Nincs játékban - Radkraal
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Radkraal | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-09-24 21:56:34
Üzenet elküldve: 2018-09-24 21:56:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi//
*Hálás mosollyal köszöni meg, hogy a jó kancellár gondoskodott a fürdő előkészítéséről, majd az elé táruló Kancelláriát kezdi szemügyre venni*
- Remélem, ha alkalom adódik rá, engem is beavatsz ezekbe a mélyreható változásokba! *tekint kihívóan a kancellár szemébe, miközben elveszi a felé nyújtott poharat. Mivel nem a pohárra néz, így puszta véletlennek tűnhet, hogy ujjai ahelyett először a férfi kezét találják meg, ám valójában szándékosan kalandoznak el a kis fürgék. ~Rosszabb is lehetne...~ gondolja, miután tüzetesen megszemléli a kancellár vonásait, magában konstatálva, hogy bár nem a világ legszebb férfija áll előtte, tulajdonképpen annyira nem is borzasztó a látvány, hogy ne tudja élvezni az éjszakát. A bort is részben csak megszokásból dönti le olyan gyorsan, részben pedig azért, hogy eltompítsa érzelmeit és emlékeit a mai nap során történtekről. Miután végzett, még van egy gyors pillantást a kancsóra, hátha a kancellárnak eszébe jut még egyszer megkínálni, ám a korábbi felvezető után sejti, hogy az értékes nedűből csak ennyit ihat ma, így készségesen hagyja, hogy kivegyék a kiürült poharat a kezéből.*
- Biztosan! *válaszol negédes mosollyal a kancellár szavaira, ahogy a lakosztály felé haladnak*
- Tetszik ez a szín. *szólal meg a szobába érve, ahogy tekintete az ágyneműre siklik* A bor színe, a vér színe, a szenvedély színe... *jegyzi meg, csak a harmadik hasonlatnál pillantva a férfira. Míg a szolgák a fürdővízzel vannak elfoglalva, némán nézelődik, elvégre nem való az ő fülüknek és szemüknek, ami itt folyik, mikor azonban távoznak, érdeklődve hallgatja újra a kancellárt.*
- Azt hiszem, előbb olyasvalakire lesz szükségem, aki lesegíti rólam ezt a ruhát... *jegyzi meg mosolyogva, miközben hátat fordít a férfinak, óvatosan egyik oldalra húzva hosszú, fehér haját, hogy a kancellár láthassa a derekánál összecsomózott szalagot, mely összetartja fűzőjét, és a két oldalsó masnit, mely lenge szoknyáját tartja a helyén.*
*Hálás mosollyal köszöni meg, hogy a jó kancellár gondoskodott a fürdő előkészítéséről, majd az elé táruló Kancelláriát kezdi szemügyre venni*
- Remélem, ha alkalom adódik rá, engem is beavatsz ezekbe a mélyreható változásokba! *tekint kihívóan a kancellár szemébe, miközben elveszi a felé nyújtott poharat. Mivel nem a pohárra néz, így puszta véletlennek tűnhet, hogy ujjai ahelyett először a férfi kezét találják meg, ám valójában szándékosan kalandoznak el a kis fürgék. ~Rosszabb is lehetne...~ gondolja, miután tüzetesen megszemléli a kancellár vonásait, magában konstatálva, hogy bár nem a világ legszebb férfija áll előtte, tulajdonképpen annyira nem is borzasztó a látvány, hogy ne tudja élvezni az éjszakát. A bort is részben csak megszokásból dönti le olyan gyorsan, részben pedig azért, hogy eltompítsa érzelmeit és emlékeit a mai nap során történtekről. Miután végzett, még van egy gyors pillantást a kancsóra, hátha a kancellárnak eszébe jut még egyszer megkínálni, ám a korábbi felvezető után sejti, hogy az értékes nedűből csak ennyit ihat ma, így készségesen hagyja, hogy kivegyék a kiürült poharat a kezéből.*
- Biztosan! *válaszol negédes mosollyal a kancellár szavaira, ahogy a lakosztály felé haladnak*
- Tetszik ez a szín. *szólal meg a szobába érve, ahogy tekintete az ágyneműre siklik* A bor színe, a vér színe, a szenvedély színe... *jegyzi meg, csak a harmadik hasonlatnál pillantva a férfira. Míg a szolgák a fürdővízzel vannak elfoglalva, némán nézelődik, elvégre nem való az ő fülüknek és szemüknek, ami itt folyik, mikor azonban távoznak, érdeklődve hallgatja újra a kancellárt.*
- Azt hiszem, előbb olyasvalakire lesz szükségem, aki lesegíti rólam ezt a ruhát... *jegyzi meg mosolyogva, miközben hátat fordít a férfinak, óvatosan egyik oldalra húzva hosszú, fehér haját, hogy a kancellár láthassa a derekánál összecsomózott szalagot, mely összetartja fűzőjét, és a két oldalsó masnit, mely lenge szoknyáját tartja a helyén.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-09-23 19:47:20
Üzenet elküldve: 2018-09-23 19:47:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Estanellaria//
*Úgy dönt, hogy felhagy a csapdák utáni szimatolással. Mindennek megvan a maga határa, és ha folyamatosan azon aggódik, hogy hol és mikor szedik rá, akkor bizony olyasmiről is lemaradhat, amiről egyébként egyáltalán nem szeretne. Ezért aztán örömmel és megelégedéssel nyugtázza, hogy a nősténynek kedvére való lenne egy pancsolás a Kancellárián. Hol másutt, ugye? Miután intézkedett, hogy ez megvalósulhasson, sor kerülhet a rögtönzött tárlatvezetésre is a hivatalában.*
- Mint azt te is tudod, a Vashegy nagy változások előtt áll. *válaszol még a boroskancsóval foglalatoskodva* Ismereteim szerint ezek minden részletet érintőek és mélyre hatóak lesznek.
*Itt már maga sem tudja, hogy még mindig az átszervezésről beszél-e, vagy már gondolatban ágyba vitte a mélységit. Apró részlet, de egy fatális véletlennek köszönhetően épp ma reggel húzatta át az ágyát, így Estanellariát frissen mosott, ropogósra vasalt ágynemű várja. Azt pedig talán említeni is felesleges, hogy a maga részéről igen frappánsnak találja rögtönzött pohárköszöntőjét. Legfeljebb azon lepődik meg egy kicsit, hogy Estanellaria úgy nyeli le a bort, mintha vizet inna. Ezt szinte bűnnek véli, hiszen egy ilyen kiváló italnak illik kiélvezni a lecsengését, figyelni a másodlagos jegyekre vagy a tannin tökéletes egyensúlyára. Felmerül benne a gondolat, hogy a sötételf tudja, hogy mit szeretne a jó kancellár, és mivel nem a fene nagy vágy, hanem pragmatikus megfontolások okán hajlik rá, hogy ezt teljesítse, az alkoholban keres fogódzót. Ha így is van, Hubit nem zavarja. Tisztában van vele, hogy nem tartozik a legkívánatosabb férfiak közé, és ha ez kell hozzá, hogy megkaphassa amit szeretne, hát legyen. Akárhogy is, ő is gyorsan legurítja a saját adagját, mert elég ostobán nézne ki, ha sokáig merengene a bor zamatán. Elveszi Estanellaria kiürült poharát és a sajátjával együtt leteszi az asztalra.*
- Remélem, hogy megelégedésedre fog szolgálni! *paskolja meg egy nyájas mosollyal a belé karoló kezet. Odabent aztán, a lakosztálynak nevezett jókora szobában egy hatalmas, mennyezetes ágy uralja a terepet. Ez is Achimtól maradt rá, és mivel elődje sokkal inkább a boroshordók és sokkal kevésbé a szebbik nem felé mutatott érdeklődést, sohasem értette, hogy minek kellett neki akkora ágy, amiben akár hárman is kényelmesen elférnének. A további berendezés szokásosnak mondható: szekrények, ládák, könyvespolc itt is, ami előtt egy kényelmes fotel terpeszkedik. A fal egyik beugrójában ott a fürdődézsa, amibe hamarosan érkezhet a meleg víz. Egyetlen dolog van, amitől Hubit könnyű szédülés fogja el. A szolgálók ismeretlen megfontolásból a borvörös selyem ágyneműt húzták fel, amitől a kancellár lakosztálya igen hasonlatos valamely bordélyház decens budoárjához. Szerencsére megérkezik a víz, és Hubi néhány kézmozdulattal jelzi, hogy gyorsan töltsék meg a dézsát, tegyék le a fürdéshez szükséges kellékeket és távozzanak.*
- Magadra hagylak, ha úgy kívánod. *fordul szembe a sötételffel egy könnyű mosollyal, bár sem az arckifejezése, sem a testbeszéde nem arra utal, hogy gyorsan olajra szeretne lépni* Bár lehetséges, hogy szükséged lesz valakire, aki fürdés után felsegíti rád a köntöst.
*Mert Hubi erről a könnyű ruhadarabról is gondoskodott, bár reméli, hogy nem lesz rá szükség hosszasan. És biztosan vannak olyanok akik ennyi jel után már a lényegre tértek volna, de Hubi imádja az ilyen, mások számára esetleg feleslegesnek ható köröket.*
*Úgy dönt, hogy felhagy a csapdák utáni szimatolással. Mindennek megvan a maga határa, és ha folyamatosan azon aggódik, hogy hol és mikor szedik rá, akkor bizony olyasmiről is lemaradhat, amiről egyébként egyáltalán nem szeretne. Ezért aztán örömmel és megelégedéssel nyugtázza, hogy a nősténynek kedvére való lenne egy pancsolás a Kancellárián. Hol másutt, ugye? Miután intézkedett, hogy ez megvalósulhasson, sor kerülhet a rögtönzött tárlatvezetésre is a hivatalában.*
- Mint azt te is tudod, a Vashegy nagy változások előtt áll. *válaszol még a boroskancsóval foglalatoskodva* Ismereteim szerint ezek minden részletet érintőek és mélyre hatóak lesznek.
*Itt már maga sem tudja, hogy még mindig az átszervezésről beszél-e, vagy már gondolatban ágyba vitte a mélységit. Apró részlet, de egy fatális véletlennek köszönhetően épp ma reggel húzatta át az ágyát, így Estanellariát frissen mosott, ropogósra vasalt ágynemű várja. Azt pedig talán említeni is felesleges, hogy a maga részéről igen frappánsnak találja rögtönzött pohárköszöntőjét. Legfeljebb azon lepődik meg egy kicsit, hogy Estanellaria úgy nyeli le a bort, mintha vizet inna. Ezt szinte bűnnek véli, hiszen egy ilyen kiváló italnak illik kiélvezni a lecsengését, figyelni a másodlagos jegyekre vagy a tannin tökéletes egyensúlyára. Felmerül benne a gondolat, hogy a sötételf tudja, hogy mit szeretne a jó kancellár, és mivel nem a fene nagy vágy, hanem pragmatikus megfontolások okán hajlik rá, hogy ezt teljesítse, az alkoholban keres fogódzót. Ha így is van, Hubit nem zavarja. Tisztában van vele, hogy nem tartozik a legkívánatosabb férfiak közé, és ha ez kell hozzá, hogy megkaphassa amit szeretne, hát legyen. Akárhogy is, ő is gyorsan legurítja a saját adagját, mert elég ostobán nézne ki, ha sokáig merengene a bor zamatán. Elveszi Estanellaria kiürült poharát és a sajátjával együtt leteszi az asztalra.*
- Remélem, hogy megelégedésedre fog szolgálni! *paskolja meg egy nyájas mosollyal a belé karoló kezet. Odabent aztán, a lakosztálynak nevezett jókora szobában egy hatalmas, mennyezetes ágy uralja a terepet. Ez is Achimtól maradt rá, és mivel elődje sokkal inkább a boroshordók és sokkal kevésbé a szebbik nem felé mutatott érdeklődést, sohasem értette, hogy minek kellett neki akkora ágy, amiben akár hárman is kényelmesen elférnének. A további berendezés szokásosnak mondható: szekrények, ládák, könyvespolc itt is, ami előtt egy kényelmes fotel terpeszkedik. A fal egyik beugrójában ott a fürdődézsa, amibe hamarosan érkezhet a meleg víz. Egyetlen dolog van, amitől Hubit könnyű szédülés fogja el. A szolgálók ismeretlen megfontolásból a borvörös selyem ágyneműt húzták fel, amitől a kancellár lakosztálya igen hasonlatos valamely bordélyház decens budoárjához. Szerencsére megérkezik a víz, és Hubi néhány kézmozdulattal jelzi, hogy gyorsan töltsék meg a dézsát, tegyék le a fürdéshez szükséges kellékeket és távozzanak.*
- Magadra hagylak, ha úgy kívánod. *fordul szembe a sötételffel egy könnyű mosollyal, bár sem az arckifejezése, sem a testbeszéde nem arra utal, hogy gyorsan olajra szeretne lépni* Bár lehetséges, hogy szükséged lesz valakire, aki fürdés után felsegíti rád a köntöst.
*Mert Hubi erről a könnyű ruhadarabról is gondoskodott, bár reméli, hogy nem lesz rá szükség hosszasan. És biztosan vannak olyanok akik ennyi jel után már a lényegre tértek volna, de Hubi imádja az ilyen, mások számára esetleg feleslegesnek ható köröket.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-09-21 23:13:56
Üzenet elküldve: 2018-09-21 23:13:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi//
*Csak egy rövid pillantással nyugtázza a kancellár megjegyzését. ~Nem fog visszaélni vele, hát persze... ~ gondolja magában, hisz úgy véli, mindkettejük számára világos, hová tartanak az események.*
- Fürdő? Azt hiszem, ez egy igazán kitűnő ötlet! *jegyzi meg egy halvány mosoly kíséretében, hisz be kell vallania magának, egy dézsa forró víznek nagy hasznát venné most. Ahogy haladnak, érdeklődve szemléli meg az épület belsejét díszítő tárgyakat, a kancellár hivatalába érve pedig őszinte izgatottsággal tekint körbe*
- Ez valóban elismerésre méltó! *hordozza végig tekintetét a szobán* De miért csak egyelőre? Esetleg költözést fontolgatsz? *kérdez rá az elejtett megjegyzésre, miközben röviden bólint a borra.*
- Köszönöm! *fogadja el mosolyogva a poharat, majd elképedve hallgatja a kancellár kenetteljes beszédét. ~Hogy bír ennyi mézes-mázos közhelyet elpufogtatni egyszerre?~ tűnődik magában, ám igyekszik eltitkolni érzéseit és gondolatait. Itt a borral a kezében fogja fel csak a ma történtek súlyát és már nem képes sokáig színlelni, hogy minden a legnagyobb rendben. ~Sora meghalt, Nyami eltűnt, a Kúria oda, és még az a nyamvadt Harath is lelépett a szöszivel... ~bár ez utóbbit bántja a legkevésbé, hirtelen magányosnak és védtelennek érzi magát egy durva és veszélyekkel teli világban. ~Az ilyen érzések ellen pedig a legjobb megoldás...~ vándorol tekintete lassan a kezében tartott pohárról a kancellárra, magában somolyogva*
- Ránk! *ismétli meg az utolsó szót, hisz a többire nem is igazán figyelt, miközben megemeli kissé a poharát, majd egy húzásra kiissza annak tartalmát*
- Örülnék, ha megmutatnád! *válaszol a kérdésre, szabad kezével a kancellárba karolva. ~Hímek és pia... a tökéletes eszközök a felejtéshez!~ gondolja magában, előre érezve, hogy holnap meg fogja bánni a mai estét, most azonban kicsit sem tudja érdekelni, hogy épp esetleg egy hatalmas hibát készül elkövetni.*
*Csak egy rövid pillantással nyugtázza a kancellár megjegyzését. ~Nem fog visszaélni vele, hát persze... ~ gondolja magában, hisz úgy véli, mindkettejük számára világos, hová tartanak az események.*
- Fürdő? Azt hiszem, ez egy igazán kitűnő ötlet! *jegyzi meg egy halvány mosoly kíséretében, hisz be kell vallania magának, egy dézsa forró víznek nagy hasznát venné most. Ahogy haladnak, érdeklődve szemléli meg az épület belsejét díszítő tárgyakat, a kancellár hivatalába érve pedig őszinte izgatottsággal tekint körbe*
- Ez valóban elismerésre méltó! *hordozza végig tekintetét a szobán* De miért csak egyelőre? Esetleg költözést fontolgatsz? *kérdez rá az elejtett megjegyzésre, miközben röviden bólint a borra.*
- Köszönöm! *fogadja el mosolyogva a poharat, majd elképedve hallgatja a kancellár kenetteljes beszédét. ~Hogy bír ennyi mézes-mázos közhelyet elpufogtatni egyszerre?~ tűnődik magában, ám igyekszik eltitkolni érzéseit és gondolatait. Itt a borral a kezében fogja fel csak a ma történtek súlyát és már nem képes sokáig színlelni, hogy minden a legnagyobb rendben. ~Sora meghalt, Nyami eltűnt, a Kúria oda, és még az a nyamvadt Harath is lelépett a szöszivel... ~bár ez utóbbit bántja a legkevésbé, hirtelen magányosnak és védtelennek érzi magát egy durva és veszélyekkel teli világban. ~Az ilyen érzések ellen pedig a legjobb megoldás...~ vándorol tekintete lassan a kezében tartott pohárról a kancellárra, magában somolyogva*
- Ránk! *ismétli meg az utolsó szót, hisz a többire nem is igazán figyelt, miközben megemeli kissé a poharát, majd egy húzásra kiissza annak tartalmát*
- Örülnék, ha megmutatnád! *válaszol a kérdésre, szabad kezével a kancellárba karolva. ~Hímek és pia... a tökéletes eszközök a felejtéshez!~ gondolja magában, előre érezve, hogy holnap meg fogja bánni a mai estét, most azonban kicsit sem tudja érdekelni, hogy épp esetleg egy hatalmas hibát készül elkövetni.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-09-21 21:12:03
Üzenet elküldve: 2018-09-21 21:12:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Estanellaria//
*Az elutasításon nem lepődik meg, tulajdonképpen kezdi megszokni. Esetleg ha felajánlana egy házat... De erről eszébe jut az óriás, aki pont ezt kérte tőle, és ismét kirázza a hideg. Szerencsére nincs ideje ezt tovább gondolni, mert a mélységi folytatja, ami újabb meglepetésként éri a jó kancellárt. Ez a fejlemény már igencsak ínyére van, de valahol legbelül azért továbbra is ott motoszkál benne a gyanú. Túl szép ez. De bolond lenne, ha ilyen lehetőséget hagyna veszendőbe menni. Így hamarosan már a Kancellária felé tarthatnak.*
- Igazán megtisztelő a belém vetett bizalmad. *cseverészik nyájasan útközben* Biztosíthatlak, hogy nem fogok visszaélni vele.
*Itt persze különbséget kell tenni a visszaélni és az élni jelentése között. Hubi pedig úgy gondolja, hogy ha a nagyasszonytól kapott kence maradékát méltó módon használja fel, az semmiképp sem számít visszaélésnek.*
- Amennyiben vágynál rá, hogy az út porától megszabadulj és felfrissítsd magad, gondoskodom fürdőről is.
*Amennyiben erre igenlő választ kap, úgy útközben néhány szolgálónál erélyesen követeli, hogy haladéktalanul állítsanak be egy fürdődézsát a lakosztályába, azt töltsék meg forró vízzel, és ne mulasszanak el hozni, illatos füveket, fürdősót, valamint fürdőlepedőket. Ezután már elérhetnek a Radkraalhoz és Hubi be is kalauzolhatja a sötételfet a Kancelláriára.*
- Íme, a hivatalom. *int körbe a helyiségben, miután beléptek az ajtón. Nem kevés büszkeség is van a szavakban, hiszen úgy gondolja, hogy az ízlésesen berendezett terem, a tekintélyt parancsoló, masszív íróasztal, az értékes kötetekkel, tekercsekkel megpakolt állvány és mindaz, amit a Kancellária képvisel, Artheniorban is megállná a helyét.*
- Egyelőre. *teszi hozzá kicsit elmélázva, mert ha valamit sajnálna hátrahagyni a Vashegyen, akkor pont a Radkraal az. Az asztalhoz lép, és az azon álló boroskancsót veszi kézbe.*
- Talán jólesne egy pohárkával a nap végén. Szavamra, kitűnő bor, boldog emlékű elődöm készleteiből maradt rám. Meg kell mondjam, Achim barátomnak kivételes ízlése volt a borokhoz.
*Tölt is két pohárba, egyiket Estanellaria felé nyújtja, másikat maga veszi kézbe.*
- Engedj meg egy rövid tósztot! *mosolyodik el, azután szinte ünnepélyes képpel folytatja* Nagy örömömre szolgál, hogy a Dwirinthalen-ház és a Vashegy között régóta fennálló jó viszony immár még szorosabbá válik, köszönhetően Kagan Thargodar nagyúrnak és a Dwirinthalen-ház matriachájának.
*Itt eszébe jut, hogy nem is olyan rég még Soraya viselte ezt a címet, de az emléket - legyen az mégoly kedves is - gyorsan elhessegeti.*
- Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy ebben, ha csekély mértékben is, de szerény személyemnek is szerep jut. Hiszem, hogy az együttműködés gyümölcsöző lesz, melyből mindannyian sokat profitálhatunk. Nincs kétségem felőle, hogy együtt holnap Arthenior, holnapután pedig talán egész Lanawin meghatározó erejévé válhatunk.
*Megemeli poharát a másik felé.*
- Igyunk tehát a Dwirinthalen-házra és a Vashegyre! Igyunk szövetségünkre, melyre gondolhatunk úgy is, mint szükségszerűségre minden kényszer nélkül. Melyet, némi túlzással, tekinthetünk egy új kor nyitányának is a délvidéket és Artheniorban. Tehát igyunk... ránk!
*Meglehetős rutinnal varázsol az arcára kívánkozó hamiskás mosolyból behízelgőt, és Estanellaria után maga is kortyol a borból. Ami valóban pompás.*
- A lakosztályod ott találod. *int ezek után a hivatali helyiségből nyíló ajtó felé.* Óhajtod megtekinteni?
*Az elutasításon nem lepődik meg, tulajdonképpen kezdi megszokni. Esetleg ha felajánlana egy házat... De erről eszébe jut az óriás, aki pont ezt kérte tőle, és ismét kirázza a hideg. Szerencsére nincs ideje ezt tovább gondolni, mert a mélységi folytatja, ami újabb meglepetésként éri a jó kancellárt. Ez a fejlemény már igencsak ínyére van, de valahol legbelül azért továbbra is ott motoszkál benne a gyanú. Túl szép ez. De bolond lenne, ha ilyen lehetőséget hagyna veszendőbe menni. Így hamarosan már a Kancellária felé tarthatnak.*
- Igazán megtisztelő a belém vetett bizalmad. *cseverészik nyájasan útközben* Biztosíthatlak, hogy nem fogok visszaélni vele.
*Itt persze különbséget kell tenni a visszaélni és az élni jelentése között. Hubi pedig úgy gondolja, hogy ha a nagyasszonytól kapott kence maradékát méltó módon használja fel, az semmiképp sem számít visszaélésnek.*
- Amennyiben vágynál rá, hogy az út porától megszabadulj és felfrissítsd magad, gondoskodom fürdőről is.
*Amennyiben erre igenlő választ kap, úgy útközben néhány szolgálónál erélyesen követeli, hogy haladéktalanul állítsanak be egy fürdődézsát a lakosztályába, azt töltsék meg forró vízzel, és ne mulasszanak el hozni, illatos füveket, fürdősót, valamint fürdőlepedőket. Ezután már elérhetnek a Radkraalhoz és Hubi be is kalauzolhatja a sötételfet a Kancelláriára.*
- Íme, a hivatalom. *int körbe a helyiségben, miután beléptek az ajtón. Nem kevés büszkeség is van a szavakban, hiszen úgy gondolja, hogy az ízlésesen berendezett terem, a tekintélyt parancsoló, masszív íróasztal, az értékes kötetekkel, tekercsekkel megpakolt állvány és mindaz, amit a Kancellária képvisel, Artheniorban is megállná a helyét.*
- Egyelőre. *teszi hozzá kicsit elmélázva, mert ha valamit sajnálna hátrahagyni a Vashegyen, akkor pont a Radkraal az. Az asztalhoz lép, és az azon álló boroskancsót veszi kézbe.*
- Talán jólesne egy pohárkával a nap végén. Szavamra, kitűnő bor, boldog emlékű elődöm készleteiből maradt rám. Meg kell mondjam, Achim barátomnak kivételes ízlése volt a borokhoz.
*Tölt is két pohárba, egyiket Estanellaria felé nyújtja, másikat maga veszi kézbe.*
- Engedj meg egy rövid tósztot! *mosolyodik el, azután szinte ünnepélyes képpel folytatja* Nagy örömömre szolgál, hogy a Dwirinthalen-ház és a Vashegy között régóta fennálló jó viszony immár még szorosabbá válik, köszönhetően Kagan Thargodar nagyúrnak és a Dwirinthalen-ház matriachájának.
*Itt eszébe jut, hogy nem is olyan rég még Soraya viselte ezt a címet, de az emléket - legyen az mégoly kedves is - gyorsan elhessegeti.*
- Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy ebben, ha csekély mértékben is, de szerény személyemnek is szerep jut. Hiszem, hogy az együttműködés gyümölcsöző lesz, melyből mindannyian sokat profitálhatunk. Nincs kétségem felőle, hogy együtt holnap Arthenior, holnapután pedig talán egész Lanawin meghatározó erejévé válhatunk.
*Megemeli poharát a másik felé.*
- Igyunk tehát a Dwirinthalen-házra és a Vashegyre! Igyunk szövetségünkre, melyre gondolhatunk úgy is, mint szükségszerűségre minden kényszer nélkül. Melyet, némi túlzással, tekinthetünk egy új kor nyitányának is a délvidéket és Artheniorban. Tehát igyunk... ránk!
*Meglehetős rutinnal varázsol az arcára kívánkozó hamiskás mosolyból behízelgőt, és Estanellaria után maga is kortyol a borból. Ami valóban pompás.*
- A lakosztályod ott találod. *int ezek után a hivatali helyiségből nyíló ajtó felé.* Óhajtod megtekinteni?
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-23 22:40:26
Üzenet elküldve: 2018-08-23 22:40:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS, ÉVSZAKVÁLTÁS//
*A kancellárnak igaza volt, már ami a híreket illeti, mert szélsebesen terjed a hír, hogy a thargok megérkeztek. Az alkimista felszerelése és a törvények böngészése legalább elterelte a figyelmét a tegnapi zavarodottságáról, és megnyugtatta kissé, ezért bóbiskolt egy kicsit a székében, mivel már nem tudott visszatérni. A reggelt persze azzal kezdte, hogy közvetlenül a futár érkezése előtt, a kelő nappal kivitte a maradék gyógyfüves bort, és letette a Vaskorsóba, ahogy megígérte. Közben arról is értesült, hogy a harcosok visszatértek, és hogy Kagan Nagyurat személyes veszteség érte.
Most ő is rendbe szedi magát a találkozóra, és ha teheti, segít Habrertusnak cipelni a holmikat, amelyek az írnoki munkához szükségesek. Érdekes, de a lány rég volt ilyen izgatott, pezseg a vére, hogy valami újat tudhat meg, és végre nem csak ötven lépésről, egy ládán ülve, hanem személyesen, közelről is láthatja a thargok vezérét. Csatlakozik Habrertushoz az erőd felé vezető úton, és nem szól semmit, csak figyel, csillogó, kíváncsi pillantásával.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 22:41:09
*A kancellárnak igaza volt, már ami a híreket illeti, mert szélsebesen terjed a hír, hogy a thargok megérkeztek. Az alkimista felszerelése és a törvények böngészése legalább elterelte a figyelmét a tegnapi zavarodottságáról, és megnyugtatta kissé, ezért bóbiskolt egy kicsit a székében, mivel már nem tudott visszatérni. A reggelt persze azzal kezdte, hogy közvetlenül a futár érkezése előtt, a kelő nappal kivitte a maradék gyógyfüves bort, és letette a Vaskorsóba, ahogy megígérte. Közben arról is értesült, hogy a harcosok visszatértek, és hogy Kagan Nagyurat személyes veszteség érte.
Most ő is rendbe szedi magát a találkozóra, és ha teheti, segít Habrertusnak cipelni a holmikat, amelyek az írnoki munkához szükségesek. Érdekes, de a lány rég volt ilyen izgatott, pezseg a vére, hogy valami újat tudhat meg, és végre nem csak ötven lépésről, egy ládán ülve, hanem személyesen, közelről is láthatja a thargok vezérét. Csatlakozik Habrertushoz az erőd felé vezető úton, és nem szól semmit, csak figyel, csillogó, kíváncsi pillantásával.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 22:41:09
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-23 21:49:38
Üzenet elküldve: 2018-08-23 21:49:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*A thargokra egyébként általánosan jellemző paranoia nem volt a jó kancellár sajátja, de úgy látszik, hogy az idő múlásával valamicske rá is átragadt belőle. Mert amikor Dora elfancsalodott képpel mered az asztal lapjára, annyira törékenynek és oltalomra méltónak találja, hogy meg is esik rajta a szíve. De a következő gondolat már az, hogy nem kéne kiesne a szerepéből. Lám, Dora sem teszi, hiszen remekül alakítja a csalódott kislányt.*
- A hír, kedvesem, a leggyorsabb az egész világon. Egyes tudósok szerint a fénynél semmi sem lehet sebesebb, bár én ezzel vitatkoznék, hiszen a fénynek hogyan is lehetne sebessége? De a lényeg az, hogy a hírek mindig varázslatosan sebes szárnyakon szállnak. Ennél már csak az csodálatra méltóbb tulajdonsága, hogy ahány száj adja tovább, annyiszor változik. Így lehet az, hogy ha azt hallod, hogy a Gazdagnegyedben lovakat osztogatnak, akkor gondolj arra, hogy nem a Gazdagnegyedben hanem a Szegénynegyedben, nem lovakat hanem sokakat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
*Megvonja a vállát.*
- De Mazoral urat történetesen magam kísértem a Gödörhöz.
*A feketemágusi mivoltára kapott magyarázat nem nyugtatja meg. Abban természetesen nem kételkedik, hogy Taitos mester ért az ilyesmihez. Pont ez az aggasztó az egészben. Hogy ez a hír igaz lehet. Közben ketten érkeznek, és mielőtt Hubi velük foglalkozna, Dora megkapja azt amire vágyott. Ez pedig egy kissé dohos szagú fóliáns, a törvényekkel. A kancellár azt nem köti a lány orrára, hogy amit keres, ebben nem fogja megtalálni. A feketemágia aránylag újdonságnak számít Lanawin földjén. Annyira, hogy sem Arthenior nagyjai, sem Kagan Thargodar nem gondolt még arra, hogy ezt törvényekben szabályozza, vagy esetleg tiltsa. Nem említi, mert feleslegesnek érzi. Jobb, ha a lány maga győződik meg erről. Így lesz is egy kis olvasnivalója az estére.
Miután pedig minden hivatalos dolgával végzett, a nap hátralévő része eseménytelenül telik el.*
//NAPVÁLTÁS, ÉVSZAKVÁLTÁS//
*Az idő múlását pedig Hubi is érzi. Manapság már sokkal jobban szeret esténként egy érdekes, tudományos mű tanulmányozásával foglalkozni, mint egy zajos, koszos csapszékben faltól falig hányással, és ahogy korábban is tér nyugovóra, úgy korán is ébred. Ma reggel is. Tulajdonképpen a reggel már a hivatalában találja, és itt találja az a küldönc is, aki szerint sürgős jelenése lenne az erődben. Összecihelődik, papirosokat, írószerszámot gyűjt össze. Ilyesmire mindig szükség lehet. Főleg ha olyan apropóból hívatták, mint amire gondol. És ha úgy van, akkor külön örömére szolgál, ha történetesen Dora is itt van már, mert akkor kettesben caplathatnak fel Thargarodra. A kellemes társaság pedig mindig jól jön. Arról nem is beszélve, hogy akkor nem neki kell körmölnie.
Ezzel egy időben pedig arról is gondoskodik, hogy a Thargarodba hívó üzenet mindenkihez eljusson, akit érint. Vagyis minden tharghoz.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 22:01:36
*A thargokra egyébként általánosan jellemző paranoia nem volt a jó kancellár sajátja, de úgy látszik, hogy az idő múlásával valamicske rá is átragadt belőle. Mert amikor Dora elfancsalodott képpel mered az asztal lapjára, annyira törékenynek és oltalomra méltónak találja, hogy meg is esik rajta a szíve. De a következő gondolat már az, hogy nem kéne kiesne a szerepéből. Lám, Dora sem teszi, hiszen remekül alakítja a csalódott kislányt.*
- A hír, kedvesem, a leggyorsabb az egész világon. Egyes tudósok szerint a fénynél semmi sem lehet sebesebb, bár én ezzel vitatkoznék, hiszen a fénynek hogyan is lehetne sebessége? De a lényeg az, hogy a hírek mindig varázslatosan sebes szárnyakon szállnak. Ennél már csak az csodálatra méltóbb tulajdonsága, hogy ahány száj adja tovább, annyiszor változik. Így lehet az, hogy ha azt hallod, hogy a Gazdagnegyedben lovakat osztogatnak, akkor gondolj arra, hogy nem a Gazdagnegyedben hanem a Szegénynegyedben, nem lovakat hanem sokakat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
*Megvonja a vállát.*
- De Mazoral urat történetesen magam kísértem a Gödörhöz.
*A feketemágusi mivoltára kapott magyarázat nem nyugtatja meg. Abban természetesen nem kételkedik, hogy Taitos mester ért az ilyesmihez. Pont ez az aggasztó az egészben. Hogy ez a hír igaz lehet. Közben ketten érkeznek, és mielőtt Hubi velük foglalkozna, Dora megkapja azt amire vágyott. Ez pedig egy kissé dohos szagú fóliáns, a törvényekkel. A kancellár azt nem köti a lány orrára, hogy amit keres, ebben nem fogja megtalálni. A feketemágia aránylag újdonságnak számít Lanawin földjén. Annyira, hogy sem Arthenior nagyjai, sem Kagan Thargodar nem gondolt még arra, hogy ezt törvényekben szabályozza, vagy esetleg tiltsa. Nem említi, mert feleslegesnek érzi. Jobb, ha a lány maga győződik meg erről. Így lesz is egy kis olvasnivalója az estére.
Miután pedig minden hivatalos dolgával végzett, a nap hátralévő része eseménytelenül telik el.*
//NAPVÁLTÁS, ÉVSZAKVÁLTÁS//
*Az idő múlását pedig Hubi is érzi. Manapság már sokkal jobban szeret esténként egy érdekes, tudományos mű tanulmányozásával foglalkozni, mint egy zajos, koszos csapszékben faltól falig hányással, és ahogy korábban is tér nyugovóra, úgy korán is ébred. Ma reggel is. Tulajdonképpen a reggel már a hivatalában találja, és itt találja az a küldönc is, aki szerint sürgős jelenése lenne az erődben. Összecihelődik, papirosokat, írószerszámot gyűjt össze. Ilyesmire mindig szükség lehet. Főleg ha olyan apropóból hívatták, mint amire gondol. És ha úgy van, akkor külön örömére szolgál, ha történetesen Dora is itt van már, mert akkor kettesben caplathatnak fel Thargarodra. A kellemes társaság pedig mindig jól jön. Arról nem is beszélve, hogy akkor nem neki kell körmölnie.
Ezzel egy időben pedig arról is gondoskodik, hogy a Thargarodba hívó üzenet mindenkihez eljusson, akit érint. Vagyis minden tharghoz.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 22:01:36
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-23 00:06:18
Üzenet elküldve: 2018-08-23 00:06:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*Dora nem gondol arra az elmondottak alapján, hogy akár magát, akár Lorewet gyanúba rántaná azzal, amit mond. Mármint önmagában is van abban valami rettenetesen taszító, amivel foglalkozik, elég csak visszaemlékezni arra, ahogy a férfiak tiszteletbeli részének anatómiáját tanulmányozta valódi testrészeken, vagy mikor még élő békákat preparált egy kisebb kutatási anyagához. Dora szakmája undorító lehet a külső szemlélőnek, és az a része, amelyben Lorew támogatta volna, szintén az. Az ember, állat mind ugyanúgy hús és csont, ha meggondoljuk. Még ha ez a meggondolás nem is helyes – tudományosan nem lehet megcáfolni.
Habrertus láthatóan élvezi a hatalmából származó előnyt, ahogy szokta, Dora pedig most különösen érzékeny a Lorewes eset után, így nem is csoda, hogy a kancellár visszaélne vele. Viszont ezúttal a lány visszakozik. Amikor a kancellár rákérdez, hogy tudna segíteni, Dora válla csalódottan megrogy egy kicsit, arca elkomorul, bánatos szemmel fürkészi az asztal lapját. Talán a férfi most először láthatja ilyennek: kicsinek, magányosnak, elveszettnek.*
~ Bár megértene valaki. ~ *Gyerekkori emlékek kavarognak a lányban, az elutasítás állandó érzése, a bűntudat és a kíváncsiság kibékíthetetlen kettőse. Csak pár pillanat műve az egész, de most nem tud figyelni arra, hogy ne látsszon. Mikor vége, Dora visszatér a valóságába, szája széle valami mosolyfélébe rándul.*
- A szereped? Ó, nem, csak szerettem volna elmondani. *Legyint.* Abban sem voltam biztos, hogy tudod, a Gödörben van. Gyorsan terjednek a hírek.
- Igazából nem is tudom, miért került oda pontosan. *Nagy levegőt vesz, hogy rákérdezzen, de jobbnak látja közömbösséget színlelni. Elég ebből az ostoba játékból, Lorew vagy meghal, vagy nem.* Taitos érkezett meg nemrég, ő mondta, hogy nem tarthatok velük. Még azzal a tündér lánnyal is csak úgy indult el, hogy valami bűvös védelmet idézett meg. Azt mondta, látott már ilyet, hogy Lorew is meglehet, hogy feketemágus. *Magyarázza, nyilván nem a legjobb szavakkal, de Dora nem ért semmit a mágiához.*
//Kancellári papírosért//
- Szóval megkaphatnám a törvényeket…? *Kérdezné, de kopogtatás zavarja meg őket. Dora hátrafordul, aztán nagyot toppantva csizmájával feláll. Már úgysem kell neki más, nincs mit megbeszélni, csak a törvényeket kell átbogarásznia, ha a kancellár odaadja. Hacsak a férfi nem ellenkezik, a lány az ajtóhoz libben, és színpadiasan kitárja, kalapjával gesztikulálva a kint lévőknek. Meg is éri az ünnepi fogadtatás, ugyanis nem más érkezett, mint Kagaenae, aki, mint Dora számára kiderült véletlenül nemrég, Thargodar. Ha beengedheti őket, a lány behízelgő mosollyal fogadja a nemes hölgyeményt, meg a barátját is.*
- Kérlek!
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 00:08:08
*Dora nem gondol arra az elmondottak alapján, hogy akár magát, akár Lorewet gyanúba rántaná azzal, amit mond. Mármint önmagában is van abban valami rettenetesen taszító, amivel foglalkozik, elég csak visszaemlékezni arra, ahogy a férfiak tiszteletbeli részének anatómiáját tanulmányozta valódi testrészeken, vagy mikor még élő békákat preparált egy kisebb kutatási anyagához. Dora szakmája undorító lehet a külső szemlélőnek, és az a része, amelyben Lorew támogatta volna, szintén az. Az ember, állat mind ugyanúgy hús és csont, ha meggondoljuk. Még ha ez a meggondolás nem is helyes – tudományosan nem lehet megcáfolni.
Habrertus láthatóan élvezi a hatalmából származó előnyt, ahogy szokta, Dora pedig most különösen érzékeny a Lorewes eset után, így nem is csoda, hogy a kancellár visszaélne vele. Viszont ezúttal a lány visszakozik. Amikor a kancellár rákérdez, hogy tudna segíteni, Dora válla csalódottan megrogy egy kicsit, arca elkomorul, bánatos szemmel fürkészi az asztal lapját. Talán a férfi most először láthatja ilyennek: kicsinek, magányosnak, elveszettnek.*
~ Bár megértene valaki. ~ *Gyerekkori emlékek kavarognak a lányban, az elutasítás állandó érzése, a bűntudat és a kíváncsiság kibékíthetetlen kettőse. Csak pár pillanat műve az egész, de most nem tud figyelni arra, hogy ne látsszon. Mikor vége, Dora visszatér a valóságába, szája széle valami mosolyfélébe rándul.*
- A szereped? Ó, nem, csak szerettem volna elmondani. *Legyint.* Abban sem voltam biztos, hogy tudod, a Gödörben van. Gyorsan terjednek a hírek.
- Igazából nem is tudom, miért került oda pontosan. *Nagy levegőt vesz, hogy rákérdezzen, de jobbnak látja közömbösséget színlelni. Elég ebből az ostoba játékból, Lorew vagy meghal, vagy nem.* Taitos érkezett meg nemrég, ő mondta, hogy nem tarthatok velük. Még azzal a tündér lánnyal is csak úgy indult el, hogy valami bűvös védelmet idézett meg. Azt mondta, látott már ilyet, hogy Lorew is meglehet, hogy feketemágus. *Magyarázza, nyilván nem a legjobb szavakkal, de Dora nem ért semmit a mágiához.*
//Kancellári papírosért//
- Szóval megkaphatnám a törvényeket…? *Kérdezné, de kopogtatás zavarja meg őket. Dora hátrafordul, aztán nagyot toppantva csizmájával feláll. Már úgysem kell neki más, nincs mit megbeszélni, csak a törvényeket kell átbogarásznia, ha a kancellár odaadja. Hacsak a férfi nem ellenkezik, a lány az ajtóhoz libben, és színpadiasan kitárja, kalapjával gesztikulálva a kint lévőknek. Meg is éri az ünnepi fogadtatás, ugyanis nem más érkezett, mint Kagaenae, aki, mint Dora számára kiderült véletlenül nemrég, Thargodar. Ha beengedheti őket, a lány behízelgő mosollyal fogadja a nemes hölgyeményt, meg a barátját is.*
- Kérlek!
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 00:08:08
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:24:37
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:24:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári papírosért//
*Úgy látszik csak megjegyzést kellett tennie, és Aenae máris letért arról az útról amelyiken Kagant követhették volna. Ehelyett egy javarészt fából készült épület előtt állnak meg, és miután leszálltak a ló hátáról, Nirs érdeklődve szemléli az építményt. Némely díszítés, egy-egy motívum alapján nem lehetne letagadni, hogy thargok építették. Ezt mindenesetre jó jelnek véli, talán nem szakadtak még el végleg az ősi gyökerektől.*
- Kancellár. *ízlelgeti a szót az épületet méregetve még mindig* Biztos a legjobb barátja a sámánotoknak.
*Kis mosollyal sandít a lányra, mert egyértelműnek véli, hogy magukra valamit is adó thargok nem bíbelődnek olyasmivel ami rendszerint egy kancellár feladata lehet. Elvégre minek cirkalmas levelekben felszólítani a lótolvajt, hogy hagyjon fel átkos mesterségével és szolgáltassa vissza az eltulajdonított jószágokat, amikor be is lehet törni a koponyáját?
Odabent aztán még nagyobb kíváncsisággal néz körbe. A folyosón két oldalán sorakozó faragványok már egyértelműen olyan tharg mesterek munkái akik ismerték a törzsi legendáriumot és az ősöket.*
- A Félfülű... *áll meg az egyik előtt szórakozottan, és csak most veszi észre, hogy Aenae mondott valamit* Hogy ki? Ja, a kancellár... És miféle papírt ad?
*Már a nyelvén van, hogy legyen csak az a papír puha és nedvszívó, hogy valami gyakorlati hasznát is lehessen venni, de elharapja a szót. Nem is érti, hogy miért akarta ezt mondani. Biztos a hely van rá ilyen hatással. Elátkozott hely lehet. Tehát csak odalép Aenae mellé, és várja, hogy az a fura fickó ajtót nyisson.*
*Úgy látszik csak megjegyzést kellett tennie, és Aenae máris letért arról az útról amelyiken Kagant követhették volna. Ehelyett egy javarészt fából készült épület előtt állnak meg, és miután leszálltak a ló hátáról, Nirs érdeklődve szemléli az építményt. Némely díszítés, egy-egy motívum alapján nem lehetne letagadni, hogy thargok építették. Ezt mindenesetre jó jelnek véli, talán nem szakadtak még el végleg az ősi gyökerektől.*
- Kancellár. *ízlelgeti a szót az épületet méregetve még mindig* Biztos a legjobb barátja a sámánotoknak.
*Kis mosollyal sandít a lányra, mert egyértelműnek véli, hogy magukra valamit is adó thargok nem bíbelődnek olyasmivel ami rendszerint egy kancellár feladata lehet. Elvégre minek cirkalmas levelekben felszólítani a lótolvajt, hogy hagyjon fel átkos mesterségével és szolgáltassa vissza az eltulajdonított jószágokat, amikor be is lehet törni a koponyáját?
Odabent aztán még nagyobb kíváncsisággal néz körbe. A folyosón két oldalán sorakozó faragványok már egyértelműen olyan tharg mesterek munkái akik ismerték a törzsi legendáriumot és az ősöket.*
- A Félfülű... *áll meg az egyik előtt szórakozottan, és csak most veszi észre, hogy Aenae mondott valamit* Hogy ki? Ja, a kancellár... És miféle papírt ad?
*Már a nyelvén van, hogy legyen csak az a papír puha és nedvszívó, hogy valami gyakorlati hasznát is lehessen venni, de elharapja a szót. Nem is érti, hogy miért akarta ezt mondani. Biztos a hely van rá ilyen hatással. Elátkozott hely lehet. Tehát csak odalép Aenae mellé, és várja, hogy az a fura fickó ajtót nyisson.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:01:08
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:01:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári papírosért//
*Aenae komolyan elgondolkodik azon, hogy az istálló felé menjen-e, hogy ott letegyék a lovat, de végül másként dönt. Döntésének fő oka az, hogy nem akarja Kagant ingerelni azzal, hogy cipeli utána Nirst, meg azt sem akarja, hogy úgy érezze, hogy saját magát tukmálja rá. Nem, jobb távol maradni tőle, Aenae meg elsősorban tényleg Effy miatt jött, nem hitte volna, hogy ilyen gyorsan találkoznak Kagannal.*
- A Kancelláriára megyünk. Képzeld ilyenjük is van. Kancellár.
*Hangosabban beszél most, hogy már eltávolodtak Kagantól, a lovat a kancellária előtt köti csak ki, miután leszálltak a hátáról.*
- Amúgy szerintem jól ment. Vagyis lehetett volna sokkal rosszabb is.
*Ha például Kagan menten kiontja Nirs belsőségeit, de hát szerencsére nem történt ilyesmi, de Aenae csak akkor nyugszik meg teljesen, mikor már az épület folyosóján haladnak a kancellár irodája felé.*
- Ad majd valami papírost, amit nekem is adott. Fura fickó ő is.
*Nem fejti ki, Nirs bizonyára rájön majd magától is. Aenae mindenesetre ismeri a járást itt, úgyhogy tudja mutatni Nirsnek az utat. A megfelelő ajtó előtt megállva kopog, aztán reménykedik, hogy gyorsan beeresztik, a múltkor túl sokáig kellett sorban állnia, de most kihaltnak tűnik a hely.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.22 22:02:42
*Aenae komolyan elgondolkodik azon, hogy az istálló felé menjen-e, hogy ott letegyék a lovat, de végül másként dönt. Döntésének fő oka az, hogy nem akarja Kagant ingerelni azzal, hogy cipeli utána Nirst, meg azt sem akarja, hogy úgy érezze, hogy saját magát tukmálja rá. Nem, jobb távol maradni tőle, Aenae meg elsősorban tényleg Effy miatt jött, nem hitte volna, hogy ilyen gyorsan találkoznak Kagannal.*
- A Kancelláriára megyünk. Képzeld ilyenjük is van. Kancellár.
*Hangosabban beszél most, hogy már eltávolodtak Kagantól, a lovat a kancellária előtt köti csak ki, miután leszálltak a hátáról.*
- Amúgy szerintem jól ment. Vagyis lehetett volna sokkal rosszabb is.
*Ha például Kagan menten kiontja Nirs belsőségeit, de hát szerencsére nem történt ilyesmi, de Aenae csak akkor nyugszik meg teljesen, mikor már az épület folyosóján haladnak a kancellár irodája felé.*
- Ad majd valami papírost, amit nekem is adott. Fura fickó ő is.
*Nem fejti ki, Nirs bizonyára rájön majd magától is. Aenae mindenesetre ismeri a járást itt, úgyhogy tudja mutatni Nirsnek az utat. A megfelelő ajtó előtt megállva kopog, aztán reménykedik, hogy gyorsan beeresztik, a múltkor túl sokáig kellett sorban állnia, de most kihaltnak tűnik a hely.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.22 22:02:42
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-22 20:52:16
Üzenet elküldve: 2018-08-22 20:52:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*A jó kancellár aránylag hosszú és mozgalmas élete során megtanulta már, hogy a nők imádnak rendezkedni. Mindig valami új kell, mindig változtatni kell valamin, aminek a vége az, hogy a férfi nem találja papucsát és a pipáját. A hideg is kirázza a gondolattól, hogy Dora nekilát rendet rakni a hivatalában. Idegen szem valóban rendetlenséget, akár némi káoszt is felfedezhet ha elég rosszindulatú a gazdája, de ebben persze rendszer van. Ami borulna, ha valaki új kartotékrendszert vezetne be. Ráadásul női logika alapján. Így aztán álságosan kedves mosollyal veszi az ajánlkozást, és egy pillanatig sem bánkódik, hogy az elf elszakad ettől a témától. Ami valószínűleg csak felvezetés volt, és Dora hamarosan elő is jön a farbával. A jó kancellárnak pedig erőlködnie kell, hogy elnyomja a mosolyát. Tulajdonképpen hízeleg neki, hogy ez a lány minden egyes látogatás köré valóságos színielőadást kanyarít. Hubi pedig olyan közönség, aki az árnyalt szerepjátszást értékelni tudja, így növekvő érdeklődéssel hallgatja ahogy a katarzis felé tartanak a történettel. Lorew nevének említésére helyeslően bólogat. Ismeri, persze. Úgy is mint Arthenior tanácsosát és főnemesét, és úgy is mint a Gödör egyik lakóját. Egyébként pedig Dora kissé meglepő szószátyársága akár hasznára is lehet. Mert vajon milyen kutatásban nyújthatott volna segítséget? Pontosabban mi érdekli ezt a lányt? Amennyire Hubi tudja, többek között, a boncolás. És milyen váddal került Lorew a Gödörbe? Ez persze bizonyítéknak igen karcsú, de fölöttébb érdekes.*
- Hmmm... *hümmög összegzően a kancellár és még a szákállán is végigsimít* Tehát ha jól értem, és javíts ki ha tévednék, mostanra megbántad azt az elhamarkodottnak tűnő döntésed, amivel visszautasítottad Mazoral úr segítségét. Amit már szívesen elfogadnál, ám ennek van egy kis akadálya, nevezetesen a Gödör, és az, hogy nevezett úr jelenleg ott időzik.
*Mosolyogva dől hátra, szippant egyet a pipából, és sajnálkozással vegyes tanácstalansággal tárja szét a karjait. Ha színjáték, legyen színjáték.*
- Meg kell mondja, megtisztelsz vele, hogy mindezt megosztottad velem, de - fájdalom - nem tudom, hogy mi lehetne az én szerepem itt? *A hangsúly az én szócskán van. És persze sejti, hogy Dora arra próbálja rávezetni, ugyan tegye lehetővé, hogy valami módon mégis szót válthasson Lorew-vel. Akár rá is kérdezhetne erre. De sokkal érdekesebb, ha Dora kér szívességet. Mielőtt erre esetleg sor kerülne, egy kicsit elgondolkodva babrál a pipaszárral.*
- Azt mondod, hogy Mazoral úr feketemágia gyakorlása miatt került a Gödörbe?
*Ez számára új információ. Legalábbis egy tündér lábainak tervezett levágása eddig nem tartozott a sötét mágikus praktikák eszköztárába.*
- Mondd csak, kitől hallottad ez?
*A jó kancellár aránylag hosszú és mozgalmas élete során megtanulta már, hogy a nők imádnak rendezkedni. Mindig valami új kell, mindig változtatni kell valamin, aminek a vége az, hogy a férfi nem találja papucsát és a pipáját. A hideg is kirázza a gondolattól, hogy Dora nekilát rendet rakni a hivatalában. Idegen szem valóban rendetlenséget, akár némi káoszt is felfedezhet ha elég rosszindulatú a gazdája, de ebben persze rendszer van. Ami borulna, ha valaki új kartotékrendszert vezetne be. Ráadásul női logika alapján. Így aztán álságosan kedves mosollyal veszi az ajánlkozást, és egy pillanatig sem bánkódik, hogy az elf elszakad ettől a témától. Ami valószínűleg csak felvezetés volt, és Dora hamarosan elő is jön a farbával. A jó kancellárnak pedig erőlködnie kell, hogy elnyomja a mosolyát. Tulajdonképpen hízeleg neki, hogy ez a lány minden egyes látogatás köré valóságos színielőadást kanyarít. Hubi pedig olyan közönség, aki az árnyalt szerepjátszást értékelni tudja, így növekvő érdeklődéssel hallgatja ahogy a katarzis felé tartanak a történettel. Lorew nevének említésére helyeslően bólogat. Ismeri, persze. Úgy is mint Arthenior tanácsosát és főnemesét, és úgy is mint a Gödör egyik lakóját. Egyébként pedig Dora kissé meglepő szószátyársága akár hasznára is lehet. Mert vajon milyen kutatásban nyújthatott volna segítséget? Pontosabban mi érdekli ezt a lányt? Amennyire Hubi tudja, többek között, a boncolás. És milyen váddal került Lorew a Gödörbe? Ez persze bizonyítéknak igen karcsú, de fölöttébb érdekes.*
- Hmmm... *hümmög összegzően a kancellár és még a szákállán is végigsimít* Tehát ha jól értem, és javíts ki ha tévednék, mostanra megbántad azt az elhamarkodottnak tűnő döntésed, amivel visszautasítottad Mazoral úr segítségét. Amit már szívesen elfogadnál, ám ennek van egy kis akadálya, nevezetesen a Gödör, és az, hogy nevezett úr jelenleg ott időzik.
*Mosolyogva dől hátra, szippant egyet a pipából, és sajnálkozással vegyes tanácstalansággal tárja szét a karjait. Ha színjáték, legyen színjáték.*
- Meg kell mondja, megtisztelsz vele, hogy mindezt megosztottad velem, de - fájdalom - nem tudom, hogy mi lehetne az én szerepem itt? *A hangsúly az én szócskán van. És persze sejti, hogy Dora arra próbálja rávezetni, ugyan tegye lehetővé, hogy valami módon mégis szót válthasson Lorew-vel. Akár rá is kérdezhetne erre. De sokkal érdekesebb, ha Dora kér szívességet. Mielőtt erre esetleg sor kerülne, egy kicsit elgondolkodva babrál a pipaszárral.*
- Azt mondod, hogy Mazoral úr feketemágia gyakorlása miatt került a Gödörbe?
*Ez számára új információ. Legalábbis egy tündér lábainak tervezett levágása eddig nem tartozott a sötét mágikus praktikák eszköztárába.*
- Mondd csak, kitől hallottad ez?
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-21 21:41:55
Üzenet elküldve: 2018-08-21 21:41:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*Dora csak most ocsúdik zavarodottságából. Egy darabig értetlenül bámulja a pipájával foglalatoskodó Habrertust, mire végre összeáll a kép, hogy célzásnak vette a rendrakással kapcsolatos megjegyzését. A lány megrázza a fejét, és inkább leül a felkínált székbe, a kalapot pedig ahelyett, hogy zsonglőrködésre használná, most magához öleli, mint valami szende iskolás kislány – bár mindketten nagyon jól tudják, hogy ez nem jellemző rá. Eltöprengve nézi a füstöt, amit a parázsló pipa ereget.*
- Igazándiból én akkor is rendet szoktam tenni, ha már van. *Böki ki, újra a kancellárra nézve.* Átrendezés. Mindegy, nem fontos. A lényeg, hogy…
*Nem tudja, hogy fogjon hozzá annak, amit mondani szeretne, de ki mással osztaná meg? Jobb az őszinteség.*
- A történet lényege az, hogy még annak idején, a Pegazusban találkoztam Lorew-vel. *Reménykedve pillant Habrertusra. Ha olyan művelt, nyilván tudja, hogy kiről van szó.* Volt egy kutatásom, amihez a segítségét ajánlotta fel, de nem fogadtam el, mert… Nem ismertük egymást annyira, hogy bízzak benne.
*Eddig nem is hazudott. Jobban megy, mint hitte.*
- Tehát… Azóta sem vagyok benne biztos, hogy jól tettem-e. A logikám azt mondatta velem, hogy jól, hiszen nem ismerem, baj is lehet belőle. Ugyanakkor a szívem azt súgta, hogy bízhattam volna benne. De, és itt jön a de!
*Végre abbahagyja a kalap ölelgetését, és inkább az asztalra bök, mintha csak Amon Ruadh térképére mutatna.*
- Lorew most itt van, és a Gödörbe vetették, mert feketemágiát gyakorol. Most nem tudom, kinek higgyek, a logikámnak, vagy a szívemnek. Vajon melyik volt az, amelyiknek nem volt igaza abban a pillanatban, mikor döntést hoztam? *Hátradől a székén.* Tessék, ezért vagyok barom. Bocsáss meg, hogy egyáltalán feltartottalak ezzel, nem muszáj rá reagálnod. *Teszi hozzá udvariasan. Persze azért örülne neki, ha Habrertus hozzászólna az esethez, legalább egy kicsit. Különben mi értelme volt ennyit beszélni?*
- A másik pedig az lenne, hogy Taitos is megérkezett. Azt mondta, megvizsgálja Lorew ügyét. Vele szerettem volna menni a Gödörhöz… Beszélni az öreg mágussal. De Taitos arra kért, hogy inkább keressem meg az írott törvényeket, főleg azt, hogy a feketemágusokat hogyan büntetik meg. Gondoltam, ha valaki, te biztosan meg tudod mondani.
*Nagyot fúj, mert ennyit már évek óta nem beszélt egyhuzamban.*
- Bocsáss meg ezért. Legközelebb a vendégem vagy egy jó borra… Persze egy gnóm retek nélkülire. *Vigyorodik el.*
*Dora csak most ocsúdik zavarodottságából. Egy darabig értetlenül bámulja a pipájával foglalatoskodó Habrertust, mire végre összeáll a kép, hogy célzásnak vette a rendrakással kapcsolatos megjegyzését. A lány megrázza a fejét, és inkább leül a felkínált székbe, a kalapot pedig ahelyett, hogy zsonglőrködésre használná, most magához öleli, mint valami szende iskolás kislány – bár mindketten nagyon jól tudják, hogy ez nem jellemző rá. Eltöprengve nézi a füstöt, amit a parázsló pipa ereget.*
- Igazándiból én akkor is rendet szoktam tenni, ha már van. *Böki ki, újra a kancellárra nézve.* Átrendezés. Mindegy, nem fontos. A lényeg, hogy…
*Nem tudja, hogy fogjon hozzá annak, amit mondani szeretne, de ki mással osztaná meg? Jobb az őszinteség.*
- A történet lényege az, hogy még annak idején, a Pegazusban találkoztam Lorew-vel. *Reménykedve pillant Habrertusra. Ha olyan művelt, nyilván tudja, hogy kiről van szó.* Volt egy kutatásom, amihez a segítségét ajánlotta fel, de nem fogadtam el, mert… Nem ismertük egymást annyira, hogy bízzak benne.
*Eddig nem is hazudott. Jobban megy, mint hitte.*
- Tehát… Azóta sem vagyok benne biztos, hogy jól tettem-e. A logikám azt mondatta velem, hogy jól, hiszen nem ismerem, baj is lehet belőle. Ugyanakkor a szívem azt súgta, hogy bízhattam volna benne. De, és itt jön a de!
*Végre abbahagyja a kalap ölelgetését, és inkább az asztalra bök, mintha csak Amon Ruadh térképére mutatna.*
- Lorew most itt van, és a Gödörbe vetették, mert feketemágiát gyakorol. Most nem tudom, kinek higgyek, a logikámnak, vagy a szívemnek. Vajon melyik volt az, amelyiknek nem volt igaza abban a pillanatban, mikor döntést hoztam? *Hátradől a székén.* Tessék, ezért vagyok barom. Bocsáss meg, hogy egyáltalán feltartottalak ezzel, nem muszáj rá reagálnod. *Teszi hozzá udvariasan. Persze azért örülne neki, ha Habrertus hozzászólna az esethez, legalább egy kicsit. Különben mi értelme volt ennyit beszélni?*
- A másik pedig az lenne, hogy Taitos is megérkezett. Azt mondta, megvizsgálja Lorew ügyét. Vele szerettem volna menni a Gödörhöz… Beszélni az öreg mágussal. De Taitos arra kért, hogy inkább keressem meg az írott törvényeket, főleg azt, hogy a feketemágusokat hogyan büntetik meg. Gondoltam, ha valaki, te biztosan meg tudod mondani.
*Nagyot fúj, mert ennyit már évek óta nem beszélt egyhuzamban.*
- Bocsáss meg ezért. Legközelebb a vendégem vagy egy jó borra… Persze egy gnóm retek nélkülire. *Vigyorodik el.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-21 19:43:03
Üzenet elküldve: 2018-08-21 19:43:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*Miután udvariasan elbúcsúztak egymástól Effy távozik, Hubi pedig magára marad a gondolataival. Az első az, hogy rá kéne pipálni. A következő pedig az, hogy mégsem maradt egyedül. Az ajtónyílásban az elfet pillantja meg, aki az iménti kis kopogtatással jelezhette érkezését. Lassan már védjegyének számító kalappörgetéssel üdvözli a kissé fáradt tekintetű kancellárt, aki azért csak elmosolyodik erre a jelenetre.*
- Persze, gyere csak! *bólint rá a kérdésre és a pipa után nyúl. Miközben megtömésével szöszmötöl, Dora is beljebb kerül. A zsákja pedig a sarokba, aminek Hubi aránylag kevés figyelmet szentel. Rendszerint nem szokott más holmija között kutakodni, vagy leltárt vezetni azokról. Viszont a lány furcsa. Sokkal határozottabb jellem, most viszont csak áll, mint a faszent. A kancellár már azon van, hogy valami érdekélődéssel megtöri a csendet, ha már Dora nem árulja el, hogy mi járatban van, de erre nem kerül sor. Dora megszólal, a jó kancellár pedig nem is érti, hogy mit akar. Tulajdonképpen összefüggéstelenül beszél. Annyi ideje van összeszedni a gondolatait, míg Hubi pipájában felparázslik a dohány, utána a szabadon álló szék felé int.*
- Talán foglalj helyet! És vegyük csak szépen sorban! Köszönöm, de nem gondolnám, hogy akkora rendetlenség lenne itt, hogy ne tudnád elviselni. Annyira pedig még képesnek tartom magam, hogy az iratok között rendet tartsak. De ha nem tévedek, inkább én tudnék segíteni neked. Nincs igazam?
*Kis mosollyal eregeti ki a füstöt és féloldalasan néz a lányra.*
- Esetleg azt is megoszthatnád velem, hogy miért gondolod magad szarvasmarhának.
*Miután udvariasan elbúcsúztak egymástól Effy távozik, Hubi pedig magára marad a gondolataival. Az első az, hogy rá kéne pipálni. A következő pedig az, hogy mégsem maradt egyedül. Az ajtónyílásban az elfet pillantja meg, aki az iménti kis kopogtatással jelezhette érkezését. Lassan már védjegyének számító kalappörgetéssel üdvözli a kissé fáradt tekintetű kancellárt, aki azért csak elmosolyodik erre a jelenetre.*
- Persze, gyere csak! *bólint rá a kérdésre és a pipa után nyúl. Miközben megtömésével szöszmötöl, Dora is beljebb kerül. A zsákja pedig a sarokba, aminek Hubi aránylag kevés figyelmet szentel. Rendszerint nem szokott más holmija között kutakodni, vagy leltárt vezetni azokról. Viszont a lány furcsa. Sokkal határozottabb jellem, most viszont csak áll, mint a faszent. A kancellár már azon van, hogy valami érdekélődéssel megtöri a csendet, ha már Dora nem árulja el, hogy mi járatban van, de erre nem kerül sor. Dora megszólal, a jó kancellár pedig nem is érti, hogy mit akar. Tulajdonképpen összefüggéstelenül beszél. Annyi ideje van összeszedni a gondolatait, míg Hubi pipájában felparázslik a dohány, utána a szabadon álló szék felé int.*
- Talán foglalj helyet! És vegyük csak szépen sorban! Köszönöm, de nem gondolnám, hogy akkora rendetlenség lenne itt, hogy ne tudnád elviselni. Annyira pedig még képesnek tartom magam, hogy az iratok között rendet tartsak. De ha nem tévedek, inkább én tudnék segíteni neked. Nincs igazam?
*Kis mosollyal eregeti ki a füstöt és féloldalasan néz a lányra.*
- Esetleg azt is megoszthatnád velem, hogy miért gondolod magad szarvasmarhának.
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-18 23:54:50
Üzenet elküldve: 2018-08-18 23:54:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*Dora régi ismerősként üdvözli a hallt, emlékei szerint ma még nem is járt erre. Pedig már éppen illett volna, miután elméletileg itt dolgozik, a napnak pedig már lassan vége. És még a kancellár is morcos, hacsak nem talált magának egy barátnőt ez idő alatt, most se lehet valami jókedvű, vagy mulatságosan öntelt. A lány a Lorew miatti izgalmak után egy kicsit keserű szájízzel emeli a kezét, hogy kopogtasson az ajtón, hátha itt van. Hát, úgy tűnik, az őrnek nem volt igaza, mert itt: odabentről az ő és Ephemia hangja szűrődik ki tompán, illetve a lányé kicsit határozottabban, mert egész közel jár az ajtóhoz. Mikor kinyitja, Dora a szokásos töprengő arckifejezésével üdvözli, hogy lássa, nem neheztel rá, amiért hirtelen ott hagyta őt a piaci „kiruccanás” miatt. Ezután bekukucskál az irodába, és meg is kopogtatja az ajtófélfát, hogy aztán a szokásos kalaptrükkel üdvözölje régi barátját.*
- Szabad?
*Most kicsit udvariasabb, és kivételesen megvárja, míg a kancellár beinvitálja, csak ezután lép be, csukja be az ajtót, és teszi le a gyógyitalos zsákot a sarokba. Habrertus láthatja, hogy már határozottan megcsappant a benne lévő üvegpalackok száma, a szabadon mozgó maradék halkan összekoccan az alján. Persze ennyitől nem törnek el, vastag az üvegek fala. Szemével megkeresi a legutóbb itt hagyott alkimista felszerelést, és átfut rajta valami kellemes izgalom. Ettől függetlenül komolynak tűnhet, sőt, már-már szokatlanul gondterheltnek, esetlennek, figyelmetlennek. Csak áll, mint a cövek, a belső gondolataival dacolva. Végül pillantása találkozik a kancelláréval.*
- Beszélhetünk egy kicsit? Segíthetek is! *Ösztönösen a tintára néz, az írnok legjobb barátjára.* Vagy rendet rakhatok, vagy… És kellene is valami…
*Persze érthetetlen, amit magyaráz. A hajába túr.*
- Hogy én mekkora barom vagyok! *Mondja ki az első ép gondolatát, még ha nem is illik a kontextusba.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.18 23:56:10
*Dora régi ismerősként üdvözli a hallt, emlékei szerint ma még nem is járt erre. Pedig már éppen illett volna, miután elméletileg itt dolgozik, a napnak pedig már lassan vége. És még a kancellár is morcos, hacsak nem talált magának egy barátnőt ez idő alatt, most se lehet valami jókedvű, vagy mulatságosan öntelt. A lány a Lorew miatti izgalmak után egy kicsit keserű szájízzel emeli a kezét, hogy kopogtasson az ajtón, hátha itt van. Hát, úgy tűnik, az őrnek nem volt igaza, mert itt: odabentről az ő és Ephemia hangja szűrődik ki tompán, illetve a lányé kicsit határozottabban, mert egész közel jár az ajtóhoz. Mikor kinyitja, Dora a szokásos töprengő arckifejezésével üdvözli, hogy lássa, nem neheztel rá, amiért hirtelen ott hagyta őt a piaci „kiruccanás” miatt. Ezután bekukucskál az irodába, és meg is kopogtatja az ajtófélfát, hogy aztán a szokásos kalaptrükkel üdvözölje régi barátját.*
- Szabad?
*Most kicsit udvariasabb, és kivételesen megvárja, míg a kancellár beinvitálja, csak ezután lép be, csukja be az ajtót, és teszi le a gyógyitalos zsákot a sarokba. Habrertus láthatja, hogy már határozottan megcsappant a benne lévő üvegpalackok száma, a szabadon mozgó maradék halkan összekoccan az alján. Persze ennyitől nem törnek el, vastag az üvegek fala. Szemével megkeresi a legutóbb itt hagyott alkimista felszerelést, és átfut rajta valami kellemes izgalom. Ettől függetlenül komolynak tűnhet, sőt, már-már szokatlanul gondterheltnek, esetlennek, figyelmetlennek. Csak áll, mint a cövek, a belső gondolataival dacolva. Végül pillantása találkozik a kancelláréval.*
- Beszélhetünk egy kicsit? Segíthetek is! *Ösztönösen a tintára néz, az írnok legjobb barátjára.* Vagy rendet rakhatok, vagy… És kellene is valami…
*Persze érthetetlen, amit magyaráz. A hajába túr.*
- Hogy én mekkora barom vagyok! *Mondja ki az első ép gondolatát, még ha nem is illik a kontextusba.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.18 23:56:10
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-17 21:38:36
Üzenet elküldve: 2018-08-17 21:38:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Értetlenül néz a kancellár magához intézett kérdése hallatán.
~Ugyan ki volna ostoba? Jaz?~
Na igen, a fél-elf akármennyire is idegesítő és manipulatív tud lenni, nem szívesen kenné rá a dolgot. Persze simán kinézne belőle ilyesmit.
~Ha ő tette volna, nem betegedett volna meg. Ennyire béna nem lehet.~
Nem agyal tovább a dolgon, hisz köze nincs hozzá, továbbá mindent őszintén elmondott, amit tudott. Ennél többet egyelőre nem tud tenni az igazság felderítése érdekében.*
- Semmiség.
*Valóban az volt, leszámítva, hogy kissé megrémült. Mikor a továbbiakban tudatosul benne, hogy a thargléttel együtt saját szoba is jár, felcsillan a szeme. Tehát bármikor elvonulhat, ha magányra vágyik.*
- Köszönöm. Egy saját szoba mindenképp jól jön, a berendezése már csak igazán részletkérdés.
*Érzi, hogy itt az ideje távozni. Mindent megbeszéltek, így tovább itt időznie felesleges.*
- Nos, akkor én mennék is. *Áll fel a székről.* Ha bármiben a segítségedre lehetek vagy feladatod van számomra, mint ahogy a mai napon is, itt a környéken megtalálsz. Nem hinném, hogy az elkövetkezendő napokban elhagynám Amon Ruadhot. Viszonlátásra, Habrertus!
*Ha a férfinek nincs több mondanivalója, akkor sarkon fordul és ahol az imént bejött, ott távozik. Megkönnyebbülten, ám kicsit fáradtan hagyja el a Radkraalt, hogy elvonuljon és szánjon egy kis időt önnön pihenésére és feltöltődésére.*
*Értetlenül néz a kancellár magához intézett kérdése hallatán.
~Ugyan ki volna ostoba? Jaz?~
Na igen, a fél-elf akármennyire is idegesítő és manipulatív tud lenni, nem szívesen kenné rá a dolgot. Persze simán kinézne belőle ilyesmit.
~Ha ő tette volna, nem betegedett volna meg. Ennyire béna nem lehet.~
Nem agyal tovább a dolgon, hisz köze nincs hozzá, továbbá mindent őszintén elmondott, amit tudott. Ennél többet egyelőre nem tud tenni az igazság felderítése érdekében.*
- Semmiség.
*Valóban az volt, leszámítva, hogy kissé megrémült. Mikor a továbbiakban tudatosul benne, hogy a thargléttel együtt saját szoba is jár, felcsillan a szeme. Tehát bármikor elvonulhat, ha magányra vágyik.*
- Köszönöm. Egy saját szoba mindenképp jól jön, a berendezése már csak igazán részletkérdés.
*Érzi, hogy itt az ideje távozni. Mindent megbeszéltek, így tovább itt időznie felesleges.*
- Nos, akkor én mennék is. *Áll fel a székről.* Ha bármiben a segítségedre lehetek vagy feladatod van számomra, mint ahogy a mai napon is, itt a környéken megtalálsz. Nem hinném, hogy az elkövetkezendő napokban elhagynám Amon Ruadhot. Viszonlátásra, Habrertus!
*Ha a férfinek nincs több mondanivalója, akkor sarkon fordul és ahol az imént bejött, ott távozik. Megkönnyebbülten, ám kicsit fáradtan hagyja el a Radkraalt, hogy elvonuljon és szánjon egy kis időt önnön pihenésére és feltöltődésére.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-17 20:12:09
Üzenet elküldve: 2018-08-17 20:12:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Bár Effy ragaszkodott hozzá, hogy igazán nem tud semmit a tegnapi sajnálatos eseményekről, éppen csak ott volt a tett színhelyén, de tényleg, Hubi azért megtud egyet s mást. Például azt, hogy Jaz készítette az ételt, ami összekuszálta a lovag gyomrát. És azt, hogy Aenae-nek nem volt köze mindehhez. Feltéve, hogy hinni lehet a lassan megnyugvó lánynak. Különösebb oka mindenesetre nincs, hogy kételkedjék benne.*
- Rendben van. *simít végig még egyszer a tollon, aztán egy kicsit elégedetlenül hajítja le az asztalra* Ennyire ostoba lenne?
*A kérdés nem Effynek szól, csak hangosan gondolkodott. Észbe is kap, mosolyogva néz fel a lányra.*
- Rendben van. Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre, sokat segítettél.
*Az ablak felé sandít. Szép lassan elmegy ez a nap is, mostanra már alaposan benne járhatnak a délutánban. Az estig hátralévő időt pedig Effy kellemesebben is eltöltheti, mint Hubi keresztkérdései alatt izzadni.*
- Ha elfogadsz egy tanácsot... Javaslom, hogy nézz körül az erődben! Teljes jogú thargként már minden kötöttségtől mentes ott a mozgásod. Sőt, a törzsszálláson saját szoba is vár.
*Hátradől a székében, joviálisan mosolyog.*
- Talán kicsit puritánnak fogod találni, de a hosszúházhoz vagy az ispotályhoz képest mégis komfortosabb. Arról nem is beszélve, hogy ott magadban lehet ha erre vágysz, és ízlésed szerint csinosíthatod.
*Hubi nem mondja ki, de szavaiból és testtartásából is érezhető, hogy Effy látogatására, ha szigorúbban akarunk fogalmazni, kihallgatására szánt ideje lejárt.*
*Bár Effy ragaszkodott hozzá, hogy igazán nem tud semmit a tegnapi sajnálatos eseményekről, éppen csak ott volt a tett színhelyén, de tényleg, Hubi azért megtud egyet s mást. Például azt, hogy Jaz készítette az ételt, ami összekuszálta a lovag gyomrát. És azt, hogy Aenae-nek nem volt köze mindehhez. Feltéve, hogy hinni lehet a lassan megnyugvó lánynak. Különösebb oka mindenesetre nincs, hogy kételkedjék benne.*
- Rendben van. *simít végig még egyszer a tollon, aztán egy kicsit elégedetlenül hajítja le az asztalra* Ennyire ostoba lenne?
*A kérdés nem Effynek szól, csak hangosan gondolkodott. Észbe is kap, mosolyogva néz fel a lányra.*
- Rendben van. Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre, sokat segítettél.
*Az ablak felé sandít. Szép lassan elmegy ez a nap is, mostanra már alaposan benne járhatnak a délutánban. Az estig hátralévő időt pedig Effy kellemesebben is eltöltheti, mint Hubi keresztkérdései alatt izzadni.*
- Ha elfogadsz egy tanácsot... Javaslom, hogy nézz körül az erődben! Teljes jogú thargként már minden kötöttségtől mentes ott a mozgásod. Sőt, a törzsszálláson saját szoba is vár.
*Hátradől a székében, joviálisan mosolyog.*
- Talán kicsit puritánnak fogod találni, de a hosszúházhoz vagy az ispotályhoz képest mégis komfortosabb. Arról nem is beszélve, hogy ott magadban lehet ha erre vágysz, és ízlésed szerint csinosíthatod.
*Hubi nem mondja ki, de szavaiból és testtartásából is érezhető, hogy Effy látogatására, ha szigorúbban akarunk fogalmazni, kihallgatására szánt ideje lejárt.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-16 21:10:29
Üzenet elküldve: 2018-08-16 21:10:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Nem hagyja, hogy a kezdetbeli félelem és feszültség vegye át fölötte az uralmat, ezért hamar moderálja magát és ezentúl igyekszik kevésbé gyanúsan viselkedni. Kellemetlennek érzi, hogy hiába ártatlan ez ügyben, mégis arra kell kijátszania a dolgot, hogy valóban annak is tűnjön.*
- Nem gondoltam volna, hogy ennyire súlyos a helyzet. Mi több, egyáltalán nem is tudtam erről az esetről semmit egészen eddig a percig. Azt persze láttam, hogy Jaz rosszul van, de fogalmam sem volt, hogy mitől.
*Habrertus kérdésére felrémlik lelki szemei előtt Aenae és Jaz párosa, amint a konyhában "játszadoztak" tegnap estefelé. Már csak Effy hiányzott oda gyertyát tartani.*
- Ez érdekes. Pont hogy Jaz készítette elő az ételt és adta át azokat Aenae-nek egy tálcán, hogy kifelé menet ő adja azt oda az őrnek. Abban tökéletesen biztos vagyok, hogy nem tett bele semmit út közben, hisz együtt hagytuk el az erődöt, és abban is biztos vagyok, hogy én sem tettem semmit.
*Ennél többet nem igazán tud, és nem is igazán akar mondani. Ha hevesebben tiltakozna és mindenáron az ártatlanságát akarná bizonygatni, akkor az csak fa volna a tűzre.*
*Nem hagyja, hogy a kezdetbeli félelem és feszültség vegye át fölötte az uralmat, ezért hamar moderálja magát és ezentúl igyekszik kevésbé gyanúsan viselkedni. Kellemetlennek érzi, hogy hiába ártatlan ez ügyben, mégis arra kell kijátszania a dolgot, hogy valóban annak is tűnjön.*
- Nem gondoltam volna, hogy ennyire súlyos a helyzet. Mi több, egyáltalán nem is tudtam erről az esetről semmit egészen eddig a percig. Azt persze láttam, hogy Jaz rosszul van, de fogalmam sem volt, hogy mitől.
*Habrertus kérdésére felrémlik lelki szemei előtt Aenae és Jaz párosa, amint a konyhában "játszadoztak" tegnap estefelé. Már csak Effy hiányzott oda gyertyát tartani.*
- Ez érdekes. Pont hogy Jaz készítette elő az ételt és adta át azokat Aenae-nek egy tálcán, hogy kifelé menet ő adja azt oda az őrnek. Abban tökéletesen biztos vagyok, hogy nem tett bele semmit út közben, hisz együtt hagytuk el az erődöt, és abban is biztos vagyok, hogy én sem tettem semmit.
*Ennél többet nem igazán tud, és nem is igazán akar mondani. Ha hevesebben tiltakozna és mindenáron az ártatlanságát akarná bizonygatni, akkor az csak fa volna a tűzre.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-16 19:52:13
Üzenet elküldve: 2018-08-16 19:52:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Miközben hallgatja a lányt, az írótollat kezében tartva szórakozottan játszik vele: másik kezének ujjaival időnként végigsimít rajta. Sok újat nem tud meg egyelőre. Pontosabban semmi újat, hiszen ezt már mind tudta. Hogy kik voltak ott tegnap este. Hogy Aenae hajnalok hajnalán távozott. Hogy Jaz is ágynak esett.*
- No igen. *bólint egyet* Jaz valóban gyengélkedik, és úgy látszik, hogy egyelőre nem is számíthatunk rá. Sem ezen ügy vizsgálatában, sem semmiképp. Hosszabb ideig fogja nyomni az ágyat, úgy tűnik.
*Ezzel is lesz egy kis papírmunkája, de most nem ez a legnagyobb gondja.*
- Azt tudom, hogy lovag barátunk odafent az erődben Aenae-től kapta az ételt, amitől... khm... rosszul lett. Tudsz arról valamit mondani, ki készítette azt?
*Mintha ráijesztett volna a lányra. Nem állt szándékában, bár ebből is le tud vonni következtetéseket. Talán nem is téveseket. Úgy gondolja, hogy ha Effy-nek vaj lenne a feje tetején, úgy higgadtan bizonygatná ártatlanságát, esetleg valamilyen módon ki is kérné magának, hogy a kancellár összefüggésbe hozza ezzel a piszkos üggyel. Úgy okoskodik, hogy akkor ijedhet meg, akkor aggódhat, ha csupán attól fél, hogy a részletek szerencsétlen összjátéka okán terelődhet rá a gyanú. Ha mégsem így lenne, akkor Effy színlel olyan tehetségesen, hogy bármely vásárban megállná a helyét a csepűrágók között.*
*Miközben hallgatja a lányt, az írótollat kezében tartva szórakozottan játszik vele: másik kezének ujjaival időnként végigsimít rajta. Sok újat nem tud meg egyelőre. Pontosabban semmi újat, hiszen ezt már mind tudta. Hogy kik voltak ott tegnap este. Hogy Aenae hajnalok hajnalán távozott. Hogy Jaz is ágynak esett.*
- No igen. *bólint egyet* Jaz valóban gyengélkedik, és úgy látszik, hogy egyelőre nem is számíthatunk rá. Sem ezen ügy vizsgálatában, sem semmiképp. Hosszabb ideig fogja nyomni az ágyat, úgy tűnik.
*Ezzel is lesz egy kis papírmunkája, de most nem ez a legnagyobb gondja.*
- Azt tudom, hogy lovag barátunk odafent az erődben Aenae-től kapta az ételt, amitől... khm... rosszul lett. Tudsz arról valamit mondani, ki készítette azt?
*Mintha ráijesztett volna a lányra. Nem állt szándékában, bár ebből is le tud vonni következtetéseket. Talán nem is téveseket. Úgy gondolja, hogy ha Effy-nek vaj lenne a feje tetején, úgy higgadtan bizonygatná ártatlanságát, esetleg valamilyen módon ki is kérné magának, hogy a kancellár összefüggésbe hozza ezzel a piszkos üggyel. Úgy okoskodik, hogy akkor ijedhet meg, akkor aggódhat, ha csupán attól fél, hogy a részletek szerencsétlen összjátéka okán terelődhet rá a gyanú. Ha mégsem így lenne, akkor Effy színlel olyan tehetségesen, hogy bármely vásárban megállná a helyét a csepűrágók között.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-15 22:11:22
Üzenet elküldve: 2018-08-15 22:11:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Már nyitná is a száját, hogy tiltakozzon a háromszáz aranyat illetően, de Habrertus a csúnya bevásárolás kifejezéssel s a kifogástalan munkával érvel, így csak magába fojtja a szót egy hosszan tartó, halk sóhaj kíséretében. Egy-két másodpercnyi hezitálás után elteszi az elé pakolt aranyat táskája mélyébe.*
- Biztosíthatlak, hogy igyekezni is fogok.
*A férfi elé ezúttal egy nagyobbacska könyv kerül, melybe épp az ő nevét írja fel a már meglévők közé. Ezekben a pillanatokban Ephemiának fogalma sincs, hogy hosszútávra nézve és legfőképp az Aquisták szempontjából helyes döntést hozott-e, de talán majd hamarosan kiderül.*
- Nem szokásom feladni, ezért is ülök itt előtted.
*Ő ugyan sose. Még akkor se volt képes rá, mikor saját beteg atyját az őrületbe kergette az akaratosságával.*
- Én tharg?... Engem ért a megtiszteltetés.
*Bevillan agyában a pár perccel ezelőtti kép, amikor a Radkraal folyosóján a faragványokat nézegette. Ők valódi thargok voltak. Mégis hogyan vonhatná magát egy födél alá azokkal a hősi alakokkal? Ez az elnevezés gyökeres átalakulásokon mehetett keresztül az elmúlt években, ha most már ő is thargnak számít.*
- Hallgatlak.
*Homlokát ráncolva hallgatja a beszámolót, csöndben maga elé meredve a semmibe, s csak némi kínos szótlanság után néz a kancellárra és ad hangot mondanivalójának.*
- Nos én, Aenae és Jaz is ettünk ott tegnap. Nekem semmi bajom nem lett azóta, Aenae pedig hajnal tájékán ment el, tehát nem tudom, hogy ma napközben rosszul lett-e. Jaz viszont... Hát, ez kellemetlen. Attól tartok, hogy abszolút semmit nem tudok mondani erről. Hogyha tényleg így van, és mindenki rosszul lett aki a konyhán evett, csak én nem, akkor nagyon szerencsés lehetek.
*Kis félelem költözik a tekintetébe, hiába nem ő tette. Szerinte bizonyítani nem tudják, hogy ő kevert valamit az ételekbe vagy italokba, de mégis tart attól, hogy rákenik a dolgot. Elvégre ha csak egyvalaki nem betegszik meg, akkor józan paraszt ésszel mindig arra gyanakodnak először.*
*Már nyitná is a száját, hogy tiltakozzon a háromszáz aranyat illetően, de Habrertus a csúnya bevásárolás kifejezéssel s a kifogástalan munkával érvel, így csak magába fojtja a szót egy hosszan tartó, halk sóhaj kíséretében. Egy-két másodpercnyi hezitálás után elteszi az elé pakolt aranyat táskája mélyébe.*
- Biztosíthatlak, hogy igyekezni is fogok.
*A férfi elé ezúttal egy nagyobbacska könyv kerül, melybe épp az ő nevét írja fel a már meglévők közé. Ezekben a pillanatokban Ephemiának fogalma sincs, hogy hosszútávra nézve és legfőképp az Aquisták szempontjából helyes döntést hozott-e, de talán majd hamarosan kiderül.*
- Nem szokásom feladni, ezért is ülök itt előtted.
*Ő ugyan sose. Még akkor se volt képes rá, mikor saját beteg atyját az őrületbe kergette az akaratosságával.*
- Én tharg?... Engem ért a megtiszteltetés.
*Bevillan agyában a pár perccel ezelőtti kép, amikor a Radkraal folyosóján a faragványokat nézegette. Ők valódi thargok voltak. Mégis hogyan vonhatná magát egy födél alá azokkal a hősi alakokkal? Ez az elnevezés gyökeres átalakulásokon mehetett keresztül az elmúlt években, ha most már ő is thargnak számít.*
- Hallgatlak.
*Homlokát ráncolva hallgatja a beszámolót, csöndben maga elé meredve a semmibe, s csak némi kínos szótlanság után néz a kancellárra és ad hangot mondanivalójának.*
- Nos én, Aenae és Jaz is ettünk ott tegnap. Nekem semmi bajom nem lett azóta, Aenae pedig hajnal tájékán ment el, tehát nem tudom, hogy ma napközben rosszul lett-e. Jaz viszont... Hát, ez kellemetlen. Attól tartok, hogy abszolút semmit nem tudok mondani erről. Hogyha tényleg így van, és mindenki rosszul lett aki a konyhán evett, csak én nem, akkor nagyon szerencsés lehetek.
*Kis félelem költözik a tekintetébe, hiába nem ő tette. Szerinte bizonyítani nem tudják, hogy ő kevert valamit az ételekbe vagy italokba, de mégis tart attól, hogy rákenik a dolgot. Elvégre ha csak egyvalaki nem betegszik meg, akkor józan paraszt ésszel mindig arra gyanakodnak először.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-15 21:26:50
Üzenet elküldve: 2018-08-15 21:26:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
- Erről szó sem lehet, kedvesem. *mosolyodik el nyájasan a kancellár* Biztosíthatlak róla, hogy értékelem az előzékenységed, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy rögzítjük: nem bevásároltad magad a Vashegyre, - megjegyzem, erre nem is lenne mód - hanem rátermettséged és ügyességed okán ért az a kitüntetés, hogy képességeid Kagan Thargodar szolgálatába állíthatod.
*Feláll az asztal mögül, és előkeresi a vonatkozó iratokat. A lány jól emlékezett, valóban mutatkozik háromszáz arany hiány. Ezért folytatja is míg visszatér az asztalhoz egy jókora kódexszel.*
- Az a háromszáz arany téged illet, és háládat úgy fejezheted ki helyénvaló módon, ha mindazon feladatokat melyekkel a Vashegy megbíz majd a jövőben, ugyanilyen kifogástalanul végzed, mint ezt most.
*Mielőtt továbbiakra sort kerítene, egy kis szütyőt húz elő az asztal fikójából, leolvas belőle 300 aranyat Ephemia d'Aquista elé.
*
- Tedd el, kérlek!
*Ezután felüti a nagy könyvet ami a thargok névsorát is tartalmazza, megmártja az írótollát a tintában és ünnepélyes, cirkalmas írással felvezeti Ephemia d'Aquista nevét is a többiek közé.*
- Ne add fel a reményt, kedvesem! *szólal meg közben* Semmi sem tart örökké. Van amit lehetetlenség visszaszerezni, de számos van amire ez nem igaz. Ha pedig úgy alakul a helyzet, az új családod segítségére bizton számíthatsz.
*Felitatja a fölösleges tintát, és miután visszacsukta a könyvet, hasonló ünnepélyességgel teszi rá a tenyerét, mint ahogy írni kezdett.*
- Íme. *néz fel* Most már hivatalosan is a thargok közé tartozol. A Vashegy pedig nem felejt. Sem jót, sem rosszat.
*Tudomással bír arról, hogy annak idején más ceremóniákon is át kellett esnie annak aki a törzshöz kívánt csatlakozni. Például hegtetoválásnak is alá kellett vetnie magát. De hát már más időket élünk, ő maga is kimaradt ebből. Meg sem említi. Amúgy is van itt még valami más.*
- Most pedig egy kellemetlenebb ügyben is fel kell tennem neked pár kérdést. A tegnapi nap folyamán egy különös ragály ütötte fel fejét körünkben. Emésztőszervi panaszokkal jár, hogy finoman fejezzem ki magam. Minden jel szerint az erőd konyhájából ered, pontosabban az onnan származó étkekhez köthető. Egyszerűbben: aki tegnap onnan étkezett, mostanában gyakran látogatja az árnyékszéket. Úgy értesültem, hogy magad is jártál ott tegnap. Mit tudsz nekem erről elmondani?
- Erről szó sem lehet, kedvesem. *mosolyodik el nyájasan a kancellár* Biztosíthatlak róla, hogy értékelem az előzékenységed, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy rögzítjük: nem bevásároltad magad a Vashegyre, - megjegyzem, erre nem is lenne mód - hanem rátermettséged és ügyességed okán ért az a kitüntetés, hogy képességeid Kagan Thargodar szolgálatába állíthatod.
*Feláll az asztal mögül, és előkeresi a vonatkozó iratokat. A lány jól emlékezett, valóban mutatkozik háromszáz arany hiány. Ezért folytatja is míg visszatér az asztalhoz egy jókora kódexszel.*
- Az a háromszáz arany téged illet, és háládat úgy fejezheted ki helyénvaló módon, ha mindazon feladatokat melyekkel a Vashegy megbíz majd a jövőben, ugyanilyen kifogástalanul végzed, mint ezt most.
*Mielőtt továbbiakra sort kerítene, egy kis szütyőt húz elő az asztal fikójából, leolvas belőle 300 aranyat Ephemia d'Aquista elé.
*- Tedd el, kérlek!
*Ezután felüti a nagy könyvet ami a thargok névsorát is tartalmazza, megmártja az írótollát a tintában és ünnepélyes, cirkalmas írással felvezeti Ephemia d'Aquista nevét is a többiek közé.*
- Ne add fel a reményt, kedvesem! *szólal meg közben* Semmi sem tart örökké. Van amit lehetetlenség visszaszerezni, de számos van amire ez nem igaz. Ha pedig úgy alakul a helyzet, az új családod segítségére bizton számíthatsz.
*Felitatja a fölösleges tintát, és miután visszacsukta a könyvet, hasonló ünnepélyességgel teszi rá a tenyerét, mint ahogy írni kezdett.*
- Íme. *néz fel* Most már hivatalosan is a thargok közé tartozol. A Vashegy pedig nem felejt. Sem jót, sem rosszat.
*Tudomással bír arról, hogy annak idején más ceremóniákon is át kellett esnie annak aki a törzshöz kívánt csatlakozni. Például hegtetoválásnak is alá kellett vetnie magát. De hát már más időket élünk, ő maga is kimaradt ebből. Meg sem említi. Amúgy is van itt még valami más.*
- Most pedig egy kellemetlenebb ügyben is fel kell tennem neked pár kérdést. A tegnapi nap folyamán egy különös ragály ütötte fel fejét körünkben. Emésztőszervi panaszokkal jár, hogy finoman fejezzem ki magam. Minden jel szerint az erőd konyhájából ered, pontosabban az onnan származó étkekhez köthető. Egyszerűbben: aki tegnap onnan étkezett, mostanában gyakran látogatja az árnyékszéket. Úgy értesültem, hogy magad is jártál ott tegnap. Mit tudsz nekem erről elmondani?
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-08-15 15:03:09
Üzenet elküldve: 2018-08-15 15:03:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Amikor a férfi hellyel kínálja, ő is leül és kényelmesen elhelyezkedik. Halovány mosoly jelenik meg arcán a dicséret hallatán. Ritkán illették eddig ilyesféle szavakkal, ámbár azt is belátja, hogy ezelőtt a kúriában nem is nagyon csinált semmi elismerésre vagy dicséretre méltót.*
- Az előleg, hát persze. *Vakargatja meg kicsit feje búbját.* Ha az emlékezetem nem csal, hétszáz aranyat adtál rá. Ez ugye kevesebb, mint amennyit fizetnem kellett, de kérlek, tekintsünk el tőle, hogy ideadd azt a hiányzó néhány aranyat. Vegyétek köszönetem jeléül, hogy segítségemre vagytok most, amikor a legnagyobb szükségem van rá.
*Még több elismerés, ez már igazán szokatlan neki. Kicsit zavarba is jön, de szerencsére nem az a pirulós fajta.*
- Öröm hallanom.
*Na de most aztán tényleg beléfagy minden szó. Kicsit hirtelen éri a dolog, kell is néhány másodperc, hogy leülepedjen benne.*
- Márminthogy... Állandó lakhelyem legyen a Vashegy? Gondolom, ez járna némi kötelezettséggel rám nézve.
*Furcsa helyzetben van. Ha ő ebbe belemegy, az egyben az Aquisták esetében is elköteleződést és hűséget jelent a Vashegy felé, főleg ilyen ellehetetlenült körülmények között. Ha viszont nem vállalja el a tagságot, akkor minden joggal kipakolhatják őt innen bármikor, s ez esetben még kiszolgáltatottabb helyzetben marad. Már egy ideje tudja, hogyha valamit kezdeni akar háza újjáépítésével, az külső segítség és támogatás nélkül nem fog menni. Ez elég indok számára, hogy igent mondjon.*
- Sokat veszítettem mostanában. Jelenleg egyedül én képviselem a családom érdekeit, és továbbra sem látok más lehetőséget, mint hozzátok fordulni. Nem sok reményt látok, hogy...
*Kicsit elharapja a nyelvét. Nem szívesen mondja ki, hogy nagy valószínűséggel senki sem fogja tőle elvenni ezt a képviselői szerepet. Legalábbis egyhamar nem.*
- Mindegy is, én sem kertelek tovább. Szívesen csatlakozom hozzátok, ha ti is úgy kívánjátok. Számomra mindenképp előnyös volna, és remélem, nektek úgyszintén.
*Amikor a férfi hellyel kínálja, ő is leül és kényelmesen elhelyezkedik. Halovány mosoly jelenik meg arcán a dicséret hallatán. Ritkán illették eddig ilyesféle szavakkal, ámbár azt is belátja, hogy ezelőtt a kúriában nem is nagyon csinált semmi elismerésre vagy dicséretre méltót.*
- Az előleg, hát persze. *Vakargatja meg kicsit feje búbját.* Ha az emlékezetem nem csal, hétszáz aranyat adtál rá. Ez ugye kevesebb, mint amennyit fizetnem kellett, de kérlek, tekintsünk el tőle, hogy ideadd azt a hiányzó néhány aranyat. Vegyétek köszönetem jeléül, hogy segítségemre vagytok most, amikor a legnagyobb szükségem van rá.
*Még több elismerés, ez már igazán szokatlan neki. Kicsit zavarba is jön, de szerencsére nem az a pirulós fajta.*
- Öröm hallanom.
*Na de most aztán tényleg beléfagy minden szó. Kicsit hirtelen éri a dolog, kell is néhány másodperc, hogy leülepedjen benne.*
- Márminthogy... Állandó lakhelyem legyen a Vashegy? Gondolom, ez járna némi kötelezettséggel rám nézve.
*Furcsa helyzetben van. Ha ő ebbe belemegy, az egyben az Aquisták esetében is elköteleződést és hűséget jelent a Vashegy felé, főleg ilyen ellehetetlenült körülmények között. Ha viszont nem vállalja el a tagságot, akkor minden joggal kipakolhatják őt innen bármikor, s ez esetben még kiszolgáltatottabb helyzetben marad. Már egy ideje tudja, hogyha valamit kezdeni akar háza újjáépítésével, az külső segítség és támogatás nélkül nem fog menni. Ez elég indok számára, hogy igent mondjon.*
- Sokat veszítettem mostanában. Jelenleg egyedül én képviselem a családom érdekeit, és továbbra sem látok más lehetőséget, mint hozzátok fordulni. Nem sok reményt látok, hogy...
*Kicsit elharapja a nyelvét. Nem szívesen mondja ki, hogy nagy valószínűséggel senki sem fogja tőle elvenni ezt a képviselői szerepet. Legalábbis egyhamar nem.*
- Mindegy is, én sem kertelek tovább. Szívesen csatlakozom hozzátok, ha ti is úgy kívánjátok. Számomra mindenképp előnyös volna, és remélem, nektek úgyszintén.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481