Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 67 (1321. - 1340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1340. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:48:44
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:48:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
*Naasier csak néz az elsiető tündérlányka után, s mire észbe kapna, hogy felálljon, Monának már sikerül megbirkóznia az ajtóval és kijutni a fogadóból. Magát szidja figyelmetlenségéért, hiszen segíthetett volna neki, nem kellett volna engednie, hogy egyedül nyissa ki azt a nehéz faajtót... Lehetett volna úriember, ehelyett csak a száját tátotta, akár egy idióta belemerülve a gondolataiba.
Igaz, a leendő portré olyan csábító, egy pillanat alatt feledteti is a fiatal festővel saját udvariasságát, kitölti Naasier minden gondolatát, miközben felemelkedik ültéből és elindul ő is, hogy mielőbb magához vegye festő cuccait. Olyannyira elmerül gondolataiban, hogy még testvéréről is megfeledkezik, nem is néz Darsam felé, csak kisiet az ajtón.*
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.27 10:49:58
*Naasier csak néz az elsiető tündérlányka után, s mire észbe kapna, hogy felálljon, Monának már sikerül megbirkóznia az ajtóval és kijutni a fogadóból. Magát szidja figyelmetlenségéért, hiszen segíthetett volna neki, nem kellett volna engednie, hogy egyedül nyissa ki azt a nehéz faajtót... Lehetett volna úriember, ehelyett csak a száját tátotta, akár egy idióta belemerülve a gondolataiba.
Igaz, a leendő portré olyan csábító, egy pillanat alatt feledteti is a fiatal festővel saját udvariasságát, kitölti Naasier minden gondolatát, miközben felemelkedik ültéből és elindul ő is, hogy mielőbb magához vegye festő cuccait. Olyannyira elmerül gondolataiban, hogy még testvéréről is megfeledkezik, nem is néz Darsam felé, csak kisiet az ajtón.*
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.27 10:49:58
1339. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:42:32
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:42:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nabii Dhariah Khaal//
*Atiesh beletúr a hajába és hátratolja a rakoncátlan tincseket a szeméből ahogy a lány szavaira figyelmez.*
-Nem fázom. Ahonnan én jöttem ilyenkor már minden víz befagyott.*vonja meg a vállát, majd tekintetét a csillagokra emeli.*
-Mindazonáltal...*kezd bele, s arcán egy félmosoly jelenik meg. Hetek óta először.*
-Valóban, egy ital nem esne rosszul. De ne sértsen meg azzal hogy ön fizet. Természetesen én állom.*néz újra Nabiira, majd elindul az ajtó felé.*
-Jöjjön.*int fejével befelé, miután kinyitotta azt, s megvárja míg a lány befárad. Eztán egyből a pulthoz sétál, de nem hajlandó kivárni a sorát. Egész pontosan kettő kupa Bort rendel, az érte járó 18 aranyat pedig otthagyja a pulton.
Az italt megszerezve tekintete a lányt kutatja, s ha megvan int neki az egyik félreeső asztal felé, ahová maga is elindul kezében a két kupával. Ezeket le is helyezi az asztalra, majd helyet foglal, s a magával szemben álló szék felé int arcán barátságos mosollyal. Ezt csak pár pillanatig váltja fel a sötét tekintet amit az ivóban helyet foglaló orkok felé lövell.*
-Egészségére.*emeli meg a poharat kissé Nabii felé.*
*Atiesh beletúr a hajába és hátratolja a rakoncátlan tincseket a szeméből ahogy a lány szavaira figyelmez.*
-Nem fázom. Ahonnan én jöttem ilyenkor már minden víz befagyott.*vonja meg a vállát, majd tekintetét a csillagokra emeli.*
-Mindazonáltal...*kezd bele, s arcán egy félmosoly jelenik meg. Hetek óta először.*
-Valóban, egy ital nem esne rosszul. De ne sértsen meg azzal hogy ön fizet. Természetesen én állom.*néz újra Nabiira, majd elindul az ajtó felé.*
-Jöjjön.*int fejével befelé, miután kinyitotta azt, s megvárja míg a lány befárad. Eztán egyből a pulthoz sétál, de nem hajlandó kivárni a sorát. Egész pontosan kettő kupa Bort rendel, az érte járó 18 aranyat pedig otthagyja a pulton.
Az italt megszerezve tekintete a lányt kutatja, s ha megvan int neki az egyik félreeső asztal felé, ahová maga is elindul kezében a két kupával. Ezeket le is helyezi az asztalra, majd helyet foglal, s a magával szemben álló szék felé int arcán barátságos mosollyal. Ezt csak pár pillanatig váltja fel a sötét tekintet amit az ivóban helyet foglaló orkok felé lövell.*-Egészségére.*emeli meg a poharat kissé Nabii felé.*
1338. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:28:43
Üzenet elküldve: 2012-10-27 10:28:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Naasier Nephilim//
*Bizony, Naasier nem jár messze az igazságtól, amikor a Monát felvidítő tájat képzeli el: smaragdzöld fű aranyszínnel csillogó harmatcseppekkel, a tájat meg-meglegyintő szélben táncoló, ébredező virágok, a rengetegéves fák méltóságteljesen bólogató lombjaik között megbújó, ébredezve csicsergő madarakkal, és a tó vizén visszatükröződő égdarabka a bodornál-bodorabb, ártalmatlan felhőkkel – mintha az aprócska tündérlány lelkét tükrözné vissza az egész táj. Nagyon szeret ott lenni, de az ilyen fajta tökély is elszürkül, ha nincs akivel megossza az, aki boldog.*
- Az igazán, igazán nagyon jó lenne!
*bólint felvidulva, majd a teával leöblíti az utolsó szem gyümölcsöt, amit éppen elrágcsált. A festő felvetésére félredöntött fejjel elgondolkodik, de gyorsan döntésre jut.*
- Találkozzunk a folyóparton, mert a szegénynegyed... szóval a folyóparton. Ott foglak várni!
*ígéri miközben leugrik a székről.*
- Ha nem jössz el, nagyon szomorú leszek!
*közli hirtelen elkomorodott, komoly arccal, aztán elmosolyodik, és sietősen kifelé indul a fogadóból. Kissé erőlködve nyitja az ajtót, a becsukással már nem is bajlódik, csak orra bukna... az már nem hallatszik odabenn, hogy az utcán egy vidám nótát dúdolgatva elindul a folyópart felé.*
*Bizony, Naasier nem jár messze az igazságtól, amikor a Monát felvidítő tájat képzeli el: smaragdzöld fű aranyszínnel csillogó harmatcseppekkel, a tájat meg-meglegyintő szélben táncoló, ébredező virágok, a rengetegéves fák méltóságteljesen bólogató lombjaik között megbújó, ébredezve csicsergő madarakkal, és a tó vizén visszatükröződő égdarabka a bodornál-bodorabb, ártalmatlan felhőkkel – mintha az aprócska tündérlány lelkét tükrözné vissza az egész táj. Nagyon szeret ott lenni, de az ilyen fajta tökély is elszürkül, ha nincs akivel megossza az, aki boldog.*
- Az igazán, igazán nagyon jó lenne!
*bólint felvidulva, majd a teával leöblíti az utolsó szem gyümölcsöt, amit éppen elrágcsált. A festő felvetésére félredöntött fejjel elgondolkodik, de gyorsan döntésre jut.*
- Találkozzunk a folyóparton, mert a szegénynegyed... szóval a folyóparton. Ott foglak várni!
*ígéri miközben leugrik a székről.*
- Ha nem jössz el, nagyon szomorú leszek!
*közli hirtelen elkomorodott, komoly arccal, aztán elmosolyodik, és sietősen kifelé indul a fogadóból. Kissé erőlködve nyitja az ajtót, a becsukással már nem is bajlódik, csak orra bukna... az már nem hallatszik odabenn, hogy az utcán egy vidám nótát dúdolgatva elindul a folyópart felé.*
1337. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-27 08:56:29
Üzenet elküldve: 2012-10-27 08:56:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh//
*Bólint, elmosolyodik.*
- Természetesen nem is az éjszaka kellős közepén akartam városnézésre indulni.
*Belebújik a kapott meleg holmiba, megköszöni azt, majd ismét áthűlt kezeivel összehúzza magán.*
- És egyáltalán nem gondolom, hogy modortalan lett volna. Általában magam is tartózkodom a sértegető, tolakodó némberektől.
*Újfent félmosolyra húzza száját. Nem gyakran szokása mosolyogni. Kezd álmosodni, ahogy múlik a hűvös levegőn az általa előzőleg ledöntött szesz hatása, az pedig valami fura, kissé elvont jókedvvel jár nála.*
- Nem fog így fázni? Be is mehetünk vissza, ha gondolja. Későre jár, lassan nyugovóra is kell térnünk... De előtte meghívhatom valamire. Ha gondolja.
*Furcsállja saját szavait. Nem gyakran volt szokása felajánlásokat tenni soha sem. Fél a visszautasítástól. Fél... retteg. Az életben maradása hajszálon múlott, ő mégis az elutasítástól fél. Meg a veszteségtől. Abból bőven kijutott már neki...*
*Bólint, elmosolyodik.*
- Természetesen nem is az éjszaka kellős közepén akartam városnézésre indulni.
*Belebújik a kapott meleg holmiba, megköszöni azt, majd ismét áthűlt kezeivel összehúzza magán.*
- És egyáltalán nem gondolom, hogy modortalan lett volna. Általában magam is tartózkodom a sértegető, tolakodó némberektől.
*Újfent félmosolyra húzza száját. Nem gyakran szokása mosolyogni. Kezd álmosodni, ahogy múlik a hűvös levegőn az általa előzőleg ledöntött szesz hatása, az pedig valami fura, kissé elvont jókedvvel jár nála.*
- Nem fog így fázni? Be is mehetünk vissza, ha gondolja. Későre jár, lassan nyugovóra is kell térnünk... De előtte meghívhatom valamire. Ha gondolja.
*Furcsállja saját szavait. Nem gyakran volt szokása felajánlásokat tenni soha sem. Fél a visszautasítástól. Fél... retteg. Az életben maradása hajszálon múlott, ő mégis az elutasítástól fél. Meg a veszteségtől. Abból bőven kijutott már neki...*
1336. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-27 00:23:38
Üzenet elküldve: 2012-10-27 00:23:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
// Arzurel és Ayen részére //
* Lassan bólint. *
- Érthető, hiszen manapság az ember fia senkiben nem bízhat feltétlenül. - * jegyzi meg, jól tudja, milyen az mikor megbízhatónak hitt testvére szúrja át a saját testét bármely élőnek. Kellemetlen, s nem csak testileg, de lelkileg is. Hát akkor még egy idegen. Szerencsére Louis nem szándékszik nagyon harcolni, csak tőre van nála, az is elrejtve a szélesen feltekert övben, hátához simulva. Mindenki leadta a rendelést, Louis pedig viszonozza a mosolyt, hiszen ezúttal a másik szerez pontot, hiszen állja a kontót. Nem más ez, mint az udvarlás párviadala, melyet nem feltétlen szóval s fegyverrel, mintsem inkább gesztusokkal kell megvívni. *
- Akkor úgy gondolom, ha a hely éke valóban örökölt anyjától tehetséget, s ebben nem is kételkedem, akkor jobb tanárt keresve sem találhat magának. - * szól a férfihoz rejtetten Ayennek bókolva. Igazából valahol sejti hogy nem nyerheti meg a csatát, bár ki tudja, de most már azért is kíváncsi, hogy vajon a fiatal korában oly sokszor emlegetett Louis-féle elbájolás vajon még működik e. Ha más nem, hát egy kalandra, bár bárdunk alapból a hosszabb kapcsolat híve, de eddig valahogy mindig csak azokat a hölgyeket sikerült kifognia, akik nem szeretnek, vagy nem akarnak lehorgonyozni mellette. A sors iróniája, hogy Louis nem is a csúnyábbik fajtából való, s mégsem akar neki összejönni ez a kapcsolat-dolog. *
- Na és mit keres egy magafajta vadász errefelé? Csak nem a farkasra fáj a foga? - * érdeklődik kicsit, hallott valamit a pultostól hogy mostanában egy vérszomjasabb fajta errefelé kószál, s tán valami vérdíj is van a fején. *
* Lassan bólint. *
- Érthető, hiszen manapság az ember fia senkiben nem bízhat feltétlenül. - * jegyzi meg, jól tudja, milyen az mikor megbízhatónak hitt testvére szúrja át a saját testét bármely élőnek. Kellemetlen, s nem csak testileg, de lelkileg is. Hát akkor még egy idegen. Szerencsére Louis nem szándékszik nagyon harcolni, csak tőre van nála, az is elrejtve a szélesen feltekert övben, hátához simulva. Mindenki leadta a rendelést, Louis pedig viszonozza a mosolyt, hiszen ezúttal a másik szerez pontot, hiszen állja a kontót. Nem más ez, mint az udvarlás párviadala, melyet nem feltétlen szóval s fegyverrel, mintsem inkább gesztusokkal kell megvívni. *
- Akkor úgy gondolom, ha a hely éke valóban örökölt anyjától tehetséget, s ebben nem is kételkedem, akkor jobb tanárt keresve sem találhat magának. - * szól a férfihoz rejtetten Ayennek bókolva. Igazából valahol sejti hogy nem nyerheti meg a csatát, bár ki tudja, de most már azért is kíváncsi, hogy vajon a fiatal korában oly sokszor emlegetett Louis-féle elbájolás vajon még működik e. Ha más nem, hát egy kalandra, bár bárdunk alapból a hosszabb kapcsolat híve, de eddig valahogy mindig csak azokat a hölgyeket sikerült kifognia, akik nem szeretnek, vagy nem akarnak lehorgonyozni mellette. A sors iróniája, hogy Louis nem is a csúnyábbik fajtából való, s mégsem akar neki összejönni ez a kapcsolat-dolog. *
- Na és mit keres egy magafajta vadász errefelé? Csak nem a farkasra fáj a foga? - * érdeklődik kicsit, hallott valamit a pultostól hogy mostanában egy vérszomjasabb fajta errefelé kószál, s tán valami vérdíj is van a fején. *
1335. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-26 21:52:54
Üzenet elküldve: 2012-10-26 21:52:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nabii Dhariah Khaal//
*Elgondolkozva figyeli ezt az apró termetű leányzót akinek valamiféle különös oknál fogva esze ágában sincs otthagyni a lovagot. Pedig más rég azt tette volna, ezzel Atiesh is tisztában van. Miért van még itt mindig? Mit akar tőle?
Bár ha egészen őszinte akar lenni magához, akkor el kell ismernie, hogy szívesen venné ha vele tartana. Nem tudja miért, de miért is ne?
Arcára is kiül az enyhe meglepettség amit a lány viselkedése okoz számára.*
-Igaza van.*buknak ki a szavak a száján.*
-Bocsássa meg, modortalan voltam. Természetesen körbevezetem a városban ha ez az óhaja. De nem ma éjjel. Nem is volna értelme...*talál magára, s talán arca is kissé felderül a gondolatra, hogy nincs egyedül. Pillanatnyilag. Legalább van kihez szólnia, és már ez is borzalmasan nagy dolog. Természetesen azt is látja, hogy a lány fázik ezt pedig egy úriember nem nézheti tétlenül. Le is kapja a köpenyét és a lánynak nyújtja.*
-Vegye fel. Nyilván nem véletlen jött ki, a friss levegő sosem árt, de nem venném a lelkemre ha megfázna indokolatlanul...*szája szegletében visszatérőben van az a jól ismert félmosoly ami oly gyakori vendég volt ott.*
*Elgondolkozva figyeli ezt az apró termetű leányzót akinek valamiféle különös oknál fogva esze ágában sincs otthagyni a lovagot. Pedig más rég azt tette volna, ezzel Atiesh is tisztában van. Miért van még itt mindig? Mit akar tőle?
Bár ha egészen őszinte akar lenni magához, akkor el kell ismernie, hogy szívesen venné ha vele tartana. Nem tudja miért, de miért is ne?
Arcára is kiül az enyhe meglepettség amit a lány viselkedése okoz számára.*
-Igaza van.*buknak ki a szavak a száján.*
-Bocsássa meg, modortalan voltam. Természetesen körbevezetem a városban ha ez az óhaja. De nem ma éjjel. Nem is volna értelme...*talál magára, s talán arca is kissé felderül a gondolatra, hogy nincs egyedül. Pillanatnyilag. Legalább van kihez szólnia, és már ez is borzalmasan nagy dolog. Természetesen azt is látja, hogy a lány fázik ezt pedig egy úriember nem nézheti tétlenül. Le is kapja a köpenyét és a lánynak nyújtja.*
-Vegye fel. Nyilván nem véletlen jött ki, a friss levegő sosem árt, de nem venném a lelkemre ha megfázna indokolatlanul...*szája szegletében visszatérőben van az a jól ismert félmosoly ami oly gyakori vendég volt ott.*
1334. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-26 15:58:49
Üzenet elküldve: 2012-10-26 15:58:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Ayen és Louis figyelmébe//
- Én azért mégis maradnék a nadrágnál. - *Ajkain lágy mosoly, ahogy beletörődik a felette aratott győzelembe eme párbaj során. Lesz még alkalom, hiszen Ayen kegyeiért vívott kis háborújuk még csak most kezdődött.*
- Szeretem lassanként felfedni lapjaim, akárcsak kabátom rejtette valóm is. - *Apró vigyor, bár Louis nem is tudhatja, hogy testét jó fedő kabátja több, mint a hideg elleni védelem, a test rejteke, valamint divatos darab. Az éjszín anyag alatt páncélja rejlik, mely talán nem erős, de mindenképpen hatékony egy egyszerű orgyilkos ellen. Ha nem profi az illető, könnyen a meglepetésében halállal találkozhat szembe. Valamint így nem látják, hogy nála van két pengéje. Az Ág, s a Levél.
Mikor Ayen rendel, hamarost szólal fel utána, mivel érzi, s észleli, hogy Louis a sorban maga elé engedte.*
- A hölgy ma az én kontómra fogyaszt. Nekem pedig egy kupa Bor lesz. - *Azzal kabátja zsebéből kivesz 9 aranyat valamint mellé még tizennyolcat, ám inkább kereken adja meg a harminc aranyat, hogy panasz ne érhesse, hogy zsugori módra, az utolsó garasig visszaszámolja az árakat.
Lemaradván Ayen rendelés utáni várakozásának megtöréséről, csak hallgatja a szóváltást. Kicsit kíváncsi is lett, hogy a bárd miként zenél, arra pedig főképp, hogy a társaságuk hölgy tagja miként táncolna.*
- Nem igazán vagyok művész típus. A vadászat inkább, miben örömömet lelem. - *Kissé zavartan pillant Ayen felé, hogy bevallotta hiányosságát. Se anyja művészi érzéke, se apja színészi tehetsége nem lelt benne örököt. Viszont a küzdés szeretete, az gyökeret vert lelkében, még ha a vérszomj nem is. Szeret harcolni, érezni, ahogy elméje ködösül és az adrenalin kiélesíti érzékeit. De erre most nincs lehetősége, hacsak a bárd nem kíván vérre menő párbajig fajulni kis csatájukban.*
- De talán egy táncra felkérnélek, ha nem utasítod vissza. - *Mosolya már inkább rámenős, ahogy a talán még mindig vágyakozó szemekbe tekint. Nem, tehetsége szinte semmi, ám az a szinte... Volt alkalom, talán három, lehet négy éve is, mikor egy bálban járt, hol táncolni volt kénytelen, hogy minél többet megtudjon. Ám az a város, hol akkor volt, az sem volt azon hely, hol testvérét meglelhette volna végre. Nyomait követve végül, most itt ül és épp egy nagyon vonzó nővel néz farkasszemet, míg a zenész talán már muzsikálni is kezdett.*
- Én azért mégis maradnék a nadrágnál. - *Ajkain lágy mosoly, ahogy beletörődik a felette aratott győzelembe eme párbaj során. Lesz még alkalom, hiszen Ayen kegyeiért vívott kis háborújuk még csak most kezdődött.*
- Szeretem lassanként felfedni lapjaim, akárcsak kabátom rejtette valóm is. - *Apró vigyor, bár Louis nem is tudhatja, hogy testét jó fedő kabátja több, mint a hideg elleni védelem, a test rejteke, valamint divatos darab. Az éjszín anyag alatt páncélja rejlik, mely talán nem erős, de mindenképpen hatékony egy egyszerű orgyilkos ellen. Ha nem profi az illető, könnyen a meglepetésében halállal találkozhat szembe. Valamint így nem látják, hogy nála van két pengéje. Az Ág, s a Levél.
Mikor Ayen rendel, hamarost szólal fel utána, mivel érzi, s észleli, hogy Louis a sorban maga elé engedte.*
- A hölgy ma az én kontómra fogyaszt. Nekem pedig egy kupa Bor lesz. - *Azzal kabátja zsebéből kivesz 9 aranyat
valamint mellé még tizennyolcat, ám inkább kereken adja meg a harminc aranyat, hogy panasz ne érhesse, hogy zsugori módra, az utolsó garasig visszaszámolja az árakat.Lemaradván Ayen rendelés utáni várakozásának megtöréséről, csak hallgatja a szóváltást. Kicsit kíváncsi is lett, hogy a bárd miként zenél, arra pedig főképp, hogy a társaságuk hölgy tagja miként táncolna.*
- Nem igazán vagyok művész típus. A vadászat inkább, miben örömömet lelem. - *Kissé zavartan pillant Ayen felé, hogy bevallotta hiányosságát. Se anyja művészi érzéke, se apja színészi tehetsége nem lelt benne örököt. Viszont a küzdés szeretete, az gyökeret vert lelkében, még ha a vérszomj nem is. Szeret harcolni, érezni, ahogy elméje ködösül és az adrenalin kiélesíti érzékeit. De erre most nincs lehetősége, hacsak a bárd nem kíván vérre menő párbajig fajulni kis csatájukban.*
- De talán egy táncra felkérnélek, ha nem utasítod vissza. - *Mosolya már inkább rámenős, ahogy a talán még mindig vágyakozó szemekbe tekint. Nem, tehetsége szinte semmi, ám az a szinte... Volt alkalom, talán három, lehet négy éve is, mikor egy bálban járt, hol táncolni volt kénytelen, hogy minél többet megtudjon. Ám az a város, hol akkor volt, az sem volt azon hely, hol testvérét meglelhette volna végre. Nyomait követve végül, most itt ül és épp egy nagyon vonzó nővel néz farkasszemet, míg a zenész talán már muzsikálni is kezdett.*
1333. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-26 03:16:29
Üzenet elküldve: 2012-10-26 03:16:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh//
"Vakmerő... Vagyis, Nem-is-annyira-vakmerő."
*Ugrik be neki rögtön a gondolatban a férfire aggatott két név, mikor az a számára megfelelő megszólítással kapcsolatban válaszol. Ám, mivel egyik ilyen nevecske 'szebb', mint a másik, azonnal felejti is a gondolatot. Máskor nem nagyon foglakoztatná a másik fél lelki világa, azonban Atiesh-sal kapcsolatban nem akar semmiféle lealacsonyító jelzővel élni. Az aligha lenne célravezető.*
- Értem. Nem veszem sértésnek, ne aggódjék.
*Lódít, meghozzá nem is kicsit.*
- Köszönöm a válaszát és a jótanácsot.
*Állja Atiesh pillantását. Olyannyira, hogy egészen addig nem is pislog másfelé, míg a férfi tekintetét magán érzi.
Mély levegőt vesz, újra. Aztán vár. Nem viseli jól, ha meg akarják szabni, mit tegyen, de most visszatartja az esetlegesen felszínre törni kívánó érzéseit ezzel kapcsolatban. Csendben hallgatja végig a másik szavait... vagy legalábbis nagyon igyekszik.
Csak pillanatok múltán szólal meg, mikor a férfi már a pipa kiürítésével és biztonságba helyezésével foglalatoskodik.*
- Azt viszont... Hogy én kinek a társaságára tartok számot, hadd döntsem el én magam, kérem.
*Mostanra sikerült úgy elcsitítania kavargó gondolatait és érzéseit, hogy higgadtan tudjon beszélni - ahogy eddig is.*
- Tudom, hogy bárki segítségét kérhetném. Tudom, hogy meg is kapnám, hiszen meg tudom fizetni az árát.
*Ő ezt szűrte le Atiesh szavaiból, ugyanis a külsejét érintő dicséretet legkevésbé sem hajlamos elhinni. Már ha az a bók egyáltalán eljut a tudatáig. Nos, most nem jutott.*
- De nincs többé szükségem 'bárkikre'.
*Az elmúlt pillanatokban az eget kémlelte. Most elszakítja pillantását a csillagokkal tarkított, bársony sötétségű égboltról és újra Atieshre néz. Az arca elé kószált rakoncátlan ezüstfehét tincsét füle mögé simítja, majd két karjával szinte átölelve magát, dörzsölgetni kezdi felkarjait. Fázik a cseppet sem sűrű szövésű ingben, amit visel. A táska rejt ugyan egy könnyű, de meleg köpeny-félét, de most nem akar azzal foglalkozni.*
- Ha nem lenne a kedvemért idegenvezető, Atiesh... Akkor szeretném tudni, mi egyébben állhat rendelkezésemre. Így fogalmazott az imént, ugyebár.
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.26 03:20:24
"Vakmerő... Vagyis, Nem-is-annyira-vakmerő."
*Ugrik be neki rögtön a gondolatban a férfire aggatott két név, mikor az a számára megfelelő megszólítással kapcsolatban válaszol. Ám, mivel egyik ilyen nevecske 'szebb', mint a másik, azonnal felejti is a gondolatot. Máskor nem nagyon foglakoztatná a másik fél lelki világa, azonban Atiesh-sal kapcsolatban nem akar semmiféle lealacsonyító jelzővel élni. Az aligha lenne célravezető.*
- Értem. Nem veszem sértésnek, ne aggódjék.
*Lódít, meghozzá nem is kicsit.*
- Köszönöm a válaszát és a jótanácsot.
*Állja Atiesh pillantását. Olyannyira, hogy egészen addig nem is pislog másfelé, míg a férfi tekintetét magán érzi.
Mély levegőt vesz, újra. Aztán vár. Nem viseli jól, ha meg akarják szabni, mit tegyen, de most visszatartja az esetlegesen felszínre törni kívánó érzéseit ezzel kapcsolatban. Csendben hallgatja végig a másik szavait... vagy legalábbis nagyon igyekszik.
Csak pillanatok múltán szólal meg, mikor a férfi már a pipa kiürítésével és biztonságba helyezésével foglalatoskodik.*
- Azt viszont... Hogy én kinek a társaságára tartok számot, hadd döntsem el én magam, kérem.
*Mostanra sikerült úgy elcsitítania kavargó gondolatait és érzéseit, hogy higgadtan tudjon beszélni - ahogy eddig is.*
- Tudom, hogy bárki segítségét kérhetném. Tudom, hogy meg is kapnám, hiszen meg tudom fizetni az árát.
*Ő ezt szűrte le Atiesh szavaiból, ugyanis a külsejét érintő dicséretet legkevésbé sem hajlamos elhinni. Már ha az a bók egyáltalán eljut a tudatáig. Nos, most nem jutott.*
- De nincs többé szükségem 'bárkikre'.
*Az elmúlt pillanatokban az eget kémlelte. Most elszakítja pillantását a csillagokkal tarkított, bársony sötétségű égboltról és újra Atieshre néz. Az arca elé kószált rakoncátlan ezüstfehét tincsét füle mögé simítja, majd két karjával szinte átölelve magát, dörzsölgetni kezdi felkarjait. Fázik a cseppet sem sűrű szövésű ingben, amit visel. A táska rejt ugyan egy könnyű, de meleg köpeny-félét, de most nem akar azzal foglalkozni.*
- Ha nem lenne a kedvemért idegenvezető, Atiesh... Akkor szeretném tudni, mi egyébben állhat rendelkezésemre. Így fogalmazott az imént, ugyebár.
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.26 03:20:24
1332. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:32:09
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:32:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nabii Dhariah Khaal//
*A lovag szótlanul pöfékelve veszi szemügyre azt az apróságot amit az éjszakai szellő az útjába sodort. Tekintete hosszan és látványosan időzik újra az arcát szinte keretbe foglaló hegen, majd újfent a szemébe néz. Nem ereszti a másik tekintetét. Pár percig a fáradt megtört tekintet összefonódik a lány hideg pillantásával. A csöndet nem töri meg semmi, csak a bent mulatozók zsivaja.*
-Úgy szólít ahogy akar.*vonja meg a vállát.*
-Ha idegenvezetőt keres, rossz ajtón kopogtat. Nem vagyok idevalósi, és ma már nem is talál mást aki körbevezetné. Holnap is lesz nap. Pihenjen le, holnap reggel pedig keressen valakit aki körbevezeti. Egy ilyen hölgynek ez nem lesz nehéz.*mondja, bár az igazat megvallva szívesen venné ha lenne társasága. Pár pillanattal később maga sem érti miért utasította el a lányt.
Nabii nem túl sokindent olvashat le a férfi arcáról, talán csak a szemeiben tükröződő végtelen keserűség tűnhet fel neki. Mint mindenki másnak.
Időközben a pipa parazsa kihunyt, s a lovag kiütögeti belőle a hamut és elteszi az eszközt.*
-Ne vegye sértésnek. De nem én vagyok önnek a legmegfelelőbb társaság. *ereszt meg egy halovány mosoly árnyékát a lány felé, de ez is inkább olyan beletörődős gesztus.*
*A lovag szótlanul pöfékelve veszi szemügyre azt az apróságot amit az éjszakai szellő az útjába sodort. Tekintete hosszan és látványosan időzik újra az arcát szinte keretbe foglaló hegen, majd újfent a szemébe néz. Nem ereszti a másik tekintetét. Pár percig a fáradt megtört tekintet összefonódik a lány hideg pillantásával. A csöndet nem töri meg semmi, csak a bent mulatozók zsivaja.*
-Úgy szólít ahogy akar.*vonja meg a vállát.*
-Ha idegenvezetőt keres, rossz ajtón kopogtat. Nem vagyok idevalósi, és ma már nem is talál mást aki körbevezetné. Holnap is lesz nap. Pihenjen le, holnap reggel pedig keressen valakit aki körbevezeti. Egy ilyen hölgynek ez nem lesz nehéz.*mondja, bár az igazat megvallva szívesen venné ha lenne társasága. Pár pillanattal később maga sem érti miért utasította el a lányt.
Nabii nem túl sokindent olvashat le a férfi arcáról, talán csak a szemeiben tükröződő végtelen keserűség tűnhet fel neki. Mint mindenki másnak.
Időközben a pipa parazsa kihunyt, s a lovag kiütögeti belőle a hamut és elteszi az eszközt.*
-Ne vegye sértésnek. De nem én vagyok önnek a legmegfelelőbb társaság. *ereszt meg egy halovány mosoly árnyékát a lány felé, de ez is inkább olyan beletörődős gesztus.*
1331. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:28:38
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:28:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Becsapódását néhány pillanatnyi csend követ, ami érthető is. Ő a maga részéről részint megilletődött részint kivárásra játszik. Az illatból ítélve az alak akinek karajiba reppentette a vakszerencse, már megivott néhány pohár ezt-azt... Az alkoholnak pedig sokféle hatása lehet a halandókra, ám a felcsendülő hang se nem mogorva se nem gúnyolódó. Ennek hatására pedig minden riadalom elillan a lányka arcáról, s hamarjában egy szelíd mosolynak adja át a helyét.*
- Huh... jobban is vigyázhatnék. Hálásan köszönöm a támogatást, és elnézést a kelletlenségért. * Majd rövid szünet után hozzáfűzi.*
- Ahogy érzem én jól, amennyiben Ön is.* Emeli meg fejét miközben egyensúlyát próbálja visszanyerni, ám a mozdulat talán kicsit túl hamari, s feje neki is koppan valaminek. A valami meg, figyelembe véve a pillanatnyi állapotát és alacsonyságát, könnyen lehet a másik álla vagy valami egyéb... alig hallhatóan fel is szisszen, de nem a fájdalomtól, hanem az újabb baklövéstől. Kapná is oda kezét, hogy utána járjon, minek koccant, ám félúton inkább belemerevedik a mozdulatba, mielőtt még tovább fokozná a dolgot. Az eset így is kissé kényelmetlen...*
- Huh... jobban is vigyázhatnék. Hálásan köszönöm a támogatást, és elnézést a kelletlenségért. * Majd rövid szünet után hozzáfűzi.*
- Ahogy érzem én jól, amennyiben Ön is.* Emeli meg fejét miközben egyensúlyát próbálja visszanyerni, ám a mozdulat talán kicsit túl hamari, s feje neki is koppan valaminek. A valami meg, figyelembe véve a pillanatnyi állapotát és alacsonyságát, könnyen lehet a másik álla vagy valami egyéb... alig hallhatóan fel is szisszen, de nem a fájdalomtól, hanem az újabb baklövéstől. Kapná is oda kezét, hogy utána járjon, minek koccant, ám félúton inkább belemerevedik a mozdulatba, mielőtt még tovább fokozná a dolgot. Az eset így is kissé kényelmetlen...*
1330. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:12:17
Üzenet elküldve: 2012-10-25 22:12:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh//
"Már hogyne alakult volna valahogy? Elvégre..."
*Még gondolatai sorát is megszegi a kapott kézcsók. Azóta nem is kapott ilyet, hogy... szóval Azóta. Így tehát, hiába tetszik neki a tett - mert nyilván imponáló -, az általa ébresztett emlékek megkeserítik a pillanatot. Márpedig ő nem akar újabb emlékrohamokat. Most nem. Óvatosan húzza el a kezét, nehogy Atiesh sértésnek vegye a cselekedetet.
Ismét mély levegőt vesz. Egyrészt, mert ki akarja szellőztetni fejéből a borgőzt, másrészt pedig, mert nem ártana összeszednie gondolatait, és a hajdani Családtól a jelen felé terelgetni őket.*
- Nos...
*Kezd bele mondandójába néhány másodpercnyi gondolkodás - vagy legalábbis ennek irányába tett erőfeszítés - után. Még mindig nem tudja pontosan, mit válaszolhatna a neki szegezett kérdésre, de sutának se akar tűnni.*
"Soha többé semmiféle cefrét! Soha!"
- Valójában... Ma érkeztem a városba és fogalmam sincs, mi hogy megy errefelé.
*Vállat von. Próbál kierőszakolni magából még néhány mondatot, de úgy érzi, képtelen rá.*
"Hogyan lehet körbemagyarázni ugyanazt a tényt újra és újra? Kell valaki és kész, lassan becsavarodom az egyedülléttől!"
*Tudja, hogy így meglehetősen nyersnek hangzik, de egyszerűen nem tud vele mit kezdeni. A kifinomult társalgás meghaladja a képességeit.*
- Ön helyi, Atiesh? Szólíthatom így? Ha ide valósi, talán segíthetne nekem megismerkedni a várossal. Persze, csak ha nincs ellenére...
*Megkönnyebbülten sóhajt. Mégis sikerült magából kierőszakolni valami érthetőt. Meglehetősen régen kommunikált már másokkal, még a maga szófukar módján is, nem még így, mint valami társasági lény...*
"Már hogyne alakult volna valahogy? Elvégre..."
*Még gondolatai sorát is megszegi a kapott kézcsók. Azóta nem is kapott ilyet, hogy... szóval Azóta. Így tehát, hiába tetszik neki a tett - mert nyilván imponáló -, az általa ébresztett emlékek megkeserítik a pillanatot. Márpedig ő nem akar újabb emlékrohamokat. Most nem. Óvatosan húzza el a kezét, nehogy Atiesh sértésnek vegye a cselekedetet.
Ismét mély levegőt vesz. Egyrészt, mert ki akarja szellőztetni fejéből a borgőzt, másrészt pedig, mert nem ártana összeszednie gondolatait, és a hajdani Családtól a jelen felé terelgetni őket.*
- Nos...
*Kezd bele mondandójába néhány másodpercnyi gondolkodás - vagy legalábbis ennek irányába tett erőfeszítés - után. Még mindig nem tudja pontosan, mit válaszolhatna a neki szegezett kérdésre, de sutának se akar tűnni.*
"Soha többé semmiféle cefrét! Soha!"
- Valójában... Ma érkeztem a városba és fogalmam sincs, mi hogy megy errefelé.
*Vállat von. Próbál kierőszakolni magából még néhány mondatot, de úgy érzi, képtelen rá.*
"Hogyan lehet körbemagyarázni ugyanazt a tényt újra és újra? Kell valaki és kész, lassan becsavarodom az egyedülléttől!"
*Tudja, hogy így meglehetősen nyersnek hangzik, de egyszerűen nem tud vele mit kezdeni. A kifinomult társalgás meghaladja a képességeit.*
- Ön helyi, Atiesh? Szólíthatom így? Ha ide valósi, talán segíthetne nekem megismerkedni a várossal. Persze, csak ha nincs ellenére...
*Megkönnyebbülten sóhajt. Mégis sikerült magából kierőszakolni valami érthetőt. Meglehetősen régen kommunikált már másokkal, még a maga szófukar módján is, nem még így, mint valami társasági lény...*
1329. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:50:18
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:50:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nabii Dhariah Khaal//
*Telnek múlnak a percek. Az éjszaka egyre sűrűbb és sötétebb, Atiesh pedig hálát ad minden percért amit ilyenkor nem kell odakint töltenie. Épp eleget aludt már a földön, a füstölgő tábortűz kihűlőben lévő helye mellett, abban reménykedve, hogy éjjel nem árulják el, nem vágják át a torkát, nem ütnek rajtuk haramiák, őrök, vagy épp farkasok. Elég volt belőle. Nem jó ember, távolról sem, és soha nem is vallotta magát annak. De vannak elvei, amik szemében többet érnek bármilyen törvénynél. Ezek szerint élt mindig.
Mint oly sokszor ha egyedül van (és ideje nagyrészében így van), most is a múlton rágódik. Az élet megnyomorította, megropogtatta, földhöz vágta, és számtalan különféle módon alázta meg, elsősorban önmaga előtt. Valamiért mégsem halt meg. Valamiért még mindig itt van, de ez a tudat már rég nem nyújt vigaszt, sőt, csak még inkább elkeseríti. Elvégre nincs senki ezen a világon akihez bármi köze is lenne. Rezignált arckifejezéssel eregeti a füstöt, összehúzza magán a köpenyét, hogy a hideg éjszaka ne marjon belé.
Ilyetén önmarcangolása közepette, a fogadó nyíló ajtaját hallja. Nem érdekli ez sem, így nem is törődne a zajjal, ha valaki nem szólítaná meg. Odafordulva a kis termetű sebhelyes leányzót pillantja meg, aki felé nyújtott kézzel ácsorog.*
-Nem alakult sehogy sem.*válaszol színtelen hangon, s kezet csókol a lánynak. Neki így tanították, így illendő.*
-Atiesh Raleigh. Miben állhatok szolgálatára?*utóbbi mondatába egy leheletnyi gúnyt is belesűrít, majd újabb nagy adag füstöt lehet az éjszakai levegőbe.*
*Telnek múlnak a percek. Az éjszaka egyre sűrűbb és sötétebb, Atiesh pedig hálát ad minden percért amit ilyenkor nem kell odakint töltenie. Épp eleget aludt már a földön, a füstölgő tábortűz kihűlőben lévő helye mellett, abban reménykedve, hogy éjjel nem árulják el, nem vágják át a torkát, nem ütnek rajtuk haramiák, őrök, vagy épp farkasok. Elég volt belőle. Nem jó ember, távolról sem, és soha nem is vallotta magát annak. De vannak elvei, amik szemében többet érnek bármilyen törvénynél. Ezek szerint élt mindig.
Mint oly sokszor ha egyedül van (és ideje nagyrészében így van), most is a múlton rágódik. Az élet megnyomorította, megropogtatta, földhöz vágta, és számtalan különféle módon alázta meg, elsősorban önmaga előtt. Valamiért mégsem halt meg. Valamiért még mindig itt van, de ez a tudat már rég nem nyújt vigaszt, sőt, csak még inkább elkeseríti. Elvégre nincs senki ezen a világon akihez bármi köze is lenne. Rezignált arckifejezéssel eregeti a füstöt, összehúzza magán a köpenyét, hogy a hideg éjszaka ne marjon belé.
Ilyetén önmarcangolása közepette, a fogadó nyíló ajtaját hallja. Nem érdekli ez sem, így nem is törődne a zajjal, ha valaki nem szólítaná meg. Odafordulva a kis termetű sebhelyes leányzót pillantja meg, aki felé nyújtott kézzel ácsorog.*
-Nem alakult sehogy sem.*válaszol színtelen hangon, s kezet csókol a lánynak. Neki így tanították, így illendő.*
-Atiesh Raleigh. Miben állhatok szolgálatára?*utóbbi mondatába egy leheletnyi gúnyt is belesűrít, majd újabb nagy adag füstöt lehet az éjszakai levegőbe.*
1328. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:28:31
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:28:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh//
*Asztalához visszaülve, almaborát ízlelgetve veszi tudomásul, hogy iménti megjegyzései, amik másokból biztosan váltottak volna ki valamifelé reakciót, nem értek célt. Cseppet sem dühíti a helyzet. Ami azt illeti, nem is szándékozott volna magára haragítani senkit a városban, főleg nem rögvest, az érkezése napján. Egyszerűen csak...*
"Társaságra vágyom, a rossebbe!"
*Emlékek rémlenek fel benne azokról, akik bő két dekáddal ezelőtt maguk közé fogadták. Emlékek néhai családjáról. Mert igen, őket nevezné családjának; sokkal inkább, mint nemzőit. Őket, akik megvédték akkor, kislányként; akik tanították, akik közt felnőtt... Akikért néhány éve a vérét adta - és kis híján az életét is... És akik az utolsó napig védték őt.
Önkéntelenül is végigsimít az arcát és nyakát ékítő vágásnyomon. Üvölteni tudna a fájdalomtól, amit most érez azon a tájon, ahol valaha a szíve lakott.
Üveges tekintettel bámul kupájába, sűrűn pislogva, hogy szemeiről eloszlassa a rájuk ült könnyfátylat. Miután már tisztán lát, újabbat húz a borból. Tulajdonképpen egyszerre hajtja fel a maradék italt. Letéve a kupát, arra lesz figyelmes, hogy a Vakmerő... eltűnt.*
"Nagyszerű. A Család óta az első olyan ember volt, aki képes hideg fejjel gondolkodni és nem tett sunyi megjegyzéseket a küllememmel kapcsolatban sem."
*Megrázza fejét, sóhajt.*
"Nem kell társaság. Bor kell. És még több bor. Meg pálinka!
... Na, meg még mit nem?!
... Levegő kell!"
*Máris érzi, ahogy a kissé langyos bor, az éhgyomrúság és a benti meleg együttese elkezd hatni. Kissé megszédül ültében is. Jobbnak is látja, ha nem hajol az asztal alá. Még a végén ott maradna, mint annak idején, mikor életében először ivott szeszt. Inkább lábával húzza ki nyeregtáskáját onnét, s ezúttal jobb kezébe markolja azt. Semmi pénzért nem hagyná itt összes vagyonát és a velük járó temérdek emléket.
Lassan emelkedik fel a székről, majd kiszabadul a fogadó elé. Mélyeket szív a hűs levegőből. Közben lábai mellé ejti le a táskát.
Észre veszi, hogy nincs egyedül, és ez furcsa mód nyugodtsággal tölti el. Azonban kivár még néhány másodpercnyi időt, mielőtt bármit is tenne.
Mikor úgy érzi, valamennyit tisztult már feje, lassan megtesz pár lépést a füstölgő férfi felé.*
- Ha már egyszer így alakult...
*Ha Atiesh felfigyel rá, kezet is nyújt.*
- Nabii.
*Mutatkozik be röviden. Úgy érzi, jelenleg bőven elég ennyit tudnia a -talán nem is annyira- Vakmerőnek.*
*Asztalához visszaülve, almaborát ízlelgetve veszi tudomásul, hogy iménti megjegyzései, amik másokból biztosan váltottak volna ki valamifelé reakciót, nem értek célt. Cseppet sem dühíti a helyzet. Ami azt illeti, nem is szándékozott volna magára haragítani senkit a városban, főleg nem rögvest, az érkezése napján. Egyszerűen csak...*
"Társaságra vágyom, a rossebbe!"
*Emlékek rémlenek fel benne azokról, akik bő két dekáddal ezelőtt maguk közé fogadták. Emlékek néhai családjáról. Mert igen, őket nevezné családjának; sokkal inkább, mint nemzőit. Őket, akik megvédték akkor, kislányként; akik tanították, akik közt felnőtt... Akikért néhány éve a vérét adta - és kis híján az életét is... És akik az utolsó napig védték őt.
Önkéntelenül is végigsimít az arcát és nyakát ékítő vágásnyomon. Üvölteni tudna a fájdalomtól, amit most érez azon a tájon, ahol valaha a szíve lakott.
Üveges tekintettel bámul kupájába, sűrűn pislogva, hogy szemeiről eloszlassa a rájuk ült könnyfátylat. Miután már tisztán lát, újabbat húz a borból. Tulajdonképpen egyszerre hajtja fel a maradék italt. Letéve a kupát, arra lesz figyelmes, hogy a Vakmerő... eltűnt.*
"Nagyszerű. A Család óta az első olyan ember volt, aki képes hideg fejjel gondolkodni és nem tett sunyi megjegyzéseket a küllememmel kapcsolatban sem."
*Megrázza fejét, sóhajt.*
"Nem kell társaság. Bor kell. És még több bor. Meg pálinka!
... Na, meg még mit nem?!
... Levegő kell!"
*Máris érzi, ahogy a kissé langyos bor, az éhgyomrúság és a benti meleg együttese elkezd hatni. Kissé megszédül ültében is. Jobbnak is látja, ha nem hajol az asztal alá. Még a végén ott maradna, mint annak idején, mikor életében először ivott szeszt. Inkább lábával húzza ki nyeregtáskáját onnét, s ezúttal jobb kezébe markolja azt. Semmi pénzért nem hagyná itt összes vagyonát és a velük járó temérdek emléket.
Lassan emelkedik fel a székről, majd kiszabadul a fogadó elé. Mélyeket szív a hűs levegőből. Közben lábai mellé ejti le a táskát.
Észre veszi, hogy nincs egyedül, és ez furcsa mód nyugodtsággal tölti el. Azonban kivár még néhány másodpercnyi időt, mielőtt bármit is tenne.
Mikor úgy érzi, valamennyit tisztult már feje, lassan megtesz pár lépést a füstölgő férfi felé.*
- Ha már egyszer így alakult...
*Ha Atiesh felfigyel rá, kezet is nyújt.*
- Nabii.
*Mutatkozik be röviden. Úgy érzi, jelenleg bőven elég ennyit tudnia a -talán nem is annyira- Vakmerőnek.*
1327. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:07:01
Üzenet elküldve: 2012-10-25 21:07:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
// Mwara - Hella - Grauk.//
* Hogy mit miért és hogyan tesz valamint mit gondol az sokszor kusza másoknak. Mondjuk ez teljesen érthető ha valaki megtudja, hogy egy lovagi eszméket valló ténylegesen lovagnak nevelt orkról beszélünk ha a drabális ork hímről van szó. Ezért csak megvonja a vállát. Tudomásul veszi mit is mond a másik egy bólintással és halk 'bah' hanggal majd mivel hívták ezért mosolyt villant a kettős felé.*
- De. Hagyok időt megszokni.* A becenévre amit kap mér vigyorog. Visszaemlékszik egy nem is olyan régi beszélgetésre amikor szóba kerültek a becenevek. Nem is sejtette, hogy ilyen hamar kapni fog egyet. De ezért a tisztázás kedvéért megszólal mielőtt Mwara belépne a Pegazusba.*
- Művelt? Ork mércével biztos. De én inkább máshogy neveltet mondanák.* Ingatja a fejét a dologra. Nincs lehetséges tovább taglalni a dolgot mert belépnek a Pegazusba. Mint úriember azon lett volna, hogy elsőként lépjen be de erről le is tett. Hiszen egy ork nősténnyel van dolga aki látható céltudatossággal haladt előre. Tetszett neki ez a fajta hozzáállás bármelyik faj gyermekéről is volt szó. Az ajtón megint csak ügyeskedve juthatott be: kissé oldalazva és lehajtva a fejét. Ez van ha valaki bőven több mint két méter magas, majdnem olyan széles csupa izom ork hím aki még teljes vértben is volt hozzá. A fogadó már a megszokott látszatot keltette. Több idegen az asztaloknál... a már megismert fogadós. Végigmérte ahogy Mwara rendel. Már szinte nevetnie kellett a dolgon. Megrázta a fejét. Iskolapélda a fogadós hírtelenkénti megnyilvánulása. De már ismerte annyira az embert, hogy tudja ebből nem lesz gond. Viszont van aki már máshogy reagál. Egy ember férfi. Mint lovag és mint ork igencsak bicskanyitogatónak találja a viselkedését. Hangosan felmorran. Mint egy vad ami prédát lát. De mivel az idegen nem tesz mást csak mutogatja magát így nem cselekszik mást, csak mint valami zöld hegyomlás jelenik meg Mwara környékén. A férfi egy nőhöz csatlakozik egy asztalnál. Reméli egy pár pillanatra el tudja kapni a figyelmét az idegennek... szemeiből csak annyit lehet kiolvasni nyíltan, hogy ő figyelni fogja a másikat. Majd mivel már a pultnál járt rendelni is kellene.*
- Egy adag Mézsör lesz...* És fizeti az érte járó 13 aranyat.*
- És egy egész Csirkesült.* Persze ezért is leszámolta az értékét. 18 aranyat.* Majd miután megkapta a kért dolgokat gondolkodás nélkül caplatott oda a nőstény asztalához és ült le szó nélkül. Az már kiderült, hogy a másikkal szemben nem sok értelme lovagként viselkednie. Azt nem igazán érti a másik. De teljesen nyíltan, orkként sem fog ténykedni. Majd valahogy megpróbálja a kettőt összehozni és érthetően előadni. Fejével a másik asztalnál ülők felé bök és a söre mögül somolyog.*
- Azért megnyugodtam. Vannak még emberek akik nagyon nem szívelik a fajtánk. Így kerek a világ. Bár remélem eszénél lesz és nem fog okoskodni vagy cselekedni. Nem szeretném elkalapálni.* Persze ez nem teljesen igaz. Látta a másik nyakláncát. Felismerte a jelentését. Orkként már rég széttépte volna a másikat. Lovagként viszont kell valami ok. Így inkább nem is arra néz és halkan is beszél, hogy ne érthessék odaát. Közben persze kész bármire... kissé fel lett húzva és idő lesz míg lenyugszik.*
* Hogy mit miért és hogyan tesz valamint mit gondol az sokszor kusza másoknak. Mondjuk ez teljesen érthető ha valaki megtudja, hogy egy lovagi eszméket valló ténylegesen lovagnak nevelt orkról beszélünk ha a drabális ork hímről van szó. Ezért csak megvonja a vállát. Tudomásul veszi mit is mond a másik egy bólintással és halk 'bah' hanggal majd mivel hívták ezért mosolyt villant a kettős felé.*
- De. Hagyok időt megszokni.* A becenévre amit kap mér vigyorog. Visszaemlékszik egy nem is olyan régi beszélgetésre amikor szóba kerültek a becenevek. Nem is sejtette, hogy ilyen hamar kapni fog egyet. De ezért a tisztázás kedvéért megszólal mielőtt Mwara belépne a Pegazusba.*
- Művelt? Ork mércével biztos. De én inkább máshogy neveltet mondanák.* Ingatja a fejét a dologra. Nincs lehetséges tovább taglalni a dolgot mert belépnek a Pegazusba. Mint úriember azon lett volna, hogy elsőként lépjen be de erről le is tett. Hiszen egy ork nősténnyel van dolga aki látható céltudatossággal haladt előre. Tetszett neki ez a fajta hozzáállás bármelyik faj gyermekéről is volt szó. Az ajtón megint csak ügyeskedve juthatott be: kissé oldalazva és lehajtva a fejét. Ez van ha valaki bőven több mint két méter magas, majdnem olyan széles csupa izom ork hím aki még teljes vértben is volt hozzá. A fogadó már a megszokott látszatot keltette. Több idegen az asztaloknál... a már megismert fogadós. Végigmérte ahogy Mwara rendel. Már szinte nevetnie kellett a dolgon. Megrázta a fejét. Iskolapélda a fogadós hírtelenkénti megnyilvánulása. De már ismerte annyira az embert, hogy tudja ebből nem lesz gond. Viszont van aki már máshogy reagál. Egy ember férfi. Mint lovag és mint ork igencsak bicskanyitogatónak találja a viselkedését. Hangosan felmorran. Mint egy vad ami prédát lát. De mivel az idegen nem tesz mást csak mutogatja magát így nem cselekszik mást, csak mint valami zöld hegyomlás jelenik meg Mwara környékén. A férfi egy nőhöz csatlakozik egy asztalnál. Reméli egy pár pillanatra el tudja kapni a figyelmét az idegennek... szemeiből csak annyit lehet kiolvasni nyíltan, hogy ő figyelni fogja a másikat. Majd mivel már a pultnál járt rendelni is kellene.*
- Egy adag Mézsör lesz...* És fizeti az érte járó 13 aranyat.*
- És egy egész Csirkesült.* Persze ezért is leszámolta az értékét. 18 aranyat.*
Majd miután megkapta a kért dolgokat gondolkodás nélkül caplatott oda a nőstény asztalához és ült le szó nélkül. Az már kiderült, hogy a másikkal szemben nem sok értelme lovagként viselkednie. Azt nem igazán érti a másik. De teljesen nyíltan, orkként sem fog ténykedni. Majd valahogy megpróbálja a kettőt összehozni és érthetően előadni. Fejével a másik asztalnál ülők felé bök és a söre mögül somolyog.*- Azért megnyugodtam. Vannak még emberek akik nagyon nem szívelik a fajtánk. Így kerek a világ. Bár remélem eszénél lesz és nem fog okoskodni vagy cselekedni. Nem szeretném elkalapálni.* Persze ez nem teljesen igaz. Látta a másik nyakláncát. Felismerte a jelentését. Orkként már rég széttépte volna a másikat. Lovagként viszont kell valami ok. Így inkább nem is arra néz és halkan is beszél, hogy ne érthessék odaát. Közben persze kész bármire... kissé fel lett húzva és idő lesz míg lenyugszik.*
1326. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 18:28:44
Üzenet elküldve: 2012-10-25 18:28:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
// Nabii Dhariah Khaal //
*A nő legelső mondata után, Atiesh megvonja a vállát, s egyszersmind a figyelmét is a másiktól. Újfent beletemetkezik a sörbe, elvégre nagyon úgy fest az ork szajha nem óhajt érdemben reagálni bármit is. Persze így is jó, de azért még jobb lett volna jogos önvédelem címén a beleinél fogva fellógatni egy fára. Vagy valami ahhoz nagyon hasonló dolgot művelni vele. Lehúzza söre maradékát, majd mintegy félvállról veti oda az ismeretlen nőnek:*
-Ahogy tetszik.*azzal már el is fordul, s az utolsó mondatát nem is hallva indul el kifelé a helységből. Elege lett a zajból, a bűzből meg a rossz társaságból. Bár be kell vallani nem megy túl messzire, csak a fogadó ajtaja elé áll ki, hogy megtömje a pipáját, majd szikrát csiholva bele pöfékelni kezdjen. Már nem érdekli sem az ork, sem a sebhelyes arcú nő, se semmi. Az sem érdekli jut-e másnapra arany, hogy enni tudjon. Egyedül maradt, akár az ujja és tulajdonképpen létezésének semmiféle célja nincsen. Ez a felismerés pedig mélységesen elkeseríti.*
*A nő legelső mondata után, Atiesh megvonja a vállát, s egyszersmind a figyelmét is a másiktól. Újfent beletemetkezik a sörbe, elvégre nagyon úgy fest az ork szajha nem óhajt érdemben reagálni bármit is. Persze így is jó, de azért még jobb lett volna jogos önvédelem címén a beleinél fogva fellógatni egy fára. Vagy valami ahhoz nagyon hasonló dolgot művelni vele. Lehúzza söre maradékát, majd mintegy félvállról veti oda az ismeretlen nőnek:*
-Ahogy tetszik.*azzal már el is fordul, s az utolsó mondatát nem is hallva indul el kifelé a helységből. Elege lett a zajból, a bűzből meg a rossz társaságból. Bár be kell vallani nem megy túl messzire, csak a fogadó ajtaja elé áll ki, hogy megtömje a pipáját, majd szikrát csiholva bele pöfékelni kezdjen. Már nem érdekli sem az ork, sem a sebhelyes arcú nő, se semmi. Az sem érdekli jut-e másnapra arany, hogy enni tudjon. Egyedül maradt, akár az ujja és tulajdonképpen létezésének semmiféle célja nincsen. Ez a felismerés pedig mélységesen elkeseríti.*
1325. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 17:59:04
Üzenet elküldve: 2012-10-25 17:59:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh//
*Hamarosan megérkezik az almabor is, így legalább társasága is akad - gondolja ő. Hosszú idők óta nem is volt más társasága egyébként, de nem is vágyott többre. A korsók és kupák csendesek, nem beszélnek vissza, nem tudnak mindent jobban... Épp megfelelő társaság. És ami azt illeti, az elmúlt hónapokban egészen hozzászokott a szervezete a nedűhöz. Pillanatnyi mosollyal emlékszik vissza az első pár korty pálinkára, és annak hatásaira.*
"Mekkora zűrzavart keltettem!"
*Ha hajlamos lenne rá, talán még bele is vörösödne a gondolatba.
Épp borába kortyolna bele, mikor a Vakmerő megszólítja. Ekkor újra végigméri őt, aztán szemöldök-felvonva válaszol. Hangja olyan kedvesnek hat, amilyen az arca, és végtelenül nyugodt. Acélszín pillantását a fölé magasodó férfi tekintetébe mélyeszti.*
- Aligha...
*Szűkszavú, sosem volt a fecsegés híve. Általában tárgyilagos, a tényekre szorítkozik. Már-már diplomatikusnak is lehetne nevezni... ha nem vágták volna fel annyira a nyelvét. Nem átall csípős megjegyzésekkel élni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy elbír a kimondottak okozta következményekkel.*
- Akinek itt segítség kellhet, az nem én leszek.
*Sejtelmesen az ork nő felé sandít, majd tekintetét visszavezeti Atiesh arcára egy pillanatra, hogy végül a kupa felé forduljon. Megemeli azt, hogy annak társaságában vonuljon az asztalához.*
- Az első sorból nézem majd...
*Böki még oda a férfinak, mielőtt valóban elindulna.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 18:05:14
*Hamarosan megérkezik az almabor is, így legalább társasága is akad - gondolja ő. Hosszú idők óta nem is volt más társasága egyébként, de nem is vágyott többre. A korsók és kupák csendesek, nem beszélnek vissza, nem tudnak mindent jobban... Épp megfelelő társaság. És ami azt illeti, az elmúlt hónapokban egészen hozzászokott a szervezete a nedűhöz. Pillanatnyi mosollyal emlékszik vissza az első pár korty pálinkára, és annak hatásaira.*
"Mekkora zűrzavart keltettem!"
*Ha hajlamos lenne rá, talán még bele is vörösödne a gondolatba.
Épp borába kortyolna bele, mikor a Vakmerő megszólítja. Ekkor újra végigméri őt, aztán szemöldök-felvonva válaszol. Hangja olyan kedvesnek hat, amilyen az arca, és végtelenül nyugodt. Acélszín pillantását a fölé magasodó férfi tekintetébe mélyeszti.*
- Aligha...
*Szűkszavú, sosem volt a fecsegés híve. Általában tárgyilagos, a tényekre szorítkozik. Már-már diplomatikusnak is lehetne nevezni... ha nem vágták volna fel annyira a nyelvét. Nem átall csípős megjegyzésekkel élni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy elbír a kimondottak okozta következményekkel.*
- Akinek itt segítség kellhet, az nem én leszek.
*Sejtelmesen az ork nő felé sandít, majd tekintetét visszavezeti Atiesh arcára egy pillanatra, hogy végül a kupa felé forduljon. Megemeli azt, hogy annak társaságában vonuljon az asztalához.*
- Az első sorból nézem majd...
*Böki még oda a férfinak, mielőtt valóban elindulna.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 18:05:14
1324. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 16:49:02
Üzenet elküldve: 2012-10-25 16:49:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nabii Dhariah Khaal figyelmébe//
*A lovag bizony beletemetkezik egyre sötétebb gondolataiba, na meg a sörébe, és lássuk be a kettő valószínűleg hatással van egymásra. De legalábbis minél többet dönt magába az italból, annál több jut eszébe az orkokról, mészárlásról, halálról, vérről és szenvedésről. Meg arról, hogy mindezt az orkok idézték elő az ő életében. A mocskos zöldirhások miatt veszített el mindent. Mindezek tükrében nem is tekinthető csodának az a tény, hogy mindennél jobban gyűlöli őket. Tenyere igencsak viszket, már csak azért is, mert ugyan a lovagi eszméket mindig is szem előtt tartotta, s ilyenformán a nők, gyengék és elesettek védelme szemében mindig is kitüntetett helyen állt, ez esetben az orkot nem tekinti nőnek. Csak egy aljas sunyi söpredéknek, minden lelkiismeret-furdalás nélkül vágná el álmában a torkát ha tudná, hogy nem kapják el érte. Balja lassan a nyakára téved, s ott egy vékony bőrzsineget kezd morzsolgatni. Erre a nyakbavalóra kötötte fel meglehetősen barbár módon az általa megölt orkok szemfogát. Ha valaki látná meg nem merné mondani, hogy Atiesh egy művelt, alapvetően jó modorral megáldott férfiú. Nem azért, mert legyőzött ellenfeleitől megtartott valamit, nem. Ez a szokás dívik a lovagok körében, legalábbis azon a tájon ahonnan ő érkezett. Sokkal inkább az a tény borzolhatja fel a szemlélő kedélyállapotát, hogy a nyakában lógó fogak meglehetősen sokfélék, méretüket és formájukat tekintve. Valószínű, hogy csak egy orknak, vagy egy őket eléggé ismerő személynek tűnne fel az a pár gyerekméretű fogacska, ahogy a nőstényeké is. Az ork hímek jellegzetes agyaraiból több tucatnyi fityeg ott.
Midőn az ital elfogyott, a fogadós elé löki a korsót, jelezve hogy további adagok elfogyasztása került kilátásba. Az pedig elveszi az alkalmatosságot, majd habzó Sörrel megtöltve helyezi vissza azt, s a 11 aranyat is zsebrevágja. A lovag pedig eközben egy visszafogott böffentéssel nyugtázza, hogy sikerült valamelyest lenyugodnia. Ám ez az állapot csak addig tart, míg tekintete meg nem akad a mellé besorakozó nőn, aki -mint az pár pillanattal később kiderül- szintén éppen őt bámulja, meglehetősen feltűnő módon. Atiesh szemei meglehetősen nekik tetsző látványban részesülnek, amint végigméri a másikat. Nem mondaná hogy az a különösen nőies alkat, legalábbis nem egy Linához fogható teremtés (és ezen a ponton pár pillanatra újfent elkalandozik elméje az említett hölgy irányába), de az arca mentén húzódó sebhely szinte már-már elismerő pillantást csikar ki a férfiból. Már csak azért is, mert meggyőződése, hogy azt nem a konyhában szerezte. Azonban az őt érő szinte inzultáló pillantásokat csak nem hagyhatja szó nélkül, s arca, mely eddig akár önmaga sötét szobraként is ácsoroghatott volna valami téren, enyhe érdeklődést fejez ki, mikor megkérdi:*
-Segíthetek valamiben?*hangja mély, zengő, tekintete pedig tiszta, értelem csillog benne.*
*A lovag bizony beletemetkezik egyre sötétebb gondolataiba, na meg a sörébe, és lássuk be a kettő valószínűleg hatással van egymásra. De legalábbis minél többet dönt magába az italból, annál több jut eszébe az orkokról, mészárlásról, halálról, vérről és szenvedésről. Meg arról, hogy mindezt az orkok idézték elő az ő életében. A mocskos zöldirhások miatt veszített el mindent. Mindezek tükrében nem is tekinthető csodának az a tény, hogy mindennél jobban gyűlöli őket. Tenyere igencsak viszket, már csak azért is, mert ugyan a lovagi eszméket mindig is szem előtt tartotta, s ilyenformán a nők, gyengék és elesettek védelme szemében mindig is kitüntetett helyen állt, ez esetben az orkot nem tekinti nőnek. Csak egy aljas sunyi söpredéknek, minden lelkiismeret-furdalás nélkül vágná el álmában a torkát ha tudná, hogy nem kapják el érte. Balja lassan a nyakára téved, s ott egy vékony bőrzsineget kezd morzsolgatni. Erre a nyakbavalóra kötötte fel meglehetősen barbár módon az általa megölt orkok szemfogát. Ha valaki látná meg nem merné mondani, hogy Atiesh egy művelt, alapvetően jó modorral megáldott férfiú. Nem azért, mert legyőzött ellenfeleitől megtartott valamit, nem. Ez a szokás dívik a lovagok körében, legalábbis azon a tájon ahonnan ő érkezett. Sokkal inkább az a tény borzolhatja fel a szemlélő kedélyállapotát, hogy a nyakában lógó fogak meglehetősen sokfélék, méretüket és formájukat tekintve. Valószínű, hogy csak egy orknak, vagy egy őket eléggé ismerő személynek tűnne fel az a pár gyerekméretű fogacska, ahogy a nőstényeké is. Az ork hímek jellegzetes agyaraiból több tucatnyi fityeg ott.
Midőn az ital elfogyott, a fogadós elé löki a korsót, jelezve hogy további adagok elfogyasztása került kilátásba. Az pedig elveszi az alkalmatosságot, majd habzó Sörrel megtöltve helyezi vissza azt, s a 11 aranyat is zsebrevágja. A lovag pedig eközben egy visszafogott böffentéssel nyugtázza, hogy sikerült valamelyest lenyugodnia. Ám ez az állapot csak addig tart, míg tekintete meg nem akad a mellé besorakozó nőn, aki -mint az pár pillanattal később kiderül- szintén éppen őt bámulja, meglehetősen feltűnő módon. Atiesh szemei meglehetősen nekik tetsző látványban részesülnek, amint végigméri a másikat. Nem mondaná hogy az a különösen nőies alkat, legalábbis nem egy Linához fogható teremtés (és ezen a ponton pár pillanatra újfent elkalandozik elméje az említett hölgy irányába), de az arca mentén húzódó sebhely szinte már-már elismerő pillantást csikar ki a férfiból. Már csak azért is, mert meggyőződése, hogy azt nem a konyhában szerezte. Azonban az őt érő szinte inzultáló pillantásokat csak nem hagyhatja szó nélkül, s arca, mely eddig akár önmaga sötét szobraként is ácsoroghatott volna valami téren, enyhe érdeklődést fejez ki, mikor megkérdi:*
-Segíthetek valamiben?*hangja mély, zengő, tekintete pedig tiszta, értelem csillog benne.*
1323. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 15:13:13
Üzenet elküldve: 2012-10-25 15:13:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 90
Játékstílus: Szelíd
// Arzurel és Louis számára //
*Lágy mosollyal ajkán követi Arzurel pillantását a kézcsók után, s a szemében táncoló huncut fényecskék ha lehet még elevenebben tündökölnek a szoknyába bújtatott férfilábak láttán. Szája sarka egyre jobban nevetésre áll, s bizony ha így folytatják nehéz lesz türtőztetnie magát, ám ennek ellenére kíváncsian várja a folytatást. A méltó visszavágásra elismerő pillantást lövell a bárd irányába, sőt nem átall cinkosan rákacsintani sem, mert van pár ötlete arra mit ért Louis hasznosabb alatt.*
- Köszönöm. *Zsebeli be végül a ruhának vagy talán alakjának tisztelgő pillantást, majd élvezettel forr össze egy pillanatra a másik tekintetével, kissé megfeledkezve tengerszemű lovagjáról. A röpke kábulatából a pincér megjelenése rángatja ki.*
- Legyen egy kupa Almabor, ami ha jól látom 10 aranyba kerül valamint egy adag Rántotta, olyan régen ettem már. *Mosolyog asztaltársaira, majd fejben hozzászámol még 6 aranyat kontójához.* és kérek hozzá még egy Szelet kenyeret is. Ezzel a 2-vel összesen 18 arany lesz, ha jól látom. *Veszi elő erszényét, hogy kicsengesse, feltéve, ha az urak hagyják. Miután ezzel megvan érdeklődve figyeli mit kérnek a többiek várva valamelyik szóval tartsa. Olybá tűnik Louis bizonyul gyorsabbnak. Egy pontot el is könyvel neki magában, s ezzel a képzeletbeli tabellán meg is szerzi magának a vezetést a bárd.*
- Talán igen, talán nem. *Ívelnek sejtelmes mosolyra ajkai, viszont nem sokáig képes a másikat bizonytalanságban tartani.*
- Ha jól alakul az est a saját szemeddel fogod látni. *Érinti meg futólag a művész kezét, majd mikor az rázendít a hajába font gyűrűvel kezd játszadozni miközben Arzurel arcát fürkészi.*
- A miénket már ismered, most rajtad a sor, hogy eláruld mi a szenvedélyed. *Pillant rá vágyakozón. Egyelőre még képtelen lenne eldönteni melyik úriember társasága vonzza jobban.*
*Lágy mosollyal ajkán követi Arzurel pillantását a kézcsók után, s a szemében táncoló huncut fényecskék ha lehet még elevenebben tündökölnek a szoknyába bújtatott férfilábak láttán. Szája sarka egyre jobban nevetésre áll, s bizony ha így folytatják nehéz lesz türtőztetnie magát, ám ennek ellenére kíváncsian várja a folytatást. A méltó visszavágásra elismerő pillantást lövell a bárd irányába, sőt nem átall cinkosan rákacsintani sem, mert van pár ötlete arra mit ért Louis hasznosabb alatt.*
- Köszönöm. *Zsebeli be végül a ruhának vagy talán alakjának tisztelgő pillantást, majd élvezettel forr össze egy pillanatra a másik tekintetével, kissé megfeledkezve tengerszemű lovagjáról. A röpke kábulatából a pincér megjelenése rángatja ki.*
- Legyen egy kupa Almabor, ami ha jól látom 10 aranyba kerül
valamint egy adag Rántotta, olyan régen ettem már. *Mosolyog asztaltársaira, majd fejben hozzászámol még 6 aranyat kontójához.* és kérek hozzá még egy Szelet kenyeret is. Ezzel a 2-vel összesen 18 arany lesz, ha jól látom. *Veszi elő erszényét, hogy kicsengesse, feltéve, ha az urak hagyják. Miután ezzel megvan érdeklődve figyeli mit kérnek a többiek várva valamelyik szóval tartsa. Olybá tűnik Louis bizonyul gyorsabbnak. Egy pontot el is könyvel neki magában, s ezzel a képzeletbeli tabellán meg is szerzi magának a vezetést a bárd.*- Talán igen, talán nem. *Ívelnek sejtelmes mosolyra ajkai, viszont nem sokáig képes a másikat bizonytalanságban tartani.*
- Ha jól alakul az est a saját szemeddel fogod látni. *Érinti meg futólag a művész kezét, majd mikor az rázendít a hajába font gyűrűvel kezd játszadozni miközben Arzurel arcát fürkészi.*
- A miénket már ismered, most rajtad a sor, hogy eláruld mi a szenvedélyed. *Pillant rá vágyakozón. Egyelőre még képtelen lenne eldönteni melyik úriember társasága vonzza jobban.*
1322. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 14:19:18
Üzenet elküldve: 2012-10-25 14:19:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Atiesh Raleigh figyelmébe//
*Kissé fáradtan érkezik meg a Pegazus fogadóhoz, mélyet sóhajtva löki be annak ajtaját, hogy beszabadulhasson az ivókra jellemző illatokkal telített levegőbe.*
"Végre már..."
*Egyetlen elsietett, nemtörődöm módra odavetett biccentéssel köszön a benti tömegnek, bár igazán nem is nézi meg őket. Más foglalkoztatja: ideje lenne már letenni azt a nyeregtáskát, amit már jó ideje cipel - egészen pontosan szegény lova, Taiko kimúlása óta. Bár kemény fából faragták nő létére, igencsak húzza már a karját az a nehéz vacak, amiben egyébként összes ingósága helyt kapott.
Rögtön az első üres asztal alá be is csúsztatja a holmit, 'fő az óvatosság' címszóval, majd most már szakít időt arra is, hogy felmérje a 'terepet'.*
"Szakmai ártalom, vagy hogy a fenébe hívják..."
*Tekintete végigsiklik a nyugodtan társalgókon, azok nem keltik fel érdeklődését. A lépcsőn fölfelé tartó vörös páros láttán furcsállón felhúzza szemöldökét; de aminek a legtöbb figyelmet szenteli, a fiatal férfi által rendezett apró jelenet amott, az ork hölggyel kapcsolatban.*
"Hölgy... Nohiszen..."
*Megingatja a fejét, majd az orkról ismét Atiesh-re vezeti fakó színű pillantását.*
"Ez meg vagy nagyon sokat tud, vagy nagyon nem félti az életét. Feltűnősködő fráter."
*Az asztaltól a pult felé indulva igyekszik átmelengetni a hűvös időben kissé elgémberedett kezeit.*
"Mégiscsak kellett volna az a köpeny, hűvös az idő az ingekhez..."
*Akármennyire lassan is igyekszik azonban a fogadós elébe kerülni, a végtelenségig nem halogathatja a megérkezést. Kénytelen a Vakmerő mellé állni - ahogyan magában máris elnevezte őt -, ha rendelni akar magának valamit. Mert azt márpedig muszáj. Majd' szomjan hal. És fázik, és fáradt, és nem is nyugodt különösebben.*
- Egy korsó Almabort, ha lenne szíves, Fogadós Uram!
*kér, amint lehetősége adódik rá, s máris a pultra teszi az érte járó 10 aranyat. Kissé nehézkes az érmék kiszabadítása a bőrerszényből, lassan mozduló ujjakkal, de megbirkózik vele. Aztán, míg italát várja, amitől teste mielőbbi gyors átmelegedését reméli, nem rest végigmérni maga mellett Atiesh-t. Cseppet sem ügyel arra, hogy ne legyen feltűnő a gesztus.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 14:23:54
*Kissé fáradtan érkezik meg a Pegazus fogadóhoz, mélyet sóhajtva löki be annak ajtaját, hogy beszabadulhasson az ivókra jellemző illatokkal telített levegőbe.*
"Végre már..."
*Egyetlen elsietett, nemtörődöm módra odavetett biccentéssel köszön a benti tömegnek, bár igazán nem is nézi meg őket. Más foglalkoztatja: ideje lenne már letenni azt a nyeregtáskát, amit már jó ideje cipel - egészen pontosan szegény lova, Taiko kimúlása óta. Bár kemény fából faragták nő létére, igencsak húzza már a karját az a nehéz vacak, amiben egyébként összes ingósága helyt kapott.
Rögtön az első üres asztal alá be is csúsztatja a holmit, 'fő az óvatosság' címszóval, majd most már szakít időt arra is, hogy felmérje a 'terepet'.*
"Szakmai ártalom, vagy hogy a fenébe hívják..."
*Tekintete végigsiklik a nyugodtan társalgókon, azok nem keltik fel érdeklődését. A lépcsőn fölfelé tartó vörös páros láttán furcsállón felhúzza szemöldökét; de aminek a legtöbb figyelmet szenteli, a fiatal férfi által rendezett apró jelenet amott, az ork hölggyel kapcsolatban.*
"Hölgy... Nohiszen..."
*Megingatja a fejét, majd az orkról ismét Atiesh-re vezeti fakó színű pillantását.*
"Ez meg vagy nagyon sokat tud, vagy nagyon nem félti az életét. Feltűnősködő fráter."
*Az asztaltól a pult felé indulva igyekszik átmelengetni a hűvös időben kissé elgémberedett kezeit.*
"Mégiscsak kellett volna az a köpeny, hűvös az idő az ingekhez..."
*Akármennyire lassan is igyekszik azonban a fogadós elébe kerülni, a végtelenségig nem halogathatja a megérkezést. Kénytelen a Vakmerő mellé állni - ahogyan magában máris elnevezte őt -, ha rendelni akar magának valamit. Mert azt márpedig muszáj. Majd' szomjan hal. És fázik, és fáradt, és nem is nyugodt különösebben.*
- Egy korsó Almabort, ha lenne szíves, Fogadós Uram!
*kér, amint lehetősége adódik rá, s máris a pultra teszi az érte járó 10 aranyat.
Kissé nehézkes az érmék kiszabadítása a bőrerszényből, lassan mozduló ujjakkal, de megbirkózik vele. Aztán, míg italát várja, amitől teste mielőbbi gyors átmelegedését reméli, nem rest végigmérni maga mellett Atiesh-t. Cseppet sem ügyel arra, hogy ne legyen feltűnő a gesztus.*
A hozzászólás írója (Nabii Dhariah Khaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 14:23:54
1321. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-25 08:56:21
Üzenet elküldve: 2012-10-25 08:56:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
* Echnal örvendezve konstatatalja, hogy a fehérség
útnak indul- most már nélkül ihat tovább, hogy bárki után is kemkednie kéne.
Ám ahogy az lenni szokott, most sem az történik amit a zsoldos elervezett.
Szemmel végigkísérvén a lány útját első sorból nézi végig amint a dulakodó emberek elől ígyekszik kitérni s ezzel összetűzésbe kerül egy székkel. Ha Echnal nem tartotta volna szemmel a lányt valószínűleg nem sikerült volna ilyen gyorsan a segítségére sietnie - legalábbis ezt mondja magának, holott nagyobb igazság, hogy jókor volt jó helyen.
A lányt sikerül erős karjaival távol tartani a padlótol, s Echnal már-már azt fontolgatja, hogy dühösen rámordul szerencsétlen virágszálra ahogy azt a nagy többség tenné, de a férfi nem az a nagy színész valamint a megfigyelés könnyebb úgy, ha nem kell kerülnie a megfigyelendő személyt, tehát inkább azt mondja:*
- Nohát, hölgy ilyen könnyen még sosem omlott a karjaiba. Jól van?
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 08:57:51
útnak indul- most már nélkül ihat tovább, hogy bárki után is kemkednie kéne.
Ám ahogy az lenni szokott, most sem az történik amit a zsoldos elervezett.
Szemmel végigkísérvén a lány útját első sorból nézi végig amint a dulakodó emberek elől ígyekszik kitérni s ezzel összetűzésbe kerül egy székkel. Ha Echnal nem tartotta volna szemmel a lányt valószínűleg nem sikerült volna ilyen gyorsan a segítségére sietnie - legalábbis ezt mondja magának, holott nagyobb igazság, hogy jókor volt jó helyen.
A lányt sikerül erős karjaival távol tartani a padlótol, s Echnal már-már azt fontolgatja, hogy dühösen rámordul szerencsétlen virágszálra ahogy azt a nagy többség tenné, de a férfi nem az a nagy színész valamint a megfigyelés könnyebb úgy, ha nem kell kerülnie a megfigyelendő személyt, tehát inkább azt mondja:*
- Nohát, hölgy ilyen könnyen még sosem omlott a karjaiba. Jól van?
A hozzászólás írója (Echnal Garm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.25 08:57:51
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880