Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 333 (6641. - 6660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6660. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 20:07:38
Üzenet elküldve: 2017-12-12 20:07:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Vásárlás//
*A lányok rögtön az ékszerek felé veszik az irányt, amíg Aleimord ruhát néz Wilhorpnak.*
~Nők!~
*Sóhajtja.*
~Ki gondolta volna?~
*Mindegy is, jobb, mintha mindenki kukán állna az elf mögött, mint a házban és a parancsaira várna.*
~Szokj hozzá Aleimord, most már te vagy a férfi a háznál. Ez csak rosszabb lesz, ha tényleg veszel magadnak főnemesi rangot.~
*Lehet, hogy kétszer is meggondolja a dolgot. Először megvárja, hogy mi lesz a városi problémák vége, talán logikus, hogy miért.
Wilhorpra néz, majd a ruhákra és majdnem felnevet, mikor elképzeli az első szerelésben. A férfi valószínűleg nagyon mérges lenne az elfre, noha most mégsem mondd semmit.
A második variáció felé int majd Wlhorpra néz.*
- Mi a véleménye?
*Közben azért az árát is megkérdezi, és hacsak nem irreálisan drága, nem igazán fog alkudozni, az nem illik egy nemeshez.*
*A lányok rögtön az ékszerek felé veszik az irányt, amíg Aleimord ruhát néz Wilhorpnak.*
~Nők!~
*Sóhajtja.*
~Ki gondolta volna?~
*Mindegy is, jobb, mintha mindenki kukán állna az elf mögött, mint a házban és a parancsaira várna.*
~Szokj hozzá Aleimord, most már te vagy a férfi a háznál. Ez csak rosszabb lesz, ha tényleg veszel magadnak főnemesi rangot.~
*Lehet, hogy kétszer is meggondolja a dolgot. Először megvárja, hogy mi lesz a városi problémák vége, talán logikus, hogy miért.
Wilhorpra néz, majd a ruhákra és majdnem felnevet, mikor elképzeli az első szerelésben. A férfi valószínűleg nagyon mérges lenne az elfre, noha most mégsem mondd semmit.
A második variáció felé int majd Wlhorpra néz.*
- Mi a véleménye?
*Közben azért az árát is megkérdezi, és hacsak nem irreálisan drága, nem igazán fog alkudozni, az nem illik egy nemeshez.*
6659. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 19:54:47
Üzenet elküldve: 2017-12-12 19:54:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Natalayda Mozecka//
- Tetszenek? *Végigsimít Luninari hátán, majd mosolyogva nézi, ahogy a lány közelebbről is szemügyre veszi őket. Őszintén örül, hogy kicsit most a nyakékkel foglalkozik, és nem szomorkodik, ahogy néha szokta. Nem szereti úgy látni, meg senkit sem. Igaz, könnyű ezt úgy, ha az ember minden kívánságát szolgálók lesik éjjel-nappal, ezt ő is elismeri.
Miután Luninak segített keresni valami hozzá illő ékszert, a másik nő felé fordul. Bocsánatkérésére csak legyint egyet.*
- Ugyan!
*Ha ékszerekről van szó, bárkivel nagyon szívesen elbeszélget.*
- Persze, mutasd csak!
*Szemügyre veszi jobban az ékszert. Eddig igazán fel sem tűnt neki az a darab a sok csillogó darab között, de mégis hirtelen bevillan neki néhány kép, mintha már látta volna korábban. Legalábbis nagyon hasonlót.*
~Hát persze, ezüstnyakékből fehér kővel van egy pár darab. Még jó, hogy láttam már. Csak mindenbe beleképzelek butaságokat.~
*A nőre pillant, hogy hozzá nézze a nyakláncot. Ekkor már be is ugrik neki, miért gondolta ismerősnek a nyakláncot. A felismerés hatására ajka halvány mosolyra húzódik.*
- Egy jó barátomnak is volt egy hasonló nyaklánca... Egyébként jól áll, igazán illik hozzád.
*Egy pillanatra elmereng egy emlékképen. Rég volt már, csak halvány jelentek maradtak meg két cserfes kislány játszadozásából, és egészen mostanáig nagyon nem is gondolt rá.*
- Tetszenek? *Végigsimít Luninari hátán, majd mosolyogva nézi, ahogy a lány közelebbről is szemügyre veszi őket. Őszintén örül, hogy kicsit most a nyakékkel foglalkozik, és nem szomorkodik, ahogy néha szokta. Nem szereti úgy látni, meg senkit sem. Igaz, könnyű ezt úgy, ha az ember minden kívánságát szolgálók lesik éjjel-nappal, ezt ő is elismeri.
Miután Luninak segített keresni valami hozzá illő ékszert, a másik nő felé fordul. Bocsánatkérésére csak legyint egyet.*
- Ugyan!
*Ha ékszerekről van szó, bárkivel nagyon szívesen elbeszélget.*
- Persze, mutasd csak!
*Szemügyre veszi jobban az ékszert. Eddig igazán fel sem tűnt neki az a darab a sok csillogó darab között, de mégis hirtelen bevillan neki néhány kép, mintha már látta volna korábban. Legalábbis nagyon hasonlót.*
~Hát persze, ezüstnyakékből fehér kővel van egy pár darab. Még jó, hogy láttam már. Csak mindenbe beleképzelek butaságokat.~
*A nőre pillant, hogy hozzá nézze a nyakláncot. Ekkor már be is ugrik neki, miért gondolta ismerősnek a nyakláncot. A felismerés hatására ajka halvány mosolyra húzódik.*
- Egy jó barátomnak is volt egy hasonló nyaklánca... Egyébként jól áll, igazán illik hozzád.
*Egy pillanatra elmereng egy emlékképen. Rég volt már, csak halvány jelentek maradtak meg két cserfes kislány játszadozásából, és egészen mostanáig nagyon nem is gondolt rá.*
6658. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 17:33:25
Üzenet elküldve: 2017-12-12 17:33:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Vásárlás//
//Natalayda Mozecka//
*Teljesen pánikba esik. Fogalma nincs mit hol keressen. Már lélekben feladta, mikor feltűnik egy prémekkel felpakolt árus.*
~ Az ég küldött, drága fiatalember.~
*Amaz már sorolja is a portékái fajtáját. Meg is akad a szeme, egy gyönyörű farkas bundán.*
- Önnek is szép napot! A farkas bundát felpróbálom. Ha jó, akkor meg egyezhetünk az ára felől.
*Mintha teljesen rá szabták volna! Vissza pillant a női sokaságra az ékszerespultnál.*
~Ideje volna visszatérni. Persze, ha igényli még, a segítségem.~
*Valami furcsa érzés szorította össze a gyomrát, rettegés ült a szívére. Legjobb lesz ha rákérdez.*
~ Persze, bundára szükségem van. Na majd szép sorjában mindent.~
6657. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 13:30:49
Üzenet elküldve: 2017-12-12 13:30:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Vásárlás//
*Miközben jó alaposan megnézi magának a láncot, amire Nairada mutat, már maga az, hogy valaki segít neki vásárolni, és kedvesen tanácsot ad, egyszerre hatja meg, és tölti el örömmel. Arcvonásain ugyanakkor uralkodik. Ebben némi gyakorlatra már odahaza is sikerült szert tennie, lelke egyensúlyának egyik őre pedig szerencséjére most is vele van az ő gyengéd szorításában.
Az ezüstlánc a félhold alakú kővel bár nem annyira szerelem első látásra, hogy azonnal és gondolkodás nélkül megvenné magának, de azért tetszik neki, az előttük álló kereskedő pedig nyilván nem véletlenül lett pont kereskedő. Furcsa és kissé nyugtalanító mosolya ellenére nem csak a tökéletes pillanatot választja ki arra, hogy megszólaljon, hanem azonnal olyan dolgot kínál fel neki, aminél tökéletesebbet akkor sem tudott volna, ha egyenesen a lelkébe, vagy a gondolataiba látna.*
- Bocsáss meg egy pillanatra! *mondja eddig kezei között tartott kis kedvencének, miközben gyengéden, de határozottan bal hóna alá szorítja, hogy elvehesse az árustól a neki kínált fülbevalókat. Épp annyira határozottan szorítja őt oda, hogy senki ne kaphassa ki onnan csak úgy, de arra azért figyel, hogy szorítása túl szoros ne legyen, és ne is pont a nyakánál lépjen át a gondolatok világából a valóságba.*
- Ó, tényleg gyönyörűek. *mondja aztán, de nem tűzi őket a fülébe, csak elgondolkodva, kissé álmodozó arccal nézegeti bal tenyerén a csillagokat, jobb kezének sápadt ujjaival simogatva őket.
~ Bár igazi csillagok lennének! ~ mosolyodik el a gondolaton, miközben letagadhatatlanul el van varázsolva általuk, csak közben szégyelli a mohó vágyat, ami feltámad benne, hogy birtokolja őket a nyaklánccal együtt - valaki más pénzén.
Nem is szükséges felpróbálnia sem a láncot, sem a hozzá hasonló függőket ahhoz, hogy tudja valóban tökéletesen illenek hozzá. Ha haját sikerül megfelelő módon betűrnie fülei mögé, akkor tényleg egészen olyan lenne, mint az éjszaka a ragyogó csillagokkal.*
- Köszönöm! *fordul vissza Nairadához először, természetesen azért, hogy tényleg megköszönje a segítségét, de ugyanakkor azért is, mert hallja a rövid párbeszédet, ami lezajlik közte és a szőke emberlány között.*
- Rajtam már sokat segítettél. Annyi minden ragyog itt, hogy ezt a láncot észre sem vettem közöttük.
- Nem zavartál meg semmit. *mondja ezek után kedves hangon a szőke lánynak is, bár leginkább csak azért veszi a magának bátorságot erre (azon kívül persze, hogy az emberek társaságának általában mindig örül) mert úgy látja, hogy Nairadának sincsen különösen ellenére az, hogy hozzászólt egy ismeretlen.*
- Neked szerintem jól állna. Szőke hajhoz nagyon szépek a hasonló ékszerek. Meg úgy majdnem minden. *jegyzi meg halovány mosollyal. Leginkább persze édesanyja példájából indul ki, de hát eddig még Alenia sem nagyon cáfolt rá erre az "elméletére."
Aztán természetesen visszafordul a kereskedőhöz. Nem hinné, hogy különösen megsértődött volna az apró kis közjátékért. Végül is nem az időjárásról, hanem az ő portékáiról beszélgettek eddig.
Mivel azonban sejti, hogy bármennyire is óvatosan szorít, nem lehet túl kényelmes pont az ő hóna alatt lenni, a fülbevalókat lerakja maga elé a pultra, játéknyula pedig visszakerül a helyére, a teste elé, két karjának gyengéd ölelésébe.
Bár fél tőle, hogy túl mohó, főleg annak tükrében, hogy eredetileg csak nézelődni állt ide Nairada mellé, hogy addig se férfi ruhákat kelljen vizslatnia, nem tudja megállni, hogy ne tegyen fel két kérdést a kereskedőnek, remélve a legjobbakat, hiszen most már mindenképpen vásárolni akar.*
- Mennyibe kerülnek így együtt, a lánc a fülbevalókkal? Van esetleg telihold medál is?
*Miközben jó alaposan megnézi magának a láncot, amire Nairada mutat, már maga az, hogy valaki segít neki vásárolni, és kedvesen tanácsot ad, egyszerre hatja meg, és tölti el örömmel. Arcvonásain ugyanakkor uralkodik. Ebben némi gyakorlatra már odahaza is sikerült szert tennie, lelke egyensúlyának egyik őre pedig szerencséjére most is vele van az ő gyengéd szorításában.
Az ezüstlánc a félhold alakú kővel bár nem annyira szerelem első látásra, hogy azonnal és gondolkodás nélkül megvenné magának, de azért tetszik neki, az előttük álló kereskedő pedig nyilván nem véletlenül lett pont kereskedő. Furcsa és kissé nyugtalanító mosolya ellenére nem csak a tökéletes pillanatot választja ki arra, hogy megszólaljon, hanem azonnal olyan dolgot kínál fel neki, aminél tökéletesebbet akkor sem tudott volna, ha egyenesen a lelkébe, vagy a gondolataiba látna.*
- Bocsáss meg egy pillanatra! *mondja eddig kezei között tartott kis kedvencének, miközben gyengéden, de határozottan bal hóna alá szorítja, hogy elvehesse az árustól a neki kínált fülbevalókat. Épp annyira határozottan szorítja őt oda, hogy senki ne kaphassa ki onnan csak úgy, de arra azért figyel, hogy szorítása túl szoros ne legyen, és ne is pont a nyakánál lépjen át a gondolatok világából a valóságba.*
- Ó, tényleg gyönyörűek. *mondja aztán, de nem tűzi őket a fülébe, csak elgondolkodva, kissé álmodozó arccal nézegeti bal tenyerén a csillagokat, jobb kezének sápadt ujjaival simogatva őket.
~ Bár igazi csillagok lennének! ~ mosolyodik el a gondolaton, miközben letagadhatatlanul el van varázsolva általuk, csak közben szégyelli a mohó vágyat, ami feltámad benne, hogy birtokolja őket a nyaklánccal együtt - valaki más pénzén.
Nem is szükséges felpróbálnia sem a láncot, sem a hozzá hasonló függőket ahhoz, hogy tudja valóban tökéletesen illenek hozzá. Ha haját sikerül megfelelő módon betűrnie fülei mögé, akkor tényleg egészen olyan lenne, mint az éjszaka a ragyogó csillagokkal.*
- Köszönöm! *fordul vissza Nairadához először, természetesen azért, hogy tényleg megköszönje a segítségét, de ugyanakkor azért is, mert hallja a rövid párbeszédet, ami lezajlik közte és a szőke emberlány között.*
- Rajtam már sokat segítettél. Annyi minden ragyog itt, hogy ezt a láncot észre sem vettem közöttük.
- Nem zavartál meg semmit. *mondja ezek után kedves hangon a szőke lánynak is, bár leginkább csak azért veszi a magának bátorságot erre (azon kívül persze, hogy az emberek társaságának általában mindig örül) mert úgy látja, hogy Nairadának sincsen különösen ellenére az, hogy hozzászólt egy ismeretlen.*
- Neked szerintem jól állna. Szőke hajhoz nagyon szépek a hasonló ékszerek. Meg úgy majdnem minden. *jegyzi meg halovány mosollyal. Leginkább persze édesanyja példájából indul ki, de hát eddig még Alenia sem nagyon cáfolt rá erre az "elméletére."
Aztán természetesen visszafordul a kereskedőhöz. Nem hinné, hogy különösen megsértődött volna az apró kis közjátékért. Végül is nem az időjárásról, hanem az ő portékáiról beszélgettek eddig.
Mivel azonban sejti, hogy bármennyire is óvatosan szorít, nem lehet túl kényelmes pont az ő hóna alatt lenni, a fülbevalókat lerakja maga elé a pultra, játéknyula pedig visszakerül a helyére, a teste elé, két karjának gyengéd ölelésébe.
Bár fél tőle, hogy túl mohó, főleg annak tükrében, hogy eredetileg csak nézelődni állt ide Nairada mellé, hogy addig se férfi ruhákat kelljen vizslatnia, nem tudja megállni, hogy ne tegyen fel két kérdést a kereskedőnek, remélve a legjobbakat, hiszen most már mindenképpen vásárolni akar.*
- Mennyibe kerülnek így együtt, a lánc a fülbevalókkal? Van esetleg telihold medál is?
6656. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 09:06:23
Üzenet elküldve: 2017-12-12 09:06:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Uhn Dormany//
//Vásárlás//
*Azzal, hogy a férfi háttérbe vonul, kellemesen meglepi a lányt. A megjegyzése a férfi fülekről, mosolyt csal Naty arcára, mert váratlanul tapintatos, de egy kissé hantázásnak tűnik. Csak az okát nem nagyon érti. Abban persze nem biztos, hogy hanta, hiszen nem ismeri az embert, ez csak amolyan női megérzés, mellyel nem is törődik tovább.
Amikor megszólítja a fekete hajú lányt, nem veszi észre, hogy az éppen egy másikkal beszélget. Csak akkor látja meg, mikor a megszólított megfordul. Bár mentségére legyen mondva, teljesen belefeledkezik a nyakékbe, s gondolataival még félig máshol jár ekkor.*
- Nem akartalak megzavarni benneteket! *Szabadkozik.* Csak véleményt szerettem volna kérni erről a nyakékről.
*Még ha nem is most veszi meg, de ha módja lesz rá, legközelebb mindenképpen kialkudja magának, főleg, ha a lányok szerint is jól áll neki.
A felé forduló fekete hajzuhataggal megáldott lány, olyan nyugalmat sugároz, amit már nagyon régen nem érzett. Naty különösen akkor érzi ezt, amikor szemeire pillant. Régen látott ilyen egyveleget, ami némiképp meg is ragadja figyelmét.
Egy pillanatra újra kislánynak érzi magát, aki a régi házukban a kandalló aranyló fénye előtt üldögél, és kislánytitkokat rebeg egy másik kislány fülébe, aztán szájára tapasztja kezét, úgy kuncog. Így kuncog a másik kislány is, akinek pontosan ilyen színei voltak. Egy pillanatra talán le is fagy, míg az emlékben fürdőzik. Na persze a kis titkok csak akkor tűntek titkoknak, most már csak kislányos butaságok.
Az igazából eszébe sem jut, hogy az emlékeiben élő kislány esetleg az, aki éppen mellette áll, csak jólesik ránézni.
Egy pillanat múlva már, mint ha mi sem történt volna, várja a véleményt a lányoktól.*
//Vásárlás//
*Azzal, hogy a férfi háttérbe vonul, kellemesen meglepi a lányt. A megjegyzése a férfi fülekről, mosolyt csal Naty arcára, mert váratlanul tapintatos, de egy kissé hantázásnak tűnik. Csak az okát nem nagyon érti. Abban persze nem biztos, hogy hanta, hiszen nem ismeri az embert, ez csak amolyan női megérzés, mellyel nem is törődik tovább.
Amikor megszólítja a fekete hajú lányt, nem veszi észre, hogy az éppen egy másikkal beszélget. Csak akkor látja meg, mikor a megszólított megfordul. Bár mentségére legyen mondva, teljesen belefeledkezik a nyakékbe, s gondolataival még félig máshol jár ekkor.*
- Nem akartalak megzavarni benneteket! *Szabadkozik.* Csak véleményt szerettem volna kérni erről a nyakékről.
*Még ha nem is most veszi meg, de ha módja lesz rá, legközelebb mindenképpen kialkudja magának, főleg, ha a lányok szerint is jól áll neki.
A felé forduló fekete hajzuhataggal megáldott lány, olyan nyugalmat sugároz, amit már nagyon régen nem érzett. Naty különösen akkor érzi ezt, amikor szemeire pillant. Régen látott ilyen egyveleget, ami némiképp meg is ragadja figyelmét.
Egy pillanatra újra kislánynak érzi magát, aki a régi házukban a kandalló aranyló fénye előtt üldögél, és kislánytitkokat rebeg egy másik kislány fülébe, aztán szájára tapasztja kezét, úgy kuncog. Így kuncog a másik kislány is, akinek pontosan ilyen színei voltak. Egy pillanatra talán le is fagy, míg az emlékben fürdőzik. Na persze a kis titkok csak akkor tűntek titkoknak, most már csak kislányos butaságok.
Az igazából eszébe sem jut, hogy az emlékeiben élő kislány esetleg az, aki éppen mellette áll, csak jólesik ránézni.
Egy pillanat múlva már, mint ha mi sem történt volna, várja a véleményt a lányoktól.*
6655. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-12 09:00:34
Üzenet elküldve: 2017-12-12 09:00:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Vásárlás//
*Aleimord is megerősíti neki, hogy máris mennek, felkészül rá, és láss csodát, máris mennek. És nem is csak ők ketten, hanem szinte az egész pereputty is, épp csak a legszebbet hagyják otthon. Nem baj, így nem kopik el a sok csodáló nézéstől. Szerencsére olyan nagyon őket sem kell ettől félteni, védi őket a télies öltözék, Wilhorpról meg amúgy is elvonják a figyelmet a társaság nálánál nemesebb tagjai. Szinte a régtől megszokott észrevétlenséggel jut el a Piacra a többiek mellett, és ott sem csinál semmi feltűnőt, úgyhogy csak akkortól észrevehető igazán, amikor Aleimord mint a szolgálóját nevezi meg az árus előtt. Amikor a fickó előadja, hogy mi az idei divat, meg a többi lehetőséget is megmutogatja a közelbe somfordál, hogy ő maga is megnézze, mit akarhatnak majd rászuszakolni nagyságos gazdái.*
- Ühüm-ühüm. *Mondja a háta mögött összekulcsolt kézzel, fapofával méregetve az eléjük tolt ruhákat.*
*Aleimord is megerősíti neki, hogy máris mennek, felkészül rá, és láss csodát, máris mennek. És nem is csak ők ketten, hanem szinte az egész pereputty is, épp csak a legszebbet hagyják otthon. Nem baj, így nem kopik el a sok csodáló nézéstől. Szerencsére olyan nagyon őket sem kell ettől félteni, védi őket a télies öltözék, Wilhorpról meg amúgy is elvonják a figyelmet a társaság nálánál nemesebb tagjai. Szinte a régtől megszokott észrevétlenséggel jut el a Piacra a többiek mellett, és ott sem csinál semmi feltűnőt, úgyhogy csak akkortól észrevehető igazán, amikor Aleimord mint a szolgálóját nevezi meg az árus előtt. Amikor a fickó előadja, hogy mi az idei divat, meg a többi lehetőséget is megmutogatja a közelbe somfordál, hogy ő maga is megnézze, mit akarhatnak majd rászuszakolni nagyságos gazdái.*
- Ühüm-ühüm. *Mondja a háta mögött összekulcsolt kézzel, fapofával méregetve az eléjük tolt ruhákat.*
6654. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 20:34:46
Üzenet elküldve: 2017-12-11 20:34:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Vásárlás//
*A piactér ma is, mint minden vásárnapon, mely Arthenior szűkösebb ideiben is kellően gyakori, most is nyüzsgő. De azért tapasztaltabb szem láthatja, hogy nem egy régi árus hiányzik most portékája híján.
De ruha árus azért van.*
-Szép jó napot, kedves Uram!
*Köszön az eladó, kiről a járókelőnek az juthat eszébe, hogy bizony azért kezdett ruhaneműk vételével foglalkozni, mert senki nem adott el akkorát, amekkorába belefért volna.*
-Hát persze, milyen stílusban keres?
*Kezd el kotorászni kicsit.*
-Az idei nagy divat, a fekete-fehér éles vonalakkal.
*Mutat egy tipikus szögletes kialakítású fekete, enyhén mattos, szürkés szálakkal átszőtt frakk jellegű szerelést, a hozzá illő selyemfényű inggel. Láthatóan itt egy lakály tisztségben lévő szolgálónak készült ruhát láthat.*
-Az utolsó wegtoreni, mely a szállítmányokkal érkezett, ez ritka lesz, és be kell valljam, ez ma igen kedvelt, egzotikus viselet Artheniorban, ha egy teadélutánon ilyen viseletben szolgálnak fel, az igazán hangulatos.
*Itt egy vörös paszománnyal áthúzott búzakék zubbony és egy barnás posztónadrág kerül az asztalra valahonnan mélyről.*
-De ha munkaruházatról van szó, nos akkor itt szövet és vászon ingünk, nadrágunk, kötényünk is van.
*Sorolja még a többit, melyek olcsóbb, ám praktikusabb viseletek, szinte tucatjával fellelhetően.
Kicsit odébb, már az elsomfordáló Luninari pillantását követve, két érettebb nő, és ő verődnek össze egy ékszeres pultjánál. Pár percig csak magányosan, csendesen nézelődhetnek, némi diskurálással egybekötve, ám lassan a pult tulajdonosa is feleszmél, miszerint két nagyobb, és egy kisebb hölgyemény is az áruja felett diskurál, így pedig Luninari lesz áldozata.*
-Mi tetszik, Kisasszony?
*Szólal meg a bajszos figura a kisebb méretű, fa, gyöngy és bőr ékszerek közé helyezkedve.*
-Egy gyűrű, netán egy karkötő a télre?
*Mosolyog tipikusan azzal a mosollyal, ami felnőttként talán megnyerően hat, de fiatalabbaknak igazán visszataszító. Aztán Nairada javaslatára egyből az ezüstökhöz pozicionálja magát.*
-Igazán kifejező darab, és van párja is!
*Emel fel két fülbevalót, melyeknek apró, szikrázóan csillogó fehéres függői vannak.*
-A hold és a csillagok, így teljes. Magácska éjszín hajával pedig kifejezetten tökéletes estélyi viselet.
*Adja még a lovat lehetőségihez mérten vevői alá.*
-Próbálja csak fel!
*Közben a piaci csapat utolsó férfi tagja, Uhn is elkezdheti megszokni a zsongást, a zajt, a kavargást, mely talán hevesebb, mint bármely csata zaja, melyben az egyedüli tájékozódási pont a hadvezér kürtje. Ez itt kicsit másként hangzik.*
-Szörméét, bundakabátóót, prémőt téssék!
*Kiabál egy kissé vidékinek tűnő, talán suhancnak is beillő nyüzüge alak, aki ahogy meglátja Uhn kereső tekintetét egyből felé is indul, hátha majd most.*
-Há' már ne sértődjé' meg, de hogy a viharba nem fagysz le, nem vesze' kabátot?
*Szólítja meg Uhnt a legény.*
-Van itten, birka, kecske *szünetet tart.* -medve, sőt farkas is, ez meg itten ne'! Cserzett drahunbőr.
*Büszkélkedik végiglapozva a karján hordott súlyos, meleg ruhadarabokat.*
-Na, teccik valamelyik, felpróbálja-e?
*Kérdi kicsit hadarva.*
*A piactér ma is, mint minden vásárnapon, mely Arthenior szűkösebb ideiben is kellően gyakori, most is nyüzsgő. De azért tapasztaltabb szem láthatja, hogy nem egy régi árus hiányzik most portékája híján.
De ruha árus azért van.*
-Szép jó napot, kedves Uram!
*Köszön az eladó, kiről a járókelőnek az juthat eszébe, hogy bizony azért kezdett ruhaneműk vételével foglalkozni, mert senki nem adott el akkorát, amekkorába belefért volna.*
-Hát persze, milyen stílusban keres?
*Kezd el kotorászni kicsit.*
-Az idei nagy divat, a fekete-fehér éles vonalakkal.
*Mutat egy tipikus szögletes kialakítású fekete, enyhén mattos, szürkés szálakkal átszőtt frakk jellegű szerelést, a hozzá illő selyemfényű inggel. Láthatóan itt egy lakály tisztségben lévő szolgálónak készült ruhát láthat.*
-Az utolsó wegtoreni, mely a szállítmányokkal érkezett, ez ritka lesz, és be kell valljam, ez ma igen kedvelt, egzotikus viselet Artheniorban, ha egy teadélutánon ilyen viseletben szolgálnak fel, az igazán hangulatos.
*Itt egy vörös paszománnyal áthúzott búzakék zubbony és egy barnás posztónadrág kerül az asztalra valahonnan mélyről.*
-De ha munkaruházatról van szó, nos akkor itt szövet és vászon ingünk, nadrágunk, kötényünk is van.
*Sorolja még a többit, melyek olcsóbb, ám praktikusabb viseletek, szinte tucatjával fellelhetően.
Kicsit odébb, már az elsomfordáló Luninari pillantását követve, két érettebb nő, és ő verődnek össze egy ékszeres pultjánál. Pár percig csak magányosan, csendesen nézelődhetnek, némi diskurálással egybekötve, ám lassan a pult tulajdonosa is feleszmél, miszerint két nagyobb, és egy kisebb hölgyemény is az áruja felett diskurál, így pedig Luninari lesz áldozata.*
-Mi tetszik, Kisasszony?
*Szólal meg a bajszos figura a kisebb méretű, fa, gyöngy és bőr ékszerek közé helyezkedve.*
-Egy gyűrű, netán egy karkötő a télre?
*Mosolyog tipikusan azzal a mosollyal, ami felnőttként talán megnyerően hat, de fiatalabbaknak igazán visszataszító. Aztán Nairada javaslatára egyből az ezüstökhöz pozicionálja magát.*
-Igazán kifejező darab, és van párja is!
*Emel fel két fülbevalót, melyeknek apró, szikrázóan csillogó fehéres függői vannak.*
-A hold és a csillagok, így teljes. Magácska éjszín hajával pedig kifejezetten tökéletes estélyi viselet.
*Adja még a lovat lehetőségihez mérten vevői alá.*
-Próbálja csak fel!
*Közben a piaci csapat utolsó férfi tagja, Uhn is elkezdheti megszokni a zsongást, a zajt, a kavargást, mely talán hevesebb, mint bármely csata zaja, melyben az egyedüli tájékozódási pont a hadvezér kürtje. Ez itt kicsit másként hangzik.*
-Szörméét, bundakabátóót, prémőt téssék!
*Kiabál egy kissé vidékinek tűnő, talán suhancnak is beillő nyüzüge alak, aki ahogy meglátja Uhn kereső tekintetét egyből felé is indul, hátha majd most.*
-Há' már ne sértődjé' meg, de hogy a viharba nem fagysz le, nem vesze' kabátot?
*Szólítja meg Uhnt a legény.*
-Van itten, birka, kecske *szünetet tart.* -medve, sőt farkas is, ez meg itten ne'! Cserzett drahunbőr.
*Büszkélkedik végiglapozva a karján hordott súlyos, meleg ruhadarabokat.*
-Na, teccik valamelyik, felpróbálja-e?
*Kérdi kicsit hadarva.*
6653. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 20:23:11
Üzenet elküldve: 2017-12-11 20:23:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Vásárlás//
*Tekintete leginkább egy fehérarany nyakéken ragad meg. Három sorban kövekkel van díszítve, középen egy nagyobb darab. Hasonlója ugyan van már egy pár darab, de az ékszerek nézegetésével mindig képes elidőzni, bárhol is van.
Mikor a másik nő mellélép, rápillant, de különösképpen nem foglalkozik vele, tovább nézegeti most már a fülbevalókat és karkötőket.*
- Igen, valóban nagyon szépek. *Felei Luninak.* Biztosan találnánk olyat is, ami neked is tetszik. Mit szólsz például ehhez. *Egy kicsit egyszerűbb, ezüstnyakláncra mutat rá, a végén egy félholdat mintázó kővel. Ahogy eddig megismerte Lunit, talán jobban tetszik neki ez, mint amit Nairada venne magának, ezért esik a választása erre.*
- Szerintem illene hozzád.
*Beszélgetésüket az imént érkező szőkeség szakítja félbe egy kéréssel.*
- Oh, üdv! Én is csak nézelődöm, de természetesen segítek, ha tudok.
*Viszonozza a kedves mosolyt a nő felé.*
*Tekintete leginkább egy fehérarany nyakéken ragad meg. Három sorban kövekkel van díszítve, középen egy nagyobb darab. Hasonlója ugyan van már egy pár darab, de az ékszerek nézegetésével mindig képes elidőzni, bárhol is van.
Mikor a másik nő mellélép, rápillant, de különösképpen nem foglalkozik vele, tovább nézegeti most már a fülbevalókat és karkötőket.*
- Igen, valóban nagyon szépek. *Felei Luninak.* Biztosan találnánk olyat is, ami neked is tetszik. Mit szólsz például ehhez. *Egy kicsit egyszerűbb, ezüstnyakláncra mutat rá, a végén egy félholdat mintázó kővel. Ahogy eddig megismerte Lunit, talán jobban tetszik neki ez, mint amit Nairada venne magának, ezért esik a választása erre.*
- Szerintem illene hozzád.
*Beszélgetésüket az imént érkező szőkeség szakítja félbe egy kéréssel.*
- Oh, üdv! Én is csak nézelődöm, de természetesen segítek, ha tudok.
*Viszonozza a kedves mosolyt a nő felé.*
6652. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 17:37:46
Üzenet elküldve: 2017-12-11 17:37:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//úton-útfélen//
*Újdonsült mélységi komája egészen sokáig hagyja érlelődni magában a hallottakat, és egészen szofisztikáltan tálalva áll elő vele végül.
Ambroggio megáll, megpödörinti vékony bajuszát, és ravaszdi ábrázatára értő mosoly kúszik.*
- Sok mindent kóstoltam én már, drága öcsém, nehezebb fogásokat is, nyalánkságokat is. Van, amire rákap az ember, van, ami érdekességnek elment, de elég volt egyszer, de meg még nem ártott egyik se *kacsint.* - Mindenesetre én azt vallom, ha letelepszel valahol, ismerd meg a helyi ízeket!
*Egy kicsit mintha elbizonytalanodna az árusok standjai között, de aztán meglátja a kék-fehér sávos ponyvát és int a mélységinek, hogy megvan a keresett pecsenyesütöde.
Úgy nézegeti a kínálatot, mint egy ifjú ara a Lihanech legelőkelőbb szabóságában. Oda-vissza járatja a tekintetét a sülteken, csücsörítve méregeti őket*
- Ühmm *pillant a mélységire.* - Vonakodva kérdem meg, de talán csak nem viseltetsz fenntartásokkal a rangos... vagy anélküli városszolgákkal?
*Újdonsült mélységi komája egészen sokáig hagyja érlelődni magában a hallottakat, és egészen szofisztikáltan tálalva áll elő vele végül.
Ambroggio megáll, megpödörinti vékony bajuszát, és ravaszdi ábrázatára értő mosoly kúszik.*
- Sok mindent kóstoltam én már, drága öcsém, nehezebb fogásokat is, nyalánkságokat is. Van, amire rákap az ember, van, ami érdekességnek elment, de elég volt egyszer, de meg még nem ártott egyik se *kacsint.* - Mindenesetre én azt vallom, ha letelepszel valahol, ismerd meg a helyi ízeket!
*Egy kicsit mintha elbizonytalanodna az árusok standjai között, de aztán meglátja a kék-fehér sávos ponyvát és int a mélységinek, hogy megvan a keresett pecsenyesütöde.
Úgy nézegeti a kínálatot, mint egy ifjú ara a Lihanech legelőkelőbb szabóságában. Oda-vissza járatja a tekintetét a sülteken, csücsörítve méregeti őket*
- Ühmm *pillant a mélységire.* - Vonakodva kérdem meg, de talán csak nem viseltetsz fenntartásokkal a rangos... vagy anélküli városszolgákkal?
6651. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 16:43:22
Üzenet elküldve: 2017-12-11 16:43:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Vásárlás//
*Most örül csak igazán, hogy a Sayqueves család eleget tett édesanyja kérésének és befogadta őt. Előbb-utóbb el kellett volna jönnie ide, márpedig egyedül teljesen biztos, hogy nagyon elveszettnek és még annál is sokkal magányosabbnak érezné magát ennyi idegen, és ennyi minden között, mint amennyire valójában az.
Volt persze egy előzetes elképzelése arról, hogy mekkora lehet a piac és mennyi mindent árulhatnak itt, de ez az elképzelés alig néhány pontján érintkezik csak a szemei előtt látható valósággal.
A nyüzsgés, az ezernyi kép, illat, hang, a rengeteg áru egyszerre csábító, de valahol rémisztő is. Elég hamar feltámasztják benne nem csak a döbbent vidéki lányt, aki azt sem tudja hová nézzen éppen hirtelen, hanem a mohó, de tapasztalatlan vásárlót is.
Nem csoda, hogy gondolatai össze-vissza csaponganak, hogy mi mindent kellene venni, noha korábban csak alig néhány apróságra gondolt. Most hirtelen még is kellene egy új, valami igazán szép fésű az otthonról hozott helyett, finomabb szövet, hogy tudjon a víz hónapjaira sálat kötni kis kedvenceinek valamiből, cipő kicsit magasabb sarokkal, meg majd magasított talpú papucs otthonra, és a melegebb évszakokra, és még jó pár kis semmiség, ami esetlegesen a szépítkezéshez kell majd. Ilyesmik járnak a fejében, miközben az illatok hatására még szinte meg is éhezik, hiába ettek otthon pont indulás előtt.
Aleimord ellenben úgy dönt, hogy először Wilhorpnak vesznek ruhát.
Ez elsőre nem tűnik túl szórakoztatónak, segíteni pedig amúgy sem tud benne (főleg, hogy a férfi elég határozottnak látszik) ezért szépen-lassan odaoldalaz inkább Nairada mellé a szomszéd árushoz játéknyulával együtt. Úgy gondolja, hogy az Aleimord háta mögötti csendes álldogáláshoz képest ékszerekben gyönyörködni még mindig több értelme van, éppen ezért pontosan így is tesz, noha az ékszerről úgy általában némiképpen más fogalmai vannak, mint amiket az itteni árus standjánál elsőnek felfedez magának.
Fakarkötő, bőrszíjak, egyszerűbb láncok, amulettek, kristályok, ilyen téren ez az ő világa, arany és drágakövek nem vonzották igazán, de hát, ami szép az szép, elismeri magában.*
- Igazán gyönyörűek. *teszi meg aztán hallható szavakkal is, hangjában őszinte álmélkodással és csodálkozással.*
- Milyen kár, hogy nekem egyik sem állna túl jól. *rázza meg a fejét, de ezt inkább már csak úgy magának mondja, és sok más esettel ellentétben ezúttal legalább teljesen biztos a dolgában. Alenia szőke hajkoronájának ragyogásához bármilyen ékszert el tudna képzelni, de saját komor, fekete hajához, és hasonló színű ruháihoz ha bármit is felvenne, ami csillog és feltűnő, akkor nem csak nevetségesen nézne ki, hanem egészen egyszerűen bizarrul is festene.
Ezen gondolkodik, amikor egy saját megítélése szerint mindenképpen szép és kedves arcú szőke lány szólítja meg őket, pontosabban Nairadát, aki hozzá közelebb áll.
Amilyen alacsony, talán észre sem vette őt, a másik lány mellett, ez ellenben legalább alkalmat ad neki, hogy alaposan megnézhesse magának őt is, és kísérőjét is, aki vele van.
~ Jé, emberek! ~ˇlelkesedik fel kicsit első lendülettel, maga sem érti miért, hiszen látott már embert, nem is egyet már az előtt is, hogy Artheniorba jött volna, itt a piacon pedig csak az elmúlt néhány percben rengeteget. De azért még is csak más, ha valaki nem messze tőle áll, és beszél, majdnem hozzá, mint az, ha csak elsétál mellette az utcán.
A lány és a férfi párosát érdekesnek találja, mármint olyan értelemben, hogy első ránézésre el sem tudja képzelni, hogy hol akadhattak össze, vagy, hogy egymással pontosan milyen kapcsolatban állnak.
Azok után azonban, hogy pont kapcsolatok tekintetében mostanában szinte mindenkiről tévedett, nem is nagyon áll neki találgatni.
Korábban Wilhorpról hitte azt, hogy már nagyon régen a család szolgálatában áll, és mint ilyen Alenia bizalmas testőre, pedig hát nem, közös reggelijükig pedig Nairadáról és Aleimordról, hogy már sokkal régebben vannak együtt, mint amilyen régóta valójában. Kézenfekvő hát számára a gondolat, hogy van még mit tanulnia a létezőkről bőven.
Talán éppen az a probléma, hogy a látható jelek ellenére egyszerűen túlfantáziálja a dolgokat, és túl sok mindent képzel bele túl sok minden mögé; így lett Alenia szavai nyomán lelki szemei előtt a szennyvízfolyamból is gyönyörű, földalatti folyó egy mesés felszín alatti világban.
Ezúttal tartózkodik hát attól, hogy első benyomások alapján bárkiről is gondoljon bármit. Azért csak kíváncsian figyel.
Abban teljesen biztos, hogy Aleniától is, Nairadától is tanulhat, és tanulnia is kell. Őt ugyan hasonló kérdés zavarba hozna, éppen azért, mert nem nagyon tudná elképzelni magán az itteni ékszereket, de szerencsére nem is ő lett megkérdezve, így egyelőre nincs más dolga csak csendben figyelni.
Éppen, hogy nekikezd ennek, amikor a lánnyal lévő férfi megszólal, és valami olyasmit mond, ami talán bármelyik mondatnál jobban meglepi, mint amit eddig a városban hallott.
Ösztönösen is meglepetten nézi néhány hosszú pillanatig a kicsit hátrébb húzódó férfit, mert nem igazán érti, hogy ugyan mi illetlen van abban, hogyha egy piactéren (akár véletlenül is) meghallja azt, hogy két lány melyik gyűrűt, karkötőt, vagy láncot találja szépnek. Talán még tekintetük is találkozik egymással egy pillanatra, bár őszinte döbbeneten kívül a férfi valószínűleg nem olvashat le sok minden más Luninari arcáról.
~ Én meg még azt hittem, hogy nekünk vannak otthon hülye szokásaink… ~ rázza meg a fejét, de csak gondolatban, aztán vissza is fordul a lányokhoz és az ékszerekhez.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.11 16:50:08
*Most örül csak igazán, hogy a Sayqueves család eleget tett édesanyja kérésének és befogadta őt. Előbb-utóbb el kellett volna jönnie ide, márpedig egyedül teljesen biztos, hogy nagyon elveszettnek és még annál is sokkal magányosabbnak érezné magát ennyi idegen, és ennyi minden között, mint amennyire valójában az.
Volt persze egy előzetes elképzelése arról, hogy mekkora lehet a piac és mennyi mindent árulhatnak itt, de ez az elképzelés alig néhány pontján érintkezik csak a szemei előtt látható valósággal.
A nyüzsgés, az ezernyi kép, illat, hang, a rengeteg áru egyszerre csábító, de valahol rémisztő is. Elég hamar feltámasztják benne nem csak a döbbent vidéki lányt, aki azt sem tudja hová nézzen éppen hirtelen, hanem a mohó, de tapasztalatlan vásárlót is.
Nem csoda, hogy gondolatai össze-vissza csaponganak, hogy mi mindent kellene venni, noha korábban csak alig néhány apróságra gondolt. Most hirtelen még is kellene egy új, valami igazán szép fésű az otthonról hozott helyett, finomabb szövet, hogy tudjon a víz hónapjaira sálat kötni kis kedvenceinek valamiből, cipő kicsit magasabb sarokkal, meg majd magasított talpú papucs otthonra, és a melegebb évszakokra, és még jó pár kis semmiség, ami esetlegesen a szépítkezéshez kell majd. Ilyesmik járnak a fejében, miközben az illatok hatására még szinte meg is éhezik, hiába ettek otthon pont indulás előtt.
Aleimord ellenben úgy dönt, hogy először Wilhorpnak vesznek ruhát.
Ez elsőre nem tűnik túl szórakoztatónak, segíteni pedig amúgy sem tud benne (főleg, hogy a férfi elég határozottnak látszik) ezért szépen-lassan odaoldalaz inkább Nairada mellé a szomszéd árushoz játéknyulával együtt. Úgy gondolja, hogy az Aleimord háta mögötti csendes álldogáláshoz képest ékszerekben gyönyörködni még mindig több értelme van, éppen ezért pontosan így is tesz, noha az ékszerről úgy általában némiképpen más fogalmai vannak, mint amiket az itteni árus standjánál elsőnek felfedez magának.
Fakarkötő, bőrszíjak, egyszerűbb láncok, amulettek, kristályok, ilyen téren ez az ő világa, arany és drágakövek nem vonzották igazán, de hát, ami szép az szép, elismeri magában.*
- Igazán gyönyörűek. *teszi meg aztán hallható szavakkal is, hangjában őszinte álmélkodással és csodálkozással.*
- Milyen kár, hogy nekem egyik sem állna túl jól. *rázza meg a fejét, de ezt inkább már csak úgy magának mondja, és sok más esettel ellentétben ezúttal legalább teljesen biztos a dolgában. Alenia szőke hajkoronájának ragyogásához bármilyen ékszert el tudna képzelni, de saját komor, fekete hajához, és hasonló színű ruháihoz ha bármit is felvenne, ami csillog és feltűnő, akkor nem csak nevetségesen nézne ki, hanem egészen egyszerűen bizarrul is festene.
Ezen gondolkodik, amikor egy saját megítélése szerint mindenképpen szép és kedves arcú szőke lány szólítja meg őket, pontosabban Nairadát, aki hozzá közelebb áll.
Amilyen alacsony, talán észre sem vette őt, a másik lány mellett, ez ellenben legalább alkalmat ad neki, hogy alaposan megnézhesse magának őt is, és kísérőjét is, aki vele van.
~ Jé, emberek! ~ˇlelkesedik fel kicsit első lendülettel, maga sem érti miért, hiszen látott már embert, nem is egyet már az előtt is, hogy Artheniorba jött volna, itt a piacon pedig csak az elmúlt néhány percben rengeteget. De azért még is csak más, ha valaki nem messze tőle áll, és beszél, majdnem hozzá, mint az, ha csak elsétál mellette az utcán.
A lány és a férfi párosát érdekesnek találja, mármint olyan értelemben, hogy első ránézésre el sem tudja képzelni, hogy hol akadhattak össze, vagy, hogy egymással pontosan milyen kapcsolatban állnak.
Azok után azonban, hogy pont kapcsolatok tekintetében mostanában szinte mindenkiről tévedett, nem is nagyon áll neki találgatni.
Korábban Wilhorpról hitte azt, hogy már nagyon régen a család szolgálatában áll, és mint ilyen Alenia bizalmas testőre, pedig hát nem, közös reggelijükig pedig Nairadáról és Aleimordról, hogy már sokkal régebben vannak együtt, mint amilyen régóta valójában. Kézenfekvő hát számára a gondolat, hogy van még mit tanulnia a létezőkről bőven.
Talán éppen az a probléma, hogy a látható jelek ellenére egyszerűen túlfantáziálja a dolgokat, és túl sok mindent képzel bele túl sok minden mögé; így lett Alenia szavai nyomán lelki szemei előtt a szennyvízfolyamból is gyönyörű, földalatti folyó egy mesés felszín alatti világban.
Ezúttal tartózkodik hát attól, hogy első benyomások alapján bárkiről is gondoljon bármit. Azért csak kíváncsian figyel.
Abban teljesen biztos, hogy Aleniától is, Nairadától is tanulhat, és tanulnia is kell. Őt ugyan hasonló kérdés zavarba hozna, éppen azért, mert nem nagyon tudná elképzelni magán az itteni ékszereket, de szerencsére nem is ő lett megkérdezve, így egyelőre nincs más dolga csak csendben figyelni.
Éppen, hogy nekikezd ennek, amikor a lánnyal lévő férfi megszólal, és valami olyasmit mond, ami talán bármelyik mondatnál jobban meglepi, mint amit eddig a városban hallott.
Ösztönösen is meglepetten nézi néhány hosszú pillanatig a kicsit hátrébb húzódó férfit, mert nem igazán érti, hogy ugyan mi illetlen van abban, hogyha egy piactéren (akár véletlenül is) meghallja azt, hogy két lány melyik gyűrűt, karkötőt, vagy láncot találja szépnek. Talán még tekintetük is találkozik egymással egy pillanatra, bár őszinte döbbeneten kívül a férfi valószínűleg nem olvashat le sok minden más Luninari arcáról.
~ Én meg még azt hittem, hogy nekünk vannak otthon hülye szokásaink… ~ rázza meg a fejét, de csak gondolatban, aztán vissza is fordul a lányokhoz és az ékszerekhez.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.11 16:50:08
6650. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 16:14:41
Üzenet elküldve: 2017-12-11 16:14:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Natalayda Mozecka//
//Vásárlás//
- Igen, ez a feltett szándékom.
*Észreveszi amint Natalayda megbabonázva néz egy apró ékszert. De mielőtt bármit is szólhatna, amaz már megszólított valakit.*
~ Jobb lesz, ha kicsit hátra húzódom. Ilyen közelről lehetetlennel határos megvédeni. Persze, sérülések nélkül. A bőrömet meg bármekkora hatással van is rám, nem viszem vásárra felelőtlenségből.~
-Nem szeretném zavarni, de én most háttérbe vonulok. Nem illő a férfi füleknek, az efféle női beszédet kihallgatnia.
~Remélem, hihető szöveg volt.~
*Miközben hátra lép tekintete körbe jár a vásári forgatagon. Kutat egy kicsit, melegebb és díszesebb ruházat után. De teljesen el van veszve a sok színes és fénylő portéka között.*
//Vásárlás//
- Igen, ez a feltett szándékom.
*Észreveszi amint Natalayda megbabonázva néz egy apró ékszert. De mielőtt bármit is szólhatna, amaz már megszólított valakit.*
~ Jobb lesz, ha kicsit hátra húzódom. Ilyen közelről lehetetlennel határos megvédeni. Persze, sérülések nélkül. A bőrömet meg bármekkora hatással van is rám, nem viszem vásárra felelőtlenségből.~
-Nem szeretném zavarni, de én most háttérbe vonulok. Nem illő a férfi füleknek, az efféle női beszédet kihallgatnia.
~Remélem, hihető szöveg volt.~
*Miközben hátra lép tekintete körbe jár a vásári forgatagon. Kutat egy kicsit, melegebb és díszesebb ruházat után. De teljesen el van veszve a sok színes és fénylő portéka között.*
6649. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-11 13:52:23
Üzenet elküldve: 2017-12-11 13:52:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Uhn Dhormany//
//Vásárlás//
*Annyi előrelépés már történt, hogy egy arcot tud kötni az önkéntes testőréhez, melyet a sisaktól korábban nemigen tudott megtenni. Bár már vissza is került a sisak, mégis egy fokkal talán jobb, mint volt. ~Ha neki így kényelmes… ~
- Nos, rendben, beszélgessünk.
*Az igazat megvallva Natalayda szívesen hallgat másokat, példának okáért, nagyon szívesen hallgatta Quantall történeteit is. Picit el is morfondírozik, hogy talán vihetne neki valamit a piacról, ha már itt van. Bár, valószínűleg könyvnek vagy papírnak örülne leginkább, de azokat az árusokat már elhagyták. ~Majd visszafelé…~
- Örülök, hogy nem fél, így kissé nagyobb biztonságban érzem magam. *Pillant a férfira.*
- Ezek szerint feltett szándéka, velem tölteni a napot? Ha jól értem abból, ahogyan a napi céljait emlegette… *Kérdezi, miközben lassan elhagyják a cipőket, és az ékszeres stand sarkához érnek. Nem tervezett ékszert venni, de ha már itt van, megcsodálja őket, kissé felületesen, mert némelyik darab a giccs netovábbja, ami inkább taszítja, mint vonzza.
Nem felejti el, hogy a nagydarab férfi árnyékként követi, s ami azt illeti, éppen fel is tenné a következő kérdést, hogy honnan jött, mert messziről süt róla, hogy nem artheniori, de egy egyszerű vékony ezüst nyakék, fehér kővel a csúcsán, egészen magával ragadja. Áhítatosan emeli magához. ~Éppen olyan, mint amilyet otthon hagytam.~ Egy csepp, felemás honvággyal szemében pillant az ékszerre. Szóra nyitja a száját, de elveti az ötletet, hogy a férfitól kérdezze meg, vajon jól áll-e neki. Különben is éppen elég furcsa fickó szegődött mellé, még félreértené. Na meg, a férfiak egyébként sem értenek az ilyesmihez. Így hát az ékszerről felpillantva, inkább egy lányhoz fordul, aki éppen mellette nézelődik. Elég jómódúnak tűnik, de nincsen túlcicomázva, így talán hitelesen tud majd véleményt mondani.*
- Bocsáss meg! *Szólítja meg, s ha az nem haragszik, mosolyogva kérdezi meg.* Tudnál segíteni?
*Továbbra sem tervezi megvenni, mert ahhoz még pénzt kellene szereznie, csak régi-régi életének egy halvány idilli darabkájába csimpaszkodik egy pár pillanat erejéig, hogy aztán onnan folytassa, ahová eddig eljutott.*
//Vásárlás//
*Annyi előrelépés már történt, hogy egy arcot tud kötni az önkéntes testőréhez, melyet a sisaktól korábban nemigen tudott megtenni. Bár már vissza is került a sisak, mégis egy fokkal talán jobb, mint volt. ~Ha neki így kényelmes… ~
- Nos, rendben, beszélgessünk.
*Az igazat megvallva Natalayda szívesen hallgat másokat, példának okáért, nagyon szívesen hallgatta Quantall történeteit is. Picit el is morfondírozik, hogy talán vihetne neki valamit a piacról, ha már itt van. Bár, valószínűleg könyvnek vagy papírnak örülne leginkább, de azokat az árusokat már elhagyták. ~Majd visszafelé…~
- Örülök, hogy nem fél, így kissé nagyobb biztonságban érzem magam. *Pillant a férfira.*
- Ezek szerint feltett szándéka, velem tölteni a napot? Ha jól értem abból, ahogyan a napi céljait emlegette… *Kérdezi, miközben lassan elhagyják a cipőket, és az ékszeres stand sarkához érnek. Nem tervezett ékszert venni, de ha már itt van, megcsodálja őket, kissé felületesen, mert némelyik darab a giccs netovábbja, ami inkább taszítja, mint vonzza.
Nem felejti el, hogy a nagydarab férfi árnyékként követi, s ami azt illeti, éppen fel is tenné a következő kérdést, hogy honnan jött, mert messziről süt róla, hogy nem artheniori, de egy egyszerű vékony ezüst nyakék, fehér kővel a csúcsán, egészen magával ragadja. Áhítatosan emeli magához. ~Éppen olyan, mint amilyet otthon hagytam.~ Egy csepp, felemás honvággyal szemében pillant az ékszerre. Szóra nyitja a száját, de elveti az ötletet, hogy a férfitól kérdezze meg, vajon jól áll-e neki. Különben is éppen elég furcsa fickó szegődött mellé, még félreértené. Na meg, a férfiak egyébként sem értenek az ilyesmihez. Így hát az ékszerről felpillantva, inkább egy lányhoz fordul, aki éppen mellette nézelődik. Elég jómódúnak tűnik, de nincsen túlcicomázva, így talán hitelesen tud majd véleményt mondani.*
- Bocsáss meg! *Szólítja meg, s ha az nem haragszik, mosolyogva kérdezi meg.* Tudnál segíteni?
*Továbbra sem tervezi megvenni, mert ahhoz még pénzt kellene szereznie, csak régi-régi életének egy halvány idilli darabkájába csimpaszkodik egy pár pillanat erejéig, hogy aztán onnan folytassa, ahová eddig eljutott.*
6648. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 23:49:48
Üzenet elküldve: 2017-12-10 23:49:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//úton-útfélen//
*Már indulna, mikor meglepetten pillant vissza a mögötte megszólaló rikkancsra. Meglepődik, de nem szól egy szót sem, Fizikailag sem reagál a szóváltásra. Az első döbbenet és feszült légkör után az a különös érzése támad, hogy valami nem stimmel.*
~Mi is a gyerek neve? Biff? Így hívták nem? De ő nem Biff. Új arc. Ha hadnagy is volt...~ *Szóval, nem, valami nem stimmel. Ezt az észrevételt azonban gondosan megtartja magának. Nem szól hozzá, még csak nem is néz szemrehányóan a vörösre. Kezd kíváncsi lenni. Amíg a fickó beszélget, keze érintőlegesen tőre markolatára siklik, majd a mozdulatot tovább vezetve megigazítja ruháját.
Arcára feszült fegyelmet produkál, s így várja a diskurzus végét.*
- Menjünk akkor.
*Mosolyog a vörösre az őszinteség legkevesebb látszatával, de azért mosolyog. Több kell neki ahhoz, hogy valaki letörölje azt az oly sokszor fellelhető szórakozott derűt a képéről.*
*A piactérre érve aztán kérdőn megáll és a másikra felé fordul.*
- No merre? Én is ismerek itt néhány módosabb kosztot, de a volt hadnagyok és katonák gyomrát könnyen megfeküdhetik.
*Kóstolgat azért bele a korábban elhangzott beszélgetésbe.*
- Vagy rang nélkül a rang nélküli tevékenységek és az ételek is barátságosabbak lesznek?
*Mosoly, mosoly, mosoly. Olyan szerény. Mintha arról érdeklődne, milyen estére számíthatnak az idő szempontjából. Végül is tiszta az ég, nincs felhő. Hideg lesz a hajnal. Ez sem lenne elhanyagolható információ.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.10 23:56:28
*Már indulna, mikor meglepetten pillant vissza a mögötte megszólaló rikkancsra. Meglepődik, de nem szól egy szót sem, Fizikailag sem reagál a szóváltásra. Az első döbbenet és feszült légkör után az a különös érzése támad, hogy valami nem stimmel.*
~Mi is a gyerek neve? Biff? Így hívták nem? De ő nem Biff. Új arc. Ha hadnagy is volt...~ *Szóval, nem, valami nem stimmel. Ezt az észrevételt azonban gondosan megtartja magának. Nem szól hozzá, még csak nem is néz szemrehányóan a vörösre. Kezd kíváncsi lenni. Amíg a fickó beszélget, keze érintőlegesen tőre markolatára siklik, majd a mozdulatot tovább vezetve megigazítja ruháját.
Arcára feszült fegyelmet produkál, s így várja a diskurzus végét.*
- Menjünk akkor.
*Mosolyog a vörösre az őszinteség legkevesebb látszatával, de azért mosolyog. Több kell neki ahhoz, hogy valaki letörölje azt az oly sokszor fellelhető szórakozott derűt a képéről.*
*A piactérre érve aztán kérdőn megáll és a másikra felé fordul.*
- No merre? Én is ismerek itt néhány módosabb kosztot, de a volt hadnagyok és katonák gyomrát könnyen megfeküdhetik.
*Kóstolgat azért bele a korábban elhangzott beszélgetésbe.*
- Vagy rang nélkül a rang nélküli tevékenységek és az ételek is barátságosabbak lesznek?
*Mosoly, mosoly, mosoly. Olyan szerény. Mintha arról érdeklődne, milyen estére számíthatnak az idő szempontjából. Végül is tiszta az ég, nincs felhő. Hideg lesz a hajnal. Ez sem lenne elhanyagolható információ.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.10 23:56:28
6647. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 22:43:55
Üzenet elküldve: 2017-12-10 22:43:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Vásárlás//
*Aleimordba karolva indul el a kis csapattal a piac felé. Igazából már most is hazamehetne, hisz otthona pont útba esik, de szeretne még egy kis időt eltölteni kedvesével. Hogy mennyi más dolga lenne, azt nem is olyan nehéz elfelejtenie, nagyon még próbálkoznia sem kell. Papírok, szerződések megírása, másolása, összerendezése, és a hasonló üzleti dolgok, amit nem lehet egy alkalmazottra bízni. De valószínűleg apja megértő lesz vele, hogy most a lánya éppen szerelmes, és a legutolsó, amire gondol, az a papírmunka. Legalábbis nagyon reméli.
A piacon a már látszatra is gazdag társaságra nem csoda, hogy minden második standnál próbálnak rájuk tukmálni valamit. Nai csak megrázza a fejét, aztán már megy is tovább, míg el nem érkeznek a ruhákhoz.*
- Jó reggelt!
*Köszön ő is, majd még Aleimord Wilhorpnak vásárol, a szomszédos árusnál nézegeti az ékszereket, amik természetesen azonnal felkeltették az érdeklődését. Vásárolni nem valószínű, hogy fog, mivel már így sem tud mit kezdeni a rengeteggel, ami otthon van neki, de addig is leköti magát.*
*Aleimordba karolva indul el a kis csapattal a piac felé. Igazából már most is hazamehetne, hisz otthona pont útba esik, de szeretne még egy kis időt eltölteni kedvesével. Hogy mennyi más dolga lenne, azt nem is olyan nehéz elfelejtenie, nagyon még próbálkoznia sem kell. Papírok, szerződések megírása, másolása, összerendezése, és a hasonló üzleti dolgok, amit nem lehet egy alkalmazottra bízni. De valószínűleg apja megértő lesz vele, hogy most a lánya éppen szerelmes, és a legutolsó, amire gondol, az a papírmunka. Legalábbis nagyon reméli.
A piacon a már látszatra is gazdag társaságra nem csoda, hogy minden második standnál próbálnak rájuk tukmálni valamit. Nai csak megrázza a fejét, aztán már megy is tovább, míg el nem érkeznek a ruhákhoz.*
- Jó reggelt!
*Köszön ő is, majd még Aleimord Wilhorpnak vásárol, a szomszédos árusnál nézegeti az ékszereket, amik természetesen azonnal felkeltették az érdeklődését. Vásárolni nem valószínű, hogy fog, mivel már így sem tud mit kezdeni a rengeteggel, ami otthon van neki, de addig is leköti magát.*
6646. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 22:07:28
Üzenet elküldve: 2017-12-10 22:07:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Natalayda Mozecka//
*Órákig tudna ezekbe a gyönyörű szemekbe nézni. Észreveszi, kezd kínossá válni a csend pillanata. *
~Megleptem a mondadómmal, az látszik rajta. Sebaj, legalább beszélünk. ~
-Látom, lesz témánk az út hátralevő részében. Én igazán meg szeretném ismerni Önt. Ennek viszonzásában reménykedem. Látom, zavarja a sisakom…
~ Én is zavarba hoztam. ~
*Egy rövid időre leveszi sisakját. Éppen annyira, hogy láthatóvá váljék az arca. Majd, vissza is helyezi. *
~ Nem én vagyok, a sisak nélkül. Majd elmesélem neki is miért! ~
-Nem gondolom, hogy az Ön személyében, vagy bárki másétól itt veszélyben kell éreznem magam. Bár kétség nem fér ismeretlenségünk közé.
*Megérzi, közeledik már a tél. Egyszerű, ha a piacon jár miért is ne vásároljon. *
*Órákig tudna ezekbe a gyönyörű szemekbe nézni. Észreveszi, kezd kínossá válni a csend pillanata. *
~Megleptem a mondadómmal, az látszik rajta. Sebaj, legalább beszélünk. ~
-Látom, lesz témánk az út hátralevő részében. Én igazán meg szeretném ismerni Önt. Ennek viszonzásában reménykedem. Látom, zavarja a sisakom…
~ Én is zavarba hoztam. ~
*Egy rövid időre leveszi sisakját. Éppen annyira, hogy láthatóvá váljék az arca. Majd, vissza is helyezi. *
~ Nem én vagyok, a sisak nélkül. Majd elmesélem neki is miért! ~
-Nem gondolom, hogy az Ön személyében, vagy bárki másétól itt veszélyben kell éreznem magam. Bár kétség nem fér ismeretlenségünk közé.
*Megérzi, közeledik már a tél. Egyszerű, ha a piacon jár miért is ne vásároljon. *
6645. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 20:36:54
Üzenet elküldve: 2017-12-10 20:36:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Vásárlás//
*Úgy tűnik mindenki korán kelt, és mindenki a lépcső előtt türelmesen várja, hogy Aleimord most mire fogja utasítani a csapatot. Kivéve persze húga, Alenia, és kedvese, Nairada. De azért az elf reméli, hogy ők is kíváncsiak a férfi terveire. Így hát ennek örömére szolgástól, családostól, rokonostól mennek a piacra. Mondjuk Aleimord nem érti, hogy Luniarinak minek plüssállat és köpeny egy sima bevásárláshoz, de majd Alenia nőt farag belőle. Mikor a lány felmegy a szobájába gyors a húga felé fordul.*
- A piacra.
*Válaszol a kérdésre, majd saját mondandóját is közli.*
- Kérlek, hölgyet faragnál Luniariból? Tanítsd meg hogyan álljon, járjon, egyen, mit vegyen fel, hogyan viselkedjen, meg hasonlók. Neked az jól megy.
*Bólint. A húga igazi nemes kisasszony, tökéletes feladat lesz ez a számára, és legalább akkor sem lábatlankodik majd a bátyja körül. Na meg Aleimord úgy vette észre, hogy Luninari egészen kedveli a húgát, akkor miért ne tölthetnének együtt több időt?*
- Máris megyünk!
*Válaszol aztán Wilhorpnak is, majd a halvány mosollyal nyugtázza Nairada felé, hogy utána haza kíván menni. Nem akarja a nő apját tejesen felidegesíteni azzal, hogy elrabolja a lányát. Pedig igazából tökéletesen erre készül. Mindegy.
Ha minden igaz el is indulnak mindahányan vannak, és nemsokára már a reggeli piac eladói próbálják a nemes családra tukmálni a portékáikat. Venniük kell ételt, de Aleimord úgy gondolja, hogy először legyenek túl a nehezén, így rögtön a ruhák felé terelgeti a kis csapatot.
Szüksége lesz még pár szolgálóra is, de azt majd utána. Talán a piacon találhat majd pár alakot, akik szívese dolgoznának nemesi házban. Mindig találni egy két szegényt, és nekik kellenek a szolgálók, csak most költöztek be. Azokon kívül, akik a villa épségére vigyáztak nincs senkijük sem.*
- Szép reggelt!
*Köszön az eladónak, miután úgy érzi, hogy megtalálta a megfelelőt.*
- Szolgálómnak keresek valami megfelelőbb öltözéket.
*Beszél úgy, mint egy igazi nemes, közben természetesen a tartása sem hiányzik: egyenes hát, a láthatatlan horizontra néző tekintet, ami soha nem néz le. Na meg a méregdrága ruhái. Természetesen egy egyszerű szolgálónak nem fog olyasmit venni, mint amit hord, ki van zárva. Luninarinak esetleg, a lány anyja amúgy is arra kérte az elfet a levelében hogy faragjon ebből a gyerekből Kisasszonyt. Majd Alenia megoldja, Aleimordnak az üzlettel kell foglalkoznia, mert amíg nem veszi el Nairadát egyedül kell fenntartania egy egész nemesi házat. Nem kis vállalkozás, gyorsan meg kell házasodnia.
Gondolatai közben Wilhorp felé int, hogy az eladó tudja, hogy kiről is van szó. A félvér méreteit nem tudja, de ha velük tartott, akkor lényegesen könnyebb dolguk lesz, mintha nem jött volna a kiruccanásra.*
- Tudna ajánlani valamit?
*Úgy tűnik mindenki korán kelt, és mindenki a lépcső előtt türelmesen várja, hogy Aleimord most mire fogja utasítani a csapatot. Kivéve persze húga, Alenia, és kedvese, Nairada. De azért az elf reméli, hogy ők is kíváncsiak a férfi terveire. Így hát ennek örömére szolgástól, családostól, rokonostól mennek a piacra. Mondjuk Aleimord nem érti, hogy Luniarinak minek plüssállat és köpeny egy sima bevásárláshoz, de majd Alenia nőt farag belőle. Mikor a lány felmegy a szobájába gyors a húga felé fordul.*
- A piacra.
*Válaszol a kérdésre, majd saját mondandóját is közli.*
- Kérlek, hölgyet faragnál Luniariból? Tanítsd meg hogyan álljon, járjon, egyen, mit vegyen fel, hogyan viselkedjen, meg hasonlók. Neked az jól megy.
*Bólint. A húga igazi nemes kisasszony, tökéletes feladat lesz ez a számára, és legalább akkor sem lábatlankodik majd a bátyja körül. Na meg Aleimord úgy vette észre, hogy Luninari egészen kedveli a húgát, akkor miért ne tölthetnének együtt több időt?*
- Máris megyünk!
*Válaszol aztán Wilhorpnak is, majd a halvány mosollyal nyugtázza Nairada felé, hogy utána haza kíván menni. Nem akarja a nő apját tejesen felidegesíteni azzal, hogy elrabolja a lányát. Pedig igazából tökéletesen erre készül. Mindegy.
Ha minden igaz el is indulnak mindahányan vannak, és nemsokára már a reggeli piac eladói próbálják a nemes családra tukmálni a portékáikat. Venniük kell ételt, de Aleimord úgy gondolja, hogy először legyenek túl a nehezén, így rögtön a ruhák felé terelgeti a kis csapatot.
Szüksége lesz még pár szolgálóra is, de azt majd utána. Talán a piacon találhat majd pár alakot, akik szívese dolgoznának nemesi házban. Mindig találni egy két szegényt, és nekik kellenek a szolgálók, csak most költöztek be. Azokon kívül, akik a villa épségére vigyáztak nincs senkijük sem.*
- Szép reggelt!
*Köszön az eladónak, miután úgy érzi, hogy megtalálta a megfelelőt.*
- Szolgálómnak keresek valami megfelelőbb öltözéket.
*Beszél úgy, mint egy igazi nemes, közben természetesen a tartása sem hiányzik: egyenes hát, a láthatatlan horizontra néző tekintet, ami soha nem néz le. Na meg a méregdrága ruhái. Természetesen egy egyszerű szolgálónak nem fog olyasmit venni, mint amit hord, ki van zárva. Luninarinak esetleg, a lány anyja amúgy is arra kérte az elfet a levelében hogy faragjon ebből a gyerekből Kisasszonyt. Majd Alenia megoldja, Aleimordnak az üzlettel kell foglalkoznia, mert amíg nem veszi el Nairadát egyedül kell fenntartania egy egész nemesi házat. Nem kis vállalkozás, gyorsan meg kell házasodnia.
Gondolatai közben Wilhorp felé int, hogy az eladó tudja, hogy kiről is van szó. A félvér méreteit nem tudja, de ha velük tartott, akkor lényegesen könnyebb dolguk lesz, mintha nem jött volna a kiruccanásra.*
- Tudna ajánlani valamit?
6644. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 13:22:37
Üzenet elküldve: 2017-12-10 13:22:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Uhn Dhormany//
*Érdeklődve hallgatja a férfit, miközben lassan eléri a cipős standot.*
~Na, nekem a céltalansággal nincs gondom… a megvalósítással annál inkább…~
*Mélázik, miközben egész furcsa hangulat kerekedik, ahogy a férfi folytatja mondandóját. Így hát minden terve ellenére, nem kezdi a cipőket mustrálni, hanem kíváncsi tekintettel fordul a férfi felé, s szürkészöld szemeit, a többnyire sisakkal takart arcra emeli. Nem tartja magát bányarémnek, de azért olyan különlegesnek sem, hogy egy pillantásával önkéntes védelmezőket szerezzen magának.
~Ez csak valami furcsa álom lehet. Megártott az az egy pohár bor is, attól képzelgek ilyesmit. Meg is mondom Quantallnak, hogy többet nem iszok még ennyit sem.~
Pedig elég komolyan hangzik, legalábbis amennyit főleg a hangsúlyból ki tud venni, ugyanis a férfi arcának nagy részét takarja a sisak. Így hát komolyan is próbál hozzáállni, nem pedig hitetlenkedve, vagy egérutat keresve, mint ahogy az egyébként kikívánkozna belőle.*
~Mit lehet erre felelni? ~
*Megköszörüli torkát mielőtt megszólalna, mert kissé zavarba jött, ami azt illeti.*
- Nagyon kedves, de… tényleg jobb volna, ha… vagyis tényleg nem ismer. *Majd felülkerekedve zavarán, kissé hamiskásan folytatja.* Még az is lehet, hogy igazából nem is én vagyok veszélyben kettőnk közül.
*Érdeklődve hallgatja a férfit, miközben lassan eléri a cipős standot.*
~Na, nekem a céltalansággal nincs gondom… a megvalósítással annál inkább…~
*Mélázik, miközben egész furcsa hangulat kerekedik, ahogy a férfi folytatja mondandóját. Így hát minden terve ellenére, nem kezdi a cipőket mustrálni, hanem kíváncsi tekintettel fordul a férfi felé, s szürkészöld szemeit, a többnyire sisakkal takart arcra emeli. Nem tartja magát bányarémnek, de azért olyan különlegesnek sem, hogy egy pillantásával önkéntes védelmezőket szerezzen magának.
~Ez csak valami furcsa álom lehet. Megártott az az egy pohár bor is, attól képzelgek ilyesmit. Meg is mondom Quantallnak, hogy többet nem iszok még ennyit sem.~
Pedig elég komolyan hangzik, legalábbis amennyit főleg a hangsúlyból ki tud venni, ugyanis a férfi arcának nagy részét takarja a sisak. Így hát komolyan is próbál hozzáállni, nem pedig hitetlenkedve, vagy egérutat keresve, mint ahogy az egyébként kikívánkozna belőle.*
~Mit lehet erre felelni? ~
*Megköszörüli torkát mielőtt megszólalna, mert kissé zavarba jött, ami azt illeti.*
- Nagyon kedves, de… tényleg jobb volna, ha… vagyis tényleg nem ismer. *Majd felülkerekedve zavarán, kissé hamiskásan folytatja.* Még az is lehet, hogy igazából nem is én vagyok veszélyben kettőnk közül.
6643. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-10 00:21:17
Üzenet elküldve: 2017-12-10 00:21:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Natalayda Mozecka//
*Nehéz lenne szavakba önteni, mindazt amit eddig átélt. Rövidre fogja a választ.*
- A sors. Meg a céltalanság. De ma, már új értelme van a napomnak...
~ Ki ne mondd! Még ne!~
*Próbálkozik visszafogni az érzéseit, mind hiába. Ő ilyen. Ami a szívén, az a száján is.*
- Nem tudok hazudni, és nem is akarok. Sem Önnek, sem senki másnak a világon! Magával ragadott. Mikor összeütköztünk a Pegazusban, és rám emelte tekintetét, mikor maga után kellet sietnem...félelemből tettem. Tudtam, ha elengedem nem látom viszont soha! Pedig, abba belepusztulok. Nem tudok Natalayda magáról semmit, de ha védhetem Önt, az a világ nekem.
~Egyszer megöl az őszinteséged, Te nagyra nőtt óvodás!~
*Legszívesebben átölelné, Natalaydát. De ez most végzetes lehet.*
*Nehéz lenne szavakba önteni, mindazt amit eddig átélt. Rövidre fogja a választ.*
- A sors. Meg a céltalanság. De ma, már új értelme van a napomnak...
~ Ki ne mondd! Még ne!~
*Próbálkozik visszafogni az érzéseit, mind hiába. Ő ilyen. Ami a szívén, az a száján is.*
- Nem tudok hazudni, és nem is akarok. Sem Önnek, sem senki másnak a világon! Magával ragadott. Mikor összeütköztünk a Pegazusban, és rám emelte tekintetét, mikor maga után kellet sietnem...félelemből tettem. Tudtam, ha elengedem nem látom viszont soha! Pedig, abba belepusztulok. Nem tudok Natalayda magáról semmit, de ha védhetem Önt, az a világ nekem.
~Egyszer megöl az őszinteséged, Te nagyra nőtt óvodás!~
*Legszívesebben átölelné, Natalaydát. De ez most végzetes lehet.*
6642. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-09 23:54:10
Üzenet elküldve: 2017-12-09 23:54:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Uhn Dhormany//
~Ha hihetek neki, valójában nekem kellene megköszönnöm…~
- Én köszönöm, hogy elkísér... *Pillant a férfira szeme sarkából, s magyarázkodásra végül egy mosolyféle is átsuhan az arcán.
A piaci portékákat nézegetve halad előre, meg-meg áll, hogy megszagoljon egy rózsavizet, vagy belekukkantson egy szelencébe. Annyi biztos, hogy némi világoskék varázsitalra is szüksége van, úgyhogy azt mindenképpen vesz magának.*
- Mi szél hozta erre Uhn? *Teszi fel a kérdést váratlanul, mivel a bemutatkozáson már úgyis túl vannak. Na meg azért is, hogy mégiscsak beszélgessenek valamiről. Addig ugyanis, olyan szótlanul követi a férfi, hogy az már zavarba ejtő.
Ha a férfi válaszol, figyelmesen hallgatja, miközben a cipők felé haladnak.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.10 00:18:29
~Ha hihetek neki, valójában nekem kellene megköszönnöm…~
- Én köszönöm, hogy elkísér... *Pillant a férfira szeme sarkából, s magyarázkodásra végül egy mosolyféle is átsuhan az arcán.
A piaci portékákat nézegetve halad előre, meg-meg áll, hogy megszagoljon egy rózsavizet, vagy belekukkantson egy szelencébe. Annyi biztos, hogy némi világoskék varázsitalra is szüksége van, úgyhogy azt mindenképpen vesz magának.*
- Mi szél hozta erre Uhn? *Teszi fel a kérdést váratlanul, mivel a bemutatkozáson már úgyis túl vannak. Na meg azért is, hogy mégiscsak beszélgessenek valamiről. Addig ugyanis, olyan szótlanul követi a férfi, hogy az már zavarba ejtő.
Ha a férfi válaszol, figyelmesen hallgatja, miközben a cipők felé haladnak.*
A hozzászólás írója (Natalayda Mozecka) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.10 00:18:29
6641. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-12-09 10:39:09
Üzenet elküldve: 2017-12-09 10:39:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Natalayda Mozecka//
*Hatalmas kő zuhan le a szívéről. Mégis csak óvhatja, ezt a gyönyörű teremtést.*
- Örömmel tölt el, hogy elfogadja segítségemet!
*Meg tudott végre, emberi módon szólalni. Lélekben megveregeti saját vállát.*
- Volt némi fogalmam róla. De így, legalább bizonyítottam szavaim helyességét. Őszintén sajnálnám, ha bármi atrocitás érné. Ráadásul mert én nem tudtam meggyőzni, a kisérő fontosságáról!
*Azt a mindenit. Micsoda hatással van rá Natalayda. Nemcsak a szívét, a száját is beindította. Soha, senki nem tudta ezt elérni nála.*
~ Hát, alighanem ez már gyógyíthatatlan! Szedd össze magad Uhn!~
*Az önmarcangolást követően, némán halad tovább útitársa mellett.*
*Hatalmas kő zuhan le a szívéről. Mégis csak óvhatja, ezt a gyönyörű teremtést.*
- Örömmel tölt el, hogy elfogadja segítségemet!
*Meg tudott végre, emberi módon szólalni. Lélekben megveregeti saját vállát.*
- Volt némi fogalmam róla. De így, legalább bizonyítottam szavaim helyességét. Őszintén sajnálnám, ha bármi atrocitás érné. Ráadásul mert én nem tudtam meggyőzni, a kisérő fontosságáról!
*Azt a mindenit. Micsoda hatással van rá Natalayda. Nemcsak a szívét, a száját is beindította. Soha, senki nem tudta ezt elérni nála.*
~ Hát, alighanem ez már gyógyíthatatlan! Szedd össze magad Uhn!~
*Az önmarcangolást követően, némán halad tovább útitársa mellett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051