Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 500 (9981. - 10000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
10000. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-21 11:45:35
Üzenet elküldve: 2016-05-21 11:45:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Az óriás az asztal lapját nézve szólal meg olyan halkan, hogy az őrök épphogy meghallják.*
-Ölni bűn, hisz az igazság úgy is utolér, nemde?
*Olybá tűnik Norhärtból egyről a kettőre kiveszett az alkohol mámora, s menten kijózanodott. Szépen, lassan - mindennemű agressziót mellőzve - feláll helyéről és szavait már nem csak az őrségnek, hanem a fogadóbelieknek is intézi. Undorral néz körbe a bagázson mielőtt megszólal.*
-Hol volt az igazság akkor, mikor családomat és terhes asszonyomat hideg vérrel, szemrebbenés nélkül kardélre hányták és lemészárolták? S mikor fogja az igazság utolérni azokat, kik népem kiirtották, s otthonomat felégették?
*Norhärt körbenéz a helységben, ezúttal nem undorral, sokkal inkább dorgálóan.*
-És mondjátok csak, közületek a halálos ágyon hányan mondhatják majd el, hogy nem ontotta saját fajtájának vérét? Hiszem, sőt tudom, hogy nem sokan. Úgy kérdezem én, vétek-e úgy ölni, ha valaki családja, s ősei becsületét védi? Vétek-e bosszút állni az olyanokon, kik tetteikkel kiérdemlik a halált?
*Az óriás hatásszünetet tart, noha jól látható, hogy folytatni óhajtja szónoklatát.*
-Egy másik korban, talán egy másik Lanawinban vétek lehetett ölni. Ma már nem az. Ma már ölnünk kell! Ölnünk kell, hogy megvédjük szeretteinket, jogainkat és tulajdonunkat!
*Norhärt ezután szúrós tekintettel odafordul az őrökhöz, s szavait eztán nekik intézi.*
-És majd ha katonákat hurcoltok el az ártatlanok közül, hogy megvívjátok saját háborúitokat, apátlanná téve gyermekeket és özveggyé gyötörve asszonyokat, majd akkor beszéljetek igazságról! Ha majd csatába kívántok engem és fajtámat, majd akkor győzzetek meg az igazatokról!
*Az óriás lehalkítja hangját, sokkal drámaibbá téve ezzel a helyzetet.*
-S majdan, mikor katonáitok pajzsa szétreped, birodalmaitok falai ledőlnek, falvaitok felégnek és népeteket kiirtják, ne várjátok, hogy ódákat és balladákat zengjenek hamis igazságotokról!
*Norhärt végül teljesen lehalkul, hangját mégis mindenki hallja, hisz a Pegazus fogadót teljes csend üli meg.*
-Az igazságot mindenki döntse el magában, mert az igazság egyéni.
*Az óriás lassan elsétál az asztaltól és az őrök felé indul, hogy békés úton feladja magát. Kezét széttárja, hogy jelezze, szándéka teljes mértékben békés. Ám ekkor egy teljesen váratlan esemény következik be. A pegazusbeliek ugyanis halkan, majd egyre hangosabban, ritmusra kezdik ismételgetni Norhärt nevét. Úgy néz ki teljesen fellelkesültek a részeg óriás költői szavai hallatán.*
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.21 11:46:51
*Az óriás az asztal lapját nézve szólal meg olyan halkan, hogy az őrök épphogy meghallják.*
-Ölni bűn, hisz az igazság úgy is utolér, nemde?
*Olybá tűnik Norhärtból egyről a kettőre kiveszett az alkohol mámora, s menten kijózanodott. Szépen, lassan - mindennemű agressziót mellőzve - feláll helyéről és szavait már nem csak az őrségnek, hanem a fogadóbelieknek is intézi. Undorral néz körbe a bagázson mielőtt megszólal.*
-Hol volt az igazság akkor, mikor családomat és terhes asszonyomat hideg vérrel, szemrebbenés nélkül kardélre hányták és lemészárolták? S mikor fogja az igazság utolérni azokat, kik népem kiirtották, s otthonomat felégették?
*Norhärt körbenéz a helységben, ezúttal nem undorral, sokkal inkább dorgálóan.*
-És mondjátok csak, közületek a halálos ágyon hányan mondhatják majd el, hogy nem ontotta saját fajtájának vérét? Hiszem, sőt tudom, hogy nem sokan. Úgy kérdezem én, vétek-e úgy ölni, ha valaki családja, s ősei becsületét védi? Vétek-e bosszút állni az olyanokon, kik tetteikkel kiérdemlik a halált?
*Az óriás hatásszünetet tart, noha jól látható, hogy folytatni óhajtja szónoklatát.*
-Egy másik korban, talán egy másik Lanawinban vétek lehetett ölni. Ma már nem az. Ma már ölnünk kell! Ölnünk kell, hogy megvédjük szeretteinket, jogainkat és tulajdonunkat!
*Norhärt ezután szúrós tekintettel odafordul az őrökhöz, s szavait eztán nekik intézi.*
-És majd ha katonákat hurcoltok el az ártatlanok közül, hogy megvívjátok saját háborúitokat, apátlanná téve gyermekeket és özveggyé gyötörve asszonyokat, majd akkor beszéljetek igazságról! Ha majd csatába kívántok engem és fajtámat, majd akkor győzzetek meg az igazatokról!
*Az óriás lehalkítja hangját, sokkal drámaibbá téve ezzel a helyzetet.*
-S majdan, mikor katonáitok pajzsa szétreped, birodalmaitok falai ledőlnek, falvaitok felégnek és népeteket kiirtják, ne várjátok, hogy ódákat és balladákat zengjenek hamis igazságotokról!
*Norhärt végül teljesen lehalkul, hangját mégis mindenki hallja, hisz a Pegazus fogadót teljes csend üli meg.*
-Az igazságot mindenki döntse el magában, mert az igazság egyéni.
*Az óriás lassan elsétál az asztaltól és az őrök felé indul, hogy békés úton feladja magát. Kezét széttárja, hogy jelezze, szándéka teljes mértékben békés. Ám ekkor egy teljesen váratlan esemény következik be. A pegazusbeliek ugyanis halkan, majd egyre hangosabban, ritmusra kezdik ismételgetni Norhärt nevét. Úgy néz ki teljesen fellelkesültek a részeg óriás költői szavai hallatán.*
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.21 11:46:51
9999. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-21 09:36:00
Üzenet elküldve: 2016-05-21 09:36:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Óriásunk szemmel láthatóan ittas, ezt az őr is kitűnően látja, éppen ezért aztán esze ágában sincs felidegesíteni, nem óhajt ugyanis ő maga is megválni a fejétől.
A szalasztott két fickó visszatér, immáron összesen hatodmagukkal rontanak be a fogadóba, előreszegezett lándzsával, készen arra, hogy kardélre hányjanak mindenkit, aki az útjukba áll.*
-Megállj! *kiáltja a Norhärtet pesztráló őr, mire amazok megdermednek.*
-Maradjatok ott! *adja utasításba, majd visszafordul az óriáshoz.*
-Norhärt... érted azt, hogy mit tettél? *kérdi tőle, fürkésző pillantásokkal.*
-Megöltél valakit. Érted, hogy ez miért bűn? *próbálja óriásunk értelmi képességeit feltérképezni, lehetőleg szeretné megúszni további vérontás nélkül.*
-Velünk kell jönnöd, Norhärt. *lassan és tagoltan beszél, tekintettel a másik fajára és ittasságára, no meg előítéletes is a derék őr, szó se róla.*
*Óriásunk szemmel láthatóan ittas, ezt az őr is kitűnően látja, éppen ezért aztán esze ágában sincs felidegesíteni, nem óhajt ugyanis ő maga is megválni a fejétől.
A szalasztott két fickó visszatér, immáron összesen hatodmagukkal rontanak be a fogadóba, előreszegezett lándzsával, készen arra, hogy kardélre hányjanak mindenkit, aki az útjukba áll.*
-Megállj! *kiáltja a Norhärtet pesztráló őr, mire amazok megdermednek.*
-Maradjatok ott! *adja utasításba, majd visszafordul az óriáshoz.*
-Norhärt... érted azt, hogy mit tettél? *kérdi tőle, fürkésző pillantásokkal.*
-Megöltél valakit. Érted, hogy ez miért bűn? *próbálja óriásunk értelmi képességeit feltérképezni, lehetőleg szeretné megúszni további vérontás nélkül.*
-Velünk kell jönnöd, Norhärt. *lassan és tagoltan beszél, tekintettel a másik fajára és ittasságára, no meg előítéletes is a derék őr, szó se róla.*
9998. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-21 08:03:05
Üzenet elküldve: 2016-05-21 08:03:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*A férfi belépőjét igyekszik kacaj, vagy bármi vigyor nélkül végignézni, de ahogy a megszeppent vendégek arcára pillant nem bírja tovább megállni. Halk kacaj tör ki belőle, mire a fogadós is csak felvont szemöldökkel mered hol rá, hol az igen lenge öltözékben megjelent úriemberre. Ha másért nem már ennyiért megérte az a sorozatos törölköző kobozás. Amúgy sem lehet egy panaszra sem szava, hiszen csak a kéznek volt szabad, szemei továbbra is ártatlanok. Annyira azért még ő sem lépte túl szendeségének határait, hogy komolyabb leskelődésre adja a fejét. De ez minden aranyat megért, hogy vadásza képes volt utána jönni ruha nélkül, majdhogynem pőrén. Ahogy a borospohár hirtelen el is tűnik a kezéből még akadékoskodni sem marad ideje, így csak rosszalló pillantásokat vet a távozóra fogó férfi után.*
- Na majd adok én neked, hogy elrontod a játékom.
*Dörmögi az orra alatt tettetett sértettséggel, majd halvány mosollyal fordul is vissza a pulthoz, s míg a készülődő férfit várja a saját italát kortyolgatja kényelmesen. Csak apró kortyokat, ahogy az úrhölgyekhez méltó. Semmi kapkodás, megadja a módját.
A visszatért férfi megjegyzésére kissé végül meg is torpan, majd ajkain ismét halovány mosoly játszik, ahogy újra a pohárba kortyol, s csak aztán méltatja a dolgot válaszra.*
- Javíts ki, ha tévednék, de szemérmes férfiak kétlem, hogy ezt az utat választanák ruhájuk visszaszerzésére. Ezen felül nem csókolnak meg egy majd vadidegen nőt egy olyan helyen, ahol szegény, ártatlan leányt bizonyára kissé már elbódította az a kis alkohol, a fürdő párája, s az olajok mámorító illata.
*Hosszú sóhajjal ingatja is meg fejét, majd rosszalló tekintettel, de szinte mosolygós szemekkel pillant is fel a férfira.*
- Ezen felül egy szemérmes férfi akkor tartja magát, s úriemberhez méltón több csókot nem fog lopni. Már, ha kibírja.
*Kissé elvigyorodva fordul is végül felé saját poharát kézbe véve, majd halkan felnevetve vonja is meg vállait.*
- Akkor majd az asztalnál visszatérünk a témára.
*Perdül is mellé, majd mosolyogva ölel is a karjára a borát gondosan tartva a kezében.*
- Ez még belefér.
*Biccent aprót, majd meg is indul vele a kiszemelt asztalhoz. Most már teljesen felszabadult, a gondjainak jelen pillanatban a legkisebb morzsája sem található meg. És ezt mind annak a férfinak köszönheti, akitől eddig inkább óvakodnia kellett volna. Hát innentől majd kiderül, csalódni fog e még a mai napja folyamán.
Az asztalhoz megérkezve teszi is le a poharat, majd amint hajlandó elengedni Chetro karját segít is az ételeket az asztalra pakolni. Nem vár udvariaskodásra, otthonosan le is ül a szimpatikusabb székre, majd kényelmesen hátradőlve kezdi újfent a férfi arcát fürkészni.*
- Szóval ott hagytuk abba, hogy kivel is járnál jobban, igaz?
*Billenti félre a fejét, mint aki megerősítésre vár, de azonnal folytatja is tovább mondandóját.*
- Úgy hiszem lenne olyan helyzet, ahol én szimpatikusabb képet festenék, mint egy éltesebb asszonyság. De természetesen ez a te sarad, hogy eldöntsd.
*Kuncog fel, majd kissé megkomolyodva csak halványan mosolyog, ahogy smaragdjait le is véve asztaltársáról a pohara tartalmát kezdi figyelni, miközben a pohárral körözget. Akarva akaratlanul is eszébe jut a rövidke kis csók, s hiába, hogy a férfi bosszantására az imént tiltakozott ellene, valahogy vágyja, hogy ismét megízlelhesse az ajkait, hogy ujjaival a félhosszú tincsekbe fésülhessen, hogy megint alig legyen közöttük távolság. De talán lehet, hogy tényleg okosabb, ha ezen része egyszeri alkalom marad. Oh, pedig...*
- Ha jól laktam és jobban tudok gondolkodni, akkor majd kitalálok valami számodra sem olyan hátrányos dolgot. Például az egyik felszolgáló lánykát. Egész helyesnek tűnt.
*Kacsint is rá, miközben igyekszik ismét felszínre törő zavarát leplezni. Jobb, ha a figyelmét az előtte illatozó csirkének szenteli, ha már Chetro elintézte az esti fogást.*
- Majd azért mondd, hogy ezért mivel tartozom.
*Bök is állával a rendelés felé, végül a szerencsétlen poharat ismét az asztalra helyezi, miután újabb pár nagy korttyal megrövidítette tartalmát.*
*A férfi belépőjét igyekszik kacaj, vagy bármi vigyor nélkül végignézni, de ahogy a megszeppent vendégek arcára pillant nem bírja tovább megállni. Halk kacaj tör ki belőle, mire a fogadós is csak felvont szemöldökkel mered hol rá, hol az igen lenge öltözékben megjelent úriemberre. Ha másért nem már ennyiért megérte az a sorozatos törölköző kobozás. Amúgy sem lehet egy panaszra sem szava, hiszen csak a kéznek volt szabad, szemei továbbra is ártatlanok. Annyira azért még ő sem lépte túl szendeségének határait, hogy komolyabb leskelődésre adja a fejét. De ez minden aranyat megért, hogy vadásza képes volt utána jönni ruha nélkül, majdhogynem pőrén. Ahogy a borospohár hirtelen el is tűnik a kezéből még akadékoskodni sem marad ideje, így csak rosszalló pillantásokat vet a távozóra fogó férfi után.*
- Na majd adok én neked, hogy elrontod a játékom.
*Dörmögi az orra alatt tettetett sértettséggel, majd halvány mosollyal fordul is vissza a pulthoz, s míg a készülődő férfit várja a saját italát kortyolgatja kényelmesen. Csak apró kortyokat, ahogy az úrhölgyekhez méltó. Semmi kapkodás, megadja a módját.
A visszatért férfi megjegyzésére kissé végül meg is torpan, majd ajkain ismét halovány mosoly játszik, ahogy újra a pohárba kortyol, s csak aztán méltatja a dolgot válaszra.*
- Javíts ki, ha tévednék, de szemérmes férfiak kétlem, hogy ezt az utat választanák ruhájuk visszaszerzésére. Ezen felül nem csókolnak meg egy majd vadidegen nőt egy olyan helyen, ahol szegény, ártatlan leányt bizonyára kissé már elbódította az a kis alkohol, a fürdő párája, s az olajok mámorító illata.
*Hosszú sóhajjal ingatja is meg fejét, majd rosszalló tekintettel, de szinte mosolygós szemekkel pillant is fel a férfira.*
- Ezen felül egy szemérmes férfi akkor tartja magát, s úriemberhez méltón több csókot nem fog lopni. Már, ha kibírja.
*Kissé elvigyorodva fordul is végül felé saját poharát kézbe véve, majd halkan felnevetve vonja is meg vállait.*
- Akkor majd az asztalnál visszatérünk a témára.
*Perdül is mellé, majd mosolyogva ölel is a karjára a borát gondosan tartva a kezében.*
- Ez még belefér.
*Biccent aprót, majd meg is indul vele a kiszemelt asztalhoz. Most már teljesen felszabadult, a gondjainak jelen pillanatban a legkisebb morzsája sem található meg. És ezt mind annak a férfinak köszönheti, akitől eddig inkább óvakodnia kellett volna. Hát innentől majd kiderül, csalódni fog e még a mai napja folyamán.
Az asztalhoz megérkezve teszi is le a poharat, majd amint hajlandó elengedni Chetro karját segít is az ételeket az asztalra pakolni. Nem vár udvariaskodásra, otthonosan le is ül a szimpatikusabb székre, majd kényelmesen hátradőlve kezdi újfent a férfi arcát fürkészni.*
- Szóval ott hagytuk abba, hogy kivel is járnál jobban, igaz?
*Billenti félre a fejét, mint aki megerősítésre vár, de azonnal folytatja is tovább mondandóját.*
- Úgy hiszem lenne olyan helyzet, ahol én szimpatikusabb képet festenék, mint egy éltesebb asszonyság. De természetesen ez a te sarad, hogy eldöntsd.
*Kuncog fel, majd kissé megkomolyodva csak halványan mosolyog, ahogy smaragdjait le is véve asztaltársáról a pohara tartalmát kezdi figyelni, miközben a pohárral körözget. Akarva akaratlanul is eszébe jut a rövidke kis csók, s hiába, hogy a férfi bosszantására az imént tiltakozott ellene, valahogy vágyja, hogy ismét megízlelhesse az ajkait, hogy ujjaival a félhosszú tincsekbe fésülhessen, hogy megint alig legyen közöttük távolság. De talán lehet, hogy tényleg okosabb, ha ezen része egyszeri alkalom marad. Oh, pedig...*
- Ha jól laktam és jobban tudok gondolkodni, akkor majd kitalálok valami számodra sem olyan hátrányos dolgot. Például az egyik felszolgáló lánykát. Egész helyesnek tűnt.
*Kacsint is rá, miközben igyekszik ismét felszínre törő zavarát leplezni. Jobb, ha a figyelmét az előtte illatozó csirkének szenteli, ha már Chetro elintézte az esti fogást.*
- Majd azért mondd, hogy ezért mivel tartozom.
*Bök is állával a rendelés felé, végül a szerencsétlen poharat ismét az asztalra helyezi, miután újabb pár nagy korttyal megrövidítette tartalmát.*
9997. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-20 20:29:46
Üzenet elküldve: 2016-05-20 20:29:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Harcra fel! - Ryll, Bentrass//
*Bólogat Bentrass szavaira, miközben halkan kortyolgatva megissza teáját. Való igaz, ha valóban irányítják őket, akkor nem sokra megyünk maguknak a kritikus testrészeknek a megtámadásával. A testőrökről már nem is beszélve. De ha már a mágiánál tartunk...
Mikor megjön Ryll, és indulásra szólítja fel őket, nem hezitál sokat: egy utolsó hörpintéssel megissza teáját.*
- Mindjárt indulhatunk - *mondja, közben ő is felmegy a lépcsőn, előkészíteni felszerelését. Páncél, kard, pajzs... és még mindig vándorol, mint egy eltévedt muzsikus! Hogy miért nem talál végre egy valamirevaló birtokot, ahol legalább minimális fizetségért nyugodtan figyelheti az aratást. Ehelyett élőholtakkal fog harcolni. Izgalmasabb, de jóval stresszesebb választás.
Hamar végez, teljes páncélzatban és fegyverzetben megy - jobban mondva robog - le a földszintre, ahol bólintással jelzi két társának, hogy ő készen áll.*
- Ha nem bánjátok, a lovamat, Gesztenyét is használom. - * biccent az ablakon túl lévő kikötött állathoz. Nem is mond többet, kimegy utánuk, ha ők is mennek, majd válaszol kint a főtéren, ha kérdeznek valamit. Addig is felül Gesztenyére.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.20 20:34:32, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Bólogat Bentrass szavaira, miközben halkan kortyolgatva megissza teáját. Való igaz, ha valóban irányítják őket, akkor nem sokra megyünk maguknak a kritikus testrészeknek a megtámadásával. A testőrökről már nem is beszélve. De ha már a mágiánál tartunk...
Mikor megjön Ryll, és indulásra szólítja fel őket, nem hezitál sokat: egy utolsó hörpintéssel megissza teáját.*
- Mindjárt indulhatunk - *mondja, közben ő is felmegy a lépcsőn, előkészíteni felszerelését. Páncél, kard, pajzs... és még mindig vándorol, mint egy eltévedt muzsikus! Hogy miért nem talál végre egy valamirevaló birtokot, ahol legalább minimális fizetségért nyugodtan figyelheti az aratást. Ehelyett élőholtakkal fog harcolni. Izgalmasabb, de jóval stresszesebb választás.
Hamar végez, teljes páncélzatban és fegyverzetben megy - jobban mondva robog - le a földszintre, ahol bólintással jelzi két társának, hogy ő készen áll.*
- Ha nem bánjátok, a lovamat, Gesztenyét is használom. - * biccent az ablakon túl lévő kikötött állathoz. Nem is mond többet, kimegy utánuk, ha ők is mennek, majd válaszol kint a főtéren, ha kérdeznek valamit. Addig is felül Gesztenyére.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.20 20:34:32, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
9996. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-20 18:57:49
Üzenet elküldve: 2016-05-20 18:57:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harcra fel! - Ryll, Sunuko//
-Higgye el Sunuko lovagként az én nézeteimmel is teljesen szembemegy a halottélesztés.
*A D'Vanderen családnál egyébként is "szép" puccos temetést kap ha mondjuk egy dicső családtag elesik... ha azt próbálná meg feltámasztani valaki, akit már senkinek sem kellene háborgatni, hogy az igazak örök álmát aludhassa azt biztosan szó nélkül megölnék... afféle hullagyalázásnak számít ott, de úgy tűnik nem csak ő van így vele.*
-Viszont kíváncsi lennék mennyire védi mágia a várost, vagy hogy nincs e valami ellen varázslat a halottidézésre ami blokkolná.
*A mágia messze áll tőle, de mint tudomány találkozott vele az iskolában, és a D'Vanderen család is büszkélkedhet egy-két alapszintű mágiahasználóval... nem nevezné őket mágusoknak, annyira azért nem mélyedtek bele a dologba.*
-Ha mi itt tudnánk a felelőst, akkor magasabb körökben már napokkal ezelőtt értesültek volna a dolgokról. Gyanítom, hogy a legfőbb felelős személyét homály fedi.
*Az anatómia kérdésére bólogat.*
-Az iskolában a tankönyvekben tanultam róla. Ha a hullasereg csontváz és az elméjüket egy varázsló birtokolja akkor nincsen ingerközpontjuk, nincsenek idegvégződéseik, sőt agyuk sem feltétlen van... ha ez igaz akkor a gyenge pontjaik skálája elég szűk. Ha csontokból vannak akkor a testüket kell összetörni, mert izomzat, inak és vérkeringés nélkül vértezetet vagy páncélzatot sem viselhetnek nehezet... kivéve ha a mágia nem szól bele. *húzza el a száját. Aki parancsol a halottaknak az lehet nem csak egy marék ropit küld a csatába.*
-Szerintem a bábként irányítás lesz a megoldás. De ha ez mágia akkor magas energiaszintet igényelhet, és talán a közelharci védelme ingatagabb lesz... közelről kellene rátámadni a fő felelősre, bár kizártnak tartom, hogy ne legyen testőre.
*Azzal meg nem lenne lehet a legjobb összefutni. Bentrass az iskoláztatásnak hála egész sok mindenhez hozzá tud szólni, de most a java része a dolgoknak feltételezés!*
-Indulhatunk Ryll.
*Szedelőzködik, majd ő maga is távozik, vélhetően Sunuko is ezt teszi.*
-Kik vannak a városban Ryll, akik olyan erőt képviselnek akik számottevőek, és akik kivonulnak harcolni? Vannak mágusok és megfelelően felszerelt lovagok? Vagy egy csapat íjász akik távolsági segítséget nyújthatnak?
-Higgye el Sunuko lovagként az én nézeteimmel is teljesen szembemegy a halottélesztés.
*A D'Vanderen családnál egyébként is "szép" puccos temetést kap ha mondjuk egy dicső családtag elesik... ha azt próbálná meg feltámasztani valaki, akit már senkinek sem kellene háborgatni, hogy az igazak örök álmát aludhassa azt biztosan szó nélkül megölnék... afféle hullagyalázásnak számít ott, de úgy tűnik nem csak ő van így vele.*
-Viszont kíváncsi lennék mennyire védi mágia a várost, vagy hogy nincs e valami ellen varázslat a halottidézésre ami blokkolná.
*A mágia messze áll tőle, de mint tudomány találkozott vele az iskolában, és a D'Vanderen család is büszkélkedhet egy-két alapszintű mágiahasználóval... nem nevezné őket mágusoknak, annyira azért nem mélyedtek bele a dologba.*
-Ha mi itt tudnánk a felelőst, akkor magasabb körökben már napokkal ezelőtt értesültek volna a dolgokról. Gyanítom, hogy a legfőbb felelős személyét homály fedi.
*Az anatómia kérdésére bólogat.*
-Az iskolában a tankönyvekben tanultam róla. Ha a hullasereg csontváz és az elméjüket egy varázsló birtokolja akkor nincsen ingerközpontjuk, nincsenek idegvégződéseik, sőt agyuk sem feltétlen van... ha ez igaz akkor a gyenge pontjaik skálája elég szűk. Ha csontokból vannak akkor a testüket kell összetörni, mert izomzat, inak és vérkeringés nélkül vértezetet vagy páncélzatot sem viselhetnek nehezet... kivéve ha a mágia nem szól bele. *húzza el a száját. Aki parancsol a halottaknak az lehet nem csak egy marék ropit küld a csatába.*
-Szerintem a bábként irányítás lesz a megoldás. De ha ez mágia akkor magas energiaszintet igényelhet, és talán a közelharci védelme ingatagabb lesz... közelről kellene rátámadni a fő felelősre, bár kizártnak tartom, hogy ne legyen testőre.
*Azzal meg nem lenne lehet a legjobb összefutni. Bentrass az iskoláztatásnak hála egész sok mindenhez hozzá tud szólni, de most a java része a dolgoknak feltételezés!*
-Indulhatunk Ryll.
*Szedelőzködik, majd ő maga is távozik, vélhetően Sunuko is ezt teszi.*
-Kik vannak a városban Ryll, akik olyan erőt képviselnek akik számottevőek, és akik kivonulnak harcolni? Vannak mágusok és megfelelően felszerelt lovagok? Vagy egy csapat íjász akik távolsági segítséget nyújthatnak?
9995. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-20 18:56:04
Üzenet elküldve: 2016-05-20 18:56:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek rendje - Közös hajsza, Támadás: 12,5 //
*A valóság néha egészen másként néz ki az egyiknek, mint a másiknak. A káosz pedig belakmározik a felfordulásból. Degeszre is zabálhatja magát.
Minden gyorsan történik, és mindenki csinálni akar benne valamit. Arixu leginkább lelépni szeretne innen, ha lehet Vadásszal karöltve.
Akadályok meg vannak bőven. Először ugye a mágus által létrehozott tűzfal, mely a szökésben kicsit segítené őket. Ám ahogy megindulnának felfelé, a hím sikolya torpantja meg lépteit. Odafelé pördül, tekintete a lábat, bokát markoló kézre vetül. A gondolat míg megfogan a következő lépésre, és a cselekvés elkezdése között, talán egy szívverésnyi idő telik el, ez még arra sem elég, hogy a mágus végig mormolja az újabb varázsigéjét. Az már néhány pillanattal több, míg végre is hajtja.
Az övének rejtett tokjából ügyes ujjmozdulattal kerül elő a vékony dobópenge, és egy újabb könnyed mozdulat után, suhan át a légen, egyenesen Alea kézfeje felé, mellyel Vadász bokáját szorongatja.
Közben a mágus talán elmormolja az igét, ami vélhetően megfogan, hatása Vadászon mutatkozik. Ha nem történik közben valami, ami akadályt képezhetne.*
-Nem!
*A hangja mélyen zúgón vág át a levegőben, tekintete Namosra tapad. Hogy talált-e a tőr, vagy sem, nem érdekli. Közben a tűzfal is eltűnik, így mindenki meglódulhat feléjük.
Arixu egyetlen ugrással terem Vadász mellett, és most már mindkét tőrét marokra fogva, áll fölé. A pengéket alkarra fordítja. Nem bolond, hogy ekkora túlerőnek egyedül neki ugorjon, de tudni akar. A harcosok nem érdeklik, aki veszélyes, és aki irányít az a mágus. Most is őt nézi.*
-A fegyverei az enyémek. *Nem engedi, hogy Vadász fegyvereit elvigyék idegenek.* Miért akarjátok?
*Mégiscsak egy fajtársról van szó. Választ várna.*
*A valóság néha egészen másként néz ki az egyiknek, mint a másiknak. A káosz pedig belakmározik a felfordulásból. Degeszre is zabálhatja magát.
Minden gyorsan történik, és mindenki csinálni akar benne valamit. Arixu leginkább lelépni szeretne innen, ha lehet Vadásszal karöltve.
Akadályok meg vannak bőven. Először ugye a mágus által létrehozott tűzfal, mely a szökésben kicsit segítené őket. Ám ahogy megindulnának felfelé, a hím sikolya torpantja meg lépteit. Odafelé pördül, tekintete a lábat, bokát markoló kézre vetül. A gondolat míg megfogan a következő lépésre, és a cselekvés elkezdése között, talán egy szívverésnyi idő telik el, ez még arra sem elég, hogy a mágus végig mormolja az újabb varázsigéjét. Az már néhány pillanattal több, míg végre is hajtja.
Az övének rejtett tokjából ügyes ujjmozdulattal kerül elő a vékony dobópenge, és egy újabb könnyed mozdulat után, suhan át a légen, egyenesen Alea kézfeje felé, mellyel Vadász bokáját szorongatja.
Közben a mágus talán elmormolja az igét, ami vélhetően megfogan, hatása Vadászon mutatkozik. Ha nem történik közben valami, ami akadályt képezhetne.*
-Nem!
*A hangja mélyen zúgón vág át a levegőben, tekintete Namosra tapad. Hogy talált-e a tőr, vagy sem, nem érdekli. Közben a tűzfal is eltűnik, így mindenki meglódulhat feléjük.
Arixu egyetlen ugrással terem Vadász mellett, és most már mindkét tőrét marokra fogva, áll fölé. A pengéket alkarra fordítja. Nem bolond, hogy ekkora túlerőnek egyedül neki ugorjon, de tudni akar. A harcosok nem érdeklik, aki veszélyes, és aki irányít az a mágus. Most is őt nézi.*
-A fegyverei az enyémek. *Nem engedi, hogy Vadász fegyvereit elvigyék idegenek.* Miért akarjátok?
*Mégiscsak egy fajtársról van szó. Választ várna.*
9994. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-20 17:24:16
Üzenet elküldve: 2016-05-20 17:24:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek rendje - Közös hajsza //
// Majdnem felcserek… //
*Csupán néhány másodpercet vár a holdudvarban, amikor is visszapillantva a fogadóba meglátja az események folyását. Namos mester varázslata célba érhetett, hiszen a rendvezető máris parancsokat osztogat a kormos leszerelésére. A lángfal eloszlatása is erre utal, így Kuhn is vissza baktat a kocsmába. Nem sokat teketóriázik, ahogy szabad lesz a lépcső rögtön fel lépdel. Nehéz léptei alatt halkan recsek a deszka építmény.
Gyors pillantást vet a mélységi nő felé ahogyan a férfi felé nyúl. Bízik benne, hogy a nőstény nem olyan balga hogy egyedül nekik ugorjon, azonban jobb, hogyha felkészülten éri a támadás.
Hogyha ez nem történik meg akkor gyors mozdulattal az üldözött hóna alá nyúl és felhúzza azt, vaskos markával tovább fogva annak kezét. Hogyha Alea vagy Jaeck elvenné a fegyvereit, akkor itt a legjobb alkalom. Bármi is történjék, Kuhn igyekszik stabilan tartani a mélységit, nehogy merész gondolatai támadjanak ha feleszmél a mágiából.*
// Majdnem felcserek… //
*Csupán néhány másodpercet vár a holdudvarban, amikor is visszapillantva a fogadóba meglátja az események folyását. Namos mester varázslata célba érhetett, hiszen a rendvezető máris parancsokat osztogat a kormos leszerelésére. A lángfal eloszlatása is erre utal, így Kuhn is vissza baktat a kocsmába. Nem sokat teketóriázik, ahogy szabad lesz a lépcső rögtön fel lépdel. Nehéz léptei alatt halkan recsek a deszka építmény.
Gyors pillantást vet a mélységi nő felé ahogyan a férfi felé nyúl. Bízik benne, hogy a nőstény nem olyan balga hogy egyedül nekik ugorjon, azonban jobb, hogyha felkészülten éri a támadás.
Hogyha ez nem történik meg akkor gyors mozdulattal az üldözött hóna alá nyúl és felhúzza azt, vaskos markával tovább fogva annak kezét. Hogyha Alea vagy Jaeck elvenné a fegyvereit, akkor itt a legjobb alkalom. Bármi is történjék, Kuhn igyekszik stabilan tartani a mélységit, nehogy merész gondolatai támadjanak ha feleszmél a mágiából.*
9993. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 23:30:58
Üzenet elküldve: 2016-05-19 23:30:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek rendje - Közös hajsza //
*Szerencsére nem csak egyedül lendül akcióba, bár úgy tűnik, hogy a másik "csapat" (Eralil legjobb tudomása szerint jelenleg két fő) sem teljesen tétlen, mégis szükséges, hogy menekülőre fogják. Szerencsére a mágia olyan dolog, amivel az ilyen apróságokat meg lehet akadályozni. Elég aranyos a menekülési szándék, ahogy Alea próbálkozása is okos, és Kuhné is (bár róla Eralil nem igazán rakja össze fejben, miért is ront ki hátul, de nem gondolná, hogy megfutamodik az óriás). Mind-mind kisebb-nagyobb darab az egész történetben, de a végeredmény igazából, ami fontos. Ebből a szempontból pedig Eralil az, aki a legnagyobb eséllyel képes - akár a távolból is - teljesen kiiktatni a veszélyforrást, ez esetben pedig ez a két sötételf. Vagyis igazából számára csak az egyik. Több varázslat is van, amivel meg tudja akadályozni, hogy akár mind a ketten elmeneküljenek. Ha más nem, a lépcső tetejére pakol egy ugyan olyan lángfalat, mint ami lent is található, vagy akár jégfalat, vagy földfalat. Elég nagy a választék a repertoárból. Eralilnak nem célja az igazságszolgáltatás, sem az, hogy összekombinálja itt az alvilági figurákat. Ő egy embert (pontosabban sötételfet) szeretne elkapni, a másik a legkevésbé sem érdekli, és nem gondolja úgy, hogy bárkinek az épségét is kockáztatni kéne. Épp ezért fog neki egy újabb varázsigének, mikor a célpont elindul fölfele, miután megégette a kezét (ami már részben a harcképességének rovására megy). Az ige nem egyszerű, hosszabb, de mivel még Alea is közbeszól (vagyis közbenyúl), jó eséllyel van annyi idő, hogy Eralil végigérjen a varázslat szövegén, mielőtt a sötételf eltűnne a szemük elől a lépcső tetején. Egy olyan mágiát küld a sötételf férfi felé, ami egy rövid időre gyakorlatilag teljesen harcképtelenné teszi.
Ha sikerül a varázslat, ennyit kiált fel:*
- Veled nincs dolgunk, menj utadra. *Nyilvánvalóan a nősténynek szól. Persze a másik lehet olyan botor, hogy nem tesz így, hanem leáll "harcolni", de ez épp hogy nem lenne harc. Láthatja, milyen hatalma van Eralilnak, és ráadásul két óriással és egy negyedik személlyel is érkezett, a sötételfnek esélye sincs, legyen bármilyen jó harcos.*
- Ti fogjátok le a hímet, vegyétek el a fegyvereit. Figyeljetek a rejtett felszerelésre. *Adja ki az utasítást Jaecknek és Aleának. Közben a nőstényt figyeli, hogy szeretne-e valami teljesen botor dolgot tenni, vagy inkább lelép. Utóbbi megfontoltabb lenne, de azért egy kis figyelmet kap: ha bármivel is próbálkozna, Eralil kész akár további komoly mágiákat is végrehajtani. Közben kasztjának képességével az előző varázst teljesen felszámolja (oszlatás), így Jaeck is szabad utat kap.*
A hozzászólás írója (Eralil Namos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 23:37:03
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
*Szerencsére nem csak egyedül lendül akcióba, bár úgy tűnik, hogy a másik "csapat" (Eralil legjobb tudomása szerint jelenleg két fő) sem teljesen tétlen, mégis szükséges, hogy menekülőre fogják. Szerencsére a mágia olyan dolog, amivel az ilyen apróságokat meg lehet akadályozni. Elég aranyos a menekülési szándék, ahogy Alea próbálkozása is okos, és Kuhné is (bár róla Eralil nem igazán rakja össze fejben, miért is ront ki hátul, de nem gondolná, hogy megfutamodik az óriás). Mind-mind kisebb-nagyobb darab az egész történetben, de a végeredmény igazából, ami fontos. Ebből a szempontból pedig Eralil az, aki a legnagyobb eséllyel képes - akár a távolból is - teljesen kiiktatni a veszélyforrást, ez esetben pedig ez a két sötételf. Vagyis igazából számára csak az egyik. Több varázslat is van, amivel meg tudja akadályozni, hogy akár mind a ketten elmeneküljenek. Ha más nem, a lépcső tetejére pakol egy ugyan olyan lángfalat, mint ami lent is található, vagy akár jégfalat, vagy földfalat. Elég nagy a választék a repertoárból. Eralilnak nem célja az igazságszolgáltatás, sem az, hogy összekombinálja itt az alvilági figurákat. Ő egy embert (pontosabban sötételfet) szeretne elkapni, a másik a legkevésbé sem érdekli, és nem gondolja úgy, hogy bárkinek az épségét is kockáztatni kéne. Épp ezért fog neki egy újabb varázsigének, mikor a célpont elindul fölfele, miután megégette a kezét (ami már részben a harcképességének rovására megy). Az ige nem egyszerű, hosszabb, de mivel még Alea is közbeszól (vagyis közbenyúl), jó eséllyel van annyi idő, hogy Eralil végigérjen a varázslat szövegén, mielőtt a sötételf eltűnne a szemük elől a lépcső tetején. Egy olyan mágiát küld a sötételf férfi felé, ami egy rövid időre gyakorlatilag teljesen harcképtelenné teszi.
Ha sikerül a varázslat, ennyit kiált fel:*
- Veled nincs dolgunk, menj utadra. *Nyilvánvalóan a nősténynek szól. Persze a másik lehet olyan botor, hogy nem tesz így, hanem leáll "harcolni", de ez épp hogy nem lenne harc. Láthatja, milyen hatalma van Eralilnak, és ráadásul két óriással és egy negyedik személlyel is érkezett, a sötételfnek esélye sincs, legyen bármilyen jó harcos.*
- Ti fogjátok le a hímet, vegyétek el a fegyvereit. Figyeljetek a rejtett felszerelésre. *Adja ki az utasítást Jaecknek és Aleának. Közben a nőstényt figyeli, hogy szeretne-e valami teljesen botor dolgot tenni, vagy inkább lelép. Utóbbi megfontoltabb lenne, de azért egy kis figyelmet kap: ha bármivel is próbálkozna, Eralil kész akár további komoly mágiákat is végrehajtani. Közben kasztjának képességével az előző varázst teljesen felszámolja (oszlatás), így Jaeck is szabad utat kap.*
A hozzászólás írója (Eralil Namos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 23:37:03
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
9992. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 23:00:39
Üzenet elküldve: 2016-05-19 23:00:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai//
*Ami azt illeti, kalózunk nagyon is el tudja képzelni a lányt, ahogy néhány év múlva valami igen hasonló módon, mint ahogy lefestette, a Vashegy pénzügyi úrnője szerepében, bár a maga részéről kétli, hogy Rilainak adott esetben ne hiányoznának a Taverna dolgai. Szemmel láthatóan a lány szereti csinálni, jó is benne, Draenon úgy véli, ha volna is lehetősége rá, hogy hanyagolja, igazán akkor sem tenné.*
-Nekem mindegy, ahová mész, követlek. Nyilván nem hagyhatom, hogy csak úgy, egyedül kóricálj az utakon, amikor ilyen veszélyes időket élünk. *vonja meg a vállát, az ezüst banyától meg aligha van oka tartani. Jó eséllyel amaz már nem is emlékszik kalózunkra, s tán így volna ez a legjobban. Jobb a békesség.*
-Igenis hölgyem... *neveti el magát, s szavához híven, gátlástalanul stíröli Rilai ringó csípőjét, meg egyéb részeit, ahogy a lépcső felé indul, kalózunk pedig követi. Nyilvánvalóan puszta udvariasságból engedi előre a felfelé vezető úton is a lányt, nem ám azért, hogy a szemét legeltesse rajta, aljas rágalom!
Odafent kellemes félhomály van, s rajtuk kívül egy teremtett lélek sem a folyosón. Kalózunk, kapva a kínálkozó alkalmon, hogy végre a figyelő szemektől távol lehetnek, rögvest el is kapja Rilai kezét, hogy maga felé fordítsa őt. Nem erőszakosan, de kellő férfias határozottsággal húzza magához.*
-Azon tűnődöm, hogy még ma van-e, vagy ez már holnapnak számít? *kérdi bujkáló sunyi mosollyal.*
*Ami azt illeti, kalózunk nagyon is el tudja képzelni a lányt, ahogy néhány év múlva valami igen hasonló módon, mint ahogy lefestette, a Vashegy pénzügyi úrnője szerepében, bár a maga részéről kétli, hogy Rilainak adott esetben ne hiányoznának a Taverna dolgai. Szemmel láthatóan a lány szereti csinálni, jó is benne, Draenon úgy véli, ha volna is lehetősége rá, hogy hanyagolja, igazán akkor sem tenné.*
-Nekem mindegy, ahová mész, követlek. Nyilván nem hagyhatom, hogy csak úgy, egyedül kóricálj az utakon, amikor ilyen veszélyes időket élünk. *vonja meg a vállát, az ezüst banyától meg aligha van oka tartani. Jó eséllyel amaz már nem is emlékszik kalózunkra, s tán így volna ez a legjobban. Jobb a békesség.*
-Igenis hölgyem... *neveti el magát, s szavához híven, gátlástalanul stíröli Rilai ringó csípőjét, meg egyéb részeit, ahogy a lépcső felé indul, kalózunk pedig követi. Nyilvánvalóan puszta udvariasságból engedi előre a felfelé vezető úton is a lányt, nem ám azért, hogy a szemét legeltesse rajta, aljas rágalom!
Odafent kellemes félhomály van, s rajtuk kívül egy teremtett lélek sem a folyosón. Kalózunk, kapva a kínálkozó alkalmon, hogy végre a figyelő szemektől távol lehetnek, rögvest el is kapja Rilai kezét, hogy maga felé fordítsa őt. Nem erőszakosan, de kellő férfias határozottsággal húzza magához.*
-Azon tűnődöm, hogy még ma van-e, vagy ez már holnapnak számít? *kérdi bujkáló sunyi mosollyal.*
9991. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 22:42:44
Üzenet elküldve: 2016-05-19 22:42:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon//
- Én sosem ismertem még ilyen összetartozást. - *Mondja kissé irigykedve.* - Tudod, nekem nem igazán volt meg a biztos családi háttér. Lehet, sok minden másképpen alakult volna.
*Elnézegeti a másik nosztalgikus mosolyát - sokért nem adta volna, ha neki is osztályrészül jut ez, de ez a hajó már elment. Valódi család-érzete sosem volt igazán, ilyesmi nem adatott meg neki a születés jogán. Talán a színjátékos kompánia tagjaként került a legközelebb hozzá kölyökkorában. Illetve, helyenként ezt érzi a Vashegy népének körében is, már ha lehet sajátjának nevezni ezt a sokféleképpen eszehagyott, véres és önfejű társulatot. Ezt szóvá is teszi, hangját szeretetteljes melegség színezi.*
- De azért jó a Thargok mellett most nekem, nagyon jó. Nincstelenként érkeztem közéjük, most meg már néha azon kapom magam, hogy tán vagyok is valaki közöttük. - *Nevet fel halkan, fejcsóválva.* - Úgy látom, lassan megtanulunk hasznosabbnak és még hasznosabbnak lenni egymás számára a Hadúrral is, a Szilánkokkal is. Egyszer majd mulattat, ha visszagondolok a régi időkre, amikor már fontos és befolyásos leszek, meg egész nap selyempárnán fogok ücsörögni és méteres árulistákat szignózok, meg öklömnyi pecsétgyűrűvel hitelesítek mindenféle beszerzést a Vashegy nevében.
*Később végigveszik a másnapi programpontokat. Csak úgy mellesleg beközli:*
- A hazaúton el kell kanyarodjak Synmira felé is. Ha esetleg tartanál az Ezüstboszorkánytól, úgy tudom, házon kívül van.
*Utóbb színjátékkal, de hitelesen elhűlve forgatja szemeit.*
- Elcsavarta?! - *Visszhangozza gunyorosan.* - Kezdjek el tűnődni, mit mondanál atyámnak, ha volna, ha élne még? Hogy mit műveltél velem?
*Önkéntelenül is felelevenít ezt-azt a közelmúlt eseményeitől. Mosolya szélesedik, ki tudja miért. Aztán Deron említésére drámaian felsóhajt.*
- Igen, rá gondoltam. Tudtam ám, hogy valami ilyesmi van a dologban. Olybá tűnik, kiszagolom a fajtád. - *Villantja negédesen macskaszemeit a másikra a borospohár fölött. Aztán végigtekint a terített asztal romjai fölött - ő a maga részéről jóllakott, kellemesen elzsibbadt a bortól, úgyhogy akár lőhetik is fel a pizsamát.*
- Na, akkor csak figyeld szorgosan. - *Sóhajt feltápászkodva, mutató- és középsőujja között tenyerére ültetve a borospoharat, aztán ringó léptekkel elindul a lépcsőn felfele. A Szobát remélhetőleg már előkészítették számára odafenn, aligha kerülhetett többe 5 aranynál meg egy megnyerő mosolynál.
*
- Én sosem ismertem még ilyen összetartozást. - *Mondja kissé irigykedve.* - Tudod, nekem nem igazán volt meg a biztos családi háttér. Lehet, sok minden másképpen alakult volna.
*Elnézegeti a másik nosztalgikus mosolyát - sokért nem adta volna, ha neki is osztályrészül jut ez, de ez a hajó már elment. Valódi család-érzete sosem volt igazán, ilyesmi nem adatott meg neki a születés jogán. Talán a színjátékos kompánia tagjaként került a legközelebb hozzá kölyökkorában. Illetve, helyenként ezt érzi a Vashegy népének körében is, már ha lehet sajátjának nevezni ezt a sokféleképpen eszehagyott, véres és önfejű társulatot. Ezt szóvá is teszi, hangját szeretetteljes melegség színezi.*
- De azért jó a Thargok mellett most nekem, nagyon jó. Nincstelenként érkeztem közéjük, most meg már néha azon kapom magam, hogy tán vagyok is valaki közöttük. - *Nevet fel halkan, fejcsóválva.* - Úgy látom, lassan megtanulunk hasznosabbnak és még hasznosabbnak lenni egymás számára a Hadúrral is, a Szilánkokkal is. Egyszer majd mulattat, ha visszagondolok a régi időkre, amikor már fontos és befolyásos leszek, meg egész nap selyempárnán fogok ücsörögni és méteres árulistákat szignózok, meg öklömnyi pecsétgyűrűvel hitelesítek mindenféle beszerzést a Vashegy nevében.
*Később végigveszik a másnapi programpontokat. Csak úgy mellesleg beközli:*
- A hazaúton el kell kanyarodjak Synmira felé is. Ha esetleg tartanál az Ezüstboszorkánytól, úgy tudom, házon kívül van.
*Utóbb színjátékkal, de hitelesen elhűlve forgatja szemeit.*
- Elcsavarta?! - *Visszhangozza gunyorosan.* - Kezdjek el tűnődni, mit mondanál atyámnak, ha volna, ha élne még? Hogy mit műveltél velem?
*Önkéntelenül is felelevenít ezt-azt a közelmúlt eseményeitől. Mosolya szélesedik, ki tudja miért. Aztán Deron említésére drámaian felsóhajt.*
- Igen, rá gondoltam. Tudtam ám, hogy valami ilyesmi van a dologban. Olybá tűnik, kiszagolom a fajtád. - *Villantja negédesen macskaszemeit a másikra a borospohár fölött. Aztán végigtekint a terített asztal romjai fölött - ő a maga részéről jóllakott, kellemesen elzsibbadt a bortól, úgyhogy akár lőhetik is fel a pizsamát.*
- Na, akkor csak figyeld szorgosan. - *Sóhajt feltápászkodva, mutató- és középsőujja között tenyerére ültetve a borospoharat, aztán ringó léptekkel elindul a lépcsőn felfele. A Szobát remélhetőleg már előkészítették számára odafenn, aligha kerülhetett többe 5 aranynál meg egy megnyerő mosolynál.
*
9990. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 22:01:42
Üzenet elküldve: 2016-05-19 22:01:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Az égimeszelő tekintetéről lerí, hogy megkönnyebbült, amiért a nézeteltérés diplomatikus módon kerül megvitatásra. Ráfog söröskorsójára és egy jókora kortynyi mézsört enged útjára, mellyel nem oly rég megejtett étkezésének maradékát leöblögetve lenyeli az italt. Arcán - a fogadóbeliek meglepetésére - a részegség, de legalább a becsípés lehető legkisebb jele sem látható. Norhärt jól bírja az italt, mindig is jól bírta.
Kupáját leteszi, szakállát és bajszát megtörli, majd - ezúttal illedelmesen, de sajna még mindig jól hallhatóan - csukott szájjal böffent egyet. A fogadóbeliek megvető undorral tekintenek az óriás felé, majd visszafordulnak a saját dolgukkal törődni.*
-Ismertem egy fél-elfet. Afféle mágus volt... nagy mágus, családjában a legnagyobb. Saját szememmel láttam, ahogy képes volt egy fejét vesztett embert feltámasztani az élők közé. Nos, barátom, bizton állíthatom neked, hogyha dühöm teljes erejét kiengedtem volna erre a nyomorék fattyúra, még az a legendás varázsló sem lenne lépes összevarrni. Még a pokolra is darabokban jutna el!
*A fogadóbeliek halk suttogásából Norhärt kihallja, hogy sajnálattal pusmognak a nemrég elhunytról és átkozzák őt, amiért ilyen szavakat intéz róla.*
-Ez az ember... vagy mi, olyan terepre tévedt, ahova nem kellett volna. Olyanokat szidott, kiknek nevét sem az én, sem senki más jelenlétében nem lett volna szabad a szájára vennie.
*Újabb, az eddigieknél jóval nagyobb kortyot vesz magához söréből, majd folytatja. Úgy tűnik, hogy teljes kupáját kiitta.*
-Nagyjából százhúsz telet értem már meg. Egy ilyen kis csemete... kis pólyás hogy a büdös, redvás, retkes francba mondhatna nekem olyanokat, miket még magától az ördögtől sem várnék?! Hogy?! Egy jobb helyen... Mondjuk ott, ahonnan én jöttem, egy ilyen tettért vállbaveregetnék az óriást, nem pedig kiközösítenék és kibeszélnék. Balladákat kéne zengeniük rólam! Érted mit mondok? Érted?
*Norhärt alaposan felhúzza magát, majd egy csuklás és böffentés közepette ráébred, hogy a kelleténél lehet, hogy egy kicsivel több mézsört gurított le.*
-Azt hiszem... azt hiszem jobb lenne ha most ledőlnék.
*Norhärt nagynehezen feltápászkodik ültőhelyéből, de hamar visszabukik, hisz részegsége nem engedi lábra állni.*
-Pillanatnyi nehézségem támadt. De semmi baj... Igazság szerint nem is tudom, mikor ittam ennyit utoljára...
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 22:02:15
*Az égimeszelő tekintetéről lerí, hogy megkönnyebbült, amiért a nézeteltérés diplomatikus módon kerül megvitatásra. Ráfog söröskorsójára és egy jókora kortynyi mézsört enged útjára, mellyel nem oly rég megejtett étkezésének maradékát leöblögetve lenyeli az italt. Arcán - a fogadóbeliek meglepetésére - a részegség, de legalább a becsípés lehető legkisebb jele sem látható. Norhärt jól bírja az italt, mindig is jól bírta.
Kupáját leteszi, szakállát és bajszát megtörli, majd - ezúttal illedelmesen, de sajna még mindig jól hallhatóan - csukott szájjal böffent egyet. A fogadóbeliek megvető undorral tekintenek az óriás felé, majd visszafordulnak a saját dolgukkal törődni.*
-Ismertem egy fél-elfet. Afféle mágus volt... nagy mágus, családjában a legnagyobb. Saját szememmel láttam, ahogy képes volt egy fejét vesztett embert feltámasztani az élők közé. Nos, barátom, bizton állíthatom neked, hogyha dühöm teljes erejét kiengedtem volna erre a nyomorék fattyúra, még az a legendás varázsló sem lenne lépes összevarrni. Még a pokolra is darabokban jutna el!
*A fogadóbeliek halk suttogásából Norhärt kihallja, hogy sajnálattal pusmognak a nemrég elhunytról és átkozzák őt, amiért ilyen szavakat intéz róla.*
-Ez az ember... vagy mi, olyan terepre tévedt, ahova nem kellett volna. Olyanokat szidott, kiknek nevét sem az én, sem senki más jelenlétében nem lett volna szabad a szájára vennie.
*Újabb, az eddigieknél jóval nagyobb kortyot vesz magához söréből, majd folytatja. Úgy tűnik, hogy teljes kupáját kiitta.*
-Nagyjából százhúsz telet értem már meg. Egy ilyen kis csemete... kis pólyás hogy a büdös, redvás, retkes francba mondhatna nekem olyanokat, miket még magától az ördögtől sem várnék?! Hogy?! Egy jobb helyen... Mondjuk ott, ahonnan én jöttem, egy ilyen tettért vállbaveregetnék az óriást, nem pedig kiközösítenék és kibeszélnék. Balladákat kéne zengeniük rólam! Érted mit mondok? Érted?
*Norhärt alaposan felhúzza magát, majd egy csuklás és böffentés közepette ráébred, hogy a kelleténél lehet, hogy egy kicsivel több mézsört gurított le.*
-Azt hiszem... azt hiszem jobb lenne ha most ledőlnék.
*Norhärt nagynehezen feltápászkodik ültőhelyéből, de hamar visszabukik, hisz részegsége nem engedi lábra állni.*
-Pillanatnyi nehézségem támadt. De semmi baj... Igazság szerint nem is tudom, mikor ittam ennyit utoljára...
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 22:02:15
9989. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 20:29:44
Üzenet elküldve: 2016-05-19 20:29:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lylina//
*Némely tudós elmék szerint a férfi sohasem igazodhat ki a nőn, ezért jobb nagy ívben kerülni őket. Más bölcsek radikálisabb felfogásban közelítik meg ezt a kérdést. Szerintük az asszonyok zöme legkevesebb bajt egy nagy halom rőzse tetején tudja okozni. Chetro viszont sohasem foglalkozott ilyen gondolatokkal. Mostanáig. Mert lassan a napnál is világosabb, hogy ez a lány egy égetnivaló boszorka. És valami különös terheltsége lehet a fürdőlepedők felé. Ahogy ott áll a fürdőt a fogadótól elválasztó ajtóban, ami épp most csapódott be az orra előtt, eltátott szájjal jut egy kis ideje a fentieken gondolkozni. Az áhítatos elmélkedést legfeljebb az zavarja, hogy egy övtől és az azon függő tőrtől eltekintve pillanatnyilag nem visel más öltözéket. Végül erőt vesz magán, felkapja a lába elé hullott vászondarabot, majd azt a dereka köré csavarva követi Lylinát és a ruháit a fogadóba. Ugyan a Pegazus törzsközönsége nem báli toalettben látogatja a fogadót, de rendhagyó öltözéke talán mégis kelt némi feltűnést.*
- Elnézésüket kérem, nemes urak és hölgyek!
*Dörmögi elég hangosan ahhoz, hogy a közelében állók és esetlegesen felháborodók hallják, aztán a pulthoz csattog mezítlábasan. Egy szó nélkül kikapja Lylina kezéből az egyik poharat, néhány nagy korttyal lehúzza annak tartalmát, majd a kiürült kupát a pultra lökve, másik kezével egy gyors mozdulattal visszaveszi ruháit és csizmáit. Megjátszott felháborodásában egy pillanatig sem zavarja, hogy az egész eredetileg az ő ötlete volt.*
- Egy pillanat, azonnal jövök!
*Veti oda vészes komolysággal, bár a vérfagyasztó hatást kissé mérsékli hiányos öltözete és vidáman csillogó szeme. Sarkon fordul és visszasiet a fürdőbe, ahonnan immár rendesen felöltözve tér vissza pár perc múltával.*
- Bocsáss meg, de muszáj kételkednem abban a szende ártatlanságban. Szemérmes leányok ritkán rángatják le a törölközőt egyébként valóban szemérmes férfiakról. Egyszer sem, nemhogy többször egymás után.
*Támaszkodik neki a pultnak vigyorogva.*
- Már csak az a kérdés, hogy miként járok inkább pórul: ha odalöksz valami kéjsóvár asszonyságnak, vagy ha megtartasz magadnak? De ez nem üres hassal fogjuk megbeszélni. Ezt sem. És nem, most nem egy hervadt rántottát fogsz enni.
*A pult felé fordul és némi hezitálás után leadja a rendelést két Csirkesültre 36 aranyért, valamint kér magának még egy kupa Bort, ha már az előzőt villámgyorsan legurította a torkán. Ezért további 10 aranyat hagy a pulton. . Ezután már nincs más dolga, mint körbesandítani a termen és egy üres asztalt felfedezve, karját nyújtani a Lylinának.*
- Szabad?
A hozzászólás írója (Chetro Leyrah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 20:30:03
*Némely tudós elmék szerint a férfi sohasem igazodhat ki a nőn, ezért jobb nagy ívben kerülni őket. Más bölcsek radikálisabb felfogásban közelítik meg ezt a kérdést. Szerintük az asszonyok zöme legkevesebb bajt egy nagy halom rőzse tetején tudja okozni. Chetro viszont sohasem foglalkozott ilyen gondolatokkal. Mostanáig. Mert lassan a napnál is világosabb, hogy ez a lány egy égetnivaló boszorka. És valami különös terheltsége lehet a fürdőlepedők felé. Ahogy ott áll a fürdőt a fogadótól elválasztó ajtóban, ami épp most csapódott be az orra előtt, eltátott szájjal jut egy kis ideje a fentieken gondolkozni. Az áhítatos elmélkedést legfeljebb az zavarja, hogy egy övtől és az azon függő tőrtől eltekintve pillanatnyilag nem visel más öltözéket. Végül erőt vesz magán, felkapja a lába elé hullott vászondarabot, majd azt a dereka köré csavarva követi Lylinát és a ruháit a fogadóba. Ugyan a Pegazus törzsközönsége nem báli toalettben látogatja a fogadót, de rendhagyó öltözéke talán mégis kelt némi feltűnést.*
- Elnézésüket kérem, nemes urak és hölgyek!
*Dörmögi elég hangosan ahhoz, hogy a közelében állók és esetlegesen felháborodók hallják, aztán a pulthoz csattog mezítlábasan. Egy szó nélkül kikapja Lylina kezéből az egyik poharat, néhány nagy korttyal lehúzza annak tartalmát, majd a kiürült kupát a pultra lökve, másik kezével egy gyors mozdulattal visszaveszi ruháit és csizmáit. Megjátszott felháborodásában egy pillanatig sem zavarja, hogy az egész eredetileg az ő ötlete volt.*
- Egy pillanat, azonnal jövök!
*Veti oda vészes komolysággal, bár a vérfagyasztó hatást kissé mérsékli hiányos öltözete és vidáman csillogó szeme. Sarkon fordul és visszasiet a fürdőbe, ahonnan immár rendesen felöltözve tér vissza pár perc múltával.*
- Bocsáss meg, de muszáj kételkednem abban a szende ártatlanságban. Szemérmes leányok ritkán rángatják le a törölközőt egyébként valóban szemérmes férfiakról. Egyszer sem, nemhogy többször egymás után.
*Támaszkodik neki a pultnak vigyorogva.*
- Már csak az a kérdés, hogy miként járok inkább pórul: ha odalöksz valami kéjsóvár asszonyságnak, vagy ha megtartasz magadnak? De ez nem üres hassal fogjuk megbeszélni. Ezt sem. És nem, most nem egy hervadt rántottát fogsz enni.
*A pult felé fordul és némi hezitálás után leadja a rendelést két Csirkesültre 36 aranyért,
valamint kér magának még egy kupa Bort, ha már az előzőt villámgyorsan legurította a torkán. Ezért további 10 aranyat hagy a pulton. . Ezután már nincs más dolga, mint körbesandítani a termen és egy üres asztalt felfedezve, karját nyújtani a Lylinának.*- Szabad?
A hozzászólás írója (Chetro Leyrah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 20:30:03
9988. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:42:19
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:42:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Szemmel láthatóan a városőr nem igen tud egyelőre mit kezdeni a helyzettel, hát továbbra is próbálja húzni az időt, amíg a többiek megérkeznek. A kocsmáros, jobb híján, kiszolgálja az óriást, aki szemmel láthatóan nem óhajt újabb véres gyilkosságot elkövetni, legalábbis mostanában. Na persze azelőtt sem gondolta volna senki, hogy a dolgok ilyen drámai fordulatot vehetnek, hát mindenki tartja az öt-hat lépés távolságot a meláktól, mindenki, kivéve a szóban forgó őrmestert.*
-Norhärt, értem. *bólint lassan, majd megáll az óriástól éppen kartávolságon kívül. Odahúz egy széket, és lassan leül rá, továbbra is ügyelve, hogy lehetőleg ne kerüljön a szükségesnél okvetlenül közelebb Norhärthoz. Amikor az odadobja elé a letépett fejet, a fickó képén jól látható undor és megrökönyödöttség látszik, de igyekszik megőrizni a hidegvérét.*
-És mondd csak... Norhärt... *nagyot nyelve emeli fel a tekintetét az óriásra.*
-Miért csináltad ezt?
*Szemmel láthatóan a városőr nem igen tud egyelőre mit kezdeni a helyzettel, hát továbbra is próbálja húzni az időt, amíg a többiek megérkeznek. A kocsmáros, jobb híján, kiszolgálja az óriást, aki szemmel láthatóan nem óhajt újabb véres gyilkosságot elkövetni, legalábbis mostanában. Na persze azelőtt sem gondolta volna senki, hogy a dolgok ilyen drámai fordulatot vehetnek, hát mindenki tartja az öt-hat lépés távolságot a meláktól, mindenki, kivéve a szóban forgó őrmestert.*
-Norhärt, értem. *bólint lassan, majd megáll az óriástól éppen kartávolságon kívül. Odahúz egy széket, és lassan leül rá, továbbra is ügyelve, hogy lehetőleg ne kerüljön a szükségesnél okvetlenül közelebb Norhärthoz. Amikor az odadobja elé a letépett fejet, a fickó képén jól látható undor és megrökönyödöttség látszik, de igyekszik megőrizni a hidegvérét.*
-És mondd csak... Norhärt... *nagyot nyelve emeli fel a tekintetét az óriásra.*
-Miért csináltad ezt?
9987. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:27:23
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:27:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai//
*Függetlenül attól, hogy a lány elhiszi-e a történetet, kalózunk beleéléssel, gesztikulálva adja azt elő. Nyilvánvalóan, egy történet értékéből nem von le, ha annak valóságtartalma megkérdőjelezhető, attól csak misztikusabb és izgalmasabb lesz. Ugyan kit érdekelnének a puszta, szilárd, unalmas tények?*
-Nem feltétlenül. *ingatja lassan a fejét.*
-Láttam én már aprópénzért elkövetett vérárulást, de persze alapvetően, ahogy a mondás is tartja, a vér kötelez. Esetünkben mindenképpen, együtt nőttünk fel, elválaszthatatlanok voltunk. Bármikor az életünket adtuk volna egymásért, ahogyan az nem egy alkalommal kis híján egyébként meg is történt.*idézi fel nosztalgikus mosollyal.*
-Folyton versenyeztünk egymással, ki tud gyorsabban, magasabbra mászni, aztán később, hogy ki tudja a szebb lányokat elcsábítani, vagy éppen puszta szórakozásból, értéktelen dolgokat csentünk el a piacon, a móka kedvéért. Egy-egy almát, főleg, ilyesmiket, semmi olyat, ami nagyon hiányozna bárkinek is, de azért, ha elkapnak érte, azt nem köszönjük meg. *kuncogja el magát.*
-Emlékszem, egyszer jól ráfaragtam, valami ütődött gnómban elbotlottam, és elkaptak a városőrök. Húsz botütést kaptam az almáért, meg az okozott egyéb károkért, de esküszöm, jobban fájt a bátyám lesajnáló tekintete, a vihogásáról már nem is beszélve. Egy hétig nem nagyon tudtam asztalhoz ülni...
*A következő téma már kevésbé kellemes, ugyanakkor tárgyilagos, és nyilván ezt is meg kell vitatni. Akár most is, mielőtt az estének véget vetnek.*
-Érthető. *bólint, elvégre mégis csak a lányé a Taverna, s ott hagyni olyan érzés lehet, mint édes gyermekét idegenekre bízni. Jó, nem feltétlenül idegenekről van szó, ebben az esetben legalábbis, de azért a kalóz meg tudja érteni. Ő is utálta ott hagyni a Páriát, minden alkalommal.*
-Nekem teljesen jó, holnap a délelőtt folyamán el tudok intézni mindent, amiért jöttem. *von vállat, majd cinikus vigyorra húzza a száját.*
-Persze, fogjuk szegény, szerencsétlen, hányattatott sorsú tengerészre, hát tehet róla az a nyomorult, hogy valami smaragdszemű leányka elcsavarta a fejét? *forgatja a szemeit.*
-A rozsdaette fejű hegyesfülűre gondolsz? *int a pult felé, többé-kevésbé Deron irányába, ha ott van még.*
-Igen, holnap reggel találkozom vele, s elkísér minket a Vashegyre. Be akartam mutatni neked, csak nem most. Mondtam, ma csak te létezel. *kacsint a nőre vigyorogva, egyszersmind Deron személyét illetően is fellebbentve a leplet.*
-Ne aggódj, vigyázó szemem le sem fogom venni a szebbik részeidről. *kuncogja el magát.*
-Persze csakis a biztonságod érdekében. *villantja meg gazfickós vigyorát.*
*Függetlenül attól, hogy a lány elhiszi-e a történetet, kalózunk beleéléssel, gesztikulálva adja azt elő. Nyilvánvalóan, egy történet értékéből nem von le, ha annak valóságtartalma megkérdőjelezhető, attól csak misztikusabb és izgalmasabb lesz. Ugyan kit érdekelnének a puszta, szilárd, unalmas tények?*
-Nem feltétlenül. *ingatja lassan a fejét.*
-Láttam én már aprópénzért elkövetett vérárulást, de persze alapvetően, ahogy a mondás is tartja, a vér kötelez. Esetünkben mindenképpen, együtt nőttünk fel, elválaszthatatlanok voltunk. Bármikor az életünket adtuk volna egymásért, ahogyan az nem egy alkalommal kis híján egyébként meg is történt.*idézi fel nosztalgikus mosollyal.*
-Folyton versenyeztünk egymással, ki tud gyorsabban, magasabbra mászni, aztán később, hogy ki tudja a szebb lányokat elcsábítani, vagy éppen puszta szórakozásból, értéktelen dolgokat csentünk el a piacon, a móka kedvéért. Egy-egy almát, főleg, ilyesmiket, semmi olyat, ami nagyon hiányozna bárkinek is, de azért, ha elkapnak érte, azt nem köszönjük meg. *kuncogja el magát.*
-Emlékszem, egyszer jól ráfaragtam, valami ütődött gnómban elbotlottam, és elkaptak a városőrök. Húsz botütést kaptam az almáért, meg az okozott egyéb károkért, de esküszöm, jobban fájt a bátyám lesajnáló tekintete, a vihogásáról már nem is beszélve. Egy hétig nem nagyon tudtam asztalhoz ülni...
*A következő téma már kevésbé kellemes, ugyanakkor tárgyilagos, és nyilván ezt is meg kell vitatni. Akár most is, mielőtt az estének véget vetnek.*
-Érthető. *bólint, elvégre mégis csak a lányé a Taverna, s ott hagyni olyan érzés lehet, mint édes gyermekét idegenekre bízni. Jó, nem feltétlenül idegenekről van szó, ebben az esetben legalábbis, de azért a kalóz meg tudja érteni. Ő is utálta ott hagyni a Páriát, minden alkalommal.*
-Nekem teljesen jó, holnap a délelőtt folyamán el tudok intézni mindent, amiért jöttem. *von vállat, majd cinikus vigyorra húzza a száját.*
-Persze, fogjuk szegény, szerencsétlen, hányattatott sorsú tengerészre, hát tehet róla az a nyomorult, hogy valami smaragdszemű leányka elcsavarta a fejét? *forgatja a szemeit.*
-A rozsdaette fejű hegyesfülűre gondolsz? *int a pult felé, többé-kevésbé Deron irányába, ha ott van még.*
-Igen, holnap reggel találkozom vele, s elkísér minket a Vashegyre. Be akartam mutatni neked, csak nem most. Mondtam, ma csak te létezel. *kacsint a nőre vigyorogva, egyszersmind Deron személyét illetően is fellebbentve a leplet.*
-Ne aggódj, vigyázó szemem le sem fogom venni a szebbik részeidről. *kuncogja el magát.*
-Persze csakis a biztonságod érdekében. *villantja meg gazfickós vigyorát.*
9986. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:06:58
Üzenet elküldve: 2016-05-19 19:06:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Jól megrágja az utolsó falatot, majd annak torkán akadását megelőzendő hatalmasat kortyol sörös kupájából, teljesen kiürítve a korsót - melyet már oly régóta őrizget köreiben.
Körbenéz és megannyi rosszalló tekintet sikerül elkapnia, melyre válaszként Norhärt különféle sértő és halk hangokat hall meg.*
-Az ilyenek miatt tart ott Lanawin, ahol tart!*Suttogja egy vénasszony, kezében egy majdnem akkora söröskupával, mint amit az előbb ivott ki az óriás.*
-Szégyen és gyalázat! Én a városőrség helyében menten elmetszeném a nyakát!*Pusmogja egy másik, az előzőnél sokkal idősebb és fonnyadtabb asszony, majd legurít egy pálinkát.
Az óriás felkap egy fogpiszkálót majd a szájában turkálva a magányosan ácsorgó városőr felé fordul. Hirtelen átfut az agyán, hogy cselekednie kellene valamit... Mielőtt még őellene cselekszik valaki. Gyors eszmefuttatásba kezd és latolgatni kezdi esélyeit, lehetőségeit.*
~Ha esetleg felkapnám a söröskupát és az őr pofájába vágnám az elterelné. Így nem ölném meg, de gyorsan elkábítanám, aztán kifutnék ebből a rühes pecuból, onnan az utcára rohannék, majd elhagynám a várost, majd Lanawint is. Nem rossz ötlet... De mi van ha találkozom az ide felé tartó "erősítéssel". Akkor nekem befellegzett, s tán soha többé nem hagyom el a cellámat...~
*Norhärt megvakarja fejbőrét, megigazítja zsíros haját, majd szarvát piszkálgatva tovább gondolkozik, s mint egy varázsütésre, egy jó és használható ötlete támad.*
~Van erre jobb gyógymód is! A jó katonák képlékeny hűségének áttöréséhez az alkoholon át vezet az út! Meghívom őt, s majd ha cimborái megérkeznek őket is, a lehető legjobb italra, mit e bolondokháza képes felszolgálni!~
*Norhärt arca kivirul, s már egyáltalán nem érzi magát zavarban a fogadóbeliek tekintete miatt. Ám mosolya és jókedve hamar lelohad, mikor belebotlik tervének első hibájába - természetes csak gondolatban.*
~És mi van akkor, ha nem fogadják el a meghívást? Kidobott idő lesz az egész és lehet, hogy több időt kapok a börtönben hatósági személyek megvesztegetésének vádjával... Habár, ha jobban meggondolom, ennél rosszabb már nemigen lehet.~
*Végül Norhärt eleget téve ötletének, felemeli kezét és a fogadós felé kiált*
-Két mézsört ide csapos, de sebtiben ám! Nekem és az én városőr cimborámnak!
*A fogadóban mindenki meglepődve súg össze.*
-Ez a monstrum tud beszélni?
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 19:07:43
*Jól megrágja az utolsó falatot, majd annak torkán akadását megelőzendő hatalmasat kortyol sörös kupájából, teljesen kiürítve a korsót - melyet már oly régóta őrizget köreiben.
Körbenéz és megannyi rosszalló tekintet sikerül elkapnia, melyre válaszként Norhärt különféle sértő és halk hangokat hall meg.*
-Az ilyenek miatt tart ott Lanawin, ahol tart!*Suttogja egy vénasszony, kezében egy majdnem akkora söröskupával, mint amit az előbb ivott ki az óriás.*
-Szégyen és gyalázat! Én a városőrség helyében menten elmetszeném a nyakát!*Pusmogja egy másik, az előzőnél sokkal idősebb és fonnyadtabb asszony, majd legurít egy pálinkát.
Az óriás felkap egy fogpiszkálót majd a szájában turkálva a magányosan ácsorgó városőr felé fordul. Hirtelen átfut az agyán, hogy cselekednie kellene valamit... Mielőtt még őellene cselekszik valaki. Gyors eszmefuttatásba kezd és latolgatni kezdi esélyeit, lehetőségeit.*
~Ha esetleg felkapnám a söröskupát és az őr pofájába vágnám az elterelné. Így nem ölném meg, de gyorsan elkábítanám, aztán kifutnék ebből a rühes pecuból, onnan az utcára rohannék, majd elhagynám a várost, majd Lanawint is. Nem rossz ötlet... De mi van ha találkozom az ide felé tartó "erősítéssel". Akkor nekem befellegzett, s tán soha többé nem hagyom el a cellámat...~
*Norhärt megvakarja fejbőrét, megigazítja zsíros haját, majd szarvát piszkálgatva tovább gondolkozik, s mint egy varázsütésre, egy jó és használható ötlete támad.*
~Van erre jobb gyógymód is! A jó katonák képlékeny hűségének áttöréséhez az alkoholon át vezet az út! Meghívom őt, s majd ha cimborái megérkeznek őket is, a lehető legjobb italra, mit e bolondokháza képes felszolgálni!~
*Norhärt arca kivirul, s már egyáltalán nem érzi magát zavarban a fogadóbeliek tekintete miatt. Ám mosolya és jókedve hamar lelohad, mikor belebotlik tervének első hibájába - természetes csak gondolatban.*
~És mi van akkor, ha nem fogadják el a meghívást? Kidobott idő lesz az egész és lehet, hogy több időt kapok a börtönben hatósági személyek megvesztegetésének vádjával... Habár, ha jobban meggondolom, ennél rosszabb már nemigen lehet.~
*Végül Norhärt eleget téve ötletének, felemeli kezét és a fogadós felé kiált*
-Két mézsört ide csapos, de sebtiben ám!
Nekem és az én városőr cimborámnak!*A fogadóban mindenki meglepődve súg össze.*
-Ez a monstrum tud beszélni?
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 19:07:43
9985. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 17:11:15
Üzenet elküldve: 2016-05-19 17:11:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon//
*Szeme immáron a megszokott pajkos csillogással hunyorog vissza a férfira, ahogy befejezi az étkezést és hátradől, hogy meghallgassa a nagy rablómesét a sihederről, meg az úri kisasszonyról. Bár lerí róla, hogy kissé szkeptikus a történet igazságtartalmát illetően, ezzel szemében mit sem veszít az értékéből. Vigyorogva elhümment néhány egyetértő frázist, míg Draenon szünetet tart, hogy bort ihasson vagy légcserélhessen, de türelmesen kivárja a végkifejletet. Ujjait összefonja hasán, nem sokkal a mellei alatt, ahogy hátradől, lábát az asztal alatt keresztbe veti egymáson. Arckifejezéséből egyértelműen kiviláglik, hogy kedvére való a történet.*
- Igen, jó ember lehetett. Bár a vér erős kötelék. - *Összegzi benyomásait, jobbnak látván, ha inkább erre reflektál, nem arra, hogy a másik valószínűleg felnőtt élete hajnalán se volt sokkal eszesebb és szerencsésebb a nőválasztás ügyében, mint most.* - Valószínűleg testvérek között ez így szokás, nem? Nekem mondjuk nem nagyon volt senkim kölyökkorom óta. De ha lett volna egy kishúgom vagy kisöcsém, valószínűleg akkor is óvni és bújtatni igyekeztem volna a világ bajai elől, ha történetesen kötöznivaló bolond vagy égbekiáltóan rossz lenne.
*Kíváncsian felhúzza szemöldökét és biccent, bár igazában nem lepi meg nagyon, hogy a Thargodar vezérnek nem volt köze a halálesethez - valószínűleg, ha lett volna, azt meg is mondta volna, ugyanis Kagan nem öl jókedvből és szerinte nem is csinál titkot belőle. Ő úgy vette észre, inkább nevelő célzattal irtja ellenségeit, és ezzel épp ellenkezően jár el: felhívja a többiek figyelmét, jelölve mindenki előtt hatalmát, kérlelhetetlenségét és szilajságát. Kedves egészségére, amúg a vasujjak nem az ő torka köré fonódnak. Kinyújtóztatja ültében hátát és nyakát.*
- Erről jut eszembe, holnap nem sietősen, de azért a nap folyamán el kéne indulni. Hazafelé. Mondjuk délután. Kicsit aggódom, mi van a Korsóval, hogy Cathan több teljes napig egyedül van. Meg aztán nehogy a szóban forgó Hadúr demonstratíve meg találjon fojtani, amiért kések a kért áruval, amit amúgy be sem szereztem még. Miattad, mellesleg. - *Nyelvet ölt a kalózra, és a pult felé int, ami az idő elteltével lehetséges, hogy megüresedett, és Deron már nem támasztja azt olyan kitartóan, mint mikor megérkeztek.* - Neked volna még dolgod azzal az emberrel, akit ugyebár nem ismersz? Vagy egyéb, ami miatt hosszabban tartózkodnál itt? Gardurnak színét se láttam, mióta megjöttünk, úgyhogy ezúton tájékoztatlak, hogy ha jössz, kénytelen vagy vigyázó szemedet a szebbik felemen tartani a hazaúton is, fő a biztonság.
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 17:14:33
*Szeme immáron a megszokott pajkos csillogással hunyorog vissza a férfira, ahogy befejezi az étkezést és hátradől, hogy meghallgassa a nagy rablómesét a sihederről, meg az úri kisasszonyról. Bár lerí róla, hogy kissé szkeptikus a történet igazságtartalmát illetően, ezzel szemében mit sem veszít az értékéből. Vigyorogva elhümment néhány egyetértő frázist, míg Draenon szünetet tart, hogy bort ihasson vagy légcserélhessen, de türelmesen kivárja a végkifejletet. Ujjait összefonja hasán, nem sokkal a mellei alatt, ahogy hátradől, lábát az asztal alatt keresztbe veti egymáson. Arckifejezéséből egyértelműen kiviláglik, hogy kedvére való a történet.*
- Igen, jó ember lehetett. Bár a vér erős kötelék. - *Összegzi benyomásait, jobbnak látván, ha inkább erre reflektál, nem arra, hogy a másik valószínűleg felnőtt élete hajnalán se volt sokkal eszesebb és szerencsésebb a nőválasztás ügyében, mint most.* - Valószínűleg testvérek között ez így szokás, nem? Nekem mondjuk nem nagyon volt senkim kölyökkorom óta. De ha lett volna egy kishúgom vagy kisöcsém, valószínűleg akkor is óvni és bújtatni igyekeztem volna a világ bajai elől, ha történetesen kötöznivaló bolond vagy égbekiáltóan rossz lenne.
*Kíváncsian felhúzza szemöldökét és biccent, bár igazában nem lepi meg nagyon, hogy a Thargodar vezérnek nem volt köze a halálesethez - valószínűleg, ha lett volna, azt meg is mondta volna, ugyanis Kagan nem öl jókedvből és szerinte nem is csinál titkot belőle. Ő úgy vette észre, inkább nevelő célzattal irtja ellenségeit, és ezzel épp ellenkezően jár el: felhívja a többiek figyelmét, jelölve mindenki előtt hatalmát, kérlelhetetlenségét és szilajságát. Kedves egészségére, amúg a vasujjak nem az ő torka köré fonódnak. Kinyújtóztatja ültében hátát és nyakát.*
- Erről jut eszembe, holnap nem sietősen, de azért a nap folyamán el kéne indulni. Hazafelé. Mondjuk délután. Kicsit aggódom, mi van a Korsóval, hogy Cathan több teljes napig egyedül van. Meg aztán nehogy a szóban forgó Hadúr demonstratíve meg találjon fojtani, amiért kések a kért áruval, amit amúgy be sem szereztem még. Miattad, mellesleg. - *Nyelvet ölt a kalózra, és a pult felé int, ami az idő elteltével lehetséges, hogy megüresedett, és Deron már nem támasztja azt olyan kitartóan, mint mikor megérkeztek.* - Neked volna még dolgod azzal az emberrel, akit ugyebár nem ismersz? Vagy egyéb, ami miatt hosszabban tartózkodnál itt? Gardurnak színét se láttam, mióta megjöttünk, úgyhogy ezúton tájékoztatlak, hogy ha jössz, kénytelen vagy vigyázó szemedet a szebbik felemen tartani a hazaúton is, fő a biztonság.
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 17:14:33
9984. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 16:12:25
Üzenet elküldve: 2016-05-19 16:12:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Norhärt nem felel a kérdésre. Miért is tenne ilyet, ha ilyen udvariatlan módon megzavarják nyugalmát és egyikét az amúgy is ritkán megejtett pihenőinek.
Még a tekintetével sem tiszteli meg az imént érkezett alakot. Ehelyett inkább - megszakítva vacsoráját, melyet az erőszakos cselekmény után vásárolt magának - belekortyol sörébe. Nagyot nyel és büfög egyet az őr tiszteletére.
Másodpercek elteltével azonban már kezdi súlyosnak érezni magán a katona szúrós tekintetét, ezért felé fordul, megvakarja fülét és mélyen elgondolkodik.*
~Van becsületem, annyi szent, de nem szégyen ha megpróbálom kimenteni magam a bajból. A nyavalyának van kedve tömlöcben ülve tölteni a drága időt. Megpróbálok udvariasan viselkedni. Legalábbis udvariasabban, mint ahogy azt ezek az emberfattyak tették velem.~
*Minden erejét bevetve Norhärt elgondolkodik a lehető legtapintatosabb mondandón, mit jelen helyzetben kiejthet száján. Végül - ügyelvén, hogy megválogassa szavait - leakasztja a szíjáról a törpe pofázmányát, békenyilvánítás gyanánt az őr lába elé gurítja és tiszteletteljesen megszólal.*
-Norhärt.*Aztán visszafordul vacsorájához és jóízűen lakmározni kezd.*
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 16:12:54
*Norhärt nem felel a kérdésre. Miért is tenne ilyet, ha ilyen udvariatlan módon megzavarják nyugalmát és egyikét az amúgy is ritkán megejtett pihenőinek.
Még a tekintetével sem tiszteli meg az imént érkezett alakot. Ehelyett inkább - megszakítva vacsoráját, melyet az erőszakos cselekmény után vásárolt magának - belekortyol sörébe.
Nagyot nyel és büfög egyet az őr tiszteletére. Másodpercek elteltével azonban már kezdi súlyosnak érezni magán a katona szúrós tekintetét, ezért felé fordul, megvakarja fülét és mélyen elgondolkodik.*
~Van becsületem, annyi szent, de nem szégyen ha megpróbálom kimenteni magam a bajból. A nyavalyának van kedve tömlöcben ülve tölteni a drága időt. Megpróbálok udvariasan viselkedni. Legalábbis udvariasabban, mint ahogy azt ezek az emberfattyak tették velem.~
*Minden erejét bevetve Norhärt elgondolkodik a lehető legtapintatosabb mondandón, mit jelen helyzetben kiejthet száján. Végül - ügyelvén, hogy megválogassa szavait - leakasztja a szíjáról a törpe pofázmányát, békenyilvánítás gyanánt az őr lába elé gurítja és tiszteletteljesen megszólal.*
-Norhärt.*Aztán visszafordul vacsorájához és jóízűen lakmározni kezd.*
A hozzászólás írója (Norhärt Raegnärd) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 16:12:54
9983. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 16:10:59
Üzenet elküldve: 2016-05-19 16:10:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
- Lehet, hogy igazad van. De láthatod, hogy kérők terén apámmal szerencsére nem egyezik az ízlésünk.
*Mosolyodik el halványan, majd a ruhákat jobban magához ölelve készül is az indulásra. Természetesen számít arra, hogy a férfi vissza akarja majd őket szerezni, így nem sieti még el a távozást.
Halkan felnevetve ingatja meg a fejét, ahogy a férfi megrökönyödését hallgatja.*
- Képes bizony. Neked sem kerülne nagy erőfeszítésbe, hogy bájologj nekik, ezen felül talán kevésbé veszélyesebb, mintha egy csapat zsivánnyal kéne megküzdened. Bár egy idő után lehet, hogy inkább a zsiványokat kéne választani. Egy seregnyi kiéhezett asszonyság elképzelhető, hogy hamar szét is kapna. Kár lenne, de addigra talán megszedném magam általad annyira, hogy ne okozzon gondot a továbbjutás.
*Tettetett elgondolkodással kezdi is szemlélni a plafont, mint aki komolyan belegondol abba, hogy nem is lenne rossz vállalkozás a férfi erényeit vásárba vinni, majd ahogy színészi játékának a végére ér el is neveti magát.*
- Most szerencséd van. Nem adok túl rajtad. Úgy hiszem nekem nagyobb szükségem lesz rád, mint annak az asszonynak lett volna. És azt hiszem az már nagy szó.
*kacsint is rá, majd még távolabb az ajtótól áll is meg, szemöldökei hamar feljebb is szaladnak, ahogy Chetro felcsatolja a fegyverövét és meg is indul kifelé. Ha harc hát legyen. Húzza is össze a szemeit, majd magát kényelmesen kihúzva indul is meg, hogy újfent betérjenek a fogadóba. Ha a férfi mer ilyen lengén érkezni, hát ő nem rontja el a játékot.*
- Az illem talán mást takar akkor nálunk kedves uram. Ezért képes megkorholni, de közben alig pár perce fürdőzött egy fiatal, szende, ártatlan, magára maradt lánnyal, akit alig pár órája ismer? Talán ez a vadászok illemkódexébe még belefér?
*Hüledezik is, majd kuncogva lép elé a ruhákat egyik kezébe fogva míg a másikkal finoman mellkason böki a férfit.*
- Ha kényelmesnek tartod ezt a viseletet nem állok a szabadságérzeted útjába. Viszont még egy kis rendezni való...
*És már akad is ujja a lepelbe, hogy az újból a földre hulljon, de végül csak jobban megigazgatja, s kezeit el is húzva lép át a fogadóba. Azért nem olyan gonosz ő, bár a tréfát szereti, de mégis ideje, hogy egy kicsit arra összpontosítson, hogy ne kerüljenek komolyabb slamasztikába. Ha pedig egy nyilvános helyen felhívják magukra a figyelmet az egyiküknek sem kedvező már. Így azt az utat választja, hogy ma nem lesz tovább kegyetlen. A ruhákat elrendezi az ajtó előtt, majd hátrafelé, egy kacsintás kíséretében csókot dob a férfinak, s maga tovább is ballag.*
- Azért igyekezz, mert lehet, hogy kénytelen leszek más kísérő után nézni, téged meg odaadni egy régóta magányos matrónának, ha sokáig váratsz.
*Kuncogja halkan, majd meg sem áll a pultig. Ha a férfi hátrébb marad elkészülni, akkor még a vacsora kigondolásával megvárja, viszont egy kis italt csak rendel maguknak, ha más miatt nem, hát enyhítés kép az utóbbi órában elkövetett szemtelenkedéseit enyhíteni.
Így hát ismét erszényéhez nyúlva számol is le 20 aranyat, majd a fogadós elé tolva kér ki két nagy pohár Bort maguknak. Első nekifutásra ez is megfogja tenni, utána meg majd eldöntik mivel akarják tovább telíteni bendőjüket.
Ahogy a poharak meg is érkeznek közelebb húzza magához mindkettőt, s inkább rá is fog azokra. Noha való igaz, hogy engesztelése tárgya lesz az egyik pohár, de csak elkér valami kis árat érte, még akkor is, ha azt nem aranyban fogja kimérni.*
- Lehet, hogy igazad van. De láthatod, hogy kérők terén apámmal szerencsére nem egyezik az ízlésünk.
*Mosolyodik el halványan, majd a ruhákat jobban magához ölelve készül is az indulásra. Természetesen számít arra, hogy a férfi vissza akarja majd őket szerezni, így nem sieti még el a távozást.
Halkan felnevetve ingatja meg a fejét, ahogy a férfi megrökönyödését hallgatja.*
- Képes bizony. Neked sem kerülne nagy erőfeszítésbe, hogy bájologj nekik, ezen felül talán kevésbé veszélyesebb, mintha egy csapat zsivánnyal kéne megküzdened. Bár egy idő után lehet, hogy inkább a zsiványokat kéne választani. Egy seregnyi kiéhezett asszonyság elképzelhető, hogy hamar szét is kapna. Kár lenne, de addigra talán megszedném magam általad annyira, hogy ne okozzon gondot a továbbjutás.
*Tettetett elgondolkodással kezdi is szemlélni a plafont, mint aki komolyan belegondol abba, hogy nem is lenne rossz vállalkozás a férfi erényeit vásárba vinni, majd ahogy színészi játékának a végére ér el is neveti magát.*
- Most szerencséd van. Nem adok túl rajtad. Úgy hiszem nekem nagyobb szükségem lesz rád, mint annak az asszonynak lett volna. És azt hiszem az már nagy szó.
*kacsint is rá, majd még távolabb az ajtótól áll is meg, szemöldökei hamar feljebb is szaladnak, ahogy Chetro felcsatolja a fegyverövét és meg is indul kifelé. Ha harc hát legyen. Húzza is össze a szemeit, majd magát kényelmesen kihúzva indul is meg, hogy újfent betérjenek a fogadóba. Ha a férfi mer ilyen lengén érkezni, hát ő nem rontja el a játékot.*
- Az illem talán mást takar akkor nálunk kedves uram. Ezért képes megkorholni, de közben alig pár perce fürdőzött egy fiatal, szende, ártatlan, magára maradt lánnyal, akit alig pár órája ismer? Talán ez a vadászok illemkódexébe még belefér?
*Hüledezik is, majd kuncogva lép elé a ruhákat egyik kezébe fogva míg a másikkal finoman mellkason böki a férfit.*
- Ha kényelmesnek tartod ezt a viseletet nem állok a szabadságérzeted útjába. Viszont még egy kis rendezni való...
*És már akad is ujja a lepelbe, hogy az újból a földre hulljon, de végül csak jobban megigazgatja, s kezeit el is húzva lép át a fogadóba. Azért nem olyan gonosz ő, bár a tréfát szereti, de mégis ideje, hogy egy kicsit arra összpontosítson, hogy ne kerüljenek komolyabb slamasztikába. Ha pedig egy nyilvános helyen felhívják magukra a figyelmet az egyiküknek sem kedvező már. Így azt az utat választja, hogy ma nem lesz tovább kegyetlen. A ruhákat elrendezi az ajtó előtt, majd hátrafelé, egy kacsintás kíséretében csókot dob a férfinak, s maga tovább is ballag.*
- Azért igyekezz, mert lehet, hogy kénytelen leszek más kísérő után nézni, téged meg odaadni egy régóta magányos matrónának, ha sokáig váratsz.
*Kuncogja halkan, majd meg sem áll a pultig. Ha a férfi hátrébb marad elkészülni, akkor még a vacsora kigondolásával megvárja, viszont egy kis italt csak rendel maguknak, ha más miatt nem, hát enyhítés kép az utóbbi órában elkövetett szemtelenkedéseit enyhíteni.
Így hát ismét erszényéhez nyúlva számol is le 20 aranyat, majd a fogadós elé tolva kér ki két nagy pohár Bort maguknak. Első nekifutásra ez is megfogja tenni, utána meg majd eldöntik mivel akarják tovább telíteni bendőjüket.
Ahogy a poharak meg is érkeznek közelebb húzza magához mindkettőt, s inkább rá is fog azokra. Noha való igaz, hogy engesztelése tárgya lesz az egyik pohár, de csak elkér valami kis árat érte, még akkor is, ha azt nem aranyban fogja kimérni.*
9982. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 11:04:24
Üzenet elküldve: 2016-05-19 11:04:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai//
*Kalózunk szintén visszatér tányérjához, lassan el is tünteti teljesen annak tartalmát, a gyomrát mardosó éhség is megszűnni látszik, s alapvetően egészen helyrejött a közérzete. Int a felszolgálónak, aki újratölti a poharakat Borral, kalózunk pedig a kötényébe csúsztat egy 20 aranyat tartalmazó erszényt.* *
-Köszönjünk. *pillant fel mosolyogva, majd miután megtörölgeti a száját és a kezeit, bele is kortyol az italába.*
-Igen, hát... *megvonja a vállát* -Nem feltétlenül rossz. Már nem. *helyesbít, majd szélesen elvigyorodik a kérdések hallatán.*
-Ó, igen, az már jó régen volt. Igazság szerint, mint minden hasonló történetnek, ennek is egy nő áll a hátterében. Történt ugyanis, hogy fiatalabbik önmagam, annak idején szemet vetett egy bizonyos nemes lányára. *kezd bele a történetbe, hátradőlve a székén, ujjaival a pohár körül játszadozva.*
-Na nem ám, holmi kiskereskedő, vagy hasonló, egyenesen egy tanácstag lányát szemelte ki ez a bárgyú siheder, kinek vérét fűtötte az ifjonti hév, szerelmesnek hitte magát, s nyilvánvalóan vakká és süketté vált minden észérvre. Tovább bonyolította ifjú barátunk helyzetét az is, hogy a szóban forgó leány már jegyben járt, lényegében születésétől fogva, s az esküvőig csak néhány hónap volt hátra. *ezen a ponton belekortyol a borába, megforgatja azt a szájában, mielőtt folytatná.*
-Gondolhatod, micsoda ribillió lett a házban, amikor rajtakapták a gerlepárt. A legény épp csak meg tudott lógni, s hová mehetett volna máshová, mint a bátyjához. *biccent a lány felé, jelezvén, hogy közben átköt arra a témára is, mivel a kettő jelentős mértékben fedi egymást.*
-Daeros pedig, mivel mást nem tehetett, segített megszökni. Ha maradok, valószínűleg elásnak valahol, s azokat is, akik kutatnának utánam. A bátyám többnyire jó ember volt. Az életét kockáztatta az enyémért, ezt sosem volt alkalmam meghálálni neki. De mindez már régen történt. *néz a lány arcára, újfent iszik egy kortyot.*
-A Hadúrral? *kérdez vissza, majd láthatóan meggondolja, mit is válaszoljon erre.*
-Tulajdonképpen igen. *bólint végül.*
-Kiderült többek között az, hogy nincs köze a halálához. Ez mindenképpen előnyös, a jövőbeli együttműködésünket érintően. Másfelől a halálának okára magyarázatot adni ő sem tudott, csak biztosítani afelől, hogy a bátyám békében nyugszik, s nem kóborol valahol a környéken. Nekem ennyi elég.
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 11:06:29
*Kalózunk szintén visszatér tányérjához, lassan el is tünteti teljesen annak tartalmát, a gyomrát mardosó éhség is megszűnni látszik, s alapvetően egészen helyrejött a közérzete. Int a felszolgálónak, aki újratölti a poharakat Borral, kalózunk pedig a kötényébe csúsztat egy 20 aranyat tartalmazó erszényt.*
*-Köszönjünk. *pillant fel mosolyogva, majd miután megtörölgeti a száját és a kezeit, bele is kortyol az italába.*
-Igen, hát... *megvonja a vállát* -Nem feltétlenül rossz. Már nem. *helyesbít, majd szélesen elvigyorodik a kérdések hallatán.*
-Ó, igen, az már jó régen volt. Igazság szerint, mint minden hasonló történetnek, ennek is egy nő áll a hátterében. Történt ugyanis, hogy fiatalabbik önmagam, annak idején szemet vetett egy bizonyos nemes lányára. *kezd bele a történetbe, hátradőlve a székén, ujjaival a pohár körül játszadozva.*
-Na nem ám, holmi kiskereskedő, vagy hasonló, egyenesen egy tanácstag lányát szemelte ki ez a bárgyú siheder, kinek vérét fűtötte az ifjonti hév, szerelmesnek hitte magát, s nyilvánvalóan vakká és süketté vált minden észérvre. Tovább bonyolította ifjú barátunk helyzetét az is, hogy a szóban forgó leány már jegyben járt, lényegében születésétől fogva, s az esküvőig csak néhány hónap volt hátra. *ezen a ponton belekortyol a borába, megforgatja azt a szájában, mielőtt folytatná.*
-Gondolhatod, micsoda ribillió lett a házban, amikor rajtakapták a gerlepárt. A legény épp csak meg tudott lógni, s hová mehetett volna máshová, mint a bátyjához. *biccent a lány felé, jelezvén, hogy közben átköt arra a témára is, mivel a kettő jelentős mértékben fedi egymást.*
-Daeros pedig, mivel mást nem tehetett, segített megszökni. Ha maradok, valószínűleg elásnak valahol, s azokat is, akik kutatnának utánam. A bátyám többnyire jó ember volt. Az életét kockáztatta az enyémért, ezt sosem volt alkalmam meghálálni neki. De mindez már régen történt. *néz a lány arcára, újfent iszik egy kortyot.*
-A Hadúrral? *kérdez vissza, majd láthatóan meggondolja, mit is válaszoljon erre.*
-Tulajdonképpen igen. *bólint végül.*
-Kiderült többek között az, hogy nincs köze a halálához. Ez mindenképpen előnyös, a jövőbeli együttműködésünket érintően. Másfelől a halálának okára magyarázatot adni ő sem tudott, csak biztosítani afelől, hogy a bátyám békében nyugszik, s nem kóborol valahol a környéken. Nekem ennyi elég.
A hozzászólás írója (Draenon Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.19 11:06:29
9981. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-19 10:46:08
Üzenet elküldve: 2016-05-19 10:46:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon//
*Hát ez itt a helyzet. S most, hogy ezt így megbeszélték, és más egyelőre nem maradt, amit erről itt mondhatnának - a lány részéről már csak olyan dolgok kívánkoznának néha ki belőle, amelyek érzelmességük okán titkoltak, restelltek vagy épp kimondatlanok. Tán majd egyszer megválik tőlük, de más körülmények között. Most visszatérnek a vacsorához és az italhoz.*
- Eh-gen, értettem én - *Somolyog a lány elhúzva kezét, hogy folytassa az étkezést, és amennyiben lehetősége van rá, vagy valaki újratölti a poharát, az ivászatot. Visszaszerzett kacsóját megest telepakolja kenyérdarabokkal és a szaft módszeres kitörölgetésébe fog.* - De ezt most úgy mondod, mintha ez olyan rossz lenne. Mármint, miért kellett eleve menekülni? Ez a város szép és tágas, az emberek pedig zömében tisztesek. Azt mondtad, a bátyád is itt lakott, nem?
*Ő sem gondolta volna egyébként, hogy neki így bármi bárhol is eszkalálódik ilyen téren az életében a közeli jövőben, amiért ilyen rajongásig odalehet, igaz, neki nem is nagyon voltak fenntartásai, hogy hol legyen, vagy mit tegyen, amikor utoléri majd valami nagyobb jó. A hétköznapok apró-cseprő gondjai meg a tengernyi munka általában ki is tölti annyira napjait, hogy ne éjhosszakat töltsön ébren arról filózva, hogy mi célból van ezen a földön, vagy mi az, amit el kéne érnie, meg kéne lelnie ebben az életben. Benne nem volt soha olyan szempontból menekülési inger, hogy a nyakába vegye a világot, tökmindegy alapon. Épp ellenkezőleg: örül, hogy annyi évnyi hányódás után végre megvetette a lábát valahol, és jobb pillanataiban szeret arról képzelegni, hogy megalapozta magának a kényelmes életet, otthonmelegséget, magának, magától, és minden ami erre jön, az alapvetőleg grátisz.*
- S ha már így szóba került: A Hadúrral jutottál valamire vele kapcsolatban?
*Hát ez itt a helyzet. S most, hogy ezt így megbeszélték, és más egyelőre nem maradt, amit erről itt mondhatnának - a lány részéről már csak olyan dolgok kívánkoznának néha ki belőle, amelyek érzelmességük okán titkoltak, restelltek vagy épp kimondatlanok. Tán majd egyszer megválik tőlük, de más körülmények között. Most visszatérnek a vacsorához és az italhoz.*
- Eh-gen, értettem én - *Somolyog a lány elhúzva kezét, hogy folytassa az étkezést, és amennyiben lehetősége van rá, vagy valaki újratölti a poharát, az ivászatot. Visszaszerzett kacsóját megest telepakolja kenyérdarabokkal és a szaft módszeres kitörölgetésébe fog.* - De ezt most úgy mondod, mintha ez olyan rossz lenne. Mármint, miért kellett eleve menekülni? Ez a város szép és tágas, az emberek pedig zömében tisztesek. Azt mondtad, a bátyád is itt lakott, nem?
*Ő sem gondolta volna egyébként, hogy neki így bármi bárhol is eszkalálódik ilyen téren az életében a közeli jövőben, amiért ilyen rajongásig odalehet, igaz, neki nem is nagyon voltak fenntartásai, hogy hol legyen, vagy mit tegyen, amikor utoléri majd valami nagyobb jó. A hétköznapok apró-cseprő gondjai meg a tengernyi munka általában ki is tölti annyira napjait, hogy ne éjhosszakat töltsön ébren arról filózva, hogy mi célból van ezen a földön, vagy mi az, amit el kéne érnie, meg kéne lelnie ebben az életben. Benne nem volt soha olyan szempontból menekülési inger, hogy a nyakába vegye a világot, tökmindegy alapon. Épp ellenkezőleg: örül, hogy annyi évnyi hányódás után végre megvetette a lábát valahol, és jobb pillanataiban szeret arról képzelegni, hogy megalapozta magának a kényelmes életet, otthonmelegséget, magának, magától, és minden ami erre jön, az alapvetőleg grátisz.*
- S ha már így szóba került: A Hadúrral jutottál valamire vele kapcsolatban?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880