Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 175 (3481. - 3500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3500. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:56:58
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:56:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Bólogat, de csak lassan, kimérten, azt jelezve, hogy teljes mértékben érti és megérti a magyarázatokat, és némelyikkel még egyet is ért. Hiszen, akármit is hisz a férfi, egy igencsak értelmes lényről van szó az esetében, még a pohár sör után is. Csak szeret játszadozni mások idegeivel, kiforgatni őket, s addig tekerni a szavakat, míg a másik fél már azt sem tudja, miről beszélt... és persze feszült is lesz.
Utóbbi azonban elmarad a köpenyes esetében. Ennek alapvetően, más körülmények közt nem örülne, s mivel ezzel az épp aktuális társasága elvesztené az iránta való érdeklődését, záros határidőn belül ott is hagyná a fenébe.*
~A bugyutasága azért szórakoztató. Meg a benne rejlő kettősség. Sok esze van, tud gondolkodni, valahogy mégis... Rettentően bugyuta.~
- Tehát... Foglalkozik mágiával?
~Bár túl sokat nem konyíthat hozzá, ha még mindig nem érzi. Vagy csak nem minden mágus érezheti? Vagy talán... Tényleg csak ennyire bolond, hogy nem veszi észre?~
- Micsoda véletlen, magam is nekifogtam. Már többször is, de...
*Felsóhajt, félig-meddig tettetett lemondással.*
- Az egyéb teendőim mindig elszólítottak a könyvek és tekercsek mellől. Viszont, ez esetben, ha gondolja, és esetleg tud valamit, amit én még nem...
*Alsó ajkába harap, s kissé oldalra döntött fejjel bólogatni kezd. Végig is gondolja az utóbbi időben nem használt varázslat szövegének szavait, s amint úgy érzi, hogy hiánytalanul és megfelelő sorrendben eszébe jutottak, alkalmazza is a varázst. Persze, előfordulhat, hogy nem sikerül, elvégre már hetek óta nem gyakorolt. De ha mégis, annak csak örülni tud.
Abban az esetben, ha mégis jól emlékezne a kis rigmusra, meg is toldja az előzőleg elmondottakat a következővel:*
- Az ilyen egyszerűbbek mennek. De többre vágyom, még ha csak egy porszem is vagyok. Tehát...
*Ha viszont nem sikerült a varázslat, azt letudja egy halkabb, torokköszörülésnek álcázott morranással, s egyelőre nem próbálkozik újra - s így, mint olyan, a szavakat, melyeket a példaként felállítani kívánt mágiaűzéshez fűzött volna, egyszerűen lenyeli.*
- Akkor talán taníthatna is valamit. Jól megfizetném érte, abban biztos lehet.
*Egy, az előzőeknél valamivel szélesebb és őszintébb mosolyt is megenged magának ezúttal. De azért most, megadja még a kegyelemdöfést - jól elhelyezve a kisasszonyos csacsogás mellett.*
- Persze, csak egy másik alkalommal. Most élvezzük még a környezetet, meséljen még. Illetőleg elsétálhatnánk még arra, innék még egy kis sört, és valóban fizetnék még Önnek is valamit, amit megkíván. Étket is, gyümölcsöt...
*Nemtörődöm módjára megrántja a vállát, majd közelebb hajol, mélyen a másik szemébe néz, hangját pedig halkabbra fogja.*
- De előtte még mondja el, mi lenne a véleménye arról, ha azt állítom, felsőbbrendű vagyok.
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására derengőn ragyogó ezüstös fénytestté alakulva közlekedhet, élettelen anyagokon is áthatolva (ajtók, falak). Hatása két körig tart. A varázshasználó a használat ideje alatt ugyanúgy sebezhető, tehát a tárgyak nem haladnak át rajta (pl. kard, felé dobott dolgok stb.), csak ő haladhat át tárgyakon.
//Lorew//
*Bólogat, de csak lassan, kimérten, azt jelezve, hogy teljes mértékben érti és megérti a magyarázatokat, és némelyikkel még egyet is ért. Hiszen, akármit is hisz a férfi, egy igencsak értelmes lényről van szó az esetében, még a pohár sör után is. Csak szeret játszadozni mások idegeivel, kiforgatni őket, s addig tekerni a szavakat, míg a másik fél már azt sem tudja, miről beszélt... és persze feszült is lesz.
Utóbbi azonban elmarad a köpenyes esetében. Ennek alapvetően, más körülmények közt nem örülne, s mivel ezzel az épp aktuális társasága elvesztené az iránta való érdeklődését, záros határidőn belül ott is hagyná a fenébe.*
~A bugyutasága azért szórakoztató. Meg a benne rejlő kettősség. Sok esze van, tud gondolkodni, valahogy mégis... Rettentően bugyuta.~
- Tehát... Foglalkozik mágiával?
~Bár túl sokat nem konyíthat hozzá, ha még mindig nem érzi. Vagy csak nem minden mágus érezheti? Vagy talán... Tényleg csak ennyire bolond, hogy nem veszi észre?~
- Micsoda véletlen, magam is nekifogtam. Már többször is, de...
*Felsóhajt, félig-meddig tettetett lemondással.*
- Az egyéb teendőim mindig elszólítottak a könyvek és tekercsek mellől. Viszont, ez esetben, ha gondolja, és esetleg tud valamit, amit én még nem...
*Alsó ajkába harap, s kissé oldalra döntött fejjel bólogatni kezd. Végig is gondolja az utóbbi időben nem használt varázslat szövegének szavait, s amint úgy érzi, hogy hiánytalanul és megfelelő sorrendben eszébe jutottak, alkalmazza is a varázst. Persze, előfordulhat, hogy nem sikerül, elvégre már hetek óta nem gyakorolt. De ha mégis, annak csak örülni tud.
Abban az esetben, ha mégis jól emlékezne a kis rigmusra, meg is toldja az előzőleg elmondottakat a következővel:*
- Az ilyen egyszerűbbek mennek. De többre vágyom, még ha csak egy porszem is vagyok. Tehát...
*Ha viszont nem sikerült a varázslat, azt letudja egy halkabb, torokköszörülésnek álcázott morranással, s egyelőre nem próbálkozik újra - s így, mint olyan, a szavakat, melyeket a példaként felállítani kívánt mágiaűzéshez fűzött volna, egyszerűen lenyeli.*
- Akkor talán taníthatna is valamit. Jól megfizetném érte, abban biztos lehet.
*Egy, az előzőeknél valamivel szélesebb és őszintébb mosolyt is megenged magának ezúttal. De azért most, megadja még a kegyelemdöfést - jól elhelyezve a kisasszonyos csacsogás mellett.*
- Persze, csak egy másik alkalommal. Most élvezzük még a környezetet, meséljen még. Illetőleg elsétálhatnánk még arra, innék még egy kis sört, és valóban fizetnék még Önnek is valamit, amit megkíván. Étket is, gyümölcsöt...
*Nemtörődöm módjára megrántja a vállát, majd közelebb hajol, mélyen a másik szemébe néz, hangját pedig halkabbra fogja.*
- De előtte még mondja el, mi lenne a véleménye arról, ha azt állítom, felsőbbrendű vagyok.
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására derengőn ragyogó ezüstös fénytestté alakulva közlekedhet, élettelen anyagokon is áthatolva (ajtók, falak). Hatása két körig tart. A varázshasználó a használat ideje alatt ugyanúgy sebezhető, tehát a tárgyak nem haladnak át rajta (pl. kard, felé dobott dolgok stb.), csak ő haladhat át tárgyakon.
3499. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:29:33
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:29:33
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Rahil//
*Persze, a kérdés csak továbbra is az, hogy lehet valaki ennyire szűk látókörű? Csak azért nem lát, mert nem akarja látni, de erre rá se jön. Képtelen szembenézni a saját dolgaival... a saját gondolataival, mégis miért születik ilyen?*
- Hitetlenek... az nem kifejezés. A halálra se mernek gondolni, vagy beszélni róla, azt hiszik, amiről nem beszélünk, az nincs. Csak éppen a tündérek példáján túlhaladva halállal mindenki találkozik a sajátja előtt is. És mégsem képes elhinni, hogy meg fog halni. Még én is csak annyival vagyok több, hogy szép halálban reménykedem. Számomra van olyan.
*Lorew amióta csak szembesült a ténnyel, hogy egyszer óhatatlanul is meg fog halni, azóta reménykedik benne, hogy előtte egy entitást szolgálhat majd, és végül az ő keze által, vagy legalábbis érte halhat meg. hogy a halálával is szolgáljon... Mert olyan cél nem létezik, amely nem foglalja magában a halált, hiszen ez az egy ami biztos, és ami elkerülhetetlen. Szép halálban reménykedhet valaki, ha felismeri, számára mi lenne az, de ehhez először a halál gondolatával kell szembenézzen. Egy rövid időre felpillant az égre, majd megrázza a fejét, amikor a szél, mint entitás kerül szóba.*
- Félreért, nem mondom, hogy a szél egy felsőbb erő lenne. Pusztán azt, hogy az entitások talán szél képében is megjelenhetnek. Ettől még nem lesz minden fuvallat ilyen felsőbbrendű lény *elvégre ez elhamarkodott feltételezés lenne, bár sokan állítanak hasonlókat, Lorew ezt mégis badarságnak tartja. Aligha van a halandók selejtes világában ennyi entitás, talán néhány, akik rövid időre érkeznek, de ennyi. A szerzetes tudja, hogy ez a világ nem méltó arra, hogy entitások lakják, ezért is kapták meg a halandók. Hálásnak kell lenni azért is, ha egy felsőbbrendű lény akár csak egy rövid időre is megjelenik itt.*
- Nem hiszem, habár foglalkozom a mágiával *vonja meg a vállát* Évtizedek óta igyekszem elsajátítani a mágia minden egyes apró titkát, hátha ezzel talán egyszer hasznára lehetek egy entitásnak. Ez mégis többet ér, mintha valami karddal hadonásznék. Persze a mágiatanulás elején érdemes tisztázni: ha minden mágiát elsajátít, amit halandó ismerhet, akkor is pusztán egy apró homokszem marad az entitások hatalmához képest.
*Igazából tehet bárki bármit ebben a világban, az marad. De ezt már mondta sokszor, az előbbinél részletesebben nem fogja többet kifejteni. Talán hasznos lehet az entitás számára, ha a halandók mértékében erős mágussá válik, hiszen akkor talán az alantas feladatok elvégzésére képes lesz.*
- Talán pont ezért tudhatjuk, hogy a tűz, vagy a víz nem felsőbbrendű lény, hiszen halandó is uralhatja, még ha csak részben is. Persze Amos Thenior büszkén hirdeti, hogy hatalmában áll megvédeni a várost bármitől, de a valóságban az entitások felett még neki sem lehet hatalma, ezért fél annyira, és ezért rejti véka alá az ezzel kapcsolatos tudást. Ezért nem engedi senkinek, hogy egyáltalán kutakodjanak ilyesmi után.
*Csakhogy a másik oldalt nem tarthatja vissza. A halandóknak parancsolhat, azok követik birkaként, de ha egy erősebb entitás akarna átjönni ide, és elpusztítani a várost, akkor jó eséllyel a hatalmas Amos Thenior is abban a pillanatban elmenekülne.*
//Rahil//
*Persze, a kérdés csak továbbra is az, hogy lehet valaki ennyire szűk látókörű? Csak azért nem lát, mert nem akarja látni, de erre rá se jön. Képtelen szembenézni a saját dolgaival... a saját gondolataival, mégis miért születik ilyen?*
- Hitetlenek... az nem kifejezés. A halálra se mernek gondolni, vagy beszélni róla, azt hiszik, amiről nem beszélünk, az nincs. Csak éppen a tündérek példáján túlhaladva halállal mindenki találkozik a sajátja előtt is. És mégsem képes elhinni, hogy meg fog halni. Még én is csak annyival vagyok több, hogy szép halálban reménykedem. Számomra van olyan.
*Lorew amióta csak szembesült a ténnyel, hogy egyszer óhatatlanul is meg fog halni, azóta reménykedik benne, hogy előtte egy entitást szolgálhat majd, és végül az ő keze által, vagy legalábbis érte halhat meg. hogy a halálával is szolgáljon... Mert olyan cél nem létezik, amely nem foglalja magában a halált, hiszen ez az egy ami biztos, és ami elkerülhetetlen. Szép halálban reménykedhet valaki, ha felismeri, számára mi lenne az, de ehhez először a halál gondolatával kell szembenézzen. Egy rövid időre felpillant az égre, majd megrázza a fejét, amikor a szél, mint entitás kerül szóba.*
- Félreért, nem mondom, hogy a szél egy felsőbb erő lenne. Pusztán azt, hogy az entitások talán szél képében is megjelenhetnek. Ettől még nem lesz minden fuvallat ilyen felsőbbrendű lény *elvégre ez elhamarkodott feltételezés lenne, bár sokan állítanak hasonlókat, Lorew ezt mégis badarságnak tartja. Aligha van a halandók selejtes világában ennyi entitás, talán néhány, akik rövid időre érkeznek, de ennyi. A szerzetes tudja, hogy ez a világ nem méltó arra, hogy entitások lakják, ezért is kapták meg a halandók. Hálásnak kell lenni azért is, ha egy felsőbbrendű lény akár csak egy rövid időre is megjelenik itt.*
- Nem hiszem, habár foglalkozom a mágiával *vonja meg a vállát* Évtizedek óta igyekszem elsajátítani a mágia minden egyes apró titkát, hátha ezzel talán egyszer hasznára lehetek egy entitásnak. Ez mégis többet ér, mintha valami karddal hadonásznék. Persze a mágiatanulás elején érdemes tisztázni: ha minden mágiát elsajátít, amit halandó ismerhet, akkor is pusztán egy apró homokszem marad az entitások hatalmához képest.
*Igazából tehet bárki bármit ebben a világban, az marad. De ezt már mondta sokszor, az előbbinél részletesebben nem fogja többet kifejteni. Talán hasznos lehet az entitás számára, ha a halandók mértékében erős mágussá válik, hiszen akkor talán az alantas feladatok elvégzésére képes lesz.*
- Talán pont ezért tudhatjuk, hogy a tűz, vagy a víz nem felsőbbrendű lény, hiszen halandó is uralhatja, még ha csak részben is. Persze Amos Thenior büszkén hirdeti, hogy hatalmában áll megvédeni a várost bármitől, de a valóságban az entitások felett még neki sem lehet hatalma, ezért fél annyira, és ezért rejti véka alá az ezzel kapcsolatos tudást. Ezért nem engedi senkinek, hogy egyáltalán kutakodjanak ilyesmi után.
*Csakhogy a másik oldalt nem tarthatja vissza. A halandóknak parancsolhat, azok követik birkaként, de ha egy erősebb entitás akarna átjönni ide, és elpusztítani a várost, akkor jó eséllyel a hatalmas Amos Thenior is abban a pillanatban elmenekülne.*
3498. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:19:14
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:19:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Elgondolkodik az utolsó pár mondatán, és ennek jelei kiülnek arcára is. Összébb hunyorított szemmel kezdi előbb a férfit, majd ismét a környéket figyelni. S végül, mire összekaparja a gondolatait ismét a témával kapcsolatban, vörösbarna íriszei már az ég felé irányulnak.*
- Talán azért lehet tagadni a létezésüket, mert az ember hitetlen. És pont azért, mert nem látott még sosem hasonlót. Ugyanis, nagyon sokan nem hisznek el olyan dolgokat, amit nem tapasztalnak meg. Ami nem olyan kézzelfogható, mint mondjuk ez a kupa itt.
*Csak ekkor néz le a kezében tartott ivóalkalmatosságra, s arról vezeti vissza pillantását a férfira. Aztán fel is hörpinti a vajsör maradékát, hiába több azért még két kortynyinál. Azzal az utolsó kis adaggal már nem akar úgy elszórakozni, mint az előző mennyiséggel, inkább hoz vagy hozat magának lassan majd egy másik adagot. Még hűset, gyöngyözőt.*
- Én magam sem hittem például a tündérek létezésében egészen sokáig. Mikor még kölyök voltam, anyám sokat mesélt róluk ugyan...
*Adja meg indoklásnak az ismételten alaposan összehazudozott történet körítését, mielőtt odabökné azt, ami a tulajdonképpeni lényeg:*
- De míg nem láttam őket, nem hittem, hogy létezhet olyan lény, ami talán akkora is lehet, mint én, de mégis elbírja egy pár lepkéhez, vagy szitakötőhöz hasonló pici, valóban végtelenül törékeny szárnyacska.
*Vállat von.*
- És ha... Ha azt mondja, hogy lehetne akár maga a szellő egy felsőbbrendű valami, egy nagyobb hatalom... Hát...
*Csettint nyelvével, s előrébb dőlve combjaira könyököl, két kezének vékony ujjai közt forgatva a mostanra már teljesen üres kupát.*
- Valamennyire igaza is van. Van az a szél, mely fákat dönthet házakra. Van az a tűz, mely szinte egy pillanat alatt emészt fel egy egész negyedet... Mi van, ha csak ezeknek kéne hódoljon? Vagy a hozzájuk tartozó mágia-ágaknak? Ha nem is arról lenne szó, hogy félelem-vezérelten veti magát alá az akaratuknak, és teszemazt, minden másnap addig tartja a tenyerét a gyertyalángba, míg csak bírja... Hanem épp ellenkezőleg? Ha Ön kell uralja a felsőbb hatalmakat?
*Elhallgat most már, hiszen megintcsak úgy érzi, hogy eleget csűrte-csavarta a szavakat egyelőre. Persze, böki még valami a csőrét, nem is kis dolog, de azt egyelőre még nem köti a másik orrára.*
~Mindig fontos az időzítés.~
//Lorew//
*Elgondolkodik az utolsó pár mondatán, és ennek jelei kiülnek arcára is. Összébb hunyorított szemmel kezdi előbb a férfit, majd ismét a környéket figyelni. S végül, mire összekaparja a gondolatait ismét a témával kapcsolatban, vörösbarna íriszei már az ég felé irányulnak.*
- Talán azért lehet tagadni a létezésüket, mert az ember hitetlen. És pont azért, mert nem látott még sosem hasonlót. Ugyanis, nagyon sokan nem hisznek el olyan dolgokat, amit nem tapasztalnak meg. Ami nem olyan kézzelfogható, mint mondjuk ez a kupa itt.
*Csak ekkor néz le a kezében tartott ivóalkalmatosságra, s arról vezeti vissza pillantását a férfira. Aztán fel is hörpinti a vajsör maradékát, hiába több azért még két kortynyinál. Azzal az utolsó kis adaggal már nem akar úgy elszórakozni, mint az előző mennyiséggel, inkább hoz vagy hozat magának lassan majd egy másik adagot. Még hűset, gyöngyözőt.*
- Én magam sem hittem például a tündérek létezésében egészen sokáig. Mikor még kölyök voltam, anyám sokat mesélt róluk ugyan...
*Adja meg indoklásnak az ismételten alaposan összehazudozott történet körítését, mielőtt odabökné azt, ami a tulajdonképpeni lényeg:*
- De míg nem láttam őket, nem hittem, hogy létezhet olyan lény, ami talán akkora is lehet, mint én, de mégis elbírja egy pár lepkéhez, vagy szitakötőhöz hasonló pici, valóban végtelenül törékeny szárnyacska.
*Vállat von.*
- És ha... Ha azt mondja, hogy lehetne akár maga a szellő egy felsőbbrendű valami, egy nagyobb hatalom... Hát...
*Csettint nyelvével, s előrébb dőlve combjaira könyököl, két kezének vékony ujjai közt forgatva a mostanra már teljesen üres kupát.*
- Valamennyire igaza is van. Van az a szél, mely fákat dönthet házakra. Van az a tűz, mely szinte egy pillanat alatt emészt fel egy egész negyedet... Mi van, ha csak ezeknek kéne hódoljon? Vagy a hozzájuk tartozó mágia-ágaknak? Ha nem is arról lenne szó, hogy félelem-vezérelten veti magát alá az akaratuknak, és teszemazt, minden másnap addig tartja a tenyerét a gyertyalángba, míg csak bírja... Hanem épp ellenkezőleg? Ha Ön kell uralja a felsőbb hatalmakat?
*Elhallgat most már, hiszen megintcsak úgy érzi, hogy eleget csűrte-csavarta a szavakat egyelőre. Persze, böki még valami a csőrét, nem is kis dolog, de azt egyelőre még nem köti a másik orrára.*
~Mindig fontos az időzítés.~
3497. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 16:26:53
Üzenet elküldve: 2015-07-17 16:26:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Rahil//
*Nos igen, tény, hogy eddig senki nem érezte még át ilyen jól a helyzetet, bizony minden halandó pusztán múló porszem. Most tényleg csak ittas lenne? Vagy annyira magára vette, mikor Lorew közölte vele, hogy nem, továbbra sem találkozott senki hozzá hasonlóval, és most igyekszik mindenáron osztani a világszemléletét? Vagy egyszerűen csak nemes, és nem bírta, hogy a szerzetes szerint képtelen lenne elszórakoztatni őt? Voltak persze már néhányan, akik beleegyeztek az elmúlásba, mint ténybe, hogy igen, mindenki meghal egyszer, még ők is, még a szeretteik is, de...*
- Pontosan *jegyzi meg, és ezt bizony nem gyakran mondja. Talán egy kezén meg tudná számolni, hányszor mondta ezt életében valakinek, de be kell ismernie, hogy a hölgy tényleg érzi a lényeget. Ráadásul még tetszik is neki Lorew világszemlélete... ez már szinte gyanús, de legalábbis okot ad arra, hogy minden szavát fenntartással kezelje. Persze hasonló kísérlet még nem történt a megölésére, de miért is ne? Ideküldenek egy nőt, aki véletlenül egyet ért vele mindenben, talán még az éberségét is elaltatja, aztán hirtelen előkerül valaki a múltjából. Megint. És nem úgy, mint a Kígyó, hanem bosszúszomjasan. Talán valamelyik kuncsaft, akinek a kezelése sikertelen volt. Mennyivel egyszerűbb lenne az élete, ha minden kezeltjének megjegyezné a nevét, úgy minimálisra csökkentené a kockázatot, most kérdezhetne a hölgytől néhány nevet, és figyelhetné, hogyan reagál. De nem... Lehet kezelte is a nőt, mivel az arcokra és nevekre annyira nem emlékszik.*
- Nos, nem sokan vannak ezzel így *jegyzi meg végül, miközben mindkét szemét a nőre szegezi, kutatja, vajon erre mit fog reagálni. Meglepődik esetleg? Vagy teljesen nyilvánvaló volt számára? Mert már tudta előre, hogy a szerzetes nem dúskál az egyetértésben, így talán ezen a ponton fogást találhat rajta? Igazán bolond dolog lenne. Ezen a ponton ütközik mindig az önellentmondásba, hogyha ugyanis a nő (vagy a megbízója) olyan sokat tud róla, hogy így próbálkozzon, akkor azt is tudniuk kéne, hogy ez nem fog célra vezetni. Vagy legalábbis nem szabadna neki...*
- Hogyan állíthatja bárki is, hogy nem léteznek? *ezt nem értette soha, nem pusztán a legendák miatt, de hogyan képzelheti akárki a világon, hogy a halandók, egy ilyen selejtes faj a fejlődés csúcsai* Azontúl persze minden csak találgatás... És a többi kérdés... a válaszom, hogy nem tudhatjuk. Én sem tudhatom, hogy nem találkoztam még ilyennel, halandó, állat, vagy akár víz vagy szellő képében. Semmi biztosat nem tudunk róluk. Egy halandó kizárólag akkor találhat rá egy felsőbbrendűre, ha az utóbbi úgy akarja. Persze ez minden egyes jelentéktelen tettünkre igaz.
*Mégis honnan tudhatná, hogy akár nincs mellette most is egy entitás? Akár a levegő képében? Akár olyan alakban, amit Lorew semmilyen érzékszervével nem foghat fel? Mr elfogadta, hogy nem találhat rá az entitásra, csak ha amaz úgy akarja, és ebbe belenyugodott. Huszonöt éve várja a pillanatot, de tudja jól, hogy egy felsőbbrendű lénynek ez annyi, mint neki néhány perc, így örülhet, ha egyáltalán élete alkonyán majd méltónak találtatik.*
//Rahil//
*Nos igen, tény, hogy eddig senki nem érezte még át ilyen jól a helyzetet, bizony minden halandó pusztán múló porszem. Most tényleg csak ittas lenne? Vagy annyira magára vette, mikor Lorew közölte vele, hogy nem, továbbra sem találkozott senki hozzá hasonlóval, és most igyekszik mindenáron osztani a világszemléletét? Vagy egyszerűen csak nemes, és nem bírta, hogy a szerzetes szerint képtelen lenne elszórakoztatni őt? Voltak persze már néhányan, akik beleegyeztek az elmúlásba, mint ténybe, hogy igen, mindenki meghal egyszer, még ők is, még a szeretteik is, de...*
- Pontosan *jegyzi meg, és ezt bizony nem gyakran mondja. Talán egy kezén meg tudná számolni, hányszor mondta ezt életében valakinek, de be kell ismernie, hogy a hölgy tényleg érzi a lényeget. Ráadásul még tetszik is neki Lorew világszemlélete... ez már szinte gyanús, de legalábbis okot ad arra, hogy minden szavát fenntartással kezelje. Persze hasonló kísérlet még nem történt a megölésére, de miért is ne? Ideküldenek egy nőt, aki véletlenül egyet ért vele mindenben, talán még az éberségét is elaltatja, aztán hirtelen előkerül valaki a múltjából. Megint. És nem úgy, mint a Kígyó, hanem bosszúszomjasan. Talán valamelyik kuncsaft, akinek a kezelése sikertelen volt. Mennyivel egyszerűbb lenne az élete, ha minden kezeltjének megjegyezné a nevét, úgy minimálisra csökkentené a kockázatot, most kérdezhetne a hölgytől néhány nevet, és figyelhetné, hogyan reagál. De nem... Lehet kezelte is a nőt, mivel az arcokra és nevekre annyira nem emlékszik.*
- Nos, nem sokan vannak ezzel így *jegyzi meg végül, miközben mindkét szemét a nőre szegezi, kutatja, vajon erre mit fog reagálni. Meglepődik esetleg? Vagy teljesen nyilvánvaló volt számára? Mert már tudta előre, hogy a szerzetes nem dúskál az egyetértésben, így talán ezen a ponton fogást találhat rajta? Igazán bolond dolog lenne. Ezen a ponton ütközik mindig az önellentmondásba, hogyha ugyanis a nő (vagy a megbízója) olyan sokat tud róla, hogy így próbálkozzon, akkor azt is tudniuk kéne, hogy ez nem fog célra vezetni. Vagy legalábbis nem szabadna neki...*
- Hogyan állíthatja bárki is, hogy nem léteznek? *ezt nem értette soha, nem pusztán a legendák miatt, de hogyan képzelheti akárki a világon, hogy a halandók, egy ilyen selejtes faj a fejlődés csúcsai* Azontúl persze minden csak találgatás... És a többi kérdés... a válaszom, hogy nem tudhatjuk. Én sem tudhatom, hogy nem találkoztam még ilyennel, halandó, állat, vagy akár víz vagy szellő képében. Semmi biztosat nem tudunk róluk. Egy halandó kizárólag akkor találhat rá egy felsőbbrendűre, ha az utóbbi úgy akarja. Persze ez minden egyes jelentéktelen tettünkre igaz.
*Mégis honnan tudhatná, hogy akár nincs mellette most is egy entitás? Akár a levegő képében? Akár olyan alakban, amit Lorew semmilyen érzékszervével nem foghat fel? Mr elfogadta, hogy nem találhat rá az entitásra, csak ha amaz úgy akarja, és ebbe belenyugodott. Huszonöt éve várja a pillanatot, de tudja jól, hogy egy felsőbbrendű lénynek ez annyi, mint neki néhány perc, így örülhet, ha egyáltalán élete alkonyán majd méltónak találtatik.*
3496. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:22:00
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:22:00
ÚJ
![>Seyana Burores [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9956_sotetelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Sheazhala//
* Felhúzza szemöldökét a békítőnek hallható mondatra.*
- S mondd "kedves", mégis miért estél akkor nekem az imént? Tán előítéleteket táplálsz népem irányába?
~ Ne aggódj, én a tiéd felé mindenképpen.~
* Arcán most egy kis gonoszkás jókedv játszik, rég volt része ugyanis efféle kegyetlenkedő, fenyegető "társalgásban". Vérében pedig benne van a harcias szellem, így nem fut el az ilyen helyzetek elől, gyakran keresi is azokat. A felszíni nőstény is ilyen volna, azért kötött bele?*
//Sheazhala//
* Felhúzza szemöldökét a békítőnek hallható mondatra.*
- S mondd "kedves", mégis miért estél akkor nekem az imént? Tán előítéleteket táplálsz népem irányába?
~ Ne aggódj, én a tiéd felé mindenképpen.~
* Arcán most egy kis gonoszkás jókedv játszik, rég volt része ugyanis efféle kegyetlenkedő, fenyegető "társalgásban". Vérében pedig benne van a harcias szellem, így nem fut el az ilyen helyzetek elől, gyakran keresi is azokat. A felszíni nőstény is ilyen volna, azért kötött bele?*
3495. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:14:50
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:14:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
~Tyűűha, ne fenyegess kislány, még a végén megtalálok ijedni.~
*Elfintorodik és ezzel a fintorba fordult arckifejezéssel vizslatja most végig a mélységit.*
~Mocskos kis mélységi szuka.~
*Magában dohog, de persze a sötételf mindebből csak ugyanazt az unott, undorral teli arcot, és a lenéző, gyilkos zöld szempárt láthatja. Ebben az egyben hasonlítanak. Mindkettejük írisze metsző zöldben pompázik, egyaránt különlegessé téve vonásaikat. Felsóhajt, majd teste ellazul, karjait kényelmesen lelógatja maga mellett és vállat von. Gondolatban és fizikailag is. Minek is idegesítené magát? Egyébként is, nem harcolni jött a mélységivel, kialakult kisebb szópárbajuk csupán belső tulajdonságaik és nem kevésbé származásuk eredménye.*
- Nem hiszem, hogy a forgatagon kellene egymásnak esnünk. Neked sem éri meg, nekem sem éri meg, egyezzünk ki ebben.
*Nem kérés, csupán tényközlés, hogy Shea a továbbiakban ilyetén módon fogja kezelni a helyzetet. Innentől már csak a mélységin múlik, hogy hogyan tovább.*
A hozzászólás írója (Sheazhala Darice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 15:17:29
//Seyana//
~Tyűűha, ne fenyegess kislány, még a végén megtalálok ijedni.~
*Elfintorodik és ezzel a fintorba fordult arckifejezéssel vizslatja most végig a mélységit.*
~Mocskos kis mélységi szuka.~
*Magában dohog, de persze a sötételf mindebből csak ugyanazt az unott, undorral teli arcot, és a lenéző, gyilkos zöld szempárt láthatja. Ebben az egyben hasonlítanak. Mindkettejük írisze metsző zöldben pompázik, egyaránt különlegessé téve vonásaikat. Felsóhajt, majd teste ellazul, karjait kényelmesen lelógatja maga mellett és vállat von. Gondolatban és fizikailag is. Minek is idegesítené magát? Egyébként is, nem harcolni jött a mélységivel, kialakult kisebb szópárbajuk csupán belső tulajdonságaik és nem kevésbé származásuk eredménye.*
- Nem hiszem, hogy a forgatagon kellene egymásnak esnünk. Neked sem éri meg, nekem sem éri meg, egyezzünk ki ebben.
*Nem kérés, csupán tényközlés, hogy Shea a továbbiakban ilyetén módon fogja kezelni a helyzetet. Innentől már csak a mélységin múlik, hogy hogyan tovább.*
A hozzászólás írója (Sheazhala Darice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 15:17:29
3494. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:19:53
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:19:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seleris//
- Persze, nem történt semmi.
* Nyugtatja meg mosolyogva az idegent. A kérdés kissé váratlanul éri, de mosolya továbbra sem halványul, hisz egy ilyen kedves ajánlatnak még örül is. Úgyis egyedül van, nincs társasága. Régen beszélgetett már igazán jót, pedig néha jól esik az embernek, ha valaki hosszabb ideig figyelmével adózik és őszintén kíváncsi.*
- Magamban vagyok, úgyhogy szívesen.
* Bólint, majd várakozón pillant a maszkot viselő alakra. Ezzel kapcsolatban is biztosan érdeklődni fog, de nem akar tapintatlan lenni, így először inkább bemutatkozik.*
- A nevem Lialyn Gardic. Önben kit tisztelhetek?
//Seleris//
- Persze, nem történt semmi.
* Nyugtatja meg mosolyogva az idegent. A kérdés kissé váratlanul éri, de mosolya továbbra sem halványul, hisz egy ilyen kedves ajánlatnak még örül is. Úgyis egyedül van, nincs társasága. Régen beszélgetett már igazán jót, pedig néha jól esik az embernek, ha valaki hosszabb ideig figyelmével adózik és őszintén kíváncsi.*
- Magamban vagyok, úgyhogy szívesen.
* Bólint, majd várakozón pillant a maszkot viselő alakra. Ezzel kapcsolatban is biztosan érdeklődni fog, de nem akar tapintatlan lenni, így először inkább bemutatkozik.*
- A nevem Lialyn Gardic. Önben kit tisztelhetek?
3493. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:05:57
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:05:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lialyn//
- Biztosan minden rendben van?
*Kérdez rá aggódva. Hiszen ha nem kap rá külön utasítást, akkor utál kárt okozni másoknak. Meg akkor is utálja, ha utasítást kap rá. Felvillan előtte egy fiatal lány arca, hasonló ehhez hölgyhöz. A szemei legalábbis nagyon hasonlóak. Kicsit hátrébb lép, már amennyire a tömeg engedi, kis helyet csinálva maga, és a lány közt. Most néz csak végig rajta, szemügyre véve finom arcát, szemeit, melyek a kék egy egész különleges árnyalatában játszanak, és karcsú alakját, melyet az égszín ruhaköltemény takar. Hirtelen ötlettől vezérelve rákérdez.*
- Egyedül van kisasszony? Nem lenne kedve meginni velem valamit?
*Nem gondol feltétlen alkoholra, hiszen nem nagyon fogyaszt ilyesmit. De mintha látott volna egy standot a közelben friss gyümölcslével. Furcsa érzés tölti el, miközben a válaszra vár, izgalom, és egy kis félelem elegyedik bele, hasonlít ahhoz, ami az első vágás előtt önti el. De ez annál sokkal jobb, hiányzik belőle a bűntudat, az öngyűlölet. Csak a tiszta, izgatott várakozás, és a vágy, hogy igent mondjon ez a leány.*
//Lialyn//
- Biztosan minden rendben van?
*Kérdez rá aggódva. Hiszen ha nem kap rá külön utasítást, akkor utál kárt okozni másoknak. Meg akkor is utálja, ha utasítást kap rá. Felvillan előtte egy fiatal lány arca, hasonló ehhez hölgyhöz. A szemei legalábbis nagyon hasonlóak. Kicsit hátrébb lép, már amennyire a tömeg engedi, kis helyet csinálva maga, és a lány közt. Most néz csak végig rajta, szemügyre véve finom arcát, szemeit, melyek a kék egy egész különleges árnyalatában játszanak, és karcsú alakját, melyet az égszín ruhaköltemény takar. Hirtelen ötlettől vezérelve rákérdez.*
- Egyedül van kisasszony? Nem lenne kedve meginni velem valamit?
*Nem gondol feltétlen alkoholra, hiszen nem nagyon fogyaszt ilyesmit. De mintha látott volna egy standot a közelben friss gyümölcslével. Furcsa érzés tölti el, miközben a válaszra vár, izgalom, és egy kis félelem elegyedik bele, hasonlít ahhoz, ami az első vágás előtt önti el. De ez annál sokkal jobb, hiányzik belőle a bűntudat, az öngyűlölet. Csak a tiszta, izgatott várakozás, és a vágy, hogy igent mondjon ez a leány.*
3492. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:07:45
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:07:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Freyai//
*A köpcös mágus hiába próbálja elmagyarázni a lánynak a gazdagok, a szegények, és az átlag emberek közötti különbséget, azon nem nagyon látszik, hogy értené. Majd a lány közli, hogy zsoldosnak jó lenne. A lány ezen kijelentése, ad egy ötletet, hogyan is zavarhatná össze egy kicsit a lányt. Pusztán azért, hogy szórakozzon.*
-Zsoldosnak? *kérdez vissza, s máris folytatja.* És akkor mennyiért halnál meg? Mert előbb vagy utóbb belehalsz.
*A lány ugyan naiv, de azért reméli a férfi, hogy nem ennyire, s érti mire céloz a férfi.*
-Kard által vész, aki kardot ragad. *teszi hozzá Argus. Amíg a lány a kérdésen gondolkodik, addig a mágus máris a következő okfejtést latolgatja.*
*Úgy látszik, hogy a lány valamilyen kisvárosi, vagy inkább falusi mentalitással rendelkezik. Máris a cserekereskedelmen gondolkodik. És annak nagyszerű mivoltát akarja bizonyítani a mágusnak.*
-Szép elképzelés a természeti juttatás, de két bökkenő is van. *és egyből bele is kezd az első hiba elemzésébe.* Neked van 2 bála gyapjúd, de neked kenyér kell. De a péknek nincs szüksége gyapjúra, hanem kardra van szüksége. Így elmész a kovácshoz, de neki sincs szüksége gyapjúra, hanem neki fára van szüksége, de úgy tudja, hogy a szabónak szüksége van gyapjúra. Elmész a szabóhoz, aki örül a gyapjúnak, de se fát, se kenyeret nem tud adni érte, de ruhát tud. Oda adod a gyapjút a ruhákért cserébe, és próbálsz avval házalni? Vagy inkább a gyapjúval próbálkozol? Ezért jó a pénz.
*Reméli, hogy így megérti a lány a pénz értelmét, s hogy mennyire hasznos dolog. Persze azért a móka kedvéért bele kezd a második bökkenőbe.*
-A második hiba a természeti juttatásokkal, hogy vannak olyanok, akik elég tágan értelmezik, s olyat kérnek. *a mondat végén rámarkol a lány hátsófelére, hogy az értse mire is céloz. Valószínűleg a lány elugrik, felsikolt. A mágus ezen csupán jóízűt kacag, s elveszi a kezét a lányról.*
*Majd a lánnyal a mágia tanulásról kezdenek beszélni. Freyai első gondolata a Templom, hiszen mindenki oda jár tanulni Artheniorban.*
-A templom nem jó ötlet, ha csak nem akarsz kontárkodni.
*A Templom említésére ösztönösen ökölbe szorul a keze, s eszébe ötlenek a húga által mutatott látomás, amiben a templom lángol.*
-Mik is a megfelelő alapok? Thaumaturgia, Idézések, Elemi Síkok, Külső - Belső Síkok, Mana törvények ezek mellet szükség van a történelem ismeretére, holt nyelvek ismeretére, néphiedelmek, babonák ismerete. Talán ezek a legfontosabb alapok, persze ezek mellet még több szakmát is el kell sajátítani. Csillagászat, geológia, és végtelenig lehetne sorolni. De persze ezek magukban mit sem érnek bátorság, és elszántság nélkül, és persze megfelelő áldozatok nélkül.
*Persze a köpcös mágus, és az elf leányzó valószínűleg másmilyen áldozatokra gondol. Hiszen a mágusnak mindenki csak egy áldozat, a céljai elérésében.*
-Persze, hogy rosszat mondtál. Ez olyan lenne, mintha a fakardal hadonászó gyereket harcosnak nevezni. Én MÁGUS vagyok! *jelenti ki határozottan a lánynak.* Attól, hogy valaki tud egy varázslatot, attól még nem a társam. Az én utam egész életet kíván, nem pedig bele kontárkodást. Aki nem képes meghozni ezt az árat, az nem is képes megérti az igazi hatalmat.
*Majd a beszélgetés Északra terelődik, s a lány megemlíti Darel vándorlását is.*
-Én akkor megyek vissza, amikor akarok. *jelenti ki a lánynak utalva arra, hogy Argus nincs Darelhez kötve.* Csupán a sakk bábukat kell felállítanom.
//Freyai//
*A köpcös mágus hiába próbálja elmagyarázni a lánynak a gazdagok, a szegények, és az átlag emberek közötti különbséget, azon nem nagyon látszik, hogy értené. Majd a lány közli, hogy zsoldosnak jó lenne. A lány ezen kijelentése, ad egy ötletet, hogyan is zavarhatná össze egy kicsit a lányt. Pusztán azért, hogy szórakozzon.*
-Zsoldosnak? *kérdez vissza, s máris folytatja.* És akkor mennyiért halnál meg? Mert előbb vagy utóbb belehalsz.
*A lány ugyan naiv, de azért reméli a férfi, hogy nem ennyire, s érti mire céloz a férfi.*
-Kard által vész, aki kardot ragad. *teszi hozzá Argus. Amíg a lány a kérdésen gondolkodik, addig a mágus máris a következő okfejtést latolgatja.*
*Úgy látszik, hogy a lány valamilyen kisvárosi, vagy inkább falusi mentalitással rendelkezik. Máris a cserekereskedelmen gondolkodik. És annak nagyszerű mivoltát akarja bizonyítani a mágusnak.*
-Szép elképzelés a természeti juttatás, de két bökkenő is van. *és egyből bele is kezd az első hiba elemzésébe.* Neked van 2 bála gyapjúd, de neked kenyér kell. De a péknek nincs szüksége gyapjúra, hanem kardra van szüksége. Így elmész a kovácshoz, de neki sincs szüksége gyapjúra, hanem neki fára van szüksége, de úgy tudja, hogy a szabónak szüksége van gyapjúra. Elmész a szabóhoz, aki örül a gyapjúnak, de se fát, se kenyeret nem tud adni érte, de ruhát tud. Oda adod a gyapjút a ruhákért cserébe, és próbálsz avval házalni? Vagy inkább a gyapjúval próbálkozol? Ezért jó a pénz.
*Reméli, hogy így megérti a lány a pénz értelmét, s hogy mennyire hasznos dolog. Persze azért a móka kedvéért bele kezd a második bökkenőbe.*
-A második hiba a természeti juttatásokkal, hogy vannak olyanok, akik elég tágan értelmezik, s olyat kérnek. *a mondat végén rámarkol a lány hátsófelére, hogy az értse mire is céloz. Valószínűleg a lány elugrik, felsikolt. A mágus ezen csupán jóízűt kacag, s elveszi a kezét a lányról.*
*Majd a lánnyal a mágia tanulásról kezdenek beszélni. Freyai első gondolata a Templom, hiszen mindenki oda jár tanulni Artheniorban.*
-A templom nem jó ötlet, ha csak nem akarsz kontárkodni.
*A Templom említésére ösztönösen ökölbe szorul a keze, s eszébe ötlenek a húga által mutatott látomás, amiben a templom lángol.*
-Mik is a megfelelő alapok? Thaumaturgia, Idézések, Elemi Síkok, Külső - Belső Síkok, Mana törvények ezek mellet szükség van a történelem ismeretére, holt nyelvek ismeretére, néphiedelmek, babonák ismerete. Talán ezek a legfontosabb alapok, persze ezek mellet még több szakmát is el kell sajátítani. Csillagászat, geológia, és végtelenig lehetne sorolni. De persze ezek magukban mit sem érnek bátorság, és elszántság nélkül, és persze megfelelő áldozatok nélkül.
*Persze a köpcös mágus, és az elf leányzó valószínűleg másmilyen áldozatokra gondol. Hiszen a mágusnak mindenki csak egy áldozat, a céljai elérésében.*
-Persze, hogy rosszat mondtál. Ez olyan lenne, mintha a fakardal hadonászó gyereket harcosnak nevezni. Én MÁGUS vagyok! *jelenti ki határozottan a lánynak.* Attól, hogy valaki tud egy varázslatot, attól még nem a társam. Az én utam egész életet kíván, nem pedig bele kontárkodást. Aki nem képes meghozni ezt az árat, az nem is képes megérti az igazi hatalmat.
*Majd a beszélgetés Északra terelődik, s a lány megemlíti Darel vándorlását is.*
-Én akkor megyek vissza, amikor akarok. *jelenti ki a lánynak utalva arra, hogy Argus nincs Darelhez kötve.* Csupán a sakk bábukat kell felállítanom.
3491. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:51:30
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:51:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Sheazhala//
* A megvető pillantás nem ejti zavarba, ő is éppen olyan lesajnálóan tud nézni a másik nőstényre.*
- Hogy én jó vagy rossz helyen vagyok, az nem a te dolgod. S akad bőven elég felszíni itt valóban, egy hiánya senkinek sem tűnne fel, így jobban tennéd ha meghúznád magadat, mert talán téged sem keresne senki.
* Húzza még szélesebb mosolyra ajkait. Egyébként nem érti, hogy miért kötött bele a másik nő, a legtöbben inkább kerülik a mélységi nőstényeket, főleg ha azok fegyvert is hordanak magukkal. Bár még ha nem így lenne, akkor is elég fájdalmas, ha éles körmeikkel végigkarmolják a bőrt, vagy acélos markukkal kapják el az ellenségek torkát.*
~ A saját gödrét ássa...~
//Sheazhala//
* A megvető pillantás nem ejti zavarba, ő is éppen olyan lesajnálóan tud nézni a másik nőstényre.*
- Hogy én jó vagy rossz helyen vagyok, az nem a te dolgod. S akad bőven elég felszíni itt valóban, egy hiánya senkinek sem tűnne fel, így jobban tennéd ha meghúznád magadat, mert talán téged sem keresne senki.
* Húzza még szélesebb mosolyra ajkait. Egyébként nem érti, hogy miért kötött bele a másik nő, a legtöbben inkább kerülik a mélységi nőstényeket, főleg ha azok fegyvert is hordanak magukkal. Bár még ha nem így lenne, akkor is elég fájdalmas, ha éles körmeikkel végigkarmolják a bőrt, vagy acélos markukkal kapják el az ellenségek torkát.*
~ A saját gödrét ássa...~
3490. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:43:16
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:43:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
*Felvonja szemöldökét, és a lehető legmegsemmisítőbb pillantást veti a nőstényre. Ha eddig gyilkolási vágyai voltak, most már egészen bizonyos, hogy ezt a mélységi szukát szeretné kardélre hányni, de előtte néhány réteg koromszín bőrtől megszabadítani. Az lenne csak a csupa móka és kacagás! Ehelyett csak összefonja karjait maga előtt és megvetően pillant végig a nőstényen.*
- Pökhendi felszíni? Nekem úgy tűnik, felszíni bőven több van ezen a helyen, kétlem, hogy egy ilyen kormos szukát védelmeznének. Azt hiszem te jársz rossz helyen bájoska...
*Az utolsó szavakat szinte csak úgy odaveti neki félvállról, mintha még arra se kifejezetten lenne méltó a mélységi, hogy magyarázkodni kelljen neki.*
//Seyana//
*Felvonja szemöldökét, és a lehető legmegsemmisítőbb pillantást veti a nőstényre. Ha eddig gyilkolási vágyai voltak, most már egészen bizonyos, hogy ezt a mélységi szukát szeretné kardélre hányni, de előtte néhány réteg koromszín bőrtől megszabadítani. Az lenne csak a csupa móka és kacagás! Ehelyett csak összefonja karjait maga előtt és megvetően pillant végig a nőstényen.*
- Pökhendi felszíni? Nekem úgy tűnik, felszíni bőven több van ezen a helyen, kétlem, hogy egy ilyen kormos szukát védelmeznének. Azt hiszem te jársz rossz helyen bájoska...
*Az utolsó szavakat szinte csak úgy odaveti neki félvállról, mintha még arra se kifejezetten lenne méltó a mélységi, hogy magyarázkodni kelljen neki.*
3489. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:33:52
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:33:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Sheazhala//
* A hímtől valahogy elkeveredik, de nem az a fajta, aki annyira bánkódna vadidegenek után. Most inkább megnézi a kínálatot, leginkább a fegyvereket és a ruhákat, a felszíni kézzel összetapogatott étel nem túl vonzó számára. Persze, magában csak szidja ezeket a munkákat is, mert meg sem közelítik azt a minőséget, amit ő várna. A virágmintás, világos daraboktól egyszerűen irtózik, mert az ide-oda repdeső, apró tündérekre emlékeztetik, akiket gyakran le tudna csapni indokolatlan jókedvükben miatt. Egyszerre azonban egy felszíni nőstény kerül útjába, ki megszólítani sem rest. Seyana arcára utálkozó vigyor kúszik.*
- Te tévedtél el, csillagvirág, nem gondolod? Vagy tán a rongy életedtől akarsz megszabadulni, hogy szemtelenkedsz, pöchendi felszíni?
* Sziszegi úgy, hogy csak az idegen hallja.*
//Sheazhala//
* A hímtől valahogy elkeveredik, de nem az a fajta, aki annyira bánkódna vadidegenek után. Most inkább megnézi a kínálatot, leginkább a fegyvereket és a ruhákat, a felszíni kézzel összetapogatott étel nem túl vonzó számára. Persze, magában csak szidja ezeket a munkákat is, mert meg sem közelítik azt a minőséget, amit ő várna. A virágmintás, világos daraboktól egyszerűen irtózik, mert az ide-oda repdeső, apró tündérekre emlékeztetik, akiket gyakran le tudna csapni indokolatlan jókedvükben miatt. Egyszerre azonban egy felszíni nőstény kerül útjába, ki megszólítani sem rest. Seyana arcára utálkozó vigyor kúszik.*
- Te tévedtél el, csillagvirág, nem gondolod? Vagy tán a rongy életedtől akarsz megszabadulni, hogy szemtelenkedsz, pöchendi felszíni?
* Sziszegi úgy, hogy csak az idegen hallja.*
3488. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:22:27
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:22:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
*Könnyed léptekkel, lenge ruhában járja a forgatagot, fürgén kerülgeti a járókelőket, időnként fintorral, undorral arcán, vagy könnyed mosollyal reagálva azoknak jelenlétére. Természetesen függ a szembejövők nemétől és fajától is, egyértelműen nem fog egy ork nősténnyel bájologni, azonban egy jóképű dalia egyértelműen megérdemel egy kellemes mosolyt. Méregzöld pillantásában azonban gyilkos fény csillog, a combjára erősített tőr után vágyakozik keze, viszket tenyere. Igazán szeretne már valakivel eljátszadozni, puszta szórakozásból és/vagy az élvezetek miatt is, természetesen. Azonban, ezen a fülledt napon úgy tűnik ez nem fog számára megadatni, sokkal inkább kap valami felsőbb erőtől egy elveszettnek tűnő mélységit. Jó, annyira nem tűnik elveszettnek, mint mondjuk egy elhagyott kis kutyakölyök, azonban mindenképp érdekesen fest egy szál magányában, arcán egyértelmű élet- és világundorral. Könnyedén lép hát oda a szukához, arcán hamis mosollyal, zöldjeiben vérre áhítozó pillantással.*
- Nocsak, nocsak, eltévedtél, szenecske?
//Seyana//
*Könnyed léptekkel, lenge ruhában járja a forgatagot, fürgén kerülgeti a járókelőket, időnként fintorral, undorral arcán, vagy könnyed mosollyal reagálva azoknak jelenlétére. Természetesen függ a szembejövők nemétől és fajától is, egyértelműen nem fog egy ork nősténnyel bájologni, azonban egy jóképű dalia egyértelműen megérdemel egy kellemes mosolyt. Méregzöld pillantásában azonban gyilkos fény csillog, a combjára erősített tőr után vágyakozik keze, viszket tenyere. Igazán szeretne már valakivel eljátszadozni, puszta szórakozásból és/vagy az élvezetek miatt is, természetesen. Azonban, ezen a fülledt napon úgy tűnik ez nem fog számára megadatni, sokkal inkább kap valami felsőbb erőtől egy elveszettnek tűnő mélységit. Jó, annyira nem tűnik elveszettnek, mint mondjuk egy elhagyott kis kutyakölyök, azonban mindenképp érdekesen fest egy szál magányában, arcán egyértelmű élet- és világundorral. Könnyedén lép hát oda a szukához, arcán hamis mosollyal, zöldjeiben vérre áhítozó pillantással.*
- Nocsak, nocsak, eltévedtél, szenecske?
3487. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:57:04
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:57:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
~Pontosan azt. Hát persze. Bundája volt és arasznyi karmai meg fogai, és még a szája is habzott! Aztán hopp, sötételf lett belőle. Hát persze!~
- Mindenki elmúlik előbb vagy utóbb, ez nyilvánvaló. Ki természetesen, ki dögrovásban, ki pedig erőszakosan. De mind elmúlik. És igaza van, nagyon nem számít semmi. Kis törékeny porszem mind, ami ideig-óráig összekapaszkodhat, de végül úgyis elsodorja a szél és már semmi és senki nem emlékszik rá, hogy ott volt. Észre sem veszik a hiányát...
*Sorolja egyik legőszintébb véleményét, a lassanként ürülő kupába bámulva, amit ujjai közt forgat lassan ezidő alatt. Pillantása csak ezután villan a férfira.*
- Tetszik a gondolkodásmódja, ezt le sem tagadhatom.
*Jelenti ki ismét őszintén, majd kortyol. Legnagyobb sajnálatára már valóban kevés maradt a finom, hűs nedűből mostanra.*
- De mondja. Ha nem tudnánk elképzelni egy ilyen felsőbbrendű lény erejét, honnét tudja, hogy létezhetnek? Honnét tudja, hogy egy pillantással is ölhetnek akár? És honnét tudja, hogy nem találkozott már eggyel? Honnét tudja, hogy egy ilyen nem tetszeleghetne akár egy állat képében is, ha épp úgy látja jónak?
*Mostanra célja lett kifaggatni a másikat, s már nem is csak azért, hogy a teljes kifakadásig idegesítse. Azért is, mert noha nem vágyott sosem olyan szolgafélére, aki esetleg tudhatja róla, hogy kicsoda valójában, azért ez az ötlet most kezd megtetszeni neki. Elvégre, ha valaki folyamatosan fél tőle, az neki már csak ezért is jó lehetne. Elvégre táplálná a folyton éhes részét. Meg a tőle való félelemtől gyaníthatóan el sem árulná...
Ettől függetlenül óvatosan, puhatolózva teszi fel a kérdéseit. Elvégre továbbra sem fogja kiadni magát csak úgy akárkinek, ahogy az sem mindegy, kinek a társasága ragad hozzá hosszabb-rövidebb időre. Egy idegesítő kis senkivel például csak több gondja lenne, mint amennyi hasznot húzhat belőle. És tény és való, hogy akkor legalább lesz "vacsorája a kamrában tartalékon", de...*
~Most ilyen alapon miért nem mindegy neked? Ha bármi nem tetszik, valóban egy mozdulat lesz megöld. Nézd csak, milyen kis csenevész...~
*Igyekszik a belül zúgó, gúnytól és gyűlölettől csöpögő hangra nem hallgatni egyelőre, s továbbra is csak adni a kissé spicces kisasszonyt. Aztán, hogy milyen sors vár erre a szintén apró porszemre, valaki olyan mellett, aki igenis felsőbbrendűnek tartja magát, majd elválik a beszélgetésekből.*
//Lorew//
~Pontosan azt. Hát persze. Bundája volt és arasznyi karmai meg fogai, és még a szája is habzott! Aztán hopp, sötételf lett belőle. Hát persze!~
- Mindenki elmúlik előbb vagy utóbb, ez nyilvánvaló. Ki természetesen, ki dögrovásban, ki pedig erőszakosan. De mind elmúlik. És igaza van, nagyon nem számít semmi. Kis törékeny porszem mind, ami ideig-óráig összekapaszkodhat, de végül úgyis elsodorja a szél és már semmi és senki nem emlékszik rá, hogy ott volt. Észre sem veszik a hiányát...
*Sorolja egyik legőszintébb véleményét, a lassanként ürülő kupába bámulva, amit ujjai közt forgat lassan ezidő alatt. Pillantása csak ezután villan a férfira.*
- Tetszik a gondolkodásmódja, ezt le sem tagadhatom.
*Jelenti ki ismét őszintén, majd kortyol. Legnagyobb sajnálatára már valóban kevés maradt a finom, hűs nedűből mostanra.*
- De mondja. Ha nem tudnánk elképzelni egy ilyen felsőbbrendű lény erejét, honnét tudja, hogy létezhetnek? Honnét tudja, hogy egy pillantással is ölhetnek akár? És honnét tudja, hogy nem találkozott már eggyel? Honnét tudja, hogy egy ilyen nem tetszeleghetne akár egy állat képében is, ha épp úgy látja jónak?
*Mostanra célja lett kifaggatni a másikat, s már nem is csak azért, hogy a teljes kifakadásig idegesítse. Azért is, mert noha nem vágyott sosem olyan szolgafélére, aki esetleg tudhatja róla, hogy kicsoda valójában, azért ez az ötlet most kezd megtetszeni neki. Elvégre, ha valaki folyamatosan fél tőle, az neki már csak ezért is jó lehetne. Elvégre táplálná a folyton éhes részét. Meg a tőle való félelemtől gyaníthatóan el sem árulná...
Ettől függetlenül óvatosan, puhatolózva teszi fel a kérdéseit. Elvégre továbbra sem fogja kiadni magát csak úgy akárkinek, ahogy az sem mindegy, kinek a társasága ragad hozzá hosszabb-rövidebb időre. Egy idegesítő kis senkivel például csak több gondja lenne, mint amennyi hasznot húzhat belőle. És tény és való, hogy akkor legalább lesz "vacsorája a kamrában tartalékon", de...*
~Most ilyen alapon miért nem mindegy neked? Ha bármi nem tetszik, valóban egy mozdulat lesz megöld. Nézd csak, milyen kis csenevész...~
*Igyekszik a belül zúgó, gúnytól és gyűlölettől csöpögő hangra nem hallgatni egyelőre, s továbbra is csak adni a kissé spicces kisasszonyt. Aztán, hogy milyen sors vár erre a szintén apró porszemre, valaki olyan mellett, aki igenis felsőbbrendűnek tartja magát, majd elválik a beszélgetésekből.*
3486. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:45:03
Üzenet elküldve: 2015-07-17 09:45:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*Huncut mosollyal az ajkán fordul Sach felé, aki elég lelkes a produkciója láttán. Begörbített kézfejét szája elé teszi és összehúzott szemekkel kacag halkan. A mutatványosokat leső népek nagyjából ketté váltak, ahogy a vörös és a madaras fickó, Omon között válogattak. Khyrnek megfelel ez a felállás, hiszen neki mindegy kik nézik, lényeg, hogy pénzt ígértek neki és reméli nem keveset kap.
Röviden meghajol ismét, ahogy az emberek hallatják hangjukat. A lángjától megfosztott legyezőt övébe szúrja, majd kiegyenesedvén ismét megszólal.*
- Örülök. *Mondja, kurtán egykedvűen, majd a fénytelen szemekbe néz maga előtt. Minden színben lát maga előtt tekintetet, de mind olyan élettelennek hat, mintha csak a saját bábjai lennének. Röviden meggyőzi magát, azzal, hogy enni kell és ételhez pénz kell, ez pedig egy kitűnő alkalom a könnyű pénz szerzéshez. Felsóhajt röviden, a tüze nem keltett a szívében meleget, sőt kezdi érezni a gyomrában a görcsös, fagyat.*
- Lássuk! Bűvöljön szemetekbe élő fényt a tűz! Kérek még egy fáklyát!
*Szóla, s amint megkapja a lángoló botot, marha bőrrel vastagon borított baljához érinti a tüzet. Abban a pillanatban, ahogy az olajjal borított karja lángra kap, a jobb lábához is hozzá érinti a forrongó lángot, mely ugyanezen anyaggal van bekenve. Amíg a bőr borítja végtagjait addig ég a tűz, se több, se kevesebb helyet el nem foglalva.
Túlad a fáklyán. Elmosolyodik és int a lángoló karjával a magasba, tenyerét feltéve. Ezt a karját aztán lassú ívben a föld felé irányítja, majd gyorsít a mozgásán és lábaival elrugaszkodik a földtől. Bal tenyerét a porba vájja és átlendül rajta, miközben lábait szélesre tárja. Eztán villámszkóró a jobbját is a földre csapja, majd a bal karját elemeli és kinyújtja. Talpra ugrik, gyors mozdulatokkal halad tovább, fél lábra guggol és lángoló virgácsát széles ívben húzza végig az emberek sora előtt. Igyekszik hajával és arcával elkerülni a nyaldosó tüzet. Újra két talpra áll, majd azzal a lendülettel kicsavarja a testét, tenyereit letéve átdobja testét egy széles ívben a levegőbe, majd lábait ismét leteszi. Ezt ismétli meg négyszer, majd hosszú lángnyelvet húzva maga után kinyújtott karral fordul körbe. Jobbját eztán letámasztja és átlendül rajta. Lábával sarló szerűen vág a levegőbe.
A bőrén kezdi érezni a meleget, de nem a ruha alatt, sokkal inkább a kezén és a derekán, ahol véget ér a vastag bőr. Szemeit becsukja és úgy folytatja tovább a harcművészetre emlékeztető mozdulatokat. A vándor színészekkel való útjai során csak néhányszor vette elő a “lángoló vörös” számot, de ha egyszer előadta, szem nem marad szárazon. Az övé biztosan nem, ahogy csípte a hő az arcát.
Tesz még pár elnagyolt mozdulatot. Az tűz kezdi felemészteni a rajta lévő olajat, s ezáltal, olyan szaga kezd lenni, mint amikor agyagot égetnek. Addig folytatja az egyre lassuló mozgást, amíg a lángok eltűnnek testéről. Egy kivételével, amely a haja végébe kapott bele. Utolsó mozdulatként jobb kezére támaszkodik és lábait a levegőben megforgatja, majd lecsapja őket és feláll. Egyetlen hirtelen mozdulattal oltja el a vörös haját nyaldosó lángot, s fapofával mered az emberekre, mintha ez is hozzátartozott volna a mutatványhoz.
Meghajol, ezúttal mélyen és lábát is előrenyújtja. Kisöpri arcából száraz haját és felegyenesedik.*
- Remélem tetszett. *Imigyen szóla, majd szép lassan eltávolodik a tömegtől, hogy visszatérjen a megcsappant létszámú műkedvelőkhöz. Meghajol a férfi felé is, kinek az a roppant vagyona lehet, hogy csak inassal, szolgával, testőrrel mer kifáradni a színre, majd Sachot sem felejti ki, ha már volt olyan kedves, hogy végignézze. Eztán keres egy alkalmas helyet, ahova leteheti pörkölt seggét és ujjaival kifésülheti az összeégett csomót a hajából.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 11:03:02
//Mutatványosok//
*Huncut mosollyal az ajkán fordul Sach felé, aki elég lelkes a produkciója láttán. Begörbített kézfejét szája elé teszi és összehúzott szemekkel kacag halkan. A mutatványosokat leső népek nagyjából ketté váltak, ahogy a vörös és a madaras fickó, Omon között válogattak. Khyrnek megfelel ez a felállás, hiszen neki mindegy kik nézik, lényeg, hogy pénzt ígértek neki és reméli nem keveset kap.
Röviden meghajol ismét, ahogy az emberek hallatják hangjukat. A lángjától megfosztott legyezőt övébe szúrja, majd kiegyenesedvén ismét megszólal.*
- Örülök. *Mondja, kurtán egykedvűen, majd a fénytelen szemekbe néz maga előtt. Minden színben lát maga előtt tekintetet, de mind olyan élettelennek hat, mintha csak a saját bábjai lennének. Röviden meggyőzi magát, azzal, hogy enni kell és ételhez pénz kell, ez pedig egy kitűnő alkalom a könnyű pénz szerzéshez. Felsóhajt röviden, a tüze nem keltett a szívében meleget, sőt kezdi érezni a gyomrában a görcsös, fagyat.*
- Lássuk! Bűvöljön szemetekbe élő fényt a tűz! Kérek még egy fáklyát!
*Szóla, s amint megkapja a lángoló botot, marha bőrrel vastagon borított baljához érinti a tüzet. Abban a pillanatban, ahogy az olajjal borított karja lángra kap, a jobb lábához is hozzá érinti a forrongó lángot, mely ugyanezen anyaggal van bekenve. Amíg a bőr borítja végtagjait addig ég a tűz, se több, se kevesebb helyet el nem foglalva.
Túlad a fáklyán. Elmosolyodik és int a lángoló karjával a magasba, tenyerét feltéve. Ezt a karját aztán lassú ívben a föld felé irányítja, majd gyorsít a mozgásán és lábaival elrugaszkodik a földtől. Bal tenyerét a porba vájja és átlendül rajta, miközben lábait szélesre tárja. Eztán villámszkóró a jobbját is a földre csapja, majd a bal karját elemeli és kinyújtja. Talpra ugrik, gyors mozdulatokkal halad tovább, fél lábra guggol és lángoló virgácsát széles ívben húzza végig az emberek sora előtt. Igyekszik hajával és arcával elkerülni a nyaldosó tüzet. Újra két talpra áll, majd azzal a lendülettel kicsavarja a testét, tenyereit letéve átdobja testét egy széles ívben a levegőbe, majd lábait ismét leteszi. Ezt ismétli meg négyszer, majd hosszú lángnyelvet húzva maga után kinyújtott karral fordul körbe. Jobbját eztán letámasztja és átlendül rajta. Lábával sarló szerűen vág a levegőbe.
A bőrén kezdi érezni a meleget, de nem a ruha alatt, sokkal inkább a kezén és a derekán, ahol véget ér a vastag bőr. Szemeit becsukja és úgy folytatja tovább a harcművészetre emlékeztető mozdulatokat. A vándor színészekkel való útjai során csak néhányszor vette elő a “lángoló vörös” számot, de ha egyszer előadta, szem nem marad szárazon. Az övé biztosan nem, ahogy csípte a hő az arcát.
Tesz még pár elnagyolt mozdulatot. Az tűz kezdi felemészteni a rajta lévő olajat, s ezáltal, olyan szaga kezd lenni, mint amikor agyagot égetnek. Addig folytatja az egyre lassuló mozgást, amíg a lángok eltűnnek testéről. Egy kivételével, amely a haja végébe kapott bele. Utolsó mozdulatként jobb kezére támaszkodik és lábait a levegőben megforgatja, majd lecsapja őket és feláll. Egyetlen hirtelen mozdulattal oltja el a vörös haját nyaldosó lángot, s fapofával mered az emberekre, mintha ez is hozzátartozott volna a mutatványhoz.
Meghajol, ezúttal mélyen és lábát is előrenyújtja. Kisöpri arcából száraz haját és felegyenesedik.*
- Remélem tetszett. *Imigyen szóla, majd szép lassan eltávolodik a tömegtől, hogy visszatérjen a megcsappant létszámú műkedvelőkhöz. Meghajol a férfi felé is, kinek az a roppant vagyona lehet, hogy csak inassal, szolgával, testőrrel mer kifáradni a színre, majd Sachot sem felejti ki, ha már volt olyan kedves, hogy végignézze. Eztán keres egy alkalmas helyet, ahova leteheti pörkölt seggét és ujjaival kifésülheti az összeégett csomót a hajából.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 11:03:02
3485. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 07:50:41
Üzenet elküldve: 2015-07-17 07:50:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seleris//
* Hosszabb ideig nézi a különféle ruhakölteményeket, sok köztük valóban igazi műalkotás az aprólékos hímzésekkel, csillogó kövekkel, finom anyagokkal. Persze, értéküket az árak is tükrözik, s ugyan van valamennyi aranya, de nem kívánja most ilyenekre szórni, hisz nem lehet tudni, hogy mikor lenne jobb helye annak a pénznek egy új helyzetben, ismeretlen vidéken, hol egy magára maradt, ártatlan leány kénytelen mászkálni.
Védelme amúgy sem a legjobb, hisz a többi nemeskisasszonynak általában testőr vigyázza épségét, Lialyn azonban egy csont tőrt tudott csak oldalára kötni, no meg egy faragványokkal díszített fabotot. Kardot nemigen fogott eddig kezében, talán megtartani is nehezére esne egy-egy nehezebb fegyvert. A tőrt édesanyja holmijai között lelte még néhány éve, csak emléknek tette félre, jó ideig ruhásszekrénye mélyén pihent. Mikor azonban pakolnia kellett, ez is kezébe akadt. Talán nem véletlen... Eddig szerencsére nem kellett használnia, illetve nem kellett próbálkoznia használatával.
Nézelődés közben valaki meglöki, de szerencsére elkapja a törékeny teremtést, ki egyensúlyát veszti. Az idegen egy ideig zöld szemeivel néz az ő lélektükreibe. Akarva-akaratlan is csak a férfi íriszeire tud koncentrálni az arcát elfedő maszk miatt.*
- Semmi baj, megvagyok.
* Mondja halvány mosollyal, hisz valóban nem esett baja. Inkább az érte így másodszorra váratlanul, hogy az ismeretlen az arcát nem teszi közszemlére.*
//Seleris//
* Hosszabb ideig nézi a különféle ruhakölteményeket, sok köztük valóban igazi műalkotás az aprólékos hímzésekkel, csillogó kövekkel, finom anyagokkal. Persze, értéküket az árak is tükrözik, s ugyan van valamennyi aranya, de nem kívánja most ilyenekre szórni, hisz nem lehet tudni, hogy mikor lenne jobb helye annak a pénznek egy új helyzetben, ismeretlen vidéken, hol egy magára maradt, ártatlan leány kénytelen mászkálni.
Védelme amúgy sem a legjobb, hisz a többi nemeskisasszonynak általában testőr vigyázza épségét, Lialyn azonban egy csont tőrt tudott csak oldalára kötni, no meg egy faragványokkal díszített fabotot. Kardot nemigen fogott eddig kezében, talán megtartani is nehezére esne egy-egy nehezebb fegyvert. A tőrt édesanyja holmijai között lelte még néhány éve, csak emléknek tette félre, jó ideig ruhásszekrénye mélyén pihent. Mikor azonban pakolnia kellett, ez is kezébe akadt. Talán nem véletlen... Eddig szerencsére nem kellett használnia, illetve nem kellett próbálkoznia használatával.
Nézelődés közben valaki meglöki, de szerencsére elkapja a törékeny teremtést, ki egyensúlyát veszti. Az idegen egy ideig zöld szemeivel néz az ő lélektükreibe. Akarva-akaratlan is csak a férfi íriszeire tud koncentrálni az arcát elfedő maszk miatt.*
- Semmi baj, megvagyok.
* Mondja halvány mosollyal, hisz valóban nem esett baja. Inkább az érte így másodszorra váratlanul, hogy az ismeretlen az arcát nem teszi közszemlére.*
3484. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 04:34:14
Üzenet elküldve: 2015-07-17 04:34:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Rahil//
*Hát mondta ő egy szóval is, hogy Amos Thenior azzal vádolja, hogy kiszínezi a dolgokat? Nem, csak gondolta. Tehát a következő lehetőségek vannak. Első: a nő olvas a gondolataiban a mentális fonállal. Hogyne... A második, magától jutott erre a következtetésre, hogy Lorew kiszínezi a dolgait. Ha pedig valóban olyan botor világban élünk, hogy két ember, halandó egymástól függetlenül jutott erre a következtetésre, akkor ez hely tényleg megérett a pusztulásra, minden halandóval együtt. Lorew örömmel vállalná a halált, ha azzal egy ilyen selejtes fajt is kipusztít. Ahol mindenki arra gyanakszik, hogy ő kiszínezi a dolgait...*
- Én pontosan azt írom le, amit láttam, és hallottam, a saját gondolataimmal. És ebben a témában kicsit többet tudok *jegyzi meg enyhén morogva. Ha valamit, hát azt utálja, mikor azt feltételezik róla, hogy kiszínezi a dolgokat, vagy valaki, aki ott sem volt az eseménynél, jobban tudja, mi is történt, mint ő, akik végig ott küzdött a mélységi életéért. És valószínűleg meg is mentette az életét azzal, hogy nem fojtotta meg, amíg aludt, noha az méltó bosszú lett volna a köpenyért.
Viszont hirtelenjében az Elfeledett Nevű nő (tényleg az, mert Lorew elfelejtette a nevét) nagyon rákap a valóságra, igen, mindenki a porszem, igen, a sötételfeket még annyira sem tartja, habár ezt így nem akarta kimondani. Habár... nem igazán érti, mi történt, talán még jobban a nő fejébe szállt volna a sör? Mindenesetre nem beszél hülyeségeket, bár szegénységének bizonyítványa, hogy ehhez előbb be kell rúgnia.*
- Nem számít, kinek hiányzik *teszi hozzá* Mert akinek hiányzik, az is meg fog halni, mint mindenki, aki ismerte. Az emlékek épp olyan mulandók és törékenyek, mint bármely szánalmas halandó.
*És valóban, ebben is van valami, az életet kioltani egyszerű, Lorew sosem állította, hogy halandó halandó életét nem olthatja ki, egyszerűen csak ettől nem lesz senki felsőbbrendű. Ha gyilkol is, a halandó halandó marad. Bármit tehet, sosem lesz több.*
- Egy halandónak trükköznie kell. Az íjász nem ér semmit íj és nyilak nélkül, a méregkeverő pedig a löttyei nélkül. A felsőbbrendű lények ilyen trükkök nélkül, pusztán egyetlen gondolatával is elpusztíthat. Mi sosem tudnánk elképzelni egy ilyen entitás erejét.
*Hiszen ezt is mondta mindig, talán már ez a találgatás, a halandó mértékben vett erőkhöz való viszonyítás is sértő számukra. A nő célja pedig... a férfi egy pillanatra ledermed a célja hallatán, enyhén megrázza a fejét, majd az utána következő gondolata, hogy a nő gúnyolódik, viszont rögtön utána eszmél: nemes, és ittas, ez a kettő bőven elég. A nemesek hozzá vannak szokva, hogy kis porszemek szolgálják ki őket, ettől érzik magukat többnek, holott gyakran még annyit se érnek.*
- Persze, mindenki szeretne szolgákat *jegyzi meg enyhe gúnnyal a hangjában. A következő kérdés pedig... hát ez már egészen egyszerűen nevetséges, nem burkolózhat örökké az ittassággal, idővel így is túlzásba viszi a hölgy.*
- Az imént mondtam, mert ennél többről egy egyszerű halandó aligha álmodhat. Nem olyan álmokat hajszolok, mint a bolondok, hogy minél több pénz, vagy minél nagyobb varázshatalom emelhet ki ebből a posványból. Ha egy felsőbbrendű lényt szolgálnék, akkor többet értem el, mint bárki más. Akár együttvéve. A félelem pedig... miért, hogyan szolgálhat valakit, akitől nem is fél? Szép dolog a hűség, meg az eltökéltség, de csak halandók maradunk. Megingunk. Ilyenkor bízhatok benne, hogy ha nem is hűségből, de félelemből helyesen fogok cselekedni.
//Rahil//
*Hát mondta ő egy szóval is, hogy Amos Thenior azzal vádolja, hogy kiszínezi a dolgokat? Nem, csak gondolta. Tehát a következő lehetőségek vannak. Első: a nő olvas a gondolataiban a mentális fonállal. Hogyne... A második, magától jutott erre a következtetésre, hogy Lorew kiszínezi a dolgait. Ha pedig valóban olyan botor világban élünk, hogy két ember, halandó egymástól függetlenül jutott erre a következtetésre, akkor ez hely tényleg megérett a pusztulásra, minden halandóval együtt. Lorew örömmel vállalná a halált, ha azzal egy ilyen selejtes fajt is kipusztít. Ahol mindenki arra gyanakszik, hogy ő kiszínezi a dolgait...*
- Én pontosan azt írom le, amit láttam, és hallottam, a saját gondolataimmal. És ebben a témában kicsit többet tudok *jegyzi meg enyhén morogva. Ha valamit, hát azt utálja, mikor azt feltételezik róla, hogy kiszínezi a dolgokat, vagy valaki, aki ott sem volt az eseménynél, jobban tudja, mi is történt, mint ő, akik végig ott küzdött a mélységi életéért. És valószínűleg meg is mentette az életét azzal, hogy nem fojtotta meg, amíg aludt, noha az méltó bosszú lett volna a köpenyért.
Viszont hirtelenjében az Elfeledett Nevű nő (tényleg az, mert Lorew elfelejtette a nevét) nagyon rákap a valóságra, igen, mindenki a porszem, igen, a sötételfeket még annyira sem tartja, habár ezt így nem akarta kimondani. Habár... nem igazán érti, mi történt, talán még jobban a nő fejébe szállt volna a sör? Mindenesetre nem beszél hülyeségeket, bár szegénységének bizonyítványa, hogy ehhez előbb be kell rúgnia.*
- Nem számít, kinek hiányzik *teszi hozzá* Mert akinek hiányzik, az is meg fog halni, mint mindenki, aki ismerte. Az emlékek épp olyan mulandók és törékenyek, mint bármely szánalmas halandó.
*És valóban, ebben is van valami, az életet kioltani egyszerű, Lorew sosem állította, hogy halandó halandó életét nem olthatja ki, egyszerűen csak ettől nem lesz senki felsőbbrendű. Ha gyilkol is, a halandó halandó marad. Bármit tehet, sosem lesz több.*
- Egy halandónak trükköznie kell. Az íjász nem ér semmit íj és nyilak nélkül, a méregkeverő pedig a löttyei nélkül. A felsőbbrendű lények ilyen trükkök nélkül, pusztán egyetlen gondolatával is elpusztíthat. Mi sosem tudnánk elképzelni egy ilyen entitás erejét.
*Hiszen ezt is mondta mindig, talán már ez a találgatás, a halandó mértékben vett erőkhöz való viszonyítás is sértő számukra. A nő célja pedig... a férfi egy pillanatra ledermed a célja hallatán, enyhén megrázza a fejét, majd az utána következő gondolata, hogy a nő gúnyolódik, viszont rögtön utána eszmél: nemes, és ittas, ez a kettő bőven elég. A nemesek hozzá vannak szokva, hogy kis porszemek szolgálják ki őket, ettől érzik magukat többnek, holott gyakran még annyit se érnek.*
- Persze, mindenki szeretne szolgákat *jegyzi meg enyhe gúnnyal a hangjában. A következő kérdés pedig... hát ez már egészen egyszerűen nevetséges, nem burkolózhat örökké az ittassággal, idővel így is túlzásba viszi a hölgy.*
- Az imént mondtam, mert ennél többről egy egyszerű halandó aligha álmodhat. Nem olyan álmokat hajszolok, mint a bolondok, hogy minél több pénz, vagy minél nagyobb varázshatalom emelhet ki ebből a posványból. Ha egy felsőbbrendű lényt szolgálnék, akkor többet értem el, mint bárki más. Akár együttvéve. A félelem pedig... miért, hogyan szolgálhat valakit, akitől nem is fél? Szép dolog a hűség, meg az eltökéltség, de csak halandók maradunk. Megingunk. Ilyenkor bízhatok benne, hogy ha nem is hűségből, de félelemből helyesen fogok cselekedni.
3483. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 02:36:21
Üzenet elküldve: 2015-07-17 02:36:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Tingli-tangli //
* Még jó, hogy nem kérdezi, hogy hol járt, nem az anyja. Hát, igazából úgy dobálhatná azt a követ, ahogy neki tetszik. Hisz nem ő az, akit rajta kaptak, miközben még a barbár úr ágyasa. *
- Tud, az magára vigyázni, ám meg tudtommal te láttad utoljára.
* Igen határozottan emlékszik, hogy eltűnt, majd újra előkerült. Még valami gyenge fenyegetésfélét is intézet felé. Majd ő távozhatott, s Narii maradt vele egyedül. Mindegy nem akarja tudni, hogy, miféle tudatmódosítókkal él a másik. De mindenesetre jól tereli a szót. *
- Gyere, ha már így elhagyott a lovagod. Együnk valamit. Ám igazítsd meg, azt a csini szoknyád, ne villogj nekem pucér fenékkel. *szemtelenül vigyorodik el. A szoknya csak egy kicsit akadt meg fentebb, nem sokkal mutat többet, mint eddig. Ellöki el magát a faltól, s indul meg újra a hömpölygő tömeg felé, keresve valami árust, amelyik sültet s bort árul. *
// Tingli-tangli //
* Még jó, hogy nem kérdezi, hogy hol járt, nem az anyja. Hát, igazából úgy dobálhatná azt a követ, ahogy neki tetszik. Hisz nem ő az, akit rajta kaptak, miközben még a barbár úr ágyasa. *
- Tud, az magára vigyázni, ám meg tudtommal te láttad utoljára.
* Igen határozottan emlékszik, hogy eltűnt, majd újra előkerült. Még valami gyenge fenyegetésfélét is intézet felé. Majd ő távozhatott, s Narii maradt vele egyedül. Mindegy nem akarja tudni, hogy, miféle tudatmódosítókkal él a másik. De mindenesetre jól tereli a szót. *
- Gyere, ha már így elhagyott a lovagod. Együnk valamit. Ám igazítsd meg, azt a csini szoknyád, ne villogj nekem pucér fenékkel. *szemtelenül vigyorodik el. A szoknya csak egy kicsit akadt meg fentebb, nem sokkal mutat többet, mint eddig. Ellöki el magát a faltól, s indul meg újra a hömpölygő tömeg felé, keresve valami árust, amelyik sültet s bort árul. *
3482. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 02:18:11
Üzenet elküldve: 2015-07-17 02:18:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Ó nem várja ő be tétlenül, egy helyben ácsorogva, hogy a mélységi aljas kis tervét, vagy épp vitadélutánját megtartsa a Lovaggal, dehogy! Amint szabad jelzést kap iszkol is nagy ívben kerülve ki a társaságot, jókora vargabetűt téve a tömegben, de tartva így is a fürdő felé, siet, trappol, szedi vékonyka lábait, s furakszik, tolakszik a tömegben. Könyököl is, de csak jobbal, a bal még fáj, s közben adja az igen fontosat.*
-Elnézést. Bocsánat. Patakokban ömlik a vér. Utat. Sürgős eset. Álljon már félre, nah! Bocsika. Igazán nem akartam. Hirtelen beindult szülés. Ne tesze-toszáskodjál előttem te szerencsétlen, vészhelyzet van!
*Sietős léptei közben üvegcséi őrült táncot járnak tarisznyájában, s dallamtalanul csilingelnek össze-vissza, De így talán már a mélységi által akadályoztatott trió előtt tud a fürdőhöz érkezni, hol vigyorogva várja be Letrion kis csapatát, hanyagul támaszkodva, mit sem sejtő arcot vágva.*
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Ó nem várja ő be tétlenül, egy helyben ácsorogva, hogy a mélységi aljas kis tervét, vagy épp vitadélutánját megtartsa a Lovaggal, dehogy! Amint szabad jelzést kap iszkol is nagy ívben kerülve ki a társaságot, jókora vargabetűt téve a tömegben, de tartva így is a fürdő felé, siet, trappol, szedi vékonyka lábait, s furakszik, tolakszik a tömegben. Könyököl is, de csak jobbal, a bal még fáj, s közben adja az igen fontosat.*
-Elnézést. Bocsánat. Patakokban ömlik a vér. Utat. Sürgős eset. Álljon már félre, nah! Bocsika. Igazán nem akartam. Hirtelen beindult szülés. Ne tesze-toszáskodjál előttem te szerencsétlen, vészhelyzet van!
*Sietős léptei közben üvegcséi őrült táncot járnak tarisznyájában, s dallamtalanul csilingelnek össze-vissza, De így talán már a mélységi által akadályoztatott trió előtt tud a fürdőhöz érkezni, hol vigyorogva várja be Letrion kis csapatát, hanyagul támaszkodva, mit sem sejtő arcot vágva.*
3481. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:57:28
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:57:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Malon//
~Mi a rózsaillatú markaürülék volt ez?~ *Ahogy a földre zuhanva öddzezúzza magát a macskakövön, ez jut Vuckan eszébe először. Szinte már meg is feledkezett a dühös sötételfről, de most megérzi, mennyire is dühös valójában. Ez a hulladéktároló nincs tekintettel semmire. Ha ott maradt volna előtte, biztos előrántja a kardját, és páran biztos megsérültek volna rajtuk kívül is. Vuckah most viszont felrepedt ajakkal és berepedt orral fekszik hanyatt, a háta sajog, ráadásul a számszeríj súlyától nem is tud felkelni. Helyette a szintén elterült, de a becsapódástól felébredt srácra néz, akivel meg is találják egymás tekintetét, majd Vuckah távozásra bíztatja a gyeteket ezekkel a szavakkal:*
-Fuss, kölyök! *Ő pedig, mint akit egy sárkány üldöz, olyan gyorsan pattan fel és tűnik el a tömegben. Vuckah csak fekszik a macskakövön, és várja az elkerülhetetlent.*
//Malon//
~Mi a rózsaillatú markaürülék volt ez?~ *Ahogy a földre zuhanva öddzezúzza magát a macskakövön, ez jut Vuckan eszébe először. Szinte már meg is feledkezett a dühös sötételfről, de most megérzi, mennyire is dühös valójában. Ez a hulladéktároló nincs tekintettel semmire. Ha ott maradt volna előtte, biztos előrántja a kardját, és páran biztos megsérültek volna rajtuk kívül is. Vuckah most viszont felrepedt ajakkal és berepedt orral fekszik hanyatt, a háta sajog, ráadásul a számszeríj súlyától nem is tud felkelni. Helyette a szintén elterült, de a becsapódástól felébredt srácra néz, akivel meg is találják egymás tekintetét, majd Vuckah távozásra bíztatja a gyeteket ezekkel a szavakkal:*
-Fuss, kölyök! *Ő pedig, mint akit egy sárkány üldöz, olyan gyorsan pattan fel és tűnik el a tömegben. Vuckah csak fekszik a macskakövön, és várja az elkerülhetetlent.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10031-10050