Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 366 (7301. - 7320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7320. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-09 18:31:25
Üzenet elküldve: 2019-05-09 18:31:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Éhesek, úgyhogy enniük kell. Van is hol, nagy a választék, Svir pedig végül egy péket talál meg az erszényével. Az erszénye aranytartalmának egy csekély hányadát a pékkel két négysajtos lepényre cseréli. Fizet 38 aranyat (Mesélő (Májmétely)). 
Az egyiket ő maga tervezi megenni, a másikat pedig Welarának nyújtja. A lepények elnyammogása után elválnak útjaik. Másodjára is magára hagyja a szőke nőt, hogy más dolgok után nézzen. Úticélja most egy számára rossz emlékű hely, de nem azért megy oda, hogy a múlton keseregjen vagy elégtételt vegyen. Inkább kíváncsi, hogy milyenek az új bérlők, hogy olyanok-e, mint a hírük.*
~Na meg, vajon olyan-e még a Pinty, mint régen. Töltöttem ott kellemes estéket is. ~
*Lám, séta közben is változik a véleménye, már csak meg kell érkeznie, hogy rendes benyomást szerezzen az intézményről.*
Az egyiket ő maga tervezi megenni, a másikat pedig Welarának nyújtja. A lepények elnyammogása után elválnak útjaik. Másodjára is magára hagyja a szőke nőt, hogy más dolgok után nézzen. Úticélja most egy számára rossz emlékű hely, de nem azért megy oda, hogy a múlton keseregjen vagy elégtételt vegyen. Inkább kíváncsi, hogy milyenek az új bérlők, hogy olyanok-e, mint a hírük.*~Na meg, vajon olyan-e még a Pinty, mint régen. Töltöttem ott kellemes estéket is. ~
*Lám, séta közben is változik a véleménye, már csak meg kell érkeznie, hogy rendes benyomást szerezzen az intézményről.*
7319. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:15:59
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:15:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kis kerülő//
*Egy hatalmas kutya mindig ijesztő lesz egy öregasszonynak, de mivel látja, hogy Viel kordában tartja és nem akar rátámadni és a kis tündér is barátságos, gyorsan megnyugszik és rátérhetnek az üzletre.*
- Úgy legyen, aranyoskám. *Mondja a lehetséges visszatérésre. Neki mindegy, csak legyen kinek eladnia az árut.
Vieljana pedig válogat a magok között, amelyeket az anyó fajtánként egy tenyérnyi nedves vászondarabba köt, hogy ki ne száradjanak, míg elülteti őket, majd mosolyogva átveszi tőle az aranyakat.*
- Szép napot, kedveském! Jó ültetést! Eeyr hozzon fényt és esőt a magokra! *Búcsúzik jókívánságokkal az öregasszony, majd tovább kínálja hangosan a piac forgatagában a magvait ahogy Vieljana és Árnyék távoztak.
Távolabb egy másik árustól is sikeresen megvásárolja az ásót és a kötelet és a dolgok elhelyezése után már maga mögött is hagyhatja a piacot, hogy tovább folytassa útját a hátas eben utazva.*
*Egy hatalmas kutya mindig ijesztő lesz egy öregasszonynak, de mivel látja, hogy Viel kordában tartja és nem akar rátámadni és a kis tündér is barátságos, gyorsan megnyugszik és rátérhetnek az üzletre.*
- Úgy legyen, aranyoskám. *Mondja a lehetséges visszatérésre. Neki mindegy, csak legyen kinek eladnia az árut.
Vieljana pedig válogat a magok között, amelyeket az anyó fajtánként egy tenyérnyi nedves vászondarabba köt, hogy ki ne száradjanak, míg elülteti őket, majd mosolyogva átveszi tőle az aranyakat.*
- Szép napot, kedveském! Jó ültetést! Eeyr hozzon fényt és esőt a magokra! *Búcsúzik jókívánságokkal az öregasszony, majd tovább kínálja hangosan a piac forgatagában a magvait ahogy Vieljana és Árnyék távoztak.
Távolabb egy másik árustól is sikeresen megvásárolja az ásót és a kötelet és a dolgok elhelyezése után már maga mögött is hagyhatja a piacot, hogy tovább folytassa útját a hátas eben utazva.*
7318. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:14:01
Üzenet elküldve: 2019-05-09 11:14:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Ikta//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Immár, hogy leporolta a sapkáját és ismét a helyén, azaz a fején díszeleg, van ideje szemügyre venni az idegent. Az már távolról sem volt kétséges, hogy egy nálánál magasabb személlyel van dolga, de az ezüst haj és egyértelmű faji jellemzői csak most jutnak el a tudatáig. Mivel jártas némileg a sötét ügyletek terén és összesodorta már a szél egy-két érdekes fazonnal, tudja, hogy a sötételfekkel vigyázni érdemes. Alattomos és gúnyos népség.*
~Mit nézel kormos? Lehet, hogy néma szerencsétlen. De kibaszott vele az élet, szinte sajnálom.~*Értetlenül pislog néhányat, de nem megy közelebb, majd némi gondolatnyi szünet után végre szétnyílik a szája és a gnóm számára is értelmes szavak hagyják el.*
-Szi-a! Xa-vy va-gyok. Re-mé-lem, nem za-var-ta-lak meg semmi fon-tos-ban.*Emeli fel a kezét és erőteljesen artikulál, közben pedig szinte szótagolva, lassan beszél a másikhoz. Majd megköszörüli a torkát és normál hangszínnel folytatja.*
-Ne is törődj velem, nem vagyok a rokona a hordónak vagy ilyesmi. Továbbá előre bocsátom, hogy a talajegyenlőtlensége miatt sem engem kell, hibáztass és az hótziher, hogy kijavítani nem fogom.*Közli a tényeket, bár még mindig eléggé laposakat pislog, mint, aki továbbra se érti ez mire volt jó.*
-Ne mondd, hogy ördögidézés lesz vagy szelleműzés?*Ugranak fel a szemöldökei, az istenekkel kapcsolatos kérdés után, hiszen valamelyest magyarázná a másik viselkedését, ha sültbolond lenne.*
-Én csak saját magamat szolgálom, most például azt adtam utasításba magamnak… *Mutat is a mellkasára, hogy a másiknak is egyértelmű legyen, kiről is beszél.*
-El kell jussak a hídig, aztán teperek vissza, mert úgy hallottam odaát az veszélyes környék. Te merrefelé tartasz, esetleg itt maradsz és kiegyenlíted máshol is a talajt? Esetleg itt?*Mutat a maga melletti földdarabra és megvizsgálja, lejjebb hajolva, még cicceg is közben, mint, aki tényleg felméri, hogy valóban lejt-e vagy egyenes.*
-Szerintem erre is ráférne egy egyengetés.*Állapítja meg majd még a lábával hord is oda némi koszt, de csak dombosabb lesz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Immár, hogy leporolta a sapkáját és ismét a helyén, azaz a fején díszeleg, van ideje szemügyre venni az idegent. Az már távolról sem volt kétséges, hogy egy nálánál magasabb személlyel van dolga, de az ezüst haj és egyértelmű faji jellemzői csak most jutnak el a tudatáig. Mivel jártas némileg a sötét ügyletek terén és összesodorta már a szél egy-két érdekes fazonnal, tudja, hogy a sötételfekkel vigyázni érdemes. Alattomos és gúnyos népség.*
~Mit nézel kormos? Lehet, hogy néma szerencsétlen. De kibaszott vele az élet, szinte sajnálom.~*Értetlenül pislog néhányat, de nem megy közelebb, majd némi gondolatnyi szünet után végre szétnyílik a szája és a gnóm számára is értelmes szavak hagyják el.*
-Szi-a! Xa-vy va-gyok. Re-mé-lem, nem za-var-ta-lak meg semmi fon-tos-ban.*Emeli fel a kezét és erőteljesen artikulál, közben pedig szinte szótagolva, lassan beszél a másikhoz. Majd megköszörüli a torkát és normál hangszínnel folytatja.*
-Ne is törődj velem, nem vagyok a rokona a hordónak vagy ilyesmi. Továbbá előre bocsátom, hogy a talajegyenlőtlensége miatt sem engem kell, hibáztass és az hótziher, hogy kijavítani nem fogom.*Közli a tényeket, bár még mindig eléggé laposakat pislog, mint, aki továbbra se érti ez mire volt jó.*
-Ne mondd, hogy ördögidézés lesz vagy szelleműzés?*Ugranak fel a szemöldökei, az istenekkel kapcsolatos kérdés után, hiszen valamelyest magyarázná a másik viselkedését, ha sültbolond lenne.*
-Én csak saját magamat szolgálom, most például azt adtam utasításba magamnak… *Mutat is a mellkasára, hogy a másiknak is egyértelmű legyen, kiről is beszél.*
-El kell jussak a hídig, aztán teperek vissza, mert úgy hallottam odaát az veszélyes környék. Te merrefelé tartasz, esetleg itt maradsz és kiegyenlíted máshol is a talajt? Esetleg itt?*Mutat a maga melletti földdarabra és megvizsgálja, lejjebb hajolva, még cicceg is közben, mint, aki tényleg felméri, hogy valóban lejt-e vagy egyenes.*
-Szerintem erre is ráférne egy egyengetés.*Állapítja meg majd még a lábával hord is oda némi koszt, de csak dombosabb lesz.*
7317. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-09 02:20:41
Üzenet elküldve: 2019-05-09 02:20:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Xavy//
~"Te?!" ~
*Visszhangzik a fülében ez a megszólítás.*
*Foltozott kabát, poros sapka, elnyűtt pulóver. ~A város egyik jelentéktelen élősködője.~ vonja le a következtetést a gnómról. Megjelenésének egyetlen pozitívuma van; olyan fél arasszal kisebb Iktánál.*
~Egy ilyen kis senki, csakúgy le mer engem tegezni? Kaptam már nálad sokkal fontosabb emberektől is elismerést. Könyörgött nekem már nemes is, pap is, TE pedig csakúgy leszólítod nagyságom?!~ *Néhány pillanatig fortyogó dühvel néz a lányra, majd a falba vágja fejét. Félbevágja az egoista kitörését és ad reggelit a szadista részének is. Végre minden kitisztul.*
~Mit kéne csinálnom? Hagyjam itt mintha mi se történt volna? Raboljam ki? Nem, itt vagyunk a piac mellett, de nem is csalhatom el, mert meg fogja jegyezni az arcom. Öljem meg? Nem. Most a legfontosabb az információ. Beszélni fogok vele. Igen, beszélek EZZEL. Mivel kezdjem a beszélgetést? Azzal amivel általában szoktam?~
- Sz-szia Ikta vagyok. ~Ha már tegezett akkor én is tegezem, ez a bosszúm.~ Egyenlőtlen volt a talaj és véletlen felborítottam ezt a... *Lenéz, hogy mit borított fel.* hordót, gondoltam vízszintesbe hozom. *Tapos rajta még kettőt.* Jó, most már vízszintes. Ööhmm... Melyik a kedvenc kín... ? Mármint melyik istent szolgálod?
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.18 16:28:09, a következő indokkal:
Hirtelen múlt időre váltasz. Meg fogja jegyezni különírandó. Mondatvégi írásjelek és mondatkezdő nagybetűk hiánya.
//Xavy//
~"Te?!" ~
*Visszhangzik a fülében ez a megszólítás.*
*Foltozott kabát, poros sapka, elnyűtt pulóver. ~A város egyik jelentéktelen élősködője.~ vonja le a következtetést a gnómról. Megjelenésének egyetlen pozitívuma van; olyan fél arasszal kisebb Iktánál.*
~Egy ilyen kis senki, csakúgy le mer engem tegezni? Kaptam már nálad sokkal fontosabb emberektől is elismerést. Könyörgött nekem már nemes is, pap is, TE pedig csakúgy leszólítod nagyságom?!~ *Néhány pillanatig fortyogó dühvel néz a lányra, majd a falba vágja fejét. Félbevágja az egoista kitörését és ad reggelit a szadista részének is. Végre minden kitisztul.*
~Mit kéne csinálnom? Hagyjam itt mintha mi se történt volna? Raboljam ki? Nem, itt vagyunk a piac mellett, de nem is csalhatom el, mert meg fogja jegyezni az arcom. Öljem meg? Nem. Most a legfontosabb az információ. Beszélni fogok vele. Igen, beszélek EZZEL. Mivel kezdjem a beszélgetést? Azzal amivel általában szoktam?~
- Sz-szia Ikta vagyok. ~Ha már tegezett akkor én is tegezem, ez a bosszúm.~ Egyenlőtlen volt a talaj és véletlen felborítottam ezt a... *Lenéz, hogy mit borított fel.* hordót, gondoltam vízszintesbe hozom. *Tapos rajta még kettőt.* Jó, most már vízszintes. Ööhmm... Melyik a kedvenc kín... ? Mármint melyik istent szolgálod?
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.18 16:28:09, a következő indokkal:
Hirtelen múlt időre váltasz. Meg fogja jegyezni különírandó. Mondatvégi írásjelek és mondatkezdő nagybetűk hiánya.
7316. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-08 23:42:29
Üzenet elküldve: 2019-05-08 23:42:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kerülő//
*Viel először nem is tudja, milyen szörnyetegről van szó, tanácstalanul néz körbe. Csak aztán jön rá, hogy az öreg hölgynek elég rémisztő lehet egy hozzá képest ekkora kutyust látni.*
- Ő Árnyék, és nem bánt! *Szögezi le a lehető legnyugodtabban, és reméli, hogy az árusnak sem okoz majd a kutya galibát. Nem olyan régen ismerik egymást, de kétli, hogy éppen a vetőmagok iránt mutatna akkora érdeklődést, a kolbászos pulthoz pedig eszében sincs kutyatávolságnál közelebb merészkedni a történtek után.*
- Ó, rendben, ha erre járok majd, mindenképpen benézek még! *Mosolyog lelkesen. Örül neki, hogy bár néhány növényről le kell tennie, így is bőven van még mit termeszteni, ami hasznosnak bizonyulhat. Viel számára pedig nincs szebb, mint a földből a fénytől sarjadt növények, reméli, hogy ezt a csodát megoszthatja másokkal is. Paradicsomot, édes paprikát, káposztát, karalábét, vöröshagymát és fokhagymát vásárol, egyelőre megteszik, aztán majd meglátja, mikor jön vissza legközelebb. Ezután 120 aranyat nyom Mesélő (Hádész) kezébe. *
- Nagyon köszönöm, további szép napot! *Búcsúzik az árustól a vásárlás után, és ha nincs más fontos dolog, tovább is áll, illetve ül, amíg meg nem állnak egy szerszámos stand előtt. Akkor nyilall bele Vielbe a felismerés.*
- Ásó nélkül nem megyünk semmire. Jaj, de buta vagyok! *Bezzeg ő hagyta, hogy a többiek elmenjenek kocsistul, mindenestül, úgy, hogy még felásni sincs mivel a kertet. Egy darabig tanácstalanul néz Árnyékra, kicsit el is szomorodik a történtek miatt. Csak ezután áll neki össze a kép. Egy egészen könnyű, rövidebb ásót választ, ám véletlenül sem számít rá, hogy azzal együtt Árnyék őt is elbírja majd. Ennél okosabb megoldást talál ki, egy kötelet is vásárol, s a kettőért kifizeti az árát, Az árukért 98 aranyat fizet Mesélő (Hádész)-nak.
Mikor ez megvan, a kötelet nem túl erősen, de átköti nagydarab barátján, és hozzáfogja vele az ásót hátához. Azért a kezével is segít, mert nem bízik magában teljesen. Amikor elindulnak, úgy tűnik, a furcsa formáció működik, és Árnyék sem bánja, hogy egy sokkal kisebb holmit kell cipelnie, mint előzőleg Viel volt. Az egyetlen hátulütője, hogy a lány kénytelen lesz az utat a lábán megtenni, de ez már a saját butaságával együtt jár.*
- Indulás! *Javasolja a kutyának, aki ennyiből is hallgat rá, együtt lassan, de biztosan lesétálnak a főtérre.*
*Viel először nem is tudja, milyen szörnyetegről van szó, tanácstalanul néz körbe. Csak aztán jön rá, hogy az öreg hölgynek elég rémisztő lehet egy hozzá képest ekkora kutyust látni.*
- Ő Árnyék, és nem bánt! *Szögezi le a lehető legnyugodtabban, és reméli, hogy az árusnak sem okoz majd a kutya galibát. Nem olyan régen ismerik egymást, de kétli, hogy éppen a vetőmagok iránt mutatna akkora érdeklődést, a kolbászos pulthoz pedig eszében sincs kutyatávolságnál közelebb merészkedni a történtek után.*
- Ó, rendben, ha erre járok majd, mindenképpen benézek még! *Mosolyog lelkesen. Örül neki, hogy bár néhány növényről le kell tennie, így is bőven van még mit termeszteni, ami hasznosnak bizonyulhat. Viel számára pedig nincs szebb, mint a földből a fénytől sarjadt növények, reméli, hogy ezt a csodát megoszthatja másokkal is. Paradicsomot, édes paprikát, káposztát, karalábét, vöröshagymát és fokhagymát vásárol, egyelőre megteszik, aztán majd meglátja, mikor jön vissza legközelebb. Ezután 120 aranyat nyom Mesélő (Hádész) kezébe.
*- Nagyon köszönöm, további szép napot! *Búcsúzik az árustól a vásárlás után, és ha nincs más fontos dolog, tovább is áll, illetve ül, amíg meg nem állnak egy szerszámos stand előtt. Akkor nyilall bele Vielbe a felismerés.*
- Ásó nélkül nem megyünk semmire. Jaj, de buta vagyok! *Bezzeg ő hagyta, hogy a többiek elmenjenek kocsistul, mindenestül, úgy, hogy még felásni sincs mivel a kertet. Egy darabig tanácstalanul néz Árnyékra, kicsit el is szomorodik a történtek miatt. Csak ezután áll neki össze a kép. Egy egészen könnyű, rövidebb ásót választ, ám véletlenül sem számít rá, hogy azzal együtt Árnyék őt is elbírja majd. Ennél okosabb megoldást talál ki, egy kötelet is vásárol, s a kettőért kifizeti az árát, Az árukért 98 aranyat fizet Mesélő (Hádész)-nak.
Mikor ez megvan, a kötelet nem túl erősen, de átköti nagydarab barátján, és hozzáfogja vele az ásót hátához. Azért a kezével is segít, mert nem bízik magában teljesen. Amikor elindulnak, úgy tűnik, a furcsa formáció működik, és Árnyék sem bánja, hogy egy sokkal kisebb holmit kell cipelnie, mint előzőleg Viel volt. Az egyetlen hátulütője, hogy a lány kénytelen lesz az utat a lábán megtenni, de ez már a saját butaságával együtt jár.*
- Indulás! *Javasolja a kutyának, aki ennyiből is hallgat rá, együtt lassan, de biztosan lesétálnak a főtérre.*
7315. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-08 13:49:09
Üzenet elküldve: 2019-05-08 13:49:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Ikta//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amint lesöpörte magáról azt a darab természetet is, amely most igazán nem hiányzik már neki, annyit látott az elmúlt időben, végre megcsapja a fülét a város zaja.*
-Ez a beszéd öregapám!*Sóhajt fel, majd szeme elé tárul a piac széle, ahol, bár már oszlik a tömeg, de még mindig nem mondhatni rá, hogy alig vannak. A ponyvák, amelyekre az áruk fektetve várják a készséges és arannyal jól megáldott szütyőjű vásárlókat, szinte egymást érik, fedik. Nem hiányozhat a zsibajból kihallatszódó alkudozás és a saját termékeiket méltató kofák fáradhatatlan kiabálása.*
-Még szerencse, hogy itt semmi sem változott azóta.*Utal magának a nagy robajlásra, amely után úgy hírlik kettészakadt a város, majd utána már hídépítésről szóltak a pletykák. Nem igazán látta még a saját szemével a dolgot, eddig nem mert arrafelé merészkedni egymaga, de talán csak arra nem járt még, hogy kérdezősködjön az öreglány holléte felől.
Közben odasétál egy szépen halomba pakolt almaköteghez és megvizsgálgatja, szemrevételezi, szépek- szépek, de valahogy nem igazán nyerték el a tetszését, így továbbáll. A nagy tömegben persze már korábban is előfordult, hogy róla szinte tudomást sem vesznek, és úgy sodorják el a nagy batyuikkal, ahogy nem sajnálják. Ebből adódóan néha hangos szóváltásba is keveredett már egy-egy nagyobb zsákkal, ugyanis a gazdája jó szerivel nem is észlelte még akkor sem mikor torka szakadtából próbálta felhívni magára a figyelmet. Így került fel a fejére a magasságát megtoldó sapka és megtanulta, hogy a nagyobb karavánoktól és megtermett emberektől jobb, ha távol tartja magát ilyenkor is. Így vetődik tovább, hullámozva a tömeg forgatagában, nézelődik, szagolgat, hátha lát valamit, ami érdekli.*
-Ne basszál már fejbe, hát nem látod, HOGY ITT ÁLLOK BAZDMEG!*Kiabál egy nagyobb zsák után, amelynek gazdáját természetesen ez alkalommal sem sikerült azonosítania viszont a sapkája megsínylette a dolgot, mert a porban végezte, még rá is taposnak az arra járók, akiket szintén nem érdekel a fejfedő sorsa. Próbálja felvenni, de mindig érkezik egy újabb, nagy, szinte eltaposó láb, aki ott tartja a földön. Néha elugrik nehogy ő is a sapka sorsára jusson, majd az egyik nagyobb darab ork, egy lendületes rúgással megküldi, a sapka meg csak repül egyenest egy mellékutcába.*
-Bakker megvagy!*Ugrik rá nagy elégedettséggel, majd körbe néz, hogy észleli a csendesebb légteret, de rajta kívül csak egy alak van a környéken, aki valami furcsa táncot jár, de elképzelhetőnek tartja azt is, hogy csak valami dili jött rá éppen.*
-Hé! Te!*Kiált rá, közben kezével porolgatja a sapkáját.*
//Ikta//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Amint lesöpörte magáról azt a darab természetet is, amely most igazán nem hiányzik már neki, annyit látott az elmúlt időben, végre megcsapja a fülét a város zaja.*
-Ez a beszéd öregapám!*Sóhajt fel, majd szeme elé tárul a piac széle, ahol, bár már oszlik a tömeg, de még mindig nem mondhatni rá, hogy alig vannak. A ponyvák, amelyekre az áruk fektetve várják a készséges és arannyal jól megáldott szütyőjű vásárlókat, szinte egymást érik, fedik. Nem hiányozhat a zsibajból kihallatszódó alkudozás és a saját termékeiket méltató kofák fáradhatatlan kiabálása.*
-Még szerencse, hogy itt semmi sem változott azóta.*Utal magának a nagy robajlásra, amely után úgy hírlik kettészakadt a város, majd utána már hídépítésről szóltak a pletykák. Nem igazán látta még a saját szemével a dolgot, eddig nem mert arrafelé merészkedni egymaga, de talán csak arra nem járt még, hogy kérdezősködjön az öreglány holléte felől.
Közben odasétál egy szépen halomba pakolt almaköteghez és megvizsgálgatja, szemrevételezi, szépek- szépek, de valahogy nem igazán nyerték el a tetszését, így továbbáll. A nagy tömegben persze már korábban is előfordult, hogy róla szinte tudomást sem vesznek, és úgy sodorják el a nagy batyuikkal, ahogy nem sajnálják. Ebből adódóan néha hangos szóváltásba is keveredett már egy-egy nagyobb zsákkal, ugyanis a gazdája jó szerivel nem is észlelte még akkor sem mikor torka szakadtából próbálta felhívni magára a figyelmet. Így került fel a fejére a magasságát megtoldó sapka és megtanulta, hogy a nagyobb karavánoktól és megtermett emberektől jobb, ha távol tartja magát ilyenkor is. Így vetődik tovább, hullámozva a tömeg forgatagában, nézelődik, szagolgat, hátha lát valamit, ami érdekli.*
-Ne basszál már fejbe, hát nem látod, HOGY ITT ÁLLOK BAZDMEG!*Kiabál egy nagyobb zsák után, amelynek gazdáját természetesen ez alkalommal sem sikerült azonosítania viszont a sapkája megsínylette a dolgot, mert a porban végezte, még rá is taposnak az arra járók, akiket szintén nem érdekel a fejfedő sorsa. Próbálja felvenni, de mindig érkezik egy újabb, nagy, szinte eltaposó láb, aki ott tartja a földön. Néha elugrik nehogy ő is a sapka sorsára jusson, majd az egyik nagyobb darab ork, egy lendületes rúgással megküldi, a sapka meg csak repül egyenest egy mellékutcába.*
-Bakker megvagy!*Ugrik rá nagy elégedettséggel, majd körbe néz, hogy észleli a csendesebb légteret, de rajta kívül csak egy alak van a környéken, aki valami furcsa táncot jár, de elképzelhetőnek tartja azt is, hogy csak valami dili jött rá éppen.*
-Hé! Te!*Kiált rá, közben kezével porolgatja a sapkáját.*
7314. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-07 19:21:58
Üzenet elküldve: 2019-05-07 19:21:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//A kincs nyomában//
- Nem, nem is hallottam még róla.
*Érdeklődve fordul Samonyr felé. Egy új fajta kábulatot eredményező szer gondolata felpiszkálja a fantáziáját. Mindig lelkesedett az ilyenekért.*
- Hümm, ez jól hangzik.
*Hasonlóképpen fellelkesedik ő is.*
- De kétlem, hogy itt lenne olyan. Bármelyik.
*Körbenéz, úgy méregetve az árusokat, mintha tudná a titkukat.*
- Illetve valahol biztosan van valakinek egy kis eldugott ládikában, de nem nekünk. Hacsak nem ismersz itt valakit.
*Amit végső soron nem tart kizártnak, hiszen Samonyr nemes is volt, most pedig jóformán hajléktalan, így mondhatni mindenféle körökben kéne legyen ismeretsége. Az már más kérdés, hogy általában az ezekkel foglalkozó személyek nem veszélytelen alakok.*
- Oh.
*Meglepetten veszi el Samonyrtól a varázsitalt.*
- Úgy tűnik még mindig tartogatsz meglepetéseket.
*Egy kis elismerés nem árt, nagyjából ezzel ki is merítette a napi adagját. Egyelőre nem issza meg az italt, csak elrakja. Ugyan fáj a kézfeje, de valahol jól is esik neki, és valami azt súgja az ital még hasznos lehet a későbbiekben.*
- Szóval betársultál? Ejha, ez több, mint amit feltételeztem volna.
*Annál mondjuk majdnem minden több. Közben szedegeti össze a neki tetsző dolgokat, egyiket a másik után. Hiába, a vásárlás a szenvedélye, imád pénzt költeni és szép tárgyakat birtokolni. Ez sosem fog változni.*
- Miféle hely ez a három bé? Meg mit csinálsz ott?
*Kérdezi tovább gördítve a beszélgetést, meg azért is, mert igazából érdekli is. Közben úgy véli már kiköltekezte magát, ezért átnyútja a 928 aranyat Mesélő (Meia)-nak, és azzal sarkon is fordul. Az alkoholos italokat Samonyr kezébe nyomja, hogy legalább segítsen a cipekedésben és elindul a piac szélénél hagyott hátasa felé a maradékkal.*
- Vagy lehet mindkettő, egyik a másik után. Ha megunod a szórakozást még mindig kezdhetsz magaddal valami.
*Mosolyog, még cinkos módon kacsint is. Valójában nem sok esélyt lát arra, hogy ez megtörténne, de hangulata hirtelen jóra vált, ezért egyelőre mellőzi. Majd úgyis hamarosan újra elkomorodik, vagy érkezik egy másik érzelem, ami felváltja ezt. Kezdi egészen megszokni magát, bár nem kevésbé fárasztó így sem.
A lóhoz érve amit lehet felpakol rá, ami pedig elfér a zsebében, például az Ördögvigyor, azt oda teszi.*
- Pegazus?
*Fordul kérdőn a férfi felé és kinyitja az egyik üveget, majd nagyokat kortyol belőle. Nyilván nem a lángorkánnal ilyen felelőtlen, ahhoz még nem elég részeg és bátor.*
- Nem, nem is hallottam még róla.
*Érdeklődve fordul Samonyr felé. Egy új fajta kábulatot eredményező szer gondolata felpiszkálja a fantáziáját. Mindig lelkesedett az ilyenekért.*
- Hümm, ez jól hangzik.
*Hasonlóképpen fellelkesedik ő is.*
- De kétlem, hogy itt lenne olyan. Bármelyik.
*Körbenéz, úgy méregetve az árusokat, mintha tudná a titkukat.*
- Illetve valahol biztosan van valakinek egy kis eldugott ládikában, de nem nekünk. Hacsak nem ismersz itt valakit.
*Amit végső soron nem tart kizártnak, hiszen Samonyr nemes is volt, most pedig jóformán hajléktalan, így mondhatni mindenféle körökben kéne legyen ismeretsége. Az már más kérdés, hogy általában az ezekkel foglalkozó személyek nem veszélytelen alakok.*
- Oh.
*Meglepetten veszi el Samonyrtól a varázsitalt.*
- Úgy tűnik még mindig tartogatsz meglepetéseket.
*Egy kis elismerés nem árt, nagyjából ezzel ki is merítette a napi adagját. Egyelőre nem issza meg az italt, csak elrakja. Ugyan fáj a kézfeje, de valahol jól is esik neki, és valami azt súgja az ital még hasznos lehet a későbbiekben.*
- Szóval betársultál? Ejha, ez több, mint amit feltételeztem volna.
*Annál mondjuk majdnem minden több. Közben szedegeti össze a neki tetsző dolgokat, egyiket a másik után. Hiába, a vásárlás a szenvedélye, imád pénzt költeni és szép tárgyakat birtokolni. Ez sosem fog változni.*
- Miféle hely ez a három bé? Meg mit csinálsz ott?
*Kérdezi tovább gördítve a beszélgetést, meg azért is, mert igazából érdekli is. Közben úgy véli már kiköltekezte magát, ezért átnyútja a 928 aranyat Mesélő (Meia)-nak, és azzal sarkon is fordul.
Az alkoholos italokat Samonyr kezébe nyomja, hogy legalább segítsen a cipekedésben és elindul a piac szélénél hagyott hátasa felé a maradékkal.*- Vagy lehet mindkettő, egyik a másik után. Ha megunod a szórakozást még mindig kezdhetsz magaddal valami.
*Mosolyog, még cinkos módon kacsint is. Valójában nem sok esélyt lát arra, hogy ez megtörténne, de hangulata hirtelen jóra vált, ezért egyelőre mellőzi. Majd úgyis hamarosan újra elkomorodik, vagy érkezik egy másik érzelem, ami felváltja ezt. Kezdi egészen megszokni magát, bár nem kevésbé fárasztó így sem.
A lóhoz érve amit lehet felpakol rá, ami pedig elfér a zsebében, például az Ördögvigyor, azt oda teszi.*
- Pegazus?
*Fordul kérdőn a férfi felé és kinyitja az egyik üveget, majd nagyokat kortyol belőle. Nyilván nem a lángorkánnal ilyen felelőtlen, ahhoz még nem elég részeg és bátor.*
7313. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-07 17:45:25
Üzenet elküldve: 2019-05-07 17:45:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A kincs nyomában//
- Ahogy a nemesek élvezik a vagyonukat, és a merő dögunalmat, amit életnek hívnak? Hogy lehet élvezni valamit, ami értelmetlen? Ha valaminek nincs értelme, legyen az bosszú, élet, önpusztítás, mások pusztítása, egy egyszerű körhintázás, * itt persze a drogozásra gondol, nem azokra a bugyuta játékokra, amit a lovagok művelnek * bármi az életben. Ha élvezeted leled benne, az értelmet ad neki. Ha valami előnyhöz jutsz, ha bármi értéket képvisel, az mind-mind értelmet ad neki. Az értelmetlen dolgoknak nincs élvezeti faktora. * Magyarázza Sam a dolgokat Relnek, legalábbis azt, ahogy ő látja a világot. *
- De így, hogy tudom, élvezeted leled bennem, így már megértem, hogy miért csinálod. * Mosolyog a férfi, rendületlen arccal nézve vissza a nőre. Direkt fogalmazta meg így a mondatot, hogy nem a bántásban, hanem magában a férfiban leli örömét az elf. *
* A piac főként untatja a férfit, de tudja, hogy a drogokhoz, és a piához itt a legkönnyebb hozzájutni. Az, hogy olcsó-e, kicsit sem érdekli. A kérdésre felvonja a szemöldökét. *
- Hallottam egy új cuccról, de még nem tudtam kipróbálni. A kikötőben beszélték az emberek. Kétarcú Dellion, ismered? * Teszi fel a kérdést Sam, miközben elgondolkodva próbálja felidézni, amit hallott. *
- Beszéltek valamit arról, hogy külön hatása van a párlatnak, meg az elszívott levélnek. Azt nem tudom, hogy elszívva milyen hatása van, nem jegyeztem meg, de a párlatra azt mondják, hogy nagyon durván be lehet tőle állni. Látsz dolgokat, meg minden. * Egészen felpörögve meséli a dolgokat, látszik rajta, hogy tényleg érdekli. *
- Ha biztosan meg akarsz halni, akkor nincs jobb a Hodarilnál. Lassú méregnek is csúfolják az utcákon. Nagyon durva a hatása, de könnyű rászokni, és ha ezt megteszed, akkor biztos, hogy véged van. Kicsinál az a szar. Nem tudom, hogy itt lehet-e kapni. * Folytatja Samonyr, ahogy sétál a piacon, úgy beszélve a drogokról, mint más a mindennapi szennyesről. Még mindig vérzik a nyelve, a vasas íz pedig egészen feltüzeli. Ahogy az elf nő az italokról beszél, oda fordul, megnézi a kezét, és közben a zsebeiben matat. *
- Tessék. *Mondja amikor előhúzza a kezét, és azzal a mozdulattal átnyújt 1 Világoszöld varázsitalt Relael Ellerin lae'Natar számára. *
- Látok szépet, de azok főleg nők. Mint te is. * Veti oda Sam, ahogy körbeforog. Ő nem nagyon van kinek vegyen bármit, úgyhogy nem is nagyon érdeklik az áruk, inkább a drogokat keresi. *
- Van az a három Bé a szegénynegyedben, oda társultam be. Meg amúgy fogadókban húzom meg magam esténként, hiszen a családi háznak annyi lett a lázongásban, ahogy a boltnak és a fogadónak is. * Magyarázza Sam, de látszik rajta, hogy nagyon nem érintette meg a dolog. *
- Ez csak egy fázis. * Legyint a nő kérdésére. * Ahonnan én nézem, két opció van. Az egyik, hogy összeszedem magamat, és én leszek ennek a szar földrésznek az ura. * Felnevet a dologra, és Relaelre kacsint. * A másik, hogy addig bulizok, amíg meg nem unom.
- Ahogy a nemesek élvezik a vagyonukat, és a merő dögunalmat, amit életnek hívnak? Hogy lehet élvezni valamit, ami értelmetlen? Ha valaminek nincs értelme, legyen az bosszú, élet, önpusztítás, mások pusztítása, egy egyszerű körhintázás, * itt persze a drogozásra gondol, nem azokra a bugyuta játékokra, amit a lovagok művelnek * bármi az életben. Ha élvezeted leled benne, az értelmet ad neki. Ha valami előnyhöz jutsz, ha bármi értéket képvisel, az mind-mind értelmet ad neki. Az értelmetlen dolgoknak nincs élvezeti faktora. * Magyarázza Sam a dolgokat Relnek, legalábbis azt, ahogy ő látja a világot. *
- De így, hogy tudom, élvezeted leled bennem, így már megértem, hogy miért csinálod. * Mosolyog a férfi, rendületlen arccal nézve vissza a nőre. Direkt fogalmazta meg így a mondatot, hogy nem a bántásban, hanem magában a férfiban leli örömét az elf. *
* A piac főként untatja a férfit, de tudja, hogy a drogokhoz, és a piához itt a legkönnyebb hozzájutni. Az, hogy olcsó-e, kicsit sem érdekli. A kérdésre felvonja a szemöldökét. *
- Hallottam egy új cuccról, de még nem tudtam kipróbálni. A kikötőben beszélték az emberek. Kétarcú Dellion, ismered? * Teszi fel a kérdést Sam, miközben elgondolkodva próbálja felidézni, amit hallott. *
- Beszéltek valamit arról, hogy külön hatása van a párlatnak, meg az elszívott levélnek. Azt nem tudom, hogy elszívva milyen hatása van, nem jegyeztem meg, de a párlatra azt mondják, hogy nagyon durván be lehet tőle állni. Látsz dolgokat, meg minden. * Egészen felpörögve meséli a dolgokat, látszik rajta, hogy tényleg érdekli. *
- Ha biztosan meg akarsz halni, akkor nincs jobb a Hodarilnál. Lassú méregnek is csúfolják az utcákon. Nagyon durva a hatása, de könnyű rászokni, és ha ezt megteszed, akkor biztos, hogy véged van. Kicsinál az a szar. Nem tudom, hogy itt lehet-e kapni. * Folytatja Samonyr, ahogy sétál a piacon, úgy beszélve a drogokról, mint más a mindennapi szennyesről. Még mindig vérzik a nyelve, a vasas íz pedig egészen feltüzeli. Ahogy az elf nő az italokról beszél, oda fordul, megnézi a kezét, és közben a zsebeiben matat. *
- Tessék. *Mondja amikor előhúzza a kezét, és azzal a mozdulattal átnyújt 1 Világoszöld varázsitalt Relael Ellerin lae'Natar számára.
*- Látok szépet, de azok főleg nők. Mint te is. * Veti oda Sam, ahogy körbeforog. Ő nem nagyon van kinek vegyen bármit, úgyhogy nem is nagyon érdeklik az áruk, inkább a drogokat keresi. *
- Van az a három Bé a szegénynegyedben, oda társultam be. Meg amúgy fogadókban húzom meg magam esténként, hiszen a családi háznak annyi lett a lázongásban, ahogy a boltnak és a fogadónak is. * Magyarázza Sam, de látszik rajta, hogy nagyon nem érintette meg a dolog. *
- Ez csak egy fázis. * Legyint a nő kérdésére. * Ahonnan én nézem, két opció van. Az egyik, hogy összeszedem magamat, és én leszek ennek a szar földrésznek az ura. * Felnevet a dologra, és Relaelre kacsint. * A másik, hogy addig bulizok, amíg meg nem unom.
7312. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-07 00:34:17
Üzenet elküldve: 2019-05-07 00:34:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kis kerülő//
- Jáj, mi ez a szörnyeteg? *Lepődik meg az asszony, amikor megpillantja a tündért Árnyék, a hátas eb hátán, de a nem mindennapi kinézetű lányt is megnézi magának. De a vevő az vevő, abból él, hogy elad, így nem tanakodik sokáig a vásárló külsején.*
- Aranyoskám, még nincs friss paradicsom, de ezekbű' a magokbú' olyan fínom paradicsomok lesznek, hogy megnyajja' mind a tíz ujját utána. *Ráz meg egy zsák magot maga előtt a vásznon.*
- Ezekbű' lehet választani, parancsojjon. *Mutat végig a zsákokon.*
- Ez itten paprika, édes és csípős, emmeg' káposzta, fokhagyma őszre, karalábé, vöröshagyma. Most csak ezeket hoztam, de ha gondojja' jöjjön ki jövő héten és akkor szerzek azokat is, amiket kérni teccett. *Mosolyog foghíjasan, de kedvesen a tündérre.*
- Melyikbű' adhatok, kedveském? *Kérdi, ahogy tenyérnyi vásznakat kotor elő a kosarából, amelyekbe a magokat szokta kötni, hogy a vevő haza is tudja vinni magával.*
- Jáj, mi ez a szörnyeteg? *Lepődik meg az asszony, amikor megpillantja a tündért Árnyék, a hátas eb hátán, de a nem mindennapi kinézetű lányt is megnézi magának. De a vevő az vevő, abból él, hogy elad, így nem tanakodik sokáig a vásárló külsején.*
- Aranyoskám, még nincs friss paradicsom, de ezekbű' a magokbú' olyan fínom paradicsomok lesznek, hogy megnyajja' mind a tíz ujját utána. *Ráz meg egy zsák magot maga előtt a vásznon.*
- Ezekbű' lehet választani, parancsojjon. *Mutat végig a zsákokon.*
- Ez itten paprika, édes és csípős, emmeg' káposzta, fokhagyma őszre, karalábé, vöröshagyma. Most csak ezeket hoztam, de ha gondojja' jöjjön ki jövő héten és akkor szerzek azokat is, amiket kérni teccett. *Mosolyog foghíjasan, de kedvesen a tündérre.*
- Melyikbű' adhatok, kedveském? *Kérdi, ahogy tenyérnyi vásznakat kotor elő a kosarából, amelyekbe a magokat szokta kötni, hogy a vevő haza is tudja vinni magával.*
7311. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-06 22:55:27
Üzenet elküldve: 2019-05-06 22:55:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kerülő//
*Viel nagyon igyekszik megtalálni a magárust, de fél füllel azért a dalnok énekét is megcsodálja. Ha odapillantana, meg lenne lepődve a tényen, hogy az érdekes hőstörténet egy fajtársa szájából hangzott el, de túlságosan lefoglalja a keresgélés és Árnyék határozott irányítgatása. Nem kell sokat várni, és el is érkeznek a megfelelő standhoz, a kis tündér lelkesen megtorpan a kutyával, de nem száll le, fentről jobban látja, hogy mi a kínálat. A gondolatra, hogy esetleg ki is kelnek, összefut a nyál a szájában.*
- Szép jó napot! *Üdvözli az asszonykát vidáman mosolyogva.* Paradicsomot árul? A legfinomabb zöldség, olyan zamatos!
- Tulajdonképpen egy kis kertet szeretnék bevetni, sokféle növényre gondoltam kis ágyásokban, amíg ki nem tapasztalom, mi terem meg szívesen a környéken. Tudna nekünk adni egy kis ágyásnyi adagnak megfelelő paradicsomot, borsót, olyan sárga, hosszúkás paprikát, uborkát, káposztát, sárgarépát? Sőt, vöröshagyma és fokhagyma se ártana, hátha szerencsénk lesz, nem, Árnyék? *Kukkant le nagy barátjára, aki nem igazán foglalkozik a magokkal, csak áll, mint a cövek. Viel vállat von. Annyi baj legyen, legalább nem teszi tönkre az ágyást a nagy tappancsaival, és nem cseni el a lakók elől a zöldséget.*
*Viel nagyon igyekszik megtalálni a magárust, de fél füllel azért a dalnok énekét is megcsodálja. Ha odapillantana, meg lenne lepődve a tényen, hogy az érdekes hőstörténet egy fajtársa szájából hangzott el, de túlságosan lefoglalja a keresgélés és Árnyék határozott irányítgatása. Nem kell sokat várni, és el is érkeznek a megfelelő standhoz, a kis tündér lelkesen megtorpan a kutyával, de nem száll le, fentről jobban látja, hogy mi a kínálat. A gondolatra, hogy esetleg ki is kelnek, összefut a nyál a szájában.*
- Szép jó napot! *Üdvözli az asszonykát vidáman mosolyogva.* Paradicsomot árul? A legfinomabb zöldség, olyan zamatos!
- Tulajdonképpen egy kis kertet szeretnék bevetni, sokféle növényre gondoltam kis ágyásokban, amíg ki nem tapasztalom, mi terem meg szívesen a környéken. Tudna nekünk adni egy kis ágyásnyi adagnak megfelelő paradicsomot, borsót, olyan sárga, hosszúkás paprikát, uborkát, káposztát, sárgarépát? Sőt, vöröshagyma és fokhagyma se ártana, hátha szerencsénk lesz, nem, Árnyék? *Kukkant le nagy barátjára, aki nem igazán foglalkozik a magokkal, csak áll, mint a cövek. Viel vállat von. Annyi baj legyen, legalább nem teszi tönkre az ágyást a nagy tappancsaival, és nem cseni el a lakók elől a zöldséget.*
7310. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-06 16:47:56
Üzenet elküldve: 2019-05-06 16:47:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//A kincs nyomában//
*Lassan valamicskét enyhül kézfejében a fájdalom, éppen elviselhetővé, de ujjai mozgatása már gondot jelent neki. Nem örül ennek, de azt sem mondaná, hogy Samonyr mellett meglepi a dolog.*
- Miért keresed mindenben az értelmet? Miért nem élvezed csak ki?
*Megrántja vállait és megnyalja szája szélét.*
- Téged bántani pedig úgyis élvezetes, hogy tudom kicsit sem érint meg. Lepereg rólad.
*Fejét oldalra billentve világos zöld szemeivel fürkészi a férfit. Igyekszik egyenesen bőre alá férkőzni abban a reményben, hogy titkokat lelhet ott. A közönségessége firtatására éppen csak szemhéjai rezdülnek meg. Sértettségnek jelét sem adja, hiszen nincs is. Talán közönséges, talán nem, de nem is számít ez, mert most jól érzi magát. Vagy mindenképpen jobban, mikor napja a képmutatásból és elfojtásból állt, amikor minden pillanatban sikítani, vagy valakit orrba vágni lett volna kedve, de nem tehette. Most megteheti, mert nincs több veszítenivalója, illetve mások véleménye is egyre kevésbé érdekli.*
*A piac nem sokat változott. Ráeszmél, hogy talán ez az első alkalom, hogy szülővárosába visszatér a lázadás óta. Ezen elgondolkodik valamelyest. Van benne harag a pórnéppel szemben, akik erőszakkal távozásra kényszerítették, és mindent elvettek tőle, valahol pedig hálás is nekik. Szeret Amon Ruadhon lenni, kedveli a barbároknak nevezett népséget, de az ittlét is kellemes a maga módján. Nosztalgiával tölti el.*
- Mit vegyünk? Az Ördögvigyoron kívül.
*Egykedvűen nézelődik. Semmi olyat nem lát, ami komolyabban lekötné figyelmét. Egyelőre. Aztán eszébe jut, hogy talán nem ártana bebiztosítani magát. Sajgó kézfejére pillant.*
- Azt hiszem valami varázsital sem ártana.
*Jegyzi meg halkan orra alatt.*
- De ha látsz valamit szépet, akkor szólj. Kedvem lenne meglepni magamat.
*Csak akkor lelkesedik fel, amikor eszébe jut Alyo, akinek ugyan már vett ajándékot, de lehet talál még valamit. Úgy érzi szereti a lányt. Nem szerelmesen szereti, inkább úgy, mint akihez jó hazamenni, akiben meg tud bízni és szívesen hallgatja meg gondolatait, vagy gondoskodna róla. Persze összebújni sem rossz vele, mert gyönyörű a teste és nyugtalanítóan szépek a döbbenetesen fehér íriszei, de Relael kötődik is a félvérhez, és úgy hiszi ez fordítva is igaz. Lehet Intathot is meglephetné. Csak tudná mivel. Egy csupo méz kevés lenne, hiába az, ami vele együtt járna. Ha venne neki valami szebb ruhát vajon hordaná vagy örülne neki? Nem tudja. Hümmögve halad tovább és már jóval lelkesebben, behatóbban tanulmányozza az árukat. Időközben észrevesz pár apróságot, ami azért megtetszik neki, például az egyik tükör. Egy szebb fésűnek is örülne.*
- Egyáltalán hol laksz mostanság?
*Teszi fel a kérdést továbbra sem emelve tekintetét társára, hanem különböző tárgyakat tapogat és emelget, hogy jobban szemügyre vegye. Inkább csak beszél, hogy megtörje a köztük lévő csendet, ami amúgy a piacra nem kifejezetten jellemző.*
- Nem rossz ez így?
*Csak ekkor fordul meg, zöld íriszeivel Samonyrt kutatja.*
- Célok és tét nélkül élni? Vágysz még úgy igazán valamire? A drogokon, pián és nőkön kívül, mert lássuk be azok semmik. Múló pillanatok.
*Persze ő is szereti ezeket a múló pillanatokat. Mostanság jóformán Relael is csak ezeknek él.*
*Lassan valamicskét enyhül kézfejében a fájdalom, éppen elviselhetővé, de ujjai mozgatása már gondot jelent neki. Nem örül ennek, de azt sem mondaná, hogy Samonyr mellett meglepi a dolog.*
- Miért keresed mindenben az értelmet? Miért nem élvezed csak ki?
*Megrántja vállait és megnyalja szája szélét.*
- Téged bántani pedig úgyis élvezetes, hogy tudom kicsit sem érint meg. Lepereg rólad.
*Fejét oldalra billentve világos zöld szemeivel fürkészi a férfit. Igyekszik egyenesen bőre alá férkőzni abban a reményben, hogy titkokat lelhet ott. A közönségessége firtatására éppen csak szemhéjai rezdülnek meg. Sértettségnek jelét sem adja, hiszen nincs is. Talán közönséges, talán nem, de nem is számít ez, mert most jól érzi magát. Vagy mindenképpen jobban, mikor napja a képmutatásból és elfojtásból állt, amikor minden pillanatban sikítani, vagy valakit orrba vágni lett volna kedve, de nem tehette. Most megteheti, mert nincs több veszítenivalója, illetve mások véleménye is egyre kevésbé érdekli.*
*A piac nem sokat változott. Ráeszmél, hogy talán ez az első alkalom, hogy szülővárosába visszatér a lázadás óta. Ezen elgondolkodik valamelyest. Van benne harag a pórnéppel szemben, akik erőszakkal távozásra kényszerítették, és mindent elvettek tőle, valahol pedig hálás is nekik. Szeret Amon Ruadhon lenni, kedveli a barbároknak nevezett népséget, de az ittlét is kellemes a maga módján. Nosztalgiával tölti el.*
- Mit vegyünk? Az Ördögvigyoron kívül.
*Egykedvűen nézelődik. Semmi olyat nem lát, ami komolyabban lekötné figyelmét. Egyelőre. Aztán eszébe jut, hogy talán nem ártana bebiztosítani magát. Sajgó kézfejére pillant.*
- Azt hiszem valami varázsital sem ártana.
*Jegyzi meg halkan orra alatt.*
- De ha látsz valamit szépet, akkor szólj. Kedvem lenne meglepni magamat.
*Csak akkor lelkesedik fel, amikor eszébe jut Alyo, akinek ugyan már vett ajándékot, de lehet talál még valamit. Úgy érzi szereti a lányt. Nem szerelmesen szereti, inkább úgy, mint akihez jó hazamenni, akiben meg tud bízni és szívesen hallgatja meg gondolatait, vagy gondoskodna róla. Persze összebújni sem rossz vele, mert gyönyörű a teste és nyugtalanítóan szépek a döbbenetesen fehér íriszei, de Relael kötődik is a félvérhez, és úgy hiszi ez fordítva is igaz. Lehet Intathot is meglephetné. Csak tudná mivel. Egy csupo méz kevés lenne, hiába az, ami vele együtt járna. Ha venne neki valami szebb ruhát vajon hordaná vagy örülne neki? Nem tudja. Hümmögve halad tovább és már jóval lelkesebben, behatóbban tanulmányozza az árukat. Időközben észrevesz pár apróságot, ami azért megtetszik neki, például az egyik tükör. Egy szebb fésűnek is örülne.*
- Egyáltalán hol laksz mostanság?
*Teszi fel a kérdést továbbra sem emelve tekintetét társára, hanem különböző tárgyakat tapogat és emelget, hogy jobban szemügyre vegye. Inkább csak beszél, hogy megtörje a köztük lévő csendet, ami amúgy a piacra nem kifejezetten jellemző.*
- Nem rossz ez így?
*Csak ekkor fordul meg, zöld íriszeivel Samonyrt kutatja.*
- Célok és tét nélkül élni? Vágysz még úgy igazán valamire? A drogokon, pián és nőkön kívül, mert lássuk be azok semmik. Múló pillanatok.
*Persze ő is szereti ezeket a múló pillanatokat. Mostanság jóformán Relael is csak ezeknek él.*
7309. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-06 13:29:29
Üzenet elküldve: 2019-05-06 13:29:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Lóvásárlás//
//Loarder, Lluthery//
*A piacnak az állatok eladására fenntartott terület egy külön részét képezi a lovak adás-vételét képező hely. Egy mellmagasságig érő kerítés választja el a lovakat a nézelődőktől, de ott alaposan szemügyre tudják venni a hátasokat. A lázadás utáni események még itt is éreztetik magukat, kevés ló közül lehet választani, de akad a karámban pár utazó- és igás ló, de még szamár is. A komolyabb árukat valószínűleg nem teszik mindig közszemlére, de az érdeklődő vevő rendelkezésére mindig áll egy dörzsölt lókupec.
Amikor Loarder és Lluthery megérkeznek és szemügyre veszik a lovakat, máris megjelenik egy nyurga alak, városias öltözetben, széles mosollyal.*
- Üdvözlöm az urakat, Rery vagyok, miben állhatok rendelkezésükre? *Kérdi nyájasan, hisz jól öltözött vevőkkel akad dolga, akik adnak a külsőségekre. Talán abban bízik, hogy tehetősek is.*
- Látom, már talán sikerült is választani. *Néz Lluthery-re mosolyogva, ahogy megáll a foltos farú hátas mellett.*
//Loarder, Lluthery//
*A piacnak az állatok eladására fenntartott terület egy külön részét képezi a lovak adás-vételét képező hely. Egy mellmagasságig érő kerítés választja el a lovakat a nézelődőktől, de ott alaposan szemügyre tudják venni a hátasokat. A lázadás utáni események még itt is éreztetik magukat, kevés ló közül lehet választani, de akad a karámban pár utazó- és igás ló, de még szamár is. A komolyabb árukat valószínűleg nem teszik mindig közszemlére, de az érdeklődő vevő rendelkezésére mindig áll egy dörzsölt lókupec.
Amikor Loarder és Lluthery megérkeznek és szemügyre veszik a lovakat, máris megjelenik egy nyurga alak, városias öltözetben, széles mosollyal.*
- Üdvözlöm az urakat, Rery vagyok, miben állhatok rendelkezésükre? *Kérdi nyájasan, hisz jól öltözött vevőkkel akad dolga, akik adnak a külsőségekre. Talán abban bízik, hogy tehetősek is.*
- Látom, már talán sikerült is választani. *Néz Lluthery-re mosolyogva, ahogy megáll a foltos farú hátas mellett.*
7308. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-06 03:25:47
Üzenet elküldve: 2019-05-06 03:25:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az idegen terepen fel-alá járkál. Idegesen bóklászik a téren, mintha valami zavarná amikor a munkáját akarja végezni. Olyan mint egy szúnyog ami füle mellett repül, de ez a valami belül van. Néha megáll egy-egy árusnál, rákérdez minden portékájára, információt szerezve az árakról, minőségről és addig sem kell a zajra figyelnie. *
- Ez mennyibe kerül? Friss-e a hús?
*A kereskedők rémálma, akiről tudják, hogy úgysem fog venni semmit és csak az idejüket rabolja, de nem zavarhatják el. Megszorítja pénzes szütyőjét. ~Nem elég. Ki kell bírnia, addig amíg szerzek valami munkát.~ Gondolataiból egy szépen elkészített füstölt drahun hátszín szabadítja ki, amit az eladó taktikusan a legjobban észrevehető helyre rak. Szinte gondolkodás nélkül odamegy. ~Egy kis holdsajttal...~ Nagyot nyel. ~ Mocsári pityóka körettel. Vajon milyen íze lehet? Vajon hány éves lehetett a jószág? Vajon sokat szenvedett mielőtt brutális felapríto..~ Saját magát arcon vágja, mielőtt elveszne sötétebbnél sötétebb gondolatainak örvényében. Egy lant hangjára lesz figyelmes.*
"Astoreox és a rendíthetetlen 21-ek hősi tette,
Példamutató élete, és szomorú végzete."
*Az utolsó szavakra Ikta is felkapja a fejét és csatlakozik a tömegbe. Végighallgatja a történetet az elejétől a végéig. Egy bárd éneke mindig lenyűgöző, főleg ha olyanról énekel, ami érdekli az embert. A dal befejeztével csak annyit vesz észre, hogy tapsol. ~Bárcsak az istenek tanaira is így figyelnének az emberek.~ A hősi halálról szóló dal nagyon kellemes, a béke önti el az egész lelkét amíg tart, de utána az a bizonyos szúnyog visszatér még hangosabban. ~Picsába, picsába, picsába. Ezt nem fogom kibírni.~ Elrohan a piacról az első rendezetlenebb utcáig, felborít egy hordót vagy egy ládát, nem is tudja mit. Alatta néhány bogár mászkált. Elvigyorodik és elkezdi vadul taposni őket. ~Ne tedd! Vannak itt mások is! ~*
- KIT ÉRDEKEL?!!!
*Kiabálja. Mennyi idő telt el? Nem tudja. Végül már csak a földet tapossa, nem érdekeli, ha valaki nézi, de ez most KELL neki.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.18 16:18:57, a következő indokkal:
Mellett két L. Úgysem egybeírandó. Mondatvégi írásjelek hiánya. Hirtelen múlt időre váltasz. Mondatkezdő nagybetűk hiánya. Korhatáros fejléc hiánya. Már csak különírandó.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az idegen terepen fel-alá járkál. Idegesen bóklászik a téren, mintha valami zavarná amikor a munkáját akarja végezni. Olyan mint egy szúnyog ami füle mellett repül, de ez a valami belül van. Néha megáll egy-egy árusnál, rákérdez minden portékájára, információt szerezve az árakról, minőségről és addig sem kell a zajra figyelnie. *
- Ez mennyibe kerül? Friss-e a hús?
*A kereskedők rémálma, akiről tudják, hogy úgysem fog venni semmit és csak az idejüket rabolja, de nem zavarhatják el. Megszorítja pénzes szütyőjét. ~Nem elég. Ki kell bírnia, addig amíg szerzek valami munkát.~ Gondolataiból egy szépen elkészített füstölt drahun hátszín szabadítja ki, amit az eladó taktikusan a legjobban észrevehető helyre rak. Szinte gondolkodás nélkül odamegy. ~Egy kis holdsajttal...~ Nagyot nyel. ~ Mocsári pityóka körettel. Vajon milyen íze lehet? Vajon hány éves lehetett a jószág? Vajon sokat szenvedett mielőtt brutális felapríto..~ Saját magát arcon vágja, mielőtt elveszne sötétebbnél sötétebb gondolatainak örvényében. Egy lant hangjára lesz figyelmes.*
"Astoreox és a rendíthetetlen 21-ek hősi tette,
Példamutató élete, és szomorú végzete."
*Az utolsó szavakra Ikta is felkapja a fejét és csatlakozik a tömegbe. Végighallgatja a történetet az elejétől a végéig. Egy bárd éneke mindig lenyűgöző, főleg ha olyanról énekel, ami érdekli az embert. A dal befejeztével csak annyit vesz észre, hogy tapsol. ~Bárcsak az istenek tanaira is így figyelnének az emberek.~ A hősi halálról szóló dal nagyon kellemes, a béke önti el az egész lelkét amíg tart, de utána az a bizonyos szúnyog visszatér még hangosabban. ~Picsába, picsába, picsába. Ezt nem fogom kibírni.~ Elrohan a piacról az első rendezetlenebb utcáig, felborít egy hordót vagy egy ládát, nem is tudja mit. Alatta néhány bogár mászkált. Elvigyorodik és elkezdi vadul taposni őket. ~Ne tedd! Vannak itt mások is! ~*
- KIT ÉRDEKEL?!!!
*Kiabálja. Mennyi idő telt el? Nem tudja. Végül már csak a földet tapossa, nem érdekeli, ha valaki nézi, de ez most KELL neki.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.18 16:18:57, a következő indokkal:
Mellett két L. Úgysem egybeírandó. Mondatvégi írásjelek hiánya. Hirtelen múlt időre váltasz. Mondatkezdő nagybetűk hiánya. Korhatáros fejléc hiánya. Már csak különírandó.
7307. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-04 15:16:18
Üzenet elküldve: 2019-05-04 15:16:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kis kerülő//
*A piac még nem nyerte vissza régi fényét, a standok még kissé foghíjasak, de legalább már nem üres a házak közti terület, mint a lázadás után pár nappal. Az árusok és a kofák már visszamerészkedtek, a bátrabbja jobb helyet keresett magának és hamar árulni kezdett a haszon reményében.
Az is igaz, hogy a pár hatnyi kimaradás megemelte kissé az árakat, hisz ha a kínálat szerény, az árak magasabbak, míg ha sokan kínálják ugyanazt, a verseny képes leszorítani az árakat.
A tündér és kolbászkedvelő hátasa, Árnyék a szellős forgatagban hamar ráakad egy alacsony, öregasszonyra, aki vászonra leterített, kisebb zsákokból árulja a vetőmagját. Nem sok, de akad választék.*
- Itt a jó vetőmag. Paprika, édes és csípős! Káposzta, fokhagyma őszre, karalábé, vöröshagyma! Vegyék! Vigyék! *Kántálja, ahogy egy fonott kosár fenekén ül, kendővel a fején ide-oda fordítva a tekintetét.*
*A piac még nem nyerte vissza régi fényét, a standok még kissé foghíjasak, de legalább már nem üres a házak közti terület, mint a lázadás után pár nappal. Az árusok és a kofák már visszamerészkedtek, a bátrabbja jobb helyet keresett magának és hamar árulni kezdett a haszon reményében.
Az is igaz, hogy a pár hatnyi kimaradás megemelte kissé az árakat, hisz ha a kínálat szerény, az árak magasabbak, míg ha sokan kínálják ugyanazt, a verseny képes leszorítani az árakat.
A tündér és kolbászkedvelő hátasa, Árnyék a szellős forgatagban hamar ráakad egy alacsony, öregasszonyra, aki vászonra leterített, kisebb zsákokból árulja a vetőmagját. Nem sok, de akad választék.*
- Itt a jó vetőmag. Paprika, édes és csípős! Káposzta, fokhagyma őszre, karalábé, vöröshagyma! Vegyék! Vigyék! *Kántálja, ahogy egy fonott kosár fenekén ül, kendővel a fején ide-oda fordítva a tekintetét.*
7306. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-03 20:15:08
Üzenet elküldve: 2019-05-03 20:15:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Borzasztóan jól esett neki ez a kis kiruccanás ezen a gyönyörű tisztáson. Éppúgy eltelhetett 10 perc, mint egy óra, nem érzekelte az időt, annyira elmélyedt a gondolataiban. Sikerült helyre tennie a kavargó dolgokat a fejében, az elmúlt időszak eseményeit. Kissé letért a saját maga által kijelölt ösvényről, de most újra nyeregben érzi magát. Újult erővel indul útnak, első dolga a piacra sietni, hiszen üres erszénnyel nem jut messzire. A meditáció közben ihlete támadt, egy bátor, hősies ballada képében. Talán tetszeni fog az embereknek. Szerencséjére elég forgalmas még mindig a tér, sok járókelő pedig nagy hallgatóságot jelent. Keres magának egy kellően kényelmes helyet, ahová le tud ülni, és az esetleges érdeklődők is köré tudnak gyűlni. Keszkenőjét leteríti a földre, majd hangosan elkiáltja magát.*
-Férfiak és asszonyok, gyűljetek és hallgassátok e mesét, mit bárdok örökítenek egymás közt, mióta ember embernek történetet mesél.
*Lantját kezébe véve egy lágy dallamot kezd el játszani, amolyan aláfestő zenének. Mintha azt suttogná a hangszer, hogy : bánat.*
-Senki sem tudja pontosan mikor történhetett,
De bizonyos, hogy valóban mesébe illő jelenet.
Astoreox és a rendíthetetlen 21-ek hősi tette,
Példamutató élete, és szomorú végzete.
Parancsba kapták, hogy védjenek egy kis utat,
Távol a várostól, hogy a futárok szabadon járhassanak,
Amikor is emberek hadakoztak éppen orkokkal,
Így hát védelmezte az utat Asteroix jó okkal.
Az orkok hatalmas seregét látván a város
Visszarendelte katonáit, hogy ott védekezzen,
Azonban az útra nem jutott el e hír sajnos,
Így hát támogatás nélkül maradtak ők ott 21-en.
Irdatlan küzdelem volt, több száz ellenséggel szemben,
18 napig tartották a kijelölt pontot, vállt vállnak vetve,
Reménytelenül, de mégis töretlenül és hősiesen állták a sarat,
Míg nem dárdáik és nyilaik mind el nem fogytak.
Okosan és elszántan harcoltak, de az ellenség túlerőben,
Utánpótlás és segítség nélkül, egyedül a sok ellen,
Mikor elfogták őket, vallatták, hogy hol vannak a többiek,
Mire ők egyöntetűen hangosan felnevettek.
Nevettek, mondván: többiek? Mi vagyunk, mi voltunk mindannyian.
*Feszült csönd, a lant is elhallgat, Strat szeme mintha lángolna a lelkesedéstől, legalábbis ezt akarja elhitetni az emberekkel.*
-Mára már csak a történetük maradt fenn, akár elhiszitek, akár nem.
*Azzal meghajolt, és diadalittasan tekintett a hallgatóközönségre, akik idő közben gyűlhettek köréje.*
*Borzasztóan jól esett neki ez a kis kiruccanás ezen a gyönyörű tisztáson. Éppúgy eltelhetett 10 perc, mint egy óra, nem érzekelte az időt, annyira elmélyedt a gondolataiban. Sikerült helyre tennie a kavargó dolgokat a fejében, az elmúlt időszak eseményeit. Kissé letért a saját maga által kijelölt ösvényről, de most újra nyeregben érzi magát. Újult erővel indul útnak, első dolga a piacra sietni, hiszen üres erszénnyel nem jut messzire. A meditáció közben ihlete támadt, egy bátor, hősies ballada képében. Talán tetszeni fog az embereknek. Szerencséjére elég forgalmas még mindig a tér, sok járókelő pedig nagy hallgatóságot jelent. Keres magának egy kellően kényelmes helyet, ahová le tud ülni, és az esetleges érdeklődők is köré tudnak gyűlni. Keszkenőjét leteríti a földre, majd hangosan elkiáltja magát.*
-Férfiak és asszonyok, gyűljetek és hallgassátok e mesét, mit bárdok örökítenek egymás közt, mióta ember embernek történetet mesél.
*Lantját kezébe véve egy lágy dallamot kezd el játszani, amolyan aláfestő zenének. Mintha azt suttogná a hangszer, hogy : bánat.*
-Senki sem tudja pontosan mikor történhetett,
De bizonyos, hogy valóban mesébe illő jelenet.
Astoreox és a rendíthetetlen 21-ek hősi tette,
Példamutató élete, és szomorú végzete.
Parancsba kapták, hogy védjenek egy kis utat,
Távol a várostól, hogy a futárok szabadon járhassanak,
Amikor is emberek hadakoztak éppen orkokkal,
Így hát védelmezte az utat Asteroix jó okkal.
Az orkok hatalmas seregét látván a város
Visszarendelte katonáit, hogy ott védekezzen,
Azonban az útra nem jutott el e hír sajnos,
Így hát támogatás nélkül maradtak ők ott 21-en.
Irdatlan küzdelem volt, több száz ellenséggel szemben,
18 napig tartották a kijelölt pontot, vállt vállnak vetve,
Reménytelenül, de mégis töretlenül és hősiesen állták a sarat,
Míg nem dárdáik és nyilaik mind el nem fogytak.
Okosan és elszántan harcoltak, de az ellenség túlerőben,
Utánpótlás és segítség nélkül, egyedül a sok ellen,
Mikor elfogták őket, vallatták, hogy hol vannak a többiek,
Mire ők egyöntetűen hangosan felnevettek.
Nevettek, mondván: többiek? Mi vagyunk, mi voltunk mindannyian.
*Feszült csönd, a lant is elhallgat, Strat szeme mintha lángolna a lelkesedéstől, legalábbis ezt akarja elhitetni az emberekkel.*
-Mára már csak a történetük maradt fenn, akár elhiszitek, akár nem.
*Azzal meghajolt, és diadalittasan tekintett a hallgatóközönségre, akik idő közben gyűlhettek köréje.*
7305. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-03 17:09:49
Üzenet elküldve: 2019-05-03 17:09:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kerülő//
*Viel beüget – vagy inkább beugat? – kutyájával a piactérre, és a standok közt navigálva, nyakát nyújtóztatva keresgélni kezd. Bárhol is lehet magot vásárolni, valószínűleg máshol érdemes keresgélnie, mint ahol Nistae-vel eddig jártak, mert ott nyomát se látta ilyesminek. Márpedig valahol lennie kell! Ahogy elhalad a hátasokat árusító boltos mellett, vidáman integet neki, hadd lássa, milyen jó dolga van a kutyus hátán. Bár Árnyék igazán fegyelmezett eb, és az utat figyeli, ő maga is megtorpan egy kissé, hogy volt gazdáját egy nagy ugatással köszöntse. Jó hangos, Viel először meg is ijed.*
- Jaj! *Kiált, aztán elneveti magát. Nem erre számított, mélyebbnek hitte a kutya hangját, na meg halkabbnak. Ha így rádörren valakire, aki a birtokukon jár, annak biztosan egy fillér sem marad a zsebében. Már nem kételkedik a házőrzői képességében, az biztos.*
- Keress magot! *Mondja neki, de szegény Árnyék érthetően tanácstalan. Csak a kolbászokhoz vezeti el, amiről Vielnek elég nehéz lebeszélni.* Otthon kapsz ennivalót, csak menj!
*A piac már korántsem olyan ijesztő Vielnek, mint régebben volt. Érdeklődve bámészkodnak, sőt néha egy-egy különlegesebb ruhát vagy ékszert a lány meg is tapint, megnézeget. Mindig is lenyűgözte, mit képesek létrehozni az élőlények csupán a természet erejét felhasználva. Persze azért a konyhai vetőmagokat is keresi, hiszen szeretne hazajutni, mielőtt a többiek aggódni kezdenek érte.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.03 17:10:55
*Viel beüget – vagy inkább beugat? – kutyájával a piactérre, és a standok közt navigálva, nyakát nyújtóztatva keresgélni kezd. Bárhol is lehet magot vásárolni, valószínűleg máshol érdemes keresgélnie, mint ahol Nistae-vel eddig jártak, mert ott nyomát se látta ilyesminek. Márpedig valahol lennie kell! Ahogy elhalad a hátasokat árusító boltos mellett, vidáman integet neki, hadd lássa, milyen jó dolga van a kutyus hátán. Bár Árnyék igazán fegyelmezett eb, és az utat figyeli, ő maga is megtorpan egy kissé, hogy volt gazdáját egy nagy ugatással köszöntse. Jó hangos, Viel először meg is ijed.*
- Jaj! *Kiált, aztán elneveti magát. Nem erre számított, mélyebbnek hitte a kutya hangját, na meg halkabbnak. Ha így rádörren valakire, aki a birtokukon jár, annak biztosan egy fillér sem marad a zsebében. Már nem kételkedik a házőrzői képességében, az biztos.*
- Keress magot! *Mondja neki, de szegény Árnyék érthetően tanácstalan. Csak a kolbászokhoz vezeti el, amiről Vielnek elég nehéz lebeszélni.* Otthon kapsz ennivalót, csak menj!
*A piac már korántsem olyan ijesztő Vielnek, mint régebben volt. Érdeklődve bámészkodnak, sőt néha egy-egy különlegesebb ruhát vagy ékszert a lány meg is tapint, megnézeget. Mindig is lenyűgözte, mit képesek létrehozni az élőlények csupán a természet erejét felhasználva. Persze azért a konyhai vetőmagokat is keresi, hiszen szeretne hazajutni, mielőtt a többiek aggódni kezdenek érte.*
A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.03 17:10:55
7304. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-03 13:06:20
Üzenet elküldve: 2019-05-03 13:06:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Loarder//
*Mikor érkezik a javaslat, hogy hát, akkor be is állhatnának a kereskedőház által foglalkoztatott körbe, tekintetét a társára veti, akiben nem csalatkozik, nagy hévvel ugrana fejest a dologba, ez egyértelmű.*
-Én nem va-vagyok az a ke-ke-kereskedő fa-fajta.*Szabadkozik két tenyerét feltartva.*
-De ha a pa-paripa kiválasztásában segédkezet tudnál nyu-nyújtani barátom, azt meghálálnám!*Teszi még hozzá, hiszen ez lenne ugyebár az igazság. Aztán érzi a vállán az erős szorítást és tudja, nem szabad lemaradnia, mert akkor megint ütheti a nyomát bottal, vagy ami épp a keze ügyébe kerül. Csak verekedik át magukat a nagy tömegen, a férfinek úgy tűnik, ezek csak egyre szaporodtak előző találkozásuk óta, majd barátja kezének irányába mutat, minthogy hangját alig hallja az alkuszok nagy zsibajában. Valóban a kereskedőház táblája díszeleg ott, majd visszapillant és, mint, aki már előre sejthette volna, Loar tőle már vagy tízlépésnyi távolságra van.*
~Ha kolompot kötnék a nyakába, az se lenne az igazi.~*Szaporázza lépteit, aztán beleszalad az előtte megtorpanó Loarba.*
-No, máris ott lennénk?*Néz körbe, hogy felmérje a terepet, merre is leledzenek azok a csodálatos állatok.*
-Jah, hogy arra… *Nagy lelkesedéssel veti bele magát ismét a tömegbe, hogy végre elérje az egyetlen dolgot, ami igazán érdekli és, amiért még ezt a nyomorgást és lökdösődést is érdemes vállalni.*
-Cso-cso-csodálatosak! *Csapja két kezét a karám széléhez, nagyon lelkesen.*
-Ha már egyszer ilyen szépek vagytok, alig tudok választani.*Sétál egyik állattól a másikig, megsimítva mindet, látszik, szeme főleg az állatok alfelét vizslatja, meg a nyakukat. Meg is torpan egy szép fekete mellett, úgy fénylik a szőre a nap fényében, hogy a Napra lehetne nézni, de rá nem, mert kiégeti a kedves vásárló szemét.*
-Nagyon mutatós és az se ba-baj, ha erősebb, nehéz vagyok ám, az izom.*Magyarázza Loarnak és közben megcsapkodja öltözékét.*
-Ezt szeretném, mi a véleményed?*Még egyetlen egy ismertető jelet vélnek felfedezni, az állat faránál egyik oldalt egy, nem fehér, olyan szürkés, lóhere alakú folt leledzik. Közben már keresi is a szemével az árust, hogy megérdeklődje, mennyiért válna meg ettől a szép állattól.*
*Mikor érkezik a javaslat, hogy hát, akkor be is állhatnának a kereskedőház által foglalkoztatott körbe, tekintetét a társára veti, akiben nem csalatkozik, nagy hévvel ugrana fejest a dologba, ez egyértelmű.*
-Én nem va-vagyok az a ke-ke-kereskedő fa-fajta.*Szabadkozik két tenyerét feltartva.*
-De ha a pa-paripa kiválasztásában segédkezet tudnál nyu-nyújtani barátom, azt meghálálnám!*Teszi még hozzá, hiszen ez lenne ugyebár az igazság. Aztán érzi a vállán az erős szorítást és tudja, nem szabad lemaradnia, mert akkor megint ütheti a nyomát bottal, vagy ami épp a keze ügyébe kerül. Csak verekedik át magukat a nagy tömegen, a férfinek úgy tűnik, ezek csak egyre szaporodtak előző találkozásuk óta, majd barátja kezének irányába mutat, minthogy hangját alig hallja az alkuszok nagy zsibajában. Valóban a kereskedőház táblája díszeleg ott, majd visszapillant és, mint, aki már előre sejthette volna, Loar tőle már vagy tízlépésnyi távolságra van.*
~Ha kolompot kötnék a nyakába, az se lenne az igazi.~*Szaporázza lépteit, aztán beleszalad az előtte megtorpanó Loarba.*
-No, máris ott lennénk?*Néz körbe, hogy felmérje a terepet, merre is leledzenek azok a csodálatos állatok.*
-Jah, hogy arra… *Nagy lelkesedéssel veti bele magát ismét a tömegbe, hogy végre elérje az egyetlen dolgot, ami igazán érdekli és, amiért még ezt a nyomorgást és lökdösődést is érdemes vállalni.*
-Cso-cso-csodálatosak! *Csapja két kezét a karám széléhez, nagyon lelkesen.*
-Ha már egyszer ilyen szépek vagytok, alig tudok választani.*Sétál egyik állattól a másikig, megsimítva mindet, látszik, szeme főleg az állatok alfelét vizslatja, meg a nyakukat. Meg is torpan egy szép fekete mellett, úgy fénylik a szőre a nap fényében, hogy a Napra lehetne nézni, de rá nem, mert kiégeti a kedves vásárló szemét.*
-Nagyon mutatós és az se ba-baj, ha erősebb, nehéz vagyok ám, az izom.*Magyarázza Loarnak és közben megcsapkodja öltözékét.*
-Ezt szeretném, mi a véleményed?*Még egyetlen egy ismertető jelet vélnek felfedezni, az állat faránál egyik oldalt egy, nem fehér, olyan szürkés, lóhere alakú folt leledzik. Közben már keresi is a szemével az árust, hogy megérdeklődje, mennyiért válna meg ettől a szép állattól.*
7303. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-02 21:39:05
Üzenet elküldve: 2019-05-02 21:39:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
*A piactérre érve rácsodálkozik a sok csecsebecsére, és az árusok bő kínálatára. Ha éppen venni akarna valamit, biztosan itt tenné. Mivel azonban most más céllal jár erre, kénytelen figyelmen kívül hagyni az emberek sokaságát. Lát pár csábítóan vastag erszényt, de most nincs ideje ilyesmire. Az erdőszéli tisztás az úti célja, úgy hallotta, hogy nagyon szép hely, és tökéletes egy kis meditációra. Gyakran szokott elméje mélyebb bugyraiba ereszkedni, kizárni a külvilágot, és mintha az idő is másképp telne olyankor. Hiányzik neki, ilyenkor jön a legjobban az ihlet is, és ilyenkor tud igazán csak terveket szövögetni. Már alig várja, hogy elmerüljön a tudatában.*
7302. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-02 20:30:02
Üzenet elküldve: 2019-05-02 20:30:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és Welara//
– Javít a hangulaton, ha egyikünk sem hisztériázik éppen. *Epés megjegyzés, de Welara mérgelődése után ennyi kijárt neki. Tovább viszont nem folytatja, inkább visszatér az eddigi nyugodt magabiztossághoz. Hamar elhagyják a Gia rezidenciát, majd egy rövid séta után megérkeznek a Piacra. Lehet, hogy megtépázta a várost a lázongást, de a Piactér pont olyan élénk ma reggel is, mint akár évekkel ezelőtt.*
– Vagy úgy, igazi kemény dió vagy! Ebben az esetben az a trükk, hogy hagylak magadnak választani. * Van miből választani, az élelmiszerek és a jószágok mellett bőven akadnak ruhákat vagy más csecsebecséket árulók is. Nekik már tényleg csak annyi a dolguk, hogy nézelődjenek, aztán pedig fizessenek. Kis szerencsével talán még egy nemrég érkezett karavánt is kifognak majd, tőlük általában mindenféle ritkaságot is lehet venni. *
– Nincs. De ha közelebb megyünk a konyhákhoz, akkor máris lesz. Vásárolhatnánk itt valamit készen, aztán megesszük amíg nézelődünk. Az ebédhez azért majd be kell vásárolni. * Nem tököl sokat, a többi vásárló között átvágva megcéloz egy sütödét.*
– Javít a hangulaton, ha egyikünk sem hisztériázik éppen. *Epés megjegyzés, de Welara mérgelődése után ennyi kijárt neki. Tovább viszont nem folytatja, inkább visszatér az eddigi nyugodt magabiztossághoz. Hamar elhagyják a Gia rezidenciát, majd egy rövid séta után megérkeznek a Piacra. Lehet, hogy megtépázta a várost a lázongást, de a Piactér pont olyan élénk ma reggel is, mint akár évekkel ezelőtt.*
– Vagy úgy, igazi kemény dió vagy! Ebben az esetben az a trükk, hogy hagylak magadnak választani. * Van miből választani, az élelmiszerek és a jószágok mellett bőven akadnak ruhákat vagy más csecsebecséket árulók is. Nekik már tényleg csak annyi a dolguk, hogy nézelődjenek, aztán pedig fizessenek. Kis szerencsével talán még egy nemrég érkezett karavánt is kifognak majd, tőlük általában mindenféle ritkaságot is lehet venni. *
– Nincs. De ha közelebb megyünk a konyhákhoz, akkor máris lesz. Vásárolhatnánk itt valamit készen, aztán megesszük amíg nézelődünk. Az ebédhez azért majd be kell vásárolni. * Nem tököl sokat, a többi vásárló között átvágva megcéloz egy sütödét.*
7301. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-05-02 19:21:19
Üzenet elküldve: 2019-05-02 19:21:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A WAK kofája//
//Garrikh, Loar, Luther//
//Zárás, majd távozás a Pintybe//
*Csípőre tett kézzel, hetykén nézi azt a kettőt, akik most érkeztek, elveszítették, s máris megtalálták egymást. Tiszta szerencse! Bólogat Garrikh vidoran, a beszélgetésbe illedelmesen nem beleszólva, csupán akkor, mikor aztán őt is megszólítják. Az sem zavarja amikor az eltévelyedésről, vagy a zsebtolvajlásról beszélnek, igazából mindkettő könnyen előfordulhat egy idegen városban, de, igazából ezért is kell a nap után tájékozódni.*
- Ez remek, uram, ez esetben, a Pintyné tanálkozunk, merthogy osztán meggondónám magomat, elindulok. Ha a lóvásárral végeztetek, szívesen látunk a Kósza Pintyben. Így hamarább odaérek. *Biccent kedélyesen, s míg a másik kettő távozik kedvesen integet is, a visszakiáltásra, hasonlóan harsogó jókedvvel reagál.*
- Úgy leszez, uram, úgy leszesz! *Tartja szája elé két kezét, s úgy kiabál, aztán csak nevet egyet combjára csapva.*
- Hiiijj, micsuda kedves népséggel lehet itten tanákozni! Jó hely ez, jó anyám, hát megmondtam volt, nem hitté nekem, bárhol is vagyol. *Csóválja meg kissé szomorkásan mosolyogva a fejét. Aztán szekere tartalmára nézve még szomorúbban sóhajt egyet.*
- Nem sok minden fogyott e... *Vonja meg csalódottan vállát.* Pedig Garrikh aztán kitett magáé, dehát, ami nem kék, az nem kék, majd eladjuk máskó! *Szusszan egyet, majd szekerébe kapaszkodva kezdi immár ismét mosolyogva maga után húzni, hogy visszatérjen a Pintybe. Ami azt illeti egyébként is volna ötlete, hogy a zöldséget hogyan tarthatnák biztonságosan, sokáig.*
- Legalábbis falun így szokás... he... há mié vón a pecu, meg a gödör?! *Somolyodik el.* No majd, mondom én Chayss úrnak, Garrikh megcsinálja. *Bólint egyet határozottan, s a szekere fogantyúját immár a szegénynegyed felé fordítja danolászva.*
//Garrikh, Loar, Luther//
//Zárás, majd távozás a Pintybe//
*Csípőre tett kézzel, hetykén nézi azt a kettőt, akik most érkeztek, elveszítették, s máris megtalálták egymást. Tiszta szerencse! Bólogat Garrikh vidoran, a beszélgetésbe illedelmesen nem beleszólva, csupán akkor, mikor aztán őt is megszólítják. Az sem zavarja amikor az eltévelyedésről, vagy a zsebtolvajlásról beszélnek, igazából mindkettő könnyen előfordulhat egy idegen városban, de, igazából ezért is kell a nap után tájékozódni.*
- Ez remek, uram, ez esetben, a Pintyné tanálkozunk, merthogy osztán meggondónám magomat, elindulok. Ha a lóvásárral végeztetek, szívesen látunk a Kósza Pintyben. Így hamarább odaérek. *Biccent kedélyesen, s míg a másik kettő távozik kedvesen integet is, a visszakiáltásra, hasonlóan harsogó jókedvvel reagál.*
- Úgy leszez, uram, úgy leszesz! *Tartja szája elé két kezét, s úgy kiabál, aztán csak nevet egyet combjára csapva.*
- Hiiijj, micsuda kedves népséggel lehet itten tanákozni! Jó hely ez, jó anyám, hát megmondtam volt, nem hitté nekem, bárhol is vagyol. *Csóválja meg kissé szomorkásan mosolyogva a fejét. Aztán szekere tartalmára nézve még szomorúbban sóhajt egyet.*
- Nem sok minden fogyott e... *Vonja meg csalódottan vállát.* Pedig Garrikh aztán kitett magáé, dehát, ami nem kék, az nem kék, majd eladjuk máskó! *Szusszan egyet, majd szekerébe kapaszkodva kezdi immár ismét mosolyogva maga után húzni, hogy visszatérjen a Pintybe. Ami azt illeti egyébként is volna ötlete, hogy a zöldséget hogyan tarthatnák biztonságosan, sokáig.*
- Legalábbis falun így szokás... he... há mié vón a pecu, meg a gödör?! *Somolyodik el.* No majd, mondom én Chayss úrnak, Garrikh megcsinálja. *Bólint egyet határozottan, s a szekere fogantyúját immár a szegénynegyed felé fordítja danolászva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051