Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 14:05:13
Üzenet elküldve: 2016-08-01 14:05:13
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Tesszük amit tennünk kell. *válaszolja nemes egyszerűséggel a mágus.* -Hogy világunkat újra a fény ragyogja be a sötétség leple helyett.
*Tényleg terjednek a hírek és nem is csak a fogadóban, így végül is elfogadja a választ. Amikor a szőkeség feneke az asztal szélét érinti nem rest odapillantani, majd tengerkék szemeit újra a leányzó zöldjeibe mélyeszti. A név miatt nem kell aggódni, hiszen teljesen ismeretlen Worenth számára.*
-Myna Foks. Szép neved van. Ugye szólíthatlak Mynanak?
*A parfüm édes vonzó illata szinte megrészegítően hat a mágusmesterre, aki sokkalta nyitottabb most az ilyen flörtölésre. Myna gyönyörű, fiatal, szőke... minden ötven körüli férfi álma!*
-Nos ez roppant hízelgő ajánlat. Én ráérek.
*Lappangó vágyai egyre inkább kezdenek feltámadni ahogyan Myna közelebb hajol, bár ez nem igazán meglepő, elég csak ránézni és minden világossá válik.*
-Javaslom tegeződjünk. Van valami javaslatod arra mivel is töltsük el ezt a hosszú időt? *kérdezi enyhe félmosollyal, ha már a leányzó belement a játszadozásba akkor ő sem akar lemaradni.*
-Mert így hirtelen nem is tudom mit kérhetnék. *fordítja ki még jobban a széket, hogy a másik lábát is kihúzhassa az asztal alól, így téve szabaddá mindkettőt.*
-Tesszük amit tennünk kell. *válaszolja nemes egyszerűséggel a mágus.* -Hogy világunkat újra a fény ragyogja be a sötétség leple helyett.
*Tényleg terjednek a hírek és nem is csak a fogadóban, így végül is elfogadja a választ. Amikor a szőkeség feneke az asztal szélét érinti nem rest odapillantani, majd tengerkék szemeit újra a leányzó zöldjeibe mélyeszti. A név miatt nem kell aggódni, hiszen teljesen ismeretlen Worenth számára.*
-Myna Foks. Szép neved van. Ugye szólíthatlak Mynanak?
*A parfüm édes vonzó illata szinte megrészegítően hat a mágusmesterre, aki sokkalta nyitottabb most az ilyen flörtölésre. Myna gyönyörű, fiatal, szőke... minden ötven körüli férfi álma!*
-Nos ez roppant hízelgő ajánlat. Én ráérek.
*Lappangó vágyai egyre inkább kezdenek feltámadni ahogyan Myna közelebb hajol, bár ez nem igazán meglepő, elég csak ránézni és minden világossá válik.*
-Javaslom tegeződjünk. Van valami javaslatod arra mivel is töltsük el ezt a hosszú időt? *kérdezi enyhe félmosollyal, ha már a leányzó belement a játszadozásba akkor ő sem akar lemaradni.*
-Mert így hirtelen nem is tudom mit kérhetnék. *fordítja ki még jobban a széket, hogy a másik lábát is kihúzhassa az asztal alól, így téve szabaddá mindkettőt.*
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 13:21:46
Üzenet elküldve: 2016-08-01 13:21:46
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ahogy elnézi nem nagyon lesz kidobva, mert tetszik a látványa az őszhajúnak. Már csak arra kell vigyáznia, hogy ne zökkentsék ki a szerepéből, mert a többit odalenn már elintézte kis kenőpénzért a pincérekkel. Be kell biztosítania magát, hogy ha jól sül el, és megköszöni majd a mágus a vendéglátást, akkor valaki képelegyen a dolgokkal.*
-Hát azt csiripelik a madarak, hogy szembeszállnak a holtak seregével, vagyis megvédik a legjobb tudásuk szerint a várost, na meg mondhatjuk a világot is ezektől a lényektől. *Egy fogadóban gyorsan terjednek és felnagyítva a dolgok, ezzel se lép túl a dolgokon elvileg, de hát meglátás kérdése. A fejét ilyenért nem fogja leszedni azért senki.*
-Ennek örülök. *Lép közelebb és formás fenekét az asztal széléhez támasztja.*
-Myna Foks a nevem. *Válaszol csábosan mosolyogva. Ilyen néven nem sok helyen mutatkozott be, így nem fél rossz hírnév problémájától. A szőkeség kellemesen finom parfüm illata most, hogy elég közel merészkedett jól érezhető.*
-Tényleg kedves vagyok és szívesen megteszek bármit, amit kér. *Hajol közelebb kicsit az széken ülőhöz.*
-De remélem nem fog hamar elküldeni. *Mondja tréfálkozva és bájosan elmosolyodik.*
*Ahogy elnézi nem nagyon lesz kidobva, mert tetszik a látványa az őszhajúnak. Már csak arra kell vigyáznia, hogy ne zökkentsék ki a szerepéből, mert a többit odalenn már elintézte kis kenőpénzért a pincérekkel. Be kell biztosítania magát, hogy ha jól sül el, és megköszöni majd a mágus a vendéglátást, akkor valaki képelegyen a dolgokkal.*
-Hát azt csiripelik a madarak, hogy szembeszállnak a holtak seregével, vagyis megvédik a legjobb tudásuk szerint a várost, na meg mondhatjuk a világot is ezektől a lényektől. *Egy fogadóban gyorsan terjednek és felnagyítva a dolgok, ezzel se lép túl a dolgokon elvileg, de hát meglátás kérdése. A fejét ilyenért nem fogja leszedni azért senki.*
-Ennek örülök. *Lép közelebb és formás fenekét az asztal széléhez támasztja.*
-Myna Foks a nevem. *Válaszol csábosan mosolyogva. Ilyen néven nem sok helyen mutatkozott be, így nem fél rossz hírnév problémájától. A szőkeség kellemesen finom parfüm illata most, hogy elég közel merészkedett jól érezhető.*
-Tényleg kedves vagyok és szívesen megteszek bármit, amit kér. *Hajol közelebb kicsit az széken ülőhöz.*
-De remélem nem fog hamar elküldeni. *Mondja tréfálkozva és bájosan elmosolyodik.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 13:00:08
Üzenet elküldve: 2016-08-01 13:00:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Mikor nyílik az ajtó magában azért elkezdi kreálni a lehetőségeket. Valamelyik mágustanonc lesz az? Vagy Felthys gondolta meg magát, és gyorsan a hóhajú után eredt pár üveg minőségi borral? Netán most jönnek a takarítók, esetleg valaki eltévesztette a házszámot?
Aztán megpillantja a kecses, fiatal szőke leányzót és azonnal rájön, hogy minden feltételezése hamis. Kissé meglepődik mikor a nevét hallja, de ettől eltekintve nem jön zavarba.*
-Üdvözlöm kisasszony! Már-már túl jól. *enged meg magának egy halvány mosolyt, majd egy futó pillantás erejéig végigméri a szemrevaló leányzót.
A következőkre felvonja mindkét szemöldökét.*
-Ez igazán kedves. *mondja szerényen.* -De mit is teszek én a világért? *kérdez rá mégis, mert erre tényleg nagyon kíváncsi. Itt van egy vadidegen nő, aki nem utolsó sorban egy bombázó, de kissé érthetetlen honnan szedi ő mindezt.*
-Nem veszem zokon a társaságot. Éppen egy levelet kezdtem megfogalmazni, de nem halaszthatatlan, szóval természetesen maradhat nyugodtan.
*Most valamiért eszében sincs elzavarni a lányt és hagyja, hogy az bátran közelítsen felé.*
-Megtudhatom a nevét kedves?
*Mikor nyílik az ajtó magában azért elkezdi kreálni a lehetőségeket. Valamelyik mágustanonc lesz az? Vagy Felthys gondolta meg magát, és gyorsan a hóhajú után eredt pár üveg minőségi borral? Netán most jönnek a takarítók, esetleg valaki eltévesztette a házszámot?
Aztán megpillantja a kecses, fiatal szőke leányzót és azonnal rájön, hogy minden feltételezése hamis. Kissé meglepődik mikor a nevét hallja, de ettől eltekintve nem jön zavarba.*
-Üdvözlöm kisasszony! Már-már túl jól. *enged meg magának egy halvány mosolyt, majd egy futó pillantás erejéig végigméri a szemrevaló leányzót.
A következőkre felvonja mindkét szemöldökét.*
-Ez igazán kedves. *mondja szerényen.* -De mit is teszek én a világért? *kérdez rá mégis, mert erre tényleg nagyon kíváncsi. Itt van egy vadidegen nő, aki nem utolsó sorban egy bombázó, de kissé érthetetlen honnan szedi ő mindezt.*
-Nem veszem zokon a társaságot. Éppen egy levelet kezdtem megfogalmazni, de nem halaszthatatlan, szóval természetesen maradhat nyugodtan.
*Most valamiért eszében sincs elzavarni a lányt és hagyja, hogy az bátran közelítsen felé.*
-Megtudhatom a nevét kedves?
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:39:58
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:39:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A nyugodt hangra elmosolyodik és hát a válasz is tökéletes. A kiaz-ra nem tudott volna értelmes választ adni, ellenben a szabad-ra be is jut a szobába, ahonnan már csak nem rúgják ki. Eddig még egy férfi se tette ki a szűrét, ha rányitott, szóval reméli ez most sem lesz másképpen.
Nyílik az ajtó és betoppan kecsesen, maga mögött bezárva az ajtót. Nem fordít hátat, részegen is bármikor bezárná az ajtót olyan jól ismeri az ilyen helyeket.*
-Üdvözlöm Worenth mester! Remélem jól érzi magát itt a Rumos Rókalyukban. *A hazugság szerencsére nagyon jól megy a lánynak, így könnyen eladhatja magát a kis terve szerint.*
-Nagyra értékeljük, amit a világért tesz és gondoltuk a vezetőkkel, hogy örülne egy kis társaságnak. *Lépked kecsesen a varázslóhoz. Láthatóan nincs semmi fegyver a lányon, ruha is szinte csak mutatóban.*
-Ugye nem zavartam meg semmiben és maradhatok? *Érdeklődik direkt úgy csavarva a kérdést, hogy ne kaphasson negatív választ.*
*A nyugodt hangra elmosolyodik és hát a válasz is tökéletes. A kiaz-ra nem tudott volna értelmes választ adni, ellenben a szabad-ra be is jut a szobába, ahonnan már csak nem rúgják ki. Eddig még egy férfi se tette ki a szűrét, ha rányitott, szóval reméli ez most sem lesz másképpen.
Nyílik az ajtó és betoppan kecsesen, maga mögött bezárva az ajtót. Nem fordít hátat, részegen is bármikor bezárná az ajtót olyan jól ismeri az ilyen helyeket.*
-Üdvözlöm Worenth mester! Remélem jól érzi magát itt a Rumos Rókalyukban. *A hazugság szerencsére nagyon jól megy a lánynak, így könnyen eladhatja magát a kis terve szerint.*
-Nagyra értékeljük, amit a világért tesz és gondoltuk a vezetőkkel, hogy örülne egy kis társaságnak. *Lépked kecsesen a varázslóhoz. Láthatóan nincs semmi fegyver a lányon, ruha is szinte csak mutatóban.*
-Ugye nem zavartam meg semmiben és maradhatok? *Érdeklődik direkt úgy csavarva a kérdést, hogy ne kaphasson negatív választ.*
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:29:16
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:29:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Az első betűt amit felvisz a lapra azonnal túlhúzza, szép kis csíkot eredményezve ezzel. Az oka nem más mint a kopogtatás, ami teljesen váratlanul éri és már-már szégyenletes módon meglepi. Hirtelen az fut át agyában, hogy vajon vár a vendégeket? Azonban teljesen biztos abban, hogy nem... annyira sokat azért nem ivott a borászatban, hogy elfelejtené az ilyesmit. Enyhén fordul ki székestől együtt, és az ajtót bámulja. Lövése nincs ki lehet az, de ha nem szólal meg úgy nem is fog kiderülni, így a mágus nyugodt hangja amit a rejtélyes kopogtató vár hamar hallhatóvá válik.*
-Szabad.
*Azt azért nem tudja elképzelni, hogy egy rothadó randa csontváz nyitja rá az ajtót, hogy megtámadja, így nincs is oka különösebben aggódni.*
*Az első betűt amit felvisz a lapra azonnal túlhúzza, szép kis csíkot eredményezve ezzel. Az oka nem más mint a kopogtatás, ami teljesen váratlanul éri és már-már szégyenletes módon meglepi. Hirtelen az fut át agyában, hogy vajon vár a vendégeket? Azonban teljesen biztos abban, hogy nem... annyira sokat azért nem ivott a borászatban, hogy elfelejtené az ilyesmit. Enyhén fordul ki székestől együtt, és az ajtót bámulja. Lövése nincs ki lehet az, de ha nem szólal meg úgy nem is fog kiderülni, így a mágus nyugodt hangja amit a rejtélyes kopogtató vár hamar hallhatóvá válik.*
-Szabad.
*Azt azért nem tudja elképzelni, hogy egy rothadó randa csontváz nyitja rá az ajtót, hogy megtámadja, így nincs is oka különösebben aggódni.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:13:35
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:13:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A mágustoronynál tett kis kalandja során rá jön ám, hogy kikkel van alkalmi partnere és elcsíp pár fontos információt. Tudja, hogy Ryrros a vérmágiában hisz, na de szinte biztos abban is, hogy valami ilyesmi hozta rájuk az élőholt seregeket. Hol lehetne hát nagyobb biztonságba az ilyen alakok elől, mint egy legendás mágus mellett. Már csak a közelébe kellene férkőznie valahogy. Régen jól ment az ilyesmi és hát ebből állt az élete, csak reméli hogy egy remetét is meg tud majd törni valahogy. Ahogy távozik célba is veszi a Rumos Rókalyukat, hogy ott szálljon meg és az egyik felszolgálónak hála sikerül kiderítenie, melyik szobát is keresi pontosan.
Határozottan kopog be, miután elrendezte magát a ruhájában. Cicibedobás és lábvillantás, de csak szolidan. Nincs más hátra mint várni és reménykedni, hogy nem bukik el már az ajtóban.*
*A mágustoronynál tett kis kalandja során rá jön ám, hogy kikkel van alkalmi partnere és elcsíp pár fontos információt. Tudja, hogy Ryrros a vérmágiában hisz, na de szinte biztos abban is, hogy valami ilyesmi hozta rájuk az élőholt seregeket. Hol lehetne hát nagyobb biztonságba az ilyen alakok elől, mint egy legendás mágus mellett. Már csak a közelébe kellene férkőznie valahogy. Régen jól ment az ilyesmi és hát ebből állt az élete, csak reméli hogy egy remetét is meg tud majd törni valahogy. Ahogy távozik célba is veszi a Rumos Rókalyukat, hogy ott szálljon meg és az egyik felszolgálónak hála sikerül kiderítenie, melyik szobát is keresi pontosan.
Határozottan kopog be, miután elrendezte magát a ruhájában. Cicibedobás és lábvillantás, de csak szolidan. Nincs más hátra mint várni és reménykedni, hogy nem bukik el már az ajtóban.*
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:04:02
Üzenet elküldve: 2016-08-01 12:04:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A második emelet legutolsó szobájába nyit be, ami átmenetileg megfelel céljának. Ilyenkor döbben rá igazán, hogy otthon a szobáját milyen csodásan kipofozta az évek során, és a falakon sem az utolsó művészecskék festményei díszelegnek.
Első mozdulata az, hogy hófehér mágusköpenyét szépen leteríti a szék háttámlájára, majd ezután kibújik magas szárú csizmájából, mintha csak otthon lenne. A mosdótálban tiszta a víz, így hamarosan el is kezd jó alaposan megtisztálkodni, és bizony a szappannal sem spórol.
Miután végez tetőtől talpig a tisztálkodással szárazra törli bőrét, majd felkapja nadrágját és ezüstszínű ingét, amin begombolja az aranysárga gombokat. Hosszú fehér haját meg sem próbálja teljesen szárazra törölni, mivel úgysem sikerülne, így néhány kósza vizes tincs rátapad ruhájára vagy éppen arcára. Úgy érzi kiválóan felfrissült, a bekoszolódott vizet pedig kiönti és frissel tölti meg a mosdótálat... jó lesz reggelre.
Mivel a borászatban elfogyasztott bor már nem nyomja fejét így leül az asztalhoz. Vadonatúj lúdtoll, tintatartó, és sima pergamen kerül az asztalra. Kicsit elgondolkodik miként is fogalmazza meg levelét, majd megmártja az íróeszközt a tintába... a gyertya pedig kellemesen hangulatos megvilágítást biztosít számára.*
*A második emelet legutolsó szobájába nyit be, ami átmenetileg megfelel céljának. Ilyenkor döbben rá igazán, hogy otthon a szobáját milyen csodásan kipofozta az évek során, és a falakon sem az utolsó művészecskék festményei díszelegnek.
Első mozdulata az, hogy hófehér mágusköpenyét szépen leteríti a szék háttámlájára, majd ezután kibújik magas szárú csizmájából, mintha csak otthon lenne. A mosdótálban tiszta a víz, így hamarosan el is kezd jó alaposan megtisztálkodni, és bizony a szappannal sem spórol.
Miután végez tetőtől talpig a tisztálkodással szárazra törli bőrét, majd felkapja nadrágját és ezüstszínű ingét, amin begombolja az aranysárga gombokat. Hosszú fehér haját meg sem próbálja teljesen szárazra törölni, mivel úgysem sikerülne, így néhány kósza vizes tincs rátapad ruhájára vagy éppen arcára. Úgy érzi kiválóan felfrissült, a bekoszolódott vizet pedig kiönti és frissel tölti meg a mosdótálat... jó lesz reggelre.
Mivel a borászatban elfogyasztott bor már nem nyomja fejét így leül az asztalhoz. Vadonatúj lúdtoll, tintatartó, és sima pergamen kerül az asztalra. Kicsit elgondolkodik miként is fogalmazza meg levelét, majd megmártja az íróeszközt a tintába... a gyertya pedig kellemesen hangulatos megvilágítást biztosít számára.*
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-31 19:48:48
Üzenet elküldve: 2016-07-31 19:48:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kiürítési Parancs//
//Ald'as//
*A hirtelen zajra hátrafordul.*
- Az összes szekeret elvitték már, csak az udvaron álló maradt itt, és igen, arra fogunk pakolni. *Miközben ezeket mondja közelebb lép*
- Nevezzen Har-nak.
*Kezet fog Ald'as őrmesterrel.*
- Mindjárt végzünk, már csak pár hordó maradt. Hallottam, hogy a dokkoknál kisebb gondok vannak a tömeggel.
*Tétován áll, majd megfordul és a segítőkkel és egy igen nagy hordót kezd el a szekér felé gurigatni.*
//Ald'as//
*A hirtelen zajra hátrafordul.*
- Az összes szekeret elvitték már, csak az udvaron álló maradt itt, és igen, arra fogunk pakolni. *Miközben ezeket mondja közelebb lép*
- Nevezzen Har-nak.
*Kezet fog Ald'as őrmesterrel.*
- Mindjárt végzünk, már csak pár hordó maradt. Hallottam, hogy a dokkoknál kisebb gondok vannak a tömeggel.
*Tétován áll, majd megfordul és a segítőkkel és egy igen nagy hordót kezd el a szekér felé gurigatni.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-31 18:30:12
Üzenet elküldve: 2016-07-31 18:30:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Har//
//Dobás eredménye: 47//
*Miután az összes viskót átfésülték a kikötőben a félvérnek feltűnik, hogy a csuklyás fickó, aki Ziana hadnagynál jelentkezett segíteni az evakuálást, még mindig nem került elő.*
~Remélem nem esett baja.~
*Most itt áll három közlegényével a háta mögött a Rumos Rókalyuk ajtaja előtt és jobbjával egy határozott mozdulattal belöki azt. Odabent meg is találja akit keres. A két segítőjével együtt.*
-Hogy álltok? Akadékoskodnak, mi? Na nem baj a Városőrség vörös köpenye majd segít rendet tartani.
*Vigyorog a csuklyás fazonra.*
-Az udvaron álló szekeret remélem már lefoglaltátok! Arra kéne pakolni. A mi szekerünk a Kikötőben már tele van. Két emberem őrzi. Amúgy Ald'as Cotys őrmester vagyok!
*Emeli kézfogásra a jobbját és reméli, hogy a másik elfogadja azt.*
//Har//
//Dobás eredménye: 47//
*Miután az összes viskót átfésülték a kikötőben a félvérnek feltűnik, hogy a csuklyás fickó, aki Ziana hadnagynál jelentkezett segíteni az evakuálást, még mindig nem került elő.*
~Remélem nem esett baja.~
*Most itt áll három közlegényével a háta mögött a Rumos Rókalyuk ajtaja előtt és jobbjával egy határozott mozdulattal belöki azt. Odabent meg is találja akit keres. A két segítőjével együtt.*
-Hogy álltok? Akadékoskodnak, mi? Na nem baj a Városőrség vörös köpenye majd segít rendet tartani.
*Vigyorog a csuklyás fazonra.*
-Az udvaron álló szekeret remélem már lefoglaltátok! Arra kéne pakolni. A mi szekerünk a Kikötőben már tele van. Két emberem őrzi. Amúgy Ald'as Cotys őrmester vagyok!
*Emeli kézfogásra a jobbját és reméli, hogy a másik elfogadja azt.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-30 21:29:57
Üzenet elküldve: 2016-07-30 21:29:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//kiürítési parancs//
//Grombar utáni 4. nap//
*Benyit a fogadóba a két városőr kíséretében.*
- Mindenki induljon a dokkokhoz! A hadnagy nevében lefoglaljuk az összes éghető anyagot beleértve az összes szeszes italt. A szekereket, taligákat és egyéb szállításra alkalmas járműveket vigyétek a dokkokhoz! Ez az egy maradjon itt! *szól oda az egyik emberhez, aki épp egy szekeret akar útnak indítani.*
~ Remélem senki sem fog akadékoskodni... legkésőbb estig végezni kéne az pedig mindjárt itt van! ~ *gondolja, miközben elkezdi felpakolni a ládákat egy szekérre. Észrevesz egy csapat részeg férfit, akik még mindig az egyik asztalnál ülnek. Vagyis inkább fekszenek.*
-Mozgás! *Kiáltja immár dühösen. Semmi kedve ezen a helyen maradni és valószínűleg nem is fog.*
//Grombar utáni 4. nap//
*Benyit a fogadóba a két városőr kíséretében.*
- Mindenki induljon a dokkokhoz! A hadnagy nevében lefoglaljuk az összes éghető anyagot beleértve az összes szeszes italt. A szekereket, taligákat és egyéb szállításra alkalmas járműveket vigyétek a dokkokhoz! Ez az egy maradjon itt! *szól oda az egyik emberhez, aki épp egy szekeret akar útnak indítani.*
~ Remélem senki sem fog akadékoskodni... legkésőbb estig végezni kéne az pedig mindjárt itt van! ~ *gondolja, miközben elkezdi felpakolni a ládákat egy szekérre. Észrevesz egy csapat részeg férfit, akik még mindig az egyik asztalnál ülnek. Vagyis inkább fekszenek.*
-Mozgás! *Kiáltja immár dühösen. Semmi kedve ezen a helyen maradni és valószínűleg nem is fog.*
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-14 17:52:33
Üzenet elküldve: 2016-07-14 17:52:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Ephemia az elf lány nézéséből azt szűri le, hogy talán sikeresen felkeltette az érdeklődését a kis beszámolójával. Ezen feltételezése szinte azonnal be is igazolódik, amikor is Xalema elkezdi magával vonszolni a könyökénél fogva.*
- Szóval ismersz olyat, aki látott már olyat, aki...
*Zavarában össze-vissza beszél. Már páran a kocsmában eddig is bámulták őket, azonban Ephemia csak most érzi igazán a kocsmatöltelékek égető tekintetét. Ha a tekintetüknek szaga lenne, ő meg merne rá esküdni, hogy még azokat is piaszag lengené körül. Ezzel ellentétben ezé a Xalemáé egészen más volt. Cserfes, de mégis veszélyt sugalló tekintet. Mikor a vöröshajú lány a pénzről és a munkáról kezdi faggatni, Ephemia már meg sem lepődik
rajta. Számított rá. Óvatosan, a lehető legkisebb feltűnéssel kirángatja könyökét Xalema szorításából és megfordul.*
- Ó, beszélnék én erről szíves örömest! De már nem itt. Túl sokan... hallgatóznak. Kövess!
*Hangja ezúttal határozottan cseng. Az öröm, amely ennek a helynek az elhagyásával jár, újra reményt tölt Ephemia
szívébe. ~Kint hátha nagyobb biztonságban tudok vele beszélni.~ Csuklyáját még jobban a fejébe húzza és határozott lépésekkel elindul a kijárat felé. A kifelé tartó pár másodperces úton Ephemia villámgyorsan átgondolja a történteket és az előtte felkínálkozó lehetőségeket. Mire átlépi a Rumos Rókalyuk küszöbét, már szinte teljesen biztos abban, amit csinál. ~Azt hiszem, megtaláltam amiért jöttem.~ Időközben hátranézeget, hogy
Xalema biztosan követi-e. Apró mozdulattal előrebiccent, majd nyugodt léptekkel elindul a Kikötő felé.*
*Ephemia az elf lány nézéséből azt szűri le, hogy talán sikeresen felkeltette az érdeklődését a kis beszámolójával. Ezen feltételezése szinte azonnal be is igazolódik, amikor is Xalema elkezdi magával vonszolni a könyökénél fogva.*
- Szóval ismersz olyat, aki látott már olyat, aki...
*Zavarában össze-vissza beszél. Már páran a kocsmában eddig is bámulták őket, azonban Ephemia csak most érzi igazán a kocsmatöltelékek égető tekintetét. Ha a tekintetüknek szaga lenne, ő meg merne rá esküdni, hogy még azokat is piaszag lengené körül. Ezzel ellentétben ezé a Xalemáé egészen más volt. Cserfes, de mégis veszélyt sugalló tekintet. Mikor a vöröshajú lány a pénzről és a munkáról kezdi faggatni, Ephemia már meg sem lepődik
rajta. Számított rá. Óvatosan, a lehető legkisebb feltűnéssel kirángatja könyökét Xalema szorításából és megfordul.*
- Ó, beszélnék én erről szíves örömest! De már nem itt. Túl sokan... hallgatóznak. Kövess!
*Hangja ezúttal határozottan cseng. Az öröm, amely ennek a helynek az elhagyásával jár, újra reményt tölt Ephemia
szívébe. ~Kint hátha nagyobb biztonságban tudok vele beszélni.~ Csuklyáját még jobban a fejébe húzza és határozott lépésekkel elindul a kijárat felé. A kifelé tartó pár másodperces úton Ephemia villámgyorsan átgondolja a történteket és az előtte felkínálkozó lehetőségeket. Mire átlépi a Rumos Rókalyuk küszöbét, már szinte teljesen biztos abban, amit csinál. ~Azt hiszem, megtaláltam amiért jöttem.~ Időközben hátranézeget, hogy
Xalema biztosan követi-e. Apró mozdulattal előrebiccent, majd nyugodt léptekkel elindul a Kikötő felé.*
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-14 03:04:24
Üzenet elküldve: 2016-07-14 03:04:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
~Tényleg a Városőrségnél próbálkozott, minden istenekre, hol él ez a lány?! Ennyire buta szegény vagy ennyire kétségbeesett? Nem járt sikerrel, ezt éppen megmondhatta volna neki bárki, akinek a Városőrséggel dolga akadt, hát azok a sisakot is csak azért hordják, hogy szét ne essen a fejük, mert különben szétvetné az a temérdek sár, amit ott nekik ész helyett lötyög. No de mi ez, hogy szakembert keres, csak nem tényleg tolvaj kell neki? Na hiszen, az nem úgy megy, hogy a kisasszonyok lemennek a krimóba, megcsörrentenek egy kis aranyat és rögtön terem vállalkozó. Szakember kell neki, hogy el ne röhögjem magam! Most meg mit nem mondasz, hogy nem vagy jártas az ilyesmiben, hát azt látom, már abból, hogy fogalmad sincs, az a fogatlan vén hülye hogy méregeti a helyes kis pofikád onnan a sarokból, én a helyedben már sikítva szaladnék…~
~Na de jobb lesz, ha én szaladok, ennek feltűnt, hogy nincs meg a kis pénze. Most mindjárt vesz egy nagy levegőt, ordítani vagy sikítani. De jó, hogy itt ez a vacak bor, ezt szépen beleborítom az arcába, akkor majd kicsit herákol, addig én célba veszem az ajtót, esetleg valamelyik ablakot. Talán jobb lenne kicsit a poharat is belenyomni, de hát olyan szép arca van, szegénynek így is elég ramaty napja lesz, nem kell még jól össze is vagdalni. De csak nem sikít, hát ennyi ideig tart összerakni neki? Talán nem gyanakszik rám még vagy fél percig. Jó ez így, majd segítek neki keresni az erszényt, aztán mikor nem néz oda, megpattanok. Istenek, de édesen naiv, hogy pislog, nem érti.~
~De ez most mi? Megnyugodott, nem tetszik ez nekem. Nem keresi tovább, visszafordul, ez valamit forgat a fejében, az biztos! Bármivel próbálkozik, megy a bor, de még a pohár is, engem te nem fogsz meg, akármilyen kis ijedt lányka voltál még az előbb! Akart engem már megfogni nálad sokkal ravaszabb kopó is, az se néz többet tükörbe, ha nem muszáj neki. Miről hadoválsz, hogy különleges feladat meg fizetség? A fekete frászért tekered itt a szót, hát baromi sok pénzt ki akarsz fizetni valakinek valami sötét ügyért, értem én a lényeget. Különben tudtam én, hogy ezüstkanállal a szádban születtél, hát nemesi becsületszó, az is csak olyan, mint a drága váza, hogy jó beszélni meg dicsekedni róla másoknak, csak amúgy semmi értelme. Na de azt látom, hogy most vagy az erszényed kéne vissza, vagy tényleg sokat akarsz fizetni, jó volna kideríteni, melyik. Figyelmetlen, hát bizony, az vagy, de legalább lenne annyit eszed, hogy nem emlegetsz pénzt ilyen helyen, már az a félork randaság is ide pislog meg a sunyi haverja, nem lesz ennek jó vége. Mi legyen most, mi legyen, válaszra vársz, én meg legszívesebben lelécelnék, de az a „jelentős mennyiség” elég szépen hangzik…~
*Xaly, hogy időt nyerjen, megvakarja az állát, közben körbepillant és felméri, hogy egyre több sötét alak érdeklődését keltik fel. Belátva, hogy eljött a távozás ideje, megragadja a könyökénél a lányt és húzza maga után kifelé, közben magyaráz.*
-Ismerek olyat, aki hallott már olyan emberről, aki látott olyat, aki segíthet neked. Nagy szerencsédre ide nem messze lakik. Na nem mintha én ismerném, nem közösködöm alattomos tolvaj népséggel, de azért téged szívesen útba igazítalak. *Mondandója végén elindul egy tetszőleges irányba, immár kevésbé határozottan terelgetve maga előtt a másikat, közben rákérdez az őt leginkább érdeklő részletre.*
-Mesélj nekem arról a jelentős mennyiségű aranyról és arról is, hogy mit kell tenni érte!
~Tényleg a Városőrségnél próbálkozott, minden istenekre, hol él ez a lány?! Ennyire buta szegény vagy ennyire kétségbeesett? Nem járt sikerrel, ezt éppen megmondhatta volna neki bárki, akinek a Városőrséggel dolga akadt, hát azok a sisakot is csak azért hordják, hogy szét ne essen a fejük, mert különben szétvetné az a temérdek sár, amit ott nekik ész helyett lötyög. No de mi ez, hogy szakembert keres, csak nem tényleg tolvaj kell neki? Na hiszen, az nem úgy megy, hogy a kisasszonyok lemennek a krimóba, megcsörrentenek egy kis aranyat és rögtön terem vállalkozó. Szakember kell neki, hogy el ne röhögjem magam! Most meg mit nem mondasz, hogy nem vagy jártas az ilyesmiben, hát azt látom, már abból, hogy fogalmad sincs, az a fogatlan vén hülye hogy méregeti a helyes kis pofikád onnan a sarokból, én a helyedben már sikítva szaladnék…~
~Na de jobb lesz, ha én szaladok, ennek feltűnt, hogy nincs meg a kis pénze. Most mindjárt vesz egy nagy levegőt, ordítani vagy sikítani. De jó, hogy itt ez a vacak bor, ezt szépen beleborítom az arcába, akkor majd kicsit herákol, addig én célba veszem az ajtót, esetleg valamelyik ablakot. Talán jobb lenne kicsit a poharat is belenyomni, de hát olyan szép arca van, szegénynek így is elég ramaty napja lesz, nem kell még jól össze is vagdalni. De csak nem sikít, hát ennyi ideig tart összerakni neki? Talán nem gyanakszik rám még vagy fél percig. Jó ez így, majd segítek neki keresni az erszényt, aztán mikor nem néz oda, megpattanok. Istenek, de édesen naiv, hogy pislog, nem érti.~
~De ez most mi? Megnyugodott, nem tetszik ez nekem. Nem keresi tovább, visszafordul, ez valamit forgat a fejében, az biztos! Bármivel próbálkozik, megy a bor, de még a pohár is, engem te nem fogsz meg, akármilyen kis ijedt lányka voltál még az előbb! Akart engem már megfogni nálad sokkal ravaszabb kopó is, az se néz többet tükörbe, ha nem muszáj neki. Miről hadoválsz, hogy különleges feladat meg fizetség? A fekete frászért tekered itt a szót, hát baromi sok pénzt ki akarsz fizetni valakinek valami sötét ügyért, értem én a lényeget. Különben tudtam én, hogy ezüstkanállal a szádban születtél, hát nemesi becsületszó, az is csak olyan, mint a drága váza, hogy jó beszélni meg dicsekedni róla másoknak, csak amúgy semmi értelme. Na de azt látom, hogy most vagy az erszényed kéne vissza, vagy tényleg sokat akarsz fizetni, jó volna kideríteni, melyik. Figyelmetlen, hát bizony, az vagy, de legalább lenne annyit eszed, hogy nem emlegetsz pénzt ilyen helyen, már az a félork randaság is ide pislog meg a sunyi haverja, nem lesz ennek jó vége. Mi legyen most, mi legyen, válaszra vársz, én meg legszívesebben lelécelnék, de az a „jelentős mennyiség” elég szépen hangzik…~
*Xaly, hogy időt nyerjen, megvakarja az állát, közben körbepillant és felméri, hogy egyre több sötét alak érdeklődését keltik fel. Belátva, hogy eljött a távozás ideje, megragadja a könyökénél a lányt és húzza maga után kifelé, közben magyaráz.*
-Ismerek olyat, aki hallott már olyan emberről, aki látott olyat, aki segíthet neked. Nagy szerencsédre ide nem messze lakik. Na nem mintha én ismerném, nem közösködöm alattomos tolvaj népséggel, de azért téged szívesen útba igazítalak. *Mondandója végén elindul egy tetszőleges irányba, immár kevésbé határozottan terelgetve maga előtt a másikat, közben rákérdez az őt leginkább érdeklő részletre.*
-Mesélj nekem arról a jelentős mennyiségű aranyról és arról is, hogy mit kell tenni érte!
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-13 18:26:17
Üzenet elküldve: 2016-07-13 18:26:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Ephemia nem tudja eldönteni, a lány mire akar kilyukadni a szövegelésével. Próbál óvatosan ítélkezni. Szinte már érzi a közöttük lévő levegőben a veszélyt, amely most teljes egészében átlengi Xalemát. Az esze azt súgja, hogy fusson el és hagyja itt ezt a kócerájt, de egy belső hang készteti őt a maradásra. A lány még nem vallotta be neki egyértelműen, hogy kiféle vagy miféle, de a hangja is mintha kissé iróniától bűzlene. Ez valamelyest sejteti Ephemiával Xalema mivoltát. De még nem biztos benne, hogy mit is kellene mondania. Óvatosan kezd hát neki mondandójának.*
- A Városőrség volt az első hely ahová mentem. Hogy rövidre zárjam, ez a próbálkozás nem járt sikerrel, hasonlóan a többi sem. *Ekkor kissé halkabban kezd beszélni.* És egyébként eltaláltad. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy szakembert keresek, aki érti a dolgát. Életbevágóan fontos dologról van szó, és nem szeretném akárkire bízni a feladatot.
*Hosszú, csendes másodpercek telnek el ezután. Ha Xalema nem is egy olyan sötét alak, talán neki lehetnek kapcsolatai az artheniori alvilág köreiben.*
- Tudod, én nem vagyok jártas az efféle dolgokban, de azért annyit én is tudok, hogy nem a híres tolvajok a legjobbak. Az igaziak a háttérben dolgoznak és csak kevesek ismerik őket. Ezért is lenne szükségem információra. Busásan megfi...
*Mondandóját nem tudja befejezni, mert hirtelen elakad a lélegzete és megfagy a vér az ereiben. Az erszénye az. Illetve az lenne, ha meglenne. Éppen csak megérintette a helyét a köpenye alatt a biztonság kedvéért, és lám! Ezzel az egyik legnagyobb félelme be is igazolódott. ~Biztosan az elf volt az. Hát persze! Hogyan is lehettem ilyen ostoba?~ Az elkövetkező pillanatokat a küszöbön kopogtató pánik uralja, ami után nem sokkal Ephemia visszanyeri önuralmát és az arcára kiülő ijedséget és meglepettséget tudatosan nyugodtnak tűnő arckifejezés váltja fel. Magában megfogadja, hogy igenis megoldja a helyzetet. Most neki kell ravasznak lennie és egy kis szerencsével még fel is keltheti a kis tolvaj érdeklődését. Halk hangon folytatja beszédét.*
- Bár nem akartam, neked mégis elárulom. Ez egy különleges feladat lenne, de a fizetség még különlegesebb és igencsak jelentős mennyiség, mármint aranyban mérve. S ha egy tolvajt nem is kötelez a becsülete, én nemesi becsületszavamat adom arra, hogy az illető a jutalmat megkapja. Ha kell, egyezséget is hajlandó vagyok kötni. Akárhogy is, a fizetség jóval nagyobb összegben értetendő, mint... egy kis figyelmetlen nemes lányka aprópénze.
*Próbál hidegnek és közönyösnek hatni, de félelmét csak nagy nehézségek árán tudja elnyomni.*
*Ephemia nem tudja eldönteni, a lány mire akar kilyukadni a szövegelésével. Próbál óvatosan ítélkezni. Szinte már érzi a közöttük lévő levegőben a veszélyt, amely most teljes egészében átlengi Xalemát. Az esze azt súgja, hogy fusson el és hagyja itt ezt a kócerájt, de egy belső hang készteti őt a maradásra. A lány még nem vallotta be neki egyértelműen, hogy kiféle vagy miféle, de a hangja is mintha kissé iróniától bűzlene. Ez valamelyest sejteti Ephemiával Xalema mivoltát. De még nem biztos benne, hogy mit is kellene mondania. Óvatosan kezd hát neki mondandójának.*
- A Városőrség volt az első hely ahová mentem. Hogy rövidre zárjam, ez a próbálkozás nem járt sikerrel, hasonlóan a többi sem. *Ekkor kissé halkabban kezd beszélni.* És egyébként eltaláltad. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy szakembert keresek, aki érti a dolgát. Életbevágóan fontos dologról van szó, és nem szeretném akárkire bízni a feladatot.
*Hosszú, csendes másodpercek telnek el ezután. Ha Xalema nem is egy olyan sötét alak, talán neki lehetnek kapcsolatai az artheniori alvilág köreiben.*
- Tudod, én nem vagyok jártas az efféle dolgokban, de azért annyit én is tudok, hogy nem a híres tolvajok a legjobbak. Az igaziak a háttérben dolgoznak és csak kevesek ismerik őket. Ezért is lenne szükségem információra. Busásan megfi...
*Mondandóját nem tudja befejezni, mert hirtelen elakad a lélegzete és megfagy a vér az ereiben. Az erszénye az. Illetve az lenne, ha meglenne. Éppen csak megérintette a helyét a köpenye alatt a biztonság kedvéért, és lám! Ezzel az egyik legnagyobb félelme be is igazolódott. ~Biztosan az elf volt az. Hát persze! Hogyan is lehettem ilyen ostoba?~ Az elkövetkező pillanatokat a küszöbön kopogtató pánik uralja, ami után nem sokkal Ephemia visszanyeri önuralmát és az arcára kiülő ijedséget és meglepettséget tudatosan nyugodtnak tűnő arckifejezés váltja fel. Magában megfogadja, hogy igenis megoldja a helyzetet. Most neki kell ravasznak lennie és egy kis szerencsével még fel is keltheti a kis tolvaj érdeklődését. Halk hangon folytatja beszédét.*
- Bár nem akartam, neked mégis elárulom. Ez egy különleges feladat lenne, de a fizetség még különlegesebb és igencsak jelentős mennyiség, mármint aranyban mérve. S ha egy tolvajt nem is kötelez a becsülete, én nemesi becsületszavamat adom arra, hogy az illető a jutalmat megkapja. Ha kell, egyezséget is hajlandó vagyok kötni. Akárhogy is, a fizetség jóval nagyobb összegben értetendő, mint... egy kis figyelmetlen nemes lányka aprópénze.
*Próbál hidegnek és közönyösnek hatni, de félelmét csak nagy nehézségek árán tudja elnyomni.*
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-05 21:21:34
Üzenet elküldve: 2016-07-05 21:21:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nem ad sokat a megjelenésére, nem akar kényes úri hölgynek tűnni, főleg mivel távol áll a jellemétől az a viselkedés. A szállásról egyenest a fogadóba megy. Útközben magára vonja a köpenyét, mert miután evett és távozik nem akarja senki figyelmét felhívni arra, hogy egyedül utazik tovább. Persze ezt is kicsit túlgondolja, mert általában az emberek csak egy pillantás erejéig figyelnek rá, aztán visszatérnek a dolgukhoz.*
-Reggelt! *Pattan fel a pult előtti bárszékre és adja le szegényes rendelését.*
-Adjon kétSzelet kenyeret *kiszámol 4 aranyat és folytatja*
-Meg adjon hozzá Vizet *megtoldja még 2 arannyal az előzőleg kiszámoltat és leteszi a pultra a kocsmárosnak.*
-Köszönöm. *Veszi át a gyors kiszolgálás után a vett kenyeret és pohár vizet. Gyorsan neki is lát és elpusztítja a bendőjébe. A morzsákat miután végzett és elindul kifelé aközben sepri le ruhájáról.*
~Na akkor ki, fel a csuklyát, fel a lóra és irány valamerre.~
-Reggelt! *Pattan fel a pult előtti bárszékre és adja le szegényes rendelését.*
-Adjon kétSzelet kenyeret *kiszámol 4 aranyat és folytatja*
-Meg adjon hozzá Vizet *megtoldja még 2 arannyal az előzőleg kiszámoltat és leteszi a pultra a kocsmárosnak.*
-Köszönöm. *Veszi át a gyors kiszolgálás után a vett kenyeret és pohár vizet. Gyorsan neki is lát és elpusztítja a bendőjébe. A morzsákat miután végzett és elindul kifelé aközben sepri le ruhájáról.*
~Na akkor ki, fel a csuklyát, fel a lóra és irány valamerre.~
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-05 20:53:02
Üzenet elküldve: 2016-07-05 20:53:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés és új otthon keresés//
*A hajóról leszállva egyből a szállásra téblábolt. A lovát még gyorsan kikötötte a fogadó mellett, reméli nem szökött meg az állat, mert semmi kedve megkeresni itt az idegen új helyen.
Másnap reggel ahogy megébred kicsit megrémül, hogy nem az eget látja a feje felett. Az ágy túl puha volt és így a földön aludt. A pusztához van szokva, de a rázós hajóút után kiadós pihenésre volt szüksége. Jól tudja, hogy egyedül maradt és ez elég nagy fenyegetést jelent, új otthont és társakat kell szereznie.*
~Na oszt ki akar egy kislánnyal kalandozni?~ *Talpra ugrik és miután kimossa a csipát a szemeiből, előveszi a kis tégelyét és felrajzolja jobb szeméhez a harci csíkokat. ~És még csodálkozom, ha nem vesznek komolyan.~ Gondolja, miközben a tükörbe megpillantja önmagát. Sóhajt egyet és megpróbál valamit kezdeni kicsit bozontos hajával, kisebb nagyobb sikerrel.
Felöltözik és gyorsan belekezd az edzésbe. Minden nap gyorsan csinál húsz felülést, fekvőtámaszt és guggolást, amiből felállva még ugrik egyet és fel is húzza a térdeit. Ezt a nap folyamán még párszor megismételi és ha olyan helyre jut, akkor talán a kardjaival is tud gyakorolni egy fát karcolgatva pengéivel.* ~Jobb lenne valami élőlényt vágdosni, na de nem kell mindent egyszerre.~
*A hajóról leszállva egyből a szállásra téblábolt. A lovát még gyorsan kikötötte a fogadó mellett, reméli nem szökött meg az állat, mert semmi kedve megkeresni itt az idegen új helyen.
Másnap reggel ahogy megébred kicsit megrémül, hogy nem az eget látja a feje felett. Az ágy túl puha volt és így a földön aludt. A pusztához van szokva, de a rázós hajóút után kiadós pihenésre volt szüksége. Jól tudja, hogy egyedül maradt és ez elég nagy fenyegetést jelent, új otthont és társakat kell szereznie.*
~Na oszt ki akar egy kislánnyal kalandozni?~ *Talpra ugrik és miután kimossa a csipát a szemeiből, előveszi a kis tégelyét és felrajzolja jobb szeméhez a harci csíkokat. ~És még csodálkozom, ha nem vesznek komolyan.~ Gondolja, miközben a tükörbe megpillantja önmagát. Sóhajt egyet és megpróbál valamit kezdeni kicsit bozontos hajával, kisebb nagyobb sikerrel.
Felöltözik és gyorsan belekezd az edzésbe. Minden nap gyorsan csinál húsz felülést, fekvőtámaszt és guggolást, amiből felállva még ugrik egyet és fel is húzza a térdeit. Ezt a nap folyamán még párszor megismételi és ha olyan helyre jut, akkor talán a kardjaival is tud gyakorolni egy fát karcolgatva pengéivel.* ~Jobb lenne valami élőlényt vágdosni, na de nem kell mindent egyszerre.~
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-04 00:49:23
Üzenet elküldve: 2016-07-04 00:49:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
-Örvendek, Ephemia, hogy így összefutottunk. *Mosolyogva válaszol a bemutatkozásra és kicsit bólint. Magában elismétli a nevet, hogy biztosan megjegyezze, bár nem tervezi, hogy még egyszer találkozni fog a lánnyal a pénze megszerzése után. ~Már biztos, hogy valami úrilány. Épeszű csaj nem mászkál ilyen hosszú névvel. Hogyan becézhetik? Meg is sértődne, ha megpróbálnám becézni.~ Máskor ennek a lehetősége elég is lenne, hogy kipróbálja, de most mással van elfoglalva. Ephemia egyébként is elég érdekes témát hoz szóba.*
-Ugyan, hagyd el, hát baleset volt! Hanem, hogy mit mondasz, hogy mik vannak! Hallatlan, én mondom neked! Ha rajtam múlna, bizony minden tolvajnak azonnal levágnák a kezét, bizony! Nem lenne kecmec, se apelláta, csak egy éles bárd és nincs több lopás! *Bal kezével hevesen gesztikulálva mutatja, hogy csapna le az a bárd a gaz tolvajok bűntől mocskos kezére. Így remekül eltereli a figyelmét a jobb kezéről, ami már a másik öve körül kalandozik. Szerencsére Ephemia beszéd közben valamiért a bárpultot fixírozza, mintha valami érdekes bogarat lesne. Kicsit össze is rándul az arca, ki tudja, talán tényleg talált ott valami gusztustalant, az ilyen bárpultoknál sosem lehet tudni. Xaly ujjai mindenesetre besurrannak a másik köpenye alá és az erszényt rögzítő szíjjak csomói közé csusszannak.*
-A megfelelő embert… mire? Megloptak tán és most keresel valakit, aki levadászná neked az elkövetőt? Akkor azt mondom, legjobb, ha a Városőrséghez fordulsz! A nyomozó tisztjeik messze földön híresek hatékonyságukról, egyenesen a tolvajok rémei ők! Ha a Városőröket kéred fel, szinte már meg is fogtad a bűnöst.
*Gondolja, ha konkurencia is a másik tolvaj, akire a lány haragszik, annyit igazán tehet ismeretlen kollégájáért, hogy elintézi, ne rögtön valami sötét lelkületű bérgyilkos eredjen a nyomába, hanem csak a teszetosza városőrség. Aztán szöget üt valami a fejében.*
-Vagy esetleg Te magad is tolvajt keresel? Nem, mintha ismernék ilyet, de mindenképpen érdekes, miért akarna valaki ilyen aljas, semmirevaló, gonosz népséghez fordulni.
*Kész, megvan! A vékony szíjjak szétcsúsznak, az erszény súlya immár a tenyerén nyugszik. Ballal kicsit dobol a bárpulton, a másik a mozgásra önkéntelenül is odapillant egy rövid pillanatra, de ez elég, hogy Xaly az erszényt a háta mögött az inge egyik rejtett zsebébe dugja. Ezzel a beszélgetés számára értelmét vesztette. Ezt a választ még megvárja és már itt sincs, megy és kerít valami étket, aztán kezdhet szállás után nézni.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.04 00:51:46
-Örvendek, Ephemia, hogy így összefutottunk. *Mosolyogva válaszol a bemutatkozásra és kicsit bólint. Magában elismétli a nevet, hogy biztosan megjegyezze, bár nem tervezi, hogy még egyszer találkozni fog a lánnyal a pénze megszerzése után. ~Már biztos, hogy valami úrilány. Épeszű csaj nem mászkál ilyen hosszú névvel. Hogyan becézhetik? Meg is sértődne, ha megpróbálnám becézni.~ Máskor ennek a lehetősége elég is lenne, hogy kipróbálja, de most mással van elfoglalva. Ephemia egyébként is elég érdekes témát hoz szóba.*
-Ugyan, hagyd el, hát baleset volt! Hanem, hogy mit mondasz, hogy mik vannak! Hallatlan, én mondom neked! Ha rajtam múlna, bizony minden tolvajnak azonnal levágnák a kezét, bizony! Nem lenne kecmec, se apelláta, csak egy éles bárd és nincs több lopás! *Bal kezével hevesen gesztikulálva mutatja, hogy csapna le az a bárd a gaz tolvajok bűntől mocskos kezére. Így remekül eltereli a figyelmét a jobb kezéről, ami már a másik öve körül kalandozik. Szerencsére Ephemia beszéd közben valamiért a bárpultot fixírozza, mintha valami érdekes bogarat lesne. Kicsit össze is rándul az arca, ki tudja, talán tényleg talált ott valami gusztustalant, az ilyen bárpultoknál sosem lehet tudni. Xaly ujjai mindenesetre besurrannak a másik köpenye alá és az erszényt rögzítő szíjjak csomói közé csusszannak.*
-A megfelelő embert… mire? Megloptak tán és most keresel valakit, aki levadászná neked az elkövetőt? Akkor azt mondom, legjobb, ha a Városőrséghez fordulsz! A nyomozó tisztjeik messze földön híresek hatékonyságukról, egyenesen a tolvajok rémei ők! Ha a Városőröket kéred fel, szinte már meg is fogtad a bűnöst.
*Gondolja, ha konkurencia is a másik tolvaj, akire a lány haragszik, annyit igazán tehet ismeretlen kollégájáért, hogy elintézi, ne rögtön valami sötét lelkületű bérgyilkos eredjen a nyomába, hanem csak a teszetosza városőrség. Aztán szöget üt valami a fejében.*
-Vagy esetleg Te magad is tolvajt keresel? Nem, mintha ismernék ilyet, de mindenképpen érdekes, miért akarna valaki ilyen aljas, semmirevaló, gonosz népséghez fordulni.
*Kész, megvan! A vékony szíjjak szétcsúsznak, az erszény súlya immár a tenyerén nyugszik. Ballal kicsit dobol a bárpulton, a másik a mozgásra önkéntelenül is odapillant egy rövid pillanatra, de ez elég, hogy Xaly az erszényt a háta mögött az inge egyik rejtett zsebébe dugja. Ezzel a beszélgetés számára értelmét vesztette. Ezt a választ még megvárja és már itt sincs, megy és kerít valami étket, aztán kezdhet szállás után nézni.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.04 00:51:46
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-01 20:26:29
Üzenet elküldve: 2016-07-01 20:26:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Látja, amint a vörös hajú lány beleiszik az általa imént vásárolt boritalba, ám arckifejezésén látszik, hogy nem nagyon ízlik neki. ~Amint látom, ennek helynek sem a minőség az első, inkább a mennyiség. Még a kenyerük is száraz és kemény, mint a kő.~ Elhelyezkedik a pult melletti széken a lány mellett.*
- Szóval Xalema. Az én nevem... *Elgondolkodik, hogy nem követ-e el hibát a saját nevének felfedésével. A biztonság kedvéért ő is csak a keresztnevét árulja el.* Az én nevem Ephemia.
*Furcsállja az elf fokozott érdeklődését iránta, bár tudja, nincs rá oka. ~Bizonyára vannak szándékai a kérdéseivel.~*
- Amint azt most gondolhatod rólam, tőlem távol állnak az efféle udvariatlan dolgok, mint csak úgy bocsánatkérés nélkül annyiban hagyni egy efféle... ütközést. *Enyhe mosolyt erőltet arcára.* És talán még távolabb állnak tőlem a lopással kapcsolatos tevékenységek. Az már egyenesen erkölcstelen. De mások nem így vannak vele, sőt! Egyesek ebből élnek.
*Ephemia úgy gondolja, Xalema kezdi sejteni, hogy mire gondol. Elgondolkodva néz maga elé a bárpultra beszéd közben.*
- Szeretem diplomatikus eszközökkel elintézni a problémákat, de... Vannak olyan esetek, amikor ez lehetetlen, vagy épp már kudarcot vallott. *Ekkor visszanéz Xalemára.* A megfelelő embert keresem. Ezért vagyok itt.
*Bár konkrétan nem kívánja kimondani, azért valahol mégis reméli, hogy az elf már teljesen érti mire gondol. Kicsit undorodik már önnönmagától is, amiért ehhez a megoldáshoz kíván folyamodni. De meg kell tennie, más út nincs.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 20:28:58
*Látja, amint a vörös hajú lány beleiszik az általa imént vásárolt boritalba, ám arckifejezésén látszik, hogy nem nagyon ízlik neki. ~Amint látom, ennek helynek sem a minőség az első, inkább a mennyiség. Még a kenyerük is száraz és kemény, mint a kő.~ Elhelyezkedik a pult melletti széken a lány mellett.*
- Szóval Xalema. Az én nevem... *Elgondolkodik, hogy nem követ-e el hibát a saját nevének felfedésével. A biztonság kedvéért ő is csak a keresztnevét árulja el.* Az én nevem Ephemia.
*Furcsállja az elf fokozott érdeklődését iránta, bár tudja, nincs rá oka. ~Bizonyára vannak szándékai a kérdéseivel.~*
- Amint azt most gondolhatod rólam, tőlem távol állnak az efféle udvariatlan dolgok, mint csak úgy bocsánatkérés nélkül annyiban hagyni egy efféle... ütközést. *Enyhe mosolyt erőltet arcára.* És talán még távolabb állnak tőlem a lopással kapcsolatos tevékenységek. Az már egyenesen erkölcstelen. De mások nem így vannak vele, sőt! Egyesek ebből élnek.
*Ephemia úgy gondolja, Xalema kezdi sejteni, hogy mire gondol. Elgondolkodva néz maga elé a bárpultra beszéd közben.*
- Szeretem diplomatikus eszközökkel elintézni a problémákat, de... Vannak olyan esetek, amikor ez lehetetlen, vagy épp már kudarcot vallott. *Ekkor visszanéz Xalemára.* A megfelelő embert keresem. Ezért vagyok itt.
*Bár konkrétan nem kívánja kimondani, azért valahol mégis reméli, hogy az elf már teljesen érti mire gondol. Kicsit undorodik már önnönmagától is, amiért ehhez a megoldáshoz kíván folyamodni. De meg kell tennie, más út nincs.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 20:28:58
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-01 14:14:32
Üzenet elküldve: 2016-07-01 14:14:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*De még milyen elégedett! Bár a lány először mintha inkább menni akarna, de láthatóan meggondolja magát és tényleg meghívja egy italra, amin azért kicsit meglepődik, ennél komolyabb ellenállásra számított.*
-Ez csak természetes. Minőség és mennyiség nekem nem számít, csak sok legyen és jó!
*A fizetés közben a szeme sarkából követi a lány kezének útját a köpenye alá, ahol egy erszény vagy zseb rejti a további érméket. Nagyszerű, a legjobbkor jött ez az édesen naiv leány! A pultos morcosan átnyújt egy pohár vöröset, ami hamar Xaly elé kerül. Belekortyol, de savanyú, mint egy lefokozott városőr, úgyhogy inkább félreteszi, a másikra függeszti a tekintetét és újra elmosolyodik.*
-Tiéd a bocsánatom, hogy az összes istenek hálálják meg a nagylelkűségedet! ~Meg azt, hogy pont most találkoztál velem, hát micsoda szerencse, még a végén a vacsorára valót is kifizeted, ha nem is teljesen önszántadból.~ *Kényelmesen letelepszik az egyik székre a pult mellett és biztatóan néz a másikra, hogy ő is tegyen így. Ha már mindketten ülnek, a borból az udvariasság kedvéért kortyolva (~Pfejj, de savanyú ez a lőré, a számat nem bírom kinyitni tőle!~) próbál szóba elegyedni a csuklyás lánnyal.*
-A nevem Xalema, de ha már így meghívtál, szólíts csak Xalynak! Téged hogy hívnak?
*Ha első kérdésére választ kap, tovább érdeklődik.*
-Mit keres egy ilyen finom hölgy egy ilyen durva helyen? *Ez egyébként komolyan érdekli, alkalmi társalgó partnere érezhetően kilóg a közegből. Miközben beszélgetnek, egyre érdeklődőbb testtartást vesz föl, mintha csak nagyon kíváncsi lenne. Ami megint csak igaz, nagyon szeretné ugyanis megtudni a másik pontos vagyoni helyzetét, azon belül is erszényének vagy zsebeinek tartalmát.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 17:26:57
*De még milyen elégedett! Bár a lány először mintha inkább menni akarna, de láthatóan meggondolja magát és tényleg meghívja egy italra, amin azért kicsit meglepődik, ennél komolyabb ellenállásra számított.*
-Ez csak természetes. Minőség és mennyiség nekem nem számít, csak sok legyen és jó!
*A fizetés közben a szeme sarkából követi a lány kezének útját a köpenye alá, ahol egy erszény vagy zseb rejti a további érméket. Nagyszerű, a legjobbkor jött ez az édesen naiv leány! A pultos morcosan átnyújt egy pohár vöröset, ami hamar Xaly elé kerül. Belekortyol, de savanyú, mint egy lefokozott városőr, úgyhogy inkább félreteszi, a másikra függeszti a tekintetét és újra elmosolyodik.*
-Tiéd a bocsánatom, hogy az összes istenek hálálják meg a nagylelkűségedet! ~Meg azt, hogy pont most találkoztál velem, hát micsoda szerencse, még a végén a vacsorára valót is kifizeted, ha nem is teljesen önszántadból.~ *Kényelmesen letelepszik az egyik székre a pult mellett és biztatóan néz a másikra, hogy ő is tegyen így. Ha már mindketten ülnek, a borból az udvariasság kedvéért kortyolva (~Pfejj, de savanyú ez a lőré, a számat nem bírom kinyitni tőle!~) próbál szóba elegyedni a csuklyás lánnyal.*
-A nevem Xalema, de ha már így meghívtál, szólíts csak Xalynak! Téged hogy hívnak?
*Ha első kérdésére választ kap, tovább érdeklődik.*
-Mit keres egy ilyen finom hölgy egy ilyen durva helyen? *Ez egyébként komolyan érdekli, alkalmi társalgó partnere érezhetően kilóg a közegből. Miközben beszélgetnek, egyre érdeklődőbb testtartást vesz föl, mintha csak nagyon kíváncsi lenne. Ami megint csak igaz, nagyon szeretné ugyanis megtudni a másik pontos vagyoni helyzetét, azon belül is erszényének vagy zsebeinek tartalmát.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 17:26:57
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-01 07:31:04
Üzenet elküldve: 2016-07-01 07:31:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Mikor a leányzó elkezdi vezetgetni őt vissza a pult felé, köpni-nyelni nem tud a megilletődöttségtől. ~A fellökött személyeknek kell meghívni a rájuk rongyoló illetőt egy italra? Nahát, micsoda nemes gesztus! De azt hiszem, az efféle népeknél ez nem meglepő.~ Épp elfele menni készült, nincs oka maradásra. Kirángatja magát az elf lány terelgető karjaiból, s egy dühös és rosszalló pillantás kíséretében már kezdené is kioktatni.
Azonban ekkor üt belé a felismerés. Lehet, hogy ez a lány megoldás az ő problémájára. Lehet, hogy ez a találkozás nem pusztán a véletlen műve. De mivel még nem tudja, hogy kiféle vagy miféle teremtéssel futott az imént össze a szó legszorosabb értelmében, ebben nem tud biztosra menni. Csak egy megoldás van erre. Meg kell próbálnia kipuhatolni, hogy képes-e a feladatra.
Ephemia addigi elutasító arckifejezése hirtelen átvált egy barátságosabb, de korántsem közvetlen formába.*
- Tudod mit? Legyen. Ha ezzel valóban elnyerem a bocsánatod, hát legyen tiszta a lelkiismeretem. De tekintettel arra, hogy te is fellöktél engem, az italválasztás jogát fenntartom.
*Meg sem várja a leány válaszát, máris elindul a pult felé, hogy rendeljen neki valamit. Vajon mit szeretnek az ilyesféle népek inni? Biztos nem teát meg vizet. Nem akarja magát nevetség tárgyává tenni, de nem akar túlköltekezni sem. Odaszól hát a pultosnak.*
- Egy pohár bor lesz!
*Mire Ephemia visszatér a tőle pár lépésre álló elf lányhoz, kezében már ott díszeleg az az egy pohár Bor, melyet 5 aranyért vett az imént.*
- Remélem, hogy most már elégedett vagy.
*Mikor a leányzó elkezdi vezetgetni őt vissza a pult felé, köpni-nyelni nem tud a megilletődöttségtől. ~A fellökött személyeknek kell meghívni a rájuk rongyoló illetőt egy italra? Nahát, micsoda nemes gesztus! De azt hiszem, az efféle népeknél ez nem meglepő.~ Épp elfele menni készült, nincs oka maradásra. Kirángatja magát az elf lány terelgető karjaiból, s egy dühös és rosszalló pillantás kíséretében már kezdené is kioktatni.
Azonban ekkor üt belé a felismerés. Lehet, hogy ez a lány megoldás az ő problémájára. Lehet, hogy ez a találkozás nem pusztán a véletlen műve. De mivel még nem tudja, hogy kiféle vagy miféle teremtéssel futott az imént össze a szó legszorosabb értelmében, ebben nem tud biztosra menni. Csak egy megoldás van erre. Meg kell próbálnia kipuhatolni, hogy képes-e a feladatra.
Ephemia addigi elutasító arckifejezése hirtelen átvált egy barátságosabb, de korántsem közvetlen formába.*
- Tudod mit? Legyen. Ha ezzel valóban elnyerem a bocsánatod, hát legyen tiszta a lelkiismeretem. De tekintettel arra, hogy te is fellöktél engem, az italválasztás jogát fenntartom.
*Meg sem várja a leány válaszát, máris elindul a pult felé, hogy rendeljen neki valamit. Vajon mit szeretnek az ilyesféle népek inni? Biztos nem teát meg vizet. Nem akarja magát nevetség tárgyává tenni, de nem akar túlköltekezni sem. Odaszól hát a pultosnak.*
- Egy pohár bor lesz!
*Mire Ephemia visszatér a tőle pár lépésre álló elf lányhoz, kezében már ott díszeleg az az egy pohár Bor, melyet 5 aranyért vett az imént.
*- Remélem, hogy most már elégedett vagy.
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2016-07-01 01:14:28
Üzenet elküldve: 2016-07-01 01:14:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lopott érték//
*Ahogy földet ér, már pattanna is föl, hogy kifejtse a véleményét a „világtalan kerge nőszemélyekről, akik azt sem nézik, hova lépnek”, de mielőtt elkezdhetne haragudni a lányra, észreveszi, többen milyen harsány jókedvvel nevetnek rajtuk. Ezért aztán levegőt vesz, hogy elmondja, mi a véleménye a „bunkó, büdösszájú kocsmatöltelékekről”, azonban a közben feltápászkodó lány, akinek nekiszaladt, a kezét nyújtja, hogy felsegítse. Ezt el is fogadja és közben megnézi magának a másikat. A csuklya alól fehérbőrű, barna hajú lány tűnik elő, arca alapján nagyon fiatal, füle, termete alapján ember. Öltözete alapján nem veti föl a pénz, de tartása, gesztusa jobb családból való származást mutat, ami szemet szúr Xalynak. Egészében véve olyan embernek tűnik, akinél lehet némi pénz, amitől esetleg meg lehet szabadítani. Erről árulkodik az ezüst gyűrű is, amit a lány kezét megfogva vesz észre. Ahogy talpra áll, szélesen rámosolyog a másikra.*
-Ugyan, ne félts te engem! Ha valaki bármivel próbálkozik, ezt kapja a hasába. *A tőrére csap, mutatva, hogy ő aztán fel vagy fegyverezve minden veszély ellen. Megint végigpillant a lányon. Ahogy a másik önkéntelenül összerezzen a részeg kurjantásokra, ahogy kicsit összehúzza magát, mutatja, hogy nem túl gyakran fordul meg ilyen helyeken, Xaly egy kicsit meg is sajnálja. De akkor mit kereshet itt? Mindegy is, ha már itt van, hát meghívatja magát vele, hátha megtudhat tőle valami érdekeset és persze meglátja, hol tartja a lány a pénzét.*
-No de azért csak fellöktél. Felénk ez nagy udvariatlanság ám! Most párbajoznunk kéne meg ilyesmi, de tudod, mit? Megbocsátok, ha meghívsz egy italra. *Barátságosan a másik hátára csap és már tereli is vissza a pult felé.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 01:16:39
*Ahogy földet ér, már pattanna is föl, hogy kifejtse a véleményét a „világtalan kerge nőszemélyekről, akik azt sem nézik, hova lépnek”, de mielőtt elkezdhetne haragudni a lányra, észreveszi, többen milyen harsány jókedvvel nevetnek rajtuk. Ezért aztán levegőt vesz, hogy elmondja, mi a véleménye a „bunkó, büdösszájú kocsmatöltelékekről”, azonban a közben feltápászkodó lány, akinek nekiszaladt, a kezét nyújtja, hogy felsegítse. Ezt el is fogadja és közben megnézi magának a másikat. A csuklya alól fehérbőrű, barna hajú lány tűnik elő, arca alapján nagyon fiatal, füle, termete alapján ember. Öltözete alapján nem veti föl a pénz, de tartása, gesztusa jobb családból való származást mutat, ami szemet szúr Xalynak. Egészében véve olyan embernek tűnik, akinél lehet némi pénz, amitől esetleg meg lehet szabadítani. Erről árulkodik az ezüst gyűrű is, amit a lány kezét megfogva vesz észre. Ahogy talpra áll, szélesen rámosolyog a másikra.*
-Ugyan, ne félts te engem! Ha valaki bármivel próbálkozik, ezt kapja a hasába. *A tőrére csap, mutatva, hogy ő aztán fel vagy fegyverezve minden veszély ellen. Megint végigpillant a lányon. Ahogy a másik önkéntelenül összerezzen a részeg kurjantásokra, ahogy kicsit összehúzza magát, mutatja, hogy nem túl gyakran fordul meg ilyen helyeken, Xaly egy kicsit meg is sajnálja. De akkor mit kereshet itt? Mindegy is, ha már itt van, hát meghívatja magát vele, hátha megtudhat tőle valami érdekeset és persze meglátja, hol tartja a lány a pénzét.*
-No de azért csak fellöktél. Felénk ez nagy udvariatlanság ám! Most párbajoznunk kéne meg ilyesmi, de tudod, mit? Megbocsátok, ha meghívsz egy italra. *Barátságosan a másik hátára csap és már tereli is vissza a pult felé.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.07.01 01:16:39
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3809-3828