Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-21 18:14:02
Üzenet elküldve: 2014-01-21 18:14:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Waia Syunddar //
*Waia megint egy új dolgot fed fel: konyít a mágiához egy kicsit. Ez olyan valami, ami Moyt elkerülte eddigi életében. Sosem érdekelte a varázslás, de lehet, hogy pont öregkorára fog ezzel foglalkozni. Persze pusztán a tűzmágia emlegetése kevés ehhez. A taps után meghajol, ahogy az előadások végén is szokott.
A szerzetes magyarázata még mindig nem teljesen érthető. Vándorolni kell, rendben van. Meg kell tanulni a harcot puszta kézzel vívni a fegyveresek ellen: veszedelmes és nehéz feladat, de rendben van. Talán a rendben egyáltalán nem tartottak fegyvereket és így ezt nem próbálhatta ki. De miért kell eljönni a tűz Városából, ha tűzmágiát akar tanulni? Talán majd visszamegy és az lesz a tanulmányútja vége, gondolja Moy.*
- Sárkány. Van egyáltalán olyan? Rengeteg mesét hallottam, sőt én is írtam már dalt ezekről a lényekről, de... Még senki nem tudott nekem mutatni egyet. Érdekes világ lehet a tietek. Én sosem bírtam, hogy ne hódoljak a hétköznapi élvezeteknek is.
*Amikor a férfi tovább magyaráz, Trimurról Moy már nem ejt szót. A pusztakezes harc viszont érdekli:*
- Rendben. Természetesen én bárd és szigony nélkül vállalkozom majd rá, mert úgy tiszta. A barakkban lehet ilyet is csinálni, ha egyszer megint összefutunk. Sárkány a Medve ellen.
*Rákacsint a szerzetesre. Az énekléstől mintha egy kicsit ódzkodna a férfi, de Moy bőszen bólogat, hogy ő bizony hallani akar egy rendéneket. A szerzetesek nem mindig énekelnek szépen és tisztán, de van valami varázslatos a stílusukban, gondolja Moy. A gondolatát Waia hamar szétoszlatja. Tényleg nincs jó hangja. A szöveg egyszerű, de benne van az a misztikum, ami a papokat általában jellemzi. Rövid megfogalmazása annak, hogy bár hisznek a szellemekben, ők maguk nem azok és szükségük van ételt. Moy bólogat egy kicsit, vakargatja a szakállát és hümmög, majd tovább indul. Ennyit mond:*
- Itt azt is tudsz venni, ha akarsz. Van fogadó is, biztos láttad a főtérről. Gondolom, vadászni nem akarsz az erdőben puszta kézzel. Néha van egy-két túl bátor alak, akit széttépnek a farkasok. Állítólag most eléggé elszaporodtak. Régen nem volt olyan sok.
*Ezzel be is kanyarodnak a piactérre és Moy elé tárul a hatalmas vásári forgatag. Standok mindenfelé és most tele vannak élettel. Először azt az asztalt keresi a szemeivel, amin éjjel kártyáztak a lánnyal. Még mindig üres, sőt a láda is ott van, ahová a Medve tolta. Úgy látszik, egy árus ma nem jött el.
Ránéz Waiara, hogy jön-e és ha igen, akkor jár-kel az árusok között. Ismerősöket keres, de csak fiatalokat talál. A negyven év körüliek is fiatalabbak annál, hogy ismerje őket. Nem látja se Trimurt, se a dinnyést. Ez utóbbit akkor is lehetne hallani, ha a tér tőlük legtávolabb eső részén állna, mert óriási hangja van. Nem hallják, úgyhogy biztos nincs itt, gondolja magában Moy. Útitársára néz és megkérdezi:*
- Azért szekérre fel mertél szállni, ugye? Annyit gyalogolni még egy Sárkánytanoncnak sem egyszerű. Bár vannak vándorok, akik néha megteszik. És most hogy akarsz veszélyessé válni itt a városban?
*Amíg várja a választ, nézelődik és figyeli a szaladgáló kiskölyköket, egyéb apró termetű lényeket is. Az ilyen piacokat imádják a tolvajok. A tömegben el tudnak bújni. Megáll egy gyümölcsárus előtt és nézegeti az almákat, miközben Waia beszélhet vagy nézelődhet.*
*Waia megint egy új dolgot fed fel: konyít a mágiához egy kicsit. Ez olyan valami, ami Moyt elkerülte eddigi életében. Sosem érdekelte a varázslás, de lehet, hogy pont öregkorára fog ezzel foglalkozni. Persze pusztán a tűzmágia emlegetése kevés ehhez. A taps után meghajol, ahogy az előadások végén is szokott.
A szerzetes magyarázata még mindig nem teljesen érthető. Vándorolni kell, rendben van. Meg kell tanulni a harcot puszta kézzel vívni a fegyveresek ellen: veszedelmes és nehéz feladat, de rendben van. Talán a rendben egyáltalán nem tartottak fegyvereket és így ezt nem próbálhatta ki. De miért kell eljönni a tűz Városából, ha tűzmágiát akar tanulni? Talán majd visszamegy és az lesz a tanulmányútja vége, gondolja Moy.*
- Sárkány. Van egyáltalán olyan? Rengeteg mesét hallottam, sőt én is írtam már dalt ezekről a lényekről, de... Még senki nem tudott nekem mutatni egyet. Érdekes világ lehet a tietek. Én sosem bírtam, hogy ne hódoljak a hétköznapi élvezeteknek is.
*Amikor a férfi tovább magyaráz, Trimurról Moy már nem ejt szót. A pusztakezes harc viszont érdekli:*
- Rendben. Természetesen én bárd és szigony nélkül vállalkozom majd rá, mert úgy tiszta. A barakkban lehet ilyet is csinálni, ha egyszer megint összefutunk. Sárkány a Medve ellen.
*Rákacsint a szerzetesre. Az énekléstől mintha egy kicsit ódzkodna a férfi, de Moy bőszen bólogat, hogy ő bizony hallani akar egy rendéneket. A szerzetesek nem mindig énekelnek szépen és tisztán, de van valami varázslatos a stílusukban, gondolja Moy. A gondolatát Waia hamar szétoszlatja. Tényleg nincs jó hangja. A szöveg egyszerű, de benne van az a misztikum, ami a papokat általában jellemzi. Rövid megfogalmazása annak, hogy bár hisznek a szellemekben, ők maguk nem azok és szükségük van ételt. Moy bólogat egy kicsit, vakargatja a szakállát és hümmög, majd tovább indul. Ennyit mond:*
- Itt azt is tudsz venni, ha akarsz. Van fogadó is, biztos láttad a főtérről. Gondolom, vadászni nem akarsz az erdőben puszta kézzel. Néha van egy-két túl bátor alak, akit széttépnek a farkasok. Állítólag most eléggé elszaporodtak. Régen nem volt olyan sok.
*Ezzel be is kanyarodnak a piactérre és Moy elé tárul a hatalmas vásári forgatag. Standok mindenfelé és most tele vannak élettel. Először azt az asztalt keresi a szemeivel, amin éjjel kártyáztak a lánnyal. Még mindig üres, sőt a láda is ott van, ahová a Medve tolta. Úgy látszik, egy árus ma nem jött el.
Ránéz Waiara, hogy jön-e és ha igen, akkor jár-kel az árusok között. Ismerősöket keres, de csak fiatalokat talál. A negyven év körüliek is fiatalabbak annál, hogy ismerje őket. Nem látja se Trimurt, se a dinnyést. Ez utóbbit akkor is lehetne hallani, ha a tér tőlük legtávolabb eső részén állna, mert óriási hangja van. Nem hallják, úgyhogy biztos nincs itt, gondolja magában Moy. Útitársára néz és megkérdezi:*
- Azért szekérre fel mertél szállni, ugye? Annyit gyalogolni még egy Sárkánytanoncnak sem egyszerű. Bár vannak vándorok, akik néha megteszik. És most hogy akarsz veszélyessé válni itt a városban?
*Amíg várja a választ, nézelődik és figyeli a szaladgáló kiskölyköket, egyéb apró termetű lényeket is. Az ilyen piacokat imádják a tolvajok. A tömegben el tudnak bújni. Megáll egy gyümölcsárus előtt és nézegeti az almákat, miközben Waia beszélhet vagy nézelődhet.*
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:35:13
Üzenet elküldve: 2014-01-21 17:35:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Moy Befe//
*Medve mindig tud új dolgokat mondani, viszont a tűzzsonglőrködés kivételesen nem az. Látott ő már vándorelőadókat, ezért is tudott gyorsan rájönni, mi is az a zsoldos, hiszen volt már dolga hasonlóval. Bár azok nem így nevezték magukat, de hasonlóan idétlen jelmezeik voltak. Mindenesetre látott már tűzzsonglőrt, és erről egyéb információt is tud, hiszen egy tűzmágiarendben tanult. Látván Medve bemutatóját, megejt egy rövid tapsot, majd hozzá is teszi:*
- Akiket én láttam, azok mágiával gyújtották meg a fegyvereket. A rendfőnök szerint nem egy nehéz varázslat, de majd rájövök magamtól is *majd ha már a férfi szóba hozta, gyorsan egybeköti a magyarázattal is* Nos, ami azt illeti, nem pusztán a vándorlás. Mint mondtam, a Sárkány úr a legjobb harcos. Természetesen nem fegyverrel, a puszta két kezével nagyon jól kell bánjon, illetve a tűzmágiához kell értsen, hiszen ettől lesz valaki kiváló harcos helyett Sárkány úr. Azt rebesgetik, a beavatás úgy megy, hogy az illetőnek be kell bizonyítani, hogy van olyan veszedelmes, mint egy sárkány. Habár ez sem biztos, hiszen legalább egy évszázada nem avattak Sárkány urat. Rajtuk kívül aligha tudja bárki biztosan, milyen módszerrel kapják kezükbe a rangot *vonja meg a vállát. Habár erejüket szinte sosem mutatják meg a tanoncoknak, soha senki nem vitatta, hogy a Sárkány urak a legveszedelmesebb harcosok, nem csak a rend körein belül, hanem egész Wegtorenben. A szent helyek is nem véletlenül versengtek azért, hogy a lebetegedett Sárkány urat ápolhassák, hiszen ahol éppen volt, oda nem mertek betörni a banditák. Egyetlen egyszer sem... Eleinte azt hitték, véletlen, de nagyjából húsz év után már úgy hiszik, ha véletlen is, akkor átkozottul nagy.*
- Hát... de lehet, még tovább élt *tereli vissza a témát a törpre* És egyszer összemérhetjük az erőnket, persze fegyver nélkül. Én még nem merném bevállalni azt, amit a rendfőnök, hogy puszta kézzel fegyverezzek le, egy tucatnyi banditát. Valójában még egy fegyveres ellen is elég esélytelen volna puszta kézzel harcolnom *jegyzi meg, hiszen eddig csak az alapokat sajátította el, az meg aligha lehet elég. Majd Medve kérésére kicsit megvakarja a tarkóját:*
- Biztosan? Csak mert nincs túl jó hangom, inkább a tátogáshoz értek, nagyon élethűen tudok tátogni *hadarja, viszont ha a férfi tántoríthatatlan, akkor belekezd:*
- Wegtoren pusztáin, kevés szellem járkál,
Léptük halk, csupa derű, s ármány,
Ők pusztán szellemek, de én még élek,
Kell mit ennem, kérek egy kis étket!
*Ezt is a rendfőnök fordította, és ez legalább félig rímel, habár aki ismer egy legalább félig komoly dalt, az ezt nem tudja komolyan venni. A wegtoreniek egyszerűen megszokták, hogy a rendnek ilyen dalai vannak.*
*Medve mindig tud új dolgokat mondani, viszont a tűzzsonglőrködés kivételesen nem az. Látott ő már vándorelőadókat, ezért is tudott gyorsan rájönni, mi is az a zsoldos, hiszen volt már dolga hasonlóval. Bár azok nem így nevezték magukat, de hasonlóan idétlen jelmezeik voltak. Mindenesetre látott már tűzzsonglőrt, és erről egyéb információt is tud, hiszen egy tűzmágiarendben tanult. Látván Medve bemutatóját, megejt egy rövid tapsot, majd hozzá is teszi:*
- Akiket én láttam, azok mágiával gyújtották meg a fegyvereket. A rendfőnök szerint nem egy nehéz varázslat, de majd rájövök magamtól is *majd ha már a férfi szóba hozta, gyorsan egybeköti a magyarázattal is* Nos, ami azt illeti, nem pusztán a vándorlás. Mint mondtam, a Sárkány úr a legjobb harcos. Természetesen nem fegyverrel, a puszta két kezével nagyon jól kell bánjon, illetve a tűzmágiához kell értsen, hiszen ettől lesz valaki kiváló harcos helyett Sárkány úr. Azt rebesgetik, a beavatás úgy megy, hogy az illetőnek be kell bizonyítani, hogy van olyan veszedelmes, mint egy sárkány. Habár ez sem biztos, hiszen legalább egy évszázada nem avattak Sárkány urat. Rajtuk kívül aligha tudja bárki biztosan, milyen módszerrel kapják kezükbe a rangot *vonja meg a vállát. Habár erejüket szinte sosem mutatják meg a tanoncoknak, soha senki nem vitatta, hogy a Sárkány urak a legveszedelmesebb harcosok, nem csak a rend körein belül, hanem egész Wegtorenben. A szent helyek is nem véletlenül versengtek azért, hogy a lebetegedett Sárkány urat ápolhassák, hiszen ahol éppen volt, oda nem mertek betörni a banditák. Egyetlen egyszer sem... Eleinte azt hitték, véletlen, de nagyjából húsz év után már úgy hiszik, ha véletlen is, akkor átkozottul nagy.*
- Hát... de lehet, még tovább élt *tereli vissza a témát a törpre* És egyszer összemérhetjük az erőnket, persze fegyver nélkül. Én még nem merném bevállalni azt, amit a rendfőnök, hogy puszta kézzel fegyverezzek le, egy tucatnyi banditát. Valójában még egy fegyveres ellen is elég esélytelen volna puszta kézzel harcolnom *jegyzi meg, hiszen eddig csak az alapokat sajátította el, az meg aligha lehet elég. Majd Medve kérésére kicsit megvakarja a tarkóját:*
- Biztosan? Csak mert nincs túl jó hangom, inkább a tátogáshoz értek, nagyon élethűen tudok tátogni *hadarja, viszont ha a férfi tántoríthatatlan, akkor belekezd:*
- Wegtoren pusztáin, kevés szellem járkál,
Léptük halk, csupa derű, s ármány,
Ők pusztán szellemek, de én még élek,
Kell mit ennem, kérek egy kis étket!
*Ezt is a rendfőnök fordította, és ez legalább félig rímel, habár aki ismer egy legalább félig komoly dalt, az ezt nem tudja komolyan venni. A wegtoreniek egyszerűen megszokták, hogy a rendnek ilyen dalai vannak.*
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-21 16:44:39
Üzenet elküldve: 2014-01-21 16:44:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Waia Syunddar //
*Moynak megint sikerült kifognia egy olyan valakit, aki a víztől, a tengertől idegenkedik, de a sivatagot otthonának érzi. A Varjúvadász is sokat mesélt a déli pusztákról, de Waia nem viszi olyan messzire a történetet. Wegtorenről azért lehet hallani és Moy járt is arra régebben a mutatványosokkal.*
- Wegtoren! Ott kaptam kedvet a tűzzsonglőrködéshez. Tudod, mikor forgatják a lángoló végű botot vagy a láncok végén a begyújtott anyagot.
*Moy keres egy helyet, ahol épp senki nem jár. Lekapja a hátáról a szigonyt és elkezd azzal, meg a bárddal körözni. Hol egyik karját tartja előrébb, hol a másikat és különböző mozdulatokat csinál, fordul, jobbra lép, balra lép. Majd befejezi és indul tovább a piactérre nyíló utcára.*
- Képzeld azt, hogy ezek lángoltak. Felemelő érzés, főleg ha többen csináljuk egyszerre.
*Moy gyanítja, hogy egy-két trükköt Waia is tudhat, mert legalább egy bot használatához szoktak érteni a szerzetesek. Akikkel ő találkozott, azok legalábbis tudták használni.
Az elmondottakból egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egy szokványos rend volt, ahol ő tanult. Nem volt kolostor, csak egy tábor. Ezt azzal magyarázza, hogy a kolostor gazdagságot jelent a banditáknak és kifosztanák. Moy legfeljebb azt tudná elképzelni, hogy rejtekhelynek használnák, hiszen a szerzetesi életmód nem a fényűzésről szól. Rendhagyó rend, zavaros rend vagy csak Waia elmondásában zavaros. Moy meg is kérdezi a részleteket:*
- Ja, ja, ja, a törpök sokáig élnek, de Trimur már addig is sokat élt, amíg én negyven éve láttam. Mindjárt kiderül, megvan-e még. Na és az öreg dinnyés, arra vagyok még nagyon kíváncsi. Ha meghallod, nem fogod elfelejteni, Sárkánytanonc! És mi a célja az utazásodnak? A vándorlás csinál belőled Sárkány Urat? Nem a tanulás a táborban? Egyszer összemérhetnénk az erőinket, csak ne most, mert már egy kicsit kimerülök. Öreg medve nem vén medve, de aludni ősszel is kell.
*Bizony így van, hiszen Moy már elég régóta talpon van. Lehet, hogy mire visszaér, a Varjúvadász pont addigra ébred fel és csak egy kis pihenésre lesz idő. Persze a lány biztos megértené, hogy Moy ügyeket intézett és aludni akar, de ha már ott van ébren, akkor inkább vele fog foglalkozni. Most egy pillanatra elképzeli, ahogy a nagy ágyban ez az apró lány begubózódik a takaróba és szunyókál. Kellemes elképzelés és egy mosolyt is csal Moy arcára. A következő sarok már a piactéré, de előbb még Waiatól vár valamit a Medve:*
- Biztos az is jó történet, de én inkább meghallgatnám a te dalodat. Akár koldulódalt, akár egyéb szent éneket. Szeretem a dalokat, a szerzetesek meg egészen különlegeseket tudnak. Nosza, fakadj hát nótára, Sárkánytanonc!
*Moynak megint sikerült kifognia egy olyan valakit, aki a víztől, a tengertől idegenkedik, de a sivatagot otthonának érzi. A Varjúvadász is sokat mesélt a déli pusztákról, de Waia nem viszi olyan messzire a történetet. Wegtorenről azért lehet hallani és Moy járt is arra régebben a mutatványosokkal.*
- Wegtoren! Ott kaptam kedvet a tűzzsonglőrködéshez. Tudod, mikor forgatják a lángoló végű botot vagy a láncok végén a begyújtott anyagot.
*Moy keres egy helyet, ahol épp senki nem jár. Lekapja a hátáról a szigonyt és elkezd azzal, meg a bárddal körözni. Hol egyik karját tartja előrébb, hol a másikat és különböző mozdulatokat csinál, fordul, jobbra lép, balra lép. Majd befejezi és indul tovább a piactérre nyíló utcára.*
- Képzeld azt, hogy ezek lángoltak. Felemelő érzés, főleg ha többen csináljuk egyszerre.
*Moy gyanítja, hogy egy-két trükköt Waia is tudhat, mert legalább egy bot használatához szoktak érteni a szerzetesek. Akikkel ő találkozott, azok legalábbis tudták használni.
Az elmondottakból egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egy szokványos rend volt, ahol ő tanult. Nem volt kolostor, csak egy tábor. Ezt azzal magyarázza, hogy a kolostor gazdagságot jelent a banditáknak és kifosztanák. Moy legfeljebb azt tudná elképzelni, hogy rejtekhelynek használnák, hiszen a szerzetesi életmód nem a fényűzésről szól. Rendhagyó rend, zavaros rend vagy csak Waia elmondásában zavaros. Moy meg is kérdezi a részleteket:*
- Ja, ja, ja, a törpök sokáig élnek, de Trimur már addig is sokat élt, amíg én negyven éve láttam. Mindjárt kiderül, megvan-e még. Na és az öreg dinnyés, arra vagyok még nagyon kíváncsi. Ha meghallod, nem fogod elfelejteni, Sárkánytanonc! És mi a célja az utazásodnak? A vándorlás csinál belőled Sárkány Urat? Nem a tanulás a táborban? Egyszer összemérhetnénk az erőinket, csak ne most, mert már egy kicsit kimerülök. Öreg medve nem vén medve, de aludni ősszel is kell.
*Bizony így van, hiszen Moy már elég régóta talpon van. Lehet, hogy mire visszaér, a Varjúvadász pont addigra ébred fel és csak egy kis pihenésre lesz idő. Persze a lány biztos megértené, hogy Moy ügyeket intézett és aludni akar, de ha már ott van ébren, akkor inkább vele fog foglalkozni. Most egy pillanatra elképzeli, ahogy a nagy ágyban ez az apró lány begubózódik a takaróba és szunyókál. Kellemes elképzelés és egy mosolyt is csal Moy arcára. A következő sarok már a piactéré, de előbb még Waiatól vár valamit a Medve:*
- Biztos az is jó történet, de én inkább meghallgatnám a te dalodat. Akár koldulódalt, akár egyéb szent éneket. Szeretem a dalokat, a szerzetesek meg egészen különlegeseket tudnak. Nosza, fakadj hát nótára, Sárkánytanonc!
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-21 16:16:02
Üzenet elküldve: 2014-01-21 16:16:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Moy Befe//
*Hogy polip? Waia még nem hallott az állatról, és éppenséggel az sem segít sokat, ahogyan Medve körülírja, viszont ami finom, az rossz nem lehet. Habár a szerzetes nem jutott sok ínyencséghez azalatt az idő alatt, amíg a rendet szolgálta, így egészen elcsodálkozott azon, hogy milyen nagyszerű ételek is vannak a pusztán kívül. Amiket a városban koldultak, azok is többnyire nyers zöldségek voltak, szóval a főtt étel fogalma igazán elkápráztatta, azóta az összekuporgatott pénzén igyekszik mindig valami új ételt kipróbálni. Talán egyszer majd a poliphoz is lehet szerencséje.*
- Nagyfejű lény a tengerből... *mélázik el* a víz számomra egészen idegen terület. Életem nagy részét a sivatagos pusztában töltöttem Wegtoren, a tűz városa mellett, szóval nem sok vízhez volt szerencsém. Ezért is nem mertem hajóra szállni, inkább jöttem gyalog. Át a karavánpihenőkön, egészen ideáig *aztán érdeklődve hallgatja, ahogy Medve pontosít. Igen, nagyjából egy véleményen vannak, csak Waia egy cseppet kuszábban fejezte ki magát.*
- Úgy hallottam, a törpék sokat élnek... mi nekik az a negyven év? A rendfőnökünk elf, azalatt a néhány évtized alatt, amíg ott tanultam, egyetlen ránccal sem lett több az arcán. És ez nem kolostor volt, csak egy tábor. A kolostor túlzott anyagi jólétet jelenthet, és folyton a banditák célpontjai lettünk volna *majd a mondásra felkapja a fejét* A rendfőnöknek is volt mondása boccsal. Akkor történt, mikor odaosontam mögé, amikor bekötött szemmel gyakorlatozott, és véletlen fordulatból hasba rúgott. Akkor mondta: 'Bocs'. Persze alig néhány hét múlva már alig éreztem, szóval nem történt semmi komoly dolog *legyint. Majd amikor Medve nem nagyon érti, hogy miről is beszél, úgy dönt, hosszabb magyarázatot fog hozzáfűzni a dolgokhoz. Kezdi is a Sárkány úr résszel, a másik fele kevésbé fontos...*
- A rendünkben vannak különböző fokozatok, a legtöbben tanoncok szerepét töltik be, azonban akad három Sárkány úr is, a legkiemelkedőbbek. Ők oktatják a tanoncokat, ha úgy tetszik, ők a három rendfő. Namármost jelenleg egyedül az az elf tartózkodik a szerzetesekkel egy táborban, akit mindig rendfőnökként emlegetek, ő az egyik Sárkány úr, a másik valahol Pirtianesben van már kiskorom óta, és szintén kiskorom óta Wegtoren valamely szent helyén ápolják a harmadikat, aki most végleg a halálán van. Elf, ezért húzta nagyjából húsz évig a haldoklást, viszont most már minden ereje elfogyott, jóformán beszélni és mozogni sem tud. Sokak szerint már több, mint háromszáz éves, de hát senki nem tud semmi pontosat. A lényeg az, hogy a rendfőnök elküldött engem tanulni, hogy a helyébe lépessek, és én lehessek az új Sárkány úr. A színészes hányás története pedig teljesen eltér ettől, biztosan akarod azt is hallani? *vakarja meg a fejét, hiszen nem éppen a komolyságáról híres az a történet.*
*Hogy polip? Waia még nem hallott az állatról, és éppenséggel az sem segít sokat, ahogyan Medve körülírja, viszont ami finom, az rossz nem lehet. Habár a szerzetes nem jutott sok ínyencséghez azalatt az idő alatt, amíg a rendet szolgálta, így egészen elcsodálkozott azon, hogy milyen nagyszerű ételek is vannak a pusztán kívül. Amiket a városban koldultak, azok is többnyire nyers zöldségek voltak, szóval a főtt étel fogalma igazán elkápráztatta, azóta az összekuporgatott pénzén igyekszik mindig valami új ételt kipróbálni. Talán egyszer majd a poliphoz is lehet szerencséje.*
- Nagyfejű lény a tengerből... *mélázik el* a víz számomra egészen idegen terület. Életem nagy részét a sivatagos pusztában töltöttem Wegtoren, a tűz városa mellett, szóval nem sok vízhez volt szerencsém. Ezért is nem mertem hajóra szállni, inkább jöttem gyalog. Át a karavánpihenőkön, egészen ideáig *aztán érdeklődve hallgatja, ahogy Medve pontosít. Igen, nagyjából egy véleményen vannak, csak Waia egy cseppet kuszábban fejezte ki magát.*
- Úgy hallottam, a törpék sokat élnek... mi nekik az a negyven év? A rendfőnökünk elf, azalatt a néhány évtized alatt, amíg ott tanultam, egyetlen ránccal sem lett több az arcán. És ez nem kolostor volt, csak egy tábor. A kolostor túlzott anyagi jólétet jelenthet, és folyton a banditák célpontjai lettünk volna *majd a mondásra felkapja a fejét* A rendfőnöknek is volt mondása boccsal. Akkor történt, mikor odaosontam mögé, amikor bekötött szemmel gyakorlatozott, és véletlen fordulatból hasba rúgott. Akkor mondta: 'Bocs'. Persze alig néhány hét múlva már alig éreztem, szóval nem történt semmi komoly dolog *legyint. Majd amikor Medve nem nagyon érti, hogy miről is beszél, úgy dönt, hosszabb magyarázatot fog hozzáfűzni a dolgokhoz. Kezdi is a Sárkány úr résszel, a másik fele kevésbé fontos...*
- A rendünkben vannak különböző fokozatok, a legtöbben tanoncok szerepét töltik be, azonban akad három Sárkány úr is, a legkiemelkedőbbek. Ők oktatják a tanoncokat, ha úgy tetszik, ők a három rendfő. Namármost jelenleg egyedül az az elf tartózkodik a szerzetesekkel egy táborban, akit mindig rendfőnökként emlegetek, ő az egyik Sárkány úr, a másik valahol Pirtianesben van már kiskorom óta, és szintén kiskorom óta Wegtoren valamely szent helyén ápolják a harmadikat, aki most végleg a halálán van. Elf, ezért húzta nagyjából húsz évig a haldoklást, viszont most már minden ereje elfogyott, jóformán beszélni és mozogni sem tud. Sokak szerint már több, mint háromszáz éves, de hát senki nem tud semmi pontosat. A lényeg az, hogy a rendfőnök elküldött engem tanulni, hogy a helyébe lépessek, és én lehessek az új Sárkány úr. A színészes hányás története pedig teljesen eltér ettől, biztosan akarod azt is hallani? *vakarja meg a fejét, hiszen nem éppen a komolyságáról híres az a történet.*
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-20 23:24:11
Üzenet elküldve: 2014-01-20 23:24:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Waia Syunddar //
*Vannak olyanok, akik egy városban élik le az életüket és nem is nagyon akarnak onnan kimozdulni. Akik így élnek, lehet, hogy elégedettek magukkal, lehet, hogy nem, de Moy ezt sosem bírta. Több-kevesebb év után mindig távoznia kellett, mert vitte a vére, így sok mindent látott. Sok mindent szagolt is.*
- De a polip milyen büdös! Azért megettük, mert mondták a fiúk, hogy ez jó és tényleg az volt. Képzelj el valami csápos, puha lényt óriási fejjel. Nem volt egyszerű a tengerből kifogni sem.
*A fickó minden mondatot nagyon alaposan kielemez, de egyiknek sem ér a végére. Moy számára még nem tiszta, hogy Waia csak játsza-e a félkegyelműt vagy tényleg ennyit tudtak neki tanítani. Sajnos találkozott már olyannal, aki a világtól való elzártságon és a beszűkültségen kívül nem sok mindent tanult a kolostorban. Ő maga is ködösen fogalmaz néha, úgyhogy aki vele beszélget, annak megdolgoztatja az agyát. Most úgy dönt, ad egy kis segítséget:*
- Negyven éve láttam az árust, azóta nem nagyon jártam erre. Tegnap jöttem vissza a városba. Szóval lehet, hogy ez a különleges törpe lókupec már nem él. Te meg már élsz. Hol volt ez a kolostor, ahol tanultál? Én egy medvés mondást ismerek egyébként: "Nagy medvének is kicsi a bocsa." Azt hiszem, mondhatta volna a te rendfőnököd is.
*Moy biztos benne, hogy Waia ezután még egyszer meg fogja kérdezni, ismeri-e azt a rendfőnököt. Az éneket a szerzetes csak hallgatja, de ő nem áll elő a sajátjával. A Medve pedig erre számított, ha már a szerzetes saját kolduló énekeket emlegetett az előbb. Az idézet a szokásos: semmi értelme. Aki a csatában gyorsabb, az elfut. Vagy tényleg ilyen jól hangzó mondásokkal tömte a fejüket a rendfőnök vagy Waia elfelejtette a többi dolgot, amikkel ezeket ki kellene egészíteni. A gyorsaság egy hasznos dolog, ezt Moy jól tudja, de kell erős, képzettség és kitartás is. Lehet, hogy Waia elméleti tudása nem nagy, hanem inkább a kezei-lábai hordozzák a tudást, mégpedig gyakorlati tudást. Ez még kiderülhet, de most csak útitárs. Annak viszont elég szórakoztató. Az utolsó mondataira Moy elneveti magát, aztán rá is kérdez, hogy ez mi volt:*
- Szerzetes és színész? Sárkány és exet? Hát mit követtél el? Részegen mentél a meghallgatásra?
*Mindkettejük gondolkodását és beszédét nehéz kissé követni, de talán pont ettől olyan érdekes az egész. Még a Varjúvadász kéne, gondolja magában Moy, majd tovább halad az utcákon a Piactér felé, miközben beszélgetnek.*
*Vannak olyanok, akik egy városban élik le az életüket és nem is nagyon akarnak onnan kimozdulni. Akik így élnek, lehet, hogy elégedettek magukkal, lehet, hogy nem, de Moy ezt sosem bírta. Több-kevesebb év után mindig távoznia kellett, mert vitte a vére, így sok mindent látott. Sok mindent szagolt is.*
- De a polip milyen büdös! Azért megettük, mert mondták a fiúk, hogy ez jó és tényleg az volt. Képzelj el valami csápos, puha lényt óriási fejjel. Nem volt egyszerű a tengerből kifogni sem.
*A fickó minden mondatot nagyon alaposan kielemez, de egyiknek sem ér a végére. Moy számára még nem tiszta, hogy Waia csak játsza-e a félkegyelműt vagy tényleg ennyit tudtak neki tanítani. Sajnos találkozott már olyannal, aki a világtól való elzártságon és a beszűkültségen kívül nem sok mindent tanult a kolostorban. Ő maga is ködösen fogalmaz néha, úgyhogy aki vele beszélget, annak megdolgoztatja az agyát. Most úgy dönt, ad egy kis segítséget:*
- Negyven éve láttam az árust, azóta nem nagyon jártam erre. Tegnap jöttem vissza a városba. Szóval lehet, hogy ez a különleges törpe lókupec már nem él. Te meg már élsz. Hol volt ez a kolostor, ahol tanultál? Én egy medvés mondást ismerek egyébként: "Nagy medvének is kicsi a bocsa." Azt hiszem, mondhatta volna a te rendfőnököd is.
*Moy biztos benne, hogy Waia ezután még egyszer meg fogja kérdezni, ismeri-e azt a rendfőnököt. Az éneket a szerzetes csak hallgatja, de ő nem áll elő a sajátjával. A Medve pedig erre számított, ha már a szerzetes saját kolduló énekeket emlegetett az előbb. Az idézet a szokásos: semmi értelme. Aki a csatában gyorsabb, az elfut. Vagy tényleg ilyen jól hangzó mondásokkal tömte a fejüket a rendfőnök vagy Waia elfelejtette a többi dolgot, amikkel ezeket ki kellene egészíteni. A gyorsaság egy hasznos dolog, ezt Moy jól tudja, de kell erős, képzettség és kitartás is. Lehet, hogy Waia elméleti tudása nem nagy, hanem inkább a kezei-lábai hordozzák a tudást, mégpedig gyakorlati tudást. Ez még kiderülhet, de most csak útitárs. Annak viszont elég szórakoztató. Az utolsó mondataira Moy elneveti magát, aztán rá is kérdez, hogy ez mi volt:*
- Szerzetes és színész? Sárkány és exet? Hát mit követtél el? Részegen mentél a meghallgatásra?
*Mindkettejük gondolkodását és beszédét nehéz kissé követni, de talán pont ettől olyan érdekes az egész. Még a Varjúvadász kéne, gondolja magában Moy, majd tovább halad az utcákon a Piactér felé, miközben beszélgetnek.*
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-20 14:14:23
Üzenet elküldve: 2014-01-20 14:14:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Mordach Harders //
*Ő is egyetért Mordach világnézeteivel. Talán csak annyiban nem, hogy szerinte a nő a gyermeknevelésen és a háztartás fenntartásán felül egyebekhez is érthet, mint akár a mágia vagy a gyógyítás, jóslás. Sok-sok féle foglalkozás adatik, ami a finomabbik nemnek is való, így végtére is maga sem érti, miért nem keresett másban boldogságot. Persze, erre roppantul egyszerű a válasz. Egyrészről, mert hazájában olyan hagyománya van a kardnak, mint paraszt családnál a földművelésnek, másrészről pedig egyszerűen tényleg egy magasztos, szép dolognak tekinti, így nem a penge gyilkos oldalát látja. Mint nemrég utalt rá, számára akár egy ecset, s bár ő nem fest vele, éppúgy vonalakat, formákat ír le mozdulataival.
Ami azt illeti, adhatta volna életét a családalapításnak s gyermeknevelésnek is, ha épp nem lenne félig elfből, félig emberből való, kiknek ilyen úton nem adatott meg a lehetőség vérvonaluk továbbvitelére. Bőségesen volt ideje megszokni a gondolatot, hogy ő maga sosem fogja saját gyermekét világra hozni, felnevelni, ám az ilyen kivételes alkalmakkor, mikor eszébe jut, bizony még mindig el tudja szomorítani.
Azonban nem adja hangulatát a negatív áramlatoknak, legalábbis a továbbiaknak nem, pedig a férfi további szavai szintén nem épp a világ szépségét hivatottak a levegőbe hinteni.*
- Ilyen tapasztalatokkal nem igazán rendelkezem, lévén, hogy ideutazásom előtt egy elzárt közösségben nevelkedtem, de mint tapasztalt férfinek elhiszem, amit mond. S igazán el is szomorít, amit hallok, azonban hozzáfűzni nem igen tudok, miként ezek igen csak tőlem távol eső üzelmek. Megérthetőek, ha a szükség úgy hozza, bár véleményem szerint mindig ott van a választás lehetősége, csak meg kell találni. Azonban az, hogy a szükségen felül ténykedjen valaki ilyesfajta alvilági dolgokban, attól teljesen elhatárolódom. *Szól ekképpen, s tűnhet kényes nőcskének, akár álszentnek - elvégre a világ mocskában az övéhez hasonló látásmódot inkább lenézik s megkérdőjelezik, mint hogy elfogadják -, ám ő igazán így gondolja, és teljesen borzalomba ejti a tény, hogy megannyi nő s férfi bocsátkozik a fertőbe.
Azonban szerencsére könnyedebb s kellemesebb témákra vetődik beszélgetésük fonala, s az eddig megkomolyodott arckifejezését megolvasztja feltörekvő gyengéd, lágy mosolya.*
- Egyet kell, értsek Önnel. Az erdők s rétek, tisztások, folyók mind tele vannak a túlélés lehetőségével, és valóban jobban becsüli az ember a maga szerzett étket, mint mit elé tesznek már készen. Épp a minap reggel jártam az erdőben, és bár az itteni növényekhez nem igazán van értésem, azért egyről már hallottam, hogy könnyeden megszerezhető, így szedtem is terméséből. Holdsajtnak hívják, ha nem csal a memóriám. Egyet eltettem, így ha később kedvét lelné benne, szívesen megosztanám Önnel. *Ajánlkozik fel továbbra is kedvesen mosolyogva. Nem lesz egy királyi lakoma, de nem is ez a lényeg.*
- Nos, csakugyan nem gondolnám, hogy ilyesmi foglalkozásai voltak, s hogy épp az éjbőrűek titokzatos népét volt szerencséje tanítani, de ami jobban elámít, az a kinti világról esett fogalma. Úgy véli, valóban van valami az égen is túl? Így is oly nagy ez a világ, szinte felfoghatatlan, hogy még nagyobb legyen. Ne értsen félre, engem is sokszor ejtett gondolkodóba a fenti lét titokzatos kérdése, de nem mindennap hallani másokat ilyesmiről diskurálni. Sőt, azt kell, hogy mondjam, sajnálatos sokan akadnak, akik teljesen elzárják elméjüket a világunktól, s csak arra összpontosítanak, mi velük történik. Örülök, hogy Ön messze nem ilyen. *Jegyzi meg a talán bóknak sem nevezhető dicséretet, mely igen csak vaskosan lett köntörfalazva, azonban sejti, hogy a férfi szellemi képességei messze túlmutatnak azon, minthogy az ilyesmit ne venné észre. Nem mintha oly nagyon próbálkozni kívánna Mordach kegyeibe férkőzni, sőt, eszébe sem jutna csábítgatni vagy ehhez hasonlatos dolgokat művelni, egyszerűen csak kedves s figyelmes, épp ezért, ha valami szóra érdemes, azt nem hallgatja el.
Közben épp, hogy érintve a gazdagnegyedet, elérnek a piactérre, melynek népes forgataga hűen követi a megszokott rutint. S ha már erre járnak, beszédük közben olykor megszemléli a portékákat, hátha lát valami neki tetszőt. Ám az uraság őszinte s önzetlen ajánlkozása ügyének megoldásában kizökkenti a felszabadult nézelődésből, s tán egy csipetnyi megilletődöttség ül ki az arcára, ahogy felpillant rá. Azonban hamarost rendezi vonásait, s hálás mosolyra húzza ajkait.*
- Nos, egyelőre valóban nem kívánnám felfedni a részleteket, puszta óvintézkedés gyanánt, de azt tudnia kell, hogy rendkívül gáláns Öntől, hogy így látatlanba is a segítségét ajánlotta. Hálás vagyok érte, s még meggondolom, belerángassam e problematikus ügybe. Azonban egy egyszerűbb esetben szívesen fogadnám tanácsát, mégpedig itt, a piacon. Úgy hírlik, érdekes bájitalokat lehet fellelni errefelé, ám hogy mifélét s hogy pontosan merre, arról nem tudok. Esetleg segítene ebben? *Kérdezi finomkodva s tisztelettudóan téve fel a kérdést, hiszen a követelőzés távol álljék tőle, ám Mordach-ot eddig olyan férfinek ismerte meg, aki szereti kamatoztatni a tudását, tapasztalatait, s egy nőnek végkép a segítségére lenne, ha az megkérné. Persze nem kihasználni akarja, pusztán éreztetni vele, hogy bízik benne s szívesen veszi a tanácsait is, ami pedig nem utolsó sorban szokott kedvére lenni az uraknak.
Épp emiatt határoz úgy, elfogadja a kéznyújtást, s a férfibe karol, ekképp folytatva sétájukat a forgatagon keresztül.*
- Járni jártam már a Pegazusban egy tea s egy rövid beszélgetés erejéig, ám túl sok tapasztalásom nem fűződik oda. Így ha komolyan vehetem ajánlatát – már pedig nincs okom megkérdőjelezni -, úgy örömmel tartanék oda Önnel az erdei bemutatót követően. *Somolyogja, miként arra gondol, hogy már rég akadt ilyen remek beszélgetőpartnere, így ha a másik is kedvét leli a társaságában, akkor miért ne fejeznék be együtt eme szép napot. Egyelőre semmi olyat nem tapasztalt Mordach felől, ami kétségeket ébreszthetne benne, szóval nincs oka az aggodalomra.*
*Ő is egyetért Mordach világnézeteivel. Talán csak annyiban nem, hogy szerinte a nő a gyermeknevelésen és a háztartás fenntartásán felül egyebekhez is érthet, mint akár a mágia vagy a gyógyítás, jóslás. Sok-sok féle foglalkozás adatik, ami a finomabbik nemnek is való, így végtére is maga sem érti, miért nem keresett másban boldogságot. Persze, erre roppantul egyszerű a válasz. Egyrészről, mert hazájában olyan hagyománya van a kardnak, mint paraszt családnál a földművelésnek, másrészről pedig egyszerűen tényleg egy magasztos, szép dolognak tekinti, így nem a penge gyilkos oldalát látja. Mint nemrég utalt rá, számára akár egy ecset, s bár ő nem fest vele, éppúgy vonalakat, formákat ír le mozdulataival.
Ami azt illeti, adhatta volna életét a családalapításnak s gyermeknevelésnek is, ha épp nem lenne félig elfből, félig emberből való, kiknek ilyen úton nem adatott meg a lehetőség vérvonaluk továbbvitelére. Bőségesen volt ideje megszokni a gondolatot, hogy ő maga sosem fogja saját gyermekét világra hozni, felnevelni, ám az ilyen kivételes alkalmakkor, mikor eszébe jut, bizony még mindig el tudja szomorítani.
Azonban nem adja hangulatát a negatív áramlatoknak, legalábbis a továbbiaknak nem, pedig a férfi további szavai szintén nem épp a világ szépségét hivatottak a levegőbe hinteni.*
- Ilyen tapasztalatokkal nem igazán rendelkezem, lévén, hogy ideutazásom előtt egy elzárt közösségben nevelkedtem, de mint tapasztalt férfinek elhiszem, amit mond. S igazán el is szomorít, amit hallok, azonban hozzáfűzni nem igen tudok, miként ezek igen csak tőlem távol eső üzelmek. Megérthetőek, ha a szükség úgy hozza, bár véleményem szerint mindig ott van a választás lehetősége, csak meg kell találni. Azonban az, hogy a szükségen felül ténykedjen valaki ilyesfajta alvilági dolgokban, attól teljesen elhatárolódom. *Szól ekképpen, s tűnhet kényes nőcskének, akár álszentnek - elvégre a világ mocskában az övéhez hasonló látásmódot inkább lenézik s megkérdőjelezik, mint hogy elfogadják -, ám ő igazán így gondolja, és teljesen borzalomba ejti a tény, hogy megannyi nő s férfi bocsátkozik a fertőbe.
Azonban szerencsére könnyedebb s kellemesebb témákra vetődik beszélgetésük fonala, s az eddig megkomolyodott arckifejezését megolvasztja feltörekvő gyengéd, lágy mosolya.*
- Egyet kell, értsek Önnel. Az erdők s rétek, tisztások, folyók mind tele vannak a túlélés lehetőségével, és valóban jobban becsüli az ember a maga szerzett étket, mint mit elé tesznek már készen. Épp a minap reggel jártam az erdőben, és bár az itteni növényekhez nem igazán van értésem, azért egyről már hallottam, hogy könnyeden megszerezhető, így szedtem is terméséből. Holdsajtnak hívják, ha nem csal a memóriám. Egyet eltettem, így ha később kedvét lelné benne, szívesen megosztanám Önnel. *Ajánlkozik fel továbbra is kedvesen mosolyogva. Nem lesz egy királyi lakoma, de nem is ez a lényeg.*
- Nos, csakugyan nem gondolnám, hogy ilyesmi foglalkozásai voltak, s hogy épp az éjbőrűek titokzatos népét volt szerencséje tanítani, de ami jobban elámít, az a kinti világról esett fogalma. Úgy véli, valóban van valami az égen is túl? Így is oly nagy ez a világ, szinte felfoghatatlan, hogy még nagyobb legyen. Ne értsen félre, engem is sokszor ejtett gondolkodóba a fenti lét titokzatos kérdése, de nem mindennap hallani másokat ilyesmiről diskurálni. Sőt, azt kell, hogy mondjam, sajnálatos sokan akadnak, akik teljesen elzárják elméjüket a világunktól, s csak arra összpontosítanak, mi velük történik. Örülök, hogy Ön messze nem ilyen. *Jegyzi meg a talán bóknak sem nevezhető dicséretet, mely igen csak vaskosan lett köntörfalazva, azonban sejti, hogy a férfi szellemi képességei messze túlmutatnak azon, minthogy az ilyesmit ne venné észre. Nem mintha oly nagyon próbálkozni kívánna Mordach kegyeibe férkőzni, sőt, eszébe sem jutna csábítgatni vagy ehhez hasonlatos dolgokat művelni, egyszerűen csak kedves s figyelmes, épp ezért, ha valami szóra érdemes, azt nem hallgatja el.
Közben épp, hogy érintve a gazdagnegyedet, elérnek a piactérre, melynek népes forgataga hűen követi a megszokott rutint. S ha már erre járnak, beszédük közben olykor megszemléli a portékákat, hátha lát valami neki tetszőt. Ám az uraság őszinte s önzetlen ajánlkozása ügyének megoldásában kizökkenti a felszabadult nézelődésből, s tán egy csipetnyi megilletődöttség ül ki az arcára, ahogy felpillant rá. Azonban hamarost rendezi vonásait, s hálás mosolyra húzza ajkait.*
- Nos, egyelőre valóban nem kívánnám felfedni a részleteket, puszta óvintézkedés gyanánt, de azt tudnia kell, hogy rendkívül gáláns Öntől, hogy így látatlanba is a segítségét ajánlotta. Hálás vagyok érte, s még meggondolom, belerángassam e problematikus ügybe. Azonban egy egyszerűbb esetben szívesen fogadnám tanácsát, mégpedig itt, a piacon. Úgy hírlik, érdekes bájitalokat lehet fellelni errefelé, ám hogy mifélét s hogy pontosan merre, arról nem tudok. Esetleg segítene ebben? *Kérdezi finomkodva s tisztelettudóan téve fel a kérdést, hiszen a követelőzés távol álljék tőle, ám Mordach-ot eddig olyan férfinek ismerte meg, aki szereti kamatoztatni a tudását, tapasztalatait, s egy nőnek végkép a segítségére lenne, ha az megkérné. Persze nem kihasználni akarja, pusztán éreztetni vele, hogy bízik benne s szívesen veszi a tanácsait is, ami pedig nem utolsó sorban szokott kedvére lenni az uraknak.
Épp emiatt határoz úgy, elfogadja a kéznyújtást, s a férfibe karol, ekképp folytatva sétájukat a forgatagon keresztül.*
- Járni jártam már a Pegazusban egy tea s egy rövid beszélgetés erejéig, ám túl sok tapasztalásom nem fűződik oda. Így ha komolyan vehetem ajánlatát – már pedig nincs okom megkérdőjelezni -, úgy örömmel tartanék oda Önnel az erdei bemutatót követően. *Somolyogja, miként arra gondol, hogy már rég akadt ilyen remek beszélgetőpartnere, így ha a másik is kedvét leli a társaságában, akkor miért ne fejeznék be együtt eme szép napot. Egyelőre semmi olyat nem tapasztalt Mordach felől, ami kétségeket ébreszthetne benne, szóval nincs oka az aggodalomra.*
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 19:23:48
Üzenet elküldve: 2014-01-18 19:23:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
*Persze, ha ő kapott volna mindenféle titokzatos ajándékokat, biztosan nem akarná eldobni, elrejtené, sőt, szóvá sem tenné, hogy talált valamit. A többiek felé kifejtett gyanúja valóban fejében motoszkál, ám koránt sem oly’ mértékben, mint amennyire mutatja.
A piacon kutakodva az egyik furcsa üvegekkel teletűzdelt standnál állapodik meg. Viszonylag sokáig elnézelődik a különböző színű, derengésű halványabb, sötétebb, kisebb-nagyobb szerekkel töltött alkalmatosságok között. Végül egy gyöngyházfehér folyadékkal teletöltöttet választ, a kicsi, szépen csiszolt üveg elfér összecsukott tenyerében minden gond nélkül. Maga sem tudja, minek veszi meg, egyszerűen megtetszett neki. ~ Majd jó lesz valamire! ~
Rövidke élete során nem sok alkalma volt piacon járni, s ennél csak kicsivel többször használt pénz fizetségképp, így nem igazán tud vele bánni. A csecsebecsére rá is megy az összes fiúktól elhappolt aranyának maradéka.
Mikor visszatérne társaihoz egy furcsa szerzet ~Talán törpe!~ társaságában látja őket. Egy pillanatra megáll, s ez idő alatt az ismeretlen faképnél is hagyja a Thargodarokat. Ő újból csatlakozik.*
- Végeztem is! Hát ez..? * kérdezi, fejével a „talán törpe” távozási irányával biccentve, miközben csendesen követi társait a Pegazus nevű hely felé.*
*Persze, ha ő kapott volna mindenféle titokzatos ajándékokat, biztosan nem akarná eldobni, elrejtené, sőt, szóvá sem tenné, hogy talált valamit. A többiek felé kifejtett gyanúja valóban fejében motoszkál, ám koránt sem oly’ mértékben, mint amennyire mutatja.
A piacon kutakodva az egyik furcsa üvegekkel teletűzdelt standnál állapodik meg. Viszonylag sokáig elnézelődik a különböző színű, derengésű halványabb, sötétebb, kisebb-nagyobb szerekkel töltött alkalmatosságok között. Végül egy gyöngyházfehér folyadékkal teletöltöttet választ, a kicsi, szépen csiszolt üveg elfér összecsukott tenyerében minden gond nélkül. Maga sem tudja, minek veszi meg, egyszerűen megtetszett neki. ~ Majd jó lesz valamire! ~
Rövidke élete során nem sok alkalma volt piacon járni, s ennél csak kicsivel többször használt pénz fizetségképp, így nem igazán tud vele bánni. A csecsebecsére rá is megy az összes fiúktól elhappolt aranyának maradéka.
Mikor visszatérne társaihoz egy furcsa szerzet ~Talán törpe!~ társaságában látja őket. Egy pillanatra megáll, s ez idő alatt az ismeretlen faképnél is hagyja a Thargodarokat. Ő újból csatlakozik.*
- Végeztem is! Hát ez..? * kérdezi, fejével a „talán törpe” távozási irányával biccentve, miközben csendesen követi társait a Pegazus nevű hely felé.*
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 18:59:29
Üzenet elküldve: 2014-01-18 18:59:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Ahogy felfejlődik a kis csapat és elindulnak a Piac irányába, Hrothgaar a kompánia végére maradt, maga elé engedve a lányokat. Csendben lovagol és gondolataiba mélyed egy kis időre. Cessa szavai visszhangzanak fejében: "Ki tudja, miféle átkot rejthet..." Lehet csak az ő törpe füleinek csengett furcsán a hozzászólás. Mindenesetre az a gondolat fészkelte be magát a fejébe, hogy egy leheletnyi irigység bújt meg a fél-elf szavai mögött.*
~nem zárható ki teljesen... sőt, még érthető is lenne... tiszta sor! sor... sör...~
- Tudom, egy sör nem sör, de akkor is az a szemét Kővarjú kezdte az egészet!
*Egészíti ki Kagan megjegyzését az ominózus verekedős esettel kapcsolatban.*
- Senki nem tehet ócsárló megjegyzést egy törpe szakállára, mert az életével játszik! Az a mocsok meg azt merte mondani, biztos avval törlöm a valagam, mert annyira büszke vagyok rá...
*Igen kellemetlen incidens volt, meg kell hagyni. Ahogy poroszkálnak tovább váratlanul mintha azt hallaná, hogy Kagan valakivel szóba elegyedik. Nyújtogatja nyakát, de nem igen látja a történteket, így kiléptet a lányok mellé, ekkor veszi észre az új figurát.*
~máma minket mindenki megtalál?~
*Kagan utolsó pár mondatát elcsípi, majd a hozzá intézett szavakra előreléptet lovával. Picit kihúzza magát a nyeregben miközben végigméri az idegent. Hrothgaar még jócskán élete delelőjén jár, míg a másik már megehette a kenyere javát. Kopasz is, véznának is tűnik. Az öregedés nem kerülte el a fickót.*
- Hogy rokonom?
*Kérdezi felhorkanva, meglepetten. Hrothgaar arcán értetlenség jelenik meg egy pillanatra, majd folytatja.*
- Földimnek földim. De nem ismerem.
*A tény, hogy Kagan nem saját nevén mutatkozik be azt erősíti a vörös üstökűben, hogy nem kíván vele mélyebb ismeretséget kötni. Meg kell hagyni, nem túl bizalomgerjesztő figura ez a Goswin.*
~az képe olyan, mintha folyton valami sunyiságon járna az agya~
*A gnóm kísérlet felvetése kicsit meglepi Hrothgaart. Úgy gondolja, vezére ezzel kicsit talán elvetette a sulykot. Igaz, nem szentéletű a társaságból egyikük sem, de ez talán kicsit erős volt. Valami megmagyarázhatatlan módon sajnálat ébredt a Hrothgaar-ban Goswin iránt.*
~"Inkább gyűlölj, csak ne sajnálj!"~
*Idéződik fel benne egy régi emlék, és a Thargodarok kovácsa megacélozza vonásait mielőtt újra szólna.*
- A Pegazusba...
*Tekintetét leveszi a másik törpéről és megvárja, míg társai elhaladnak, hogy újra elfoglalja korábbi helyét a csapat végén, hátvédként.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 19:03:28
*Ahogy felfejlődik a kis csapat és elindulnak a Piac irányába, Hrothgaar a kompánia végére maradt, maga elé engedve a lányokat. Csendben lovagol és gondolataiba mélyed egy kis időre. Cessa szavai visszhangzanak fejében: "Ki tudja, miféle átkot rejthet..." Lehet csak az ő törpe füleinek csengett furcsán a hozzászólás. Mindenesetre az a gondolat fészkelte be magát a fejébe, hogy egy leheletnyi irigység bújt meg a fél-elf szavai mögött.*
~nem zárható ki teljesen... sőt, még érthető is lenne... tiszta sor! sor... sör...~
- Tudom, egy sör nem sör, de akkor is az a szemét Kővarjú kezdte az egészet!
*Egészíti ki Kagan megjegyzését az ominózus verekedős esettel kapcsolatban.*
- Senki nem tehet ócsárló megjegyzést egy törpe szakállára, mert az életével játszik! Az a mocsok meg azt merte mondani, biztos avval törlöm a valagam, mert annyira büszke vagyok rá...
*Igen kellemetlen incidens volt, meg kell hagyni. Ahogy poroszkálnak tovább váratlanul mintha azt hallaná, hogy Kagan valakivel szóba elegyedik. Nyújtogatja nyakát, de nem igen látja a történteket, így kiléptet a lányok mellé, ekkor veszi észre az új figurát.*
~máma minket mindenki megtalál?~
*Kagan utolsó pár mondatát elcsípi, majd a hozzá intézett szavakra előreléptet lovával. Picit kihúzza magát a nyeregben miközben végigméri az idegent. Hrothgaar még jócskán élete delelőjén jár, míg a másik már megehette a kenyere javát. Kopasz is, véznának is tűnik. Az öregedés nem kerülte el a fickót.*
- Hogy rokonom?
*Kérdezi felhorkanva, meglepetten. Hrothgaar arcán értetlenség jelenik meg egy pillanatra, majd folytatja.*
- Földimnek földim. De nem ismerem.
*A tény, hogy Kagan nem saját nevén mutatkozik be azt erősíti a vörös üstökűben, hogy nem kíván vele mélyebb ismeretséget kötni. Meg kell hagyni, nem túl bizalomgerjesztő figura ez a Goswin.*
~az képe olyan, mintha folyton valami sunyiságon járna az agya~
*A gnóm kísérlet felvetése kicsit meglepi Hrothgaart. Úgy gondolja, vezére ezzel kicsit talán elvetette a sulykot. Igaz, nem szentéletű a társaságból egyikük sem, de ez talán kicsit erős volt. Valami megmagyarázhatatlan módon sajnálat ébredt a Hrothgaar-ban Goswin iránt.*
~"Inkább gyűlölj, csak ne sajnálj!"~
*Idéződik fel benne egy régi emlék, és a Thargodarok kovácsa megacélozza vonásait mielőtt újra szólna.*
- A Pegazusba...
*Tekintetét leveszi a másik törpéről és megvárja, míg társai elhaladnak, hogy újra elfoglalja korábbi helyét a csapat végén, hátvédként.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 19:03:28
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 18:51:38
Üzenet elküldve: 2014-01-18 18:51:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
*A kimerítő edzés után szinte pihenésnek hat ez a kis séta. Némi gyaloglás után, eléri a piacot, ami ugyan nem tartozik a kedvenc helyei közé, most talán talál valamit, ami hasznára lehet.~Hamár ide kerültem, hátha megtudom mit rejt az a kis fiola, amit találtam.~Gondolja, miközben a nyüzsgő ember áradaton próbálja keresztül harcolni magát. Mellette, elötte, körülötte standok, emberek, lények. Kép és szag döbbenetes egyvelege, amit még a kakofóniába csapó lárma színesít meg. Egy alkalommal egy óriás kis híján felrúgja, ám Adgal megveti a lábát, így majdnem visszájára fordul a dolog.*
-Hé melák! Legközelebb nézz a lábad elé is!-
*Kiabálja fel, a megtermett alaknak, aki ekkor lehajolva válaszol.*
-Mi van szakállas! Kell valami?-
*Nyúl a törpe felé, ám egy pillantás múlva vissza is húzza a kezeit. Adgal akkor érti meg, amikor egy őrjárat bontakozik ki a tömegből és mellettük halad el.*
-Majd legközelebb.-
*Sziszegi oda Adgalnak az óriás. A törpe gyors mozdulattal kilép az útjából és elindul arra, amerre a kovácsot sejti.*
-Hé melák! Legközelebb nézz a lábad elé is!-
*Kiabálja fel, a megtermett alaknak, aki ekkor lehajolva válaszol.*
-Mi van szakállas! Kell valami?-
*Nyúl a törpe felé, ám egy pillantás múlva vissza is húzza a kezeit. Adgal akkor érti meg, amikor egy őrjárat bontakozik ki a tömegből és mellettük halad el.*
-Majd legközelebb.-
*Sziszegi oda Adgalnak az óriás. A törpe gyors mozdulattal kilép az útjából és elindul arra, amerre a kovácsot sejti.*
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 15:47:07
Üzenet elküldve: 2014-01-18 15:47:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok figyelmébe//
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Isurii csak kezét emeli fel, hogy jelezze: felesleges fűznie. Bundákkal egy vadászatból élő barbár törzs nőjét nem fogja lekenyerezni, de talán Cessát érdekelni fogják a ruhák. Úgy tűnik növekvő érdeklődést mutat a hacukák iránt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mai viselete. A kereskedő is láthatja, hogy míg Isurii inkább egyszerű vadásznak illene be öltözete alapján, addig Cessa szinte mindent magára aggatott, amit csak talált. Ezek alapján egy dörzsölt kereskedő biztosan inkább őt venné célba, semmit a Thargodar nőt.
Az idegen név hallatán Kaganra sandít. Bátyja tudhat valamit amit ő nem, ha nem saját nevén mutatkozott be. Lovával arrébb léptet a kis méregzsáktól, aki a vezér érdeklődésére felfújja magát és egyszerűen elsétál. Ha tudná mennyire, de mennyire zokon vette bátyja szavait, még talán el is nevetné magát a mai nap megpróbáltatásai ellenére.*
-Komolya szándékai lehettek.
*Jegyzi meg halkan, de több szót nem fecsérel az esetre. Megjegyzi magának Goswint, ha netán legközelebb az útjába akadna.*
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Isurii csak kezét emeli fel, hogy jelezze: felesleges fűznie. Bundákkal egy vadászatból élő barbár törzs nőjét nem fogja lekenyerezni, de talán Cessát érdekelni fogják a ruhák. Úgy tűnik növekvő érdeklődést mutat a hacukák iránt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mai viselete. A kereskedő is láthatja, hogy míg Isurii inkább egyszerű vadásznak illene be öltözete alapján, addig Cessa szinte mindent magára aggatott, amit csak talált. Ezek alapján egy dörzsölt kereskedő biztosan inkább őt venné célba, semmit a Thargodar nőt.
Az idegen név hallatán Kaganra sandít. Bátyja tudhat valamit amit ő nem, ha nem saját nevén mutatkozott be. Lovával arrébb léptet a kis méregzsáktól, aki a vezér érdeklődésére felfújja magát és egyszerűen elsétál. Ha tudná mennyire, de mennyire zokon vette bátyja szavait, még talán el is nevetné magát a mai nap megpróbáltatásai ellenére.*
-Komolya szándékai lehettek.
*Jegyzi meg halkan, de több szót nem fecsérel az esetre. Megjegyzi magának Goswint, ha netán legközelebb az útjába akadna.*
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 13:44:45
Üzenet elküldve: 2014-01-18 13:44:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok figyelmébe//
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Bár meglehetős sikerrel kerülgeti a népeket, nem tudja elkerülni, hogy egy szottyos vén törpe rájuk ne akaszkodjon.*
~ Goswin, Goswin Umilawin. Hmm. ~ *Kagan tekintete végigsöpör a törpén - nem fog benne elfáradni, mert ványadt, öreg jószág - aztán próbálja elhelyezni a térben.*
~ Goswin. Hol hallottam már ezt a nevet? ~ *annyi új élmény, új hely, új ember között nehéz, még akkor is, ha új névvel igazából kevéssel találkozott.*
~ Goswinnane! ~ *már emlékszik, Gramorn Kevdak, az a buzgó Kalmár említette. Mit is mondott?*
~ "Én egy Kevdak vagyok, és nem Goswin, nekem nem az a célom, hogy selejtes áruval üzleteljek." ~ * valahogy így hangzott, ha minden igaz.*
~ aha, tehát ő Goswin. ~ *és hogy valami szóbeli közlést is megeresszen a törpe felé, hangosan is ismétel.*
- Aha. Szóval te vagy Goswin. *méricskéli kicsinység még a törpét, majd megrázza a fejét.*
- Nincs bennünk semmi közös. Mit szólsz, barátom?! *fordul hátra, hogy a hátvédet alkotó törpét, Hrothgaar Skyllagrimmsont is bevonja a társalgásba.*
- Rokonod neked Goswin Umilawin?! *persze, azt látja, hogy a fickó valószínűleg törpe (vagy valami nagyon amorf gnóm), de majd Hrothgaar megmondja, akar e közösséget vállalni.*
- Az én nevem... *anélkül, hogy megakadna, más nevet ad meg. Nem fog egy ilyen fickónak valós nevet mondani, hogy aztán majd mindenféle dolgokkal zaklassa, és a pusztapostával küldözgesse neki a termékajánlatokat.*
- Gare Nilatan. *vagyis Jeges Sziklahát, ha jól emlékszik az ősi nyelvere, amit már ők is alig-alig használnak.*
- Te miféle lény vagy, Goswin kufár? *pislog érdeklődve a fickóra, akinek Göcsörtös kialakítású arcocskájához egy törpe-gnóm teste és egy elf füle csatlakozik. A többiről nem is szólva.*
- Valamiféle gnóm kísérlet lennél? Hallottunk ilyeneket északon! *persze közben nem áll meg a csapat, mert nincs rá okuk, csak a válasz érdekli. Valóban, lehet még Goswin törpe is, de...Kagan tudatában a törpék olyanok, mint Hrothgaar Skyllagrimmson, aki erős, vad, és agyonverte a saját mesterét, mert az kutyául bánt vele. Na, ilyen egy törpe.*
- Tovább, irány a Szárnyas Ló Fogadó! *nem állnak meg csak úgy, de nem is mondja Goswinnak, hogy ne jöhetne velük. Nincs tilalom, nincs engedély, még akkor sem, ha nem tudja, mi az a külföld.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 14:02:23
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Bár meglehetős sikerrel kerülgeti a népeket, nem tudja elkerülni, hogy egy szottyos vén törpe rájuk ne akaszkodjon.*
~ Goswin, Goswin Umilawin. Hmm. ~ *Kagan tekintete végigsöpör a törpén - nem fog benne elfáradni, mert ványadt, öreg jószág - aztán próbálja elhelyezni a térben.*
~ Goswin. Hol hallottam már ezt a nevet? ~ *annyi új élmény, új hely, új ember között nehéz, még akkor is, ha új névvel igazából kevéssel találkozott.*
~ Goswinnane! ~ *már emlékszik, Gramorn Kevdak, az a buzgó Kalmár említette. Mit is mondott?*
~ "Én egy Kevdak vagyok, és nem Goswin, nekem nem az a célom, hogy selejtes áruval üzleteljek." ~ * valahogy így hangzott, ha minden igaz.*
~ aha, tehát ő Goswin. ~ *és hogy valami szóbeli közlést is megeresszen a törpe felé, hangosan is ismétel.*
- Aha. Szóval te vagy Goswin. *méricskéli kicsinység még a törpét, majd megrázza a fejét.*
- Nincs bennünk semmi közös. Mit szólsz, barátom?! *fordul hátra, hogy a hátvédet alkotó törpét, Hrothgaar Skyllagrimmsont is bevonja a társalgásba.*
- Rokonod neked Goswin Umilawin?! *persze, azt látja, hogy a fickó valószínűleg törpe (vagy valami nagyon amorf gnóm), de majd Hrothgaar megmondja, akar e közösséget vállalni.*
- Az én nevem... *anélkül, hogy megakadna, más nevet ad meg. Nem fog egy ilyen fickónak valós nevet mondani, hogy aztán majd mindenféle dolgokkal zaklassa, és a pusztapostával küldözgesse neki a termékajánlatokat.*
- Gare Nilatan. *vagyis Jeges Sziklahát, ha jól emlékszik az ősi nyelvere, amit már ők is alig-alig használnak.*
- Te miféle lény vagy, Goswin kufár? *pislog érdeklődve a fickóra, akinek Göcsörtös kialakítású arcocskájához egy törpe-gnóm teste és egy elf füle csatlakozik. A többiről nem is szólva.*
- Valamiféle gnóm kísérlet lennél? Hallottunk ilyeneket északon! *persze közben nem áll meg a csapat, mert nincs rá okuk, csak a válasz érdekli. Valóban, lehet még Goswin törpe is, de...Kagan tudatában a törpék olyanok, mint Hrothgaar Skyllagrimmson, aki erős, vad, és agyonverte a saját mesterét, mert az kutyául bánt vele. Na, ilyen egy törpe.*
- Tovább, irány a Szárnyas Ló Fogadó! *nem állnak meg csak úgy, de nem is mondja Goswinnak, hogy ne jöhetne velük. Nincs tilalom, nincs engedély, még akkor sem, ha nem tudja, mi az a külföld.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 14:02:23
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 12:36:40
Üzenet elküldve: 2014-01-18 12:36:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Aravae Mithraniel //
- Teljesen igaza van, s mint oly sok másban, ebben is egyet kell értenem. Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy a nőket esetleg alább nézem, mint a férfiakat, ám tény, hogy egy ilyen erős és gyilkos penge nem egy finom kézbe való, függetlenül attól, hogy mire, s hogy milyen célból használják. A kényszer valóban nagy úr, s ezt meg is tudom érteni, ám ahogy Kegyed mondta, sajnos a nők igen nagy része próbál a férfiak szintjére törni, holott e két nemet nem is lehetne összehasonlítani. Mindegyiknek meg van a maga szerepe, akár csak egy háborúban: a férfiak vívják a hazáért például, ahol a nők is élnek, ők pedig felnevelik azokat a gyermekeket, akik tovább viszik e vonalat. Ám ha egy hölgy kardot ránt, páncélt visel, s számos élet elmúlása köthető kezeihez, úgy már az egész lénye megváltozik a tapasztalások során. Egy hölgynek az kell, hogy békében, viszonylag nyugodtan éljen, s hogy az effajta erőszakból kimaradjon. Elvégre Önök a szebbik nem, a finomabbik, az igényesebbik, , az érzékibb, s e jelzők pontosan amiatt élnek, mert a véres lázongásokból kimaradtak. Ahogy egy nő nem érhet fel egy férfihez, úgy egy férfi sem érhet fel egy nőhöz..
*Bólint határozottan, miközben acélozott talpú bakancsa lágyan terül szét a nedves fűtengerben. Talán gondolatai túlságosan is szigorúnak hatnak, esetleg merevnek, ám Mordach nem olyan férfi, aki az effajta dolgokat túlságosan "komolyan" venné. Tény, hogy van erről az egészről véleménye, viszont messze áll tőle az, hogy ennek hangot is adjon direkt. Még ha egy nő háborúba is készül, hát menjen.. A Vörös senkit nem akadályoz meg, a nemek úgyis rájönnek arra a tapasztalások során, hogy hibát követnek el, s hogy nem kellene belefolyni a másik ügyeibe. Nem véletlenül van a nőknek és a férfiaknak is más életút, feladat szánva, s Mordachot kissé aggasztja, hogy a nemek ennyire kezdenek összemosódni. Egyre több hölgy ragad kardot, míg egyre több, magát férfinek nevező egyén teszi azt le. Viszont van itt még valami, ami úgy gondolja, hogy szót érdemel..*
- A tolvajlást is lényegében idevehetjük, bár ez valamilyen szinten számomra más kategória, persze ezt csak az életmódom alapján mondhatom. Számos ember esik áldozatul banditáknak, esetleg a város ügyes-bajos dolgainak, minek következtében elveszti munkáját, esetleg otthonát, s hogy életben maradhasson, ezért kénytelen tenni, s számos egyén a tolvajlást látja csupán kiútnak - tapasztalataim szerint ezek igen nagy része hölgyekből áll - holott régen az ilyenek bérbe adták a testüket. Ugyanakkor ezt is messze elítélem, s ki is mondom, hogy lenézem e nőket, viszont ebből is látszik, hogy a világ mennyire változik: régen a szajhák azért voltak azok, amik, mert kellett nekik a pénz a megélhetéshez, így e hivatás lényegében nem volt túlságosan "megerőltető", leszámítva a lelki dolgait. Míg eközben a hasonló férfiak a tolvajlás hivatást választották. Nem tudom, mennyire van tisztában az utca életével, de ha körbenéz, akkor azt lehet látni, hogy a nők kirabolják az embereket, s a szajhák már nem csak a megélhetésükért csinálják ezt a "munkát", hanem szórakozásból is. A lélek egyre kezd rohadni a világgal együtt, azt kell mondjam.. Pedig még sok esztendő áll előttünk, de az emberiség rálépett egy nagyon rossz ösvényre, mely egyre mélyebbre vezet a sötétségbe s a fertőbe. Ez még talán nem annyira látszik, de vannak apróbb, utaló jelek, csak az embernek nyitva kell tartania a szemét, s észre kell vennie ezeket.
*Mondja komolyan, s szavai már-már profetikusnak is tűnhetnek, ám mindössze csak rendelkezik azzal a "képességgel", hogy a sok kicsit össze tudja kombinálni egy naggyá. Minden összefügg a világban, csupán túl sok a részlet..
Kellemes ez az enyhén csípős szellő, mely hevesen játszadozik köztük, s Mordach hajkoronáját is úgy tünteti fel, mintha lángolna egész teste. Hiába, ő nem rejtegeti azt, ami, pedig hányszor mondták már neki, hogy váljon meg hajzuhatagjától, s csillogó, kopasz fejjel járja a világot - ekkor kevésbé lenne feltűnő, s kevesebbszer szólnák meg. Ám ő mindig is úgy tartotta, hogy ennek született, s nyomós oka volt annak, hogy a vérszín ennyire dominál rajta. Ezért hát dacol a világgal, s ahelyett, hogy elrejtené igazi voltát, inkább még rátesz pár lapáttal! Nem véletlenül nyúlik le szinte a térdéig.. Ekkor egy kósza tincs Aravae ében haja felé szökell, s mikor a férfi odanyúlna, hogy visszahúzza a játszadozó tincseket, akkor veszi észre a kikandikáló, hegyesebb füleket, melyet a szél pillanatokon belül újra visszarejt a sötét menedékbe. El is mosolyodik magában, sejtése beigazolódott, hiszen egy tiszta embervérű teljesen máshogy beszél, másak a szokásai..*
- Teljes mértékben így gondolom, amit az életvitelem is igazol, ugyanis vándor lennék. *bólint határozottan, büszkén* Járom a világot, élvezem a szépségeit, miközben nem csak tapasztalatot szerzek, hanem tudást is, s felülmúlhatatlan élményeket. Nincs otthonom, ám mégsem vagyok tolvaj, s amint látja, nem éppen éhezek! *kacag fel* A természet számos lehetőséget tárt elénk, ezt csupán ki kell használni, s én pont ezt teszem. Nincs szükségem fogadókra ahhoz, hogy étkezzek, vagy hogy nyugovóra hajtsam a fejem, hiszen a szükség - vagy a kedv - rávisz, akkor könnyedén feltalálom magam odakint is.. Az emberek manapság túlságosan is elkényelmesedtek, ám én mondom, annál nincs is jobb vacsora, mint amiről tudja az ember, hogy saját maga ejtette el! Gondolná amúgy rólam, hogy megjártam alant a mélységi barlangokat, miközben éjelf ifjoncokat tanítottam a felvilág rejtelmeire? Már csak az eget kellene meghódítani.. Ahogy a barlangokban, úgy az ég titokzatos világában is biztos vagyok benne, hogy van valamiféle élet, bár ez így ismeretlenül furcsán hangozhat. Hamarosan talán oda is feljutunk..
*Mondja enyhe ábránddal tarkított hangon, s az a kép villan be előtte, miközben egy felhőkből kilépő torony tetejéről kémleli eme hatalmas világot. Mordach szeret néha mesébe illően ábrándozni, ám úgy véli, hogy eme felmerülő gondolatok sem "véletlenek", s mivel kifürkészhetetlen a jövő, bármi megtörténhet: akár a matéria segítségével, akár a mágiáéval.*
- Hát én magamat nem szoktam mágusnak nevezni, de a szó-szoros értelmében igaz a jelző, hiszen foglalkozok vele, csupán nem ez teszi ki a mindennapjaim. Annak pedig különösen örülök, hogy várja a "mutatványt", megígérhetem Önnek, hogy egy mesevilágba fog csöppenni! Igazán misztikus helyet fogok mutatni Önnek, s most már biztos vagyok benne, hogy ezt értékelni is fogja!
*Talán a kérdezősködésével újabb gyengébb pontra tapintott, hiszen érzi a kis gyülemlő, fekete felhőket a hölgy felett, ezért hát biztatóan, persze bármiféle erőszakoskodás nélkül szólal fel újra.*
- Nem tudom, mennyire titkos eme ügy, melyben itt jár, s nem is kérem, hogy osszon meg velem minden részletet, ám elég régóta vagyok itt a város körül ahhoz, hogy tudjak bizonyos dolgokat. Ezáltal pedig szívesen felajánlom a segítségem Kegyednek, persze erre nem kell azonnal rábólintania. Nyugodtan aludjon rá egyet, ám azt tudnia kell, hogy bármikor kérheti a segítségem.
*Mikor Aravae lágy keze a Vörös vállát érinti, úgy ő maga is előrenyújtja kezét, ezzel nyomatékot adva előbbi erős szavainak, s ha a másik szeretne, úgy bele is karolhat.*
- Ne aggódjék, nekem dolgom már nem akad mára, eredetileg azt terveztem, hogy lassan megvacsorázok a fogadóban, esetleg olvasok valamit a kandalló melegében.. Mondja csak, nincs kedve velem tartani a kis erdei kitérő után? Feltételezem, hogy Kegyed is hasonló dolgokkal töltötte volna az estéjét, bár azt nem tudom, hogy járt-e már a fogadóban. *szinte felderül arca, miközben teszi fel az ajánlatot* A gazdagnegyed pedig valóban rövidebb, csak kissé elkalandoztak a gondolataim, bocsásson meg! *biccent* Talán kiérve a piactérre a negyed után még érdekesebb portékára is bukkanhat!
- Teljesen igaza van, s mint oly sok másban, ebben is egyet kell értenem. Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy a nőket esetleg alább nézem, mint a férfiakat, ám tény, hogy egy ilyen erős és gyilkos penge nem egy finom kézbe való, függetlenül attól, hogy mire, s hogy milyen célból használják. A kényszer valóban nagy úr, s ezt meg is tudom érteni, ám ahogy Kegyed mondta, sajnos a nők igen nagy része próbál a férfiak szintjére törni, holott e két nemet nem is lehetne összehasonlítani. Mindegyiknek meg van a maga szerepe, akár csak egy háborúban: a férfiak vívják a hazáért például, ahol a nők is élnek, ők pedig felnevelik azokat a gyermekeket, akik tovább viszik e vonalat. Ám ha egy hölgy kardot ránt, páncélt visel, s számos élet elmúlása köthető kezeihez, úgy már az egész lénye megváltozik a tapasztalások során. Egy hölgynek az kell, hogy békében, viszonylag nyugodtan éljen, s hogy az effajta erőszakból kimaradjon. Elvégre Önök a szebbik nem, a finomabbik, az igényesebbik, , az érzékibb, s e jelzők pontosan amiatt élnek, mert a véres lázongásokból kimaradtak. Ahogy egy nő nem érhet fel egy férfihez, úgy egy férfi sem érhet fel egy nőhöz..
*Bólint határozottan, miközben acélozott talpú bakancsa lágyan terül szét a nedves fűtengerben. Talán gondolatai túlságosan is szigorúnak hatnak, esetleg merevnek, ám Mordach nem olyan férfi, aki az effajta dolgokat túlságosan "komolyan" venné. Tény, hogy van erről az egészről véleménye, viszont messze áll tőle az, hogy ennek hangot is adjon direkt. Még ha egy nő háborúba is készül, hát menjen.. A Vörös senkit nem akadályoz meg, a nemek úgyis rájönnek arra a tapasztalások során, hogy hibát követnek el, s hogy nem kellene belefolyni a másik ügyeibe. Nem véletlenül van a nőknek és a férfiaknak is más életút, feladat szánva, s Mordachot kissé aggasztja, hogy a nemek ennyire kezdenek összemosódni. Egyre több hölgy ragad kardot, míg egyre több, magát férfinek nevező egyén teszi azt le. Viszont van itt még valami, ami úgy gondolja, hogy szót érdemel..*
- A tolvajlást is lényegében idevehetjük, bár ez valamilyen szinten számomra más kategória, persze ezt csak az életmódom alapján mondhatom. Számos ember esik áldozatul banditáknak, esetleg a város ügyes-bajos dolgainak, minek következtében elveszti munkáját, esetleg otthonát, s hogy életben maradhasson, ezért kénytelen tenni, s számos egyén a tolvajlást látja csupán kiútnak - tapasztalataim szerint ezek igen nagy része hölgyekből áll - holott régen az ilyenek bérbe adták a testüket. Ugyanakkor ezt is messze elítélem, s ki is mondom, hogy lenézem e nőket, viszont ebből is látszik, hogy a világ mennyire változik: régen a szajhák azért voltak azok, amik, mert kellett nekik a pénz a megélhetéshez, így e hivatás lényegében nem volt túlságosan "megerőltető", leszámítva a lelki dolgait. Míg eközben a hasonló férfiak a tolvajlás hivatást választották. Nem tudom, mennyire van tisztában az utca életével, de ha körbenéz, akkor azt lehet látni, hogy a nők kirabolják az embereket, s a szajhák már nem csak a megélhetésükért csinálják ezt a "munkát", hanem szórakozásból is. A lélek egyre kezd rohadni a világgal együtt, azt kell mondjam.. Pedig még sok esztendő áll előttünk, de az emberiség rálépett egy nagyon rossz ösvényre, mely egyre mélyebbre vezet a sötétségbe s a fertőbe. Ez még talán nem annyira látszik, de vannak apróbb, utaló jelek, csak az embernek nyitva kell tartania a szemét, s észre kell vennie ezeket.
*Mondja komolyan, s szavai már-már profetikusnak is tűnhetnek, ám mindössze csak rendelkezik azzal a "képességgel", hogy a sok kicsit össze tudja kombinálni egy naggyá. Minden összefügg a világban, csupán túl sok a részlet..
Kellemes ez az enyhén csípős szellő, mely hevesen játszadozik köztük, s Mordach hajkoronáját is úgy tünteti fel, mintha lángolna egész teste. Hiába, ő nem rejtegeti azt, ami, pedig hányszor mondták már neki, hogy váljon meg hajzuhatagjától, s csillogó, kopasz fejjel járja a világot - ekkor kevésbé lenne feltűnő, s kevesebbszer szólnák meg. Ám ő mindig is úgy tartotta, hogy ennek született, s nyomós oka volt annak, hogy a vérszín ennyire dominál rajta. Ezért hát dacol a világgal, s ahelyett, hogy elrejtené igazi voltát, inkább még rátesz pár lapáttal! Nem véletlenül nyúlik le szinte a térdéig.. Ekkor egy kósza tincs Aravae ében haja felé szökell, s mikor a férfi odanyúlna, hogy visszahúzza a játszadozó tincseket, akkor veszi észre a kikandikáló, hegyesebb füleket, melyet a szél pillanatokon belül újra visszarejt a sötét menedékbe. El is mosolyodik magában, sejtése beigazolódott, hiszen egy tiszta embervérű teljesen máshogy beszél, másak a szokásai..*
- Teljes mértékben így gondolom, amit az életvitelem is igazol, ugyanis vándor lennék. *bólint határozottan, büszkén* Járom a világot, élvezem a szépségeit, miközben nem csak tapasztalatot szerzek, hanem tudást is, s felülmúlhatatlan élményeket. Nincs otthonom, ám mégsem vagyok tolvaj, s amint látja, nem éppen éhezek! *kacag fel* A természet számos lehetőséget tárt elénk, ezt csupán ki kell használni, s én pont ezt teszem. Nincs szükségem fogadókra ahhoz, hogy étkezzek, vagy hogy nyugovóra hajtsam a fejem, hiszen a szükség - vagy a kedv - rávisz, akkor könnyedén feltalálom magam odakint is.. Az emberek manapság túlságosan is elkényelmesedtek, ám én mondom, annál nincs is jobb vacsora, mint amiről tudja az ember, hogy saját maga ejtette el! Gondolná amúgy rólam, hogy megjártam alant a mélységi barlangokat, miközben éjelf ifjoncokat tanítottam a felvilág rejtelmeire? Már csak az eget kellene meghódítani.. Ahogy a barlangokban, úgy az ég titokzatos világában is biztos vagyok benne, hogy van valamiféle élet, bár ez így ismeretlenül furcsán hangozhat. Hamarosan talán oda is feljutunk..
*Mondja enyhe ábránddal tarkított hangon, s az a kép villan be előtte, miközben egy felhőkből kilépő torony tetejéről kémleli eme hatalmas világot. Mordach szeret néha mesébe illően ábrándozni, ám úgy véli, hogy eme felmerülő gondolatok sem "véletlenek", s mivel kifürkészhetetlen a jövő, bármi megtörténhet: akár a matéria segítségével, akár a mágiáéval.*
- Hát én magamat nem szoktam mágusnak nevezni, de a szó-szoros értelmében igaz a jelző, hiszen foglalkozok vele, csupán nem ez teszi ki a mindennapjaim. Annak pedig különösen örülök, hogy várja a "mutatványt", megígérhetem Önnek, hogy egy mesevilágba fog csöppenni! Igazán misztikus helyet fogok mutatni Önnek, s most már biztos vagyok benne, hogy ezt értékelni is fogja!
*Talán a kérdezősködésével újabb gyengébb pontra tapintott, hiszen érzi a kis gyülemlő, fekete felhőket a hölgy felett, ezért hát biztatóan, persze bármiféle erőszakoskodás nélkül szólal fel újra.*
- Nem tudom, mennyire titkos eme ügy, melyben itt jár, s nem is kérem, hogy osszon meg velem minden részletet, ám elég régóta vagyok itt a város körül ahhoz, hogy tudjak bizonyos dolgokat. Ezáltal pedig szívesen felajánlom a segítségem Kegyednek, persze erre nem kell azonnal rábólintania. Nyugodtan aludjon rá egyet, ám azt tudnia kell, hogy bármikor kérheti a segítségem.
*Mikor Aravae lágy keze a Vörös vállát érinti, úgy ő maga is előrenyújtja kezét, ezzel nyomatékot adva előbbi erős szavainak, s ha a másik szeretne, úgy bele is karolhat.*
- Ne aggódjék, nekem dolgom már nem akad mára, eredetileg azt terveztem, hogy lassan megvacsorázok a fogadóban, esetleg olvasok valamit a kandalló melegében.. Mondja csak, nincs kedve velem tartani a kis erdei kitérő után? Feltételezem, hogy Kegyed is hasonló dolgokkal töltötte volna az estéjét, bár azt nem tudom, hogy járt-e már a fogadóban. *szinte felderül arca, miközben teszi fel az ajánlatot* A gazdagnegyed pedig valóban rövidebb, csak kissé elkalandoztak a gondolataim, bocsásson meg! *biccent* Talán kiérve a piactérre a negyed után még érdekesebb portékára is bukkanhat!
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-18 12:33:00
Üzenet elküldve: 2014-01-18 12:33:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok figyelmébe//
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Goswin már kezdi elveszíteni a reményt, hogy egy kis pénzt csinálhat Artheniorban, azonban meglát egy nagyobb közeledő csoportot, akik teljesen biztos, hogy nem helybéliek ezért így talán több pénzt tud csinálni, mint pár helybélivel, nem kell sok idő míg "akcióba" lendül a vén róka.*
- Jó napot a kedves uraknak, és persze a hölgyeknek! Az én nevem Goswin, Goswin Umilawin. Én egy kereskedő vagyok, akit nem látnak szívesen a városban, hallom magukkal sem voltak túl kedvesek a barakkban, ezért úgy érzem rokonlelkek vagyunk. Szeretnék magukkal tartani egy kis ideig, ha ez lehetséges. Rengeteg olyan portékám van amire a külföldi embereknek nagy szüksége van, sőt pár csinos bőr ruhám van annak a hölgynek, no nem mintha nem lenne így is elég csinos, de talán megegyezhetnénk.
*Goswin elmosolyodik, és a nomádok válaszát várja.*
//Külön:Kagan Thargodar, Isurii Thargodar//
*Goswin már kezdi elveszíteni a reményt, hogy egy kis pénzt csinálhat Artheniorban, azonban meglát egy nagyobb közeledő csoportot, akik teljesen biztos, hogy nem helybéliek ezért így talán több pénzt tud csinálni, mint pár helybélivel, nem kell sok idő míg "akcióba" lendül a vén róka.*
- Jó napot a kedves uraknak, és persze a hölgyeknek! Az én nevem Goswin, Goswin Umilawin. Én egy kereskedő vagyok, akit nem látnak szívesen a városban, hallom magukkal sem voltak túl kedvesek a barakkban, ezért úgy érzem rokonlelkek vagyunk. Szeretnék magukkal tartani egy kis ideig, ha ez lehetséges. Rengeteg olyan portékám van amire a külföldi embereknek nagy szüksége van, sőt pár csinos bőr ruhám van annak a hölgynek, no nem mintha nem lenne így is elég csinos, de talán megegyezhetnénk.
*Goswin elmosolyodik, és a nomádok válaszát várja.*
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 23:02:03
Üzenet elküldve: 2014-01-17 23:02:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
-Milyen udvarlóm?! *Bukik ki belőle. Még le is sápad szegény lány. Ennyire vak lenne? Félreértett volna valamit? De hát mit? A kalmár, aki szóba jöhet, még a nevét se tudja. (Nem véletlen.)
Kagan tanácsára elrejti a nyeregtáskában a fiolát, s csak reméli, hogy nem valami méreg, ami miatt esetleg bajba kerülhet a városőrségnél. Helyesen beszél bátyja, majd Leandana megvizsgálja. A vajákos ért minden ilyesmihez, bizonyára meg fogja tudni mondani mi ez. Ha átkos holmi, mint azt ahogy Cessa gondolja, akkor megszabadulnak tőle.
Utolsóként száll nyeregbe, de miatta nem kell tovább késlekedniük. Indulhatnak.
A tömeg és nyomor nem kedvez az ő -már így is épp eléggé megviselt- idegeinek sem. Nem is nagyon tud a piaci portékákra koncentrálni. Arra ügyel, hogy ne keveredjen el a csapattól és lehetőleg nagy igyekezete közben ki se zsebeljék.
Gondolatai a kis csomag körül járnak és a törpe szavait próbálja valahogy megemészteni. Udvarló. Csak egy udvarlót remél, de ő most messze északon jár. Sok szempontból nem a legjobb választás, sok szempontból az.*
-Milyen udvarlóm?! *Bukik ki belőle. Még le is sápad szegény lány. Ennyire vak lenne? Félreértett volna valamit? De hát mit? A kalmár, aki szóba jöhet, még a nevét se tudja. (Nem véletlen.)
Kagan tanácsára elrejti a nyeregtáskában a fiolát, s csak reméli, hogy nem valami méreg, ami miatt esetleg bajba kerülhet a városőrségnél. Helyesen beszél bátyja, majd Leandana megvizsgálja. A vajákos ért minden ilyesmihez, bizonyára meg fogja tudni mondani mi ez. Ha átkos holmi, mint azt ahogy Cessa gondolja, akkor megszabadulnak tőle.
Utolsóként száll nyeregbe, de miatta nem kell tovább késlekedniük. Indulhatnak.
A tömeg és nyomor nem kedvez az ő -már így is épp eléggé megviselt- idegeinek sem. Nem is nagyon tud a piaci portékákra koncentrálni. Arra ügyel, hogy ne keveredjen el a csapattól és lehetőleg nagy igyekezete közben ki se zsebeljék.
Gondolatai a kis csomag körül járnak és a törpe szavait próbálja valahogy megemészteni. Udvarló. Csak egy udvarlót remél, de ő most messze északon jár. Sok szempontból nem a legjobb választás, sok szempontból az.*
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:55:29
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:55:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Pedig nem igaz, lobbanékony és tékozló valója soha nem érdemelne egy olyan rendes társat, mint Xareth. Mindig kedvében kíván járni, szó nélkül tesz meg neki szinte bármit és bármikor képes felvidítani őt. Egy igazi hős, Alexis szemében.
A kérdésekre csak fejét rázza, nincs különösebb vágya betérni semerre. Így is elég lesz majd a négy fal közt kitalálni, mihez kezdjenek ezzel a nappal. Talán egy kis edzés... De azt bármikor lehet, nem csak éppen most. Bár, új páncélját be kell majd járatnia, ha nem is törnie, hogy szokja.
A piactéren át indulnak, kilépve a kovács műhelyéből, mikor is a sötételf olyat mond, mire a szőkeség füle vége is megrezzen és egyenest szembe fordul vele.*
- Ó, ez egy remek ötlet!
*Csillannak ibolyaszín szemei és szinte ráveti magát a fiúra, átkarolva nyakát és összecsókolva arcát.*
- Akkor meg is van a program délutánra.
*Vigyorogva karol újfent kedvesébe, egyenest a fürdő felé, ami... Merre is van?*
- Ööö, Xareth? Hogyan jutunk el abba a fürdőbe?
*Kérdi, miként megáll, gátat vetve nagy lendületének, pedig az ifjonti hév már vinné, hogy levetkőzve fáradalmait, a forró vízbe merítse tagjait.
A vízhez való viszonya pedig kérdés marad, bár a sellő igen sokat árult már el így is. Úszni tud, bár azt nem az Archel-ek tanították, Cikornya maga okította erre, akárcsak táncolni. Bár, abban meg inkább Tabitta volt segítségére.
Azt meg nagyon reméli, hogy az ő kis sötételfje tudja, miként fognak az említett létesítménybe eltalálni. Nem sok kedve van kóvályogni a városban, míg bele nem botlanak. De amíg Xareth vele van, ez sem tűnik vállalhatatlannak.*
A kérdésekre csak fejét rázza, nincs különösebb vágya betérni semerre. Így is elég lesz majd a négy fal közt kitalálni, mihez kezdjenek ezzel a nappal. Talán egy kis edzés... De azt bármikor lehet, nem csak éppen most. Bár, új páncélját be kell majd járatnia, ha nem is törnie, hogy szokja.
A piactéren át indulnak, kilépve a kovács műhelyéből, mikor is a sötételf olyat mond, mire a szőkeség füle vége is megrezzen és egyenest szembe fordul vele.*
- Ó, ez egy remek ötlet!
*Csillannak ibolyaszín szemei és szinte ráveti magát a fiúra, átkarolva nyakát és összecsókolva arcát.*
- Akkor meg is van a program délutánra.
*Vigyorogva karol újfent kedvesébe, egyenest a fürdő felé, ami... Merre is van?*
- Ööö, Xareth? Hogyan jutunk el abba a fürdőbe?
*Kérdi, miként megáll, gátat vetve nagy lendületének, pedig az ifjonti hév már vinné, hogy levetkőzve fáradalmait, a forró vízbe merítse tagjait.
A vízhez való viszonya pedig kérdés marad, bár a sellő igen sokat árult már el így is. Úszni tud, bár azt nem az Archel-ek tanították, Cikornya maga okította erre, akárcsak táncolni. Bár, abban meg inkább Tabitta volt segítségére.
Azt meg nagyon reméli, hogy az ő kis sötételfje tudja, miként fognak az említett létesítménybe eltalálni. Nem sok kedve van kóvályogni a városban, míg bele nem botlanak. De amíg Xareth vele van, ez sem tűnik vállalhatatlannak.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:48:39
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:48:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
* A műhelyből kilépve legszívesebben már menne haza, félti a kutyát, fél, hogy megették az óriások. Erre a gondolatmenetre elmosolyodik, a városiak biztosan elmebajosnak néznék, ha ezen aggodalmát hangoztatná. majd villámgyorsan lefagy a futó mosoly: Másik Kutyát hetekkel ezelőtt ő kényszerült megenni. Leszakadt a törzs főágáról, s egymaga indult előre felderíteni. Nem volt szerencsés útja, csaknem odaveszett. Másik kutya élete mentette meg az övét.
Gondolataiból Isurri és a talált tárgy esete hozzák vissza a való világba. Nyeregbeszállás közben, a másik lány és Kagan reakciójára megcsóválja a fejét. Ugyanolyan babonás, mint a többiek, ugyanannyira zaklatottak mindannyian és mégis..*
- Ki tudja, miféle átkot rejthet.. *vonja meg a vállát, majd többet nem foglalkozik a dologgal. Ha nem dobja el Isu, akkor nem dobja el- de ő olyan botorságot, mint megtartani a fiolát, nem kockáztatna meg. Mi van, ha tényleg átkot rejt a kékes folyadék? Mi van, ha újabb városőrök motozzák meg őket? Mi van, ha..?
Aggodalmainak bő táptalajt ad az a tény, hogy jóval járatlanabb az udvarlás és ajándékozás módjaiban, mint a városi csapat bármelyike, így fel sem merül benne ez az eshetőség.
A piacra érve összébb húzza magát a nyeregben - ha kell, mégis leszáll lováról- és igyekszik nem hozzáérni senkihez. Idegei "kissé" zaklatottak, elfeledett gyermekévei óta egyszer sem járt ennyi ember között.
A feszültségét nézelődéssel oldja, ráér ezt tenni, hiszen nem ő csapatuk listafelelőse. Ahogy nézelődik, talán oldódik kicsit hangulata is.*
* A műhelyből kilépve legszívesebben már menne haza, félti a kutyát, fél, hogy megették az óriások. Erre a gondolatmenetre elmosolyodik, a városiak biztosan elmebajosnak néznék, ha ezen aggodalmát hangoztatná. majd villámgyorsan lefagy a futó mosoly: Másik Kutyát hetekkel ezelőtt ő kényszerült megenni. Leszakadt a törzs főágáról, s egymaga indult előre felderíteni. Nem volt szerencsés útja, csaknem odaveszett. Másik kutya élete mentette meg az övét.
Gondolataiból Isurri és a talált tárgy esete hozzák vissza a való világba. Nyeregbeszállás közben, a másik lány és Kagan reakciójára megcsóválja a fejét. Ugyanolyan babonás, mint a többiek, ugyanannyira zaklatottak mindannyian és mégis..*
- Ki tudja, miféle átkot rejthet.. *vonja meg a vállát, majd többet nem foglalkozik a dologgal. Ha nem dobja el Isu, akkor nem dobja el- de ő olyan botorságot, mint megtartani a fiolát, nem kockáztatna meg. Mi van, ha tényleg átkot rejt a kékes folyadék? Mi van, ha újabb városőrök motozzák meg őket? Mi van, ha..?
Aggodalmainak bő táptalajt ad az a tény, hogy jóval járatlanabb az udvarlás és ajándékozás módjaiban, mint a városi csapat bármelyike, így fel sem merül benne ez az eshetőség.
A piacra érve összébb húzza magát a nyeregben - ha kell, mégis leszáll lováról- és igyekszik nem hozzáérni senkihez. Idegei "kissé" zaklatottak, elfeledett gyermekévei óta egyszer sem járt ennyi ember között.
A feszültségét nézelődéssel oldja, ráér ezt tenni, hiszen nem ő csapatuk listafelelőse. Ahogy nézelődik, talán oldódik kicsit hangulata is.*
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:21:13
Üzenet elküldve: 2014-01-17 22:21:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*A piac déli sarka felől, a kovácsmester hatalmas és impozáns műhelye irányából érkeznek, kisebb lovascsapat formájában. Csak arra haladnak, mely útvonalról megállapítható: arra szánták, hogy lovasok is haladjanak rajta.*
- Vigyázzatok a zsebesekkel, meg mindenféle tolvajnéppel. *figyelmezteti jó előre csapatát Kagan, miközben elől haladva átléptet a Piacon. Északkelet felé tartanak, a Szegénynegyed irányába, hogy kijussanak a városból.*
*Kagan érdeklődve figyeli a forgatagot, és a Piac felépítését, megállapítva, hogy két kapuja is van. Az egyik a Szegénynegyedbe visz, de van egy a gazdagabbaknak is.*
~ Vajon miért van úgy megcsinálva, hogy a csórókon át vezessen az út? ~ *hiszen náluk, ha állandó téli szállásra térnek, a szegényebbek és alacsonyabb rangúak mindig a periférián, a hátsó traktusokban kapnak helyet.*
~ Talán hogy támadás esetén a nemteleneket sújtsa először az ellenség haragja?! Okos döntés lenne...de lehet, hogy csak utólag költöztek az út mellé, mint a piócák a mocsári bivaly főerére! ~ *megvető pillantása egyértelműen tanúskodik róla, mit is gondol azokról, kik képtelenek üstökön ragadni a sorsot.*
- Nem állunk meg! A kufár azt mondta, ott lesz, amit kértünk. Ha nem lesz ott, majd visszajövünk! *legfeljebb lesz egy plusz ivókupája Gramorn Kevdak koponyájából - sosem árt frissíteni a dekoráción, nem igaz?*
*Lassan haladnak el a pultok mellett, miközben Kagan - hol zord pillantással, hol félreérhetetlen mozdulatokkal - megkísérli "személyes terén" kívül tartani a népeket. Ez nem mindig sikerül, de egyelőre úgy tűnik, mindene megvan, a türelmétől eltekintve; ennek ellenére különösebb hacacáré nélkül tudnak tovább haladni. A törzsfőnek már igazán herótja van a várostól: vissza akar térni a törzsbe, meghágni valami asszonyszemélyt, aludni, aztán a csapatot összeszedve jó nagy körben megkerülni a várost, és délnek tartani, a Saga egyik verse nyomán. Oda, ahol ősei egyik tábora állt, réges-régen.*
~ Széles zúgó, bús habok
Jó barátok, harcosok
Büszke dombon büszke vár
Az én mátkám hazavár
S e széles zúgó, a bús habok
visznek messze, nem láthattok.
*Kicsiny gyereknóta, vén dadája dúdolta, a Saga egyik ismeretlenebb részéből, a Keleti Útról.*
~ Meg kell kérnem Leandanát, hogy olvassa el nekem újra! *Kagannak - mint a legtöbb törzsbelinek - nem erőssége az olvasás-írás, hiszen nem sok szüksége volt rá eddig.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.17 22:22:44
*A piac déli sarka felől, a kovácsmester hatalmas és impozáns műhelye irányából érkeznek, kisebb lovascsapat formájában. Csak arra haladnak, mely útvonalról megállapítható: arra szánták, hogy lovasok is haladjanak rajta.*
- Vigyázzatok a zsebesekkel, meg mindenféle tolvajnéppel. *figyelmezteti jó előre csapatát Kagan, miközben elől haladva átléptet a Piacon. Északkelet felé tartanak, a Szegénynegyed irányába, hogy kijussanak a városból.*
*Kagan érdeklődve figyeli a forgatagot, és a Piac felépítését, megállapítva, hogy két kapuja is van. Az egyik a Szegénynegyedbe visz, de van egy a gazdagabbaknak is.*
~ Vajon miért van úgy megcsinálva, hogy a csórókon át vezessen az út? ~ *hiszen náluk, ha állandó téli szállásra térnek, a szegényebbek és alacsonyabb rangúak mindig a periférián, a hátsó traktusokban kapnak helyet.*
~ Talán hogy támadás esetén a nemteleneket sújtsa először az ellenség haragja?! Okos döntés lenne...de lehet, hogy csak utólag költöztek az út mellé, mint a piócák a mocsári bivaly főerére! ~ *megvető pillantása egyértelműen tanúskodik róla, mit is gondol azokról, kik képtelenek üstökön ragadni a sorsot.*
- Nem állunk meg! A kufár azt mondta, ott lesz, amit kértünk. Ha nem lesz ott, majd visszajövünk! *legfeljebb lesz egy plusz ivókupája Gramorn Kevdak koponyájából - sosem árt frissíteni a dekoráción, nem igaz?*
*Lassan haladnak el a pultok mellett, miközben Kagan - hol zord pillantással, hol félreérhetetlen mozdulatokkal - megkísérli "személyes terén" kívül tartani a népeket. Ez nem mindig sikerül, de egyelőre úgy tűnik, mindene megvan, a türelmétől eltekintve; ennek ellenére különösebb hacacáré nélkül tudnak tovább haladni. A törzsfőnek már igazán herótja van a várostól: vissza akar térni a törzsbe, meghágni valami asszonyszemélyt, aludni, aztán a csapatot összeszedve jó nagy körben megkerülni a várost, és délnek tartani, a Saga egyik verse nyomán. Oda, ahol ősei egyik tábora állt, réges-régen.*
~ Széles zúgó, bús habok
Jó barátok, harcosok
Büszke dombon büszke vár
Az én mátkám hazavár
S e széles zúgó, a bús habok
visznek messze, nem láthattok.
*Kicsiny gyereknóta, vén dadája dúdolta, a Saga egyik ismeretlenebb részéből, a Keleti Útról.*
~ Meg kell kérnem Leandanát, hogy olvassa el nekem újra! *Kagannak - mint a legtöbb törzsbelinek - nem erőssége az olvasás-írás, hiszen nem sok szüksége volt rá eddig.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.17 22:22:44
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:24:34
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:24:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő #3//
*Goswin látja, hogy az őr nem szeretne venni semmit, azonban ő is fél az embertől, mert jó pár szúrós fegyvere van.*
- Na de kérem, miért hadonászik felém azzal a vacakkal? Ártottam én magának? Bántottam én magát, mert maga nagyon akar bántani engem. Tudja, hogy egy ilyen idős embernek mennyi esélye van túlélni a fogdában? Megmondom én, semennyi. Ez önöknél a kedvesség, a halálra ítélne egy vén rókát? Ez lenne a híres Arthenior? Már itt sem vagyok, magukban semmi rend nincs, mintha Anarchikus társadalomban élnének, és megvetnek mindent és mindenkit aki nem úgy ugrál, ahogy maguk fütyülnek. Megnyugodhat, végeztem Artheniorban, abba úgy sem szólhat bele, hogy ki mit árul a város falain kívül..
*Goswin látja, hogy az őr nem szeretne venni semmit, azonban ő is fél az embertől, mert jó pár szúrós fegyvere van.*
- Na de kérem, miért hadonászik felém azzal a vacakkal? Ártottam én magának? Bántottam én magát, mert maga nagyon akar bántani engem. Tudja, hogy egy ilyen idős embernek mennyi esélye van túlélni a fogdában? Megmondom én, semennyi. Ez önöknél a kedvesség, a halálra ítélne egy vén rókát? Ez lenne a híres Arthenior? Már itt sem vagyok, magukban semmi rend nincs, mintha Anarchikus társadalomban élnének, és megvetnek mindent és mindenkit aki nem úgy ugrál, ahogy maguk fütyülnek. Megnyugodhat, végeztem Artheniorban, abba úgy sem szólhat bele, hogy ki mit árul a város falain kívül..
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-15 19:45:09
Üzenet elküldve: 2014-01-15 19:45:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Goswin Umilawin//
*Az őr egy pillanatig azon gondolkodik, hogy felvilágosítsa-e a törpét, hogy attól még mert a tevéi ilyennek születtek, igenis rondák, de inkább elveti az ötletet.*
- Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben nem távozik rögvest, úgy bevitetem az őrseggel szembeni ellenállás és hatósági személy lefizetésére tett kísérlet vádjával.
*Hangja most már nyugodt, úgy tűnik inkább írogat jelentéseket, minthogy tovább hallgassa a törpe locsogását.*
- Megkérdem, először és utoljára: megtagadja az elvonulást?
*Amennyiben a válasz igen, már viszik is a fogdára. Amennyiben nem, de a férfi nem indul meg, viszik a fogdára. Legjobb lenne elindulnia, hisz egy hatósági személy lefizetésének komoly következménye is lehet.*
*Az őr egy pillanatig azon gondolkodik, hogy felvilágosítsa-e a törpét, hogy attól még mert a tevéi ilyennek születtek, igenis rondák, de inkább elveti az ötletet.*
- Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben nem távozik rögvest, úgy bevitetem az őrseggel szembeni ellenállás és hatósági személy lefizetésére tett kísérlet vádjával.
*Hangja most már nyugodt, úgy tűnik inkább írogat jelentéseket, minthogy tovább hallgassa a törpe locsogását.*
- Megkérdem, először és utoljára: megtagadja az elvonulást?
*Amennyiben a válasz igen, már viszik is a fogdára. Amennyiben nem, de a férfi nem indul meg, viszik a fogdára. Legjobb lenne elindulnia, hisz egy hatósági személy lefizetésének komoly következménye is lehet.*
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-01-15 18:01:11
Üzenet elküldve: 2014-01-15 18:01:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő #3//
-A tömlöcökre visszatérve jóember. Tudja menyi bilincsem van? Mind tökéletes minőségűek, ennek is hatalmas hasznát venné ez a város. És a tevéim nem rusnyák, csupán ilyennek teremtették őket, ezt tudhatná, ha hajlandó lett volna megvenni a tevékről szóló dokumentumokat, mint mondtam csupán tíz arany. Tudhatná, hogy az öreg Goswin karavánját mindenki szereti, és rengeteg elégedett vásárlója van. A bányából sokkal több pénzt szerezhetnének,mint az én száz aranyam. Kibányásznám én az aranyat magam is, azonban *mutatja munkára alkalmatlan kezeit* nagyon gyengék,de maguk erős városi férfiak talán hasznát vehetnék ennek az árunak. A durva szavak egy tipikus marcona alakot írnak le, ön nagyon szívtelen egy korosodó öregemberrel. Ha a város érdekeit szolgálná engedné, hogy Goswin itt árusítson, mert Goswinban még senki soha nem csalódott, és nem is fog. Ahogy a tevéiben sem *veregeti meg az egyik tevét* csalódott még senki, tökéletes szolgálatot nyújtanak nekem, és mint pár perce említettem Arthenior is nagy hasznát venné ezeknek a gyönyörű jószágoknak. Az italaimról nem is beszélve, ivott már maga olyan bort, amitől egy üveg után is józan maradt? Vagy látott valaha ilyen szép hízlalt csirkéket, a tojásaikról nem is beszélve. Nagyon finom a húsuk jóember. Holnap egyet levágok, talán meghívhatnám önt egy kóstolóra, és ön is fontolóra venné az ajánlataim egyikét.
*Az öreg Goswin nem tudja befogni a lepcses száját, túlságosan ég benne a vágy, hogy minél jobb körülmények között itt maradhasson.*
-A tömlöcökre visszatérve jóember. Tudja menyi bilincsem van? Mind tökéletes minőségűek, ennek is hatalmas hasznát venné ez a város. És a tevéim nem rusnyák, csupán ilyennek teremtették őket, ezt tudhatná, ha hajlandó lett volna megvenni a tevékről szóló dokumentumokat, mint mondtam csupán tíz arany. Tudhatná, hogy az öreg Goswin karavánját mindenki szereti, és rengeteg elégedett vásárlója van. A bányából sokkal több pénzt szerezhetnének,mint az én száz aranyam. Kibányásznám én az aranyat magam is, azonban *mutatja munkára alkalmatlan kezeit* nagyon gyengék,de maguk erős városi férfiak talán hasznát vehetnék ennek az árunak. A durva szavak egy tipikus marcona alakot írnak le, ön nagyon szívtelen egy korosodó öregemberrel. Ha a város érdekeit szolgálná engedné, hogy Goswin itt árusítson, mert Goswinban még senki soha nem csalódott, és nem is fog. Ahogy a tevéiben sem *veregeti meg az egyik tevét* csalódott még senki, tökéletes szolgálatot nyújtanak nekem, és mint pár perce említettem Arthenior is nagy hasznát venné ezeknek a gyönyörű jószágoknak. Az italaimról nem is beszélve, ivott már maga olyan bort, amitől egy üveg után is józan maradt? Vagy látott valaha ilyen szép hízlalt csirkéket, a tojásaikról nem is beszélve. Nagyon finom a húsuk jóember. Holnap egyet levágok, talán meghívhatnám önt egy kóstolóra, és ön is fontolóra venné az ajánlataim egyikét.
*Az öreg Goswin nem tudja befogni a lepcses száját, túlságosan ég benne a vágy, hogy minél jobb körülmények között itt maradhasson.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051