Nincs játékban - Radkraal
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Radkraal | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481
160. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-29 09:05:28
Üzenet elküldve: 2019-01-29 09:05:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Sem az időjárás a termesztésre gyakorolt hatásaival, sem amúgy magával a termesztéssel nincs túlságosan képben, így Kagaenae szavaira csak egyetértően bólogat. Azt tudja, hogy télen nem tudnak termeszteni, de hogy meddig és mikor lehet újra bevetni a földeket, arról fogalma sincs ezért ilyen kérdésekben nem is foglal állást.*
- Akkor akár lehetnék tharg is. *Tárja szét a karját mosolyogva. Ezúttal nem szúr közbe semmiféle megjegyzést, hogy valószínűleg a lány kapta az összes tharg szépségét, mert ezt máskorra tartogatja.
A desszertek kérdésében egyetértenek és szerencse, hogy Kagaenae nem kezdi el ecsetelni a jelenlegi rossz gyomrának következményeit, hanem rátérnek az üzletre.*
- Igen, bérlemény. *Biccent, megerősítve a korábban elmondottakat.*
- Mivel a régóta zárva, ezért bizonyosan elvesztette már korábbi vendégkörét és azt is valószínűsítem, hogy bizonyosa állagvisszaállításra, azaz tatarozásra szükség lehet, ami az újranyitás idejét tolja majd ki. *Mondja, mintha csak magában gondolkodna. Beszéd közben egy-két lépést járkál az asztalnak dőlő Kagaenae előtt, miközben visszafogott mozdulatokkal gesztikulál, balját pedig megtámasztja csípőjén.*
- Így látatlanban ötszáz aranyra gondolnék. A készleteket újra fel kell tölteni, a berendezés felújítása is plusz befektetés lehet, ami csak növeli az értékét. *Folytatja a gondolkodást.*
- Mennyire is tartották, kétezer? Remélem, ebben rugalmasak, hisz oly régóta szeretnének megszabadulni tőle, ezer aranyért szívesen átvennénk a tulajdonjogát. *Ad egyből árajánlatot, természetesen alálőve jócskán az eredeti árnak, miközben szembefordul a lánnyal. Ezúttal nem mosolyog, hisz most nem annak van ideje, hanem a komoly tárgyalásnak, s ha ő is komolyan veszi Kagaenaet, nem lehet ebből hátránya.*
- A kancellár? Természetesen, de tartok tőle, hogy egyáltalán nem olyan bájos, mint ön. *Ezúttal megenged magának egy félénk mosolyt a lány felé.*
*Sem az időjárás a termesztésre gyakorolt hatásaival, sem amúgy magával a termesztéssel nincs túlságosan képben, így Kagaenae szavaira csak egyetértően bólogat. Azt tudja, hogy télen nem tudnak termeszteni, de hogy meddig és mikor lehet újra bevetni a földeket, arról fogalma sincs ezért ilyen kérdésekben nem is foglal állást.*
- Akkor akár lehetnék tharg is. *Tárja szét a karját mosolyogva. Ezúttal nem szúr közbe semmiféle megjegyzést, hogy valószínűleg a lány kapta az összes tharg szépségét, mert ezt máskorra tartogatja.
A desszertek kérdésében egyetértenek és szerencse, hogy Kagaenae nem kezdi el ecsetelni a jelenlegi rossz gyomrának következményeit, hanem rátérnek az üzletre.*
- Igen, bérlemény. *Biccent, megerősítve a korábban elmondottakat.*
- Mivel a régóta zárva, ezért bizonyosan elvesztette már korábbi vendégkörét és azt is valószínűsítem, hogy bizonyosa állagvisszaállításra, azaz tatarozásra szükség lehet, ami az újranyitás idejét tolja majd ki. *Mondja, mintha csak magában gondolkodna. Beszéd közben egy-két lépést járkál az asztalnak dőlő Kagaenae előtt, miközben visszafogott mozdulatokkal gesztikulál, balját pedig megtámasztja csípőjén.*
- Így látatlanban ötszáz aranyra gondolnék. A készleteket újra fel kell tölteni, a berendezés felújítása is plusz befektetés lehet, ami csak növeli az értékét. *Folytatja a gondolkodást.*
- Mennyire is tartották, kétezer? Remélem, ebben rugalmasak, hisz oly régóta szeretnének megszabadulni tőle, ezer aranyért szívesen átvennénk a tulajdonjogát. *Ad egyből árajánlatot, természetesen alálőve jócskán az eredeti árnak, miközben szembefordul a lánnyal. Ezúttal nem mosolyog, hisz most nem annak van ideje, hanem a komoly tárgyalásnak, s ha ő is komolyan veszi Kagaenaet, nem lehet ebből hátránya.*
- A kancellár? Természetesen, de tartok tőle, hogy egyáltalán nem olyan bájos, mint ön. *Ezúttal megenged magának egy félénk mosolyt a lány felé.*
159. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 20:10:25
Üzenet elküldve: 2019-01-28 20:10:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi, Alludrin//
*Persze Frandr is megérti, hogy ha valaki elkezd sörözgetni, akkor könnyen elfelejtődik a kötelesség, de ettől függetlenül még nem tetszik neki jobban a dolog.*
-Hát, szeretnek túlozni.
*Picit meglepődik Frandr, hogy egy ennyi mindenhez értő ember -hiszen beszámolójából az erődítményekről magukról is megtud pár dolgot- pont a fegyverekhez nem ért. Magában felteszi a kérdést, hogy akkor honnan tudja, hogy egy erőd hogy állja ki az ostromot a legjobban, de hangosan nem mondja ki.*
-Mármint... a mágusok olyanok, akik úgy csinálnak dolgokat, hogy nem tudjuk, hogy csinálják?
*Picit belegabalyodik a mondatba, de legalább a jelentés átjut.*
-Mert pár évtizedenként valaki nálunk rájön, hogy be tud gyógyítani kisebb sebeket, ha erősen összpontosít, vagy ilyen dolgok. De tűzgolyók, meg ilyenek?
*Azt hitte, ezek csak legendák, meg hazugságok. Mondjuk picit lassan jön rá az összefüggésekre, hiszen meglepődik a mágusok létezésén, mikor korábban már holtak háborújáról, meg borostyánná változásról volt szó.*
-Frandr'd Gruad.
*Mutatkozik be, majd a beszélgetés további részén nem szólal meg. A férfi bemutatkozik, és ezután bemennek a Kancelláriába. Senkinek sincs kifogása az ellen, hogy Frandr végighallgassa a beszélgetést, így a harcos is bemegy.
A felkínált helyet nem foglalja el, kényelmesebb neki állva maradni. A fehér hajú idegen elmondja érkezése célját.*
~Nem csoda, hogy minden e körül forog mostanában.~
*Gondolja magában Frandr.*
~Aha, segíteni a nyomorultakon.~
*Frandr egy dologgal még nem találkozott életében, és az olyan ember, aki teljesen önzetlenül cselekszik. Lehet, hogy a közössége érdekét szolgálja, lehet, hogy pénz akar, lehet, hogy népszerűséget. Itt a járvány terjedésének megakadályozása az esélyes.
Ezután szó esik a küldöttségről, amivel Frandr csak futólag találkozott, és közben az ajtón kívülről beszélgetés zajai szűrődnek be.*
*Persze Frandr is megérti, hogy ha valaki elkezd sörözgetni, akkor könnyen elfelejtődik a kötelesség, de ettől függetlenül még nem tetszik neki jobban a dolog.*
-Hát, szeretnek túlozni.
*Picit meglepődik Frandr, hogy egy ennyi mindenhez értő ember -hiszen beszámolójából az erődítményekről magukról is megtud pár dolgot- pont a fegyverekhez nem ért. Magában felteszi a kérdést, hogy akkor honnan tudja, hogy egy erőd hogy állja ki az ostromot a legjobban, de hangosan nem mondja ki.*
-Mármint... a mágusok olyanok, akik úgy csinálnak dolgokat, hogy nem tudjuk, hogy csinálják?
*Picit belegabalyodik a mondatba, de legalább a jelentés átjut.*
-Mert pár évtizedenként valaki nálunk rájön, hogy be tud gyógyítani kisebb sebeket, ha erősen összpontosít, vagy ilyen dolgok. De tűzgolyók, meg ilyenek?
*Azt hitte, ezek csak legendák, meg hazugságok. Mondjuk picit lassan jön rá az összefüggésekre, hiszen meglepődik a mágusok létezésén, mikor korábban már holtak háborújáról, meg borostyánná változásról volt szó.*
-Frandr'd Gruad.
*Mutatkozik be, majd a beszélgetés további részén nem szólal meg. A férfi bemutatkozik, és ezután bemennek a Kancelláriába. Senkinek sincs kifogása az ellen, hogy Frandr végighallgassa a beszélgetést, így a harcos is bemegy.
A felkínált helyet nem foglalja el, kényelmesebb neki állva maradni. A fehér hajú idegen elmondja érkezése célját.*
~Nem csoda, hogy minden e körül forog mostanában.~
*Gondolja magában Frandr.*
~Aha, segíteni a nyomorultakon.~
*Frandr egy dologgal még nem találkozott életében, és az olyan ember, aki teljesen önzetlenül cselekszik. Lehet, hogy a közössége érdekét szolgálja, lehet, hogy pénz akar, lehet, hogy népszerűséget. Itt a járvány terjedésének megakadályozása az esélyes.
Ezután szó esik a küldöttségről, amivel Frandr csak futólag találkozott, és közben az ajtón kívülről beszélgetés zajai szűrődnek be.*
158. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:26:04
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:26:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Frandr, Alludrin//
- Ezt igen valószínűnek tartom. *húzza egy félmosolyra a száját, amikor arra terelődik a szó, hogy a nem igazán lelkes építőmunkások a gerendák emelgetése helyett egyelőre poharazgatással ütik el az időt. No de talán említeni is felesleges, hogy büntetlenül senki sem rabolhatja a kancellár értékes idejét.*
- Hogy az sziklát is átvágnák a kardok... *ingatja kicsit a fejét* Megvallom, fegyverek tárgyában nem vagyok annyira járatos, de ezt azért kétlem. Bár elképzelhető, hogy vannak olyan különleges technikával, és talán mágia segítségével kovácsolt példányok, melyek akár ilyesmire is képesek lehetnek. Persze akinek van akkora vagyona, hogy egy ilyen értéktárgyat - mert ez már inkább státuszszimbólum lehet, mintsem hétköznapi fegyver - az aligha sziklákon fogja próbálgatni az élét. Ami pedig villámok és tűzgolyók dobálását illeti, nos akik ilyesmire képesek, azokat mágusoknak nevezik.
*Kicsit bizonytalanul néz a másikra.*
- Felétek nincsenek?
*Talán érdemes lenne Achim könyvei között etnográfiai munkákat keresni. Mert ebben a pillanatban úgy érzi, hogy tudásában fehér foltok vannak. Hubi pedig nem szereti ezt az érzést. Ahogy azt sem szereti, ha nem tudja, ki és miért keresi. De ez igen hamar kiderül.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Vashegy kancellárja. *hajtja meg magát kissé, és ad időt arra, hogy Frandr is bemutatkozhasson, ha akar* Örvendek, doktor.
*Nem különösebben meglepő, hogy a fehér hajú idegen őt kereste itt, és mivel épp akad egy kis ideje, kinyitja hivatala ajtaját, és előzékeny kézmozdulatot tesz.*
- Parancsolj!
*Ha Frandr is befáradna a Kancelláriára és a vendég nem négyszemközt óhajt tárgyalni vele, úgy Hubinak sincs semmi kifogása a jelenléte ellen. Nem is baj, ha a harcos látja, hogy hol futnak össze a szálak. Épp becsukja maguk mögött az ajtót, amikor odakintről mintha hangokat hallana. Esetleg újabb ügyfelek? Nos, nincs mese. Ha ő nem lenne, megállna az élet a Vashegyen. Miután Alludrint és Frandrt hellyel kínálta az asztala túlsó felén, és ő maga is elhelyezkedett a karszékében, a doktor előadja jövetele okát.*
- Nos, valóban. Pestis ütötte fel a fejét ezen a vidéken, pontosabban mostani ismereteink szerint, Artheniorból hurcolták ide a kórt.
*Ha csodálkozik is rajta, hogy a fehér hajú férfi honnan tud városbéli látogatóiról, nem mutatja. Kicsit hátradől a székében.*
- Ez nem teljesen pontos. Valóban járt nálam egy küldöttség, de ők nem gyógyítók voltak, ellenkezőleg. Segítséget kértek tőlünk a veszedelem leküzdéséhez. Artheniorból érkeztek, a vezetőjüket, ha emlékezetem nem csal, Sfarin Drocknak hívták.
*Kicsit elgondolkodva néz a másikra.*
- Esetleg magad is az ellenszert kutatod?
- Ezt igen valószínűnek tartom. *húzza egy félmosolyra a száját, amikor arra terelődik a szó, hogy a nem igazán lelkes építőmunkások a gerendák emelgetése helyett egyelőre poharazgatással ütik el az időt. No de talán említeni is felesleges, hogy büntetlenül senki sem rabolhatja a kancellár értékes idejét.*
- Hogy az sziklát is átvágnák a kardok... *ingatja kicsit a fejét* Megvallom, fegyverek tárgyában nem vagyok annyira járatos, de ezt azért kétlem. Bár elképzelhető, hogy vannak olyan különleges technikával, és talán mágia segítségével kovácsolt példányok, melyek akár ilyesmire is képesek lehetnek. Persze akinek van akkora vagyona, hogy egy ilyen értéktárgyat - mert ez már inkább státuszszimbólum lehet, mintsem hétköznapi fegyver - az aligha sziklákon fogja próbálgatni az élét. Ami pedig villámok és tűzgolyók dobálását illeti, nos akik ilyesmire képesek, azokat mágusoknak nevezik.
*Kicsit bizonytalanul néz a másikra.*
- Felétek nincsenek?
*Talán érdemes lenne Achim könyvei között etnográfiai munkákat keresni. Mert ebben a pillanatban úgy érzi, hogy tudásában fehér foltok vannak. Hubi pedig nem szereti ezt az érzést. Ahogy azt sem szereti, ha nem tudja, ki és miért keresi. De ez igen hamar kiderül.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Vashegy kancellárja. *hajtja meg magát kissé, és ad időt arra, hogy Frandr is bemutatkozhasson, ha akar* Örvendek, doktor.
*Nem különösebben meglepő, hogy a fehér hajú idegen őt kereste itt, és mivel épp akad egy kis ideje, kinyitja hivatala ajtaját, és előzékeny kézmozdulatot tesz.*
- Parancsolj!
*Ha Frandr is befáradna a Kancelláriára és a vendég nem négyszemközt óhajt tárgyalni vele, úgy Hubinak sincs semmi kifogása a jelenléte ellen. Nem is baj, ha a harcos látja, hogy hol futnak össze a szálak. Épp becsukja maguk mögött az ajtót, amikor odakintről mintha hangokat hallana. Esetleg újabb ügyfelek? Nos, nincs mese. Ha ő nem lenne, megállna az élet a Vashegyen. Miután Alludrint és Frandrt hellyel kínálta az asztala túlsó felén, és ő maga is elhelyezkedett a karszékében, a doktor előadja jövetele okát.*
- Nos, valóban. Pestis ütötte fel a fejét ezen a vidéken, pontosabban mostani ismereteink szerint, Artheniorból hurcolták ide a kórt.
*Ha csodálkozik is rajta, hogy a fehér hajú férfi honnan tud városbéli látogatóiról, nem mutatja. Kicsit hátradől a székében.*
- Ez nem teljesen pontos. Valóban járt nálam egy küldöttség, de ők nem gyógyítók voltak, ellenkezőleg. Segítséget kértek tőlünk a veszedelem leküzdéséhez. Artheniorból érkeztek, a vezetőjüket, ha emlékezetem nem csal, Sfarin Drocknak hívták.
*Kicsit elgondolkodva néz a másikra.*
- Esetleg magad is az ellenszert kutatod?
157. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:48:28
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:48:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
- Dolgosak, nemcsak gondosak.
*Bizonyára, de ezt sem tudja biztosan, mindenesetre a Vérszövetség birtokai igazán prosperálnak, a földek gondozottak, a jószág meg jó húsban van. Ezek fényében a helyi parasztoknak érteniük kell a dolgukat.*
- Ha az időjárás kegyes lesz, akkor lesz mit eladniuk neked. Azt nem tudom, hogy a havazás mennyire hátráltatja őket.
*Aenae igazán szépnek találja a havat, sosem látott még azelőtt, nem túl gyakori jelenség. Mondjuk szép ez igaz, de hideg is és nyirkos, ami miatt annyira már nem vonzó. Vet egy pillantást a felnyergelt lóra, teljesen vizes nyeregbe fog ülni, ha itt végeztek. Annyi baj legyen, jó ránézni erre a férfire, majd a kandalló melegénél megszárítkozik, ha megérkezett Effy birtokára.*
- Nem, nem lógna ki. És a termeted sem.
*Tekintete végigsvenkel Cha'ysson, aki olyan nagyra nőtt, mint a tharg férfiak.*
- Csak az én termetem lóg ki a sorból.
*Anyja sem volt túl magas, de nála legalább egy fél fejjel magasabb volt. Még magasított sarkú cipő nélkül is.*
- Igen, finomabb.
*Ebben mélységesen egyet kell értenie, ha tehetné, akkor csak süteményen élne, még akkor is, ha menthetetlenül elhízna, bár talán nem kerülne erre sor, mert újabban semmiféle étel nem marad meg benne, talán az öröklés miatti gyomorideg teszi, de gyakran köszön vissza az étel, amit megevett.*
- Értem. Tehát bérlemény lenne először. Értem és mire gondoltál uram, mennyiért bérelnéd?
*Gőze nincsen arról, hogy mennyi lehet a tarifa, annyit tud, hogy Kagan mennyiért árulta, de nem akadt rá vevő. Most van vevő, talán lehetne engedni az árból, de Aenae nem szeretne. Megáll a tárgyalóterem közepén, az asztalnak dől és a férfit méregeti.*
- Nincs akadálya a kibérlésének, már amennyire én tudom. De erről megkérdezzük a kancellárt. Amarra van az irodája.
*A kis luk, amit nagyképűen kancelláriának hív. Nem indul még el arrafelé, mert kész tényeket akar közölni Habrertusszal.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:49:01
- Dolgosak, nemcsak gondosak.
*Bizonyára, de ezt sem tudja biztosan, mindenesetre a Vérszövetség birtokai igazán prosperálnak, a földek gondozottak, a jószág meg jó húsban van. Ezek fényében a helyi parasztoknak érteniük kell a dolgukat.*
- Ha az időjárás kegyes lesz, akkor lesz mit eladniuk neked. Azt nem tudom, hogy a havazás mennyire hátráltatja őket.
*Aenae igazán szépnek találja a havat, sosem látott még azelőtt, nem túl gyakori jelenség. Mondjuk szép ez igaz, de hideg is és nyirkos, ami miatt annyira már nem vonzó. Vet egy pillantást a felnyergelt lóra, teljesen vizes nyeregbe fog ülni, ha itt végeztek. Annyi baj legyen, jó ránézni erre a férfire, majd a kandalló melegénél megszárítkozik, ha megérkezett Effy birtokára.*
- Nem, nem lógna ki. És a termeted sem.
*Tekintete végigsvenkel Cha'ysson, aki olyan nagyra nőtt, mint a tharg férfiak.*
- Csak az én termetem lóg ki a sorból.
*Anyja sem volt túl magas, de nála legalább egy fél fejjel magasabb volt. Még magasított sarkú cipő nélkül is.*
- Igen, finomabb.
*Ebben mélységesen egyet kell értenie, ha tehetné, akkor csak süteményen élne, még akkor is, ha menthetetlenül elhízna, bár talán nem kerülne erre sor, mert újabban semmiféle étel nem marad meg benne, talán az öröklés miatti gyomorideg teszi, de gyakran köszön vissza az étel, amit megevett.*
- Értem. Tehát bérlemény lenne először. Értem és mire gondoltál uram, mennyiért bérelnéd?
*Gőze nincsen arról, hogy mennyi lehet a tarifa, annyit tud, hogy Kagan mennyiért árulta, de nem akadt rá vevő. Most van vevő, talán lehetne engedni az árból, de Aenae nem szeretne. Megáll a tárgyalóterem közepén, az asztalnak dől és a férfit méregeti.*
- Nincs akadálya a kibérlésének, már amennyire én tudom. De erről megkérdezzük a kancellárt. Amarra van az irodája.
*A kis luk, amit nagyképűen kancelláriának hív. Nem indul még el arrafelé, mert kész tényeket akar közölni Habrertusszal.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:49:01
156. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:26:26
Üzenet elküldve: 2019-01-28 18:26:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi, Gruad//
*A hosszúra nyúló csöndet már már megunó doktor épp indulni készülne, mintegy konstatálva, hogy a jó kancellár nincs a helyén és ilyen formán hoppon maradt az ügyével kapcsolatban, de végül lépteket vél felfedezni az épület bejárati része felől, így a reménye újra lángra kap. Ezen irányú mély várakozása végül igazolást nyer és két alak jelenik meg. Ahogy közel érnek bizonyosságot nyer az egyik alak kiléte. Habár személyesen még nem találkoztak a doktor pontosan tudja, hogy kicsoda a kancellár, mivel annak idején az ő regnálása alatt járt itt a városban.
Nem nagyon akar sokat tétlenkedni így azonnal viszonozza a köszöntést.*
-Üdvözlöm! A nevem Doktor Svideran. *A rövid bemutatkozás végén a másik alak irányába fordul és viszonozza a biccentést.*
- Amennyiben lenne rám egy kis ideje beszélnünk kellene. *Nem szeretné lefolytatni a beszélgetést a folyosón így ha a házigazda beinvitálja az irodájába nem áll ellent a dolgoknak. A másik fickó nem különösebben zavarja és így részéről ott lehet a beszélgetés alatt. Nem titkos dologról van szó. Majd bele is vág a mondandójába, amúgy is olyan alak, aki nem szeret sokat és értelmetlenül fecsegni.*
- Pusztán azért bátorkodnám rabolni az idejét, mert úgy tudom, hogy a térséget egy szörnyű kórság pusztítja és mivel nemes foglalkozásom doktor így segíteni szeretnék a nyomorultakon. *Meséli el hűvös és tárgyilagos hangon meséjének egyik felét.*
- Úgy tudom, hogy nemrég járt önnél egy küldöttség Artheniorból akik hasonló ügyben keresték fel önt mint én. Azt szeretném megtudni, hogy kik voltak ők és hol találhatom meg ezeket az embereket. *Mondatai végeztével a kancellárt fürkészi hűvös tekintetével és mélyen ülő fekete szemeivel.*
*A hosszúra nyúló csöndet már már megunó doktor épp indulni készülne, mintegy konstatálva, hogy a jó kancellár nincs a helyén és ilyen formán hoppon maradt az ügyével kapcsolatban, de végül lépteket vél felfedezni az épület bejárati része felől, így a reménye újra lángra kap. Ezen irányú mély várakozása végül igazolást nyer és két alak jelenik meg. Ahogy közel érnek bizonyosságot nyer az egyik alak kiléte. Habár személyesen még nem találkoztak a doktor pontosan tudja, hogy kicsoda a kancellár, mivel annak idején az ő regnálása alatt járt itt a városban.
Nem nagyon akar sokat tétlenkedni így azonnal viszonozza a köszöntést.*
-Üdvözlöm! A nevem Doktor Svideran. *A rövid bemutatkozás végén a másik alak irányába fordul és viszonozza a biccentést.*
- Amennyiben lenne rám egy kis ideje beszélnünk kellene. *Nem szeretné lefolytatni a beszélgetést a folyosón így ha a házigazda beinvitálja az irodájába nem áll ellent a dolgoknak. A másik fickó nem különösebben zavarja és így részéről ott lehet a beszélgetés alatt. Nem titkos dologról van szó. Majd bele is vág a mondandójába, amúgy is olyan alak, aki nem szeret sokat és értelmetlenül fecsegni.*
- Pusztán azért bátorkodnám rabolni az idejét, mert úgy tudom, hogy a térséget egy szörnyű kórság pusztítja és mivel nemes foglalkozásom doktor így segíteni szeretnék a nyomorultakon. *Meséli el hűvös és tárgyilagos hangon meséjének egyik felét.*
- Úgy tudom, hogy nemrég járt önnél egy küldöttség Artheniorból akik hasonló ügyben keresték fel önt mint én. Azt szeretném megtudni, hogy kik voltak ők és hol találhatom meg ezeket az embereket. *Mondatai végeztével a kancellárt fürkészi hűvös tekintetével és mélyen ülő fekete szemeivel.*
155. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:05:25
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:05:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
- A jó üzlet alapja a megfelelő utánpótlás megkeresése. *Mondja kedvesen válaszolva a gazdák említésére.*
- Mármint, hiába találom meg a jó árut, ha nem tudom biztosítani, hogy mindig olyan minőségű érkezik majd a vevőimhez. *Teszi hozzá mosolyogva.
A sárga szemszínt érintő kijelentésre, miszerint errefelé minden második embernek ilyen van, halkan felnevet.*
- Akkor az én szemem színe ki sem lóg a sorból. *Mondja kedélyesen.
A hagyományokra csak kurtán bólint, barbároknak mondják ezeket a népeket, de egyáltalán nem hasonlítanak barbárokra. Valójában nehezen képzeli el, hogy valaha is barbárok voltak, bár a tárgyaló elnevezése eléggé barbáros. A hagyományokat meg el tudja képzelni. Ahogy egy csapatnyi, állatbőrökbe öltözött vadember ugrál egy hatalmas máglya körül.
A gondolatot gyorsan elhessegeti, mert a bocsánatkérésre terelődik a szó. Cha'yss sokáig csak laposan néz fel Kagaenae szemébe, mintha volna mit szégyellnie, de a hajigazgatás ékesen beszél neki róla, hogy a zavar mögött azért tetszik a lánynak a beszélgetés ezen része. Viszont azt is látja, milyen könnyedén zavarba tudja hozni egy-egy kedvesebb szavával, így úgy dönt, kicsit visszavonul.*
- Az üzlet. Igen. *Mosolyog visszafogottan, majd megvárja, míg Kagaenae végez lovának kikötésével és hagyja, hogy a lány bevezesse a Radkraalnak nevezett épületbe.*
- Az mindig finomabb. *Csúszik ki a száján a mondat, de gyorsan megköszörüli a torkát és azonnal rátér a Pinty kérdésére, hisz ez olyan téma, amelyet rendesen el tudna ferdíteni, ha nagyon akarná.*
- Őszinte leszek önnel, kisasszony. A Kósza Pinty kibérlésének lehetősége csak nemrég jutott fülembe, de a piacon már eléggé kiköltekeztünk, így időbe telik, mire visszaforog az árukra költött aranyak egy része. Előbb csak bérlemény formájában tartanánk igényt a helyre, de ha lehetőségünk van rá, akár rendszeresen fizetett részletek formájában is kiegyenlíthetnénk a kialkudott összeget. *Direkt kezd ilyen erősen, remélve, hogy a korábbi zavar hatása még nem múlt el teljesen.*
- Milyen feltételek mellett volna alkalmunk erre? *Kérdi, ahogy beljebb sétálnak a tárgyalóban.*
- A jó üzlet alapja a megfelelő utánpótlás megkeresése. *Mondja kedvesen válaszolva a gazdák említésére.*
- Mármint, hiába találom meg a jó árut, ha nem tudom biztosítani, hogy mindig olyan minőségű érkezik majd a vevőimhez. *Teszi hozzá mosolyogva.
A sárga szemszínt érintő kijelentésre, miszerint errefelé minden második embernek ilyen van, halkan felnevet.*
- Akkor az én szemem színe ki sem lóg a sorból. *Mondja kedélyesen.
A hagyományokra csak kurtán bólint, barbároknak mondják ezeket a népeket, de egyáltalán nem hasonlítanak barbárokra. Valójában nehezen képzeli el, hogy valaha is barbárok voltak, bár a tárgyaló elnevezése eléggé barbáros. A hagyományokat meg el tudja képzelni. Ahogy egy csapatnyi, állatbőrökbe öltözött vadember ugrál egy hatalmas máglya körül.
A gondolatot gyorsan elhessegeti, mert a bocsánatkérésre terelődik a szó. Cha'yss sokáig csak laposan néz fel Kagaenae szemébe, mintha volna mit szégyellnie, de a hajigazgatás ékesen beszél neki róla, hogy a zavar mögött azért tetszik a lánynak a beszélgetés ezen része. Viszont azt is látja, milyen könnyedén zavarba tudja hozni egy-egy kedvesebb szavával, így úgy dönt, kicsit visszavonul.*
- Az üzlet. Igen. *Mosolyog visszafogottan, majd megvárja, míg Kagaenae végez lovának kikötésével és hagyja, hogy a lány bevezesse a Radkraalnak nevezett épületbe.*
- Az mindig finomabb. *Csúszik ki a száján a mondat, de gyorsan megköszörüli a torkát és azonnal rátér a Pinty kérdésére, hisz ez olyan téma, amelyet rendesen el tudna ferdíteni, ha nagyon akarná.*
- Őszinte leszek önnel, kisasszony. A Kósza Pinty kibérlésének lehetősége csak nemrég jutott fülembe, de a piacon már eléggé kiköltekeztünk, így időbe telik, mire visszaforog az árukra költött aranyak egy része. Előbb csak bérlemény formájában tartanánk igényt a helyre, de ha lehetőségünk van rá, akár rendszeresen fizetett részletek formájában is kiegyenlíthetnénk a kialkudott összeget. *Direkt kezd ilyen erősen, remélve, hogy a korábbi zavar hatása még nem múlt el teljesen.*
- Milyen feltételek mellett volna alkalmunk erre? *Kérdi, ahogy beljebb sétálnak a tárgyalóban.*
154. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:48:38
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:48:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
- Gondos gazdák hírében állnak.
*Válaszolja haloványan mosolyogva, bár igazából erről sincsen gőze se. Azt sem tudja, hogy Cha'yss melyikükkel üzletelt, lehet, hogy nem is ismeri azokat, akitől vásárolt, ezért tényleg nem tud az áru minőségéről biztosat, meg arról sem, hogy milyen gazdák.*
- Óőőizé, hát köszönöm. Igazából senki nem mondta még, de nálunk minden második embernek ilyen a szeme, nem tűnik már fel.
*Ez persze erős túlzás, de Cha'yss nyilván nem fogja, csak az apjáról tud, a bácsikájáról, meg Nirsről. De nyilván Effy születendő gyermekének is ilyen lesz. Ettől függetlenül ő mindig is az anyja kékjeit irigyelte. Meg a szőke haját. De sajnos barna hajú és sárga szemű lett.*
- Vannak hagyományaink, igen. Több is.
*Több is, mint kéne. Például ezek belevésik azt a bizonyos tharg rúnát a tagok bőrébe, meg ellenségeik bőrével húzzák be a dobokat. Jó ez utóbbi csak sztereotípia, de az előbbi az történetesen igaz. Mélyen belegondolva, talán neki is viselnie kéne.
A bocsánatkérésre zavartan vakarja a tarkóját. Aztán a vakarózás átmegy a hajának igazításába. És neki fel sem tűnik, hogy mit művel.*
- Nemőőőizéééé... Én csak... Őizé...
*Már kínosan mosolyog, arca teljesen kipirul.*
- Mármint nincs miért bocsánatot kérni. Énőizécsak...
*Nem hívták még soha vacsorázni, nem tudja, hogy mit is illene erre mondani, hogy hogyan kéne elfogadni, avagy visszautasítani.*
- Egek, dehogy is van kérőm!
*Ő ugyan soha nem megy férjhez, ha valaki a kezét kérné, akkor valószínűleg sikítva elrohanna. Jó esetben. Rossz esetben meg ki kikaparná az illető szemét. Még Nirsét is, bármennyire is kedveli. Jó, Nirsét talán nem. De biztosan megmondaná neki a magáét arról, hogy ő ugyan nem házasodik.*
- De talán igen, helyesebb az üzletnél maradni.
*Főleg azért, mert Cha'yss tökéletes zavarba hozza, rápillant és már vörös lesz Aenae feje, meg szapora a szívverése. Kiköti lovát a Radkraal előtt és behalad az épületbe.*
- Válogatós vagyok amúgy is.
*Bukik ki belőle, de rögtön a nyelvébe harap, hogy több hülyeséget ne beszéljen, de csak folytatja.*
- Mármint nekem csak a süti kell...
*A többit csak piszkálgatja általában. Azzal meg tisztában sincsen, hogy szavainak egészen más jelentést is lehetne adni.*
- Gondos gazdák hírében állnak.
*Válaszolja haloványan mosolyogva, bár igazából erről sincsen gőze se. Azt sem tudja, hogy Cha'yss melyikükkel üzletelt, lehet, hogy nem is ismeri azokat, akitől vásárolt, ezért tényleg nem tud az áru minőségéről biztosat, meg arról sem, hogy milyen gazdák.*
- Óőőizé, hát köszönöm. Igazából senki nem mondta még, de nálunk minden második embernek ilyen a szeme, nem tűnik már fel.
*Ez persze erős túlzás, de Cha'yss nyilván nem fogja, csak az apjáról tud, a bácsikájáról, meg Nirsről. De nyilván Effy születendő gyermekének is ilyen lesz. Ettől függetlenül ő mindig is az anyja kékjeit irigyelte. Meg a szőke haját. De sajnos barna hajú és sárga szemű lett.*
- Vannak hagyományaink, igen. Több is.
*Több is, mint kéne. Például ezek belevésik azt a bizonyos tharg rúnát a tagok bőrébe, meg ellenségeik bőrével húzzák be a dobokat. Jó ez utóbbi csak sztereotípia, de az előbbi az történetesen igaz. Mélyen belegondolva, talán neki is viselnie kéne.
A bocsánatkérésre zavartan vakarja a tarkóját. Aztán a vakarózás átmegy a hajának igazításába. És neki fel sem tűnik, hogy mit művel.*
- Nemőőőizéééé... Én csak... Őizé...
*Már kínosan mosolyog, arca teljesen kipirul.*
- Mármint nincs miért bocsánatot kérni. Énőizécsak...
*Nem hívták még soha vacsorázni, nem tudja, hogy mit is illene erre mondani, hogy hogyan kéne elfogadni, avagy visszautasítani.*
- Egek, dehogy is van kérőm!
*Ő ugyan soha nem megy férjhez, ha valaki a kezét kérné, akkor valószínűleg sikítva elrohanna. Jó esetben. Rossz esetben meg ki kikaparná az illető szemét. Még Nirsét is, bármennyire is kedveli. Jó, Nirsét talán nem. De biztosan megmondaná neki a magáét arról, hogy ő ugyan nem házasodik.*
- De talán igen, helyesebb az üzletnél maradni.
*Főleg azért, mert Cha'yss tökéletes zavarba hozza, rápillant és már vörös lesz Aenae feje, meg szapora a szívverése. Kiköti lovát a Radkraal előtt és behalad az épületbe.*
- Válogatós vagyok amúgy is.
*Bukik ki belőle, de rögtön a nyelvébe harap, hogy több hülyeséget ne beszéljen, de csak folytatja.*
- Mármint nekem csak a süti kell...
*A többit csak piszkálgatja általában. Azzal meg tisztában sincsen, hogy szavainak egészen más jelentést is lehetne adni.*
153. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:49:46
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:49:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi, Alludrin//
~Kíváncsi vagyok, kiknek kellett volna eljönnie.~
*Frandrnak eléggé fontos dolog, hogy ha elvállal valamit, akkor úgy és akkor csinálja meg, ahogy meg lett beszélve.*
-Gondolom egyébként épp egy kocsmapultra könyökölve iszogatnak.
*Jegyzi meg, hiszen gyanítja, hogy azok nem vállaltak el pontosan ugyanarra az időpontra valami egészen már munkát is.
Ezután egy darabig nem szól semmit, csak hallgatja, ahogy a Kancellár áradozik a mellettük levő erődítményről. Amaz szakmai érdeklődésnek vette a meglepetését, és így elkezd egy monológot tartani a látható módon kedvenc beszédtémájáról.
Frandr egy pillanatig elgondolkozik, hogy jelezze-e ezt, de mivel ő az újonc itt, és sosem tudhatja, mikor jön jól az ilyesmi tudás, nem szól közbe, és bár csak körülbelül a kétharmadát érti annak, amit Habrertus mond, még meg is próbál odafigyelni.*
-Valami olyasmit én is hallottam, hogy itt nyugaton a kardok még a sziklát is kettévágják... de ugyanakkor azt is mondták, hogy páran itt tűzgolyókat meg villámokat dobálnak.
*Úgy tűnik, legalább a fegyverekkel kapcsolatban igazuk volt, legalábbis abból ítélve, ahogy a Kancellár beszél a kovácsról.
Közben megérkeznek a Radkraalhoz, ahol egy némiképp bizarr benyomást keltő férfival találkoznak. Frandr nem szólal meg, de ha Alludrin ránéz, biccent. Gyanítja, hogy a beszélgetés, ami következni fog, a Kancellár és az idegen között folytatódik majd, ő pedig legfeljebb csak hallgatni fogja.*
~Kíváncsi vagyok, kiknek kellett volna eljönnie.~
*Frandrnak eléggé fontos dolog, hogy ha elvállal valamit, akkor úgy és akkor csinálja meg, ahogy meg lett beszélve.*
-Gondolom egyébként épp egy kocsmapultra könyökölve iszogatnak.
*Jegyzi meg, hiszen gyanítja, hogy azok nem vállaltak el pontosan ugyanarra az időpontra valami egészen már munkát is.
Ezután egy darabig nem szól semmit, csak hallgatja, ahogy a Kancellár áradozik a mellettük levő erődítményről. Amaz szakmai érdeklődésnek vette a meglepetését, és így elkezd egy monológot tartani a látható módon kedvenc beszédtémájáról.
Frandr egy pillanatig elgondolkozik, hogy jelezze-e ezt, de mivel ő az újonc itt, és sosem tudhatja, mikor jön jól az ilyesmi tudás, nem szól közbe, és bár csak körülbelül a kétharmadát érti annak, amit Habrertus mond, még meg is próbál odafigyelni.*
-Valami olyasmit én is hallottam, hogy itt nyugaton a kardok még a sziklát is kettévágják... de ugyanakkor azt is mondták, hogy páran itt tűzgolyókat meg villámokat dobálnak.
*Úgy tűnik, legalább a fegyverekkel kapcsolatban igazuk volt, legalábbis abból ítélve, ahogy a Kancellár beszél a kovácsról.
Közben megérkeznek a Radkraalhoz, ahol egy némiképp bizarr benyomást keltő férfival találkoznak. Frandr nem szólal meg, de ha Alludrin ránéz, biccent. Gyanítja, hogy a beszélgetés, ami következni fog, a Kancellár és az idegen között folytatódik majd, ő pedig legfeljebb csak hallgatni fogja.*
152. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:53:12
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:53:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//FRandr, Alludrin//
*Miután hiába várakoztak a többiekre a Vasudvarnál, a kancellár úgy dönt, hogy nem lopja ott tovább a napot. Van elég dolga, és némelyik még sürgősebb is, mint a kovácsműhely átépítése. Elnézést kér a harcostól, hogy hiába kérette magával, még ha ez a kellemetlenség önhibáján kívül is történt. Ha Frandr vele tart, vissza a Radkraalba, ahol még lenne egy kis dolga, akkor útközben elismerő szavakkal emlékezik meg neki a tharg erődről, melynek építésében természetesen nem vett részt, ám kétségkívül remek munkát végeztek az egykori mesterek. És a kérdésekből úgy véli, hogy a férfit érdeklik az erődítések és a részletek. Hubi pedig imád ezekben elveszni.*
- Nos, mindig meg tudták oldani. *mosolyog vidáman már a Radkraal előtt, amikor arra is választ kap Frandr, hogy a törpékre tervezett műhelybe miként jutottak be a termetesebb ügyfelek* Hrothgaar mester munkái messze földön is ismertek és keresettek voltak, nem is beszélve a Vashegyről. Így aztán senki sem érezte méltóságán alulinak, hogy meghajolva lépjen be a kovácsmester szentélyébe. De értem, hogy mire gondolsz, barátom. Az óriások... ők valószínűleg az ablakon keresztül értekeztek a mesterrel.
*Most már nyit is be a Radkraal kapuján, és igyekezne is a hivatala felé. Az épületnek ezen a részén ugyanis alig kicsit enyhébb a levegő, mint odakint. Azonban nincsenek kettesben a harcossal, odabent várakozik valaki.*
- Üdvözöllek! *lép oda mellé Hubi, hiszen csak így tudja kinyitni az irodája ajtajának zárját* Segítségedre lehetek valamiben?
*Van egy olyan érzése, hogy látta már ezt a kissé furcsa külsejű embert, de ebben nem teljesen biztos. Hiába, aki annyi emberrel és más fajzatokkal foglalkozik nap mint nap, nem jegyezhet meg minden arcot. Míg a zárral babrál, eszébe jut, hogy ha mégsem ismerik egymást, akkor tudomására kéne hoznia, hogy ki is ő. Ugyanakkor az is megvan, hogy itt biztosan nem valamelyik új vezért keresi. Minden bizonnyal őt. Így pedig már rájöhetett, hogy meg is találta, hiszen ki más merné piszkálni a Kancellária ajtaját? Arra nem is gondol, hogy esetleg elég sokan.*
*Miután hiába várakoztak a többiekre a Vasudvarnál, a kancellár úgy dönt, hogy nem lopja ott tovább a napot. Van elég dolga, és némelyik még sürgősebb is, mint a kovácsműhely átépítése. Elnézést kér a harcostól, hogy hiába kérette magával, még ha ez a kellemetlenség önhibáján kívül is történt. Ha Frandr vele tart, vissza a Radkraalba, ahol még lenne egy kis dolga, akkor útközben elismerő szavakkal emlékezik meg neki a tharg erődről, melynek építésében természetesen nem vett részt, ám kétségkívül remek munkát végeztek az egykori mesterek. És a kérdésekből úgy véli, hogy a férfit érdeklik az erődítések és a részletek. Hubi pedig imád ezekben elveszni.*
- Nos, mindig meg tudták oldani. *mosolyog vidáman már a Radkraal előtt, amikor arra is választ kap Frandr, hogy a törpékre tervezett műhelybe miként jutottak be a termetesebb ügyfelek* Hrothgaar mester munkái messze földön is ismertek és keresettek voltak, nem is beszélve a Vashegyről. Így aztán senki sem érezte méltóságán alulinak, hogy meghajolva lépjen be a kovácsmester szentélyébe. De értem, hogy mire gondolsz, barátom. Az óriások... ők valószínűleg az ablakon keresztül értekeztek a mesterrel.
*Most már nyit is be a Radkraal kapuján, és igyekezne is a hivatala felé. Az épületnek ezen a részén ugyanis alig kicsit enyhébb a levegő, mint odakint. Azonban nincsenek kettesben a harcossal, odabent várakozik valaki.*
- Üdvözöllek! *lép oda mellé Hubi, hiszen csak így tudja kinyitni az irodája ajtajának zárját* Segítségedre lehetek valamiben?
*Van egy olyan érzése, hogy látta már ezt a kissé furcsa külsejű embert, de ebben nem teljesen biztos. Hiába, aki annyi emberrel és más fajzatokkal foglalkozik nap mint nap, nem jegyezhet meg minden arcot. Míg a zárral babrál, eszébe jut, hogy ha mégsem ismerik egymást, akkor tudomására kéne hoznia, hogy ki is ő. Ugyanakkor az is megvan, hogy itt biztosan nem valamelyik új vezért keresi. Minden bizonnyal őt. Így pedig már rájöhetett, hogy meg is találta, hiszen ki más merné piszkálni a Kancellária ajtaját? Arra nem is gondol, hogy esetleg elég sokan.*
151. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-25 20:45:12
Üzenet elküldve: 2019-01-25 20:45:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A Kancellár nyomában//
*A rövidke séta után hamarosan eléri úti célját és amennyiben nyitva van az ajtó benyit oda. Valahogy rémlik neki a járás a környéken, de nem emlékszik pontosan merre is van a keresett hely. Végig sétál az előtte álló szakaszon és közben megcsodálja az előtte elterülő látványt. A komótos léptek és a cipője kopogása ütemes és valahogy olyan ritmust ver, amely a doktor rideg személyiségét zenésíti meg. Amint végig ér a folyosón a bal oldalon talál egy helységet, amely emlékei szerint talán a keresett személy irodája lehet. Amennyiben az ajtó csukva van, úgy bekopog és csontos mutatóúját begörbítve háromszor koppant rá a vaskosnak látszó ajtóra. Majd fülelni kezd, hogy talán érkezik e válasz, vagy talán vannak e bent mások.
Nem akar ajtóstul rontani a hivatalnokra, azzal nem igazán érné el a célját, így türelemmel vár. Az ügye habár nem annyira sürgető, de nem kedvel itt délen lenni. Neki Tharg föld túl rendezett és a rend és fegyelem nem olyan helyzet, amelyben alapvetően érvényesülni tudna. Kíméletlen és szúrós tekintettel mered előre, hogy talán hamarosan elérkezik a pillanat a válaszra.*
*A rövidke séta után hamarosan eléri úti célját és amennyiben nyitva van az ajtó benyit oda. Valahogy rémlik neki a járás a környéken, de nem emlékszik pontosan merre is van a keresett hely. Végig sétál az előtte álló szakaszon és közben megcsodálja az előtte elterülő látványt. A komótos léptek és a cipője kopogása ütemes és valahogy olyan ritmust ver, amely a doktor rideg személyiségét zenésíti meg. Amint végig ér a folyosón a bal oldalon talál egy helységet, amely emlékei szerint talán a keresett személy irodája lehet. Amennyiben az ajtó csukva van, úgy bekopog és csontos mutatóúját begörbítve háromszor koppant rá a vaskosnak látszó ajtóra. Majd fülelni kezd, hogy talán érkezik e válasz, vagy talán vannak e bent mások.
Nem akar ajtóstul rontani a hivatalnokra, azzal nem igazán érné el a célját, így türelemmel vár. Az ügye habár nem annyira sürgető, de nem kedvel itt délen lenni. Neki Tharg föld túl rendezett és a rend és fegyelem nem olyan helyzet, amelyben alapvetően érvényesülni tudna. Kíméletlen és szúrós tekintettel mered előre, hogy talán hamarosan elérkezik a pillanat a válaszra.*
150. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-20 20:32:59
Üzenet elküldve: 2019-01-20 20:32:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Frandr többnyire egyet is ért Habrertussal, hogy a kocsmákban, fogadókban akkor is lehet találni embereket, ha járvány, éhezés van, és nem is akar kötekedni, hiszen nyilván Habrertus tudja jobban, aki itt él, és ismeri az itteni szokásokat.*
-Aham...
*Miközben a Kancellár a tekercsek között turkál, biztosítja Frandrt arról, hogy nem egyedül kell dolgoznia az építkezésen.*
~Kíváncsi vagyok, milyen iratok kellenek neki egy építkezéshez.~
*Tűnődik el magában, nézve a másikat, aki tekercsek között kotorászik. Nemsokára meg is kapja a választ, egy eléggé jól kidolgozott tervrajz képében.
Pár írás is van rajta, amikről Frandr feltételezi, hogy számok meg anyagok lehetnek.*
-Azt hittem, te emberek meggyőzéséhez meg levelek írásához értesz. Ezek szerint építkezéshez is?
*Lepődik meg azon, hogy a Kancellárnak még ez is a szakterületébe tartozik. Arra nem számított, hogy Hubi az építkezésen akarjon segíteni, hiszen arra már rájött, hogy az itt a hozzá hasonló emberek a fizikai munkát nem tisztelik különösebben.
Ezután, mikor beszélgetőtársa jelez, hogy akár el is indulhatnak a munkálatok színterére, megindul az ajtó felé, követve a Kancellárt.*
*Frandr többnyire egyet is ért Habrertussal, hogy a kocsmákban, fogadókban akkor is lehet találni embereket, ha járvány, éhezés van, és nem is akar kötekedni, hiszen nyilván Habrertus tudja jobban, aki itt él, és ismeri az itteni szokásokat.*
-Aham...
*Miközben a Kancellár a tekercsek között turkál, biztosítja Frandrt arról, hogy nem egyedül kell dolgoznia az építkezésen.*
~Kíváncsi vagyok, milyen iratok kellenek neki egy építkezéshez.~
*Tűnődik el magában, nézve a másikat, aki tekercsek között kotorászik. Nemsokára meg is kapja a választ, egy eléggé jól kidolgozott tervrajz képében.
Pár írás is van rajta, amikről Frandr feltételezi, hogy számok meg anyagok lehetnek.*
-Azt hittem, te emberek meggyőzéséhez meg levelek írásához értesz. Ezek szerint építkezéshez is?
*Lepődik meg azon, hogy a Kancellárnak még ez is a szakterületébe tartozik. Arra nem számított, hogy Hubi az építkezésen akarjon segíteni, hiszen arra már rájött, hogy az itt a hozzá hasonló emberek a fizikai munkát nem tisztelik különösebben.
Ezután, mikor beszélgetőtársa jelez, hogy akár el is indulhatnak a munkálatok színterére, megindul az ajtó felé, követve a Kancellárt.*
149. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-20 16:41:54
Üzenet elküldve: 2019-01-20 16:41:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pontosan. Amikor valami fertőző ragály tombol, akkor mindenki igyekszik távol maradni a betegektől. De ez nem jelenti azt, hogy magányosan gubbasztanak odahaza. Baráti társaságok is együtt maradhatnak, alkalmasint élelmiszerből és italból bő készleteket felhalmozva, és...
*Kicsit széttárja a kezeit, jelezve, hogy ilyen helyzetekben is el kell valamivel ütni az időt. Ez lehet filozófiai kérdések megvitatása, rég halott költőfejedelmek műveinek értő elemzése, esetleg forradalmi újításokat tartalmazó mágiaelméleti vitaanyagok megszövegezése. Vagy a dugás.*
- Fent, az erőd fala mellé épült. *ad választ a következő kérdésre is, majd felkel az asztala mögül, és a tekercstartó állványhoz lép.*
- Természetesen nem arra gondoltam, hogy csak téged dolgoztatlak ott. *keresgél a tekercsek között* Másokat is várok oda, nem lesz híja a dolgos kéznek. Á!
*A kis örömteli hang annak szól, hogy megtalálta amit keresett. A Vasudvar átépítésének tervrajzait. Mi sem természetesebb, hogy nem kontár módon, szemmértékre fognak dolgozni. Erről a jó és előrelátó kancellár gondoskodott.*
- És amikor szükséges, magam is ott leszek. *finoman elmosolyodik* Hiszen jó tanácsokra mindig szükség lehet.
*Mert arról abban az esetben sem lehetne szó, hogy kétkezi munkával mocskolja be magát, ha történetesen nem lenne pestis, nem lenne beteg ő maga is, és fontosabb dolga nem a betegség megfékezése lenne. Tesz egy előzékeny kézmozdulatot az ajtó felé miután a tekercseket a hóna alá csapta, hogy jelezze a harcosnak: akár indulhatnak is a tetthelyre.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pontosan. Amikor valami fertőző ragály tombol, akkor mindenki igyekszik távol maradni a betegektől. De ez nem jelenti azt, hogy magányosan gubbasztanak odahaza. Baráti társaságok is együtt maradhatnak, alkalmasint élelmiszerből és italból bő készleteket felhalmozva, és...
*Kicsit széttárja a kezeit, jelezve, hogy ilyen helyzetekben is el kell valamivel ütni az időt. Ez lehet filozófiai kérdések megvitatása, rég halott költőfejedelmek műveinek értő elemzése, esetleg forradalmi újításokat tartalmazó mágiaelméleti vitaanyagok megszövegezése. Vagy a dugás.*
- Fent, az erőd fala mellé épült. *ad választ a következő kérdésre is, majd felkel az asztala mögül, és a tekercstartó állványhoz lép.*
- Természetesen nem arra gondoltam, hogy csak téged dolgoztatlak ott. *keresgél a tekercsek között* Másokat is várok oda, nem lesz híja a dolgos kéznek. Á!
*A kis örömteli hang annak szól, hogy megtalálta amit keresett. A Vasudvar átépítésének tervrajzait. Mi sem természetesebb, hogy nem kontár módon, szemmértékre fognak dolgozni. Erről a jó és előrelátó kancellár gondoskodott.*
- És amikor szükséges, magam is ott leszek. *finoman elmosolyodik* Hiszen jó tanácsokra mindig szükség lehet.
*Mert arról abban az esetben sem lehetne szó, hogy kétkezi munkával mocskolja be magát, ha történetesen nem lenne pestis, nem lenne beteg ő maga is, és fontosabb dolga nem a betegség megfékezése lenne. Tesz egy előzékeny kézmozdulatot az ajtó felé miután a tekercseket a hóna alá csapta, hogy jelezze a harcosnak: akár indulhatnak is a tetthelyre.*
148. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-20 12:03:17
Üzenet elküldve: 2019-01-20 12:03:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Tényleg furcsának tűnhet, hogy nem annyira számított arra, hogy itt is pont ugyanannyira szeretnek verekedni az emberek, de ez nem annak tudható be, hogy ellenzi az agressziót.*
-Nem is az, hogy bajom van vele,
~Sőt~
-csak azt gondolná az ember, hogy egy ilyen helyen inkább kevesebbszer esnek egymásnak az emberek, mint ahonnan jövök.
*Ennek pedig pont az ellenkezőjét tapasztalja. Persze a két verekedésnek volt közös szereplője, szóval lehet, hogy egyszerűen Nirs próbál bizonyítani valamit.*
-Ha éhezés van, akkor az emberek fosztogatnak, és őrzik a keveset, amijük van. Ha pestis van, az emberek nem mennek a másik közelébe, így éhezés alakul ki, amiből fosztogatás lesz, és ismét csak.
~Én már csak tudom, mi van, ha éhezni kezd a nép.~
*Fogalma sincs, hol van Pirtianes, de a másik arckifejezéséből itélve kellemes hely lehet.*
-Az.
*Elkomorodik az arca a gondolatra, hogy hányan is értelmezik ezt a kifejezést másképpen. Hányan gondolják azt, hogy a harcost tisztelet kell övezze, csak mert van egy éles vasdarab a derekukon.
Miközben a harcosnak az lenne a dolga, hogy megvédje, életben tartsa a népet, sokan inkább megölik, sanyargatják a másik népet saját szórakoztatásukra.*
-Vasudvar... Jó kis név.
*A Kancellár kizökkenti a gondolatmenetéből, válaszolva a kérdésére.*
-Rendben, akkor merre van ez a Vasudvar? Illetve lesznek ott mások is? Csak hogy tudjam, mire számítsak.
*Már segített ki korábban építkezéssel, de az főképpen agyaghordásból meg téglaadogatásból állt. Meg persze abból, hogy kihúzza a kétbalkezes cimboráját a téglák alól, majd elcipelje a gyógyítóhoz, hogy az kezelje a zúzódásait.
Így nem nagyon tudja, hogy kell kikeverni a vakolatot, hogy kell összeácsolni a tetőgerendát, bár pár hatnyi szerencsétlenkedés után biztos rájönne egy ronda, de közepesen hatásos megoldásra.*
*Tényleg furcsának tűnhet, hogy nem annyira számított arra, hogy itt is pont ugyanannyira szeretnek verekedni az emberek, de ez nem annak tudható be, hogy ellenzi az agressziót.*
-Nem is az, hogy bajom van vele,
~Sőt~
-csak azt gondolná az ember, hogy egy ilyen helyen inkább kevesebbszer esnek egymásnak az emberek, mint ahonnan jövök.
*Ennek pedig pont az ellenkezőjét tapasztalja. Persze a két verekedésnek volt közös szereplője, szóval lehet, hogy egyszerűen Nirs próbál bizonyítani valamit.*
-Ha éhezés van, akkor az emberek fosztogatnak, és őrzik a keveset, amijük van. Ha pestis van, az emberek nem mennek a másik közelébe, így éhezés alakul ki, amiből fosztogatás lesz, és ismét csak.
~Én már csak tudom, mi van, ha éhezni kezd a nép.~
*Fogalma sincs, hol van Pirtianes, de a másik arckifejezéséből itélve kellemes hely lehet.*
-Az.
*Elkomorodik az arca a gondolatra, hogy hányan is értelmezik ezt a kifejezést másképpen. Hányan gondolják azt, hogy a harcost tisztelet kell övezze, csak mert van egy éles vasdarab a derekukon.
Miközben a harcosnak az lenne a dolga, hogy megvédje, életben tartsa a népet, sokan inkább megölik, sanyargatják a másik népet saját szórakoztatásukra.*
-Vasudvar... Jó kis név.
*A Kancellár kizökkenti a gondolatmenetéből, válaszolva a kérdésére.*
-Rendben, akkor merre van ez a Vasudvar? Illetve lesznek ott mások is? Csak hogy tudjam, mire számítsak.
*Már segített ki korábban építkezéssel, de az főképpen agyaghordásból meg téglaadogatásból állt. Meg persze abból, hogy kihúzza a kétbalkezes cimboráját a téglák alól, majd elcipelje a gyógyítóhoz, hogy az kezelje a zúzódásait.
Így nem nagyon tudja, hogy kell kikeverni a vakolatot, hogy kell összeácsolni a tetőgerendát, bár pár hatnyi szerencsétlenkedés után biztos rájönne egy ronda, de közepesen hatásos megoldásra.*
147. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-19 22:18:12
Üzenet elküldve: 2019-01-19 22:18:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Kicsit furcsának találja, hogy egy olyan szép nagyra nőtt, fegyverforgatásból, tehát erőszakból élő ember kifogásolja a nézeteltérések ökölcsapásokkal való elsimítását. Hallott már olyanról, hogy valamely harcos, aki megcsömörlött a vérontástól, Eeyr felszentelt papja lett, és a békességet hirdetve kezdte el járni Lanawin földjét, de Frandr határozottan nem tűnik jámbor szerzetesnek.*
- Az idők és a szokások változhatnak, barátom. *tárja szét kicsit karjait egy diplomatikus mozdulattal* És talán az emberek is. Vagy talán a három összefüggésben áll egymással. A fiatalok forró fejűek, hevesek, indulatosak. A korral azonban egyre inkább mást találhatnak fontosnak.
*Nem ért egyet a harcossal abban sem, hogy lekicsinyelnék a pestis jelentette veszélyt. Egyszerűen arról lehet szó, hogy Frandr nézőpontja szerint ott, ahol ilyen rémes kórság felüti a fejét, törvényszerűen a bú, a csüggedés az úr.*
- Rendszerint akkor ragaszkodunk legjobban az élethez, amikor megérint minket a halál szele. Az életben pedig legtöbben ugyanazt keressük: örömet, boldogságot. Természetesnek találom tehát, hogy amikor valaki legerősebben kapaszkodik az életbe, akkor akarja leginkább megtapasztalni annak kellemes oldalát. Különösen ha addig ez kevéssé adatott meg neki. Ifjú koromban, Pritianes-en is végigsöpört egy halálos járvány. Noha a mélységiek, többek között, egyébkánt is szabadosságukról hírhedtek, de ez akkor olyan mértékben erősödött fel, hogy az még nekem is túlzásnak tűnt egy kicsit.
*Elmosolyodik az emlék, a szép emlék hatására. Mert szép az emlék még akkor is, ha esetleg csak az eltelt idő is tette azzá. Bizony mégsem berzenkedett nagyon az ellen, hogy minden este más nősténnyel bújjon ágyba. Alkalmasint nem is eggyel. Aztán amikor Frandr eloszlatja a félreértést, ismét elmosolyodik.*
- Ó, igen. A harcos becsülete.
*Ezt akár gúnynak is lehet venni, úgyhogy megrázza a fejét.*
- Ne érts félre, ez olyan erény, amit a Vashegyen is tiszteletben tartanak. Törvényeink igen szigorúan büntetik azt, amit - ezek szerint - magad sem tartasz elfogadhatónak.
*Persze a törvény szava értelmezés kérdése is lehet, de erre Hubi most nem tér ki.*
- De visszatérve a kérdésedre... *vált témát kicsit talán váratlanul* Esedékessé vált a Vasudvar, azaz a kovácsműhely átépítése. Annak idején törpékre méretezték, de mivel Hrothgaar mester nincs közöttünk úgy helyes, ha az a kovács sem görnyedve dolgozik a műhelyben, aki történetesen olyan magas, mint te. Ebben számítanék a segítségedre, amennyiben ezt elfogadhatónak találod.
*A mondat második fele szintén merő udvariasság csupán. Elvégre nem számít arra, hogy Frandr visszautasítaná a feladatot.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.19 22:20:49
*Kicsit furcsának találja, hogy egy olyan szép nagyra nőtt, fegyverforgatásból, tehát erőszakból élő ember kifogásolja a nézeteltérések ökölcsapásokkal való elsimítását. Hallott már olyanról, hogy valamely harcos, aki megcsömörlött a vérontástól, Eeyr felszentelt papja lett, és a békességet hirdetve kezdte el járni Lanawin földjét, de Frandr határozottan nem tűnik jámbor szerzetesnek.*
- Az idők és a szokások változhatnak, barátom. *tárja szét kicsit karjait egy diplomatikus mozdulattal* És talán az emberek is. Vagy talán a három összefüggésben áll egymással. A fiatalok forró fejűek, hevesek, indulatosak. A korral azonban egyre inkább mást találhatnak fontosnak.
*Nem ért egyet a harcossal abban sem, hogy lekicsinyelnék a pestis jelentette veszélyt. Egyszerűen arról lehet szó, hogy Frandr nézőpontja szerint ott, ahol ilyen rémes kórság felüti a fejét, törvényszerűen a bú, a csüggedés az úr.*
- Rendszerint akkor ragaszkodunk legjobban az élethez, amikor megérint minket a halál szele. Az életben pedig legtöbben ugyanazt keressük: örömet, boldogságot. Természetesnek találom tehát, hogy amikor valaki legerősebben kapaszkodik az életbe, akkor akarja leginkább megtapasztalni annak kellemes oldalát. Különösen ha addig ez kevéssé adatott meg neki. Ifjú koromban, Pritianes-en is végigsöpört egy halálos járvány. Noha a mélységiek, többek között, egyébkánt is szabadosságukról hírhedtek, de ez akkor olyan mértékben erősödött fel, hogy az még nekem is túlzásnak tűnt egy kicsit.
*Elmosolyodik az emlék, a szép emlék hatására. Mert szép az emlék még akkor is, ha esetleg csak az eltelt idő is tette azzá. Bizony mégsem berzenkedett nagyon az ellen, hogy minden este más nősténnyel bújjon ágyba. Alkalmasint nem is eggyel. Aztán amikor Frandr eloszlatja a félreértést, ismét elmosolyodik.*
- Ó, igen. A harcos becsülete.
*Ezt akár gúnynak is lehet venni, úgyhogy megrázza a fejét.*
- Ne érts félre, ez olyan erény, amit a Vashegyen is tiszteletben tartanak. Törvényeink igen szigorúan büntetik azt, amit - ezek szerint - magad sem tartasz elfogadhatónak.
*Persze a törvény szava értelmezés kérdése is lehet, de erre Hubi most nem tér ki.*
- De visszatérve a kérdésedre... *vált témát kicsit talán váratlanul* Esedékessé vált a Vasudvar, azaz a kovácsműhely átépítése. Annak idején törpékre méretezték, de mivel Hrothgaar mester nincs közöttünk úgy helyes, ha az a kovács sem görnyedve dolgozik a műhelyben, aki történetesen olyan magas, mint te. Ebben számítanék a segítségedre, amennyiben ezt elfogadhatónak találod.
*A mondat második fele szintén merő udvariasság csupán. Elvégre nem számít arra, hogy Frandr visszautasítaná a feladatot.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.19 22:20:49
146. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-18 21:29:58
Üzenet elküldve: 2019-01-18 21:29:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandrnek van egy igazán idegesítő szokása: brutálisan őszinte. Ha kérdezik, válaszol. Cserébe ő sem kérdez olyat, amire nem akarja tudni a választ. És természetesen nem panaszkodni igyekezett, szimplán csak a meglepetéseit sorolta.*
-Hát, mi ott keleten nem hallottunk holtakról. Persze gondolom egy idő után ez megváltozott volna.
*Tiszteli az önzetlenséget, csak hát a szép, bonyolult szavak, meg a drágakövek nevei nem nagyon ragadnak rá.*
-Igen, ezt észrevettem.
*Reagál arra, hogy van új vezér is.*
-Engem csak meglepett, hogy itt sem annyira népszerű a ,,beszéljük meg egy korsó sör mellett" módszer.
*Válaszol Habrertus monológjára a thargok vérmérsékletéről.*
-Meg hogy itt még akkor sem keseredik meg az ember szájában az étel, ha a fogadón kívül baj van. Nem rontja el az örömüket egy járvány.
*Helyezi picivel pozitívabb fénybe a felsoroltakat.
Ezután Habrertusnak úgy tűnik, valami más just eszébe a mesteremberek említéséről, mint amire Frandr gondolt, és bővebb magyarázatot kér.*
~Ez hosszú lesz...~
-Hát, ugye én a keleti pusztákról jövök. Gondolom tudod, van ott egy pár falu, azok közül az egyik volt az otthonom.
*Kezd bele a felvezetésbe.*
-A főnök jó ember volt, jó harcos, összetartotta a dolgokat. Aztán összejöttek a dolgok, és éhezés tört ki. Többen akarták mástól elvenni az ételt, mint ahányan nem, így... főnökváltás történt.
*Ennek véres részleteibe nem megy bele, főleg, hogy nem büszke rá, hogy ott és akkor nem próbálta megvédeni a vezért.*
-Mikor még csak a legszükségesebbet vettük el, ott maradtam. Mikor megöltek egy ácsot, kifosztották a műhelyét, megerőszakolták a feleségét és a kislányait, már nem.
*Meséli el, miért ment el.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.18 22:46:08
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandrnek van egy igazán idegesítő szokása: brutálisan őszinte. Ha kérdezik, válaszol. Cserébe ő sem kérdez olyat, amire nem akarja tudni a választ. És természetesen nem panaszkodni igyekezett, szimplán csak a meglepetéseit sorolta.*
-Hát, mi ott keleten nem hallottunk holtakról. Persze gondolom egy idő után ez megváltozott volna.
*Tiszteli az önzetlenséget, csak hát a szép, bonyolult szavak, meg a drágakövek nevei nem nagyon ragadnak rá.*
-Igen, ezt észrevettem.
*Reagál arra, hogy van új vezér is.*
-Engem csak meglepett, hogy itt sem annyira népszerű a ,,beszéljük meg egy korsó sör mellett" módszer.
*Válaszol Habrertus monológjára a thargok vérmérsékletéről.*
-Meg hogy itt még akkor sem keseredik meg az ember szájában az étel, ha a fogadón kívül baj van. Nem rontja el az örömüket egy járvány.
*Helyezi picivel pozitívabb fénybe a felsoroltakat.
Ezután Habrertusnak úgy tűnik, valami más just eszébe a mesteremberek említéséről, mint amire Frandr gondolt, és bővebb magyarázatot kér.*
~Ez hosszú lesz...~
-Hát, ugye én a keleti pusztákról jövök. Gondolom tudod, van ott egy pár falu, azok közül az egyik volt az otthonom.
*Kezd bele a felvezetésbe.*
-A főnök jó ember volt, jó harcos, összetartotta a dolgokat. Aztán összejöttek a dolgok, és éhezés tört ki. Többen akarták mástól elvenni az ételt, mint ahányan nem, így... főnökváltás történt.
*Ennek véres részleteibe nem megy bele, főleg, hogy nem büszke rá, hogy ott és akkor nem próbálta megvédeni a vezért.*
-Mikor még csak a legszükségesebbet vettük el, ott maradtam. Mikor megöltek egy ácsot, kifosztották a műhelyét, megerőszakolták a feleségét és a kislányait, már nem.
*Meséli el, miért ment el.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.18 22:46:08
145. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-18 21:06:27
Üzenet elküldve: 2019-01-18 21:06:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Az őszinteség emelkedett erény, kár, hogy Hubi kevéssé díjazza. Természetesen nem azért kérdezte Frandrt a tapasztalatairól, hogy aztán kritikai észrevételekkel árassza el. Egyszerű udvariassági gesztus volt. Persze Hubi is hibázott. Legközelebb jobban meggondolja, hogy kivel lesz előzékeny. Mindenesetre most szükségét érzi, hogy helyes megvilágításba helyezze a kérdést.*
- Nos, amit te - ahogy mondtad - sárgakőnek látsz, az valójában Kagan Thargodar nemesúr önzetlen áldozata Lanawin népeiért.
*Noha a Radkraal tervezésében, kivitelezésében nem vett részt, az egykori építészek kiváló munkát végeztek: a mestergerenda kitart.*
- A halottak megfékezése érdekében vette magára az istenek átkát, és ezt nyögi a mai napig. Tehát, tágabb értelemben véve, magad is annak a sárgakőnek köszönheted, hogy élsz.
*Van valami kioktató, iskolamesteres a hangjában, ahogy két kezének ujjbegyeit összeérinti maga előtt.*
- Természetesen a Vashegy nem maradt ihletett vezető nélkül. A vér kötelez, így a Hadúr helyét Waldran Thargodar vette át, és nehéz feladata ellátásában segíti őt a Hadúr leánya is. És persze szerénységem is. Ami pedig azt illeti, hogy egyesek esetleg ölre mennek egymással... ez itt a Vashegy. A thargok természetüknél fogva lobbanékonyak, impulzívak, és ez igen hamar átragad azokra is, akik nem a törzs szülöttjei, ám itt élnek. Gyakorta előfordul, hogy a nézeteltéréseiket nem érvek és ellenérvek ütköztetésével, hanem pofonokkal rendezik el. Ez talán primitív módszernek tűnhet, de működőképes.
*Frandr egy megjegyzése ártatlannak tűnik, de talán a harcos hangjában van valami, vagy csak Hubi egy gyanakvó kígyó, de meglepettséget jól színlelve vonja fel a szemöldökét, és hajol előre érdeklődve.*
- Ártatlan mesterembereket ért erőszak? Nocsak! Mondd el, kérlek, mit hallottál!
*Arra a kérdésre egyelőre nem reagál, hogy Frandr miben segíthet. Elképzelése van, de egyelőre kíváncsi rá, hogy a férfi mire célzott az imént.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.18 21:07:07
*Az őszinteség emelkedett erény, kár, hogy Hubi kevéssé díjazza. Természetesen nem azért kérdezte Frandrt a tapasztalatairól, hogy aztán kritikai észrevételekkel árassza el. Egyszerű udvariassági gesztus volt. Persze Hubi is hibázott. Legközelebb jobban meggondolja, hogy kivel lesz előzékeny. Mindenesetre most szükségét érzi, hogy helyes megvilágításba helyezze a kérdést.*
- Nos, amit te - ahogy mondtad - sárgakőnek látsz, az valójában Kagan Thargodar nemesúr önzetlen áldozata Lanawin népeiért.
*Noha a Radkraal tervezésében, kivitelezésében nem vett részt, az egykori építészek kiváló munkát végeztek: a mestergerenda kitart.*
- A halottak megfékezése érdekében vette magára az istenek átkát, és ezt nyögi a mai napig. Tehát, tágabb értelemben véve, magad is annak a sárgakőnek köszönheted, hogy élsz.
*Van valami kioktató, iskolamesteres a hangjában, ahogy két kezének ujjbegyeit összeérinti maga előtt.*
- Természetesen a Vashegy nem maradt ihletett vezető nélkül. A vér kötelez, így a Hadúr helyét Waldran Thargodar vette át, és nehéz feladata ellátásában segíti őt a Hadúr leánya is. És persze szerénységem is. Ami pedig azt illeti, hogy egyesek esetleg ölre mennek egymással... ez itt a Vashegy. A thargok természetüknél fogva lobbanékonyak, impulzívak, és ez igen hamar átragad azokra is, akik nem a törzs szülöttjei, ám itt élnek. Gyakorta előfordul, hogy a nézeteltéréseiket nem érvek és ellenérvek ütköztetésével, hanem pofonokkal rendezik el. Ez talán primitív módszernek tűnhet, de működőképes.
*Frandr egy megjegyzése ártatlannak tűnik, de talán a harcos hangjában van valami, vagy csak Hubi egy gyanakvó kígyó, de meglepettséget jól színlelve vonja fel a szemöldökét, és hajol előre érdeklődve.*
- Ártatlan mesterembereket ért erőszak? Nocsak! Mondd el, kérlek, mit hallottál!
*Arra a kérdésre egyelőre nem reagál, hogy Frandr miben segíthet. Elképzelése van, de egyelőre kíváncsi rá, hogy a férfi mire célzott az imént.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.18 21:07:07
144. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-18 20:42:37
Üzenet elküldve: 2019-01-18 20:42:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Az Ispotályban kell várnia egy keveset, és valóban olyan dolgokról beszélnek, aminek kevesebb, mint felét érti. Annyit tud levonni következtetésként, hogy a pestis gyógyításáról beszélgetnek.
Utána viszont Habrertus Frandr felé fordul, jól leplezve véleményét az időpontválaszásról. Frandr maga nem sok fontosságot tulajdonít a papíroknak, nem nagyon tudja, hogy mi olyan fontos benne, de úgy véli, hogy ha már csinál valamit, akkor csinálja rendesen.
Nem akar akkor rájönni, hogy elmulasztott valamit, amit nem tartott fontosnak, mikor kiderül, hogy mégis az. Hubi még pár szót vált beszélgetőpartnerével, majd egy pillanatra meglepett arcot vág.
Frandr a válla mögé néz, hogy van-e ott valaki, akit megláthatott a Kancellár, de nem lát semmi különös dolgot.
Ezután, megkapva a jelet az indulásra, elindul a Radkraal felé.*
-Hát, mindig is azt gondoltam, hogy itt picivel... kevésbé szeretik péppé verni egymást az emberek.
*Válaszol, ugyanis volt egy ilyen elképzelése, hogy itt a mindenféle városi népekkel, meg kőbe vésett törvényekkel más elfoglaltságot is találnak maguknak az emberek.*
-Erre most két verekedés is volt két nap alatt, az egyiknél valaki el is repült. Van egy főnökötök, aki már nincs, mert valami sárgakővé változott, és ezek közben majdnem senkinek sem tűnik fel a dögvész, ami tombol.
*Foglalja össze tapasztalatait.*
-De legalább nem abból éltek itt meg, hogy ártatlan mesteremberek családjait mészároljátok le.
*Csúszik ki a száján egy megjegyzés*
-Hát, mondhatni.
*Válaszol a meglehetősen jól felvezetett kérdésre. Ezután Habrertus megírja a papírokat, amiket Frandr természetesen nem tud elolvasni.
A saját lepecsételt példányát olyan helyre teszi, ahol biztos lehet benne, hogy nem gyűrődik össze, majd a férfi várakozó nézésére egy utolsó kérdést feltesz.*
-Van valami, amihez kell egy pár kéz, vagy plusz egy kard?
*Ajánlja fel segítségét.*
*Az Ispotályban kell várnia egy keveset, és valóban olyan dolgokról beszélnek, aminek kevesebb, mint felét érti. Annyit tud levonni következtetésként, hogy a pestis gyógyításáról beszélgetnek.
Utána viszont Habrertus Frandr felé fordul, jól leplezve véleményét az időpontválaszásról. Frandr maga nem sok fontosságot tulajdonít a papíroknak, nem nagyon tudja, hogy mi olyan fontos benne, de úgy véli, hogy ha már csinál valamit, akkor csinálja rendesen.
Nem akar akkor rájönni, hogy elmulasztott valamit, amit nem tartott fontosnak, mikor kiderül, hogy mégis az. Hubi még pár szót vált beszélgetőpartnerével, majd egy pillanatra meglepett arcot vág.
Frandr a válla mögé néz, hogy van-e ott valaki, akit megláthatott a Kancellár, de nem lát semmi különös dolgot.
Ezután, megkapva a jelet az indulásra, elindul a Radkraal felé.*
-Hát, mindig is azt gondoltam, hogy itt picivel... kevésbé szeretik péppé verni egymást az emberek.
*Válaszol, ugyanis volt egy ilyen elképzelése, hogy itt a mindenféle városi népekkel, meg kőbe vésett törvényekkel más elfoglaltságot is találnak maguknak az emberek.*
-Erre most két verekedés is volt két nap alatt, az egyiknél valaki el is repült. Van egy főnökötök, aki már nincs, mert valami sárgakővé változott, és ezek közben majdnem senkinek sem tűnik fel a dögvész, ami tombol.
*Foglalja össze tapasztalatait.*
-De legalább nem abból éltek itt meg, hogy ártatlan mesteremberek családjait mészároljátok le.
*Csúszik ki a száján egy megjegyzés*
-Hát, mondhatni.
*Válaszol a meglehetősen jól felvezetett kérdésre. Ezután Habrertus megírja a papírokat, amiket Frandr természetesen nem tud elolvasni.
A saját lepecsételt példányát olyan helyre teszi, ahol biztos lehet benne, hogy nem gyűrődik össze, majd a férfi várakozó nézésére egy utolsó kérdést feltesz.*
-Van valami, amihez kell egy pár kéz, vagy plusz egy kard?
*Ajánlja fel segítségét.*
143. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-01-18 20:06:50
Üzenet elküldve: 2019-01-18 20:06:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Papírok//
*Úgy érzi, mintha időtlen idők óta nem járt volna erre, pedig alig egy napja, hogy becsukta maga mögött a Radkraal ajtaját. A folyosóra lépve mégis valami szentimentális érzés keríti hatalmába. Mintha hazajött volna. Valahol így is van.*
- Miket tapasztaltál, mióta köztönk vagy? *cseverészik érdeklődve, miközben irodája ajtaját nyitja ki* Hogy érzed, jó döntést hoztál, amikor ide indultál?
*Betessékeli maga előtt Frandrt a helyiségbe, és hellyel kínálja az íróasztala előtt. Ő maga megkerüli azt, és a másik oldalon foglal helyet, kedves karosszékében.*
- Noha formaságnak tűnik amire most sor fog kerülni, de mégis fontos. Most már jog szerint is a thargokhoz tartozol, és bármit is teszel, bármi is történjék veled, annak nyoma lesz, és nem csupán szájhagyományban, kósza és változékony mendemondákban. Kiváltság ez, de felelősség is. Úgy érzed, méltó vagy erre, és kész vagy ezt vállalni?
*Valahol költői kérdés ez, hiszen ha Frandr nem így gondolná, aligha lenne itt, és valószínűleg nem ő emlékeztette volna rá, hogy essenek túl ezen. De Hubi imádja az ilyen fennköltnek szánt bevezetőket, és ez idő alatt arra is van ideje, hogy megtegye az előkészületeket. Lángot csihol a mécsesre és fölébe teszi a pecsétviaszos ibriket. Két lapot húz maga elé, és kancellári gyöngybetűkkel kiállítja az okiratokat. Egyik kerül majd a harcoshoz, a másik az irattárba. Mikor végzett, mindkettő aljára viaszt csöppent és a lassan dermedő, vérvörös matériába nyomja a Kancellária pecsétjét. Kicsit legyezgeti, hogy mind a tinta, mind a pecsétviasz megszáradjon, aztán Frandr példányát a férfi elé tolja az asztalon.*
- Íme, most már valóban tharg vagy.
*Kis mosoly jelenik meg az arcán, hiszen jól tudja, hogy az ilyen bürokratikus formaságok leginkább neki jelentenek sokat. Meg persze az is eszébe jut, hogy olvasott róla: annak idején az ilyesmi egészen másképpen történt. Nem díszes oklevelekkel pecsételték meg az ilyesmit, hanem hegtetoválással. A maga részéről örül, hogy ez a hagyomány mára kiveszett. A gondolattól is rosszul van, hogy azt is neki kéne csinálnia. Hátradől a székében, várakozóan néz a harcosra. Ha valami kérdése, kérése van, most előadhatja.*
*Úgy érzi, mintha időtlen idők óta nem járt volna erre, pedig alig egy napja, hogy becsukta maga mögött a Radkraal ajtaját. A folyosóra lépve mégis valami szentimentális érzés keríti hatalmába. Mintha hazajött volna. Valahol így is van.*
- Miket tapasztaltál, mióta köztönk vagy? *cseverészik érdeklődve, miközben irodája ajtaját nyitja ki* Hogy érzed, jó döntést hoztál, amikor ide indultál?
*Betessékeli maga előtt Frandrt a helyiségbe, és hellyel kínálja az íróasztala előtt. Ő maga megkerüli azt, és a másik oldalon foglal helyet, kedves karosszékében.*
- Noha formaságnak tűnik amire most sor fog kerülni, de mégis fontos. Most már jog szerint is a thargokhoz tartozol, és bármit is teszel, bármi is történjék veled, annak nyoma lesz, és nem csupán szájhagyományban, kósza és változékony mendemondákban. Kiváltság ez, de felelősség is. Úgy érzed, méltó vagy erre, és kész vagy ezt vállalni?
*Valahol költői kérdés ez, hiszen ha Frandr nem így gondolná, aligha lenne itt, és valószínűleg nem ő emlékeztette volna rá, hogy essenek túl ezen. De Hubi imádja az ilyen fennköltnek szánt bevezetőket, és ez idő alatt arra is van ideje, hogy megtegye az előkészületeket. Lángot csihol a mécsesre és fölébe teszi a pecsétviaszos ibriket. Két lapot húz maga elé, és kancellári gyöngybetűkkel kiállítja az okiratokat. Egyik kerül majd a harcoshoz, a másik az irattárba. Mikor végzett, mindkettő aljára viaszt csöppent és a lassan dermedő, vérvörös matériába nyomja a Kancellária pecsétjét. Kicsit legyezgeti, hogy mind a tinta, mind a pecsétviasz megszáradjon, aztán Frandr példányát a férfi elé tolja az asztalon.*
- Íme, most már valóban tharg vagy.
*Kis mosoly jelenik meg az arcán, hiszen jól tudja, hogy az ilyen bürokratikus formaságok leginkább neki jelentenek sokat. Meg persze az is eszébe jut, hogy olvasott róla: annak idején az ilyesmi egészen másképpen történt. Nem díszes oklevelekkel pecsételték meg az ilyesmit, hanem hegtetoválással. A maga részéről örül, hogy ez a hagyomány mára kiveszett. A gondolattól is rosszul van, hogy azt is neki kéne csinálnia. Hátradől a székében, várakozóan néz a harcosra. Ha valami kérdése, kérése van, most előadhatja.*
142. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-12-18 20:11:10
Üzenet elküldve: 2018-12-18 20:11:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Waldranék, Hubiék, lányok//
*Kicsit nehezen viseli, hogy Waldran úgy utasítgatja, mint valami kisinast. Kagantól már megszokta az ilyesmit, egyelőre ettől az alaktól is muszáj lesz. Ráadásul ép ésszel nehezen kifogásolható javaslait is testületileg elvetik.
~Disznók elé a gyöngyöt...~
Elfojt egy sóhajtást, miután a másolatokat kiosztotta és az eredeti végrendeletet elzárta az irattartó szekrénybe.*
- Rendben van. Bár továbbra sem tartom jó ötletnek, hogy olyasvalaki gondoskodjon a Hadúr gyermekének anyjáról, aki a betegek körül is segédkezik. Ezért ragaszkodom hozzá, hogy közvetlen kapcsolatba ne kerülj a betegekkel. *néz Aenae-re* Számos olyan módon is segíthetsz nekik, amelyeknél nincs szükség erre.
*Miután mindenki távozóra fogná, ő is feláll az asztal mögül, és Waldran szavait kis meghajlással fogadja.*
- Köszönöm. Nem fogunk csalódást okozni.
*Amikor pedig már csak Aenae marad ott vele, bezárja maga mögött a Kancelláriát és a lánnyal indul el. Természetesen biztos távolságot tartva.*
*Kicsit nehezen viseli, hogy Waldran úgy utasítgatja, mint valami kisinast. Kagantól már megszokta az ilyesmit, egyelőre ettől az alaktól is muszáj lesz. Ráadásul ép ésszel nehezen kifogásolható javaslait is testületileg elvetik.
~Disznók elé a gyöngyöt...~
Elfojt egy sóhajtást, miután a másolatokat kiosztotta és az eredeti végrendeletet elzárta az irattartó szekrénybe.*
- Rendben van. Bár továbbra sem tartom jó ötletnek, hogy olyasvalaki gondoskodjon a Hadúr gyermekének anyjáról, aki a betegek körül is segédkezik. Ezért ragaszkodom hozzá, hogy közvetlen kapcsolatba ne kerülj a betegekkel. *néz Aenae-re* Számos olyan módon is segíthetsz nekik, amelyeknél nincs szükség erre.
*Miután mindenki távozóra fogná, ő is feláll az asztal mögül, és Waldran szavait kis meghajlással fogadja.*
- Köszönöm. Nem fogunk csalódást okozni.
*Amikor pedig már csak Aenae marad ott vele, bezárja maga mögött a Kancelláriát és a lánnyal indul el. Természetesen biztos távolságot tartva.*
141. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-12-18 13:32:37
Üzenet elküldve: 2018-12-18 13:32:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Waldranék, Hubiék, lányok//
*Kap a kancellártól íróeszközt, így székét az asztalhoz közelebb húzva belekezd a másolásba. Kagan ugyan macskakaparással ír, de Aenaenek határozottan gyöngybetűi vannak, amint az egy városi elvárható. Egyszer áll csak meg a toll a kezében, mikor Habrertus "gyermek"-nek szólítja, topáz tekintetében ott a harag, nem tudja, de nem is akarja leplezni, hogy mennyire nincs ínyére, hogy gyereknek nézik. Pláne, hogy jelen állás szerint ő a(z egyik) főnök. Szerencse, hogy Waldran is amellett foglal állást, hogy segítsen a betegekkel, Aenae nem tudott volna ilyen diplomatikus lenni és sokkal hangosabban és szenvedélyesebben kérné ki magának azt, hogy részt vehessen a dologban.*
- Te csak magad miatt aggódj, kancellár.
*Ha nem csak öt és fél lábbal, meg két ujjnyival magasodna a föld fölé (magasított sarkú csizmájával együtt), akkor ez akár még fenyegetésnek is hangozhatna, de mivel ő ilyen kicsi, ezért nem kell attól tartani, hogy komolyan veszik.
Habrertus beszámol közben a helyzet jelenlegi állásról, Aenae természetesen nem szól közbe, csak fél füllel hallgatja, keze alatt serceg a papír, ahogy másolja rá Kagan végakaratát.
Waldran erőlevest szorgalmazna, erre bólint. Effy is enni adna neki, erre újra bólint, de azért elmosolyodik, úgy tűnik, hogy a terhesség már hat rá, mert a memóriája olyan lett, mint egy aranyhalé. Olvasott arról, hogy a várandósság ilyen tüneteket okoz.*
- Dora inkább ne. Ő a halott állatok belseje iránt érdeklődik elsősorban.
*Meg amúgy is Pyctától akart gyereket, bár az állatok belseje iránti érdeklődés a fő szempont, ami miatt ne menjen Effy közelébe.*
- Ha mindenáron akarod, hogy valaki vizsgálgasson, akkor majd inkább én. Bár mi...
*Mármint a nők.*
- Felismerjük az egyértelmű jeleket. Nincs ehhez szükség sem férfiakra.
*Biccent Habrertus felé.*
- Sem pedig állatokat kedvtelésből boncolókra.
*Céloz Dorára. Waldran is távozóra fogná és Effy is. Effy kezét még megszorítja búcsúzóul. Igazán nem akarja tartóztatni egyiket sem, amúgy meg pánikrohama van kialakulóban, szóval lehet, hogy neki is el kéne bujdosnia, de azzal okot adhatna Habrertusnak arra, hogy megint "gyermek"-nek nevezze és megpróbálja akként kezelni. Nem teszi szóvá, hogy szerinte mennyire rosszul csengő megnevezés Effyre az, hogy a "hadúr gyermekének az anyja". Később talán ezt is Habrertus orra alá dörgöli.*
- Waldran, később felolvasom a leveledet, jó?
*Választ igazából nem vár, megelégszik egy bólintással is, intéssel búcsúzik. Csak azután szólal meg, mikor magukra maradtak Habrertusszal.*
- Lehet, hogy magad is beteg vagy, kancellár?
*Kap a kancellártól íróeszközt, így székét az asztalhoz közelebb húzva belekezd a másolásba. Kagan ugyan macskakaparással ír, de Aenaenek határozottan gyöngybetűi vannak, amint az egy városi elvárható. Egyszer áll csak meg a toll a kezében, mikor Habrertus "gyermek"-nek szólítja, topáz tekintetében ott a harag, nem tudja, de nem is akarja leplezni, hogy mennyire nincs ínyére, hogy gyereknek nézik. Pláne, hogy jelen állás szerint ő a(z egyik) főnök. Szerencse, hogy Waldran is amellett foglal állást, hogy segítsen a betegekkel, Aenae nem tudott volna ilyen diplomatikus lenni és sokkal hangosabban és szenvedélyesebben kérné ki magának azt, hogy részt vehessen a dologban.*
- Te csak magad miatt aggódj, kancellár.
*Ha nem csak öt és fél lábbal, meg két ujjnyival magasodna a föld fölé (magasított sarkú csizmájával együtt), akkor ez akár még fenyegetésnek is hangozhatna, de mivel ő ilyen kicsi, ezért nem kell attól tartani, hogy komolyan veszik.
Habrertus beszámol közben a helyzet jelenlegi állásról, Aenae természetesen nem szól közbe, csak fél füllel hallgatja, keze alatt serceg a papír, ahogy másolja rá Kagan végakaratát.
Waldran erőlevest szorgalmazna, erre bólint. Effy is enni adna neki, erre újra bólint, de azért elmosolyodik, úgy tűnik, hogy a terhesség már hat rá, mert a memóriája olyan lett, mint egy aranyhalé. Olvasott arról, hogy a várandósság ilyen tüneteket okoz.*
- Dora inkább ne. Ő a halott állatok belseje iránt érdeklődik elsősorban.
*Meg amúgy is Pyctától akart gyereket, bár az állatok belseje iránti érdeklődés a fő szempont, ami miatt ne menjen Effy közelébe.*
- Ha mindenáron akarod, hogy valaki vizsgálgasson, akkor majd inkább én. Bár mi...
*Mármint a nők.*
- Felismerjük az egyértelmű jeleket. Nincs ehhez szükség sem férfiakra.
*Biccent Habrertus felé.*
- Sem pedig állatokat kedvtelésből boncolókra.
*Céloz Dorára. Waldran is távozóra fogná és Effy is. Effy kezét még megszorítja búcsúzóul. Igazán nem akarja tartóztatni egyiket sem, amúgy meg pánikrohama van kialakulóban, szóval lehet, hogy neki is el kéne bujdosnia, de azzal okot adhatna Habrertusnak arra, hogy megint "gyermek"-nek nevezze és megpróbálja akként kezelni. Nem teszi szóvá, hogy szerinte mennyire rosszul csengő megnevezés Effyre az, hogy a "hadúr gyermekének az anyja". Később talán ezt is Habrertus orra alá dörgöli.*
- Waldran, később felolvasom a leveledet, jó?
*Választ igazából nem vár, megelégszik egy bólintással is, intéssel búcsúzik. Csak azután szólal meg, mikor magukra maradtak Habrertusszal.*
- Lehet, hogy magad is beteg vagy, kancellár?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481