Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 651 (13001. - 13020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
13020. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-15 12:28:46
Üzenet elküldve: 2018-11-15 12:28:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
*Azért Zara rendszert nem akarna ebből csinálni, ezt most Cale rosszul gondolja. Persze ha mondaná is, lehet a nő most csak megvonná a vállát ráhagyva a dolgot. Kár volna elrontani a hangulatot.
Nem kell sokáig győzködnia a mélységit, hogy belemenjen a dologba. Ahogy a férfi kimászik az ágyból egyből fel is kapja Zarát a lepedővel együtt. A vörös erre hangosan felkacag, és eszébe sem jut tiltakozni, csak lábával kapálódzik hirtelenjében.*
- Öööhm... Miért, tőlük is akarsz valamit? Telhetetlen vagy! *Játékosan Cale orrára koppint, aztán nyakába karolva kicsit feljebb húzza magát.* Tőlük azt kapod, hogy legközelebb hagylak egyedül játszani, és akkor neked dobálják a pénzt. Mert ha én is ott vagyok, akkor biztos, hogy egy aranyat sem kapsz!
*Persze csak viccelődik, látszik is rajta. Illetve ha azt nézzük, hogy egy részeg férfi kinek dobja szívesebben oda azt az aranyat, lehet mégis van valóság alapja.*
- Lentről lehet átmenni...talán.
*Ha a mélységi úgy tesz, ahogy azt Zara mondja, akkor hamarosan az ivó közepén találják magukat sok-sok szem pár kereszt tüzében. Van, aki inkább csak meglepett, a szemérmesebbje elborzadt, és vannak persze olyanok is, akik széles, hiénaszerű vigyorral néznek végig a pároson, talán Zarán kicsit tovább legeltetve a szemük.*
- Siess már, szaladj! *mondja vidám és pajkos nevetéssel kísérve, kicsit még meg is veregeti Cale hátát. Bizony most jól jön mégiscsak a lepedő, a vörös ösztönösen húzza maga elé, hogy legalább intimebb testájait takatja. A látszat ellenére nem vágyik rá, hogy a fél világ szemügyre vegye ilyen alaposan. Persze azt sem lehet állítani, hogy nagyon zavarban lenne, főleg nem így a lepedővel. Jót mulat a helyzeten.*
//Cale//
*Azért Zara rendszert nem akarna ebből csinálni, ezt most Cale rosszul gondolja. Persze ha mondaná is, lehet a nő most csak megvonná a vállát ráhagyva a dolgot. Kár volna elrontani a hangulatot.
Nem kell sokáig győzködnia a mélységit, hogy belemenjen a dologba. Ahogy a férfi kimászik az ágyból egyből fel is kapja Zarát a lepedővel együtt. A vörös erre hangosan felkacag, és eszébe sem jut tiltakozni, csak lábával kapálódzik hirtelenjében.*
- Öööhm... Miért, tőlük is akarsz valamit? Telhetetlen vagy! *Játékosan Cale orrára koppint, aztán nyakába karolva kicsit feljebb húzza magát.* Tőlük azt kapod, hogy legközelebb hagylak egyedül játszani, és akkor neked dobálják a pénzt. Mert ha én is ott vagyok, akkor biztos, hogy egy aranyat sem kapsz!
*Persze csak viccelődik, látszik is rajta. Illetve ha azt nézzük, hogy egy részeg férfi kinek dobja szívesebben oda azt az aranyat, lehet mégis van valóság alapja.*
- Lentről lehet átmenni...talán.
*Ha a mélységi úgy tesz, ahogy azt Zara mondja, akkor hamarosan az ivó közepén találják magukat sok-sok szem pár kereszt tüzében. Van, aki inkább csak meglepett, a szemérmesebbje elborzadt, és vannak persze olyanok is, akik széles, hiénaszerű vigyorral néznek végig a pároson, talán Zarán kicsit tovább legeltetve a szemük.*
- Siess már, szaladj! *mondja vidám és pajkos nevetéssel kísérve, kicsit még meg is veregeti Cale hátát. Bizony most jól jön mégiscsak a lepedő, a vörös ösztönösen húzza maga elé, hogy legalább intimebb testájait takatja. A látszat ellenére nem vágyik rá, hogy a fél világ szemügyre vegye ilyen alaposan. Persze azt sem lehet állítani, hogy nagyon zavarban lenne, főleg nem így a lepedővel. Jót mulat a helyzeten.*
13019. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-14 18:15:20
Üzenet elküldve: 2018-11-14 18:15:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi mélyeket sóhajt, olyan jóleső hosszúkat, mert igazán jól esett neki ez az egész. Ritka, hogy egy nő hagyja, hogy odabent eressze ki elégedettségének gyümölcsét, általában amikor már közel jár, akkor kiveszik, vagy mint korábban tette a nő, más irányba terelik a dolgot. Egyik se rossz dolog, de azért mégis megszakad a fokozatosan egyre jobban és jobban fokozódó pillanat heve, ami után mégis érez magában egy kis keserűséget. Na most erre semmi oka, Zara még le is nyeli, és úgy néz ki, mint akit egyáltalán nem zavar a dolog, ami még tovább fokozza az egész élmény élvezeti értékét. Ha látszódna rajta, hogy kellemetlen volt, vagy öklendezni kezdett volna, na az elrontaná az egészet, de így... Caleben az is felmerül, hogy lehet rendszeres lesz a dolog. A sötételf egyre boldogabb az ágyban. Sőt, hamarosan már mellette is fekszik az, akinek mindezt köszönheti, és feldob egy olyan ötletet, ami távolról sem hangzik rosszul. *
- És akik közben látnak téged mit fizetnek nekem? * Vigyorog kajánul a mélységi, de közben már emelkedik is fel az ágyról. Ahogy ez megtörtént, a lepedővel együtt emeli zenésztársát is, már ha az nem tiltakozik ellene, és úgy ahogy van, megindul a fürdő felé. *
- Utat nekünk! * Kiabál az ajtón kilépve, hogy teljesen felesleges módon még fel is hívja magukra a figyelmet. * Egyébként merre van a fürdő?
* Kérdezi talán túl későn. Hiába volt már többször a Pegazus vendége, általában a fürdésig nem jutott el. Megtörtént aminek meg kellett, elaludtak, aztán másnap reggel lelépett. *
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi mélyeket sóhajt, olyan jóleső hosszúkat, mert igazán jól esett neki ez az egész. Ritka, hogy egy nő hagyja, hogy odabent eressze ki elégedettségének gyümölcsét, általában amikor már közel jár, akkor kiveszik, vagy mint korábban tette a nő, más irányba terelik a dolgot. Egyik se rossz dolog, de azért mégis megszakad a fokozatosan egyre jobban és jobban fokozódó pillanat heve, ami után mégis érez magában egy kis keserűséget. Na most erre semmi oka, Zara még le is nyeli, és úgy néz ki, mint akit egyáltalán nem zavar a dolog, ami még tovább fokozza az egész élmény élvezeti értékét. Ha látszódna rajta, hogy kellemetlen volt, vagy öklendezni kezdett volna, na az elrontaná az egészet, de így... Caleben az is felmerül, hogy lehet rendszeres lesz a dolog. A sötételf egyre boldogabb az ágyban. Sőt, hamarosan már mellette is fekszik az, akinek mindezt köszönheti, és feldob egy olyan ötletet, ami távolról sem hangzik rosszul. *
- És akik közben látnak téged mit fizetnek nekem? * Vigyorog kajánul a mélységi, de közben már emelkedik is fel az ágyról. Ahogy ez megtörtént, a lepedővel együtt emeli zenésztársát is, már ha az nem tiltakozik ellene, és úgy ahogy van, megindul a fürdő felé. *
- Utat nekünk! * Kiabál az ajtón kilépve, hogy teljesen felesleges módon még fel is hívja magukra a figyelmet. * Egyébként merre van a fürdő?
* Kérdezi talán túl későn. Hiába volt már többször a Pegazus vendége, általában a fürdésig nem jutott el. Megtörtént aminek meg kellett, elaludtak, aztán másnap reggel lelépett. *
13018. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-14 17:20:15
Üzenet elküldve: 2018-11-14 17:20:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
- Ahogy gondolod. *Vonja meg vállát a fogadós az ital elhárítására. Valóban ritkán rendelnek teát és kakaót, de az arany az arany és ezekben az időkben minden peták jól jön. A férfit nem érdekli túlságosan a Laurentitia számára kényelmetlenné váló csend, megszokta már, hogy nem mindegyik vendég szeret beszélgetni, miközben vár az italára, de aztán mégis akad beszédtéma. A gazdagnegyed említésére viszont halkan pöffent egyet, úgy néz le a pultnál álló elfre.*
- A Gazdagnegyed azóta se biztonságos, és akkor enyhén fogalmaztam, ha a barátjuk ott volt, akkor vagy már halott vagy elmenekült a városból. Reménykedjenek, hogy az utóbbi. *Nem valami barátságos szavak, de a kocsmáros már megjárta a hadak útját, nem a kedves szavaiért járnak ide a vendégek és nem szeretné, ha az elf és társai túlzó reményeket táplálnának.
Az elf lány otthagyja a pultot, amire a kocsmáros nemigen reagál.*
- Én itt vagyok hajnalig. *Motyogja, ahogy újabb adag kupa és korsó törölgetésébe kezd.
Nem is foglalkozik mással, elgondolkodva törölget, miközben szigorú tekintete az asztalok között jár. Mindenki iszik vagy vár az italára, egyesek jóllakottan beszélgetnek az asztaluk felett diszkréten. Soha ennél izgalmasabb estét.
A kért teák és kakaók megérkeznek a konyhából, a kakaó piros pöttyös kis mázolt kancsóban, míg a teák külön bögrékben, egy kanna gőzölgő vízzel, amit valószínűleg frissen forraltak fel a konyhán. Egy kisinas a pultra teszi, a kocsmáros komoran bólint, majd nyugodtan megindul egy fatálcával, amikor valaki "Tolvaj"-t kiált a kocsmában. Ezekben a nehéz időkben vigyázni kell az ilyen szavakkal, a nincstelenek közt sok olyan elem vegyül el, amelyek éppen a káoszt igyekeznek kihasználni azok ellen, akik még a lázadások ellenére is igyekeznek megőrizni a becsületes értékeket.*
- Micsoda? *Morran fel a kocsmáros és hátrahagyva az italokat a pult alá nyúl, hogy egy méretes nyílpuskát húzzon elő és megkerülve a pultot a vendégtérbe lépjen és a felkiáltó felé vegye az irányt.*
- Hol az a beste! A Pegazusban rend lesz, kilyuggatom, aki nem fér a bőrében! *Hörren, kezében a tűzkész számszeríj egyelőre nem keres célt, csak ő maga szúrós szemmel, ahogy odaér a kis gnóm lány asztalához, nem messze YIlanda és Lsonjangu asztalától. Két asztallal messzebb a két fegyveres-páncélos őr közül az egyik felpattan és a termetes férfi felé lép, míg a másik ugyan ülve marad, de fürkésző tekintete máris a Laurentitia és társai asztalát vizslatja, keze eltűnik az asztal alatt, nem nehéz kitalálni, hogy a kardmarkolatot keresi. A nemesnek tetsző alak lusta pillantással fordul a kialakuló csetepaté felé, egykedvű közönnyel várva a dolgok alakulását, láthatóan cseppet sem aggódik.*
- Ahogy gondolod. *Vonja meg vállát a fogadós az ital elhárítására. Valóban ritkán rendelnek teát és kakaót, de az arany az arany és ezekben az időkben minden peták jól jön. A férfit nem érdekli túlságosan a Laurentitia számára kényelmetlenné váló csend, megszokta már, hogy nem mindegyik vendég szeret beszélgetni, miközben vár az italára, de aztán mégis akad beszédtéma. A gazdagnegyed említésére viszont halkan pöffent egyet, úgy néz le a pultnál álló elfre.*
- A Gazdagnegyed azóta se biztonságos, és akkor enyhén fogalmaztam, ha a barátjuk ott volt, akkor vagy már halott vagy elmenekült a városból. Reménykedjenek, hogy az utóbbi. *Nem valami barátságos szavak, de a kocsmáros már megjárta a hadak útját, nem a kedves szavaiért járnak ide a vendégek és nem szeretné, ha az elf és társai túlzó reményeket táplálnának.
Az elf lány otthagyja a pultot, amire a kocsmáros nemigen reagál.*
- Én itt vagyok hajnalig. *Motyogja, ahogy újabb adag kupa és korsó törölgetésébe kezd.
Nem is foglalkozik mással, elgondolkodva törölget, miközben szigorú tekintete az asztalok között jár. Mindenki iszik vagy vár az italára, egyesek jóllakottan beszélgetnek az asztaluk felett diszkréten. Soha ennél izgalmasabb estét.
A kért teák és kakaók megérkeznek a konyhából, a kakaó piros pöttyös kis mázolt kancsóban, míg a teák külön bögrékben, egy kanna gőzölgő vízzel, amit valószínűleg frissen forraltak fel a konyhán. Egy kisinas a pultra teszi, a kocsmáros komoran bólint, majd nyugodtan megindul egy fatálcával, amikor valaki "Tolvaj"-t kiált a kocsmában. Ezekben a nehéz időkben vigyázni kell az ilyen szavakkal, a nincstelenek közt sok olyan elem vegyül el, amelyek éppen a káoszt igyekeznek kihasználni azok ellen, akik még a lázadások ellenére is igyekeznek megőrizni a becsületes értékeket.*
- Micsoda? *Morran fel a kocsmáros és hátrahagyva az italokat a pult alá nyúl, hogy egy méretes nyílpuskát húzzon elő és megkerülve a pultot a vendégtérbe lépjen és a felkiáltó felé vegye az irányt.*
- Hol az a beste! A Pegazusban rend lesz, kilyuggatom, aki nem fér a bőrében! *Hörren, kezében a tűzkész számszeríj egyelőre nem keres célt, csak ő maga szúrós szemmel, ahogy odaér a kis gnóm lány asztalához, nem messze YIlanda és Lsonjangu asztalától. Két asztallal messzebb a két fegyveres-páncélos őr közül az egyik felpattan és a termetes férfi felé lép, míg a másik ugyan ülve marad, de fürkésző tekintete máris a Laurentitia és társai asztalát vizslatja, keze eltűnik az asztal alatt, nem nehéz kitalálni, hogy a kardmarkolatot keresi. A nemesnek tetsző alak lusta pillantással fordul a kialakuló csetepaté felé, egykedvű közönnyel várva a dolgok alakulását, láthatóan cseppet sem aggódik.*
13017. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-13 22:26:22
Üzenet elküldve: 2018-11-13 22:26:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alapvetően nem akarta ilyen mértékben a szájában érezni Cale ízét, még ha az olyan különleges és egyedi, mint ahogy azt a mélységi gondolja magában. De hát a rendes munkához ugyebár mindent bele kell adni. Annyira beleéli magát, hogy mire feleszmél már késő, akkor meg már nyilván nem fog elhúzódni, milyen lenne már az...
Nem mintha ez olyan nagy problémát jelentene neki. Nagyot nyel, hogy készségesen eltüntessen mindent, közben szeme ugyanúgy csillog, mosolya sem lankad, bár Cale szerszáma már annál inkább.
Kezét a lepedőbe törli, annak már mindegy úgyis, aztán oldalára feküdve Cale mellé csúszik.*
- Hát... Az a legnagyobb baj, hogy lanton nekem sem megy ilyen szépen. *mondja halkan felnevetve, miközben ujjaival finoman a férfi mellkasán kalandozik.*
- Nem megyünk le fürdeni? *Hirtelen eszébe jut valami, melynek következményeképp ajkán cinkos mosoly jelenik meg. Feltérdel az ágyon, úgy folytatja tovább.* Ha átmész a fürdőbe így, ahogy vagy, fizetek neked egy sört. De tudod mit, emelem a tétet! Ha közben engem is viszel, kettőt. Hm?
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alapvetően nem akarta ilyen mértékben a szájában érezni Cale ízét, még ha az olyan különleges és egyedi, mint ahogy azt a mélységi gondolja magában. De hát a rendes munkához ugyebár mindent bele kell adni. Annyira beleéli magát, hogy mire feleszmél már késő, akkor meg már nyilván nem fog elhúzódni, milyen lenne már az...
Nem mintha ez olyan nagy problémát jelentene neki. Nagyot nyel, hogy készségesen eltüntessen mindent, közben szeme ugyanúgy csillog, mosolya sem lankad, bár Cale szerszáma már annál inkább.
Kezét a lepedőbe törli, annak már mindegy úgyis, aztán oldalára feküdve Cale mellé csúszik.*
- Hát... Az a legnagyobb baj, hogy lanton nekem sem megy ilyen szépen. *mondja halkan felnevetve, miközben ujjaival finoman a férfi mellkasán kalandozik.*
- Nem megyünk le fürdeni? *Hirtelen eszébe jut valami, melynek következményeképp ajkán cinkos mosoly jelenik meg. Feltérdel az ágyon, úgy folytatja tovább.* Ha átmész a fürdőbe így, ahogy vagy, fizetek neked egy sört. De tudod mit, emelem a tétet! Ha közben engem is viszel, kettőt. Hm?
13016. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-13 19:26:54
Üzenet elküldve: 2018-11-13 19:26:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Angu//
//Úton-útfélen//
*A „mindenki magából indul ki” megjegyzésre felszaladnak a szemöldökei a homloka közepéig. Nem igazán erre számított, de miért is tagadná, hogy jólesne neki az, amit az imént olyan szépen körbeírt. Csak egyetértően bólogat a férfi irányába, egyik kezére támasztva az állát. Tudná értékelni a törődést azok után a szabadban töltött éjszakák után. Egy gyengéd, lovagias jelentkezőt, aki fürdetés után megágyazna neki, aztán megetetné és amilyen gyorsan csak tud, köddé válna mindezek után, hogy egy jót aludhasson a nő. Valamint isten irgalmazzon annak, aki másnap reggel ki merné verni a puha ágyból. Szinte látszik rajta, hogy a gondolatok, amelyeket nemrég a férfi tudomására hozott, tovább terebélyesednek a képzeletében. Amint Angu azt kezdi ecsetelni, hogy van néhány, a leírásnak megfelelő a közelben, csak rosszalló tekintettel, szemhéjait félárbocra eresztve bambul a férfi felé.*
~Azt hiszem megragadta a lényeg a fejében.~ * Gondolja gúnyosan és lemondóan sóhajt*
~Egy olyan izomkolosszust tíz méternél nem engednék közelebb magamhoz, nemhogy egy szobán osztozzak vele. Akkor inkább alszom a bokorban.~ * Egyik kósza vörös fürtje bemászik az arca közepére, erre a nő elkezdi fújkálni, hátha távozásra tudja bírni, miközben Angu tovább beszél. Majd gyorsan visszaparancsolja a kezével.*
~Képes és hajlandó, mert ez a lényeg, egész okos fiú.~ *Mosolyog kedvesen tovább, mintha csak egy 5 éves kisgyerek fejét simogatná jutalmul, hogy az eltalálta a megfejtést.*
~Én sem hiszem, hogy ebben a hónapban már szembejött volna velük egy kis fürdővíz.~ *Bólogat serényen. Amint a férfi kimondja, hogy, akár le is szokhatna, kicsit kezd tisztulni a kép a szárított növénnyel kapcsolatban YIlanda fejében. Érte nyúl és beleszagol a szütyőbe, megérzi a kellemes dióillatot, amely a férfi irányából is szivárog, mióta leült az asztalhoz. Mikor pedig végre a lényeghez ér, YIlandának eszébe jut, hogy elég aggasztó dolgokat hallott innen-onnan a környékről, nem biztos, hogy most tanácsos lenne egymagában járkálni.*
- Talán úgy gondolom, ha… *Szakítja félbe a száján kiszivárgó gondolatfoszlányokat a „Tolvaj” felkiáltás. Egy pillanatra megdermed, majd a hang irányába fordulva látja, hogy a gnóm lányka szorító öleléséből kikandikál egy apró macskafarok.*
~Szentségit annak a bolyhos dögnek! Mi baja van itt mindenkinek!?~ *Megkönnyebbülve temeti arcát két tenyerébe és dörzsöli meg erőteljesen, hogy sápadtságát leplezze.*
- Az a szőrcsomó nem igazán hűséges fajta igaz? *Szegezi Angunak halkan a megállapítást, látva, hogy már ő is a hang tulajdonosát keresi.*
//Úton-útfélen//
*A „mindenki magából indul ki” megjegyzésre felszaladnak a szemöldökei a homloka közepéig. Nem igazán erre számított, de miért is tagadná, hogy jólesne neki az, amit az imént olyan szépen körbeírt. Csak egyetértően bólogat a férfi irányába, egyik kezére támasztva az állát. Tudná értékelni a törődést azok után a szabadban töltött éjszakák után. Egy gyengéd, lovagias jelentkezőt, aki fürdetés után megágyazna neki, aztán megetetné és amilyen gyorsan csak tud, köddé válna mindezek után, hogy egy jót aludhasson a nő. Valamint isten irgalmazzon annak, aki másnap reggel ki merné verni a puha ágyból. Szinte látszik rajta, hogy a gondolatok, amelyeket nemrég a férfi tudomására hozott, tovább terebélyesednek a képzeletében. Amint Angu azt kezdi ecsetelni, hogy van néhány, a leírásnak megfelelő a közelben, csak rosszalló tekintettel, szemhéjait félárbocra eresztve bambul a férfi felé.*
~Azt hiszem megragadta a lényeg a fejében.~ * Gondolja gúnyosan és lemondóan sóhajt*
~Egy olyan izomkolosszust tíz méternél nem engednék közelebb magamhoz, nemhogy egy szobán osztozzak vele. Akkor inkább alszom a bokorban.~ * Egyik kósza vörös fürtje bemászik az arca közepére, erre a nő elkezdi fújkálni, hátha távozásra tudja bírni, miközben Angu tovább beszél. Majd gyorsan visszaparancsolja a kezével.*
~Képes és hajlandó, mert ez a lényeg, egész okos fiú.~ *Mosolyog kedvesen tovább, mintha csak egy 5 éves kisgyerek fejét simogatná jutalmul, hogy az eltalálta a megfejtést.*
~Én sem hiszem, hogy ebben a hónapban már szembejött volna velük egy kis fürdővíz.~ *Bólogat serényen. Amint a férfi kimondja, hogy, akár le is szokhatna, kicsit kezd tisztulni a kép a szárított növénnyel kapcsolatban YIlanda fejében. Érte nyúl és beleszagol a szütyőbe, megérzi a kellemes dióillatot, amely a férfi irányából is szivárog, mióta leült az asztalhoz. Mikor pedig végre a lényeghez ér, YIlandának eszébe jut, hogy elég aggasztó dolgokat hallott innen-onnan a környékről, nem biztos, hogy most tanácsos lenne egymagában járkálni.*
- Talán úgy gondolom, ha… *Szakítja félbe a száján kiszivárgó gondolatfoszlányokat a „Tolvaj” felkiáltás. Egy pillanatra megdermed, majd a hang irányába fordulva látja, hogy a gnóm lányka szorító öleléséből kikandikál egy apró macskafarok.*
~Szentségit annak a bolyhos dögnek! Mi baja van itt mindenkinek!?~ *Megkönnyebbülve temeti arcát két tenyerébe és dörzsöli meg erőteljesen, hogy sápadtságát leplezze.*
- Az a szőrcsomó nem igazán hűséges fajta igaz? *Szegezi Angunak halkan a megállapítást, látva, hogy már ő is a hang tulajdonosát keresi.*
13015. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-13 13:14:45
Üzenet elküldve: 2018-11-13 13:14:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
//YIlanda//
//Úton-útfélen//
*Angu biztosan meglepődne, ha tudná mire jut YIlanda, mert ő sok mindenre gondolt mikor a fantáziáról beszélt, csak nem az erotikusra. Illetve picit talán, de egy esetleges jövőben. Hogy távolabbi vagy kicsit közelebbi, esetleg kitalált, azt meg eldöntötte volna az idő. Erre a félvér nő most ezt tálalja neki. Miután a kérdését föltette előbb ugyan gondterheltnek látszott, de utána megvilágosodott és tulajdonképp lerohanja egy annyira nem is rossz alternatívával csere ügyében. Csak hát Angu végképp nem erre számított. Sem az eddig együtt töltött pár perc, sem a szituáció, de még csak az sem, amit eddig a nőből látott nem ezt a választ vetítette elő. A döbbenet kiül az arcára és odafagy. Tagadhatatlan, hogy más szituációban beindulna az élvezzétek az estét rutin az eddig rabságban tartott vörös fürtök látványos elszabadulására, és tudna mit kezdeni a vadászó nagymacskák eleganciájával asztalra könyöklő nő helyzettel is, de jelenleg annyit sikerül prezentálnia, hogy a döbbent arcon az egyik szemöldök felszalad és a szája félmosolyra húzódik. Mondjuk ez nem az ide nekem a fél világot, hanem a mi a franc történik most típus. Közben elméjében egyetlen értelmesnek mondható gondolat merül föl egy masszív HE? után: ~ Nem tudom mit szívott és honnan szerezte, de óvatosabban kell vele bánnia. ~ Az elhangzott bővelkedő fantáziát szemrebbenés nélkül tanúsítja mostantól bárkinek. Meg azt is, hogy a szemei igézőek, és ilyenkor a tekintete is vadító. Már-már eljut odáig, hogy lassan érdemes tudatosan is végig gondolja a lehetőséget a döbbenet után, mármint hogy valakivel, aki tulajdonképp idegen és ráadásul nem túl rég meglopta elmenni egy teljesen kiszolgáltatott helyzetig lehet izgalmas, de semmiképp nem bölcs, mikor jön a kacsintás és nyelv öltés. Jól áll neki tagadhatatlan, mint ahogy a zrika is, amivel értelmet ad az előző buja műsornak. ~ Na, ez volt hiba a részéről. Nem tudja, de imádom az ilyen játékokat, meg azokat is akik ilyet játszanak. Be is vettem egy darabig. ~ mosolyodik el a bamba bámulás után immár őszintén, mikor YIlanda visszahuppan a székbe. *
- Hiába, mindenki magából indul ki. *mondja immár nyugodtan, és vidám szemeivel a nőét fürkészi. * - Viszont bölcs dolog volt halkra fogni, mert ha jól emlékszem volt ott a bejárat mellet vagy egy tucat harcos, akik erős karúak és az ölbevételt is szívesen vállalják, akár egymás után is. Abban hogy fürdenek, meg hátat mosnak nem vagyok egészen biztos, de egyik-másik valószínű hajlandó lenne rá. Viszont az sem kizárt, hogy azt a részt elhagynák. Visszatérve a csere meg váltság kérdésére tényleg nyitott vagyok. Csak nem tudom, mit szeretnél érte. Kibírtam a levelek nélkül, amint látod, meg igazából akár le is szokhatnék róla. De mivel tetszett, ahogy elvetted, meg az is, ahogy visszaadtad szívesen kárpótollak. Már ha tudom mit szeretnél és tudok benne segíteni.
*YIlanda épp belekezd a válaszba, mikor a hátuk mögött egy vékonyka hang Tolvajt kiált. Előbb YIlandára néz, hogy lássa a reakcióját, majd tekintetét a hang irányába fordítja. Az előbb látott női csoport egyik gnóm tagja kiáltott. Mondjuk furcsa, hogy a hang örömteli, ráadásul ismerős is neki. Angu hirtelen megvilágosodásában az asztal alá néz, és mivel a macskának csak a hűlt helyét látja, picit nyugodtabban fordul vissza a gnóm lányka felé.*
//Úton-útfélen//
*Angu biztosan meglepődne, ha tudná mire jut YIlanda, mert ő sok mindenre gondolt mikor a fantáziáról beszélt, csak nem az erotikusra. Illetve picit talán, de egy esetleges jövőben. Hogy távolabbi vagy kicsit közelebbi, esetleg kitalált, azt meg eldöntötte volna az idő. Erre a félvér nő most ezt tálalja neki. Miután a kérdését föltette előbb ugyan gondterheltnek látszott, de utána megvilágosodott és tulajdonképp lerohanja egy annyira nem is rossz alternatívával csere ügyében. Csak hát Angu végképp nem erre számított. Sem az eddig együtt töltött pár perc, sem a szituáció, de még csak az sem, amit eddig a nőből látott nem ezt a választ vetítette elő. A döbbenet kiül az arcára és odafagy. Tagadhatatlan, hogy más szituációban beindulna az élvezzétek az estét rutin az eddig rabságban tartott vörös fürtök látványos elszabadulására, és tudna mit kezdeni a vadászó nagymacskák eleganciájával asztalra könyöklő nő helyzettel is, de jelenleg annyit sikerül prezentálnia, hogy a döbbent arcon az egyik szemöldök felszalad és a szája félmosolyra húzódik. Mondjuk ez nem az ide nekem a fél világot, hanem a mi a franc történik most típus. Közben elméjében egyetlen értelmesnek mondható gondolat merül föl egy masszív HE? után: ~ Nem tudom mit szívott és honnan szerezte, de óvatosabban kell vele bánnia. ~ Az elhangzott bővelkedő fantáziát szemrebbenés nélkül tanúsítja mostantól bárkinek. Meg azt is, hogy a szemei igézőek, és ilyenkor a tekintete is vadító. Már-már eljut odáig, hogy lassan érdemes tudatosan is végig gondolja a lehetőséget a döbbenet után, mármint hogy valakivel, aki tulajdonképp idegen és ráadásul nem túl rég meglopta elmenni egy teljesen kiszolgáltatott helyzetig lehet izgalmas, de semmiképp nem bölcs, mikor jön a kacsintás és nyelv öltés. Jól áll neki tagadhatatlan, mint ahogy a zrika is, amivel értelmet ad az előző buja műsornak. ~ Na, ez volt hiba a részéről. Nem tudja, de imádom az ilyen játékokat, meg azokat is akik ilyet játszanak. Be is vettem egy darabig. ~ mosolyodik el a bamba bámulás után immár őszintén, mikor YIlanda visszahuppan a székbe. *
- Hiába, mindenki magából indul ki. *mondja immár nyugodtan, és vidám szemeivel a nőét fürkészi. * - Viszont bölcs dolog volt halkra fogni, mert ha jól emlékszem volt ott a bejárat mellet vagy egy tucat harcos, akik erős karúak és az ölbevételt is szívesen vállalják, akár egymás után is. Abban hogy fürdenek, meg hátat mosnak nem vagyok egészen biztos, de egyik-másik valószínű hajlandó lenne rá. Viszont az sem kizárt, hogy azt a részt elhagynák. Visszatérve a csere meg váltság kérdésére tényleg nyitott vagyok. Csak nem tudom, mit szeretnél érte. Kibírtam a levelek nélkül, amint látod, meg igazából akár le is szokhatnék róla. De mivel tetszett, ahogy elvetted, meg az is, ahogy visszaadtad szívesen kárpótollak. Már ha tudom mit szeretnél és tudok benne segíteni.
*YIlanda épp belekezd a válaszba, mikor a hátuk mögött egy vékonyka hang Tolvajt kiált. Előbb YIlandára néz, hogy lássa a reakcióját, majd tekintetét a hang irányába fordítja. Az előbb látott női csoport egyik gnóm tagja kiáltott. Mondjuk furcsa, hogy a hang örömteli, ráadásul ismerős is neki. Angu hirtelen megvilágosodásában az asztal alá néz, és mivel a macskának csak a hűlt helyét látja, picit nyugodtabban fordul vissza a gnóm lányka felé.*
13014. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:58:59
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:58:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen//
*Mivel Tolvaj és a gazdája is félig-meddig az asztal alatt bujkál, mikor elfoglalják a helyüket, épp lemarad róluk. Utána pedig az előtte álló éjszaka rémképei kötik le a figyelmét, ami felől Lau nyugtatgatni próbálja, de csak ösztönből és hevenyészetten bólogat. Közben azért valahol nagyon mélyen és hátul motoszkálni kezd a tudatában valami, amit eleinte észre sem vesz. Elmaradó társai felé fordul a figyelme.
Lau serénykedésekor meglepődik, ő úgy gondolta, hogy csak rendel és visszatér, az italokat pedig majd kihozzák. Különben ment volna segíteni. Bizonytalanul bólint a válasz elodázásán a holnapi napra vonatkozóan. Annyira féltik őt, hogy lassan tényleg ágynak fog esni. Persze nem akarja ő a társaságát rájuk erőltetni, és különben se lehet olyan nagy segítség, ám valahogy mégis viszonozni szeretné holnap, amit tőlük kapott. S itt nem az előtte álló boros üvegre gondol, amit óvatosan beljebb tol az asztalon, nehogy leverje valaki.
A motozás csak erősödik benne, olyannyira, hogy feltűnik neki. Reméli, hogy nem valami komoly betegség tünete ez. Tekintete Ylanda felé moccan, talán találkozik is a pillantásuk. A nő asztaltársa háttal ül neki, így csak gyönyörű haját tudja megcsodálni, aminek igen előnyösen állnak a benti fények. Eszébe jut barátnője, akinek sokat fésülgette hosszú tincseit, miközben beszélgettek, és irigykedve szemlélte mindig annak selymességét. Az övét bezzeg szinte fésülni sem szabad. Tekereg erre, meg arra szeleburdin, ahogy a kedve tartja. A férfi hangja tompán ér csak el hozzá, de valahogy nyugalommal tölti el a tónus. Nem figyeli a diskurzust, ahhoz ő túlságosan jólnevelt. Mikor a családdal vagy a barátaival negyveneseztek, és valaki véletlenül rosszul tartotta a lapjait, ő mindig elnézett máshova. Vele akár kifordított lapokkal is lehetne játszani, tökéletesen titok maradna előtte, hogy mi van ellenfelei kezében.*
- Jujj!
*Rémül meg hirtelen, de csendesen az orvtámadásra, és elképesztő méretűre nőnek egyébként is nagy szemei. Felkapja magához a kezeit védekezőn, ám a kis bundás hipp-hopp az ölében terem. Pislog kettőt meglepetten, megfordul a fejében, hogy a láztól már delirál, de a homlokához emelt kezéhez odanyomakszik a cicus, és ez végleg eloszlatja minden kétségét, sőt, félelmét is. Fülig szalad a szája és kuncogni kezd. Gügyögő hangján szólal meg, ahogy az állatokkal szokott beszélni.*
- Hát te beg hoddad…
*De a mondat és a buksisimítás közepén lefagy. Ez a macska túlságosan ismerős neki. Felemeli, hogy alaposabban megnézze.*
- Tolvaj…?
*Kérdezi tőle bizonytalanul, de hát őt ezer közül is megismerné, így a következő pillanatban már végtelenül boldogan kiált fel.*
- Tolvaj!
*És nevetve magához öleli rég nem látott cicáját. nem gondolva vele, hogy esetleg egy kis keveredést okozhat. Sőt, igazából a szeme is könnybe lábad.*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.12 21:09:00
*Mivel Tolvaj és a gazdája is félig-meddig az asztal alatt bujkál, mikor elfoglalják a helyüket, épp lemarad róluk. Utána pedig az előtte álló éjszaka rémképei kötik le a figyelmét, ami felől Lau nyugtatgatni próbálja, de csak ösztönből és hevenyészetten bólogat. Közben azért valahol nagyon mélyen és hátul motoszkálni kezd a tudatában valami, amit eleinte észre sem vesz. Elmaradó társai felé fordul a figyelme.
Lau serénykedésekor meglepődik, ő úgy gondolta, hogy csak rendel és visszatér, az italokat pedig majd kihozzák. Különben ment volna segíteni. Bizonytalanul bólint a válasz elodázásán a holnapi napra vonatkozóan. Annyira féltik őt, hogy lassan tényleg ágynak fog esni. Persze nem akarja ő a társaságát rájuk erőltetni, és különben se lehet olyan nagy segítség, ám valahogy mégis viszonozni szeretné holnap, amit tőlük kapott. S itt nem az előtte álló boros üvegre gondol, amit óvatosan beljebb tol az asztalon, nehogy leverje valaki.
A motozás csak erősödik benne, olyannyira, hogy feltűnik neki. Reméli, hogy nem valami komoly betegség tünete ez. Tekintete Ylanda felé moccan, talán találkozik is a pillantásuk. A nő asztaltársa háttal ül neki, így csak gyönyörű haját tudja megcsodálni, aminek igen előnyösen állnak a benti fények. Eszébe jut barátnője, akinek sokat fésülgette hosszú tincseit, miközben beszélgettek, és irigykedve szemlélte mindig annak selymességét. Az övét bezzeg szinte fésülni sem szabad. Tekereg erre, meg arra szeleburdin, ahogy a kedve tartja. A férfi hangja tompán ér csak el hozzá, de valahogy nyugalommal tölti el a tónus. Nem figyeli a diskurzust, ahhoz ő túlságosan jólnevelt. Mikor a családdal vagy a barátaival negyveneseztek, és valaki véletlenül rosszul tartotta a lapjait, ő mindig elnézett máshova. Vele akár kifordított lapokkal is lehetne játszani, tökéletesen titok maradna előtte, hogy mi van ellenfelei kezében.*
- Jujj!
*Rémül meg hirtelen, de csendesen az orvtámadásra, és elképesztő méretűre nőnek egyébként is nagy szemei. Felkapja magához a kezeit védekezőn, ám a kis bundás hipp-hopp az ölében terem. Pislog kettőt meglepetten, megfordul a fejében, hogy a láztól már delirál, de a homlokához emelt kezéhez odanyomakszik a cicus, és ez végleg eloszlatja minden kétségét, sőt, félelmét is. Fülig szalad a szája és kuncogni kezd. Gügyögő hangján szólal meg, ahogy az állatokkal szokott beszélni.*
- Hát te beg hoddad…
*De a mondat és a buksisimítás közepén lefagy. Ez a macska túlságosan ismerős neki. Felemeli, hogy alaposabban megnézze.*
- Tolvaj…?
*Kérdezi tőle bizonytalanul, de hát őt ezer közül is megismerné, így a következő pillanatban már végtelenül boldogan kiált fel.*
- Tolvaj!
*És nevetve magához öleli rég nem látott cicáját. nem gondolva vele, hogy esetleg egy kis keveredést okozhat. Sőt, igazából a szeme is könnybe lábad.*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.12 21:09:00
13013. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:04:50
Üzenet elküldve: 2018-11-12 20:04:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nos, megérte várni, legalábbis a mélységi szerint. A lány technikái már előbb is jók voltak, és most is ugyan olyan jók, ha nem jobbak. Nem kell sokáig kényeztesse Calet, legalábbis ha nem szeretné feleslegesen húzni az időt, akkor csak percek kérdése, hogy érezhesse a szájában azt a jellegzetes ízt, amivel csak egy mélységi terméke bírhat. Vagy lehet, hogy másoké is ilyen, igazából Salwar nem tudhatja, hogy milyen íze van. Persze azért ott vannak az extázis előtt a jelek, szóval ha Zara nem akar kockáztatni, hogy elneveti magát és az orrán folyik ki a tej, akkor időben kiveheti a szájából, és most Salwarnak nincs is annyi lélekjelenléte, hogy a fejére húzza a párnát. Igaz, gonosz dolog lenne, ha felé tartaná a fegyvert a lány, mielőtt elsüti. Persze ha ezt megteszi, akkor a sötételfnek nem lesz őszinte a mosolya, amikor elkezdi törölgetni az arcát. Minden más esetben elégedettség, öröm, és minden hasonló látszódik az arcán, ami egy férfi arcán látszani szokott, miután ilyen jól gondját viselték. *
- Zara... ha fele olyan jól tudnék játszani a lantomon, mint te rajtam, akkor gazdag lehetnék.
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nos, megérte várni, legalábbis a mélységi szerint. A lány technikái már előbb is jók voltak, és most is ugyan olyan jók, ha nem jobbak. Nem kell sokáig kényeztesse Calet, legalábbis ha nem szeretné feleslegesen húzni az időt, akkor csak percek kérdése, hogy érezhesse a szájában azt a jellegzetes ízt, amivel csak egy mélységi terméke bírhat. Vagy lehet, hogy másoké is ilyen, igazából Salwar nem tudhatja, hogy milyen íze van. Persze azért ott vannak az extázis előtt a jelek, szóval ha Zara nem akar kockáztatni, hogy elneveti magát és az orrán folyik ki a tej, akkor időben kiveheti a szájából, és most Salwarnak nincs is annyi lélekjelenléte, hogy a fejére húzza a párnát. Igaz, gonosz dolog lenne, ha felé tartaná a fegyvert a lány, mielőtt elsüti. Persze ha ezt megteszi, akkor a sötételfnek nem lesz őszinte a mosolya, amikor elkezdi törölgetni az arcát. Minden más esetben elégedettség, öröm, és minden hasonló látszódik az arcán, ami egy férfi arcán látszani szokott, miután ilyen jól gondját viselték. *
- Zara... ha fele olyan jól tudnék játszani a lantomon, mint te rajtam, akkor gazdag lehetnék.
13012. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:15:39
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:15:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Angu//
//Úton-útfélen//
*Miután kiteszi az asztalra a szütyőt, semmi hirtelen mozdulatot nem tesz a férfi. Így egy kicsit megnyugszik, hogy nem kell mindjárt a kése után kapnia, és felugrani az ellökött asztal mögül. A kanalat leteszi a tányérra.*
~ Ezt szeretem az elfekben. Nyugodt, megfontolt teremtmények, egy ork már 7 darabba vágott volna. Mondjuk annak nem is adtam volna vissza önként semmit. ~ * Gondolatait megzavarja a kocogtatás zaja és a férfira vándorol vissza tekintete. Látja, hogy az kedvesen mosolyog rá, kisimult arca nem árulkodik dühről vagy feszültségről. *
~ Hogy tud ilyen kedvesen mosolyogni rám azok után, amit vele tettem korábban? Annyira szép nem vagyok, hogy csak a két szememért megbocsássanak az emberek akármit. Talán rosszul lát… ~ * Mindkét karját könyékig felteszi az asztalra és kicsit előrébb hajol, szemeit összeszűkíti, mintha valamit keresne. Ekkor az elf megszólal és felteszi a kérdést. Gondolta, majd a férfi ad alternatívákat neki, hogy válasszon, ennek hiányában gondolkodni kényszerül. Az utolsó néhány szó egy kicsit visszaveti Angut a nő szemében a kedves és barátságos fogalmaktól. Mindinkább visszabillentve a valóságba, és végre érdemi gondolatok születnek.*
~ Talán aranyat kéne, hogy kérjek érte. Bár így, hogy nem ismerem a piaci értékét, hiba lenne akár felül, akár alul értékelnem. ~ * Aztán hirtelen eszébe jut valami, és kisimul az arca, elvándorolnak homlokáról a gyötrő gondolatok ráncai. Fél kézzel leoldja a hajáról a kendőt, így az fürtökben hullik alá, lágyan hömpölyögve, a rongyot pedig elteszi. Két könyökére támaszkodva előrébb hajol a férfi irányába, hogy ne keljen úgy felemelni a hangját, nem szeretné, ha a szomszéd asztaloknál lévők is hallanák. Majd kedves fülbemászó hangon megszólal, szemeit a férfi tekintetébe mélyesztve.*
- Oh, hát fantáziában jómagam is bővelkedem. * Sóhajt egyet színpadiasan, majd nyelvét gúnyosan kidugja, fél szemmel a férfira kacsint, aztán folytatja.*
- De olybá tűnik, hogy itt nincs egyetlen alkalmas jelentkező sem, aki, kedves, lágy mozdulatokkal megmosná a hátam, majd izmos karjai ölelésében felvinne a szobámba.*Áll fel a székből, szemével végigmérve az elfet, majd gonosz mosolyt eresztve, nyújtózik egyet, mintha csak elgémberedett végtagjait akarná megmozgatni. Aztán visszahuppan az ülőalkalmatosságra. *
- Csak egyetlen dolgot szeretnék. * Komolyra fordítja a szót végre.*
//Úton-útfélen//
*Miután kiteszi az asztalra a szütyőt, semmi hirtelen mozdulatot nem tesz a férfi. Így egy kicsit megnyugszik, hogy nem kell mindjárt a kése után kapnia, és felugrani az ellökött asztal mögül. A kanalat leteszi a tányérra.*
~ Ezt szeretem az elfekben. Nyugodt, megfontolt teremtmények, egy ork már 7 darabba vágott volna. Mondjuk annak nem is adtam volna vissza önként semmit. ~ * Gondolatait megzavarja a kocogtatás zaja és a férfira vándorol vissza tekintete. Látja, hogy az kedvesen mosolyog rá, kisimult arca nem árulkodik dühről vagy feszültségről. *
~ Hogy tud ilyen kedvesen mosolyogni rám azok után, amit vele tettem korábban? Annyira szép nem vagyok, hogy csak a két szememért megbocsássanak az emberek akármit. Talán rosszul lát… ~ * Mindkét karját könyékig felteszi az asztalra és kicsit előrébb hajol, szemeit összeszűkíti, mintha valamit keresne. Ekkor az elf megszólal és felteszi a kérdést. Gondolta, majd a férfi ad alternatívákat neki, hogy válasszon, ennek hiányában gondolkodni kényszerül. Az utolsó néhány szó egy kicsit visszaveti Angut a nő szemében a kedves és barátságos fogalmaktól. Mindinkább visszabillentve a valóságba, és végre érdemi gondolatok születnek.*
~ Talán aranyat kéne, hogy kérjek érte. Bár így, hogy nem ismerem a piaci értékét, hiba lenne akár felül, akár alul értékelnem. ~ * Aztán hirtelen eszébe jut valami, és kisimul az arca, elvándorolnak homlokáról a gyötrő gondolatok ráncai. Fél kézzel leoldja a hajáról a kendőt, így az fürtökben hullik alá, lágyan hömpölyögve, a rongyot pedig elteszi. Két könyökére támaszkodva előrébb hajol a férfi irányába, hogy ne keljen úgy felemelni a hangját, nem szeretné, ha a szomszéd asztaloknál lévők is hallanák. Majd kedves fülbemászó hangon megszólal, szemeit a férfi tekintetébe mélyesztve.*
- Oh, hát fantáziában jómagam is bővelkedem. * Sóhajt egyet színpadiasan, majd nyelvét gúnyosan kidugja, fél szemmel a férfira kacsint, aztán folytatja.*
- De olybá tűnik, hogy itt nincs egyetlen alkalmas jelentkező sem, aki, kedves, lágy mozdulatokkal megmosná a hátam, majd izmos karjai ölelésében felvinne a szobámba.*Áll fel a székből, szemével végigmérve az elfet, majd gonosz mosolyt eresztve, nyújtózik egyet, mintha csak elgémberedett végtagjait akarná megmozgatni. Aztán visszahuppan az ülőalkalmatosságra. *
- Csak egyetlen dolgot szeretnék. * Komolyra fordítja a szót végre.*
13011. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:08:23
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:08:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*Az igricen látszik, hogy neki semmi feladata nincs. Csak itt ült eddig is, pengette a hangszerét és nem törődött semmivel. Ha tudná, hogy milyen feladatok várják a gnómot, még abba is belekötne, de így csak marad a csendes borozgatás.*
- Senki sem mondta, hogy könnyű lesz. *Emeli meg poharát a boldogulásra tett megjegyzéskor. A bárd elég nehéz természetű, de ez már biztosan kiderült a gnóm számára, sőt, már tovább is léptek ezen a kérdésen.
A bor kiérkeztekor Cha'yss még azzal van elfoglalva, hogy kellemesen kiélvezze a bor aromáit, s bár a kupa nem alkalmas arra, hogy megfelelően megszellőztesse, mégis a szokásoktól nem tér el. Beleszimatol, hunyt szemmel élvezi a felszabaduló illatokat, képzeletben már bogyós gyümölcsöket és epret, málnát vizionál, amikor Sfetts nagy cuppogás és nyeldeklés közepette meg nem zavarja.*
- Gyöngyöt a disznók elé. *Mordul az igric elhúzva a száját, majd magában elkönyveli, hogy a gnómok maradjanak a sörnél, ha csak a szomjuk oltására jó az ital.
Persze a nyomda kérdésében sem értenek egyet, s a vén kecske máris azzal jön, hogy a művész csak limitált számú dolgot tud elkészíteni bizonyos idő alatt, míg az a nyomda-izé meg sokat.*
- Hagyd abba, mert itt hagylak. *A művészek munkájának ilyen formájú lekicsinylése és a sokszorosított, silány minőségű termékek népszerűsítése sértőn hat a sörtől, bortól és fáradtságtól nehéz művészlélekre.
A nyomda lehet, hogy remek és működőképes találmány, de az igric számára csak egy újabb eszköz az egyediség intézménye ellen.*
- Figyelmeztetlek. *Szólal meg még nyugodt hangon, de Sfetts már annyira belemelegedett a témába, hogy szerkezeti ábrákkal és egyéb mihaszna dolgokkal untatja Cha'ysst.
Amikor a gnóm végül felnéz, hogy csillogó szemmel firtassa az igric véleményét, már csak a férfi hátát látja, ahogy a padlóra önti a szájában megkeseredett bort, s a szobák felé veszi az irányt.*
- Még találkozunk, vén kecske, még találkozunk. *Akár köszönésnek is fel lehet fogni a wegtoreni szavait, bár egy búcsútól olyan messze állnak, mint a bárd a nyomda népszerűsítésétől.*
//Zárás//
*Az igricen látszik, hogy neki semmi feladata nincs. Csak itt ült eddig is, pengette a hangszerét és nem törődött semmivel. Ha tudná, hogy milyen feladatok várják a gnómot, még abba is belekötne, de így csak marad a csendes borozgatás.*
- Senki sem mondta, hogy könnyű lesz. *Emeli meg poharát a boldogulásra tett megjegyzéskor. A bárd elég nehéz természetű, de ez már biztosan kiderült a gnóm számára, sőt, már tovább is léptek ezen a kérdésen.
A bor kiérkeztekor Cha'yss még azzal van elfoglalva, hogy kellemesen kiélvezze a bor aromáit, s bár a kupa nem alkalmas arra, hogy megfelelően megszellőztesse, mégis a szokásoktól nem tér el. Beleszimatol, hunyt szemmel élvezi a felszabaduló illatokat, képzeletben már bogyós gyümölcsöket és epret, málnát vizionál, amikor Sfetts nagy cuppogás és nyeldeklés közepette meg nem zavarja.*
- Gyöngyöt a disznók elé. *Mordul az igric elhúzva a száját, majd magában elkönyveli, hogy a gnómok maradjanak a sörnél, ha csak a szomjuk oltására jó az ital.
Persze a nyomda kérdésében sem értenek egyet, s a vén kecske máris azzal jön, hogy a művész csak limitált számú dolgot tud elkészíteni bizonyos idő alatt, míg az a nyomda-izé meg sokat.*
- Hagyd abba, mert itt hagylak. *A művészek munkájának ilyen formájú lekicsinylése és a sokszorosított, silány minőségű termékek népszerűsítése sértőn hat a sörtől, bortól és fáradtságtól nehéz művészlélekre.
A nyomda lehet, hogy remek és működőképes találmány, de az igric számára csak egy újabb eszköz az egyediség intézménye ellen.*
- Figyelmeztetlek. *Szólal meg még nyugodt hangon, de Sfetts már annyira belemelegedett a témába, hogy szerkezeti ábrákkal és egyéb mihaszna dolgokkal untatja Cha'ysst.
Amikor a gnóm végül felnéz, hogy csillogó szemmel firtassa az igric véleményét, már csak a férfi hátát látja, ahogy a padlóra önti a szájában megkeseredett bort, s a szobák felé veszi az irányt.*
- Még találkozunk, vén kecske, még találkozunk. *Akár köszönésnek is fel lehet fogni a wegtoreni szavait, bár egy búcsútól olyan messze állnak, mint a bárd a nyomda népszerűsítésétől.*
13010. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-12 13:34:35
Üzenet elküldve: 2018-11-12 13:34:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
//YIlanda//
//Úton-útfélen//
*Beszéde alatt fürkészi a lányt, készen arra, hogy bármikor tekerjen a mondandóján abba az irányba, amerre pozitív reakcióra számíthat, de arról némi meglepettségen és halovány egyetértésen kívül semmit nem tud leolvasni. Így a nesze semmi fogd meg jól maszlag után marad a mosoly és a remény, hogy YIlanda valami információt csöpögtet a válaszában, már ha hajlandó olyanra. Kicsit szélesebben és mi tagadás őszintébben mosolyog, mikor a lány is tisztázni szeretné a helyzetet, viszont a következő mondat után arcára is fagy azonnal. ~ Hát persze hogy nem olyan lány, azt ő is látja. Azért sem érti, hogy keveredhetett vele ilyen helyzetbe. Ha teheti, az olyan lányokkal sem keveredik, nem hogy olyanokkal, akikről lerí, hogy nem azok. ~ YIlanda a kopogással és a neki szegezéssel pikk-pakk eléri, hogy megint ne reménykedjen sok jóban. Aztán jön a morcos nézés, ami után már várja a pofont, ami hála az isteneknek most is elmarad. Sőt. Épp elhagyott dolgok visszakapásáról van szó. ~ Az új lehetőség pedig mindig egy előző dolog lezárását jelenti, ami tulajdonképp a beszélgetés célja volt. Szóval akár sikeresnek is tekinthetjük a kis diskurzust, csak még nincs befejezve a mondat. Persze az új lehetőséghez nem ártana valami információ, hogy mit is, de az közben majd kiderül. ~ fut át gyorsan a gondolat az agyán, amíg el nem hangzik a csere dolog. ~ Tipikus simlis nőszemély. Talán azért volt anno is szimpi. ~ A következő pillanatban viszont döbbenet bámul maga elé, mikor a lány kirakja az erszényét az asztalra. ~ A keservit, az a lenyúlt erszényem. ~ Szerencséje, hogy YIlanda nem néz rá, mert az arca megnyúlik és a röhejesen bamba képét látva nem bírná ki nevetés nélkül. Gyorsan megpróbálja rendezni a vonásait és a gondolatait is. ~ Na, most vagy csak hozzá került az erszényem és valahogy felismerte. Elhozta, hogy az orrom alá tolja, ami miatt a közös dolgunk a levesbe ment. Valljuk be ennyire nem tehettem senkire mély benyomás szétcsúszva. Vagy ő illetve Ő vette el tőlem az úton. Akkor egyfelől érthető Tolvaj úr reakciója, meg az övé, meg hogy miért ismerős a hangja. Mikor az ember veséjéhez kést nyomnak picit jobban rögzülnek a dolgok. Mint például a beszélő hangja és illata. Persze nem tuti, de ha így van, akkor mégiscsak érdemes lenne megismerni, mert egész jól megforgatott akkor és itt az asztalnál is, és gondolom most is jól szórakozik. Vagy már nem, mert pont akkora kedve van a szemébe nézni, mint nekem volt a pofonra várva.~ A kanalával, most ő kezdi figyelemfelkeltő jelleggel a tányérja szélét kocogtatni. Pár pillanat alatt még átfut az agyán, hogy visszaadhatná a lánynak a saját lében fövés élményét, de egyfelől lehet beteg dolog, de ő tulajdonképp élvezte, másfelől ha a másik nem élvezi a zrikát, akkor az nem szórakozás, hanem kínzás. Ahhoz meg nincs szíve, tudja magáról. Miután a lány ránéz, arcán és szemében őszinte mosollyal egy kérdéssel válaszol neki.*
- Van konkrét dolog, amit mint becsületes megtaláló szeretnél a felajánlás tárgyának vagy az én fantáziámra bízod magad? * Természetesen a becsületes szót azért a szükségesnél jobban megnyomja.
A nagy hangulatváltogatós helyzetben fel sem tűnik neki, hogy miután Tolvaj úr végzett a tejjel, újra hódításba kezd a szomszéd asztalnál. A kis komisz lekushad és füleit hátra hajtva elkezdi becserkészni a kis gnóm lány lábait, amit az emberekre méretezett széken ülve lóbál. Miután ugrástávolságba sikerül lopakodnia, megfelelő ütemérzékről téve tanúbizonyságot rávetődik, majd két-három kisebb ugró mozdulattal az ölébe fészkeli magát és simogatást követelve nyávogni kezd.*
//Úton-útfélen//
*Beszéde alatt fürkészi a lányt, készen arra, hogy bármikor tekerjen a mondandóján abba az irányba, amerre pozitív reakcióra számíthat, de arról némi meglepettségen és halovány egyetértésen kívül semmit nem tud leolvasni. Így a nesze semmi fogd meg jól maszlag után marad a mosoly és a remény, hogy YIlanda valami információt csöpögtet a válaszában, már ha hajlandó olyanra. Kicsit szélesebben és mi tagadás őszintébben mosolyog, mikor a lány is tisztázni szeretné a helyzetet, viszont a következő mondat után arcára is fagy azonnal. ~ Hát persze hogy nem olyan lány, azt ő is látja. Azért sem érti, hogy keveredhetett vele ilyen helyzetbe. Ha teheti, az olyan lányokkal sem keveredik, nem hogy olyanokkal, akikről lerí, hogy nem azok. ~ YIlanda a kopogással és a neki szegezéssel pikk-pakk eléri, hogy megint ne reménykedjen sok jóban. Aztán jön a morcos nézés, ami után már várja a pofont, ami hála az isteneknek most is elmarad. Sőt. Épp elhagyott dolgok visszakapásáról van szó. ~ Az új lehetőség pedig mindig egy előző dolog lezárását jelenti, ami tulajdonképp a beszélgetés célja volt. Szóval akár sikeresnek is tekinthetjük a kis diskurzust, csak még nincs befejezve a mondat. Persze az új lehetőséghez nem ártana valami információ, hogy mit is, de az közben majd kiderül. ~ fut át gyorsan a gondolat az agyán, amíg el nem hangzik a csere dolog. ~ Tipikus simlis nőszemély. Talán azért volt anno is szimpi. ~ A következő pillanatban viszont döbbenet bámul maga elé, mikor a lány kirakja az erszényét az asztalra. ~ A keservit, az a lenyúlt erszényem. ~ Szerencséje, hogy YIlanda nem néz rá, mert az arca megnyúlik és a röhejesen bamba képét látva nem bírná ki nevetés nélkül. Gyorsan megpróbálja rendezni a vonásait és a gondolatait is. ~ Na, most vagy csak hozzá került az erszényem és valahogy felismerte. Elhozta, hogy az orrom alá tolja, ami miatt a közös dolgunk a levesbe ment. Valljuk be ennyire nem tehettem senkire mély benyomás szétcsúszva. Vagy ő illetve Ő vette el tőlem az úton. Akkor egyfelől érthető Tolvaj úr reakciója, meg az övé, meg hogy miért ismerős a hangja. Mikor az ember veséjéhez kést nyomnak picit jobban rögzülnek a dolgok. Mint például a beszélő hangja és illata. Persze nem tuti, de ha így van, akkor mégiscsak érdemes lenne megismerni, mert egész jól megforgatott akkor és itt az asztalnál is, és gondolom most is jól szórakozik. Vagy már nem, mert pont akkora kedve van a szemébe nézni, mint nekem volt a pofonra várva.~ A kanalával, most ő kezdi figyelemfelkeltő jelleggel a tányérja szélét kocogtatni. Pár pillanat alatt még átfut az agyán, hogy visszaadhatná a lánynak a saját lében fövés élményét, de egyfelől lehet beteg dolog, de ő tulajdonképp élvezte, másfelől ha a másik nem élvezi a zrikát, akkor az nem szórakozás, hanem kínzás. Ahhoz meg nincs szíve, tudja magáról. Miután a lány ránéz, arcán és szemében őszinte mosollyal egy kérdéssel válaszol neki.*
- Van konkrét dolog, amit mint becsületes megtaláló szeretnél a felajánlás tárgyának vagy az én fantáziámra bízod magad? * Természetesen a becsületes szót azért a szükségesnél jobban megnyomja.
A nagy hangulatváltogatós helyzetben fel sem tűnik neki, hogy miután Tolvaj úr végzett a tejjel, újra hódításba kezd a szomszéd asztalnál. A kis komisz lekushad és füleit hátra hajtva elkezdi becserkészni a kis gnóm lány lábait, amit az emberekre méretezett széken ülve lóbál. Miután ugrástávolságba sikerül lopakodnia, megfelelő ütemérzékről téve tanúbizonyságot rávetődik, majd két-három kisebb ugró mozdulattal az ölébe fészkeli magát és simogatást követelve nyávogni kezd.*
13009. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 20:57:37
Üzenet elküldve: 2018-11-11 20:57:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kharasshi, Rilkäline//
*Valahogy kétli, hogyha ilyen egyszerűen fellelhető információról lenne szó, az a különleges erdő a gyógyító kis tündérkéivel még létezne. Az ilyesmi csak akkor marad meg, ha rejtve van. Vagy ha túl veszedelmes, hogy kockáztassanak érte. A sunyiskodás kikerülésére csak prüszköl egyet fejcsóválva. Ismeri a fajtáját. Az ilyen alakok sosem járnak egyenes utakon, akárhogy közelíts is feléjük egy alkuval.*
- Egy fenét *morogja Rilkäline megállapítására, de a tagadás nem arat osztatlan sikert. Legalábbis Kharasshi ennek tudja be, hogy a nőstényke távolsággal bünteti, és egy megjegyzéssel, amit egyértelmű korholásnak vél az őszintétlensége miatt. De ha a fene fenét eszik, Kharasshi akkor se fog színt vallani ebben. Makacsul tartja az arcán a mord büszkeséget. Csak az zökkenti ki kissé, amikor valamiféle titokzatos magánakcióba kezd. Először még olybá tűnik, mintha csupán engesztelni szeretné. A szemtelen kacsók simítása talán ki is békítené, ha nem derülne ki, hogy csupán céltudatos keresgélésről van szó. Márpedig ha Kharasshi kedvét keresné a drága, az aligha lenne ilyen vaktában tapogatózás.
A két nőszemély közti sutyorgásra csak még gyanakvóbbá mélyülnek a ráncok a hím homlokán. Idejekorán megtanulta, hogy ilyesmiből jóra ne számítson. Nem állhatja az ilyesmit.*
- Mire készülsz? *kérdi bizalmatlanul szűkülő pillantását a lánynak szegezve. Aztán taktikát váltva inkább ő is hátradől* - Talán jobb is, ha elkerüljük a szigetet *mondja.* - Zarn egy pillanat alatt átlátna rajtad * - csíp oda pimasz, rosszmájú félmosollyal, melyet mindjárt utána sörhab és néhány öblös korty mögé rejt.*
*Valahogy kétli, hogyha ilyen egyszerűen fellelhető információról lenne szó, az a különleges erdő a gyógyító kis tündérkéivel még létezne. Az ilyesmi csak akkor marad meg, ha rejtve van. Vagy ha túl veszedelmes, hogy kockáztassanak érte. A sunyiskodás kikerülésére csak prüszköl egyet fejcsóválva. Ismeri a fajtáját. Az ilyen alakok sosem járnak egyenes utakon, akárhogy közelíts is feléjük egy alkuval.*
- Egy fenét *morogja Rilkäline megállapítására, de a tagadás nem arat osztatlan sikert. Legalábbis Kharasshi ennek tudja be, hogy a nőstényke távolsággal bünteti, és egy megjegyzéssel, amit egyértelmű korholásnak vél az őszintétlensége miatt. De ha a fene fenét eszik, Kharasshi akkor se fog színt vallani ebben. Makacsul tartja az arcán a mord büszkeséget. Csak az zökkenti ki kissé, amikor valamiféle titokzatos magánakcióba kezd. Először még olybá tűnik, mintha csupán engesztelni szeretné. A szemtelen kacsók simítása talán ki is békítené, ha nem derülne ki, hogy csupán céltudatos keresgélésről van szó. Márpedig ha Kharasshi kedvét keresné a drága, az aligha lenne ilyen vaktában tapogatózás.
A két nőszemély közti sutyorgásra csak még gyanakvóbbá mélyülnek a ráncok a hím homlokán. Idejekorán megtanulta, hogy ilyesmiből jóra ne számítson. Nem állhatja az ilyesmit.*
- Mire készülsz? *kérdi bizalmatlanul szűkülő pillantását a lánynak szegezve. Aztán taktikát váltva inkább ő is hátradől* - Talán jobb is, ha elkerüljük a szigetet *mondja.* - Zarn egy pillanat alatt átlátna rajtad * - csíp oda pimasz, rosszmájú félmosollyal, melyet mindjárt utána sörhab és néhány öblös korty mögé rejt.*
13008. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 17:34:15
Üzenet elküldve: 2018-11-11 17:34:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hytia Nazdyr//
*Míg hallgatta az idegen mondandóját, Athoc befejezte vacsoráját. Úgy tűnik, jól is lakott ma estére -annak ellenére, hogy nem volt kifejezetten túl nagy az adag-. A tálban már csupán nyoma van a babfőzeléknek, mi nem rég még kitöltötte azt. Mikor végzett, karjait kényelmesen asztalra helyezte. Utána pedig elkezdett végig Hytia szürke szemeibe nézni, néha-néha rápillantva környezetére. Megtudta, hogy rokonaihoz jött, akik itt éltek. Azonban a sors hozzájuk is ugyan olyan kegyetlen volt, mint szinte az összes többi nemeshez Artheniorban. A zavargások, lázadások következtében életüket vesztették.*
- Sajnálom.
*Mondja ezt átérzően, majd átvált kicsit komorabb hangnembe.*
- A gyilkosokat mind meg kéne ölni. Egyik sem méltó az életre, vagy akár arra, hogy egy sötét cellában rohadjon el.
*Mielőtt még Hytia furcsa szemekkel kezdene nézni, gyorsan visszavált könnyedebb hangnembe, majd folytatja mondanivalóját.*
- Persze ebből adódóan engem is meg lehetne ölni... Azonban én más vagyok. Én ha öltem, akkor azt nem a saját érdekemben tettem, és főleg nem ártatlanokat. Úgy gondolom, hogyha a szegények csupán kisebb zavargásokat okoztak volna, akkor azzal még nem lenne baj. Szerintem van benne logika, hogy éheznek és kicsit élhetőbb körülményeket akarnának maguknak. Azonban amit tettek, az több, mint rossz.
*Hytia beszél valamit hősünk "jövőjének tisztábbá tételéről", majd a tenyerére mutat.*
~ Óh? Tenyérjóslás? Ez még érdekes is lehet. ~
- Tudja, én is hiszek benne, hogy van sorsunk, előre megírt jövőnk. Úgy gondolom, hogy ha valaminek meg kell történnie, az meg fog. Elhiszem, hogy van előre elrendelt halálunk.
*Odanyújtja tenyerét Hytia felé, majd fennkölt hangban tovább mondja.*
- Azonban én hiszek az emberek lehetőségeiben is. Szerintem vannak olyanok, akik sokkal többek, mint holmi papírra leírt szavak. Ha valaki elég erősen próbálkozik, eldobva saját emberségét is, akkor képes saját sorsát írni.
*Egy levegővétel után, kissé nyugodtabb hangon érdeklődik.*
- Szóval, igen. Kíváncsi vagyok, hogy jelenleg mit lát a jövőmben.
*Míg hallgatta az idegen mondandóját, Athoc befejezte vacsoráját. Úgy tűnik, jól is lakott ma estére -annak ellenére, hogy nem volt kifejezetten túl nagy az adag-. A tálban már csupán nyoma van a babfőzeléknek, mi nem rég még kitöltötte azt. Mikor végzett, karjait kényelmesen asztalra helyezte. Utána pedig elkezdett végig Hytia szürke szemeibe nézni, néha-néha rápillantva környezetére. Megtudta, hogy rokonaihoz jött, akik itt éltek. Azonban a sors hozzájuk is ugyan olyan kegyetlen volt, mint szinte az összes többi nemeshez Artheniorban. A zavargások, lázadások következtében életüket vesztették.*
- Sajnálom.
*Mondja ezt átérzően, majd átvált kicsit komorabb hangnembe.*
- A gyilkosokat mind meg kéne ölni. Egyik sem méltó az életre, vagy akár arra, hogy egy sötét cellában rohadjon el.
*Mielőtt még Hytia furcsa szemekkel kezdene nézni, gyorsan visszavált könnyedebb hangnembe, majd folytatja mondanivalóját.*
- Persze ebből adódóan engem is meg lehetne ölni... Azonban én más vagyok. Én ha öltem, akkor azt nem a saját érdekemben tettem, és főleg nem ártatlanokat. Úgy gondolom, hogyha a szegények csupán kisebb zavargásokat okoztak volna, akkor azzal még nem lenne baj. Szerintem van benne logika, hogy éheznek és kicsit élhetőbb körülményeket akarnának maguknak. Azonban amit tettek, az több, mint rossz.
*Hytia beszél valamit hősünk "jövőjének tisztábbá tételéről", majd a tenyerére mutat.*
~ Óh? Tenyérjóslás? Ez még érdekes is lehet. ~
- Tudja, én is hiszek benne, hogy van sorsunk, előre megírt jövőnk. Úgy gondolom, hogy ha valaminek meg kell történnie, az meg fog. Elhiszem, hogy van előre elrendelt halálunk.
*Odanyújtja tenyerét Hytia felé, majd fennkölt hangban tovább mondja.*
- Azonban én hiszek az emberek lehetőségeiben is. Szerintem vannak olyanok, akik sokkal többek, mint holmi papírra leírt szavak. Ha valaki elég erősen próbálkozik, eldobva saját emberségét is, akkor képes saját sorsát írni.
*Egy levegővétel után, kissé nyugodtabb hangon érdeklődik.*
- Szóval, igen. Kíváncsi vagyok, hogy jelenleg mit lát a jövőmben.
13007. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 13:11:25
Üzenet elküldve: 2018-11-11 13:11:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Angu//
//Úton-útfélen//
*A macska kitartó nyávogása már kezdte feszélyezni, így kicsit megnyugszik, mikor az lefetyelni kezd.*
~ Egész aranyos, amikor csendben van.~ * Állapítja meg magában a kisállatról. E közben észreveszi, hogy a férfi felvette a kanalát és azzal kezd enni, miközben a másikat nyújtja át neki. Egy pillanatig haboz, majd elveszi, valamivel ennie kell, most már nem veszi ki a másik szájából a régi evőeszközét. *
- Köszönöm. * Mondja oda halkan a másiknak és elveszi, de egyelőre nem folytatja az evést, mert a férfi belekezd homályos monológjába. Abban biztos, hogy a férfi nem ismerhette fel, inkább a macskára gyanakszik, most, hogy már tudja, hogy az övé.*
~ Szóval nem úgy sikerült az előz találkozásunk, ahogy azt terveztük? Nem kaptam meg, ami járt volna? Csalódott? Igen ezt jól eltrafáltad. Valamint, hogy nem örülök a viszontlátásnak az enyhe kifejezés.~* Sajnos nem elég jó színész, így leolvasható az arcáról, hogy a magyarázkodás kicsit megdöbbentette és valamelyes egyetért vele. Magában mérlegeli az elhangzottakat egy ideig, aztán úgy dönt, hogy az a zacskó száraz növény nem éri meg a fáradtságot, de egyelőre nem tudja biztosan, hogy lebukott-e vagy csak lyukat akarnak beszélni a hasába, így óvatos. *
- Rendben, tegyük tisztába a helyzetet. * Ért egyet a férfivel, hiszen nincsen hozzászokva, hogy akiket kizsebel, utána jönnek és magyarázatot valamint bocsánatkérést várnak el tőle. *
- Én nem olyan nő vagyok. * Majd kanalával koppint a tányér szélére a nyomatékosítás kedvéért, aztán azt felemelve a férfi felé mutat vele.*
~ Nem tartozom bocsánatkéréssel senki felé. Mit képzel ez magáról? ~ * Szűkíti össze szemeit, hogy jobban szemügyre vegye Angut.*
- Ha vissza akarod kapni, amit elhagytál… * Az elhagytál szó után tart egy kis hatásszünetet és megköszörüli a torkát*
- Akkor fel kell ajánlanod valamit cserébe. * Nem tudja, hogy a férfi erre miként fog reagálni, de leoldja a derekáról az ellopott szütyőt és kiteszi a tányérja mellé az asztalra. Az is egyértelműen látszik, hogy nem szívesen veszi fel a szemkontaktust ezek után Anguval, inkább a többi vendéget nézi, csak a szeme sarkából figyeli a férfi mozdulatait. A csupa női társaság neki is felkelti a figyelmét, főleg a kis orrfújós gnóm lányka. Hatalmas szemeivel olybá tűnik Ylandának, mintha csak egy aranyos kisállat lenne.*
A hozzászólás írója (YIlanda Hyths ) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.11 13:12:56
//Úton-útfélen//
*A macska kitartó nyávogása már kezdte feszélyezni, így kicsit megnyugszik, mikor az lefetyelni kezd.*
~ Egész aranyos, amikor csendben van.~ * Állapítja meg magában a kisállatról. E közben észreveszi, hogy a férfi felvette a kanalát és azzal kezd enni, miközben a másikat nyújtja át neki. Egy pillanatig haboz, majd elveszi, valamivel ennie kell, most már nem veszi ki a másik szájából a régi evőeszközét. *
- Köszönöm. * Mondja oda halkan a másiknak és elveszi, de egyelőre nem folytatja az evést, mert a férfi belekezd homályos monológjába. Abban biztos, hogy a férfi nem ismerhette fel, inkább a macskára gyanakszik, most, hogy már tudja, hogy az övé.*
~ Szóval nem úgy sikerült az előz találkozásunk, ahogy azt terveztük? Nem kaptam meg, ami járt volna? Csalódott? Igen ezt jól eltrafáltad. Valamint, hogy nem örülök a viszontlátásnak az enyhe kifejezés.~* Sajnos nem elég jó színész, így leolvasható az arcáról, hogy a magyarázkodás kicsit megdöbbentette és valamelyes egyetért vele. Magában mérlegeli az elhangzottakat egy ideig, aztán úgy dönt, hogy az a zacskó száraz növény nem éri meg a fáradtságot, de egyelőre nem tudja biztosan, hogy lebukott-e vagy csak lyukat akarnak beszélni a hasába, így óvatos. *
- Rendben, tegyük tisztába a helyzetet. * Ért egyet a férfivel, hiszen nincsen hozzászokva, hogy akiket kizsebel, utána jönnek és magyarázatot valamint bocsánatkérést várnak el tőle. *
- Én nem olyan nő vagyok. * Majd kanalával koppint a tányér szélére a nyomatékosítás kedvéért, aztán azt felemelve a férfi felé mutat vele.*
~ Nem tartozom bocsánatkéréssel senki felé. Mit képzel ez magáról? ~ * Szűkíti össze szemeit, hogy jobban szemügyre vegye Angut.*
- Ha vissza akarod kapni, amit elhagytál… * Az elhagytál szó után tart egy kis hatásszünetet és megköszörüli a torkát*
- Akkor fel kell ajánlanod valamit cserébe. * Nem tudja, hogy a férfi erre miként fog reagálni, de leoldja a derekáról az ellopott szütyőt és kiteszi a tányérja mellé az asztalra. Az is egyértelműen látszik, hogy nem szívesen veszi fel a szemkontaktust ezek után Anguval, inkább a többi vendéget nézi, csak a szeme sarkából figyeli a férfi mozdulatait. A csupa női társaság neki is felkelti a figyelmét, főleg a kis orrfújós gnóm lányka. Hatalmas szemeivel olybá tűnik Ylandának, mintha csak egy aranyos kisállat lenne.*
A hozzászólás írója (YIlanda Hyths ) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.11 13:12:56
13006. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 11:46:53
Üzenet elküldve: 2018-11-11 11:46:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
- De reméljük, nem fog ilyesmi előfordulni! *igyekszik gyorsan megnyugtatni Lyllit, ugyanis nem szeretné mindenféle rémképekkel ijesztgetni a lányt, hogy milyen súlyosra fordulhat az állapota*
- Hozok inni, addig gondold végig nyugodtan, hogy mit szeretnél! *zárja le ezzel ideiglenesen a szoba-témát, és a pult felé indul. Menet közben elmosolyodik a szomszéd asztal lefetyelő kiscica láttán, majd kissé vidámabb hangulatban folytatja útját a fogadóshoz, akinél leadja a rendelését*
- Rendben, köszönjük! *hárítja el a férfi javaslatát. Elismeri, talán tényleg kissé szokatlan kérés lehet bármilyen nem bódító hatású ital fogyasztása egy ilyen helyen, mégis kis csapatuk tagjaira gondolva egyikükről se tudja elképzelni, hogy nagyon arra vágyna, hogy lerészegedjen. Ezen felül még mindig velük van pár palack bor, amit később megihatnak, ha ahhoz lenne kedvük, ezt azonban illetlenségnek tartaná közölni a fogadóssal, így inkább csak némán vár az italokra, míg a férfi beszélgetést nem kezdeményez*
- Egy barátunkat keressük. *taglalja Luni és saját látogatásának céljait, ugyanis úgy véli, a többiek nevében és az ő terveikről nem nyilatkozhat, az csak rájuk tartozik* Úgy hisszük, valahol a Gazdagnegyedben lehet... *folytatja tovább, ahogy kezd rájönni, talán udvarias csevegésen kívül valami mást is kihozhat ebből a beszélgetésből*
- Esetleg hallott valamit? Milyen állapotok vannak most ott? *érdeklődik finoman a legújabb pletykák után, elvégre egy jó fogadós sok mindent lát és sok mindent hall, neki pedig minden friss információ jól jön, hogy kellően fel tudjanak készülni arra, ami a Sayqueves-ház környékén várhat rájuk, hiszen ott akarja kezdeni az Aleimord utáni kutatást. Míg az italokra vár, akkor jön csak rá, túl sok mindent rendelt ahhoz, hogy egyszerre elvigye, így amit tud, nevezetesen a mézes csuprot, már most visszaviszi az asztalukhoz*
- Egy pillanat! *fordul a fogadóshoz, és visszasiet a többiekhez*
- Mindjárt érkeznek az italok is! *tájékoztatja gyorsan őket, és már indulna is vissza, Lylli kérdései azonban megakasztják a mozdulatban. ~Milyen kedves!~ mosolyodik el magában, mielőtt válaszolna. ~Nem szeretném, ha bármi baja esne...~ töpreng, mit is lenne a legjobb felelni a kérdésre*
- Köszönöm a felajánlást! De még várjuk ki a reggelt, jó? Ha elég jól leszel, velünk jöhetsz! *odázza el a kérdést, hisz nem szeretné, ha a lánynak azért esne bármi baja, mert magukkal vitték a Gazdagnegyedbe, ugyanakkor azt se érzi helyesnek, hogy teljesen egyedül hagyják a városban. ~Vajon mi lenne a jó döntés?~ töpreng magában, ahogy visszafele sétál a pulthoz, ahol reményei szerint már az elkészült italok várják majd.*
- De reméljük, nem fog ilyesmi előfordulni! *igyekszik gyorsan megnyugtatni Lyllit, ugyanis nem szeretné mindenféle rémképekkel ijesztgetni a lányt, hogy milyen súlyosra fordulhat az állapota*
- Hozok inni, addig gondold végig nyugodtan, hogy mit szeretnél! *zárja le ezzel ideiglenesen a szoba-témát, és a pult felé indul. Menet közben elmosolyodik a szomszéd asztal lefetyelő kiscica láttán, majd kissé vidámabb hangulatban folytatja útját a fogadóshoz, akinél leadja a rendelését*
- Rendben, köszönjük! *hárítja el a férfi javaslatát. Elismeri, talán tényleg kissé szokatlan kérés lehet bármilyen nem bódító hatású ital fogyasztása egy ilyen helyen, mégis kis csapatuk tagjaira gondolva egyikükről se tudja elképzelni, hogy nagyon arra vágyna, hogy lerészegedjen. Ezen felül még mindig velük van pár palack bor, amit később megihatnak, ha ahhoz lenne kedvük, ezt azonban illetlenségnek tartaná közölni a fogadóssal, így inkább csak némán vár az italokra, míg a férfi beszélgetést nem kezdeményez*
- Egy barátunkat keressük. *taglalja Luni és saját látogatásának céljait, ugyanis úgy véli, a többiek nevében és az ő terveikről nem nyilatkozhat, az csak rájuk tartozik* Úgy hisszük, valahol a Gazdagnegyedben lehet... *folytatja tovább, ahogy kezd rájönni, talán udvarias csevegésen kívül valami mást is kihozhat ebből a beszélgetésből*
- Esetleg hallott valamit? Milyen állapotok vannak most ott? *érdeklődik finoman a legújabb pletykák után, elvégre egy jó fogadós sok mindent lát és sok mindent hall, neki pedig minden friss információ jól jön, hogy kellően fel tudjanak készülni arra, ami a Sayqueves-ház környékén várhat rájuk, hiszen ott akarja kezdeni az Aleimord utáni kutatást. Míg az italokra vár, akkor jön csak rá, túl sok mindent rendelt ahhoz, hogy egyszerre elvigye, így amit tud, nevezetesen a mézes csuprot, már most visszaviszi az asztalukhoz*
- Egy pillanat! *fordul a fogadóshoz, és visszasiet a többiekhez*
- Mindjárt érkeznek az italok is! *tájékoztatja gyorsan őket, és már indulna is vissza, Lylli kérdései azonban megakasztják a mozdulatban. ~Milyen kedves!~ mosolyodik el magában, mielőtt válaszolna. ~Nem szeretném, ha bármi baja esne...~ töpreng, mit is lenne a legjobb felelni a kérdésre*
- Köszönöm a felajánlást! De még várjuk ki a reggelt, jó? Ha elég jól leszel, velünk jöhetsz! *odázza el a kérdést, hisz nem szeretné, ha a lánynak azért esne bármi baja, mert magukkal vitték a Gazdagnegyedbe, ugyanakkor azt se érzi helyesnek, hogy teljesen egyedül hagyják a városban. ~Vajon mi lenne a jó döntés?~ töpreng magában, ahogy visszafele sétál a pulthoz, ahol reményei szerint már az elkészült italok várják majd.*
13005. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 10:18:58
Üzenet elküldve: 2018-11-11 10:18:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
*Az egyelőre kétfős társaságot már csak a fogadós nézi szúrós szemmel, miközben leteszi a poharat és a pult fényesre kopott lapját kezdi törölni egy ronggyal. Egyelőre nem szól semmit, de valóban kitüntető figyelemmel kíséri az ajtó előtt állókat.
Végül a kettős helyet foglal az egyik szabad asztalnál, így a fogadós is kurtán biccentve veszi tudomásul, hogy nem ingyenélőkről van szó, akik csak melegedni tértek be. Azokból van elég mostanában.
Amikor pedig Laurentitia a pulthoz megy, hogy rendeljen, a rendelést hallva elkerekedik a fickó szeme.*
- Teát és kakaót. *Egyszerre kérdés és belenyugvó kijelentés.*
- Rendben. Szóljanak, ha majd valami rendes italra vágynak. *Dörmögi, ahogy leadja a rendelést a konyhának. Ritkán isznak errefelé teát, kakaót meg aztán végképp nem szoktak kérni. De ezekben az időkben minden arany számít, így természetesen a társaság megkapja a két italokat.*
- Mit keres egy ilyen kedves elf lány és a barátai egy ilyen veszélyes városban? *Kérdi visszatámaszkodva a pultra, miután kitette a bögréket a készülőben lévő kakaónak és előkészítette a mézescsuprot a teáknak. Nem olyan barátságtalan ő, csak a városi események és az lázadás utóhatásai kikezdték az ő kedvességét is. Másképp kell viselkedni manapság a betérőkkel és ez a kis társaság nem olyan, mint ami mostanában a Pegazust látogatja.*
*Az egyelőre kétfős társaságot már csak a fogadós nézi szúrós szemmel, miközben leteszi a poharat és a pult fényesre kopott lapját kezdi törölni egy ronggyal. Egyelőre nem szól semmit, de valóban kitüntető figyelemmel kíséri az ajtó előtt állókat.
Végül a kettős helyet foglal az egyik szabad asztalnál, így a fogadós is kurtán biccentve veszi tudomásul, hogy nem ingyenélőkről van szó, akik csak melegedni tértek be. Azokból van elég mostanában.
Amikor pedig Laurentitia a pulthoz megy, hogy rendeljen, a rendelést hallva elkerekedik a fickó szeme.*
- Teát és kakaót. *Egyszerre kérdés és belenyugvó kijelentés.*
- Rendben. Szóljanak, ha majd valami rendes italra vágynak. *Dörmögi, ahogy leadja a rendelést a konyhának. Ritkán isznak errefelé teát, kakaót meg aztán végképp nem szoktak kérni. De ezekben az időkben minden arany számít, így természetesen a társaság megkapja a két italokat.*
- Mit keres egy ilyen kedves elf lány és a barátai egy ilyen veszélyes városban? *Kérdi visszatámaszkodva a pultra, miután kitette a bögréket a készülőben lévő kakaónak és előkészítette a mézescsuprot a teáknak. Nem olyan barátságtalan ő, csak a városi események és az lázadás utóhatásai kikezdték az ő kedvességét is. Másképp kell viselkedni manapság a betérőkkel és ez a kis társaság nem olyan, mint ami mostanában a Pegazust látogatja.*
13004. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 01:04:10
Üzenet elküldve: 2018-11-11 01:04:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát... Ezt örömmel hallom. *Feleli halkan nevetve Cale nagy nehezen kinyögött mondatára. Nem mintha nagyon meglepte volna őt ezzel, elég egyértelműen látszik rajta.* Ez volt a cél.
*Egy pillanatra keze megáll, amíg előrehajol egy gyors csók elejéig, de aztán folytatja is, mielőtt még csalódást okozna a férfinak. Másik keze a hasán kalandozik mind lejjebb és lejjebb, tekintetét pedig mindvégig a mélységin tartja. Figyeli már-már édes szenvedéssel teli arckifejezését, vonagló testét, néha-néha megfeszülő izmait. Szereti látni, ahogy partnerei élvezkednek kezei között, valahol őt is kielégültséggel tölti el.
Beszélni már nem beszél, hisz nem valószínű, hogy Cale egyáltalán figyelne szavaira, amin nem nagyon tud csodálkozni.
Inkább ő maga is kicsit lejjebb csúszik, hogy előre hajolva eleget tegyen a férfi ki nem mondott vágyainak és ismét ajaki vegyék át a főszerepet. Néha-néha vágytól csillogó szemekkel felpillant, kezei pedig továbbra is vagy a Cale csípője körül kalandoznak, vagy egy-egy pillanatra megint a férfiasságát kényeztetik.*
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát... Ezt örömmel hallom. *Feleli halkan nevetve Cale nagy nehezen kinyögött mondatára. Nem mintha nagyon meglepte volna őt ezzel, elég egyértelműen látszik rajta.* Ez volt a cél.
*Egy pillanatra keze megáll, amíg előrehajol egy gyors csók elejéig, de aztán folytatja is, mielőtt még csalódást okozna a férfinak. Másik keze a hasán kalandozik mind lejjebb és lejjebb, tekintetét pedig mindvégig a mélységin tartja. Figyeli már-már édes szenvedéssel teli arckifejezését, vonagló testét, néha-néha megfeszülő izmait. Szereti látni, ahogy partnerei élvezkednek kezei között, valahol őt is kielégültséggel tölti el.
Beszélni már nem beszél, hisz nem valószínű, hogy Cale egyáltalán figyelne szavaira, amin nem nagyon tud csodálkozni.
Inkább ő maga is kicsit lejjebb csúszik, hogy előre hajolva eleget tegyen a férfi ki nem mondott vágyainak és ismét ajaki vegyék át a főszerepet. Néha-néha vágytól csillogó szemekkel felpillant, kezei pedig továbbra is vagy a Cale csípője körül kalandoznak, vagy egy-egy pillanatra megint a férfiasságát kényeztetik.*
13003. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 00:57:16
Üzenet elküldve: 2018-11-11 00:57:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Athoc Naonrix //
- Köszönöm.
*Igyekszik kedves lenni, mert nem túl szerencsés rögtön mindenkivel meggyűlöltetnie magát. Egyébként sincs olyan nagyon komoly problémája az emberekkel, inkább tud velük kompromisszumot kötni, és amilyen rengetegen vannak egy-kettő értékelhető egyed is található köztük.*
- Azt nem kétlem, elvégre azért viseltes mert jó szolgálatot tesz.
*Visszafogottan mosolyog is, közben nekilát a falatozásnak, az legalább segít abban, hogy utálatos gondolatait kicsit messzebbre száműzze. Aztán persze a bámulás következik, csak a szokásos. Már kezdi annyira megszokni, hogy szinte nem is kellemetlen, de nem ebben az esetben, mert olyan nyíltan és hosszan teszi ezt az ember férfi, hogy attól már elkezd rángani egy ideg a szeme sarkában. Törekszik ezzel nem is rögtön leírni Athocot, ami nem könnyű, ahogy szép hangnemben válaszolni sem.*
- Nem tudom.
*Feleli kurtán, aztán megenyhül, látszólag megbocsát az előbbi modortalanság miatt.*
- Amióta tudok magamról ilyen vagyok, csak annyi, hogy lassan változnak a foltok, növekednek. Elvileg nem átok a hozzáértők szerint, de én annak érzem.
*Vigyorog. Persze sok mindent kipróbáltak, főleg szülei fiatalon, amikor még elkeseredetten keresték a megoldást, aztán eljött a beletörődés.*
- De nem kell félni nem ragadós, eddig még senki nem kapta el tőlem.
*Igaz nem sokan érnek hozzá, mert félnek, de ha más nem legalább családjában el kellett volna kezdődjön a terjedése, ha fertőző lenne. Figyelmesen hallgat, mert tényleg érdekli a történet, nyilván ezért kérdezett rá.*
- Banditák lemészárlása? Ó, nemes léleknek tűnsz ez alapján.
*A mészárlással persze semmi problémája nincsen, gyakran szükségszerű lépés, de ha nem is az, akkor sincs vele gondja. A felkínált kézre ő is sajátját nyújtja. Legalább nem fél hozzáérni a férfi, ez már pozitívum, akkor is ha nem csókol neki kezet.*
- Hytia Nazdyr.
*Feleli kurtán és visszatér ételéhez. Meglepi, hogy kíváncsiak rá, általában nem így van ez, ezért szívesen mesél. Miért ne?*
- Én Pirtianesből érkeztem, az merőben más mint Arthenior. Ott nem fordulhat elő az, ami itt igen. Én is leginkább a lázadások miatt érkeztem, mert távoli rokonok itt éltek, nemes rokonok, ezért gondoltam ellátogatok hozzájuk. De hiába, nem sok maradt utánuk, csak pár rom és egy halomnyi hulla. Szóval most nem tudom, hogy hogyan tovább, de majd kialakul.
*Úgy sejti elég kalandos most a város önmagában, így nagyon nem kell keresni, vagy messzire mennie Athocnak.*
- Bizonytalan most ez a jövő, mit szólsz, ha kicsit tisztábbá teszem a képet?
*Saját tenyerére mutat amiből a férfi már sejtheti, hogy jóslásra gondol.*
- Szimpatikus vagy nekem, ezért ha érdekel ingyen megkapod.
- Köszönöm.
*Igyekszik kedves lenni, mert nem túl szerencsés rögtön mindenkivel meggyűlöltetnie magát. Egyébként sincs olyan nagyon komoly problémája az emberekkel, inkább tud velük kompromisszumot kötni, és amilyen rengetegen vannak egy-kettő értékelhető egyed is található köztük.*
- Azt nem kétlem, elvégre azért viseltes mert jó szolgálatot tesz.
*Visszafogottan mosolyog is, közben nekilát a falatozásnak, az legalább segít abban, hogy utálatos gondolatait kicsit messzebbre száműzze. Aztán persze a bámulás következik, csak a szokásos. Már kezdi annyira megszokni, hogy szinte nem is kellemetlen, de nem ebben az esetben, mert olyan nyíltan és hosszan teszi ezt az ember férfi, hogy attól már elkezd rángani egy ideg a szeme sarkában. Törekszik ezzel nem is rögtön leírni Athocot, ami nem könnyű, ahogy szép hangnemben válaszolni sem.*
- Nem tudom.
*Feleli kurtán, aztán megenyhül, látszólag megbocsát az előbbi modortalanság miatt.*
- Amióta tudok magamról ilyen vagyok, csak annyi, hogy lassan változnak a foltok, növekednek. Elvileg nem átok a hozzáértők szerint, de én annak érzem.
*Vigyorog. Persze sok mindent kipróbáltak, főleg szülei fiatalon, amikor még elkeseredetten keresték a megoldást, aztán eljött a beletörődés.*
- De nem kell félni nem ragadós, eddig még senki nem kapta el tőlem.
*Igaz nem sokan érnek hozzá, mert félnek, de ha más nem legalább családjában el kellett volna kezdődjön a terjedése, ha fertőző lenne. Figyelmesen hallgat, mert tényleg érdekli a történet, nyilván ezért kérdezett rá.*
- Banditák lemészárlása? Ó, nemes léleknek tűnsz ez alapján.
*A mészárlással persze semmi problémája nincsen, gyakran szükségszerű lépés, de ha nem is az, akkor sincs vele gondja. A felkínált kézre ő is sajátját nyújtja. Legalább nem fél hozzáérni a férfi, ez már pozitívum, akkor is ha nem csókol neki kezet.*
- Hytia Nazdyr.
*Feleli kurtán és visszatér ételéhez. Meglepi, hogy kíváncsiak rá, általában nem így van ez, ezért szívesen mesél. Miért ne?*
- Én Pirtianesből érkeztem, az merőben más mint Arthenior. Ott nem fordulhat elő az, ami itt igen. Én is leginkább a lázadások miatt érkeztem, mert távoli rokonok itt éltek, nemes rokonok, ezért gondoltam ellátogatok hozzájuk. De hiába, nem sok maradt utánuk, csak pár rom és egy halomnyi hulla. Szóval most nem tudom, hogy hogyan tovább, de majd kialakul.
*Úgy sejti elég kalandos most a város önmagában, így nagyon nem kell keresni, vagy messzire mennie Athocnak.*
- Bizonytalan most ez a jövő, mit szólsz, ha kicsit tisztábbá teszem a képet?
*Saját tenyerére mutat amiből a férfi már sejtheti, hogy jóslásra gondol.*
- Szimpatikus vagy nekem, ezért ha érdekel ingyen megkapod.
13002. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-11 00:17:45
Üzenet elküldve: 2018-11-11 00:17:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hát nagyon úgy néz ki, hogy Zara nem csak adni fog, de kapni is hamarosan, már ha a férfin múlik. Persze nem biztos, hogy annak is ennyire fog örülni. Azonban amikor a párna lekerül a mélységi arcáról, akkor először meglepetten néz fel, hogy mégis mik a tervei, de a magyarázatot hallva már mosolyog is. A csókokra megbizsereg, és csak egy hajszál tartja még vissza, de az a hajszál úgy tűnik, hogy acélból lehet. Hangosan, és természetesen elégedetten sóhajtozik, miközben a nő elindul rajta lefelé. Akármennyire is izgató, Salwarra tényleg jellemző, hogy mindig mindent akar, és ez megacélozza akaraterejét is, akár a legfurább helyzetekben is. Most is csak az tartja vissza, hogy újra a nő szájában akarja érezni magát, és nagyon reméli, hogy a kis vörös ezt tervezi vele. *
- Zara... megőrjítesz... * Suttogja, ahogy végigsimít annak karján, de eddig volt ura cselekedeteinek, innentől csak a hangos sóhajok és halk nyögések adják jelét annak, hogy nem szeretné, ha vége lenne ennek a kényeztetésnek. Nem tudja, hogy meddig bírja még, és azt se, hogy ezt mivel lehetne még fokozni. De eddig nem csalódott a nőben, és akkor se fog, ha nem köt ki az ajkai között. Hiába, nem lehet oka panaszra, még sose viselték ennyire jól gondját. *
//Zara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hát nagyon úgy néz ki, hogy Zara nem csak adni fog, de kapni is hamarosan, már ha a férfin múlik. Persze nem biztos, hogy annak is ennyire fog örülni. Azonban amikor a párna lekerül a mélységi arcáról, akkor először meglepetten néz fel, hogy mégis mik a tervei, de a magyarázatot hallva már mosolyog is. A csókokra megbizsereg, és csak egy hajszál tartja még vissza, de az a hajszál úgy tűnik, hogy acélból lehet. Hangosan, és természetesen elégedetten sóhajtozik, miközben a nő elindul rajta lefelé. Akármennyire is izgató, Salwarra tényleg jellemző, hogy mindig mindent akar, és ez megacélozza akaraterejét is, akár a legfurább helyzetekben is. Most is csak az tartja vissza, hogy újra a nő szájában akarja érezni magát, és nagyon reméli, hogy a kis vörös ezt tervezi vele. *
- Zara... megőrjítesz... * Suttogja, ahogy végigsimít annak karján, de eddig volt ura cselekedeteinek, innentől csak a hangos sóhajok és halk nyögések adják jelét annak, hogy nem szeretné, ha vége lenne ennek a kényeztetésnek. Nem tudja, hogy meddig bírja még, és azt se, hogy ezt mivel lehetne még fokozni. De eddig nem csalódott a nőben, és akkor se fog, ha nem köt ki az ajkai között. Hiába, nem lehet oka panaszra, még sose viselték ennyire jól gondját. *
13001. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-11-10 22:47:32
Üzenet elküldve: 2018-11-10 22:47:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Igen, igen, így még jobb!
*Mondja halkan elégedetten pillantva le a férfira. Zara nem csak kapni, de adni is legalább ugyanannyira szeret, már ha ilyesmiről van szó. Cale arca márpedig azt sugallja, hogy örül a kis ajándékának, és akkor ez enyhe kifejezés.
Örömmel pillant végig a mélységin, ahogy ott tekereg alatta a gyönyörhöz közelítve, szinte már a látvány kielégíti a nőt. Attól viszont feleslegesen tart Cale, hogy most abbahagyja, az nagyon aljas húzás lenne.*
~Haha, lehet most kéne felállnom és felöltözni!~
*Persze nem teszi, ennyire nem gonosz ő sem, csak a gondolattal játszik el.
A párna nem volt rossz gondolat... Zarát egy kicsit megmosolyogtatja a férfi "óvatossága" és előrelátása. Ő maga is kicsit hátrébb hajol, hogy azért ne maszatolja össze magát mindenhol.
Egy kicsit még bámulja maga alatt a mélységit önelégülten mosolyogva, majd lassan előrébb dől, elvéve Cale elől azt a párnát.*
- Héj, erről nem volt szó, Cale! *mondja játékosan, kicsit megrovó hangnemben, miközben kisimít egy tincset a férfi szeméből.*
- Látni akartalak.*Apró, finom csókokat lehet először nyakára, utána apró lépésekben halad lejjebb egészen a mellkasáig.* Mindenhol...
//Cale//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Igen, igen, így még jobb!
*Mondja halkan elégedetten pillantva le a férfira. Zara nem csak kapni, de adni is legalább ugyanannyira szeret, már ha ilyesmiről van szó. Cale arca márpedig azt sugallja, hogy örül a kis ajándékának, és akkor ez enyhe kifejezés.
Örömmel pillant végig a mélységin, ahogy ott tekereg alatta a gyönyörhöz közelítve, szinte már a látvány kielégíti a nőt. Attól viszont feleslegesen tart Cale, hogy most abbahagyja, az nagyon aljas húzás lenne.*
~Haha, lehet most kéne felállnom és felöltözni!~
*Persze nem teszi, ennyire nem gonosz ő sem, csak a gondolattal játszik el.
A párna nem volt rossz gondolat... Zarát egy kicsit megmosolyogtatja a férfi "óvatossága" és előrelátása. Ő maga is kicsit hátrébb hajol, hogy azért ne maszatolja össze magát mindenhol.
Egy kicsit még bámulja maga alatt a mélységit önelégülten mosolyogva, majd lassan előrébb dől, elvéve Cale elől azt a párnát.*
- Héj, erről nem volt szó, Cale! *mondja játékosan, kicsit megrovó hangnemben, miközben kisimít egy tincset a férfi szeméből.*
- Látni akartalak.*Apró, finom csókokat lehet először nyakára, utána apró lépésekben halad lejjebb egészen a mellkasáig.* Mindenhol...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18862-18881