//Beszerző körút – édes hármasban//
*Gyssa nézi a vetélkedő párost, mintha kisgyerek lenne az anyja és az apja között. Hol egyik, hol másik félre siklik a tekintete, s mint bölcs kisgyermek, ő sem érti, hogy miért kell vitatkozni, olyan dolgokon, amiken felesleges. Ez jelentheti azt, hogy ez a kettő szereti egymást és azért évődnek ilyen feltűnően, de jelentheti az is, hogy ki nem állhatják egymást, de akkor miért vannak együtt? Nyilván egy felsőbb erő kényszeríti őket arra, hogy össze ragadjanak.
Ha az erő demonstráció közben, illetve utána Taran a fegyver helyét szeretné kipuhatolni akkor azt nem fogja meglátni. Gyssa nyílvetője ugyan kéznél van, de nem látható helyen. Ölében tartott hátizsákjának tetején foglal helyet. A zsák szája nyitva, de baljával lefogja azt, szorosan markolva, hogy illetéktelen ne tudjon nyúlkálni.
A lány fakókék szeme a poharára téved, melybe a vörös azt a rumot öntötte, amit nem akart átadni az előbb. Hol itt a logika? Ráadásul magának nem is töltött. Ez már több, mint gyanús. Gyssa szerint mérgezett lehet. Nem nyúl a piához, amíg be nem bizonyosodik, hogy nincs semmi baja, így megvárja míg a férfi felhörpinti, s még azt is kivárja, hogy összeesik e, netán feldagadt nyelvel, a saját hányadékában fog e fuldokolni. Esetleg nagyra nőtt hassal fog dőlne belőle hátulról a szar, felülről pedig a vér. Azt a feszült veszekedést és erőfitogtatást, amit végig nézett ezelőtt, nem kell keresnie az okokat, hogy miért akarja a vörös megölni a férfit. S hogy a gnómmal miért akar végezni az evidens. A fegyverért, hogy megszerezze ingyen. Az is átfut az agyán, hogy ennyire elővigyázatlan azért csak nem lehet, de erre is van válasza: lassan ható méreg. Lehet, hogy csak egy óra múlva, vagy holnap fog hatni, s akkor csavarodnak ki a testükből mindketten, a férfi és a gnóm is. Elhatározza, hogy semmi esetre sem iszik.
A négyszáz arany úgy tűnik túl nevetséges ajánlat volt. A vörös máris egy százassal lejjebb viszi az árakat, de azt is megemlíti, hogy hajlandó fizetni ha a fegyver tökéletes.*
- Rendben, Nadae. Az ajánlatod megfelelő. A feltaláló boldog lesz. *Mosolyodik el és elfogadja a felé nyújtott kezet. Nem hazudik. A feltaláló valóban boldog.*
- Azt mondd meg nekem, hogy szeretnéd, hogy kinézzen. A feltaláló a burkolatot is szívesen elkészíti egyéni igények szerint. Tudod, sárkányok, főnixek, tigrisek, mittudomén. *Hadarja le az utolsó mondatot, elvégre ha tökéleteset akar mutatni, akkor a szemnek is kellemes látványt kell, hogy nyújtson az eszköz, nem elég ha halálosan hatékony.*
A hozzászólás írója (Tűzgyújtó Gyssa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.13 11:22:48