Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
860. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-19 15:16:35
Üzenet elküldve: 2012-08-19 15:16:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Jakh Orhz és Rahil Asri Yalaedil //
- Minek akarnak a gazdagok olyat, ami már dögivel van nekik? *Húzza el apró fintorba a száját.* A végén még bele is fúlnak.. Mondjuk egy holtnak úgy sincs szüksége már rá, és olyankor képbe is jöhetünk..
*Mélyed is el kissé a gondolataiban, halkan fel is kuncogva. Ha ő lenne abban a helyzetben, hogy futná ilyen-olyan drágaságokra, bizonyára ő sem adakozna olyan felhőtlenül a magafajta gyanús népségnek, a szegényekkel pedig mégúgy se törődne. De nincs ebben a helyzetben, így nyugodtan szidhatja a gazdag népséget.*
- De nem baj. Ha nem lennének ilyen fajzatok, akkor nem lenne kit megkárosítani.
*Von vállat egyszerűen, majd elégedett mosollyal nyugtázza a cirógató ujjakat. Mikor az a bizonyos ujj az ajkát veszi célba nőies finomsággal és pajkos mosollyal harap is rá kissé, majd szemöldökeit ismét érdeklődve vonja fel, mikor Jakh további részleteket oszt meg vele.*
- Szóval ma este. *Biccent aprót még egy kissé közelebb hajol, hogy a férfi jobb belátást nyerhessen a domborulatokhoz.* És, ha én, vagy esetleg mi..*Pillant célzásértékkel a kis vörösre.* valóban Önnel tartanánk, miben is tudná segítségünket venni? Hisz, ha részesedést akarok nyerni abból, ami Magának is csurran-cseppen bizony érdemlegeset akarok tenni. Ezt várom el magamtól ilyen esetekben.
*Sóhajt fel elégedetten, mikor a kezek le is siklanak az oldalán, s erre a kézre gyengéden rá is fog, a formás csípőn tartva azt. Már rég nem törődik külső szemlélőkkel, azon sincs aggodalma, hogy esetleg túl szemérmetlennek tűnnek, hisz ez a kis játék édes kevés még az igazi szemérmetlenséghez.*
- Lassan már választani sem tudok a sok jóból, amihez közöm volt eddig a mai nap folyamán, mióta magával találkoztam Kedves.
*Kacsint rá egyre szélesedő mosollyal, ahogy az érdekes íriszű szemekbe pillant.*
- És akkor, hogyan is tervezi az indulást?
*Billenti félre fejét, mint egy kíváncsi kisgyermek. Ha tehetné már most indulna, hisz egyre kíváncsibbá válik a 'kincsekkel' kapcsolatba. De még kicsit a férfi ily közeli társaságát is kiélvezni. Hát.. a döntés nehéz..*
- Minek akarnak a gazdagok olyat, ami már dögivel van nekik? *Húzza el apró fintorba a száját.* A végén még bele is fúlnak.. Mondjuk egy holtnak úgy sincs szüksége már rá, és olyankor képbe is jöhetünk..
*Mélyed is el kissé a gondolataiban, halkan fel is kuncogva. Ha ő lenne abban a helyzetben, hogy futná ilyen-olyan drágaságokra, bizonyára ő sem adakozna olyan felhőtlenül a magafajta gyanús népségnek, a szegényekkel pedig mégúgy se törődne. De nincs ebben a helyzetben, így nyugodtan szidhatja a gazdag népséget.*
- De nem baj. Ha nem lennének ilyen fajzatok, akkor nem lenne kit megkárosítani.
*Von vállat egyszerűen, majd elégedett mosollyal nyugtázza a cirógató ujjakat. Mikor az a bizonyos ujj az ajkát veszi célba nőies finomsággal és pajkos mosollyal harap is rá kissé, majd szemöldökeit ismét érdeklődve vonja fel, mikor Jakh további részleteket oszt meg vele.*
- Szóval ma este. *Biccent aprót még egy kissé közelebb hajol, hogy a férfi jobb belátást nyerhessen a domborulatokhoz.* És, ha én, vagy esetleg mi..*Pillant célzásértékkel a kis vörösre.* valóban Önnel tartanánk, miben is tudná segítségünket venni? Hisz, ha részesedést akarok nyerni abból, ami Magának is csurran-cseppen bizony érdemlegeset akarok tenni. Ezt várom el magamtól ilyen esetekben.
*Sóhajt fel elégedetten, mikor a kezek le is siklanak az oldalán, s erre a kézre gyengéden rá is fog, a formás csípőn tartva azt. Már rég nem törődik külső szemlélőkkel, azon sincs aggodalma, hogy esetleg túl szemérmetlennek tűnnek, hisz ez a kis játék édes kevés még az igazi szemérmetlenséghez.*
- Lassan már választani sem tudok a sok jóból, amihez közöm volt eddig a mai nap folyamán, mióta magával találkoztam Kedves.
*Kacsint rá egyre szélesedő mosollyal, ahogy az érdekes íriszű szemekbe pillant.*
- És akkor, hogyan is tervezi az indulást?
*Billenti félre fejét, mint egy kíváncsi kisgyermek. Ha tehetné már most indulna, hisz egyre kíváncsibbá válik a 'kincsekkel' kapcsolatba. De még kicsit a férfi ily közeli társaságát is kiélvezni. Hát.. a döntés nehéz..*
859. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-19 14:01:18
Üzenet elküldve: 2012-08-19 14:01:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Reavnad eléggé dühös ha a fejfájására csak tetézik pár pocskondiázó és hangoskodó egyén. Ez az idegen nő akit pedig leszólított az imént nem is felel... Igazi faragatlan nőszemély, aki vagy nagyon el volt kényeztetve vagy azt hiszi így lesz majd vonzó.
A lovas csak fújtat egyet és a fogadósra nézve, így szól:*
-Mennyi sült idióta...
*Azzal a fogadós bólint és látja újabb jövevény van a láthatáron. Aki valószínű, ismét felkelti Reavand negatív érdeklődését.*
-Igen... van belőlük bőven.
*Mondja a pult mögül kinéző fogadós.
Majd hangosan egy vékony női hang kérdőre vonja a társaságot. Ki rakta azt az idióta ficsúrt az ajtó elé?
Reavand arcára erőltetett mosoly kerekedik.
"Hehehe... Én"
Azzal kelletlenül vissza fordul a pulthoz és borát iszogatja. Közben bekapkodja a sültkolbász darabokat.
A nagy hangú leány immáron közvetlen Reavand mellett jelenik meg és ki is szúrja magának. Érzi magán a lovas az átható tekintetet, ez pedig beindítja benne a védekező ösztönt. Gyűlöli ha valaki figyeli, különösen ha az egy nő. Reavandot a nők két okból bámulták a páncélja vagy a ronda ábrázata miatt.
Felkapja a kupát és legurítja a maradék bort is. Azzal lecsapja azt és így szól:*
-Fogadós... *Azzal lengeti meg gúnyosan az üres kupát.* Nincs Bora ? Tüstént töltse meg 10 aranyért.
*Majd a nőre néz unottan és ha eddig a leány nem merte volna a lovag arcát megnézni, most elmélyedhet a... 'szépségében.' A sebhelyes sötét alak így szól:*
-Nem látott még egy lovast sem a Khagun házból? Vagy csak a pofám rondasága igézte meg ennyire?
*Teszi fel morogva a kérdést és csak az ugrik be neki a lányt végignézve. "Nem tiprok liliomot..."
Majd megkapja a borát.*
A lovas csak fújtat egyet és a fogadósra nézve, így szól:*
-Mennyi sült idióta...
*Azzal a fogadós bólint és látja újabb jövevény van a láthatáron. Aki valószínű, ismét felkelti Reavand negatív érdeklődését.*
-Igen... van belőlük bőven.
*Mondja a pult mögül kinéző fogadós.
Majd hangosan egy vékony női hang kérdőre vonja a társaságot. Ki rakta azt az idióta ficsúrt az ajtó elé?
Reavand arcára erőltetett mosoly kerekedik.
"Hehehe... Én"
Azzal kelletlenül vissza fordul a pulthoz és borát iszogatja. Közben bekapkodja a sültkolbász darabokat.
A nagy hangú leány immáron közvetlen Reavand mellett jelenik meg és ki is szúrja magának. Érzi magán a lovas az átható tekintetet, ez pedig beindítja benne a védekező ösztönt. Gyűlöli ha valaki figyeli, különösen ha az egy nő. Reavandot a nők két okból bámulták a páncélja vagy a ronda ábrázata miatt.
Felkapja a kupát és legurítja a maradék bort is. Azzal lecsapja azt és így szól:*
-Fogadós... *Azzal lengeti meg gúnyosan az üres kupát.* Nincs Bora ? Tüstént töltse meg 10 aranyért.
*Majd a nőre néz unottan és ha eddig a leány nem merte volna a lovag arcát megnézni, most elmélyedhet a... 'szépségében.' A sebhelyes sötét alak így szól:*
-Nem látott még egy lovast sem a Khagun házból? Vagy csak a pofám rondasága igézte meg ennyire?
*Teszi fel morogva a kérdést és csak az ugrik be neki a lányt végignézve. "Nem tiprok liliomot..."
Majd megkapja a borát.*
858. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-19 13:47:30
Üzenet elküldve: 2012-08-19 13:47:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Peuch Myard és Rahil Asri Yalaedil//
*Nem sokági környékezi már a vörös leányt, mert Peuch lázba jön.
Érezhetően a drágakövek és kelmék... felizgatták érdeklődését és vágyait.
A csempész megvakarva mellkasát elégedetten dől hátra és néz a nőre.*
-Nos igen... elég szép női ruhák és ékszerek amiket a város gazdagabb felének szánnak... papíron.
*Mondja Jakh és érezhetően teszi a nő alá a lovat.
Mikor Peuch közelebb hajol, akkor Jakh is elég közel hajol hozzá, majd megcirógatja a hamvas női állat és ajkakat.*
-Este fog jönni a tag... pár társával. Én vagyok a... hogy is mondják? Vezetőjük a lenti labirintusban szóval annyit kérek a dolgokból... *Majd itt teljesen átlépi az intim szféráját Peuchnak és dagadó mellkasára néz.* Amennyit nem szégyenlek.
*Külső szemlélő biza szívesen lenne most a fél-elf garázda helyében...
Majd orra a nő orrához ér és így szól belenézve annak szemeibe:*
-Ezért élünk... , hogy ne csak meséljünk. Higgye el Aranyom ma annyit válogat a jó dolgok közt, amennyit akar és ameddig akar.
*Azzal kezei vándorútra indulnak a nő dereka felé és végig simítják annak kecses idomait. Reméli ez egy kicsit lázba hozza a vöröskét is és Peuchot még inkább.
Már csak azt kell eldönteni, mikor akarnak indulni...*
*Nem sokági környékezi már a vörös leányt, mert Peuch lázba jön.
Érezhetően a drágakövek és kelmék... felizgatták érdeklődését és vágyait.
A csempész megvakarva mellkasát elégedetten dől hátra és néz a nőre.*
-Nos igen... elég szép női ruhák és ékszerek amiket a város gazdagabb felének szánnak... papíron.
*Mondja Jakh és érezhetően teszi a nő alá a lovat.
Mikor Peuch közelebb hajol, akkor Jakh is elég közel hajol hozzá, majd megcirógatja a hamvas női állat és ajkakat.*
-Este fog jönni a tag... pár társával. Én vagyok a... hogy is mondják? Vezetőjük a lenti labirintusban szóval annyit kérek a dolgokból... *Majd itt teljesen átlépi az intim szféráját Peuchnak és dagadó mellkasára néz.* Amennyit nem szégyenlek.
*Külső szemlélő biza szívesen lenne most a fél-elf garázda helyében...
Majd orra a nő orrához ér és így szól belenézve annak szemeibe:*
-Ezért élünk... , hogy ne csak meséljünk. Higgye el Aranyom ma annyit válogat a jó dolgok közt, amennyit akar és ameddig akar.
*Azzal kezei vándorútra indulnak a nő dereka felé és végig simítják annak kecses idomait. Reméli ez egy kicsit lázba hozza a vöröskét is és Peuchot még inkább.
Már csak azt kell eldönteni, mikor akarnak indulni...*
857. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-19 09:43:44
Üzenet elküldve: 2012-08-19 09:43:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Jakh Orhz és Rahil Asri Yalaedil //
*A koccintást követően elégedetten nyugtázza magában, hogy talán a főnyereményt is megütötte a mai napon. Élvezi a férfi társaságát, de e mellett még meglehet, hogy valóban pénzügyileg is jövedelmező lehet az ismerettség, más egyébről nem is beszélve.
Míg hagyja, hogy Jakh jobban összemelegedjen a vöröskével, addig a bort kortyolgatva szemezget tovább a fogadó vendégkínálatából, de más ínyére valót nem talál. Noha egyenlőre nem is akar kiszakadni ebből a jónak ígérkező hármasból. Végül a fülében felcsengnek azok a bizonyos lényegi szavak, mellyel a hozzá hasonló nőket pillanatok alatt le lehet venni a lábáról. Elszakad a többiektől és tekintetét vissza is emeli a férfira.*
- Kelmék és drágakövek? *Csillannak is fel szemei kissé hamiskásan. Az, hogy a férfit jobban magába csábítaná további szórakozás reményében most el is törpült. Hisz Peuch mégis csak üzletasszony és ő is az 'előbb a munka, utána a szórakozás' elvet követi. Ha pedig valóban nyerhet a ma estével valami nagyot és értékeset, akkor ő bizony nem fog nemet mondani. Attól, hogy veszélyes lehet nem tart, hisz amint azt már egyszer kifejtette, igazi gyönyör a munkában sincs egy kis kockázat nélkül.*
- Még szép, hogy érdekel Kedvesem, szóval ne is kíméljen a további részletekkel.
*Mosolyodik el kissé és az asztalra könyököl, hogy ismét bizalmas közelségbe hajolhasson a férfihoz.*
- Maga csak olyan dolgokról tud ma mesélni nekem, ami fellobbantja az érdeklődésem, és még sok minden mást is.. De tudja, hogyan kell megfogni egy nőt. Csak a csodaszavak kellenek, amiből kettőt már meg is pendített nekem.
*Kacsint rá hamiskásan, és tény, hogy az sem lenne utolsó, ha a vöröskét is a maguk oldalán tudhatják, hisz hárman mégis csak biztonságosabb több szempontból is. Főleg, hogy ha esetleg kiderülne, hogy a férfi hűebb a szakmájához, mint azt gondolnák. Hisz egy ilyen társuláshoz feltétlen bizalomra van szükség, de Jakh és Peuch is az árnyvilágban leledzik, ahol gyakran előfordul, hogy a haszon előrébb kerül a bajtársiasságnál és a becsületnél. Annyira pedig senki sem ismeri a másikat, hogy feltétlenül bízzanak egymásban. De bolondok lennének, ha ekkora üzletet tönkre akarnának tenni egy kis szélből kapott bizalmatlansággal. És a férfi csak a holnapról mesélt, így bizony van még ideje a nőnek, hogy ezt a bizalmas köteléket kettejük között a mai napon oly erősre kovácsolja, hogy a férfinak a fejében meg se fordulhasson, hogy esetleg becsapja és saját javára kihasználja bármelyiküket is. Van még elég női praktikája ahhoz, hogy ha a helyzet úgy hozza Jakh szinte könyörögjön, hogy a nő tartson vele, hisz akár mennyire is állítja,hogy úgy igazán nem lehet elcsábítani.. Ugyan, hisz mégis csak férfiból van. Ha pedig az üzlet valóban ekkorának indul, az csak még nagyobb győzelem, ha a végén mindannyian egyenlő győztesként kerülnek ki belőle.*
*A koccintást követően elégedetten nyugtázza magában, hogy talán a főnyereményt is megütötte a mai napon. Élvezi a férfi társaságát, de e mellett még meglehet, hogy valóban pénzügyileg is jövedelmező lehet az ismerettség, más egyébről nem is beszélve.
Míg hagyja, hogy Jakh jobban összemelegedjen a vöröskével, addig a bort kortyolgatva szemezget tovább a fogadó vendégkínálatából, de más ínyére valót nem talál. Noha egyenlőre nem is akar kiszakadni ebből a jónak ígérkező hármasból. Végül a fülében felcsengnek azok a bizonyos lényegi szavak, mellyel a hozzá hasonló nőket pillanatok alatt le lehet venni a lábáról. Elszakad a többiektől és tekintetét vissza is emeli a férfira.*
- Kelmék és drágakövek? *Csillannak is fel szemei kissé hamiskásan. Az, hogy a férfit jobban magába csábítaná további szórakozás reményében most el is törpült. Hisz Peuch mégis csak üzletasszony és ő is az 'előbb a munka, utána a szórakozás' elvet követi. Ha pedig valóban nyerhet a ma estével valami nagyot és értékeset, akkor ő bizony nem fog nemet mondani. Attól, hogy veszélyes lehet nem tart, hisz amint azt már egyszer kifejtette, igazi gyönyör a munkában sincs egy kis kockázat nélkül.*
- Még szép, hogy érdekel Kedvesem, szóval ne is kíméljen a további részletekkel.
*Mosolyodik el kissé és az asztalra könyököl, hogy ismét bizalmas közelségbe hajolhasson a férfihoz.*
- Maga csak olyan dolgokról tud ma mesélni nekem, ami fellobbantja az érdeklődésem, és még sok minden mást is.. De tudja, hogyan kell megfogni egy nőt. Csak a csodaszavak kellenek, amiből kettőt már meg is pendített nekem.
*Kacsint rá hamiskásan, és tény, hogy az sem lenne utolsó, ha a vöröskét is a maguk oldalán tudhatják, hisz hárman mégis csak biztonságosabb több szempontból is. Főleg, hogy ha esetleg kiderülne, hogy a férfi hűebb a szakmájához, mint azt gondolnák. Hisz egy ilyen társuláshoz feltétlen bizalomra van szükség, de Jakh és Peuch is az árnyvilágban leledzik, ahol gyakran előfordul, hogy a haszon előrébb kerül a bajtársiasságnál és a becsületnél. Annyira pedig senki sem ismeri a másikat, hogy feltétlenül bízzanak egymásban. De bolondok lennének, ha ekkora üzletet tönkre akarnának tenni egy kis szélből kapott bizalmatlansággal. És a férfi csak a holnapról mesélt, így bizony van még ideje a nőnek, hogy ezt a bizalmas köteléket kettejük között a mai napon oly erősre kovácsolja, hogy a férfinak a fejében meg se fordulhasson, hogy esetleg becsapja és saját javára kihasználja bármelyiküket is. Van még elég női praktikája ahhoz, hogy ha a helyzet úgy hozza Jakh szinte könyörögjön, hogy a nő tartson vele, hisz akár mennyire is állítja,hogy úgy igazán nem lehet elcsábítani.. Ugyan, hisz mégis csak férfiból van. Ha pedig az üzlet valóban ekkorának indul, az csak még nagyobb győzelem, ha a végén mindannyian egyenlő győztesként kerülnek ki belőle.*
856. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-19 09:16:48
Üzenet elküldve: 2012-08-19 09:16:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Fáradt és éhes. Napok óta nincs szerencséje. Féltőn vigyázza a maradék kis pénzét, de enni muszáj és most már ideje, hogy valamivel megtöltse a bendőjét. Még így sincs elveszve, de kis vagyonára azért vigyáz, míg valami nagy halat nem tud újra kifogni. De ma szentel egy kis időt egy apró dorbézolásra.
A Pegazus most is csábítja. A vidám zsibongás, a csábító illatok. És még az ajtó is nyitva áll előtte. Sietősen veszi is célba, mosolya nagyra nő még gyomrának hangos kordulása ellenére is. Semmi sem állíthatja meg a biztos bejutásban. Gondolta ezt naivan.
Alig féllépésnyire áll az ajtótól, mikor az kegyetlen csattanással vágódik is be előtte. Az ijedtségtől tart pár pillanatig, míg eljut a tudatáig ez a szemtelensége a fogadónak, de hamarost el is határozza magában, hogy ilyen könnyen nem szabadul meg tőle a Pegazus.
Határozottan a kilincsre markol és nyit is be, de.. semmi. Szemöldökei felszaladnak a homlokára.*
- Hogy azok a szentségtelen Szentek..
* Erősebben szorítja a kilincset és minden erejével nekifeszül, de az ajtó ismételten nem enged. Pedig még záróra sincs. Sőt.. a fogadót gyakran zárva nem is látta. Akkor talán valóban ma nem kívánatos személyként akar itt jelen lenni? Na nem. Egy tál jó étel után talán, de addig bizony ő is a vendégek vidám seregét fogja gyarapítani.
Mély levegőt vesz ismét a kilincsre markol, majd lenyomva azt lök is vállal egy jókorát, mire hirtelen végre feltárul az és hangos dörrenéssel csapódik egy rossz helyen álló, megüresedett széknek.
Mérges, így a mosolyt eltüntetve lépi is át a küszöböt, majd beérkezve áll is meg, s kezeit csípőre téve dobbant egyet.*
- Melyik gyengeelméjű találta viccesnek, hogy épp az én orrom előtt vágja be az ajtót? csak közlöm, hogy egyáltalán nem éreztem ki belőle semmi féle humort, sőt.. sérelmeimért elégtételt fogok venni. *Végigvezeti összeszűkített tekintetét a bennlévőkön, majd halk sóhajjal megnyugtatva magát végül ajtót csuk és apró biccentéssel köszönve indul is a pulthoz, de figyelmét ismét elvonják.
Egy fiatal ficsúrt húznak vonnak épp a földön. Életben van ez látszik, de az arcát ékítő vörösség elmeséli azt, hogy ha felébred a mosolya -ha képes lesz egyáltalán olyanra- nem lesz természetes. Bárgyú pillantásokat vet feléje, míg a pár barát egy székre támogatja és a fogadóstól időközben megkapott vizes kancsóból próbálják legalább egy kissé észhez téríteni. Hát.. nem Simone dolga a történtek megítélése, de azért sok sikert kíván magában. Tény, hogy a férfiú hiába helyes ábrázatú, ebben az állapotban egyáltalán nem csábító.
De most.. más miatt jött ide..
Végre már a pulthoz ér, ahol nagyra nőtt vigyorával köszönti is a fogadóst.*
- Már megint te?
*Sóhajt fel kínjában, mire a hölgyemény sértetten horkan is egyet.*
- Mi az, hogy már megint én? Enni jöttem, ez pedig egy fogadó, nem igaz? Ezek mellett van pénzem is, így igazán tekintettel lehetnél a szenvedésemre és megjegyzés nélkül segíthetnél ki.
*a fogadós védekezőn a magasba is emeli a kezeit, majd sóhajtva a plafonra is emeli tekintetét, míg pár keresetlen szóval szentségel.*
- Ez azt jelenti, hogy a múltkori kis tartozásodat is kifizeted végre? *Vigyorodik el sunyin, de a vigyor le is hervad az arcáról, amint belepillant a szikrát szóró szempárba.* Jól van, jól van.. mondd mit akarsz. *Sóhajtja kínjában, mire a hölgyemény büszke ing igazgatással húzza is ki magát.* Elég volt mára a fura figurákból és a bajból. Az a szerencsétlen kölyök is nézd hogy járt, mert neki is túl bátran volt hatalmas szája..
*Veszi hangját szinte suttogóra a férfi, Simone pedig ismét a ficsúr felé pillant,aki laposakat pislogva néz az őt körülvevő barátokra, de tekintetén látszik, hogy még mindig nem jutott el a tudatáig mi történt és pillanatnyilag hol is van. Kérdő tekintettel néz vissza a fogadósra, aki fejével csak a páncélba bújtatott idegen felé bök. Simone szemei pillanatokon belül csillannak is fel és izgatott mosollyal harapja be az ajkát. Egy lovag. Egy igazi és itt áll alig pár lépésnyire tőle. A mai este tényleg szerencsésnek bizonyul.*
- Na, de mondd végre mit akarsz és tényleg egyél nyugodtan, legalább te ne okozz megint galibát..
*Nyögi, mire a nő dacosan szegi fel a fejét.*
- Nem okozok én soha semmit.. De legyen, te igazságtalan.. *Veszi is elő csekélykén megtömött erszényét és lázasan szemezgetni kezd belőle.* Először is legyen egy nagy tál Főtt étel, amit a kedvemért nekem valóban csinálhatnál nagyobb adagra, és itt is van érte a 11arany. Továbbá mellé egy szintén nagy pohárnyi Vajsört kérnék, és ahhoz is adom a 12 aranyat, hogy egy szavad se lehessen, te galád.
*Ki is pakolja az érméket a pultra. Amíg pedig a férfi megy és intézkedik, addig is tovább térképezi fel a szédelgő suhancot, de legtöbb figyelmét bizony most a páncélfedett idegennek szenteli.*
A Pegazus most is csábítja. A vidám zsibongás, a csábító illatok. És még az ajtó is nyitva áll előtte. Sietősen veszi is célba, mosolya nagyra nő még gyomrának hangos kordulása ellenére is. Semmi sem állíthatja meg a biztos bejutásban. Gondolta ezt naivan.
Alig féllépésnyire áll az ajtótól, mikor az kegyetlen csattanással vágódik is be előtte. Az ijedtségtől tart pár pillanatig, míg eljut a tudatáig ez a szemtelensége a fogadónak, de hamarost el is határozza magában, hogy ilyen könnyen nem szabadul meg tőle a Pegazus.
Határozottan a kilincsre markol és nyit is be, de.. semmi. Szemöldökei felszaladnak a homlokára.*
- Hogy azok a szentségtelen Szentek..
* Erősebben szorítja a kilincset és minden erejével nekifeszül, de az ajtó ismételten nem enged. Pedig még záróra sincs. Sőt.. a fogadót gyakran zárva nem is látta. Akkor talán valóban ma nem kívánatos személyként akar itt jelen lenni? Na nem. Egy tál jó étel után talán, de addig bizony ő is a vendégek vidám seregét fogja gyarapítani.
Mély levegőt vesz ismét a kilincsre markol, majd lenyomva azt lök is vállal egy jókorát, mire hirtelen végre feltárul az és hangos dörrenéssel csapódik egy rossz helyen álló, megüresedett széknek.
Mérges, így a mosolyt eltüntetve lépi is át a küszöböt, majd beérkezve áll is meg, s kezeit csípőre téve dobbant egyet.*
- Melyik gyengeelméjű találta viccesnek, hogy épp az én orrom előtt vágja be az ajtót? csak közlöm, hogy egyáltalán nem éreztem ki belőle semmi féle humort, sőt.. sérelmeimért elégtételt fogok venni. *Végigvezeti összeszűkített tekintetét a bennlévőkön, majd halk sóhajjal megnyugtatva magát végül ajtót csuk és apró biccentéssel köszönve indul is a pulthoz, de figyelmét ismét elvonják.
Egy fiatal ficsúrt húznak vonnak épp a földön. Életben van ez látszik, de az arcát ékítő vörösség elmeséli azt, hogy ha felébred a mosolya -ha képes lesz egyáltalán olyanra- nem lesz természetes. Bárgyú pillantásokat vet feléje, míg a pár barát egy székre támogatja és a fogadóstól időközben megkapott vizes kancsóból próbálják legalább egy kissé észhez téríteni. Hát.. nem Simone dolga a történtek megítélése, de azért sok sikert kíván magában. Tény, hogy a férfiú hiába helyes ábrázatú, ebben az állapotban egyáltalán nem csábító.
De most.. más miatt jött ide..
Végre már a pulthoz ér, ahol nagyra nőtt vigyorával köszönti is a fogadóst.*
- Már megint te?
*Sóhajt fel kínjában, mire a hölgyemény sértetten horkan is egyet.*
- Mi az, hogy már megint én? Enni jöttem, ez pedig egy fogadó, nem igaz? Ezek mellett van pénzem is, így igazán tekintettel lehetnél a szenvedésemre és megjegyzés nélkül segíthetnél ki.
*a fogadós védekezőn a magasba is emeli a kezeit, majd sóhajtva a plafonra is emeli tekintetét, míg pár keresetlen szóval szentségel.*
- Ez azt jelenti, hogy a múltkori kis tartozásodat is kifizeted végre? *Vigyorodik el sunyin, de a vigyor le is hervad az arcáról, amint belepillant a szikrát szóró szempárba.* Jól van, jól van.. mondd mit akarsz. *Sóhajtja kínjában, mire a hölgyemény büszke ing igazgatással húzza is ki magát.* Elég volt mára a fura figurákból és a bajból. Az a szerencsétlen kölyök is nézd hogy járt, mert neki is túl bátran volt hatalmas szája..
*Veszi hangját szinte suttogóra a férfi, Simone pedig ismét a ficsúr felé pillant,aki laposakat pislogva néz az őt körülvevő barátokra, de tekintetén látszik, hogy még mindig nem jutott el a tudatáig mi történt és pillanatnyilag hol is van. Kérdő tekintettel néz vissza a fogadósra, aki fejével csak a páncélba bújtatott idegen felé bök. Simone szemei pillanatokon belül csillannak is fel és izgatott mosollyal harapja be az ajkát. Egy lovag. Egy igazi és itt áll alig pár lépésnyire tőle. A mai este tényleg szerencsésnek bizonyul.*
- Na, de mondd végre mit akarsz és tényleg egyél nyugodtan, legalább te ne okozz megint galibát..
*Nyögi, mire a nő dacosan szegi fel a fejét.*
- Nem okozok én soha semmit.. De legyen, te igazságtalan.. *Veszi is elő csekélykén megtömött erszényét és lázasan szemezgetni kezd belőle.* Először is legyen egy nagy tál Főtt étel, amit a kedvemért nekem valóban csinálhatnál nagyobb adagra, és itt is van érte a 11arany.
Továbbá mellé egy szintén nagy pohárnyi Vajsört kérnék, és ahhoz is adom a 12 aranyat, hogy egy szavad se lehessen, te galád. *Ki is pakolja az érméket a pultra. Amíg pedig a férfi megy és intézkedik, addig is tovább térképezi fel a szédelgő suhancot, de legtöbb figyelmét bizony most a páncélfedett idegennek szenteli.*
855. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-18 09:28:11
Üzenet elküldve: 2012-08-18 09:28:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Peuch Myard és Rahil Asri Yalaedil//
*Amint a lába pár pillanatig nem mozdul Peuch szorításából, egy percig sem kételkedik abban, hogy Ő a világ egyik legszerencsésebb embere vagy valami ahhoz hasonló teremtménye.
Mikor a nő elengedi végül még egyszer végig simít annak lábszárán, majd visszavonulót fúj és elvigyorodik.*
-Gondolom a mi kis üzleti kapcsolatunk ilyen tekintetben jövedelmező... lesz.
*Majd kijön a bor és koccintanak a sikeres találkozásra mind a hárman.
Jakh elfoglalj kicsit magát a vörös leánykával, de nem tart soká, mert eszébe jut valami ami talán Peuch vágyát még inkább felélesztené egy kis... társulásra. Persze lábát Rahil lábszárától nem hajlandó elvenni.*
-Majd elfelejtettem... egy üzletfelem holnap éjszaka hoz 'árút'. A folyónál lévő csatorna lefolyón keresztül a gazdagnegyedi katakomba rendszerekbe. Szép kelmék, néhány arany lánc és drága kövek... dögivel. Ami azt illeti van némi tartozása felém és ha segítenénk neki az árút elvinni akkor akár még plusz részt is kérhetnénk. Mit mond Aranyom? *Majd teljes figyelmét ismét Peuchnak szenteli.* Érdekelt?
*Amint a lába pár pillanatig nem mozdul Peuch szorításából, egy percig sem kételkedik abban, hogy Ő a világ egyik legszerencsésebb embere vagy valami ahhoz hasonló teremtménye.
Mikor a nő elengedi végül még egyszer végig simít annak lábszárán, majd visszavonulót fúj és elvigyorodik.*
-Gondolom a mi kis üzleti kapcsolatunk ilyen tekintetben jövedelmező... lesz.
*Majd kijön a bor és koccintanak a sikeres találkozásra mind a hárman.
Jakh elfoglalj kicsit magát a vörös leánykával, de nem tart soká, mert eszébe jut valami ami talán Peuch vágyát még inkább felélesztené egy kis... társulásra. Persze lábát Rahil lábszárától nem hajlandó elvenni.*
-Majd elfelejtettem... egy üzletfelem holnap éjszaka hoz 'árút'. A folyónál lévő csatorna lefolyón keresztül a gazdagnegyedi katakomba rendszerekbe. Szép kelmék, néhány arany lánc és drága kövek... dögivel. Ami azt illeti van némi tartozása felém és ha segítenénk neki az árút elvinni akkor akár még plusz részt is kérhetnénk. Mit mond Aranyom? *Majd teljes figyelmét ismét Peuchnak szenteli.* Érdekelt?
854. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-18 07:36:31
Üzenet elküldve: 2012-08-18 07:36:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Jakh Orhz és Rahil Asri Yalaedil //
- Csak akkor működnek rendjén a dolgok, ha kölcsönösen teszünk a másik kedvére. Vannak dolgok, ahol a teljes mértékű önzőség nem kielégítő.
*Kacsint rá pajkosan, majd halkan felkuncog mikor a férfi lábával kacérkodva simít is fel a nőén. amint hófehér comboknál tart kissé össze is zárja őket pár pillanatig ott tartva, majd lazít is a szorításon, hogy a férfi vissza is húzhassa.*
- Kompromisszum mindenben elkél, de bizonyos helyeken csakis azzal varázsolható feltétel nélküli gyönyör.
*Bólint egyetértőn és hátra is dől a székén karba téve a kezeit, majd szintén a vöröske felé pillant. Az idegen nők jönnek ki a legnehezebben egymással. Néha az ellenségeskedéssel űberelik a férfiakat is. Míg ők harcos kakasok a szemétdombon, addig a nők olyan tyúkok, kik egymás szemét is kicsípik a legapróbb összetűzések miatt is.
Szerencsére Peuch is elsőre ismerkedik és csak utána ítélkezik. Ha haszna lehet a harmadik fő társaságából, akkor pedig még inkább nincs ellenére az idegen hölgyemény. Ő sem ellensége magának, semmi jónak nem az elrontója.*
- Arra, hogy ez a nap olyan jövedelmező lesz, mint amilyenben reménykedünk és arra, hogy ily váratlanul is lehet ilyen jó társaságra lelni.
*Bólint mosolyogva, mikor a fogadós megjelenik a borral és a férfi el is szavalja a köszöntőjét.*
- Elképzelni éppen eltudnám,de ezt az idilli képet eszembe sem jutna lerombolni, amit magáról már felépítettem ezalatt az idő alatt.
*Nevet fel halkan, majd amíg a férfi a vöröskével próbál szintúgy incselkedni, addig ismét végigfuttatja tekintetét a bennlévőkön. Páncélba bújtatott idegen, hangos szóváltások, majd egy nagyszájú, meggondolatlan ifjonc félájultan az ajtó tövében is végzi. Utána egy bájos kis hölgy, aki első ránézésre egy egész ártatlan lánykának tűnik, de az a komédiába illő jelenet, ahogy ittléte alatt viselkedett. Az egekre, ugyan.. Még ha egy csélcsap, haszonleső ficsúrt is fogott ki Jakh képében akkor is őszintén mondhatja, hogy a mai estén bizony szerencséje volt. Nem is kicsi..*
- Csak akkor működnek rendjén a dolgok, ha kölcsönösen teszünk a másik kedvére. Vannak dolgok, ahol a teljes mértékű önzőség nem kielégítő.
*Kacsint rá pajkosan, majd halkan felkuncog mikor a férfi lábával kacérkodva simít is fel a nőén. amint hófehér comboknál tart kissé össze is zárja őket pár pillanatig ott tartva, majd lazít is a szorításon, hogy a férfi vissza is húzhassa.*
- Kompromisszum mindenben elkél, de bizonyos helyeken csakis azzal varázsolható feltétel nélküli gyönyör.
*Bólint egyetértőn és hátra is dől a székén karba téve a kezeit, majd szintén a vöröske felé pillant. Az idegen nők jönnek ki a legnehezebben egymással. Néha az ellenségeskedéssel űberelik a férfiakat is. Míg ők harcos kakasok a szemétdombon, addig a nők olyan tyúkok, kik egymás szemét is kicsípik a legapróbb összetűzések miatt is.
Szerencsére Peuch is elsőre ismerkedik és csak utána ítélkezik. Ha haszna lehet a harmadik fő társaságából, akkor pedig még inkább nincs ellenére az idegen hölgyemény. Ő sem ellensége magának, semmi jónak nem az elrontója.*
- Arra, hogy ez a nap olyan jövedelmező lesz, mint amilyenben reménykedünk és arra, hogy ily váratlanul is lehet ilyen jó társaságra lelni.
*Bólint mosolyogva, mikor a fogadós megjelenik a borral és a férfi el is szavalja a köszöntőjét.*
- Elképzelni éppen eltudnám,de ezt az idilli képet eszembe sem jutna lerombolni, amit magáról már felépítettem ezalatt az idő alatt.
*Nevet fel halkan, majd amíg a férfi a vöröskével próbál szintúgy incselkedni, addig ismét végigfuttatja tekintetét a bennlévőkön. Páncélba bújtatott idegen, hangos szóváltások, majd egy nagyszájú, meggondolatlan ifjonc félájultan az ajtó tövében is végzi. Utána egy bájos kis hölgy, aki első ránézésre egy egész ártatlan lánykának tűnik, de az a komédiába illő jelenet, ahogy ittléte alatt viselkedett. Az egekre, ugyan.. Még ha egy csélcsap, haszonleső ficsúrt is fogott ki Jakh képében akkor is őszintén mondhatja, hogy a mai estén bizony szerencséje volt. Nem is kicsi..*
853. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-18 00:52:57
Üzenet elküldve: 2012-08-18 00:52:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
*A fogadóajtaja a jól megszokott nyikorgással nyílik, amit először Pyrkon kicsit furcsáll de észbe kap, hogy nem a Zöld Sárkányban van. Int a bent ülő tömegnek és a pult felé megy.*
-Ááá! Jó téged újra látni!
*Szól a fogadós.*
-Magát is.
-Hol jártál eddig?
-A Hold karavánpihenőben.
-Az állítólag nagyszerű hely. És, milyen volt a zöld sárkány fogadó?
*Kíváncsi tekintettel mered vendégére a vendéglős.*
-Hááát... Rosszabb.
*Hazudik, nehogy megsértődjön a pultos.*
-Áááh! Tudtam én, hogy a Pegazus lehagyhatatlan.
*Büszkén tolja ki mellkasát, majd folytatja.*
-Nem kérsz valamit, netán?
-Nem köszönöm, talán egy kis információt.
-Mondd csak.
-Nem tudod véletlenül, hogyan lehet eljutni a kikötőbe?
-Már, hogyne tudnám? Két helyről is megközelíthető. Az egyik az erdőn keresztül visz, a második a folyóparton keresztül.
-Köszönöm szépen!
-Nincs mit! Vigyázz magadra!
-Úgy lesz!
*Odébb lépked a pulttól, egészen a hátsó ajtóig és kimegy a holdudvarra.*
-Ááá! Jó téged újra látni!
*Szól a fogadós.*
-Magát is.
-Hol jártál eddig?
-A Hold karavánpihenőben.
-Az állítólag nagyszerű hely. És, milyen volt a zöld sárkány fogadó?
*Kíváncsi tekintettel mered vendégére a vendéglős.*
-Hááát... Rosszabb.
*Hazudik, nehogy megsértődjön a pultos.*
-Áááh! Tudtam én, hogy a Pegazus lehagyhatatlan.
*Büszkén tolja ki mellkasát, majd folytatja.*
-Nem kérsz valamit, netán?
-Nem köszönöm, talán egy kis információt.
-Mondd csak.
-Nem tudod véletlenül, hogyan lehet eljutni a kikötőbe?
-Már, hogyne tudnám? Két helyről is megközelíthető. Az egyik az erdőn keresztül visz, a második a folyóparton keresztül.
-Köszönöm szépen!
-Nincs mit! Vigyázz magadra!
-Úgy lesz!
*Odébb lépked a pulttól, egészen a hátsó ajtóig és kimegy a holdudvarra.*
852. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-17 23:03:47
Üzenet elküldve: 2012-08-17 23:03:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Garen vissza érve a fogadóba, a pulthoz sétál, majd kér egy szobát. Sajnos Loren nem jött a fogadóba, mert ő máshol kapott szállást, de reggel úgy is találkoznak.*
- Jó estét ! Kérek 1345237478pf6335 ma estére.
*Mondja miközben előveszi a pénzes szütyőjét. Majd kifizeti a szobát és elő vesz a táskájából egy kis ételt ételt. Még az előtérben elfogyasztja kenyerét, majd fel is indul a szobájába, mert reggel korán kel, Lorennel kimennek az erdőbe.*
A hozzászólás írója (Garen Necross) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 23:07:09
- Jó estét ! Kérek 1345237478pf6335 ma estére.
*Mondja miközben előveszi a pénzes szütyőjét. Majd kifizeti a szobát és elő vesz a táskájából egy kis ételt ételt. Még az előtérben elfogyasztja kenyerét, majd fel is indul a szobájába, mert reggel korán kel, Lorennel kimennek az erdőbe.*
A hozzászólás írója (Garen Necross) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 23:07:09
851. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-17 18:56:25
Üzenet elküldve: 2012-08-17 18:56:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
-Szóval egy kő esete mi Khagun...
*Felel a fogadós Reavandnak, miközben az a kolbászt darabolja tőrével és kapkodja be a falatokat.*
-Igen és nem mondanám, hogy épp puha volt... Fogadós esetleg hallott valamit a...?
*Majd valaki berúgja az ajtót mögötte. Valami nő. Na de ilyet. Reavand fel sem néz, csak leolvassa a dolgokat a fogadós arcáról.
A pulthoz ér és egyből direktbe le is ver egy üveget.*"Ki a fene ez?"* Néz már Reavand is az enyhén unszimpatikus nő irányába.
Enyhén idióta módra viselkedik és kivívja Reavand negatív figyelmét...
Majd így szól a nőhöz:*
-Olyan hely ahol a mocskot az takarítja fel aki csinálta... takarítsa fel vagy fizessen érte.
*Szól oda mogorván Reavand az eléggé unszimpatikus nőhöz. Nem azért szól oda mert Ő valami igazságosztó és nem is azért mert szereti a fogadóst, hanem mert zavarja a nő modora... egy nő ne legyen kicsinyes.*
A hozzászólás írója (Reavand Khagun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 18:58:37
*Felel a fogadós Reavandnak, miközben az a kolbászt darabolja tőrével és kapkodja be a falatokat.*
-Igen és nem mondanám, hogy épp puha volt... Fogadós esetleg hallott valamit a...?
*Majd valaki berúgja az ajtót mögötte. Valami nő. Na de ilyet. Reavand fel sem néz, csak leolvassa a dolgokat a fogadós arcáról.
A pulthoz ér és egyből direktbe le is ver egy üveget.*"Ki a fene ez?"* Néz már Reavand is az enyhén unszimpatikus nő irányába.
Enyhén idióta módra viselkedik és kivívja Reavand negatív figyelmét...
Majd így szól a nőhöz:*
-Olyan hely ahol a mocskot az takarítja fel aki csinálta... takarítsa fel vagy fizessen érte.
*Szól oda mogorván Reavand az eléggé unszimpatikus nőhöz. Nem azért szól oda mert Ő valami igazságosztó és nem is azért mert szereti a fogadóst, hanem mert zavarja a nő modora... egy nő ne legyen kicsinyes.*
A hozzászólás írója (Reavand Khagun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 18:58:37
850. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-17 18:48:54
Üzenet elküldve: 2012-08-17 18:48:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy gyönyörű lány ront be az ajtón, köszönésképp morog egyet, mire a vendégek és a fogadós csak megdöbbenve néznek.*
-Szép napot! *Köszön a fogadós jó hangosan, erőltetetten artikulálva, mintha Landyna süket lenne.*
-Napot. *Mordul rá, és lever a pultról egy üveget, ami apró szilánkokra törik még azelőtt, hogy landolna, és földet sör borítja mindenhol.*
-Hé, azt fizesse már ki! *Kiált a fogadós felháborodva, mire Landyna legszívesebben behúzna neki.*
-Milyen hely ez, még feltörölni se tudnak! *Vigyorog gúnyosan a lány, mire a fogadós csak még jobban ledöbben.*
-Egy sült szalonnát amíg szépen mondom. *Ledobja a 10 aranyat a pultra majd felkapja a tálat, , és levágja magát egy székre, gyorsan megeszi, majd kirohan.*
A hozzászólás írója (Landyna Revylia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 18:50:09
-Szép napot! *Köszön a fogadós jó hangosan, erőltetetten artikulálva, mintha Landyna süket lenne.*
-Napot. *Mordul rá, és lever a pultról egy üveget, ami apró szilánkokra törik még azelőtt, hogy landolna, és földet sör borítja mindenhol.*
-Hé, azt fizesse már ki! *Kiált a fogadós felháborodva, mire Landyna legszívesebben behúzna neki.*
-Milyen hely ez, még feltörölni se tudnak! *Vigyorog gúnyosan a lány, mire a fogadós csak még jobban ledöbben.*
-Egy sült szalonnát amíg szépen mondom. *Ledobja a 10 aranyat a pultra majd felkapja a tálat,
, és levágja magát egy székre, gyorsan megeszi, majd kirohan.*
A hozzászólás írója (Landyna Revylia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 18:50:09
849. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-17 14:42:31
Üzenet elküldve: 2012-08-17 14:42:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kis híján mint valami várkaput egy faltörő kos, bedönti a fogadó ajtót Reavand és nem int, nem köszön, a pult felé indul.
Gyűlöli ha megbámulják, már pedig most szépen ránéznek. Van akinek nevetséges, van aki csak halkan megjegyzi:'Barbár'. Mások meg felháborodnak, hogy ilyen emberek járnak-kelnek a világban.
Így tesz egy siheder is, aki egy barátjával iszogat bent.*
-Hé... mit gondol? Az ajtó majd becsukja magát?
*Mutat a fiatalember a nyitva hagyott ajtóra. Nem is sejti kihez beszél.
Reavand megáll és keze ökölbe szorul. Fejéről nem veszi le a sisakot és szép lassan megfordul.*
-Úgy vélem, ha már így megjegyezte, be is csukhatja azt az ajtót...
*Mondja és indulna tovább, mire váratlanul a fiú visszaszól.*
-Persze, mit vár hozzak magának még egy sört is? Ismerem én a te fajtád. Csak mert nagy a páncélod azt is hiszed, te vagy itt valami észosztó...?
*Néhányan felnevetnek és bólogatnak, hogy jól beszél a fiú.
A fogadós sajnos már látja mi lesz ebből.
Reavandban felszalad a pumpa és szép lassú léptekkel elindul a fiú felé, aki még mindég azt hiszi szóval ezt a gondot meg lehet oldani.*
-Nem szeretem a sört éhgyomorra... *Mondja, mikor odaér a siheder közvetlen közelébe. Majd fél fejjel nagyobb nála Reavand, de a szája be sem áll.*
-Jajj és most azt hiszed, hogy majd meg fogok rémülni? Fogadjunk nem mersze megüt-
*Azzal Reavand páncélkesztyűs keze hirtelen meglendül és a szájaló fiút úgy megtalálja, hogy az az ajtónak szédül és tudtán kívül becsukja azt.*
-Ezt meg a csontkovácsnak a pofádra... kisfiam.
*Dob oda egy petákot a fekete lovas és a síri csöndben a pulthoz lép.*
-Egy Sült kolbászt de tüstént nem vagyok jó kedvembe. *Azzal lerakja a 13 aranyat és ismét szól.*
-Meg egy kupa Bort. Azért meg itt a 10 arany.
*A fogadós eléggé kelletlenül rakja ki elé a kért ételt. Reavand megszabadul a sisakjától és a fájó ponthoz nyúl óvatosan.
Szisszen egyet, mire a fogadós megszólal:*
-Talán összetűzés?
*Reavand a kupából nagyot kortyol és így felel:*
-Igen... egy kővel az erdőben. Mint látja kint éjszakáztam a 'jó' időben, a lovam meg ott hagyott mint valami olcsó szajha... Tud esetleg valamit ?
A hozzászólás írója (Reavand Khagun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 14:44:13
Gyűlöli ha megbámulják, már pedig most szépen ránéznek. Van akinek nevetséges, van aki csak halkan megjegyzi:'Barbár'. Mások meg felháborodnak, hogy ilyen emberek járnak-kelnek a világban.
Így tesz egy siheder is, aki egy barátjával iszogat bent.*
-Hé... mit gondol? Az ajtó majd becsukja magát?
*Mutat a fiatalember a nyitva hagyott ajtóra. Nem is sejti kihez beszél.
Reavand megáll és keze ökölbe szorul. Fejéről nem veszi le a sisakot és szép lassan megfordul.*
-Úgy vélem, ha már így megjegyezte, be is csukhatja azt az ajtót...
*Mondja és indulna tovább, mire váratlanul a fiú visszaszól.*
-Persze, mit vár hozzak magának még egy sört is? Ismerem én a te fajtád. Csak mert nagy a páncélod azt is hiszed, te vagy itt valami észosztó...?
*Néhányan felnevetnek és bólogatnak, hogy jól beszél a fiú.
A fogadós sajnos már látja mi lesz ebből.
Reavandban felszalad a pumpa és szép lassú léptekkel elindul a fiú felé, aki még mindég azt hiszi szóval ezt a gondot meg lehet oldani.*
-Nem szeretem a sört éhgyomorra... *Mondja, mikor odaér a siheder közvetlen közelébe. Majd fél fejjel nagyobb nála Reavand, de a szája be sem áll.*
-Jajj és most azt hiszed, hogy majd meg fogok rémülni? Fogadjunk nem mersze megüt-
*Azzal Reavand páncélkesztyűs keze hirtelen meglendül és a szájaló fiút úgy megtalálja, hogy az az ajtónak szédül és tudtán kívül becsukja azt.*
-Ezt meg a csontkovácsnak a pofádra... kisfiam.
*Dob oda egy petákot a fekete lovas és a síri csöndben a pulthoz lép.*
-Egy Sült kolbászt de tüstént nem vagyok jó kedvembe. *Azzal lerakja a 13 aranyat és ismét szól.*
-Meg egy kupa Bort. Azért meg itt a 10 arany.
*A fogadós eléggé kelletlenül rakja ki elé a kért ételt. Reavand megszabadul a sisakjától és a fájó ponthoz nyúl óvatosan.
Szisszen egyet, mire a fogadós megszólal:*
-Talán összetűzés?
*Reavand a kupából nagyot kortyol és így felel:*
-Igen... egy kővel az erdőben. Mint látja kint éjszakáztam a 'jó' időben, a lovam meg ott hagyott mint valami olcsó szajha... Tud esetleg valamit ?
A hozzászólás írója (Reavand Khagun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.17 14:44:13
848. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-16 18:11:19
Üzenet elküldve: 2012-08-16 18:11:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Kitapasztalni? *Nyög is fel kissé kínjában és tiltakozón rázza meg a fejét, végül csak felsóhajt megadón.* Hercegem kedvéért.. talán még meg is próbálkoznék vele, de.. *Emeli kissé a magasba mutatóujját.* Nem most.. Az illata egyenlőre épp elég riasztó volt ahhoz, hogy ma már ne foglalkozzak azzal a kotyvalékkal többet.
*Ha valóban ilyen hatással van a férfira az ital nem teheti meg, hogy balga jó akaratból kérje meg, hogy inkább ne igya azt a förtelmet. Hiszen, ha ehhez a megnevezhetetlen italhoz kell fordulnia, csak azét, hogy egy kis enyhet adhasson lelkének és testének akkor valóban szüksége lehet rá, a nő pedig ennyire nem önző, hogy ráakarja venni, hogy inkább tegye le azt az orvosságot véglegesen. Megértő, így nem kényszeríti rá, hogy miatta hagyja, hogy a kín erősebben marcangolja. Ha már nem kortyolgat belőle olyan gyakran már az is eredmény.*
- Azt hiszem ezt kicsit sajnálattal hallom, mégis teljes mértékben megértem. nem is elfeledtetni akarom a dolgait, csupán csak a vele járó fájdalmat enyhíteni, amennyire ez tőlem telik. *Bólint megértőn és székével még egy kicsit közelebb húzódik.* Van is az a szólás, hogy ami nem öl meg az erősít. Bármi is történt az én Hercegemmel itt ül épségben és az Égiek voltak olyan kegyesek, hogy meg is ismerhettem és élvezhetem a társaságát. Abban pedig sajnos biztos vagyok, hogy ha egy idő múltán ezek a rémképek fakulnak az elméjében eltűnni soha nem fognak. De azt ne vára el tőlem, hogy némán maga mellett ülve hagyjam, hogy visszazuhanjon az önmarcangolás Poklába. Túl helyessé varázsolja ahhoz, hogy ne akarjam az arcára csalni. *Mosolyodik el pajkosan.* Viszont, azt sem szeretném, hogy ez a keserűség valóban eltávolítaná magát a jóságtól. Úgy érzem nem véletlen, hogy a keserűségen kívül külseje sem a teljes békét tükrözi. Tudja.. valahogy hatalmat, tekintélyt és tartást érzek ki belőle, amit a múltjában komolyabban ki kellett használnia, viszont, aki értőn a szemeibe pillant kiolvashatja, hogy emögött a marconaság mögött őszinte kedvesség és törődés bújik meg, és boldoggá tesz, hogy én ezt az oldalát ismerhettem meg a mai estén. Fájna a szívem, ha ez teljesen eltűnne magából.
*Amíg a férfi a gondolataiba merül, addig ő maga ismét azokhoz a mély zöld szemekhez menekül. Találkozott már egy-két idegennel az útja során, de mindmáig Mrograth az egyetlen olyan személy, aki az első pillantásával el tudta bolondítani és a nő önmagától, hirtelen ötlettől vezérelve jött is ide mellé. Más esetben sosem lett volna képes ilyenre, ahhoz túlságosan riadt az idegenekkel szemben. De ez a férfi.. Annyira más, de szavakkal le sem tudná írni, mi is az a más benne.*
- bearanyozott percek.. most először érzem is milyen jó is az. valahogy.. azt hittem végül is nyugodt vagyok, ennek ellenére.. most nyugodtam meg igazán. *Nevet fel zavartan és még ő maga sem érti pontosan mit is jelent ez nála valójában. Most sem a vihar, sem az új környezet nem rémíti meg annyira, mintha még mindig egymagában ácsorogna a pult mellett.* Vajon.. most alakult ki valami kötelék?
*Pillant fel a férfira kérdőn, és észbe is kap. A kérdést igazán csak magának akarta feltenni, azt is csak magában, most mégis, mintha a férfitól is várna rá választ. A tekintetét elkapva pillant mosolyogva a megüresedett tányérra. Az érzelmek elöntik és kivételesen nem is a szégyenlősség dominál. Az ajkát harapdálja, míg próbálja magában végiggondolni miféle kötelékre is gondolt valójában. Ahogy visszapillant rá, az ő ajkai sem húzódnak mosolyba, viszont a harapdálástól piros ajkak és az őszintén csillogó szemek nála is elárulják a fellobbanó vágyakozást és szenvedélyt.*
- Maga csak olyanokat tud mondani, amit örömmel hallgatok és szaván is fogom, abban biztos lehet.
*Bólint aprót, de annál határozottabban. Már nem is teljesen csak azon van, hogy a férfi keserűségét fakítsa, Naime és jól akarja magát érezni vele, ő is felejteni akarja kicsit a gondjait, és szerencséjére ezen nem is kell sokat görcsölnie, nem kell nagyon erőlködni. Élvezi minden egyes percét az estének, amit Mrograth társaságában tölt el.*
- Köszönöm a bókot, de messze vagyok én az igaz elfek bűvkörétől. Egy apró kis vonás, amit megörököltem, ezzel pedig szinte ki sem tűnök az átlagból.
*Ismét apró mosolyt varázsol az arcára, ami hamar le is fagy róla, amint a férfi tovább is viszi okfejtését. Igazából nem is tudja mire gondol először. Uralkodó család? Hűvösség és hidegség? Talán lassan bízik benne annyira a férfi, hogy óhatatlanul is elejt pár dolgot magáról,múltjáról? De a hirtelen fellobbanó gondterheltséget és zavartságot észlelve inkább úgy tesz, mint aki erre a részére igazán oda sem figyelt volna. Csak némán nekidőlve ölel karjára és fejét a vállára döntve hunyja le a szemeit, mikor a kezébe temeti az arcát. Elengedni pedig akkor sem engedi, mikor érzi, hogy a férfi ismét kiegyenesedve ereszti le kezét.*
- Tudja.. az édesanyámat nem ismertem, csak hallomásból. És azok a hallomások is jórészt a nagybátyámtól származtak. Apámat alig láttam,végül pedig ő is.. magamra hagyott, így kizáratott a szülői gondoskodás és szeretet. A falu, ahonnan jöttem.. nos nem igazán tűri a félvért, sőt, más fajokkal sincsenek megbékélve. *A kezére simító kézre ismét kinyitja szemeit és kesernyés mosolyra húzza ajkait. Finoman a férfiéba fűzi saját ujjait és halk sóhajjal szorít rá óvatosan.* Épp ezért óvták tőlem a gyermekeket, így barátokat sem tudtam szerezni. Csak a nagybátyám volt nekem, aki szeretett, de kimutatni nem merte olyan őszintén, mert tartott attól, hogy a falusiak ellenünk fordulnának. Óvott engem, de ehhez első sorban magát kellett védenie, így csak éltünk egymás mellett. Ezért nagy csoda az már nem is lehet, ha a szerelem, mint fogalom, mint érzés szintén rejtély előttem. Hiszen, ha gyermekként barátokat sem találtam hogyan is találhattam volna olyas valakit, aki őszintén és erősen szeretni tudott volna. Noha biztosra tudom, hogy ezek a gondok eltörpülnek Uraságodétól, mégis.. az éveken keresztül érzett magány is fájdalmas emlékeket hagy.
*Most a magány mégis oly hamar elillant, csupán csak annyitól, hogy a sajátján érzi a férfi hűvös kezét. Hogy valóságban szoríthat rá, és végre van valaki, aki ha rövid időre is, de biztonságot nyújt. Nem csak a vihartól, hanem az efféle kétes érzelmektől is enyhet nyújt. *
- Szeretem a természetet, de a viharnak és magának köszönhetően azt hiszem már inkább a nyugodt, gyönyörű és hűvös tavaszt és őszt fogom kedvelni. Sem a rideg telet, sem a tűző napot. Viszont annak csak örülni tudok, hogy épp ebben a riasztó időben nem akar magamra hagyni.
*Mikor a vállán megérzi a nyugtató kezet szorosabban bújik hozzá, valóban úgy, mint egy szeretetéhes macska.
Arca ismét komolyabb, de szemeiből erősebben tűz a vágy, melyet már képtelen visszább fogni, de nem is akarja. Az egész testét átjárja a vágyódás a férfi érintéséért. Most pedig, hogy szemérmetlenül közel bújt hozzá csak még inkább izgatottá vált miatta. Mélyen magába tudja szívni az illatát, hallja minden egyes levegővételét, s szinte minden szívdobbanását is. A hűs érintések is szinte lángra lobbantják. Valami olyan más most. Olyat tapasztal meg, amelyet képtelen megnevezni, szavakba önteni, mert még csak hasonlóhoz sem volt szerencséje.*
- Megígérte, hogy nem hagy magamra. *Pillant fel rá dacosan, mikor végül felkel mellőle.* Az pedig megint csak gonosz dolog, hogy nekem kell gondoskodnom arról, hogy szavát betartsa.
*Mosolyodik végül el, amint a kéz felé nyúl. Lassan ő maga is összeszedi magát és a székről felegyenesedve fog rá engedelmesen. Ismét megkönnyebbültséggel tölti el, hogy nincs még itt a búcsú ideje, így készségesen lépdel a szobák felé Mrograth oldalán.*
*Ha valóban ilyen hatással van a férfira az ital nem teheti meg, hogy balga jó akaratból kérje meg, hogy inkább ne igya azt a förtelmet. Hiszen, ha ehhez a megnevezhetetlen italhoz kell fordulnia, csak azét, hogy egy kis enyhet adhasson lelkének és testének akkor valóban szüksége lehet rá, a nő pedig ennyire nem önző, hogy ráakarja venni, hogy inkább tegye le azt az orvosságot véglegesen. Megértő, így nem kényszeríti rá, hogy miatta hagyja, hogy a kín erősebben marcangolja. Ha már nem kortyolgat belőle olyan gyakran már az is eredmény.*
- Azt hiszem ezt kicsit sajnálattal hallom, mégis teljes mértékben megértem. nem is elfeledtetni akarom a dolgait, csupán csak a vele járó fájdalmat enyhíteni, amennyire ez tőlem telik. *Bólint megértőn és székével még egy kicsit közelebb húzódik.* Van is az a szólás, hogy ami nem öl meg az erősít. Bármi is történt az én Hercegemmel itt ül épségben és az Égiek voltak olyan kegyesek, hogy meg is ismerhettem és élvezhetem a társaságát. Abban pedig sajnos biztos vagyok, hogy ha egy idő múltán ezek a rémképek fakulnak az elméjében eltűnni soha nem fognak. De azt ne vára el tőlem, hogy némán maga mellett ülve hagyjam, hogy visszazuhanjon az önmarcangolás Poklába. Túl helyessé varázsolja ahhoz, hogy ne akarjam az arcára csalni. *Mosolyodik el pajkosan.* Viszont, azt sem szeretném, hogy ez a keserűség valóban eltávolítaná magát a jóságtól. Úgy érzem nem véletlen, hogy a keserűségen kívül külseje sem a teljes békét tükrözi. Tudja.. valahogy hatalmat, tekintélyt és tartást érzek ki belőle, amit a múltjában komolyabban ki kellett használnia, viszont, aki értőn a szemeibe pillant kiolvashatja, hogy emögött a marconaság mögött őszinte kedvesség és törődés bújik meg, és boldoggá tesz, hogy én ezt az oldalát ismerhettem meg a mai estén. Fájna a szívem, ha ez teljesen eltűnne magából.
*Amíg a férfi a gondolataiba merül, addig ő maga ismét azokhoz a mély zöld szemekhez menekül. Találkozott már egy-két idegennel az útja során, de mindmáig Mrograth az egyetlen olyan személy, aki az első pillantásával el tudta bolondítani és a nő önmagától, hirtelen ötlettől vezérelve jött is ide mellé. Más esetben sosem lett volna képes ilyenre, ahhoz túlságosan riadt az idegenekkel szemben. De ez a férfi.. Annyira más, de szavakkal le sem tudná írni, mi is az a más benne.*
- bearanyozott percek.. most először érzem is milyen jó is az. valahogy.. azt hittem végül is nyugodt vagyok, ennek ellenére.. most nyugodtam meg igazán. *Nevet fel zavartan és még ő maga sem érti pontosan mit is jelent ez nála valójában. Most sem a vihar, sem az új környezet nem rémíti meg annyira, mintha még mindig egymagában ácsorogna a pult mellett.* Vajon.. most alakult ki valami kötelék?
*Pillant fel a férfira kérdőn, és észbe is kap. A kérdést igazán csak magának akarta feltenni, azt is csak magában, most mégis, mintha a férfitól is várna rá választ. A tekintetét elkapva pillant mosolyogva a megüresedett tányérra. Az érzelmek elöntik és kivételesen nem is a szégyenlősség dominál. Az ajkát harapdálja, míg próbálja magában végiggondolni miféle kötelékre is gondolt valójában. Ahogy visszapillant rá, az ő ajkai sem húzódnak mosolyba, viszont a harapdálástól piros ajkak és az őszintén csillogó szemek nála is elárulják a fellobbanó vágyakozást és szenvedélyt.*
- Maga csak olyanokat tud mondani, amit örömmel hallgatok és szaván is fogom, abban biztos lehet.
*Bólint aprót, de annál határozottabban. Már nem is teljesen csak azon van, hogy a férfi keserűségét fakítsa, Naime és jól akarja magát érezni vele, ő is felejteni akarja kicsit a gondjait, és szerencséjére ezen nem is kell sokat görcsölnie, nem kell nagyon erőlködni. Élvezi minden egyes percét az estének, amit Mrograth társaságában tölt el.*
- Köszönöm a bókot, de messze vagyok én az igaz elfek bűvkörétől. Egy apró kis vonás, amit megörököltem, ezzel pedig szinte ki sem tűnök az átlagból.
*Ismét apró mosolyt varázsol az arcára, ami hamar le is fagy róla, amint a férfi tovább is viszi okfejtését. Igazából nem is tudja mire gondol először. Uralkodó család? Hűvösség és hidegség? Talán lassan bízik benne annyira a férfi, hogy óhatatlanul is elejt pár dolgot magáról,múltjáról? De a hirtelen fellobbanó gondterheltséget és zavartságot észlelve inkább úgy tesz, mint aki erre a részére igazán oda sem figyelt volna. Csak némán nekidőlve ölel karjára és fejét a vállára döntve hunyja le a szemeit, mikor a kezébe temeti az arcát. Elengedni pedig akkor sem engedi, mikor érzi, hogy a férfi ismét kiegyenesedve ereszti le kezét.*
- Tudja.. az édesanyámat nem ismertem, csak hallomásból. És azok a hallomások is jórészt a nagybátyámtól származtak. Apámat alig láttam,végül pedig ő is.. magamra hagyott, így kizáratott a szülői gondoskodás és szeretet. A falu, ahonnan jöttem.. nos nem igazán tűri a félvért, sőt, más fajokkal sincsenek megbékélve. *A kezére simító kézre ismét kinyitja szemeit és kesernyés mosolyra húzza ajkait. Finoman a férfiéba fűzi saját ujjait és halk sóhajjal szorít rá óvatosan.* Épp ezért óvták tőlem a gyermekeket, így barátokat sem tudtam szerezni. Csak a nagybátyám volt nekem, aki szeretett, de kimutatni nem merte olyan őszintén, mert tartott attól, hogy a falusiak ellenünk fordulnának. Óvott engem, de ehhez első sorban magát kellett védenie, így csak éltünk egymás mellett. Ezért nagy csoda az már nem is lehet, ha a szerelem, mint fogalom, mint érzés szintén rejtély előttem. Hiszen, ha gyermekként barátokat sem találtam hogyan is találhattam volna olyas valakit, aki őszintén és erősen szeretni tudott volna. Noha biztosra tudom, hogy ezek a gondok eltörpülnek Uraságodétól, mégis.. az éveken keresztül érzett magány is fájdalmas emlékeket hagy.
*Most a magány mégis oly hamar elillant, csupán csak annyitól, hogy a sajátján érzi a férfi hűvös kezét. Hogy valóságban szoríthat rá, és végre van valaki, aki ha rövid időre is, de biztonságot nyújt. Nem csak a vihartól, hanem az efféle kétes érzelmektől is enyhet nyújt. *
- Szeretem a természetet, de a viharnak és magának köszönhetően azt hiszem már inkább a nyugodt, gyönyörű és hűvös tavaszt és őszt fogom kedvelni. Sem a rideg telet, sem a tűző napot. Viszont annak csak örülni tudok, hogy épp ebben a riasztó időben nem akar magamra hagyni.
*Mikor a vállán megérzi a nyugtató kezet szorosabban bújik hozzá, valóban úgy, mint egy szeretetéhes macska.
Arca ismét komolyabb, de szemeiből erősebben tűz a vágy, melyet már képtelen visszább fogni, de nem is akarja. Az egész testét átjárja a vágyódás a férfi érintéséért. Most pedig, hogy szemérmetlenül közel bújt hozzá csak még inkább izgatottá vált miatta. Mélyen magába tudja szívni az illatát, hallja minden egyes levegővételét, s szinte minden szívdobbanását is. A hűs érintések is szinte lángra lobbantják. Valami olyan más most. Olyat tapasztal meg, amelyet képtelen megnevezni, szavakba önteni, mert még csak hasonlóhoz sem volt szerencséje.*
- Megígérte, hogy nem hagy magamra. *Pillant fel rá dacosan, mikor végül felkel mellőle.* Az pedig megint csak gonosz dolog, hogy nekem kell gondoskodnom arról, hogy szavát betartsa.
*Mosolyodik végül el, amint a kéz felé nyúl. Lassan ő maga is összeszedi magát és a székről felegyenesedve fog rá engedelmesen. Ismét megkönnyebbültséggel tölti el, hogy nincs még itt a búcsú ideje, így készségesen lépdel a szobák felé Mrograth oldalán.*
847. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-16 18:06:08
Üzenet elküldve: 2012-08-16 18:06:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy fáradt, nemes gnóm lép be az ajtón, kissé nehezen lépked.*
-Jó napot! *Köszön, mire a többi lény visszaköszön, beleértve a fogadóst is, aki boldogan mosolyog, látva az új jövevényt. Lilithy közelebb lép a pulthoz, a kínálatot nézegetve. Azon gondolkodik hogy kivegyen-e egy szobát, de eszébe jut a sólyma, így inkább tovább fontolgatja hogy rendeljen-e csirkesültet. Lilithy hosszadalmas gondolkozás után megszólal.*
-Szeretnék rendelni egy rántottát. *Mondja, és próbálja elnyomni gyomra halk követelőzését az étel után.*
-Azonnal hozom, hölgyem. *Mondja a fogadós, és csakugyan pár perc múlva megjelenik egy nagy tál gőzölgő rántottával a kezében. Lilithy gyorsan kifizeti az ételt, és a pultra ejti a 6 fényes aranyat, hogy minél előbb csillapíthassa éhségét. . A gnóm elindul hogy keressen egy üres asztalt, és mikor megtalálja, örömmel ül le, majd elkezdi enni a rántottát. Kissé forró a falat, szinte leégeti a nyelvét, de azért kibírja és lenyeli. Miután végzett a rántottával, elköszön, majd kimegy az ajtón.*
A hozzászólás írója (Lilithy Anyliti) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.16 18:06:50
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.08.16 18:07:31, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
-Jó napot! *Köszön, mire a többi lény visszaköszön, beleértve a fogadóst is, aki boldogan mosolyog, látva az új jövevényt. Lilithy közelebb lép a pulthoz, a kínálatot nézegetve. Azon gondolkodik hogy kivegyen-e egy szobát, de eszébe jut a sólyma, így inkább tovább fontolgatja hogy rendeljen-e csirkesültet. Lilithy hosszadalmas gondolkozás után megszólal.*
-Szeretnék rendelni egy rántottát. *Mondja, és próbálja elnyomni gyomra halk követelőzését az étel után.*
-Azonnal hozom, hölgyem. *Mondja a fogadós, és csakugyan pár perc múlva megjelenik egy nagy tál gőzölgő rántottával a kezében. Lilithy gyorsan kifizeti az ételt, és a pultra ejti a 6 fényes aranyat, hogy minél előbb csillapíthassa éhségét.
. A gnóm elindul hogy keressen egy üres asztalt, és mikor megtalálja, örömmel ül le, majd elkezdi enni a rántottát. Kissé forró a falat, szinte leégeti a nyelvét, de azért kibírja és lenyeli. Miután végzett a rántottával, elköszön, majd kimegy az ajtón.*A hozzászólás írója (Lilithy Anyliti) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.16 18:06:50
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.08.16 18:07:31, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
846. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-16 10:49:17
Üzenet elküldve: 2012-08-16 10:49:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Belép a fogadóba, s szokásos jól hallható, de csöndes hangján köszön az ottlévőknek. Ki-ki visszamorog, fáradtan emeli kezét köszöntésre. A pultnál a fogadós is köszön.*
- Jó reggelt, Hölgyem! Mit parancsol, miben lehetek szolgálatára?
*Egy jó adag, friss tojásból készültRántottát kér. A fogadós fölírja a rendelést, és átveszi a Lontrania által nyújtott6 aranyat. Leül, majd ismét körbenéz, de Abelt nem látja. "Ezek szerint még nem érkezett meg." Gondolja, s jóízűen elfogyasztja az ételt. Mikor reggelije után sem látja a férfit, odaállít a pultos elé:*
- Nem járt erre egy vékonyabb testalkatú, hosszú, fekete hajú férfi átható zöld szemekkel?
*A fogadós gondolkodni látszik egy pillanatra.*
- De, igen. Gyümölcstálat kért, majd uk-mukk-fukk távozott. Furcsa egy legény, mondhatom.
*Lontrania megköszönte az útbaigazítást, majd az ablakon át meg is pillantotta a Holdudvar földjén üldögélő Abelt s mellette Macskát. Úgy tűnt, jól esik mindkettőjüknek a pihenés. A férfi arca mintha még mindig kissé álmos volna, bár lehet, hogy ezt csak az üveg torzítása és a távolság láttatja, mondatja így Lontraniával.*
A hozzászólás írója (Lontrania Kitandruil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.16 10:52:03
- Jó reggelt, Hölgyem! Mit parancsol, miben lehetek szolgálatára?
*Egy jó adag, friss tojásból készültRántottát kér. A fogadós fölírja a rendelést, és átveszi a Lontrania által nyújtott6 aranyat.
Leül, majd ismét körbenéz, de Abelt nem látja. "Ezek szerint még nem érkezett meg." Gondolja, s jóízűen elfogyasztja az ételt. Mikor reggelije után sem látja a férfit, odaállít a pultos elé:*- Nem járt erre egy vékonyabb testalkatú, hosszú, fekete hajú férfi átható zöld szemekkel?
*A fogadós gondolkodni látszik egy pillanatra.*
- De, igen. Gyümölcstálat kért, majd uk-mukk-fukk távozott. Furcsa egy legény, mondhatom.
*Lontrania megköszönte az útbaigazítást, majd az ablakon át meg is pillantotta a Holdudvar földjén üldögélő Abelt s mellette Macskát. Úgy tűnt, jól esik mindkettőjüknek a pihenés. A férfi arca mintha még mindig kissé álmos volna, bár lehet, hogy ezt csak az üveg torzítása és a távolság láttatja, mondatja így Lontraniával.*
A hozzászólás írója (Lontrania Kitandruil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.16 10:52:03
845. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-16 10:30:54
Üzenet elküldve: 2012-08-16 10:30:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Bátor kis hölgyeménnyel van dolga úgy látszik, hiszen az intés ellenére szippantott nagyot a förtelmes löttyből, melynek hatása természetesen meg is lett. Mrograth megmosolyogja az egészet, persze nem látványosan, száját próbálja tenyerével takarni. Mi lenne, ha még meg is ízlelné?! Szegény nem biztos, hogy utána szeretne szilárdat enni...*
- Pedig ha rám szeretne vigyázni, akkor ki kell tapasztalnia ám, miből áll ez a lötty! *emeli fel mosolyogva állát* Ez nem csak a mostani helyzetet segíti egyedül, hanem hatalmas fájdalmakra is tökéletes szer. Magam sajnos egy összetevőt nem tudnék mondani, ami benne van... ó, de igen, a víz. *húzza el száját* A tény mellett, hogy Ön egy földre szállt angyal, még a gyógyító istennő szerepét is Kegyedre akasztanám, így kérem, sorolja csak azokat az összetevőket!
*Halvány mosollyal kopogtatja meg az asztalt, de természetesen nem vár el ilyesmit a hölgyeménytől, hiszen az egy új szippantást igényelne, s ennek a 'veszélynek' nem akarja kitenni őt. Bár tény, hogy még enyhe fintorral is csodálatosan szép, de a mosolygása sokkal magasabb szintekre emeli őt. Bár az emlékképek még ott motoszkálnak a férfiben, határozottan mondhatja, hogy több olyan perc telt már el, melyekben minden a feledés homályába burkolózott. Az a kínzó érzet ugyan még sokáig fogja marni, de legalább a szétszaggatott testrészek helyett egy Angyal szépséges arca lehet gondolatainak apró bugyraiban.*
- Kedves hölgyem, sajnos ellent kell, hogy mondjak Önnek. *bólint határozottan, sejtelmes félmosollyal* A földre szállt angyalok, istennők, mint Kegyed is, nem szabad, hogy látványosan beleavatkozzanak a világ körforgásába. Bármennyire is fájó kimondanom, de azok az emlékek tökéletes helyen vannak ott, ahol éppen marják a lelkem. *vált komolyabbra* A rossz dolgok erősítenek, még ha nem éppen a jó oldal felé húzzák a személyiséget. S furcsán hangozhat tőlem, de nem szeretném, ha teljesen eltűnnének.
*Végül elhallgat, s csak szótlanul ül, míg jobban átgondolja szavait, melyekben a kimondásuk után sokkal jobban hisz. Következhetne akár a bosszú... De hogy az egész várost eltüntesse, egy hatalmas hadseregre lenne szüksége, ami hát jelenleg nincs - és nem is lesz. Más módja viszont lehetne annak, hogy megkeserítse mindegyik életét... Ám e gondolatoknak nem itt, és nem most van a helyük. Nem szabad, hogy ezt a légkört bemocskolják a gyűlölködő gondolatok, ezért hát gyorsan elhesseget magától minden ilyen fekete varjút.
A zavart pillantás és az apró pír Naime arcán apró mosolyt csal végül Mrograthra, bár következő szavaira csak helyeslően, sejtelmes pillantások kíséretében bólogat.*
- Amikor kínkeservesen várjuk, akkor nem jelenik meg, ám mikor a legkevésbé számítana rá az ember, akkor jelenik meg, s aranyozza be a másik életének minden percét. Ezek a váratlan pillanatok pedig még jobban erősítik azt a láthatatlan köteléket, mely már a kezdetektől fogva ott van a két személy közt, csak hol hosszabbodik, hol pedig rövidül, míg végül egyesülnek...
*Pillant fel az asztalról a hölgyre, szemeit egy pillanatra szenvedélyesen összeszűkíti, miközben fejét oldalra biccenti egy másodperc erejéig. Most nem mosolyog, tekintete viszont mindent elárul. Ahhoz, hogy megértsék egymást, s egymás gondolatait, nem fontos mindig mosolyogni. Egy helyzetet a határozott, komoly és vágyakozó ábrázat sokkal jobban meg tud pecsételni, mint egy kedves mosoly.*
- Nincs búslakodás... *emeli fel hárításként kezeit* Amit pedig én egyszer megígérek, az úgyis lesz! *mondja határozottan* Egy ilyen törékeny és bájos teremtést pedig mélységes bűn magára hagyni egy ilyen hatalmas és kietlen világban.
*Pillant fel lassan az őszi szemekbe, miközben kezeit az asztalra helyezi. Újra csak a csend uralkodik, de az íriszek, mint oly sokszor, most is egyesülnek. Mrograth komoly arcán lassan húzódnak ajkai egy mosolyba, melyet szinte nem is érez. Ez amolyan... Tudatalatti cselekedet, melyet ez a hölgy hoz ki belőle. Talán a tudatalattijuk sokkal mélyebb kapcsolatban van, mint azt bármelyikük is gondolná.*
- Való igaz, hogy az elf hölgyek kecsességükkel és bájukkal messze emelkednek a többi faj fölé, s ez Kegyednél pedig nagyon is dominál. *bólint határozottan* Tudja, egy ilyen uralkodócsaládban az ilyen érzések mindig hűvösebbek, hidegebbek...
*Ahogy kimondja az utolsó szót, szemei hatalmasra kerekednek, s csak zavartan, mereven bámul a hölgyre pár pillanat erejéig, majd gyorsan megszólal.*
- Elnézést a nyelvbotlásomért, nem is tudom, hova gondoltam... Az én családomról akartam... Vagyis...
*Egy sóhaj kíséretében szemeit és homlokát tenyerének takarásába mélyíti. Súlyos, talán kijavíthatatlan hibát követett el... Legszívesebben most fogná magát, s világgá rohanna, de ez a cselekedet nem lenne méltó hozzá. Inkább hisz abban, hogy Naime elhiszi nem túl hiteles szavait. Végül mintha csak egy enyhe fejfájás tört volna rá az imént, úgy emeli ki arcát tenyeréből, s mintha mi sem történt volna, újra kedvesen mosolyog rá.*
- Szavaiból azt feltételezem, hogy e három dologból ha nem is egyáltalán, de csak egy cseppet lehetett része... Illetlen lenne tőlem, ha megkérdezném, ennek mi oka lehet, de ha nem bánja, én venném a bátorságot: mi történt egy ilyen bájos hölggyel, hogy az élet fontos dolgait, fontos érzéseit nélkülöznie kellett?
*Kérdi érdeklődve, természetesen int egyet a hölgy felé, s biztatáskép az ölében pihengető kezére ráfonja a sajátját: ha nem szeretne válaszolni, akkor ezt Mrograth teljes mértékben meg fogja érteni.
S újra az érintés... Mintha két magányos kígyó egyesült volna... Mintha két, teljesen különböző madár járná el násztáncát, mellyel a másik gondolataiba, érzéseibe akar beférkőzni, s meghódítani. Leírhatatlan ez az egész, már-már a hihetetlenség határát súrolja...*
- Sajnos a természet kiszámíthatatlan. Ha rombolni akar, akkor rombolni fog - ám ha építeni, akkor építeni fog. *megpillantja a szorongó kezeket* Kérem, ne féljen... Hiszen ha a Mi találkozásunknak felsőbb értelme van, akkor annak nem szakadhat vége egy villanással, s lobogó tűzzel.
*Nyugtatja meg Naimét, miközben kezét a vállára helyezi, melyet már nem is szeretne onnan elhúzni. Ahogyan egyre többször érinti meg, egyre jobban vágyik rá, s egyre jobban érzi azt, hogy ez már lassacskán nélkülözhetetlen lesz számára.
A csípésre halkan kacag egyet, de egyáltalán nem bánja, sőt, nagyon is jól esik neki! Egy 'Hát kérem, én ilyen vagyok!' pillantással fürkészi a hölgy megkönnyebbült arcát.*
- Azt kell mondjam, hogy éppen Kegyedet készülök magára hagyni... *elhallgat egy pillanatra* Kivéve, ha nem tart velem egy kellemesebb és nyugodtabb helyre.
*Mosolyodik el szélesen, majd feláll az asztaltól, s mint egy lovag, Naime mellé áll, majd kezét nyújtja neki.*
- Pedig ha rám szeretne vigyázni, akkor ki kell tapasztalnia ám, miből áll ez a lötty! *emeli fel mosolyogva állát* Ez nem csak a mostani helyzetet segíti egyedül, hanem hatalmas fájdalmakra is tökéletes szer. Magam sajnos egy összetevőt nem tudnék mondani, ami benne van... ó, de igen, a víz. *húzza el száját* A tény mellett, hogy Ön egy földre szállt angyal, még a gyógyító istennő szerepét is Kegyedre akasztanám, így kérem, sorolja csak azokat az összetevőket!
*Halvány mosollyal kopogtatja meg az asztalt, de természetesen nem vár el ilyesmit a hölgyeménytől, hiszen az egy új szippantást igényelne, s ennek a 'veszélynek' nem akarja kitenni őt. Bár tény, hogy még enyhe fintorral is csodálatosan szép, de a mosolygása sokkal magasabb szintekre emeli őt. Bár az emlékképek még ott motoszkálnak a férfiben, határozottan mondhatja, hogy több olyan perc telt már el, melyekben minden a feledés homályába burkolózott. Az a kínzó érzet ugyan még sokáig fogja marni, de legalább a szétszaggatott testrészek helyett egy Angyal szépséges arca lehet gondolatainak apró bugyraiban.*
- Kedves hölgyem, sajnos ellent kell, hogy mondjak Önnek. *bólint határozottan, sejtelmes félmosollyal* A földre szállt angyalok, istennők, mint Kegyed is, nem szabad, hogy látványosan beleavatkozzanak a világ körforgásába. Bármennyire is fájó kimondanom, de azok az emlékek tökéletes helyen vannak ott, ahol éppen marják a lelkem. *vált komolyabbra* A rossz dolgok erősítenek, még ha nem éppen a jó oldal felé húzzák a személyiséget. S furcsán hangozhat tőlem, de nem szeretném, ha teljesen eltűnnének.
*Végül elhallgat, s csak szótlanul ül, míg jobban átgondolja szavait, melyekben a kimondásuk után sokkal jobban hisz. Következhetne akár a bosszú... De hogy az egész várost eltüntesse, egy hatalmas hadseregre lenne szüksége, ami hát jelenleg nincs - és nem is lesz. Más módja viszont lehetne annak, hogy megkeserítse mindegyik életét... Ám e gondolatoknak nem itt, és nem most van a helyük. Nem szabad, hogy ezt a légkört bemocskolják a gyűlölködő gondolatok, ezért hát gyorsan elhesseget magától minden ilyen fekete varjút.
A zavart pillantás és az apró pír Naime arcán apró mosolyt csal végül Mrograthra, bár következő szavaira csak helyeslően, sejtelmes pillantások kíséretében bólogat.*
- Amikor kínkeservesen várjuk, akkor nem jelenik meg, ám mikor a legkevésbé számítana rá az ember, akkor jelenik meg, s aranyozza be a másik életének minden percét. Ezek a váratlan pillanatok pedig még jobban erősítik azt a láthatatlan köteléket, mely már a kezdetektől fogva ott van a két személy közt, csak hol hosszabbodik, hol pedig rövidül, míg végül egyesülnek...
*Pillant fel az asztalról a hölgyre, szemeit egy pillanatra szenvedélyesen összeszűkíti, miközben fejét oldalra biccenti egy másodperc erejéig. Most nem mosolyog, tekintete viszont mindent elárul. Ahhoz, hogy megértsék egymást, s egymás gondolatait, nem fontos mindig mosolyogni. Egy helyzetet a határozott, komoly és vágyakozó ábrázat sokkal jobban meg tud pecsételni, mint egy kedves mosoly.*
- Nincs búslakodás... *emeli fel hárításként kezeit* Amit pedig én egyszer megígérek, az úgyis lesz! *mondja határozottan* Egy ilyen törékeny és bájos teremtést pedig mélységes bűn magára hagyni egy ilyen hatalmas és kietlen világban.
*Pillant fel lassan az őszi szemekbe, miközben kezeit az asztalra helyezi. Újra csak a csend uralkodik, de az íriszek, mint oly sokszor, most is egyesülnek. Mrograth komoly arcán lassan húzódnak ajkai egy mosolyba, melyet szinte nem is érez. Ez amolyan... Tudatalatti cselekedet, melyet ez a hölgy hoz ki belőle. Talán a tudatalattijuk sokkal mélyebb kapcsolatban van, mint azt bármelyikük is gondolná.*
- Való igaz, hogy az elf hölgyek kecsességükkel és bájukkal messze emelkednek a többi faj fölé, s ez Kegyednél pedig nagyon is dominál. *bólint határozottan* Tudja, egy ilyen uralkodócsaládban az ilyen érzések mindig hűvösebbek, hidegebbek...
*Ahogy kimondja az utolsó szót, szemei hatalmasra kerekednek, s csak zavartan, mereven bámul a hölgyre pár pillanat erejéig, majd gyorsan megszólal.*
- Elnézést a nyelvbotlásomért, nem is tudom, hova gondoltam... Az én családomról akartam... Vagyis...
*Egy sóhaj kíséretében szemeit és homlokát tenyerének takarásába mélyíti. Súlyos, talán kijavíthatatlan hibát követett el... Legszívesebben most fogná magát, s világgá rohanna, de ez a cselekedet nem lenne méltó hozzá. Inkább hisz abban, hogy Naime elhiszi nem túl hiteles szavait. Végül mintha csak egy enyhe fejfájás tört volna rá az imént, úgy emeli ki arcát tenyeréből, s mintha mi sem történt volna, újra kedvesen mosolyog rá.*
- Szavaiból azt feltételezem, hogy e három dologból ha nem is egyáltalán, de csak egy cseppet lehetett része... Illetlen lenne tőlem, ha megkérdezném, ennek mi oka lehet, de ha nem bánja, én venném a bátorságot: mi történt egy ilyen bájos hölggyel, hogy az élet fontos dolgait, fontos érzéseit nélkülöznie kellett?
*Kérdi érdeklődve, természetesen int egyet a hölgy felé, s biztatáskép az ölében pihengető kezére ráfonja a sajátját: ha nem szeretne válaszolni, akkor ezt Mrograth teljes mértékben meg fogja érteni.
S újra az érintés... Mintha két magányos kígyó egyesült volna... Mintha két, teljesen különböző madár járná el násztáncát, mellyel a másik gondolataiba, érzéseibe akar beférkőzni, s meghódítani. Leírhatatlan ez az egész, már-már a hihetetlenség határát súrolja...*
- Sajnos a természet kiszámíthatatlan. Ha rombolni akar, akkor rombolni fog - ám ha építeni, akkor építeni fog. *megpillantja a szorongó kezeket* Kérem, ne féljen... Hiszen ha a Mi találkozásunknak felsőbb értelme van, akkor annak nem szakadhat vége egy villanással, s lobogó tűzzel.
*Nyugtatja meg Naimét, miközben kezét a vállára helyezi, melyet már nem is szeretne onnan elhúzni. Ahogyan egyre többször érinti meg, egyre jobban vágyik rá, s egyre jobban érzi azt, hogy ez már lassacskán nélkülözhetetlen lesz számára.
A csípésre halkan kacag egyet, de egyáltalán nem bánja, sőt, nagyon is jól esik neki! Egy 'Hát kérem, én ilyen vagyok!' pillantással fürkészi a hölgy megkönnyebbült arcát.*
- Azt kell mondjam, hogy éppen Kegyedet készülök magára hagyni... *elhallgat egy pillanatra* Kivéve, ha nem tart velem egy kellemesebb és nyugodtabb helyre.
*Mosolyodik el szélesen, majd feláll az asztaltól, s mint egy lovag, Naime mellé áll, majd kezét nyújtja neki.*
844. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-16 09:59:43
Üzenet elküldve: 2012-08-16 09:59:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88
Játékstílus: Szelíd
*A Holdudvaron át lép be a fogadóba, az éjszakát az erdőben töltötte, kicsit el is aludta a hátát. A pulthoz sétál, szeme még dagadt az álomtól, amikor a fogadós már frissen, sürögve-forogva köszönti.*
- Jó reggelt, mit adhatok? *Abel első válasza a kérdésre csak valami artikulálatlan hanghalmaz.. Reggel kicsit nehezen forog a nyelve, de hamar összeszedi magát.*
- Egy kis gyümölcs jól esne most.
*A fogadós hamar elé rakja a Gyümölcstálat, és ő ki is csengeti érte az 5 aranyat. Még talán meg sem álltak a pulton pergő érmék, amikor ő már úton van ki a Holdudvarba. Nem bírja ezt a négy fal közé zárt levegőt. A fogadós csak néz kezét csípőjén támasztva, és fejét csóválja.*
"Még csak meg sem köszönte."
- Jó reggelt, mit adhatok? *Abel első válasza a kérdésre csak valami artikulálatlan hanghalmaz.. Reggel kicsit nehezen forog a nyelve, de hamar összeszedi magát.*
- Egy kis gyümölcs jól esne most.
*A fogadós hamar elé rakja a Gyümölcstálat, és ő ki is csengeti érte az 5 aranyat.
Még talán meg sem álltak a pulton pergő érmék, amikor ő már úton van ki a Holdudvarba. Nem bírja ezt a négy fal közé zárt levegőt. A fogadós csak néz kezét csípőjén támasztva, és fejét csóválja.*"Még csak meg sem köszönte."
843. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 23:53:45
Üzenet elküldve: 2012-08-15 23:53:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
* Emberbaráti kötelezettségét letudva visszatér a fogadóba. Elgondolkodva lép be. Akár csatlakozhatna is a bátyja színi társulatához, de nem! Ez nem az ő világa! Szeret leülni a nézőtérre, még néha dob is pár aranyat egy egy színtársulatnak, ha jó az előadás, de hogy ő is ott ugrándozzon és játsszon köztük, hát nem!
A pulthoz lép.*
- Szeretnék egy kupa Almabort! * kéri a fogadóst mosolyogva. S hogy megkapja, elveszi és lerakja a helyére a 10 aranyat. Üres asztalt keresve a fal mellé telepszik. A belépő vendégeket veszi szemügyre. Nyíltan néz a felé villanó pillantások mélyére. Ha túl sokáig tart az idegenek kíváncsiskodása, akkor picit félre billenti a fejét, mintegy kihívó kérdésként.*
A pulthoz lép.*
- Szeretnék egy kupa Almabort! * kéri a fogadóst mosolyogva. S hogy megkapja, elveszi és lerakja a helyére a 10 aranyat.
Üres asztalt keresve a fal mellé telepszik. A belépő vendégeket veszi szemügyre. Nyíltan néz a felé villanó pillantások mélyére. Ha túl sokáig tart az idegenek kíváncsiskodása, akkor picit félre billenti a fejét, mintegy kihívó kérdésként.*
842. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 23:38:35
Üzenet elküldve: 2012-08-15 23:38:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Rakin Kogjard és Agusto Da Vallo részére//
*Rakin egyre nehezebb, ahogy ereje lankad a hosszú gyaloglás, bicegés nyomán. Silly csak sóhajt, amint szobát kérve a férfi fizet.*
- Fogadós úr, szeretnék egy dézsa forró vizet az újdonat szobába és nem kell aggódnia! Nem szándékozzuk kirúgni a fogadó falát, egy darabig még nem! * mondja fanyar mosollyal.
Lecsap a kulcsra és hagyja magát irányítani a lépcső felé, miközben segíti társát. Kínjában halkan felnevet. Különös viselkedésével tartaná a férfiban a lelket, hiszen meg kell mászni jónéhány lépcsőfokot.*
- Most már legalább van életcélod! Gondolom amint lábra állsz elsétálunk oda újra és megkérjük a kapitányt, hogy adjon néhány leckét! De ha még egyszer éles fegyvert veszel kézbe és rátartiságból kiállsz egy gyakorlott vívóval szemben, az égiek látják a lelkem én fenekellek el nyilvánosan és nem a szalmabálák mögött! * kuncog fel. Ám az idegen, ki szembe jön velük, megakasztja a pillantását. Egy elf! Jóképű s lám a szavakat is csak úgy csavarja el, mint a lányok fejét! Akaratlan is összehasonlítja két lovagját és bizony legyezgeti a hiúságát a másik ékesszólása és a támogatott társ halk mordulása.*
- A sebzett oroszlán akkor morog, ha ereje teljében van! Lám a papokat látni sem akartad, most szótfogadsz nekem és nem ellenkezel ha egy fajtárs, aki ráadásul nálam jobban ért az orvosláshoz segítséget ajánl! * morranja halkan Rakin fülébe. Majd az idegen felé fordul széles mosollyal, csillogó szemmel.*
- A sors, mi utunkba sodorta önt, vagy épp csak a szerencsénk csillaga! Igen! Szeretném ha segítene a társamon, aki ma ékesen bizonyította bátorságát! * bár inkább botorságot akart volna mondani, de hát a férfiúi lélek is érzékeny húrokkal van megáldva!*
- Már kértem egy dézsa forró vizet, tán jó lesz valamire! S ha meg nem sértjük, akkor persze meg is fizetnénk a szolgálatait! Egy vacsora, vagy az éjszakai nyugodalma egy szobában?* néz az idegenre kacéran. S ha az átveszi Rakint engedné is, hisz nem biztos benne hogy hathatósan segíthetné a sebesült férfit a lépcsőn.*
*Rakin egyre nehezebb, ahogy ereje lankad a hosszú gyaloglás, bicegés nyomán. Silly csak sóhajt, amint szobát kérve a férfi fizet.*
- Fogadós úr, szeretnék egy dézsa forró vizet az újdonat szobába és nem kell aggódnia! Nem szándékozzuk kirúgni a fogadó falát, egy darabig még nem! * mondja fanyar mosollyal.
Lecsap a kulcsra és hagyja magát irányítani a lépcső felé, miközben segíti társát. Kínjában halkan felnevet. Különös viselkedésével tartaná a férfiban a lelket, hiszen meg kell mászni jónéhány lépcsőfokot.*
- Most már legalább van életcélod! Gondolom amint lábra állsz elsétálunk oda újra és megkérjük a kapitányt, hogy adjon néhány leckét! De ha még egyszer éles fegyvert veszel kézbe és rátartiságból kiállsz egy gyakorlott vívóval szemben, az égiek látják a lelkem én fenekellek el nyilvánosan és nem a szalmabálák mögött! * kuncog fel. Ám az idegen, ki szembe jön velük, megakasztja a pillantását. Egy elf! Jóképű s lám a szavakat is csak úgy csavarja el, mint a lányok fejét! Akaratlan is összehasonlítja két lovagját és bizony legyezgeti a hiúságát a másik ékesszólása és a támogatott társ halk mordulása.*
- A sebzett oroszlán akkor morog, ha ereje teljében van! Lám a papokat látni sem akartad, most szótfogadsz nekem és nem ellenkezel ha egy fajtárs, aki ráadásul nálam jobban ért az orvosláshoz segítséget ajánl! * morranja halkan Rakin fülébe. Majd az idegen felé fordul széles mosollyal, csillogó szemmel.*
- A sors, mi utunkba sodorta önt, vagy épp csak a szerencsénk csillaga! Igen! Szeretném ha segítene a társamon, aki ma ékesen bizonyította bátorságát! * bár inkább botorságot akart volna mondani, de hát a férfiúi lélek is érzékeny húrokkal van megáldva!*
- Már kértem egy dézsa forró vizet, tán jó lesz valamire! S ha meg nem sértjük, akkor persze meg is fizetnénk a szolgálatait! Egy vacsora, vagy az éjszakai nyugodalma egy szobában?* néz az idegenre kacéran. S ha az átveszi Rakint engedné is, hisz nem biztos benne hogy hathatósan segíthetné a sebesült férfit a lépcsőn.*
841. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:55:18
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:55:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Megkönnyebbül, hogy Rocky, vagyis Rockyni nem árulta el találkozásuk minden egyes részletét, de azonnal ledöbben ezekre a szavakra. Hogy ők ketten? Összezárva? Sellicia már kiterveli, hogy éjjel majd kiugrik a holdudvarra, aztán elmegy Artheniorból, és vissza se néz. Bolond egy ötlet, ráadásul a tündérnek még mindig megvan a lehetősége a feljelentésre. Ezért csak felkapja a kulcsot, és dühöngve elindul a szálláshely felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880