Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 165 (3281. - 3300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3300. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:41:32
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:41:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Ciss Din'rako//
- De, van olyan is. *Válaszolja a gnóm, és rábök a könyvkupacra, amit előzékenyen már kikészített az asztalra, hogy kedvére válogathasson a tündérke. Szóval bizonyosan fog az ízlésének megfelelőt találni, azonban megteszi neki az uraság, hogy csak a kritériumoknak megfelelő darabokat válogatja ki, és teszi le a leány elé.* A díszes borítójúakért huszonöt aranyat kérek. *Teszi hozzá, majd a szenet tartalmazó dobozkát, és a grafitos ládikát is előszedi, hogy megmutathassa az áruját.*
- A szén három arany, darabja. A grafité is, ha nincs rajta fogó rész. Látja? Ilyen. *Emel fel egyet mutatóba, amelynek a végén egy fa borítás található, hogy ne kenje össze vele magát a használója.* Van persze olyan is, ami fém borítással bír, azok hét aranyba kerülnek, a többi ötbe. *Magyarázza, közben visszatéve a ládába az imént felmutatott darabot.* Ha megfogad egy tanácsot, inkább a grafitot próbálja ki, sokkalta tartósabb a szénnél. *Mosolyogja a gnóm.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.10 21:43:08
//Ciss Din'rako//
- De, van olyan is. *Válaszolja a gnóm, és rábök a könyvkupacra, amit előzékenyen már kikészített az asztalra, hogy kedvére válogathasson a tündérke. Szóval bizonyosan fog az ízlésének megfelelőt találni, azonban megteszi neki az uraság, hogy csak a kritériumoknak megfelelő darabokat válogatja ki, és teszi le a leány elé.* A díszes borítójúakért huszonöt aranyat kérek. *Teszi hozzá, majd a szenet tartalmazó dobozkát, és a grafitos ládikát is előszedi, hogy megmutathassa az áruját.*
- A szén három arany, darabja. A grafité is, ha nincs rajta fogó rész. Látja? Ilyen. *Emel fel egyet mutatóba, amelynek a végén egy fa borítás található, hogy ne kenje össze vele magát a használója.* Van persze olyan is, ami fém borítással bír, azok hét aranyba kerülnek, a többi ötbe. *Magyarázza, közben visszatéve a ládába az imént felmutatott darabot.* Ha megfogad egy tanácsot, inkább a grafitot próbálja ki, sokkalta tartósabb a szénnél. *Mosolyogja a gnóm.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.10 21:43:08
3299. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:36:23
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:36:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - Jezabiel//
*Lövés után Ewangelre majd a kis gnóm lány felé tekint, aki vadul kalimpál neki, amin elmosolyodik. Hátára helyezi fegyverét és oda sétál az apró lányhoz, aki ennyire invitálja magához.* ~Aranyos kislány és elég lelkes is a szakmájában biztos.~
-Mond miért hívtál, mit szeretnél tőlem Jezabiel? *Kérdi érdeklődve és le térdel elé, mert így hogy egy szintben van fele sokkal kellemesebb beszélgetni, mint ha le kéne néznie állandóan szegényt, aki nem tehet róla, hogy ennyi magasságkülönbség van közöttük.* ~Lehet, hogy megkedvelt engem ez az aranyos teremtés?~
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - Jezabiel//
*Lövés után Ewangelre majd a kis gnóm lány felé tekint, aki vadul kalimpál neki, amin elmosolyodik. Hátára helyezi fegyverét és oda sétál az apró lányhoz, aki ennyire invitálja magához.* ~Aranyos kislány és elég lelkes is a szakmájában biztos.~
-Mond miért hívtál, mit szeretnél tőlem Jezabiel? *Kérdi érdeklődve és le térdel elé, mert így hogy egy szintben van fele sokkal kellemesebb beszélgetni, mint ha le kéne néznie állandóan szegényt, aki nem tehet róla, hogy ennyi magasságkülönbség van közöttük.* ~Lehet, hogy megkedvelt engem ez az aranyos teremtés?~
3298. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:35:31
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:35:31
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Traznys//
~Megvolt egyedül is, mégis a segítségem kérte.~ *Ezt se tudja igazán hova tenni. Talán megint csak a büszkeség beszélt belőle. Nem is baj. Volt idő amikor Plevaen úgy érezte rejtegetnie kell valódi kilétét, mint valami szégyellni való betegséget, vagy legalábbis ezt sugallta az egész környezete és bizony egyetlen fajtársának se kívánja ezt az érzést. Legyen csak büszke a tudására és arra aki. Most már csak helyet kell találnia neki. Fura egy dolog. Épp mikor úgy látszik ő megtalálja a magáét, egy jól kereső nyilvánosház igazgatójaként, már ha valóra válnak reményei az üzleti élettel kapcsolatban, és most itt egy másik akinek ugyanerre van szüksége. Ha a saját helyzete erősíti is egóját egy utcára került sötételf erősen csorbítaná azt.*
-Kár. *Néz a távozó után.* -Lett volna hozzá pár kérdésem. Ritkán találkozom magamfajtákkal. *Így vagy úgy ezt sikerült elszalasztania. Tazryns saját bevallása szerint nem ismer más mélységit a városban, még a Dwirinthallenekről se tudott, tehát nem az ő ismerőse.* -Nem tudod véletlenül hogy kerültünk ide ennyien? *Ha nem is tud pontosat mondani, nemesi volta miatt csak többet tud, vagy tudhat a barlangok népének terveiről. Ezúttal már megkapja tőle a kérdő tekintetet, de hamar ráébred, nem reménykedhet valami sokban. Ha magából indul ki, akkor a sárga szemű nem sokat mondhatott. Nem véletlen az sem, hogy Plevaen még a nevét se mondta meg, csak azt a bizonyos kétes elérhetőséget.*
~Valami készül.~ *Nem tudja ő készíti elő vagy mások, de itt változások lesznek, és ha nem is ég le a barakk attól még alaposan fel fog fordulni ennek a városnak a rendszere.* -Akkor hogyan tovább?
//Traznys//
~Megvolt egyedül is, mégis a segítségem kérte.~ *Ezt se tudja igazán hova tenni. Talán megint csak a büszkeség beszélt belőle. Nem is baj. Volt idő amikor Plevaen úgy érezte rejtegetnie kell valódi kilétét, mint valami szégyellni való betegséget, vagy legalábbis ezt sugallta az egész környezete és bizony egyetlen fajtársának se kívánja ezt az érzést. Legyen csak büszke a tudására és arra aki. Most már csak helyet kell találnia neki. Fura egy dolog. Épp mikor úgy látszik ő megtalálja a magáét, egy jól kereső nyilvánosház igazgatójaként, már ha valóra válnak reményei az üzleti élettel kapcsolatban, és most itt egy másik akinek ugyanerre van szüksége. Ha a saját helyzete erősíti is egóját egy utcára került sötételf erősen csorbítaná azt.*
-Kár. *Néz a távozó után.* -Lett volna hozzá pár kérdésem. Ritkán találkozom magamfajtákkal. *Így vagy úgy ezt sikerült elszalasztania. Tazryns saját bevallása szerint nem ismer más mélységit a városban, még a Dwirinthallenekről se tudott, tehát nem az ő ismerőse.* -Nem tudod véletlenül hogy kerültünk ide ennyien? *Ha nem is tud pontosat mondani, nemesi volta miatt csak többet tud, vagy tudhat a barlangok népének terveiről. Ezúttal már megkapja tőle a kérdő tekintetet, de hamar ráébred, nem reménykedhet valami sokban. Ha magából indul ki, akkor a sárga szemű nem sokat mondhatott. Nem véletlen az sem, hogy Plevaen még a nevét se mondta meg, csak azt a bizonyos kétes elérhetőséget.*
~Valami készül.~ *Nem tudja ő készíti elő vagy mások, de itt változások lesznek, és ha nem is ég le a barakk attól még alaposan fel fog fordulni ennek a városnak a rendszere.* -Akkor hogyan tovább?
3297. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:31:47
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:31:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*A mesterséggel kapcsolatos kérdésekre csak elmélázó szórakozottsággal bólogat. Nem tudni, hogy leragadt-e az első kérdésnél vagy a másodikra is értendő az igenlés.*
~Hajlok rá, hogy egyetértsek.~ *Elvidorkodik a megfogalmazás mértékletes, körmönfont eleganciáján. Mosolygása azonban egyre bágyadtabb.*
- A nevem? *kérdez vissza laposakat pislogva. A szédülés egyre jobban kihordja az erőt a tagjaiból, de a jókedv kitartóan kapaszkodik a vonásaira.* - Miért pont a nevem? Van annyi érdekesebb dolga is egy embernek, nem... nem gondolod?
*Egyre nagyobbakat szusszan és határozottan kezd egy kicsit összeszedetlen lenni a témakövetése is.*
- Meghívhatsz *kacsint egy kicsit sután, aztán a tekintete megakad egy fa és egy épület egymásba hajló árnyékán.* - De előbb ott a hűsön kicsit... *és már ájul is a férfi karjaiba. Ezúttal a szó szoros értelemben véve. A tűző nap és minden bizonnyal valami járulékos szer elég rossz kombinációt alkotott, de semmi túl komolyat. Hamar eszméletre paskolható a kótyagos teremtés.*
//Mordokhai Elladur//
*A mesterséggel kapcsolatos kérdésekre csak elmélázó szórakozottsággal bólogat. Nem tudni, hogy leragadt-e az első kérdésnél vagy a másodikra is értendő az igenlés.*
~Hajlok rá, hogy egyetértsek.~ *Elvidorkodik a megfogalmazás mértékletes, körmönfont eleganciáján. Mosolygása azonban egyre bágyadtabb.*
- A nevem? *kérdez vissza laposakat pislogva. A szédülés egyre jobban kihordja az erőt a tagjaiból, de a jókedv kitartóan kapaszkodik a vonásaira.* - Miért pont a nevem? Van annyi érdekesebb dolga is egy embernek, nem... nem gondolod?
*Egyre nagyobbakat szusszan és határozottan kezd egy kicsit összeszedetlen lenni a témakövetése is.*
- Meghívhatsz *kacsint egy kicsit sután, aztán a tekintete megakad egy fa és egy épület egymásba hajló árnyékán.* - De előbb ott a hűsön kicsit... *és már ájul is a férfi karjaiba. Ezúttal a szó szoros értelemben véve. A tűző nap és minden bizonnyal valami járulékos szer elég rossz kombinációt alkotott, de semmi túl komolyat. Hamar eszméletre paskolható a kótyagos teremtés.*
3296. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:02:02
Üzenet elküldve: 2015-07-10 21:02:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*A lány túlságosan el van foglalva az emberlánnyal. A világért sem szeretné megsérteni, de nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy hallucinált.* ~Bár nem ez lenne az első eset...~ *Jut végül is a megoldásra.* ~Ez a lány igen csak visszahúzódó típus, nem gondolnám, hogy rosszat akar nekem.~ *Majd akaratlanul is bevillan neki nagymamája képe.* ~Ő emlegette mindig, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. De a csöndes annál inkább.~
*Aztán örömmel nyugtázza, hogy a lány nem taglalja tovább a témát.
A férfi kérdéséből csak a másodikat hallja meg.*
- A vándorszínészet nem nekem való élet. S azt sem gondolom, hogy sok hasznotokra lennék.
*Reméli, hogy nemleges válaszával nem sérti meg a társaságot,hisz nem velük van a baja, hanem a "munkával".*
- S társaságotokat nagyon élvezem, a lehetőséget, amit ajánlotok, annál kevésbé.
*Ezek után figyeli a férfi -és persze a tündérke- reakcióját.
Amennyiben kap rá választ, meghallgatja.
S alighogy ezt a témát lezárják -legalábbis Sach-, Elenith újra feltámasztja hamvaiból.
A kérdések, amik a lány ajkait elhagyja, az elfet is érdeklik, bár a válasza nem fog változni.* ~Az éneklés nem nekem való. A mostani kis előadás csak egy mentőötlet volt.~
*Hallgatja a választ, de közben szétpillant a tömeg között. Egy ismerős arcot keres, de vajmi kevés esély van arra, hogy találjon is. Na és persze udvariatlanság lenne itt hagyni a csapatot.
Amíg nézelődik, a társaság kicsit növekszik: érkezik egy férfi, illetve egy nő, akit Sach rögtön felismer, s erről nem csak a "Ki mit tud?"-on szerzett kitűzője tehet.*
- Üdvözlet! Mi már találkoztunk!
*Ereszt meg egy őszinte mosolyt a vörös felé. Sach szerint az ő előadása volt a legjobb Tavaszünnepen. Nem véletlen, hogy megnyerte.*
//Mutatványosok//
*A lány túlságosan el van foglalva az emberlánnyal. A világért sem szeretné megsérteni, de nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy hallucinált.* ~Bár nem ez lenne az első eset...~ *Jut végül is a megoldásra.* ~Ez a lány igen csak visszahúzódó típus, nem gondolnám, hogy rosszat akar nekem.~ *Majd akaratlanul is bevillan neki nagymamája képe.* ~Ő emlegette mindig, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. De a csöndes annál inkább.~
*Aztán örömmel nyugtázza, hogy a lány nem taglalja tovább a témát.
A férfi kérdéséből csak a másodikat hallja meg.*
- A vándorszínészet nem nekem való élet. S azt sem gondolom, hogy sok hasznotokra lennék.
*Reméli, hogy nemleges válaszával nem sérti meg a társaságot,hisz nem velük van a baja, hanem a "munkával".*
- S társaságotokat nagyon élvezem, a lehetőséget, amit ajánlotok, annál kevésbé.
*Ezek után figyeli a férfi -és persze a tündérke- reakcióját.
Amennyiben kap rá választ, meghallgatja.
S alighogy ezt a témát lezárják -legalábbis Sach-, Elenith újra feltámasztja hamvaiból.
A kérdések, amik a lány ajkait elhagyja, az elfet is érdeklik, bár a válasza nem fog változni.* ~Az éneklés nem nekem való. A mostani kis előadás csak egy mentőötlet volt.~
*Hallgatja a választ, de közben szétpillant a tömeg között. Egy ismerős arcot keres, de vajmi kevés esély van arra, hogy találjon is. Na és persze udvariatlanság lenne itt hagyni a csapatot.
Amíg nézelődik, a társaság kicsit növekszik: érkezik egy férfi, illetve egy nő, akit Sach rögtön felismer, s erről nem csak a "Ki mit tud?"-on szerzett kitűzője tehet.*
- Üdvözlet! Mi már találkoztunk!
*Ereszt meg egy őszinte mosolyt a vörös felé. Sach szerint az ő előadása volt a legjobb Tavaszünnepen. Nem véletlen, hogy megnyerte.*
3295. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 20:55:10
Üzenet elküldve: 2015-07-10 20:55:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
*A hölgyemény közvetlensége, zavartalanság feloldja a vándort és már nem tartja hatalmas balgaságnak, hogy ilyen melegben kimozdult a szobájából. Arckifejezése némileg ellágyul s érezhető, ahogy távozik belőle a feszültség.*
- Ronda bizony.*A lány hirtelen hangulatváltozás meglepi a Mordokhait még akkor is, ha az gyorsan tovaszáll és helyét újfent átveszi a jókedv. Egy pillanatra felötlik benne a gondolata annak a lehetőségnek, miszerint a hölgy is aktív fogyasztója a különböző "varázsgombáknak", amivel a vándor Mordachon keresztül ismerkedett meg. Végülis a jókedv stimmel, gyors hangulatváltozás stimmel... a fene se tudja.*
- Értem. És eredményesen űzöd a mesterséged? Vannak kuncsaftok, reklamálók?
*Úgy érzi, hogy ezen a vonalon ellehet indulni biztonságban, elvégre a lány maximum rákérdez arra, hogy mivel foglalkozik a vándor - már amennyiben egy cseppet is érdekli -, akkor pedig nem kell hazudnia sem olyan dolgokat feltárnia, amiket nem szívesen osztana meg a Vörösön kívül bárkivel.
Furcsa tekintetet vet a hölgyeményre, amikor az az ujjai közé csippenti ingét, végül inkább nem kérdez rá kábaságának okára.*
- Hajlok rá, hogy egyetértsek! Esetleg menjünk át a fogadóba. Meghívhatlak valamire, ha már ilyen kellemesen belém botlottál.
*Őszinte mosolyt villant, majd gyorsan eszébe jut még egy lényeges kérdés.*
- Szabad esetleg megtudnom a nevedet?
//Kaiyko Di'Arie//
*A hölgyemény közvetlensége, zavartalanság feloldja a vándort és már nem tartja hatalmas balgaságnak, hogy ilyen melegben kimozdult a szobájából. Arckifejezése némileg ellágyul s érezhető, ahogy távozik belőle a feszültség.*
- Ronda bizony.*A lány hirtelen hangulatváltozás meglepi a Mordokhait még akkor is, ha az gyorsan tovaszáll és helyét újfent átveszi a jókedv. Egy pillanatra felötlik benne a gondolata annak a lehetőségnek, miszerint a hölgy is aktív fogyasztója a különböző "varázsgombáknak", amivel a vándor Mordachon keresztül ismerkedett meg. Végülis a jókedv stimmel, gyors hangulatváltozás stimmel... a fene se tudja.*
- Értem. És eredményesen űzöd a mesterséged? Vannak kuncsaftok, reklamálók?
*Úgy érzi, hogy ezen a vonalon ellehet indulni biztonságban, elvégre a lány maximum rákérdez arra, hogy mivel foglalkozik a vándor - már amennyiben egy cseppet is érdekli -, akkor pedig nem kell hazudnia sem olyan dolgokat feltárnia, amiket nem szívesen osztana meg a Vörösön kívül bárkivel.
Furcsa tekintetet vet a hölgyeményre, amikor az az ujjai közé csippenti ingét, végül inkább nem kérdez rá kábaságának okára.*
- Hajlok rá, hogy egyetértsek! Esetleg menjünk át a fogadóba. Meghívhatlak valamire, ha már ilyen kellemesen belém botlottál.
*Őszinte mosolyt villant, majd gyorsan eszébe jut még egy lényeges kérdés.*
- Szabad esetleg megtudnom a nevedet?
3294. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 20:27:49
Üzenet elküldve: 2015-07-10 20:27:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*Határozottan birtokba veszi az odaadón megtartó kar kényelmét. Hogy mosolygása társaságra talál a férfi ábrázatán, csak még fesztelenebbé teszi a kedvét. A vadkan érezhetően kényes témakörét érintő kérdésre csak a szája elé emeli az ujját és egyetértőleg bólint.*
- Randa ügy *szögezi le delíriumos komolyságban, aztán ismét csak visszareppen a mosolygás az arcára. Bárcsak tudná, miről beszél. A dolgok, ahogy az ajkára szaladnak, úgy vesztik is el az értelmüket, mint amikor az ember arra ébred, hogy álmában beszél. Egy darabig mér megvan az irány, de aztán az egész lényege megfoghatatlan zagyvasággá mállik.*
- Az. Jövendő! *bólint nagyot, aztán nagy levegőt vesz, mint aki terjedelmes kifejtésre készül.* - Bonyolult *foglalja össze végül egy lemondó kézmozdulattal.
Kissé megrázza kóválygó fejét és a férfi ingének elejét ujjai közé csippentve meglebegteti. Valószínűleg a sajátjával tervezte ezt tenni, de az ő állapotában egyáltalán fel sem tűnik neki a tévedés.*
- Szörnyen meleg van itt.
//Mordokhai Elladur//
*Határozottan birtokba veszi az odaadón megtartó kar kényelmét. Hogy mosolygása társaságra talál a férfi ábrázatán, csak még fesztelenebbé teszi a kedvét. A vadkan érezhetően kényes témakörét érintő kérdésre csak a szája elé emeli az ujját és egyetértőleg bólint.*
- Randa ügy *szögezi le delíriumos komolyságban, aztán ismét csak visszareppen a mosolygás az arcára. Bárcsak tudná, miről beszél. A dolgok, ahogy az ajkára szaladnak, úgy vesztik is el az értelmüket, mint amikor az ember arra ébred, hogy álmában beszél. Egy darabig mér megvan az irány, de aztán az egész lényege megfoghatatlan zagyvasággá mállik.*
- Az. Jövendő! *bólint nagyot, aztán nagy levegőt vesz, mint aki terjedelmes kifejtésre készül.* - Bonyolult *foglalja össze végül egy lemondó kézmozdulattal.
Kissé megrázza kóválygó fejét és a férfi ingének elejét ujjai közé csippentve meglebegteti. Valószínűleg a sajátjával tervezte ezt tenni, de az ő állapotában egyáltalán fel sem tűnik neki a tévedés.*
- Szörnyen meleg van itt.
3293. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 19:43:57
Üzenet elküldve: 2015-07-10 19:43:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
*A vándor hangulata némileg javult az elmúlt percekhez képest. Kárörvendő képpel fürkészi ahogy a szerencsejátékosok egyre több pénzt vesztenek s egyre dühösebbé válik az arckifejezésük.
Ha öt-hat évvel fiatalabb lenne, ő maga is megkísértené a sorsot. Mostanra már inkább csak külső szemlélőként vesz részt az ilyesfajta szórakozásokban. Másfajta dolgok érdeklik.
Éppen előkotorná a pipáját, hogy jobb kedvre derüljön a kétes anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó dohánytól, ám abban a pillanatban valaki belekapaszkodik a karjába, majd a derekába s már húzná is a tömeg felé, ha a Hóhajú nem vetné meg a lábát. Persze nem túl masszívan, épp csak annyira, hogy a hölgyemény a karjába boruljon s ott is maradjon egy darabig.
Ez egyáltalán nincs ellenére a férfinak, még egy könnyed mosolyt is varázsol arcára, amikor az illető ráemeli tekintetét. Arcára vigyor kúszik, mikor felcsendül a tünemény hangja s enyhén megrázkódik, amikor annak hideg keze hozzáér derekához és azzal együtt néhány régebbi heghez.*
- Minden tekintetben korrekt megállapítások.*Mosolya továbbra is széles, noha a vadkan szó hallatán ismét összerázkódik és furcsálló, ám barátságos tekintetet vet a lányra.*Tán valami jövendőmondóféle vagy?
*Kérdezi enyhe kíváncsisággal, elvégre ő maga nem annyira hisz az ilyesmiben, azonban mégis érdekesnek tartja.*Egyébként örvendek a váratlan ám kellemes találkozásnak. Kérlek, a vadkanokról ne nagyon beszéljünk.
*Mondja egy kevés színpadiassággal, majd másik kezében tartott pipáját visszacsúsztatja övébe.*
//Kaiyko Di'Arie//
*A vándor hangulata némileg javult az elmúlt percekhez képest. Kárörvendő képpel fürkészi ahogy a szerencsejátékosok egyre több pénzt vesztenek s egyre dühösebbé válik az arckifejezésük.
Ha öt-hat évvel fiatalabb lenne, ő maga is megkísértené a sorsot. Mostanra már inkább csak külső szemlélőként vesz részt az ilyesfajta szórakozásokban. Másfajta dolgok érdeklik.
Éppen előkotorná a pipáját, hogy jobb kedvre derüljön a kétes anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó dohánytól, ám abban a pillanatban valaki belekapaszkodik a karjába, majd a derekába s már húzná is a tömeg felé, ha a Hóhajú nem vetné meg a lábát. Persze nem túl masszívan, épp csak annyira, hogy a hölgyemény a karjába boruljon s ott is maradjon egy darabig.
Ez egyáltalán nincs ellenére a férfinak, még egy könnyed mosolyt is varázsol arcára, amikor az illető ráemeli tekintetét. Arcára vigyor kúszik, mikor felcsendül a tünemény hangja s enyhén megrázkódik, amikor annak hideg keze hozzáér derekához és azzal együtt néhány régebbi heghez.*
- Minden tekintetben korrekt megállapítások.*Mosolya továbbra is széles, noha a vadkan szó hallatán ismét összerázkódik és furcsálló, ám barátságos tekintetet vet a lányra.*Tán valami jövendőmondóféle vagy?
*Kérdezi enyhe kíváncsisággal, elvégre ő maga nem annyira hisz az ilyesmiben, azonban mégis érdekesnek tartja.*Egyébként örvendek a váratlan ám kellemes találkozásnak. Kérlek, a vadkanokról ne nagyon beszéljünk.
*Mondja egy kevés színpadiassággal, majd másik kezében tartott pipáját visszacsúsztatja övébe.*
3292. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 19:07:24
Üzenet elküldve: 2015-07-10 19:07:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
*Sokáig tartott, míg rászánta magát az útra, de a lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Folyvást csak noszogatta, hogy rendezze el hátrahagyott dolgait. A várostól nem messze felvette egy mutatványos társulat a szekerére. Bár vonakodott elfogadni a szívességet, egyre csak erősködtek és mi tagadás jó volt a ponyva árnyékába húzódni. A kulacsát is megtöltötték. Rá is fért. Tikkasztó hőség remegteti a levegőt most a vidéken.
Különös, édeskés íze volt annak a víznek.
Az istállónál búcsút akart venni a mutatványosoktól, de fel sem tűnt neki, hogy már több órája elhagyta ezeket az elhatározásokat. Csak a csörgődob ütemét hallja meg a fürge muzsika virgonc pezsgését az ereiben. Asszonyok, leányok pörge szoknyái surrannak, ifjak karolnak sudár derekakat a zene írta íven toppanva-fordulva. Kaiyko is velük mozdul, fekete üstökét hátravetve kacag valami könnyed és féktelen érzés által kivetkőztetve eredendő természetéből.
Egy eltévelyedő fordulat kisodorja a pörgá-forgó városiak köréből. Belekapaszkodik egy karba, aztán a hozzá tartozó derékba, de már húzza is magával kacagva. Persze, ha az illető nem mozdul vele, a lendülete megtörik az ellentartás holtpontján és visszarántja a sötét ing fedte testhez. De ezen is csak nevet. Kimerült pihegésben dől a karjába, s csak néhány szusszanás után néz fel az idegenre.*
- Ismerős szagod van *mondja és a férfi felé emeli az állát, hogy mélyet szippantson az illatából.* - Bőr és fegyverolaj *mosolyodik mámoros könnyedséggel.* - Nem is... *szippant újabbat. Az ajkába harap, mint aki valami zaftos kis pletykát hallott.* - Neked Tél illatod van *mondja és jéghideg ujjait beügyeskedi deréknál az ing alá.* - És még valami... *hátraveti a fejét, ahogy a szédülés kicsit megtántorítja, de a mosolygása csak szélesedik.* - Vadkan vére.
//Mordokhai Elladur//
*Sokáig tartott, míg rászánta magát az útra, de a lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Folyvást csak noszogatta, hogy rendezze el hátrahagyott dolgait. A várostól nem messze felvette egy mutatványos társulat a szekerére. Bár vonakodott elfogadni a szívességet, egyre csak erősködtek és mi tagadás jó volt a ponyva árnyékába húzódni. A kulacsát is megtöltötték. Rá is fért. Tikkasztó hőség remegteti a levegőt most a vidéken.
Különös, édeskés íze volt annak a víznek.
Az istállónál búcsút akart venni a mutatványosoktól, de fel sem tűnt neki, hogy már több órája elhagyta ezeket az elhatározásokat. Csak a csörgődob ütemét hallja meg a fürge muzsika virgonc pezsgését az ereiben. Asszonyok, leányok pörge szoknyái surrannak, ifjak karolnak sudár derekakat a zene írta íven toppanva-fordulva. Kaiyko is velük mozdul, fekete üstökét hátravetve kacag valami könnyed és féktelen érzés által kivetkőztetve eredendő természetéből.
Egy eltévelyedő fordulat kisodorja a pörgá-forgó városiak köréből. Belekapaszkodik egy karba, aztán a hozzá tartozó derékba, de már húzza is magával kacagva. Persze, ha az illető nem mozdul vele, a lendülete megtörik az ellentartás holtpontján és visszarántja a sötét ing fedte testhez. De ezen is csak nevet. Kimerült pihegésben dől a karjába, s csak néhány szusszanás után néz fel az idegenre.*
- Ismerős szagod van *mondja és a férfi felé emeli az állát, hogy mélyet szippantson az illatából.* - Bőr és fegyverolaj *mosolyodik mámoros könnyedséggel.* - Nem is... *szippant újabbat. Az ajkába harap, mint aki valami zaftos kis pletykát hallott.* - Neked Tél illatod van *mondja és jéghideg ujjait beügyeskedi deréknál az ing alá.* - És még valami... *hátraveti a fejét, ahogy a szédülés kicsit megtántorítja, de a mosolygása csak szélesedik.* - Vadkan vére.
3291. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 18:50:22
Üzenet elküldve: 2015-07-10 18:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*A meleg ellenére, csuklyáját mélyen a fejére húzza úgy sétálgat a piac szélén, egyre türelmetlenebbül fürkészve keresi a gnómot, akivel találkozója lenne, de nem látja semerre.*
~Hol van már az a nyavalyás?~
*Igazából ő érkezett előbb, nem a gnóm késik, de ez nem érdekli, már régóta fáj a foga azokra a tekercsekre amit beígért neki, alig várja hogy keze közé kaphassa, ezer ily türelmetlen.
Köpenye alatt megmarkolja a külön rakott erszényt, már előre kiszámolta a a megegyezett arany mennyiséget, már nyélbe kell ütni az üzletet, persze ahhoz előbb üzletfelének meg kellene érkeznie.
Újra körbenéz s mint ha megpillantaná a tömegen keresztül érkezni, de nem biztos benn hogy ő az.*
~Átkozott gnómok, olyan egyforma mind.~
*A meleg ellenére, csuklyáját mélyen a fejére húzza úgy sétálgat a piac szélén, egyre türelmetlenebbül fürkészve keresi a gnómot, akivel találkozója lenne, de nem látja semerre.*
~Hol van már az a nyavalyás?~
*Igazából ő érkezett előbb, nem a gnóm késik, de ez nem érdekli, már régóta fáj a foga azokra a tekercsekre amit beígért neki, alig várja hogy keze közé kaphassa, ezer ily türelmetlen.
Köpenye alatt megmarkolja a külön rakott erszényt, már előre kiszámolta a a megegyezett arany mennyiséget, már nyélbe kell ütni az üzletet, persze ahhoz előbb üzletfelének meg kellene érkeznie.
Újra körbenéz s mint ha megpillantaná a tömegen keresztül érkezni, de nem biztos benn hogy ő az.*
~Átkozott gnómok, olyan egyforma mind.~
3290. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 17:42:58
Üzenet elküldve: 2015-07-10 17:42:58
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Hát igen, furcsa, hogy ma már hány és hány halandóval értett egyet a főpapot illetően, de valahogy amaz mégis marad a posztján. Lassan már egyszerűbb lenne egy tömegfelkelést szítani, mint megvárni, amíg az öreg meghal. Ki tudja, talán már élete során kiválasztja az utódját, akkor nem lesz kellően kaotikus a helyzet. Ugyanakkor Gilroy legalább ebből a szempontból szimpatikus, még akkor is, ha egy pillangó többször kerül kapcsolatba felsőbb világokkal, mint ő. Ugyanakkor láthatóan messziről jött ember, mint a forgatagon oly sokan, hiszen különben már nyilván ismerné a főpap nevét. A furcsa szemlélődés csak némi megrökönyödést vált ki belőle.*
- Mégis mi a fene? *vonja fel a szemöldökét, de mikor amaz utalást tesz rá, hogy netán Lorew megtagadja magától a nőket, egy fájdalmas sóhaj keretein belül reagálja le, mekkora butaság ez* Nem, ilyesmiről szó sincs. Hány szerzetest ismersz, aki a földi örömöket megtagadja magától? Még én sem vagyok teljesen ilyen, csak nem vonzanak a halandók.
*Egy vállrándítás mellett jegyzi meg, mintha ez teljesen nyilvánvaló volna. Nem, cseppet sem értetődik magától alapesetben, de aki Lorewet ismeri, az nem lepődik meg ezeken a megjegyzéseken. Egyszerűen nem érzi úgy, hogy értelme lenne testi kapcsolatot létesítenie egy halandó nővel.*
- Ott sem rosszabb, mint bárhol máshol *jegyzi meg, hiszen jó az a templom, étel, ital, szállás. Máshol sem érhetne el semmi hasznosat, a karavánpihenőben vagy Lihanechben éppen úgy elzárják előle a fontos iratokat, már elfogadta, hogy neki az entitására kell várnia, és kész* Egyelőre életemben a várakozás az egyetlen értelmes tett, és a templomban is lehet várakozni. Hol máshol etetnének még?
*Lássuk be, ha nem lenne a templom, és szerzetesi mivolta, már rég éhen hal. A hatalom pedig... Lorew tudja, mi adhatja a legnagyobb hatalmat egy halandónak, és az nem egy másik halandó. Ha így vesszük, a szerzetes hataloméhsége túlmegy mindenki másén, már csak azokkal a sötét mágusokkal lehetne összehasonlítani, akik a lelküket is eladták az entitásoknak hatalomért. Csakhogy ő mégsem pontosan ilyesmit tervez...*
- Mily' meglepő *forgatja meg a szemeit a cél hallatán* Már gyógyítottam néhány ízben gazdag lihanechieket, bár nem tudom, volt-e lányuk.
*Persze már a nevükre, vagy az arcukra sem emlékszik, hónapok óta Artheniorban van, és ez bőven elég volt minden egyes ilyen emlék kitörléséhez. Ha akarná sem tudná az ilyeneket sokáig tárolni elméje egy félreeső zugában. A kérdés nem lepi meg, az ilyen labdákat általában vissza szokták dobni, hiszen csak akkor kérdez valaki a célról, ha neki már van.*
- Az én célom, hogy egy felsőbbrendű entitást szolgáljak *jegyzi meg röviden, és tömören. Nem igazán érzi úgy, hogy az ilyet magyarázni kéne, ennek ellenére legtöbb esetben vissza szoktak kérdezni. Sokaknak az entitások gondolata nem ad eleget, pedig... ők a minden, a tökéletesség, halandó ésszel fel sem foghatóak. Egy Lorewhez hasonló álmában sem remélhetne többet annál, hogy egy ilyet fog szolgálni.*
*Hát igen, furcsa, hogy ma már hány és hány halandóval értett egyet a főpapot illetően, de valahogy amaz mégis marad a posztján. Lassan már egyszerűbb lenne egy tömegfelkelést szítani, mint megvárni, amíg az öreg meghal. Ki tudja, talán már élete során kiválasztja az utódját, akkor nem lesz kellően kaotikus a helyzet. Ugyanakkor Gilroy legalább ebből a szempontból szimpatikus, még akkor is, ha egy pillangó többször kerül kapcsolatba felsőbb világokkal, mint ő. Ugyanakkor láthatóan messziről jött ember, mint a forgatagon oly sokan, hiszen különben már nyilván ismerné a főpap nevét. A furcsa szemlélődés csak némi megrökönyödést vált ki belőle.*
- Mégis mi a fene? *vonja fel a szemöldökét, de mikor amaz utalást tesz rá, hogy netán Lorew megtagadja magától a nőket, egy fájdalmas sóhaj keretein belül reagálja le, mekkora butaság ez* Nem, ilyesmiről szó sincs. Hány szerzetest ismersz, aki a földi örömöket megtagadja magától? Még én sem vagyok teljesen ilyen, csak nem vonzanak a halandók.
*Egy vállrándítás mellett jegyzi meg, mintha ez teljesen nyilvánvaló volna. Nem, cseppet sem értetődik magától alapesetben, de aki Lorewet ismeri, az nem lepődik meg ezeken a megjegyzéseken. Egyszerűen nem érzi úgy, hogy értelme lenne testi kapcsolatot létesítenie egy halandó nővel.*
- Ott sem rosszabb, mint bárhol máshol *jegyzi meg, hiszen jó az a templom, étel, ital, szállás. Máshol sem érhetne el semmi hasznosat, a karavánpihenőben vagy Lihanechben éppen úgy elzárják előle a fontos iratokat, már elfogadta, hogy neki az entitására kell várnia, és kész* Egyelőre életemben a várakozás az egyetlen értelmes tett, és a templomban is lehet várakozni. Hol máshol etetnének még?
*Lássuk be, ha nem lenne a templom, és szerzetesi mivolta, már rég éhen hal. A hatalom pedig... Lorew tudja, mi adhatja a legnagyobb hatalmat egy halandónak, és az nem egy másik halandó. Ha így vesszük, a szerzetes hataloméhsége túlmegy mindenki másén, már csak azokkal a sötét mágusokkal lehetne összehasonlítani, akik a lelküket is eladták az entitásoknak hatalomért. Csakhogy ő mégsem pontosan ilyesmit tervez...*
- Mily' meglepő *forgatja meg a szemeit a cél hallatán* Már gyógyítottam néhány ízben gazdag lihanechieket, bár nem tudom, volt-e lányuk.
*Persze már a nevükre, vagy az arcukra sem emlékszik, hónapok óta Artheniorban van, és ez bőven elég volt minden egyes ilyen emlék kitörléséhez. Ha akarná sem tudná az ilyeneket sokáig tárolni elméje egy félreeső zugában. A kérdés nem lepi meg, az ilyen labdákat általában vissza szokták dobni, hiszen csak akkor kérdez valaki a célról, ha neki már van.*
- Az én célom, hogy egy felsőbbrendű entitást szolgáljak *jegyzi meg röviden, és tömören. Nem igazán érzi úgy, hogy az ilyet magyarázni kéne, ennek ellenére legtöbb esetben vissza szoktak kérdezni. Sokaknak az entitások gondolata nem ad eleget, pedig... ők a minden, a tökéletesség, halandó ésszel fel sem foghatóak. Egy Lorewhez hasonló álmában sem remélhetne többet annál, hogy egy ilyet fog szolgálni.*
3289. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 16:32:42
Üzenet elküldve: 2015-07-10 16:32:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - előkészületek//
*Végig kedvesen mosolyog a fiúra, de mikor elfordul megenged magának egy szúrós pillantást. Még hogy feljavította... Ő tervezte, és ő készítette még Ratraxurgban. Jó, volt segítsége, több is mint amennyit magának beismer, de leginkább a fémek kiöntésében és megmunkálásában, nem a tervekben. Aztán ismét mosolyra vált még mielőtt az elf visszafordul, nem akarja hogy meglássa nemtetszését.*
-Rendben, én is megyek készülődöm.
*Felpattan hát mikor ellenfele elindul, és fegyverével visszasétál saját helyére. Amíg a másik lő addig elhelyezi ugyanoda a nyílvetőt ahonnan felvette, és az ideget is megfeszíti, viszont vesszőt még nem helyez be, biztos ami biztos. Figyeli közben a fiú lövését, és miután végez vadul kalimpálni kezd felé hogy észrevegye. Ha már az előbb beszélgettek, remélhetőleg csak megkeresi tekintetével. Ha sikerül felhívnia a figyelmét akkor odainti magához, mert lenne valami amit kérni szeretne.*
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - előkészületek//
*Végig kedvesen mosolyog a fiúra, de mikor elfordul megenged magának egy szúrós pillantást. Még hogy feljavította... Ő tervezte, és ő készítette még Ratraxurgban. Jó, volt segítsége, több is mint amennyit magának beismer, de leginkább a fémek kiöntésében és megmunkálásában, nem a tervekben. Aztán ismét mosolyra vált még mielőtt az elf visszafordul, nem akarja hogy meglássa nemtetszését.*
-Rendben, én is megyek készülődöm.
*Felpattan hát mikor ellenfele elindul, és fegyverével visszasétál saját helyére. Amíg a másik lő addig elhelyezi ugyanoda a nyílvetőt ahonnan felvette, és az ideget is megfeszíti, viszont vesszőt még nem helyez be, biztos ami biztos. Figyeli közben a fiú lövését, és miután végez vadul kalimpálni kezd felé hogy észrevegye. Ha már az előbb beszélgettek, remélhetőleg csak megkeresi tekintetével. Ha sikerül felhívnia a figyelmét akkor odainti magához, mert lenne valami amit kérni szeretne.*
3288. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 15:33:20
Üzenet elküldve: 2015-07-10 15:33:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Dögmeleg van. A Hóhajú gyűlöli a meleget, viszont hosszú ideje csak tengődik a városban és egy fesztivál mindig kecsegtethet lehetőségekkel. A szerencsejátékok környékén nézelődik, habár nem kíván csatlakozni a sorsot kísértőkhöz.
Legfőbb oka, hogy Mordokhai megjelent a mai napon a piactéren, nem más, minthogy elképzelhetőnek tartja, hogy barátja a Vörös végre előkerült és vagy itt, vagy a fogadóban egymásba botolhatnak. A vándor már jó fél éve nem látta legmegbízhatóbb s legjobb barátját, pedig voltak még közös terveik. Pluszba még a mesterkardjával kapcsolatban is akart egy szívességet.
Ilyesfajta gondolatok kavarognak a fejében, miközben igyekszik egy árnyékos helyet találni. Szorosabb fekete ruhája most kivételesen a fogadóban lévő szobáján pihen. Most először fordul elő, hogy a Hóhajú egyszerű sötét inget visel ugyanolyan nadrággal. Egyetlen fegyvere a jobbján lógó tőr, a többi fegyvere úgyszintén a szobájában pihen.
Egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy meglesse az ételkészítő versenyt, de ha valahol, hát ott biztosan nem találkozik Mordachkal. Így hát marad az árnyékban, olykor-olykor félre söpri szeméből szokatlan hajzuhatagát, amiért néhányan még most is megbámulják, mielőtt továbbállnának.*
*Dögmeleg van. A Hóhajú gyűlöli a meleget, viszont hosszú ideje csak tengődik a városban és egy fesztivál mindig kecsegtethet lehetőségekkel. A szerencsejátékok környékén nézelődik, habár nem kíván csatlakozni a sorsot kísértőkhöz.
Legfőbb oka, hogy Mordokhai megjelent a mai napon a piactéren, nem más, minthogy elképzelhetőnek tartja, hogy barátja a Vörös végre előkerült és vagy itt, vagy a fogadóban egymásba botolhatnak. A vándor már jó fél éve nem látta legmegbízhatóbb s legjobb barátját, pedig voltak még közös terveik. Pluszba még a mesterkardjával kapcsolatban is akart egy szívességet.
Ilyesfajta gondolatok kavarognak a fejében, miközben igyekszik egy árnyékos helyet találni. Szorosabb fekete ruhája most kivételesen a fogadóban lévő szobáján pihen. Most először fordul elő, hogy a Hóhajú egyszerű sötét inget visel ugyanolyan nadrággal. Egyetlen fegyvere a jobbján lógó tőr, a többi fegyvere úgyszintén a szobájában pihen.
Egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy meglesse az ételkészítő versenyt, de ha valahol, hát ott biztosan nem találkozik Mordachkal. Így hát marad az árnyékban, olykor-olykor félre söpri szeméből szokatlan hajzuhatagát, amiért néhányan még most is megbámulják, mielőtt továbbállnának.*
3287. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 14:44:56
Üzenet elküldve: 2015-07-10 14:44:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* Valahonnan szerzett egy fűszálat, hogy azt rágcsálja, miközben majd penget, mert az minden dalnok kelléke. Kell és kész, mert azzal könnyebb a szenvedés. Pedig azt mondják, hogy akinek felmenői közt akad levegő mágus annak nincs ilyen gondja. Csak elmormol egy varázsigét és a sivatagban sem gyötri majd a szomjúság. Hát úgy fest, hazugság volt az egész. Neki semmi nem jutott abból az affinitásból. Tálentuma is csak az orgánuma, más nem. Milyen kár, pedig azzal a tehetséggel világuralomra törhetett volna. Szomorúan biggyeszt ezen borús gondolatokra,s csak aztán ocsúdik fel, hogy meghallja Ámor Tenor nevét újból.*
- Micsoda zsarnok! Egy autokrata kényúr, földhöz ragadt fráter! * Lelkesen sorolja még a szinonimákat, hevesen gesztikulálva, mint egy színész, majd egyszeriben elhallgat. Gyanús hallgatás ez Gilroytól és nem csak azért mert ritkán csukja be a lepcsest. Tekintete mintegy elsötétül, majd megvilágosodik, s ugyanez kétszer, miközben Lorew-re függeszti fürkésző pillantását. Mutatós pofázmányán az érzelem minden formája megmutatkozik rövid időintervallumon belül.*
- Óh, csak nem. Mond, hogy nem. Te... Cölibátust fogadtál? * Az lenne csak a gyász. Akkor már biztosra venné, hogy meggyárgyult, vagy valami kór gyötri szegény párát belülről. Mármint koponyán belülről. Kötelességének érezné, hogy kivezesse a sötétségből a megtévedett lelket, bár ha így vélekedik, akkor neki tán már befellegzett. Nincs menekvés, elviszi a kárhozat. Micsoda szerencse, hogy Gil itt van, mint egy megmentő. Talán még nincs késő. De sanyarú sors ez. Nem csoda, hogy ilyen gyászhuszárrá vált ott a szűk oromfalak csapdájában. Együttérez.*
- Akkor már csak egy kérdésem van hozzád, barátom. * Ingatja a fejét rosszallóan. Egyébként képes mindenkit már pár szóváltás után letegezni, a barátjának nevezni, nincs számára ebben semmi különös. Erre mondják tán, hogy tenyérbemászó és egyebek. Lorew persze könnyen hiheti flúgosnak, s talán nem is tévedne annyira. Művész lelkek...*
- Miért nem szöktél még el onnan? Mi tart ott? Mert biztos nem a templomi koszt és a társaság. * Elég lapos lehet egy társalgás ott az ebédnél. Bizonyára megvitatják a megboldogult filozófusok által írt könyvek paragrafusait, jól összevesznek és mindenki megy aludni, másnap pedig ugyanez. Már csak azért is eltöltene ott egy éjszakát, hogy heherészhessen rajtuk, s istenkáromló módon másról se locsogjon, mint fenekekről és mellekről. Csak azért merne ily szemtelen lenni, mert az ilyenek úgy sem bántják. Csak megfenyegetik, hogy a pokolra jut buja életvitele miatt, aztán kiadják az útját. Rátör a nevetés, mikor Lorew csak megerősíti elképzeléseit. Semmi méreg, átok vagy rosszándék. Mégsem egy alvilági szekta ez. Nem egy imposztor ő. Csak Roy képzeli azt, hogy mindenki hatalomra vágyik.*
* A víz egyébként nem fura szagú. Még a bárdnak sincs fura szaga, pedig kiverte rendesen a veríték. Ami azt illeti erős levendula szagot áraszt magából. Ápolt férfi, na.*
* A kérdésen elmosolyodik. Most jönne, hogy a lantjáért nyúl és megkérdezi, hogy meddig ér rá, mert hosszú lesz a válasz, de elő veszi az előbbi selyemkendőt, mellyel az arcát törölgette és meglengeti a levegőben. Egy nőé. Szívének hölgyéjé.*
- Hogy a gazdag Lihanechi földesúr lánya velem háljon. * Ennél magasztosabb célt jelenleg el sem tudna képzelni. Alinna kisasszony szüzességet fogadott, s senkinek oda nem adja magát egyszer kijelentette. Hát neki adja csak oda.*
- Hát neked? Mi okoz örömöt-e földi létben? * Kérdi miközben akkurátusan összehajtogatja a kendőt és vágott ingének belsőzsebébe rejti.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.10 14:46:47
* Valahonnan szerzett egy fűszálat, hogy azt rágcsálja, miközben majd penget, mert az minden dalnok kelléke. Kell és kész, mert azzal könnyebb a szenvedés. Pedig azt mondják, hogy akinek felmenői közt akad levegő mágus annak nincs ilyen gondja. Csak elmormol egy varázsigét és a sivatagban sem gyötri majd a szomjúság. Hát úgy fest, hazugság volt az egész. Neki semmi nem jutott abból az affinitásból. Tálentuma is csak az orgánuma, más nem. Milyen kár, pedig azzal a tehetséggel világuralomra törhetett volna. Szomorúan biggyeszt ezen borús gondolatokra,s csak aztán ocsúdik fel, hogy meghallja Ámor Tenor nevét újból.*
- Micsoda zsarnok! Egy autokrata kényúr, földhöz ragadt fráter! * Lelkesen sorolja még a szinonimákat, hevesen gesztikulálva, mint egy színész, majd egyszeriben elhallgat. Gyanús hallgatás ez Gilroytól és nem csak azért mert ritkán csukja be a lepcsest. Tekintete mintegy elsötétül, majd megvilágosodik, s ugyanez kétszer, miközben Lorew-re függeszti fürkésző pillantását. Mutatós pofázmányán az érzelem minden formája megmutatkozik rövid időintervallumon belül.*
- Óh, csak nem. Mond, hogy nem. Te... Cölibátust fogadtál? * Az lenne csak a gyász. Akkor már biztosra venné, hogy meggyárgyult, vagy valami kór gyötri szegény párát belülről. Mármint koponyán belülről. Kötelességének érezné, hogy kivezesse a sötétségből a megtévedett lelket, bár ha így vélekedik, akkor neki tán már befellegzett. Nincs menekvés, elviszi a kárhozat. Micsoda szerencse, hogy Gil itt van, mint egy megmentő. Talán még nincs késő. De sanyarú sors ez. Nem csoda, hogy ilyen gyászhuszárrá vált ott a szűk oromfalak csapdájában. Együttérez.*
- Akkor már csak egy kérdésem van hozzád, barátom. * Ingatja a fejét rosszallóan. Egyébként képes mindenkit már pár szóváltás után letegezni, a barátjának nevezni, nincs számára ebben semmi különös. Erre mondják tán, hogy tenyérbemászó és egyebek. Lorew persze könnyen hiheti flúgosnak, s talán nem is tévedne annyira. Művész lelkek...*
- Miért nem szöktél még el onnan? Mi tart ott? Mert biztos nem a templomi koszt és a társaság. * Elég lapos lehet egy társalgás ott az ebédnél. Bizonyára megvitatják a megboldogult filozófusok által írt könyvek paragrafusait, jól összevesznek és mindenki megy aludni, másnap pedig ugyanez. Már csak azért is eltöltene ott egy éjszakát, hogy heherészhessen rajtuk, s istenkáromló módon másról se locsogjon, mint fenekekről és mellekről. Csak azért merne ily szemtelen lenni, mert az ilyenek úgy sem bántják. Csak megfenyegetik, hogy a pokolra jut buja életvitele miatt, aztán kiadják az útját. Rátör a nevetés, mikor Lorew csak megerősíti elképzeléseit. Semmi méreg, átok vagy rosszándék. Mégsem egy alvilági szekta ez. Nem egy imposztor ő. Csak Roy képzeli azt, hogy mindenki hatalomra vágyik.*
* A víz egyébként nem fura szagú. Még a bárdnak sincs fura szaga, pedig kiverte rendesen a veríték. Ami azt illeti erős levendula szagot áraszt magából. Ápolt férfi, na.*
* A kérdésen elmosolyodik. Most jönne, hogy a lantjáért nyúl és megkérdezi, hogy meddig ér rá, mert hosszú lesz a válasz, de elő veszi az előbbi selyemkendőt, mellyel az arcát törölgette és meglengeti a levegőben. Egy nőé. Szívének hölgyéjé.*
- Hogy a gazdag Lihanechi földesúr lánya velem háljon. * Ennél magasztosabb célt jelenleg el sem tudna képzelni. Alinna kisasszony szüzességet fogadott, s senkinek oda nem adja magát egyszer kijelentette. Hát neki adja csak oda.*
- Hát neked? Mi okoz örömöt-e földi létben? * Kérdi miközben akkurátusan összehajtogatja a kendőt és vágott ingének belsőzsebébe rejti.*
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.10 14:46:47
3286. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 13:03:42
Üzenet elküldve: 2015-07-10 13:03:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Hát igen, gyakran hallani, hogy van, aki csak "arra" tud gondolni, de Lorew talán egészen mostanáig nem találkozott ilyen felfogású emberrel. De most szerencsére itt van ez a Gilroy, és mennyivel több most már az élete! Ilyenkor tudja a szerzetes igazán értékelni, hogy ő magasabb rendű célokat követ, és nem csak a fehérnépet hajkurássza.*
- Nem... *sóhajt fel* Hasznos dolgokat viszont sajnos nem csinálhatunk, amíg Amos Thenior, vagy egy hozzá hasonló uralkodik. Lekorlátoz minket, nehogy valaha is többet tudhasson valaki, mint ő. Mindennél jobban félti hatalmát. mindenkinek azt hirdeti, hogy eleget tudunk a világról, és minden jó, ahogy van. A legnagyobb gondunk a szegénység és az éhezés (ami tökéletes megoldhatatlan problémának, így ténykedhet ezen haláláig). Nem, ez így borzasztó...
*Persze hiába is emel ő szót a főpap hatalma ellen, amaz nagyobb mágus, "bölcsebb", és többen nyalogatják az alfelét, innentől kezdve már alapból veszett ügy. Hiába, már eldöntötte, várni fog, amíg a főpap a másik világba szenderül, aztán majd az utódjából több hasznot húzhat. Áttéríti a helyes útra, megmutatja neki a világ működését, vagy pedig megkíséreli megölni, sok a lehetőség.*
- Nos, a templomban kapunk némi élelmet, vizet, meg ilyesmik, azontúl megpróbálhatom eladni a tekercseimet *persze ez úgy hangzik, mintha rossz lenne, pedig ez nem igaz, valójában átkozottul jó élet ez. Étel, ital, szállás, és még egy kis pénz is jön néha napján, ugyan ki remélhetne ennél többet? Aztán megint előkerül Amos Thenior témája, és hát igen... Az még a legkisebb baja, hogy nem életvidám.*
- Még bolond is. Irtózik mindentől, ami valamiben túltesz rajta. Viszont ahogy telnek és múlnak az évek, lassan már csak korban lesz utolérhetetlen. Néha már arról beszélgetnek, ki lesz az utódja. Mivel fia nincs, vagy legalábbis nem tudunk róla *megvonja a vállát* Biztosan az ülepnyalói közül lesz egy, szóval értelmes emberek nem reménykedhetnek ilyen tisztségben.
*Igen, már néhányszor megállapította, hogy ennek az alaknak fogalma sincs a templomi dolgokról, de most fejben húzhat egy újabb strigulát ide. Persze a varázslatok az még csak rendben lenne, de átkos bájitalok állatok véréből... Nos nem, gőze sincs a dologról.*
- Még ha ilyesmit művelnénk is, akkor sem állatok véréből kevernénk a rontást hozó italokat. Persze... ilyesmiket nem csinálhatunk, hiszen odabent szentül hiszik, hogy a jó és a rossz két olyan különböző dolog, így míg azt bármikor megtanulhatjuk, hogyan lehet kikeverni akár a legerősebb gyógyító italokat, addig a mérgekről alig tudunk meg valamit. Hát még az egyéb rontásokról... Ebben a fiatal szerzetes pont annyi, mint a közember.
*Aztán pedig az igaz történetek, hát igen, az említett nevekből még semmit nem hallott, de bőszen bólogat, mivel feltételezi, hogy nem csapda, vagy ilyenek. Ezek az alakok nyilván valóban éltek, mivel a férfi őszinte lelkesedéssel sorolta a neveiket. Hát persze, pontosan olyan igaz történeteket!*
- Az élet kegyetlen *vonja meg újfent a vállát, mikor Gilroy visszatér néhány korsó izzadsággal soványabban. Ugyanakkor valóban hozott vizet, így a szerzetes először beleszagol, biztos ami biztos, ha pedig nem érez fura szagot, akkor bele is kortyol. Elvégre mi oka lenne a bizalmatlanságra?*
- Mi a célja az életben? *teszi fel a sorsdöntő kérdést, amit mindig mindenkinek mindenhol fel szokott tenni, akivel úgy fest, hogy hosszasan el fog beszélgetni. Ez számára még jóval lényegesebb, mint mondjuk a név.*
*Hát igen, gyakran hallani, hogy van, aki csak "arra" tud gondolni, de Lorew talán egészen mostanáig nem találkozott ilyen felfogású emberrel. De most szerencsére itt van ez a Gilroy, és mennyivel több most már az élete! Ilyenkor tudja a szerzetes igazán értékelni, hogy ő magasabb rendű célokat követ, és nem csak a fehérnépet hajkurássza.*
- Nem... *sóhajt fel* Hasznos dolgokat viszont sajnos nem csinálhatunk, amíg Amos Thenior, vagy egy hozzá hasonló uralkodik. Lekorlátoz minket, nehogy valaha is többet tudhasson valaki, mint ő. Mindennél jobban félti hatalmát. mindenkinek azt hirdeti, hogy eleget tudunk a világról, és minden jó, ahogy van. A legnagyobb gondunk a szegénység és az éhezés (ami tökéletes megoldhatatlan problémának, így ténykedhet ezen haláláig). Nem, ez így borzasztó...
*Persze hiába is emel ő szót a főpap hatalma ellen, amaz nagyobb mágus, "bölcsebb", és többen nyalogatják az alfelét, innentől kezdve már alapból veszett ügy. Hiába, már eldöntötte, várni fog, amíg a főpap a másik világba szenderül, aztán majd az utódjából több hasznot húzhat. Áttéríti a helyes útra, megmutatja neki a világ működését, vagy pedig megkíséreli megölni, sok a lehetőség.*
- Nos, a templomban kapunk némi élelmet, vizet, meg ilyesmik, azontúl megpróbálhatom eladni a tekercseimet *persze ez úgy hangzik, mintha rossz lenne, pedig ez nem igaz, valójában átkozottul jó élet ez. Étel, ital, szállás, és még egy kis pénz is jön néha napján, ugyan ki remélhetne ennél többet? Aztán megint előkerül Amos Thenior témája, és hát igen... Az még a legkisebb baja, hogy nem életvidám.*
- Még bolond is. Irtózik mindentől, ami valamiben túltesz rajta. Viszont ahogy telnek és múlnak az évek, lassan már csak korban lesz utolérhetetlen. Néha már arról beszélgetnek, ki lesz az utódja. Mivel fia nincs, vagy legalábbis nem tudunk róla *megvonja a vállát* Biztosan az ülepnyalói közül lesz egy, szóval értelmes emberek nem reménykedhetnek ilyen tisztségben.
*Igen, már néhányszor megállapította, hogy ennek az alaknak fogalma sincs a templomi dolgokról, de most fejben húzhat egy újabb strigulát ide. Persze a varázslatok az még csak rendben lenne, de átkos bájitalok állatok véréből... Nos nem, gőze sincs a dologról.*
- Még ha ilyesmit művelnénk is, akkor sem állatok véréből kevernénk a rontást hozó italokat. Persze... ilyesmiket nem csinálhatunk, hiszen odabent szentül hiszik, hogy a jó és a rossz két olyan különböző dolog, így míg azt bármikor megtanulhatjuk, hogyan lehet kikeverni akár a legerősebb gyógyító italokat, addig a mérgekről alig tudunk meg valamit. Hát még az egyéb rontásokról... Ebben a fiatal szerzetes pont annyi, mint a közember.
*Aztán pedig az igaz történetek, hát igen, az említett nevekből még semmit nem hallott, de bőszen bólogat, mivel feltételezi, hogy nem csapda, vagy ilyenek. Ezek az alakok nyilván valóban éltek, mivel a férfi őszinte lelkesedéssel sorolta a neveiket. Hát persze, pontosan olyan igaz történeteket!*
- Az élet kegyetlen *vonja meg újfent a vállát, mikor Gilroy visszatér néhány korsó izzadsággal soványabban. Ugyanakkor valóban hozott vizet, így a szerzetes először beleszagol, biztos ami biztos, ha pedig nem érez fura szagot, akkor bele is kortyol. Elvégre mi oka lenne a bizalmatlanságra?*
- Mi a célja az életben? *teszi fel a sorsdöntő kérdést, amit mindig mindenkinek mindenhol fel szokott tenni, akivel úgy fest, hogy hosszasan el fog beszélgetni. Ez számára még jóval lényegesebb, mint mondjuk a név.*
3285. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 12:13:03
Üzenet elküldve: 2015-07-10 12:13:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* Még a föld is úgy felforrósodott, hogy csak gőzölög az ember arcába a hő. De jó volna most lefröcskölni a fehérnépet a kútnál. Szépen tapadnak azok a vékony kelmék a bőrhöz. Gilroy szerfelett értékeli az efféle szépséget. Aki pedig nincs vele egy véleményen erről, azt betegnek gondolja, vagy eltévelyedett, tébolyult birkának. A förgeteg tele van csupa szépen domborodó, verejtéktől csillogó idomokkal. Magukat legyezgető angyalarcú szépségekkel. Hacsak nem lázas, hülye aki otthon marad.*
- Ültök hm, fekszetek hmm. Elég dologkerülően hangzik ez. Feltéve hogy az utóbbit egyedül csináljátok. * Bukik ki belőle az őszinte szó. Hogy szakadna le a föld az ilyen semmirekellő, hitvány alakok alatt. Bár talán az neki sem lenne olyan jó, hiszen eltűnne alóla is a talpalávaló. Nem szentéletű ő sem, az már biztos. Rokonlélek ez a surmó. Gil méltóságteljesen sóhajt egyet, majd megfáradt arisztokratikus arcát a szerzetes felé fordítja. Egy darabon méregeti, mintha gondolataiban próbálna olvasni, a mélyére látni, de hamar letesz róla, látván Lorew sokrétű, komor arckifejezését.*
- No de akkor miből a kenyérrevaló? Mert heverészésért és kuksolásért az nem ad, kinek van egy kis sütnivalója. * De legalább őszinte pofa. Eszébe is jutott egy potenciális verscím: A morózus mindenszenti. Ezen vigyorognia kell. A leglehetetlenebb helyeken csap belé az ihlet, de most nem veszi elő táskájából a papirost, hogy rímeket véssen rá. Megjegyzi ő hazáig is az ilyet, mert jó a memóriája...már nem a neveket illetően.*
- Aha... Így már érthető. A te mentorod, az az Ámor Tenor vagy ki fene, nem valami életvidám tiszteletes, ha ilyen nézeteket vall. * Aki úgy véli, hogy a lét értelmetlen az nem lehet egy nagy koponya, hiába bújja a vaskos poros könyveket, pallérozza elméjét régi tanításokkal. A borús felhő ott lebeg mindig a feje felett az ilyennek. Gil megcsóválja szőke fejét ezen gondolatra. Bizonyára az ingerszegény környezet miatt lettek ilyen szürkék a csuhások. Nincs ott semmi, csak könyvek, szobrok, simára csiszolt falak és még több könyvek. A bárd elméjében már felvillannak képek az elborult elméjű kecskeáldozó szerzetesekről. Ettől feláll a tarkóján minden apró szőrszál.*
- Varázsoltok is? Állatok véréből kevertek átkos bájitalokat? * Címet kell változtatnia a versének, ha igen. Az elmével való látásnak ő még csak tanulója, már átvitt értelembevéve, ugyanis érdeklik a spirituális dolgok. Valójában érdekli őt minden, ami egy kicsit is különb az átlagosnál és kellően szokatlan jelenség. Lorew pedig szokatlan, úgyhogy tőle egyhamar nem szabadul még.*
- Igaz történeteket, mint a régi krónikások: Lazarrus, Aliagnos és Hippotemé? * Villan fel elevenkék szeme. Most már biztos, hogy nehezen vakarja le magáról a rímfaragót. Írnok és dalnok. Mindkettő ezernyi mesét ismervén jó asztaltársaságnak ígérkezik. Megjegyezvén a fura úrnak nevét el is igyekszik vízért, de nem marad el sokáig, még a bőre lehámlik. Hamar vissza igyekszik, még a csuhás elszökik, neki meg a víz nem kell, felőle aztán párologjon el. Homlokát egy selyemkendővel törölgetve huppan le egy székre, s leteszi az asztalra a vizet is meg a magának szerzett olcsó vinkót. Előbbit Lorew elé tolja majd kifújja magát.* Kegyetlen...én mondom kegyetlen. * Panaszkodik ismét Lorew-nek, már ha ő még nem szelelt el, s a szarukorsóért nyúl, hogy meghúzza annak tartalmát.*
* Még a föld is úgy felforrósodott, hogy csak gőzölög az ember arcába a hő. De jó volna most lefröcskölni a fehérnépet a kútnál. Szépen tapadnak azok a vékony kelmék a bőrhöz. Gilroy szerfelett értékeli az efféle szépséget. Aki pedig nincs vele egy véleményen erről, azt betegnek gondolja, vagy eltévelyedett, tébolyult birkának. A förgeteg tele van csupa szépen domborodó, verejtéktől csillogó idomokkal. Magukat legyezgető angyalarcú szépségekkel. Hacsak nem lázas, hülye aki otthon marad.*
- Ültök hm, fekszetek hmm. Elég dologkerülően hangzik ez. Feltéve hogy az utóbbit egyedül csináljátok. * Bukik ki belőle az őszinte szó. Hogy szakadna le a föld az ilyen semmirekellő, hitvány alakok alatt. Bár talán az neki sem lenne olyan jó, hiszen eltűnne alóla is a talpalávaló. Nem szentéletű ő sem, az már biztos. Rokonlélek ez a surmó. Gil méltóságteljesen sóhajt egyet, majd megfáradt arisztokratikus arcát a szerzetes felé fordítja. Egy darabon méregeti, mintha gondolataiban próbálna olvasni, a mélyére látni, de hamar letesz róla, látván Lorew sokrétű, komor arckifejezését.*
- No de akkor miből a kenyérrevaló? Mert heverészésért és kuksolásért az nem ad, kinek van egy kis sütnivalója. * De legalább őszinte pofa. Eszébe is jutott egy potenciális verscím: A morózus mindenszenti. Ezen vigyorognia kell. A leglehetetlenebb helyeken csap belé az ihlet, de most nem veszi elő táskájából a papirost, hogy rímeket véssen rá. Megjegyzi ő hazáig is az ilyet, mert jó a memóriája...már nem a neveket illetően.*
- Aha... Így már érthető. A te mentorod, az az Ámor Tenor vagy ki fene, nem valami életvidám tiszteletes, ha ilyen nézeteket vall. * Aki úgy véli, hogy a lét értelmetlen az nem lehet egy nagy koponya, hiába bújja a vaskos poros könyveket, pallérozza elméjét régi tanításokkal. A borús felhő ott lebeg mindig a feje felett az ilyennek. Gil megcsóválja szőke fejét ezen gondolatra. Bizonyára az ingerszegény környezet miatt lettek ilyen szürkék a csuhások. Nincs ott semmi, csak könyvek, szobrok, simára csiszolt falak és még több könyvek. A bárd elméjében már felvillannak képek az elborult elméjű kecskeáldozó szerzetesekről. Ettől feláll a tarkóján minden apró szőrszál.*
- Varázsoltok is? Állatok véréből kevertek átkos bájitalokat? * Címet kell változtatnia a versének, ha igen. Az elmével való látásnak ő még csak tanulója, már átvitt értelembevéve, ugyanis érdeklik a spirituális dolgok. Valójában érdekli őt minden, ami egy kicsit is különb az átlagosnál és kellően szokatlan jelenség. Lorew pedig szokatlan, úgyhogy tőle egyhamar nem szabadul még.*
- Igaz történeteket, mint a régi krónikások: Lazarrus, Aliagnos és Hippotemé? * Villan fel elevenkék szeme. Most már biztos, hogy nehezen vakarja le magáról a rímfaragót. Írnok és dalnok. Mindkettő ezernyi mesét ismervén jó asztaltársaságnak ígérkezik. Megjegyezvén a fura úrnak nevét el is igyekszik vízért, de nem marad el sokáig, még a bőre lehámlik. Hamar vissza igyekszik, még a csuhás elszökik, neki meg a víz nem kell, felőle aztán párologjon el. Homlokát egy selyemkendővel törölgetve huppan le egy székre, s leteszi az asztalra a vizet is meg a magának szerzett olcsó vinkót. Előbbit Lorew elé tolja majd kifújja magát.* Kegyetlen...én mondom kegyetlen. * Panaszkodik ismét Lorew-nek, már ha ő még nem szelelt el, s a szarukorsóért nyúl, hogy meghúzza annak tartalmát.*
3284. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 11:35:51
Üzenet elküldve: 2015-07-10 11:35:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló//
-Értem, akkor majd ha sikerül a saját műhely biztos megkereslek, addigra már biztos sok mindent feltalálsz még, elég ügyesen feljavítottad a fegyvered is, csak gondolom nem volt elég időd még tesztelni. *Odafordul a verseny pálya felé, már többen lőttek ideje neki is, ha nem akar kimaradni úgy, mint a legutóbbi versenyző.*
-Megyek is lőni és tovább tesztelem a szerencsém. *Rákacsint a lányra és utána magasodik felé nyúlánk testével és indul meg a pálya felé.*
-Na akkor lássuk... *Mondja magának, de aki a környezetében van is hallhatja. Le veszi válláról fegyverét és ismét a lába segítségével felajzza és tegezében újabb nyíl vesszőt keres, le ellenőrzi a tollakat ahogy végig simít rajtuk ~tökéletes lesz~ majd oldalt áll merőlegesen a bábunak, csak fejével fordul szembe a bábuval. Jobb lábát ami elől van a vonalhoz igazítja, míg a bal lábát ami kisebb terpesztávolságban van szintén megigazítja, hogy kényelmes legyen ne annyira merev. Nagy levegőt vesz amit lassan kifúj, fel emeli a legmesszebbi bábura tartva, szemével a mellkasa közepét veszi célba. Szelet és egyéb zavaró tényezőket nem érzékel. Mély levegőt vesz, amit benn tart és útjára engedi nyilát, hogy az a semmivel sem dacolva elég erősen belefúródjon a célba vett tárgyba.*
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló//
-Értem, akkor majd ha sikerül a saját műhely biztos megkereslek, addigra már biztos sok mindent feltalálsz még, elég ügyesen feljavítottad a fegyvered is, csak gondolom nem volt elég időd még tesztelni. *Odafordul a verseny pálya felé, már többen lőttek ideje neki is, ha nem akar kimaradni úgy, mint a legutóbbi versenyző.*
-Megyek is lőni és tovább tesztelem a szerencsém. *Rákacsint a lányra és utána magasodik felé nyúlánk testével és indul meg a pálya felé.*
-Na akkor lássuk... *Mondja magának, de aki a környezetében van is hallhatja. Le veszi válláról fegyverét és ismét a lába segítségével felajzza és tegezében újabb nyíl vesszőt keres, le ellenőrzi a tollakat ahogy végig simít rajtuk ~tökéletes lesz~ majd oldalt áll merőlegesen a bábunak, csak fejével fordul szembe a bábuval. Jobb lábát ami elől van a vonalhoz igazítja, míg a bal lábát ami kisebb terpesztávolságban van szintén megigazítja, hogy kényelmes legyen ne annyira merev. Nagy levegőt vesz amit lassan kifúj, fel emeli a legmesszebbi bábura tartva, szemével a mellkasa közepét veszi célba. Szelet és egyéb zavaró tényezőket nem érzékel. Mély levegőt vesz, amit benn tart és útjára engedi nyilát, hogy az a semmivel sem dacolva elég erősen belefúródjon a célba vett tárgyba.*
3283. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 10:44:07
Üzenet elküldve: 2015-07-10 10:44:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Egyre nyugodtabb lelkiállapottal közeledik a piactér felé, így most már csak magában panaszkodik ezekre az emberekre, akik mindenféle löttyöket rá szoktak sózni a szegénynegyedben, de azt persze nem lennének képesek odaadni, amit ő kért. Most is éppen össze akart kotyvasztani egy újat, mikor kiderült, hogy az egyik ital nem is egy világoszöld varázsital volt, csak valami almalé egy szép fiolába öntve. Persze az ilyen esetek után napokig nem látja azokat, akik eladták neki az italt, csak miután megfeledkezik róla, vagy már másokra ideges, így végül is mindig sikerül elcsórniuk pár aranyat az öregtől, bármilyen nagy varázsital ismerő is ő. Ám most itt az idő, hogy félretegye a múlt sérelmeit, s a vásárlásra koncentráljon, nehogy most még meg is lopják. Persze sokat nem találnának nála, mivel alig hozott magával többet, mint száz arany, ez pedig ugyan kicsit megbillentené a bevétel mércéjét, de mivel még csak varázsitalok sincsenek nála, így aztán szinte biztos lehet benne, hogy a tolvajok találnak nála jobb célpontot is, hacsak nem a szakadt ruhája tetszik meg nekik, vagy a sáros csizmái. Így hát a már jól ismert standot közelíti meg, s nem túl hosszas alkudozás után beleegyezik a nem a legfényesebb árba, s egyből indul tovább. Ha már idáig eljött, nem hagyhatja el a piacot egyetlen löttyel, hiszen gyomra órák óta tiltakozik az éhség ellen, s ennek csillapítására egyetlen módszert ismer: az evést. Így hát végül egy cipót is felkap hóna alá, s kiszórja a pár aranyat érte, majd már megy is vissza a kis házba, mely remélhetőleg még nem dőlt össze. *
3282. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 02:21:42
Üzenet elküldve: 2015-07-10 02:21:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
-Köszönöm
*Mikor kezébe kapja a pálcát, valami meleg érzés tölti el. Nem a pálcából indul ki, hanem a belsejéből, és nincs is túl nagy köze a varázslathoz. Inkább ahhoz hogy így már tulajdonképpen elkötelezte magát egy életút mellett... Bár tulajdonképpen már korábban elhatározta, de ez egy igen fontos mérföldkő. És minden ilyen mérföldkő után egyre nehezebb lesz visszakozni. Bár nem is tervez más "szakmát" választani... Számára nincs más szakma...*
-Nincsen kicsi, és díszes? És azok mennyibe kerülnek?
*A nagyobb méretű könyveket alapvetően kizárja, hisz nem tudná őket hordani magával, ráadásul kissé nehezek is lennének... És bár nincs problémája az egyszerű borítójú könyvekkel, jobban szereti ha valamin van díszítés is... Ezért kell neki egy kicsi, díszes könyv.
Nagy valószínűséggel rosszul fejezte ki magát a tintát illetően, mivel eléggé furcsa választ kap... Próbálná részletesebben elmagyarázni, de úgy tűnik a gnóm nem fejezte még be... Említi a grafitot, amiről már hallott, de mivel nem nagyon használta, elfelejtett azt kérni. Pedig ha eszébe jut, nem is említi a tintát, rögtön azt kért volna. Bár úgy valószínűleg nem hall a "grafitról". Még csak hallomásból sem hallott róla, így kíváncsi hogy mi is lehet...*
-Mi az a grafit? És mennyibe kerül ez, s mennyibe a szén?
*Magában röviden végigveszi mit is vásárolt. Egy szép pálcát, egy könyvet, és íróeszközt. És úgy tűnik nincs másra szüksége, amennyiben a gnóm nem árul valamit amivel könnyebben tudna haladni a tömegben. De elképzelni sem tudja hogy létezik ilyen dolog, így inkább rögtön, elvből elutasítja. Meg sem kérdezi, így is nagyon sokat variált...*
//Vásárlás//
-Köszönöm
*Mikor kezébe kapja a pálcát, valami meleg érzés tölti el. Nem a pálcából indul ki, hanem a belsejéből, és nincs is túl nagy köze a varázslathoz. Inkább ahhoz hogy így már tulajdonképpen elkötelezte magát egy életút mellett... Bár tulajdonképpen már korábban elhatározta, de ez egy igen fontos mérföldkő. És minden ilyen mérföldkő után egyre nehezebb lesz visszakozni. Bár nem is tervez más "szakmát" választani... Számára nincs más szakma...*
-Nincsen kicsi, és díszes? És azok mennyibe kerülnek?
*A nagyobb méretű könyveket alapvetően kizárja, hisz nem tudná őket hordani magával, ráadásul kissé nehezek is lennének... És bár nincs problémája az egyszerű borítójú könyvekkel, jobban szereti ha valamin van díszítés is... Ezért kell neki egy kicsi, díszes könyv.
Nagy valószínűséggel rosszul fejezte ki magát a tintát illetően, mivel eléggé furcsa választ kap... Próbálná részletesebben elmagyarázni, de úgy tűnik a gnóm nem fejezte még be... Említi a grafitot, amiről már hallott, de mivel nem nagyon használta, elfelejtett azt kérni. Pedig ha eszébe jut, nem is említi a tintát, rögtön azt kért volna. Bár úgy valószínűleg nem hall a "grafitról". Még csak hallomásból sem hallott róla, így kíváncsi hogy mi is lehet...*
-Mi az a grafit? És mennyibe kerül ez, s mennyibe a szén?
*Magában röviden végigveszi mit is vásárolt. Egy szép pálcát, egy könyvet, és íróeszközt. És úgy tűnik nincs másra szüksége, amennyiben a gnóm nem árul valamit amivel könnyebben tudna haladni a tömegben. De elképzelni sem tudja hogy létezik ilyen dolog, így inkább rögtön, elvből elutasítja. Meg sem kérdezi, így is nagyon sokat variált...*
3281. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 00:54:52
Üzenet elküldve: 2015-07-10 00:54:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*No hát, ha vaalmi, az már rég kiderült Lorew számára, hogy ez a figura nem beavatott, de még olyat is alig ismer, aki legalább messziről látott már templomot. Mondjuk a krétával rajzolással, és az idézéssel nem ment nagyon mellé, Lorew azt szívesen csinálná, de sajnos nem, neki nem az adatott meg. Legalábbis egyelőre. Egyszer talán majd, ha az entitás, melyet szolgál, leigázza a várost, ő valami hasonlóan megtisztelő feladatot kap. Persze számára akkor minden megtisztelő lenne, még a halál is.*
- Ugyan, mi csak itt-ott ülünk, és fekszünk, elszórtan a templomban, néha írunk, eszünk, és alszunk, de hasznos dolgot... azt nem szokásunk csinálni. Jobbára elhisszük, hogy az a jó, amit Amos Thenior a szemünk elé tár, és belenyugszunk, hogy életünknek soha semmi értelme nem lesz.
*Persze itt most a többi szerzetes életét ecseteli inkább, elvégre ő ezeknél többet tud, ő sem csinál semmi hasznosat, de csak mert nincs rá esélye. Ugyanakkor ő túllát a főpap ostobaságain, és csak az alkalomra vár, hogy végre a kezébe vegye a dolgokat. Megfelelő irányítás alatt bármit képes lenne elérni. Így viszont... hogy egy halandó akarja megmondani neki, mit csináljon... Nem, így biztosan marad a tétlenség mocsarában. Legalább abban egyetértenek, hogy aki másokat felébreszt, az nem érdemel kegyelmet.*
- Még csak nem is azt mondtam, hogy végezzék ki *vonja meg a vállát* Csak hogy az áldozat kapjon esélyt megfojtani, de a főpap szerint ez is sok. Meg olyasmiket mondott, hogy valami dolgom lett volna. Amikor én épp az elmémmel tanultam látni, és a csukott szem sokakat megzavar...
*Igen, ez a legáltalánosabb kifogása arra, ha meditáció közben alszik el, hogy a szeme helyett az elméjével próbált látni, a horkolás pedig... nos, az a folyamat zaja. Majd pedig kiderül, hogy a beszélgetőpartnere nem más, mint egy művész, ami igazából... meglepően kevéssé lepi meg a szerzetest, mivel hát a lantok pengetői gyakorta élnek a sörnek és a nőknek. Tény, hogy a beszéde is választékos... bizonyos szempontból.*
- Én igaz történeteket jegyzek le az utókornak *noha tény, hogy ezeket meséknek szokták titulálni, különösen a "Lorew, a legnagyobb mágus nagy tettei" kötetet, de ugyanakkor ezt már előnyére fordította, és néha ivókban találja meg a célközönséget. Az már más kérdés, hogy valóban kiszínezte kicsit a valóságot írásaiban* Vagy a saját nagy tetteimet, vagy pedig ezeket az... eseményeket.
*Persze ez utóbbi cseppet sincs ínyére, ez meg is látszik azon, ahogy ír róla, ő főleg saját magáról szeret dolgokat papírra hányni. Talán az életnek ezen egy területén érzi úgy, hogy ír valamit, talán ezért ír annyit a nagy (és nem létező) tetteiről. Talán titkon él benne a vágy, hogy ne csak a valakit szolgálja, hanem ő legyen a valaki. Ezt a gondolatot viszont hamar el is hessegeti, ez nem tőle származik.*
- Én Lorew vagyok, szerzetes a templomból *a bemutatkozásból sosem szeretett nagy ügyet csinálni. Aztán pedig mindenki szerencséjére a bárd inkább értékeli, hogy előadhatja a történetét, minthogy folytassa a hasonlatokat a meggárgyulásról és kitikkadásról, mert annak csúnya vége lehetett volna. Azonban már megint a sátor... Khyrrel már volt szerencséje, és annak rossz vége lett, illetve egy sértődés, és egy közömbös nemtörődömség. Az utóbbi volt Lorew.*
- Hogy hoz vizet? *vonja fel a szemöldökét gyanakodva* Végtére is, akkor lehet róla szó.
*Bár még mindig nincs meggyőződve róla, hogy az alaknak nincsenek olyan tervei, mint Khyrnek voltak, de ha mégis, hát annak is sértődés lesz a vége, ugyanis férfivel még kevésbé hálna, mint nővel. Ennek ellenére követi, mert mégis... jobb dolga nincs, és nem is lesz.*
*No hát, ha vaalmi, az már rég kiderült Lorew számára, hogy ez a figura nem beavatott, de még olyat is alig ismer, aki legalább messziről látott már templomot. Mondjuk a krétával rajzolással, és az idézéssel nem ment nagyon mellé, Lorew azt szívesen csinálná, de sajnos nem, neki nem az adatott meg. Legalábbis egyelőre. Egyszer talán majd, ha az entitás, melyet szolgál, leigázza a várost, ő valami hasonlóan megtisztelő feladatot kap. Persze számára akkor minden megtisztelő lenne, még a halál is.*
- Ugyan, mi csak itt-ott ülünk, és fekszünk, elszórtan a templomban, néha írunk, eszünk, és alszunk, de hasznos dolgot... azt nem szokásunk csinálni. Jobbára elhisszük, hogy az a jó, amit Amos Thenior a szemünk elé tár, és belenyugszunk, hogy életünknek soha semmi értelme nem lesz.
*Persze itt most a többi szerzetes életét ecseteli inkább, elvégre ő ezeknél többet tud, ő sem csinál semmi hasznosat, de csak mert nincs rá esélye. Ugyanakkor ő túllát a főpap ostobaságain, és csak az alkalomra vár, hogy végre a kezébe vegye a dolgokat. Megfelelő irányítás alatt bármit képes lenne elérni. Így viszont... hogy egy halandó akarja megmondani neki, mit csináljon... Nem, így biztosan marad a tétlenség mocsarában. Legalább abban egyetértenek, hogy aki másokat felébreszt, az nem érdemel kegyelmet.*
- Még csak nem is azt mondtam, hogy végezzék ki *vonja meg a vállát* Csak hogy az áldozat kapjon esélyt megfojtani, de a főpap szerint ez is sok. Meg olyasmiket mondott, hogy valami dolgom lett volna. Amikor én épp az elmémmel tanultam látni, és a csukott szem sokakat megzavar...
*Igen, ez a legáltalánosabb kifogása arra, ha meditáció közben alszik el, hogy a szeme helyett az elméjével próbált látni, a horkolás pedig... nos, az a folyamat zaja. Majd pedig kiderül, hogy a beszélgetőpartnere nem más, mint egy művész, ami igazából... meglepően kevéssé lepi meg a szerzetest, mivel hát a lantok pengetői gyakorta élnek a sörnek és a nőknek. Tény, hogy a beszéde is választékos... bizonyos szempontból.*
- Én igaz történeteket jegyzek le az utókornak *noha tény, hogy ezeket meséknek szokták titulálni, különösen a "Lorew, a legnagyobb mágus nagy tettei" kötetet, de ugyanakkor ezt már előnyére fordította, és néha ivókban találja meg a célközönséget. Az már más kérdés, hogy valóban kiszínezte kicsit a valóságot írásaiban* Vagy a saját nagy tetteimet, vagy pedig ezeket az... eseményeket.
*Persze ez utóbbi cseppet sincs ínyére, ez meg is látszik azon, ahogy ír róla, ő főleg saját magáról szeret dolgokat papírra hányni. Talán az életnek ezen egy területén érzi úgy, hogy ír valamit, talán ezért ír annyit a nagy (és nem létező) tetteiről. Talán titkon él benne a vágy, hogy ne csak a valakit szolgálja, hanem ő legyen a valaki. Ezt a gondolatot viszont hamar el is hessegeti, ez nem tőle származik.*
- Én Lorew vagyok, szerzetes a templomból *a bemutatkozásból sosem szeretett nagy ügyet csinálni. Aztán pedig mindenki szerencséjére a bárd inkább értékeli, hogy előadhatja a történetét, minthogy folytassa a hasonlatokat a meggárgyulásról és kitikkadásról, mert annak csúnya vége lehetett volna. Azonban már megint a sátor... Khyrrel már volt szerencséje, és annak rossz vége lett, illetve egy sértődés, és egy közömbös nemtörődömség. Az utóbbi volt Lorew.*
- Hogy hoz vizet? *vonja fel a szemöldökét gyanakodva* Végtére is, akkor lehet róla szó.
*Bár még mindig nincs meggyőződve róla, hogy az alaknak nincsenek olyan tervei, mint Khyrnek voltak, de ha mégis, hát annak is sértődés lesz a vége, ugyanis férfivel még kevésbé hálna, mint nővel. Ennek ellenére követi, mert mégis... jobb dolga nincs, és nem is lesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10036-10055