólal meg.*
-Aztán mi járatban erre?
-Üzleti ügy *mormolja Syd és belekortyol a sörbe, de az borzalmas. Inkább nem erőlteti, leteszi az asztalra és kicsit hátra dőlve méregeti a többieket.* Pénzt keresni jöttem.
-Az szép dolog. Itt éppen találhatsz is, ha jó helyen keresed.
-Gondoltam. De én sok pénzt keresek.
-Keveset nem is érdemes.
-Nem hát. Csak egy baj van.
-Na mondjad!
-A pénz, amit keresek, gyorsan szalad előlem.
*Jelentőségteljes összenézés.*
-Ne mondd!
-De. Pedig az egyik még sánta is. Meg törpe. A másiknak viszont jó hosszú lába van, mert, hogy óriás.
-Értem.
-Szóval a kérdés az, tudtok-e valamit mondani, hogy merre kellene hozzáfognom a pénz kereséshez.
*Némi fejvakargatás következik. Az, aki eddig beszélt, most ismét alaposan végigméri Sydet. Úgy néz ki, mint aki azt mérlegeli, érdemes-e barátkozni.*
-Nem mostanában jártál erre, mi?
-Nem, valóban nem.
-Gondoltam. Változtak a dolgok. Itt most már a Patkányok az urak.
-Ezt mondjuk tudtam.
-Az ám, de az urak törvényt is hoznak. Nem úgy van, hogy mész és felszecskázod, akiért megfizettek, mert másnap már lógsz a nyakadnál fogva.
-Aha. De a gyilkosokat, emberevőket, úgy sejtem, itt sem szeretik.
-Nem hát. De ahogy mondtam, új rend van. Ha vádolsz, bizonyítani kell. *A férfi legyint egyet, mintha azt mondaná, "nem úgy, mint a régi, szép időkben".*
-Amíg a vörös köpenyes piperkőcök voltak itt, csak egy sötét sikátort kellett találni, vagy levinni az illetőt a partra, a mólók alá, és úgy el lehetett rendezni mindent. Most már mindenhol mindenki figyel, hogy rend legyen. Érted, jót tesz az üzletnek, de... na. Nem olyan, mint régen. Bonyolultabb, nehézkesebb.
*Sydben sokféle gondolat szaladgál, mindenesetre az Őrség becsületének önérzetes megvédését gyorsan kiveri a fejéből.*
~Valószínűleg egyébként sem lenne igazam.~
-Értem. Vigyázni fogok, hogy ne lépjek az új rend lábára. *Kacsint mellé. A többiek mintha kicsit felengednének, vigyorogni kezdenek.*
-Azért az információ még jól jönne. Szóval ha láttatok egy óriást, koponyás nyaklánccal meg egy sánta törpét harci pöröllyel...
*A társaság egy emberként bólogat.*
-Bizony, hogy láttunk. Meg hallottunk is egy s mást. Szóval *a férfi szélesen elvigyorodik* most már igazán csak némi aranyat kell megcsörgetned, hogy eszünkbe jusson, merre indultak.
*Syd azon kapja magát, hogy ő is vigyorog. Megértették egymást. Erszényébe nyúl és 40 aranyat pakol az asztalra, ami biztosan tetszene Mesélő (Vérborz)-nak is. Az arany gyorsan szétvándorol az asztal körül ülők zsebeibe, erszényeibe, aztán az eddig beszédes férfi kicsit közelebb hajol.*
-Ne hidd, hogy a pénzért, mert fukar vagy, mint a vesztés. Ahogy egy magadfajta rohadékhoz illik *mondja és vigyorog, de aztán elkomorul.* Durva dolgokat beszéltek erről a kettőről. Csúnya dolgokat. Azért... mindent az én gyomrom sem vesz be. Szóval mondom, amit tudok.
*Syd nagyon figyel és mindent megjegyez. Sötét jó kedv kezd eluralkodni rajta. Úgy tűnik, újra nyomon van.*
//Még a Partizánok előtt//
*A Rumosról mindenki hall, aki az Őrségnél szolgál, rossz híre már-már legendásnak nevezhető. Sydnek felrémlik egy mondás, amit egy sokat látott őrmestertől hallott. "Ha kocsmába mész, legalább három katonát vigyél! Ha a Rumosba mész, legalább egy tucatot!" Azt már első pillantásra látja, hogy ha itt intézkedni akarna, még attól függetlenül is hamar szétszednék, hogy mostanában nem nagy divat errefelé a vörös köpeny. De, hogy foglalkozásának emlegetésétől végképp elvegye a kedvét, az egyik asztalnál a korábban látott martalócokhoz sokban hasonlító, hasonló jelvényeket viselő csoportot lát ücsörögni és söreikbe kapaszkodni. Egészen pontosan négyet. Ennél is riasztóbb, hogy mikor felé pillantanak, nem a kocsma töltelékek alkoholtól párás tekintetét és nem is a vérbeli kötekedők méricskélő pillantását látja, hanem a szabadnapos katonák kötelességtudatból fakadó kíváncsiságát.
~Már az alja zsoldosok sem a régiek~, mereng. Itt nyert benyomásai egybe csengenek a korábban látottakkal. Valakik megszervezték a Kikötő új rendjét és elég erejük van, hogy ezt a rendet fenntartsák.
~Ha Arthenior újra ki akarja terjeszteni ide a hatalmát, nem lesz könnyű dolga. Lehet, hogy háború kell hozzá.~
Viszont az ajtóban ácsorgásból elég volt. Mivel pedig a helyiségben csak a zsoldosoknál van szabad szék és még ők tűnnek a legkevésbé ellenségesnek, hát hozzájuk lép oda. Úgy dönt, a mágia egy egészen ősi formáját fogja használni, amit ősöreg bölcsek direkt az ilyen helyzetekre alkottak meg, áthidalandó a gyanakvás sötéten ásító szakadékait. Körbepillant és elmondja az ősi szavakat.*
-Üdv. Mit isztok?
*Az asztaltársaság előbb gyors pillantásokat vált, aztán az egyik, nyilván a vezér, vállat von.*
-Ha hozol nekünk egy-egy sört, biztosan el fog fogyni. *Syd bólint, igyekezvén sokkal inkább barátságosnak és határozottnak, mint szolgálatkésznek tűnni, aztán indul intézkedni. Sydnarus int a csaposnak, a pultra pakol 25 aranyat, aztán csak nézi, ahogy a csapból habosan csorog a Sör.
A kupák tálcára kerülnek, na de a félvér nem pincér, hanem a Városi Őrség őrmestere még akkor is, ha most inkognitóban jár, úgyhogy int a pultosnak, hogy tálcára a sörrel, aztán ahhoz az asztalhoz. Hogy ezért esetleg beleköpnek az italába, nem zavarja, fontosabb a látszat. Hogy így megalapozta a jó viszonyt, oda telepszik a csoporthoz. Ezt megint egy gyors összenézés követi és megint ugyanaz a férfi szólal meg.*-Aztán mi járatban erre?
-Üzleti ügy *mormolja Syd és belekortyol a sörbe, de az borzalmas. Inkább nem erőlteti, leteszi az asztalra és kicsit hátra dőlve méregeti a többieket.* Pénzt keresni jöttem.
-Az szép dolog. Itt éppen találhatsz is, ha jó helyen keresed.
-Gondoltam. De én sok pénzt keresek.
-Keveset nem is érdemes.
-Nem hát. Csak egy baj van.
-Na mondjad!
-A pénz, amit keresek, gyorsan szalad előlem.
*Jelentőségteljes összenézés.*
-Ne mondd!
-De. Pedig az egyik még sánta is. Meg törpe. A másiknak viszont jó hosszú lába van, mert, hogy óriás.
-Értem.
-Szóval a kérdés az, tudtok-e valamit mondani, hogy merre kellene hozzáfognom a pénz kereséshez.
*Némi fejvakargatás következik. Az, aki eddig beszélt, most ismét alaposan végigméri Sydet. Úgy néz ki, mint aki azt mérlegeli, érdemes-e barátkozni.*
-Nem mostanában jártál erre, mi?
-Nem, valóban nem.
-Gondoltam. Változtak a dolgok. Itt most már a Patkányok az urak.
-Ezt mondjuk tudtam.
-Az ám, de az urak törvényt is hoznak. Nem úgy van, hogy mész és felszecskázod, akiért megfizettek, mert másnap már lógsz a nyakadnál fogva.
-Aha. De a gyilkosokat, emberevőket, úgy sejtem, itt sem szeretik.
-Nem hát. De ahogy mondtam, új rend van. Ha vádolsz, bizonyítani kell. *A férfi legyint egyet, mintha azt mondaná, "nem úgy, mint a régi, szép időkben".*
-Amíg a vörös köpenyes piperkőcök voltak itt, csak egy sötét sikátort kellett találni, vagy levinni az illetőt a partra, a mólók alá, és úgy el lehetett rendezni mindent. Most már mindenhol mindenki figyel, hogy rend legyen. Érted, jót tesz az üzletnek, de... na. Nem olyan, mint régen. Bonyolultabb, nehézkesebb.
*Sydben sokféle gondolat szaladgál, mindenesetre az Őrség becsületének önérzetes megvédését gyorsan kiveri a fejéből.*
~Valószínűleg egyébként sem lenne igazam.~
-Értem. Vigyázni fogok, hogy ne lépjek az új rend lábára. *Kacsint mellé. A többiek mintha kicsit felengednének, vigyorogni kezdenek.*
-Azért az információ még jól jönne. Szóval ha láttatok egy óriást, koponyás nyaklánccal meg egy sánta törpét harci pöröllyel...
*A társaság egy emberként bólogat.*
-Bizony, hogy láttunk. Meg hallottunk is egy s mást. Szóval *a férfi szélesen elvigyorodik* most már igazán csak némi aranyat kell megcsörgetned, hogy eszünkbe jusson, merre indultak.
*Syd azon kapja magát, hogy ő is vigyorog. Megértették egymást. Erszényébe nyúl és 40 aranyat pakol az asztalra, ami biztosan tetszene Mesélő (Vérborz)-nak is.
Az arany gyorsan szétvándorol az asztal körül ülők zsebeibe, erszényeibe, aztán az eddig beszédes férfi kicsit közelebb hajol.*-Ne hidd, hogy a pénzért, mert fukar vagy, mint a vesztés. Ahogy egy magadfajta rohadékhoz illik *mondja és vigyorog, de aztán elkomorul.* Durva dolgokat beszéltek erről a kettőről. Csúnya dolgokat. Azért... mindent az én gyomrom sem vesz be. Szóval mondom, amit tudok.
*Syd nagyon figyel és mindent megjegyez. Sötét jó kedv kezd eluralkodni rajta. Úgy tűnik, újra nyomon van.*
2377. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-15 13:19:26
Üzenet elküldve: 2017-08-15 13:19:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*A nem éppen bizalom gerjesztően kinéző kocsma elé érve, a félvér is elhelyezi a lovát, majd követi a többieket az ivóba.
Odabent egy pillanatra megrohanják az emlékei. Sok felé, sok ilyen leharcolt lebujban megfordult már. Többnyire nem jó emlékek ezek.
Ábrándjai közül Zia harsány belépője és Cé felkiáltása szakítja ki. Azonnal vissza vedlik maga is városőrből kikötői vagánnyá.
A pulthoz ülve, folytatja a nő által megkezdett színjátékot.*
-Így legalább nem lesz unalmas az utunk.
*Feleli hanyagul vállat vonva.*
-Innál valamit?
*Beszéd közben kékacél szemei ide oda járnak a körülöttük hömpölygő sokaságon.*
*A nem éppen bizalom gerjesztően kinéző kocsma elé érve, a félvér is elhelyezi a lovát, majd követi a többieket az ivóba.
Odabent egy pillanatra megrohanják az emlékei. Sok felé, sok ilyen leharcolt lebujban megfordult már. Többnyire nem jó emlékek ezek.
Ábrándjai közül Zia harsány belépője és Cé felkiáltása szakítja ki. Azonnal vissza vedlik maga is városőrből kikötői vagánnyá.
A pulthoz ülve, folytatja a nő által megkezdett színjátékot.*
-Így legalább nem lesz unalmas az utunk.
*Feleli hanyagul vállat vonva.*
-Innál valamit?
*Beszéd közben kékacél szemei ide oda járnak a körülöttük hömpölygő sokaságon.*
2376. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-15 00:34:42
Üzenet elküldve: 2017-08-15 00:34:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Miután a saját és Zia lovát is a célnak kialakított etetőhöz vezette, bevárja a férfit, mégis csak egy párt alkotnak, és mielőtt belépnének, kaján vigyort küld felé.*
-Kezdődhet a játék!
*Már előre élvezi, hogy édibédi, cuki párocskát kell játszaniuk. Dolgozik benne az adrenalin, amiért tiltott helyen járnak, bepillantást nyerhet az alvilág bugyraiba, és végre ismét izgalmas az élete. Olyan régen érezte már ezt, ki van éhezve egy kis halál közeli élményre. Alig fél perccel a vörös után lép be a fogadóba, vastag talpú csizmája tompán koppan minden egyes lépése nyomán. A pulthoz sétál, ott helyet foglal az egyik üres széken, és ha Ald is követte, fejcsóválva felé fordul.*
-Hogy nem bír nyugton maradni! *Pillant a hadnagyuk felé.* Egész úton járt a szája, végig lovagoltuk a fél napot, és még mindig pörög, mint a veszedelem. Kellett neked megengedni, hogy velünk jöjjön!
*Morogja keserű képpel. Nem kiabál, nem játssza túl a szerepét, és feleslegesen nem akarja magára vonni a figyelmet.*
*Miután a saját és Zia lovát is a célnak kialakított etetőhöz vezette, bevárja a férfit, mégis csak egy párt alkotnak, és mielőtt belépnének, kaján vigyort küld felé.*
-Kezdődhet a játék!
*Már előre élvezi, hogy édibédi, cuki párocskát kell játszaniuk. Dolgozik benne az adrenalin, amiért tiltott helyen járnak, bepillantást nyerhet az alvilág bugyraiba, és végre ismét izgalmas az élete. Olyan régen érezte már ezt, ki van éhezve egy kis halál közeli élményre. Alig fél perccel a vörös után lép be a fogadóba, vastag talpú csizmája tompán koppan minden egyes lépése nyomán. A pulthoz sétál, ott helyet foglal az egyik üres széken, és ha Ald is követte, fejcsóválva felé fordul.*
-Hogy nem bír nyugton maradni! *Pillant a hadnagyuk felé.* Egész úton járt a szája, végig lovagoltuk a fél napot, és még mindig pörög, mint a veszedelem. Kellett neked megengedni, hogy velünk jöjjön!
*Morogja keserű képpel. Nem kiabál, nem játssza túl a szerepét, és feleslegesen nem akarja magára vonni a figyelmet.*
2375. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-14 20:56:45
Üzenet elküldve: 2017-08-14 20:56:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Partizánok//
*Nyeszlett kölyök csörtet be a bizonnyal sokat, így sok nyeszlett kölyköt is látott ivóba. Túl sokban nem különbözik az átlag, és átlagos sorsú suhancoktól; nem éri el egy felnőtt magasságát, sem egy átlag nőnemű lény kívánatosnak mondható domborulatosságát. Ing, bőrvért, nadrág, csizma, sildes sapka, haja alátűrve. Semmi különleges, semmi rendkívüli, csak egy kölök az ezerből. Ami talán picikét oda nem illő, az a vállát húzó degeszre tömött tarisznya, a rajta átvetett indokolatlanul nagyméretű, de legalább hasonló adottságú zsebekkel rendelkező kabát, íj, tegez, tőrök, és a széles vigyor orcáján.*
-Megjöttem!
*Robban be hangosan, lendületesen, hogy tényleg minden egyes jelenlévőnek muszáj legyen egy fél pillantást vetnie az ajtóra. Aztán fordulnia is értetlenül tovább, mert a nyílászáró szemmagasságban semmit sem mutat. Tekintve nem lovastól érkezett, azt odakint útitársai rendezik, még ő helyet, italt, betevőt, szobát kerít.*
-Csak hogy minden jelenlévő számára egyértelmű legyen: Én a gyógyító vagyok!
*Üvölti bele a térbe vidáman.*
-Ti pedig a szerencsétlen nyomoronc haldoklók!
*Tisztázza gyorsan a leosztást, régi szokás szerint.*
-Amott.
*Mutat az egyik távolabbi, üres asztal irányába.*
-Fogadom a nyavalygókat, kórságosakat, szimulálókat, vásárlókat. Kötszer, gyógy, bódító, és vágyfokozó főzet jutányos áron!
*Indul is meg a kiszemelt ülőhely felé, láthatóan cseppet sem törődve azzal, mennyire veszik komolyan, azért sokat elárul a lépteit követő, tarisznyából felhangzó üveg csilingelés.*
*Nyeszlett kölyök csörtet be a bizonnyal sokat, így sok nyeszlett kölyköt is látott ivóba. Túl sokban nem különbözik az átlag, és átlagos sorsú suhancoktól; nem éri el egy felnőtt magasságát, sem egy átlag nőnemű lény kívánatosnak mondható domborulatosságát. Ing, bőrvért, nadrág, csizma, sildes sapka, haja alátűrve. Semmi különleges, semmi rendkívüli, csak egy kölök az ezerből. Ami talán picikét oda nem illő, az a vállát húzó degeszre tömött tarisznya, a rajta átvetett indokolatlanul nagyméretű, de legalább hasonló adottságú zsebekkel rendelkező kabát, íj, tegez, tőrök, és a széles vigyor orcáján.*
-Megjöttem!
*Robban be hangosan, lendületesen, hogy tényleg minden egyes jelenlévőnek muszáj legyen egy fél pillantást vetnie az ajtóra. Aztán fordulnia is értetlenül tovább, mert a nyílászáró szemmagasságban semmit sem mutat. Tekintve nem lovastól érkezett, azt odakint útitársai rendezik, még ő helyet, italt, betevőt, szobát kerít.*
-Csak hogy minden jelenlévő számára egyértelmű legyen: Én a gyógyító vagyok!
*Üvölti bele a térbe vidáman.*
-Ti pedig a szerencsétlen nyomoronc haldoklók!
*Tisztázza gyorsan a leosztást, régi szokás szerint.*
-Amott.
*Mutat az egyik távolabbi, üres asztal irányába.*
-Fogadom a nyavalygókat, kórságosakat, szimulálókat, vásárlókat. Kötszer, gyógy, bódító, és vágyfokozó főzet jutányos áron!
*Indul is meg a kiszemelt ülőhely felé, láthatóan cseppet sem törődve azzal, mennyire veszik komolyan, azért sokat elárul a lépteit követő, tarisznyából felhangzó üveg csilingelés.*
2374. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-10 18:33:46
Üzenet elküldve: 2017-08-10 18:33:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher Clion//
*Az öreg mozdulatlan marad, száját sem nyitja szóra. Teliir unott arccal nyugtázza, a fáslizott temetői menekült szófukarságát. Feláll az asztaltól, és a tervezett italért indul. A pár lépésnyi út közben felfedezi a társát is ebben a romos lyukban. Egyelőre szóra sem méltatja. Oda lép a pulthoz. A szűk választék miatt, csak néhány cent Pálinkát kér magának. Aztán kifizeti érte a 7 aranyat. Megejti, a kellemesnek sajnos megint csak nem mondható, de a rumnál kellemesebb, ital elfogyasztását. Ezt követően még egyszer körbetekint a lepukkant szórakoztatóipari központban, lehetséges Kárhozottakat keresve, de hamar letesz a keresésről. A sok részeges szánni való közt, aligha talál közéjük valót. Ezért kifelé veszi az irányt, Rasdeher után. Amint utol éri, a hozzá hasonló módon, gúnyos hangnemben szólítja meg.*
-Üdvözlöm Főnök Úr! Mi okból szált le az égi trónusáról, ide közénk, a mocsokba?
*Az öreg mozdulatlan marad, száját sem nyitja szóra. Teliir unott arccal nyugtázza, a fáslizott temetői menekült szófukarságát. Feláll az asztaltól, és a tervezett italért indul. A pár lépésnyi út közben felfedezi a társát is ebben a romos lyukban. Egyelőre szóra sem méltatja. Oda lép a pulthoz. A szűk választék miatt, csak néhány cent Pálinkát kér magának. Aztán kifizeti érte a 7 aranyat.
Megejti, a kellemesnek sajnos megint csak nem mondható, de a rumnál kellemesebb, ital elfogyasztását. Ezt követően még egyszer körbetekint a lepukkant szórakoztatóipari központban, lehetséges Kárhozottakat keresve, de hamar letesz a keresésről. A sok részeges szánni való közt, aligha talál közéjük valót. Ezért kifelé veszi az irányt, Rasdeher után. Amint utol éri, a hozzá hasonló módon, gúnyos hangnemben szólítja meg.*-Üdvözlöm Főnök Úr! Mi okból szált le az égi trónusáról, ide közénk, a mocsokba?
2373. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-10 13:19:43
Üzenet elküldve: 2017-08-10 13:19:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 202
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Feltűnésmentesen próbál belépni a lepukkant kocsmába, hogy aztán továbbra is a legnagyobb némaságba burkolózva végiglavírozzon a rozoga bútorok között. Nem akar balhét, nem szeretné, ha feltartanák pont akkor, mikor nem nagyon van ideje a szemét alakokkal játszadozni. Csak inni szeretne pár kortyot, mielőtt megteszi a városba vezető utat. Erről jut eszébe, a városban ideje lenne egy vadiúj kulacsot is beszereznie, hisz az ilyesféle utazásoknál nélkülözhetetlen tartozék... Ha így halad a szükséges tárgyak összeszedésével, míg Artheniorba ér kész vagyont fog otthagyni a helyi pénzéhes keselyűknél.
Miközben a pulthoz igyekezik Teliir kormos képét is megpillantja a vendégek sorai között. Éppen valami vén öregembert zaklat, ahelyett hogy a dolgát végezné. A kannibál elmosolyodik látva társát, majd ha összetalálkozna tekintetük egyszerűen csak elfordítja tőle arcát.
Ezidáig szeretett volna beszélni vele, de amint meglátta a ficsúrt elöntötte egyfajta szórakozott érzés. Szereti, ha szenvedni látja ezt az idétlen, ám hasznos idiótát, kit a társának kell szólítania. Ezért is az idétlen rókavigyor, ami reflexszerűen mászik a pofájára.
A ruhájából csöpögő vizet egyre jobban megszokja, és hiába néz ki úgy mint egy ázott kutya nem zavartatja magát akkor sem, ha néhány korcs pillantása rászegeződne. Megszokta már a kíváncsi, illetve a megvető tekinteteket is.
A pult előtt megállapodik, és beletúr a Nori által egészen rövidre vágott, nedves fürtjeibe. Nem egy alapvetően piperkőc alak, ezt a mozdulatsort is a megszokás szülte még abban az időben, mikor haja állandóan a szeme elé hullott. Amint előkerül a csapos rendel tőle egy kerítésszagató Pálinkát, és kifizeti érte a 6 szépen csengő aranyat.
Nem gyakorlott alkoholista, ez a fancsali képéből is látszik, mikor legurítja a hangulatfokozót. Marja a torkát az ócska ital, de még ezt is szívesebben issza, mint a húgyízű rumot. Viszont nem feledkezik meg foglyáról sem, kinek még mindig ott kell lennie az elhagyatott raktárban. Biztosan éhezik már, és talán szomjas is. Ha nem akarja, hogy ott érjen véget magányosan, akkor ideje lenne vinnie neki valamit.
Kér még elvitelre három Szelet kenyeret. Ezért 6 aranyat kérnek el. Az itatását majd megoldja esővízzel, hisz a mostani vihar után biztos talál valamit, amiben megáll a folyadék. Mivel nincs több dolga, s a pálinka is elkezd beütni nem időzik tovább a Rókalyukban. Enyhén bizsergő végtagokkal lép ki a napsütésbe.*
Miközben a pulthoz igyekezik Teliir kormos képét is megpillantja a vendégek sorai között. Éppen valami vén öregembert zaklat, ahelyett hogy a dolgát végezné. A kannibál elmosolyodik látva társát, majd ha összetalálkozna tekintetük egyszerűen csak elfordítja tőle arcát.
Ezidáig szeretett volna beszélni vele, de amint meglátta a ficsúrt elöntötte egyfajta szórakozott érzés. Szereti, ha szenvedni látja ezt az idétlen, ám hasznos idiótát, kit a társának kell szólítania. Ezért is az idétlen rókavigyor, ami reflexszerűen mászik a pofájára.
A ruhájából csöpögő vizet egyre jobban megszokja, és hiába néz ki úgy mint egy ázott kutya nem zavartatja magát akkor sem, ha néhány korcs pillantása rászegeződne. Megszokta már a kíváncsi, illetve a megvető tekinteteket is.
A pult előtt megállapodik, és beletúr a Nori által egészen rövidre vágott, nedves fürtjeibe. Nem egy alapvetően piperkőc alak, ezt a mozdulatsort is a megszokás szülte még abban az időben, mikor haja állandóan a szeme elé hullott. Amint előkerül a csapos rendel tőle egy kerítésszagató Pálinkát, és kifizeti érte a 6 szépen csengő aranyat.
Nem gyakorlott alkoholista, ez a fancsali képéből is látszik, mikor legurítja a hangulatfokozót. Marja a torkát az ócska ital, de még ezt is szívesebben issza, mint a húgyízű rumot. Viszont nem feledkezik meg foglyáról sem, kinek még mindig ott kell lennie az elhagyatott raktárban. Biztosan éhezik már, és talán szomjas is. Ha nem akarja, hogy ott érjen véget magányosan, akkor ideje lenne vinnie neki valamit.
Kér még elvitelre három Szelet kenyeret. Ezért 6 aranyat kérnek el.
Az itatását majd megoldja esővízzel, hisz a mostani vihar után biztos talál valamit, amiben megáll a folyadék. Mivel nincs több dolga, s a pálinka is elkezd beütni nem időzik tovább a Rókalyukban. Enyhén bizsergő végtagokkal lép ki a napsütésbe.*
2372. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-06 17:44:45
Üzenet elküldve: 2017-08-06 17:44:45
ÚJ
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elf megingatja a fejét, nem tagadó jelleggel, inkább úgy mint aki gondolkodóba esett.*
-Gyerekes volna. *Jegyzi meg, majd még egy rövid gondolkodás után hozzáteszi.*
-Például erősen érdekelne, hogy a lábad között is fehért e a szőr mint a hajad. *Hümmög, és a megfelelő helyen megpróbálja elképzelni a azt. Ez valahol egészséges érdeklődés is lehetne, de Adakver elméje már önmagában véve sem egészséges, és igen rossz hatással lehet másokra is.*
-És, hogy ha igen, hiányzik e belőle egy csík a bal oldalon? *Fejezi be a gondolatmenetet, és inkább visszadől a székére. Valószínűleg nem kap választ a feltett kérdésekre, mi több nem érzi úgy, hogy kérdezett volna bármit is. Mint mondta elég gyerekesnek tartja ezt a fajta piszkálódást.*
-Ennyi. *Vágja rá és megelőzi a lányt a mosolyával. Őt is érdekelné milyen tervet eszelt ki az ellenfele, de persze először a sajátját akarja végrehajtani. Ha valami módon egyiküknek se sikerülne levennie a lány lábát az asztalról, akkor igencsak rosszul járna, márpedig ő épp azért választotta ezt a fajta próbatételt, mert rendes terv és kellő trükközés nélkül nem hajtható végre. A gyertyát már korábban meggyújtotta, nem sok értelme lett volna úgy bejelölni rajta az időt, hogy nem ég, és most a kis lángocska kettejük között ül, talán maga is kíváncsi az események kimenetelére.*
-Akkor győzzön a jobbik. *Tartja előre és magasra az italát mintha csak gratulálni akarna, vagy előre inni a lány bakancsára. Az öröm ami az arcán ül kicsit sem megjátszott. A tőle elvárható módon, gyermeki lelkesedéssel veti bele magát a konfliktusba.
Aztán a következő pillanatban, ami talán váratlanul is érheti a mélységit az előretartott pálinkát egyetlen ügyes mozdulattal az acélbetétes csizmák, és persze a mélységi nadrágjának irányába dobja, mármint a folyadékot. A poharat nem, az a kezében marad, még csak az kéne, hogy erre is ráfizessen. Ezzel szinte egyidejűleg lábujjaival csak épp egy pici löketet ad a gyertyának, annyit, hogy az egy kis szerencsével az alkoholos tócsába dőljön. Teljes siker esetén pici kék lángokkal árasztva el a csizmákat, a nadrágot, és az asztal egy kis részét az Adakverrel szemközti oldalon.
Az eszelős tervet átlagon felüli ügyességgel és gyorsasággal hajtja végre, szája pedig akkor is fülig fog érni, ha esetleg valami nem úgy sül el mint akarta volna.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elf megingatja a fejét, nem tagadó jelleggel, inkább úgy mint aki gondolkodóba esett.*
-Gyerekes volna. *Jegyzi meg, majd még egy rövid gondolkodás után hozzáteszi.*
-Például erősen érdekelne, hogy a lábad között is fehért e a szőr mint a hajad. *Hümmög, és a megfelelő helyen megpróbálja elképzelni a azt. Ez valahol egészséges érdeklődés is lehetne, de Adakver elméje már önmagában véve sem egészséges, és igen rossz hatással lehet másokra is.*
-És, hogy ha igen, hiányzik e belőle egy csík a bal oldalon? *Fejezi be a gondolatmenetet, és inkább visszadől a székére. Valószínűleg nem kap választ a feltett kérdésekre, mi több nem érzi úgy, hogy kérdezett volna bármit is. Mint mondta elég gyerekesnek tartja ezt a fajta piszkálódást.*
-Ennyi. *Vágja rá és megelőzi a lányt a mosolyával. Őt is érdekelné milyen tervet eszelt ki az ellenfele, de persze először a sajátját akarja végrehajtani. Ha valami módon egyiküknek se sikerülne levennie a lány lábát az asztalról, akkor igencsak rosszul járna, márpedig ő épp azért választotta ezt a fajta próbatételt, mert rendes terv és kellő trükközés nélkül nem hajtható végre. A gyertyát már korábban meggyújtotta, nem sok értelme lett volna úgy bejelölni rajta az időt, hogy nem ég, és most a kis lángocska kettejük között ül, talán maga is kíváncsi az események kimenetelére.*
-Akkor győzzön a jobbik. *Tartja előre és magasra az italát mintha csak gratulálni akarna, vagy előre inni a lány bakancsára. Az öröm ami az arcán ül kicsit sem megjátszott. A tőle elvárható módon, gyermeki lelkesedéssel veti bele magát a konfliktusba.
Aztán a következő pillanatban, ami talán váratlanul is érheti a mélységit az előretartott pálinkát egyetlen ügyes mozdulattal az acélbetétes csizmák, és persze a mélységi nadrágjának irányába dobja, mármint a folyadékot. A poharat nem, az a kezében marad, még csak az kéne, hogy erre is ráfizessen. Ezzel szinte egyidejűleg lábujjaival csak épp egy pici löketet ad a gyertyának, annyit, hogy az egy kis szerencsével az alkoholos tócsába dőljön. Teljes siker esetén pici kék lángokkal árasztva el a csizmákat, a nadrágot, és az asztal egy kis részét az Adakverrel szemközti oldalon.
Az eszelős tervet átlagon felüli ügyességgel és gyorsasággal hajtja végre, szája pedig akkor is fülig fog érni, ha esetleg valami nem úgy sül el mint akarta volna.*
2371. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-06 16:43:29
Üzenet elküldve: 2017-08-06 16:43:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Úgy látszik, címeresen nagy barmot sikerült kifognia, aki addig nem nyugszik, míg valakit fel nem bosszant, hogy aztán jogosan verekedhessenek össze. Serrel rossz lóra tett. Alapvetően temperamentumos, karakán és akaratos nőszemély, de pont egy olyan napot fogott ki, amikor még mások böködéséhez sincs kedve, hát még ahhoz, hogy ezt mástól tűrje.*
-Pedig biztos szórakoztató lenne.
*Jegyzi meg unottan, habár a személyeskedésre őszintén kíváncsi lenne. Vajon sikerülne rátapintania a gyenge pontjára? Elég hosszú próbálkozással minden bizonnyal. A felvezetés után a kialakuló játék még inkább a kedvére van. Végre valami érdekes, és nem csak a megszokott piszkálódás, amit már sok részeges matróztól el kellett tűrnie. A tét nem bátortalanítja el. Kapott már elég pofont és monoklit az arcára, ez is csak egy lenne a sok közül. Viszont ha véletlenül győzne, akkor önelégült mosollyal az arcán próbálná meg betörni a nagypofájú elf orrát azon a vigyori képén.*
-Ennyi?
*Gyanús. A férfi találta ki az egész játékot, valószínűleg terve is van már, vagy ötlete, hogyan nyerheti meg. Kormos viszont nem fog ennyitől megijedni.*
-Túl csábító az ajánlat, hogy nemet mondjak rá.
*Vigyorodik el a férfi társaságában először nyíltan. Nem tudja, honnan szalajtották ezt a barmot, de ő mindenképpen jót fog szórakozni rajta. Akár veszít, akár nyer, neki feldobta a napját, és még pálinkára sem kellett költenie ahhoz, hogy játszhasson egy kicsit. Acélbetéttel erősített csizmája sarka az asztallapon, kezei karba fonva, és várja, hogy végre megkezdődjön az a bizonyos tíz perc.*
*Úgy látszik, címeresen nagy barmot sikerült kifognia, aki addig nem nyugszik, míg valakit fel nem bosszant, hogy aztán jogosan verekedhessenek össze. Serrel rossz lóra tett. Alapvetően temperamentumos, karakán és akaratos nőszemély, de pont egy olyan napot fogott ki, amikor még mások böködéséhez sincs kedve, hát még ahhoz, hogy ezt mástól tűrje.*
-Pedig biztos szórakoztató lenne.
*Jegyzi meg unottan, habár a személyeskedésre őszintén kíváncsi lenne. Vajon sikerülne rátapintania a gyenge pontjára? Elég hosszú próbálkozással minden bizonnyal. A felvezetés után a kialakuló játék még inkább a kedvére van. Végre valami érdekes, és nem csak a megszokott piszkálódás, amit már sok részeges matróztól el kellett tűrnie. A tét nem bátortalanítja el. Kapott már elég pofont és monoklit az arcára, ez is csak egy lenne a sok közül. Viszont ha véletlenül győzne, akkor önelégült mosollyal az arcán próbálná meg betörni a nagypofájú elf orrát azon a vigyori képén.*
-Ennyi?
*Gyanús. A férfi találta ki az egész játékot, valószínűleg terve is van már, vagy ötlete, hogyan nyerheti meg. Kormos viszont nem fog ennyitől megijedni.*
-Túl csábító az ajánlat, hogy nemet mondjak rá.
*Vigyorodik el a férfi társaságában először nyíltan. Nem tudja, honnan szalajtották ezt a barmot, de ő mindenképpen jót fog szórakozni rajta. Akár veszít, akár nyer, neki feldobta a napját, és még pálinkára sem kellett költenie ahhoz, hogy játszhasson egy kicsit. Acélbetéttel erősített csizmája sarka az asztallapon, kezei karba fonva, és várja, hogy végre megkezdődjön az a bizonyos tíz perc.*
2370. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-04 11:29:00
Üzenet elküldve: 2017-08-04 11:29:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Fene jó ital volt az tény. *Vágja rá, és érezhető, hogy ezt az egy strófát nem fogja annyiban hagyni, és a Rókalyuki pálinka valóban kedvelhető. Kissé erős az ő ízlésének, de kedvelhető.*
-Jó, jó, de személyeskedni, meg malac vicceket mesélni nem akarok, az úgy nem sportszerű. *Kissé ironikus, hogy épp ő beszél sportszerűségről mikor minden amit mond, vagy hazugság, vagy kifejezetten az ő előnyére van kitalálva, ha már egyszer maga találta ki a maga számára.*
-De akkor majd próbálkozom. *Kicsit mintha zavarban lenne. Persze a lány gúnyolódott, de a szívének sokkal kedvesebb, ha úgy veszi, vagy legalábbis úgy reagál rá mintha igaz lenne. Még senki nem bátorította a piszkálódásban, ez az első alkalom. Szinte el is pirul, bár mondjuk ezt akár az alkohol is okozhatja.*
-Egyszerű. *Mondja, és kifejezetten örül, hogy sikerült létrehoznia ezt a kedves kis játékot, meg persze a tét elfogadása is egy olyan dolog ami csak mosolygásra sarkallja. Annál nem gondol tovább, minthogy esetleg orrba vághatja a másikat, pedig ilyenkor azért nem ártana számolni a hosszútávú következményekkel meg úgy a vereség lehetőségével is.
Felemeli a poharát, és kissé részegebbnek tetteti magát mint amilyen, ezzel akar némi ünnepélyességet adni a megszólalásának. Sarkával egy kicsit dobol az asztalon, de nem sikerül rendes dobpergést összehoznia.*
-Ha már mindketten így elhelyezkedtünk mondjuk, hogy az veszít aki előbb leveszi a sarkát az asztalról. *Nyel egyet, és várja vajon a másik elfogadja e az ajánlatot.*
-És, csakhogy érdekesebb legyen, ha tíz percig nem sikerül egyikőnknek sem... *Előrehajol, és jobb körmével berajzol egy vonalat a gyertyába, valahová öt és tizenöt perc közé, mert még életében nem mérte így az időt. A piát addig balban fogja.*
-Akkor mindketten üthetünk. Azt hiszem előnyös ajánlat, hisz döntetlen esetén is én járok rosszabbul. *Vagy nem, ki tudja. Az előítéletekkel ellentétben nem élvezné mind a kettőt, de ha Ser már egyszer beszállt ebbe a játékba, jó esélyeket kíván adni neki. Először. A második körben már változtathatnak a dolgokon, ha fellelkesül akkor azért, ha bosszút akar állni akkor azért.*
-Fene jó ital volt az tény. *Vágja rá, és érezhető, hogy ezt az egy strófát nem fogja annyiban hagyni, és a Rókalyuki pálinka valóban kedvelhető. Kissé erős az ő ízlésének, de kedvelhető.*
-Jó, jó, de személyeskedni, meg malac vicceket mesélni nem akarok, az úgy nem sportszerű. *Kissé ironikus, hogy épp ő beszél sportszerűségről mikor minden amit mond, vagy hazugság, vagy kifejezetten az ő előnyére van kitalálva, ha már egyszer maga találta ki a maga számára.*
-De akkor majd próbálkozom. *Kicsit mintha zavarban lenne. Persze a lány gúnyolódott, de a szívének sokkal kedvesebb, ha úgy veszi, vagy legalábbis úgy reagál rá mintha igaz lenne. Még senki nem bátorította a piszkálódásban, ez az első alkalom. Szinte el is pirul, bár mondjuk ezt akár az alkohol is okozhatja.*
-Egyszerű. *Mondja, és kifejezetten örül, hogy sikerült létrehoznia ezt a kedves kis játékot, meg persze a tét elfogadása is egy olyan dolog ami csak mosolygásra sarkallja. Annál nem gondol tovább, minthogy esetleg orrba vághatja a másikat, pedig ilyenkor azért nem ártana számolni a hosszútávú következményekkel meg úgy a vereség lehetőségével is.
Felemeli a poharát, és kissé részegebbnek tetteti magát mint amilyen, ezzel akar némi ünnepélyességet adni a megszólalásának. Sarkával egy kicsit dobol az asztalon, de nem sikerül rendes dobpergést összehoznia.*
-Ha már mindketten így elhelyezkedtünk mondjuk, hogy az veszít aki előbb leveszi a sarkát az asztalról. *Nyel egyet, és várja vajon a másik elfogadja e az ajánlatot.*
-És, csakhogy érdekesebb legyen, ha tíz percig nem sikerül egyikőnknek sem... *Előrehajol, és jobb körmével berajzol egy vonalat a gyertyába, valahová öt és tizenöt perc közé, mert még életében nem mérte így az időt. A piát addig balban fogja.*
-Akkor mindketten üthetünk. Azt hiszem előnyös ajánlat, hisz döntetlen esetén is én járok rosszabbul. *Vagy nem, ki tudja. Az előítéletekkel ellentétben nem élvezné mind a kettőt, de ha Ser már egyszer beszállt ebbe a játékba, jó esélyeket kíván adni neki. Először. A második körben már változtathatnak a dolgokon, ha fellelkesül akkor azért, ha bosszút akar állni akkor azért.*
2369. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-04 11:09:17
Üzenet elküldve: 2017-08-04 11:09:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kicsit fáradt már ahhoz, hogy ugorjon az elf minden egyes szavára. Látszik rajta, hogy hergelni akarja, és nem is állítja le. Ha neki ez jól esik, hergelje. Ha a végén sikerrel jár, legalább Ser is levezette a felgyülemlett feszültséget.*
-Ütötte a fene.
*Azért a búskomorság és a kedvtelenség nem ugyanaz. Azzal is vitatkozna, hogy ha már kedve nincs, akkor a képessége sem. Biztosan van az unalomnak, lustaságnak vagy utálatnak az a szintje, amikor már annyira nem akarod megtenni, hogy úgy érzed, fizikailag képtelen vagy rá. Pedig ez nem igaz. Kormos is bármikor elmondhatná bárkinek, hogy mi vette el az életkedvét, csak miért tenné.
Szemöldökei kissé megszaladnak, mikor a férfi örömmel veszi a fenyegetőzést. ~Mindig voltak beteg lények.~ Csóválja meg a fejét, de nem tagadhatja, hogy egyre érdekesebb számára a társaság. Alig várja, mi sül ki az egészből.*
-Örülök, hogy segíthettem! *Gúnyolódik.* Az azért mégsem lenne az igazi, ha úgy szólnék vissza, hogy kérted. Ha kicsit megerőlteted magad, biztos lehetsz benne, hogy elküldelek melegebb éghajlatra, addig kénytelen leszel ezzel beérni.
*Vannak dolgok, amik pillanatok alatt kihozzák a sodrából, de az eszetlen sértegetések és gyenge manipulálási próbálkozások nem ilyenek.*
-Csábítóan hangzik. *Még az sem lenne nagyon ellenére, ha a végén ő kapná azt az orrba vágást. Talán szüksége is van rá.* És mi lenne a feladatunk?
*Szép jutalom reményében szívesen játszik a mélységi lánya.*
*Kicsit fáradt már ahhoz, hogy ugorjon az elf minden egyes szavára. Látszik rajta, hogy hergelni akarja, és nem is állítja le. Ha neki ez jól esik, hergelje. Ha a végén sikerrel jár, legalább Ser is levezette a felgyülemlett feszültséget.*
-Ütötte a fene.
*Azért a búskomorság és a kedvtelenség nem ugyanaz. Azzal is vitatkozna, hogy ha már kedve nincs, akkor a képessége sem. Biztosan van az unalomnak, lustaságnak vagy utálatnak az a szintje, amikor már annyira nem akarod megtenni, hogy úgy érzed, fizikailag képtelen vagy rá. Pedig ez nem igaz. Kormos is bármikor elmondhatná bárkinek, hogy mi vette el az életkedvét, csak miért tenné.
Szemöldökei kissé megszaladnak, mikor a férfi örömmel veszi a fenyegetőzést. ~Mindig voltak beteg lények.~ Csóválja meg a fejét, de nem tagadhatja, hogy egyre érdekesebb számára a társaság. Alig várja, mi sül ki az egészből.*
-Örülök, hogy segíthettem! *Gúnyolódik.* Az azért mégsem lenne az igazi, ha úgy szólnék vissza, hogy kérted. Ha kicsit megerőlteted magad, biztos lehetsz benne, hogy elküldelek melegebb éghajlatra, addig kénytelen leszel ezzel beérni.
*Vannak dolgok, amik pillanatok alatt kihozzák a sodrából, de az eszetlen sértegetések és gyenge manipulálási próbálkozások nem ilyenek.*
-Csábítóan hangzik. *Még az sem lenne nagyon ellenére, ha a végén ő kapná azt az orrba vágást. Talán szüksége is van rá.* És mi lenne a feladatunk?
*Szép jutalom reményében szívesen játszik a mélységi lánya.*
2368. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-03 23:19:01
Üzenet elküldve: 2017-08-03 23:19:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Adakverben nincs vágy arra, hogy bárkinek is megváltoztassa a véleményét. Ha az ő személyiségéből akarnának az elf faj erényeire és erénytelenségeire következtetni akkor a hegyes fülű nép megítélése pillanatok alatt drasztikusan megromlana akár egy sarokban hagyott nyers hús.*
-Jah, mondom. Búskomorra ütötted magad. *Bólint mintha ez az átkötés teljesen természetes lenne. A kedv hiánya ugyebár képességhiánnyal jár. Amikor neki nincs kedve valamihez ő is úgy érzi abszolút képtelen rá. Például felkeresni Renegát, a ló egykori tulajdonosának a családját, és bocsánatot kérve vissza adni nekik az állatot. Ehhez annyira nincs kedve, hogy szinte lehetetlennek érzi.
Közben sikerül meggyújtania a gyertyát és az asztal közepére helyezi.*
-Na, ez a beszéd. *Különös módon fellelkesül a másik fenyegetőzésére, hamar rá lehet jönni, hogy valójában valami ilyesmit várt akkor amikor lehuppant egy mélységi mellé. Izgalmában fel is hajtja a piáját, de egy darab pohár még mindig ott van előtte tele pálinkával.*
-Tudod, ha sértegetnek kényelmesebb ha van eredménye, különben olyan mintha a falhoz beszélnék. *Szegény, Adakver, biztosan sokan sajnálják, de épp itt senki nincs közülük.*
-A fenyegetés már jó, de ha tudsz igazán visszareplikázhatnál. Nem nagy dolog, a gyerekek is meg tudják csinálni. *Magyarázza aztán kezébe veszi a maradék piát, és mintha csak tükörképet játszana felteszi a lábát szemben a mélységivel, pont ugyanúgy dőlve hátra abban a sötét sarokban mint Sernowey, csak az ő kezében egy pálinkáspoharat vizsgál.*
-De fogadást ajánlok. Nem nehéz, és talán érdekel, ha már így meglettem fenyegetve. A győztes teljes erőből orrba vághatja a vesztest, bár azt hiszem benned több erő van mint bennem.
*Adakverben nincs vágy arra, hogy bárkinek is megváltoztassa a véleményét. Ha az ő személyiségéből akarnának az elf faj erényeire és erénytelenségeire következtetni akkor a hegyes fülű nép megítélése pillanatok alatt drasztikusan megromlana akár egy sarokban hagyott nyers hús.*
-Jah, mondom. Búskomorra ütötted magad. *Bólint mintha ez az átkötés teljesen természetes lenne. A kedv hiánya ugyebár képességhiánnyal jár. Amikor neki nincs kedve valamihez ő is úgy érzi abszolút képtelen rá. Például felkeresni Renegát, a ló egykori tulajdonosának a családját, és bocsánatot kérve vissza adni nekik az állatot. Ehhez annyira nincs kedve, hogy szinte lehetetlennek érzi.
Közben sikerül meggyújtania a gyertyát és az asztal közepére helyezi.*
-Na, ez a beszéd. *Különös módon fellelkesül a másik fenyegetőzésére, hamar rá lehet jönni, hogy valójában valami ilyesmit várt akkor amikor lehuppant egy mélységi mellé. Izgalmában fel is hajtja a piáját, de egy darab pohár még mindig ott van előtte tele pálinkával.*
-Tudod, ha sértegetnek kényelmesebb ha van eredménye, különben olyan mintha a falhoz beszélnék. *Szegény, Adakver, biztosan sokan sajnálják, de épp itt senki nincs közülük.*
-A fenyegetés már jó, de ha tudsz igazán visszareplikázhatnál. Nem nagy dolog, a gyerekek is meg tudják csinálni. *Magyarázza aztán kezébe veszi a maradék piát, és mintha csak tükörképet játszana felteszi a lábát szemben a mélységivel, pont ugyanúgy dőlve hátra abban a sötét sarokban mint Sernowey, csak az ő kezében egy pálinkáspoharat vizsgál.*
-De fogadást ajánlok. Nem nehéz, és talán érdekel, ha már így meglettem fenyegetve. A győztes teljes erőből orrba vághatja a vesztest, bár azt hiszem benned több erő van mint bennem.
2367. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-03 21:30:44
Üzenet elküldve: 2017-08-03 21:30:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Serrel sem magával a fajjal van baja, pusztán a képviselőik voltak eddig túl dölyfösek és sznobok ahhoz, hogy bármelyiküket is tarthatná valamire. Lehet ez a kép most fog megdőlni Adakver segítségével.*
-A képességem megvan rá, csak kedvem nincs. ~Te marha!~
*Teszi még hozzá magában finoman. Nem szokott káromkodni még a hajón sem, mikor a legénységet irányítja. Hívatlan asztaltársasága sem mondhatja, hogy bunkó lenne vele, egyelőre teljesen közömbös, és az is marad, ha nem sikerül valamivel felkeltenie az érdeklődését.*
-Csak tessék.
*Vigyorodik el kételkedve. Nem tűnik nagy mesemondónak a férfi. Sokkal inkább egy ágról szakadt vándor, aki egyik falut hagyja el a másik után, hogy munkát találjon magának. Vadász lehet, vagy valami hasonló, ahogy a legtöbb elf. Máshoz úgysem nagyon értenek. Mondjuk a mélységiek sem szokták megerőltetni magukat. Ser kivétel, de a legtöbbjük a testi adottságaikat kihasználva orgyilkosnak áll. Azt is megkockáztatná, több a sötételf orgyilkos, mint a feltaláló gnóm vagy kovács törpe. Szánalmasak tudnak lenni.*
-Lenézéssel és eszetlen találgatással nem fogok kicsalni belőlem a történetemet. Higgy, amit akarsz, a te dolgod. De abban biztos lehetsz, hogyha elég ideig bosszantasz, akkor nem én leszek az, aki ma este álomba sírja magát.
*Arca még mindig közömbös, habár mintha szája sarkában gúnyos mosoly bujkálna. Nem szereti az ok nélküli pofozkodást, de vannak azok a lények, akik szinte könyörögnek azért, hogy jól pofán vágják őket. A férfi is ilyennek tűnik. Addig húzogatja az oroszlán bajszát, amíg az fel nem ébred.*
*Serrel sem magával a fajjal van baja, pusztán a képviselőik voltak eddig túl dölyfösek és sznobok ahhoz, hogy bármelyiküket is tarthatná valamire. Lehet ez a kép most fog megdőlni Adakver segítségével.*
-A képességem megvan rá, csak kedvem nincs. ~Te marha!~
*Teszi még hozzá magában finoman. Nem szokott káromkodni még a hajón sem, mikor a legénységet irányítja. Hívatlan asztaltársasága sem mondhatja, hogy bunkó lenne vele, egyelőre teljesen közömbös, és az is marad, ha nem sikerül valamivel felkeltenie az érdeklődését.*
-Csak tessék.
*Vigyorodik el kételkedve. Nem tűnik nagy mesemondónak a férfi. Sokkal inkább egy ágról szakadt vándor, aki egyik falut hagyja el a másik után, hogy munkát találjon magának. Vadász lehet, vagy valami hasonló, ahogy a legtöbb elf. Máshoz úgysem nagyon értenek. Mondjuk a mélységiek sem szokták megerőltetni magukat. Ser kivétel, de a legtöbbjük a testi adottságaikat kihasználva orgyilkosnak áll. Azt is megkockáztatná, több a sötételf orgyilkos, mint a feltaláló gnóm vagy kovács törpe. Szánalmasak tudnak lenni.*
-Lenézéssel és eszetlen találgatással nem fogok kicsalni belőlem a történetemet. Higgy, amit akarsz, a te dolgod. De abban biztos lehetsz, hogyha elég ideig bosszantasz, akkor nem én leszek az, aki ma este álomba sírja magát.
*Arca még mindig közömbös, habár mintha szája sarkában gúnyos mosoly bujkálna. Nem szereti az ok nélküli pofozkodást, de vannak azok a lények, akik szinte könyörögnek azért, hogy jól pofán vágják őket. A férfi is ilyennek tűnik. Addig húzogatja az oroszlán bajszát, amíg az fel nem ébred.*
2366. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-03 17:01:32
Üzenet elküldve: 2017-08-03 17:01:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nincs nagy baja a sötételfekkel. Ez a mélységi és felszíni vita számára érthetetlen és érdektelen. Sernowey épp olyan elf mint ő maga, csak kicsit mások az adottságai. Ennél nagyobb faji különbségek sem akadályozták meg őt soha abban, hogy felpiszkáljon, vagy megtámadjon valakit. Neki kifejezetten a béke az ami fájni szokott, el is húzza a szemeit amikor a mélységi megtagadja a választ kérdésére.*
-Hát jól kiüthetted magad, ha már ez sem megy. *Említi meg inkább felindultságból, mintsem bármilyen terv részeként, és kortyol egyet az italából, az elsőből a kettő közül.*
-De ha te nem válaszolsz akkor költök neked egy kis történetet magam. *Mosolyog hunyorogva, de nem hiszi, hogy ennyivel kizökkenthetné. Maga elé veszi az alig használt asztali gyertyát, majd tűzszerszámaival, és némi előkotort száraz levél segítségével, mely valamikor szintén öltözéke részét képezhette, elkezd tüzet barkácsolni a faggyúhenger végére. Szereti a lángot, ad egy kis hangulatot a beszélgetésnek és egy kis akadályt is ami a két hegyes fülű közé áll ha baj van.*
-Unalmas lesz és gondtalan, sótlan, haszontalan, no meg szükségtelen, elcsépelt, túlzottan elnyújtott, kellemetlen karakterekkel, és a végén integetve ugráló tanulsággal amelyet senki nem érez majd magáénak. Kellemetlen, kínrímes ócska vers ami után majd a nép rohadt paradicsommal és kutyaszarral dobálja az alkotót. *Sóhajt és még egy keveset iszik a pálinkából. Nagyon nem akarja, hogy a fejébe szálljon az egész.*
-Valahogy nem hiszem, hogy ennél jobb történet lenne a felbosszantásod igazi szágája. Konfliktus sem lehet benne, hisz már most látom, miként menekülsz az egyszeri bohóc *Utal itt magára.* -Kihívásától. Alighanem ha elég ideig bosszantalak még ki is futsz azon az ajtón és visszasírod a párnádnak rémkölteményemet. *Sokáig járatja a száját. A mélységi kifejtette már, hogy nem kíván vele beszélgetni. Pontosabban a kérdésekkel volt baja, de Adakver most egy kérdést sem tett fel. A sok beszéd általában leplezi, hogy az elf nem tudja a megfelelő szavakat, hiszen csak egy szó az aminek be kell találnia, ő pedig annyit lő ki amennyit nem szégyell.*
*Nincs nagy baja a sötételfekkel. Ez a mélységi és felszíni vita számára érthetetlen és érdektelen. Sernowey épp olyan elf mint ő maga, csak kicsit mások az adottságai. Ennél nagyobb faji különbségek sem akadályozták meg őt soha abban, hogy felpiszkáljon, vagy megtámadjon valakit. Neki kifejezetten a béke az ami fájni szokott, el is húzza a szemeit amikor a mélységi megtagadja a választ kérdésére.*
-Hát jól kiüthetted magad, ha már ez sem megy. *Említi meg inkább felindultságból, mintsem bármilyen terv részeként, és kortyol egyet az italából, az elsőből a kettő közül.*
-De ha te nem válaszolsz akkor költök neked egy kis történetet magam. *Mosolyog hunyorogva, de nem hiszi, hogy ennyivel kizökkenthetné. Maga elé veszi az alig használt asztali gyertyát, majd tűzszerszámaival, és némi előkotort száraz levél segítségével, mely valamikor szintén öltözéke részét képezhette, elkezd tüzet barkácsolni a faggyúhenger végére. Szereti a lángot, ad egy kis hangulatot a beszélgetésnek és egy kis akadályt is ami a két hegyes fülű közé áll ha baj van.*
-Unalmas lesz és gondtalan, sótlan, haszontalan, no meg szükségtelen, elcsépelt, túlzottan elnyújtott, kellemetlen karakterekkel, és a végén integetve ugráló tanulsággal amelyet senki nem érez majd magáénak. Kellemetlen, kínrímes ócska vers ami után majd a nép rohadt paradicsommal és kutyaszarral dobálja az alkotót. *Sóhajt és még egy keveset iszik a pálinkából. Nagyon nem akarja, hogy a fejébe szálljon az egész.*
-Valahogy nem hiszem, hogy ennél jobb történet lenne a felbosszantásod igazi szágája. Konfliktus sem lehet benne, hisz már most látom, miként menekülsz az egyszeri bohóc *Utal itt magára.* -Kihívásától. Alighanem ha elég ideig bosszantalak még ki is futsz azon az ajtón és visszasírod a párnádnak rémkölteményemet. *Sokáig járatja a száját. A mélységi kifejtette már, hogy nem kíván vele beszélgetni. Pontosabban a kérdésekkel volt baja, de Adakver most egy kérdést sem tett fel. A sok beszéd általában leplezi, hogy az elf nem tudja a megfelelő szavakat, hiszen csak egy szó az aminek be kell találnia, ő pedig annyit lő ki amennyit nem szégyell.*
2365. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-03 13:17:00
Üzenet elküldve: 2017-08-03 13:17:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A tömény pálinka egy teljes pillanatig elfeledtette vele minden gondját, ám ez a pillanat a kelleténél jóval rövidebb ideig tartott. Nem rendel többet, nem fogja leinni magát, az sosem megoldás. Megoldani viszont még annyira sem akarja a dolgot. Csak egy rossz nap, semmi több. Kényelmesen hátradől a széken, hosszú, fekete körmeivel az asztalon dobol, mikor váratlan társasága érkezik. Egy elf huppant le a vele szemközti székbe, aki le sem tagadhatná a faját. Undorodó grimasz fut át Kormosunk arcán. Utálja az elfeket. Ritkán vannak előítéletei, de egyetlen példánnyal sem találkozott, akivel jól kijött volna, így legszívesebben megtartja a három lépés távolságot tőlük. A férfi viszont nem így gondolja.*
-Üdv!
*Feleli semlegesen. Nem tervez csevegésbe bocsátkozni. Két pálinkát kér, és Ser nagyon reménykedik, hogy nem őt akarja meghívni, hogy ezzel próbáljon közelebb férkőzni hozzá. Nem, úgy látszik, szerencséje van.*
-Nem. *Válaszolja színtelen hangon.* Nem zavar, ha kérdezel, de választ ne várj rá.
*Ezzel elintézettnek veszi a dolgot. Amíg az elf eliszogat magában, nem érdekli, hogy pont az ő sötét, kellemesen eldugott helyen lévő asztalához sikerült lerakni a nyomorék fenekét.*
*A tömény pálinka egy teljes pillanatig elfeledtette vele minden gondját, ám ez a pillanat a kelleténél jóval rövidebb ideig tartott. Nem rendel többet, nem fogja leinni magát, az sosem megoldás. Megoldani viszont még annyira sem akarja a dolgot. Csak egy rossz nap, semmi több. Kényelmesen hátradől a széken, hosszú, fekete körmeivel az asztalon dobol, mikor váratlan társasága érkezik. Egy elf huppant le a vele szemközti székbe, aki le sem tagadhatná a faját. Undorodó grimasz fut át Kormosunk arcán. Utálja az elfeket. Ritkán vannak előítéletei, de egyetlen példánnyal sem találkozott, akivel jól kijött volna, így legszívesebben megtartja a három lépés távolságot tőlük. A férfi viszont nem így gondolja.*
-Üdv!
*Feleli semlegesen. Nem tervez csevegésbe bocsátkozni. Két pálinkát kér, és Ser nagyon reménykedik, hogy nem őt akarja meghívni, hogy ezzel próbáljon közelebb férkőzni hozzá. Nem, úgy látszik, szerencséje van.*
-Nem. *Válaszolja színtelen hangon.* Nem zavar, ha kérdezel, de választ ne várj rá.
*Ezzel elintézettnek veszi a dolgot. Amíg az elf eliszogat magában, nem érdekli, hogy pont az ő sötét, kellemesen eldugott helyen lévő asztalához sikerült lerakni a nyomorék fenekét.*
2364. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-02 23:34:49
Üzenet elküldve: 2017-08-02 23:34:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az elf nem akarja nagy költségekbe verni magát. Ha akar is rendelni valamit akkor az még nem látszik rajta. A maga részéről persze jobban örülne neki, ha lenne itt valaki olyan kedves és meghívná vacsorára, bár úgy tűnik ez nem igazán fog megvalósulni. Alighogy megérkezik, és körülnéz, egy mélységi ront be az ivóba, szinte áttörve annak bel terén, majd erős piaszagot árasztva ül le egy sötét sarokba.
Adakver pedig, mintha volna, ott bármi keresni valója lehuppan a vele szemközti helyre.*
-Üdv. *Köszön barátságosan mintha ő lett volna itt előbb. Ez persze nem igaz, de reményei szerint pár pohár után a lánynak ez már nem fog feltűnni. Sisakján búzavirág, zsebében csalán. Nem annyira feltűnő jelenség, mint átlagos erdei öltözékében, de még így is messze kilóg a szakadt kikötői tömegből.*
-Még két pohár Pálinka kezdésnek. *Szól a csapos felé és ha az odahozza nekik akkor cserébe átad 14 aranyat.*
*A poharak pedig ezzel kicsit gyűlni is kezdenek az asztalon, bár a fene se tudja még mi lesz a sorsuk. Adakver mindenesetre megpróbálja őket megvédeni attól, hogy a másik egy ügyes mozdulattal megszabadítsa tőlük.*
-Baj ha megkérdezem mi dühített így fel? *Kezdi meg a bájcsevejt, mert némán mégsem ülhetnek egymással szemben a nap végéig.*
*Az elf nem akarja nagy költségekbe verni magát. Ha akar is rendelni valamit akkor az még nem látszik rajta. A maga részéről persze jobban örülne neki, ha lenne itt valaki olyan kedves és meghívná vacsorára, bár úgy tűnik ez nem igazán fog megvalósulni. Alighogy megérkezik, és körülnéz, egy mélységi ront be az ivóba, szinte áttörve annak bel terén, majd erős piaszagot árasztva ül le egy sötét sarokba.
Adakver pedig, mintha volna, ott bármi keresni valója lehuppan a vele szemközti helyre.*
-Üdv. *Köszön barátságosan mintha ő lett volna itt előbb. Ez persze nem igaz, de reményei szerint pár pohár után a lánynak ez már nem fog feltűnni. Sisakján búzavirág, zsebében csalán. Nem annyira feltűnő jelenség, mint átlagos erdei öltözékében, de még így is messze kilóg a szakadt kikötői tömegből.*
-Még két pohár Pálinka kezdésnek. *Szól a csapos felé és ha az odahozza nekik akkor cserébe átad 14 aranyat.*
*A poharak pedig ezzel kicsit gyűlni is kezdenek az asztalon, bár a fene se tudja még mi lesz a sorsuk. Adakver mindenesetre megpróbálja őket megvédeni attól, hogy a másik egy ügyes mozdulattal megszabadítsa tőlük.*
-Baj ha megkérdezem mi dühített így fel? *Kezdi meg a bájcsevejt, mert némán mégsem ülhetnek egymással szemben a nap végéig.*
2363. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-08-02 22:19:31
Üzenet elküldve: 2017-08-02 22:19:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nő létére talán kicsit túl vadul robban be a kocsma amúgy sem nyugodt helyiségébe. Rossz napja volt, alig várja, hogy végre levezesse a feszültséget egy pohár tömény társaságában. A pulthoz sétál, és tekintetét végigfuttatja a már jól ismert árlistán.*
-7 aranyért egy kupica Pálinkát!
*Adja le morogva a rendelését. Rumot már vedelt eleget a hajón, jól esik egy kis változatosság. Amint megkapja a piát, elvonul az egyik sötét, üres sarokba, csizmáját az asztalra dobja, és egyetlen kortyra leküldi a pálinkát. Az ital kellemesen marja a torkát. Nem kell csalódnia, ez még mindig ugyanolyan jó, mint először. Legalább valaminek tud örülni a mai napon. Az üres poharat a lábai mellé teszi, majd kényelmesen hátradől a rozoga széken.*
*Nő létére talán kicsit túl vadul robban be a kocsma amúgy sem nyugodt helyiségébe. Rossz napja volt, alig várja, hogy végre levezesse a feszültséget egy pohár tömény társaságában. A pulthoz sétál, és tekintetét végigfuttatja a már jól ismert árlistán.*
-7 aranyért egy kupica Pálinkát!
*Adja le morogva a rendelését. Rumot már vedelt eleget a hajón, jól esik egy kis változatosság. Amint megkapja a piát, elvonul az egyik sötét, üres sarokba, csizmáját az asztalra dobja, és egyetlen kortyra leküldi a pálinkát. Az ital kellemesen marja a torkát. Nem kell csalódnia, ez még mindig ugyanolyan jó, mint először. Legalább valaminek tud örülni a mai napon. Az üres poharat a lábai mellé teszi, majd kényelmesen hátradől a rozoga széken.*
2362. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-07-31 22:28:17
Üzenet elküldve: 2017-07-31 22:28:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Labinac Malestro//
*Mikor úgy érzi eleget beszélt Rasdeherrel, dolgára engedi, és ő is elindul teljesíteni a kapott feladatot. Előtte még lecseréli a nadrágját, arra amivel társa próbálta kissé kiengesztelni. Aztán a Rumos Rókalyukba veszi az irányt. Úgy is tervezte, hogy inna valami kellemesebb italt is, annál a barlangban lévő fertelmes rumnál. Továbbá teljesen megfelelő hely az az ócska kricsmi a Madaras újabb személyi szolgájának, akarom mondani beosztottjának, esetleg társának kereséséhez. Ki mást bízna meg ezzel a „teljes mértékben inger gazdag” feladattal, mint Teliirt. Mintha ő tudná mi annak az elborult idomárnak a zsánere.
Lassan halad végig a Rumosba vezető úton, nem kapkod, még előtte szinte az egész nap. Aztán benyit a helyre, ahol végre pihenhet egy kicsit, persze szigorúan csak a lehetséges „szorgos, talpig becsületes, és lelkiismeretes” munkatárs jelöltek vizslatásával karöltve. Amint bemegy, egyenesen egy üres asztal felé veszi az irányt. Közben a többször is körbe járatja a tekintetét faltól falig, hátha talál ígéretes embereket. Megpillant egy alakot az egyik asztalnál. Nem éppen olyan akit keres, de elég furcsa látványt nyújt. Kíváncsivá tette a sötételfet, vonzzák őt a furcsa jelenségek, akár csak kisgyereket a fényes játékok. Szórakozni is szeretne, így félre teszi a munkát. Nagy nyikorgással ki a vele szemben lévő széket, és leül rá. Lábait felteszi az asztalra, kicsit oda üti őket, hogy szépet puffanjanak. Feltűnt neki a férfi időssége, és vaksága is, legfőképpen ezért is csap egy kis zajt, hogy a másik észre vegye. Hosszú percekig csak bámulja a szemben ülő fél-elfet.*
-Szép szál múmia vagy te.
*Leteszi a lábait a földre, aztán ujjaival dobolni kezd az asztallapon.*
-Melyik temetőből szalajtottak szottyos? Amúgy nem szeretnélek elkeseríteni, de ha aranyat is hoztál annak már lába kélt, vagy fog. Te nem tudod megtenni, de más rajta tartja a szemét helyetted is. Ez nem éppen az idősek klubja.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.03 11:18:24, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Mikor úgy érzi eleget beszélt Rasdeherrel, dolgára engedi, és ő is elindul teljesíteni a kapott feladatot. Előtte még lecseréli a nadrágját, arra amivel társa próbálta kissé kiengesztelni. Aztán a Rumos Rókalyukba veszi az irányt. Úgy is tervezte, hogy inna valami kellemesebb italt is, annál a barlangban lévő fertelmes rumnál. Továbbá teljesen megfelelő hely az az ócska kricsmi a Madaras újabb személyi szolgájának, akarom mondani beosztottjának, esetleg társának kereséséhez. Ki mást bízna meg ezzel a „teljes mértékben inger gazdag” feladattal, mint Teliirt. Mintha ő tudná mi annak az elborult idomárnak a zsánere.
Lassan halad végig a Rumosba vezető úton, nem kapkod, még előtte szinte az egész nap. Aztán benyit a helyre, ahol végre pihenhet egy kicsit, persze szigorúan csak a lehetséges „szorgos, talpig becsületes, és lelkiismeretes” munkatárs jelöltek vizslatásával karöltve. Amint bemegy, egyenesen egy üres asztal felé veszi az irányt. Közben a többször is körbe járatja a tekintetét faltól falig, hátha talál ígéretes embereket. Megpillant egy alakot az egyik asztalnál. Nem éppen olyan akit keres, de elég furcsa látványt nyújt. Kíváncsivá tette a sötételfet, vonzzák őt a furcsa jelenségek, akár csak kisgyereket a fényes játékok. Szórakozni is szeretne, így félre teszi a munkát. Nagy nyikorgással ki a vele szemben lévő széket, és leül rá. Lábait felteszi az asztalra, kicsit oda üti őket, hogy szépet puffanjanak. Feltűnt neki a férfi időssége, és vaksága is, legfőképpen ezért is csap egy kis zajt, hogy a másik észre vegye. Hosszú percekig csak bámulja a szemben ülő fél-elfet.*
-Szép szál múmia vagy te.
*Leteszi a lábait a földre, aztán ujjaival dobolni kezd az asztallapon.*
-Melyik temetőből szalajtottak szottyos? Amúgy nem szeretnélek elkeseríteni, de ha aranyat is hoztál annak már lába kélt, vagy fog. Te nem tudod megtenni, de más rajta tartja a szemét helyetted is. Ez nem éppen az idősek klubja.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.08.03 11:18:24, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2361. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2017-07-25 00:28:46
Üzenet elküldve: 2017-07-25 00:28:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Már messziről hallja a mulatozók hangját és az ezekkel az ocsmány helyekkel járó förtelmes alkohol és kitudja még milyen egyéb kipárolgásnak a szagát. Soha nem értette, ezek a helyek elvileg a gyilkosok és talán a még rosszabbak törzshelyei, de az aki használni is akarja a pengéjét, miért borítja alkoholba elméjét. Egyetlen hibás vágás, és az áldozat elmenekül, vagy még rosszabb. Mindegy, a hely végül is a célnak megfelel. Nem baj, ha egy kis időre eltűnik, és egy kis alvás sem ártana. Legutóbb mikor is... talán három talán négy napja aludt pár óránál többet, és bár önmaga nem érzékeli ennek hatásait, a legutóbb ejtett vágása inkább hasonlított egy kezdőére, mint egy olyanéra, aki majd hetven éve egyetlen hiba nélkül űzi az ipart. Ha ehhez hozzá vesszük azt is, hogy ezt mindet teljesen vakon vitelezte ki nem csoda, miért is van rá akkor kereslet. De most nincs munka. Pedig azt hihetnénk, hogy a gyilkolás igazán kifizetődő szakma, mivel valószínűleg az egyetlen olyan anyaggal dolgozik, ami soha nem fog teljesen elfogyni, ez egyrészt igaz is, másrészt túl van már élete javán és bár még mindig a legjobbak közzé szokták sorolni, mégis előítélettel tekintenek korára, és vakságára. Lassan kifut az időből, ha nem valaki más késén végzi, és jól lenne még valami olyanba belekezdeni, ami igazi kihívást jelentene számára. Talán ez a hely. Talán nem. Mindenesetre az éj hideg, és akkor már inkább a mulatozók, mint a keményre fagyott izmok. *
A hozzászólás írója (Labinac Malestro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.25 00:29:34
A hozzászólás írója (Labinac Malestro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.25 00:29:34
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819