Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 450 (8981. - 9000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9000. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-01-01 23:00:55
Üzenet elküldve: 2016-01-01 23:00:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*A Pegazus ajtaján egy vörös hajú lány lép be. Hajszínére persze csak néhány kósza tincs enged következtetni, amely kilóg a kendője alól. Automatikusan a szövetért nyúl, hogy lehúzza fejéről, de eszébe jutnak Svir korábbi szavai a kovácsnál és úgy dönt, egyelőre még nem vonja magára a figyelmet. Ki tudja, mennyire is titkolóznak épp.
Lassan a pulthoz sétál. Mikor a fogadós a rendelését akarja felvenni, csak feltartja kezét és megrázza fejét. Nem inni jött. A fickó már fordulna és hagyná ott a lányt, mikor az meggondolja magát és visszahívja. Rendel egyet a 6 aranyért járó Kakaóból.
Forrón. Nem tudni, meddig tart az alkudozás a szomszéd épületben, ő pedig már a piacon átfázott. Jót fog tenni.
Ujjaival a söntésen dobol, úgy várja italát, amely hamar elkészül. Rhebosse hálásan kortyol bele a bögrében lévő sűrű folyadékba, mely a várttal ellentétben inkább langyosnak, mint forrónak mondható, ~Hát már egy kakaót sem tudnak rendesen elkészíteni!~
Jelenleg azonban a cselédlánynak semmi kedve reklamálni. Fél kezében a bögrével, másikkal a pultra támaszkodva fordul az ajtó felé, hogy ne mulassza el, mikor a férfi megérkezik - reményei szerint győzedelmesen a kováccsal történő szócsatában.*
*A Pegazus ajtaján egy vörös hajú lány lép be. Hajszínére persze csak néhány kósza tincs enged következtetni, amely kilóg a kendője alól. Automatikusan a szövetért nyúl, hogy lehúzza fejéről, de eszébe jutnak Svir korábbi szavai a kovácsnál és úgy dönt, egyelőre még nem vonja magára a figyelmet. Ki tudja, mennyire is titkolóznak épp.
Lassan a pulthoz sétál. Mikor a fogadós a rendelését akarja felvenni, csak feltartja kezét és megrázza fejét. Nem inni jött. A fickó már fordulna és hagyná ott a lányt, mikor az meggondolja magát és visszahívja. Rendel egyet a 6 aranyért járó Kakaóból.
Forrón. Nem tudni, meddig tart az alkudozás a szomszéd épületben, ő pedig már a piacon átfázott. Jót fog tenni.Ujjaival a söntésen dobol, úgy várja italát, amely hamar elkészül. Rhebosse hálásan kortyol bele a bögrében lévő sűrű folyadékba, mely a várttal ellentétben inkább langyosnak, mint forrónak mondható, ~Hát már egy kakaót sem tudnak rendesen elkészíteni!~
Jelenleg azonban a cselédlánynak semmi kedve reklamálni. Fél kezében a bögrével, másikkal a pultra támaszkodva fordul az ajtó felé, hogy ne mulassza el, mikor a férfi megérkezik - reményei szerint győzedelmesen a kováccsal történő szócsatában.*
8999. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:41:13
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:41:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Harminchárom//
*Nem rémlik ismerősnek előtte a név, melyen a férfi bemutatkozik, ám már csak ezen okból kifolyólag is elraktározza emlékezetébe. A ráaggatott becenévre azért meghökkenve kúszik feljebb szemöldöke, s akaratlanul is azon kezd morfondírozni, milyen körülmények között ragadhatott meg a férfin eme elnevezés. Nem kevésbé ámulva kíséri figyelemmel, ahogyan a nemes magához kéreti a kocsmárost, ám amikor az idősödő férfiú még ki is szolgálja, meg kell állapítania, hogy a vörös különösebb erőfeszítések nélkül képes felette hatalmat gyakorolni.*
- Ez könnyű. *Mosolyodik el a kérdést követően.*
- Természetesen a pénz. *Adja is meg a szerinte helyesnek tartott választ. Az előbbi példán is okult ugyan, de egész eddigi élete tanulságát vonja most le. Fiatalként, amíg szülei vagy éppen a férje előteremtették a vagyont, neki fel sem tűnt valódi értéke, csak amikor elveszítette.
Elfogadja az italt, de még nem kortyol bele. Finoman megemeli előbb a másik két férfi, majd a nemes felé, s csak azután kóstolja meg a nedűt.*
*Nem rémlik ismerősnek előtte a név, melyen a férfi bemutatkozik, ám már csak ezen okból kifolyólag is elraktározza emlékezetébe. A ráaggatott becenévre azért meghökkenve kúszik feljebb szemöldöke, s akaratlanul is azon kezd morfondírozni, milyen körülmények között ragadhatott meg a férfin eme elnevezés. Nem kevésbé ámulva kíséri figyelemmel, ahogyan a nemes magához kéreti a kocsmárost, ám amikor az idősödő férfiú még ki is szolgálja, meg kell állapítania, hogy a vörös különösebb erőfeszítések nélkül képes felette hatalmat gyakorolni.*
- Ez könnyű. *Mosolyodik el a kérdést követően.*
- Természetesen a pénz. *Adja is meg a szerinte helyesnek tartott választ. Az előbbi példán is okult ugyan, de egész eddigi élete tanulságát vonja most le. Fiatalként, amíg szülei vagy éppen a férje előteremtették a vagyont, neki fel sem tűnt valódi értéke, csak amikor elveszítette.
Elfogadja az italt, de még nem kortyol bele. Finoman megemeli előbb a másik két férfi, majd a nemes felé, s csak azután kóstolja meg a nedűt.*
8998. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:40:15
Üzenet elküldve: 2016-01-01 17:40:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*Fogalma sincs, mi lehet a másik két mélységi között, a felhőtlennek nem mondható viszony alapján azonban a nőstény tett valamit, ami nem tetszett a hímnek. Talán megkárosította, vagy átverte, kihasználta, vagy rákent, valamit, amit nem is ő követett el.
Acsargás és fenyegetések szép kis bemutatójának lehet tanúja a sebhelyes képű nőstényke. Még tettlegességig is mennek kicsit a dolgok, amik külön pikantériát adnak a dolognak.
A hím feltételezése azonban helytálló, már azzal kapcsolatban, hogy Iluse türelme nem végtelen, semmi és senki iránt. A mozdulat, amivel felkel a székről akár azt is sugallhatná, hogy elunva a jelenetet épp magukra hagyni készül a párost, mintha csak két évődő szerelmes lenne.
Az időzítés azonban árulkodó, de legalábbis gyanús lehet, hiszen mindezt akkor teszi mikor Kharasshi végzett a drámai jelenettel, és éppen engedi felkelni a Hiellia nevezetűt.
A hímnek már nem jelenthet meglepetést az a gyorsaság, amivel a sebhelyes képű mozog, hiszen a kastélyban már kapott ebből ízelítőt. A másik nőstény azonban még nem ismeri, s ezúttal ő tapasztalhatja meg, a prédára lecsapó kígyó fürgeségét. Merthogy éppen ez történik, az eddig alattomosan lapuló megfigyelő most lecsap.
Szempillantás alatt terem az épp csak felkelő nőstény mögött, s ragadja meg a hajánál fogva, nyakát egyelőre hátrafeszítve, pengéjét pedig a sötét bőrhöz érintve. Vért egyelőre nem fakaszt, de az acél nyomása fenyegetőn simul a torokhoz. Kharasshi csupán tekintete figyelmeztető villanását kapja, hogy ne merjen közbeavatkozni, s figyelme máris a dráma új szereplőjéé.*
- Nem igazán tudod, ezt a játékot hogyan is játsszák, igaz cicám? *Duruzsolja a nőstény fülébe. Ugyan szerény személye nem szokott minden egyes apróságra ugrani, de most három olyan dolog is fennakadt figyelme rostáján, amit bizony úri kedve sértésként értékel.*
- Fel tudod sorolni, hol és miket hibáztál, vagy folytassam a leckét picinyem?
*Fogalma sincs, mi lehet a másik két mélységi között, a felhőtlennek nem mondható viszony alapján azonban a nőstény tett valamit, ami nem tetszett a hímnek. Talán megkárosította, vagy átverte, kihasználta, vagy rákent, valamit, amit nem is ő követett el.
Acsargás és fenyegetések szép kis bemutatójának lehet tanúja a sebhelyes képű nőstényke. Még tettlegességig is mennek kicsit a dolgok, amik külön pikantériát adnak a dolognak.
A hím feltételezése azonban helytálló, már azzal kapcsolatban, hogy Iluse türelme nem végtelen, semmi és senki iránt. A mozdulat, amivel felkel a székről akár azt is sugallhatná, hogy elunva a jelenetet épp magukra hagyni készül a párost, mintha csak két évődő szerelmes lenne.
Az időzítés azonban árulkodó, de legalábbis gyanús lehet, hiszen mindezt akkor teszi mikor Kharasshi végzett a drámai jelenettel, és éppen engedi felkelni a Hiellia nevezetűt.
A hímnek már nem jelenthet meglepetést az a gyorsaság, amivel a sebhelyes képű mozog, hiszen a kastélyban már kapott ebből ízelítőt. A másik nőstény azonban még nem ismeri, s ezúttal ő tapasztalhatja meg, a prédára lecsapó kígyó fürgeségét. Merthogy éppen ez történik, az eddig alattomosan lapuló megfigyelő most lecsap.
Szempillantás alatt terem az épp csak felkelő nőstény mögött, s ragadja meg a hajánál fogva, nyakát egyelőre hátrafeszítve, pengéjét pedig a sötét bőrhöz érintve. Vért egyelőre nem fakaszt, de az acél nyomása fenyegetőn simul a torokhoz. Kharasshi csupán tekintete figyelmeztető villanását kapja, hogy ne merjen közbeavatkozni, s figyelme máris a dráma új szereplőjéé.*
- Nem igazán tudod, ezt a játékot hogyan is játsszák, igaz cicám? *Duruzsolja a nőstény fülébe. Ugyan szerény személye nem szokott minden egyes apróságra ugrani, de most három olyan dolog is fennakadt figyelme rostáján, amit bizony úri kedve sértésként értékel.*
- Fel tudod sorolni, hol és miket hibáztál, vagy folytassam a leckét picinyem?
8997. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-31 16:44:06
Üzenet elküldve: 2015-12-31 16:44:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*Kharasshi szája szegletébe csak egy futó fintor rándul Iluse pillantására. Eléggé félrevezető a kép, ami kezd kialakulni róla. Ezek után Arixu dolgát már nem is meri felhánytorgatni, pedig lehet, hogy a nősténynek nem ártana tudnia róla. Csak az ég a megmondhatója, meddig űzi azt az eszement némbert a bosszúvágya.
De ha már eszement némberekről van szó, Hiellia is megérne egy misét. Bár igaz, ami igaz, már annyi idős fejjel is ravaszabb és alattomosabb bestia volt Arixunál. Kharasshi épp csak elhullatta csikófogait, mikor egy csapattal két idegen nyomát követték, akik az övéi szálláshelye környékén ólálkodtak. A többiek visszafordultak Arthenior határában, ahogy atyja meghagyta, de ő mindenáron bizonyítani akart. Ha Hielliával össze nem aggatja a sors útjaikat, talán az lett volna az ifjabb D'Rake fivér utolsó rossz döntése. A kis csitri megmentette az életét, mikor az erőviszonyok átrendeződése láttán, üldözöttből üldözővé bátorodtak azok a férgek, akiknek a nyomában járt. Ez a két kölyök az artheniori éjszakában mégis hihetetlen dolgot vitt véghez. Lépre csalták és levadászták a prédát. Éjfélre már gúzsba kötve várta mindkettő, hogy Kharasshi elvigye őket atyja színe elé, hogy kivallathassák őket a szándékaikról és a megbízójukról. A segítségért cserébe Kharasshi is tett egy szívességet. Megszabadította Hielliát egy uzsorás kopójától, aki lehetetlen követelésekkel szorongatta. Mint utóbb kiderült, az illető a lány idősebb fivére volt, akit egyedül nem tudott volna eltakarítani az útjából.
Hálás is volt érte. Bizony, bizony. Kharasshiban először még munkált a bűntudat, hiszen ő is sokat köszönhetett a lánynak, de az alig gömbölyödő testecske nem hagyott neki esélyt. Megilletődött áhítatban lett férfivá azon az éjszakán. S reggelre meg is tanulta a leckét, hogy a férfiak bizony mind csak bolondok, ha egy nőszemély bájai képbe kerülnek.
Hiellia kereket oldott a két fogoly fejével, amiért szép vérdíjat gyűjthetett be. Kharasshit pedig otthagyta a megcsonkított torzókkal és a szégyennel, amiért hagyta magát így az "orránál" fogva vezetni. Nagyjából ennyi a történet. A fricska az egészben, hogy mikor hazatért, tajtékzó atyját épp ez csillapította le. Kettőjük között maradt, de Kharasshit még nagyon sokáig bántotta a dolog.
Hirtelen és erőteljes a mozdulat, ahogy elkapja a nőstény torkát és hanyatt dönti őt az asztalra nyomva.*
- Nincs kétségem a képességeid felől, de már nem az a naiv kölyök vagyok, Hiellia *sziszegi hidegen, aztán el is ereszti, hogy fölkelhessen. Egy fél lépést hátrál, de a tartásán és a tekintetében is látszik, ha a nőstény bármivel próbálkozna, Kharasshi legközelebb már nem állna meg ennyinél.*
- Egyszer megmentetted az életemet *mondja.* - Vedd úgy, hogy most kiegyenlítettem a számlát ~és megmentettelek a saját rettentő haragomtól.~ Nem vagyok a tiéd, és elvárom a tiszteletet az erősebb jogán. Ha vitatod, állok a kihívás elé. Ehhez tartsd magad.
*Szó se róla, a hím kicsit megfeledkezik magáról, illetve a jelenlegi helyzetéről, de ez elég régi és mélyen gyökeredző ügy ahhoz, hogy ilyen hibába essen. Iluse eddig békében élvezte végig a kis intermezzót, akár egy színi előadást, de valószínűleg az ő türelme sem végtelen Kharasshi magánügyeivel szemben.*
*Kharasshi szája szegletébe csak egy futó fintor rándul Iluse pillantására. Eléggé félrevezető a kép, ami kezd kialakulni róla. Ezek után Arixu dolgát már nem is meri felhánytorgatni, pedig lehet, hogy a nősténynek nem ártana tudnia róla. Csak az ég a megmondhatója, meddig űzi azt az eszement némbert a bosszúvágya.
De ha már eszement némberekről van szó, Hiellia is megérne egy misét. Bár igaz, ami igaz, már annyi idős fejjel is ravaszabb és alattomosabb bestia volt Arixunál. Kharasshi épp csak elhullatta csikófogait, mikor egy csapattal két idegen nyomát követték, akik az övéi szálláshelye környékén ólálkodtak. A többiek visszafordultak Arthenior határában, ahogy atyja meghagyta, de ő mindenáron bizonyítani akart. Ha Hielliával össze nem aggatja a sors útjaikat, talán az lett volna az ifjabb D'Rake fivér utolsó rossz döntése. A kis csitri megmentette az életét, mikor az erőviszonyok átrendeződése láttán, üldözöttből üldözővé bátorodtak azok a férgek, akiknek a nyomában járt. Ez a két kölyök az artheniori éjszakában mégis hihetetlen dolgot vitt véghez. Lépre csalták és levadászták a prédát. Éjfélre már gúzsba kötve várta mindkettő, hogy Kharasshi elvigye őket atyja színe elé, hogy kivallathassák őket a szándékaikról és a megbízójukról. A segítségért cserébe Kharasshi is tett egy szívességet. Megszabadította Hielliát egy uzsorás kopójától, aki lehetetlen követelésekkel szorongatta. Mint utóbb kiderült, az illető a lány idősebb fivére volt, akit egyedül nem tudott volna eltakarítani az útjából.
Hálás is volt érte. Bizony, bizony. Kharasshiban először még munkált a bűntudat, hiszen ő is sokat köszönhetett a lánynak, de az alig gömbölyödő testecske nem hagyott neki esélyt. Megilletődött áhítatban lett férfivá azon az éjszakán. S reggelre meg is tanulta a leckét, hogy a férfiak bizony mind csak bolondok, ha egy nőszemély bájai képbe kerülnek.
Hiellia kereket oldott a két fogoly fejével, amiért szép vérdíjat gyűjthetett be. Kharasshit pedig otthagyta a megcsonkított torzókkal és a szégyennel, amiért hagyta magát így az "orránál" fogva vezetni. Nagyjából ennyi a történet. A fricska az egészben, hogy mikor hazatért, tajtékzó atyját épp ez csillapította le. Kettőjük között maradt, de Kharasshit még nagyon sokáig bántotta a dolog.
Hirtelen és erőteljes a mozdulat, ahogy elkapja a nőstény torkát és hanyatt dönti őt az asztalra nyomva.*
- Nincs kétségem a képességeid felől, de már nem az a naiv kölyök vagyok, Hiellia *sziszegi hidegen, aztán el is ereszti, hogy fölkelhessen. Egy fél lépést hátrál, de a tartásán és a tekintetében is látszik, ha a nőstény bármivel próbálkozna, Kharasshi legközelebb már nem állna meg ennyinél.*
- Egyszer megmentetted az életemet *mondja.* - Vedd úgy, hogy most kiegyenlítettem a számlát ~és megmentettelek a saját rettentő haragomtól.~ Nem vagyok a tiéd, és elvárom a tiszteletet az erősebb jogán. Ha vitatod, állok a kihívás elé. Ehhez tartsd magad.
*Szó se róla, a hím kicsit megfeledkezik magáról, illetve a jelenlegi helyzetéről, de ez elég régi és mélyen gyökeredző ügy ahhoz, hogy ilyen hibába essen. Iluse eddig békében élvezte végig a kis intermezzót, akár egy színi előadást, de valószínűleg az ő türelme sem végtelen Kharasshi magánügyeivel szemben.*
8996. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-31 10:21:24
Üzenet elküldve: 2015-12-31 10:21:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*Még mielőtt elhagyná a pultot, eszébe jut, hogy ki sem fizette a rendelését.*
- Elnézést, a Borról megfeledkeztem, itt a 10 arany.
*Leteszi a pultra az összeget, és már emelkedik is fel ültéből. Ahogy odaér az asztalhoz, tisztán látja a hím villámló tekintetében, hogy nincs elragadtatva a találkozástól. De pontosan ez volt Hiellia célja, hogy egy jót szórakozhasson Kharrashin, hiszen tisztában van vele, milyen érzelmeket vált ki belőle.*
-Kérlek! *Vigyorodik el, nem is próbálva leplezni kárörömét.* Így kell üdvözölni a régi ismerőst?
*Szívesen helyet foglalt volna, nem ácsorogna beszélgetés közben, de tisztában volt vele, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Egy próbát megért. Így viszont formás kis feneke még egy darabig nem helyezkedhet el a széken. Ám az ezután következő mondatot hallva egy pillanatra elkomorul az arca. Egy sötét árny fut át tekintetén, és kéjes mosolya vicsorrá torzul.*
~Hogy merészeled, te gyalázatos kutya, hogy így beszélj velem?! Menten kiharapom azt a mocskos nyelved!~
*Magában kiadja haragját, majd egy másodperc múlva ismét az az irritálóan kedves mosoly uralja arcát, hiszen nagyon jól tudja, nem is dühíthetné fel jobban a hímet egy nyájasan közömbös arckifejezéssel. Nem retten meg tőle, még csak hátra sem lép, ahogy fölé magasodik a megtermett mélységi, rezdületlen állja a tekintetét.*
-Nincs jogos így beszélni velem! *Jegyzi meg kimérten. Ezt még elnézi, hiszen sok harag és gyűlölet akar a felszínre törni, de ez sem jogosítja fel arra, hogy ilyen hangot merjen megütni vele szemben. Ha viszont harcra kerülne a sor, már nem lenne ekkora a szája. Tisztában van a saját képességeivel, és hogy sokkal gyorsabb, hajlékonyabb és mozgékonyabb a hímnél, de erő- és talán állóképesség-próbában is alul maradna.*
-Hiába gyűlölsz, te is tudod, hogy ez sem ment meg tőlem. A múlt, az éjszaka összeköt minket. Hozzám tartozol, és akárhány szukád is lesz, mindig az enyém maradsz. *Leheli hűvösen, de ajkain még mindig mosoly ül.*
*Még mielőtt elhagyná a pultot, eszébe jut, hogy ki sem fizette a rendelését.*
- Elnézést, a Borról megfeledkeztem, itt a 10 arany.
*Leteszi a pultra az összeget, és már emelkedik is fel ültéből. Ahogy odaér az asztalhoz, tisztán látja a hím villámló tekintetében, hogy nincs elragadtatva a találkozástól. De pontosan ez volt Hiellia célja, hogy egy jót szórakozhasson Kharrashin, hiszen tisztában van vele, milyen érzelmeket vált ki belőle.*
-Kérlek! *Vigyorodik el, nem is próbálva leplezni kárörömét.* Így kell üdvözölni a régi ismerőst?
*Szívesen helyet foglalt volna, nem ácsorogna beszélgetés közben, de tisztában volt vele, hogy ez nem lesz olyan egyszerű. Egy próbát megért. Így viszont formás kis feneke még egy darabig nem helyezkedhet el a széken. Ám az ezután következő mondatot hallva egy pillanatra elkomorul az arca. Egy sötét árny fut át tekintetén, és kéjes mosolya vicsorrá torzul.*
~Hogy merészeled, te gyalázatos kutya, hogy így beszélj velem?! Menten kiharapom azt a mocskos nyelved!~
*Magában kiadja haragját, majd egy másodperc múlva ismét az az irritálóan kedves mosoly uralja arcát, hiszen nagyon jól tudja, nem is dühíthetné fel jobban a hímet egy nyájasan közömbös arckifejezéssel. Nem retten meg tőle, még csak hátra sem lép, ahogy fölé magasodik a megtermett mélységi, rezdületlen állja a tekintetét.*
-Nincs jogos így beszélni velem! *Jegyzi meg kimérten. Ezt még elnézi, hiszen sok harag és gyűlölet akar a felszínre törni, de ez sem jogosítja fel arra, hogy ilyen hangot merjen megütni vele szemben. Ha viszont harcra kerülne a sor, már nem lenne ekkora a szája. Tisztában van a saját képességeivel, és hogy sokkal gyorsabb, hajlékonyabb és mozgékonyabb a hímnél, de erő- és talán állóképesség-próbában is alul maradna.*
-Hiába gyűlölsz, te is tudod, hogy ez sem ment meg tőlem. A múlt, az éjszaka összeköt minket. Hozzám tartozol, és akárhány szukád is lesz, mindig az enyém maradsz. *Leheli hűvösen, de ajkain még mindig mosoly ül.*
8995. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 23:59:47
Üzenet elküldve: 2015-12-30 23:59:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Apró meglepetések//
//+ Kharasshi, Iluse//
*Ugyan sok mindent látott már, de az eszébe sem jutna, hogy bájos és harsány asztaltársa mondjuk tolvaj vagy hasonló lenne. Még viccnek is rossznak tartaná, de téved a szöszke, ha azt hiszi, hogy Reyf egy helyen tartja az aranyát. Persze igaz, az előkerült erszény se lenne rossz zsákmány, de hosszú még az este.*
- Mindenkit meg lehet botránkoztatni valamivel. Talán még engem is!
~Egészen biztos, hogy te is megfogható vagy valamivel.~
- Na és az megbotránkoztatna, ha én megpróbálnálak megbotránkoztatni?
*Hihetetlenül viccesek ezek a felszíni fruskák. Ilyen hasonlatot! Egy tolvaj, aki szórakozásból lop... kinek jut ilyen az eszébe!
Az igazi meglepetés mégis akkor érkezik, mikor egy ismerős alak lép az asztalukhoz. Mintha eddig is látta volna itt a fogadóban... de nem! Tényleg!
Felismerését és az italokat egy szórakozott biccentéssel jutalmazza udvariasan.*
- A legnagyobb örömmel!
*Villantja ki foga fehérjét. Őszintén meg van lepve, de mikor a hím a fülébe súg valamit, vigyora megszelídül, majd bólint egy aprót, mielőtt visszatérne az ő kedves Bellmiryájához, akit ma meg kell botránkoztatnia. A köszönésnél megemeli kupáját Kharasshira, majd a társaságában lévő nőstényre.*
~Jó ízlése van a hímnek. A hisztis dáma helyett ez a nőstény veszélyesen izgató!~
- Jó szórakozást!
*Adja meg a végszót, hogy aztán visszatérhessen... csak nem féltékeny a szöszi?*
- Egy jó ismerősöm, legalábbis eddig nagyon annak bizonyul.
*Kezébe veszi az egyik pálinkás poharat, majd az orrához emeli, hogy megszagolja. Mivel Bellmirya éppen felpattan, hogy féltékennyé tegye a mélységit, így nem láthatja, amint Reyf fél szemöldöke megemelkedik, majd lassan belekortyol a kupicába.
Hát nem erre számított, de vigyora most még nagyobb, mint eddig. Egy gyors szemvillanást még megenged magának a hím és társa felé, de amazok éppen valamivel nagyon el vannak foglalva. A hímet valami nagyon bosszanthatja... aztán meglátja a másik nőstényt.*
~Nocsak, nocsak.~
*Ennyit tud megállapítani, mert virágszála már vissza is tért a puszilkodásból. Az viszont kezdi zavarni, hogy ennyi sötételf van egy helyen. Nem mintha nem tudná élvezni saját fajtájának a társaságát, de a túloldalon mintha egy csöppet feszültebb lenne a helyzet a kelleténél.*
- Egyszer szívességet tettem neki.
*Feleli a feltett kérdésre, aztán felhajtja az egyik kupicát.*
- Erre az ajándékra viszont együtt érdemes inni! Egyel már le is vagy maradva!
*Élcelődik egy kicsit, majd koccintásra emeli a második kupicát is, hogy aztán azt is legördítse a torkán.*
- Ahh... ez jól esett. Apropó. Talán, te vagy az első nőszemély, aki csak úgy szóba áll egy sötérelfel majd puszit nyom egy másik arcára!
*Igen. Ez talán a legmeglepőbb a kishölgyben. Lehet nem tanították meg neki mitől is kéne vigyáznia?
Kicsit fészkelődik, mintha csak rosszul ülne, de jobb kezével fürgén ellenőrzi a gyorsabban elérhető pengéket. A biztonság kedvéért nem árt szemmel tartani a másik társaságot.*
- És mivel szokott szórakozni egy ilyen hölgy, mint magácska?
~Vajon mennyi alkoholt bír el egy fecsegő fehérnép?~
*Somolyogva belekortyol a bor aljába.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.31 00:01:15
//+ Kharasshi, Iluse//
*Ugyan sok mindent látott már, de az eszébe sem jutna, hogy bájos és harsány asztaltársa mondjuk tolvaj vagy hasonló lenne. Még viccnek is rossznak tartaná, de téved a szöszke, ha azt hiszi, hogy Reyf egy helyen tartja az aranyát. Persze igaz, az előkerült erszény se lenne rossz zsákmány, de hosszú még az este.*
- Mindenkit meg lehet botránkoztatni valamivel. Talán még engem is!
~Egészen biztos, hogy te is megfogható vagy valamivel.~
- Na és az megbotránkoztatna, ha én megpróbálnálak megbotránkoztatni?
*Hihetetlenül viccesek ezek a felszíni fruskák. Ilyen hasonlatot! Egy tolvaj, aki szórakozásból lop... kinek jut ilyen az eszébe!
Az igazi meglepetés mégis akkor érkezik, mikor egy ismerős alak lép az asztalukhoz. Mintha eddig is látta volna itt a fogadóban... de nem! Tényleg!
Felismerését és az italokat egy szórakozott biccentéssel jutalmazza udvariasan.*
- A legnagyobb örömmel!
*Villantja ki foga fehérjét. Őszintén meg van lepve, de mikor a hím a fülébe súg valamit, vigyora megszelídül, majd bólint egy aprót, mielőtt visszatérne az ő kedves Bellmiryájához, akit ma meg kell botránkoztatnia. A köszönésnél megemeli kupáját Kharasshira, majd a társaságában lévő nőstényre.*
~Jó ízlése van a hímnek. A hisztis dáma helyett ez a nőstény veszélyesen izgató!~
- Jó szórakozást!
*Adja meg a végszót, hogy aztán visszatérhessen... csak nem féltékeny a szöszi?*
- Egy jó ismerősöm, legalábbis eddig nagyon annak bizonyul.
*Kezébe veszi az egyik pálinkás poharat, majd az orrához emeli, hogy megszagolja. Mivel Bellmirya éppen felpattan, hogy féltékennyé tegye a mélységit, így nem láthatja, amint Reyf fél szemöldöke megemelkedik, majd lassan belekortyol a kupicába.
Hát nem erre számított, de vigyora most még nagyobb, mint eddig. Egy gyors szemvillanást még megenged magának a hím és társa felé, de amazok éppen valamivel nagyon el vannak foglalva. A hímet valami nagyon bosszanthatja... aztán meglátja a másik nőstényt.*
~Nocsak, nocsak.~
*Ennyit tud megállapítani, mert virágszála már vissza is tért a puszilkodásból. Az viszont kezdi zavarni, hogy ennyi sötételf van egy helyen. Nem mintha nem tudná élvezni saját fajtájának a társaságát, de a túloldalon mintha egy csöppet feszültebb lenne a helyzet a kelleténél.*
- Egyszer szívességet tettem neki.
*Feleli a feltett kérdésre, aztán felhajtja az egyik kupicát.*
- Erre az ajándékra viszont együtt érdemes inni! Egyel már le is vagy maradva!
*Élcelődik egy kicsit, majd koccintásra emeli a második kupicát is, hogy aztán azt is legördítse a torkán.*
- Ahh... ez jól esett. Apropó. Talán, te vagy az első nőszemély, aki csak úgy szóba áll egy sötérelfel majd puszit nyom egy másik arcára!
*Igen. Ez talán a legmeglepőbb a kishölgyben. Lehet nem tanították meg neki mitől is kéne vigyáznia?
Kicsit fészkelődik, mintha csak rosszul ülne, de jobb kezével fürgén ellenőrzi a gyorsabban elérhető pengéket. A biztonság kedvéért nem árt szemmel tartani a másik társaságot.*
- És mivel szokott szórakozni egy ilyen hölgy, mint magácska?
~Vajon mennyi alkoholt bír el egy fecsegő fehérnép?~
*Somolyogva belekortyol a bor aljába.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.31 00:01:15
8994. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 21:16:37
Üzenet elküldve: 2015-12-30 21:16:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*A felszíni fruska néhány pillanat alatt próbára teszi a hím türelmét és toleranciáját. El nem tudja képzelni, mi vonzza ennyire a másik, ismeretlen mélységit abban nősténykében, de az ő dolga, intézze úgy, ahogy akarja.
Sokkal jobban érdekli az a fajtársuk, akit másodiknak szúrt ki Kharasshi, s az ő pillantása is felfigyelt a kettősre. Kezdődik a műsor, ám elnyomja az ajkaira kívánkozó komisz mosolyt. Míg a nőszemély odaér az asztalukhoz, addig tűnődve figyeli a hím vonásait, miközben ujjai az üres pohár peremén futják lomha köreiket. A felszínes szemlélőnek csupán unott szórakozásnak tűnhet, ám ez épp olyan gesztus, mint mikor egy macska farka kezd el kígyózni, ha valami felkelti a figyelmét.
Aprót biccent a nősténynek, amolyan se nem goromba, de se nem tiszteletteljes módon. Az elhangzó nevet természetesen igyekszik rögtön megjegyezni, ellenben a sajátját nem árulja el. Pillanatnyilag a néma szemlélődő szerepét ölti magára. Nem kontráz rá Kharasshi állítására, miszerint nem látják szívesen az idegent, ahogy nem is erősíti meg. Ez épp úgy lehet áldás, mint átok, hogy melyik is, az csakis az események további kibontakozásától függ. Egyelőre hagyja, hadd rendezzék maguk között az ügyet, de az ő úri személye előtt. Kharasshi azonban kiolvashatja mind a skarlát tekintetből, mind az alig látszó, halvány mosolyból a kérdést, mely ajkait ugyan nem hagyja el, de nyilvánvalóan ott lebeg a levegőben, ott fénylik hamis fényével az alattomos pillantásban. Vajon hány nőstényed fog még előkerülni?*
*A felszíni fruska néhány pillanat alatt próbára teszi a hím türelmét és toleranciáját. El nem tudja képzelni, mi vonzza ennyire a másik, ismeretlen mélységit abban nősténykében, de az ő dolga, intézze úgy, ahogy akarja.
Sokkal jobban érdekli az a fajtársuk, akit másodiknak szúrt ki Kharasshi, s az ő pillantása is felfigyelt a kettősre. Kezdődik a műsor, ám elnyomja az ajkaira kívánkozó komisz mosolyt. Míg a nőszemély odaér az asztalukhoz, addig tűnődve figyeli a hím vonásait, miközben ujjai az üres pohár peremén futják lomha köreiket. A felszínes szemlélőnek csupán unott szórakozásnak tűnhet, ám ez épp olyan gesztus, mint mikor egy macska farka kezd el kígyózni, ha valami felkelti a figyelmét.
Aprót biccent a nősténynek, amolyan se nem goromba, de se nem tiszteletteljes módon. Az elhangzó nevet természetesen igyekszik rögtön megjegyezni, ellenben a sajátját nem árulja el. Pillanatnyilag a néma szemlélődő szerepét ölti magára. Nem kontráz rá Kharasshi állítására, miszerint nem látják szívesen az idegent, ahogy nem is erősíti meg. Ez épp úgy lehet áldás, mint átok, hogy melyik is, az csakis az események további kibontakozásától függ. Egyelőre hagyja, hadd rendezzék maguk között az ügyet, de az ő úri személye előtt. Kharasshi azonban kiolvashatja mind a skarlát tekintetből, mind az alig látszó, halvány mosolyból a kérdést, mely ajkait ugyan nem hagyja el, de nyilvánvalóan ott lebeg a levegőben, ott fénylik hamis fényével az alattomos pillantásban. Vajon hány nőstényed fog még előkerülni?*
8993. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 16:04:57
Üzenet elküldve: 2015-12-30 16:04:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*Iluse egyértelműen ráérez, hogy mikor és mivel találhat fogást a hímen. A csevegő kérdezősködés minden hangocskája szurkapiszkával van kirakva. Meg is felelne rá méltóképp, de az a némber már észre is vette őket.
Pont elég atrocitás volt volt a szöszke "köszönöm puszijának" elszenvedése. Még szerencse, hogy a vihánc hölgyike olyan zajjal jár, mint egy horda kölyökkutya, különben megtapasztalhatta volna, hogy nem tanácsos egy mélységi mögé szökdécselni. Kharasshi fogai így is csikorognak, hogy kénytelen eltűrni ezt a megalázó komédiát. Csak egy pillantást küld a hím felé.
~Remélem megéri a türelmedet, cimbora; de a helyedben én gyorsan belediktálnám azt a két pálinkát.~
Ha a tömény fejbekólintja, talán kiszáll ez az idegesítő izgágaság a csitriből.
Most viszont kisebb gondja is nagyobb a fajtárs szórakozásánál. Hiellia az asztalukhoz lép és ő máris méltán érezheti, hogy két tűz közé került.*
- Ha ennek a kijelentésednek hitelt adnék, azt kellene feltételeznem, hogy halott vagy, Hiellia Daune *dünnyögi kelletlenül. A kiejtett név köré annyi gyűlölet és acsargó sértettség gyűlik, hogy azt nehéz lenne nem észrevenni.
Kharasshi még szinte kölyök volt, mikor ezzel a fúriával összehozta a rossz sors. Persze Hiellia is alig volt több gyereknél, akinek a kamaszkor épp csak formálni kezdte az idomait. Viszont mint bebizonyosodott, a város sokkal hamarabb beérlelte a tapasztalatait, mint a fiatal hímét. Ezt pedig nem is volt rest kihasználni a kis szuka. Az első komoly lecke volt Kharasshi számára, hogy a vágy a nőstények cinkostársa az aljas játékaikban.*
- Nem látunk szívesen! *mordul és már emelkedik is ültéből fenyegetően Hiellia fölé magasodva.* - Kotródj, némber, míg megteheted.
*Bár a sérelmek egyértelműen ott kavarognak benne, becsületére legyen mondva, sikerül egészen hűvösnek maradnia. Viszont így is csak szavainak kimondása után rebben a pillantása Iluse felé. Nem ő dönt, mégis próbál kapaszkodni a reménybe, hogy a nőstény ezúttal nem kap az alkalmon, hogy a múltja kényes dolgaiban vájkáljon kedvére.*
*Iluse egyértelműen ráérez, hogy mikor és mivel találhat fogást a hímen. A csevegő kérdezősködés minden hangocskája szurkapiszkával van kirakva. Meg is felelne rá méltóképp, de az a némber már észre is vette őket.
Pont elég atrocitás volt volt a szöszke "köszönöm puszijának" elszenvedése. Még szerencse, hogy a vihánc hölgyike olyan zajjal jár, mint egy horda kölyökkutya, különben megtapasztalhatta volna, hogy nem tanácsos egy mélységi mögé szökdécselni. Kharasshi fogai így is csikorognak, hogy kénytelen eltűrni ezt a megalázó komédiát. Csak egy pillantást küld a hím felé.
~Remélem megéri a türelmedet, cimbora; de a helyedben én gyorsan belediktálnám azt a két pálinkát.~
Ha a tömény fejbekólintja, talán kiszáll ez az idegesítő izgágaság a csitriből.
Most viszont kisebb gondja is nagyobb a fajtárs szórakozásánál. Hiellia az asztalukhoz lép és ő máris méltán érezheti, hogy két tűz közé került.*
- Ha ennek a kijelentésednek hitelt adnék, azt kellene feltételeznem, hogy halott vagy, Hiellia Daune *dünnyögi kelletlenül. A kiejtett név köré annyi gyűlölet és acsargó sértettség gyűlik, hogy azt nehéz lenne nem észrevenni.
Kharasshi még szinte kölyök volt, mikor ezzel a fúriával összehozta a rossz sors. Persze Hiellia is alig volt több gyereknél, akinek a kamaszkor épp csak formálni kezdte az idomait. Viszont mint bebizonyosodott, a város sokkal hamarabb beérlelte a tapasztalatait, mint a fiatal hímét. Ezt pedig nem is volt rest kihasználni a kis szuka. Az első komoly lecke volt Kharasshi számára, hogy a vágy a nőstények cinkostársa az aljas játékaikban.*
- Nem látunk szívesen! *mordul és már emelkedik is ültéből fenyegetően Hiellia fölé magasodva.* - Kotródj, némber, míg megteheted.
*Bár a sérelmek egyértelműen ott kavarognak benne, becsületére legyen mondva, sikerül egészen hűvösnek maradnia. Viszont így is csak szavainak kimondása után rebben a pillantása Iluse felé. Nem ő dönt, mégis próbál kapaszkodni a reménybe, hogy a nőstény ezúttal nem kap az alkalmon, hogy a múltja kényes dolgaiban vájkáljon kedvére.*
8992. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 14:35:02
Üzenet elküldve: 2015-12-30 14:35:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Belépve a fogadó ajtaján hirtelen megcsapja az alkohol szaga, és a friss, ízletes ételek illata. Körbetekint a fogadóban, lassú lépteket felvéve, majd egy üres asztalt keres magának, ahol egy picit megpihenhet hosszas útja miatt. Az üres asztalhoz leülve körbetekinti az ott tartózkodó fajokat, de ezzel nem csak Ő van így, hisz Őt is bámulják páran a szúrós tekintete, és hátborzongató külseje miatt. Mivel kissé idegesítő számára az, hogy Őt nem egy, de nem is két ember figyeli, picit felemeli a hangját, és odaszól az Őt fürkésző alakokra. *
- Most meg mit néztek? Ha? Ti sem vagytok szebbek, mocskos városiak!
*Üvölti erős hangnemben, majd akkor ott helyben felpattan asztalától, és a fogadó kijárata felé veszi az irányt, maga után becsapva az ajtót. *
A hozzászólás írója (Rodwen Magnus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.30 14:43:40
*Belépve a fogadó ajtaján hirtelen megcsapja az alkohol szaga, és a friss, ízletes ételek illata. Körbetekint a fogadóban, lassú lépteket felvéve, majd egy üres asztalt keres magának, ahol egy picit megpihenhet hosszas útja miatt. Az üres asztalhoz leülve körbetekinti az ott tartózkodó fajokat, de ezzel nem csak Ő van így, hisz Őt is bámulják páran a szúrós tekintete, és hátborzongató külseje miatt. Mivel kissé idegesítő számára az, hogy Őt nem egy, de nem is két ember figyeli, picit felemeli a hangját, és odaszól az Őt fürkésző alakokra. *
- Most meg mit néztek? Ha? Ti sem vagytok szebbek, mocskos városiak!
*Üvölti erős hangnemben, majd akkor ott helyben felpattan asztalától, és a fogadó kijárata felé veszi az irányt, maga után becsapva az ajtót. *
A hozzászólás írója (Rodwen Magnus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.30 14:43:40
8991. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 13:44:59
Üzenet elküldve: 2015-12-30 13:44:59
ÚJ
![>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10231_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Meira Alais//
//Szegénynegyed//
*Hallgatja a lány szavait, akinek kicsit megered a nyelve, és kibontakozik, ami persze nem is baj.*
-Hasonlóak vagyunk mi ketten. *sóhajt egyet.* -Annyi a különbség, hogy nekem van időm kapcsolatokat létesíteni, meg azért vannak olyanok, akikkel jóban vagyok még ha nem is sokan de vannak. De én sem szeretem a kötöttséget, és elég szabad akaratú vagyok, azt csinálom ami éppen jól esik. De ezzel nincs is semmi baj.
*Meira elfogadja a meghívást.*
-Remek! Akkor menjünk.
//Pegazus fogadó//
*Előre engedi a lányt, a fiú csak utána lép be. Talán Meira még meglepődik a nyüzsgésen, Kai már egyáltalán nem.*
-Menjünk a pulthoz, ott van étlap meg itallap. *mutat a pult felé, és maga részéről helyet is foglal az egyik bárszéken. A kulcs még a zsebében pihen, mármint a szállásának a kulcsa, ami még reggelig feljogosítja arra, hogy itt szálljon meg, így ilyen téren nem kell aggódnia. Szemét végigfuttatja a már ismerős kínálaton, már jóformán az árakat is megjegyezte. A fogadós felismeri a fiút, mert röviden érdeklődik is, hogy minden rendben van e a szobával. Kai megnyugtatja, hogy semmit sem robbantott fel, és minden a legnagyobb rendben van. A fogadós ennek látszólag örül, és kíváncsian mered a két érkezőre, hogy mit is fognak fogyasztani.*
-Kérj bátran Meira amit szeretnél.
*Igazán nagylelkű az ajánlata lényegében mindenféle különös ok nélkül bízik meg minden jöttmentbe, akivel összehozza a sors. Ugyanakkor Meira pont az, akit nem jöttmentnek tart, hanem egy olyan személyiségnek, aki lelke mélyén vágyik a jó társaságra, és egy barátra. Lehet nem látják többé egymást, de az is lehet, hogy Kai lesz az új barát.*
-Én egy Gyümölcslevet biztosan elfogyasztok. Ha lehet körtét kérek és hideget. Itt a 6 arany. *gurítja a pultra az összeget.*
~Aztán lehet harapok is valamit.~
//Szegénynegyed//
*Hallgatja a lány szavait, akinek kicsit megered a nyelve, és kibontakozik, ami persze nem is baj.*
-Hasonlóak vagyunk mi ketten. *sóhajt egyet.* -Annyi a különbség, hogy nekem van időm kapcsolatokat létesíteni, meg azért vannak olyanok, akikkel jóban vagyok még ha nem is sokan de vannak. De én sem szeretem a kötöttséget, és elég szabad akaratú vagyok, azt csinálom ami éppen jól esik. De ezzel nincs is semmi baj.
*Meira elfogadja a meghívást.*
-Remek! Akkor menjünk.
//Pegazus fogadó//
*Előre engedi a lányt, a fiú csak utána lép be. Talán Meira még meglepődik a nyüzsgésen, Kai már egyáltalán nem.*
-Menjünk a pulthoz, ott van étlap meg itallap. *mutat a pult felé, és maga részéről helyet is foglal az egyik bárszéken. A kulcs még a zsebében pihen, mármint a szállásának a kulcsa, ami még reggelig feljogosítja arra, hogy itt szálljon meg, így ilyen téren nem kell aggódnia. Szemét végigfuttatja a már ismerős kínálaton, már jóformán az árakat is megjegyezte. A fogadós felismeri a fiút, mert röviden érdeklődik is, hogy minden rendben van e a szobával. Kai megnyugtatja, hogy semmit sem robbantott fel, és minden a legnagyobb rendben van. A fogadós ennek látszólag örül, és kíváncsian mered a két érkezőre, hogy mit is fognak fogyasztani.*
-Kérj bátran Meira amit szeretnél.
*Igazán nagylelkű az ajánlata lényegében mindenféle különös ok nélkül bízik meg minden jöttmentbe, akivel összehozza a sors. Ugyanakkor Meira pont az, akit nem jöttmentnek tart, hanem egy olyan személyiségnek, aki lelke mélyén vágyik a jó társaságra, és egy barátra. Lehet nem látják többé egymást, de az is lehet, hogy Kai lesz az új barát.*
-Én egy Gyümölcslevet biztosan elfogyasztok. Ha lehet körtét kérek és hideget. Itt a 6 arany. *gurítja a pultra az összeget.*
~Aztán lehet harapok is valamit.~
8990. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:53:56
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:53:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka - Egy régi ismerős//
*Élvezettel iszogatja a markáns, vörös nedűt, de sajnos a kellemes iszogatás nem tart sokáig. Néhány perc, és pohara üresen ásítozik a pult szélén. Hát, ennyi volt, most kénytelen valami más után nézni, amivel elütheti az időt. Kíváncsian fordul a vendégsereg felé, hátha talál egy alkalmas áldozatot, akit lehúzhatna, esetleg eltölthetne vele egy nem annyira csodás, de élvezhető estét. Egyesével szemügyre vesz mindenkit, de még a terem közepénél sem tart, mikor hirtelen megakad a pillantása egy ismerős arcon.*
~De régen is volt...~ *Húzódnak nem sok jót ígérő mosolyra ajkai. Talán nem is lesz olyan unalmas az a város, mint ahogy sejtette. Arról nem is beszélve, hogy asztaltársasága is van már Kharasshinak, egy nőstény. Nem kerüli el figyelmét, hogy már mindketten kiszúrták, ha csak egy kósza másodpercre is pihent meg rajta a két tekintet. És ki ő, hogy udvariatlanul félrefordítsa tekintetét, ha ismerőst lát? Illő üdvözölni a régi barátot, és annak társát. Üres, használaton kívüli poharát hátrahagyva emelkedik fel székéből, és a párocska felé veszi az irányt, arcára a lehető legőszintébb, kedves mosoly ül ki, hiszen teljes szívéből örül a találkozásnak. Az asztalukhoz érve végigméri fajtársait, majd megadóan felemeli mindkét kezét, tenyerét mutatva nekik.*
-Nyughass, Tigris! *Vigyorodik Kharasshira.* Mint láthatod, nincs ártó szándékom. *Int fejével a tőr felé, amit valószínűleg még most is szorongat. Tisztában van vele, hogy nagyon is élvezné, ha okot adhatna neki, hogy átvágja a torkát - már ha eddig nem tette meg.*
-Én is csatlakozhatok? *A kérdés most már mindkettőjüknek szól, de ha nincs ellenvetés, vagy esetleg komoly fenyegetés, kényelembe helyezi magát az egyik széken, lábait keresztbe teszi, és érdeklődve járatja szemeit a másik kettő között.*
*Élvezettel iszogatja a markáns, vörös nedűt, de sajnos a kellemes iszogatás nem tart sokáig. Néhány perc, és pohara üresen ásítozik a pult szélén. Hát, ennyi volt, most kénytelen valami más után nézni, amivel elütheti az időt. Kíváncsian fordul a vendégsereg felé, hátha talál egy alkalmas áldozatot, akit lehúzhatna, esetleg eltölthetne vele egy nem annyira csodás, de élvezhető estét. Egyesével szemügyre vesz mindenkit, de még a terem közepénél sem tart, mikor hirtelen megakad a pillantása egy ismerős arcon.*
~De régen is volt...~ *Húzódnak nem sok jót ígérő mosolyra ajkai. Talán nem is lesz olyan unalmas az a város, mint ahogy sejtette. Arról nem is beszélve, hogy asztaltársasága is van már Kharasshinak, egy nőstény. Nem kerüli el figyelmét, hogy már mindketten kiszúrták, ha csak egy kósza másodpercre is pihent meg rajta a két tekintet. És ki ő, hogy udvariatlanul félrefordítsa tekintetét, ha ismerőst lát? Illő üdvözölni a régi barátot, és annak társát. Üres, használaton kívüli poharát hátrahagyva emelkedik fel székéből, és a párocska felé veszi az irányt, arcára a lehető legőszintébb, kedves mosoly ül ki, hiszen teljes szívéből örül a találkozásnak. Az asztalukhoz érve végigméri fajtársait, majd megadóan felemeli mindkét kezét, tenyerét mutatva nekik.*
-Nyughass, Tigris! *Vigyorodik Kharasshira.* Mint láthatod, nincs ártó szándékom. *Int fejével a tőr felé, amit valószínűleg még most is szorongat. Tisztában van vele, hogy nagyon is élvezné, ha okot adhatna neki, hogy átvágja a torkát - már ha eddig nem tette meg.*
-Én is csatlakozhatok? *A kérdés most már mindkettőjüknek szól, de ha nincs ellenvetés, vagy esetleg komoly fenyegetés, kényelembe helyezi magát az egyik széken, lábait keresztbe teszi, és érdeklődve járatja szemeit a másik kettő között.*
8989. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:45:57
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:45:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// egy feltűnő szöszkének? //
~ ÉLJEN! MEGY VAGY JÓKÉPŰ! Ha volt annyi eszed hogy fizess, jól meglebegtetve minden vagyonod, úgy hát buktad az estét.~ *Természetesen nem túl feltűnően de jól megnéz minden pénzmozgást.* ~Ahhoz képest hogy csak egy pohár bort akartam elkölteni nagyon jól állunk.~ *Finoman kortyolgatja az almaborát, és onnan a kupa féltakarásából válaszolgat, közben furcsán mosolyog. Lehet a pénz, lehet hogy a másik közelsége, vagy talán a bor: Szeme szikrázik arca virul. Hangosan, a megszokott cinikus kacaját veszi élő mikor megszólal* -Engem megbotránkoztatni? Érdekes gondolat. *Tényleg úgy tesz mintha elgondolkozna.* Nem hiszem hogy engem meglehetne botránkoztatni. Tegyük fel a maga "Szórakozása" a tolvajlás, ez esetben meglehetne magát lopni? * Újabb kacaj, majd elkezdi inni az almabort, amit a lovagja vett neki. Közben megint elmélyed azokban a szemekben. Láthatóan ellágyul* ~Talán sajnálom hogy kiraboljam? Túlságosan tetszik? Lehet. Mindig csak a munka kislány? Szórakozz egy kicsit, majd kicsit később visszatérsz rá.~ *Mire ez átfut a fején, megérkezik a váratlan vendég. Ő sem marad ki a mustra alól. Jól megnézi, "Előbb a szórakozás aztán a munka" mottóval, neki sem a pénztárcáját keresi először. Marad az eddigi lovagjánál, De féltékenység keltésből látható kaján pillantásokat dobál, és a nem túl finom kacsintás sem marad el. Lekerül az asztalra a pálinka, és a szobakulcs.* ~Engem itt elhalmoznak mindenféle jóval!~ * Sorra veszi mi van az asztalon. Négy pálinka, két almabor, egy tea, három üres boros kupa, és egy szobakulcs. Végez egy gyors fejszámolást, és megállapítja hogy nagyon jó dolga van.* ~Ha mindenki azt szeretné hogy jól érezzem magam, akkor jól is fogom érezni.~ *Dagad is a melle a büszkeségtől, de amikor látja hogy az idegen nem az ő fülébe susmorog egy kicsit mégis felháborodik. Türelmetlen pillantásokkal tarkított hümmögést művel, a lehető leglátványosabban. Mire a susmorgás véget ér, és a rövidre fogott hangos párbeszéd is, ő az asztalra hajol, és halkan, amolyan vallató hangsúllyal kérdezi.* - Ki ez? Mi ez? Minek köszönhető ez a kedvesség? Ja! És el ne felejtsem. Tudja mi bosszant engem? Az illetlen sugdolózás! De még kell hagyni, kedves gesztus volt tőle. *Kislányosan felpattan, és utána rohan a másik úriembernek. Amint utoléri, megpróbál egy köszönöm puszit lehelni az arcára, majd tettetett zavarában, vissza szalad saját helyére.* -Nos hallgatom! Hogy is van ez? ~Hihetetlen jól fogok itt ma szórakozni.~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.31 00:22:09, a következő indokkal:
Jelpótlás (*); múlt helyett jelen idő; elgépelések javítása.
~ ÉLJEN! MEGY VAGY JÓKÉPŰ! Ha volt annyi eszed hogy fizess, jól meglebegtetve minden vagyonod, úgy hát buktad az estét.~ *Természetesen nem túl feltűnően de jól megnéz minden pénzmozgást.* ~Ahhoz képest hogy csak egy pohár bort akartam elkölteni nagyon jól állunk.~ *Finoman kortyolgatja az almaborát, és onnan a kupa féltakarásából válaszolgat, közben furcsán mosolyog. Lehet a pénz, lehet hogy a másik közelsége, vagy talán a bor: Szeme szikrázik arca virul. Hangosan, a megszokott cinikus kacaját veszi élő mikor megszólal* -Engem megbotránkoztatni? Érdekes gondolat. *Tényleg úgy tesz mintha elgondolkozna.* Nem hiszem hogy engem meglehetne botránkoztatni. Tegyük fel a maga "Szórakozása" a tolvajlás, ez esetben meglehetne magát lopni? * Újabb kacaj, majd elkezdi inni az almabort, amit a lovagja vett neki. Közben megint elmélyed azokban a szemekben. Láthatóan ellágyul* ~Talán sajnálom hogy kiraboljam? Túlságosan tetszik? Lehet. Mindig csak a munka kislány? Szórakozz egy kicsit, majd kicsit később visszatérsz rá.~ *Mire ez átfut a fején, megérkezik a váratlan vendég. Ő sem marad ki a mustra alól. Jól megnézi, "Előbb a szórakozás aztán a munka" mottóval, neki sem a pénztárcáját keresi először. Marad az eddigi lovagjánál, De féltékenység keltésből látható kaján pillantásokat dobál, és a nem túl finom kacsintás sem marad el. Lekerül az asztalra a pálinka, és a szobakulcs.* ~Engem itt elhalmoznak mindenféle jóval!~ * Sorra veszi mi van az asztalon. Négy pálinka, két almabor, egy tea, három üres boros kupa, és egy szobakulcs. Végez egy gyors fejszámolást, és megállapítja hogy nagyon jó dolga van.* ~Ha mindenki azt szeretné hogy jól érezzem magam, akkor jól is fogom érezni.~ *Dagad is a melle a büszkeségtől, de amikor látja hogy az idegen nem az ő fülébe susmorog egy kicsit mégis felháborodik. Türelmetlen pillantásokkal tarkított hümmögést művel, a lehető leglátványosabban. Mire a susmorgás véget ér, és a rövidre fogott hangos párbeszéd is, ő az asztalra hajol, és halkan, amolyan vallató hangsúllyal kérdezi.* - Ki ez? Mi ez? Minek köszönhető ez a kedvesség? Ja! És el ne felejtsem. Tudja mi bosszant engem? Az illetlen sugdolózás! De még kell hagyni, kedves gesztus volt tőle. *Kislányosan felpattan, és utána rohan a másik úriembernek. Amint utoléri, megpróbál egy köszönöm puszit lehelni az arcára, majd tettetett zavarában, vissza szalad saját helyére.* -Nos hallgatom! Hogy is van ez? ~Hihetetlen jól fogok itt ma szórakozni.~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.31 00:22:09, a következő indokkal:
Jelpótlás (*); múlt helyett jelen idő; elgépelések javítása.
8988. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:21:53
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:21:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Nem mondhatni, hogy ne lenne kedvére való a játék, habár élete során már jó néhányszor kifejtette, a felszíni nemesi élet valószínűleg az őrületbe kergetné. Mert bármennyire is igyekeznek az emberek, az ő kis suta szárnypróbálgatásaik nem is foghatóak azokhoz az igazi játszmákhoz, amik a mélység nagy házai között zajlottak és zajlanak. Arról nem is beszélve, hogy sokkal inkább ínyére van az a szabados viselkedési forma, amit zsoldosként megengedhet magának, semmint a megannyi kötött formula, ami a ranggal járna. Meg tudná csinálni, hogyne, mutatna ő ilyen arcot a világnak, amint talál olyan okot, ami miatt megérné, de egyelőre csak azt a fricskát látja, melyet a helyi vagyonos lakosság arcába vághatna. Ahhoz pedig jelenlegi viselkedése illik jobban.*
- Már hogy felejtettem volna el? *Búgja mindezt olyan hangon, mintha élete párjával beszélne épp, aki nélkül nem is tudna létezni. És mégis ott marad egy piciny, leheletnyi él, ami tipikusan az urak sajátja, a magabiztos tudat, hogy a másik a markukban van, és ez ellen nem tehetnek semmit.
A kérdésére azonban egészen mással kapcsolatban kap választ. Tekintete követi Kharasshiét, s lám, egy újabb mélységi vendégen akad meg a pillantása. Csak nem valami titkos gyűlésre csöppentek be? Vagy vérüknek ez lett a törzshelye Artheniorban jobb híján?
Ha a Víz Városában térne be a nőstény egy ivóba, aligha kerülhetné el, hogy valami ismerősbe botoljon, legyen az jó, vagy kellemetlen fajta. Itt viszont úgy fest. Kharasshira igaz ez. A hím reakciója az ismeretlen nőstény felbukkanására megmosolyogtatja, mindazonáltal nem hagyja figyelmen kívül a problémák lehetőségét. Még szerencse, hogy a dobópengéket, már korábban megmozgatta kicsit így nem kell ezt a társa orra előtt művelnie, nyugodtan üldögélhet tovább.*
- No és ő kicsoda? Egy megharagított úrnő? Vagy egy magára hagyott szerető? *Hajol közelebb, miközben halkan duruzsolja az ártalmatlannak tűnő kérdéseket, de valami alattomos elégedettség, aprócska kis méreg csak kerül bele, mindez persze a hím feszültségének köszönhető.*
*Nem mondhatni, hogy ne lenne kedvére való a játék, habár élete során már jó néhányszor kifejtette, a felszíni nemesi élet valószínűleg az őrületbe kergetné. Mert bármennyire is igyekeznek az emberek, az ő kis suta szárnypróbálgatásaik nem is foghatóak azokhoz az igazi játszmákhoz, amik a mélység nagy házai között zajlottak és zajlanak. Arról nem is beszélve, hogy sokkal inkább ínyére van az a szabados viselkedési forma, amit zsoldosként megengedhet magának, semmint a megannyi kötött formula, ami a ranggal járna. Meg tudná csinálni, hogyne, mutatna ő ilyen arcot a világnak, amint talál olyan okot, ami miatt megérné, de egyelőre csak azt a fricskát látja, melyet a helyi vagyonos lakosság arcába vághatna. Ahhoz pedig jelenlegi viselkedése illik jobban.*
- Már hogy felejtettem volna el? *Búgja mindezt olyan hangon, mintha élete párjával beszélne épp, aki nélkül nem is tudna létezni. És mégis ott marad egy piciny, leheletnyi él, ami tipikusan az urak sajátja, a magabiztos tudat, hogy a másik a markukban van, és ez ellen nem tehetnek semmit.
A kérdésére azonban egészen mással kapcsolatban kap választ. Tekintete követi Kharasshiét, s lám, egy újabb mélységi vendégen akad meg a pillantása. Csak nem valami titkos gyűlésre csöppentek be? Vagy vérüknek ez lett a törzshelye Artheniorban jobb híján?
Ha a Víz Városában térne be a nőstény egy ivóba, aligha kerülhetné el, hogy valami ismerősbe botoljon, legyen az jó, vagy kellemetlen fajta. Itt viszont úgy fest. Kharasshira igaz ez. A hím reakciója az ismeretlen nőstény felbukkanására megmosolyogtatja, mindazonáltal nem hagyja figyelmen kívül a problémák lehetőségét. Még szerencse, hogy a dobópengéket, már korábban megmozgatta kicsit így nem kell ezt a társa orra előtt művelnie, nyugodtan üldögélhet tovább.*
- No és ő kicsoda? Egy megharagított úrnő? Vagy egy magára hagyott szerető? *Hajol közelebb, miközben halkan duruzsolja az ártalmatlannak tűnő kérdéseket, de valami alattomos elégedettség, aprócska kis méreg csak kerül bele, mindez persze a hím feszültségének köszönhető.*
8987. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 11:52:37
Üzenet elküldve: 2015-12-30 11:52:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Kedvére van a hanyag elegancia, amit a nőstény felől lát. Nemtörődöm kis kérdés, de Kharasshi bármiben lefogadná, hogy a szemben ülő nőszemély máris ugrásra kész.*
- Ne aggódj, hercegnőm *hajol közelebb somolyogva.* - Még a tiéd vagyok, emlékszel?
*Magához veszi a poharát és kortyol a méregdrága vízből, amit jobb híján a vacsorájához szervíroztatott magának. Már épp közölné, hogy csak futó ismeretségről van szó, de látna fantáziát a fiatal hímben, ha már ilyen kényes vállalkozásba fognak. De a korty alattomos útra fordul, ahogy megpillant egy magányosan iszogató alakot.*
- De még milyen kicsi! *szisszeni egy reszelős köhintés után. Ruhája ujjába törli a száját és a nőstényhez hasonlóan ő is változtat a tartásán. Féloldalasan helyezkedik a széken és a keze ügyébe igazítja a tőre markolatát.
~Hiellia Daune. Hát még senki nem vágta át azt a számító torkodat?~
Keserű szájízű emlék tolul Kharasshi torkába. A háta közepére sem kívánná most ezt a találkozást, de nem álltatja magát, biztos benne, hogy az a szuka hamarosan kiszúrja őket, és ahogy ismeri, biztos nem mulasztja el, hogy köszörülje rajta egy kicsit a kígyó nyelvét.*
*Kedvére van a hanyag elegancia, amit a nőstény felől lát. Nemtörődöm kis kérdés, de Kharasshi bármiben lefogadná, hogy a szemben ülő nőszemély máris ugrásra kész.*
- Ne aggódj, hercegnőm *hajol közelebb somolyogva.* - Még a tiéd vagyok, emlékszel?
*Magához veszi a poharát és kortyol a méregdrága vízből, amit jobb híján a vacsorájához szervíroztatott magának. Már épp közölné, hogy csak futó ismeretségről van szó, de látna fantáziát a fiatal hímben, ha már ilyen kényes vállalkozásba fognak. De a korty alattomos útra fordul, ahogy megpillant egy magányosan iszogató alakot.*
- De még milyen kicsi! *szisszeni egy reszelős köhintés után. Ruhája ujjába törli a száját és a nőstényhez hasonlóan ő is változtat a tartásán. Féloldalasan helyezkedik a széken és a keze ügyébe igazítja a tőre markolatát.
~Hiellia Daune. Hát még senki nem vágta át azt a számító torkodat?~
Keserű szájízű emlék tolul Kharasshi torkába. A háta közepére sem kívánná most ezt a találkozást, de nem álltatja magát, biztos benne, hogy az a szuka hamarosan kiszúrja őket, és ahogy ismeri, biztos nem mulasztja el, hogy köszörülje rajta egy kicsit a kígyó nyelvét.*
8986. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:58:27
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:58:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Hiellia nem szereti a felhajtást maga körül, mindig próbál beolvadni, amit egy ilyen, különböző fajoktól hemzsegő városban nem is olyan nehéz. Még ében bőre sem kelt feltűnést, szemeiben ülő, örökös cinkos pillantását pedig már észre sem veszik.
Fejét felszegve nyitja a Pegazus ajtaját, mely engedelmesen ki is tárul előle. A fogadóba belépve az első dolog, ami arcon csapja, a tömény étel és alkohol szag, amit már olyan régóta hiányolt. Hatok óta nem evett egy rendeset, folyamatosan úton volt, de most talán leülhet egy kis időre, megpihenhet, és nem kell azon aggódnia, hogy vajon felismerik-e. Fehér, bő férfiinget visel, melynek könyékig felhajtotta az ujját és fekete nadrágot, hátán egy fekete, csuklyás köpeny pihen. Bal fülében egy vékony lánc lóg, a jobban egy félarasznyi hosszú, simára csiszolt penge. Tekintetét futtában körbehordozza a bennlévőkön, de csak a megszokás miatt, valójában nem keres senkit. A pult felé veszi az irányt.*
-'Estét! *Üdvözli a pultost.*
*Amint kézhez kapja a kupáját, nagyon húz belőle. Örömmel konstatálja, hogy nem a legrosszabb bor, amit valaha ivott, habár nem is a legjobb. Pár csepp végigszalad az állán, de mielőtt maradandó foltot hagynának hószín ingén, jobbjának kézfejével letörli őket. Lábát keresztbe vetve hátradől a széken, és élvezi a nyugalmat. Mármint nem azt, ami a fogadóban van, hiszen a kiabálást, mulatozást nehezen lehet nyugalomnak nevezni; sokkal inkább azt, hogy lepihenhet, és van alkalma zavartalanul meginni egy pohár vöröset.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.30 19:48:33, a következő indokkal:
Kérésre.
Fejét felszegve nyitja a Pegazus ajtaját, mely engedelmesen ki is tárul előle. A fogadóba belépve az első dolog, ami arcon csapja, a tömény étel és alkohol szag, amit már olyan régóta hiányolt. Hatok óta nem evett egy rendeset, folyamatosan úton volt, de most talán leülhet egy kis időre, megpihenhet, és nem kell azon aggódnia, hogy vajon felismerik-e. Fehér, bő férfiinget visel, melynek könyékig felhajtotta az ujját és fekete nadrágot, hátán egy fekete, csuklyás köpeny pihen. Bal fülében egy vékony lánc lóg, a jobban egy félarasznyi hosszú, simára csiszolt penge. Tekintetét futtában körbehordozza a bennlévőkön, de csak a megszokás miatt, valójában nem keres senkit. A pult felé veszi az irányt.*
-'Estét! *Üdvözli a pultost.*
*Amint kézhez kapja a kupáját, nagyon húz belőle. Örömmel konstatálja, hogy nem a legrosszabb bor, amit valaha ivott, habár nem is a legjobb. Pár csepp végigszalad az állán, de mielőtt maradandó foltot hagynának hószín ingén, jobbjának kézfejével letörli őket. Lábát keresztbe vetve hátradől a széken, és élvezi a nyugalmat. Mármint nem azt, ami a fogadóban van, hiszen a kiabálást, mulatozást nehezen lehet nyugalomnak nevezni; sokkal inkább azt, hogy lepihenhet, és van alkalma zavartalanul meginni egy pohár vöröset.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.12.30 19:48:33, a következő indokkal:
Kérésre.
8985. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-29 19:16:04
Üzenet elküldve: 2015-12-29 19:16:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Ismét az a baljós, ártatlan mosoly tűnik fel a fricska hallatán.*
- Nocsak, talán a nyers erő már kevés lenne, most, hogy felkészültebben találkozunk? De ne aggódj, amíg nem leszek morcos, nincs oka panaszra annak, aki engem szolgál. Vagy talán a kastélynál az ellenkezőjét tapasztaltad? *Pillant incselkedőn felvont szemöldökkel. Szavakkal vívnak most, amit éppúgy élvezni tud, mintha pengékkel tennék, és e téren sem kell félteni. Legalábbis az eddigiek alapján úgy fest, nem egyszerű kizökkenteni ilyesmivel a nyugalmából.*
- Nocsak, micsoda vitéz! *Adja kacsóját a kézcsókra, oly mozdulattal, mintha ezzel hatalmas kegyet gyakorolna, s mégis mindezt szerény, hivalkodás nélkül teszi.* - És természetesen a győztes csatából visszatérő bajnoknak jutalom is járna, nemde? *Féloldalas mosolyra húzódnak ajkai.
Apró bólintással engedi útjára a hímet, miközben kíváncsi pillantás követi nyomon ténykedését. Ismét hátradől a széken, s míg Kharasshi a pultnál egyezkedik valamiről, addig tekintetét végig hordozza a vendégeken.
Bizony, itt létük alatt máris cserélődtek a jelenlévők, ezen nincs is mit csodálkozni egy fogadóban. Ám de tekintete mégis egy pároson állapodik meg, melynek egyik tagja egy fiatal mélységi hím, a másik pedig egy gyanútlan felszíni nőstényke. Sejtése hamar beigazolódik, hiszen Kharasshi az ő asztaluknál kerül ismét Iluse látóterébe, és vált néhány szót a hímmel. Régi ismerősök lennének? Úgy tűnik. Hanyag, szinte önkéntelennek, lényegtelennek tűnő mozdulattal lazítja meg a dobópengéket tokjukban, miközben tartása alig észrevehetően változik. Nem félti magát egy a kettő elleni kocsmaharcban sem, kereket tudna oldani, de jobb mindenre felkészülni.
Mire Kharasshi visszatér hozzá, tartása ismét laza, s egyik karja a háttámla mögé ejtve pihen, másik az asztalon dobol a gazdája szórakoztatására.*
- Ilyen kicsi lenne Arthenior, hogy máris ismerősbe botlasz?
*Ismét az a baljós, ártatlan mosoly tűnik fel a fricska hallatán.*
- Nocsak, talán a nyers erő már kevés lenne, most, hogy felkészültebben találkozunk? De ne aggódj, amíg nem leszek morcos, nincs oka panaszra annak, aki engem szolgál. Vagy talán a kastélynál az ellenkezőjét tapasztaltad? *Pillant incselkedőn felvont szemöldökkel. Szavakkal vívnak most, amit éppúgy élvezni tud, mintha pengékkel tennék, és e téren sem kell félteni. Legalábbis az eddigiek alapján úgy fest, nem egyszerű kizökkenteni ilyesmivel a nyugalmából.*
- Nocsak, micsoda vitéz! *Adja kacsóját a kézcsókra, oly mozdulattal, mintha ezzel hatalmas kegyet gyakorolna, s mégis mindezt szerény, hivalkodás nélkül teszi.* - És természetesen a győztes csatából visszatérő bajnoknak jutalom is járna, nemde? *Féloldalas mosolyra húzódnak ajkai.
Apró bólintással engedi útjára a hímet, miközben kíváncsi pillantás követi nyomon ténykedését. Ismét hátradől a széken, s míg Kharasshi a pultnál egyezkedik valamiről, addig tekintetét végig hordozza a vendégeken.
Bizony, itt létük alatt máris cserélődtek a jelenlévők, ezen nincs is mit csodálkozni egy fogadóban. Ám de tekintete mégis egy pároson állapodik meg, melynek egyik tagja egy fiatal mélységi hím, a másik pedig egy gyanútlan felszíni nőstényke. Sejtése hamar beigazolódik, hiszen Kharasshi az ő asztaluknál kerül ismét Iluse látóterébe, és vált néhány szót a hímmel. Régi ismerősök lennének? Úgy tűnik. Hanyag, szinte önkéntelennek, lényegtelennek tűnő mozdulattal lazítja meg a dobópengéket tokjukban, miközben tartása alig észrevehetően változik. Nem félti magát egy a kettő elleni kocsmaharcban sem, kereket tudna oldani, de jobb mindenre felkészülni.
Mire Kharasshi visszatér hozzá, tartása ismét laza, s egyik karja a háttámla mögé ejtve pihen, másik az asztalon dobol a gazdája szórakoztatására.*
- Ilyen kicsi lenne Arthenior, hogy máris ismerősbe botlasz?
8984. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-29 18:47:48
Üzenet elküldve: 2015-12-29 18:47:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
//+ Reyf és Simn//
- Puhatolózni? *szélesedik ki a mosolya, majd nyílik jókedvű, dönögő kacagássá.* - Van más fegyvere egy hímnek egy magadfajta nőstény szolgálatában? *fordít ebből is fricskát, de a pillantását az egyik asztalnál kelt hangoskodás inti magához.
~ A kölyök a Barakkból ~ állapítja meg. Ahogy elnézi, a természete nem sokat változott azóta, hogy rá hagyta a gyakorlótéren a pökhendi nőstény dolgát.*
- Nem gondolkodtál még rajta, hogy *kissé elgondolkodik az alkalmas szón* - időtállóbb tárasasággal vedd körbe magad? *kérdi ismét Iluse felé fordulva. Az utolsó kijelentésre viszont csak gazemberesen elvigyorodik ismét.*
- Az alvilág seregeit legyőzni érted? *vonja magához a bestia kacsóját egy színpadias kézcsókra.* - Ha ezzel szerezhetek örömöt az úrnőmnek, egymagam is vállalom *búgja karcos mély hangján a kézfej finom bőrére.*
- Megbocsátasz egy percre? *kér türelmet, s egy kis időre magára hagyja a nőstényt az asztalnál. A pulthoz sétál és rá könyökölve rendel némi bizalmas diskurzus után a csaplárossal. Mint egy igazi törzsvendég.
A söntéstől négy pohár Pálinka társaságában lép el. A pénzt pont olyan diszkréten csúsztatja oda a kocsmárosnak, mint ahogy a rendelést intézte. Csak az igazán szemfülesek vehetnék észre, hogy csupán 34 arany cserélt gazdát. Meg persze az a 14, amit a Szoba fejében kifizetett.
Az italokkal Reyf és Simn asztalához sétál két kupica kerül a feltűnő hölgyike elé, méghozzá a Pegazus legjobb pálinkájával telve és két kupica a hím elé.*
- Legyetek a vendégeim *villant egy mosolyt, majd Reyf háta mögé kerülve a hím füléhez hajol, hogy a továbbiakat csak ő hallja. Persze savószín tekintetének megfejthetetlen pillantását a fiatal kis nősténykén hagyja.*
- Ha kellően kiélvezted a kicsikét, és érdekelne némi üzlet, talán hasznát látnám a pengédnek.
- Még egyszer köszönöm, hogy a múltkoriban kisegítettél *mondja immár hangosan Reyfnek és a párocska közé tesz egy szobakulcsot az asztal közepére.* - További jó mulatást *kacsint, s azzal vissza is tér saját asztalukhoz és magyarázat helyett csak egy álszent mosolyt villant Iluse felé.*
//+ Reyf és Simn//
- Puhatolózni? *szélesedik ki a mosolya, majd nyílik jókedvű, dönögő kacagássá.* - Van más fegyvere egy hímnek egy magadfajta nőstény szolgálatában? *fordít ebből is fricskát, de a pillantását az egyik asztalnál kelt hangoskodás inti magához.
~ A kölyök a Barakkból ~ állapítja meg. Ahogy elnézi, a természete nem sokat változott azóta, hogy rá hagyta a gyakorlótéren a pökhendi nőstény dolgát.*
- Nem gondolkodtál még rajta, hogy *kissé elgondolkodik az alkalmas szón* - időtállóbb tárasasággal vedd körbe magad? *kérdi ismét Iluse felé fordulva. Az utolsó kijelentésre viszont csak gazemberesen elvigyorodik ismét.*
- Az alvilág seregeit legyőzni érted? *vonja magához a bestia kacsóját egy színpadias kézcsókra.* - Ha ezzel szerezhetek örömöt az úrnőmnek, egymagam is vállalom *búgja karcos mély hangján a kézfej finom bőrére.*
- Megbocsátasz egy percre? *kér türelmet, s egy kis időre magára hagyja a nőstényt az asztalnál. A pulthoz sétál és rá könyökölve rendel némi bizalmas diskurzus után a csaplárossal. Mint egy igazi törzsvendég.
A söntéstől négy pohár Pálinka társaságában lép el. A pénzt pont olyan diszkréten csúsztatja oda a kocsmárosnak, mint ahogy a rendelést intézte. Csak az igazán szemfülesek vehetnék észre, hogy csupán 34 arany cserélt gazdát.
Meg persze az a 14, amit a Szoba fejében kifizetett. Az italokkal Reyf és Simn asztalához sétál két kupica kerül a feltűnő hölgyike elé, méghozzá a Pegazus legjobb pálinkájával telve és két kupica a hím elé.*
- Legyetek a vendégeim *villant egy mosolyt, majd Reyf háta mögé kerülve a hím füléhez hajol, hogy a továbbiakat csak ő hallja. Persze savószín tekintetének megfejthetetlen pillantását a fiatal kis nősténykén hagyja.*
- Ha kellően kiélvezted a kicsikét, és érdekelne némi üzlet, talán hasznát látnám a pengédnek.
- Még egyszer köszönöm, hogy a múltkoriban kisegítettél *mondja immár hangosan Reyfnek és a párocska közé tesz egy szobakulcsot az asztal közepére.* - További jó mulatást *kacsint, s azzal vissza is tér saját asztalukhoz és magyarázat helyett csak egy álszent mosolyt villant Iluse felé.*
8983. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-29 14:25:54
Üzenet elküldve: 2015-12-29 14:25:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy feltűnő szöszkének//
*Miközben a tünemény szép lassan ismét helyet foglal, majd érzéki mozdulattal az italáért nyúl, megpróbálja megfejteni a társaságába keveredett nőszemélyt.
Mivel a lány is iszik, így úgy illendő, hogy felemeli rá a saját kupáját, majd megtartva azt a bizonyos szemkontaktust, jómaga is leküldi a megmaradt nedűt.*
- Talán... még az is lehet, hogy ma pont rá érek.
*Vágy egy pillanatra eltöprengő fejet, sőt, még az állához is nyúl, hogy tisztán látszódjon, hogy ő most tényleg elgondolkodik, de a hirtelen vélemény változásnak köszönhetően komisz vigyor villan át az arcán.*
- Ez esetben...
*Rendel egy Gyümölcstálat a Hölgynek 5 egész aranyért, majd hozzácsap még két kupa jófajta Almabort. Ha már bor, akkor legyen igazán ízletes. Kit érdekel, az a 22 arany? Rajta bizony ne múljék, hogy Bellmirya szomjas marad!
Habár egy vérbeli mélységi nősténnyel senki nem ér fel... ki lehet ez a lány? Egyáltalán ember? Egy észrevétlen villanással tekintete a szöszke fülére siklik, de ekkor Mirya előrébb hajol és megfogja a kezét.*
- Ugyan kérem. *Vigyorodik el pimaszul.* Csak még nem ismer engem.
Érdekelne viszont, hogy önt mivel lehet akkor megbotránkoztatni... persze az idegenek tapintatlanságán kívül.
*Pimasz vigyorral kihúzza a lány kezeiből a sajátját, majd gondosan átveszi a kis suhanc kezeiből a kihozott két kupa almabort és az egyiket a lány felé nyújtja.*
~ Talán elf lenne? Nem. Ahhoz túl emveri és akkor nem is lenne ekkora szerencséje. Ha viszont fattyú, akkor meglepően hangos... ez érdekes!~
*Egyre inkább nő az érdeklődése a lány iránt és mivel ez a kíváncsiság nem egyoldalú, hát belemegy a játékba. Azért reméli, hogy Bellmirya minél kevesebb elf tulajdonságot örökölt. Még a végén baja esne... *
- Akkor mesélj nekem Bellmirya. Cserébe itt maradok veled ma este. Tényleg, neked hol van szállásod?
*A bort egy finom kézmozdulattal meglögyböli a kupában, majd a szájához emeli és iszik belőle egy kortyot. Neki nem szándéka sokat inni. Neki nem. Úgy is mondhatni, más szándéka van a ma estével, mint azt ahogy eleinte elképzelte.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.29 14:27:29
*Miközben a tünemény szép lassan ismét helyet foglal, majd érzéki mozdulattal az italáért nyúl, megpróbálja megfejteni a társaságába keveredett nőszemélyt.
Mivel a lány is iszik, így úgy illendő, hogy felemeli rá a saját kupáját, majd megtartva azt a bizonyos szemkontaktust, jómaga is leküldi a megmaradt nedűt.*
- Talán... még az is lehet, hogy ma pont rá érek.
*Vágy egy pillanatra eltöprengő fejet, sőt, még az állához is nyúl, hogy tisztán látszódjon, hogy ő most tényleg elgondolkodik, de a hirtelen vélemény változásnak köszönhetően komisz vigyor villan át az arcán.*
- Ez esetben...
*Rendel egy Gyümölcstálat a Hölgynek 5 egész aranyért,
majd hozzácsap még két kupa jófajta Almabort. Ha már bor, akkor legyen igazán ízletes. Kit érdekel, az a 22 arany? Rajta bizony ne múljék, hogy Bellmirya szomjas marad!Habár egy vérbeli mélységi nősténnyel senki nem ér fel... ki lehet ez a lány? Egyáltalán ember? Egy észrevétlen villanással tekintete a szöszke fülére siklik, de ekkor Mirya előrébb hajol és megfogja a kezét.*
- Ugyan kérem. *Vigyorodik el pimaszul.* Csak még nem ismer engem.
Érdekelne viszont, hogy önt mivel lehet akkor megbotránkoztatni... persze az idegenek tapintatlanságán kívül.
*Pimasz vigyorral kihúzza a lány kezeiből a sajátját, majd gondosan átveszi a kis suhanc kezeiből a kihozott két kupa almabort és az egyiket a lány felé nyújtja.*
~ Talán elf lenne? Nem. Ahhoz túl emveri és akkor nem is lenne ekkora szerencséje. Ha viszont fattyú, akkor meglepően hangos... ez érdekes!~
*Egyre inkább nő az érdeklődése a lány iránt és mivel ez a kíváncsiság nem egyoldalú, hát belemegy a játékba. Azért reméli, hogy Bellmirya minél kevesebb elf tulajdonságot örökölt. Még a végén baja esne... *
- Akkor mesélj nekem Bellmirya. Cserébe itt maradok veled ma este. Tényleg, neked hol van szállásod?
*A bort egy finom kézmozdulattal meglögyböli a kupában, majd a szájához emeli és iszik belőle egy kortyot. Neki nem szándéka sokat inni. Neki nem. Úgy is mondhatni, más szándéka van a ma estével, mint azt ahogy eleinte elképzelte.*
A hozzászólás írója (Reyf Ashn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.29 14:27:29
8982. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:48:50
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:48:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
- Mondjuk úgy, hogy vegyes érzelmek fűznek hozzá. *Ezúttal őszinte, nyílt válasz érkezik, habár aligha tartogat meglepetéseket. Pontosan tudja, miféle fenséges szörnyetegeket köszönhet Lanawin a mélységnek, ám az idő múlásával egyre kevesebbet sikerült megkoronázni, és egyre több lett a selejtes, őrült egyed. Nem is kell sokat kutakodnia példákért, elég saját családjára gondolnia.
Nagyanyját nem ismerhette, pedig ő még azon matrónák közé tartozott, akinek az említésére is a hideg futkosott a többi mélységi hátán, és kétszer is meggondolta bárki is merjen-e belekezdeni az intrikák halálos játszmájába, ha róla van szó. Ám az időt senki nem tudja legyőzni, és az öreg matróna felett is eljárt, a megannyi örökös pedig megannyi gonddal tette csak gazdagabbá a Yawanaryltheket. Nagyanyjának sosem volt kedvence, sosem kivételezett senkivel, mindenkinek versengenie kellett a kegyeiért, ő pedig igyekezett kiegyenlítetté tenni az erőviszonyokat, hogy egyikük se érezhesse magát biztonságba, egyiküknek se legyen akkora előnye, hogy anyja ellen fordulhasson. A matróna halálával persze meglett ennek a böjtje, hiszen nem volt erős kéz, aki biztosan uralta volna a családot, a folyamatos viszályok, ármánykodások és versengések pedig immár nem erősítették, hanem gyengítették a családot.
Anyja volt a legkisebb örökös, s ő látva, hogy legjobb esetben is csak romok felett uralkodhatna, nem szált bele ebbe a nevetségessé váló versengésbe. Főleg, hogy pozícióját jócskán meggyengítették azzal, hogy elvették egyetlen szövetségesét, a hímet, akit párjának választott. Így bár lánya még a mélységben született, már részben ott is más elvek szerint nevelkedett. A régi törvényeknek pedig csak a kicsavart, az elmét megmételyező formáit láthatta első kézből, a többiről pedig csak hallomásból szerzet ismereteket.
Figyelmét azonban nem kerüli el a simító mozdulat jellege. A hím tehát nagyon is nyeregben érzi magát. Sebaj, ringassa magát csak ebbe az illúzióba, ha így kényelmesebb, elvégre mindig is szeretett a nőstényke váratlan módon lecsapni.*
- Talán puhatolózni akarsz, hogy mire számíts? *Sandít a hímre, de a gyanakvás ellenére a jó kedv is ott bujkál a szája szegletében egy kis mosoly formájában.*
- Ahogy jött, úgy ment, ahogy az várható volt. Az embert elküldtem egy régi ismerőshöz, hátha rendbe tudja hozni, mert nagyon úgy tűnt, az a kis sérülés, amit szerzett, mégsem olyan kicsi. Azóta talán meghalt, vagy el sem érte a kuruzslót. *Von vállat.*
A többiek mentek a maguk dolgára. A kicsi nem mer a városok közelébe se nagyon menni, nem rajong az emberekért. A másik orkot nem bánom, hogy nem liheg a nyakamban, a mélységi pedig a kikötő felé vette az irányt. *Habár csapatban sokkal nagyobb zsákmányokra is pályázhat, hallhatóan különösebben nem hiányolja egyik alkalmi csapattársát sem.*
- Ne aggódj, nem áll szándékomban egyszemélyes, illetve kétszemélyes hadseregként élőholt hordák ellen harcolni. Felmérjük a terepet, és majd elválik, mit érdemes lépni.
- Mondjuk úgy, hogy vegyes érzelmek fűznek hozzá. *Ezúttal őszinte, nyílt válasz érkezik, habár aligha tartogat meglepetéseket. Pontosan tudja, miféle fenséges szörnyetegeket köszönhet Lanawin a mélységnek, ám az idő múlásával egyre kevesebbet sikerült megkoronázni, és egyre több lett a selejtes, őrült egyed. Nem is kell sokat kutakodnia példákért, elég saját családjára gondolnia.
Nagyanyját nem ismerhette, pedig ő még azon matrónák közé tartozott, akinek az említésére is a hideg futkosott a többi mélységi hátán, és kétszer is meggondolta bárki is merjen-e belekezdeni az intrikák halálos játszmájába, ha róla van szó. Ám az időt senki nem tudja legyőzni, és az öreg matróna felett is eljárt, a megannyi örökös pedig megannyi gonddal tette csak gazdagabbá a Yawanaryltheket. Nagyanyjának sosem volt kedvence, sosem kivételezett senkivel, mindenkinek versengenie kellett a kegyeiért, ő pedig igyekezett kiegyenlítetté tenni az erőviszonyokat, hogy egyikük se érezhesse magát biztonságba, egyiküknek se legyen akkora előnye, hogy anyja ellen fordulhasson. A matróna halálával persze meglett ennek a böjtje, hiszen nem volt erős kéz, aki biztosan uralta volna a családot, a folyamatos viszályok, ármánykodások és versengések pedig immár nem erősítették, hanem gyengítették a családot.
Anyja volt a legkisebb örökös, s ő látva, hogy legjobb esetben is csak romok felett uralkodhatna, nem szált bele ebbe a nevetségessé váló versengésbe. Főleg, hogy pozícióját jócskán meggyengítették azzal, hogy elvették egyetlen szövetségesét, a hímet, akit párjának választott. Így bár lánya még a mélységben született, már részben ott is más elvek szerint nevelkedett. A régi törvényeknek pedig csak a kicsavart, az elmét megmételyező formáit láthatta első kézből, a többiről pedig csak hallomásból szerzet ismereteket.
Figyelmét azonban nem kerüli el a simító mozdulat jellege. A hím tehát nagyon is nyeregben érzi magát. Sebaj, ringassa magát csak ebbe az illúzióba, ha így kényelmesebb, elvégre mindig is szeretett a nőstényke váratlan módon lecsapni.*
- Talán puhatolózni akarsz, hogy mire számíts? *Sandít a hímre, de a gyanakvás ellenére a jó kedv is ott bujkál a szája szegletében egy kis mosoly formájában.*
- Ahogy jött, úgy ment, ahogy az várható volt. Az embert elküldtem egy régi ismerőshöz, hátha rendbe tudja hozni, mert nagyon úgy tűnt, az a kis sérülés, amit szerzett, mégsem olyan kicsi. Azóta talán meghalt, vagy el sem érte a kuruzslót. *Von vállat.*
A többiek mentek a maguk dolgára. A kicsi nem mer a városok közelébe se nagyon menni, nem rajong az emberekért. A másik orkot nem bánom, hogy nem liheg a nyakamban, a mélységi pedig a kikötő felé vette az irányt. *Habár csapatban sokkal nagyobb zsákmányokra is pályázhat, hallhatóan különösebben nem hiányolja egyik alkalmi csapattársát sem.*
- Ne aggódj, nem áll szándékomban egyszemélyes, illetve kétszemélyes hadseregként élőholt hordák ellen harcolni. Felmérjük a terepet, és majd elválik, mit érdemes lépni.
8981. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:16:36
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:16:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
- Nem vagy nagy véleménnyel az Óhazáról *hunyorít a nőstényre érdeklődő tekintettel.* - Pedig a mélység méhe sok rettegett matrónát nevelt ki. Néhányat még az őrület idején is. Árnyak és ármányok bíborszemű királynőit *simít végig szinte atyai mozdulattal a lány állát uraló sebhelyen.
Manapság a hatalmi játszmák arrogánsan, hivalkodóan lépdelnek céljaik felé. Épp ezért gondolkodtatja el nővére dolga. Agare-Shiche vezérré lett, pedig sosem mutatta igényét az öröklésre. Talán csak várt. Csendesen, az árnyékok között. És talán... Talán több szálat mozgatott a háttérből, mint bárki gondolná. A nőstényekben rejlő erő végül visszavette birodalmát. De vajon atyja halálát írhatja-e az ő számlájára? S vajon gyűlölheti-e érte?
Nem kalandozik el. Nem engedi, hogy Iluse a gondolataiba lásson. Tesz róla, hogy egy sejtésen kívül ne hagyjon mást a nősténynek. Figyelme végig rajta marad.*
- Téged ki lehet engesztelni? *kérdi. Rebben a szemöldöke, ahogy általánosból ismét személyessé fordítja a kérdést. Érzékeny felszínnel incselkedik, de aztán, mint aki nem is vár választ, témát vált.*
- Egyetlen ork, hm? *dől vissza ültében a széktámlának.* - Mi lett a csapatod többi részével? *Még egy korábbi beszélgetésük során esett szó a szedett-vedett kis bandáról. Azt pedig kétli, hogy csupán egyetlen kósza orkból állt volna.*
- Magukra haragítottak? *tűzi azért oda az élces fricskát egy komisz félmosollyal.*
- Nem vagy nagy véleménnyel az Óhazáról *hunyorít a nőstényre érdeklődő tekintettel.* - Pedig a mélység méhe sok rettegett matrónát nevelt ki. Néhányat még az őrület idején is. Árnyak és ármányok bíborszemű királynőit *simít végig szinte atyai mozdulattal a lány állát uraló sebhelyen.
Manapság a hatalmi játszmák arrogánsan, hivalkodóan lépdelnek céljaik felé. Épp ezért gondolkodtatja el nővére dolga. Agare-Shiche vezérré lett, pedig sosem mutatta igényét az öröklésre. Talán csak várt. Csendesen, az árnyékok között. És talán... Talán több szálat mozgatott a háttérből, mint bárki gondolná. A nőstényekben rejlő erő végül visszavette birodalmát. De vajon atyja halálát írhatja-e az ő számlájára? S vajon gyűlölheti-e érte?
Nem kalandozik el. Nem engedi, hogy Iluse a gondolataiba lásson. Tesz róla, hogy egy sejtésen kívül ne hagyjon mást a nősténynek. Figyelme végig rajta marad.*
- Téged ki lehet engesztelni? *kérdi. Rebben a szemöldöke, ahogy általánosból ismét személyessé fordítja a kérdést. Érzékeny felszínnel incselkedik, de aztán, mint aki nem is vár választ, témát vált.*
- Egyetlen ork, hm? *dől vissza ültében a széktámlának.* - Mi lett a csapatod többi részével? *Még egy korábbi beszélgetésük során esett szó a szedett-vedett kis bandáról. Azt pedig kétli, hogy csupán egyetlen kósza orkból állt volna.*
- Magukra haragítottak? *tűzi azért oda az élces fricskát egy komisz félmosollyal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880