//Chetro//
*A férfi nevetése az ő arcára is újabb mosolyt csal. Most valahogy tényleg könnyedebbnek érzi magát, hogy nincs a környékén semmi veszélyes, semmi gyanús. S meg meri azt is kockáztatni, hogy határozottan kellemesen érzi magát. Kicsit túl kellemesen is, s ez akár még kétes is lehet. Hiába, egy pillanatra sem tud elszakadni a gondolatoktól. Ahhoz túlzottan retteg, hogy haza fogják toloncolni. Más biztos halálra nevetné magát, ha megtudná menekülésének okát, de számára ez felér egy börtönnel, az örök raboskodással. Egy piperkőc, agresszív férj jelölt nem kecsegtet olyan jövőképpel, amihez szívesen rohanna haza. A világ túlvégére már annál inkább.*
- Ilyen üzlet még bőven belefér. Szerencsére nem nevezhető erszénysorvasztónak.
*Kuncogja, majd tovább hallgatja figyelmesen a férfi jövőképéről szőtt terveket.*
- Ezt én is így látom. Amikor végigsétáltam az utcákon különös volt látni, ahogy a fényűző, pompával teli gazdag negyedből hamarosan betérhettem az omladozó, piszkos és riasztó szegények közé. Rengeteg arcot láttam rengeteg fajtól, szóval gyűjtőhelynek bizonyosan nevezném. Mindenesetre legyen a mindenség közepe vagy a söpredék találka helye, egyelőre meg vagyok elégedve mindazzal, amit nyújt, s amit eddig láttam. Talán, ha időt szánnék arra, hogy jobban beleássam magam a mélyébe így vagy úgy változna a véleményem. De az igencsak a jövő zenéje lesz.
*Legyint is inkább magának, hogy már tovább szóra sem érdemes a dolog, hisz valóban nem tervezi, hogy huzamosabb ideig megvesse itt lábait. Amíg kicsit feltölti a készleteit, hogy a következő városig kitartson addig marad, ha nem jön közbe semmi, de amint végzett már nyoma sem fog a városban maradni.
A család tervbevételére ismét mosoly kúszik fel az arcára. Belegondolva, hogy az ő vágya épp egy olyan kalandokkal és szabadságvággyal teli férfi lenne, kinek oldalán rengeteg új helyet bejárhatna, rengeteg dolgot láthatna. Amíg a férfi hozzá hűséges nem számít, ha a világ felé kalandvágyó marad. Tény, hogy vannak dolgok, melyek így kissé bonyolultabbá válnának, s nem lenne veszélytelen sem, de épp ez az, ami annyira megragadja a lányt a dologban. Hogy nem tudja mit hoz a holnap, de azt tudja, hogy az egyetlen, védelmező, biztos pont oldalán várhatná a következő nap meglepetését. Nem pedig egy kalitkának beillő, unalmas, pocsék és túl csicsás ház falai között kéne tengetnie a mindennapjait. Főleg, hogy jól ismeri apját is. Tudja, hogy az ilyen körökben forgó férfiak nem ismerik a szeretetet, szerelmet, a hűséget pedig végképp elutasítják. Számukra a nő csak egy cseléd, kit elhallgattatnak pár puccos kelmével és cirádás ékszerekkel. A lényeg, hogy foganjon meg a megfelelő utód, s ezen felül fölösleges a választott nővel mélyebb kapcsolatot kialakítani. S lassan elérik azt is, hogy a nő sem fogja vágyni a társa szeretetét. Ő nem akar ezek nélkül az érzelmek nélkül élni.*
- Higgye el van olyan nő, aki inkább ébredne minden reggel a szerető férfi karjai között, aki úgy horkolja át az éjszakát, akár egy barlangi medve. S, ez nem arról szól, hogy a nő épeszű lenne e vagy sem. Egyszerűen csak szerelmes. Sőt, lehet, hogy ha megtalálja azt a nőt az magával fogja átzenélni az egész éjszakát.
*Nevet fel halkan, majd ahogy meg is érkeznek ebédjeik hálás mosollyal pillant fel a fogadósra.*
- Nos, akkor jó étvágyat!
*Először a férfi felé küldött biccentés fel sem tűnik neki. Nyugodt mosollyal kezd a rántottának, csak szeme sarkából pillantva a dolgára haladó fogadós után. A szalmamorzsa már szemet szúr neki, s olyan hirtelen önti el ismét a félsz, amilyen hirtelen a nyugalom köszöntött rá. Miközben az első falatokat ajkai közé emeli már elméje tekervényei kezdik is gyártani a legfrissebb összeesküvés elméleteket, melyek egészen a szökőkúttól indulnak ki. A túl barátkozós idegen férfi, a hosszabb időzése a pultnál, most pedig a férfinak szánt biccentés, olyan tekintettel, mint aki jól elvégezte a kiszabott dolgát. Hiszen kétli, hogy a kolbászt vagy a rántottának valót az istállóban tartaná. De nem. Az nem lehet, hogy újdonsült asztaltársa egy legyen az... Nem. Ahhoz túl szépen indult a napja, hogy a sors ilyennel tegyen keresztbe neki. Ha mégis, az hatalmas törés lesz, amit sosem fog megbocsájtani magának, hisz ennyire figyelmetlen volt, de apjának végképp, hogy képes lenne egy ilyen jó modorú és igazán gondoskodó férfit utána küldeni. Ha mégis, akkor vadásza olyan jó színész, hogy tényleg képes volt beleültetni a bizalmat.
A dicsérő szavak kissé visszazökkentik a valóságba, majd halovány mosollyal pillant is a férfira.*
- Hallgasson csak rám bátran. Jó az ítélő képességem és az ízlésem is.
*Kacsint rá, majd ismét a rántottával kezd szöszölni. Bár gyomra most olyan szűkké vált, hogy nehéz lesz ezt a kis adagot is legyűrnie.*
- Igen, a fogadóban szálltam meg. Ne aggódjon nem értek félre semmit, nem vagyok az a kapós nőtípus. Eszembe sem jutna, hogy a maga fajta épp az efféle árura fenné a fogát.
*A legrosszabb az egészben, hogy most félelme mellé valami más is társult. A nehezen kezelhető dühe. Ha pedig ő dühös, nem tör-zúz, nem tesz kárt semmiben, de a száját nem tudja megfékezni. Most is ez a kétértelmű megjegyzés, amit meg is bánt, mikor kimondta. Fogfenéssel célozni arra, hogy akár a férfi lehetne is az az ordas farkas, aki az áruként emlegetett zsákmányra vadászik. Annyira ostobán tud ilyenkor viselkedni, de ha szerencséje van a férfi csak szabad szájú incselkedésnek fogja gondolni. Hisz még az sem biztos, hogy gyanúja igaz. Túl igazságtalan lenne, ha ez az ember lenne egy az üldözői közül, így jobb, ha időben visszanyeri a nyugalmát és jó modorát. Még, ha hirtelen fellépő gyanakvása be is igazolódna, akkor is jobb, ha a férfi továbbra is azt hiszi, hogy semmit nem sejt. Ha megpendíti, hogy érzi, valami nem stimmel, akkor ott vége, jobb, ha továbbra is a naiv fruskaként lesz elkönyvelve, akit otthon az apuci szélesre tárt karokkal vár haza. Ha pedig szerencséje van, s valóban csak egy igazán kellemes társaságot fogott ki, akkor Chetro amúgy is csak egy kevésbé elmés viccelődésnek fogja gondolni az előbbi megjegyzést.*
A hozzászólás írója (Lylina Tasyer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.10 22:27:47