Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

840. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:49:01
 ÚJ
>Rockyni Ravioli avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Ő is meglepődik Sellicia jelenléte miatt, de nem követte őt.*
-Ó, hát, ismerősök vagyunk.. *Válaszol zavartan a fogadós kérdésére, aki nem veszi észre a burkolt hazugságot. Majd Rockyni-nak támad egy ötlete, hogy végre összebarátkozhasson a lánnyal.*
-És szeretnénk kivenni egy szobát 2 éjszakára. *Mosolyog rá gúnyosan Selliciára. A fogadós hamarosan megérkezik a Szobakulccsával. Rockyni a pultra ejt 28 aranyat, majd rákacsint a sötételfre, jelezve hogy nem tiltakozhat.

A hozzászólás írója (Rockyni Ravioli) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.15 17:49:40


839. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:39:58
 ÚJ
>Sellicia Nykita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Bár először nem veszi észre a tündér érkezését, lágy, de szomorkás hangjára csaknem félrenyeli a tojást.* "Vajon követett??" *Gondolja idegesen, de végül elveti az ötletet, mert akkor valószínűleg rögtön odarepült volna hozzá. Mikor a tündér is észreveszi, a fogadós megszólal.*
-Honnan ismeri? *Kérdezi a tündért, miközben gyanúsa méregeti a sötételfet.*


838. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:31:22
 ÚJ
>Rockyni Ravioli avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Rockyni repül be az ajtón, szomorúan.*
-Szép napot.. *Mondja bánatos hangon, és reméli, hogy a napja végül is szebb lesz.*
-Szép napot kisasszony! Mi a baj? *Kérdezi a fogadós, de Rockyni legyint, mert nincs éppen olyan viszonyban a fogadóssal, hogy csak úgy elmondja neki a bánatát mindenki előtt. Gondolkozik, hogy mit rendeljen, vizet, vagy esetleg gyümölcstálat, de mikor meglátja a sötételfet, elakad a szava, és csak meredten bámulja a lányt.*


837. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 17:05:11
 ÚJ
>Sellicia Nykita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Sellicia kicsit elbambul, és olyan értelmes dolgokon kezd el gondolkozni, mint a repülő, húsevő lovak. Egy köhintésre összerezzen, mert a fogadós eléggé türelmetlenkedik. Végre visszatér a valós világba, és ismét gondolkozik a kínálaton, majd hosszas gondolkozás után rendel egy rántottát magának, ami régi kedvence, aztán letesz az asztalra 6 frissen lopott aranyat. Ezután keres magának egy üres asztalt, jó messze a többi lénytől. Elkezdi lapátolni magába a finom, puha rántottát.*

A hozzászólás írója (Sellicia Nykita) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.15 17:05:49


836. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 16:52:14
 ÚJ
>Sellicia Nykita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Sellicia pókerarccal és fagyos tekintettel nyit be a fogadóba. Valamit morog köszönés gyanánt, de nem igazán lehet hallani.*
-Jó napot! *Köszön a fogadós, direkt hangosan, de Selliciának most van kedve legkevésbé viccelődni vagy visszavágni valami gúnyos poénnal. Egy ideig gondolkozik hogy mit vegyen, vagy hogy egyátalán vegyen-e valamit, esetleg kivegyen egy szobát.*


835. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-15 09:36:59
 ÚJ
>Naime Shyasi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

- Ha úgy gondolja, hogy lesz lehetőség a rejtély közös megoldására, az engem ismét boldogsággal tölt el.
*Azért óvatosan kell bánni a túlzott beleéléssel. Egyre inkább retteg, hogy a férfi ily kevés idő után is mélyen a szívébe lopja magát. Képtelen elszakadni azoktól a zöld szemektől. Észre sem veszi és máris mélyen elveszett bennük. De tartania kell magát. Nem lehet olyan elvakultan szentimentális, hogy ilyen hamar elmerüljön ezekben a hirtelen fellángolt, kérdéses érzelmekben, bármennyire is szeretne.
Az első látás képes lenne így megpecsételni az estéjét? Nos úgy néz ki Naime belefutott a nők balga csapdájába. Túl hamar kezdett hatalmasakat dobbanni a szíve. De a kétkedést nem a férfi okozza, hanem a tudat, hogy útjaik egyenlőre úgy néz ki, ha nem is most, de lassan külön válnak. Ezért sem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy a
búcsúzás pillanatában megszakadjon a szíve. Viszont a maradék idejüket nem akarja keserűséggel szennyezni, így a továbbiakban mélyen el is zárja magától ezeket a gondolatokat.*
- Orvosság..
*Biccent aprót, majd a feléje nyújtott üveghez hajol, miközben a férfi arcát fürkészi. A fintort látva mosolyodik el halványan, és épp ezért a fintor miatt mutatja meg, hogy ő bizony egy hős, így nagyot szippant annak aromájából. Először kissé megtorpan, majd halkan nyögve húzza is el fejét és szaporán pislogva dörzsöli meg orrát. Sok főzetet ismer, hisz itt ismét felül kerekedik benne anyja vére, s ha nem is igazi tudós módjára, de kissé belekóstolt régen a herbalizmus rejtelmeibe, de ehhez hasonlóval még életében nem találkozott. Ha kést szorítanának sem tudná elmesélni mit is érzett a szagmintából.. Egyszerűen ez csak..*
- Borzalmas..*Motyogja a kezébe, még mindig az orrát törölgetve, kiűzve belőle a kellemetlen szagokat.* Ha az íze is ilyen, akkor tényleg egy megmentő vagyok, hogy a társaságomban még nem akar ehhez fordulni.
*Nevet fel halkan, ami apránként mosollyá is szelídül. Szóval jól gondolta. Tényleg akkora a baj, hogy a férfi már ilyen kotyvalékhoz fordul, csak, hogy nyugalomra leljen. Így még jobb ötletnek tartja, hogy csak szerzett annyi bátorságot, hogy ismeretlenül is háborgatni merje a férfit. Már el sem tudná képzelni mihez is kezdene magával, ha gyáván maradva a pult menedékét választotta volna Mrograth helyett. Csak néma semmittevéssel figyelve, ahogy magányában őrlődne tovább.*
- Sajnálkozni viszont nem akarok, hisz most e helyett itt vagyok én.
*Kacsint is rá megkönnyebbültségében, amint az üveg ismét a kabát zsebébe rejtőzik. Nem tudja már jobban enyhíteni azt a keserűséget, amit a nő is érez, ha azokba a kíntól telt szemekbe pillant, viszont az érzés, hogy segítsen egyre csak erősödik. Nem azért, mert a férfit elesettnek látja, hanem azért, mert az ember próbálja megóvni azokat a személyeket, akik fontosak a számra. S noha találkozásuk óta való igaz, hogy csekély idő telt még csak el, s még mindig alig tudnak a másikról valamit, mégis a szívéhez nőtt a férfi, s hiába próbálja elfedni a valót, ez az érzés tényleg nem olyan, mint ami két idegen első találkozásánál lobban fel. Korai lenne a szikrát tűznek nevezni? Talán, de tény, hogy valami különlegesebb lobbant fel már akkor, mikor pillantásuk először fonódott hosszabb ideig össze.*
- Egy angyal nagyobb hatalommal rendelkezik, hercegem. Ha angyal lennék már hamu sem maradt volna azoknak a megpróbáltatásoknak az emlékeiből, amelyek oly erősen ülnek ki a szemeibe. Amit én tehetek önért nem sok, hisz nem tudhatom mi történt a múltjában és nem is fogom kifaggatni, de látja.. mint egy igazi lovagkisasszony.. bizony mindent megteszek, hogy enyhüljön a magát mardosó kín.
*Bólogat határozottan, majd kissé meg is torpan, amint újra a szemeibe pillant. Valami egészen új érzést olvas ki a szeméből, amit nem mer megfogalmazni, de a szíve hirtelen fájdalmasan nagyokat dobban. Mintha attól félne, hogy Mrograth meghallhatja a dübörgését oda is kap fölé és észrevétlenül markol ruhájára. Ismét elveszik a zöld íriszek tengerében, és már azt sem bánná, ha belefulladna.
nem hiába jut el lassan a tudatáig, hogy a férfi ismét hozzá beszél. Mintha egy gyönyörű álomképből rántanák ki, rezzen is össze, és szaporán pislogva próbál visszakoncentrálni. Először nehezére esik felfogni, hogy miről is folyik tovább a szó, de lassan próbálja magát összeszedni.*
- Hogyan? Paplan? *Billenti félre a fejét,majd észbe kapva ereszti is el a ruháját.* Igen, a paplan.. *Szusszan fel, s mint egy szégyenlős kisleány kapja is el egy pillanatra a tekintetét, viszont amint a mondat teljes értelmet nyer elméjében a pír el is önti az arcát.* Megosztani? *Sandít vissza lopva szeme sarkából.* Nos való igaz, hogy a biztonság akkor a legnagyobb, ha nem csak a paplan véd abban a viharban. De tudja nehéz olyas valakire lelni, aki betöltheti a szerepet. De meglepő fordulat lehet az, hogy milyen hirtelen is lehet egy olyanra rátalálni.. Azt pedig nehéz szívvel akarjuk csak elengedni, ha a végére pont, hogy nem is leszünk hajlandóak hagyni, hogy csak úgy magunkra hagyjon..
*Mosolyog, miközben el is gondolkodik volt e valami célzásérték a szavaiban. De amíg ezt ő sem képes eldönteni, addig talán attól sem kell tartania, hogy a férfi az elmélkedés mögé láthat.*
- Az éjjelről pedig egyre szívesebben egyezkedek. Ha valóban hajlandó kissé módosítania a terveit én is tudok kompromisszumokat kötni. Hisz csak így ellenőrizhetem azt, hogy mennyire szavatartó ember. Megígérte, hogy nincs búslakodás és a kedvemben is akar járni, ezt pedig csak akkor tudom ellenőrizni, ha valóban nem hagy magamra ideje korán.
*Kuncog fel játékosan, miközben ő maga is alámerül annak az arcnak a feltérképezésében, amelyre a jóképű jelző édes kevés lenne. Azok a megbabonázó zöld szemek, melyek oly annyira kirínak a hófehér arcból, mit illőn keretez az ében hajzuhatag. Ha tehetné ujjaival már a puha tincsekbe fésülne, hogy megbizonyosodhasson róla, érzésre is olyan, mint amilyennek azt elképzeli. A markáns, tekintélyt parancsoló arc, a határozottságot árasztó szemek, az egész összessége, amiből süt a tartás. Azok az ajkak.. vajon milyen lehet, ha..
Aprót ráz a fején, mikor a hűs ujjak cirógatását megérzi az arcán. Noha ez pillanatnyi ideig tartott mégis szinte lángra lobbantotta. Egyre hihetetlenebbnek tartja azt, hogy Mrograth képes ilyen érzéseket kicsalni belőle, de közben egyre többre vágyik. Újra és újra érezni szeretné az arcán a biztonságot nyújtó kezek érintését. Ha mindig csak egy apró ideig is tartana, akkor sincs gond, mert akkor sok ilyen kis pillanatot követelne magának.*
- Magányt? Talán.. *Von a aprót a vállán.* Az ember társas lény, én pedig oly 'szerencsével' lettem megáldva, hogy emellett még elf vér is csörgedezik az ereimben. Ahonnan pedig származom, ott erős volt a kötelék a lakók között, s szinte létszükséglet volt a társaság. Ezen felül senki sem szeret magányos lenni. Van, aki pedig kissé nehezebben viseli a kelleténél. Noha különösebb hiányérzetet nem éreztem soha, mégis van egy űr bennem, ami vágyja, hogy valaki kitöltse. Láttam milyen boldogságot okoz egy igaz barát, a szülői szeretet, vagy a felperzselő szerelem. Nos.. én igazán egyikből sem kaptam még csak egy kóstolónyit sem, ezért sem jöttem el eddig otthonról. Rettegek az ismeretlentől,miközben az igazságtalanul mégis csábít.
*Bólint mosolyogva, mikor a férfi ismét felkel mellőle és újfent magára hagyja egy kis időre. Addig el is tünteti az ajándék vacsora jelentős részét, mellé pedig bekortyolja kihűlő félben lévő kakaója maradékát. Szerencséjére most sem kellett hosszabb ideig nélkülöznie a férfit. De most a felviruló mosoly lassan le is hervad az arcáról, ahogy az a viharral járó problémákat kezdi ecsetelni.*
- Valóban.. létezik, hogy ekkora bajt okozzon a vihar? *Veszi riadtan suttogóra a hangját.* Ekkora eső is eshet? Vagy.. épp ide csapna a villám?
*Nyög fel kínjában és a szoknyájára is markol mindkét kezével, amint egy fényesebb villám búcsúztatójaként hatalmasat dörren az ég. Ha akarná sem tudná tovább titkolni, hogy gyengesége épp az ilyen vihar, melytől jobban retteg, mint bármi mástól. Ahogy görcsösen markolássza ruhája selymes anyagát, ujjainak végei még jobban elfehérednek, mint természetes bőrszíne. Szinte hihetetlen, hogy ez a hófehérség tud még ennél is jobban fakulni.*
- Ugye.. azért ekkora vész nincs kilátásban?
*Pillant le a férfi asztalon nyugvó kezére, majd szemöldökei fel is szaladnak homlokára. Először szóhoz sem jut a meglepettségtől, végül durcás arccal csíp erősebben Mrograth oldalába. Noha ez a gyermekekhez illő dac nem sokáig ül meg arcán. Ahogy a kéz elhúzódik felfedve a kulcsot hangosabb kacagásban is tör ki.*
- Hercegem.. tudja meg, hogy maga egy gonosz férfi.. Nem szép dolog így megriasztani egy hozzám hasonló hölgyet. *Szegi fel a fejét színpadias sértettséggel, miközben lopva rásimít a csípés helyére.* Ez a kulcs pedig egy olyan dolog, amire most nekem kéne szabadkoznom, hogy nem fogadhatom el? Vagy esetleg most már készül itt hagyni mára? Netalántán szeretné, ha egy nyugodtabb helyen tudná rám hozni a frászt?
*Hamiskás mosollyal fürkészi tovább a férfi arcát, miközben keze lassan a kulcsra simít, hogy apránként köré fonja már kevésbé remegő ujjait.*


834. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 21:58:18
 ÚJ
>Agusto Da Vallo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Mikor már mindenki a merő jókedvet árasztó, immár csuklya által nem fedett arcú idegen felé fordul, szertartásosan megfordul, meghajtja magát, és köszön:*
-Tiszteletem, urak. Nevem Agusto Da Vallo, újonnan érkeztem. Meghívnám önöket egy körre, de pénzem nemigen van, így viszont mindenki aki jelen van, a jövőben számon kérhet rajtam egy italt.
*Odamegy a pultoshoz, és miután az tetőtől talpig végigmérte a jóképű ifjút, rendel.
-Itt ez a 9 arany, szeretném, ha egy kupa Bor nehezítené a markom ma este. Továbbá egy Szobát, benne egy ággyal sem vetnék meg, bár ez az utolsó 14 aranyamat is elemészti.
*Amint megkapja a kulcsot, a lépcső felé indul. Lélegzete is eláll, amikor meglátja a felfelé tántorgó, sebesült férfit tartani próbáló törékeny, mégis elbűvölően szép, és igézően vidám lányt. "Hiszen egy sebesültet támogat! Hogy süthet belőle még ilyenkor is a jókedv? Vagy ha most ilyen a kisugárzása, hogy társa beteg, milyen lehet akkor, amikor teljes szívvel, teli szájjal tud nevetni?" Megközelíti az araszoló párt, majd megszólítja annak hölgytagját.*
-Gyönyörűség, ki az angyalok képmását viseli, vagy tán egyenesen onnan érkezett közénk a föld porába! Ha bármely szolgálataimat felajánlhatom, hogy elesett és sérült társán segítsek, kérem mondja meg, és én képességeimhez mérten rohanok teljesíteni. Van pár fájdalmat enyhítő füvem, amit az útmenti árokból szedtem idefele jövet. Ezt tudom ajánlani, de ha másra vágyik a beteg, talán azon is segíthetek.


833. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 21:12:14
 ÚJ
>Las Hagger avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #10 részére//

*Las figyelmesen hallgatja a nőt. "Ha ez most jól sül el (de ha rosszul, talán akkor is) egy életre megtanulhatom a sötételfek jeleit." Egy életre... Ezzel kicsit elkésett. Ha túléli ezt a kalandot is, akkor még évekig élhet, hogy hasznosítsa a tudást, amit most megszerez. Ha nem... Hát ő sem él örökké, kimondottan hosszú élete során számtalanszor találkozott már egészen közelről a halállal, azonban ez nem olyasmi, amit meg lehet szokni, vagy fel lehet rá készülni. Miután befejezte az evést, ő is felállt, hogy kövesse a nőt, bármerre is indul.*


832. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 20:06:43
 ÚJ
>Mrograth Wortagroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

- Akkor nagyon remélem, hogy e különleges rejtélyt majd együtt megoldjuk a későbbiekben.
*Hiszen e szokatlan érzések kavalkádja nem veszhet csak úgy el a nagyvilágban, hogy nem nyert semmi értelmet. Bár ezt az értelmet lehet, hogy nem lehet holmi betűkkel kifejezni, viszont Mrograth számára az is tökéletesen elegendő lenne, ha a fejében gyökerezne le ez a mély értelem, mely nem evilági - s ez oly biztos, mint hogy most a barna és a zöld íriszek egybefonódnak. Csak kapaszkodnak egymásba, mit sem törődve azzal, hogy bárki is figyelheti őket; nem törődve azzal, hogy egy fogadóban vannak, ahogy azzal sem, hogy alig fél órája látták meg egymást először.
Ez a találkozás olyan volt a férfi számára, mint egy csepp éltető víz a sivatagban, mely újra ösztönzi az ott raboskodót, hogy menjen, menjen csak tovább, s ne adja fel, hiszen ahonnan az a vízcsepp lecseppent, onnan több is fog jönni.*
- Igen, orvosság... Tudja... *húzza el kicsit száját* Hogy is mondjam...
*Hevesen keresi a szavakat, amik valahogy nehezen jönnek ajkaira. Nem éppen büszke arra, hogy egyik orvosa által kifejlesztett, nővényi származékokból előállított szerhez kellett nyúlnia, de fizikai testét muszáj volt megnyugtatni valahogy. Így is cseppet labilis, nem hiányzik még, hogy valami őrültséget tegyen... Ezért is tervezte, hogy ezt az éjjelt magányosan, ücsörögve fogja tölteni, s óránként kortyolgatni fogja az italt. Hát, ez a terve is megbukott... szerencsére.*
- Fogalmazzunk úgy, hogy ez itt megnyugtat.
*Előhúzza az üvegcsét, kihúzza dugóját, majd a hölgy orra elé emeli. Persze arcára már kiül egy kezdeti fintor, ezzel jelezve Naimének, hogy az illata nem lesz éppen finom, sőt. Keserű, büdös, csípős, maró, s még sorolhatnánk a rondább jelzőket.*
- Ha ez bekerül a szervezetembe, úgy érzem, mintha valami puha... felhőn lennék.
*Csodálkozik el egy pillanatra, hogy ezt kimondta, de hát ha valóban ilyen az érzése, akkor minek titkolná?*
- Az íze nagyon rossz, s Kegyednek nem is ajánlanám a megkóstolását, mert a büdössége nem véletlen. Eléggé erős szer, s ha nem vigyáz az ember, nagyon hosszú órákra ágynak dobhatja...
*Húzza el újra ajkait, végül visszagyömöszöli a dugót, s a mai estére vissza is teszi köpenyének zsebébe, hiszen nem lesz már rá szükség. Pontosabban, ha ez a hölgy továbbra is a társasága marad, akkor szinte teljesen biztosra lehet mondani, hogy többet nem kell megízlelnie ezt a szörnyűséget.
Mrograth ugyan már jobban érzi magát, de sajnos bármennyire is akarja tagadni, valahol végig ott fognak motoszkálni benne a gondolatok, hiszen egy ilyet csak úgy nem lehet feledni. Az idő sok dologra gyógyír, s a hölgy és az idő erejében bízva megelőlegezi magának azt a mélyről feltörő, oly régóta érzett vidámságot.*
- Lehet, hogy a rendeltetése e világon nem angyali, viszont az én szememben örökre az marad...
*Emeli rá szemét a hölgyre, s immáron vonásaiban egy új él jelenik meg: a szenvedély. Tekintete enyhe, feltörekvő szenvedélyt sugároz, hiszen kár tagadnia azt a tényt, hogy nem egy olyan szimpátia alakult ki benne, mint két először találkozott személynél szokott. Ennél sokkal többről van szó, bár ilyen körülmények között valahol rejtetten egy csepp bűntudat is lakozik, mintha ezekkel az érzésekkel megszentségtelenítené megölt családja emlékét. Azonban fején végigfut a gondolat újra és újra, hogy minden uralkodócsaládnak egyszer vége lesz, s ők sem szeretnék odalent - mert hogy nem odafent vannak, az teljesen biztos -, hogy Mrograth egész életében őket gyászolja. A család tagjai hűvösek voltak egymáshoz, de ennek ellenére volt egy rituális kapcsolat, az eredendő vérvonal mellett egy új vérszerződés, mely minden tagot összekapcsolt. S ez a kötelék egy pillanat alatt vált semmissé... Ezért is olyan nehéz feldolgozni mindezt, hiszen mintha több darabot szakítottak volna ki belőle.
Ám az a 'véletlen', ami talán nem is olyan véletlen, hogy éppen akkor ő egyedül nem tartózkodott a kastélyban, azt jelenti, hogy neki még feladata van ezen a világon. S a keletkezett hatalmas űrt ki kell tölteni valamivel... Erre pedig a legtökéletesebb személy éppen vele szemben ül...*
- ... s azt a bizonyos paplant pedig meg kell osztanunk olyasvalakivel, akivel szívesen vészeljük át a magányos, ijesztő, viharos estéket.
*Jegyzi meg látszólag mellékesen, azonban valójában sokkal több értelmet fűzött hozzá, mint az elsőre észrevehető lenne...
Tekintetét le sem tudja venni a hölgyről, úgy érzi, hogy jelenleg ő a legcsodálatosabb dolog ezen a világon, amit kívánhat magának, szemeinek.*
- Amíg Ön itt van, ígérem, nem fogok búslakodni, hiszen nem szeretném, ha Kegyed ajkai is lefelé biggyednének. *mosolyodik el őszintén, majd megérinti Naime vállát* A 'talánokat' pedig felejtse el, hiszen mostantól célomnak tűzöm ki azt, hogy a kedvében járjak.
*Bólint határozottan, majd visszahúzza kezeit, s ölébe helyezi őket. Nagyon kedvére van ez a közelség, s így szinte minden érzékével 'tapinthatja' a hölgyet: szemei mohón falják, kezei lágyan érintik, füleinek kellemesen szól dallamos hangja, orrába árad finom illata, s ajkai... ajkai 'egyelőre' csak beszélnek a levegőbe, s próbálják elvarázsolni ezt a törékeny hölgyeményt...*
- Kérem, ne ássa el ezt az éjjelt, hiszen a terveim akkor voltak érvényesek, mikor még nem láttam meg Kegyed. S bűnnek érezném itt hagyni, egyedül, magányosan, miközben én is épp ezekkel az érzésekkel viaskodok. *közelebb hajol hozzá* Egy ilyen törékeny teremtést nem hagyhatok csak úgy magára, történt is velem bármi...
*Kezét lassan felemeli, majd óvatosan Naime arca felé nyúl, ahol épp csak ujjhegyeivel simítja végig lágyan bőrét, s azonnal el is húzza kezét. Bár apró érintés volt ez, mégis olyan, mintha a világ minden érzése ujjaiban összpontosult volna.
Ha más próbált volna egy falatot az orra alá dugni, akkor minden bizony eléggé... 'kellemetlenül' reagált volna rá, s talán az a falat a másik torkában kötött volna ki. Azonban Naime esetében örömmel ízlelete meg az ételt, mely tőle még finomabb volt, mintha saját magának kellett volna kivennie.*
- Mintha magányt éreznék a hangjában. Hogy lehet, hogy hosszú évekig ki sem mozdult? *nyitja nagyra méregzöld szemeit* Megmondom őszintén, szokatlan is volt számomra, hogy egy ilyen bájos hölgyemény tért ide be... Nem szándékom vájkálni az életében, de felettébb kíváncsivá tett. Sejtéseim nem súgnak jót, ezért hát tovább nem kérdezgetném, pedig én is szívesen könnyítenék a lelkén. De tudja mit? Egy pillanat, és jövök...
*Azzal sietősen a fogadóshoz igyekszik, pár szót váltanak egy nagyobb és kényelmesebb Szoba áráról, mely Mrograthnak 14 aranyat ér meg. A fogadós pillanatokon belül elő is áll egy nagyobb vaskulccsal, melyet a férfi kezébe is nyom, ő azonban először elrejti azt. Visszaérve az asztalhoz könnyedén helyet foglal, majd kitekintve az ablakon, megszólal.*
- Az idő nem hogy jobb, de egyre csak rosszabb lesz... *néz egy cikázó villámot* Már csak abban reménykedek, hogy az istállóból nem mossa ki a lovam, s hogy egy villám nem csap le a fogadóra...
*Hangja mindvégig nagyon sejtelmes, s utolsó szava végén lassan leteszi a kezét az asztalra, majd mikor visszahúzza, a helyén az a bizonyos kulcs pihenget...*


831. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 18:47:27
 ÚJ
>Sellicia Nykita avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Sellicia boldogan lépett be az ajtón, de aztán pókerarccal lép oda a fogadóshoz.*
-Napot. *Mondja remélve, hogy elég mogorvának néz ki.*
-Napot. *Mondja a fogadós erőltetetten vigyorogva, mire a sötételf vág egy grimaszt.*
-Szeretnék rendelni egy főtt ételt. *Próbál kicsit udvariasabb lenni.*
-Rendben. Még valamivel szolgálhatok? *Kérdezi, mire Sellicia legyint, nem fáradva beszéddel.
Miközben a rendelésre vár, azzal szórakozik, hogy megnézi a teremben ülőket. Vannak egy páran, de egy sötételfet sem lát. Szomorú dolog ez, mert remélte, hogy legalább egyet lát a fajtájából, de csak tündéreket, mágusokat, embereket meg Isten tudja milyen lényekkel. Végül nagyon morcos lesz, leteszi a 11 aranyat, de nem várja meg, hogy valóban megérkezzen az étel, és kirohan.*

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.08.14 19:14:07, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.



830. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 16:06:43
 ÚJ
>Naime Shyasi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

- Azt hiszem illendő, ha bevallom, hogy a szimpátiát illetőleg az érzései kölcsönösek, még a szokatlanság érzetében is megegyezve. Noha csodálkozását is megértem, hisz magam sem tudom mi is az, ami idevonzott, de egyáltalán nem bánom, hogy megtörtént.
*Egyszerű szimpátia? Való igaz, hogy ezt a nő is többnek érzi, de pontosan meg sem tudná határozni mi is ez. Egy eltévedt szivárvány a rémes vihar egén talán, de ide illő metaforát órákig kereshetne, de megfelelőt nem találna, ebben biztos. A tartás attól, hogy talán a férfit zavarhatja már lassan nyomtalanul elillant, és már nem is csak az ösztönnek nevezett érzés tartja itt, hogy segíteni akar. Élvezni akarja ennek a férfinak a közelségét, amíg megteheti vele akar lenni. Sosem volt még ilyen helyzetben és nem is gondolt rá, hogy valaha egy ilyen emberre találhat, akihez ily ismeretlenül is ennyire.. minek tagadni, hogy vonzódik.*
- Szavamat adom, hogy ha már végképp nem bírom a hűvöst igénybe veszem a köpenyét. *Mosolyodik el újfent.* Orvossági lötty?
*Észbe kapva pillant is át rögtön a kis üvegre. Való igaz, hogy már párszor rásiklott a tekintete, de valahogy sosem jutott eszébe, hogy rákérdezzen mi is lehet az. Ennek oka először csupán annyi volt, hogy nem érezte köze lenne hozzá annyira, hogy érdeklődjön felőle, sőt nem is gondolta volna, hogy fontos nedű lehet az, ami benne leledzik, később pedig már egyre inkább a férfi kötötte le, így megfeledkezve a tényről, hogy az üveg egyáltalán az asztalon van.
Ennek ellenére női énje most kombinál. A férfi nem titkolt keserűsége és a gyógyírként szolgáló ital. Létezik, hogy a helyzet még sokkal nehezebb, mint ahogy Naime azt elsőre gondolta volna? Bármennyire is reméli, hogy gondolatai csalókák, sajnos félő, hogy ismét jól ráérzett a dologra. Talán oly súlyos kín gyötri, amire gyógyír már csak valami lélekerősítő orvosság lehet..*
- Én lennék a legboldogabb, ha esetleg a felejtés Angyala lehetnék, de sajnos csak egyszerű földi halandóként állhatok a szolgálatára. Viszont az, hogy maga miféle embernek gondolja magát, egy dolog. A maga társaságánál senki másét nem tudnám most előnybe helyezni. Rejtélyek pedig az én életemet is kezdik beszőni, de ez teszi varázslatossá ezt az egészet.
*Noha az elején elesett férfit látogatta meg, mostanra teljesen átértékelődtek a dolgok. Olyan férfi társaságát élvezheti, akiből a nő kiérzi a lebilincselő erőt, a tartást. Egy titokzatos férfivel ülhet egy asztalnál, kinél oly szívesen fordítana több időt arra, hogy a legmélyebbre ásva fejthesse meg, megismerve minden titkát, s hálából ő maga is kitárulkozhasson neki. Kissé úgy érzi magát, mint egy árva macska egy ehhez hasonló viharos éjjelen, aki elázva és magányosan bújik meg az utca egy eldugott pontján. Kivár és remél, hogy talál egy gondoskodó kezet, aki megmenti a rövid ideig tartó földi Pokolból, s mire feleszmél már a nyomába is szegődött az illetőnek. Egy olyan idegennek, aki úgy jár az esőben, mintha az verőfényes napsütés lenne, kit nem zavarnak a kövér, hideg cseppek, melyek már mélyen a ruháiba itták magukat, így a kis állat minden tétovázás nélkül bújik meg a biztonságot nyújtó karok között. Noha az idegent félve nézik az utca lakói az óvó meleg házakból, a macska mégis hűen, hangos dorombolással bújik bele a védelmező karokba. Nem ismeri ezt a komor valakit, nem tudja ki ő, honnan jött és merre tart, és ez az idegen sem ismeri a macskát, mégis oltalmat ad neki, mert hálás, hogy legalább egy ilyen elesett állat őszinte törődéssel fordul felé, nem zavarja az a kétes aura, ami körbelengi, nem törődik a külsőségekkel, mert átlát azokon, mélyen az idegenbe pillantva, ahonnan kiolvashatja, hogy félnivalója nincs, s egymásnak megadhatják azt amire pillanatnyilag vágynak. Az idegen megkapja a megértést, a kis macska pedig a gondoskodó védelmet.
Talán ez a macska lehet Naime is. Nem törődik azzal más mit gondolhat a férfiról. Hisz mi tagadás első ránézésre a józan ember inkább tartózkodik egy sötét ruhába bújtatott idegentől, akit jól érezhetően körbeleng a kín és a keserűség, de Naime képes volt ennél tovább tekinteni, s meglátta a mélyebben ülő megértésre vágyást. Talán a férfi nem érezte, hogy most jött el az ideje annak, hogy valaki ennyire óvón törődjön vele, de a nő ilyen helyzetekben sosem volt józannak mondható. Ha nincs is így ő látta, hogy valahol mélyen a férfi arra vágyik valaki végre észrevegye szenvedését, s ha csak egy kis időre, de kirángassa a bús magányból. Naime pedig.. Noha sosem volt senkije, aki igazán közel állhatna hozzá, hisz szüleivel kevés időt adtak az égiek, nagybátyja pedig gondoskodó volt, de mégsem volt oly szoros a kötelék közöttük, mint amilyenre ennek a lánynak szüksége van. ott ahonnan pedig jött nem nézték jó szemmel a hozzá hasonló félszerzeteket, így igaz barátokat sem mert keresni. Úgy nőtt fel, hogy szinte végig magányos volt és elesett. Aki hiába keresett egy kis menedéket egy olyan valaki képében, akinél érezheti a feltétel nélküli biztonságot. Most viszont ez a szikra, amely azóta bizsergeti a nőt, mióta Mrograthal először találkozott pillantásuk, boldoggá teszi és megnyugtatja a tudat, hogy a sors néha kegyes és megadja azt, amire titkon vágyik. Még ha csak csekély időre is van hozzá szerencséje.*
- A meglátása igaz. Valóban szívesebben bújnék meg ilyen időben az oltalmazó paplan alatt, mint a kínzó meleg fojtogatásában. *Kuncog fel halkan.* Abban pedig biztos vagyok, hogy a társaságában vagyok olyan biztonságban, mint egy ilyen éjjelen az alatt a bizonyos takaró alatt.
*Ismét a büszkeség járja át az egész testét, mikor a férfi hangjából végre teljesen a nyugalmat és nyugtatást hallja ki. Ha ennél jobban nem is tudja most feloldani Mrograthot, akkor is boldog,mert valamit mégis csak elért. A kíntól ugyan megszabadítani nem tudja, de a gondolatait kissé távolabb terelheti, és ez a mai éjszakán neki épp elég.*
- Ezt örömmel is hallom. kíváncsi vagyok azon oldalára is, ami végre, természetesen az én kedvemért..*Kacsint rá ismét komiszan.* kissé talán jobban feloldódik. A bút hagyjuk meg későbbre, most pedig hagy élvezzem ki egy kicsit munkám gyümölcsét, mert még párszor szeretném mosolyogni látni.
*Szorít rá finoman a férfi kezére, mikor azok is körbefonják az övéit. Hűvösek azok a kezek, de a nő már biztosra tudja, hogy ennek okozója nem a mások által talán kissé riasztónak tűnő sötét burok. Hiszen az a burok nem is olyan rémes, mint ahogy egy kívülálló szeme látja, vagy ahogy Mrograth gondolhatja. Naime talán csak képzeli, mert annyira vágyik rá, de meg merne esküdni, hogy fáradozásaival lassan, de biztosan rést nyitott azon a bizonyos burkon, ahonnan melengető, sugár kúszik elő. Nem oly erős, mint egy átlagos emberé, kinek gondja alig van az életben és az sem jelentős, hanem olyan kis sugár, ami épp illik a férfihoz és ami még jobban csábítja a nőt.*
- Ha a mai este után elválunk, talán lesznek az Égiek olyan kegyesek, hogy még egyszer láthatom a hercegem és akkor meg is hálálhatja egy bögre meleg kakaóval.
*Ismét csak felnevet, de most a nevetés kissé erőltetettre sikerül. Amióta ideült most először fészkeli bele magát a tudat elméje egy kis pontjába, hogy egyszer ennek is vége lesz. Hisz bizonyára a férfinak is megvan a maga útja, ahogyan Naimének is, és nem biztos, hogy a két kijáratlan ösvény valaha újra keresztezni fogja egymást. Hisz örök életükre nem ragadhatnak le ennél az asztalnál végig beszélve az éveket, és eltöltve egymás nyugtatásával. S noha nem árt elfeledni, hogy ennek a vége talán egy fájdalmasabb búcsúzás lesz, most még nem jött el az ideje, hogy ebbe teljesen beleélje magát.
Úgy látja magukat most, mint két kis gyermek, akik a játékból megpihenve is tovább bohóckodnak, amikor a férfi a közelébe húzódik és elfogadja a felé kínált falatot. A megjegyzésre kissé el is neveti magát. Meg is fordul a fejében, hogy az időnként feléjük pillantgató fogadósnak a látvány tán kissé groteszk lehet, mikor a komor uraság mellett az állandó mosolyú nő képes ilyen jóízűen felkacagni, de szerencsére ez ennél mélyebben egyáltalán nem foglalkoztatja.*
- Most le is buktatott. Épp készültem kikiáltani a világba, hogy a villámról ily könnyedén,alig tétovázva fogadta el ezt a kis falatot. *Böki kissé oldalba egy újabb, szinte gyermeki kedélyű kuncogás kíséretében, majd maga is egy falattal foglalatoskodva pillant el egy rövid ideig. De a rágásban kissé meg is torpanva nyel egy aprót, mikor a férfi terveiről kezd beszélni. A szeme nagyobbra nyílik a meglepettségtől, mikor a szíve kissé fájdalmasabb görcsbe szorul. Ismét elméjébe férkőzik az elválás gondolata, de a legjobban a lepi meg, hogy ennek a búcsúnk a ténye mennyire megijeszti,arról nem is beszélve, hogy a terv folytatása pedig óriási megkönnyebbültséggel tölti el, mégis keserű most a mosoly arcán, hisz magára erőlteti a biztos tudást, hogy kettesük talán valóban nem fog már sokáig tartani.*
- Igen. Nos.. *A falattal gyorsan megküzd, majd zavarával harcolva tűri egyik füle mögé mélybarna tincseit, s csak utána pillant fel a férfira, mikor már úgy gondolja talán az nem fogja észrevenni rajta ezt a hatalmas zavartságot. Noha szemei már neki is árulkodnak, de ha ő maga sem tudja miféle érzelmek bújnak meg benne, nem hinné, hogy a férfi ki tudná belőlük olvasni azokat.* Már egy ideje elindultam.. otthonról. Amolyan.. hogy is mondjam? Felfedező úton vagyok. *Mosolyodik el könnyedén.* Kerülő úton jöttem és később értem ide a tervezettnél. Gyalogszerrel amúgy sem gyors az utazás én még rátetézek. A terveim pedig változnak. Mikor mi jut hirtelen az eszembe. *Nevet fel zavartan.* Most jelenleg még úgy áll, hogy kiveszek egy szobát pár napra és körbenézek a városban és a környékén. Otthonról évekig ki sem mozdultam.. most meg akarom ismerni a világ legalább egy kis részét, de azt teljes valójában. Ha pedig olyan szerencsém lesz a továbbiakban is, mint a mai estén,akkor boldogan folytatom is tovább az utam.


829. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 11:57:43
 ÚJ
>Abel Gastrow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 88

Játékstílus: Szelíd

*Elvesztvén a gnóm lányt, akivel még csak most ismerkedett meg, a Holdudvaron át vissza is bukdácsol a fogadóba, meg sem áll sehol, nem is néz közbe, inkább csak megy egyenesen az ajtó felé, s közben azon gondolkozik, vajon hol is találhatná meg újra a lányt. Beszélni akar vele, már érdekli a személyisége, a gondolkodása.*
"Amikor először leült mellém, azt hiszem, kissé közönyös voltam"
*Gondolataiba merülve lassan elér az ajtóig, már nyitja is, miközben elmerengve int a fogadósnak búcsúzásképpen, az pedig bizonytalanul emeli fel szintén a kezét, magában gondolva, miféle furcsa alak is távozott az imént az ő fogadójából.*


828. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-14 09:32:13
 ÚJ
>Mrograth Wortagroth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

- Furcsán hangozhat, de én mindig is a szkeptikus szerepét öltöttem magamra, de ez az egész helyzet, s a megjelenése... Szokatlan számomra ez a különleges szimpátia, viszont félre ne értse: ezt mind nagyon is pozitív értelemben mondom.
*Beszél őszintén, s a csodálat és elismerés vonásain is tökéletesen megmutatkozik. Nehéz szavakban leírni mindazt, ami most a fejében gomolyog, azt a kettős érzést, mely egyben kín, s egyben gyönyör. A nyomasztó emlékek valahol tépik, marják a húsát, míg e szépséges hölgy aurája két kézzel ragadja meg az ártó emlékeket, s próbálja kitépni őket a férfiből. Ez még ugyan nem most fog bekövetkezni, de azok az emlékek már érzik a fojtó szorítást.*
- A tűzhely melege segíteni fog. Magam is fázva érkeztem, de most kellemes ez a kis meleg idebent. Viszont ha a későbbiekben igényt tartana köpenyemre, kérem, ne tartsa magában.
*Biccent mosolyogva, majd összébb húzza újra köpenyét, gallérját pedig megigazítja.
A barna és a zöld szín azonban újra egyesül, szinte egy új dimenziót nyitva a páros között. A levegő láthatóan szikrázik, Mrograth néha még apró, vörös szikrapattanásokat is felfedez a levegőben, de józan eszére hallgatva ezt inkább a hirtelen hangulatváltozásnak tudja be. Bár nem csodálkozna azon, hogy találkozásuk valóban magasabb szinteket mozgatott volna meg, hiszen a férfi érzi, hogy itt nem csupán egy fellángoló szimpátia van a háttérben - természetesen ami az ő részét illeti.*
- Pedig az ilyen csodás hölgyek, mint Kegyed, inkább az... *egy pillanatra elgondolkodik* Inkább az olyan társaságot részesítik előnyben, ki nem egy orvossági lötty kíséretében ücsörög komoran, s bámul ki a nagyvilágba. *mosolyodik el* Viszont nem kell magyarázkodnia, hisz én sem tudom megmagyarázni, hogy miért derültem kicsit jobb kedvre, már csak a puszta látványától. Talán ez a rejtély egész életemet végig fogja kísérni - persze, csak ha Ön nem egy földre szállt Angyal, kit az égiek küldtek.
*Karba teszi kezeit, s szemeit pár pillanatra leveszi a hölgyről, hiszen a tekintetet nem csupán az arca, a rabul ejtő íriszei, hanem kezének bársonyos bőre is vonzza. Naime egész megjelenése olyan számára, mintha az éterből kilépő minden jó érzés egy fizikai testben összpontosult volna. Érzi, ahogy a forgó gondolatok erősen fojtogatják, de a sötétség végén mindig ott terem egy fénynyaláb, mely nem engedi, hogy a borzalmak mindent magukba szívjanak...*
- Engem sokkal jobban vonz a vihar és a borús idő misztikuma, ezek a szinte túlvilági morajlások, melyek az embereket valóban, egy enyhe félelemmel töltik el. Viszont gondoljon csak bele: egy magányos éjjelen hogy jobb feküdni a paplan alatt? A fullasztó estében, ahol alig tudunk megmaradni egy helyben, s az álom is nehezen jön szemünkre - vagy egy borús éjjelen, ahol ugyan enyhe félelem kerülget a villámok s dörgés miatt, viszont az a kellemes érzés, hogy a meleg takaró alatt bújhatunk meg, s kellemesen fázunk a paplant alatt... *kacsint rá sejtelmesen* Most gondolja át!
*Bólint határozottan, remélve, hogy ez idő szépségére rá tudja cseppet ébreszteni a hölgyeményt. Bár ha a természet lágy ölén lenne az ember, s ott érné utol a vihar... Nem biztos már, hogy ilyen jó érzések kerülgetnék. Mrograthnak ugyan voltak furcsa szokásai, mint például ítéletidőben kiállt a puszta közepére, s csak bámulta a feje felett elcikázó villámokat, mely ugyan nagy kockázattal járt, viszont abban a helyzetben ez nem érdekelte. Átadta magát a misztikus érzésnek...*
- Viszont amíg engem lát, nincs félnivalója.
*Mondja oly nyugtató hangon, hogy még saját maga is meglepődik hangján.
A 'Herceg' jelző viszont nagyon meglepi. Egy pillanatra azt gondolja, hogy ez a hölgyemény mégis ismeri, s mégis tudja, ki ő valójában. Egy pillanatra azt érzi, hogy lebukott, s mindennek vége... Azonban ezeket a gondolatokat Naime mosolya azonnal el is űzi - kedves szavai ugyan először nem értek célt, azonban pillanatokon belül megtalálták a megfelelő helyet. Következő mondandójától viszont szinte Mrograthnak tátva marad a szája. Nem is kétség már, hogy egy Angyal vette kegyeibe, hiszen egy átlagos halandó ilyen szavakat, ilyen érzéssel nem képes megfogalmazni...*
- Az első találkozásunkat nem éppen a sebezhetőségem köré terveztem volna, de minden bizonnyal van oka annak, hogy így lelt rám. S már azt az oldalam megismerte, egyelőre abból elég is volt mára. *húzza mosolyra ajkait* Ön mégis kényszerített rá... *kacsint rá* Bár nem tudatosan, de megjelenése mélyen megmozgatott bennem olyan dolgokat, melyeket már rég mocsár lepett el. *nagyra nyitja szemeit a hölgy utolsó szavára* Kérem... Életem utolsó cselekedete lenne az, hogy Önnek akár egy csepp bút is okozzak.
*A bársonyos kezek érintése újra meglepi, mint eddig oly sok minden. A meglepettséget természetesen nem mutatja, hanem szavainak erősítésére hűvös és sápadtas kezeit ő is a hölgyére fonja. Szinte azonnal érzi, ahogy a jég apró cseppekben kezd olvadni róla, s mintha melegség járná át egész testét. Szokatlan egy érzés, de túlságosan jó ahhoz, hogy elengedje a megnyugtató kezeket. Egyedül akkor húzza el, mikor Naime kis itókája után nyúl - szinte máris hiányzik az érintése. Minden esetre sajátjait visszahúzza ölébe, szemeit viszont semmi pénzért nem venné le róla.*
- Meghálálja? Azt hiszem, én hálálkodhatom egész életem hátra levő részében Kegyednek, hogy épp ma, épp most jelent meg.
*Bólint határozottan, viszont a felé közeledő falat látványától elmosolyodik. Egy pillanatig hezitál, majd megadja magát - először felkel székéről, majd azt a hölgy közvetlen közelébe húzza, s visszaül rá. A villára tűző falattal néz farkasszemet, olykor pedig a háttérbe megbújó Naime kuncogó arcát fürkészi, végül egy széles mosoly kíséretében szélesre nyitja ajkait, s fogaival lehúzza a finom falatot.*
- Erről ne szóljon senkinek...
*Derül jobb kedvre, s jóízűen megrágja. Gyomra ugyan eddig nem tudott semmi szilárdat befogadni, ez viszont nagyon is jól esett neki. Talán saját magától kevésbé esett volna ilyen jól, mint a hölgyeménytől... Válaszra készülvén pedig könyökét kitámasztja az asztalon, s állát ráhelyezi kézfejére.*
- Őszintén megvallom, nincs... A mai éjjelre kiveszek itt a fogadóban egy szobát, holnap pedig tovább indulok. *kicsit meglepődve szavain, szemeit zavartan Naimére szegezi* Vagy éppen körülnézek itt a városban...
*Eredeti tervei ugyan úgy szóltak, hogy a reggeli órákban tovább is indul, azonban ez a terv jelentősen változik e hölgy társaságában...*
- S mondja csak? Ön honnan tévedt ide ilyen kései órán? Tán itteni lakos, vagy Kegyed is átutazóban van?


827. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 23:22:15
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Szelíd

//Las Hagger részére//

Őzragu leves... igazán jó választás *mondja a nő, miközben közelebb húzza fegyvereit, hogy bőven jusson hely Las számára is.* Mindenesetre biztos jobb, mint az a fűrészporízű valami, amit a szerzetesek esznek.
*Ő maga is tovább eszeget, apró falatokban fogyasztja az ételt, mint azok, akik igazán jó nevelést kaptak.*
Én sem tudom pontosan, hol van az a város, de már csak viszonylag kis területet kell átkutatnunk, hogy megtaláljuk az oda vezető barlang bejáratát. Valahol az Arthenior melletti füves puszta keleti határán van, egy kisebb erdőben. Csak meg kell találnunk bizonyos jeleket, amiket a sötételfek egymás útbaigazítására helyeznek el, a többi gyerekjáték. Már ha gyerekjátéknak tekinthető, hogy bejussunk egy idegen drow városba... de higgyen nekem, meg tudjuk csinálni. Odalen most éppen nem dúl háború, így nem is olyan gyanakvóak a más klánbeliekkel szemben.
*Miután mindketten befejezték a reggelit, a nő feláll az asztaltól, derekára köti a kardot és a tőrt, aztán felölti köpenyét, és, ha útitársa is készen áll, vele együtt elhagyja a fogadót.*


826. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 21:44:18
 ÚJ
>Las Hagger avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #10 részére//

*Las nem csalódik a megérzéseiben, amelyek azt sugallták, nem volt olyan ittas tegnap este. Végigméri a nő felszerelését. "Két penge?" gondolta "Egy kard, és egy tőr. ha csak az egyik lenne itt, azt megérteném, elvégre az ember ma már nem hagyja el a házát fegyver nélkül, de hogy két fegyverrel menjen olyan helyre, ahol elméletileg barátok között lesz... Bár igaz, nyilván az út is tartogat még meglepetést." *
- Jó reggelt önnek is *mondja barátságosan, mintha már jó ideje ismernék egymást* Nos, mióta kijöttem a templomból, nem ettem egy falatot sem, ott pedig... Hát nem volt igazán finom étel. Megkönnyebbülés lesz újra elfogyasztanom egy tál Őzragu levest. 9 arany igazán nem sok egy ilyen finom ételért. Persze még nagyobb megkönnyebbülés, hogy ezt a varázsbotot végre nem harmadik lábamként kell használni *nevet halkan* Azért koromhoz képest jól tartom magam, ezért is volt olyan szokatlan bottal járni. Nem állítom, hogy tökéletes a lábam, de túrázásba már nem fog megfájdulni, ha csatára kerülni a sor... Nos, akkor majd vigyázok. Tényleg, ez a város merre fele helyezkedik el?


825. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 21:15:30
 ÚJ
>Ayda Rykelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

*Miután gyermekded módon leszáguldozott a lépcsőn, fele olyan elánnal közelíti meg a fogadóst. Mire odaér ismét elpirul de most a szégyentől. Kivett tőle egy szobát és még arra sem méltatta, hogy rendesen aludjék benne. Mardossa a bűntudat.
A lehető legészrevétlenebb módon odacsempészi a kulcsot a pultra és már lábujjhegyen távozik is, amilyen gyorsan csak tud.
Inkább nem eszik most semmit csak ne kelljen beszélgetnie az öreggel. Viszont a fantáziáját nagyon izgatja a kovácsműhelyben megpillantott darab. És most nem arról a remek íjra gondol. Hanem valami egészen különlegesre. Arra van is pénze és nem is egy ócska darab.
Útja tehát ismét a műhely felé vezeti.*


824. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 20:06:46
 ÚJ
>Rakin Kogjard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

*Egész útjukon szótlanok voltak. Rakin nem tudott mondani semmit, Silly meg talán nem is akart. Eseménytelenül haladtak át a gazdag- majd a szegénynegyed utcáin, mígnem a fogadó elé értek.*
-Hát szobám, szobám az éppenséggel nincs de mindjárt veszek ki egyet.
*Silly támogatásával, óvatosan becsusszannak az ajtón, ami kis nyikorgással nyílik. A bent ülők mint mindig, kortyolgatják az italukat. Lassan odavánszorognak a pulthoz és Rakin megszólítja a fogadóst.*
-Egy szoba lenne!
-Magának is jó estét!
-Igen. Jó estét.
*A fogadós fej rázva megy a kulcsokhoz és akaszt le egyet onnan.*
-Aztán ha lehet épségben adják le a Szobát! 14 arany lesz.
*Az elf lassan belenyúl nadrágja jobb oldali zsebébe és kiveszi belőle a pénzt. A pultra teszi és elveszi a kulcsot. Óvatosan próbálja Sillyt a lépcső felé irányítani, hogy felmehessenek a szobába.*


823. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 18:05:23
 ÚJ
>Naime Shyasi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

- Ha valóban elhiszi, hogy szándékaim egyenesek az engem máris boldoggá tesz.
*Sóhajt fel végre megkönnyebbülten, és magát már jobban elengedve dől hátra székén. A szemeit pár rövidke pillanatig lehunyja, míg apró kis örömújongását elrendezi lelkében, végül újból mosolyt öltve pillant vissza a férfira. Sosem volt felhőtlen társasági lény,az pedig, hogy egy beszélgetésben ő legyen a bátor kezdeményező teljességgel kizártnak tartotta. De ez most annyira más volt. Az első hosszabb pillantások alatt elveszett azokban a méregzöld szemekben, s a belőlük áradó érzések sem tudták elriasztani, ezen felül határozottan meg van róla győződve, hogy nem is tudnák. Mint egy mágnes, úgy vonzotta őt ide a férfi, és ellen tudott volna állni, de egyáltalán nem állt ilyen a szándékában.
A kezeit viszont elkapva a bögréről az ölébe is pakolja, majd egy apró, zavart szusszantással pillant is a hófehér ujjakra. Fázni? Lassan úgy érzi meg is gyulladhatna akár, de hogyan is vallhatná be, hogy még mindig borzalmasan izgatott a férfi miatt és kissé ijedt a vihartól. Ennyire most nem akar elesettnek tűnni, néha hiába is az. Most ő akar a biztonságot nyújtó kéz lenni,nem pedig az, akinek már megint segítségre van szüksége.*
- Igen, csak.. valóban még egy kicsit hűvösnek érzem idebent. De lassan majd átmelegszem én is. *Mosolyodik el bátrabban, majd a férfi szavai végül lassan valóban meg is nyugtatják.* Az állítólagos sötét köre mégis akkora örömet okoz. Mármint, értem ezt úgy, hogy.. nem is tudom hogyan értem. De boldoggá tesz, hogy nem vagyok a terhére.
*Húzza is ki magát büszkébben, majd ismét a kakaóhoz fordul pár korty erejéig. Talált egy olyan mesebeli, magányos lovagot, amilyenről a kislányok álmodoznak, míg édesanyjuk mesél róluk hasonló viharos éjszakákon. Noha a lovagok az ilyen mesékben általában szőkék, vidámak és olyan rendellenesek, akik tényleg csak egy ilyen nyugtató mesébe valók. Talán inkább nem is egy lovagra lelt rá, hanem egy sokkal valóságosabb sötét hercegre, kinek titokzatossága olyan csábító, amit egyetlen író sem merne, vagy tudna papírra vetni. Az efféle csodákat csakis a valóságban lehet igazán megismerni és Naime mérhetetlenül boldog, hogy épp ő lelt rá.*
- Szóval inkább a borús félhomály? *Mosolyodik el kissé, odébb tolva a bögrét,hogy kezeit kényelmesen elhelyezhesse az asztalon.* A tűző napot én is nehezen bírom,de az ilyen dörgésektől.. azt hiszem bátrabb, ha bevallom, hogy rettegek.
*Kacag is fel zavartan, a szemeit most az egyszer lesütve. Viszont a bemutatkozásra már újból ráemeli a tekintetét. Nem is furcsállja, hogy csak a keresztnevét tudta meg, nem is kérdez rá a miértjére. Neki tökéletesen elég, hogy már tudja a nevet, amin szólíthatja.*
- Morgrath. *Elégedett mosollyal biccent is rá. Viszont pillanatokon belül a magabiztos mosoly el is száll az arcáról, hogy helyét átvegye a kissé megszeppent meglepettség. Na nincs baj azzal, hogy öröme is csappant volna, sőt.. Csak hirtelen érte a hangulatváltozás. A váratlanul fellobbant vidámság őszinte boldogsággal tölti el.* Nem kell szabadkoznia herceg.. *Kacsint is rá pajkosan.* Én nem tudhatom mi történt magával és biztosítom róla, hogy kikérdezni sem fogom, hisz nem faggatni jöttem ide. Az pedig természetes ösztön a férfiaknál, hogy még a legkisebb sebezhetőség jelét is el akarják rejteni. Viszont számomra a maga fajta sokkal emberibb, mint egy olyan marcona férfi, aki képtelen kimutatni az érzelmeit, állandóan csak zord és kemény, mert abban a burokban érzi magát csak biztonságban. Egy ilyen férfihez sosem mertem volna odamenni. Ha olyan kegyetlenség történt magával, ami miatt ilyen keserű, akkor senkinek sem állhat jogában, hogy arra kényszerítse, hogy egyik pillanatról a másikra dolgozza fel a történteket, legyen ennek oka akármi. Hisz csakis maga a tudhatója mi mekkora hatással van a lelkére, mit hogyan él meg és ezeket hogyan tudja feldolgozni. Ha a felejtés sokáig tart, az kegyetlen, de az Istenekre, egyáltalán nem probléma. Az viszont egy jó meglátás, hogy mindezek mellett gondolnia kell arra is, hogy mihez kezdjen a későbbiekben. abban igaza van, hogy megragadni ebben az állapotban nem lehet, már csak azért sem, mert nem akarhatja, hogy megszakadjon maga miatt a szívem, nem igaz?
*Az arca most mosolytalan, de a hangja ismét oly kedves, oly nyugtató, amivel reméli, hogy eléri azt a hatást, amire vár. Ha csak a fogadóban lehet most a férfi mellet, akkor addig próbálja kissé jobb kedvre deríteni, a gondolatait elterelni. Hiszen igaz, hogy nem tudja mi bántja ennyire a férfit, de nem is a gondjait akarja megoldani, csupán csak enyhíteni a fájdalmán, ha ez lehetséges a nő számára. És már azt is győzelemként könyveli el, ha egy apró mosolyt csalhat az arcára.
Szinte önkéntelenül nyúl a férfi keze után, hogy azt a sajátjai közé fogja, közben rendületlenül pillant ismét a smaragd szemekbe. Megnyugtatja, hogy végre az íriszekben nem csak a keserűséggel átitatott bút és kínt látja, hanem valóban végre egy kis enyhet, amit talán magának is köszönhet.
A kezét végül elhúzza, hogy ujjait ismét a bögre köré fonja, de ebben a pillanatban a férfi fel is egyenesedik mellőle.*
- Csak tessék.
*Pillant utána, míg eltűnik a háta mögött, majd míg magára maradt, addig is a rendületlenül zuhogó esőt nézi. A villámok még mindig végigcikáznak az égen, amit egy-egy hangos robajjal átszőtt dörgés követ. Minden ilyen dörgés után a nő össze is rezzen, miközben hálát ad az egeknek, hogy előbb lépett be a fogadóba, minthogy a vihar utolérte volna. Az pedig csak még boldogabbá teszi, hogy idebent sem egyedül kell átvészelnie azt.
A hirtelen elébe kerülő tányérra pedig ismét csak néma meglepettséggel pislog.*
- Én nem.. nem fogadhatom el.. *Pillant fel a férfira, majd megadó sóhajjal és egy kedves mosollyal biccent hálásan.* Köszönöm, ígérem meghálálom még. *Húzódik is közelebb az asztalhoz, miközben lassan az ételnek is lát, majd egy falatot a villájára szúrva tartja is a férfi szája elé kuncogva.* Ám, de akkor ezt pedig elfogadj ön tőlem? Utána pedig akkor mesélhetne is nekem, hogy az a bizonyos 'hogyan tovább' miképp működne magánál. Van e már valami eszes kis terve a későbbiekre?


822. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 17:34:43
 ÚJ
>Rockyni Ravioli avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Rockyni kivételesen tényleg szeretné ott eltölteni a nap további részét. Vagy legalább összeszedni magát.*
-Szeretnék kivenni egy szobát. *Mondja Rocky, de még mindig elég zilált.*
-Rendben, hozom a kulcsot. *Mondja a fogadós. Rockyni megkapja a szoba kulcsát, majd odaadja a 14 aranyat a fogadós kezébe. Aztán Rocky egy mosoly és egy köszönés kíséretében elindul a szálláshelyre, ahol majd lepihenhet.* "Hova menjek holnap?" *Agyal tovább Rocky.*

A hozzászólás írója (Rockyni Ravioli) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.13 17:35:44


821. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-08-13 17:20:45
 ÚJ
>Rockyni Ravioli avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Rockyni valamivel boldogabban érkezik, de rettenetesen kimerült. A haja kissé összetapadt, és ő kissé remeg.*
-Szép napot. *Nehézkesen veszi a levegőt.*
-Szép napot, kisasszony! *Mondja a fogadós döbbenten, mert ez a vendége általában kipihenten, és nagyon ápoltan szokott érkezni.*
-Mi történt? *Kérdezi, mert Rocky még mindig remeg.*
-Én huh várost néztem huh. *Néha kifullad beszéd közben.*
-Á, értem. *Vigyorog a fogadós, remélve, hogy a lány végre ott éjszakázik.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18796-18815