Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 360 (7181. - 7200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7200. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-10 17:32:33
Üzenet elküldve: 2019-03-10 17:32:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
-Igen. Ahogy a hölgy mondja.
*Helyesel Arja megjegyzésére, viszont Arja elszólására kicsit megréműl.*
-Csendesebben.
*Csitítja Arját. Ha már Arja megemlítette, akkor ő sem marad ki. Közelebb megy az árushoz és Arját is közelebb húzza.*
-Pontosan. Ahogy hölgy mondja, viszont a ritka állat maradványát megtalálni nem lesz könnyű, de a többi hasznos dolog lehet és jó pénzért el lehet adni őket. A maradványokat ki kell ásni, ezért kell ásó és csákány. Az élelem egyértelmű.
*Mondja az árusnak halkan, úgy hogy mások meg se hallják.*
-Nagyjából ennyi. A többi belsős információ.
*Nem akar az árusnak túl korán sokat mondani. Ha véletlenül az árusnak is megjön a kedve a kincsvadászatra, akkor velük menjen, ne pedig egyedül, hogy előlük vegye el a kincset.*
-Mi a neve? Az enyém Neniyzon, ő pedig Arja. Ha már így elmondtuk így amit tudunk, nem tud ön olyan helyrőr, ahol kezdhetnénk a keresést és ha van kedve akkor ön is jöhet velünk? Ha viszont jön velünk, akkor az ön ellátásáról saját magának kell gondoskodnia. Mind élelmiszer ügyileg, mind szerszám ügyileg.
-Igen. Ahogy a hölgy mondja.
*Helyesel Arja megjegyzésére, viszont Arja elszólására kicsit megréműl.*
-Csendesebben.
*Csitítja Arját. Ha már Arja megemlítette, akkor ő sem marad ki. Közelebb megy az árushoz és Arját is közelebb húzza.*
-Pontosan. Ahogy hölgy mondja, viszont a ritka állat maradványát megtalálni nem lesz könnyű, de a többi hasznos dolog lehet és jó pénzért el lehet adni őket. A maradványokat ki kell ásni, ezért kell ásó és csákány. Az élelem egyértelmű.
*Mondja az árusnak halkan, úgy hogy mások meg se hallják.*
-Nagyjából ennyi. A többi belsős információ.
*Nem akar az árusnak túl korán sokat mondani. Ha véletlenül az árusnak is megjön a kedve a kincsvadászatra, akkor velük menjen, ne pedig egyedül, hogy előlük vegye el a kincset.*
-Mi a neve? Az enyém Neniyzon, ő pedig Arja. Ha már így elmondtuk így amit tudunk, nem tud ön olyan helyrőr, ahol kezdhetnénk a keresést és ha van kedve akkor ön is jöhet velünk? Ha viszont jön velünk, akkor az ön ellátásáról saját magának kell gondoskodnia. Mind élelmiszer ügyileg, mind szerszám ügyileg.
7199. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-10 15:42:59
Üzenet elküldve: 2019-03-10 15:42:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
- Igen! Hideg élelem négy-öt napra. Azzal is tud szolgálni? *csap le Arja a kérdésre, hiszen akkor nem kellene tovább keresgéljenek, bár nem lát ilyesmit a leterített takarón a szerszámok között.
A kíváncsiskodásra csak Neniyzonra pillant, hiszen végtére is ő az, aki ilyen ritka és értékes állati maradványok után akar kutatni, de persze mostanra már Arja is egészen beleélte magát a dologba.
Így aztán el is kottyantja magát.*
- Kincset keresünk! De nem ám aranyat, hanem grifftojást, meg tollat, meg értékes állatok maradványait! ~Vagy valami ilyesmi.~
- Ahhoz kell... ahhoz vásároljuk ezeket. *mondja egy pici büszkeséggel, mert hiszen a határozottan felnőttnek tűnő Neniyzonnal az oldalán úgy érzi, egy igen komoly és joggal tiszteletet érdemlő vállalkozás részese most ő, Arja.
Azt, hogy hol akarnak kutakodni, hát azt Arja is szeretné tudni, mert ugye ez eddig még nem került szóba, így aztán többet nem is mond, két oknál fogva. Az egyik, hogy hátha Neniyzon elmondja majd most, a másik meg, hogy hátha Neniyzon éppen hogy nem akarja az árus orrára kötni, mert annyira titkos, hogy azért nem mondta még el neki, Arjának sem.*
- Igen! Hideg élelem négy-öt napra. Azzal is tud szolgálni? *csap le Arja a kérdésre, hiszen akkor nem kellene tovább keresgéljenek, bár nem lát ilyesmit a leterített takarón a szerszámok között.
A kíváncsiskodásra csak Neniyzonra pillant, hiszen végtére is ő az, aki ilyen ritka és értékes állati maradványok után akar kutatni, de persze mostanra már Arja is egészen beleélte magát a dologba.
Így aztán el is kottyantja magát.*
- Kincset keresünk! De nem ám aranyat, hanem grifftojást, meg tollat, meg értékes állatok maradványait! ~Vagy valami ilyesmi.~
- Ahhoz kell... ahhoz vásároljuk ezeket. *mondja egy pici büszkeséggel, mert hiszen a határozottan felnőttnek tűnő Neniyzonnal az oldalán úgy érzi, egy igen komoly és joggal tiszteletet érdemlő vállalkozás részese most ő, Arja.
Azt, hogy hol akarnak kutakodni, hát azt Arja is szeretné tudni, mert ugye ez eddig még nem került szóba, így aztán többet nem is mond, két oknál fogva. Az egyik, hogy hátha Neniyzon elmondja majd most, a másik meg, hogy hátha Neniyzon éppen hogy nem akarja az árus orrára kötni, mert annyira titkos, hogy azért nem mondta még el neki, Arjának sem.*
7198. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-10 09:45:33
Üzenet elküldve: 2019-03-10 09:45:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Kincsvadászatra fel!//
- Hogy használták volna? *Méltatlankodik az árus, akitől Neniyzon és Arja vásárolták a felszereléseket. Az áruja amúgy valóban nem rossz, de ki mondja meg, hogy egy csákányt vagy ásót használtak-e már. A nyele tiszta, bár fényes, nem nyers a fa, a kötél pedig erős és újnak tűnik.*
- Ennivaló, ami eláll? *Kérdi az árus, mert a törpe férfi és a lány előtte tárgyalják ki a további feladataikat.*
- Mit csinálnak maguk? *Kérdi kíváncsiskodva.*
- Csákány, kötél, ásó? Tartós élelem? *Sorolja azokat, amiket biztosan tud.*
- Hol akarnak kutakodni? *Talán csak tippel vagy ilyen jó megérzései vannak, nem tudni. Persze a Arja és törpe társa eldönthetik, hogy válaszolnak-e neki vagy faképnél hagyják a túlságosan kíváncsi árust.*
- Hogy használták volna? *Méltatlankodik az árus, akitől Neniyzon és Arja vásárolták a felszereléseket. Az áruja amúgy valóban nem rossz, de ki mondja meg, hogy egy csákányt vagy ásót használtak-e már. A nyele tiszta, bár fényes, nem nyers a fa, a kötél pedig erős és újnak tűnik.*
- Ennivaló, ami eláll? *Kérdi az árus, mert a törpe férfi és a lány előtte tárgyalják ki a további feladataikat.*
- Mit csinálnak maguk? *Kérdi kíváncsiskodva.*
- Csákány, kötél, ásó? Tartós élelem? *Sorolja azokat, amiket biztosan tud.*
- Hol akarnak kutakodni? *Talán csak tippel vagy ilyen jó megérzései vannak, nem tudni. Persze a Arja és törpe társa eldönthetik, hogy válaszolnak-e neki vagy faképnél hagyják a túlságosan kíváncsi árust.*
7197. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-10 09:38:50
Üzenet elküldve: 2019-03-10 09:38:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Még a hajón hagyja, hogy Denjaar és Latamie próbálgassák egymás határait, mindkettőjüknek meg kell tanulnia a másikkal dolgozni, ezért jobb, ha még most letudják a következő csörtéket. A későbbiekben, amikor már aranyak foroghatnak kockán, már nem szeretne ilyenekkel foglalkozni. Csak profi és hatékony munkát szeretne látni.
A vörös szirén szavaira, miszerint "jelenleg" marad velük, csak somolyog a szakállá erősödő borosta alatt, a kalap karimájának árnyékában. Persze boldogulnának valahogyan nélküle is, de az üzletből való kiszállás, a kölyök ellenére is nehézkesebb volna. Az üzlet, az üzlet.
Az ifjú harcos nevére is fény derül, amire az igric csak kurtán bólint. Neki elég egy név is, a többi pedig nem érdekli, vagyis a folytatás szempontjából érdektelen. A Cha'yss felé repülő pénzes szütyőt egy laza mozdulattal kapja el, van benne tapasztalata, hogy megsaccolja, mennyit rejthet. Nem is számolja le, csak köpenye alá rejti.*
- Köszönjük a kereskedőház nevében. *Mondja széles, barátságosnak tetsző mosollyal.*
- Bízzunk a jövőben. *Válaszol az üzleti képességeit firtató monológra. Tetszik neki a kölyök. Először azt gondolta, Latamie csak manipulálta, de most már látja, hogy van a srácnak agya is.*
- Rendben, értettük, Pashthra.
*Denjaarban nem kell csalódnia, a fickó hozza az elvártat, ha már megfizette a hűségét, akkor legyen is így. Szavait meghallgatja, majd maga is elgondolkodik. Nem tartja rossz ötletnek felmérni a városi lehetőségeket és erőviszonyokat, hisz ugyan tervei vannak, rugalmasak és alakíthatóak a helyzetnek megfelelően.*
- Előbb hordjunk be mindent a Pintybe. *Bólint beleegyezően, hisz ezúttal mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából, bár bizonyos, hogy egyesek többet fognak vállalni, mint mások. Egy zenész finom kezei nem lehetnek érdekes, főleg akkor nem, ha az üzlet megpecsételésekor kezet kell ráznia leendő vevőivel.
Ennek megfelelően cselekszik. Nyikhaj és Reeno mellett a többieknek is jut bőséggel kirakodni való.
A kikötés után meg is indulhatnak leendő központjukba, a Pintybe a piactéren át.*
*Még a hajón hagyja, hogy Denjaar és Latamie próbálgassák egymás határait, mindkettőjüknek meg kell tanulnia a másikkal dolgozni, ezért jobb, ha még most letudják a következő csörtéket. A későbbiekben, amikor már aranyak foroghatnak kockán, már nem szeretne ilyenekkel foglalkozni. Csak profi és hatékony munkát szeretne látni.
A vörös szirén szavaira, miszerint "jelenleg" marad velük, csak somolyog a szakállá erősödő borosta alatt, a kalap karimájának árnyékában. Persze boldogulnának valahogyan nélküle is, de az üzletből való kiszállás, a kölyök ellenére is nehézkesebb volna. Az üzlet, az üzlet.
Az ifjú harcos nevére is fény derül, amire az igric csak kurtán bólint. Neki elég egy név is, a többi pedig nem érdekli, vagyis a folytatás szempontjából érdektelen. A Cha'yss felé repülő pénzes szütyőt egy laza mozdulattal kapja el, van benne tapasztalata, hogy megsaccolja, mennyit rejthet. Nem is számolja le, csak köpenye alá rejti.*
- Köszönjük a kereskedőház nevében. *Mondja széles, barátságosnak tetsző mosollyal.*
- Bízzunk a jövőben. *Válaszol az üzleti képességeit firtató monológra. Tetszik neki a kölyök. Először azt gondolta, Latamie csak manipulálta, de most már látja, hogy van a srácnak agya is.*
- Rendben, értettük, Pashthra.
*Denjaarban nem kell csalódnia, a fickó hozza az elvártat, ha már megfizette a hűségét, akkor legyen is így. Szavait meghallgatja, majd maga is elgondolkodik. Nem tartja rossz ötletnek felmérni a városi lehetőségeket és erőviszonyokat, hisz ugyan tervei vannak, rugalmasak és alakíthatóak a helyzetnek megfelelően.*
- Előbb hordjunk be mindent a Pintybe. *Bólint beleegyezően, hisz ezúttal mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából, bár bizonyos, hogy egyesek többet fognak vállalni, mint mások. Egy zenész finom kezei nem lehetnek érdekes, főleg akkor nem, ha az üzlet megpecsételésekor kezet kell ráznia leendő vevőivel.
Ennek megfelelően cselekszik. Nyikhaj és Reeno mellett a többieknek is jut bőséggel kirakodni való.
A kikötés után meg is indulhatnak leendő központjukba, a Pintybe a piactéren át.*
7196. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-09 19:35:50
Üzenet elküldve: 2019-03-09 19:35:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*A kikötő forgatagában hamar elveszítik egymást. A lánnyal még hosszan beszélgetnek, de a fogadóig nem jutnak el. Zhiccának bizonyára sok dolga akad, így feladja terveit az idegenvezettetés kapcsán. Pyr nem bánja, talán nem ártana munka után néznie. De előtte még pihennie kell. Erre rengeteg tökéletes helyen álló fa áll rendelkezésére, s a búcsú után nem is teketóriázik. Szárnya kap, majd egy ősöreg tölgy karjaiba bújik. Hamar elnyomja az álom. Hallott egy kis üzletről, pihenés után talán meg is látogatja.*
//Zárás//
*A kikötő forgatagában hamar elveszítik egymást. A lánnyal még hosszan beszélgetnek, de a fogadóig nem jutnak el. Zhiccának bizonyára sok dolga akad, így feladja terveit az idegenvezettetés kapcsán. Pyr nem bánja, talán nem ártana munka után néznie. De előtte még pihennie kell. Erre rengeteg tökéletes helyen álló fa áll rendelkezésére, s a búcsú után nem is teketóriázik. Szárnya kap, majd egy ősöreg tölgy karjaiba bújik. Hamar elnyomja az álom. Hallott egy kis üzletről, pihenés után talán meg is látogatja.*
7195. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-08 20:28:10
Üzenet elküldve: 2019-03-08 20:28:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
//Újra úton//
//Viel, Luni//
*Útközben, bár inkább a gondolataiba mélyed, azért figyel a többiek beszélgetésére is, örömmel látva, hogy nem voltak alaptalanok reményei új lakótársait illetően, hiszen mindegyikük igazán kedves és jóravaló lélek.*
- Már azzal nagy szerencse ért minket, hogy csatlakoztál hozzánk! *mosolyog Vielre, mielőtt leszállna a szekérről, gondolatban feljegyezve, hogy majd egy alkalmasabb pillanatban érdeklődjön a lány múltja felől, hiszen biztos benne, lenne miről beszélniük. Most azonban a búcsúnak van itt az ideje, ugyanis elválnak útjaik Arystorral. ~Valószínűleg végleg!~ sóhajt magában, kicsit azért még reménykedve, hogy egyszer majd újra látja a nemest. Ahogy azonban magukra maradnak, másféle problémák kötik le a figyelmét, nevezetesen, hogy merre is találják a piacot.*
- Nem rossz ötlet! *nevet fel kicsit, kissé zavarban érezve magát, amiért neki ez nem jutott eszébe. ~Valóban, ha az embereket követjük, előbb-utóbb csak kilyukadunk a piacnál!~ ért egyet Viellel, csak még inkább bízva az elgondolás sikerében, mikor Luni is megerősíti az irány helyességét.*
- Akkor induljunk! *javasolja, és ha nincs ellenvetés, meg is indul az emberáradat után, már menet közben hallva Viel kérdését. Csak egy pillanatnyit habozik a válaszadásban, hogy összeszedje a gondolatait, hiszen ez a kérdés részletes választ kíván, azonban ez épp elégnek bizonyul arra, hogy Luni megelőzze. Nem mintha egy kicsit is bánná ezt, hiszen ő közel sem tudta volna ilyen szépen összefoglalni barátságuk történetét*
- Így van! *helyesel lelkesen mosolyogva Luni szavaira* De igazad van, eltúlzod a dolgot, nem mentettem meg az életed! Csak igyekeztem épségben kijuttatni mindenkit abból a pincéből... *mereng el kicsit a történteken, azonban igyekszik nem túlságosan belemerülni az emlékekbe, hiszen fél tőle, hogy odalesz a jókedve*
- Remélem, most is lesz majd alkalmunk egész délelőttökön át békében beszélgetni! *ecseteli terveit a jövőre vonatkozóan, hiszen ha a kezdeti nehézségeken túllendülnek és belejönnek az új ház karbantartásába, biztos lesz néha idejük arra is, hogy egy-két napot csak kellemes csevegéssel töltsenek. ~Bízom benne, hogy idővel a többiekkel is olyan jó barátok leszünk, mint Lunival~ mosolyodik el magában, alig várva, hogy egyszer majd közösen reggelizzenek. ~De most a vacsora van soron!~ tereli vissza gondolatait aktuális problémájukra*
- Jól hangzik! Majd egyszer, ha van kedved, megtaníthatnád, milyen ételeket szoktak csinálni felétek! *veti fel Vielnek, hiszen biztos benne, a tündéreknek is vannak saját titkos receptjeik, melyekből szívesen megismerne párat, ha Viel is nyitott az ötletre. ~Kíváncsi vagyok, a gulyást is máshogy készítik-e esetleg?~ töpreng magában, egyre jobban várva, hogy végezzenek a vásárlással és visszainduljanak főzni. Szerencsére úgy tűnik, erre már nem is kell sokat várniuk, hiszen a többiek jóslatának megfelelően végül tényleg el is találnak a piacra. ~Bámulatos!~ képed el magában, ahogy az árusok forgatagát szemléli, melyhez még nemigen látott foghatót. Hirtelen azt se tudja, merre induljon, így megáll egy pillanatra, még ha ezzel átmenetileg akadályt is képez az úton.*
- Merre menjünk először? Mivel kezdjük? *fordul a többiekhez, vajon mivel is kéne indítaniuk a vásárlást* Talán előbb egy saját szekér kéne, amire felpakolhatjuk, amit még veszünk? Vagy azt hagyjuk a végére? Kell egyáltalán valami szállítóeszköz, vagy elbírjuk mi is? Mennyi mindent akarunk venni? *egyik kérdése a másikat követi, inkább csak magának beszélve, mint útitársainak. Hamar be kell látnia, cipekedés terén csak magára számíthat, hiszen sem Luni, sem Viel nem néz ki olyannak, aki nagy terheket el tud bírni, és nem is szívesen bízna rájuk ilyesmit, így magában arra az elhatározásra jut, valami kisebb szekérfélét mindenképp szerezniük kell. ~Lehet, hogy nem lesz olcsó, de később is szükségünk lesz rá, akkor pedig már megvehetjük most is...~ érvel tovább magában, miközben a többiek véleményére vár, merre is induljanak először.*
//Újra úton//
//Viel, Luni//
*Útközben, bár inkább a gondolataiba mélyed, azért figyel a többiek beszélgetésére is, örömmel látva, hogy nem voltak alaptalanok reményei új lakótársait illetően, hiszen mindegyikük igazán kedves és jóravaló lélek.*
- Már azzal nagy szerencse ért minket, hogy csatlakoztál hozzánk! *mosolyog Vielre, mielőtt leszállna a szekérről, gondolatban feljegyezve, hogy majd egy alkalmasabb pillanatban érdeklődjön a lány múltja felől, hiszen biztos benne, lenne miről beszélniük. Most azonban a búcsúnak van itt az ideje, ugyanis elválnak útjaik Arystorral. ~Valószínűleg végleg!~ sóhajt magában, kicsit azért még reménykedve, hogy egyszer majd újra látja a nemest. Ahogy azonban magukra maradnak, másféle problémák kötik le a figyelmét, nevezetesen, hogy merre is találják a piacot.*
- Nem rossz ötlet! *nevet fel kicsit, kissé zavarban érezve magát, amiért neki ez nem jutott eszébe. ~Valóban, ha az embereket követjük, előbb-utóbb csak kilyukadunk a piacnál!~ ért egyet Viellel, csak még inkább bízva az elgondolás sikerében, mikor Luni is megerősíti az irány helyességét.*
- Akkor induljunk! *javasolja, és ha nincs ellenvetés, meg is indul az emberáradat után, már menet közben hallva Viel kérdését. Csak egy pillanatnyit habozik a válaszadásban, hogy összeszedje a gondolatait, hiszen ez a kérdés részletes választ kíván, azonban ez épp elégnek bizonyul arra, hogy Luni megelőzze. Nem mintha egy kicsit is bánná ezt, hiszen ő közel sem tudta volna ilyen szépen összefoglalni barátságuk történetét*
- Így van! *helyesel lelkesen mosolyogva Luni szavaira* De igazad van, eltúlzod a dolgot, nem mentettem meg az életed! Csak igyekeztem épségben kijuttatni mindenkit abból a pincéből... *mereng el kicsit a történteken, azonban igyekszik nem túlságosan belemerülni az emlékekbe, hiszen fél tőle, hogy odalesz a jókedve*
- Remélem, most is lesz majd alkalmunk egész délelőttökön át békében beszélgetni! *ecseteli terveit a jövőre vonatkozóan, hiszen ha a kezdeti nehézségeken túllendülnek és belejönnek az új ház karbantartásába, biztos lesz néha idejük arra is, hogy egy-két napot csak kellemes csevegéssel töltsenek. ~Bízom benne, hogy idővel a többiekkel is olyan jó barátok leszünk, mint Lunival~ mosolyodik el magában, alig várva, hogy egyszer majd közösen reggelizzenek. ~De most a vacsora van soron!~ tereli vissza gondolatait aktuális problémájukra*
- Jól hangzik! Majd egyszer, ha van kedved, megtaníthatnád, milyen ételeket szoktak csinálni felétek! *veti fel Vielnek, hiszen biztos benne, a tündéreknek is vannak saját titkos receptjeik, melyekből szívesen megismerne párat, ha Viel is nyitott az ötletre. ~Kíváncsi vagyok, a gulyást is máshogy készítik-e esetleg?~ töpreng magában, egyre jobban várva, hogy végezzenek a vásárlással és visszainduljanak főzni. Szerencsére úgy tűnik, erre már nem is kell sokat várniuk, hiszen a többiek jóslatának megfelelően végül tényleg el is találnak a piacra. ~Bámulatos!~ képed el magában, ahogy az árusok forgatagát szemléli, melyhez még nemigen látott foghatót. Hirtelen azt se tudja, merre induljon, így megáll egy pillanatra, még ha ezzel átmenetileg akadályt is képez az úton.*
- Merre menjünk először? Mivel kezdjük? *fordul a többiekhez, vajon mivel is kéne indítaniuk a vásárlást* Talán előbb egy saját szekér kéne, amire felpakolhatjuk, amit még veszünk? Vagy azt hagyjuk a végére? Kell egyáltalán valami szállítóeszköz, vagy elbírjuk mi is? Mennyi mindent akarunk venni? *egyik kérdése a másikat követi, inkább csak magának beszélve, mint útitársainak. Hamar be kell látnia, cipekedés terén csak magára számíthat, hiszen sem Luni, sem Viel nem néz ki olyannak, aki nagy terheket el tud bírni, és nem is szívesen bízna rájuk ilyesmit, így magában arra az elhatározásra jut, valami kisebb szekérfélét mindenképp szerezniük kell. ~Lehet, hogy nem lesz olcsó, de később is szükségünk lesz rá, akkor pedig már megvehetjük most is...~ érvel tovább magában, miközben a többiek véleményére vár, merre is induljanak először.*
7194. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-08 17:42:50
Üzenet elküldve: 2019-03-08 17:42:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*Nyitott szemmel jár a piactéren hátha meglátja a szükséges felszereléseket. Arja szól neki, a felszerelésekről.*
-Hát, nem úgy látszik mintha sokat használták volna őket. Még kötél is van itt. Nagyszerű.
*Csapja össze vidáman kezeit. Örül, hogy ilyen gyorsan megtalálta Arja azt amit kerestek. Az árakat nézve átadja a 283 aranyat Mesélő (Hádész)nak.
*
-Hát nézzünk szét. Hátha találunk valamit.
*Nyitott szemmel jár a piactéren hátha meglátja a szükséges felszereléseket. Arja szól neki, a felszerelésekről.*
-Hát, nem úgy látszik mintha sokat használták volna őket. Még kötél is van itt. Nagyszerű.
*Csapja össze vidáman kezeit. Örül, hogy ilyen gyorsan megtalálta Arja azt amit kerestek. Az árakat nézve átadja a 283 aranyat Mesélő (Hádész)nak.
*-Hát nézzünk szét. Hátha találunk valamit.
7193. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-07 17:58:01
Üzenet elküldve: 2019-03-07 17:58:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kincsvadászatra fel!//
*Arja bámészkodik, ahogy Neniyzon Thenastrg, a törpe mögött sétál. 200 arany! hőköl vissza, amikor az árus a félénk kérdésre, amit feltesz neki, ennyire taksálja a szép új, vastag gyapjú szoknya árát, amit vágyakozva néz meg, persze megfogni nem akarja. ~200 arany! Sose látok egyben annyi pénzt!~ gondolja magában, de aztán egy kis daccal, belegondolva, miért is és kivel is van itt, arra gondol: ~Igenis lesz majd egyszer ennyi aranyam, és akkor eljövök és veszek egy ilyen gyapjúszoknyát!~ Aztán célszerűen ő is valami szerszámokat áruló árus után kezd nézelődni.*
- Nézd csak! *súgja oda Neniyzonnak, a földre terített takaróra kirakott használt, de jó állapotú szerszámokat meglátva.*
- Azokból jó lenne valami, nem? Nem muszáj újat vegyünk... *vélekedik.*
- Meg még a kötelet se felejtsük el. Meg a zsákokat. *még jó, hogy a Fogadóban megreggeliztek, mert a piacon finom illatok szálldosnak, de így azért nem olyan rémes érezni, hogy Arja most nem éhes. Viszont az illatokról eszébe jut, hogy valami úti elemózsiát is kellene vigyenek, bár ő nagy túlélő, szinte a semmivel is el tudja verni az éhét, egy csomó ehető növényt ismer.*
- Valami ennivalót is kellene vigyünk magunkkal, ami eláll, nem? *veti fel a dolgot, hátha Neniyzonnak van ötlete.*
*Arja bámészkodik, ahogy Neniyzon Thenastrg, a törpe mögött sétál. 200 arany!
hőköl vissza, amikor az árus a félénk kérdésre, amit feltesz neki, ennyire taksálja a szép új, vastag gyapjú szoknya árát, amit vágyakozva néz meg, persze megfogni nem akarja. ~200 arany! Sose látok egyben annyi pénzt!~ gondolja magában, de aztán egy kis daccal, belegondolva, miért is és kivel is van itt, arra gondol: ~Igenis lesz majd egyszer ennyi aranyam, és akkor eljövök és veszek egy ilyen gyapjúszoknyát!~ Aztán célszerűen ő is valami szerszámokat áruló árus után kezd nézelődni.* - Nézd csak! *súgja oda Neniyzonnak, a földre terített takaróra kirakott használt, de jó állapotú szerszámokat meglátva.*
- Azokból jó lenne valami, nem? Nem muszáj újat vegyünk... *vélekedik.*
- Meg még a kötelet se felejtsük el. Meg a zsákokat. *még jó, hogy a Fogadóban megreggeliztek, mert a piacon finom illatok szálldosnak, de így azért nem olyan rémes érezni, hogy Arja most nem éhes. Viszont az illatokról eszébe jut, hogy valami úti elemózsiát is kellene vigyenek, bár ő nagy túlélő, szinte a semmivel is el tudja verni az éhét, egy csomó ehető növényt ismer.*
- Valami ennivalót is kellene vigyünk magunkkal, ami eláll, nem? *veti fel a dolgot, hátha Neniyzonnak van ötlete.*
7192. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-06 18:09:11
Üzenet elküldve: 2019-03-06 18:09:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kincsvadászatra fel!//
*A szegénynegyed elhagyása után végre megérkeztek a piacra. Elmosolyodik mikor rágindol, hogy innen indultak, s most végre újra itt vannak. Csak egy nap telt el, de neki még ez is sok, de legalább már talált maga mellé egy társat. Lassan körültekintően lépked végig a piacon keresve a szükséges eszközöket.
~Tehát kötél, ásó, vagy csákány, esetleg mindkettő és zsák.~ Mondogatja magában, nehogy elfelejcse, hogy mire van szükségük.*
A hozzászólás írója (Neniyzon Thenastrg) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.06 18:10:57
*A szegénynegyed elhagyása után végre megérkeztek a piacra. Elmosolyodik mikor rágindol, hogy innen indultak, s most végre újra itt vannak. Csak egy nap telt el, de neki még ez is sok, de legalább már talált maga mellé egy társat. Lassan körültekintően lépked végig a piacon keresve a szükséges eszközöket.
~Tehát kötél, ásó, vagy csákány, esetleg mindkettő és zsák.~ Mondogatja magában, nehogy elfelejcse, hogy mire van szükségük.*
A hozzászólás írója (Neniyzon Thenastrg) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.06 18:10:57
7191. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-05 03:12:39
Üzenet elküldve: 2019-03-05 03:12:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Verbuváló//
*Lesha hátrahagyja a romos városrészt. A vásári kavalkádban egyenesen a hirdetőoszlophoz tart. A korábbi papíros ott lengedezik a szélben, akárcsak egy harci lobogó. Az oszlophoz lépvén egy mozdulattal letépi onnan. Feltekert prémpalástjából kiügyeskedi a nála lévő könyvet, kinyitva, gondosan kitépi a borító után lévő üres lapot. A bőrös kufártól kölcsön kér egy irónt, leül a közeli padra és a kötet fedelén, egy új céllal fogalmazza meg a toborzó levelet.*
~ Figyelem! Felhívás! Toborzás!
Arthenior polgárai! Lanawin fegyverforgatói!
Üdvözlet néked, ki éppen eme sorokat olvasod. A városban történt sorscsapások és a jelenlegi állapotok magukért beszélnek; tennünk kell valamit! A hatalmát minden vezetőség a néptől kapja, a nép visszavette ezt a hatalmat, így nem várhatjuk a bukott Tanácstól, hogy Arthenior helyzetét néhány tollvonással rendezze. Városőrség hiányában nincs közbiztonság. A lassan virágzó bűnözés mellett, a 'szemet szemért, fogat fogért' ősi szokásjog érvényesül az utcákon. Sárba tiporva a szabadságjogokat biztosító és felvilágosult törvényeket. Nem lehet újjá építeni a Levegő városát és környékét, ha közben a törvényes rend renegátjai, szakadárjai rabolva, gyilkolva rombolnak. Védjük meg a várost, adjunk erőt Arthenior rendjének. Segítsünk magunkon, és az istenek is megsegítenek minket. Önkéntes lanawiniakat toborozva állítsunk fel helyi polgárőrséget!
Ha te is a szíveden viseled a város sorsát, a gyermekek jövőjét, és egy élhetőbb Artheniorban szeretnél élni, akkor fogjunk össze és tegyünk mindezért!
Jelige: Teremtünk és védünk!
Jelentkezés és a teendők átbeszélése az alábbi találkozóhelyen:
Pegazus fogadó, a pultnál keresd Leshát. ~
*A levél megírásával és átolvasásával végezve, visszaszolgáltatja az írószerszámot a bőrárusnak, visszasétál a hirdetőoszlophoz és kitűzi a fehér papirost.*
*Lesha hátrahagyja a romos városrészt. A vásári kavalkádban egyenesen a hirdetőoszlophoz tart. A korábbi papíros ott lengedezik a szélben, akárcsak egy harci lobogó. Az oszlophoz lépvén egy mozdulattal letépi onnan. Feltekert prémpalástjából kiügyeskedi a nála lévő könyvet, kinyitva, gondosan kitépi a borító után lévő üres lapot. A bőrös kufártól kölcsön kér egy irónt, leül a közeli padra és a kötet fedelén, egy új céllal fogalmazza meg a toborzó levelet.*
~ Figyelem! Felhívás! Toborzás!
Arthenior polgárai! Lanawin fegyverforgatói!
Üdvözlet néked, ki éppen eme sorokat olvasod. A városban történt sorscsapások és a jelenlegi állapotok magukért beszélnek; tennünk kell valamit! A hatalmát minden vezetőség a néptől kapja, a nép visszavette ezt a hatalmat, így nem várhatjuk a bukott Tanácstól, hogy Arthenior helyzetét néhány tollvonással rendezze. Városőrség hiányában nincs közbiztonság. A lassan virágzó bűnözés mellett, a 'szemet szemért, fogat fogért' ősi szokásjog érvényesül az utcákon. Sárba tiporva a szabadságjogokat biztosító és felvilágosult törvényeket. Nem lehet újjá építeni a Levegő városát és környékét, ha közben a törvényes rend renegátjai, szakadárjai rabolva, gyilkolva rombolnak. Védjük meg a várost, adjunk erőt Arthenior rendjének. Segítsünk magunkon, és az istenek is megsegítenek minket. Önkéntes lanawiniakat toborozva állítsunk fel helyi polgárőrséget!
Ha te is a szíveden viseled a város sorsát, a gyermekek jövőjét, és egy élhetőbb Artheniorban szeretnél élni, akkor fogjunk össze és tegyünk mindezért!
Jelige: Teremtünk és védünk!
Jelentkezés és a teendők átbeszélése az alábbi találkozóhelyen:
Pegazus fogadó, a pultnál keresd Leshát. ~
*A levél megírásával és átolvasásával végezve, visszaszolgáltatja az írószerszámot a bőrárusnak, visszasétál a hirdetőoszlophoz és kitűzi a fehér papirost.*
7190. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-04 14:54:54
Üzenet elküldve: 2019-03-04 14:54:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Latamie//
* A fiú felnevet, amikor a földre kerülnek, és örül neki, hogy még a nyelvét sem harapta el. A csók csak tovább növeli boldogságát, és persze fantáziáját is mozgatja ez a pozíció, de Latamie még mindig tisztában van vele, hogy hol vannak, vagyis, hogy hol nincsenek. Ezt tudatja is Pashtrával, mielőtt újabb kínzásnak is beillő cselekedettel szökken fel, és szalad tovább. A srác felkaparja magát a földről, nem törődve koszos ruhájával, és azzal, hogy holnapra valószínűleg egy óriási pukli lesz a tarkóján, ennél nagyobb sérülések se állítanák most meg. Inkább ismét Latamie után szegődik, ezúttal is hagyva, hogy ő vezesse, amúgy is élvezi a kilátást. Egész formásan ring az a csípő még így, futás közben is. Persze az is lehet, hogy ez is csak egy műsor, ami arra szolgál, hogy tovább korbácsolja a harcos vágyait. Akárhogy is, ez utóbbi célját eléri, még ha nem is akarja. Nagyon nehéz, hogy megállja, hogy újra földre vigye a nőt, de nem meri túlfeszíteni a dolgot. Engedelmes szerelmesként követi a rózsaszín ködön keresztül a nőt, akit többre tart minden másik nőnél. Persze azért ha sokáig futnak, akkor közelebb húzódik, hogy rácsapjon arra a formás fenékre, mert nem bír magával. Ha ennyit nem enged meg magának, akkor félő, hogy felrobban az elfojtástól. *
//Latamie//
* A fiú felnevet, amikor a földre kerülnek, és örül neki, hogy még a nyelvét sem harapta el. A csók csak tovább növeli boldogságát, és persze fantáziáját is mozgatja ez a pozíció, de Latamie még mindig tisztában van vele, hogy hol vannak, vagyis, hogy hol nincsenek. Ezt tudatja is Pashtrával, mielőtt újabb kínzásnak is beillő cselekedettel szökken fel, és szalad tovább. A srác felkaparja magát a földről, nem törődve koszos ruhájával, és azzal, hogy holnapra valószínűleg egy óriási pukli lesz a tarkóján, ennél nagyobb sérülések se állítanák most meg. Inkább ismét Latamie után szegődik, ezúttal is hagyva, hogy ő vezesse, amúgy is élvezi a kilátást. Egész formásan ring az a csípő még így, futás közben is. Persze az is lehet, hogy ez is csak egy műsor, ami arra szolgál, hogy tovább korbácsolja a harcos vágyait. Akárhogy is, ez utóbbi célját eléri, még ha nem is akarja. Nagyon nehéz, hogy megállja, hogy újra földre vigye a nőt, de nem meri túlfeszíteni a dolgot. Engedelmes szerelmesként követi a rózsaszín ködön keresztül a nőt, akit többre tart minden másik nőnél. Persze azért ha sokáig futnak, akkor közelebb húzódik, hogy rácsapjon arra a formás fenékre, mert nem bír magával. Ha ennyit nem enged meg magának, akkor félő, hogy felrobban az elfojtástól. *
7189. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-03 23:04:46
Üzenet elküldve: 2019-03-03 23:04:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szarvas függő//
*Lesha úgy néz végig magán, mintha csak nagyestélyi ruhakölteménybe bújt volna. Kalandvágyó hősnőnk szemei másképp mérik a szépet. Ízlések és pofonok, mint szokták volt mondani. Illeg-billeg, éppen csak szoknya-libbenősen nem pördül meg, mivel teljes alakos bőrpáncélja, szoknya helyett, szélesebb és keskenyebb bőrcsíkokkal rendelkezik, a kellő védelmet és a szabadabb mozgást biztosítva. Lesha elégedett a vértezete átalakításával. Kellemes kora tavaszi idő van. Feltekeri a prémpalástját, a lándzsájáról letekert bőrzsinórral összekötözi, és a hátára veti.
A toborzó levelén kezd töprengeni, a városi állapotokon, az árus szavain. Sétálni indul. A barakk és a városőrség hiányán gondolkodik, a kétes közbiztonsági helyzeten. Egyszer csak, mintha parázsdarab izzana fel a halántékánál, szemeit összeszorítva odakap kezével. Az érzület hirtelen megváltozik, mintha megbolydult hangyák szaladnának le a nyakán. Egy pukli emelkedik és türemkedik fel mellkasán, lassan bőre alól. Lesha fájdalmat nem érez, de a kialakuló bőrelváltozást meglátva, megriad először. A bőre alá bújt és eltűnő ametiszt szilánkra emlékezteti.*
~ Barmadhúrra, mi történik velem? ~
*Állát leszegetten mered a mellkasánál kibontakozó furcsaságra. Derengő zöldes fénnyel, a bőrkitüremkedésből szarvas függője tűnik elő, aminek bőrzsinegje magától fűződik a nyakába.*
~ Ez… hogy lehet? ~
*Kezébe veszi a függőt, és úgy nézi meg jobban. Semmi kétség ez valóban az övé, persze ettől még mindig fel nem foghatja, hogy kerülhetett vissza hozzá, hiszen Zammiriának ajándékozta. Ahogy Kalisa megjelenését a rönkházban, úgy ezt sem tudja megmagyarázni, csak elfogadja és örül is neki, mert kedves neki ez az ékszer. Kissé tompán zengő fejjel sétálgat tovább.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.03 23:08:03
*Lesha úgy néz végig magán, mintha csak nagyestélyi ruhakölteménybe bújt volna. Kalandvágyó hősnőnk szemei másképp mérik a szépet. Ízlések és pofonok, mint szokták volt mondani. Illeg-billeg, éppen csak szoknya-libbenősen nem pördül meg, mivel teljes alakos bőrpáncélja, szoknya helyett, szélesebb és keskenyebb bőrcsíkokkal rendelkezik, a kellő védelmet és a szabadabb mozgást biztosítva. Lesha elégedett a vértezete átalakításával. Kellemes kora tavaszi idő van. Feltekeri a prémpalástját, a lándzsájáról letekert bőrzsinórral összekötözi, és a hátára veti.
A toborzó levelén kezd töprengeni, a városi állapotokon, az árus szavain. Sétálni indul. A barakk és a városőrség hiányán gondolkodik, a kétes közbiztonsági helyzeten. Egyszer csak, mintha parázsdarab izzana fel a halántékánál, szemeit összeszorítva odakap kezével. Az érzület hirtelen megváltozik, mintha megbolydult hangyák szaladnának le a nyakán. Egy pukli emelkedik és türemkedik fel mellkasán, lassan bőre alól. Lesha fájdalmat nem érez, de a kialakuló bőrelváltozást meglátva, megriad először. A bőre alá bújt és eltűnő ametiszt szilánkra emlékezteti.*
~ Barmadhúrra, mi történik velem? ~
*Állát leszegetten mered a mellkasánál kibontakozó furcsaságra. Derengő zöldes fénnyel, a bőrkitüremkedésből szarvas függője tűnik elő, aminek bőrzsinegje magától fűződik a nyakába.*
~ Ez… hogy lehet? ~
*Kezébe veszi a függőt, és úgy nézi meg jobban. Semmi kétség ez valóban az övé, persze ettől még mindig fel nem foghatja, hogy kerülhetett vissza hozzá, hiszen Zammiriának ajándékozta. Ahogy Kalisa megjelenését a rönkházban, úgy ezt sem tudja megmagyarázni, csak elfogadja és örül is neki, mert kedves neki ez az ékszer. Kissé tompán zengő fejjel sétálgat tovább.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.03 23:08:03
7188. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-03 12:23:42
Üzenet elküldve: 2019-03-03 12:23:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pash//
*Latamie nagyon is jól szórakozik csak arra nem számít, hogy Pash éppen akkor és éppen úgy mozdul. A fiú megelőzi, el is kapja, de az újabb irányt váltani kívánó vörösnek összeakad a lába. Egyenesen a földet célozzák meg emiatt, és Latamie fájdalmasat koppanna, a földön, de Pash úgy fordul, hogy felfogja az esést. Ő ér földet először, Latamie pedig rajta landol. Komisz tengereket idéző szempárral találja szembe magát a fiú sajátjaival egy vonalban. Latamie pedig a köré fonódó ölelésben, és szájára tapadó ajkakban veszik el. Mielőtt korholni kezdené, vagy kilátásba helyezné az este rövid végét, Pash türelmetlen csókba fullasztja azokat. Viszont arra ösztönzi Latamiet, hogy tovább csigázza a fiút. Lehámozza magáról a felfedezőútra induló kezeket, és a fiú feje fölé szegezi csuklójánál fogva mind a kettőt.*
- Ez itt nem a kikötő. *Mert ott előfordulhat bizonyos sikátorokban, hogy földre, vagy falnak szegeznek egy-egy kínálkozó fehérnépet. A nem kínálkozót is. Bár, a lázadás után, még az is lehet, hogy itt sem törődnének hasonló esettel, Latamie nem adná magát holmi sikátorban.
A kurta megjegyzés után még egy lassú hullámú mozdulat, mely fokozni kívánja a hangulatot és egy elnyújtott csók ígéretként, s Latamie már szökken is fel, szalad tovább a sikátor végén a Pegazus irányába.*
//Pash//
*Latamie nagyon is jól szórakozik csak arra nem számít, hogy Pash éppen akkor és éppen úgy mozdul. A fiú megelőzi, el is kapja, de az újabb irányt váltani kívánó vörösnek összeakad a lába. Egyenesen a földet célozzák meg emiatt, és Latamie fájdalmasat koppanna, a földön, de Pash úgy fordul, hogy felfogja az esést. Ő ér földet először, Latamie pedig rajta landol. Komisz tengereket idéző szempárral találja szembe magát a fiú sajátjaival egy vonalban. Latamie pedig a köré fonódó ölelésben, és szájára tapadó ajkakban veszik el. Mielőtt korholni kezdené, vagy kilátásba helyezné az este rövid végét, Pash türelmetlen csókba fullasztja azokat. Viszont arra ösztönzi Latamiet, hogy tovább csigázza a fiút. Lehámozza magáról a felfedezőútra induló kezeket, és a fiú feje fölé szegezi csuklójánál fogva mind a kettőt.*
- Ez itt nem a kikötő. *Mert ott előfordulhat bizonyos sikátorokban, hogy földre, vagy falnak szegeznek egy-egy kínálkozó fehérnépet. A nem kínálkozót is. Bár, a lázadás után, még az is lehet, hogy itt sem törődnének hasonló esettel, Latamie nem adná magát holmi sikátorban.
A kurta megjegyzés után még egy lassú hullámú mozdulat, mely fokozni kívánja a hangulatot és egy elnyújtott csók ígéretként, s Latamie már szökken is fel, szalad tovább a sikátor végén a Pegazus irányába.*
7187. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-03 02:11:25
Üzenet elküldve: 2019-03-03 02:11:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bőrösnél//
*Az óriás lány sebtében keresztül halad a főtéren, a színes forgatag fölött elnézvén egyenesen megy előre. Munkába, piacra, hivatalba igyekvő járókelők mennek ügyes-bajos dolgaik után. Felpakolt szerek, kordélyok zötyögnek a térkövezetén, amelyeknél szinte mindig látni, néhány gyalogos vagy lovas zsoldost. A város őrség és szilárd hivatal nélkül és a kétes közbiztonsági viszonyok miatt, a kereskedőknek maguknak kell biztosítani a portékáik védelmét. Lesha a szegénynegyedbe érvén, a düledező, rozoga épületek között, az utcákon lézengő rongyos nincstelenek, maszatos gyermekek, koldusbotra jutottak között járva, sem rövidíti hosszú lépteit. A vásártéren, a tömeg tovább színesedik; utcazenészek, mutatványosok, szemfényvesztők, áruikat dicsérő kofák és alkudozó vevők, fürge zsebtolvajok, bevásárló és trécselő asszonyok, mindenféle nyavalyákra csodaszert kikiáltó sarlatánok vegyülnek a sokadalomba. Lesha megállva néz szét, majd fürkészőn járva a piacot keres az asztalsorok, boltok között bőrdíszművest vagy olyan árust, aki legalább bőrökkel foglalkozik. Az egyik ilyen árusnál, ahol az asztalon és kilógatva is mindenféle bőr holmikat lát; ruhákat, szerszámokat, felszerelést, vérteket, alkarvédőket, sisakokat; meg is áll. A kofa már szólítja is meg.*
- Szép napot! Mivel szolgálhatok?
*Lesha: *
- Jó reggelt! Érdeklődnék bőrvértek javításával foglalkozik-e?
*Bőrös: *
- Természetesen, a kovács távozásával szabad a piac, a kereslet meg nagy. Kétesek az állapotok a városban. A munkadarab?
*Lesha kiteríti az asztalra a vértjét.*
- Ezt állíttatnám helyre.
*A bőrös szakértőn vizsgálódva, emeli szemei elé a rongálódott bőrt.*
- Nézzük. Nomád bőrvértezet. Hmm. Ej! Igen-igen.*Kommentálja félhangosan szemrevételezés közben.*
- Nézze, őszinte leszek! Elég elnyűtt, agyonhasznál állapotban van. Több olyan sérülés is van rajta, amit nem lehet vagy már nem érdemes kijavítani. Azonban, ha ragaszkodik hozzá, akkor némi átalakítással a szakad vértrészeket, kicserélhetem.
*Lesha felszaladt szemöldökökkel: *
- Nem lehet? Átalakítás, lecserélés? *Elgondolkozik magában, hogy mi van, ha az árus át akarja verni. Szinte látja is, hogy egy nap az utcán szembejön vele a vértje.*
- Mennyi lenne a munkadíj? *Kérdez rá az árra, nem adván hangot bizalmatlanságának.*
*Bőrös: *
- Mivel ma magácska az első kuncsaftom, ezért jutányosan megszámítva, ötven arany lenne.
*Lesha nem sokkalja a kért összeget.*
- Jól van. Mikorra lenne kész?
*Bőrös: *
- Remek! Ahogy megbecsülöm, néhány óránál többet nem vesz igénybe javítás. Ma átveheti.
*Lesha biccent, szó szót követ, otthagyja a vértet. Abban a pár órában, nézelődve elténfereg a piacon és a tisztáson. Az árus, már amikor messziről meglátja a termetes leányzót, odakiáltva inti az asztalhoz, hogy elkészül a munkadarab javítása. Lesha kifizeti az 50 aranyat [Mesélő (Daidalos)]., átveszi vértezetét, amit rövid nézdegélés után a karjára hat és köszönve az üzletet hagyja ott a bőröst. Ahhoz a padhoz sétál, ahol legutóbb üldögélt. Ott a padnál fel is veszi a vászoningre bőrvértet. Belebújik, megköti és becsatolja a vért részeit.*
*Az óriás lány sebtében keresztül halad a főtéren, a színes forgatag fölött elnézvén egyenesen megy előre. Munkába, piacra, hivatalba igyekvő járókelők mennek ügyes-bajos dolgaik után. Felpakolt szerek, kordélyok zötyögnek a térkövezetén, amelyeknél szinte mindig látni, néhány gyalogos vagy lovas zsoldost. A város őrség és szilárd hivatal nélkül és a kétes közbiztonsági viszonyok miatt, a kereskedőknek maguknak kell biztosítani a portékáik védelmét. Lesha a szegénynegyedbe érvén, a düledező, rozoga épületek között, az utcákon lézengő rongyos nincstelenek, maszatos gyermekek, koldusbotra jutottak között járva, sem rövidíti hosszú lépteit. A vásártéren, a tömeg tovább színesedik; utcazenészek, mutatványosok, szemfényvesztők, áruikat dicsérő kofák és alkudozó vevők, fürge zsebtolvajok, bevásárló és trécselő asszonyok, mindenféle nyavalyákra csodaszert kikiáltó sarlatánok vegyülnek a sokadalomba. Lesha megállva néz szét, majd fürkészőn járva a piacot keres az asztalsorok, boltok között bőrdíszművest vagy olyan árust, aki legalább bőrökkel foglalkozik. Az egyik ilyen árusnál, ahol az asztalon és kilógatva is mindenféle bőr holmikat lát; ruhákat, szerszámokat, felszerelést, vérteket, alkarvédőket, sisakokat; meg is áll. A kofa már szólítja is meg.*
- Szép napot! Mivel szolgálhatok?
*Lesha: *
- Jó reggelt! Érdeklődnék bőrvértek javításával foglalkozik-e?
*Bőrös: *
- Természetesen, a kovács távozásával szabad a piac, a kereslet meg nagy. Kétesek az állapotok a városban. A munkadarab?
*Lesha kiteríti az asztalra a vértjét.*
- Ezt állíttatnám helyre.
*A bőrös szakértőn vizsgálódva, emeli szemei elé a rongálódott bőrt.*
- Nézzük. Nomád bőrvértezet. Hmm. Ej! Igen-igen.*Kommentálja félhangosan szemrevételezés közben.*
- Nézze, őszinte leszek! Elég elnyűtt, agyonhasznál állapotban van. Több olyan sérülés is van rajta, amit nem lehet vagy már nem érdemes kijavítani. Azonban, ha ragaszkodik hozzá, akkor némi átalakítással a szakad vértrészeket, kicserélhetem.
*Lesha felszaladt szemöldökökkel: *
- Nem lehet? Átalakítás, lecserélés? *Elgondolkozik magában, hogy mi van, ha az árus át akarja verni. Szinte látja is, hogy egy nap az utcán szembejön vele a vértje.*
- Mennyi lenne a munkadíj? *Kérdez rá az árra, nem adván hangot bizalmatlanságának.*
*Bőrös: *
- Mivel ma magácska az első kuncsaftom, ezért jutányosan megszámítva, ötven arany lenne.
*Lesha nem sokkalja a kért összeget.*
- Jól van. Mikorra lenne kész?
*Bőrös: *
- Remek! Ahogy megbecsülöm, néhány óránál többet nem vesz igénybe javítás. Ma átveheti.
*Lesha biccent, szó szót követ, otthagyja a vértet. Abban a pár órában, nézelődve elténfereg a piacon és a tisztáson. Az árus, már amikor messziről meglátja a termetes leányzót, odakiáltva inti az asztalhoz, hogy elkészül a munkadarab javítása. Lesha kifizeti az 50 aranyat [Mesélő (Daidalos)].
, átveszi vértezetét, amit rövid nézdegélés után a karjára hat és köszönve az üzletet hagyja ott a bőröst. Ahhoz a padhoz sétál, ahol legutóbb üldögélt. Ott a padnál fel is veszi a vászoningre bőrvértet. Belebújik, megköti és becsatolja a vért részeit.*
7186. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-02 08:42:59
Üzenet elküldve: 2019-03-02 08:42:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Latamie//
* A fiú épp annyira élvezi a kis játékot, mint szíve választottja. Nem csak azért, mert üldözés közben van alkalma hátulról csodálni a nőt, van ebben az egészben valami, ami felpiszkálja a fantáziáját. Szerencse, hogy nincs rajta a nehéz páncél, abban nem tudnának ilyen játékot űzni. Futás közben szabadnak érzi magát, szabadabbnak, mint eddig bármikor. De Pashtrának van egy nagy hibája, mint a legtöbb fiú, úgy ő is türelmetlen, és forró fejű. Szerencsére a piac kietlen, amúgy is az lenne ezen az órán, de most a csillaghullás hatására mintha az egész város üres lenne. Ez tökéletes a fehér hajú terveihez. Persze nem itt akarja magáévá tenni a nőt, nem, annál többre becsüli a magányt. De azért kicsit rákapcsol, hogy beérje, sőt, elébe kerüljön. Ekkor áll meg, hogy elkapja, az se zavarja, ha elesnek és a földre kerülnek. Latamie puhára esik, erről gondoskodnak ölelő karjai, amik nő köré fonódnak a megtorpanás pillanatában. Akár talpon maradnak, akár a földre kerülnek, szájával ismét a nő puha ajkait keresi, hogy elvesszenek egy újabb csókban. Ujjai pedig a már jól ismert testen barangolnak, mintha csak először akarnák felfedezni azt. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.02 08:43:19
//Latamie//
* A fiú épp annyira élvezi a kis játékot, mint szíve választottja. Nem csak azért, mert üldözés közben van alkalma hátulról csodálni a nőt, van ebben az egészben valami, ami felpiszkálja a fantáziáját. Szerencse, hogy nincs rajta a nehéz páncél, abban nem tudnának ilyen játékot űzni. Futás közben szabadnak érzi magát, szabadabbnak, mint eddig bármikor. De Pashtrának van egy nagy hibája, mint a legtöbb fiú, úgy ő is türelmetlen, és forró fejű. Szerencsére a piac kietlen, amúgy is az lenne ezen az órán, de most a csillaghullás hatására mintha az egész város üres lenne. Ez tökéletes a fehér hajú terveihez. Persze nem itt akarja magáévá tenni a nőt, nem, annál többre becsüli a magányt. De azért kicsit rákapcsol, hogy beérje, sőt, elébe kerüljön. Ekkor áll meg, hogy elkapja, az se zavarja, ha elesnek és a földre kerülnek. Latamie puhára esik, erről gondoskodnak ölelő karjai, amik nő köré fonódnak a megtorpanás pillanatában. Akár talpon maradnak, akár a földre kerülnek, szájával ismét a nő puha ajkait keresi, hogy elvesszenek egy újabb csókban. Ujjai pedig a már jól ismert testen barangolnak, mintha csak először akarnák felfedezni azt. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.02 08:43:19
7185. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-02 08:19:18
Üzenet elküldve: 2019-03-02 08:19:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pash//
*Úgy szökken el Pash elől, mint aki gyakorlottan szökik és tűnik el mint a köd. Persze nem akar meglógni igazából, ezért úgy táncol az árnyakkal, hogy elég közel engedje magához, mielőtt újra trükközik. Cicázik és nagyon is élvezi. Ahogy olykor irányt vált, vagy elpördül, elé kerül a már-már nőies vonású arc, s azon elcsíp egy-egy vonást, úgy tűnik, hogy a fiú is élvezi a játékot. Nem is hagyja abba, a piacon át szökik fel, tovább a városon. Nem a Pinty felé, alsóbb utcákon igyekszik egy olyan hely felé, ahol teljes kiszolgálást kaphat, persze meg is fizeti az árát. A Pinty gyerekcipőben jár Latamie szerint, és ha már szórakozik, akkor igenis szolgálják ki. A Sellőben is így volt, Artheniorban sem várja el másként. Nem ringatja magát abba a hitbe, hogy ha Pash nagyon akarná, be tudná érni, Latamie nem olyan gyors, csak megvannak a sajátos mozzanatai és tapasztalata a szökdösésre.*
//Pash//
*Úgy szökken el Pash elől, mint aki gyakorlottan szökik és tűnik el mint a köd. Persze nem akar meglógni igazából, ezért úgy táncol az árnyakkal, hogy elég közel engedje magához, mielőtt újra trükközik. Cicázik és nagyon is élvezi. Ahogy olykor irányt vált, vagy elpördül, elé kerül a már-már nőies vonású arc, s azon elcsíp egy-egy vonást, úgy tűnik, hogy a fiú is élvezi a játékot. Nem is hagyja abba, a piacon át szökik fel, tovább a városon. Nem a Pinty felé, alsóbb utcákon igyekszik egy olyan hely felé, ahol teljes kiszolgálást kaphat, persze meg is fizeti az árát. A Pinty gyerekcipőben jár Latamie szerint, és ha már szórakozik, akkor igenis szolgálják ki. A Sellőben is így volt, Artheniorban sem várja el másként. Nem ringatja magát abba a hitbe, hogy ha Pash nagyon akarná, be tudná érni, Latamie nem olyan gyors, csak megvannak a sajátos mozzanatai és tapasztalata a szökdösésre.*
7184. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-02 06:41:28
Üzenet elküldve: 2019-03-02 06:41:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Heilgron, Loralyss//
//Bérház a Piactérnél//
*Egy nő sértett büszkesége elbűvölő a maga nemében. Sajátos varázsa van. Viharoknak, háborúknak van ilyen. Loralyss fiatalsága hosszan, szembetűnőn élénken tartja e parazsat, mely csak úgy sziporkázik a barna szemekben. Már foghegyen a csípős megjegyzés, de mégsem engedi szóra. Ajkába harapva engedi el a pillanatot, s hagyja replika nélkül fivére mondatait, míg Shaza italt tölt, s Heilgron újabb korttyal közelebb táncol a bódulathoz.*
- Hirdetni? *kérdez vissza. Hangjában azért még ott van ha nem is az él, de az élc távoli csillanása.* -Fanfárt szeretnél és virágszirmokat? *mosolyodik gúny nélkül, megengedő szeretettel, ahogy gyermekek túlzó álmait szokás lefegyverezni.*
- Győztél, bátyám *mondja őszinte, komoly elismeréssel, ami már-már szürreálissá teszi a pillanatot. Hozzá tökéletes meghajlást társít, mely királyi felségek előtt is méltán megállná helyét.* - De lássuk be, aligha lehetett volna másképp. *A szemérmesség és az erény tökéletesen simul hozzá, mint mindig. Nem hitelesen, de oly módon, amit álszentsége ellenére egyszerűen otromba illetlenség lenne megkérdőjelezni.
Olyan könnyű lenne... hisz látja, hogy Heilgront már a szakadék szélére sodorta. Még egy lépés és... De épp ez inti megálljra, hiszen felteszi magának a kérdést: tényleg ezt akarja? Így? Cserfes, kacér, szemérmetlen hálóba fogta a férfit. De hová vezetne ez? Heilgron engedne neki. S aztán mi lenne? Ráunna, miután izgalma elforrt. Meg kell fordítania ezt a játszmát, hogy a férfi legyen, aki kísért, s Loralyss, akin múlik, hogy enged-e neki.*
- Hosszú nap volt *mondja, ahogy az ágyra heveredik, s fázósan bújtatja talpacskáit a takaró alá.
Shaza az egyik fotelba pakolja a kártyaparti vesztett-elnyert tétjeit: a kardokat, az ékes kis tőrt, a fűzőt, s ahogy eloltja a lámpásokat, úgy mélyül a szobában a félhomály. Csak egy gyertyát hagy, mely amúgy is a végét járja már. Fertályóra múlva csonkig égve annak a fénye is viaszba fúl majd.
Lesegíti Heilgron csizmáját, felöltőjét, de ha úriemberként más fekhely után nézne, azt nem engedi. A házigazda kívánságának pedig nem járja ellenébe menni. Épp elég nagy az ágy, hogy hárman is megosztozzanak rajta.*
//Bérház a Piactérnél//
*Egy nő sértett büszkesége elbűvölő a maga nemében. Sajátos varázsa van. Viharoknak, háborúknak van ilyen. Loralyss fiatalsága hosszan, szembetűnőn élénken tartja e parazsat, mely csak úgy sziporkázik a barna szemekben. Már foghegyen a csípős megjegyzés, de mégsem engedi szóra. Ajkába harapva engedi el a pillanatot, s hagyja replika nélkül fivére mondatait, míg Shaza italt tölt, s Heilgron újabb korttyal közelebb táncol a bódulathoz.*
- Hirdetni? *kérdez vissza. Hangjában azért még ott van ha nem is az él, de az élc távoli csillanása.* -Fanfárt szeretnél és virágszirmokat? *mosolyodik gúny nélkül, megengedő szeretettel, ahogy gyermekek túlzó álmait szokás lefegyverezni.*
- Győztél, bátyám *mondja őszinte, komoly elismeréssel, ami már-már szürreálissá teszi a pillanatot. Hozzá tökéletes meghajlást társít, mely királyi felségek előtt is méltán megállná helyét.* - De lássuk be, aligha lehetett volna másképp. *A szemérmesség és az erény tökéletesen simul hozzá, mint mindig. Nem hitelesen, de oly módon, amit álszentsége ellenére egyszerűen otromba illetlenség lenne megkérdőjelezni.
Olyan könnyű lenne... hisz látja, hogy Heilgront már a szakadék szélére sodorta. Még egy lépés és... De épp ez inti megálljra, hiszen felteszi magának a kérdést: tényleg ezt akarja? Így? Cserfes, kacér, szemérmetlen hálóba fogta a férfit. De hová vezetne ez? Heilgron engedne neki. S aztán mi lenne? Ráunna, miután izgalma elforrt. Meg kell fordítania ezt a játszmát, hogy a férfi legyen, aki kísért, s Loralyss, akin múlik, hogy enged-e neki.*
- Hosszú nap volt *mondja, ahogy az ágyra heveredik, s fázósan bújtatja talpacskáit a takaró alá.
Shaza az egyik fotelba pakolja a kártyaparti vesztett-elnyert tétjeit: a kardokat, az ékes kis tőrt, a fűzőt, s ahogy eloltja a lámpásokat, úgy mélyül a szobában a félhomály. Csak egy gyertyát hagy, mely amúgy is a végét járja már. Fertályóra múlva csonkig égve annak a fénye is viaszba fúl majd.
Lesegíti Heilgron csizmáját, felöltőjét, de ha úriemberként más fekhely után nézne, azt nem engedi. A házigazda kívánságának pedig nem járja ellenébe menni. Épp elég nagy az ágy, hogy hárman is megosztozzanak rajta.*
7183. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-03-01 12:43:28
Üzenet elküldve: 2019-03-01 12:43:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Csillaghullás//
*A piacon az égi esemény hatására is, úgy tűnik, megélénkültek a kofák. Már többen boltolnak ilyen-olyan csillagdarabokkal. Qirra nem hallja, hogyan folyik az alkudozás, csak az előkerülő és kézről kézre járó és megcsillanó szilánkokat látja az asztalokon. Megpaskolja a zsebében az általa találtakat, amiket nem szándékozik eladni, hiszen ékszereket kíván magának belőlük készíteni. Ezért sem figyel oda, amúgy sem ért nagyon az üzleteléshez, mivel Qirra inkább érzelmi és eszmei viszonylatban szokta mérni a dolgok értékét. A vásárteret maga mögött hagyva sétál a szegénynegyedbe.*
*A piacon az égi esemény hatására is, úgy tűnik, megélénkültek a kofák. Már többen boltolnak ilyen-olyan csillagdarabokkal. Qirra nem hallja, hogyan folyik az alkudozás, csak az előkerülő és kézről kézre járó és megcsillanó szilánkokat látja az asztalokon. Megpaskolja a zsebében az általa találtakat, amiket nem szándékozik eladni, hiszen ékszereket kíván magának belőlük készíteni. Ezért sem figyel oda, amúgy sem ért nagyon az üzleteléshez, mivel Qirra inkább érzelmi és eszmei viszonylatban szokta mérni a dolgok értékét. A vásárteret maga mögött hagyva sétál a szegénynegyedbe.*
7182. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-02-26 22:55:48
Üzenet elküldve: 2019-02-26 22:55:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Csillaghullás//
*Qirra a szegénynegyed utcáin és sikátorain barangolva nem talál újabb lehullott csillagot. Süti vele tart, hol egy ház tetejére szállva, hol egy oszlopra, hol egy eresz peremén billegve. A lány időről-időre az égre pillant, amiből látja, hogy a legtöbb mennyei zsarátnok, Arthenior egy bizonyos pontjára záporozik. Abba az irányba tart. Közeledvén, Qirra számára világossá válik, hogy az erdőszéli tisztáson fog kilyukadni.*
~ De miért oda hullik a legtöbb csillag? ~
*Gondolkodik el magában. Persze a piactéren keresztül vezet az út, ami most egészen kihaltnak tűnik, hiszen már távolabbról is jól látszik, hogy a jó nép a tisztáson nyüzsög.*
*Qirra a szegénynegyed utcáin és sikátorain barangolva nem talál újabb lehullott csillagot. Süti vele tart, hol egy ház tetejére szállva, hol egy oszlopra, hol egy eresz peremén billegve. A lány időről-időre az égre pillant, amiből látja, hogy a legtöbb mennyei zsarátnok, Arthenior egy bizonyos pontjára záporozik. Abba az irányba tart. Közeledvén, Qirra számára világossá válik, hogy az erdőszéli tisztáson fog kilyukadni.*
~ De miért oda hullik a legtöbb csillag? ~
*Gondolkodik el magában. Persze a piactéren keresztül vezet az út, ami most egészen kihaltnak tűnik, hiszen már távolabbról is jól látszik, hogy a jó nép a tisztáson nyüzsög.*
7181. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2019-02-25 02:29:21
Üzenet elküldve: 2019-02-25 02:29:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Heilgron, Loralyss//
*Egy végtelennek tűnő pillanatig Loralyss után mered, ahogy a lány alakja eltűnik a szomszéd helyiség ajtajában. Alig tudja lenyelni az önelégült mosolyt. A lány sem gondolhatta komolyan, hogy le tudja gyűrni a fivért kártyában, még Shaza hathatós segítsége is kevés lenne ehhez. Túl sok időt töltött úri szalonokban ahhoz, hogy tudjon veszíteni.*
-A szerencse nem véletlen.
*Nem fordul hátra Shaza szavaira, csupán mutatóujját veszi ajkai elé merengve, hallgatva a kéjelgő mesét. A történet vége némi fészkelődésre készteti, de mielőtt szólásra nyithatná száját, húga visszatér a szobába.
Az ölébe dobja a fűzőt, de szavai sértetten csengenek, már-már hidegen. Hosszan kíséri tekintetével a csipkébe bújt nőalakot, igyekezvén nem párhuzamot vonni Shaza meséjével, különben úgy érezné magát, mint egy roppantul megtervezett cselszövés áldozata.*
-Látom megváltál tőle.
*Közli a nyilvánvalót, majd tolja félre maga elől a hanyagul odavetett fűzőt, szemeit még mindig a lányon legeltetve.*
-Megtennéd?
*Nyújtja a háta mögé a poharat Shazának, remélve, hogy a leány veszi a lapot és megtölti poharát.*
-Mondhatsz, amit akarsz, az artheniori szabók jobbak, mint az otthoniak.
*Pillant végig a ruhán műértő szemmel, persze inkább azok a részletek érdeklik, mit nem fed a csipke. Kívánja, hogy a lány elérhető távolságba kerüljön, hogy kibújtathassa az átkozott csipkéből. Hogy megszemlélhesse, mint megérinthesse, hogy birtokolja.
Az ital beszél belőle. Csak ez lehet. Tudnia kell kontrollálni magát, könnyen kicsúszik a gyeplő a kézből, ha Loralyssról van szó. Tán vissza sem szerzi többé. Hisz az egész játék erről szól. Mennyi nemes, mennyi nagyreményű úrfi ülhetett már fel erre a lóra, mi alighanem meg sem állt velük soha.*
-Azt hiszem, győztest hirdhethetünk.
*Tolja el a kártyapaklit maga elől, majd a pohárért nyúl, hogy felhörpintse a tartalmát.*
*Egy végtelennek tűnő pillanatig Loralyss után mered, ahogy a lány alakja eltűnik a szomszéd helyiség ajtajában. Alig tudja lenyelni az önelégült mosolyt. A lány sem gondolhatta komolyan, hogy le tudja gyűrni a fivért kártyában, még Shaza hathatós segítsége is kevés lenne ehhez. Túl sok időt töltött úri szalonokban ahhoz, hogy tudjon veszíteni.*
-A szerencse nem véletlen.
*Nem fordul hátra Shaza szavaira, csupán mutatóujját veszi ajkai elé merengve, hallgatva a kéjelgő mesét. A történet vége némi fészkelődésre készteti, de mielőtt szólásra nyithatná száját, húga visszatér a szobába.
Az ölébe dobja a fűzőt, de szavai sértetten csengenek, már-már hidegen. Hosszan kíséri tekintetével a csipkébe bújt nőalakot, igyekezvén nem párhuzamot vonni Shaza meséjével, különben úgy érezné magát, mint egy roppantul megtervezett cselszövés áldozata.*
-Látom megváltál tőle.
*Közli a nyilvánvalót, majd tolja félre maga elől a hanyagul odavetett fűzőt, szemeit még mindig a lányon legeltetve.*
-Megtennéd?
*Nyújtja a háta mögé a poharat Shazának, remélve, hogy a leány veszi a lapot és megtölti poharát.*
-Mondhatsz, amit akarsz, az artheniori szabók jobbak, mint az otthoniak.
*Pillant végig a ruhán műértő szemmel, persze inkább azok a részletek érdeklik, mit nem fed a csipke. Kívánja, hogy a lány elérhető távolságba kerüljön, hogy kibújtathassa az átkozott csipkéből. Hogy megszemlélhesse, mint megérinthesse, hogy birtokolja.
Az ital beszél belőle. Csak ez lehet. Tudnia kell kontrollálni magát, könnyen kicsúszik a gyeplő a kézből, ha Loralyssról van szó. Tán vissza sem szerzi többé. Hisz az egész játék erről szól. Mennyi nemes, mennyi nagyreményű úrfi ülhetett már fel erre a lóra, mi alighanem meg sem állt velük soha.*
-Azt hiszem, győztest hirdhethetünk.
*Tolja el a kártyapaklit maga elől, majd a pohárért nyúl, hogy felhörpintse a tartalmát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056