Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-28 09:22:22
Üzenet elküldve: 2014-11-28 09:22:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Egy szörnyű nap//
*Valami furcsa. Erre Illiamae csak akkor jön rá, mikor elhagyva szállását a piactér felé indul. A szegénynegyed széle, nem esik messze a nyüzsgő kavalkád helyszínétől, sem a gazdagnegyedtől. Talán ennek köszönheti, hogy a szállás, melyre sikerült megalkudnia, nincs tele bogarakkal, sem patkányokkal, és aránylag tiszta is. Sőt, ha kell, vizet is tud húzni a kútból, ami nagy előny. Maga a szállás nem nagy, mintegy háromszor hármas szoba, ami viszont éppen elég. Van benne egy ágy, egy nem túl nagy szekrény, keskeny asztal székkel, és az egyik sarokban, az ajtó mögött még egy mosdótál állvánnyal is elfér. Tény, hogy táncversenyeket nem lehet rendezni benne, de éppen elég kényelmes egy magafajta nősténynek.
Ezúttal bőrnadrágot húz, lábszárközépig érő csizmával. Felül a vászoningre bőrvért kerül, s az alkarjaira a bőr védők, melyeknek apró rekeszében egy-egy dobótőr bújik meg. Derékövérők rövidkard, és tőr függ alá, s egy rejtett kis zsebben fojtóhurok. Mindezt egy közepesen vastag, fekete színű köpönyeg takarja el, melynek csuklyáját a fejére húzza. Így indul neki az útnak.
A piactér, mint említettük, nincs túl messze, így rövid gyaloglás után éri el, ahol éppen ekkor kezdődik meg az élet, s ez az a pillanat, melyben felismeri, ez nem egy szokványos nap indulása. Az árusok vidáman fütyülnek, némelyik énekel is. Mosolyok szépítik meg az arcokat, s minden olyan vidám, és életerőtől duzzadó, mintha ez lenne a világ legcsodásabb reggele. Akaratlanul torpan meg egy pillanatra, és néz körül. Így érzékeli is egyből, hogy a reggelire még várni kell kicsit. Nem baj, addig megkeresi a legjobb fegyverkovács műhelyét, árus-standját. Szüksége lenne néhány új pengére.*
*Valami furcsa. Erre Illiamae csak akkor jön rá, mikor elhagyva szállását a piactér felé indul. A szegénynegyed széle, nem esik messze a nyüzsgő kavalkád helyszínétől, sem a gazdagnegyedtől. Talán ennek köszönheti, hogy a szállás, melyre sikerült megalkudnia, nincs tele bogarakkal, sem patkányokkal, és aránylag tiszta is. Sőt, ha kell, vizet is tud húzni a kútból, ami nagy előny. Maga a szállás nem nagy, mintegy háromszor hármas szoba, ami viszont éppen elég. Van benne egy ágy, egy nem túl nagy szekrény, keskeny asztal székkel, és az egyik sarokban, az ajtó mögött még egy mosdótál állvánnyal is elfér. Tény, hogy táncversenyeket nem lehet rendezni benne, de éppen elég kényelmes egy magafajta nősténynek.
Ezúttal bőrnadrágot húz, lábszárközépig érő csizmával. Felül a vászoningre bőrvért kerül, s az alkarjaira a bőr védők, melyeknek apró rekeszében egy-egy dobótőr bújik meg. Derékövérők rövidkard, és tőr függ alá, s egy rejtett kis zsebben fojtóhurok. Mindezt egy közepesen vastag, fekete színű köpönyeg takarja el, melynek csuklyáját a fejére húzza. Így indul neki az útnak.
A piactér, mint említettük, nincs túl messze, így rövid gyaloglás után éri el, ahol éppen ekkor kezdődik meg az élet, s ez az a pillanat, melyben felismeri, ez nem egy szokványos nap indulása. Az árusok vidáman fütyülnek, némelyik énekel is. Mosolyok szépítik meg az arcokat, s minden olyan vidám, és életerőtől duzzadó, mintha ez lenne a világ legcsodásabb reggele. Akaratlanul torpan meg egy pillanatra, és néz körül. Így érzékeli is egyből, hogy a reggelire még várni kell kicsit. Nem baj, addig megkeresi a legjobb fegyverkovács műhelyét, árus-standját. Szüksége lenne néhány új pengére.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-27 22:03:23
Üzenet elküldve: 2014-11-27 22:03:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Ríann //
*Nem is kezdődhetne jobban a nap, mintha az ember lánya kicsit ki tud surranni otthonról. Márpedig neki ez most sikerült, némi segítséggel. És még csak hazudni sem kellett, tényleg a piacra jött ki. Elsőnek. Aztán még meglátja, merre viszi ma az útja. Eldna majd valamikor délután összeszedi, mintha az egész napot együtt töltötték volna, és úgy mennek haza.
Barna nadrágot és csizmát vett, hozzá egy kicsivel vörösesebb árnyalatú kabátot, nyakába pedig szürke sálat tekert. Haját is feltűzte egy laza kontyba, amolyan sebtiben megalkotott módon, hogy első ránézésre teljesen átlagos, egyszerű lakosnak nézzen ki. Az avatottabb szem azonban láthatja, hogy bár nem agyon díszített selyemben jár, a felhasznált anyagok nem az olcsóbb fajtából vannak.
Kíváncsian nézelődik a különféle árusok portékái között, hol a kelméket nézi, hol az ételek csábítják oda magukhoz, de néhány pillantást még a fegyverekre is vet. Van nála is egy tőr, de rejtve hordja, nehogy véletlenül valaki felhívásnak vegye a keringőre. Nem akar vásárolni, fölöslegesen nem akarja szórni a pénzt, mégha kisebb-nagyobb plusz kiadásokra telne is. Nem is hozott magával sokat, csak néhány tallér lapul zsebe mélyén. Nagy nézelődésében történik egy kisebb baleset, ugyanis egy fal mellett elhaladva próbál kikerülni néhány nagyon sietősen és fontoskodva haladó embert, ennek hála viszont sikeresen rálép valakinek a lábára.*
- Jajj, bocsánat, nem akartam! *Fordul rögtön az illető lány felé, kezeit ijedten az arca elé kapva.* - Csak ki akartam kerülni őket, és hát... kicsit sokan vagyunk a piacon.
*Nem is kezdődhetne jobban a nap, mintha az ember lánya kicsit ki tud surranni otthonról. Márpedig neki ez most sikerült, némi segítséggel. És még csak hazudni sem kellett, tényleg a piacra jött ki. Elsőnek. Aztán még meglátja, merre viszi ma az útja. Eldna majd valamikor délután összeszedi, mintha az egész napot együtt töltötték volna, és úgy mennek haza.
Barna nadrágot és csizmát vett, hozzá egy kicsivel vörösesebb árnyalatú kabátot, nyakába pedig szürke sálat tekert. Haját is feltűzte egy laza kontyba, amolyan sebtiben megalkotott módon, hogy első ránézésre teljesen átlagos, egyszerű lakosnak nézzen ki. Az avatottabb szem azonban láthatja, hogy bár nem agyon díszített selyemben jár, a felhasznált anyagok nem az olcsóbb fajtából vannak.
Kíváncsian nézelődik a különféle árusok portékái között, hol a kelméket nézi, hol az ételek csábítják oda magukhoz, de néhány pillantást még a fegyverekre is vet. Van nála is egy tőr, de rejtve hordja, nehogy véletlenül valaki felhívásnak vegye a keringőre. Nem akar vásárolni, fölöslegesen nem akarja szórni a pénzt, mégha kisebb-nagyobb plusz kiadásokra telne is. Nem is hozott magával sokat, csak néhány tallér lapul zsebe mélyén. Nagy nézelődésében történik egy kisebb baleset, ugyanis egy fal mellett elhaladva próbál kikerülni néhány nagyon sietősen és fontoskodva haladó embert, ennek hála viszont sikeresen rálép valakinek a lábára.*
- Jajj, bocsánat, nem akartam! *Fordul rögtön az illető lány felé, kezeit ijedten az arca elé kapva.* - Csak ki akartam kerülni őket, és hát... kicsit sokan vagyunk a piacon.
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-27 21:11:34
Üzenet elküldve: 2014-11-27 21:11:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
* Reggel van. A tömeg szokás szerint nagy - úgy tűnik, a város lakói a hideget észre sem veszik. Ő azért érzi. Nagyon is. Csak nincs más választása, mint itt lenni. Nem is tűnik ki igazán, nem csak a tehetősek járnak piacra, magához képest pedig... tűrhetően öltözött fel. Igaz, egyik ruhája sem új, de az ingből legalább nem látszanak ki a mellei, a nadrág pedig elég nagy ahhoz, hogy ne nagyon tűnjön fel senkinek, hogy van feneke. Kabátja természetesen nincs, mióta Alma asszony elhozta az árvaházból. Fölösleges cicoma. Igen, ezt mondta. Meg hogy szükségtelenül sokat takar a melleiből. Dideregve húzza magán összébb a kendőt, ezt is Nellitől vette kölcsön. Eggyé válik a lassan áramló, bámészkodó, pletykálkodó tömeggel. Mire elér a tér másik végébe, meg is van a zsákmány, a mai nap első erszénye. Csalódott fintorral vizsgálja meg a tartalmát. Reggelire futja belőle. Húsra talán nem, de almára vagy valamelyik illatos süteményre elég lesz. Nellinek is visz majd egyet, hálából, vagy legalábbis, hogy a veszekedést elkerülje.
Elindul visszafelé, zsákmányát, azt a néhány aranyat a markában tartja - sose lehet tudni. Ahhoz az asztalhoz lép, ahol az ínycsiklandozó almás pitét árulják és vesz is belőle kettőt. Az édességet aztán a falnak dőlve fogyasztja el, s étellel a gyomrában hamar jókedvre is derül. Ez a nap már nem lehet olyan rossz... Sötét szemeivel közben a tömeget figyeli, fülét pedig kinyitja, hátha lát vagy hall valami érdekeset. *
Elindul visszafelé, zsákmányát, azt a néhány aranyat a markában tartja - sose lehet tudni. Ahhoz az asztalhoz lép, ahol az ínycsiklandozó almás pitét árulják és vesz is belőle kettőt. Az édességet aztán a falnak dőlve fogyasztja el, s étellel a gyomrában hamar jókedvre is derül. Ez a nap már nem lehet olyan rossz... Sötét szemeivel közben a tömeget figyeli, fülét pedig kinyitja, hátha lát vagy hall valami érdekeset. *
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-27 20:16:39
Üzenet elküldve: 2014-11-27 20:16:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 80
Játékstílus: Szelíd
//Egy szörnyű nap//
*A felkelő nap aranyló sugarai világítják be Arthenior neves terét. Az árusok nagy többsége már kipakolta az áruit az asztalokra, de még mindig vannak, akik még csak most hordják be a nehéz ládáikat tele portékákkal a szegénynegyed felől. A szegénynegyed boltíves kapujában három városőr figyeli, ahogyan az utolsó szekér is elhagyja a teret, hogy ne foglalják a helyet, amikor megérkezik a tömeg.
Egy törpe vidáman dúdolva különböző húsokat húz nyársra, s rakosgatja egy kupacba, míg a társa kemencébe próbálja a tüzet felszítani. Kicsivel odébb egy idős bácsi rendezgeti a halait az asztalon. A tér másik felén egy fiatal lány tisztogatja az ékszereket, amiket árusítani akar.
Valahogyan a jókedv, a boldogság, és az érzés, hogy ma minden sikerülhet, hiszen ez egy csodálatos nap akaratlanul is rá ragad az emberre a téren. Mi lehet az oka? Talán az, hogy sokan énekelnek, dúdolnak a téren, vagy azt, hogy szinte mindenki mosolyog. Nem lehet tudni, de igazából senkit sem érdekel, hogy miért, egyszerűen csak megélik ezt a napot.*
*A felkelő nap aranyló sugarai világítják be Arthenior neves terét. Az árusok nagy többsége már kipakolta az áruit az asztalokra, de még mindig vannak, akik még csak most hordják be a nehéz ládáikat tele portékákkal a szegénynegyed felől. A szegénynegyed boltíves kapujában három városőr figyeli, ahogyan az utolsó szekér is elhagyja a teret, hogy ne foglalják a helyet, amikor megérkezik a tömeg.
Egy törpe vidáman dúdolva különböző húsokat húz nyársra, s rakosgatja egy kupacba, míg a társa kemencébe próbálja a tüzet felszítani. Kicsivel odébb egy idős bácsi rendezgeti a halait az asztalon. A tér másik felén egy fiatal lány tisztogatja az ékszereket, amiket árusítani akar.
Valahogyan a jókedv, a boldogság, és az érzés, hogy ma minden sikerülhet, hiszen ez egy csodálatos nap akaratlanul is rá ragad az emberre a téren. Mi lehet az oka? Talán az, hogy sokan énekelnek, dúdolnak a téren, vagy azt, hogy szinte mindenki mosolyog. Nem lehet tudni, de igazából senkit sem érdekel, hogy miért, egyszerűen csak megélik ezt a napot.*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-27 00:43:53
Üzenet elküldve: 2014-11-27 00:43:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
~Még én bevásároljak a szerencsétlennek, mert a felkészült 'Mester' kifogyott az alapanyagaiból. Lefogadom, hogy csak azért találta ki ezt az egészet, hogy legalább ideje legyen megérteni a terveimet. Hát, mit is tegyen a halandó lélek, ha egyszer oly egyszerű. Talán majd lenyugodik, nem mintha sajnálnom kéne.~
*Ezzel és hasonló gondolatokkal a fejében ér ki a Piactérrel, ahol az egyik legádázabb ellenségével fut össze, a tömeggel. Ki nem állhatja a tömeget és a tömeg sem állhatja ki őt legjobb tudomása szerint. Általában korán jár vásárolni, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket és még a legjobb termékekhez is jut ez által. Kinek ne érné meg. Viszont a kora délutáni tömeg. Rühellnivaló. Üvöltözés, túlhevült licitálások, lopások és minden, amit el lehet képzelni. Egyszóval, a tömeg emberek megromlott halmaza. Csak a tojással és a kenyérrel ellentétben amikor az emberek magukra maradnak, vagy legalábbis szűk társasági metszetben, ez az enyészet is leveszi keze nyomát róluk és újra intelligens humanoiddá fejlődnek vissza, már akinek erre volt lehetősége és ténylegesen létezett ilyen régebbi állapotban is. Persze, vannak helyzetek, amikor a városőrség becsületes tagjai a körülményeket zavarosnak látva néhol fel-feloszlatják a tömegeket, közéjük vágva, azonban az agressziót legalább annyira ki nem állhatja, mint a tömeget, ha nem jobban. Az a szerencsétlen is valamit írt a listáján, hogy még a többiek előtt szerezzen be valami fontos kenceficét, de úgy látszik, hogy a szerszámkészítő órája rosszul üzemelhet, mert erre nem lesz nagyon lehetősége. Legalább annyit remél, hogy a fele meglesz a listának, nem mintha megerőltette volna magát a 'Mester' abban, hogy legalább azokat ne Nestarral akarja kifizettetni, amiket hosszabb távon tervez használni.*
~Lefogadom, hogy ennek a harmada sem szükséges ahhoz, amit tőle kérek. Bár, inkább hasznosabb, ha megnyugszom. És azt hiszem, eltévedtem. És még innen visszafele újra meg kéne találni annak a kontárnak a zugát. Nem csodálom, hogy még a kovács inasa is félve merte, nem ajánlani.~
*Ezzel és hasonló gondolatokkal a fejében ér ki a Piactérrel, ahol az egyik legádázabb ellenségével fut össze, a tömeggel. Ki nem állhatja a tömeget és a tömeg sem állhatja ki őt legjobb tudomása szerint. Általában korán jár vásárolni, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket és még a legjobb termékekhez is jut ez által. Kinek ne érné meg. Viszont a kora délutáni tömeg. Rühellnivaló. Üvöltözés, túlhevült licitálások, lopások és minden, amit el lehet képzelni. Egyszóval, a tömeg emberek megromlott halmaza. Csak a tojással és a kenyérrel ellentétben amikor az emberek magukra maradnak, vagy legalábbis szűk társasági metszetben, ez az enyészet is leveszi keze nyomát róluk és újra intelligens humanoiddá fejlődnek vissza, már akinek erre volt lehetősége és ténylegesen létezett ilyen régebbi állapotban is. Persze, vannak helyzetek, amikor a városőrség becsületes tagjai a körülményeket zavarosnak látva néhol fel-feloszlatják a tömegeket, közéjük vágva, azonban az agressziót legalább annyira ki nem állhatja, mint a tömeget, ha nem jobban. Az a szerencsétlen is valamit írt a listáján, hogy még a többiek előtt szerezzen be valami fontos kenceficét, de úgy látszik, hogy a szerszámkészítő órája rosszul üzemelhet, mert erre nem lesz nagyon lehetősége. Legalább annyit remél, hogy a fele meglesz a listának, nem mintha megerőltette volna magát a 'Mester' abban, hogy legalább azokat ne Nestarral akarja kifizettetni, amiket hosszabb távon tervez használni.*
~Lefogadom, hogy ennek a harmada sem szükséges ahhoz, amit tőle kérek. Bár, inkább hasznosabb, ha megnyugszom. És azt hiszem, eltévedtem. És még innen visszafele újra meg kéne találni annak a kontárnak a zugát. Nem csodálom, hogy még a kovács inasa is félve merte, nem ajánlani.~
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-23 08:16:04
Üzenet elküldve: 2014-11-23 08:16:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
* Kényelmes léptekkel lépeget végig a bazár útvesztőin. Figyel az arra járókra, tulajdonképpen Aletait keresi de nem ragaszkodik ahhoz, hogy meg is találja. Könnyűszerrel elsétálhatnak egymás közlében hisz a piac nagy és tele van mindenféle kofával és vásárolni vágyó lényekkel. A lány most nem ezért érkezett. Tulajdonképpen egyetlen vágya egy kicsit kiszellőztetni a fejét mielőtt visszatérne a templomba az utolsó varázslat begyakorlására. Végül mégis megáll egy öreg néni előtt aki almákat árul. Elmosolyodik. Egy szép narancsos árnyalatút meg is fog és kérdezés nélkül letesz az anyóka elé néhány aranyat, valószínűleg egy kicsivel többet is mint ami ki van írva az asztalkára majd továbbsétál és végül kilép a piac kapuján, hogy a Szegénynegyed felé fordulva visszatérjen a templomba.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-21 22:59:55
Üzenet elküldve: 2014-11-21 22:59:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Mire eléri a Gazdagnegyed kapuját, már szakad az eső. Vannak akik szapora léptekkel igyekeznek a legközelebbi tetőalj alá, van aki mit sem törődik az égből hulló cseppekkel. Míg meghúzza magág a vékony kapualjban, körülnéz a lassacskán vízgyűjtővé váló ponyvák között, mik az árusokat és vásárlóikat hivatottak megvédeni. Kiszemel egy árust. Kabátok, prémek, csizmák sorakoznak a standján. Tökéletes Ahmesa számára. Vesz egy mély levegőt, majd nekiiramodik a tócsák tengerén át a kitűzött cél felé. Mire beér a ponyva alá haját már jócskán eláztatja az égi áldás, vékonyka bőrkabátja bár segít a vizet kint tartani, de a hideg ellen már tehetetlen. Az árus szánakozó mosollyal várja meg a reménytelen kísérletét a nedvesség megszabadulására.*
-Mivel szolgálhatok?
-Egy hasonló hosszúságú kabát kellene, de ennél sokkalta vastagabbat. Továbbá kéne még egy meleg csizma is. És ha lehet, legyen strapabíró.
-Hová készül a hölgy?
-Csak a környéket járom be. Új vagyok még a városban, szeretném jobban megismerni.
-Csak vigyázzon kiskegyed.
-Köszönöm!
*A kabátok felé fordul és válogatni kezd. A harmadik vagy negyedik kabát végül elnyeri tetszését. Leveszi elázott bőrkabátját és magára teríti az újat, próba gyanánt. A pultra teszi választását, majd a lábbelik felé fordul. Talál egy az új kabátjához hasonló prémből készült csizmát. Elveszi az egyiket és a talpát a sajátjához méri, végül azt is a kabát mellé teszi.*
-Ezek lesznek!
-Máris elcsomagolom kegyednek.
-Köszönöm, de nem kell. Elviszem őket így.
*Miután átadja az árát az árusnak egy hatalmas mosoly kíséretében továbbáll. Már csak a szállásról kéne gondoskodnia.*
-Mivel szolgálhatok?
-Egy hasonló hosszúságú kabát kellene, de ennél sokkalta vastagabbat. Továbbá kéne még egy meleg csizma is. És ha lehet, legyen strapabíró.
-Hová készül a hölgy?
-Csak a környéket járom be. Új vagyok még a városban, szeretném jobban megismerni.
-Csak vigyázzon kiskegyed.
-Köszönöm!
*A kabátok felé fordul és válogatni kezd. A harmadik vagy negyedik kabát végül elnyeri tetszését. Leveszi elázott bőrkabátját és magára teríti az újat, próba gyanánt. A pultra teszi választását, majd a lábbelik felé fordul. Talál egy az új kabátjához hasonló prémből készült csizmát. Elveszi az egyiket és a talpát a sajátjához méri, végül azt is a kabát mellé teszi.*
-Ezek lesznek!
-Máris elcsomagolom kegyednek.
-Köszönöm, de nem kell. Elviszem őket így.
*Miután átadja az árát az árusnak egy hatalmas mosoly kíséretében továbbáll. Már csak a szállásról kéne gondoskodnia.*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-20 20:28:46
Üzenet elküldve: 2014-11-20 20:28:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
*Miután kavargó gondolatainak közepette kijutott a templomból, a templomkerten és a szegénynegyeden át tartó sétában bőséggel sikerül átgondolnia a forgatókönyvet.*
~A kikötőben is halálra vagyok ítélve, vagy legalább is nagyon jó esélyeim vannak arra, hogy megölnek az orgyilkosok. Aranyos ez a lány, így addig azon leszek, hogy minél több mindent megadjak neki. Legalább legyen egy valaki, aki megőriz emlékezetében.~
*És mi mindent is vesz itt, a piactéren? Nos, ha mód van rá mindenképp tartós élelmiszert, sonkát, szalonnát, kenyeret vásárol majd. Talán nem ártana kötél és fáklya sem, vagy valami tűzkő, amivel megkönnyíthetik a tábortűz meggyújtását, hiszen a levélhulláskor már csípősek lehetnek az éjszakák. Tanakodva pislog az árusok fölött, mert szeretne valami különlegeset is, Ewangel számára.*
~A kikötőben is halálra vagyok ítélve, vagy legalább is nagyon jó esélyeim vannak arra, hogy megölnek az orgyilkosok. Aranyos ez a lány, így addig azon leszek, hogy minél több mindent megadjak neki. Legalább legyen egy valaki, aki megőriz emlékezetében.~
*És mi mindent is vesz itt, a piactéren? Nos, ha mód van rá mindenképp tartós élelmiszert, sonkát, szalonnát, kenyeret vásárol majd. Talán nem ártana kötél és fáklya sem, vagy valami tűzkő, amivel megkönnyíthetik a tábortűz meggyújtását, hiszen a levélhulláskor már csípősek lehetnek az éjszakák. Tanakodva pislog az árusok fölött, mert szeretne valami különlegeset is, Ewangel számára.*
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-17 22:22:26
Üzenet elküldve: 2014-11-17 22:22:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Virágzó kereskedelem, avagy Araziaal medálja //
*A piactéren nagyon kellemes a hangulat, számtalan árus kínálja a portékáit hatalmas kacajokkal, finom illatok szállingóznak a levegőben, a hölgyek megbeszélik a napi pletykát pár csillogó ékszer felett... Egyszóval, felhőtlen a piac hangulata, ám egy nagyon alacsony kis öregember búskomor ábrázata enyhe szomorúságot visz a vigadó nép közé, ki lehorgasztott orral sétál a főút szélén. Nagyokat sóhajt, miközben vállán átvetve egy kis ágra csomózva egy csomagot cipel maga után. Olyannyira a gondolataiba burkolózik, hogy teljesen elkerüli a figyelmét K'rag, aki éppen vele szemben közeledik. A patás nem is veszi észre az öreget, ahogy ő sem az állatot, így véletlenül beleütközik, mire a ló nagyot ugrik, s ha az ork nem kapaszkodik erősen, könnyen leeshet!*
- Fiam?! *pillant rá ijedten, de látva, hogy tévedett, lemondóan legyint egyet * Ó, bocsánat, nem láttam.
*Mondja lemondóan, miközben szomorú, csillogó szemeit K'ragra emeli, az egyikből még egy apró könnycsepp is kicsordul, ahogy végigméri a férfit ábrándosan, mintha csak ismerné valahonnan.*
- Sajnálom...
*Azzal rájőve, hogy túl sokáig figyelte az orkot, gyorsan leveszi róla tekintetét, s ha nem szól semmi közbe, akkor búsan tovább is bandukol.*
*A piactéren nagyon kellemes a hangulat, számtalan árus kínálja a portékáit hatalmas kacajokkal, finom illatok szállingóznak a levegőben, a hölgyek megbeszélik a napi pletykát pár csillogó ékszer felett... Egyszóval, felhőtlen a piac hangulata, ám egy nagyon alacsony kis öregember búskomor ábrázata enyhe szomorúságot visz a vigadó nép közé, ki lehorgasztott orral sétál a főút szélén. Nagyokat sóhajt, miközben vállán átvetve egy kis ágra csomózva egy csomagot cipel maga után. Olyannyira a gondolataiba burkolózik, hogy teljesen elkerüli a figyelmét K'rag, aki éppen vele szemben közeledik. A patás nem is veszi észre az öreget, ahogy ő sem az állatot, így véletlenül beleütközik, mire a ló nagyot ugrik, s ha az ork nem kapaszkodik erősen, könnyen leeshet!*
- Fiam?! *pillant rá ijedten, de látva, hogy tévedett, lemondóan legyint egyet * Ó, bocsánat, nem láttam.
*Mondja lemondóan, miközben szomorú, csillogó szemeit K'ragra emeli, az egyikből még egy apró könnycsepp is kicsordul, ahogy végigméri a férfit ábrándosan, mintha csak ismerné valahonnan.*
- Sajnálom...
*Azzal rájőve, hogy túl sokáig figyelte az orkot, gyorsan leveszi róla tekintetét, s ha nem szól semmi közbe, akkor búsan tovább is bandukol.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-16 02:26:16
Üzenet elküldve: 2014-11-16 02:26:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A piacra érve, a szegénynegyedben kezdődő mosoly immáron teljes méretet öltve tündököl. Meglehetősen szereti ezt a helyet. A nyüzsgést a hangokat, a kiabálásokat, ahogy a kofák győzködik az éppen arra járó népet, hogy bizony az ő portékájából vegyenek, ne a szomszédjáéból, egyszer egyszer, nagy ritkán talán még egy nagyobb összetűzést is lehet hallani/látni az árusok között, de K'rag nem ezért van itt. Gyomra is megkordul, nyomatékosítva, az ork számára, hogy inkább előbb keressen valamit enni, mint nézelődjön, ugyanis a helyes sorrendben semmi akadálya nem lenne a dolognak.
Megállítja a mellette haladó állatot, hogy bele tudja tenni a táskákba a két varázsitalt, melyet a szegénynegyedben kapott a koldusoktól, bár ezen a gesztuson mindig újra és újra meglepődik, de -félreértés ne essék- a legkevésbé sem zavarja, csak pontosan tudja, hogy ellenkező esetben ő inkább eladná, ha már talál egyet a mezőn, vagy hol.*
~Avagy... Ha jobban belegondolunk ő is eladta, elvégre adtam érte egy-két aranyat.~
*Futtatja tovább a gondolatot, de végül is arra a következtetésre jut -mint minden egyéb alkalommal-, hogy igazából nem is érdekli, lényeg a lényeg, hogy most nála vannak az itókák. A táskák egyikének mélyébe rejtve, immáron biztonságban érzi újdonsült szerzeményeit.
Dél környékén már nem szoktak annyian lenni itt, hogy haladni se lehessen, a reggeli "öregasszony menet" már olyan tíz-tizenegy körül lezajlik, az után meg már nincs nagy gond. Hamar eljut a piac élelmiszer részlegére -vagy legalábbis itt többségében azt látni-, a kofák kezükben kolbászokkal, szalámikkal, jobbnál jobb sajtokkal, házi borokkal hadonásznak, ordibálnak, hihetetlen hangulatot kölcsönözve ennek az egésznek.*
~Kenyér még van otthon valamennyi, lehet, hogy jobb lett volna elhozni, de már mindegy. Megreggelizek majd a főtéren.~
*Nem tudja miért, valahogyan mindig is vonzódott ahhoz, hogy kiüljön egy padra és csak egyen/ücsörögjön. Na már most ezt lakhelyén nem igazán tudja megejteni. Minden tele van kéregetőkkel, nem beszélve a többi miegymásról, melyről jobb is, ha minél kevesebbet tud az ember... ork. Plusz grátisz a biztonság, melyet a kapuőrök, valamint a többi őr is nyújt a téren, nem mintha amúgy is annyira be lenne tojva a rablóktól, zsebmetszőktől. Néhányukkal még jóban is van, de amúgy is, ő mégiscsak egy ork...
Az egyik szimpatikusabbnak tűnő kofához lépve kifogástalan illatok csapják meg orrát. Ujjaival navigálja az öregasszonyt, hogy miből mennyit kér, valamint ezzel egyetemben már pakolja is ki mindennek az árát. Nem vesz sok mindent, csupán egy kis szalámit, meg némi sajtot, egybe csomagolva, hogy a papírért is minél kevesebbet kelljen fizetni. Ezeket egy másik táskába rakja, hogy -bár nagy gonddal lettek becsomagolva az élelmiszerek- még véletlenül se legyenek zsírosak az üvegcsék. Most sem érnek sokat, nem, még ha rontva is van az állapotukon.
Belenyomja a pénzt a kofa karmai közé, majd paskol párat a négylábún, hogy indulhatnak, visszavéve az irányt a szegénynegyed felé. Gondolkozik rajta, dobjon-e még pár aranyat a koldusoknak, de hamar el is elveti az ötletet, nehogy a végén még kirabolják. Tudni illik, hogy nem kell ezeknek sok, akár már tíz aranytól is vérszemet kapnak, aztán akár van több az adott alanynál, akár nem, hárman-négyen, ha nem többen biztosan ráugranak a szerencsétlenre.*
Megállítja a mellette haladó állatot, hogy bele tudja tenni a táskákba a két varázsitalt, melyet a szegénynegyedben kapott a koldusoktól, bár ezen a gesztuson mindig újra és újra meglepődik, de -félreértés ne essék- a legkevésbé sem zavarja, csak pontosan tudja, hogy ellenkező esetben ő inkább eladná, ha már talál egyet a mezőn, vagy hol.*
~Avagy... Ha jobban belegondolunk ő is eladta, elvégre adtam érte egy-két aranyat.~
*Futtatja tovább a gondolatot, de végül is arra a következtetésre jut -mint minden egyéb alkalommal-, hogy igazából nem is érdekli, lényeg a lényeg, hogy most nála vannak az itókák. A táskák egyikének mélyébe rejtve, immáron biztonságban érzi újdonsült szerzeményeit.
Dél környékén már nem szoktak annyian lenni itt, hogy haladni se lehessen, a reggeli "öregasszony menet" már olyan tíz-tizenegy körül lezajlik, az után meg már nincs nagy gond. Hamar eljut a piac élelmiszer részlegére -vagy legalábbis itt többségében azt látni-, a kofák kezükben kolbászokkal, szalámikkal, jobbnál jobb sajtokkal, házi borokkal hadonásznak, ordibálnak, hihetetlen hangulatot kölcsönözve ennek az egésznek.*
~Kenyér még van otthon valamennyi, lehet, hogy jobb lett volna elhozni, de már mindegy. Megreggelizek majd a főtéren.~
*Nem tudja miért, valahogyan mindig is vonzódott ahhoz, hogy kiüljön egy padra és csak egyen/ücsörögjön. Na már most ezt lakhelyén nem igazán tudja megejteni. Minden tele van kéregetőkkel, nem beszélve a többi miegymásról, melyről jobb is, ha minél kevesebbet tud az ember... ork. Plusz grátisz a biztonság, melyet a kapuőrök, valamint a többi őr is nyújt a téren, nem mintha amúgy is annyira be lenne tojva a rablóktól, zsebmetszőktől. Néhányukkal még jóban is van, de amúgy is, ő mégiscsak egy ork...
Az egyik szimpatikusabbnak tűnő kofához lépve kifogástalan illatok csapják meg orrát. Ujjaival navigálja az öregasszonyt, hogy miből mennyit kér, valamint ezzel egyetemben már pakolja is ki mindennek az árát. Nem vesz sok mindent, csupán egy kis szalámit, meg némi sajtot, egybe csomagolva, hogy a papírért is minél kevesebbet kelljen fizetni. Ezeket egy másik táskába rakja, hogy -bár nagy gonddal lettek becsomagolva az élelmiszerek- még véletlenül se legyenek zsírosak az üvegcsék. Most sem érnek sokat, nem, még ha rontva is van az állapotukon.
Belenyomja a pénzt a kofa karmai közé, majd paskol párat a négylábún, hogy indulhatnak, visszavéve az irányt a szegénynegyed felé. Gondolkozik rajta, dobjon-e még pár aranyat a koldusoknak, de hamar el is elveti az ötletet, nehogy a végén még kirabolják. Tudni illik, hogy nem kell ezeknek sok, akár már tíz aranytól is vérszemet kapnak, aztán akár van több az adott alanynál, akár nem, hárman-négyen, ha nem többen biztosan ráugranak a szerencsétlenre.*
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-13 11:26:31
Üzenet elküldve: 2014-11-13 11:26:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Nem túl nagy kérdés, hova menjen azonnal. A piactér nem csak az miatt jó hely, mert itt sok az ember akik között el lehet vegyülni, de az erdőtől is csak egy kovácsnyira van. A méretes fegyver készítő műhely mellett ellovagolva beleveti magát a tömegbe. Nem szál le lováról, hiszen még mindig nemesnek számít, így a pórnépnek kötelessége kitérni a lova elől, na meg amúgy se egy ló előtt bóklászni, mert ha legázolnak az nem szép halál, és Essage nem fogja vissza magát, ha a koldus népségről van szó.~Azért csak tudják hol a helyük, egyre több a tolvaj meg a mindenféle lusta disznó aki nem tisztel meg minket feljebbvalókat.~Lenézően szemléli környezetét, különös tekintettel a fiatalabb nemzedéket, őket már már sértő lenézéssel illeti. Kicsit olyan az egész mintha azt kiabálná, hogy"bezzeg az én időmben". Nem sokáig időzik a piactér zajában, hamar tovább indul a gazdagnegyed széles utcáit megcélozva.*
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-06 17:54:49
Üzenet elküldve: 2014-11-06 17:54:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A szegénynegyed, ahol egy sikátor mélyén, egy dohos ház pincéjében húzza meg magát általában, nincs messze. Vagyis, tulajdonképpen itt van a szomszédban. Ez azért is jó, mert nem kell messzire gyalogolni ahhoz, hogy legalább a napi egyszeri étkezéshez szükséges mennyiséget előteremtse magának. Szó nincs persze tisztességes munkáról, ilyet ne is feltételezzen senki a kis nyeszledékről. Kecses, vékony ujjai viszont beférnek bárhová. A felügyelet nélkül felejtett zsebekbe, és erszények közelébe a leginkább.
Most azonban már túl van a reggelin, s bár nem volt egy nagy lakoma, de azért már ellesz vele. Aztán a nap még adhat meglepetéseket, ajándékokat, melyek megtömhetik a hasát. Addig is, kéne valami melegebb öltözék, mert már megfagy ezekben a rongyokban. Tulajdonképpen egy melegebb cipőnek is örülne igazán, így aztán nekivág a piacnak, hogy körülkémleljen, merre is lehetne alkalma szert tenni erre-arra. Jó időbe telik míg elbámészkodik az árusok, és a vásárló népek között, s ez az idő elég is neki arra, hogy kinézze magának a megfelelő dolgokat. Itt egy nadrág, amott egy kabátka, s a sor végén meg egy jó kis bőrbakancs.
Lanie pontosan tudja, mely időszak az, amikor az árusok a legfigyelmetlenebbek. Ebéd után mindenkinek elnehezülnek a pillái, s nem nézik meg annyira a vevőket sem. Szabadon lehet nézelődni, kotorászni, válogatni. Na persze, ekkor sem lehet csak úgy elvinni az árut fizetés nélkül, de a szemfülesség lankad a jó ebéd hatására.
Nagyot nyel. Egy jó ebéd, már rá is ráférne végre. Csak egyszer ehetné már tele magát! De ez egyelőre vágy marad. Egy testes asszonyság, és a két fia áll meg éppen az elsőnek kiszemelt árusnál, hogy ruhákat, vagy anyagokat válasszanak maguknak, és a kufár csak úgy nyáladzik körülöttük. Az asszonyságon látszik a jómód, a fiain pedig a rátartiság, hát a kis korcs úgy dönt, most van itt az idő. Oldalról lép be a két stand közötti területre, mely eléggé tele van pakolva, s annyira összehúzza magát, amennyire csak lehet, majd kivárva a megfelelő pillanatot, a kiszemelt nadrágot lehúzza a pult alá, s a következő szempillantásban már ott sincs. Nem teketóriázik sokat a szerzeménnyel, egy következő kis résben máris felveszi. Így legalább nem kell vigyáznia arra, nehogy elveszítse. Jöhet a kabát.
A szabó legszebb ruhadarabjai természetesen elől kaptak helyet, hátrébb a szegényeknek szánt, olcsóbb darabok pihennek. Silány anyag, rossz minőség, de azért egy ideig jó lesz. A kabát megszerzése sem tart tovább, mint a nadrágé, s hamarosan már ezt viseli. Csak a koszos, elnyűtt sálat nem dobja el, ezt többször a nyakába tekeri, hogy még a fejét is elfedi valamennyire. Így közelíti meg a suszter standját, ahol már nincs ennyire könnyű dolga. A kiszemelt cipő bizonnyal nagyobb, mint a lába, de ez nem baj, legalább sokáig jó lesz.
Messziről figyeli a susztert, ahogy amaz dolgozik egy sámlin ülve, ölében egy eszközzel. Kopácsolás zaja száll messzire. Szerencséjére a korábban megismert termetes asszonyság, és a két fia is itt kívánnak tovább csökkenteni erszényük tartalmán, így végül is, könnyedén ragadja el a cipőt. Vidám boldogsággal inal el aztán messzebbre, s a szakadt, lyukas, talpanincs készséget hátrahagyva, az új bakancsban tarthat haza felé.
Most már csak valami vacsorának valóról kéne gondoskodnia, s máris csodálatosan zárulhat a napja.*
Most azonban már túl van a reggelin, s bár nem volt egy nagy lakoma, de azért már ellesz vele. Aztán a nap még adhat meglepetéseket, ajándékokat, melyek megtömhetik a hasát. Addig is, kéne valami melegebb öltözék, mert már megfagy ezekben a rongyokban. Tulajdonképpen egy melegebb cipőnek is örülne igazán, így aztán nekivág a piacnak, hogy körülkémleljen, merre is lehetne alkalma szert tenni erre-arra. Jó időbe telik míg elbámészkodik az árusok, és a vásárló népek között, s ez az idő elég is neki arra, hogy kinézze magának a megfelelő dolgokat. Itt egy nadrág, amott egy kabátka, s a sor végén meg egy jó kis bőrbakancs.
Lanie pontosan tudja, mely időszak az, amikor az árusok a legfigyelmetlenebbek. Ebéd után mindenkinek elnehezülnek a pillái, s nem nézik meg annyira a vevőket sem. Szabadon lehet nézelődni, kotorászni, válogatni. Na persze, ekkor sem lehet csak úgy elvinni az árut fizetés nélkül, de a szemfülesség lankad a jó ebéd hatására.
Nagyot nyel. Egy jó ebéd, már rá is ráférne végre. Csak egyszer ehetné már tele magát! De ez egyelőre vágy marad. Egy testes asszonyság, és a két fia áll meg éppen az elsőnek kiszemelt árusnál, hogy ruhákat, vagy anyagokat válasszanak maguknak, és a kufár csak úgy nyáladzik körülöttük. Az asszonyságon látszik a jómód, a fiain pedig a rátartiság, hát a kis korcs úgy dönt, most van itt az idő. Oldalról lép be a két stand közötti területre, mely eléggé tele van pakolva, s annyira összehúzza magát, amennyire csak lehet, majd kivárva a megfelelő pillanatot, a kiszemelt nadrágot lehúzza a pult alá, s a következő szempillantásban már ott sincs. Nem teketóriázik sokat a szerzeménnyel, egy következő kis résben máris felveszi. Így legalább nem kell vigyáznia arra, nehogy elveszítse. Jöhet a kabát.
A szabó legszebb ruhadarabjai természetesen elől kaptak helyet, hátrébb a szegényeknek szánt, olcsóbb darabok pihennek. Silány anyag, rossz minőség, de azért egy ideig jó lesz. A kabát megszerzése sem tart tovább, mint a nadrágé, s hamarosan már ezt viseli. Csak a koszos, elnyűtt sálat nem dobja el, ezt többször a nyakába tekeri, hogy még a fejét is elfedi valamennyire. Így közelíti meg a suszter standját, ahol már nincs ennyire könnyű dolga. A kiszemelt cipő bizonnyal nagyobb, mint a lába, de ez nem baj, legalább sokáig jó lesz.
Messziről figyeli a susztert, ahogy amaz dolgozik egy sámlin ülve, ölében egy eszközzel. Kopácsolás zaja száll messzire. Szerencséjére a korábban megismert termetes asszonyság, és a két fia is itt kívánnak tovább csökkenteni erszényük tartalmán, így végül is, könnyedén ragadja el a cipőt. Vidám boldogsággal inal el aztán messzebbre, s a szakadt, lyukas, talpanincs készséget hátrahagyva, az új bakancsban tarthat haza felé.
Most már csak valami vacsorának valóról kéne gondoskodnia, s máris csodálatosan zárulhat a napja.*
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-03 18:05:03
Üzenet elküldve: 2014-11-03 18:05:03
ÚJ
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
* Ismét átmegy a piacétren, hiszen útja erre vezet. A szokásos tömeget látja csak és nem is akar sokáig maradni, egyszerűen átvág ezen a helyen is. Néhány embert kénytelen arréblökni a gyorsabb haladás érdekében, de azért főleg az idősebbekre ügyel, nehogy baj legyen belőle. Hamarosan kiér a piaci forgatagból, s az erdő irányába igyekszik. *
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-03 17:17:58
Üzenet elküldve: 2014-11-03 17:17:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara Ginivrien//
* Bólint a tündér válaszára, majd miután visszatér, egyből el is indul egy öreg törpe irányába, akit már valamelyest ismer, mert máskor is tőle szokott efféléket vásárolni. Már előre megkereste szemével, és most a szokásos "kiabálós hangon" szól felé. *
- Üdv, barátom! * Mondja, majd mikor az köszön el is kezdi nézni az asztalt, melyen a festéhez nélkülözhetetlen kellékek vannak.
Hamarosan végez is, és miután elköszön újra a tündér irányába néz, aki remélhetőleg a közelében van még. Kezében többek között néhány új ecset, papír és hasonlók vannak. *
- Menjünk ki innenn a piactérről, nem bírom ezt a nagy hangzavart! * Szól, majd megindul arra, amerre egy csendesebb helyet lát és a távolban fák is felfedezhetőek. *
- Ööö... * Szól nemsokára. * Már mondtam, vagy még nem, hogy az erdőből is kéne néhány dolog? Legalább szívunk egy kis friss levegőt.
* Bólint a tündér válaszára, majd miután visszatér, egyből el is indul egy öreg törpe irányába, akit már valamelyest ismer, mert máskor is tőle szokott efféléket vásárolni. Már előre megkereste szemével, és most a szokásos "kiabálós hangon" szól felé. *
- Üdv, barátom! * Mondja, majd mikor az köszön el is kezdi nézni az asztalt, melyen a festéhez nélkülözhetetlen kellékek vannak.
Hamarosan végez is, és miután elköszön újra a tündér irányába néz, aki remélhetőleg a közelében van még. Kezében többek között néhány új ecset, papír és hasonlók vannak. *
- Menjünk ki innenn a piactérről, nem bírom ezt a nagy hangzavart! * Szól, majd megindul arra, amerre egy csendesebb helyet lát és a távolban fák is felfedezhetőek. *
- Ööö... * Szól nemsokára. * Már mondtam, vagy még nem, hogy az erdőből is kéne néhány dolog? Legalább szívunk egy kis friss levegőt.
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-02 14:56:40
Üzenet elküldve: 2014-11-02 14:56:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pihekezű Ord//
*A tömegben kicsit hegyezni kell, amúgy is hegyes füleit, hogy hallja Ordot. Észrevette a gyanakvó pillantásokat és a rosszalló tekinteteket, amik kísérik a művész lépteit. Nem tudja hibáztatni őket, elvégre nem sokkal ezelőttig, még ő is talán, így reagált volna, ha csak úgy meglátja és nem beleszalad eltévedve. Ő hiába kedves, az előítélet nagyon mély az orkokkal szemeben és talán nem is alaptalan, de Ord, azért ezt nem érdemli. Ez igazságtalan vele szemben. Kicsit ködössé válik a gondolatra a vidámsága, de azért továbbra is élénken válaszol a feltett kérdésre, ami a tömeg zaján át eljut hozzá.*
-Nem kell külön válnunk csak egy perc az egész és itt vagyok. Én igazából csak kérdezni szeretnék valamit, valakitől, itt is van nem messze.
*Igyekszik ő is nagyon hangosan beszélni. Pár méterre onnan ahol állnak megpillantja a gyógynövény árust, akinek eladta szerencsésen az Észak reménye gyógynövényeket. Odaszalad és udvariasan köszön, majd megkérdezi, hozhat e még eladásra mást is, ha az erdőben talál. Végig hallgatja, hogy mire is van kereslet, jól megjegyzi magának, elvégre a vándor tündérnek is élnie kell valamiből, aztán elköszön az árustól és pár perc múlva gyors léptekkel visszatér az ork festőhöz.*
-Én készen is vagyok. Megvehetjük, ami kell a képhez. Segítek vinni, ha szeretnéd.
*Elindul újra Ord mellett és érdeklődve várja mit kell, majd venni a képhez. Közben a tömegben szúrós pillantások és halk suttogás kíséri lépteiket. Egy idő után már kezdi zavarni a dolog és nem bírja megállni szó nélkül, (mint általában semmit sem).*
-Ezeknek meg mi bajuk van? Nem bántasz senkit sem. Ez mindig, így van?
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 14:59:21
*A tömegben kicsit hegyezni kell, amúgy is hegyes füleit, hogy hallja Ordot. Észrevette a gyanakvó pillantásokat és a rosszalló tekinteteket, amik kísérik a művész lépteit. Nem tudja hibáztatni őket, elvégre nem sokkal ezelőttig, még ő is talán, így reagált volna, ha csak úgy meglátja és nem beleszalad eltévedve. Ő hiába kedves, az előítélet nagyon mély az orkokkal szemeben és talán nem is alaptalan, de Ord, azért ezt nem érdemli. Ez igazságtalan vele szemben. Kicsit ködössé válik a gondolatra a vidámsága, de azért továbbra is élénken válaszol a feltett kérdésre, ami a tömeg zaján át eljut hozzá.*
-Nem kell külön válnunk csak egy perc az egész és itt vagyok. Én igazából csak kérdezni szeretnék valamit, valakitől, itt is van nem messze.
*Igyekszik ő is nagyon hangosan beszélni. Pár méterre onnan ahol állnak megpillantja a gyógynövény árust, akinek eladta szerencsésen az Észak reménye gyógynövényeket. Odaszalad és udvariasan köszön, majd megkérdezi, hozhat e még eladásra mást is, ha az erdőben talál. Végig hallgatja, hogy mire is van kereslet, jól megjegyzi magának, elvégre a vándor tündérnek is élnie kell valamiből, aztán elköszön az árustól és pár perc múlva gyors léptekkel visszatér az ork festőhöz.*
-Én készen is vagyok. Megvehetjük, ami kell a képhez. Segítek vinni, ha szeretnéd.
*Elindul újra Ord mellett és érdeklődve várja mit kell, majd venni a képhez. Közben a tömegben szúrós pillantások és halk suttogás kíséri lépteiket. Egy idő után már kezdi zavarni a dolog és nem bírja megállni szó nélkül, (mint általában semmit sem).*
-Ezeknek meg mi bajuk van? Nem bántasz senkit sem. Ez mindig, így van?
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 14:59:21
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:54:18
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:54:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* A piactér. Egy hatalmas kavalkád, ahol minden s mindenki megtalálható. Ám nagy bánatára, az előbbihez csak úgy tud hozzájutni, ha megválik egy-két tallérjától. Nem mintha olyan nagy tragédia lenne, hiszen arannyal el van látva bőven. Ami egy önelégült mosolyt is csal az arcára, ugyan csak egy pillanat erejéig.
Hosszú szárú, sötét csizmába bújtatott formás lábai ki-ki villannak a szoknya alól, ahogy a szél néha belekap a könnyű kelmébe. Siet, de még így is képes megőrizni azt a fagyos nőiességet, ami mindig is körüllengi, a helyzettől függetlenül. Hát nem is csoda, hogy a többi járókelő nagy része elkapja tekintetét, mikor sárgán izzó szemeivel rájuk pillant.*
~Aljadékok, gerinctelen férgek...~
*Sosem szeretett kijárni a piactérre. Nem mintha ő akkora pompához lenne szokva, hiszen a Pegazusban húzza meg magát, míg nem szerez elég pénzt egy nagyobb lakásra, de ez már sok. Pedig rá aztán nem mondhatják, hogy finnyás egy teremtés. Azok a karcsú, hosszú ujjak már sok mindent átéltek, köztük néhány kibelezést s több felkoncolást is. Határozottan állíthatjuk, hogy több vér tapad a kezéhez, mint a fegyvereihez összesen. De az egyetlen dolog, amit ki nem állhat, az a tömeg, mikor akaratlanul is hozzá kell érnie idegen személyekhez.
S hamarosan eléri a számára megfelelő standot. Szerencsére itt már kicsit ritkább a tömeg, így könnyed léptekkel eléri az árust, s egy marék aranyat a kezébe nyomva kezd válogatni a portékái között.*
Hosszú szárú, sötét csizmába bújtatott formás lábai ki-ki villannak a szoknya alól, ahogy a szél néha belekap a könnyű kelmébe. Siet, de még így is képes megőrizni azt a fagyos nőiességet, ami mindig is körüllengi, a helyzettől függetlenül. Hát nem is csoda, hogy a többi járókelő nagy része elkapja tekintetét, mikor sárgán izzó szemeivel rájuk pillant.*
~Aljadékok, gerinctelen férgek...~
*Sosem szeretett kijárni a piactérre. Nem mintha ő akkora pompához lenne szokva, hiszen a Pegazusban húzza meg magát, míg nem szerez elég pénzt egy nagyobb lakásra, de ez már sok. Pedig rá aztán nem mondhatják, hogy finnyás egy teremtés. Azok a karcsú, hosszú ujjak már sok mindent átéltek, köztük néhány kibelezést s több felkoncolást is. Határozottan állíthatjuk, hogy több vér tapad a kezéhez, mint a fegyvereihez összesen. De az egyetlen dolog, amit ki nem állhat, az a tömeg, mikor akaratlanul is hozzá kell érnie idegen személyekhez.
S hamarosan eléri a számára megfelelő standot. Szerencsére itt már kicsit ritkább a tömeg, így könnyed léptekkel eléri az árust, s egy marék aranyat a kezébe nyomva kezd válogatni a portékái között.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:28:54
Üzenet elküldve: 2014-11-02 10:28:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara//
* Hamar meg is érnek hát a piactér forgatagába. Mindenhol a hangos vevők suttognak, néhányan szúrós tekintettel is néznek az ork irányába, de Ord nem törődik vele - már megszokta, hogy az emberek nem látják szívesen sehol, de persze nagy részük már attól is nyúlcipőbe bújna, ha rájuk morogna egy kicsit. A vevőknél csak a kofák hangosabbak, kik mindenféle (általában használhatatlan, felesleges) árut akarnak eladni. Persze akadnak pékárusok, bájital-kereskedők, és még sok-sok másféle árus is. *
- Neked mi kell innen? * Kérdi a tündértől már-már kiáltva, hogy társa meghallja azt is amit mond, ne csak a tömeg zaját. *
- Váljunk szét, hogy gyorsabban megtaláljuk, amit keresünk, vagy menjünk együtt? * Teszi fel az újabb kérdést, még mindig elég hangosan, közben megpróbál egy kissé csendesebb helyre jutni, ahol akár még rendesen el is férnek. *
* Hamar meg is érnek hát a piactér forgatagába. Mindenhol a hangos vevők suttognak, néhányan szúrós tekintettel is néznek az ork irányába, de Ord nem törődik vele - már megszokta, hogy az emberek nem látják szívesen sehol, de persze nagy részük már attól is nyúlcipőbe bújna, ha rájuk morogna egy kicsit. A vevőknél csak a kofák hangosabbak, kik mindenféle (általában használhatatlan, felesleges) árut akarnak eladni. Persze akadnak pékárusok, bájital-kereskedők, és még sok-sok másféle árus is. *
- Neked mi kell innen? * Kérdi a tündértől már-már kiáltva, hogy társa meghallja azt is amit mond, ne csak a tömeg zaját. *
- Váljunk szét, hogy gyorsabban megtaláljuk, amit keresünk, vagy menjünk együtt? * Teszi fel az újabb kérdést, még mindig elég hangosan, közben megpróbál egy kissé csendesebb helyre jutni, ahol akár még rendesen el is férnek. *
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-10-24 21:10:55
Üzenet elküldve: 2014-10-24 21:10:55
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*A tömeg pont kapóra jön. A mindenféle emberekből és másféle lényekből álló hatalmas kavalkádban senki sem gyanús, senki sem feltűnő. Igyekszik minél gyorsabban átvágni a téren amikor egyszer csak egy ismerős hang üt a fülébe.* -Hová, hová fiatalúr? *Ismét azt a szakácsot látja akit korábban is, bár esküdni mert volna, hogy az ő standja valahol egészen máshol található. Két lépést tesz a pult felé, az öreg láthatóan elfoglalt ezért csak a főzőkéssel bök egy szemben lévő árus felé aki egy székben bóbiskol a váltáshoz szükséges pénzes láda mögött.* -Nagyon remélem, nem szorulsz tanácsra. *Mondja az öreg, és tovább kavargatja a gombalevest.*
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-10-24 12:16:56
Üzenet elküldve: 2014-10-24 12:16:56
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
* Enyhül idegessége, mikor végre beér a tömegbe, ahol nehéz kiszúrni őt. Lassan, de biztosan a kovácsműhely irányába megy. Nem kíván betérni oda, hanem csak a jól ismert Artheniori erdőbe szeretne jutni. Már kezd esteledni, de még mindig zsúfolt a piactér. Nagyjából hat óra lehet, mikorra Pardennek sikerül kiérnie a nagy tömegből és elindulhat a kovácsműhely felé, mostmár minden akadály nélkül.
~ Sietnünk kell, mert nem találunk majd fát és megfagyunk, meg megesznek a farkasok. Igen, jajj lesz nekünk! ~ Gondolja ismét egyre idegesebben, miközben a kovácsműhely mellett halad el egyre gyorsabb léptekkel. *
~ Sietnünk kell, mert nem találunk majd fát és megfagyunk, meg megesznek a farkasok. Igen, jajj lesz nekünk! ~ Gondolja ismét egyre idegesebben, miközben a kovácsműhely mellett halad el egyre gyorsabb léptekkel. *
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-10-23 21:01:46
Üzenet elküldve: 2014-10-23 21:01:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Csipke és vallomás //
*Magának talál a kiegészítők között egy ezüst láncon lógó madarat, ami széttárja szárnyait, miközben csőrében egy arany gömböt tart. Neki is ajánlanak fejékeket, de egyik sem nyeri el túlságosan a tetszését. Végűl csak a cipő, meg egy fehér karkötő vándorol hozzá. Ha Ziál is végzett, akkor kérdőn Lazelit-re pillant, majd érdeklődve várja, hogyan is lesz a folytatás. Persze nagyon is fülel minden apró kis mozzanatra, hiszen a pénz neki eszébe sem jutott. Kicsit el is szégyenli magát e miatt, hiszen a szülei mindig is mértéktartásra intették, s nem is kapott meg mindent, amit kinézett magának. Aggódva toporog az eladók körül, hogy hozzá is eljusson valami féle információ morzsa.*
*Magának talál a kiegészítők között egy ezüst láncon lógó madarat, ami széttárja szárnyait, miközben csőrében egy arany gömböt tart. Neki is ajánlanak fejékeket, de egyik sem nyeri el túlságosan a tetszését. Végűl csak a cipő, meg egy fehér karkötő vándorol hozzá. Ha Ziál is végzett, akkor kérdőn Lazelit-re pillant, majd érdeklődve várja, hogyan is lesz a folytatás. Persze nagyon is fülel minden apró kis mozzanatra, hiszen a pénz neki eszébe sem jutott. Kicsit el is szégyenli magát e miatt, hiszen a szülei mindig is mértéktartásra intették, s nem is kapott meg mindent, amit kinézett magának. Aggódva toporog az eladók körül, hogy hozzá is eljusson valami féle információ morzsa.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051