Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 508 (10141. - 10160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
10160. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-15 16:34:16
Üzenet elküldve: 2016-06-15 16:34:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Mofeta//
- Ó, a nagynénéd levegőmágus volt?
* Kap a tündérke szavain őszinte érdeklődéssel.*
- Valahol a kereskedőnek is ügyesen kell bűvészkednie, nemde?
* Kérdezi csintalan mosollyal.*
- El kell tudni bűvölni a vásárlót, hogy a te portékádat válassza. Biztos vagyok benne, hogy számít a fellépés, a határozottság és a stílus. Talán nem is gondolnád, de a varázslástan tanulásának sikerében is nagy szerepet játszik a magabiztosság. Nézhetjük akármelyik foglalkozást, hivatást, akkor vagy sikeres, ha valóban szívvel- lélekkel teszed azt, amit teszel. Engem az is motivál, ha látom, hogy a tevékenységemnek más is hasznát látja.
* A kizsákmányolás, becsapás sok pénzt is hozhat, ez tény. Assa azonban úgy tartja, hogy aki ilyen módon keresi kenyerét, előbb vagy utóbb cél nélkül marad, s a céltalan élet nem lehet gondtalan.*
- Nézőpont kérdése. Szállás, jó étel- ital egy ideig biztosan kifutja belőle. Az üzleti életben nem vagyok otthon, de úgy találom, saját vállalkozás elindításához csekély összegnek minősülne. Nagyok itt az anyagi különbségek.
* E tényre akkor ébredt rá igazán, mikor meglátta, hogy mekkora az ellentét a szegények poros sikátorai és a Gazdagnegyedben élők fényűző villái között.*
- Egy jó tanácsot azonban fogadj meg. Soha ne hangoztasd másnak, hogy éppen mennyi arany csörög az erszényedben, mert akadnak itt erkölcstelen gazemberek is szép számmal. Engem nem sokkal a városba érkezésem után el is raboltak, de ez egy másik történet...
~ Szerencsére az én szempontomból jól végződött.~
- Becsületes kereskedő az mindig népszerű.
~ Csak szegény kislányt át ne vágja valaki!~
* Gondolja magában. Mofetát hallgatva arra jut, hogy a lányka is hozzá hasonlóan burokban nőtt fel. Szerető szülők gyermekei, akik elsőre senkiről nem feltételeznek semmi rosszat, a világot pedig megismerésre váró csodának látják, és nem gondolnak bele igazán, hogy a vándorlás során megannyi veszély is leselkedhet rájuk.
Assa maga is úgy indult el, hogy kardját kézbe nemigen vette, csupán oldalára akasztotta, mágia iránti szenvedélye csak álmodozás szintjén nyilvánult meg, olyan reményeket táplálva, hogy egy napon majd ő is lebegő vízoszlopokat uralhat. Még most sem számít öreg rókának, de talán kicsivel már több tapasztalattal rendelkezik mint a másik virágbólszületett, aki szinte még gyerek. így majdhogynem kötelességének érzi a cserfes teremtést szárnyai alá venni. Akár a szó szoros értelmében is.*
- Ó, a nagynénéd levegőmágus volt?
* Kap a tündérke szavain őszinte érdeklődéssel.*
- Valahol a kereskedőnek is ügyesen kell bűvészkednie, nemde?
* Kérdezi csintalan mosollyal.*
- El kell tudni bűvölni a vásárlót, hogy a te portékádat válassza. Biztos vagyok benne, hogy számít a fellépés, a határozottság és a stílus. Talán nem is gondolnád, de a varázslástan tanulásának sikerében is nagy szerepet játszik a magabiztosság. Nézhetjük akármelyik foglalkozást, hivatást, akkor vagy sikeres, ha valóban szívvel- lélekkel teszed azt, amit teszel. Engem az is motivál, ha látom, hogy a tevékenységemnek más is hasznát látja.
* A kizsákmányolás, becsapás sok pénzt is hozhat, ez tény. Assa azonban úgy tartja, hogy aki ilyen módon keresi kenyerét, előbb vagy utóbb cél nélkül marad, s a céltalan élet nem lehet gondtalan.*
- Nézőpont kérdése. Szállás, jó étel- ital egy ideig biztosan kifutja belőle. Az üzleti életben nem vagyok otthon, de úgy találom, saját vállalkozás elindításához csekély összegnek minősülne. Nagyok itt az anyagi különbségek.
* E tényre akkor ébredt rá igazán, mikor meglátta, hogy mekkora az ellentét a szegények poros sikátorai és a Gazdagnegyedben élők fényűző villái között.*
- Egy jó tanácsot azonban fogadj meg. Soha ne hangoztasd másnak, hogy éppen mennyi arany csörög az erszényedben, mert akadnak itt erkölcstelen gazemberek is szép számmal. Engem nem sokkal a városba érkezésem után el is raboltak, de ez egy másik történet...
~ Szerencsére az én szempontomból jól végződött.~
- Becsületes kereskedő az mindig népszerű.
~ Csak szegény kislányt át ne vágja valaki!~
* Gondolja magában. Mofetát hallgatva arra jut, hogy a lányka is hozzá hasonlóan burokban nőtt fel. Szerető szülők gyermekei, akik elsőre senkiről nem feltételeznek semmi rosszat, a világot pedig megismerésre váró csodának látják, és nem gondolnak bele igazán, hogy a vándorlás során megannyi veszély is leselkedhet rájuk.
Assa maga is úgy indult el, hogy kardját kézbe nemigen vette, csupán oldalára akasztotta, mágia iránti szenvedélye csak álmodozás szintjén nyilvánult meg, olyan reményeket táplálva, hogy egy napon majd ő is lebegő vízoszlopokat uralhat. Még most sem számít öreg rókának, de talán kicsivel már több tapasztalattal rendelkezik mint a másik virágbólszületett, aki szinte még gyerek. így majdhogynem kötelességének érzi a cserfes teremtést szárnyai alá venni. Akár a szó szoros értelmében is.*
10159. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-15 12:02:42
Üzenet elküldve: 2016-06-15 12:02:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*A három férfi társasága igencsak untatónak bizonyul, pláne, hogy mintha kissé megfagyott volna a levegő, miután tündér magyarázni kezdett, de a dolog végét Velnora nem várja ki.*
-Köszönöm a teát, uram.
*Illedelmesen biccent a fejével felé, majd székéből felkelve elindul a pult felé, de még utoljára visszafordul az asztalhoz, amit elbitoroltak tőle.*
-Köszöntem a társaságot.
*Néhány gyors lépés, és már támasztja is a pultot, ahol egy újonnan érkezett nemes nő, meg valami harcos szerzet áll - igen furcsa párost alkotnak. A nő körbefuttatja tekintetét a fogadó népén, de semmi érdemlegeset nem vél felfedezni, ezért a csapos felé fordul, hogy legalább vele kezdeményezzen valami beszélgetést, de még neki is jobb dolga akad. Nagyot sóhajt, majd babrálni kell az üres csészével, amit visszahozott az asztalától.*
*A három férfi társasága igencsak untatónak bizonyul, pláne, hogy mintha kissé megfagyott volna a levegő, miután tündér magyarázni kezdett, de a dolog végét Velnora nem várja ki.*
-Köszönöm a teát, uram.
*Illedelmesen biccent a fejével felé, majd székéből felkelve elindul a pult felé, de még utoljára visszafordul az asztalhoz, amit elbitoroltak tőle.*
-Köszöntem a társaságot.
*Néhány gyors lépés, és már támasztja is a pultot, ahol egy újonnan érkezett nemes nő, meg valami harcos szerzet áll - igen furcsa párost alkotnak. A nő körbefuttatja tekintetét a fogadó népén, de semmi érdemlegeset nem vél felfedezni, ezért a csapos felé fordul, hogy legalább vele kezdeményezzen valami beszélgetést, de még neki is jobb dolga akad. Nagyot sóhajt, majd babrálni kell az üres csészével, amit visszahozott az asztalától.*
10158. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 21:05:57
Üzenet elküldve: 2016-06-14 21:05:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szálláshely felé// *A fogadóba térve már nem kell saccolnia az időt, még jócskán világos van, de tudni lehet, nincs már dél. Így hát odalép a pulthoz, hogy odaintse a csapost és megtudakolja az időt. Hét lesz nem soká, sietni kell, hogy odaérjen időben. Csak előbb felsiet a lépcsőkön, leteszi majd maga után hozatja a dolgait. Érdekes. Ugyanazt a szobát kapta meg mint az este. Felmegy, és amint benyit meglepetéssel tudatosul benne, hogy csak Ő jár a fejében. *
~Miért... nem... tudom elfelejteni? Miért más ez mint a többi? Miért...? ~
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 21:07:34
~Miért... nem... tudom elfelejteni? Miért más ez mint a többi? Miért...? ~
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 21:07:34
10157. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 20:26:33
Üzenet elküldve: 2016-06-14 20:26:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Betoppanva//
*Szorosan a kisasszony mögött halad végig az utcán. Fejét ide-oda kapkodja a különös lények között. Minden fajnak már volt szerencséje megismerni legalább egy képviselőjét, de még mindig csodálja őket. Legjobban a tündérek szárnyai nyűgözik le, el sem tudja képzelni mire jó az a két hártya. Olyanok, mint a pillangók finom szárnyai, de repülni még egyiküket sem látta. Értelmetlen...
Annyira bevonzotta a hömpölygő tömeg látványa, majdnem neki megy az előtte haladónak, de még idejében megtorpan. Ahogy feltárul előtte a fogadó ajtaja, lassan tesz egy lépést a fényes helyiség felé. Finom illatok és kellemes meleg árad ki, ami csalogatová teszi az ismeretlen helyet. Jobbját belecsúsztatja a felajánlott kézbe, majd egyik lábát a másik után téve, óvatosan lépi át a küszöböt, mintha legalább az élete múlna ezen a néhány lépésen. Liyren mondjuk tényleg így is érzi. Alig egy fél lépéssel marad le a lány mögött, nem mer egyedül maradni. Közben alaposan szemügyre veszi a belső teret, a vendégeket, a berendezést. A legtöbb asztalnál nagyobb társaságok ülnek, nevetgélnek, iszogatnak. Nem igazán érti, mi lehet ilyen szórakoztató, de nem is nagyon érdekli. Úgy érzi, hogy amin az a majd' kétméter magas, karcsú, hegyesfülű nő ilyen jóízűen nevet, az csak szörnyű dolog lehet. Mi tagadás, nem nyerte el a szimpátiáját.*
-Inni! *Bólint határozottan a feltett kérdésre. Az alapvető szavakat nagyjából tudja, és amit még nem ismer, azt megpróbálja gesztushoz, valamilyen mozdulathoz kötni, hogy könnyebben megértse. A felé intézett kérdést sem a szavakból értette meg...* Víz. *Teszi még hozzá rövid szünet után, miután végignézett a benn ülők poharain. A legtöbben vörös, fényes vagy sárgán habzó italt iszogattak és mindkettő elég rosszul néz ki.*
*Szorosan a kisasszony mögött halad végig az utcán. Fejét ide-oda kapkodja a különös lények között. Minden fajnak már volt szerencséje megismerni legalább egy képviselőjét, de még mindig csodálja őket. Legjobban a tündérek szárnyai nyűgözik le, el sem tudja képzelni mire jó az a két hártya. Olyanok, mint a pillangók finom szárnyai, de repülni még egyiküket sem látta. Értelmetlen...
Annyira bevonzotta a hömpölygő tömeg látványa, majdnem neki megy az előtte haladónak, de még idejében megtorpan. Ahogy feltárul előtte a fogadó ajtaja, lassan tesz egy lépést a fényes helyiség felé. Finom illatok és kellemes meleg árad ki, ami csalogatová teszi az ismeretlen helyet. Jobbját belecsúsztatja a felajánlott kézbe, majd egyik lábát a másik után téve, óvatosan lépi át a küszöböt, mintha legalább az élete múlna ezen a néhány lépésen. Liyren mondjuk tényleg így is érzi. Alig egy fél lépéssel marad le a lány mögött, nem mer egyedül maradni. Közben alaposan szemügyre veszi a belső teret, a vendégeket, a berendezést. A legtöbb asztalnál nagyobb társaságok ülnek, nevetgélnek, iszogatnak. Nem igazán érti, mi lehet ilyen szórakoztató, de nem is nagyon érdekli. Úgy érzi, hogy amin az a majd' kétméter magas, karcsú, hegyesfülű nő ilyen jóízűen nevet, az csak szörnyű dolog lehet. Mi tagadás, nem nyerte el a szimpátiáját.*
-Inni! *Bólint határozottan a feltett kérdésre. Az alapvető szavakat nagyjából tudja, és amit még nem ismer, azt megpróbálja gesztushoz, valamilyen mozdulathoz kötni, hogy könnyebben megértse. A felé intézett kérdést sem a szavakból értette meg...* Víz. *Teszi még hozzá rövid szünet után, miután végignézett a benn ülők poharain. A legtöbben vörös, fényes vagy sárgán habzó italt iszogattak és mindkettő elég rosszul néz ki.*
10156. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 18:18:48
Üzenet elküldve: 2016-06-14 18:18:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Betoppanva//
*A Pegazus ajtaját egy finom, fekete csipkébe rejtett női kéz tolja be, de a bejutás sikeréhez már egy finom csípő billentés is hozzájárul, ugyanis másik kezében egy kisebb csomag pihen.
Keszekusza frizurája induláskor tisztességes kontyba lehetett fogva, de mostanra itt is, ott is kiszabadultak a füle mögül a hullámos mézszínű tincsek.*
- Ne aggódj. Itt sem esz meg senki.
*Magyaráz közben kifelé, ami még jobban megnehezíti a bejutást, de azért csak megoldja.*
- Gyere csak gyere!
*Kezéből karjára csúsztatja kis csomagját, majd az ajtót megtartva felajánlja a karját a kint álló lánynak.
Mást most nem hozott magával a fogadóba, sőt! Ahogy átjutottak a kikötőből a veszély zónán, s megérkeztek Artheniorba, már be is jelentette, hogy sétára indul.
Csak a különös lányt hozta magával. Nem tudja miért, de szimpatikus neki. Lehet, hogy nem beszéli a nyelvüket meg minden, de csak nem hagyhatta magára!*
~Na meg a többiekkel sem.~
*Induláskor mutatott neki néhány csecsebecsét, ruhát, így ha akarta, felvehette őket, ha nem, akkor sem baj. Amint ő is beljebb lép a fogadóba, az ajtó becsukódik mögöttük, Linna pedig egy fáradt sóhajtás keretein belül elindul a pult irányába, levéve fejéről a kis fekete, fehér szalaggal átkötött kalapot. Nem nagyon néz most körbe, lendületes léptekkel halad célja felé.*
~Még hogy nem is lesz olyan hosszú az út!~
*Főleg a veszély zónában lassultak be nagyon, de legalább fel tudta mérni a kikötői épületeket és cégéreket.*
- Szomjas vagy?
*Villan tekintete a mellette állóra, majd ha az nem értené, úgy csinál, mint ha poharat emelne a szájához, hátha úgy megérti.*
*A Pegazus ajtaját egy finom, fekete csipkébe rejtett női kéz tolja be, de a bejutás sikeréhez már egy finom csípő billentés is hozzájárul, ugyanis másik kezében egy kisebb csomag pihen.
Keszekusza frizurája induláskor tisztességes kontyba lehetett fogva, de mostanra itt is, ott is kiszabadultak a füle mögül a hullámos mézszínű tincsek.*
- Ne aggódj. Itt sem esz meg senki.
*Magyaráz közben kifelé, ami még jobban megnehezíti a bejutást, de azért csak megoldja.*
- Gyere csak gyere!
*Kezéből karjára csúsztatja kis csomagját, majd az ajtót megtartva felajánlja a karját a kint álló lánynak.
Mást most nem hozott magával a fogadóba, sőt! Ahogy átjutottak a kikötőből a veszély zónán, s megérkeztek Artheniorba, már be is jelentette, hogy sétára indul.
Csak a különös lányt hozta magával. Nem tudja miért, de szimpatikus neki. Lehet, hogy nem beszéli a nyelvüket meg minden, de csak nem hagyhatta magára!*
~Na meg a többiekkel sem.~
*Induláskor mutatott neki néhány csecsebecsét, ruhát, így ha akarta, felvehette őket, ha nem, akkor sem baj. Amint ő is beljebb lép a fogadóba, az ajtó becsukódik mögöttük, Linna pedig egy fáradt sóhajtás keretein belül elindul a pult irányába, levéve fejéről a kis fekete, fehér szalaggal átkötött kalapot. Nem nagyon néz most körbe, lendületes léptekkel halad célja felé.*
~Még hogy nem is lesz olyan hosszú az út!~
*Főleg a veszély zónában lassultak be nagyon, de legalább fel tudta mérni a kikötői épületeket és cégéreket.*
- Szomjas vagy?
*Villan tekintete a mellette állóra, majd ha az nem értené, úgy csinál, mint ha poharat emelne a szájához, hátha úgy megérti.*
10155. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 18:06:54
Üzenet elküldve: 2016-06-14 18:06:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A sólyom neve, Sólyom//
*Vizét szürcsölgetve gondolkozik, hogyan is gyakorolhatná a dolgot. Itt maradva semmiképpen sem, hiszen körbeveszi négy fal, és sokszor ennyi idegen. Elhatározza, hogy ki megy a legközelebbi erdőben folytatja próbálgatásait. Amíg legalább ebben nem biztos, magában addig nem mehet eredeti küldetésre. Utolsó korty vizét felhajtva, mindenre elszántan, kérdezi a kocsmárost, hihetetlenül hadarva*
-A legközelebbi erdő merre van?
*Néz a pultos nagy szemekkel. Megismétli a kérdést.*
-A legközelebbi erdő merre van?
*Lassan kibogarássza a szavaiból mit is akar a lány, majd tágra nyílt tekintettel mutat egy irányba. Enirol biccent egyet, és mindent megbocsájtó mosollyal kiviharzik az ajtón, a Holdudvar felé.*
A hozzászólás írója (Sólyommadár Enilorac) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 18:10:13
*Vizét szürcsölgetve gondolkozik, hogyan is gyakorolhatná a dolgot. Itt maradva semmiképpen sem, hiszen körbeveszi négy fal, és sokszor ennyi idegen. Elhatározza, hogy ki megy a legközelebbi erdőben folytatja próbálgatásait. Amíg legalább ebben nem biztos, magában addig nem mehet eredeti küldetésre. Utolsó korty vizét felhajtva, mindenre elszántan, kérdezi a kocsmárost, hihetetlenül hadarva*
-A legközelebbi erdő merre van?
*Néz a pultos nagy szemekkel. Megismétli a kérdést.*
-A legközelebbi erdő merre van?
*Lassan kibogarássza a szavaiból mit is akar a lány, majd tágra nyílt tekintettel mutat egy irányba. Enirol biccent egyet, és mindent megbocsájtó mosollyal kiviharzik az ajtón, a Holdudvar felé.*
A hozzászólás írója (Sólyommadár Enilorac) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 18:10:13
10154. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 17:14:15
Üzenet elküldve: 2016-06-14 17:14:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
- Persze, persze, ismerem... de az már olyan régen volt, lehet, hogy nekem már nem jutott belőle... vagy nem tudom...
*Próbál úgy tenni, mintha nem is érdekelné igazán a dolog, mintha nem zavarná, hogy tündér létére elég tehetségtelen a varázslás elkezdésének is a terén. Nem az a helyzet, hogy nem tud varázsolni, az ő korában ez még nem nagy dolog, de valahogy nem is érzi magában a mágiát úgy, mint ahogyan kellene, vagy ahogyan hiszi, hogy kellene, vagy legalább annyira, amennyire a tanítója elvárta tőle.*
- Az is lehet, hogy a nagynéninek osztódott le a mágia rám eső része is. Tudod, ő még tanította is a mágiát valamikor, csak azután visszavonult. De mindegy, elég nekem, hogy a kereskedésből vagyok ügyes, nem szeretnék telhetetlen lenni.
*Legyint újra, majd a megérkező kakaó fölé hajol, amihez kissé el kell emelkednie a székről. Először csak beleszimatol, mélyen, szemeit is becsukva és lágyan mosolyogva. Nem indult el ő olyan régen hazulról, de már ez az illat is az otthonára emlékezteti, és feléleszti benne a honvágyat. Bele is kortyol, mielőtt válaszolna, bólintani azonban bólint.*
- Majd felkeresem itt is a mestereket, ígérem... csak akkor előtte gyűjtenem kell egy kis aranyat. Most van nálam...
*Előkapja a könyvet, amit ezúttal a hátulján nyit ki, és bele is firkantja sercegő tollával az öt aranyat, amit kakaóra költött, majd rövidke számolás után becsukja, és újra rád emeli a tekintetét.*
- Összesen kétszázhuszonhat arany. Azt nem tudom, hogy az itt sok-e vagy kevés, de nem hiszem, hogy olyan nagyon sok lehet. És...
*Viszonozza a kedves mosolyt, és látszik rajta, hogy kicsit megnyugszik, de mindenesetre jobban ellazul, mint eddig.*
- És ha barátsággal is lehet fizetni, akkor biztosan marad pénzem a tanulásra.
*Egy szemfülesebb, vagy éppen tapasztaltabb kereskedő akár gyanakodhatna is ekkora érdeklődés és kedvesség láttán, Mofeta azonban rendkívüli örömmel válaszol a kérdésekre. Egész idáig azt hitte, hogy majd nem alakíthat ki senkivel barátságot, mert már küldik is tovább a másik városba. Most azonban, hogy látta mekkora is ez a település, egyre biztosabb abban, hogy talál magának céhet, és maradhat egy ideig, így a megszerzett barátok gyors elvesztésétől sem kell tartania.*
- Rhayader városkából származom. Nem hiszem, hogy ismered, elég messze van innen, és nem is híres semmiről. Van egy öreg elf, aki vezeti a városkát, sok ember lakja, tündérek pedig csak mi voltunk ott. Apuval és anyuval éltem ott, akik szintén kereskedők, de mivel már nagy vagyok, szerettem volna világot látni. Nem tudom, hogy mit tudsz a kereskedőkről, de nálunk családi hagyomány a becsületesség, szóval erről leszek híres.
A hozzászólás írója (Mofeta Wirfall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 17:14:42
- Persze, persze, ismerem... de az már olyan régen volt, lehet, hogy nekem már nem jutott belőle... vagy nem tudom...
*Próbál úgy tenni, mintha nem is érdekelné igazán a dolog, mintha nem zavarná, hogy tündér létére elég tehetségtelen a varázslás elkezdésének is a terén. Nem az a helyzet, hogy nem tud varázsolni, az ő korában ez még nem nagy dolog, de valahogy nem is érzi magában a mágiát úgy, mint ahogyan kellene, vagy ahogyan hiszi, hogy kellene, vagy legalább annyira, amennyire a tanítója elvárta tőle.*
- Az is lehet, hogy a nagynéninek osztódott le a mágia rám eső része is. Tudod, ő még tanította is a mágiát valamikor, csak azután visszavonult. De mindegy, elég nekem, hogy a kereskedésből vagyok ügyes, nem szeretnék telhetetlen lenni.
*Legyint újra, majd a megérkező kakaó fölé hajol, amihez kissé el kell emelkednie a székről. Először csak beleszimatol, mélyen, szemeit is becsukva és lágyan mosolyogva. Nem indult el ő olyan régen hazulról, de már ez az illat is az otthonára emlékezteti, és feléleszti benne a honvágyat. Bele is kortyol, mielőtt válaszolna, bólintani azonban bólint.*
- Majd felkeresem itt is a mestereket, ígérem... csak akkor előtte gyűjtenem kell egy kis aranyat. Most van nálam...
*Előkapja a könyvet, amit ezúttal a hátulján nyit ki, és bele is firkantja sercegő tollával az öt aranyat, amit kakaóra költött, majd rövidke számolás után becsukja, és újra rád emeli a tekintetét.*
- Összesen kétszázhuszonhat arany. Azt nem tudom, hogy az itt sok-e vagy kevés, de nem hiszem, hogy olyan nagyon sok lehet. És...
*Viszonozza a kedves mosolyt, és látszik rajta, hogy kicsit megnyugszik, de mindenesetre jobban ellazul, mint eddig.*
- És ha barátsággal is lehet fizetni, akkor biztosan marad pénzem a tanulásra.
*Egy szemfülesebb, vagy éppen tapasztaltabb kereskedő akár gyanakodhatna is ekkora érdeklődés és kedvesség láttán, Mofeta azonban rendkívüli örömmel válaszol a kérdésekre. Egész idáig azt hitte, hogy majd nem alakíthat ki senkivel barátságot, mert már küldik is tovább a másik városba. Most azonban, hogy látta mekkora is ez a település, egyre biztosabb abban, hogy talál magának céhet, és maradhat egy ideig, így a megszerzett barátok gyors elvesztésétől sem kell tartania.*
- Rhayader városkából származom. Nem hiszem, hogy ismered, elég messze van innen, és nem is híres semmiről. Van egy öreg elf, aki vezeti a városkát, sok ember lakja, tündérek pedig csak mi voltunk ott. Apuval és anyuval éltem ott, akik szintén kereskedők, de mivel már nagy vagyok, szerettem volna világot látni. Nem tudom, hogy mit tudsz a kereskedőkről, de nálunk családi hagyomány a becsületesség, szóval erről leszek híres.
A hozzászólás írója (Mofeta Wirfall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.14 17:14:42
10153. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 16:49:29
Üzenet elküldve: 2016-06-14 16:49:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Mofeta//
*A tündérke korgó gyomrának hangjára halványan elmosolyodik, de mire az apró teremtés fölpillant rá, már ezt nem veheti észre. Assa félig- meddig tartja ezt csak mulatságosnak, hiszen tudja, hogy milyen ha valaki valóban éhes egy hosszú út után.*
- Szerintem nagyobb valószínűséggel a kitartásoddal lehetett probléma, nem a képességeiddel. Hisz biztosan ismered származástörténetünket, hogy a mágia által születtek őseink, így a varázslattól elválaszthatalanok vagyunk.
- * Persze, ha Mofeta nem hallotta még a varázslatos mesét a virágbólszületettekről, szívesen elregéli neki.*
- Ha úgy érzed, hogy megpróbálkoznál a levegőmágia tudományával, akkor a legjobb helyre jöttél, a Templomban igazi mesterektől tanulhatsz... Csak sajnos a tanulásnak borsos ára van, s valóban időigényes folyamat. De hidd el, megéri!
* Lélekben is meg kell érni a varázslástanulásra, de ezt most nem kezdi el részletezni, úgyis megkérdezheti fajtársa, ha valóban szeretne többet tudni erről. Kissé meglepett arckifejezés a reakció a lányka következő szavaira. Végül azonban kedves mosoly szökik rózsás ajkaira.*
- Épp elég fizetség nekem egy kis beszélgetés, esetleg egy új barátság.
* Eszébe sem jutott olyan kicsinyesnek lenni, hogy anyagi juttatást várjon egy városnézőtúráért. Nem hivatásos idegenvezető, még ha az is volna, egy "rokonnak" talán így is ajándékozna egy kis körbevezetést.*
- Menj csak, ha úgy érzed, itt van már az az úr, addig foglalom a helyet. De addig beszélgessünk még egy kicsit! Hisz még csak a nevedet tudom, no meg azt, hogy híres kereskedő leszel egy napon! Honnan származol, ha szabad kérdeznem?
* Kék íriszeiből kiolvasható az őszinte érdeklődés.*
*A tündérke korgó gyomrának hangjára halványan elmosolyodik, de mire az apró teremtés fölpillant rá, már ezt nem veheti észre. Assa félig- meddig tartja ezt csak mulatságosnak, hiszen tudja, hogy milyen ha valaki valóban éhes egy hosszú út után.*
- Szerintem nagyobb valószínűséggel a kitartásoddal lehetett probléma, nem a képességeiddel. Hisz biztosan ismered származástörténetünket, hogy a mágia által születtek őseink, így a varázslattól elválaszthatalanok vagyunk.
- * Persze, ha Mofeta nem hallotta még a varázslatos mesét a virágbólszületettekről, szívesen elregéli neki.*
- Ha úgy érzed, hogy megpróbálkoznál a levegőmágia tudományával, akkor a legjobb helyre jöttél, a Templomban igazi mesterektől tanulhatsz... Csak sajnos a tanulásnak borsos ára van, s valóban időigényes folyamat. De hidd el, megéri!
* Lélekben is meg kell érni a varázslástanulásra, de ezt most nem kezdi el részletezni, úgyis megkérdezheti fajtársa, ha valóban szeretne többet tudni erről. Kissé meglepett arckifejezés a reakció a lányka következő szavaira. Végül azonban kedves mosoly szökik rózsás ajkaira.*
- Épp elég fizetség nekem egy kis beszélgetés, esetleg egy új barátság.
* Eszébe sem jutott olyan kicsinyesnek lenni, hogy anyagi juttatást várjon egy városnézőtúráért. Nem hivatásos idegenvezető, még ha az is volna, egy "rokonnak" talán így is ajándékozna egy kis körbevezetést.*
- Menj csak, ha úgy érzed, itt van már az az úr, addig foglalom a helyet. De addig beszélgessünk még egy kicsit! Hisz még csak a nevedet tudom, no meg azt, hogy híres kereskedő leszel egy napon! Honnan származol, ha szabad kérdeznem?
* Kék íriszeiből kiolvasható az őszinte érdeklődés.*
10152. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 13:02:12
Üzenet elküldve: 2016-06-14 13:02:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Tűz és Víz//
//Morfiusz//
*Részéről nem szándékos, hogy Morfiuszt kínozza azzal, hogy nem rögtön perdül oda hozzá, egyszerűen csak így alakul, ő maga is csak akkor veszi észre a férfit, mikor az két pálinkát kér a pultnál, a hangjára figyel fel, kikukkant a kétajtós szekrény küllemű fuvarozó mögül és már mozdulna is, de...*
~Két pálinkát kért! Vajon vár valakit?~
*Így egy darabig a lány még marad a megfigyelő posztján. Nem sokáig persze, egyáltalán nem sokáig, nem akar ő leskelődni Morfiusz után, csak hát a kíváncsiság mégis nagy úr.*
~De hiszen engem vár.~
*Koppan le Shyaharnak a logikusnak mondható gondolat, hiszen végtére is így váltak el egymástól pár órája. Ugyanakkor a gyorsan leküldött italokat valamivel ellensúlyozni kell. A lánynak ez a felfogása nem változott a Borászat óta.*
~De Morf hangulata is emlékeztet kicsit az akkorira. Mi lehet ez az egész? És mennyi köze van a legutóbbi rohamához?~
*Az egykedvű és első hallomásra teljesen közönyös válasz, amit kap önkéntelenül is mosolygásra készteti.*
~Nocsak, nocsak!~
*Szinte látni, hogyan lazulnak el a férfi eddig feszes izmai, hogy tűnik el a szája sarkából az az ideges ránc, és hogyan simul ki a homloka.*
- Nem tudom én, megérem-e, de azt hallottam, Morftulius uram kedveli a finom sülteket. És már meglehetősen éhes.
*Visszamosolyog, helyet foglal, majd az asztal fölött kissé közelebb hajol.*
- Most nem sajt, de remélem nem bánod a csirkesültet helyette, kenyér is van.*Int a tálca felé, majd a férfi kérdésére felvonja a szemöldökét és a pult felé int.* Hol lettem volna? Itt voltam. Azt kérted, itt várjalak meg, és ezt tettem. Úgy gondoltam ésszerű ideig várok itt, de aztán, ha nem kerültél volna meg, utánanéztem volna a dolgoknak.
*Morf szemébe néz és biccent.*
- Nem, éhes nem. Igaz, nem én sütöttem, de itt valóban elég jó a koszt *próbál talán kissé esetlenül tréfálkozni.* Talán ha vacsorázunk, utána kissé könnyebb lesz minden.
~Például megoldódik a nyelved és elmeséled miért és merre jártál.~
*Shya a tálca felé nyúl, majd a kapott egy szem kést és használva darabolni kezdi a csirkét, tányér is csak egy van, de az elég méretes, a lány pedig nagyjából egyenlően osztja a húst. Nagyjából. Azért Morfiusznak kicsit nagyobb adagot ad, nem hízelgésből, de mégiscsak ő a férfi, és Shya amúgy sem bír annyit begyűrni, ha még az édességből is kér. Márpedig, dönti el magában, a kókuszosgolyót nem fogja kihagyni.*
- Láss hozzá, Morf! Jó étvágyat!
*A lány a székét közelebb húzza az asztalhoz, majd elvesz egy alsó combot, harap belőle aztán megnyalja a szája szélét.*
- Van abban valami, hogy az egészben sült csirkéhez csak egy kés jár, nem? Jólesik harapni *jegyzi megy, majd az ujjait is lenyalogatja, mielőtt a bögréjéért nyúlna.* Hogy telt ez a pár órád?
*Hát megkérdezi, mégsem tud várni az étkezés végéig, de végtére is ez olyan általános kérdés, Morfiusz nem kell, hogy rosszul érezze magát miatta, felelheti igazat is, de el is ütheti egy szóval, bár a lány reménykedik, hogy ha nem is ebben a pillanatban, akkor majd később, de elmeséli neki, hogy merre járt.*
//Morfiusz//
*Részéről nem szándékos, hogy Morfiuszt kínozza azzal, hogy nem rögtön perdül oda hozzá, egyszerűen csak így alakul, ő maga is csak akkor veszi észre a férfit, mikor az két pálinkát kér a pultnál, a hangjára figyel fel, kikukkant a kétajtós szekrény küllemű fuvarozó mögül és már mozdulna is, de...*
~Két pálinkát kért! Vajon vár valakit?~
*Így egy darabig a lány még marad a megfigyelő posztján. Nem sokáig persze, egyáltalán nem sokáig, nem akar ő leskelődni Morfiusz után, csak hát a kíváncsiság mégis nagy úr.*
~De hiszen engem vár.~
*Koppan le Shyaharnak a logikusnak mondható gondolat, hiszen végtére is így váltak el egymástól pár órája. Ugyanakkor a gyorsan leküldött italokat valamivel ellensúlyozni kell. A lánynak ez a felfogása nem változott a Borászat óta.*
~De Morf hangulata is emlékeztet kicsit az akkorira. Mi lehet ez az egész? És mennyi köze van a legutóbbi rohamához?~
*Az egykedvű és első hallomásra teljesen közönyös válasz, amit kap önkéntelenül is mosolygásra készteti.*
~Nocsak, nocsak!~
*Szinte látni, hogyan lazulnak el a férfi eddig feszes izmai, hogy tűnik el a szája sarkából az az ideges ránc, és hogyan simul ki a homloka.*
- Nem tudom én, megérem-e, de azt hallottam, Morftulius uram kedveli a finom sülteket. És már meglehetősen éhes.
*Visszamosolyog, helyet foglal, majd az asztal fölött kissé közelebb hajol.*
- Most nem sajt, de remélem nem bánod a csirkesültet helyette, kenyér is van.*Int a tálca felé, majd a férfi kérdésére felvonja a szemöldökét és a pult felé int.* Hol lettem volna? Itt voltam. Azt kérted, itt várjalak meg, és ezt tettem. Úgy gondoltam ésszerű ideig várok itt, de aztán, ha nem kerültél volna meg, utánanéztem volna a dolgoknak.
*Morf szemébe néz és biccent.*
- Nem, éhes nem. Igaz, nem én sütöttem, de itt valóban elég jó a koszt *próbál talán kissé esetlenül tréfálkozni.* Talán ha vacsorázunk, utána kissé könnyebb lesz minden.
~Például megoldódik a nyelved és elmeséled miért és merre jártál.~
*Shya a tálca felé nyúl, majd a kapott egy szem kést és használva darabolni kezdi a csirkét, tányér is csak egy van, de az elég méretes, a lány pedig nagyjából egyenlően osztja a húst. Nagyjából. Azért Morfiusznak kicsit nagyobb adagot ad, nem hízelgésből, de mégiscsak ő a férfi, és Shya amúgy sem bír annyit begyűrni, ha még az édességből is kér. Márpedig, dönti el magában, a kókuszosgolyót nem fogja kihagyni.*
- Láss hozzá, Morf! Jó étvágyat!
*A lány a székét közelebb húzza az asztalhoz, majd elvesz egy alsó combot, harap belőle aztán megnyalja a szája szélét.*
- Van abban valami, hogy az egészben sült csirkéhez csak egy kés jár, nem? Jólesik harapni *jegyzi megy, majd az ujjait is lenyalogatja, mielőtt a bögréjéért nyúlna.* Hogy telt ez a pár órád?
*Hát megkérdezi, mégsem tud várni az étkezés végéig, de végtére is ez olyan általános kérdés, Morfiusz nem kell, hogy rosszul érezze magát miatta, felelheti igazat is, de el is ütheti egy szóval, bár a lány reménykedik, hogy ha nem is ebben a pillanatban, akkor majd később, de elmeséli neki, hogy merre járt.*
10151. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 12:16:00
Üzenet elküldve: 2016-06-14 12:16:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A sólyom neve, Sólyom//
*Már másnap reggel, egyedül jön le a lépcsőn. Teljesen madártalanul, magányosan.*
~Fura milyen egyedül vagyok Sólyom nélkül. Szinte halottnak érzem magam.~
*Gondolja két lépcsőfok között. Energikusan, és gyorsan mozog. Legalábbis a hétköznapi embereknek feleslegesen siet. Persze nem kapkod, precízen, és pontosan végez minden apró mozdulatot. Igen, még a lépcsőzéshez is koncentrál. De csak mert Syrenna erre tanította. Elméje ezen része megedződött. Mozgására, ügyesen, és hosszan koncentrál. Odafigyel testének rezdüléseire. Ez azért hasznos, mert az erdőben több mindent árul el a talaj milyensége, a szag, vagy a hangok akár, mint amit láthatunk. Ezért tanította meg mestere a nullfókusznak nevezett technikára. Sehova sem fókuszál, szeme nem mozog, mered előre, mégis, szinte majdnem hibátlan látással, és észleléssel figyeli környezetét. Ilyenkor mindent periférikusan észlel, és bármikor megszüntetheti ezt az állapotot. Kicsit hasonlít a bambuláshoz. Ez a szem leírása, de kiterjeszthető, minden másik érzékszerve, ha sokat gyakorolják, akár egyszerre többre is. Harchelyzetben, túlerővel szemben tökéletes támaszt nyújt, hogy szinte mindenre, azonnal reagálhat, ezzel felgyorsítva a reakcióidőt, mert "Amit hamarabb meglátunk, azt hamarabb megérthetjük, és ha már értjük, reagálhatunk rá.". Ezt mondta a mestere régen. A kertben gyakorolták ezt az állapotot. Már minden érzékszervével el tudja érni, hogy sehova se koncentráljon, ezzel teret engedve arra, hogy mindenre figyeljen. Most azon gyakorol, hogy egyszerre többet használjon. Jelenleg, a nem túlontúl precíz lépcsőzés mellé próbálja látásával elérni ezt az állapotot. Sikerül is, de nem szabad örülnie. Alig hogy elérte a kívánt eredményt, egy két lépcsőfok után elfogyott a többi, leért a fogadóba. Szemével látta mi történik, hiába nézett a semmibe, de testét még nem tudta rábírni, hogy mozgásán változtasson, ezért kissé bebotlik a fogadóba. El, nem esik persze.*
~Franc vinné el! Na lesz ez még jobb is.~
*Mondja magának bosszúsan, és töri a fejét valami gyakorlási módon.*
~Kellene egy partner. De Sólyomnak ehhez nincs parancsa, nem tudom hogy segíthetne.~
*A pulthoz megy, mint egy átlagos ember.*
~Furcsa.~
*És kér egy pohár vizet. Ha kérnek érte pénzt sem fizeti ki. A természet kirablása a folyó elterelése, a vízvezeték, miegymás. Ha esetleg megmondanák az árát, úgy ő is megmondaná a véleményét, és ezzel lezártnak tekinti a témát. A pultnál ülve iszogat. Vár, és nem tudja mire. Közben ezen a gyakorlás ügyön dolgozik elmeileg.*
*Már másnap reggel, egyedül jön le a lépcsőn. Teljesen madártalanul, magányosan.*
~Fura milyen egyedül vagyok Sólyom nélkül. Szinte halottnak érzem magam.~
*Gondolja két lépcsőfok között. Energikusan, és gyorsan mozog. Legalábbis a hétköznapi embereknek feleslegesen siet. Persze nem kapkod, precízen, és pontosan végez minden apró mozdulatot. Igen, még a lépcsőzéshez is koncentrál. De csak mert Syrenna erre tanította. Elméje ezen része megedződött. Mozgására, ügyesen, és hosszan koncentrál. Odafigyel testének rezdüléseire. Ez azért hasznos, mert az erdőben több mindent árul el a talaj milyensége, a szag, vagy a hangok akár, mint amit láthatunk. Ezért tanította meg mestere a nullfókusznak nevezett technikára. Sehova sem fókuszál, szeme nem mozog, mered előre, mégis, szinte majdnem hibátlan látással, és észleléssel figyeli környezetét. Ilyenkor mindent periférikusan észlel, és bármikor megszüntetheti ezt az állapotot. Kicsit hasonlít a bambuláshoz. Ez a szem leírása, de kiterjeszthető, minden másik érzékszerve, ha sokat gyakorolják, akár egyszerre többre is. Harchelyzetben, túlerővel szemben tökéletes támaszt nyújt, hogy szinte mindenre, azonnal reagálhat, ezzel felgyorsítva a reakcióidőt, mert "Amit hamarabb meglátunk, azt hamarabb megérthetjük, és ha már értjük, reagálhatunk rá.". Ezt mondta a mestere régen. A kertben gyakorolták ezt az állapotot. Már minden érzékszervével el tudja érni, hogy sehova se koncentráljon, ezzel teret engedve arra, hogy mindenre figyeljen. Most azon gyakorol, hogy egyszerre többet használjon. Jelenleg, a nem túlontúl precíz lépcsőzés mellé próbálja látásával elérni ezt az állapotot. Sikerül is, de nem szabad örülnie. Alig hogy elérte a kívánt eredményt, egy két lépcsőfok után elfogyott a többi, leért a fogadóba. Szemével látta mi történik, hiába nézett a semmibe, de testét még nem tudta rábírni, hogy mozgásán változtasson, ezért kissé bebotlik a fogadóba. El, nem esik persze.*
~Franc vinné el! Na lesz ez még jobb is.~
*Mondja magának bosszúsan, és töri a fejét valami gyakorlási módon.*
~Kellene egy partner. De Sólyomnak ehhez nincs parancsa, nem tudom hogy segíthetne.~
*A pulthoz megy, mint egy átlagos ember.*
~Furcsa.~
*És kér egy pohár vizet. Ha kérnek érte pénzt sem fizeti ki. A természet kirablása a folyó elterelése, a vízvezeték, miegymás. Ha esetleg megmondanák az árát, úgy ő is megmondaná a véleményét, és ezzel lezártnak tekinti a témát. A pultnál ülve iszogat. Vár, és nem tudja mire. Közben ezen a gyakorlás ügyön dolgozik elmeileg.*
10150. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-14 06:05:18
Üzenet elküldve: 2016-06-14 06:05:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Assa//
*Ugyan mind az örök kíváncsiság, csillapíthatatlan tudásvágy és érdeklődés valóban ott pislákol a tündérke szemében, és kicsiny szívében talán valóban hatalmas máglyaként lobog, ám a állóképessége sajnos nem tud versenyezni a tenni akarással, így jócskán kiütközik rajta, hogy bár lelkes, és a szája azt mondja, még bírná, a lábai már kevésbé vannak ezen a véleményen, sőt, amikor megemlítődik az ebéd, akkor a gyomra hangos kordulással jelzi, hogy bizony most Assával ért egyet, és éhes. Kicsit pironkodva szegi le a fejét, ám nagyjából ugyanazzal a lendülettel fel is kapja, amikor meghallja a mágia szót, és fel is csillan a szeme.*
- Mágiát? Húúú! Én... én is próbálkoztam vele, de nem vagyok valami ügyes. Na jó, a tanító azt mondta, hogy semmi tehetségem nincs hozzá, de azért szeretnék majd levegőmágiát tanulni. Semmi ártalmasat vagy támadót, csak olyat, ami segíthet esetleg a feladataim elvégzésében. A Levegő Városában biztosan tanít valaki levegőmágiát, ugye? És... nagyon kedves vagy, köszönöm, de...
*Itt egy pillanatra elgondolkodik, hogy most ezzel hatalmas sértést fog-e ejteni a fajtársa becsületén, vagy azzal sérti-e meg, ha meg sem kérdezi, pár másodperc gondolkodás után azonban úgy dönt, hogy inkább próbálkozik és elront valamit, minthogy meg se próbálja, és esetleg azért tűnjék udvariatlannak. Így legalább egy pici esélye van arra, hogy jól, vagy legalább is az elvárt módon cselekszik. Elég jó emberismerőnek gondolja magát, és nem érzi úgy, hogy Assa bármit is kérne cserébe, de az udvariasság talán megköveteli, hogy feltegye a kérdést.*
- De... szóval nincs sok aranyam, és örömmel veszem a segítségeteket, de ha esetleg vártok érte valamit cserébe, akkor nem biztos, hogy meg tudom fizetni.
*Ám ha valóban kedvességből cselekszik a tündér, vagy legalább is nem kér sokat, akkor örömmel követi. A következő nagy lépés az, hogy neki is rendelnie kell valamit, és gondolkodás nélkül böki ki a kedvenc italát.*
- Én csak egy kakaót kérek. Nem szeretnék elpilledni mire ideér akinek a levelet vittem.
*Az árakat persze a nagy sietségben csak ezután figyeli meg, és látszik rajta, hogy meg is lepődik kicsit, és nem is tartja ezt titokban, igaz csak dünnyögve beszél, nem akarja megsérteni a tulajt.*
- Ahonnan én jövök, ott olcsó volt a kakaó...
*Itt pedig vetekszik egy ebéd árával. Persze nem szeretne szegénynek tűnni, és főleg nem visszakozni. Rendel is magának egy Kakaót majd szép sorjában az asztalra helyezi az 5 aranyat az erszényéből.
Még mosolyog is hozzá, és szépen megköszöni már akkor, amikor még meg sem kapta az italt, majd Assa megszólalására újfent bólogatni kezd.*
- Igen, de azért szerencsére gondolnak ránk.
*Tekint a kissé magasított székre, amin ül, és amit valószínűleg pont nekik találtak ki, vagy csak a pincér húzta oda az egyik bárszéket előzékenységből, vagy abban a hitben, hogy így majd a kis vendég többet rendel egy kakaónál. Az ilyen helyeken ismerik a törzsvásárlókat, ő pedig új, így talán a kedvébe akarnak járni.*
- Az úr pedig még később érkezik, szóval nem kell sietned az ebéddel. Az ajtó előtt fog várni rám, úgyhogy majd kiszaladok pár pillanatra, ha megengeded. Csak át kell adnom a levelet, és alá kell írnia a könyvet... remélem...
*Ugyan mind az örök kíváncsiság, csillapíthatatlan tudásvágy és érdeklődés valóban ott pislákol a tündérke szemében, és kicsiny szívében talán valóban hatalmas máglyaként lobog, ám a állóképessége sajnos nem tud versenyezni a tenni akarással, így jócskán kiütközik rajta, hogy bár lelkes, és a szája azt mondja, még bírná, a lábai már kevésbé vannak ezen a véleményen, sőt, amikor megemlítődik az ebéd, akkor a gyomra hangos kordulással jelzi, hogy bizony most Assával ért egyet, és éhes. Kicsit pironkodva szegi le a fejét, ám nagyjából ugyanazzal a lendülettel fel is kapja, amikor meghallja a mágia szót, és fel is csillan a szeme.*
- Mágiát? Húúú! Én... én is próbálkoztam vele, de nem vagyok valami ügyes. Na jó, a tanító azt mondta, hogy semmi tehetségem nincs hozzá, de azért szeretnék majd levegőmágiát tanulni. Semmi ártalmasat vagy támadót, csak olyat, ami segíthet esetleg a feladataim elvégzésében. A Levegő Városában biztosan tanít valaki levegőmágiát, ugye? És... nagyon kedves vagy, köszönöm, de...
*Itt egy pillanatra elgondolkodik, hogy most ezzel hatalmas sértést fog-e ejteni a fajtársa becsületén, vagy azzal sérti-e meg, ha meg sem kérdezi, pár másodperc gondolkodás után azonban úgy dönt, hogy inkább próbálkozik és elront valamit, minthogy meg se próbálja, és esetleg azért tűnjék udvariatlannak. Így legalább egy pici esélye van arra, hogy jól, vagy legalább is az elvárt módon cselekszik. Elég jó emberismerőnek gondolja magát, és nem érzi úgy, hogy Assa bármit is kérne cserébe, de az udvariasság talán megköveteli, hogy feltegye a kérdést.*
- De... szóval nincs sok aranyam, és örömmel veszem a segítségeteket, de ha esetleg vártok érte valamit cserébe, akkor nem biztos, hogy meg tudom fizetni.
*Ám ha valóban kedvességből cselekszik a tündér, vagy legalább is nem kér sokat, akkor örömmel követi. A következő nagy lépés az, hogy neki is rendelnie kell valamit, és gondolkodás nélkül böki ki a kedvenc italát.*
- Én csak egy kakaót kérek. Nem szeretnék elpilledni mire ideér akinek a levelet vittem.
*Az árakat persze a nagy sietségben csak ezután figyeli meg, és látszik rajta, hogy meg is lepődik kicsit, és nem is tartja ezt titokban, igaz csak dünnyögve beszél, nem akarja megsérteni a tulajt.*
- Ahonnan én jövök, ott olcsó volt a kakaó...
*Itt pedig vetekszik egy ebéd árával. Persze nem szeretne szegénynek tűnni, és főleg nem visszakozni. Rendel is magának egy Kakaót majd szép sorjában az asztalra helyezi az 5 aranyat az erszényéből.
Még mosolyog is hozzá, és szépen megköszöni már akkor, amikor még meg sem kapta az italt, majd Assa megszólalására újfent bólogatni kezd.*- Igen, de azért szerencsére gondolnak ránk.
*Tekint a kissé magasított székre, amin ül, és amit valószínűleg pont nekik találtak ki, vagy csak a pincér húzta oda az egyik bárszéket előzékenységből, vagy abban a hitben, hogy így majd a kis vendég többet rendel egy kakaónál. Az ilyen helyeken ismerik a törzsvásárlókat, ő pedig új, így talán a kedvébe akarnak járni.*
- Az úr pedig még később érkezik, szóval nem kell sietned az ebéddel. Az ajtó előtt fog várni rám, úgyhogy majd kiszaladok pár pillanatra, ha megengeded. Csak át kell adnom a levelet, és alá kell írnia a könyvet... remélem...
10149. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 23:43:44
Üzenet elküldve: 2016-06-13 23:43:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A sólyom neve, Sólyom//
*Miután megette a vacsoráját, még egyszer megsimogatja az állatot, aki a könyöke melletti széktámlán pihen. Enilor számára is meglepően jól bírja az állat az itt lévő hangzavart, tömeget.*
~Idejét sem tudom mikor ittam utoljára egy jót.~
*El is határozza, véghez is viszi. Feláll, és mivel látja, madara kénylemesen pihen, odaszól neki.*
-Foglald a helyem Sólyom!
*Mondja és odasuhan a pulthoz. Rendel egy kupa, jobb minőségű Bort, és ha már ott van egy pohár vizet is, összesen 10aranyért. Félfordulatot vesz és, azonnal meggondolja magát. Rákezd.*
-Mondja! Mennyi egy szoba egy éjszakára?
*Kérdezi érdeklődve.*
-Tizenöt arany kisasszon'
*Hangzik a válasz. Mikor azonban a lány egy nagyobb levegőt vesz, a fogadós azonnal megelőző csapást mér Enilre.*
-Egy garassal sem olcsóbb, és a papagájért nem kell fizetni.
~Papagáj? PAPAGÁJ?! Szemtelen, tudatlan, ostoba városi paraszt.~
*Gondolja magában sértődött hangon. Majd egy fájdalmasan cinikus mosolyt ölt magára, és hetyke hangon odaböki.*
-Tudja, nehéz megkülönböztetni, a városi parasztot, a paraszt várositól.
*Kislányosan, aranyos mosolyú pukedlit imitál, és a Szoba árát, azt a 15 aranyat egyesével azt asztalra dobálja. Megkapja a kulcsot, még egyet biccent szimulált nyájassággal, és kupástul, vizestül, kulcsostul, elindul, és természetét meghazudtolná, ha válla fölött nem javítaná ki a férfit.*
-Vándorsólyom!
*Majd visszaül elkortyolgatni a borát. A vízzel megitatja az állatot, közben mond neki ezt-azt. Jóleső érzéssel tölti el ez a kis alkohol, meg a nedű kellemes íze. Karjára ültetve indulnak el a szobába a madárral. Éppen eléggé elnyomja bor, hogy most egy jót aludjon.
*Miután megette a vacsoráját, még egyszer megsimogatja az állatot, aki a könyöke melletti széktámlán pihen. Enilor számára is meglepően jól bírja az állat az itt lévő hangzavart, tömeget.*
~Idejét sem tudom mikor ittam utoljára egy jót.~
*El is határozza, véghez is viszi. Feláll, és mivel látja, madara kénylemesen pihen, odaszól neki.*
-Foglald a helyem Sólyom!
*Mondja és odasuhan a pulthoz. Rendel egy kupa, jobb minőségű Bort, és ha már ott van egy pohár vizet is, összesen 10aranyért.
Félfordulatot vesz és, azonnal meggondolja magát. Rákezd.*-Mondja! Mennyi egy szoba egy éjszakára?
*Kérdezi érdeklődve.*
-Tizenöt arany kisasszon'
*Hangzik a válasz. Mikor azonban a lány egy nagyobb levegőt vesz, a fogadós azonnal megelőző csapást mér Enilre.*
-Egy garassal sem olcsóbb, és a papagájért nem kell fizetni.
~Papagáj? PAPAGÁJ?! Szemtelen, tudatlan, ostoba városi paraszt.~
*Gondolja magában sértődött hangon. Majd egy fájdalmasan cinikus mosolyt ölt magára, és hetyke hangon odaböki.*
-Tudja, nehéz megkülönböztetni, a városi parasztot, a paraszt várositól.
*Kislányosan, aranyos mosolyú pukedlit imitál, és a Szoba árát, azt a 15 aranyat egyesével azt asztalra dobálja.
Megkapja a kulcsot, még egyet biccent szimulált nyájassággal, és kupástul, vizestül, kulcsostul, elindul, és természetét meghazudtolná, ha válla fölött nem javítaná ki a férfit.*-Vándorsólyom!
*Majd visszaül elkortyolgatni a borát. A vízzel megitatja az állatot, közben mond neki ezt-azt. Jóleső érzéssel tölti el ez a kis alkohol, meg a nedű kellemes íze. Karjára ültetve indulnak el a szobába a madárral. Éppen eléggé elnyomja bor, hogy most egy jót aludjon.
10148. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 22:43:23
Üzenet elküldve: 2016-06-13 22:43:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Ellentétek rendje - Közös hajsza //
// Majdnem felcserek… //
*Csendben áll a rend vezetője mellett, jobbjában tőrét szorongatva. Kezd elege lenni ebből a helyzetből, pedig rém türelmes férfi.*
- Most már elég.
*Morogja orra alá ahogyan a mélységi férfi felé indul, hogy a kértnek megfelelően elvegye fegyvereit. Érdekes mód láthatóan senki nem pánikol sem a tűz, sem a jégfal miatt. (Rajta kívül, akinek az orra előtt csaptak fel a lángok, nem kis meglepetésére.) Úgy látszik ez is van ugyanolyan természetes, mint a fiatalabbik nő szerint az erőszak ebben a városban.
Szeme sarkából látja meg a villanást, ahogy a vizeskulacs repülni kezd feléjük, és ha sikerül, megpróbálja félreütni azt.*
- Elég. *Ismétli meg nyugodt hangon. Nem mondhatni, hogy nem sérti amit a lány mond. Mögötte a megalomániás, ő meg a csicskás, na igen. Az egészhez nem fűlik a foga, de egyezség, mi több eskü köti a mágushoz. Egy ilyen fiatal lány úgysem értené meg. *
- Az őrségnek fejtsd ki a véleményed, ha akarod. Jössz, maradsz, döntsd el.
*Nem, nem most fogják végighallgatni a vádaskodást és magyarázkodást, mikor már rosszul áll a mélységiek szénája. Nem restek ugyanazt hajtogatni századjára, értelmetlenül és valótlanul. Ezt akkor kellett volna, mielőtt a fickó Dryrronra támadt, amikor a félvér leszólította. Akármennyire is legyen Namos megalomániás és akármennyire is jöttek most ők, túlerőben a férfiért, a tényeket ez nem másítja meg. Kuhnnak úgy látszik még a felemás szeműnél is nagyobb a türelme, röviden összefoglalja a történteket, hátha ez eljut a lány agyáig. Dryrron egy „tessék” mozdulattal emeli kezét az óriás felé miközben szelíden Aminere néz, aztán nekilát átkutatni a férfi ruháját, zsebeit.
Elveszi íját, tegezét (ha rajta vannak), és tőrét az övéből.*
// Majdnem felcserek… //
*Csendben áll a rend vezetője mellett, jobbjában tőrét szorongatva. Kezd elege lenni ebből a helyzetből, pedig rém türelmes férfi.*
- Most már elég.
*Morogja orra alá ahogyan a mélységi férfi felé indul, hogy a kértnek megfelelően elvegye fegyvereit. Érdekes mód láthatóan senki nem pánikol sem a tűz, sem a jégfal miatt. (Rajta kívül, akinek az orra előtt csaptak fel a lángok, nem kis meglepetésére.) Úgy látszik ez is van ugyanolyan természetes, mint a fiatalabbik nő szerint az erőszak ebben a városban.
Szeme sarkából látja meg a villanást, ahogy a vizeskulacs repülni kezd feléjük, és ha sikerül, megpróbálja félreütni azt.*
- Elég. *Ismétli meg nyugodt hangon. Nem mondhatni, hogy nem sérti amit a lány mond. Mögötte a megalomániás, ő meg a csicskás, na igen. Az egészhez nem fűlik a foga, de egyezség, mi több eskü köti a mágushoz. Egy ilyen fiatal lány úgysem értené meg. *
- Az őrségnek fejtsd ki a véleményed, ha akarod. Jössz, maradsz, döntsd el.
*Nem, nem most fogják végighallgatni a vádaskodást és magyarázkodást, mikor már rosszul áll a mélységiek szénája. Nem restek ugyanazt hajtogatni századjára, értelmetlenül és valótlanul. Ezt akkor kellett volna, mielőtt a fickó Dryrronra támadt, amikor a félvér leszólította. Akármennyire is legyen Namos megalomániás és akármennyire is jöttek most ők, túlerőben a férfiért, a tényeket ez nem másítja meg. Kuhnnak úgy látszik még a felemás szeműnél is nagyobb a türelme, röviden összefoglalja a történteket, hátha ez eljut a lány agyáig. Dryrron egy „tessék” mozdulattal emeli kezét az óriás felé miközben szelíden Aminere néz, aztán nekilát átkutatni a férfi ruháját, zsebeit.
Elveszi íját, tegezét (ha rajta vannak), és tőrét az övéből.*
10147. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 21:42:13
Üzenet elküldve: 2016-06-13 21:42:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Mofeta//
*A lányka arcára kiülnek érzelmei, talán kissé felhúzta az orrát, hogy Assa rajta szórakozik. Nincs azonban ebben a mosolyban semmi rossz szándék, de sok virágbóljött tipikus szalmalángtermészet. Assa is könnyen magára veszi, ha valaki megmosolyogja esetleges tájékozatlanságát vagy bénázását. Mikor sötételf "barátnőjével" járta Artheinort és a Kikötő környékét, a konfliktusok kiváltó oka gyakorta a tündérke képességeinek, józan ítélőképességének kétségbevonása volt. Való igaz, kissé naiv természet, a magányosan töltött idők azonban valamivel gyanakvóbbá, óvatosabbá, s nem utolsó sorban komolyabbá tették jellemét, de van egy vele született vérmérséklet, természet, ami kitörölhetetlenül benne maradt.
Önmagára ismer akkor is, mikor Mofeta arról biztosítja, hogy nem fáradt el, inkább körül akar nézni. Az örök kíváncsiság, csillapíthatatlan tudásvágy és érdeklődés az aprócska lányban is éppen úgy megvan, mint benne.
Pihére azonban bátortalanul tekint a kis idegen. Valóban, ilyen kistermetű lényeknek egy hátas észveszélytően nagydarabnak tetszik.*
- Ha úgy vesszük, azok vagyunk, habár jó ideje itt rostokolunk már a Levegő városában. Persze tevékenyen töltöm a napjaimat, vízmágiát tanulok. Nagyon örvendek Mofeta. Egyelőre hadd álljak én a te szolgálatodra, hogy elvezetlek a fogadóhoz. Én eszek valami ebédet, ha van kedved, csatlakozz hozzám. Utána szívesen megmutatom neked a legismertebb helyeket, hogy jobban kiigazodj majd magad is. Remélhetőleg már a levél továbbvivője is ott vár rád.
* Amennyiben nincs ellenvetés, elindul a jó öreg Pegazus felé, mely így ebédidőtájt igencsak hangos. A bejárat előtt kiköti hű társát. Tányércsörömpölés, söröskorsók koccanása, siető pincérek lépte, rendelések kiáltozása a konyhára, társalgás és nevetés zaja üti meg a fülüket már kintről, ez csak felerősödik mikor belépnek a vaskos faajtón. Néhány fáklya még nappal is világít, ugyanis az ablakon beszökő nyári napsugarak nem hoznak elég fényt, a tűz azonban most nem lobog, így is épp elég meleg van. Szerencséjükre felszabadul egy asztal, Assa gyakorlottan le is csap rá, majd ha társa lemaradt, akkor felé int, hogy jöjjön csak. Nemsokára pincér érkezik az asztalukhoz.*
- - Csirkesültet kérnék. * Ad át 17 aranyat.*
* Ha Mofeta is leadta esetleges rendelését, és a pultos továbbáll, akkor ismét a lány felé fordul.*
- Ugyan nagy a nyüzsgés, s nehezen vesznek minket "aprókat" észre ennyi "óriás" között, de biztosan rád bukkan majd az az úr is.
*A lányka arcára kiülnek érzelmei, talán kissé felhúzta az orrát, hogy Assa rajta szórakozik. Nincs azonban ebben a mosolyban semmi rossz szándék, de sok virágbóljött tipikus szalmalángtermészet. Assa is könnyen magára veszi, ha valaki megmosolyogja esetleges tájékozatlanságát vagy bénázását. Mikor sötételf "barátnőjével" járta Artheinort és a Kikötő környékét, a konfliktusok kiváltó oka gyakorta a tündérke képességeinek, józan ítélőképességének kétségbevonása volt. Való igaz, kissé naiv természet, a magányosan töltött idők azonban valamivel gyanakvóbbá, óvatosabbá, s nem utolsó sorban komolyabbá tették jellemét, de van egy vele született vérmérséklet, természet, ami kitörölhetetlenül benne maradt.
Önmagára ismer akkor is, mikor Mofeta arról biztosítja, hogy nem fáradt el, inkább körül akar nézni. Az örök kíváncsiság, csillapíthatatlan tudásvágy és érdeklődés az aprócska lányban is éppen úgy megvan, mint benne.
Pihére azonban bátortalanul tekint a kis idegen. Valóban, ilyen kistermetű lényeknek egy hátas észveszélytően nagydarabnak tetszik.*
- Ha úgy vesszük, azok vagyunk, habár jó ideje itt rostokolunk már a Levegő városában. Persze tevékenyen töltöm a napjaimat, vízmágiát tanulok. Nagyon örvendek Mofeta. Egyelőre hadd álljak én a te szolgálatodra, hogy elvezetlek a fogadóhoz. Én eszek valami ebédet, ha van kedved, csatlakozz hozzám. Utána szívesen megmutatom neked a legismertebb helyeket, hogy jobban kiigazodj majd magad is. Remélhetőleg már a levél továbbvivője is ott vár rád.
* Amennyiben nincs ellenvetés, elindul a jó öreg Pegazus felé, mely így ebédidőtájt igencsak hangos. A bejárat előtt kiköti hű társát. Tányércsörömpölés, söröskorsók koccanása, siető pincérek lépte, rendelések kiáltozása a konyhára, társalgás és nevetés zaja üti meg a fülüket már kintről, ez csak felerősödik mikor belépnek a vaskos faajtón. Néhány fáklya még nappal is világít, ugyanis az ablakon beszökő nyári napsugarak nem hoznak elég fényt, a tűz azonban most nem lobog, így is épp elég meleg van. Szerencséjükre felszabadul egy asztal, Assa gyakorlottan le is csap rá, majd ha társa lemaradt, akkor felé int, hogy jöjjön csak. Nemsokára pincér érkezik az asztalukhoz.*
- - Csirkesültet kérnék. * Ad át 17 aranyat.*
* Ha Mofeta is leadta esetleges rendelését, és a pultos továbbáll, akkor ismét a lány felé fordul.*
- Ugyan nagy a nyüzsgés, s nehezen vesznek minket "aprókat" észre ennyi "óriás" között, de biztosan rád bukkan majd az az úr is.
10146. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 18:06:49
Üzenet elküldve: 2016-06-13 18:06:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A sólyom neve, Sólyom//
*Nézi a madarat, amint szinte egyben tünteti el a másfél tenyérnyi hússzeleteket. Még most, ennyi év után is rá tud ámulni a természet azon csodájára, ahogy ezt a sólymot látja maga előtt.*
~Csodálatos madár.~
*Gondolja magában.*
~Még mindig csodálatos.~
*Bizony. Nevét is a madárról kapta. Mestere nevezte el így, mikor tanítgatni kezdte a már szelíd állatot. Magához szoktatta, majd hasznosabbnál, hasznosabb cselekvésekre nevelte rá a madarat. Például, ha Enirol az erdőben alszik, akkor Sólyom egy fán telepszik meg, és ha felébred bármi neszre, olyan éktelen visítozásba kezd amivel felrázza gazdáját is álmából, ha nagy veszélyt észlel. Vagy éppen ha nincs városi, vásárolt hús az asztalon mint most, magának vadászhat, nem messze persze gazdájától. Egy fél kilométeres körben nem hagyja el a lányt. "Ez a biztonság, és a szeretet lánca, állat és ember közt." Így hangoztak régen Syrenna, a mestere szavai. De például Enirol maga is el tudja küldeni Sólymot. Ha bal kezét felemeli, majd azzal a karjával valamerre elsuhint, közben a már fiatal korában megtanult sólyomhangot utánozva, Sólyom a mutatott irányba repül száz métert és vissza. Sőt a vadászatban is segít. Megkeresi és körkörös röppályával jelzi a lehetséges prédát. Úgyis tudja, hogy egy ilyen zsákmány kiszárított húsa, hetekig kitart neki bőségesen. És finom falat. Akár Enilor számára is. Most is van nála meg egy pár darab. Mind e mellet Sólyom szabad madár. Nem kalickában alszik, nincs megkötve. Azt tesz amit akar. Gyakran elrepül, és nem is látni napokig, de sosem olyan messzire hogy gazdája füttyszavát meg ne hallja, amire persze azonnal megkeresi a hang forrását. Ez az a bizonyos ötszáz méter. Megsimogatja az állat feje, és nyaka találkozása körüli részt. Láthatóan élvezi a madár.*
-Jól laktál Sólyom?
*Kérdezi mosolyogva, és kedvesen. Elégedettséget lát rajta.*
-Ezt igennek veszem.
*Mondja és hátradől a széken. Maga is nekilát a hússzeleteknek. Sólyom nem érhet az ő ételéhez, és tartja is ehhez magát, inkább fejét forgatva nézelődik. Enirol követi példáját. De hamar megunja a látványt. Jóízűen folytatja étkét.*
~Messze van még az erdő?~
*Firtatja magában. Mestere csak azt mondta tartson ebbe az irányba, és ne térjen le az útról. Atheniorban szálljon meg a Pegazusban. Majd tovább. Ha tanulópénzt akar: Töltsön el egy hetet Erdőmélyén. Ha túléli, sokat tanul, és elérheti célját: a kalandot. Ezen rágódik, meg a húson, miközben eszik.*
~És mi lesz aztán? Persze azt azért meg is kell érni, nem igaz Sólyom?~
*Nézi a madarat, amint szinte egyben tünteti el a másfél tenyérnyi hússzeleteket. Még most, ennyi év után is rá tud ámulni a természet azon csodájára, ahogy ezt a sólymot látja maga előtt.*
~Csodálatos madár.~
*Gondolja magában.*
~Még mindig csodálatos.~
*Bizony. Nevét is a madárról kapta. Mestere nevezte el így, mikor tanítgatni kezdte a már szelíd állatot. Magához szoktatta, majd hasznosabbnál, hasznosabb cselekvésekre nevelte rá a madarat. Például, ha Enirol az erdőben alszik, akkor Sólyom egy fán telepszik meg, és ha felébred bármi neszre, olyan éktelen visítozásba kezd amivel felrázza gazdáját is álmából, ha nagy veszélyt észlel. Vagy éppen ha nincs városi, vásárolt hús az asztalon mint most, magának vadászhat, nem messze persze gazdájától. Egy fél kilométeres körben nem hagyja el a lányt. "Ez a biztonság, és a szeretet lánca, állat és ember közt." Így hangoztak régen Syrenna, a mestere szavai. De például Enirol maga is el tudja küldeni Sólymot. Ha bal kezét felemeli, majd azzal a karjával valamerre elsuhint, közben a már fiatal korában megtanult sólyomhangot utánozva, Sólyom a mutatott irányba repül száz métert és vissza. Sőt a vadászatban is segít. Megkeresi és körkörös röppályával jelzi a lehetséges prédát. Úgyis tudja, hogy egy ilyen zsákmány kiszárított húsa, hetekig kitart neki bőségesen. És finom falat. Akár Enilor számára is. Most is van nála meg egy pár darab. Mind e mellet Sólyom szabad madár. Nem kalickában alszik, nincs megkötve. Azt tesz amit akar. Gyakran elrepül, és nem is látni napokig, de sosem olyan messzire hogy gazdája füttyszavát meg ne hallja, amire persze azonnal megkeresi a hang forrását. Ez az a bizonyos ötszáz méter. Megsimogatja az állat feje, és nyaka találkozása körüli részt. Láthatóan élvezi a madár.*
-Jól laktál Sólyom?
*Kérdezi mosolyogva, és kedvesen. Elégedettséget lát rajta.*
-Ezt igennek veszem.
*Mondja és hátradől a széken. Maga is nekilát a hússzeleteknek. Sólyom nem érhet az ő ételéhez, és tartja is ehhez magát, inkább fejét forgatva nézelődik. Enirol követi példáját. De hamar megunja a látványt. Jóízűen folytatja étkét.*
~Messze van még az erdő?~
*Firtatja magában. Mestere csak azt mondta tartson ebbe az irányba, és ne térjen le az útról. Atheniorban szálljon meg a Pegazusban. Majd tovább. Ha tanulópénzt akar: Töltsön el egy hetet Erdőmélyén. Ha túléli, sokat tanul, és elérheti célját: a kalandot. Ezen rágódik, meg a húson, miközben eszik.*
~És mi lesz aztán? Persze azt azért meg is kell érni, nem igaz Sólyom?~
10145. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 17:10:51
Üzenet elküldve: 2016-06-13 17:10:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tűz és Víz//
//Shyahar//
*Miközben az asztalnál ül és hiába keresi Shyát, borús hangulata egyre jobban elmélyül. Az italokat gyorsan hajtja fel egymás után, de az sem sokat segít. A lány pont jókor érkezik meg, a megpakolt tálcával, hogy végre kizökkentse a múlt képeinek össztüzéből. Először észre sem veszi, mert egy nagydarab férfi takarja el, aztán a megpakolt tálcát emeli ügyesen az arca elé. Többnyire amúgy is az ajtót figyeli, mert inkább onnan számít az érkezésére, vagy a lépcső felől. Egyszer csak mellette terem egy felszolgálólány és a meg sem rendelt vacsoráját hozza ki. A bejárati ajtót nézve tovább, egykedvűen felel a felszolgálónak, aki nyilván tévesen hozta ki valaki megrendelését, pont neki.*
-Jó helyre hoztad, tedd csak le! Bár nem én rendeltem megeszem, ha iderakod, csak aztán le ne vonják a béredből.
*Dehogy akarja a felszolgáló arcát nézegetni, most csak Shya arcára kíváncsi. Nemrégen hagyta ott a városban, de olyan, mintha hetek teltek volna el, hogy nem látta. A következő mondatánál viszont már felnéz a lányra és a megrakott tálca mögé fókuszál. Az egy dolog, ha tévesen hoznak ki egy rendelést, de, ha a pincérnő Shya hangján akarja meghívatni magát vacsorára, az már érdekesebb. A tekintete madárkájának ikon szemeivel és mosolyával találkozik. Azonnal szétárad benne a nyugalom, amint meglátja újra.*
-Esetleg, ha megéred az árát a vacsorának lehet róla szó!
*Végig mustrálja a tálca alatt, mint aki fel sem ismeri, aztán elvigyorodva int a szék felé.*
-Na, nem bánom, úgy látom megéri.
*Ráhunyorog a lányra pimaszul.*
~Na végre, éppen ideje volt. Mi a fene, nem hiányoztam?~
-Hol voltál eddig?
*Kérdez rá egy kis bosszúsággal a hangjában, mintha Shya hagyta volna ott a téren és nem fordítva.*
-Látom éhes nem leszek.
*A fejével bök az ételek felé, aztán hátradől a széken, hogy bármit is csináljon a lány, szemével kövesse minden mozdulatát.*
~A végén odáig jutok, hogy hiányolni fogom, ha nem látom magam mellett.~
*Shya képes kizökkenteni a rosszkedvéből, legyen az bármilyen nyomasztó.*
//Shyahar//
*Miközben az asztalnál ül és hiába keresi Shyát, borús hangulata egyre jobban elmélyül. Az italokat gyorsan hajtja fel egymás után, de az sem sokat segít. A lány pont jókor érkezik meg, a megpakolt tálcával, hogy végre kizökkentse a múlt képeinek össztüzéből. Először észre sem veszi, mert egy nagydarab férfi takarja el, aztán a megpakolt tálcát emeli ügyesen az arca elé. Többnyire amúgy is az ajtót figyeli, mert inkább onnan számít az érkezésére, vagy a lépcső felől. Egyszer csak mellette terem egy felszolgálólány és a meg sem rendelt vacsoráját hozza ki. A bejárati ajtót nézve tovább, egykedvűen felel a felszolgálónak, aki nyilván tévesen hozta ki valaki megrendelését, pont neki.*
-Jó helyre hoztad, tedd csak le! Bár nem én rendeltem megeszem, ha iderakod, csak aztán le ne vonják a béredből.
*Dehogy akarja a felszolgáló arcát nézegetni, most csak Shya arcára kíváncsi. Nemrégen hagyta ott a városban, de olyan, mintha hetek teltek volna el, hogy nem látta. A következő mondatánál viszont már felnéz a lányra és a megrakott tálca mögé fókuszál. Az egy dolog, ha tévesen hoznak ki egy rendelést, de, ha a pincérnő Shya hangján akarja meghívatni magát vacsorára, az már érdekesebb. A tekintete madárkájának ikon szemeivel és mosolyával találkozik. Azonnal szétárad benne a nyugalom, amint meglátja újra.*
-Esetleg, ha megéred az árát a vacsorának lehet róla szó!
*Végig mustrálja a tálca alatt, mint aki fel sem ismeri, aztán elvigyorodva int a szék felé.*
-Na, nem bánom, úgy látom megéri.
*Ráhunyorog a lányra pimaszul.*
~Na végre, éppen ideje volt. Mi a fene, nem hiányoztam?~
-Hol voltál eddig?
*Kérdez rá egy kis bosszúsággal a hangjában, mintha Shya hagyta volna ott a téren és nem fordítva.*
-Látom éhes nem leszek.
*A fejével bök az ételek felé, aztán hátradől a széken, hogy bármit is csináljon a lány, szemével kövesse minden mozdulatát.*
~A végén odáig jutok, hogy hiányolni fogom, ha nem látom magam mellett.~
*Shya képes kizökkenteni a rosszkedvéből, legyen az bármilyen nyomasztó.*
10144. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-13 10:55:52
Üzenet elküldve: 2016-06-13 10:55:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A sólyom neve, Sólyom//
*Ezt a helyet tanácsolta neki a mestere. Izgága lány. Megmondta, hogy nem hajlandó otthon ülni, világot látni, bizonyítani akar. Erdőmélyére készül, és még nem tudja, hogy milyen veszélybe is sodorta ezzel a mestere. Lelkiismeretes tanulmányai során sok mindent megtanult, de nem biztos a túlélés abban az erdőben. Nem teljesen ostoba, ezt ő maga is tudja, tekintve a tanácsadás körülményeit. Igen csak összevesztek. Ezen gondolkozik mikor a fogadó ajtaját löki be. A szeme elé tárul a népség, és a terem.*
~Oh atyám! Most már értem miért szeretem én jobban az erdőt.~
*Mondja magában, majd belép a fogadóba. Nem néz körbe. Csak most láthatja a bent ülő, álló tömeg, hogy vállán ül a Sólyom. Így hívják az állatot. A sólyom neve, Sólyom. Békés jószág. Mesterével együtt szelídítették még gyerekkorában. Azóta igen összemelegedtek. A pulthoz megy. Rendel négy nagyobb Szelet húst. Kettőt magának, kettőt Sólyomnak. 36 aranyért. *
-Látom nem igazán csodálkozik a madáron.
*Mondja a kocsmárosnak meglepődve. A kocsmáros morzsákat köpködve válaszol.*
-Láttam én má' sokkal cifrábbat is kisasszon'
*Legyint egyet, majd bőr alkarvédőjére ülteti sólymát, és magának is ülőhelyet keres.*
-Jó étvágyat.
*Mondja kedvesen társának, mikor maga is helyet foglalt. Eteti a madarat, önmagát, és gondolkozik.*
*Ezt a helyet tanácsolta neki a mestere. Izgága lány. Megmondta, hogy nem hajlandó otthon ülni, világot látni, bizonyítani akar. Erdőmélyére készül, és még nem tudja, hogy milyen veszélybe is sodorta ezzel a mestere. Lelkiismeretes tanulmányai során sok mindent megtanult, de nem biztos a túlélés abban az erdőben. Nem teljesen ostoba, ezt ő maga is tudja, tekintve a tanácsadás körülményeit. Igen csak összevesztek. Ezen gondolkozik mikor a fogadó ajtaját löki be. A szeme elé tárul a népség, és a terem.*
~Oh atyám! Most már értem miért szeretem én jobban az erdőt.~
*Mondja magában, majd belép a fogadóba. Nem néz körbe. Csak most láthatja a bent ülő, álló tömeg, hogy vállán ül a Sólyom. Így hívják az állatot. A sólyom neve, Sólyom. Békés jószág. Mesterével együtt szelídítették még gyerekkorában. Azóta igen összemelegedtek. A pulthoz megy. Rendel négy nagyobb Szelet húst. Kettőt magának, kettőt Sólyomnak. 36 aranyért.
*-Látom nem igazán csodálkozik a madáron.
*Mondja a kocsmárosnak meglepődve. A kocsmáros morzsákat köpködve válaszol.*
-Láttam én má' sokkal cifrábbat is kisasszon'
*Legyint egyet, majd bőr alkarvédőjére ülteti sólymát, és magának is ülőhelyet keres.*
-Jó étvágyat.
*Mondja kedvesen társának, mikor maga is helyet foglalt. Eteti a madarat, önmagát, és gondolkozik.*
10143. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-12 23:07:29
Üzenet elküldve: 2016-06-12 23:07:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A Nemes, a Mester és az Átok//
*Nadae színpadias kitöréseit már megszokta az öreg kalóz. Tudja, hogy azok a könnyek csak kellékek, hogy még jobban előadja a történetet. Talán valami hatással lehet ez a lovagra.*
-Meglopni? Ugyan dehogy! Hát ő jött ide hozzám!
*Fordul oda majd fogai között nagyon halkan szavakat présel ki, amiket csak Nadae hallhat.*
-A fenéért kiabálod ki. Már megfordul a fejemben, de így csak elrontod!
*Majd hangosan felkiált. Ő is kissé színészkedve és túlzottan gesztikulálva. Az asztalra is csap miután a magasba emelte a kezét.*
-Bleh!
*Nyújtja ki nyelvét undorodva Thadior.*
-A bor tényleg szar. Sőt még annál is rosszabb. Nem is csodálom, hogy így nézel ki. Attól úgy hasogat másnap az ember feje, mintha fűrészelnék. Öblögess akkor rummal, hogy kimenjen az íze a szádból. Attól okádsz itt össze-vissza!
*Int az ellopott rumos flaskára. Lassan kiürül abból is az ital. Érik az újratöltés, de nem ez az a hely ahol megtudná ezt tenni. Úgy tűnik a szárazföldi népség nem szokott normális piát inni. Ezért is sajnálja kicsit őket Thadior. Nem tudják mi az igazán jó. Majd Bentrass a hajózásról kérdi őket. Ekkor az öreg kalózban fellángol a kedv a szórakozáshoz. A ostoba történetek elmeséléshez amik egyáltalán nem igazak, viszont a szárazföldiek elhiszik, hiszen még talán hajót se láttak, nemhogy utaztak volna vele szigetről szigetre.*
-Hogy hajóztunk-e együtt? Az a kevesebb amikor nem! Heh! A legnagyobb hajó amin valaha szolgáltam ez akkora volt majdnem mint ez az egész kóceráj.
*Mutat körbe széttárva karjait, majd egy kis hatásszünet után folytatja.*
-De nem ám a fogadóra gondolok én! Hiszen ekkora hajót bárhol találsz. Akkora volt mint maga a város! Bezony. Nem igaz... hölgyem?
*Vigyorog kissé hiányos fogsorával Nadaera. A "hölgyem" szót még ki is emelte a többi közül. Készen áll, hogy felugorjon a székéből és a lovag mögé ugorjon, ha ténylegesen betartja amit ígért. Márpedig megígérte, igaz nem neki hanem a lovagnak, de az már csak részletkérdés.*
//A Nemes, a Mester és az Átok//
*Nadae színpadias kitöréseit már megszokta az öreg kalóz. Tudja, hogy azok a könnyek csak kellékek, hogy még jobban előadja a történetet. Talán valami hatással lehet ez a lovagra.*
-Meglopni? Ugyan dehogy! Hát ő jött ide hozzám!
*Fordul oda majd fogai között nagyon halkan szavakat présel ki, amiket csak Nadae hallhat.*
-A fenéért kiabálod ki. Már megfordul a fejemben, de így csak elrontod!
*Majd hangosan felkiált. Ő is kissé színészkedve és túlzottan gesztikulálva. Az asztalra is csap miután a magasba emelte a kezét.*
-Bleh!
*Nyújtja ki nyelvét undorodva Thadior.*
-A bor tényleg szar. Sőt még annál is rosszabb. Nem is csodálom, hogy így nézel ki. Attól úgy hasogat másnap az ember feje, mintha fűrészelnék. Öblögess akkor rummal, hogy kimenjen az íze a szádból. Attól okádsz itt össze-vissza!
*Int az ellopott rumos flaskára. Lassan kiürül abból is az ital. Érik az újratöltés, de nem ez az a hely ahol megtudná ezt tenni. Úgy tűnik a szárazföldi népség nem szokott normális piát inni. Ezért is sajnálja kicsit őket Thadior. Nem tudják mi az igazán jó. Majd Bentrass a hajózásról kérdi őket. Ekkor az öreg kalózban fellángol a kedv a szórakozáshoz. A ostoba történetek elmeséléshez amik egyáltalán nem igazak, viszont a szárazföldiek elhiszik, hiszen még talán hajót se láttak, nemhogy utaztak volna vele szigetről szigetre.*
-Hogy hajóztunk-e együtt? Az a kevesebb amikor nem! Heh! A legnagyobb hajó amin valaha szolgáltam ez akkora volt majdnem mint ez az egész kóceráj.
*Mutat körbe széttárva karjait, majd egy kis hatásszünet után folytatja.*
-De nem ám a fogadóra gondolok én! Hiszen ekkora hajót bárhol találsz. Akkora volt mint maga a város! Bezony. Nem igaz... hölgyem?
*Vigyorog kissé hiányos fogsorával Nadaera. A "hölgyem" szót még ki is emelte a többi közül. Készen áll, hogy felugorjon a székéből és a lovag mögé ugorjon, ha ténylegesen betartja amit ígért. Márpedig megígérte, igaz nem neki hanem a lovagnak, de az már csak részletkérdés.*
10142. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-12 21:17:35
Üzenet elküldve: 2016-06-12 21:17:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Arasys//
*Csak egy gyenge, oldalsó pillantásból figyeli, hogy a nő a tányérokat és a poharakat visszaviszi. Ertonnak ez sosem volt szokása, úgy van vele, hogyha már fizetett, akkor nem fog úgy viselkedni, mint akkor a kastélyban a cselédek. Persze ezzel nem azt mondja, hogy olyan Arasys, mint egy szolgáló, sőt, annál sokkal különb, itt csak az eltérő nevelés látszik meg.
Rájött, hogy a lánynak igaza van, nincs értelme túlmagyarázni a dolgot, ha nem is elég nagy az ágy kettejük számára összebújva csak elférnek. Odasétál a fogadóshoz és kifizeti a 15 aranyat a Szobaért, majd átveszi a kulcsot. Állítólag a legutolsó elötti szoba lett az övék, így hát a kulcsot meglóbálva sétál a nő felé.*
- Mehetünk?
*Csak egy gyenge, oldalsó pillantásból figyeli, hogy a nő a tányérokat és a poharakat visszaviszi. Ertonnak ez sosem volt szokása, úgy van vele, hogyha már fizetett, akkor nem fog úgy viselkedni, mint akkor a kastélyban a cselédek. Persze ezzel nem azt mondja, hogy olyan Arasys, mint egy szolgáló, sőt, annál sokkal különb, itt csak az eltérő nevelés látszik meg.
Rájött, hogy a lánynak igaza van, nincs értelme túlmagyarázni a dolgot, ha nem is elég nagy az ágy kettejük számára összebújva csak elférnek. Odasétál a fogadóshoz és kifizeti a 15 aranyat a Szobaért
, majd átveszi a kulcsot. Állítólag a legutolsó elötti szoba lett az övék, így hát a kulcsot meglóbálva sétál a nő felé.*- Mehetünk?
10141. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-06-12 20:56:45
Üzenet elküldve: 2016-06-12 20:56:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erton//
*Maga is hátradől, amikor Erton megmozdul, a kevés mondanivalóját pedig betudja úgy, hogy igazat adtak neki. A vigyort is viszonozza, amint látja megjelenni.*
-Kérdezd, bár nem hiszem, hogy érdekelné, egy vagy két személy száll meg a szobában. *Szinte gondolkozás nélkül válaszol, csak néhány másodperc telhet el csendben előtte.
Eltünteti a maradék bort, és az asztalon lévő dolgokat összegyűjtve elindul a fogadó pultja felé, és elhelyezi a mosatlanokat a pulton. Lehet, hogy már nem ücsörög sokáig az asztalnál, de nincs kedve rendetlenséget hagyni maga után.
Igazából egy pillanatra sem megy vissza az asztalhoz, elvégre a férfi elment elintézni a szobát a fogadóssal. A lépcsőhöz sétál, ott kezdi el támasztani a falat, hagyva helyet, hogyha valakinek kedve támadna a saját szobája felé venni az irányt, nyugodtan tehesse.*
*Maga is hátradől, amikor Erton megmozdul, a kevés mondanivalóját pedig betudja úgy, hogy igazat adtak neki. A vigyort is viszonozza, amint látja megjelenni.*
-Kérdezd, bár nem hiszem, hogy érdekelné, egy vagy két személy száll meg a szobában. *Szinte gondolkozás nélkül válaszol, csak néhány másodperc telhet el csendben előtte.
Eltünteti a maradék bort, és az asztalon lévő dolgokat összegyűjtve elindul a fogadó pultja felé, és elhelyezi a mosatlanokat a pulton. Lehet, hogy már nem ücsörög sokáig az asztalnál, de nincs kedve rendetlenséget hagyni maga után.
Igazából egy pillanatra sem megy vissza az asztalhoz, elvégre a férfi elment elintézni a szobát a fogadóssal. A lépcsőhöz sétál, ott kezdi el támasztani a falat, hagyva helyet, hogyha valakinek kedve támadna a saját szobája felé venni az irányt, nyugodtan tehesse.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18863-18882