Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 269 (5361. - 5380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5380. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-12 09:22:15
Üzenet elküldve: 2016-08-12 09:22:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*Karcsú, csuklyás alak várakozik a Piactéren, jobbra-balra tekintgetve a bazársorok között. Szemmel láthatólag vár valakire - és egyébként szokásától eltérően nem akarja belevetni magát a folyton zsibongó tömegbe, nem is nagyon nézelődik. A fejét fedő lepel alól egy-egy mozdulatára előrehullanak dús, hullámos gesztenyebarna tincsei, nyakában törelmetlenül tapogató majomka szombrozik, és csaknem olyan élénk és türelmetlen tekintettel bámulja az előtte elhaladókat, mint gazdája.
Sokzsebes szoknyájából egy marék aszalt szilvát vesz elő, ahogy várakozik, és ennek elmajszolásához lát. Igazából van ideje, de azért nem bánná, ha a megbeszélt találkozó nem húzódna nagyon soká. Fél lábával megtámaszkodva egy kőkerítésen egy falnak huppan és unott fejjel rágicsál.*
Sokzsebes szoknyájából egy marék aszalt szilvát vesz elő, ahogy várakozik, és ennek elmajszolásához lát. Igazából van ideje, de azért nem bánná, ha a megbeszélt találkozó nem húzódna nagyon soká. Fél lábával megtámaszkodva egy kőkerítésen egy falnak huppan és unott fejjel rágicsál.*
5379. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 20:58:20
Üzenet elküldve: 2016-08-11 20:58:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Kecskeének//
*Learon elnézi, ahogy a lány megszédül, de nem támasztja meg, méghozzá szándékosan.* ~Egyem meg, de aranyos!~ *Kuncog magában, de persze nem látványosan, azzal sértené a vöröst minden bizonnyal. Az árusra sem reagál, hiszen joggal küldi el őket, ha nem vásárolnak semmit, és amúgy is unhatja az ingyenes műsort, amit itt adnak a népnek. Azonban a kecskéje önkéntelen elnevezésére annál inkább.*
-Álljon meg a menet! Miért kéne egyáltalán elnevezni egy kecskét? *Persze, ez furcsán hathat egy olyan szájából aki beszélget az állattal, de eddig eszébe sem jutott bármelyik jószágának nevet adni, pedig van neki rengeteg. Egyik csirkéjénél elgondolkodott félálomban, de aztán nem lett belőle semmi.*
-Pedig vannak!
*Mondja a kételkedő szavakra.*
-Csak istenek teremthetnek olyat, mint ön, Kedvesem!
*Amikor a használati tárgy szó újból felmerül Learon biccent egyet.* ~Talán túlzás volt így hívni, igaz! De... Ajj, hát mikor voltam én utoljára nővel? Ha kecske lennék, csak odamennék a lányokhoz, aztán uccu neki, de így, ugye nem lehet!~ *Hümmög egyet, mert felelni azt nem tud a kedvenc könyvre. Sokfélét olvasott, de cím szerint egy sem ragadt meg. Azonban a következő mondatokkal kimenti a lány. Mintha csak direkt úgy formálná a szavakat, hogy jó válaszokat adhasson a pásztor ajkaira.*
-Eddig nem volt kedvencem. Na de most! Hát ön lesz az. Kedvencemmé teszem az ön használati útmutatóját, és ha sokat forgatom, tán egyszer majd igazán jól ismerem. *Ugyan, nem úgy, ahogy Learon szerette volna a kézfogást, de végül si sikerül érintkeznie a vörössel.* ~Így is megteszi.~ *Engedi természetesen magát mozgatni, és minél inkább úgy mozogni, hogy megkönnyítse a dolgát Lazyarnak.*
-Nekem is minden megvan. Ami kellhet, az éppen a karomba fogódzik, másik oldalamon pedig itt mekeg mellettem. Nem volt amiért jöttem, de hát ez van!
*Fordítja a lány felé arcát, és kedvesen rámosolyog.*
-Most merre kísérhetem el Hölgyem?
*Egyértelmű utalás arra, hogy nem akarja, hogy a vásárlás végeztével elköszönjenek. Ha már talált magának egy ilyen jó beszélgetőtársat, aki nem mellesleg igencsak dekoratív is, eszében sincs magányosan, vagyis, hát kecskés ketted magában elsétálni.*
*Learon elnézi, ahogy a lány megszédül, de nem támasztja meg, méghozzá szándékosan.* ~Egyem meg, de aranyos!~ *Kuncog magában, de persze nem látványosan, azzal sértené a vöröst minden bizonnyal. Az árusra sem reagál, hiszen joggal küldi el őket, ha nem vásárolnak semmit, és amúgy is unhatja az ingyenes műsort, amit itt adnak a népnek. Azonban a kecskéje önkéntelen elnevezésére annál inkább.*
-Álljon meg a menet! Miért kéne egyáltalán elnevezni egy kecskét? *Persze, ez furcsán hathat egy olyan szájából aki beszélget az állattal, de eddig eszébe sem jutott bármelyik jószágának nevet adni, pedig van neki rengeteg. Egyik csirkéjénél elgondolkodott félálomban, de aztán nem lett belőle semmi.*
-Pedig vannak!
*Mondja a kételkedő szavakra.*
-Csak istenek teremthetnek olyat, mint ön, Kedvesem!
*Amikor a használati tárgy szó újból felmerül Learon biccent egyet.* ~Talán túlzás volt így hívni, igaz! De... Ajj, hát mikor voltam én utoljára nővel? Ha kecske lennék, csak odamennék a lányokhoz, aztán uccu neki, de így, ugye nem lehet!~ *Hümmög egyet, mert felelni azt nem tud a kedvenc könyvre. Sokfélét olvasott, de cím szerint egy sem ragadt meg. Azonban a következő mondatokkal kimenti a lány. Mintha csak direkt úgy formálná a szavakat, hogy jó válaszokat adhasson a pásztor ajkaira.*
-Eddig nem volt kedvencem. Na de most! Hát ön lesz az. Kedvencemmé teszem az ön használati útmutatóját, és ha sokat forgatom, tán egyszer majd igazán jól ismerem. *Ugyan, nem úgy, ahogy Learon szerette volna a kézfogást, de végül si sikerül érintkeznie a vörössel.* ~Így is megteszi.~ *Engedi természetesen magát mozgatni, és minél inkább úgy mozogni, hogy megkönnyítse a dolgát Lazyarnak.*
-Nekem is minden megvan. Ami kellhet, az éppen a karomba fogódzik, másik oldalamon pedig itt mekeg mellettem. Nem volt amiért jöttem, de hát ez van!
*Fordítja a lány felé arcát, és kedvesen rámosolyog.*
-Most merre kísérhetem el Hölgyem?
*Egyértelmű utalás arra, hogy nem akarja, hogy a vásárlás végeztével elköszönjenek. Ha már talált magának egy ilyen jó beszélgetőtársat, aki nem mellesleg igencsak dekoratív is, eszében sincs magányosan, vagyis, hát kecskés ketted magában elsétálni.*
5378. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 20:24:04
Üzenet elküldve: 2016-08-11 20:24:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kecskeének//
*Jól érzi magát, és ezt ki is mutatja. Leteszi a kezében tartott üvegcsét. Nem veszi meg, vagy nem most. Nem is akar most vásárlással foglalkozni, és nem is szimpatikus az árus aki éppen ez előtt parancsol rá.*
-Ez nem múzeum. Vagy megveszi vagy tegye le.
*A rekedtes kövér hangra fittyet hány, és hátat is fordít neki. Rossz irányba pördül persze. Vakfoltja felé indított fordulat megszédíti és egy kecses táncos libbenésből esetlen topogás lett, amit rossz színészként le is reagál egy fintorral.*
-Csak nem bolond aki így ért kecskéül.
*Kacag fel és megvakargatja a füle tövét. Mármint az állatnak persze. El is gondolkodik, hogy valami önzően kitalált becenevet ráaggasson az állatra végső megszólításképp.*
-Fachuta.
*Erre a névre jut kisebb tétovázás után.*
-Nem hiszek istenekben.
*Teszi hozzá finoman, csak hogy elterelje a figyelmet zavaráról, amit a bókok okoznak.*
-El is fogom, de messzebbre mutató történet volna ez most kettőnk idején.
*Mondja biztató bólintással, és egy kedvesen oldalra biccentett fejjel. Igazít egy kicsit a szélkuszálta hajszálakon, és amennyit csak egy mozdulatra elkap, annyit a fejére rendezget.*
-Vicc ide, tréfa oda, nem vagyok egy használati tárgy. Legalábbis nagyon nehéz használni.
*Biggyeszti szende, szűzi erkölccsel a lány.*
-Hosszú a használati utasítás, felérne egy könyvel.
*Tréfálja el előbbi prűdnek tűnő megszólalását. A bókot egy mosollyal, és egy kedves pillantással fogadja. Tudja milyen mikor sebekről kérdezgetnek, s bármilyen kíváncsi, ezt későbbre halasztja.*
~S néhányaknak nem is olyan vidám, vagy szeretett a története mint az enyém. Úgy veszem mintha természetes lenne.~
*Mondja magának, és így is tesz. Nem törődik a férfi másik karjával.*
-S ha már a könyveknél vagyunk. Mi a kedvence?
*Mondja, s épnek ítélt karját elrendezgeti maga ízlése szerint. A derékszögbe hajlított kézbe belekarol, akár az úrhölgyek, és így kísérteti magát körbe a következő árusig.*
-A kis mágia is mágia. Aki már a varázslat princípiumát képes elérni, az bármire képes lehet idővel ezen a téren. Legalábbis mesterem ezt mondta mindig.
*Mondja biztatással.*
-Emberére akadt. Szívesen tanulok bármit. Nagy szerelmem a tudás.
~Meg az a szakáll.~
*Teszi hozzá egy kósza gondolatfoszlányát. S elindulnak egész a következő asztalig. Ott már egy hatásfoknyival kedvesebb nyurgább asszony áll, s kereskedik. Bájitalokat, és kötszereket árul.*
-Minden egy helyen. Ha megengedi?!
*Mondja, s nem elengedi a férfit, hanem megáll és próbál úgy fordulni az asztal felé, hogy az összeakasztott kezükkel maga mellett tartsa. Egyenest az asztalnak fordítja így Learont. Szüksége van rá, mer megint rossz irányba kell fordulnia, ami nehézkes kissé. De támasza erősnek bizonyul, ha engedi magát.*
-Itt majdnem minden megvan ami nekem kell.
*Teszi hozzá, és a férfira mosolyog. Egy a legkisebb célzás ez arra, hogy a megengedi hogy a férfi ellenkezzen a pult ellen. Ha neki esetleg valami más kellene, és tovább haladna.*
*Jól érzi magát, és ezt ki is mutatja. Leteszi a kezében tartott üvegcsét. Nem veszi meg, vagy nem most. Nem is akar most vásárlással foglalkozni, és nem is szimpatikus az árus aki éppen ez előtt parancsol rá.*
-Ez nem múzeum. Vagy megveszi vagy tegye le.
*A rekedtes kövér hangra fittyet hány, és hátat is fordít neki. Rossz irányba pördül persze. Vakfoltja felé indított fordulat megszédíti és egy kecses táncos libbenésből esetlen topogás lett, amit rossz színészként le is reagál egy fintorral.*
-Csak nem bolond aki így ért kecskéül.
*Kacag fel és megvakargatja a füle tövét. Mármint az állatnak persze. El is gondolkodik, hogy valami önzően kitalált becenevet ráaggasson az állatra végső megszólításképp.*
-Fachuta.
*Erre a névre jut kisebb tétovázás után.*
-Nem hiszek istenekben.
*Teszi hozzá finoman, csak hogy elterelje a figyelmet zavaráról, amit a bókok okoznak.*
-El is fogom, de messzebbre mutató történet volna ez most kettőnk idején.
*Mondja biztató bólintással, és egy kedvesen oldalra biccentett fejjel. Igazít egy kicsit a szélkuszálta hajszálakon, és amennyit csak egy mozdulatra elkap, annyit a fejére rendezget.*
-Vicc ide, tréfa oda, nem vagyok egy használati tárgy. Legalábbis nagyon nehéz használni.
*Biggyeszti szende, szűzi erkölccsel a lány.*
-Hosszú a használati utasítás, felérne egy könyvel.
*Tréfálja el előbbi prűdnek tűnő megszólalását. A bókot egy mosollyal, és egy kedves pillantással fogadja. Tudja milyen mikor sebekről kérdezgetnek, s bármilyen kíváncsi, ezt későbbre halasztja.*
~S néhányaknak nem is olyan vidám, vagy szeretett a története mint az enyém. Úgy veszem mintha természetes lenne.~
*Mondja magának, és így is tesz. Nem törődik a férfi másik karjával.*
-S ha már a könyveknél vagyunk. Mi a kedvence?
*Mondja, s épnek ítélt karját elrendezgeti maga ízlése szerint. A derékszögbe hajlított kézbe belekarol, akár az úrhölgyek, és így kísérteti magát körbe a következő árusig.*
-A kis mágia is mágia. Aki már a varázslat princípiumát képes elérni, az bármire képes lehet idővel ezen a téren. Legalábbis mesterem ezt mondta mindig.
*Mondja biztatással.*
-Emberére akadt. Szívesen tanulok bármit. Nagy szerelmem a tudás.
~Meg az a szakáll.~
*Teszi hozzá egy kósza gondolatfoszlányát. S elindulnak egész a következő asztalig. Ott már egy hatásfoknyival kedvesebb nyurgább asszony áll, s kereskedik. Bájitalokat, és kötszereket árul.*
-Minden egy helyen. Ha megengedi?!
*Mondja, s nem elengedi a férfit, hanem megáll és próbál úgy fordulni az asztal felé, hogy az összeakasztott kezükkel maga mellett tartsa. Egyenest az asztalnak fordítja így Learont. Szüksége van rá, mer megint rossz irányba kell fordulnia, ami nehézkes kissé. De támasza erősnek bizonyul, ha engedi magát.*
-Itt majdnem minden megvan ami nekem kell.
*Teszi hozzá, és a férfira mosolyog. Egy a legkisebb célzás ez arra, hogy a megengedi hogy a férfi ellenkezzen a pult ellen. Ha neki esetleg valami más kellene, és tovább haladna.*
5377. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 17:56:18
Üzenet elküldve: 2016-08-11 17:56:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Kecskeének//
*Amikor a lány végigsimít rajta, kissé bele is borzong. Egyrészt mert régen volt már része ilyen érintésben, másrészt pedig mert szerencsére a jó karját fogta meg. A másik ugyanis jóval satnyább.*
-Köszönöm a kedvességet! *Vigyorodik el, de kecskéje lemekegi.*
-De, ahogy hallom, bolond vagyok, a kecském szerint! *Pöcköli meg állata fülét, aki nagyon mekeg már, hogy menni akar.*
-És ne képzelje, hogy csak ez az egy van! Egész sok fél tucat! Egy egész háreme van ennek a szerencsés fickónak! *Simít végig a jószágon.*
-A gazdádnak bezzeg egy sincs. *Mondja neki halkan.*
-Nem ilyen nagy dolgok vannak a hátérben azt mondom! *Emeli fel ujját és várakozik a mondattal pár másodpercet.*
-Szerintem egy figyelmetlen kecske az oka csupán. De lehet istenek keze vezérelte, hogy elbotoltassa a város legszebb gyöngyszemét. *Végigsimít a szakállán.*
-Igen, biztosan istenek vannak a dologban. *A kis szomorkodás miatta neve mögötti történetre Learon nem reagál. Számtalan rosszabb dolog is történhet az emberrel, mint, hogy árva. Többek közt az is, hogy egész életében a pásztorkodik, aztán egyszer csak nem örököl semmit, elindul a világba, és félkarú bolond kecskéssé válik.*
-Fenntartom hát a dolgot, és egyszer majd ha úgy van, mesélje el nekem! *Ő nem gondolkodik a jövőbe, egy későbbi találkozóra, hanem csak pár órára, talán egy jó ital mellett, de erről nem tesz említést. A további rímfaragásig sem jut el, hiszen a használat szónál elkalandozik a figyelme, és pont így lehetséges, hogy nem túl fennkölt válaszol.*
-Hát akkor használnám, ha engedi! *Fordul a lány felé, óriási vigyorral arcán. Le sem tagadhatná mennyire tetszik neki a vörös.*
-Mint a legdrágább ékszerre, úgy vigyázok. Bár ez az áru, jóval elbűvölőbb a legszebben ragyogó társainál. *Utal szépen becsomagolva a kis testi hibára, amit a szelleme teljesen kiküszöböl.* ~Furcsa vagy Learon! Először az oktondi vadászlány a hegyen aki tízig sem tud számolni, most meg egy varázslótanonc? Az élet csupa meglepetés és fordulat.~
-Tudok varázsolni, de csupán egyfélét. Apró pici pocokból, vagy ilyesmiből, sokat csinálni. Nem egy nagy dolog, de ha ember éhes, jól tud jönni. De már csak el kéne menni, és megkérni valakit, hogy tanítson. Pénzem, tudásom meg van hozzá. *Lapogatja meg erszényét ami oldalán lóg.*
-Már csak a társaság hiányzott. *Felfelé mutogat az égre.*
-És mint tudjuk, az istenek elintézték, hogy a legkellemesebbiket kapjam. Megengedi? *Tartja kezét, mintegy kézfogásra invitálva. nem elköszönésképpen, hanem egyszerű sétára.*
*Amikor a lány végigsimít rajta, kissé bele is borzong. Egyrészt mert régen volt már része ilyen érintésben, másrészt pedig mert szerencsére a jó karját fogta meg. A másik ugyanis jóval satnyább.*
-Köszönöm a kedvességet! *Vigyorodik el, de kecskéje lemekegi.*
-De, ahogy hallom, bolond vagyok, a kecském szerint! *Pöcköli meg állata fülét, aki nagyon mekeg már, hogy menni akar.*
-És ne képzelje, hogy csak ez az egy van! Egész sok fél tucat! Egy egész háreme van ennek a szerencsés fickónak! *Simít végig a jószágon.*
-A gazdádnak bezzeg egy sincs. *Mondja neki halkan.*
-Nem ilyen nagy dolgok vannak a hátérben azt mondom! *Emeli fel ujját és várakozik a mondattal pár másodpercet.*
-Szerintem egy figyelmetlen kecske az oka csupán. De lehet istenek keze vezérelte, hogy elbotoltassa a város legszebb gyöngyszemét. *Végigsimít a szakállán.*
-Igen, biztosan istenek vannak a dologban. *A kis szomorkodás miatta neve mögötti történetre Learon nem reagál. Számtalan rosszabb dolog is történhet az emberrel, mint, hogy árva. Többek közt az is, hogy egész életében a pásztorkodik, aztán egyszer csak nem örököl semmit, elindul a világba, és félkarú bolond kecskéssé válik.*
-Fenntartom hát a dolgot, és egyszer majd ha úgy van, mesélje el nekem! *Ő nem gondolkodik a jövőbe, egy későbbi találkozóra, hanem csak pár órára, talán egy jó ital mellett, de erről nem tesz említést. A további rímfaragásig sem jut el, hiszen a használat szónál elkalandozik a figyelme, és pont így lehetséges, hogy nem túl fennkölt válaszol.*
-Hát akkor használnám, ha engedi! *Fordul a lány felé, óriási vigyorral arcán. Le sem tagadhatná mennyire tetszik neki a vörös.*
-Mint a legdrágább ékszerre, úgy vigyázok. Bár ez az áru, jóval elbűvölőbb a legszebben ragyogó társainál. *Utal szépen becsomagolva a kis testi hibára, amit a szelleme teljesen kiküszöböl.* ~Furcsa vagy Learon! Először az oktondi vadászlány a hegyen aki tízig sem tud számolni, most meg egy varázslótanonc? Az élet csupa meglepetés és fordulat.~
-Tudok varázsolni, de csupán egyfélét. Apró pici pocokból, vagy ilyesmiből, sokat csinálni. Nem egy nagy dolog, de ha ember éhes, jól tud jönni. De már csak el kéne menni, és megkérni valakit, hogy tanítson. Pénzem, tudásom meg van hozzá. *Lapogatja meg erszényét ami oldalán lóg.*
-Már csak a társaság hiányzott. *Felfelé mutogat az égre.*
-És mint tudjuk, az istenek elintézték, hogy a legkellemesebbiket kapjam. Megengedi? *Tartja kezét, mintegy kézfogásra invitálva. nem elköszönésképpen, hanem egyszerű sétára.*
5376. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 17:22:32
Üzenet elküldve: 2016-08-11 17:22:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kecskeének//
*Kifejezetten tetszik neki a "kisasszony" megszólítás, mi több, lehet hogy bele is pirul. Csak egy picit. Szeplői miatt alig láthatóan. A mágus hívta így régen, egyszer és utoljára. Most pedig nem érti ezt a hatalmas kedvességet. Kis hamisságot érez ezért a férfiban. Annyira nem hisz ennek a szónak. Olyan... fennkölt.*
~Jólesően fennkölt.~
*Mondja magában finoman. Majd kicsit ő is kedveskedik.*
-Egyáltalán nem tűnik annak.
*Mondja és biztatólag a férfi vállára teszi a kezét, és végigsimítja a karját. Ezzel is lemérve hogy a posztó alatt miféle karizma izmosodik ki a kar izmán. Nem meglepően nagy, de azért a lány elégedett.*
-Bolondabb kecskésebb embereket is láttam már.
*Jó! Hát pocsékul vigasztal, de ez van.*
-Magam is az szeretnék lenni.
*Mondja mosollyal.*
-Kicsi ez a világ. Vagy csak előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája, hogy egymásba botlunk?
*Érzi mondatának több sebből áradó fájdalmát, és rögtön ápolja a metaforikus vágást.*
-Mármint hogy én a kecskébe, maga meg belém.
*Üti el egy tréfával a dolgot. Majd azért egy picit belekomorul, a dologba. Bár ezzel a névvel, már egy párszor el kellet mesélnie a dolgot, de azért nem egy tündérmese ezt minden alkalommal. Próbálja azért vidám nyugodtsággal félretolni a témát.*
-Árva mert árva vagyok. Csak amit a szó jelent, de kérem hagyjuk ezt most. Lesz rá alkalmasabb pillanat, hogy ezt elmeséljem.
~Remélem.~
*Mondja magában, és tényleg reméli, hogy találkozik még a mágus-pásztorral.*
-Ha vásárolni nem is, de megéri itt körbemenni. Viszont a portéka nem eladó, de talán bérbe lehet venni. S persze mire való használatra? Mert szebbeket is lehet venni csak a "látszatra".
*Viszi tovább a viccet, és már a pult felé is fordul ezzel. Kis távolságtartással erősítené még, hogy ő "nem olyan lány". Csak gyorsan felkap valamit, ami szerencséjére épp egy bájital. Hosszasan nézegeti. Aztán a rímeskedést abbahagyva teszi hozzá.*
-Persze a bérlet továbbra is megtartható ha vigyáznak az árura, és ha csakugyan tud varázsolni.
*Mondja egy vállon átvetett pillantással. Pont jól áll hozzá, hogy ne a szürke szemével kápráztassa a férfit.*
-Tanulnék én is nagy szívesen, ha időnk engedi.
*Mondja, s ezzel a későbbi találkozás reményét szeretné biztosítani.*
~Meg persze a saját érdekem, de az a mellékes.~
*Lelki tenyérdörzsölést folytat magában.*
*Kifejezetten tetszik neki a "kisasszony" megszólítás, mi több, lehet hogy bele is pirul. Csak egy picit. Szeplői miatt alig láthatóan. A mágus hívta így régen, egyszer és utoljára. Most pedig nem érti ezt a hatalmas kedvességet. Kis hamisságot érez ezért a férfiban. Annyira nem hisz ennek a szónak. Olyan... fennkölt.*
~Jólesően fennkölt.~
*Mondja magában finoman. Majd kicsit ő is kedveskedik.*
-Egyáltalán nem tűnik annak.
*Mondja és biztatólag a férfi vállára teszi a kezét, és végigsimítja a karját. Ezzel is lemérve hogy a posztó alatt miféle karizma izmosodik ki a kar izmán. Nem meglepően nagy, de azért a lány elégedett.*
-Bolondabb kecskésebb embereket is láttam már.
*Jó! Hát pocsékul vigasztal, de ez van.*
-Magam is az szeretnék lenni.
*Mondja mosollyal.*
-Kicsi ez a világ. Vagy csak előre megtervezett véletlenek precíz logisztikája, hogy egymásba botlunk?
*Érzi mondatának több sebből áradó fájdalmát, és rögtön ápolja a metaforikus vágást.*
-Mármint hogy én a kecskébe, maga meg belém.
*Üti el egy tréfával a dolgot. Majd azért egy picit belekomorul, a dologba. Bár ezzel a névvel, már egy párszor el kellet mesélnie a dolgot, de azért nem egy tündérmese ezt minden alkalommal. Próbálja azért vidám nyugodtsággal félretolni a témát.*
-Árva mert árva vagyok. Csak amit a szó jelent, de kérem hagyjuk ezt most. Lesz rá alkalmasabb pillanat, hogy ezt elmeséljem.
~Remélem.~
*Mondja magában, és tényleg reméli, hogy találkozik még a mágus-pásztorral.*
-Ha vásárolni nem is, de megéri itt körbemenni. Viszont a portéka nem eladó, de talán bérbe lehet venni. S persze mire való használatra? Mert szebbeket is lehet venni csak a "látszatra".
*Viszi tovább a viccet, és már a pult felé is fordul ezzel. Kis távolságtartással erősítené még, hogy ő "nem olyan lány". Csak gyorsan felkap valamit, ami szerencséjére épp egy bájital. Hosszasan nézegeti. Aztán a rímeskedést abbahagyva teszi hozzá.*
-Persze a bérlet továbbra is megtartható ha vigyáznak az árura, és ha csakugyan tud varázsolni.
*Mondja egy vállon átvetett pillantással. Pont jól áll hozzá, hogy ne a szürke szemével kápráztassa a férfit.*
-Tanulnék én is nagy szívesen, ha időnk engedi.
*Mondja, s ezzel a későbbi találkozás reményét szeretné biztosítani.*
~Meg persze a saját érdekem, de az a mellékes.~
*Lelki tenyérdörzsölést folytat magában.*
5375. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:53:02
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:53:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Kecskeének//
*Learon szemmel láthatóan élvezi ahogy a lány teszi magát, és a pukedlizésnél el is neveti magát, és közben megpöcköli kecskéje fülét, mire az odafordítja buta fejét.* ~Na látod te! Hát milyen csodás kislányt hoztál nekem az ügyetlen csetlés-botlásoddal? Mélységes köszönetem, Kecskeúr!~
-Áh, hát mágustanonc a kisasszony? *Ragyog fel a szeme is mikor meghallja ezt a csodás egybeesést.*
-Jómagam, ugyan bolond kecskés embernek tűnhetek, de rendelkezem elegendő tudással ahhoz, hogy később igazi mágus legyek! *Nem dülleszti ki a mellét, nem öndicséretből mondja, csupán egy jókedvű megjegyzés.*
-Varázsolni is tudok. *Teszi még ezt is mellé, de csak úgy halkan, mert a következő téma, a nevek, sokkal érdemesebbek a beszédre.*
-Árva? Hát az meg miért? Egy ilyen kis csodát senki nem fogad be, vagy valami gúnynév? *Érdeklődik, bár lehet ez már bántás kategóriába esik, de neki nincs szándékában azzá tenni.*
-Learon vagyok, mint már említettem, eme kecske mellettem meg... *De a mondatát nem tudja befejezni, mert az állat elkezd mekegni. Menne tovább, mire Learon megveregeti az oldalát.*
-Ez meg neveletlen. De neve nincsen. *A bókjára egy kedves kis rímet kap, amire megpróbál illően és rendesen felelni.*
-És ha ennek a portékának lenne kedve, elmondhatná, hogy megvásárolni mivel lehetne, mert emez ember. *Mutat magára.* Nagyon megkedvelte. Ha továbbmegy, s a lánnyal vásárol, levetné a lábáról? *A végén már el is neveti magát, mert tetszik neki alkotása, és remélhetőleg pozitív lesz a vörös reakciója is, ha már ilyen művelt kecskés őrültbe botlott el.*
*Learon szemmel láthatóan élvezi ahogy a lány teszi magát, és a pukedlizésnél el is neveti magát, és közben megpöcköli kecskéje fülét, mire az odafordítja buta fejét.* ~Na látod te! Hát milyen csodás kislányt hoztál nekem az ügyetlen csetlés-botlásoddal? Mélységes köszönetem, Kecskeúr!~
-Áh, hát mágustanonc a kisasszony? *Ragyog fel a szeme is mikor meghallja ezt a csodás egybeesést.*
-Jómagam, ugyan bolond kecskés embernek tűnhetek, de rendelkezem elegendő tudással ahhoz, hogy később igazi mágus legyek! *Nem dülleszti ki a mellét, nem öndicséretből mondja, csupán egy jókedvű megjegyzés.*
-Varázsolni is tudok. *Teszi még ezt is mellé, de csak úgy halkan, mert a következő téma, a nevek, sokkal érdemesebbek a beszédre.*
-Árva? Hát az meg miért? Egy ilyen kis csodát senki nem fogad be, vagy valami gúnynév? *Érdeklődik, bár lehet ez már bántás kategóriába esik, de neki nincs szándékában azzá tenni.*
-Learon vagyok, mint már említettem, eme kecske mellettem meg... *De a mondatát nem tudja befejezni, mert az állat elkezd mekegni. Menne tovább, mire Learon megveregeti az oldalát.*
-Ez meg neveletlen. De neve nincsen. *A bókjára egy kedves kis rímet kap, amire megpróbál illően és rendesen felelni.*
-És ha ennek a portékának lenne kedve, elmondhatná, hogy megvásárolni mivel lehetne, mert emez ember. *Mutat magára.* Nagyon megkedvelte. Ha továbbmegy, s a lánnyal vásárol, levetné a lábáról? *A végén már el is neveti magát, mert tetszik neki alkotása, és remélhetőleg pozitív lesz a vörös reakciója is, ha már ilyen művelt kecskés őrültbe botlott el.*
5374. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:29:30
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:29:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kecskeének//
*Furcsamód egyre jobban élvezi a szemtelen bókokat.*
~Van benne valami báj, mintsem amikor a szegénynegyedben füttyögettek utánam.~
*Gondolja magában kedves ábrázattal, és nem érzi olyan primitívnek a férfit, mint azt egy átlagos helyzetben tenné. Van benne valami ami...*
~Szívet melengetően egyedi.~
*Bukkan rá magában a válaszra. A pásztázó szemek csiklandós futkorászására, ami a testén szaladgál azért egy kis iróniával körbefordul, hogy biztosan jól meg tudja nézni, és a hümmögésre felnevet, és kacajában egyet pukedlizik finoman. Mint ahogy azt cselédkorában tanulta.*
-Hát...
*Nem tudná pontosan meghatározni önnön maga foglalkozási körét, azért magában összeszedi.*
~A Sylerworf háznál mindenes, ha kell ápoló, cseléd, kertész, varázslóinas... Talán ez egybe foglalja a dolgot.~
*Hümmögve száját is harapdálva keresi a szavakat. Inkább csak játszik az ajkaival, ahogy gondolkozik.*
-Orvos is vagyok ha kell. Meg varázslóinas. Tanonc.
*Javít bele önmagába, és folytatja.*
-De leginkább Árva Lazyar vagyok. Hát az úr és a kecskéje? Hogy nevezhetem fergeteges kettősüket?
*A biztonság kedvéért, meg mert szereti a pontos fogalmazást, azért a végére biggyezti.*
-Ha lehet külön-külön.
*Mondja egy csilingelő nevetéssel a végén. Érzi a kihívást szópárbaj terén, és mire levegőt venne, hogy kiokítsa a férfit, hogy a hasonlat kedvéért, és dicséretért se minősítse le portékává, rögtön javítja a férfi mondandóját.*
~Milyen helyesen.~
*Mondja, és belemegy a játékba.*
-Ez a portéka nagyon drága, s nem arany az ára. Magának csak ritkán futhatja, ekkora gazdagságra.
*Mondja, s rímbe foglalt kis színjátékában egy jókedvű kereskedőt formál meg. Élvezi az a társaságot, de lassan a vásárlás ideje is eljön. Nem tudja hogyan vesse ezt fel.*
*Furcsamód egyre jobban élvezi a szemtelen bókokat.*
~Van benne valami báj, mintsem amikor a szegénynegyedben füttyögettek utánam.~
*Gondolja magában kedves ábrázattal, és nem érzi olyan primitívnek a férfit, mint azt egy átlagos helyzetben tenné. Van benne valami ami...*
~Szívet melengetően egyedi.~
*Bukkan rá magában a válaszra. A pásztázó szemek csiklandós futkorászására, ami a testén szaladgál azért egy kis iróniával körbefordul, hogy biztosan jól meg tudja nézni, és a hümmögésre felnevet, és kacajában egyet pukedlizik finoman. Mint ahogy azt cselédkorában tanulta.*
-Hát...
*Nem tudná pontosan meghatározni önnön maga foglalkozási körét, azért magában összeszedi.*
~A Sylerworf háznál mindenes, ha kell ápoló, cseléd, kertész, varázslóinas... Talán ez egybe foglalja a dolgot.~
*Hümmögve száját is harapdálva keresi a szavakat. Inkább csak játszik az ajkaival, ahogy gondolkozik.*
-Orvos is vagyok ha kell. Meg varázslóinas. Tanonc.
*Javít bele önmagába, és folytatja.*
-De leginkább Árva Lazyar vagyok. Hát az úr és a kecskéje? Hogy nevezhetem fergeteges kettősüket?
*A biztonság kedvéért, meg mert szereti a pontos fogalmazást, azért a végére biggyezti.*
-Ha lehet külön-külön.
*Mondja egy csilingelő nevetéssel a végén. Érzi a kihívást szópárbaj terén, és mire levegőt venne, hogy kiokítsa a férfit, hogy a hasonlat kedvéért, és dicséretért se minősítse le portékává, rögtön javítja a férfi mondandóját.*
~Milyen helyesen.~
*Mondja, és belemegy a játékba.*
-Ez a portéka nagyon drága, s nem arany az ára. Magának csak ritkán futhatja, ekkora gazdagságra.
*Mondja, s rímbe foglalt kis színjátékában egy jókedvű kereskedőt formál meg. Élvezi az a társaságot, de lassan a vásárlás ideje is eljön. Nem tudja hogyan vesse ezt fel.*
5373. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 14:53:09
Üzenet elküldve: 2016-08-11 14:53:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kiruccanás//
- Nem iszol, mi? T'án szolgálatban vagy? Hehe...
*Göcög a törpe vígan, majd újra meghúzza a butykost, mielőtt visszadugaszolná és övére akasztaná.*
- Ennyi elég lesz egy darabig... nem szórakozni jöttünk... sajnálatos módon...
*Morran egyet hangosan a törpe, majd jobb kézfejével megtörli száját és dús vörös bajszát, hangosan ciccentve közben.*
- Az ég verje meg a fajtájukat, hát nem hiszem el, hogy fél napot lovagolok és még nekem kell várnom rá... Mármint nekünk.
*Helyesbít gyorsan, mielőtt válaszolna a bárd kérdésére.*
- Igen, a Vaskorsóban hallhattad ezt a nevet. Azt viszont nem tudom, mi a búbánatot csinál itt. Persze azt leszámítva, hogy késik és várakoztat, de mindegy... csak az utazás merített kicsit ki, letompult az agyam ettől a monoton vágtától. Út közben találkoztam pár rosszarcú figurával és komolyan mondom, hajszálnyira voltam tőle, hogy balhét kezdjek velük, csak hogy elüssem az időt...
*Nagyot sóhajt Hrothgaar, feje búbját vakargatja és gondolkodik.*
- Az a baj, hogy nem tudom, merre van Rili. Ha tudnám, odamennék én. Vagy ha Kagan azt mondja, hogy én intézzem a dolgot, akkor már túl lennék rajta. De ha nem jön az a lány, én magam veszem kezembe a dolgok irányítását...
*Feltekint a bárdra, majd végignéz a tömegen.*
- Mesélj te is valamit. Én annyit morgok, hogy lebarnul a szájpadlásom.
- Nem iszol, mi? T'án szolgálatban vagy? Hehe...
*Göcög a törpe vígan, majd újra meghúzza a butykost, mielőtt visszadugaszolná és övére akasztaná.*
- Ennyi elég lesz egy darabig... nem szórakozni jöttünk... sajnálatos módon...
*Morran egyet hangosan a törpe, majd jobb kézfejével megtörli száját és dús vörös bajszát, hangosan ciccentve közben.*
- Az ég verje meg a fajtájukat, hát nem hiszem el, hogy fél napot lovagolok és még nekem kell várnom rá... Mármint nekünk.
*Helyesbít gyorsan, mielőtt válaszolna a bárd kérdésére.*
- Igen, a Vaskorsóban hallhattad ezt a nevet. Azt viszont nem tudom, mi a búbánatot csinál itt. Persze azt leszámítva, hogy késik és várakoztat, de mindegy... csak az utazás merített kicsit ki, letompult az agyam ettől a monoton vágtától. Út közben találkoztam pár rosszarcú figurával és komolyan mondom, hajszálnyira voltam tőle, hogy balhét kezdjek velük, csak hogy elüssem az időt...
*Nagyot sóhajt Hrothgaar, feje búbját vakargatja és gondolkodik.*
- Az a baj, hogy nem tudom, merre van Rili. Ha tudnám, odamennék én. Vagy ha Kagan azt mondja, hogy én intézzem a dolgot, akkor már túl lennék rajta. De ha nem jön az a lány, én magam veszem kezembe a dolgok irányítását...
*Feltekint a bárdra, majd végignéz a tömegen.*
- Mesélj te is valamit. Én annyit morgok, hogy lebarnul a szájpadlásom.
5372. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 06:49:59
Üzenet elküldve: 2016-08-11 06:49:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Kiruccanás//
*Niras nem veti meg a humort, főleg ha az kicsit sötétebb.*
-Nem, mert nem számoltam azzal, hogy az öt perc, az hajszálpontosan öt perc. Szerencsémre Felhő tudja mi az a sietség és volt néhány ember, akinek megmaradt a fejében egy lángoló vörös szakállú törpe.-
*Adja meg a választ a bárd mosolyogva.*
-Hát most szórakozni jöttünk? Nem is tudtam, hogy azokat a ledér hölgyeket ki is lehet kérni a bordélyból. Bár a helyválasztás egy kicsit meredek... -
*Reagálja le Hrothgaar szavait komolytalanul, majd a felkínált butykosra megrázza a fejét.*
-Nem köszönöm. Nem iszom, csak nagyon ritkán.-
*Magyarázza, majd érdeklődve néz a másikra. Ismerős neki a név, csak pontosan nem tudja kihez kapcsolni.*
-Rili? Ezt a nevet mintha hallottam volna már. Talán a tavernában? Mit keres itt?
*Kérdezi, hisz nem is tudja még miért jöttek.*
*Niras nem veti meg a humort, főleg ha az kicsit sötétebb.*
-Nem, mert nem számoltam azzal, hogy az öt perc, az hajszálpontosan öt perc. Szerencsémre Felhő tudja mi az a sietség és volt néhány ember, akinek megmaradt a fejében egy lángoló vörös szakállú törpe.-
*Adja meg a választ a bárd mosolyogva.*
-Hát most szórakozni jöttünk? Nem is tudtam, hogy azokat a ledér hölgyeket ki is lehet kérni a bordélyból. Bár a helyválasztás egy kicsit meredek... -
*Reagálja le Hrothgaar szavait komolytalanul, majd a felkínált butykosra megrázza a fejét.*
-Nem köszönöm. Nem iszom, csak nagyon ritkán.-
*Magyarázza, majd érdeklődve néz a másikra. Ismerős neki a név, csak pontosan nem tudja kihez kapcsolni.*
-Rili? Ezt a nevet mintha hallottam volna már. Talán a tavernában? Mit keres itt?
*Kérdezi, hisz nem is tudja még miért jöttek.*
5371. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-11 06:10:51
Üzenet elküldve: 2016-08-11 06:10:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Kecskeének//
*Learonnak egyre inkább tetszik ez a lány. Főleg a sokféle mosoly és a nevetés is. Jólesik neki ilyen kedves hangot hallani több napos egyedüllét után. Azt is észreveszi, hogy a vörös máshogy reagál, mintha egyszerű úrinő lenne. Enyhe meglepettséggel, a kézcsókra.* ~Tehát akkor szegényebb vagy. Az még jobb!~ *Meghallgatja, hogy miért is van itt ez a aranyos kis lény, és arca felderül amikor a könyvekről esik szó. Jó rég volt már, hogy igazi jó olvasmány került a kezébe. pedig, ha lett volna nála, mostanában ideje is lett volna rá.*
-Áh, ezek mindig fontosak, hogy legyenek. *Elgondolkodik egy pillanatra, majd szemét teljes beleéléssel, már-már zavaró is lehet, végigfuttatja Lazyaron, és a végén hümment is hozzá, amolyan elégedettségét kifejezően. Nem úgy nézi végig, ahogy a piacon az árut, hanem a szépsége iránti tisztelettel.*
-Ön, talán orvos? Vagy, mit is jelent a hasonló, a kötszer után? *Próbálja szóra bírni a lányt, mert sokkal inkább hallgatja annak hangját, mint sajátját. Azt már hallgatta eleget. Féloldalas pimasz mosolyra húzódik a szája.*
-Én is ezért jöttem, és szerencsémre, éppen most tetszett meg valami. Vagyis, bocsánat! Valaki! *Mivel a nevét Learon bemutatkozása után sem mondja el, próbál hozzá kicsit közelebb kerülni, hátha majd akkor. Már szinte el is felejtette a kecske nyakörvét, amiért ténylegesen jött.* ~Hmm, jobbat is találtam annál.~ *Túlzásba azonban nem viszi a bókolást, hiszen vannak a fejében még olyan gondolatok, amiket tisztáznia kéne. Tekintete végül a szempáron állapodik meg. Attól függetlenül, hogy látja, hogy az egyik nem lát, mind a kettőbe néz.*
*Learonnak egyre inkább tetszik ez a lány. Főleg a sokféle mosoly és a nevetés is. Jólesik neki ilyen kedves hangot hallani több napos egyedüllét után. Azt is észreveszi, hogy a vörös máshogy reagál, mintha egyszerű úrinő lenne. Enyhe meglepettséggel, a kézcsókra.* ~Tehát akkor szegényebb vagy. Az még jobb!~ *Meghallgatja, hogy miért is van itt ez a aranyos kis lény, és arca felderül amikor a könyvekről esik szó. Jó rég volt már, hogy igazi jó olvasmány került a kezébe. pedig, ha lett volna nála, mostanában ideje is lett volna rá.*
-Áh, ezek mindig fontosak, hogy legyenek. *Elgondolkodik egy pillanatra, majd szemét teljes beleéléssel, már-már zavaró is lehet, végigfuttatja Lazyaron, és a végén hümment is hozzá, amolyan elégedettségét kifejezően. Nem úgy nézi végig, ahogy a piacon az árut, hanem a szépsége iránti tisztelettel.*
-Ön, talán orvos? Vagy, mit is jelent a hasonló, a kötszer után? *Próbálja szóra bírni a lányt, mert sokkal inkább hallgatja annak hangját, mint sajátját. Azt már hallgatta eleget. Féloldalas pimasz mosolyra húzódik a szája.*
-Én is ezért jöttem, és szerencsémre, éppen most tetszett meg valami. Vagyis, bocsánat! Valaki! *Mivel a nevét Learon bemutatkozása után sem mondja el, próbál hozzá kicsit közelebb kerülni, hátha majd akkor. Már szinte el is felejtette a kecske nyakörvét, amiért ténylegesen jött.* ~Hmm, jobbat is találtam annál.~ *Túlzásba azonban nem viszi a bókolást, hiszen vannak a fejében még olyan gondolatok, amiket tisztáznia kéne. Tekintete végül a szempáron állapodik meg. Attól függetlenül, hogy látja, hogy az egyik nem lát, mind a kettőbe néz.*
5370. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 23:32:39
Üzenet elküldve: 2016-08-10 23:32:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kecskeének//
*Tudta, hogy szinte bármilyen formalitás következtében ami ekkor előfordulhat, elsütheti előre kitalált kis frappánsságát, amin már előre jót kacag magában, persze nem hangosan. Úgy tesz, mintha meglepődne a férfi válaszán, majd zavart szimulál a következő mondat erejéig. Majd hogy a színjátékot értelmezi utólag egy viccel.*
-Kérem uram! A kecskéhez beszéltem.
*Mondja a humor modorával, és elejt egy kis kuncogást finoman a végén. Belecsúsztatja a nyújtott dolgos tenyérbe a sajátját. Egy zsák liszt súlyát bizonyára könnyedén megmozgatja a férfi. Pillanatok alatt talpon van újra.*
-Köszönöm.
*Mondja egy bájos mosollyal. Majd egy megvont szemöldökkel, egy finom ívű félmosolyt ejt el pimaszul.*
-A bókot is.
*Teszi hozzá. Bár azonban nem akarna válaszolni, a miértekre, hiszen maga sem tudja.*
~Meropea! A Sylerworf villa már vár...~
*Kicsit elidőzik a férfi arcán, és szemén. Finoman telíti meg a tüdejét levegővel, ahogy emelik a kezét a csókra. Meglepett remegéssel fújja ki, bár ez nem nagyon érződik.*
~Várhat.~
*Helyesbít magában, jóleső semmiséggel.*
-Bájitalokért, és egyéb csecsebecsékért jöttem. Kötszerek és hasonló. Ámbár egy jó könyv sem...
*Félbeakasztja a mondandóját.*
~Mit pletykálkodom itt össze-vissza. Nem a bevásárlólistámra kíváncsi.~
-Áh.
*Legyint finoman, s visszahúzza a csókolt kezet.*
-Csak nézelődöm. Hátha megtetszik valami.
*Rövid szünet, mosoly és biztató tekintet.*
-Hát maga? Itt keveset legel a jószág.
*Tudta, hogy szinte bármilyen formalitás következtében ami ekkor előfordulhat, elsütheti előre kitalált kis frappánsságát, amin már előre jót kacag magában, persze nem hangosan. Úgy tesz, mintha meglepődne a férfi válaszán, majd zavart szimulál a következő mondat erejéig. Majd hogy a színjátékot értelmezi utólag egy viccel.*
-Kérem uram! A kecskéhez beszéltem.
*Mondja a humor modorával, és elejt egy kis kuncogást finoman a végén. Belecsúsztatja a nyújtott dolgos tenyérbe a sajátját. Egy zsák liszt súlyát bizonyára könnyedén megmozgatja a férfi. Pillanatok alatt talpon van újra.*
-Köszönöm.
*Mondja egy bájos mosollyal. Majd egy megvont szemöldökkel, egy finom ívű félmosolyt ejt el pimaszul.*
-A bókot is.
*Teszi hozzá. Bár azonban nem akarna válaszolni, a miértekre, hiszen maga sem tudja.*
~Meropea! A Sylerworf villa már vár...~
*Kicsit elidőzik a férfi arcán, és szemén. Finoman telíti meg a tüdejét levegővel, ahogy emelik a kezét a csókra. Meglepett remegéssel fújja ki, bár ez nem nagyon érződik.*
~Várhat.~
*Helyesbít magában, jóleső semmiséggel.*
-Bájitalokért, és egyéb csecsebecsékért jöttem. Kötszerek és hasonló. Ámbár egy jó könyv sem...
*Félbeakasztja a mondandóját.*
~Mit pletykálkodom itt össze-vissza. Nem a bevásárlólistámra kíváncsi.~
-Áh.
*Legyint finoman, s visszahúzza a csókolt kezet.*
-Csak nézelődöm. Hátha megtetszik valami.
*Rövid szünet, mosoly és biztató tekintet.*
-Hát maga? Itt keveset legel a jószág.
5369. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:38:00
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:38:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinnia Liberity//
*Míg beszélnek, rohamosan fogy a reggelije, amit magának vett. Szinte fel sem tűnt neki, hogy már a fele elfogyott, mert csak úgy falta a finom kiflit.*
- Ha már van pénzük ennyit megtehetnek, hogy egy szép lánynak ételt adnak a munkája után.
*Mosolyog rá a lányra és egy újabbat harap az kifliből. ~Rossz ételt csak nem adnak neki, ha már megkínálják.~ Nem is gondolja, hogy a lánynak néha miket kell megennie. Kicsit elszomorodik Korinia kijelentésén, de tudja, hogy nem megbántani akarja és ezt a lány tekintetéből is kiolvassa.*
- Még szerencse, én csak örülni tudok annak, hogy neked nem kell annyi szenvedést kiállnod.
*Mosolyog a lányra ezzel mutatva, hogy nincs semmi gond. Közben már az összes kifliét megeszi, majd a végén ismét pár korty tejjel leöblíti a torkát. Jól lakottan simítja meg hasát és véletlenül büfög is egyet közben pedig a kezét gyors a szája elé rántja.*
- Bocsánat, nem akartam. Nagyon finom volt, köszönöm ezt a finom reggelit, hogy megmutattad nekem. Ha te is kész vagy akkor mehetünk felőlem.
*Koriniára néz mosolyogva és figyeli, ahogy befejezi a reggelit.*
*Míg beszélnek, rohamosan fogy a reggelije, amit magának vett. Szinte fel sem tűnt neki, hogy már a fele elfogyott, mert csak úgy falta a finom kiflit.*
- Ha már van pénzük ennyit megtehetnek, hogy egy szép lánynak ételt adnak a munkája után.
*Mosolyog rá a lányra és egy újabbat harap az kifliből. ~Rossz ételt csak nem adnak neki, ha már megkínálják.~ Nem is gondolja, hogy a lánynak néha miket kell megennie. Kicsit elszomorodik Korinia kijelentésén, de tudja, hogy nem megbántani akarja és ezt a lány tekintetéből is kiolvassa.*
- Még szerencse, én csak örülni tudok annak, hogy neked nem kell annyi szenvedést kiállnod.
*Mosolyog a lányra ezzel mutatva, hogy nincs semmi gond. Közben már az összes kifliét megeszi, majd a végén ismét pár korty tejjel leöblíti a torkát. Jól lakottan simítja meg hasát és véletlenül büfög is egyet közben pedig a kezét gyors a szája elé rántja.*
- Bocsánat, nem akartam. Nagyon finom volt, köszönöm ezt a finom reggelit, hogy megmutattad nekem. Ha te is kész vagy akkor mehetünk felőlem.
*Koriniára néz mosolyogva és figyeli, ahogy befejezi a reggelit.*
5368. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:34:04
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:34:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Kecskeének//
*Learon nem tud haragudni egyáltalán olyanra, aki a kecskéjével ilyen kedvesen bánik. Bizonyára már az állat is elfelejtette, hogy elütötte a lány, hiszen nagy fejével furakszik az ismeretlen simogatóhoz minél közelebb. Learon is megsimogatja az állatot, és amint a vörös válaszol, ő is kap egy kis simogatást a fejére, már ha engedi.*
-Ugyan, kecske csont beforr! *Legyint végül a dologra.*
-Azonban szerfelett szerencse, hogy ilyen békés kecske emez, mert meg is haraphatta volna önt. Csak úgy bosszúból. *Ezt már csak úgy mellékesen veti oda, nem gondolja komolyan, mert vigyorog is hozzá. Szeme sem rebben mikor a csukja lekerül, hiszen pont ő a fogyatékos pásztor az aki nem ütközik meg ilyesmin, hogy egy szem nem lát, vagy heg van az arcon.* ~Semmit nem von le a szépségéből. És ez a haj... Hasonlít...~ *Azonban megrázza a fejét, és nyújtja jobbját, hogy felsegítse a lányt a földről, hiszen az nem guggolhat egész nap a kecske mellett.*
-És mi járatban egy ilyen szépséges lány itt a tömegben? *Mosolyog biztatóan az ismeretlenre, és közben ha sikerült felsegítenie a földről, akkor a még mindig a kezében lévő kacsóra lehel egy csókot.*
-Learon vagyok!
*Learon nem tud haragudni egyáltalán olyanra, aki a kecskéjével ilyen kedvesen bánik. Bizonyára már az állat is elfelejtette, hogy elütötte a lány, hiszen nagy fejével furakszik az ismeretlen simogatóhoz minél közelebb. Learon is megsimogatja az állatot, és amint a vörös válaszol, ő is kap egy kis simogatást a fejére, már ha engedi.*
-Ugyan, kecske csont beforr! *Legyint végül a dologra.*
-Azonban szerfelett szerencse, hogy ilyen békés kecske emez, mert meg is haraphatta volna önt. Csak úgy bosszúból. *Ezt már csak úgy mellékesen veti oda, nem gondolja komolyan, mert vigyorog is hozzá. Szeme sem rebben mikor a csukja lekerül, hiszen pont ő a fogyatékos pásztor az aki nem ütközik meg ilyesmin, hogy egy szem nem lát, vagy heg van az arcon.* ~Semmit nem von le a szépségéből. És ez a haj... Hasonlít...~ *Azonban megrázza a fejét, és nyújtja jobbját, hogy felsegítse a lányt a földről, hiszen az nem guggolhat egész nap a kecske mellett.*
-És mi járatban egy ilyen szépséges lány itt a tömegben? *Mosolyog biztatóan az ismeretlenre, és közben ha sikerült felsegítenie a földről, akkor a még mindig a kezében lévő kacsóra lehel egy csókot.*
-Learon vagyok!
5367. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:19:47
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:19:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kecskeének//
*Pár pillanat mire észreveszi hogy a feltételezett alak akinek nekiment, a balesetet szenvedett lény előtt áll. A lány egy kecskébe gyalogolt bele oldalról, és ez sokkal jobban nyomasztja mint esetleg pásztora baja. Mire a férfi megfordul, addigra már félguggolásban próbál bocsánatot kérni az állattól, egy kedves simogatással, ha az engedi. Kiengesztelésnek kevés, de nincsen a zsebében semmi kecskének való. Az alak...*
~Jóképű.~
*Jelenti ki magában az első benyomást, s mindazonáltal a kecske gazdája.*
-Jól. De csak a magam nevében beszélhetek.
*Mondja kedves humorral, és felegyenesedik. Arcába lógó csuklyáját most tarkójára dobja hogy a fess pásztornak tűnő alakot jobban szemügyre vegye.*
-Bocsánat uram. Csak nézelődtem. Legközelebb oda fogok figyelni.
*Már előre tudja mi lesz a válasza, bármire. És ez egy kedélyesen kedves félmosolyt csal az arcára, ezzel egy kicsit szépítve arcának torzságát.*
*Pár pillanat mire észreveszi hogy a feltételezett alak akinek nekiment, a balesetet szenvedett lény előtt áll. A lány egy kecskébe gyalogolt bele oldalról, és ez sokkal jobban nyomasztja mint esetleg pásztora baja. Mire a férfi megfordul, addigra már félguggolásban próbál bocsánatot kérni az állattól, egy kedves simogatással, ha az engedi. Kiengesztelésnek kevés, de nincsen a zsebében semmi kecskének való. Az alak...*
~Jóképű.~
*Jelenti ki magában az első benyomást, s mindazonáltal a kecske gazdája.*
-Jól. De csak a magam nevében beszélhetek.
*Mondja kedves humorral, és felegyenesedik. Arcába lógó csuklyáját most tarkójára dobja hogy a fess pásztornak tűnő alakot jobban szemügyre vegye.*
-Bocsánat uram. Csak nézelődtem. Legközelebb oda fogok figyelni.
*Már előre tudja mi lesz a válasza, bármire. És ez egy kedélyesen kedves félmosolyt csal az arcára, ezzel egy kicsit szépítve arcának torzságát.*
5366. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:12:10
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:12:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nordak Trannyth//
*Úgy veszi észre Nordak kedvére van a reggeli, ebben megnyugszik és nagyot harap a kiflijébe. A kérdésre próbál válaszolni, de mivel tele a szája az imént leharapott nagyobb darab falattal csak némi hümmögés lesz a megkezdett mondatából. párat rág, aztán lenyeli a falatot.*
-Nem mindig, de gyakran eszek errefelé. Van amikor adnak a házaknál enni is a munka fejében, akkor ott eszek, amit kapok.
*Nem szívesen ismeri el, hogy néha be kell érnie a nem maga választott ételekkel, de valóban ez a helyzet.*
-Néha egész jókat adnak és finomakat.
~Persze előfordul, hogy a kutyának sem adnám oda, amit elém tolnak, de ezt nem kell tudnia.~
*Nem akarja elkedvetleníteni reggeliző társát, elvégre ennél van rosszabb és igazán szerencsésnek gondolja magát, hogy munkát és ételt is kap, ha úgy hozza a szükség.*
-Szerintem szerencsésnek mondhatom magam, nem hiszem, hogy rossz dolgom lenne. Nekem nem volt olyan nehéz mint neked.
*Ijedten pislog a férfira és gyorsan elhallgat, mert nem akarta ezzel felhozni a múltját, amiről már egyszer elmondta milyen nehéz volt. Reménykedik benne, hogy ezzel nem bántotta meg. Próbálna valamit mondani, hogy mentse a helyzetet, de nem tűnik jónak semmilyen magyarázat. Vár és reménykedik benne, hogy nem vette el Nordak jókedvét ezzel.*
*Úgy veszi észre Nordak kedvére van a reggeli, ebben megnyugszik és nagyot harap a kiflijébe. A kérdésre próbál válaszolni, de mivel tele a szája az imént leharapott nagyobb darab falattal csak némi hümmögés lesz a megkezdett mondatából. párat rág, aztán lenyeli a falatot.*
-Nem mindig, de gyakran eszek errefelé. Van amikor adnak a házaknál enni is a munka fejében, akkor ott eszek, amit kapok.
*Nem szívesen ismeri el, hogy néha be kell érnie a nem maga választott ételekkel, de valóban ez a helyzet.*
-Néha egész jókat adnak és finomakat.
~Persze előfordul, hogy a kutyának sem adnám oda, amit elém tolnak, de ezt nem kell tudnia.~
*Nem akarja elkedvetleníteni reggeliző társát, elvégre ennél van rosszabb és igazán szerencsésnek gondolja magát, hogy munkát és ételt is kap, ha úgy hozza a szükség.*
-Szerintem szerencsésnek mondhatom magam, nem hiszem, hogy rossz dolgom lenne. Nekem nem volt olyan nehéz mint neked.
*Ijedten pislog a férfira és gyorsan elhallgat, mert nem akarta ezzel felhozni a múltját, amiről már egyszer elmondta milyen nehéz volt. Reménykedik benne, hogy ezzel nem bántotta meg. Próbálna valamit mondani, hogy mentse a helyzetet, de nem tűnik jónak semmilyen magyarázat. Vár és reménykedik benne, hogy nem vette el Nordak jókedvét ezzel.*
5365. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:08:04
Üzenet elküldve: 2016-08-10 21:08:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Árva Lazyar//
*Learon megunta a fűben való heverészést a tisztáson, és szemmel láthatóan állata sem legelészik.* ~talán nem ízlik neki ez a furcsa színű növényzet.~ *Úgyhogy tovább áll. Nemrégen, amikor áthaladt a piacon látott egy nyakörvet, méghozzá szegekkel volt kiverve. Elgondolkodott azóta rajta, és arra jutott, hogy kis kedvencének talán jól állna egy ilyen ékszer.*
-Úgy nem csak egy egyszerű mezei mekegő lennél, ugyebár. *Mondja a jószágnak, aki kedvesen visszaválaszol neki. "Mekk!", pedig nem is érti, hogy a pásztor mit mondd neki. Végül kiér a piacra, de akárhogy keresi az asszonyt aki a csecsebecsét árulta, nem találja. Magában mérgelődik, hogy nem tudja kidíszíteni állatkáját, Mikor vészes hangot hall maga mellől, és utána egy bocsánatkérést is. Ugye jó gazda el tudja különíteni sajátját az idegentől, így rögtön rájön, hogy az első hang a kecskéjé, a második bizonyára nem az övé, mert a kecske nem kér bocsánatot.* ~És amúgy sem ilyen a hangja. Meg fiú is.~
-Jól vagytok? *Kérdezi, és felváltva figyel a legázolt mekegőre és a vörös hajú lányra is.*
-Ejj, ejj te kecske, hát nézz a lábad elé! *Megvakarja a tarkóját.*
-Ön is kisasszony! Hát milyen dolog, hogy nekimegy egy ártatlan jószágnak? *Kérdi feddő hangon, de egyáltalán nem dühösen. Eléggé kiengedte magából a gőzt a tisztáson, meg amúgy sincs sok oka idegeskedni.*
*Learon megunta a fűben való heverészést a tisztáson, és szemmel láthatóan állata sem legelészik.* ~talán nem ízlik neki ez a furcsa színű növényzet.~ *Úgyhogy tovább áll. Nemrégen, amikor áthaladt a piacon látott egy nyakörvet, méghozzá szegekkel volt kiverve. Elgondolkodott azóta rajta, és arra jutott, hogy kis kedvencének talán jól állna egy ilyen ékszer.*
-Úgy nem csak egy egyszerű mezei mekegő lennél, ugyebár. *Mondja a jószágnak, aki kedvesen visszaválaszol neki. "Mekk!", pedig nem is érti, hogy a pásztor mit mondd neki. Végül kiér a piacra, de akárhogy keresi az asszonyt aki a csecsebecsét árulta, nem találja. Magában mérgelődik, hogy nem tudja kidíszíteni állatkáját, Mikor vészes hangot hall maga mellől, és utána egy bocsánatkérést is. Ugye jó gazda el tudja különíteni sajátját az idegentől, így rögtön rájön, hogy az első hang a kecskéjé, a második bizonyára nem az övé, mert a kecske nem kér bocsánatot.* ~És amúgy sem ilyen a hangja. Meg fiú is.~
-Jól vagytok? *Kérdezi, és felváltva figyel a legázolt mekegőre és a vörös hajú lányra is.*
-Ejj, ejj te kecske, hát nézz a lábad elé! *Megvakarja a tarkóját.*
-Ön is kisasszony! Hát milyen dolog, hogy nekimegy egy ártatlan jószágnak? *Kérdi feddő hangon, de egyáltalán nem dühösen. Eléggé kiengedte magából a gőzt a tisztáson, meg amúgy sincs sok oka idegeskedni.*
5364. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 20:56:52
Üzenet elküldve: 2016-08-10 20:56:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Megunta a dolgot és el is tévedt délnek ahogy letért az ösvényről, ezért tétova hümmögésekkel az eredeti utat kellet választania. Agyának szobáját ha rendbe rakta is, azért talál még mit leporolni a gondok metaforikus polcdíszeiről. Szinte transzban, semerre sem figyelve sétál a Sylerworf villa felé. A megszokott útvonal reflexszitása sokkal inkább a lábában, mint sem inkább az agyában van immár. Rengeteget jár a tisztásra. Gyermekkori szokása, és kedvenc helye arra, hogy ott pihentesse fáradt lelkét. Mire feleszmél önmagából, az már a piac látványképét adja. A nyurga léptekkel oda sem figyelő lány nekisétál egy goromba törpének, aki éppen lehajolt valamiért.*
-Nézz a lábad elé, és ne csak alá! Némber!
*A jó tanács utáni kedves megszólítás hidegen hagyja, és egy vállrándítással otthagyja a homlokráncoló, karcos hangú szakállast. Aki mondandója után veszi csak észre a sebhelyet a lány arcán, és megrettenve, inkább folytatja a dolgát a talajjal.*
~Talán csizmát köt.~
*Gondolja magában, egy kevéssé kíváncsi foszlánnyal. Sokkal érdekesebb, hogy a piacra tévedt. Egy pillanatra körbenéz, hátha látja Ruarát.*
~Kínos volna. Ép csak egy perce ráztam le magamról.~
*Szisszen fel magában, de szerencsére nem látja sehol. Elfordul, és ellépdel a törpe mellől. Hosszú kezeivel, pikk-pakk vörös hajára teríti a barna csuklyáját. Körbejár, és bámészkodik a pultokon.*
~Jó ha van nálad egy-két finom lötty, ami esetleg hasznos is.~
*Kifejezetten bájitalokat keres, és szemeivel csak a pultokat firtatja. Balszerencséjére. A ma szokatlanul figyelmetlen kislány ismét egy alakba botlik. Most ő szólal meg először.*
-Bocsánat.
*Mondja gyermeteg hangján, elkerülve, hogy bárki gorombáskodjon. Nem szereti a felesleges feszültséget.*
-Nézz a lábad elé, és ne csak alá! Némber!
*A jó tanács utáni kedves megszólítás hidegen hagyja, és egy vállrándítással otthagyja a homlokráncoló, karcos hangú szakállast. Aki mondandója után veszi csak észre a sebhelyet a lány arcán, és megrettenve, inkább folytatja a dolgát a talajjal.*
~Talán csizmát köt.~
*Gondolja magában, egy kevéssé kíváncsi foszlánnyal. Sokkal érdekesebb, hogy a piacra tévedt. Egy pillanatra körbenéz, hátha látja Ruarát.*
~Kínos volna. Ép csak egy perce ráztam le magamról.~
*Szisszen fel magában, de szerencsére nem látja sehol. Elfordul, és ellépdel a törpe mellől. Hosszú kezeivel, pikk-pakk vörös hajára teríti a barna csuklyáját. Körbejár, és bámészkodik a pultokon.*
~Jó ha van nálad egy-két finom lötty, ami esetleg hasznos is.~
*Kifejezetten bájitalokat keres, és szemeivel csak a pultokat firtatja. Balszerencséjére. A ma szokatlanul figyelmetlen kislány ismét egy alakba botlik. Most ő szólal meg először.*
-Bocsánat.
*Mondja gyermeteg hangján, elkerülve, hogy bárki gorombáskodjon. Nem szereti a felesleges feszültséget.*
5363. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 20:46:16
Üzenet elküldve: 2016-08-10 20:46:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinia Liberity//
*Korinia szerencsére ismer egy megfelelő helyet a reggeli elfogyasztásához így mind a ketten el is indulnak a piac szélén lévő padokhoz, ahol leülnek egymás mellé. ~Tényleg jó kis hely, itt kényelmesen lehet enni.~ Kézbe veszi a saját sós kifliét, majd a lányra néz*
- Együnk aztán mehetünk akkor. Jó étvágyat neked is.
*Mondja a lánynak mosolyogva, majd ő is beleharap a kiflibe. ~Tényleg finom, megéri az árát.~ Közben elégedett mosoly ül ki az arcára.*
- Nagyon finom, jó választás volt. Általában mindig amit tudok a fogadókban.
*Válaszol a lánynak. Nem olyan büszke rá, de nem mindenki ehet fényűző palotában drága ételeket. De tudja, hogy Korinia se él egy fényűző életet. ~Milyen szomorú, hogy egy ilyen ártatlan lékeknek, mint ő szenvednie kell, míg azok boldogan élnek, kik nem érdemlik meg.~ Közben ő is kortyol néhányat a tejből.*
- Te mindig itt szoktál enni?
*Érdeklődik ő is, hisz még oly sok mindent nem tud és ezen szeretne mihamarabb változtatni.*
*Korinia szerencsére ismer egy megfelelő helyet a reggeli elfogyasztásához így mind a ketten el is indulnak a piac szélén lévő padokhoz, ahol leülnek egymás mellé. ~Tényleg jó kis hely, itt kényelmesen lehet enni.~ Kézbe veszi a saját sós kifliét, majd a lányra néz*
- Együnk aztán mehetünk akkor. Jó étvágyat neked is.
*Mondja a lánynak mosolyogva, majd ő is beleharap a kiflibe. ~Tényleg finom, megéri az árát.~ Közben elégedett mosoly ül ki az arcára.*
- Nagyon finom, jó választás volt. Általában mindig amit tudok a fogadókban.
*Válaszol a lánynak. Nem olyan büszke rá, de nem mindenki ehet fényűző palotában drága ételeket. De tudja, hogy Korinia se él egy fényűző életet. ~Milyen szomorú, hogy egy ilyen ártatlan lékeknek, mint ő szenvednie kell, míg azok boldogan élnek, kik nem érdemlik meg.~ Közben ő is kortyol néhányat a tejből.*
- Te mindig itt szoktál enni?
*Érdeklődik ő is, hisz még oly sok mindent nem tud és ezen szeretne mihamarabb változtatni.*
5362. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-10 19:31:56
Üzenet elküldve: 2016-08-10 19:31:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nordak Trannyth//
*Megveszik a reggelit és közben Nordakon is látszik, hogy jól érzi magát.*
~Szerencsésen összefutottunk, nagy szerencse.~
-Van egy jó helyem, megmutatom.
*Elindul a piac széle felé, ahol egy hosszú padon ülnek az idősebb korosztály képviselői, hogy pihenjenek, vagy kipletykálják magukból a nap eseményeit. Ide szokott járni megenni a reggelit, vagy az uzsonnát, ha munkával végez. Hosszú a padok sora, jut nekik hely a végén.*
-Itt megehetjük a reggelit, aztán mehetünk a barakkba, ha te is úgy gondolod.
*Lehuppan a padra Nordaknak is bőven hagyva helyet maga mellett.*
-Jó étvágyat!
*Beleharap jóízűen a sós kiflibe, ami meleg és ropogós.*
~De finom, vajon neki ízlik. Azt mondta még nem evett ilyet.~
*Lopva nézi, amikor Nordak elkezd enni, mit szól vajon a kiflihez. Próbál olvasni az arcáról és észrevenni, ha fintort lát. Pár harapást és egy korty tejet követően rámosolyog.*
-Nagyon jó, ugye? Azt mondtad nem ettél ilyesmit eddig. Mit szoktál reggelizni, vagy enni?
~Talán elkészíthetem, ha van kedvenc étele, de nem tudom a fél-elfek mit szeretnek.~
*Kíváncsian vetül zöld pillantása a férfira, mert sok mindent nem tud még róla, de szeretné jobban ismerni a szokásait.*
*Megveszik a reggelit és közben Nordakon is látszik, hogy jól érzi magát.*
~Szerencsésen összefutottunk, nagy szerencse.~
-Van egy jó helyem, megmutatom.
*Elindul a piac széle felé, ahol egy hosszú padon ülnek az idősebb korosztály képviselői, hogy pihenjenek, vagy kipletykálják magukból a nap eseményeit. Ide szokott járni megenni a reggelit, vagy az uzsonnát, ha munkával végez. Hosszú a padok sora, jut nekik hely a végén.*
-Itt megehetjük a reggelit, aztán mehetünk a barakkba, ha te is úgy gondolod.
*Lehuppan a padra Nordaknak is bőven hagyva helyet maga mellett.*
-Jó étvágyat!
*Beleharap jóízűen a sós kiflibe, ami meleg és ropogós.*
~De finom, vajon neki ízlik. Azt mondta még nem evett ilyet.~
*Lopva nézi, amikor Nordak elkezd enni, mit szól vajon a kiflihez. Próbál olvasni az arcáról és észrevenni, ha fintort lát. Pár harapást és egy korty tejet követően rámosolyog.*
-Nagyon jó, ugye? Azt mondtad nem ettél ilyesmit eddig. Mit szoktál reggelizni, vagy enni?
~Talán elkészíthetem, ha van kedvenc étele, de nem tudom a fél-elfek mit szeretnek.~
*Kíváncsian vetül zöld pillantása a férfira, mert sok mindent nem tud még róla, de szeretné jobban ismerni a szokásait.*
5361. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2016-08-09 22:57:35
Üzenet elküldve: 2016-08-09 22:57:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinia Liberity//
*Látni lehet a lányon, hogy milyen boldog, ami Nordakot is boldogsággal tölti el. Korinia szemeiben határtalan örömöt lát. ~Úgy tűnik nagyon boldog, ez engem is azzá tesz.~ Közben lassú léptekkel elindul a pék felé.*
- Akkor menjünk vásároljunk be.
*Mosolyog rá Koriniára és beállnak a péknél lévő sorhoz, ahol szerencsére hamar sorra kerülnek. Ahogy hallja, hogy a lány milyen boldogan beszél, Nordak nem tudja abbahagyni a mosolygást.*
- Nem nagyon ettem még, de miért ne.
*Ezzel vesz is néhány óriáskiflit magának és a lánynak is, majd továbbállva megveszik a tejet is és néhány almát is. Szerencsére olcsón megkap mindent így marad másra is pénze, de az se zavarná, ha most mindenét el kellette volna költenie, ha ezzel Koriniának örömet okozhat.*
- Hol szeretnéd elfogyasztani, visszamenjünk a fogadóba vagy valahol máshol?
*Kérdezi a lányt, miután megvették a reggelijüket. ~Ez egy remek reggel, talán még több is lehet ebből.~ Szemével közben vagy egy megfelelő helyet keres a reggeli elfogyasztásához vagy a lányt figyeli mellette aki alig fér a bőrébe a boldogságtól, de ez Nordakra is igaz.*
*Látni lehet a lányon, hogy milyen boldog, ami Nordakot is boldogsággal tölti el. Korinia szemeiben határtalan örömöt lát. ~Úgy tűnik nagyon boldog, ez engem is azzá tesz.~ Közben lassú léptekkel elindul a pék felé.*
- Akkor menjünk vásároljunk be.
*Mosolyog rá Koriniára és beállnak a péknél lévő sorhoz, ahol szerencsére hamar sorra kerülnek. Ahogy hallja, hogy a lány milyen boldogan beszél, Nordak nem tudja abbahagyni a mosolygást.*
- Nem nagyon ettem még, de miért ne.
*Ezzel vesz is néhány óriáskiflit magának és a lánynak is, majd továbbállva megveszik a tejet is és néhány almát is. Szerencsére olcsón megkap mindent így marad másra is pénze, de az se zavarná, ha most mindenét el kellette volna költenie, ha ezzel Koriniának örömet okozhat.*
- Hol szeretnéd elfogyasztani, visszamenjünk a fogadóba vagy valahol máshol?
*Kérdezi a lányt, miután megvették a reggelijüket. ~Ez egy remek reggel, talán még több is lehet ebből.~ Szemével közben vagy egy megfelelő helyet keres a reggeli elfogyasztásához vagy a lányt figyeli mellette aki alig fér a bőrébe a boldogságtól, de ez Nordakra is igaz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10036-10055