Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:44:07
Üzenet elküldve: 2012-08-30 20:44:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
*Immár csak az ablakban állva, nem történvén semmi, az átkozott érzelmeknek is van idejük és merszük kibillenteni Quaet a bizonyosságából. Nem is érti miért reagált ilyen hevesen Mordach... Hiszen ő csak... Mit is mondott? Megpróbálja utólag átgondolni, min is pattant el újra a helyzet. Valami apró szófordulaton dühödött fel... Lehetséges, hogy nem Quaenek volt igaza? Valóban túlreagálta volna? De hát megérthetné... Fáradt, nem is emlékszik mikor evett utoljára, és... És Mordach mindezzel a próblémával bír, sőt ő még elég komolyan meg is van sérülve, mégsem hordta le gorombán Quaet, amikor hozzá szólt. Miért? Mert... Mert... Ő... férfi. A tényeket megcáfolni igyekvő érvek egyre gyengébbek és nevetségesebbek. Ez már a sokadik vívódás a nő 'haragszom-a-világra' és a racionálisabb fele között.
Közben kezd türelmetlen lenni, hol van már? És akkor megszólal a mély hang az ajtóból. A dac nem engedi, hogy bármit reagáljon, de a feszült helyzettől libabőrös lesz a tarkója. Már éppen végtelenül elszomorodva süllyedne bele az önsajnálatba, hogy ő bizony egy helyrehozhatatlanul bolond nőszemély, és soha nem fogja szeretni senki, amikor kajánul kopogtat a lelkiismerete, hogy most gyorsan kell cselekednie és helyesen, különben helyrehozhatatlan lesz az egész...
Igen, helyre kell hozni. Hogy is... A szeme sarkából hátrapillant, a még mindig nyitott ajtóban természetesen már nem áll senki. Odaáig könnyű eljutni. Következik a folyosó. A kelleténél egy szívdobbanással kevesebbel, de kilesve ellenőrzi, az is üres. Már csak egy csukott ajtó áll előtte. Itt viszont már több a holtidő. És most? Menjen csak úgy be? Kopogjon? Vajon az hogy 'A másik szobában leszek.' invitálásnak számít? Vagy inkább figyelmeztetésnek... "Quarrian, acélozd meg magad!" Végül úgy dönt, hogy nem lépi át a határt, csak megáll az ajtóban és reméli, hogy hangja a vastag fán keresztül is eljut Mordach-hoz. Mellékesen reménykedik benne, hogy senki nem téved erre, hiszen így is elég zavarba ejtő az egész, nem kell még közönség is... Halkan szólal meg.*
- Én vagyok... Csak... Nem úgy értettem. Nem értettem sehogy. Csak úgy mondtam. Előfordul. Sajnálom.
*A szavak nehezen, darabosan jönnek. Ez így nem elég... Erre ő sem engedné be saját magát... (Bár ez lehet, hogy rossz példa.)*
- Szeretném hogy... *Keresi a megfelelő szót. Számos eszébe jut, de végül Mordach szavait használja.* - ...együtt mennénk. Szeretném, hogy velem gyere, és megismerd az otthonom. És a múltam. És engem... Megértenél!
*A legutolsó szót sietve teszi hozzá, más jelentést adva a mondatnak, mert hirtelen megrémül attól amit mondott. Többet nem mond, csak áll és várja, mi történik. Lehet, hogy mindent elronott, véglegesen?
Ha a férfi mégis úgy dönt, hogy kinyitja neki az ajtót, ott egy, a szokásosnál is kisebbnek látszó kócos hölgyet találhat, aki fázosan összefont karokkal, roppant módon elkámpicsorodva dől az ajtófélfának. Arca bizonytalan, szemeit lesütve fürkészi a küszöböt.*
- Nem akarok egyedül maradni. *Motyogja még utoljára, inkább magának semmint a külvilágnak.*
Közben kezd türelmetlen lenni, hol van már? És akkor megszólal a mély hang az ajtóból. A dac nem engedi, hogy bármit reagáljon, de a feszült helyzettől libabőrös lesz a tarkója. Már éppen végtelenül elszomorodva süllyedne bele az önsajnálatba, hogy ő bizony egy helyrehozhatatlanul bolond nőszemély, és soha nem fogja szeretni senki, amikor kajánul kopogtat a lelkiismerete, hogy most gyorsan kell cselekednie és helyesen, különben helyrehozhatatlan lesz az egész...
Igen, helyre kell hozni. Hogy is... A szeme sarkából hátrapillant, a még mindig nyitott ajtóban természetesen már nem áll senki. Odaáig könnyű eljutni. Következik a folyosó. A kelleténél egy szívdobbanással kevesebbel, de kilesve ellenőrzi, az is üres. Már csak egy csukott ajtó áll előtte. Itt viszont már több a holtidő. És most? Menjen csak úgy be? Kopogjon? Vajon az hogy 'A másik szobában leszek.' invitálásnak számít? Vagy inkább figyelmeztetésnek... "Quarrian, acélozd meg magad!" Végül úgy dönt, hogy nem lépi át a határt, csak megáll az ajtóban és reméli, hogy hangja a vastag fán keresztül is eljut Mordach-hoz. Mellékesen reménykedik benne, hogy senki nem téved erre, hiszen így is elég zavarba ejtő az egész, nem kell még közönség is... Halkan szólal meg.*
- Én vagyok... Csak... Nem úgy értettem. Nem értettem sehogy. Csak úgy mondtam. Előfordul. Sajnálom.
*A szavak nehezen, darabosan jönnek. Ez így nem elég... Erre ő sem engedné be saját magát... (Bár ez lehet, hogy rossz példa.)*
- Szeretném hogy... *Keresi a megfelelő szót. Számos eszébe jut, de végül Mordach szavait használja.* - ...együtt mennénk. Szeretném, hogy velem gyere, és megismerd az otthonom. És a múltam. És engem... Megértenél!
*A legutolsó szót sietve teszi hozzá, más jelentést adva a mondatnak, mert hirtelen megrémül attól amit mondott. Többet nem mond, csak áll és várja, mi történik. Lehet, hogy mindent elronott, véglegesen?
Ha a férfi mégis úgy dönt, hogy kinyitja neki az ajtót, ott egy, a szokásosnál is kisebbnek látszó kócos hölgyet találhat, aki fázosan összefont karokkal, roppant módon elkámpicsorodva dől az ajtófélfának. Arca bizonytalan, szemeit lesütve fürkészi a küszöböt.*
- Nem akarok egyedül maradni. *Motyogja még utoljára, inkább magának semmint a külvilágnak.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-29 21:08:08
Üzenet elküldve: 2012-08-29 21:08:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
- Hát kérlek, azért mondom, mert ez így igaz. Őt nem csábítja el pénz, vagy másik személy, hanem mindig is hűségesen fog mellettem állni, történjék jó, vagy rossz. Nem vagyok egy állatbarát, sőt, kifejezetten nem szeretem őket, de ez a ló teljesen más, ő amióta csak tudom az eszem, velem van. Akkor is ott volt, mikor tudatlanul, világtalanul felébredtem - hűségesen őrizte álmaim, s talán ezért is nőtt pont annyira hozzám, mert ő... Valamennyire még benne él az emlékeimben.
*Magyarázza meg a dolgot, s kicsit szokatlanul is éri a hölgyemény újabb, hirtelen jött hangulatváltozása, mely a beszédmodorára is újra kihat.*
- Á, szóval tereled a témát... Tekintettel a mai napra, most egyelőre hagylak, de erre még visszatérünk, legkésőbb a faluban.
*Bólint lelkesen, határozottan, vidáman, s bár próbál nem figyelni a változó hangnemre, mégsem tud teljesen elszakadni tőle. Egyszerűen nem érti, hogy mi történt Quae fejében, de úgy fakad ki, mint egy... szinte szavakat se lehet találni rá. Mordach csak értetlenül pislog párat, újra keresi magában azt a mondatot, ami MEGINT felhúzhatta, de egyáltalán nem talál ilyet. Igazából lassacskán már kezd abban is kételkedni, hogy teljesen minden rendben van a hölgyemény fejében, hiszen ez már nem az első eset, hogy ok nélkül húzta fel magát. A vörösnek már kezd kissé elege lenni abból, hogy minden mondata előtt úgy kell szinte leellenőriznie magában, hogy mit szabad mondani, s mit nem. Ő nem beszélt vele tiszteletlenül, s ezt a másiktól is elvárja.*
- Na idefigyelj! Most már mocskosul kezd elegem lenni abból, hogy neked lassan semmit se lehet mondani, mert mindenen felhúzod magad! Nem lehet sem viccelni, mert az is idegesít... Az, hogy múmiának neveztem magam, nem a TE módszeredre irányult, hanem arra, hogy ÚGY NÉZEK KI! *mutat hevesen magára* Szerinted nem vagyok tetőtől talpig bekötözve??!! Nem lehet a múltadról sem kérdezni, mert rögtön forgatod a szemed, és őszintén szólva már egyáltalán nem értem, hogy mi minek megyünk még együtt, ha ennyire idegesítelek! Hát tudd meg, hogy nem fogom felvenni a 'felesleges második' szerepét! Úgyhogy tessék, most mondd itt ki ŐSZINTÉN, hogy minek vagy még velem! Ígérem, ha negatívat kapok, azonnal eltűnök az életedből, s most fogsz utoljára látni! Aztán mehetsz vissza a faludba... Eddig örömmel fordultam a múltadhoz, mivel érdekeltél, s eltűrtem a hangulatváltozásaidat, meg az ok nélküli sértegetéseket, de ebből már elegem van! Nem csináltam semmit, amiért így kellene velem beszélned!!! Eddig én tisztelettel fordultam hozzád, de te magasról tettél erre, ahogy arra is, hogy én vagyok az egyedüli férfi ebben a rothadó világban, aki elfogadna TÉGED!
*Mondja immáron teljesen kifakadva, pár szót szinte már kiabálva, hiszen rettentően elege van már ebből az egészből. Ha nem kell a férfi társasága, hát nem kell!*
- Hát képzeld, meg vagyok velük elégedve, bár gondolom nem esett le, hogy ha nem lennék, akkor leszedtem volna magamról őket!
*Mondja újra eléggé hűvösen, s immáron a társalgás az ő részéről végleg be van fejezve. Jobb, ha meg se szólal, mert egy újabb dührohamot nem biztos, hogy már el tudna viselni a hölgytől. Bár a kikötő hangulatát mindig is kedvelte, most még ez sem dobja fel, s a fogadóba is haragosan lép be, s eléggé ingerülten vánszorog oda a pultoshoz. Bár azon volt, hogy majd Quae elintéz mindent, de az újabb gúnyos mondata után Mordach haragosan lép a fogadóshoz.*
- Köszönöm, de az ilyen hangnemet tartogasd másnak. Nem kell engem kisegíteni. Így nem.
*Mondja keserűen a hölgyemény felé, majd végül saját maga egy pillanat alatt futja át az étlapot, s találomra rábök a Halrudakra 7 aranyért,
emellett a hideg Sörre 4 pénzért. Végül - bár bőven futná a második emeleti szobára is - elkéri egy jobb állapotú Szoba (1. emelet) kulcsát 8 érméért. Ő is utasítja a fogadóst, hogy küldjön fel valakit a szobájába, s mikor nézne oldalra, látja, hogy Quae épp akkor lép fel az első lépcsőfokra. A vörös szomorúan és keserűen néz utána, végül a méreg eltűntet mindent, s ő is megindul felfelé. Kissé nehézkesen megy neki felfelé vonszolni a testét, egyszer térdre is zuhan - a fogadós ugyan sietne is hozzá, hogy felsegítse, de Mordach csak int neki, hogy erre nincs szükség, ő egyedül is fel tud állni. Végül hosszú percek múlva végre felér, s megindul a hölgy szobája felé, melynek ajtaja nyitva van. A vörös nem lép be rajta, hiszen teljesen biztos abban, hogy Quae nem látja szívesen - hiszen most is csak szótlanul áll az ablak előtt, magasról téve arra, hogy a férfi él-e, vagy hal. Ő már többször mondta, hogy nem lesz senkinek a nyakán, márpedig a hölgyemény szavai pontosan azt mutatták, hogy nyűg a hátán, így csak egy hűvös mondattal köszön el.*
- A másik szobában leszek.
*Ennyi, s nem több. Ezután megindul a szomszédos ajtó felé, amin belép, bár már nem zárja be azt... Azonnal az ágyhoz vánszorog, s végre már arcán is kimutathatja nagy fájdalmait. A véres, átázott kötéseket nagynehezen letekeri magáról, s a földre hajítja, majd a hátán fekve a plafont kezdi bámulni. Idegesíti ez az egész helyzet, ez a rengeteg 'miért', ami a hölgyemény körül leng...*
*Magyarázza meg a dolgot, s kicsit szokatlanul is éri a hölgyemény újabb, hirtelen jött hangulatváltozása, mely a beszédmodorára is újra kihat.*
- Á, szóval tereled a témát... Tekintettel a mai napra, most egyelőre hagylak, de erre még visszatérünk, legkésőbb a faluban.
*Bólint lelkesen, határozottan, vidáman, s bár próbál nem figyelni a változó hangnemre, mégsem tud teljesen elszakadni tőle. Egyszerűen nem érti, hogy mi történt Quae fejében, de úgy fakad ki, mint egy... szinte szavakat se lehet találni rá. Mordach csak értetlenül pislog párat, újra keresi magában azt a mondatot, ami MEGINT felhúzhatta, de egyáltalán nem talál ilyet. Igazából lassacskán már kezd abban is kételkedni, hogy teljesen minden rendben van a hölgyemény fejében, hiszen ez már nem az első eset, hogy ok nélkül húzta fel magát. A vörösnek már kezd kissé elege lenni abból, hogy minden mondata előtt úgy kell szinte leellenőriznie magában, hogy mit szabad mondani, s mit nem. Ő nem beszélt vele tiszteletlenül, s ezt a másiktól is elvárja.*
- Na idefigyelj! Most már mocskosul kezd elegem lenni abból, hogy neked lassan semmit se lehet mondani, mert mindenen felhúzod magad! Nem lehet sem viccelni, mert az is idegesít... Az, hogy múmiának neveztem magam, nem a TE módszeredre irányult, hanem arra, hogy ÚGY NÉZEK KI! *mutat hevesen magára* Szerinted nem vagyok tetőtől talpig bekötözve??!! Nem lehet a múltadról sem kérdezni, mert rögtön forgatod a szemed, és őszintén szólva már egyáltalán nem értem, hogy mi minek megyünk még együtt, ha ennyire idegesítelek! Hát tudd meg, hogy nem fogom felvenni a 'felesleges második' szerepét! Úgyhogy tessék, most mondd itt ki ŐSZINTÉN, hogy minek vagy még velem! Ígérem, ha negatívat kapok, azonnal eltűnök az életedből, s most fogsz utoljára látni! Aztán mehetsz vissza a faludba... Eddig örömmel fordultam a múltadhoz, mivel érdekeltél, s eltűrtem a hangulatváltozásaidat, meg az ok nélküli sértegetéseket, de ebből már elegem van! Nem csináltam semmit, amiért így kellene velem beszélned!!! Eddig én tisztelettel fordultam hozzád, de te magasról tettél erre, ahogy arra is, hogy én vagyok az egyedüli férfi ebben a rothadó világban, aki elfogadna TÉGED!
*Mondja immáron teljesen kifakadva, pár szót szinte már kiabálva, hiszen rettentően elege van már ebből az egészből. Ha nem kell a férfi társasága, hát nem kell!*
- Hát képzeld, meg vagyok velük elégedve, bár gondolom nem esett le, hogy ha nem lennék, akkor leszedtem volna magamról őket!
*Mondja újra eléggé hűvösen, s immáron a társalgás az ő részéről végleg be van fejezve. Jobb, ha meg se szólal, mert egy újabb dührohamot nem biztos, hogy már el tudna viselni a hölgytől. Bár a kikötő hangulatát mindig is kedvelte, most még ez sem dobja fel, s a fogadóba is haragosan lép be, s eléggé ingerülten vánszorog oda a pultoshoz. Bár azon volt, hogy majd Quae elintéz mindent, de az újabb gúnyos mondata után Mordach haragosan lép a fogadóshoz.*
- Köszönöm, de az ilyen hangnemet tartogasd másnak. Nem kell engem kisegíteni. Így nem.
*Mondja keserűen a hölgyemény felé, majd végül saját maga egy pillanat alatt futja át az étlapot, s találomra rábök a Halrudakra 7 aranyért,
emellett a hideg Sörre 4 pénzért. Végül - bár bőven futná a második emeleti szobára is - elkéri egy jobb állapotú Szoba (1. emelet) kulcsát 8 érméért. Ő is utasítja a fogadóst, hogy küldjön fel valakit a szobájába, s mikor nézne oldalra, látja, hogy Quae épp akkor lép fel az első lépcsőfokra. A vörös szomorúan és keserűen néz utána, végül a méreg eltűntet mindent, s ő is megindul felfelé. Kissé nehézkesen megy neki felfelé vonszolni a testét, egyszer térdre is zuhan - a fogadós ugyan sietne is hozzá, hogy felsegítse, de Mordach csak int neki, hogy erre nincs szükség, ő egyedül is fel tud állni. Végül hosszú percek múlva végre felér, s megindul a hölgy szobája felé, melynek ajtaja nyitva van. A vörös nem lép be rajta, hiszen teljesen biztos abban, hogy Quae nem látja szívesen - hiszen most is csak szótlanul áll az ablak előtt, magasról téve arra, hogy a férfi él-e, vagy hal. Ő már többször mondta, hogy nem lesz senkinek a nyakán, márpedig a hölgyemény szavai pontosan azt mutatták, hogy nyűg a hátán, így csak egy hűvös mondattal köszön el.*- A másik szobában leszek.
*Ennyi, s nem több. Ezután megindul a szomszédos ajtó felé, amin belép, bár már nem zárja be azt... Azonnal az ágyhoz vánszorog, s végre már arcán is kimutathatja nagy fájdalmait. A véres, átázott kötéseket nagynehezen letekeri magáról, s a földre hajítja, majd a hátán fekve a plafont kezdi bámulni. Idegesíti ez az egész helyzet, ez a rengeteg 'miért', ami a hölgyemény körül leng...*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-29 14:22:36
Üzenet elküldve: 2012-08-29 14:22:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
*Bólint a megállapításra, hiszen ő is hasonlóan érez a sajátja iránt. Bár az utolsó mondatot hallva értetlenkedő ráncok jelennek meg a homlokán - sötét szemeit továbbra is az úton tartja, de a kicsivel később felhangzó halk kérdés bizony a vörösnek szól.*
- Ezt miért mondod?
*Ember nem gúnyolódik így ok nélkül, hát rákérdez, mindenféle mentegetőzés vagy illedelmes szóvirágok nélkül. Ha a férfinak van joga ennyire kitartóan kérdezősködni, akkor neki is.*
- Hát, pontosan ezért megyünk oda.
*Tereli a kérdést, az igazság, hogy most nincs túl sok kedve magyarázkodni. Fárad. No meg részleteiben ő sem tudja igazán, mindez ami történt, nagyon régen történt, minden olyan zavaros...
Ami pedig a következő pillanatban történik, talán szintén fogható a fáradtságra, a kusza érzelmekre, a megszokott hétköznapokból való kiszakadásra, de Quae részéről olyan hisztérikus kitörésnek lehetnek tanúi, ami rá egyáltalán nem jellemző. Mindennek az előjele az elsötétedő arc, szinte érezni lehet a közelgő viharfelhők hideg szelét, az egyre félelmetesebbé váló mennydörgést.*
- A kifogásaidat nyugodtan említhetted volna azelőtt, hogy elláttalak! Akkor nem tettem volna! *csattan fel* Sajnálom, tőlem ennyi telik... Ezért is látsz most fegyverrel, nem pedig felcserként...
*Morogja bosszúsan, ez elérte nála, hogy a Kikötőig s a fogadóig ne kívánjon újabb társalgásba belefolyni, makacsan és durcásan hallgat. Arról meg aztán, hogy a vörösnek kell megvédenie őt a _saját_ falujában, ne is ejtsenek már egy szót se. Talán most a nőnek kéne bevetnie Mordach saját, elterelés célzatú cselét... Elküldhetné mondjuk virágot szedni, amíg ő körbenéz.*
- Azt hittem nem vagy megelégedve a kötéseimmel...
*Akadékoskodik mogorván. Nem kell sok, hogy odaérjenek a fogadóhoz, Quae nagyon jól ismeri az utat. Az ajtó túloldalán a megszokott látvány fogadhatja őket: a kikötői csűrhe, betódulva a helyisgébe, alkoholmámorban, hangosan danolászva. A nőnek jelenleg semmi kedve ehhez a réteghez. Rögtön a pulthoz lép. A hangzavarban csak igazán közel lépve lehet érteni, amit mond. Igyekszik közelebb hajolni a fogadóshoz, ami bizony azt követeli tőle, hogy lábujjhegyre állva támaszkodjon fel a magas pultra - és sorolja is a kívánságaikat. Felsorolás közben szépen sorban számolja ki a pénzt, közben hátrasandít Mordachra, de nem hagyja abba amit csinál, akár tetszik a vörösnek, akár nem. Először is kell egy Szoba (1. emelet) az éjszakára (10 arany). Vacsorának, vagy reggelinek (nézőpont kérdése) a Rántott varjúszárny mellett dönt (20 arany). *
- Remélem megfelel...
*Pillant hátra, az étel kilétét pedzegetve. Még kikér egy üveg Pálinkát is (6 arany), végül megpróbálozik egyezségre jutni a nem túl készséges fogadóssal, hogy ha lehet, kerítsenek valakit, aki a kész ételt felhozza a szobába, illetve tudnak-e szolgálni valamivel, ami alkalmas sebek ellátására. Mikor mindezzel végzett, az üveggel és a kulccsal a kezében indul az emeletre.*
- Ne aggódj, nem inni lesz...
*Quaenek nem áll szándékában bármiféle módon is kisegíteni a vöröst a lépcsőn, hadd boldoguljon csak... Talán még annak a minőségét is kifogásolná. A szobaajtót nyitvahagyja, hogy idetaláljon nem túl hálás társa. Quae maga rögtön az ablakhoz lép, kitárja a táblákat és karba tett kézzel áll, arcán sértődött arckifejezéssel mered ki az éjszakába.
A szoba mellesleg eleget tesz a hírének, valóban roppant szerény. Csupán egy nem túl széles ágy, egy rozoga asztal és egy mosdóállvány található benne.*
- Ezt miért mondod?
*Ember nem gúnyolódik így ok nélkül, hát rákérdez, mindenféle mentegetőzés vagy illedelmes szóvirágok nélkül. Ha a férfinak van joga ennyire kitartóan kérdezősködni, akkor neki is.*
- Hát, pontosan ezért megyünk oda.
*Tereli a kérdést, az igazság, hogy most nincs túl sok kedve magyarázkodni. Fárad. No meg részleteiben ő sem tudja igazán, mindez ami történt, nagyon régen történt, minden olyan zavaros...
Ami pedig a következő pillanatban történik, talán szintén fogható a fáradtságra, a kusza érzelmekre, a megszokott hétköznapokból való kiszakadásra, de Quae részéről olyan hisztérikus kitörésnek lehetnek tanúi, ami rá egyáltalán nem jellemző. Mindennek az előjele az elsötétedő arc, szinte érezni lehet a közelgő viharfelhők hideg szelét, az egyre félelmetesebbé váló mennydörgést.*
- A kifogásaidat nyugodtan említhetted volna azelőtt, hogy elláttalak! Akkor nem tettem volna! *csattan fel* Sajnálom, tőlem ennyi telik... Ezért is látsz most fegyverrel, nem pedig felcserként...
*Morogja bosszúsan, ez elérte nála, hogy a Kikötőig s a fogadóig ne kívánjon újabb társalgásba belefolyni, makacsan és durcásan hallgat. Arról meg aztán, hogy a vörösnek kell megvédenie őt a _saját_ falujában, ne is ejtsenek már egy szót se. Talán most a nőnek kéne bevetnie Mordach saját, elterelés célzatú cselét... Elküldhetné mondjuk virágot szedni, amíg ő körbenéz.*
- Azt hittem nem vagy megelégedve a kötéseimmel...
*Akadékoskodik mogorván. Nem kell sok, hogy odaérjenek a fogadóhoz, Quae nagyon jól ismeri az utat. Az ajtó túloldalán a megszokott látvány fogadhatja őket: a kikötői csűrhe, betódulva a helyisgébe, alkoholmámorban, hangosan danolászva. A nőnek jelenleg semmi kedve ehhez a réteghez. Rögtön a pulthoz lép. A hangzavarban csak igazán közel lépve lehet érteni, amit mond. Igyekszik közelebb hajolni a fogadóshoz, ami bizony azt követeli tőle, hogy lábujjhegyre állva támaszkodjon fel a magas pultra - és sorolja is a kívánságaikat. Felsorolás közben szépen sorban számolja ki a pénzt, közben hátrasandít Mordachra, de nem hagyja abba amit csinál, akár tetszik a vörösnek, akár nem. Először is kell egy Szoba (1. emelet) az éjszakára (10 arany).
Vacsorának, vagy reggelinek (nézőpont kérdése) a Rántott varjúszárny mellett dönt (20 arany). *- Remélem megfelel...
*Pillant hátra, az étel kilétét pedzegetve. Még kikér egy üveg Pálinkát is (6 arany),
végül megpróbálozik egyezségre jutni a nem túl készséges fogadóssal, hogy ha lehet, kerítsenek valakit, aki a kész ételt felhozza a szobába, illetve tudnak-e szolgálni valamivel, ami alkalmas sebek ellátására. Mikor mindezzel végzett, az üveggel és a kulccsal a kezében indul az emeletre.*- Ne aggódj, nem inni lesz...
*Quaenek nem áll szándékában bármiféle módon is kisegíteni a vöröst a lépcsőn, hadd boldoguljon csak... Talán még annak a minőségét is kifogásolná. A szobaajtót nyitvahagyja, hogy idetaláljon nem túl hálás társa. Quae maga rögtön az ablakhoz lép, kitárja a táblákat és karba tett kézzel áll, arcán sértődött arckifejezéssel mered ki az éjszakába.
A szoba mellesleg eleget tesz a hírének, valóban roppant szerény. Csupán egy nem túl széles ágy, egy rozoga asztal és egy mosdóállvány található benne.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-28 17:16:58
Üzenet elküldve: 2012-08-28 17:16:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
*Bárcsak mindenhez ennyire értene, mint az aranyak elveréséhez! Persze, ha egyszer letelepedik talán változtat majd szokásain, életvitelén, de a vándorláshoz pont ideális. Jót mosolyog magában barátosnéje megszeppenését, ám kivételesen képes megállni, hogy pimasz kis megjegyzéseit magában tartsa. Ó pedig tudna még mit mondani, csak fél hogy bölcsességeivel a végén lyukat váj a másik hasába.*
- Felőlem. *Mosolyog a lányra, majd hatalmas szemeket mereszt a kezébe nyomott aranyra.*
- Ezt mind nekem? *Pislog rá zavartan, majd hirtelen gondolattól vezérelve nyom egy puszit arcára és kézen ragadva megy ki vele a fogadóba előre-hátra lóbálva a másikét.*
- Meg rád. *Teszi hozzá vidáman.*
- A vásárban majd veszek belőle alkatrészeket és csinálok neked valami szépet! *Ad hangot elhatározásának.*
- és praktikusat. *Teszi hozzá kisvártatva, mert nem is ő lenne ha nem tartaná utóbbit fontosnak.*
- Felőlem. *Mosolyog a lányra, majd hatalmas szemeket mereszt a kezébe nyomott aranyra.*
- Ezt mind nekem? *Pislog rá zavartan, majd hirtelen gondolattól vezérelve nyom egy puszit arcára és kézen ragadva megy ki vele a fogadóba előre-hátra lóbálva a másikét.*
- Meg rád. *Teszi hozzá vidáman.*
- A vásárban majd veszek belőle alkatrészeket és csinálok neked valami szépet! *Ad hangot elhatározásának.*
- és praktikusat. *Teszi hozzá kisvártatva, mert nem is ő lenne ha nem tartaná utóbbit fontosnak.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-28 16:01:32
Üzenet elküldve: 2012-08-28 16:01:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
* Akárhogy nézi a gnóm tudja jól, hogyan kell élni. Csak megszeppenve hallgatja a másik szavait, amivel egyre inkább kezd egyet érteni. Jó lenne ha ő is csak így bánna a pénzével, hogy nem gyűjtögeti hanem elveri. El tudja képzelni azt a szituációt mikor kirabolják, az összes pénzét elveszik és még a finom testét is megkívánják.Megrázza a fejét remélve kimegy belőle ez a normálatlan gondolat. Még mindig nem tud megszólalni mert a gnóm csak beszél egyfolytában. Mikor végre abbahagyta akkor megindul ki, hogy végre elhagyják a helyet.*
-Jól van, mindenesetre annyit tudok neked mondani, hogy megpróbálok viselkedni.*Sóhajt fel mikor eszébe jut milyen sokat eszik a gnóm hozzá képest így zsebébe nyúl, hogy kedveskedjen kis pénzzel neki. Nem a barátságát akarja megvenni csak szeretné Mivát jól tartani.*
-Tessék egy kis költőpénz.*Ezzel 100 aranyad ad át Mivara dal Vierrinek.*Költsd el nyugodtan ételre és italra, én meg majd elköltöm valahol a maradékot ha tudom.* Mosolyog gnómjára és kilép a fogadóból és egyenest a Sziklakertek felé veszik az irányt.*
-Jól van, mindenesetre annyit tudok neked mondani, hogy megpróbálok viselkedni.*Sóhajt fel mikor eszébe jut milyen sokat eszik a gnóm hozzá képest így zsebébe nyúl, hogy kedveskedjen kis pénzzel neki. Nem a barátságát akarja megvenni csak szeretné Mivát jól tartani.*
-Tessék egy kis költőpénz.*Ezzel 100 aranyad ad át Mivara dal Vierrinek.
*Költsd el nyugodtan ételre és italra, én meg majd elköltöm valahol a maradékot ha tudom.* Mosolyog gnómjára és kilép a fogadóból és egyenest a Sziklakertek felé veszik az irányt.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-28 14:08:04
Üzenet elküldve: 2012-08-28 14:08:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- Ha elfogy akkor lesz helyette másik. *Vigyorog, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.*
- Könnyen jön, könnyen megy. Semmi értelmét nem látom éveken át összekuporgatni egy szerény vagyonkát. A pénzt arra kell használni, hogy élvezhetőbbé tedd az életed. Különben is, ilyen nagy városban, -bár még nem láttam, de aminek ekkora kikötője van csak az lehet- szóval egy ekkora helyen sok az utcai zsebes és mit érsz a csengő aranyakkal, ha nem sokáig a tieid? Ma eszem egy jót a holnapra pedig ráérek akkor gondolni amikor eljön. *Dől hátra a széken és lábait szórakozottan felpakolja a mellette lévő háttámlájára, úgy dülöngél előre-hátra.*
- Hát, úgy néz ki. *Fonja keresztbe karjait, kicsit lejjebb csúszik s egy pillanatig lehunyt szemekkel ejtőzik. Az ételt közben felszolgálják, s amint megcsapja nóziját a friss ropogós halrudacskák illata egy szemvillanás alatt vált pózán és nekilát. Így Tiarke vallomására már teli a szája. Felnéz, először csak pislog, mint hal a szatyorban, aztán szemei kiguvadnak és köhögni kezd. Félrenyelt.*
- Vi-Vizet. **Nyöszörgi mikor levegőhöz jut, majd amint megkapja felhajtja, s amint jobban van kifizeti az érte járó 2 aranyat.*
- Hú... *Törli meg homlokát. Még kicsit kábán pillog a lányra.*
- Azért ennyire ne szaladjunk előre. Legkedvesebb barátnő. Nem korai ez egy kicsit?! Szinte semmit sem tudsz rólam. Akár mosolygós bérgyilkos is lehetnék akit a férjed fogadott el. *Ad hangot felháborodásának.*
- Csak szép lassan, jó? *Néz rá kedvesen.*
- Nem akarlak megbántani, csak... Elakadt a szavam. Nekem a legkedvesebb barátom egy félork volt. Nargut. Nagyon szerettem őt. *Turkál közben villájával a köretben fejét asztalon könyöklő kezével megtámasztva.*
- Egy háború elvette őt tőlem. Azért jöttem el "otthonról". A barátsághoz tudod ennél sokkal több idő kell. Várd meg, míg kialakul. *Pillant fel, s rá nem jellemző módon feláll ott hagyva az ételt szinte érintetlenül.*
- Kérem tegye a maradékot két Szelet kenyér közé. Elviszem. *Nyom a férfi markába még 4 tallért. *
- Mehetünk. *Tápászkodik fel.*
- De étel ledolgozásáról egy szót se halljak. *Emeli fel mutatóujját.*
- Vigyáznom kell az alakomra. *Kacsint, mert sosem volt és nem is szeretne az a gebe liba lenni.*
- Könnyen jön, könnyen megy. Semmi értelmét nem látom éveken át összekuporgatni egy szerény vagyonkát. A pénzt arra kell használni, hogy élvezhetőbbé tedd az életed. Különben is, ilyen nagy városban, -bár még nem láttam, de aminek ekkora kikötője van csak az lehet- szóval egy ekkora helyen sok az utcai zsebes és mit érsz a csengő aranyakkal, ha nem sokáig a tieid? Ma eszem egy jót a holnapra pedig ráérek akkor gondolni amikor eljön. *Dől hátra a széken és lábait szórakozottan felpakolja a mellette lévő háttámlájára, úgy dülöngél előre-hátra.*
- Hát, úgy néz ki. *Fonja keresztbe karjait, kicsit lejjebb csúszik s egy pillanatig lehunyt szemekkel ejtőzik. Az ételt közben felszolgálják, s amint megcsapja nóziját a friss ropogós halrudacskák illata egy szemvillanás alatt vált pózán és nekilát. Így Tiarke vallomására már teli a szája. Felnéz, először csak pislog, mint hal a szatyorban, aztán szemei kiguvadnak és köhögni kezd. Félrenyelt.*
- Vi-Vizet. **Nyöszörgi mikor levegőhöz jut, majd amint megkapja felhajtja, s amint jobban van kifizeti az érte járó 2 aranyat.*
- Hú... *Törli meg homlokát. Még kicsit kábán pillog a lányra.*
- Azért ennyire ne szaladjunk előre. Legkedvesebb barátnő. Nem korai ez egy kicsit?! Szinte semmit sem tudsz rólam. Akár mosolygós bérgyilkos is lehetnék akit a férjed fogadott el. *Ad hangot felháborodásának.*
- Csak szép lassan, jó? *Néz rá kedvesen.*
- Nem akarlak megbántani, csak... Elakadt a szavam. Nekem a legkedvesebb barátom egy félork volt. Nargut. Nagyon szerettem őt. *Turkál közben villájával a köretben fejét asztalon könyöklő kezével megtámasztva.*
- Egy háború elvette őt tőlem. Azért jöttem el "otthonról". A barátsághoz tudod ennél sokkal több idő kell. Várd meg, míg kialakul. *Pillant fel, s rá nem jellemző módon feláll ott hagyva az ételt szinte érintetlenül.*
- Kérem tegye a maradékot két Szelet kenyér közé. Elviszem. *Nyom a férfi markába még 4 tallért.
*- Mehetünk. *Tápászkodik fel.*
- De étel ledolgozásáról egy szót se halljak. *Emeli fel mutatóujját.*
- Vigyáznom kell az alakomra. *Kacsint, mert sosem volt és nem is szeretne az a gebe liba lenni.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-28 09:38:10
Üzenet elküldve: 2012-08-28 09:38:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Yaziel repül be a Rumos rókalyuk ajtaján.*
-Szép napot. *Köszön a fogadósnak, azt mustrálva, hogy ez a hely mennyire különbözik a Pegazus fogadótól.*
-Szép napot. *Köszön vissza a fogadós, egy pillanatra felnézve a pohárról amit törölgetett. Yaziel egy kicsit elgondolkozik, majd rendel magának egy Húslevest . Mikor a fogadós elkészül a levessel, Yaziel a markába tesz 6 csillogó aranyat.. Ezután fogja a forró levest, és odaviszi egy üres asztalhoz. Kis idő múlva elkezdi kanalazni az ételt, amitől kissé felmelegedik. Kicsit megégeti a nyelvét, de nem foglalkozik vele, mert már nagyon éhes. Tulajdonképpen egy csomó ideig csak almán élt. Most jólesik neki a változatosság. Félresöpri szeméből a sötétvörös, göndör fürtjét, aztán mire észbe kaphatna, már az utolsó falatot nyeli le. Leteszi a kanalat, majd egy kedves mosoly kíséretében visszamegy a fogadóshoz, hogy szállást kérjen.*
-Szép napot. *Köszön a fogadósnak, azt mustrálva, hogy ez a hely mennyire különbözik a Pegazus fogadótól.*
-Szép napot. *Köszön vissza a fogadós, egy pillanatra felnézve a pohárról amit törölgetett. Yaziel egy kicsit elgondolkozik, majd rendel magának egy Húslevest . Mikor a fogadós elkészül a levessel, Yaziel a markába tesz 6 csillogó aranyat.
. Ezután fogja a forró levest, és odaviszi egy üres asztalhoz. Kis idő múlva elkezdi kanalazni az ételt, amitől kissé felmelegedik. Kicsit megégeti a nyelvét, de nem foglalkozik vele, mert már nagyon éhes. Tulajdonképpen egy csomó ideig csak almán élt. Most jólesik neki a változatosság. Félresöpri szeméből a sötétvörös, göndör fürtjét, aztán mire észbe kaphatna, már az utolsó falatot nyeli le. Leteszi a kanalat, majd egy kedves mosoly kíséretében visszamegy a fogadóshoz, hogy szállást kérjen.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-27 20:22:40
Üzenet elküldve: 2012-08-27 20:22:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Mikor rászól Miva akkor elmosolyodik.Nem tudja megérteni a másik étkezési szokását, hogy amit csak kinéz azt egyből megeszi.*
-Tudod ha elfogy a pénzed akkor meg kell fontolni, hogy mit rendelsz mert akkor nincs annyi pénzed. Én meg kifejezetten szeretek gondolkozni melyiket válasszam? Mit érdemes?*Mondja a szavakat a társának, hogy tisztában legyen az evési szokásaival.Jó darabig nem szól egy árva szót sem.*
- A mágustorony arra van amerre a sziklakertek vannak.Akkor velem jössz minden bizonnyal.*Vigyorog egy jót a másikra, azonban nem érti az utolsó szavait. Vállát megrándítja és a mosoly visszaköltözik az arcára és a következőket meri kijelenteni.*
-Te vagy a legkedvesebb barátnőm ezért szerintem követjük egymást akár a világ végére is.* Megérkezik az étele akkor hozzálát a gombaleves elfogyasztásához. Mivel meleg így gyakran fújkálja. Nem jut eszébe semmilyen értelmes gondolat, így csendbe marad míg el nem tűnik az összes leves.*
-Huu de tele vagyok étellel. Mehetünk ledolgozni.* Mosolyog rá Gnómjára, közben finoman feláll az asztaltól.Bevárja a másikat és ha elkészültek akkor mehetnek kalandozni.*
-Tudod ha elfogy a pénzed akkor meg kell fontolni, hogy mit rendelsz mert akkor nincs annyi pénzed. Én meg kifejezetten szeretek gondolkozni melyiket válasszam? Mit érdemes?*Mondja a szavakat a társának, hogy tisztában legyen az evési szokásaival.Jó darabig nem szól egy árva szót sem.*
- A mágustorony arra van amerre a sziklakertek vannak.Akkor velem jössz minden bizonnyal.*Vigyorog egy jót a másikra, azonban nem érti az utolsó szavait. Vállát megrándítja és a mosoly visszaköltözik az arcára és a következőket meri kijelenteni.*
-Te vagy a legkedvesebb barátnőm ezért szerintem követjük egymást akár a világ végére is.* Megérkezik az étele akkor hozzálát a gombaleves elfogyasztásához. Mivel meleg így gyakran fújkálja. Nem jut eszébe semmilyen értelmes gondolat, így csendbe marad míg el nem tűnik az összes leves.*
-Huu de tele vagyok étellel. Mehetünk ledolgozni.* Mosolyog rá Gnómjára, közben finoman feláll az asztaltól.Bevárja a másikat és ha elkészültek akkor mehetnek kalandozni.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-27 18:59:39
Üzenet elküldve: 2012-08-27 18:59:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
*Nem feltétlenül mindegyik, lehet, hogy csak ez az egy. Bár érdekes lenne eltöprengeni rajta, hogy vajon hol húzta meg a képzeletbeli határt, hisz elég közvetlen teremtés. A színpadias elhátrálásra nem akar szólni semmit, de végül csak kicsúszik a száját egy ártatlannak szánt megjegyzés.*
- Nem áll jól, ne csináld.
*Kuncog hozzá, szemei apró holdacskákká szűkülnek össze. Ahhoz pedig, hogy Tia kiismerje több időre lesz szüksége. Hirtelen hangulatváltozásai ugyanis koránt sem oly szeszélyesek, mint amilyennek elsőre tűnnek.*
- Gondolkodni?!
*Kérdez vissza értetlenül.*
- Mit kell ezen kigondolni? Neked nem súg a pocid? Nekem a nyálam összecsordul a számban, ha valamit megkívánok, például ezt itt.
*Bök az étlapon a Halrudakra, majd az asztalra tesz 8 aranyat.*
- Uram, ebből a finomságból kérek egy jó nagy adagot.
*Mosolyog a közben odatámolygó inasra, majd visszanéz társára.*
- Miért is ne.
*Vonja meg hetykén vállát.*
- Mégis merre?
*Vág szavába, nem mintha a tündér magától nem mondta volna.*
- Sziklaszirtek, hmm..
*Pillant körbe.*
- Uncsi. Én a Mágustoronyba szeretnék mielőbb eljutni. Ha arra van akkor veled tartok, egyébiránt nem várok.
*Közli a szomorú valóságot.*
- Nem áll jól, ne csináld.
*Kuncog hozzá, szemei apró holdacskákká szűkülnek össze. Ahhoz pedig, hogy Tia kiismerje több időre lesz szüksége. Hirtelen hangulatváltozásai ugyanis koránt sem oly szeszélyesek, mint amilyennek elsőre tűnnek.*
- Gondolkodni?!
*Kérdez vissza értetlenül.*
- Mit kell ezen kigondolni? Neked nem súg a pocid? Nekem a nyálam összecsordul a számban, ha valamit megkívánok, például ezt itt.
*Bök az étlapon a Halrudakra, majd az asztalra tesz 8 aranyat.*
- Uram, ebből a finomságból kérek egy jó nagy adagot.
*Mosolyog a közben odatámolygó inasra, majd visszanéz társára.*
- Miért is ne.
*Vonja meg hetykén vállát.*
- Mégis merre?
*Vág szavába, nem mintha a tündér magától nem mondta volna.*
- Sziklaszirtek, hmm..
*Pillant körbe.*
- Uncsi. Én a Mágustoronyba szeretnék mielőbb eljutni. Ha arra van akkor veled tartok, egyébiránt nem várok.
*Közli a szomorú valóságot.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:51:57
Üzenet elküldve: 2012-08-23 15:51:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Lehető legjobb hitben adta az ölelést és a két puszit, erre jól megkapja a magáét, hogy többször ne csináljon ehhez hasonlót.Jó kedélyéből veszít egy keveset, azután felsóhajt elárulva a gnómnak cseppnyi csalódottságát.
"Ahogy kívánja hölgyem!"Színpadiasan meghajolna Míva előtt, azonban annyira nem érzi magát bohócnak.Az egészből levont egy következtetést, hogy léteznek olyan cselekedetek amiket még a gnómok is utálnak. Az rögtön szöget üt a fejében a társával kapcsolatban, hogy miért egyik pillanatról a másikra változtatja meg állapotát. Egyikben még durcás míg a másikban újra vidám. Megvonja a vállát.
"Keveset tudok róluk, az írások meg rég nem hitelesek amiket a gnómokról írnak."Míg a barátnője odavan addigra jól összeszedi magát, hogy utána a gnómmal együtt sétáljanak le. Megérkeznek alulra rögtön pár pillanatra elkalandozik a figyelme.*
-Még kigondolom mit fogok enni.*Válaszolja Gnómjának, közben int egy inasnak, hogy rendelni szeretne.*
-Egy Gombalevest kérnék, ami ha jól látom 5 aranyba fog kerülni.*Adja le kívánságát, ezzel a reggeli kérdésére a részéről le van tudva. Kérdőn tekint a másikra, hogy van e óhaja valami iránt.*
-Mit szólnál ha kirándulnánk egyet? A közelben láttam sziklaszirteket. Megnézhetnénk.*
"Ahogy kívánja hölgyem!"Színpadiasan meghajolna Míva előtt, azonban annyira nem érzi magát bohócnak.Az egészből levont egy következtetést, hogy léteznek olyan cselekedetek amiket még a gnómok is utálnak. Az rögtön szöget üt a fejében a társával kapcsolatban, hogy miért egyik pillanatról a másikra változtatja meg állapotát. Egyikben még durcás míg a másikban újra vidám. Megvonja a vállát.
"Keveset tudok róluk, az írások meg rég nem hitelesek amiket a gnómokról írnak."Míg a barátnője odavan addigra jól összeszedi magát, hogy utána a gnómmal együtt sétáljanak le. Megérkeznek alulra rögtön pár pillanatra elkalandozik a figyelme.*
-Még kigondolom mit fogok enni.*Válaszolja Gnómjának, közben int egy inasnak, hogy rendelni szeretne.*
-Egy Gombalevest kérnék, ami ha jól látom 5 aranyba fog kerülni.
*Adja le kívánságát, ezzel a reggeli kérdésére a részéről le van tudva. Kérdőn tekint a másikra, hogy van e óhaja valami iránt.*-Mit szólnál ha kirándulnánk egyet? A közelben láttam sziklaszirteket. Megnézhetnénk.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:46:42
Üzenet elküldve: 2012-08-23 11:46:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- Hé azért ez túlzás!!!
*Morogja a nő keblei közé, melyek hirtelen és egyébként meglehetősen gátlástalan módon látóterébe türemkedtek.*
- Megfojtasz.
*Szuszogja egyre elnyúzottabban. Kezével kapálózik azért a mihez tartás végett, de nem sokat ér vele. Mikor végre elengedik színpadiasan krákog egy sort és előre dőlve egyik karjával a kilincsbe kapaszkodik. Hamarosan egy gyönyörű mozdulatsor következik. Az ajtó nyílik, a lány hangos csörgés közepette kapálózik, majd magatehetetlenül behasal a szobába.*
- Nyekk...
*Hangját csengettyűk csilingelése, gyöngyök koccanása és karperecek zörgése követi. Homlokát megadóan a padlóhoz szegezi, majd kisvártatva feltápászkodik.*
- A frászt hoztad rám.
*Fúrja ujját a tündérke mellkasába jó erősen megbökve szegycsontját.*
- Ilyet többet ne csinálj. Pfujj, nyál.
*Törli le arcát, majd keresztbe fonja karját durcásan elfordított fejjel, felszegett állal. Aztán a következő pillanatban, mintha mi sem történt volna vigyorogni kezd.*
- Na jó, mellesleg örülök ám neked, szóval felkapom a cókmókom aztán mehetünk.
*Ezzel el is illan szobájába, majd némi csörömpölés után visszatér.*
- Így.
*Bólint egyet elégedetten. Zár kattan, s megindul lefele.*
- Ó én tegnap annyit ettem. A hagymalevesük, na az valami isteni és a csirkeszárny ragu sem semmi. A sütik, na azok lehetnének édesebbek, de azért annak az árát is kicsengettem.
*Csivitel kedélyesen.*
- Na, mivel kezdjük?
*Viszonozza a kacsintást, mert ha valaki ő bármikor képes enni.*
*Morogja a nő keblei közé, melyek hirtelen és egyébként meglehetősen gátlástalan módon látóterébe türemkedtek.*
- Megfojtasz.
*Szuszogja egyre elnyúzottabban. Kezével kapálózik azért a mihez tartás végett, de nem sokat ér vele. Mikor végre elengedik színpadiasan krákog egy sort és előre dőlve egyik karjával a kilincsbe kapaszkodik. Hamarosan egy gyönyörű mozdulatsor következik. Az ajtó nyílik, a lány hangos csörgés közepette kapálózik, majd magatehetetlenül behasal a szobába.*
- Nyekk...
*Hangját csengettyűk csilingelése, gyöngyök koccanása és karperecek zörgése követi. Homlokát megadóan a padlóhoz szegezi, majd kisvártatva feltápászkodik.*
- A frászt hoztad rám.
*Fúrja ujját a tündérke mellkasába jó erősen megbökve szegycsontját.*
- Ilyet többet ne csinálj. Pfujj, nyál.
*Törli le arcát, majd keresztbe fonja karját durcásan elfordított fejjel, felszegett állal. Aztán a következő pillanatban, mintha mi sem történt volna vigyorogni kezd.*
- Na jó, mellesleg örülök ám neked, szóval felkapom a cókmókom aztán mehetünk.
*Ezzel el is illan szobájába, majd némi csörömpölés után visszatér.*
- Így.
*Bólint egyet elégedetten. Zár kattan, s megindul lefele.*
- Ó én tegnap annyit ettem. A hagymalevesük, na az valami isteni és a csirkeszárny ragu sem semmi. A sütik, na azok lehetnének édesebbek, de azért annak az árát is kicsengettem.
*Csivitel kedélyesen.*
- Na, mivel kezdjük?
*Viszonozza a kacsintást, mert ha valaki ő bármikor képes enni.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-22 13:43:00
Üzenet elküldve: 2012-08-22 13:43:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Megérkezik az első emeleti szobájába lassan és kicsit botorkálva. Keveset lát a szemeivel, ráadásul a reflexei sem olyanok mint amikor teljesen éber.
"Aludni akarok!Egy finom puha ágyban szeretnék nyugodt álmot látni és kicserélődni. Nyűgös voltam egész nap, egyben morcos és nem kommunikáltam sokat a gnómmal." Beszéli meg a hosszúra nyúlt napot, közben a keze már serényen dolgozik a kulccsal és a zárral. Öt perc kell hozzá, hogy bejusson a szobájába és utána maga után bezárja. Nem veszi le a ruháit csak ráomlik az ágy tetejére. Pár pillanat múlva már édesdeden alszik és valószínű az első nyugodt éjszakája ez. Másnap reggel a gnóm hangja ébreszti fel, hogy őt keresi és hívogatja. Kipattan az ágyból megtesz pár lépést mikor a gyomra megkordul az éhségtől.
"Ohh végre megszólaltál."Halvány mosoly jelenik meg az ajkai ami kiszélesedik egy pajkos mosolyra. Megvárja míg a gnóm hangja közeledik addig finoman elfordítja a kulcsot, hogy ki tudjon menni. A lépteit hallja mikor közeledik az ő szobájához, akkor hirtelen szélesre tárja az ajtót és a gnómot magához öleli mint a legkedvesebb barátnőjét a világon. A másik azt érzékelheti hogy két puha dolog öleli körbe a fejét.*
-Jó reggelt Miva! *Hangja játékosan csendül, ha az ölelést abbahagyta akkor még megtoldja két puszival az arcára.*
-Felőlem mehetünk de előtte be kellene kapnunk valamit.* Pajkosan kacsint a gnómjának és még kuncog is egy keveset.*
"Aludni akarok!Egy finom puha ágyban szeretnék nyugodt álmot látni és kicserélődni. Nyűgös voltam egész nap, egyben morcos és nem kommunikáltam sokat a gnómmal." Beszéli meg a hosszúra nyúlt napot, közben a keze már serényen dolgozik a kulccsal és a zárral. Öt perc kell hozzá, hogy bejusson a szobájába és utána maga után bezárja. Nem veszi le a ruháit csak ráomlik az ágy tetejére. Pár pillanat múlva már édesdeden alszik és valószínű az első nyugodt éjszakája ez. Másnap reggel a gnóm hangja ébreszti fel, hogy őt keresi és hívogatja. Kipattan az ágyból megtesz pár lépést mikor a gyomra megkordul az éhségtől.
"Ohh végre megszólaltál."Halvány mosoly jelenik meg az ajkai ami kiszélesedik egy pajkos mosolyra. Megvárja míg a gnóm hangja közeledik addig finoman elfordítja a kulcsot, hogy ki tudjon menni. A lépteit hallja mikor közeledik az ő szobájához, akkor hirtelen szélesre tárja az ajtót és a gnómot magához öleli mint a legkedvesebb barátnőjét a világon. A másik azt érzékelheti hogy két puha dolog öleli körbe a fejét.*
-Jó reggelt Miva! *Hangja játékosan csendül, ha az ölelést abbahagyta akkor még megtoldja két puszival az arcára.*
-Felőlem mehetünk de előtte be kellene kapnunk valamit.* Pajkosan kacsint a gnómjának és még kuncog is egy keveset.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-22 12:11:32
Üzenet elküldve: 2012-08-22 12:11:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
*Jóllakottan, elégedett vigyorral ballag fel vacsora után az emeletre. Hirtelen méretes tarisznyája sem tűnik olyan nehéznek. A lépcsőfokok sorra fogynak el lába alatt, ha nem piszkálná néhány álommanó simán felvinnék őt lábai a másodikra, így viszont gyorsan betér az első szobába ami útjába kerül és nem törődve senkivel bedől az ágyba. Jelen esetben az sem érdekelné, ha egy messziről bűzlő ork hasát nézné párnának, a lényeg, hogy végre aludhat.*
*Reggel szerencsére nem éri semmi meglepetés. Ágyában csak ő fekszik, a szoba kopott, nem épp fejedelmi. "Azért az a pók a sarokban túlzás." Szalad össze szemöldöke, ennek ellenére kedvesen szól hozzá.*
- Hé picuri, te is jól aludtál? Látom nem csak előttem volt az este bőségtál. Rendben, maradhatsz, dolgos kis fickó vagy.
*Mosolyodik el, majd rövid téblábolás után kimerészkedik a folyosóra. "Valahol lennie kéne egy közös mosdóhelyiségnek. Meg is van!" Indul meg öles léptekkel a folyosó végén található ajtóhoz, mely mögött valóban egy puritán fürdő áll. A fűtést egy kandalló szolgálja, körülötte három kisebb-nagyobb dézsa van elszórva, mellettük vedrek. "Remek, még a vizet is nekem kell felhoznom! Inkább megmártózom a tengerben szerencsére nincs olyan hideg." Csukja be az ajtót maga után mielőtt sarkon fordulna és alig hogy megtette kiabálni kezd.*
- TIÁCSKA!!! Tudom, hogy itt vagy valahol, bújj elő és mutasd magad. Hahóóó!
*Kopogtat be egy kézre eső ajtón ami még szép, hogy nem a nő szobája.*
- Gyere hív a tenger, különben is hasadra süt a nap!
*Tölti be gyöngyöző kacaja a szobákat.*
- Naaa, ne kéresd magad!
*Kérleli negédesen.*
A hozzászólás írója (Mivara dal Vierri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 12:12:29
*Reggel szerencsére nem éri semmi meglepetés. Ágyában csak ő fekszik, a szoba kopott, nem épp fejedelmi. "Azért az a pók a sarokban túlzás." Szalad össze szemöldöke, ennek ellenére kedvesen szól hozzá.*
- Hé picuri, te is jól aludtál? Látom nem csak előttem volt az este bőségtál. Rendben, maradhatsz, dolgos kis fickó vagy.
*Mosolyodik el, majd rövid téblábolás után kimerészkedik a folyosóra. "Valahol lennie kéne egy közös mosdóhelyiségnek. Meg is van!" Indul meg öles léptekkel a folyosó végén található ajtóhoz, mely mögött valóban egy puritán fürdő áll. A fűtést egy kandalló szolgálja, körülötte három kisebb-nagyobb dézsa van elszórva, mellettük vedrek. "Remek, még a vizet is nekem kell felhoznom! Inkább megmártózom a tengerben szerencsére nincs olyan hideg." Csukja be az ajtót maga után mielőtt sarkon fordulna és alig hogy megtette kiabálni kezd.*
- TIÁCSKA!!! Tudom, hogy itt vagy valahol, bújj elő és mutasd magad. Hahóóó!
*Kopogtat be egy kézre eső ajtón ami még szép, hogy nem a nő szobája.*
- Gyere hív a tenger, különben is hasadra süt a nap!
*Tölti be gyöngyöző kacaja a szobákat.*
- Naaa, ne kéresd magad!
*Kérleli negédesen.*
A hozzászólás írója (Mivara dal Vierri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 12:12:29
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-22 10:59:06
Üzenet elküldve: 2012-08-22 10:59:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- A fáradtság nem magyarázat mindenre. Úgy szúrsz, mint egy tüskebozót a legártatlanabb csipkelődésre.
*Morogja orra alá, majd legyint egyet. Nem óhajtja tovább boncolgatni a témát, csupán fel akarta hívni rá Tia figyelmét, hogy ez nem normális.*
- Ahogy érzed.
*Vonja meg vállát a távozó tündérkére belefeledkezve a sütemény evésbe. Mire a másik visszatér árva morzsa nem sok annyi sem maradt belőle.*
- Értettem.
*Vágja haptákba magát, mintha egy hajón lennének és a lány lenne a kapitány, aztán míg amaz lelép ő is odariszál a pulthoz.*
- Lássuk csak miből élünk. Kezdetnek legyen egy adag Hagymaleves. *Ejt a fogadós markába 5 aranyat, , két Piritóssal. *Számol le mellé még 6-ot. *
- Aztán megkóstolnám a Rántott varjúszárnyakat. *Landol újabb 10 arany a férfi tömzsi markában.*
- Mondjuk Krumplipürével. *Szaporodik fel még 7 érmével a már így is termetes kupac.*
- S végül itt a Gyümölcsös sütemény ára, *Tesz hozzá még 14-et.* meg a Vízé amit ittam mellé. *Csillan fel még 2 tallér a kupac tetején. *
- Már csak egy Szobát (1. emelet) kérek. Kész rablás! *Méltatlankodik, mikor kirakja az utolsó 10 aranyat.*
*Tehát hiába ő volt kiéhezve a finom falatokra. Ha holnaptól koplalnia kell boldogan teszi, mert ma fejedelmien fog étkezni. Vissza is ül asztalához és szépen, rendben nekikészülődik, majd amint sorra felszolgálják a fogásokat jóízűen eltünteti. A fogadós el is képed rajta hogyan fér el egy kicsiny testbe ennyi kaja, de Mívának mindez meg sem kottyan. Pár sütit még simán elmajszolna, csak akkor kétséges jól aludna-e. Mikor végez feláll, felkapja cókmókját és ott hagyva az üres tányérokat felmegy szobájába.*
A hozzászólás írója (Mivara dal Vierri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 11:00:29
*Morogja orra alá, majd legyint egyet. Nem óhajtja tovább boncolgatni a témát, csupán fel akarta hívni rá Tia figyelmét, hogy ez nem normális.*
- Ahogy érzed.
*Vonja meg vállát a távozó tündérkére belefeledkezve a sütemény evésbe. Mire a másik visszatér árva morzsa nem sok annyi sem maradt belőle.*
- Értettem.
*Vágja haptákba magát, mintha egy hajón lennének és a lány lenne a kapitány, aztán míg amaz lelép ő is odariszál a pulthoz.*
- Lássuk csak miből élünk. Kezdetnek legyen egy adag Hagymaleves. *Ejt a fogadós markába 5 aranyat,
, két Piritóssal. *Számol le mellé még 6-ot. *- Aztán megkóstolnám a Rántott varjúszárnyakat. *Landol újabb 10 arany a férfi tömzsi markában.*
- Mondjuk Krumplipürével. *Szaporodik fel még 7 érmével a már így is termetes kupac.*
- S végül itt a Gyümölcsös sütemény ára, *Tesz hozzá még 14-et.*
meg a Vízé amit ittam mellé. *Csillan fel még 2 tallér a kupac tetején. *- Már csak egy Szobát (1. emelet) kérek. Kész rablás! *Méltatlankodik, mikor kirakja az utolsó 10 aranyat.*
*Tehát hiába ő volt kiéhezve a finom falatokra. Ha holnaptól koplalnia kell boldogan teszi, mert ma fejedelmien fog étkezni. Vissza is ül asztalához és szépen, rendben nekikészülődik, majd amint sorra felszolgálják a fogásokat jóízűen eltünteti. A fogadós el is képed rajta hogyan fér el egy kicsiny testbe ennyi kaja, de Mívának mindez meg sem kottyan. Pár sütit még simán elmajszolna, csak akkor kétséges jól aludna-e. Mikor végez feláll, felkapja cókmókját és ott hagyva az üres tányérokat felmegy szobájába.*
A hozzászólás írója (Mivara dal Vierri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.22 11:00:29
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-21 18:29:16
Üzenet elküldve: 2012-08-21 18:29:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
-Mondtam már neked egyszer, fáradt vagyok. Leginkább az tenne jót velem ha most pihenhetnék egy puha ágyban.Egy teljes napot rohanás nélkül és azzal a gondolattal ébredni fel, hogy a férjem letett a keresésemről.Bocsáss meg ha nem tudom úgy fogadni a szavaid ahogy kellene, s ha puhány lennék ettől akkor sem érdekel.*Ezután hallgatja a másik szavait újra valami Hina nevű boszorkányról, ami őt teljesen nem érdekli. Az arcára teljesen kiül a fáradtság.*
-Én azt hiszem kiveszek egy szobát és lefekszem, mert más nem jut eszembe mint a pihenés.*Körülnéz kicsit a fogadóban aztán odalépdel a pulthoz.A Szoba (1. emelet) ára 10 aranyba kerül, azt hagyja ott a pultnál.A szobája kulcsát mikor megkapja akkor visszasétál a gnómhoz.*
-Te nyugodtan egyél és igyál. De legfőképpen fizessél, mert nem akarok a te hülyeséged miatt távozni hirtelen.*Mondja kicsit borúlátóan,majd az irányt az első emelet felé veszi már ha kedves ismerőse meg nem állítja, vagy hozzá nem csatlakozik, hogy kínozza őt beszédével.*
-Én azt hiszem kiveszek egy szobát és lefekszem, mert más nem jut eszembe mint a pihenés.*Körülnéz kicsit a fogadóban aztán odalépdel a pulthoz.A Szoba (1. emelet) ára 10 aranyba kerül, azt hagyja ott a pultnál.
A szobája kulcsát mikor megkapja akkor visszasétál a gnómhoz.*-Te nyugodtan egyél és igyál. De legfőképpen fizessél, mert nem akarok a te hülyeséged miatt távozni hirtelen.*Mondja kicsit borúlátóan,majd az irányt az első emelet felé veszi már ha kedves ismerőse meg nem állítja, vagy hozzá nem csatlakozik, hogy kínozza őt beszédével.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-21 18:10:18
Üzenet elküldve: 2012-08-21 18:10:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- Rendben, ahogy szeretnéd. Figyelj, máris lakat van a számon.
*Mutatja, de az a puhány csak kibukik belőle, bár ő viccesnek szánta.*
- Hékás! Nem így értettem. A hangsúlyon van a lényeg. Csak kedveskedtem, de ha te az ártatlan csipkelődést is támadásnak veszed nagyobb a baj, mint hittem.
*Sóhajt, s már épp hátra dőlne, mikor rájön fordítva ül a széken. Bele is pirul szertelenségébe.*
- Tia, tea, Tia. Tetszik, jó választás, a másikról úgy is mindig egy boszi jutna eszembe. Ismered azt a történetet Hináról a sötét boszorkányról? Na az, igaz nem túl vidám. A papa mindig azt mesélte ha pillantással ölni lehetne ő tudott volna, de azt hiszem lángot gyújtani tényleg. Lehet sárkányvért ivott vagy csak sok pálinkát és a szesz fűtötte.
*Mereng el e szájából fontosnak tűnő filozófiai kérdésen.*
- Nos, hol is tartottunk? Á igen. Akiket én ismertem azok közül akadt pár aki még engem is lepipált, de tudod mit, szerintem te vagy az aki túlságosan szűkszavú vagy.
*Ölt nyelvet, majd gyorsan visszahúzza egy rossz élménytől vezérelve. Még csak az kéne, hogy levágják.*
*Mutatja, de az a puhány csak kibukik belőle, bár ő viccesnek szánta.*
- Hékás! Nem így értettem. A hangsúlyon van a lényeg. Csak kedveskedtem, de ha te az ártatlan csipkelődést is támadásnak veszed nagyobb a baj, mint hittem.
*Sóhajt, s már épp hátra dőlne, mikor rájön fordítva ül a széken. Bele is pirul szertelenségébe.*
- Tia, tea, Tia. Tetszik, jó választás, a másikról úgy is mindig egy boszi jutna eszembe. Ismered azt a történetet Hináról a sötét boszorkányról? Na az, igaz nem túl vidám. A papa mindig azt mesélte ha pillantással ölni lehetne ő tudott volna, de azt hiszem lángot gyújtani tényleg. Lehet sárkányvért ivott vagy csak sok pálinkát és a szesz fűtötte.
*Mereng el e szájából fontosnak tűnő filozófiai kérdésen.*
- Nos, hol is tartottunk? Á igen. Akiket én ismertem azok közül akadt pár aki még engem is lepipált, de tudod mit, szerintem te vagy az aki túlságosan szűkszavú vagy.
*Ölt nyelvet, majd gyorsan visszahúzza egy rossz élménytől vezérelve. Még csak az kéne, hogy levágják.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-21 17:54:05
Üzenet elküldve: 2012-08-21 17:54:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
-Lehet szomorú sorsom volt, engem most nem érdekel.El akarom felejteni azt az időszakot így hálásan megköszönném ha nem emlegetnéd. Minden új embernek el kell majd mesélnem.Eleget fogok még szenvedni a kíváncsi ismerkedő alakok miatt.*Mikor a puhány szót meghallja, hogy a másik kiejti az ajkai között akkor feláll a helyéről és mélyen a gnóm szemébe néz.*
-Szóval puhánynak tartasz.Úgy mondtad mintha akkor semmi keresnivalóm nincs melletted. Köszönöm szépen.*Jön a következő pont amikor a másik sokkal közvetlenebbül akarja őt hívni, mikor is még csak alig ismeri.
"Ez rendesen fel van pörögve."Mormolja magában közben azon gondolkozik, hogy mégis melyik elnevezést fogadná el szívesen a Mívától.*
-Legyen a Tia.*Ennyi a válasza rá, mikor jobb ha elhallgat mert a gnóm nőt beszédben nem tudja legyőzni.Végighallgatja a másik szinte teljesen egyszerűsített életét. Ebben nincs semmi érdekes, semmi ami beárnyékolná a vidám teremtést. Nem lesz féltékeny a másikra, csupán a beszéd befejeztével a következőket mondja.*
-Mond csak, minden gnóm ilyen gyorsan beszél és ennyit fecseg mint te?
-Szóval puhánynak tartasz.Úgy mondtad mintha akkor semmi keresnivalóm nincs melletted. Köszönöm szépen.*Jön a következő pont amikor a másik sokkal közvetlenebbül akarja őt hívni, mikor is még csak alig ismeri.
"Ez rendesen fel van pörögve."Mormolja magában közben azon gondolkozik, hogy mégis melyik elnevezést fogadná el szívesen a Mívától.*
-Legyen a Tia.*Ennyi a válasza rá, mikor jobb ha elhallgat mert a gnóm nőt beszédben nem tudja legyőzni.Végighallgatja a másik szinte teljesen egyszerűsített életét. Ebben nincs semmi érdekes, semmi ami beárnyékolná a vidám teremtést. Nem lesz féltékeny a másikra, csupán a beszéd befejeztével a következőket mondja.*
-Mond csak, minden gnóm ilyen gyorsan beszél és ennyit fecseg mint te?
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-21 17:31:58
Üzenet elküldve: 2012-08-21 17:31:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- Szomorú sorsod volt... Eddig.
*Ereszt meg egy angyali mosolyt.*
- Mert nem ismertél engem, akinek mellesleg rengeteg testvére és barátja volt. Ó még sok is. Utóbbit az összes ujjammal sem bírnám megszámolni.
*Igyekszik felvidítani azzal, hogy vidámabb dolgokra tereli a szót. A vallomással együtt ugyanis értelmet nyert a korábbi megnyilvánulása, vagyis a szeretethiányos ölelés.*
- Rendben, nagylelkű leszek és nem szekállak azért mert puhány vagy.
*Kacag fel jóízűen. Hangja hosszan cseng életet lehelve a kricslibe.*
- Ó mennyi minden. Akkor ebben a sorrendben. Csapos, két kupa almabort!
*Rikkant fel erszényét teátrálisan az asztalra helyezve.*
- Meg egy nagy adag pitét.
*Fűzi hozzá.*
- Aztán visszatérünk az étlapra.
*Nyugtatja meg Tiarkét, hogy csak most kezdődik a lakoma.*
- Mit szólnál, ha Hinának hívnálak, vagy a Tia jobban tetszik?
*Kalandozik el álmodozó tekintettel.*
- Elvégre a teljes neved olyan hivatalos.
*Vágja rá sebtében magyarázatként.*
- Nos rólam? Hát...
*Vonja meg vállát.*
- Én afféle életművész vagyok. Sokat vándorlok. Tudod viszketni kezd a popsim, ha sokat ülök egy helyben. Aztán közben ismerkedem. Van egy vaskos füzetem, abba tudományos feljegyzéseket készítek, szerkezeteket bütykölök unalmamban, ilyesmik. Szóval ne lepődj meg, ha olajfoltok vannak rajtam. Ez az életem természetes velejárója. De ugye most nincsenek?
*Hajol közelebb, majd arcát jobbra-balra forgatja, hogy a lány mindkét oldalát jól lássa.*
*Ereszt meg egy angyali mosolyt.*
- Mert nem ismertél engem, akinek mellesleg rengeteg testvére és barátja volt. Ó még sok is. Utóbbit az összes ujjammal sem bírnám megszámolni.
*Igyekszik felvidítani azzal, hogy vidámabb dolgokra tereli a szót. A vallomással együtt ugyanis értelmet nyert a korábbi megnyilvánulása, vagyis a szeretethiányos ölelés.*
- Rendben, nagylelkű leszek és nem szekállak azért mert puhány vagy.
*Kacag fel jóízűen. Hangja hosszan cseng életet lehelve a kricslibe.*
- Ó mennyi minden. Akkor ebben a sorrendben. Csapos, két kupa almabort!
*Rikkant fel erszényét teátrálisan az asztalra helyezve.*
- Meg egy nagy adag pitét.
*Fűzi hozzá.*
- Aztán visszatérünk az étlapra.
*Nyugtatja meg Tiarkét, hogy csak most kezdődik a lakoma.*
- Mit szólnál, ha Hinának hívnálak, vagy a Tia jobban tetszik?
*Kalandozik el álmodozó tekintettel.*
- Elvégre a teljes neved olyan hivatalos.
*Vágja rá sebtében magyarázatként.*
- Nos rólam? Hát...
*Vonja meg vállát.*
- Én afféle életművész vagyok. Sokat vándorlok. Tudod viszketni kezd a popsim, ha sokat ülök egy helyben. Aztán közben ismerkedem. Van egy vaskos füzetem, abba tudományos feljegyzéseket készítek, szerkezeteket bütykölök unalmamban, ilyesmik. Szóval ne lepődj meg, ha olajfoltok vannak rajtam. Ez az életem természetes velejárója. De ugye most nincsenek?
*Hajol közelebb, majd arcát jobbra-balra forgatja, hogy a lány mindkét oldalát jól lássa.*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-20 13:58:36
Üzenet elküldve: 2012-08-20 13:58:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*Mikor belépnek a Rumos Rókalyukba akkor nem áll le az ajtónál, mert úgy érzékelte van forgalom. Nem tenne jót neki, ha az ajtóval megcsapnák.*
-Amit tisztáznom kell számodra, én csak a szüleimmel éltem egy mágus torony szerű házban. Ott nevelkedtem és nem voltak játékaim, sem pedig barátaim.*Ezzel szinte elég sokat elárult a jelleméről, hogy miért viselkedik annyira komolyan.*
-Nem kell futnom egy darabig senki elől. El vagyok fáradva. Feleslegesen nem fogok senki kedvéért fura versenyekbe bonyolódni.* Az orrpöckölésre nem reagál semmit, mert az illatok elveszik a figyelmét teljesen. Követi lassan Mívát teljesen a kinézett asztalhoz, utána már le is teszi a hátsóját a székre.Végighallgatja a másik csacsogását majd csak utána válaszol.*
-Nem tudom milyen finomságokat árulnak itt, azt viszont tudom, hogy enni fogok és inni és ráadásul aludni is szeretnék. Az ételes kérdéseidre meg csak az a válaszom, hogy változatosan étkezem.*Ilyen hamar lerendezi a gnóm kérdését.Nem érkezik egyenlőre felszolgáló hozzájuk, ezért türelmesen adja át magát a várakozásnak.*
-Rólad mit tudhatok meg?
A hozzászólás írója (Koehina Tiarke) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.20 14:00:13
-Amit tisztáznom kell számodra, én csak a szüleimmel éltem egy mágus torony szerű házban. Ott nevelkedtem és nem voltak játékaim, sem pedig barátaim.*Ezzel szinte elég sokat elárult a jelleméről, hogy miért viselkedik annyira komolyan.*
-Nem kell futnom egy darabig senki elől. El vagyok fáradva. Feleslegesen nem fogok senki kedvéért fura versenyekbe bonyolódni.* Az orrpöckölésre nem reagál semmit, mert az illatok elveszik a figyelmét teljesen. Követi lassan Mívát teljesen a kinézett asztalhoz, utána már le is teszi a hátsóját a székre.Végighallgatja a másik csacsogását majd csak utána válaszol.*
-Nem tudom milyen finomságokat árulnak itt, azt viszont tudom, hogy enni fogok és inni és ráadásul aludni is szeretnék. Az ételes kérdéseidre meg csak az a válaszom, hogy változatosan étkezem.*Ilyen hamar lerendezi a gnóm kérdését.Nem érkezik egyenlőre felszolgáló hozzájuk, ezért türelmesen adja át magát a várakozásnak.*
-Rólad mit tudhatok meg?
A hozzászólás írója (Koehina Tiarke) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.20 14:00:13
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2012-08-20 13:37:37
Üzenet elküldve: 2012-08-20 13:37:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94
Játékstílus: Szelíd
- Á!
*Világosodik meg. Hirtelen minden értelmet nyert. Ha túl korai volt úgy teljesen érthető a nemleges válasz, akár a férfi kifakadása. "Biztos volt valami hátsó szándéka." Könyveli el magában miközben a lány vonásait fixírozza. Még szerencse, hogy nincs teli a szája, mert amikor mivoltát meghallja biztosan félrenyelt volna. Így sem sok híja volt ám.*
- Húha. Ez nem semmi.
*Mereszt rá nagy szemeket, majd elismerően pislog rá.*
- Gondolom furán érezted magad a rokonaiddal szárnyak nélkül ezért jöttél el. Vagy egyszerűen kalandvágyból?
*Mondja csillogó szemekkel, mert tudtával a tündérek eldugott erdei tisztásokon és koránt sem falvakban élnek, azt pedig valamiért nehéz elképzelnie, hogy a férj is tündér lenne.*
- Ezentúl vigyázok a bájitalokkal.
*Üti el végül egy tréfával, mielőtt elszaladna. Csupán akkor veszi észre, hogy a másik nem követte példáját amikor fékez.*
- Ünneprontó.
*Dobol lábával karba font kézzel az ajtófélfának támaszkodva.*
- Máskor legalább imitálhatnád.
*Próbálja megpöckölni játékosan a másik orrát, aztán mivel az előreengedi beriszál. Belépve egyből megcsapja orrát az átható ételszag.*
- Fincsi illatok vannak!
*Rikkant fel vidáman, s beljebb lépdel, majd válla fölül hátra pillant társnőjére, hogy jön-e, vagy még kicsit noszogatnia kell. Egyenlőre azonban mégsem a pultot célozza be, pedig gyomra hevesen morog tiltakozása jeléül, hanem az egyik sötétbarna asztalkát. Lazán ledobja lábához táskáját, majd egy széket kihúz s könnyed mozdulattal megpörgeti sarkán, hogy aztán fordítva telepedjen le rá. Kezeit unottan háttámlájára fekteti, állát rá, s úgy ül, mintha csak férfi nyeregben lovagolna, a nőit valamiért ki nem állhatja. Aztán az asztalon lévő tálkából elmar egy almát, s kérdőn néz Hinára miközben beleharap, de nem bírja soká. Még mielőtt a falatot lenyelné újra csacsogni kezd.*
- Szerinted milyen finomságokat adnak itt. Komolyan mondom úgy érzem magam, mint aki hónapok óta semmit sem evett. Mondjuk félig meddig igaz.
*Nevet.*
- A hajószakács förtelmes pépjei és tengeri herkentyűi nem igazán nevezhetőek ételnek. Te milyen ételeket szeretsz? Csíped az édeset, vagy inkább sós sütis vagy? Nekem egyre megy.
*Kacsint, majd körbepillant hol késlekedik a személyzet.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.20 13:55:33, a következő indokkal:
Nem korhű kifejezések javítása
*Világosodik meg. Hirtelen minden értelmet nyert. Ha túl korai volt úgy teljesen érthető a nemleges válasz, akár a férfi kifakadása. "Biztos volt valami hátsó szándéka." Könyveli el magában miközben a lány vonásait fixírozza. Még szerencse, hogy nincs teli a szája, mert amikor mivoltát meghallja biztosan félrenyelt volna. Így sem sok híja volt ám.*
- Húha. Ez nem semmi.
*Mereszt rá nagy szemeket, majd elismerően pislog rá.*
- Gondolom furán érezted magad a rokonaiddal szárnyak nélkül ezért jöttél el. Vagy egyszerűen kalandvágyból?
*Mondja csillogó szemekkel, mert tudtával a tündérek eldugott erdei tisztásokon és koránt sem falvakban élnek, azt pedig valamiért nehéz elképzelnie, hogy a férj is tündér lenne.*
- Ezentúl vigyázok a bájitalokkal.
*Üti el végül egy tréfával, mielőtt elszaladna. Csupán akkor veszi észre, hogy a másik nem követte példáját amikor fékez.*
- Ünneprontó.
*Dobol lábával karba font kézzel az ajtófélfának támaszkodva.*
- Máskor legalább imitálhatnád.
*Próbálja megpöckölni játékosan a másik orrát, aztán mivel az előreengedi beriszál. Belépve egyből megcsapja orrát az átható ételszag.*
- Fincsi illatok vannak!
*Rikkant fel vidáman, s beljebb lépdel, majd válla fölül hátra pillant társnőjére, hogy jön-e, vagy még kicsit noszogatnia kell. Egyenlőre azonban mégsem a pultot célozza be, pedig gyomra hevesen morog tiltakozása jeléül, hanem az egyik sötétbarna asztalkát. Lazán ledobja lábához táskáját, majd egy széket kihúz s könnyed mozdulattal megpörgeti sarkán, hogy aztán fordítva telepedjen le rá. Kezeit unottan háttámlájára fekteti, állát rá, s úgy ül, mintha csak férfi nyeregben lovagolna, a nőit valamiért ki nem állhatja. Aztán az asztalon lévő tálkából elmar egy almát, s kérdőn néz Hinára miközben beleharap, de nem bírja soká. Még mielőtt a falatot lenyelné újra csacsogni kezd.*
- Szerinted milyen finomságokat adnak itt. Komolyan mondom úgy érzem magam, mint aki hónapok óta semmit sem evett. Mondjuk félig meddig igaz.
*Nevet.*
- A hajószakács förtelmes pépjei és tengeri herkentyűi nem igazán nevezhetőek ételnek. Te milyen ételeket szeretsz? Csíped az édeset, vagy inkább sós sütis vagy? Nekem egyre megy.
*Kacsint, majd körbepillant hol késlekedik a személyzet.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.08.20 13:55:33, a következő indokkal:
Nem korhű kifejezések javítása
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3800-3819