Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 352 (7021. - 7040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7040. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-02 07:06:28
Üzenet elküldve: 2015-06-02 07:06:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Jó érzéssel ül vissza az asztalhoz és tekintetét azonnal tettvággyal irányítja a szerzetesnőre. Ha tehetné és persze (képes lenne rá), azonnal nekiállna sártéglánként felépíteni az új kolostort számára, vagy küldöttségbe menne az Istennőhöz kérve a találkozót A tiszteletreméltó Theratisel. Persze egyikre sem képes, de ebben a pillanatban olyan lelkesedés fűti, hogyha a tanítója, nővére, társa, vezetője azt kérné tőle gondolkodás nélkül felugrana és megpróbálná, akármilyen esélytelen legyen is. Legnagyobb ijedelmére ennél még nehezebb kérdések érkeznek felé. Mihez ért? Lázasan kezd gondolkodni mit is felelhetne. Nem akarja azt mondani, hogy semmihez, pedig nagyjából ez az igazság. Azért valamire csak jó ő is. Kicsit elszontyolodva néz a választ sürgető zöld szemekbe.*
-Nos… én megtanultam írni és tudok dolgozni. Igaz semmi különöshöz nem értek kifejezetten, de nincs olyan munka amitől menekülnék. Ha látom, hogyan kell valamit csinálni, szinte azonnal képes vagyok rá, így tanultam meg írni is. A parittyámhoz értek még egy keveset, azzal gyakoroltam sokat.
*Újra egy kis feszültség keletkezik a gyomra tájékán. Reméli, hogy a tiszteletreméltó nem fog máris csalódni benne.*
-Állatom sajnos nincs, amikor eljöttem csak ezt tudtam magamhoz venni, amit rajtam látsz. Sajnálom, ha gondot okozok vele…
*Nem bírja ki, hogy hozzá ne tegye, hiszen pontosan ezt érzi jelen pillanatban. Most fogadta maga mellé Theratis és máris teher, pedig pont, hogy a hasznára szeretett volna lenni. Kicsit tanácstalanul húzza össze vállait és a fa asztal lap erezetét, amit már többször szemügyre vett most újra elkezdi szürkéivel vizsgálni.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.02 07:15:45
*Jó érzéssel ül vissza az asztalhoz és tekintetét azonnal tettvággyal irányítja a szerzetesnőre. Ha tehetné és persze (képes lenne rá), azonnal nekiállna sártéglánként felépíteni az új kolostort számára, vagy küldöttségbe menne az Istennőhöz kérve a találkozót A tiszteletreméltó Theratisel. Persze egyikre sem képes, de ebben a pillanatban olyan lelkesedés fűti, hogyha a tanítója, nővére, társa, vezetője azt kérné tőle gondolkodás nélkül felugrana és megpróbálná, akármilyen esélytelen legyen is. Legnagyobb ijedelmére ennél még nehezebb kérdések érkeznek felé. Mihez ért? Lázasan kezd gondolkodni mit is felelhetne. Nem akarja azt mondani, hogy semmihez, pedig nagyjából ez az igazság. Azért valamire csak jó ő is. Kicsit elszontyolodva néz a választ sürgető zöld szemekbe.*
-Nos… én megtanultam írni és tudok dolgozni. Igaz semmi különöshöz nem értek kifejezetten, de nincs olyan munka amitől menekülnék. Ha látom, hogyan kell valamit csinálni, szinte azonnal képes vagyok rá, így tanultam meg írni is. A parittyámhoz értek még egy keveset, azzal gyakoroltam sokat.
*Újra egy kis feszültség keletkezik a gyomra tájékán. Reméli, hogy a tiszteletreméltó nem fog máris csalódni benne.*
-Állatom sajnos nincs, amikor eljöttem csak ezt tudtam magamhoz venni, amit rajtam látsz. Sajnálom, ha gondot okozok vele…
*Nem bírja ki, hogy hozzá ne tegye, hiszen pontosan ezt érzi jelen pillanatban. Most fogadta maga mellé Theratis és máris teher, pedig pont, hogy a hasznára szeretett volna lenni. Kicsit tanácstalanul húzza össze vállait és a fa asztal lap erezetét, amit már többször szemügyre vett most újra elkezdi szürkéivel vizsgálni.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.02 07:15:45
7039. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-02 00:57:47
Üzenet elküldve: 2015-06-02 00:57:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
- Ebben egy percig sem kételkedtem, kishölgy.
*Egy anya óvó pillantásával, egy testvér gondtalan hangjával és egy társ békés gesztusaival fogadja a lány "fogadalmát". Amikor a vörös befejezte, a szerzetes újra helyet foglal, és ha a lány is leült, akkor elkezdi kérdéseivel elárasztani. Hiszen nem minden a szó, és hang, nem minden néhány fogadalom és jól csengő mondat, valamint, alkalomadtán egy ima sem fogja jóllakatni őket. Így hát fel kell tennie a kötelezőket.*
- Már kérdeztem, hogy mivel foglalkozol, fontosabb kérdés azonban, hogy mihez értesz?
*Kíváncsian csillogó méregzöldjével fürkészi a lány szürkéit. Immár a lánynak nem igazán lehetnek titkai, vagy ha mégis, azt úgy kell a szerzetes elé tárnia, hogy később ne legyen belőle baja.*
- Továbbá, van-e lovad, vagy egyéb kis-, esetleg nagyállatod?
*Ezek tényleg szükséges kérdések, hiszen, ha a lány felszerelése ez mind, amit rajta lát - ami, hát kifejezetten nem sok - akkor, mielőtt elindulhatnának szerezniük kell valamit a vörösnek. Hiába van ott Theratis, hogy páncélban és teljes fegyverzetben járjon az utakon, ez nem védi meg az egyelőre könnyű prédának tűnő lányt. Várakozón, de nem türelmetlenül pislog a lányra, várva, hogy választ adjon az elhangzottakra.*
- Ebben egy percig sem kételkedtem, kishölgy.
*Egy anya óvó pillantásával, egy testvér gondtalan hangjával és egy társ békés gesztusaival fogadja a lány "fogadalmát". Amikor a vörös befejezte, a szerzetes újra helyet foglal, és ha a lány is leült, akkor elkezdi kérdéseivel elárasztani. Hiszen nem minden a szó, és hang, nem minden néhány fogadalom és jól csengő mondat, valamint, alkalomadtán egy ima sem fogja jóllakatni őket. Így hát fel kell tennie a kötelezőket.*
- Már kérdeztem, hogy mivel foglalkozol, fontosabb kérdés azonban, hogy mihez értesz?
*Kíváncsian csillogó méregzöldjével fürkészi a lány szürkéit. Immár a lánynak nem igazán lehetnek titkai, vagy ha mégis, azt úgy kell a szerzetes elé tárnia, hogy később ne legyen belőle baja.*
- Továbbá, van-e lovad, vagy egyéb kis-, esetleg nagyállatod?
*Ezek tényleg szükséges kérdések, hiszen, ha a lány felszerelése ez mind, amit rajta lát - ami, hát kifejezetten nem sok - akkor, mielőtt elindulhatnának szerezniük kell valamit a vörösnek. Hiába van ott Theratis, hogy páncélban és teljes fegyverzetben járjon az utakon, ez nem védi meg az egyelőre könnyű prédának tűnő lányt. Várakozón, de nem türelmetlenül pislog a lányra, várva, hogy választ adjon az elhangzottakra.*
7038. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 23:41:58
Üzenet elküldve: 2015-06-01 23:41:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Kutató tekintettel vizsgálja a szerzetesnő arcát és leolvassa róla a vívódást. A fejrázásra már felhősödik is el a tekintete, de azután a bólintásnál újra reménnyel telik meg. Szürkéi magasra emelkednek követve a fölé magasodó alakot és mikor meghallja, hogy vele tarthat, áhítattal néz rá. Le nem véve szemeit a méregzöld íriszekről lassan ő is felemelkedik, nem törődve a fogadóban lévő népek tekintetével. Szeme párásan csillan, ahogy visszatartja könnyeit, nehogy kibuggyanjanak.*
-Jó tanítványod leszek és követlek a halálom napjáig, Tiszteletreméltó Theratis.
*Mondja hálás hangon, megpróbálva azt a méltóságot követni, amit most a nő sugároz még akkor is, ha esélytelen ez számára. Most ahogy fegyverei markolatán nyugvó kézzel beszél hozzá, olyan mintha az istennő egyik harcos démon királynője lenne. Fejét meg is hajtja felé, mikor ígérete már elhangzott, aztán örömtől ragyogó szemmel mosolyog. Tanítvány, segítő és társ lett immár. Nem merte soha remélni, hogy így lesz. Biztosan tudja, ha ezután éheznek is, vagy az életük forog veszélyben elkötelezte magát a szerzetesnő mellett. A megértés és tisztelet erős kötelékével van hozzá kötve a lelke ezentúl és érzi, ezt már nem vághatja el semmi. Milyen különös dolgokat hoz az élet, egyik percben még kivert kutyaként bolyongott, sötét és kedvetlen gondolatokkal, most meg szárnyal a lelke a boldogságtól, mert lehetőséget kapott, hogy egy szentéletűvel tartson és tanuljon tőle. Valakitől, aki elfogadja, nem bántja, akit követhet. Bárhová is menjen ezentúl ő szó nélkül vele fog tartani és amennyire tőle telik igyekezni fog hasznára lenni.*
*Kutató tekintettel vizsgálja a szerzetesnő arcát és leolvassa róla a vívódást. A fejrázásra már felhősödik is el a tekintete, de azután a bólintásnál újra reménnyel telik meg. Szürkéi magasra emelkednek követve a fölé magasodó alakot és mikor meghallja, hogy vele tarthat, áhítattal néz rá. Le nem véve szemeit a méregzöld íriszekről lassan ő is felemelkedik, nem törődve a fogadóban lévő népek tekintetével. Szeme párásan csillan, ahogy visszatartja könnyeit, nehogy kibuggyanjanak.*
-Jó tanítványod leszek és követlek a halálom napjáig, Tiszteletreméltó Theratis.
*Mondja hálás hangon, megpróbálva azt a méltóságot követni, amit most a nő sugároz még akkor is, ha esélytelen ez számára. Most ahogy fegyverei markolatán nyugvó kézzel beszél hozzá, olyan mintha az istennő egyik harcos démon királynője lenne. Fejét meg is hajtja felé, mikor ígérete már elhangzott, aztán örömtől ragyogó szemmel mosolyog. Tanítvány, segítő és társ lett immár. Nem merte soha remélni, hogy így lesz. Biztosan tudja, ha ezután éheznek is, vagy az életük forog veszélyben elkötelezte magát a szerzetesnő mellett. A megértés és tisztelet erős kötelékével van hozzá kötve a lelke ezentúl és érzi, ezt már nem vághatja el semmi. Milyen különös dolgokat hoz az élet, egyik percben még kivert kutyaként bolyongott, sötét és kedvetlen gondolatokkal, most meg szárnyal a lelke a boldogságtól, mert lehetőséget kapott, hogy egy szentéletűvel tartson és tanuljon tőle. Valakitől, aki elfogadja, nem bántja, akit követhet. Bárhová is menjen ezentúl ő szó nélkül vele fog tartani és amennyire tőle telik igyekezni fog hasznára lenni.*
7037. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 22:18:53
Üzenet elküldve: 2015-06-01 22:18:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A kósza - Nestor, Eori//
*A bárd kisasszony majdnem olyat válaszol hogy az elf kislánynak oka legyen leesni a székről, de a bárdok önuralma nem véletlenül híres arról, hogy vetekszik a kereskedőkével.*
-Igen, jómagam is a zene művészetének hódolója vagyok.*Ennél szebb megfogalmazás nem jut épp eszébe, ezért kénytelen annyival alátámasztani a dolgot, hogy feltűnően megérinti lantját.*
-Szerintem valami ismertebbet kéne előadni. Mit szólnál mondjuk a balladájához?*Fordul művésztársa felé, hogy megvitassa vele, melyik a legideálisabb mű egy koncert kezdéséhez. Látszik rajta, hogy nem túlzottan tart igényt arra, hogy ezt a megbeszélést az elf is végighallgassa, hiszen a bűvész se közönség előtt tanulja a trükkjeit, mert azzal elveszik a varázs, márpedig mi más a művészet, ha nem a lélek varázslata? Ismét hátradől, és egy újabb kortyot iszik a szeszéből, pedig már az előző korty melegét is érzi a gyomrában, és pontosan tudja, hogy nemsokára a vére pezsegni fog, a feje meg tompulni. Pedig még csak pár kortyot fogyasztott a pálinkából, és egy vacsora is megelőzte a szórakozást. Miután ismét leteszi az asztalra a palackot megint csak megszólal.*
-Jobb lesz kezdeni lassan az előadást, kezd késő lenni.*Közben próbál úgy tenni mintha a társaság miatt aggódna, és nem a saját jövőjét látná előre.*
*A bárd kisasszony majdnem olyat válaszol hogy az elf kislánynak oka legyen leesni a székről, de a bárdok önuralma nem véletlenül híres arról, hogy vetekszik a kereskedőkével.*
-Igen, jómagam is a zene művészetének hódolója vagyok.*Ennél szebb megfogalmazás nem jut épp eszébe, ezért kénytelen annyival alátámasztani a dolgot, hogy feltűnően megérinti lantját.*
-Szerintem valami ismertebbet kéne előadni. Mit szólnál mondjuk a balladájához?*Fordul művésztársa felé, hogy megvitassa vele, melyik a legideálisabb mű egy koncert kezdéséhez. Látszik rajta, hogy nem túlzottan tart igényt arra, hogy ezt a megbeszélést az elf is végighallgassa, hiszen a bűvész se közönség előtt tanulja a trükkjeit, mert azzal elveszik a varázs, márpedig mi más a művészet, ha nem a lélek varázslata? Ismét hátradől, és egy újabb kortyot iszik a szeszéből, pedig már az előző korty melegét is érzi a gyomrában, és pontosan tudja, hogy nemsokára a vére pezsegni fog, a feje meg tompulni. Pedig még csak pár kortyot fogyasztott a pálinkából, és egy vacsora is megelőzte a szórakozást. Miután ismét leteszi az asztalra a palackot megint csak megszólal.*
-Jobb lesz kezdeni lassan az előadást, kezd késő lenni.*Közben próbál úgy tenni mintha a társaság miatt aggódna, és nem a saját jövőjét látná előre.*
7036. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 21:32:09
Üzenet elküldve: 2015-06-01 21:32:09
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
*Annyiban fest más képet a Pegazus az átlagosnál, hogy kibővítették pár asztallal, és biztonsági szolgálat is található idebenn. A hóhajú mágus mikor belép üdvözli a kidobóféléket, és a fogadóst is. Nem rendel most semmit, még egy pohárka bort sem, talán majd később, mivel nem szeretne veszíteni a koncentrációs képességéből. Tekintetével azt az asztalt keresi, ahol kártyát lát. Régen nagyon űzte, és szeretett játszani, és mondhatni az esze is megvolt hozzá, így amikor meghallotta a kártyázásos dolgot a fogadóban nem sokat teketóriázott.*
~Lássuk tudok e még valamit.~
*Egyenesen a kártyapaklit kevergető elé sétál, és meg is szólítja, persze közben felméri a terepet, de még nagyon kihalt a fogadó. Érdekes, hogy a mágustusán ugyan ez volt a helyzet, konkrétan egy árva lélek nem sok annyi sem tartózkodott ott mikor Worenth odaért, aztán szép kis tömeg kerekedett Elképzelhető, hogy ez most sem lesz másképp.*
-Üdvözlöm! Játszani szeretnék. *mondja, majd ha úgy van le is ül az asztalhoz. Köpenyét hátralöki az asztal háttámlájára, mágusbotját meg nekitámassza az asztalnak ne legyen útban.*
-Mi a választék, mik a szabályok, és mennyi aranyban megy a játék? *érdeklődik a kártyástól, bár ha nem pénzért menne az sem lenne gond, de tét nélkül mindenki tudja, hogy nem lehet játszani, főleg kártyázni nem.*
-Gondolom várjuk még az érdeklődőket. *dől hátra, karjait maga előtt összefonja, majd körbepillant, hogy vajon érkezik e még valaki.*
//Szerencsejátékok//
*Annyiban fest más képet a Pegazus az átlagosnál, hogy kibővítették pár asztallal, és biztonsági szolgálat is található idebenn. A hóhajú mágus mikor belép üdvözli a kidobóféléket, és a fogadóst is. Nem rendel most semmit, még egy pohárka bort sem, talán majd később, mivel nem szeretne veszíteni a koncentrációs képességéből. Tekintetével azt az asztalt keresi, ahol kártyát lát. Régen nagyon űzte, és szeretett játszani, és mondhatni az esze is megvolt hozzá, így amikor meghallotta a kártyázásos dolgot a fogadóban nem sokat teketóriázott.*
~Lássuk tudok e még valamit.~
*Egyenesen a kártyapaklit kevergető elé sétál, és meg is szólítja, persze közben felméri a terepet, de még nagyon kihalt a fogadó. Érdekes, hogy a mágustusán ugyan ez volt a helyzet, konkrétan egy árva lélek nem sok annyi sem tartózkodott ott mikor Worenth odaért, aztán szép kis tömeg kerekedett Elképzelhető, hogy ez most sem lesz másképp.*
-Üdvözlöm! Játszani szeretnék. *mondja, majd ha úgy van le is ül az asztalhoz. Köpenyét hátralöki az asztal háttámlájára, mágusbotját meg nekitámassza az asztalnak ne legyen útban.*
-Mi a választék, mik a szabályok, és mennyi aranyban megy a játék? *érdeklődik a kártyástól, bár ha nem pénzért menne az sem lenne gond, de tét nélkül mindenki tudja, hogy nem lehet játszani, főleg kártyázni nem.*
-Gondolom várjuk még az érdeklődőket. *dől hátra, karjait maga előtt összefonja, majd körbepillant, hogy vajon érkezik e még valaki.*
7035. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 18:51:04
Üzenet elküldve: 2015-06-01 18:51:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Awitha Beltan//
*Miközben már épp kezd mérgelődni, itt az emberek mennyire nem vágynak távoli tájak hőseinek történeteire, hangot hall. ~Na, nem sietett...~ Meglepődik, mikor meglátja hogy társasága kissé sem kellemetlen, s elmosolyodik. Na most már mindegy is, a napja nem végződik rosszul. Természetesen bár nem a nők jelentik érdekődése célpontját, ő is férfi. Mármint az volt, most már inkább öregember. Viszont akkor sem hagyhatja figyelmenkívűl a partnere alakját. Szemrevaló egy teremtés. Nem nézegeti túl sokáig, nehogy bárki is zavartnak érezze magát, inkább int, nem bánja ha elfoglalják mellette az üres helyet. Miután a másik leül megpróbál társalgást kezdeményezni.*
-Minek köszönhetem társaságát? Ne nézzen kellemetlenkedőnek, de az efféle öregurak *maga felé int* általában csak álmodoznak ilyen helyzetekről.
*Nem akarja a másikat kellemetlen helyzetbe hozni, így szemében ott ül a kellemes elnézés, a tréfa, ezzel enyhítve szavait. Amikor a nő leteszi köpenyét, megnézi ruházatát. Igen ápolt külső, a ruhát sem az út széléről vette föl. Erről jut eszébe, hogy az ő ruhája sem sebezhetetlen a természet erői ellen, egy-két helyen már szakadozott az úttól. És valószínűleg a szaga sem a legjobb, de az sem lehet rosszabb mint a többi vándoré.*
*Miközben már épp kezd mérgelődni, itt az emberek mennyire nem vágynak távoli tájak hőseinek történeteire, hangot hall. ~Na, nem sietett...~ Meglepődik, mikor meglátja hogy társasága kissé sem kellemetlen, s elmosolyodik. Na most már mindegy is, a napja nem végződik rosszul. Természetesen bár nem a nők jelentik érdekődése célpontját, ő is férfi. Mármint az volt, most már inkább öregember. Viszont akkor sem hagyhatja figyelmenkívűl a partnere alakját. Szemrevaló egy teremtés. Nem nézegeti túl sokáig, nehogy bárki is zavartnak érezze magát, inkább int, nem bánja ha elfoglalják mellette az üres helyet. Miután a másik leül megpróbál társalgást kezdeményezni.*
-Minek köszönhetem társaságát? Ne nézzen kellemetlenkedőnek, de az efféle öregurak *maga felé int* általában csak álmodoznak ilyen helyzetekről.
*Nem akarja a másikat kellemetlen helyzetbe hozni, így szemében ott ül a kellemes elnézés, a tréfa, ezzel enyhítve szavait. Amikor a nő leteszi köpenyét, megnézi ruházatát. Igen ápolt külső, a ruhát sem az út széléről vette föl. Erről jut eszébe, hogy az ő ruhája sem sebezhetetlen a természet erői ellen, egy-két helyen már szakadozott az úttól. És valószínűleg a szaga sem a legjobb, de az sem lehet rosszabb mint a többi vándoré.*
7034. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 18:35:48
Üzenet elküldve: 2015-06-01 18:35:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kergon, az énekmondó//
*Amint éjszín hátasát, a Daya névre hallgató kancát biztonságban elhelyezte, a fogadó ajtaja felé indul. Komótosan tárja ki, s lép be rajta, majd ahogy beljebb kerül, tekintetét végigfuttatja a helyiségen. Mivel első ránézésre nem lel szabad asztalra, úgy dönt, valaki társaságába kéredzkedik. Rég levetkőzte már kislányosan félénk jellemét, így nem okoz neki gondot, ám az már annál inkább, hogy kihez telepjen le. Nagyobb közösségbe nem vágyik, így hát egy egyedül üldögélő öregurat szemel ki. Arcára finom mosolyt varázsol, s miközben az elébe kerülő akadályokat kerülgeti, pillantását mindvégig célpontjára függeszti. Nem szedi sietve lábait, így eltelik némi időbe, mire eléri az idős férfi asztalát. Enyhén meghajtja felét, ekképp köszönti.*
- Elnézést, szabad ez a hely? *Érdeklődik, miközben szemével a szabad hely felé int. Ha igenlő feleletet kap, helyet foglal az ülőalkalmatosságon, kioldja köpenyét, s körülményesen a szék háttámlájára teríti. Mosolya továbbra is töretlen, ahogy az öreg szempárjába tekint.*
*Amint éjszín hátasát, a Daya névre hallgató kancát biztonságban elhelyezte, a fogadó ajtaja felé indul. Komótosan tárja ki, s lép be rajta, majd ahogy beljebb kerül, tekintetét végigfuttatja a helyiségen. Mivel első ránézésre nem lel szabad asztalra, úgy dönt, valaki társaságába kéredzkedik. Rég levetkőzte már kislányosan félénk jellemét, így nem okoz neki gondot, ám az már annál inkább, hogy kihez telepjen le. Nagyobb közösségbe nem vágyik, így hát egy egyedül üldögélő öregurat szemel ki. Arcára finom mosolyt varázsol, s miközben az elébe kerülő akadályokat kerülgeti, pillantását mindvégig célpontjára függeszti. Nem szedi sietve lábait, így eltelik némi időbe, mire eléri az idős férfi asztalát. Enyhén meghajtja felét, ekképp köszönti.*
- Elnézést, szabad ez a hely? *Érdeklődik, miközben szemével a szabad hely felé int. Ha igenlő feleletet kap, helyet foglal az ülőalkalmatosságon, kioldja köpenyét, s körülményesen a szék háttámlájára teríti. Mosolya továbbra is töretlen, ahogy az öreg szempárjába tekint.*
7033. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 17:49:42
Üzenet elküldve: 2015-06-01 17:49:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Úgy tűnik Aryna nagyon jól elvan az új barátjával, és ebben Eyon nem akarja megzavarni, máskor is tudnak találkozni és beszélni. Eyon végül úgy dönt nem rendel semmit, mert egyrészt nem engedheti meg magának a felelőtlen költekezést, másrészt ráér később is enni. Miután a páros jót eszik és beszélget, Aryna és Zaras elhagyja a fogadót, így Eyon egyedül marad, és a fogadóban lévőket nézegeti.
Ám közben az este egyre duhajabb lesz, elhangzanak az első keszekusza borgőzös versek, majd elcsattannak az első pofonok. Eyon elég időt töltött a Pegazusban, hogy a bent lévő orkok valamint a részeg zsoldosok és városőrök számából meg tudja saccolni, itt bizony egy hétköznapi kocsmai verekedés van készülőben, ott pedig egy apró, vékony, fiatal tündérnek nem nagyon van helye. Megpróbál gyorsan kijutni a fogadóból, de úgy tűnik nem ússza meg, egy valószínűleg eltévedt ütés alaposan helyben hagyja. Elég kábán elvánszorog az ajtóhoz, amit nagy nehezen kinyit, majd leül a fogadó ajtaja mellé a földre*
Ám közben az este egyre duhajabb lesz, elhangzanak az első keszekusza borgőzös versek, majd elcsattannak az első pofonok. Eyon elég időt töltött a Pegazusban, hogy a bent lévő orkok valamint a részeg zsoldosok és városőrök számából meg tudja saccolni, itt bizony egy hétköznapi kocsmai verekedés van készülőben, ott pedig egy apró, vékony, fiatal tündérnek nem nagyon van helye. Megpróbál gyorsan kijutni a fogadóból, de úgy tűnik nem ússza meg, egy valószínűleg eltévedt ütés alaposan helyben hagyja. Elég kábán elvánszorog az ajtóhoz, amit nagy nehezen kinyit, majd leül a fogadó ajtaja mellé a földre*
7032. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 16:40:39
Üzenet elküldve: 2015-06-01 16:40:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
~Tiszteletreméltó Theratis~
*E szavak úgy hatnak rá, mint nagyon rég óta semmiféle orvosság. Megszokta, hogy egyedül van, hogy nem szereti senki és semmi, hogy nem követik és nem beszélnek hozzá, de legfőképpen nem tisztelik. Mit is mondhatna hát? Nem ígérhet semmit a lánynak, nem ígérhet kalandokat és harcokat, hiszen talán éhezni és fázni is fognak, vagy megbetegednek. Mégis elgondolkodik a lehetőségen. Valami jelet keres, ami azt mondaná neki, hogy próbálja meg, vágjon bele. Valamit, ami kisegítené a nehéz döntésben. Mert ez nem egyszerű döntés, nem lehet önző, hogy csak azért, mert hiányzik mellőle egy kedves hang, vagy egy cseppnyi társaság, azt mondja, hogy keljenek útra közösen. Elkapja tekintetét a lányról, a plafonra szegezi azt, mintha azt várná, hogy megnyílik a fogadó teteje és rákacsint istennője. Néhány pillanatig bámul csak oda, majd a közelben lévő kandallóban lobogó tűzbe pillant. Nézi a bíbor és narancs lángok táncát, várja, hátha történik valami, de a szokásos dolgokon kívül nem lát mást. Először szomorúan és kétségekkel telten néz vissza a vörös lányra, és megfontolt, mély sóhaj hagyja el ajkait. Megcsóválja fejét, hitetlen fejrázás ez, végül egy nagyon lágy, szinte észrevehetetlen bólintással nyugtázza saját döntését. Elengedi a lányt, majd feláll, a lány fölé magasodik, kezeit fegyvereinek markolatára csúsztatja, majd mély, szinte dicsőséggel telt hangon szólal meg.*
- Velem tarthatsz Lilunaru, a Nayiiru ház szülötte. Várjon ránk dicsőség, vagy halál, harcok és kalandok, megosztom veled kenyerem és táborhelyem.
*Ha a lány felállna, hogy elfogadja a rá "kirótt" szerepet, akkor folytatja mondanivalóját.*
- Elfogadlak tanítványommá, segítőmmé és társammá. A Második óvjon meg és vezéreljen utunkon.
~Tiszteletreméltó Theratis~
*E szavak úgy hatnak rá, mint nagyon rég óta semmiféle orvosság. Megszokta, hogy egyedül van, hogy nem szereti senki és semmi, hogy nem követik és nem beszélnek hozzá, de legfőképpen nem tisztelik. Mit is mondhatna hát? Nem ígérhet semmit a lánynak, nem ígérhet kalandokat és harcokat, hiszen talán éhezni és fázni is fognak, vagy megbetegednek. Mégis elgondolkodik a lehetőségen. Valami jelet keres, ami azt mondaná neki, hogy próbálja meg, vágjon bele. Valamit, ami kisegítené a nehéz döntésben. Mert ez nem egyszerű döntés, nem lehet önző, hogy csak azért, mert hiányzik mellőle egy kedves hang, vagy egy cseppnyi társaság, azt mondja, hogy keljenek útra közösen. Elkapja tekintetét a lányról, a plafonra szegezi azt, mintha azt várná, hogy megnyílik a fogadó teteje és rákacsint istennője. Néhány pillanatig bámul csak oda, majd a közelben lévő kandallóban lobogó tűzbe pillant. Nézi a bíbor és narancs lángok táncát, várja, hátha történik valami, de a szokásos dolgokon kívül nem lát mást. Először szomorúan és kétségekkel telten néz vissza a vörös lányra, és megfontolt, mély sóhaj hagyja el ajkait. Megcsóválja fejét, hitetlen fejrázás ez, végül egy nagyon lágy, szinte észrevehetetlen bólintással nyugtázza saját döntését. Elengedi a lányt, majd feláll, a lány fölé magasodik, kezeit fegyvereinek markolatára csúsztatja, majd mély, szinte dicsőséggel telt hangon szólal meg.*
- Velem tarthatsz Lilunaru, a Nayiiru ház szülötte. Várjon ránk dicsőség, vagy halál, harcok és kalandok, megosztom veled kenyerem és táborhelyem.
*Ha a lány felállna, hogy elfogadja a rá "kirótt" szerepet, akkor folytatja mondanivalóját.*
- Elfogadlak tanítványommá, segítőmmé és társammá. A Második óvjon meg és vezéreljen utunkon.
7031. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 15:48:44
Üzenet elküldve: 2015-06-01 15:48:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Mikor megérinti a kéz az övét és megmenti tenyerét körmeitől, nem húzódik el csak lassan ráemeli a nőre újra a tekintetét. Döbbenten néz rá, mikor a kezét megpaskolja és tekintetében egyértelműen felfedezi a barátságos megnyugtatató pillantást. Nem, küldi el, nem megy el, még csak nem is ítélkezik. Ez jut el először a tudatáig. A szerzetesnő szavai gyógyírként kenegetik lelkében múlt vágta sebeket. Nem ítéli el az anyát sem, tekintetében végtelen hála kezd tükröződni. Amikor a szerzetesnő elkezd arról beszélni, hogy hagyja el a múltat és egy fattyúból is lehet hős, a hála telt tekintet átmegy valami áhítatos csodálatba. Úgy néz rá, mintha egy szentet látna maga előtt. Soha senkitől nem hallott még ennyire megértő, kedves és bíztató szavakat. „ Az élet itt és most a tiéd, a te kezedben van, és azt teszel vele, amit akarsz, amihez a szíved vezet…” Lelke, mint egy kiszáradt szivacs szívja magába ezeket a szavakat. Végül szája sarkai picit emelkednek és ajkai félénk mosolyra húzódnak.*
-Köszönöm… köszönöm neked Tiszteletreméltó Theratis, hogy nem ítélsz, hanem megértesz. Én igazán… nem is tudom mit mondjak…
*Mondja zavartan. Lassan eltűnik belőle a félelem szülte feszültség és a helyét valami bizakodáshoz hasonló érzés tölti be. Most először gondolja úgy, hogy a születésének talán mégis lehetett értelme és lehet célja. Hirtelen eszébe jut valami és nem is habozik rákérdeni.*
-Mond, valóban egyedül járod az utadat? Ez az Istennő rendelése, ha már nincsenek sajátjaid, vagy lehet esetleg segítőd, vagy… tanítványod?
*Megint kicsit feszült lesz, amíg várja a választ, mert úgy találja merész gondolata támadt. Az egy dolog, hogy nem ítélte el a Tiszteletreméltó de, hogy elfogadná őt segítőnek, vagy tanítványnak az talán túl nagy kérés. Az előbbi kedvesség, azonban merésszé tette és arra gondol most nincs mit vesztenie. Az előbb azt mondta a szerzetesnő, hogy a sorsa az ő kezében van és azt kezd magával, amit akar. Ha tehetné, akkor szíve szerint tanulna és képezné magát, hogy ha nem is hős legyen, de ennél ami most mindenképpen több és ezt a Tiszteletreméltó mellett szeretné tenni, mert bárkinél jobban bízik benne.*
~Kérlek, te A Második, hatalmas démoni Istenség, engedd, hogy vele tartsak és tőle tanuljalak téged tisztelni.~ *Küld egy rövid imát az istennőnek, hátha meghallja sok elfoglaltsága között a kérését. Talán hirtelen jött ez az elhatározása, de hirtelen jött el lakhelyéről is és váratlanul találkozott a szerzetesnővel is, talán ebből is valami jó kerekedik, majd ki. Várakozóan néz rá és azt érzi, amit legutóbb, bárhogy feleljen is csak hálásan és jó szívvel fog rá gondolni.*
*Mikor megérinti a kéz az övét és megmenti tenyerét körmeitől, nem húzódik el csak lassan ráemeli a nőre újra a tekintetét. Döbbenten néz rá, mikor a kezét megpaskolja és tekintetében egyértelműen felfedezi a barátságos megnyugtatató pillantást. Nem, küldi el, nem megy el, még csak nem is ítélkezik. Ez jut el először a tudatáig. A szerzetesnő szavai gyógyírként kenegetik lelkében múlt vágta sebeket. Nem ítéli el az anyát sem, tekintetében végtelen hála kezd tükröződni. Amikor a szerzetesnő elkezd arról beszélni, hogy hagyja el a múltat és egy fattyúból is lehet hős, a hála telt tekintet átmegy valami áhítatos csodálatba. Úgy néz rá, mintha egy szentet látna maga előtt. Soha senkitől nem hallott még ennyire megértő, kedves és bíztató szavakat. „ Az élet itt és most a tiéd, a te kezedben van, és azt teszel vele, amit akarsz, amihez a szíved vezet…” Lelke, mint egy kiszáradt szivacs szívja magába ezeket a szavakat. Végül szája sarkai picit emelkednek és ajkai félénk mosolyra húzódnak.*
-Köszönöm… köszönöm neked Tiszteletreméltó Theratis, hogy nem ítélsz, hanem megértesz. Én igazán… nem is tudom mit mondjak…
*Mondja zavartan. Lassan eltűnik belőle a félelem szülte feszültség és a helyét valami bizakodáshoz hasonló érzés tölti be. Most először gondolja úgy, hogy a születésének talán mégis lehetett értelme és lehet célja. Hirtelen eszébe jut valami és nem is habozik rákérdeni.*
-Mond, valóban egyedül járod az utadat? Ez az Istennő rendelése, ha már nincsenek sajátjaid, vagy lehet esetleg segítőd, vagy… tanítványod?
*Megint kicsit feszült lesz, amíg várja a választ, mert úgy találja merész gondolata támadt. Az egy dolog, hogy nem ítélte el a Tiszteletreméltó de, hogy elfogadná őt segítőnek, vagy tanítványnak az talán túl nagy kérés. Az előbbi kedvesség, azonban merésszé tette és arra gondol most nincs mit vesztenie. Az előbb azt mondta a szerzetesnő, hogy a sorsa az ő kezében van és azt kezd magával, amit akar. Ha tehetné, akkor szíve szerint tanulna és képezné magát, hogy ha nem is hős legyen, de ennél ami most mindenképpen több és ezt a Tiszteletreméltó mellett szeretné tenni, mert bárkinél jobban bízik benne.*
~Kérlek, te A Második, hatalmas démoni Istenség, engedd, hogy vele tartsak és tőle tanuljalak téged tisztelni.~ *Küld egy rövid imát az istennőnek, hátha meghallja sok elfoglaltsága között a kérését. Talán hirtelen jött ez az elhatározása, de hirtelen jött el lakhelyéről is és váratlanul találkozott a szerzetesnővel is, talán ebből is valami jó kerekedik, majd ki. Várakozóan néz rá és azt érzi, amit legutóbb, bárhogy feleljen is csak hálásan és jó szívvel fog rá gondolni.*
7030. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 15:33:10
Üzenet elküldve: 2015-06-01 15:33:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
* Szinte még csak most hullottak le a rozsdabarna levelek a fákról, mégis valahogy csak elérkezett a nyár is. Vannak, akik már régóta készülnek az idén is megrendezésre kerülő Nyári forgatagra, mások még csak most tudták meg, hogy ilyen is van. Habár azt, hogy nyár van már mindenki észrevehette a hosszú nappalokból és a rövid éjszakákból, na meg a tikkasztó hőségből, mely miatt sokak csak szitkozódnak és folytatják a kemény munkákat, mások házaikba menekülnek, hogy lehűtsék magukat. Egy ilyen "menedékhely"-nek számít a Pegazus fogadó is, habár ez a hely szerencsére éjjel-nappal, télen-nyáron üzemel. Ám, mielőtt még túl nagyon lehűsítenék magukat az utazók, azelőtt érdemes megfigyelni a néhány plusz asztalt, melyeknél egy-egy ember áll. Egyikük egy kártyapaklit keverget, a másik éppen kényelmesen elhelyezkedik egy korsó sör társaságában, míg vendégekre vár, a harmadik egy kormánykerék méretű kerék mellett áll - ami az alá helyezett állvány segítségével ember magasságban van - és szintén azokat várja, akik úgy érzik, idén melléjük áll a szerencse és akár sokszorosára kamatoztathatják vagyonukat.
Persze, aki túl hamarjában és túl sokat vedelt máris, az is beszállhat a játékokba, csak nem garantált a győzelem, sőt! Persze nekik is marad olyan, amit megérthetnek, de még azok sem maradnak ki a jóból, akik egyszerűen gyengébb szellemi képességekkel rendelkeznek, mivel az egyik asztalnál egyszerű kockagurítás is van, azt pedig - nem az órások lekicsinyléséért - egy barbár óriás is megérti, még ha azt nem is biztos, ha nem nyer - ilyen és hasonló alkalmakra áll az ajtóban két kidobóember. Nem városőrök, csak egyszerű őrök, akik most a rend fenntartására szolgálnak.
Amennyiben bárkinek bármilyen kérdése van bármelyik játékmesterhez, vagy csak beszállna, azt kedvesen fogadják és a szabályokat is szívesen elmagyarázzák, akár kétszer is, sőt háromszor is, de aki addigra sem érti meg, az valószínűleg később sem fogja. *
//Szerencsejátékok//
* Szinte még csak most hullottak le a rozsdabarna levelek a fákról, mégis valahogy csak elérkezett a nyár is. Vannak, akik már régóta készülnek az idén is megrendezésre kerülő Nyári forgatagra, mások még csak most tudták meg, hogy ilyen is van. Habár azt, hogy nyár van már mindenki észrevehette a hosszú nappalokból és a rövid éjszakákból, na meg a tikkasztó hőségből, mely miatt sokak csak szitkozódnak és folytatják a kemény munkákat, mások házaikba menekülnek, hogy lehűtsék magukat. Egy ilyen "menedékhely"-nek számít a Pegazus fogadó is, habár ez a hely szerencsére éjjel-nappal, télen-nyáron üzemel. Ám, mielőtt még túl nagyon lehűsítenék magukat az utazók, azelőtt érdemes megfigyelni a néhány plusz asztalt, melyeknél egy-egy ember áll. Egyikük egy kártyapaklit keverget, a másik éppen kényelmesen elhelyezkedik egy korsó sör társaságában, míg vendégekre vár, a harmadik egy kormánykerék méretű kerék mellett áll - ami az alá helyezett állvány segítségével ember magasságban van - és szintén azokat várja, akik úgy érzik, idén melléjük áll a szerencse és akár sokszorosára kamatoztathatják vagyonukat.
Persze, aki túl hamarjában és túl sokat vedelt máris, az is beszállhat a játékokba, csak nem garantált a győzelem, sőt! Persze nekik is marad olyan, amit megérthetnek, de még azok sem maradnak ki a jóból, akik egyszerűen gyengébb szellemi képességekkel rendelkeznek, mivel az egyik asztalnál egyszerű kockagurítás is van, azt pedig - nem az órások lekicsinyléséért - egy barbár óriás is megérti, még ha azt nem is biztos, ha nem nyer - ilyen és hasonló alkalmakra áll az ajtóban két kidobóember. Nem városőrök, csak egyszerű őrök, akik most a rend fenntartására szolgálnak.
Amennyiben bárkinek bármilyen kérdése van bármelyik játékmesterhez, vagy csak beszállna, azt kedvesen fogadják és a szabályokat is szívesen elmagyarázzák, akár kétszer is, sőt háromszor is, de aki addigra sem érti meg, az valószínűleg később sem fogja. *
7029. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 12:03:46
Üzenet elküldve: 2015-06-01 12:03:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
-Ennek őszintén örülök.
*Hangzik a felelet arra, hogy a lány még mindig érdeklődést mutat a szerzetesnő iránt. Nem igazán szokta ő meg, hogy ennyire érdekel bárkit is, nem szokták kérdezni, ki ő, mi ő, ha fegyvere van és zord nézése, már elég ahhoz, hogy szótlanul haladjanak el mellette. Pedig a kolostorban kifejezetten örültek neki, ha nagy ritkán megszólalt, ha hajlandó volt másról is beszélni, mint éppen az imádságról, vagy a napi termésről. Még csak nem is arról van szó, hogy tudatlan, vagy együgyű lenne, hogy ne tudjon beszélni, rendes tanítást kapott, megtanult írni, olvasni és a művészetek iránt is érdeklődött. Csakhát, ha az ember egyedül járja a világot, egy szál lovának társaságában, nem túl sok mindenről kíván beszélni. Hogy a rémségekről beszéljen, vagy a néha-néha felbukkanó szépségekről...? Csupa unalmasnak tűnő dolog, és Theratis nem az az ember, aki csak azért szólalna meg, hogy untasson másokat. Így hát igazán nagyra értékeli, hogy a kis vörös még nem unta el. Amikor a lány elkezd végül beszélni, úgy figyel rá, mintha minden szava kincset érne, mintha nem akarna egyetlen hangot sem elszalasztani. Arcán nem tükröződik megvetés, sem rosszallás. Miért is tükröződne? Nem bűn fattyúnak lenni, és a lány nem tehet arról, hogy mibe született bele. Vannak elképzelései, hogy mit ért a lány a szabályok alatt, hiszen az előbb, mikor hozzáért, úgy húzódott vissza, mint folyton bántalmazott, kivert kiskutya. Éppen ezért sokkal finomabban és óvatosabban, ha a lány nem húzódik el újra, megkeresi kezét az asztal alatt és vigyázva, hogy ne okozzon neki fájdalmat, szétfeszegeti az ökölbe szorított kezet, majd lágyan megpaskolja azt. Mivel a lány szigorúan az asztalra szegezi a tekintetét, így nem tudja megkeresni azt, de ha Lilunaru felnézne, akkor a szerzetesnő még mindig barátságos és talán még megnyugtatóan is csillogó szemeivel találkozna.*
- Nem bűn fattyúnak lenni, kishölgy. Minden ember viseli a vágy kísértésének jelét, minden emberben ott van. Talán vétkezett az édesanyád, mikor helytelenül cselekedett, azonban én nem ítélem el. Ez nem az én tisztem. Részvétem a haláláért.
*Szokásos mély hangján beszél, és olyan megnyugtató hangszínt hordozva, mint mikor ijedt kisállatot akar megnyugtatni az embert. Talán éppen ez a helyzet, hiszen a vörös most olyannak is tűnik, mint egy elkínzott, meggyötört kismacska.*
- Temesd el a múltat és ne törődj azzal, ami mögötted van. Az élet itt és most a tiéd, a te kezedben van, és azt teszel vele, amit akarsz, amihez a szíved vezet. Meg kell találnod a célod vele. Fattyakból is lehetnek hősök, és tisztán születettek is lehetnek csatornapatkányok. Csak rajtunk múlik mihez kezdünk az élettel, ami nekünk adatott.
-Ennek őszintén örülök.
*Hangzik a felelet arra, hogy a lány még mindig érdeklődést mutat a szerzetesnő iránt. Nem igazán szokta ő meg, hogy ennyire érdekel bárkit is, nem szokták kérdezni, ki ő, mi ő, ha fegyvere van és zord nézése, már elég ahhoz, hogy szótlanul haladjanak el mellette. Pedig a kolostorban kifejezetten örültek neki, ha nagy ritkán megszólalt, ha hajlandó volt másról is beszélni, mint éppen az imádságról, vagy a napi termésről. Még csak nem is arról van szó, hogy tudatlan, vagy együgyű lenne, hogy ne tudjon beszélni, rendes tanítást kapott, megtanult írni, olvasni és a művészetek iránt is érdeklődött. Csakhát, ha az ember egyedül járja a világot, egy szál lovának társaságában, nem túl sok mindenről kíván beszélni. Hogy a rémségekről beszéljen, vagy a néha-néha felbukkanó szépségekről...? Csupa unalmasnak tűnő dolog, és Theratis nem az az ember, aki csak azért szólalna meg, hogy untasson másokat. Így hát igazán nagyra értékeli, hogy a kis vörös még nem unta el. Amikor a lány elkezd végül beszélni, úgy figyel rá, mintha minden szava kincset érne, mintha nem akarna egyetlen hangot sem elszalasztani. Arcán nem tükröződik megvetés, sem rosszallás. Miért is tükröződne? Nem bűn fattyúnak lenni, és a lány nem tehet arról, hogy mibe született bele. Vannak elképzelései, hogy mit ért a lány a szabályok alatt, hiszen az előbb, mikor hozzáért, úgy húzódott vissza, mint folyton bántalmazott, kivert kiskutya. Éppen ezért sokkal finomabban és óvatosabban, ha a lány nem húzódik el újra, megkeresi kezét az asztal alatt és vigyázva, hogy ne okozzon neki fájdalmat, szétfeszegeti az ökölbe szorított kezet, majd lágyan megpaskolja azt. Mivel a lány szigorúan az asztalra szegezi a tekintetét, így nem tudja megkeresni azt, de ha Lilunaru felnézne, akkor a szerzetesnő még mindig barátságos és talán még megnyugtatóan is csillogó szemeivel találkozna.*
- Nem bűn fattyúnak lenni, kishölgy. Minden ember viseli a vágy kísértésének jelét, minden emberben ott van. Talán vétkezett az édesanyád, mikor helytelenül cselekedett, azonban én nem ítélem el. Ez nem az én tisztem. Részvétem a haláláért.
*Szokásos mély hangján beszél, és olyan megnyugtató hangszínt hordozva, mint mikor ijedt kisállatot akar megnyugtatni az embert. Talán éppen ez a helyzet, hiszen a vörös most olyannak is tűnik, mint egy elkínzott, meggyötört kismacska.*
- Temesd el a múltat és ne törődj azzal, ami mögötted van. Az élet itt és most a tiéd, a te kezedben van, és azt teszel vele, amit akarsz, amihez a szíved vezet. Meg kell találnod a célod vele. Fattyakból is lehetnek hősök, és tisztán születettek is lehetnek csatornapatkányok. Csak rajtunk múlik mihez kezdünk az élettel, ami nekünk adatott.
7028. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-06-01 07:44:55
Üzenet elküldve: 2015-06-01 07:44:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Most nem kell kérdeznie, a választ megkapja anélkül is, arra amit kérdezett volna. Elgondolkodva pillant a zöld lélektükörbe. Nem gondolta volna, hogy ilyen szigorú szabályokhoz van kötve az evés a szerzetesek életében. Úgy tűnik hiába maradt egyedül Theratis, attól még szigorúan tartja magát a megszabott előírásokhoz, még akkor is, ha nincs aki számon kérje rajta. Nem lehet egyszerű az élete a hittel élőnek, egyedül szabályok szerint élve, reménykedve, hogy Istennője kegyesen mutat, majd utat. Kezdi megérteni, hogy A Tiszteletreméltó Theratis talán nagyon is magányos lehet, ha nem is szomorú mert hite tüze erőt ad neki. A kérdésre zavarában beharapja picit alsó ajkát, úgy néz a barátságos és bátorító tekintetbe. A nő történetei egyáltalán nem untatták, sőt nagyon érdekesnek találta Istennőjéről és rendjéről szóló történeteit. Azt sem bánta volna, ha estig hallgathatja még és ismerkedhet rendje tanaival, főleg mert magáról annyira nem szívesen beszél.*
-Egyáltalán nem untatsz, nagyon is jó megismerni téged és a hited.
*Igyekszik erről biztosítani a nőt, aztán tanakodni kezd magában, hogyan is gombolyítsa tovább a beszélgetés fonalát. Azon ritkaság számba menő alkalomkor, amikor valaki megkérdezte ki is ő, vagy hogyan élt idáig, általában egy frappáns és izgalmas történettel, vagy egy kitalált családdal ütötte el a dolgot. Mosolyogva hallgatták nem túl nagy érdeklődéssel, de érzi ez most nem fog működni. Egy tiszteletre méltónak nem akaródzik hazudnia, az igazságot viszont nagyon nehezére esik elmondani. Kis habozás után a mosoly mégis csak önt belé annyi bátorságot, hogy végleg eldöntse, csakis az igazat mondja. Kihez legyen a félef több bizalommal, mint ahhoz aki hittel él, kedves volt hozzá és enni is adott. Jelenleg ő a legkedvesebb ember, akihez valaha szerencséje volt. Tudja ezt jól, pont ezért nem akarja a szemében a megvetést, vagy az elidegenülést látni. Ennek ellenére a barátságos tekintetre nem fog alakoskodással és kitalált dolgokkal felelni. Kissé szorongva a következményektől, mély levegőt véve, majd lassan kiengedve a tüdejéből ejti kezeit az ölébe. Úgy kezd beszélni, mintha éppen a bűneit vallaná be a szerzetesnek.
-A helyen, ahol születtem a Nayiiru család nagy tekintélynek örvendett. Anyám Nayiiru feleség volt, de én nem lehettem a családom igazi tagja. Bár beleszülettem… én… fattyú vagyok.
*Mondja halkan, olyan nehezen ejtve a szavakat, mintha vissza akarná tartani őket. Még egy mély levegő vétel után igyekszik nagyobb szünet nélkül folytatni, hogy fenntartsa a látszatot, hogy nem is olyan nehéz ez neki, de keze az ölében már az előbb ökölbe szorult az asztal jótékony takarásában.*
-Mivel nem voltam, apám vérszerinti lánya, így nem is ismert el soha. Szégyellte a létezésem, de anyám hosszas könyörgése után nem ölt meg. Maradhattam, de…
*Szomorú tekintettel néz a zöld szemekbe.*
-Mondjuk úgy, nekem is bizonyos szabályok szerint kellett élnem, feltételéül az életnek. Amikor anyám már idős lett, megbetegedett és meghalt, azután keltem én is útra. Illetve… az igazság az, hogy szöktem. Ennek három napja.
*Nem mondott el mindent, de így is szégyenkezve süti le a szemeit. Nem tudja mi lesz a véleménye erről a tiszteletreméltónak. Nem tudhatja, mennyire számít bűnnek az ő rendje szemében, ha valaki fattyúként születik. Körmei, ökle szorításában mély és fájdalmas árkot vájnak a tenyerébe és úgy érzi, mintha az ítéletre várna. Lehet most bánja meg a szerzetesnő, hogy leült mellé és megvendégelte. Ő jó szívvel gondol, majd rá mindig, akkor is, ha elmegy most és nem fogja hibáztatni érte.
*Most nem kell kérdeznie, a választ megkapja anélkül is, arra amit kérdezett volna. Elgondolkodva pillant a zöld lélektükörbe. Nem gondolta volna, hogy ilyen szigorú szabályokhoz van kötve az evés a szerzetesek életében. Úgy tűnik hiába maradt egyedül Theratis, attól még szigorúan tartja magát a megszabott előírásokhoz, még akkor is, ha nincs aki számon kérje rajta. Nem lehet egyszerű az élete a hittel élőnek, egyedül szabályok szerint élve, reménykedve, hogy Istennője kegyesen mutat, majd utat. Kezdi megérteni, hogy A Tiszteletreméltó Theratis talán nagyon is magányos lehet, ha nem is szomorú mert hite tüze erőt ad neki. A kérdésre zavarában beharapja picit alsó ajkát, úgy néz a barátságos és bátorító tekintetbe. A nő történetei egyáltalán nem untatták, sőt nagyon érdekesnek találta Istennőjéről és rendjéről szóló történeteit. Azt sem bánta volna, ha estig hallgathatja még és ismerkedhet rendje tanaival, főleg mert magáról annyira nem szívesen beszél.*
-Egyáltalán nem untatsz, nagyon is jó megismerni téged és a hited.
*Igyekszik erről biztosítani a nőt, aztán tanakodni kezd magában, hogyan is gombolyítsa tovább a beszélgetés fonalát. Azon ritkaság számba menő alkalomkor, amikor valaki megkérdezte ki is ő, vagy hogyan élt idáig, általában egy frappáns és izgalmas történettel, vagy egy kitalált családdal ütötte el a dolgot. Mosolyogva hallgatták nem túl nagy érdeklődéssel, de érzi ez most nem fog működni. Egy tiszteletre méltónak nem akaródzik hazudnia, az igazságot viszont nagyon nehezére esik elmondani. Kis habozás után a mosoly mégis csak önt belé annyi bátorságot, hogy végleg eldöntse, csakis az igazat mondja. Kihez legyen a félef több bizalommal, mint ahhoz aki hittel él, kedves volt hozzá és enni is adott. Jelenleg ő a legkedvesebb ember, akihez valaha szerencséje volt. Tudja ezt jól, pont ezért nem akarja a szemében a megvetést, vagy az elidegenülést látni. Ennek ellenére a barátságos tekintetre nem fog alakoskodással és kitalált dolgokkal felelni. Kissé szorongva a következményektől, mély levegőt véve, majd lassan kiengedve a tüdejéből ejti kezeit az ölébe. Úgy kezd beszélni, mintha éppen a bűneit vallaná be a szerzetesnek.
-A helyen, ahol születtem a Nayiiru család nagy tekintélynek örvendett. Anyám Nayiiru feleség volt, de én nem lehettem a családom igazi tagja. Bár beleszülettem… én… fattyú vagyok.
*Mondja halkan, olyan nehezen ejtve a szavakat, mintha vissza akarná tartani őket. Még egy mély levegő vétel után igyekszik nagyobb szünet nélkül folytatni, hogy fenntartsa a látszatot, hogy nem is olyan nehéz ez neki, de keze az ölében már az előbb ökölbe szorult az asztal jótékony takarásában.*
-Mivel nem voltam, apám vérszerinti lánya, így nem is ismert el soha. Szégyellte a létezésem, de anyám hosszas könyörgése után nem ölt meg. Maradhattam, de…
*Szomorú tekintettel néz a zöld szemekbe.*
-Mondjuk úgy, nekem is bizonyos szabályok szerint kellett élnem, feltételéül az életnek. Amikor anyám már idős lett, megbetegedett és meghalt, azután keltem én is útra. Illetve… az igazság az, hogy szöktem. Ennek három napja.
*Nem mondott el mindent, de így is szégyenkezve süti le a szemeit. Nem tudja mi lesz a véleménye erről a tiszteletreméltónak. Nem tudhatja, mennyire számít bűnnek az ő rendje szemében, ha valaki fattyúként születik. Körmei, ökle szorításában mély és fájdalmas árkot vájnak a tenyerébe és úgy érzi, mintha az ítéletre várna. Lehet most bánja meg a szerzetesnő, hogy leült mellé és megvendégelte. Ő jó szívvel gondol, majd rá mindig, akkor is, ha elmegy most és nem fogja hibáztatni érte.
7027. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 22:59:51
Üzenet elküldve: 2015-05-31 22:59:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap reggel, még a szálláshelynél//
*Hamar, de nagyon frissen ébred, ami mosolyt csal az arcára. Kikászálódik az ágyból, megigazítja maga után az ágyneműt, majd a tálka felé lép, és megmosakszik.*
~Jól kipihentem magam, és a szakállam sem borzolódott nagyon össze. Összeszedem a holmimat, aztán leugrom a fogadóba egy pofa sörre.~
*Magára veszi ruháját, felhúzza bakancsát, összehúzza málhája száját ami immár ismét meg van pakolva. Gyorsan bekapja a maradék kenyeret és a maradék halat, amit most gyorsabban eszik mint szokott.*
~Meginnék egy korty vizet leöblíteni az ételt, de kivárom a sörömet.~
*Még egy pillantást vesz a szobára, ami nyugodt társa volt az éjszaka, majd becsukja ajtaját, és a fogadóba igyekszik.*
//Fogadóban//
*Korán érkezik, így még csak kevesek vannak jelen, így lesz asztal ahová ülhet. A kulcsot leteszi az asztalra, megköszöni a szobát, majd rendel.*
-Egy pofa Sör lesz, hideg ha kérhetem. Itt a 12 arany.
*Le is teszi az aranyat, majd egy távolabbi asztalhoz sétál, ahonnét szépen belátja a fogadót. Leül az egyik székre, kis mágusbotját az asztal szélére rakja, a kért ital pedig már meg is érkezik.*
-Köszönöm!
-Egészségére. *mondja a fogadós, majd visszasétál a pultba.*
~Szép selymesnek tűnik, még az is lehet, hogy megéri az árát.~
*Hamar bele is kortyol a nedűbe arra figyelve, hogy szakállán és bajuszán ne folyjon végig, így mondhatni kulturáltan fogyasztgat. Közben figyelgeti a fogadóba érkezőket, vagy éppen távozókat, kezével lekönyököl az asztalra és megtámassza fejét.*
~Szerintem még pár hét, és megszokom a várost, eddig jobban megy mint gondolnám. A sör pedig nagyon finom.~
*Újabb jó pont a város számlájára írva, és a gnóm majd be is fogja jegyezni ezt is a kis könyvébe.*
*Hamar, de nagyon frissen ébred, ami mosolyt csal az arcára. Kikászálódik az ágyból, megigazítja maga után az ágyneműt, majd a tálka felé lép, és megmosakszik.*
~Jól kipihentem magam, és a szakállam sem borzolódott nagyon össze. Összeszedem a holmimat, aztán leugrom a fogadóba egy pofa sörre.~
*Magára veszi ruháját, felhúzza bakancsát, összehúzza málhája száját ami immár ismét meg van pakolva. Gyorsan bekapja a maradék kenyeret és a maradék halat, amit most gyorsabban eszik mint szokott.*
~Meginnék egy korty vizet leöblíteni az ételt, de kivárom a sörömet.~
*Még egy pillantást vesz a szobára, ami nyugodt társa volt az éjszaka, majd becsukja ajtaját, és a fogadóba igyekszik.*
//Fogadóban//
*Korán érkezik, így még csak kevesek vannak jelen, így lesz asztal ahová ülhet. A kulcsot leteszi az asztalra, megköszöni a szobát, majd rendel.*
-Egy pofa Sör lesz, hideg ha kérhetem. Itt a 12 arany.
*Le is teszi az aranyat, majd egy távolabbi asztalhoz sétál, ahonnét szépen belátja a fogadót. Leül az egyik székre, kis mágusbotját az asztal szélére rakja, a kért ital pedig már meg is érkezik.*
-Köszönöm!
-Egészségére. *mondja a fogadós, majd visszasétál a pultba.*
~Szép selymesnek tűnik, még az is lehet, hogy megéri az árát.~
*Hamar bele is kortyol a nedűbe arra figyelve, hogy szakállán és bajuszán ne folyjon végig, így mondhatni kulturáltan fogyasztgat. Közben figyelgeti a fogadóba érkezőket, vagy éppen távozókat, kezével lekönyököl az asztalra és megtámassza fejét.*
~Szerintem még pár hét, és megszokom a várost, eddig jobban megy mint gondolnám. A sör pedig nagyon finom.~
*Újabb jó pont a város számlájára írva, és a gnóm majd be is fogja jegyezni ezt is a kis könyvébe.*
7026. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 21:31:34
Üzenet elküldve: 2015-05-31 21:31:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*Kemény vonású arcán most először fut végig a szerénység valamiféle jele, halvány pír jelenik meg orcáin, ahogy a lány arról beszél, kardja illik viselőjéhez. Akár bóknak szánta a lány, akár nem, Theratis eleddig nem igen kapott ilyen szavakat. Sőt, leginkább, amerre járt, csak komor pillantásokat, vagy egyszerű szavakat, minthogy "kell étel?" vagy "ott a szalma". Hiába, az egyszerű emberek félnek attól, amit nem ismernek, és egy szerzetesnő egyenesen túlvilágról való dolognak számított bizonyos falvakban, amelyekben még máglyára is akarták volna vetni, ha nincs annyi esze, hogy sebtiben odébbálljon. Arra, hogy valószínűleg megjelenik még a Második csak egy bólintással felel, majd a lány hirtelen jött feszélyezettségét kiszúrva, visszarántja kezét és újra ölébe ejti, térdén pihentetve. A kérdésre, hogy nem eszik-e egy nemet jelentő intéssel reagál, majd enyhén megcsóválja fejét, hószín fürtjei finoman körbelobogják arcát. Méregzöld szeme nyugodtságot sugall, azonban a szerzetesnő érzi, hogy gyomra mást kíván. Egyelőre azonban nem kíván enni, lefekvés előtt evett, és még nem jött el az ideje az újabb étkezésnek.*
- Nem kishölgy, még nem. Majd később esetleg, de egyelőre nem ehetek.
*Hogy további kérdéseket előzzön meg ezzel kapcsolatban, még hozzá is fűz egy gondolatot.*
- A kolostorban, ahol éltem, naponta háromszor étkeztünk, pontos rendben. Testem megszokta azt a fajta étkezést, és nemrégiben, mikor megérkeztem a fogadóba, már elköltöttem a második étkezésem. Így hát... talán majd később.
*Mosolyog kedvesen, és úgy gondolja, hogy ha már ennyire közel érzi azt, hogy a lány esetleg hinni kezdjen valamiben, ha kissé tolakodón is, de szeretné megismerni jobban azt, aki vele szemben ül. Így hát zöldjeivel megkeresi a lány szürkéit és feltesz neki a kérdést.*
- Ha meg nem sértelek, Lilunaru, nem mesélnél nekem keveset az életedről. Nem akarlak végletekig untatni a saját történeteimmel.
*Azt a fajta mosolyt villantja rá, mint ami azt sugallja, "nincs félnivalód, csak bátran." és szeme is a barátság jelével csillog.*
*Kemény vonású arcán most először fut végig a szerénység valamiféle jele, halvány pír jelenik meg orcáin, ahogy a lány arról beszél, kardja illik viselőjéhez. Akár bóknak szánta a lány, akár nem, Theratis eleddig nem igen kapott ilyen szavakat. Sőt, leginkább, amerre járt, csak komor pillantásokat, vagy egyszerű szavakat, minthogy "kell étel?" vagy "ott a szalma". Hiába, az egyszerű emberek félnek attól, amit nem ismernek, és egy szerzetesnő egyenesen túlvilágról való dolognak számított bizonyos falvakban, amelyekben még máglyára is akarták volna vetni, ha nincs annyi esze, hogy sebtiben odébbálljon. Arra, hogy valószínűleg megjelenik még a Második csak egy bólintással felel, majd a lány hirtelen jött feszélyezettségét kiszúrva, visszarántja kezét és újra ölébe ejti, térdén pihentetve. A kérdésre, hogy nem eszik-e egy nemet jelentő intéssel reagál, majd enyhén megcsóválja fejét, hószín fürtjei finoman körbelobogják arcát. Méregzöld szeme nyugodtságot sugall, azonban a szerzetesnő érzi, hogy gyomra mást kíván. Egyelőre azonban nem kíván enni, lefekvés előtt evett, és még nem jött el az ideje az újabb étkezésnek.*
- Nem kishölgy, még nem. Majd később esetleg, de egyelőre nem ehetek.
*Hogy további kérdéseket előzzön meg ezzel kapcsolatban, még hozzá is fűz egy gondolatot.*
- A kolostorban, ahol éltem, naponta háromszor étkeztünk, pontos rendben. Testem megszokta azt a fajta étkezést, és nemrégiben, mikor megérkeztem a fogadóba, már elköltöttem a második étkezésem. Így hát... talán majd később.
*Mosolyog kedvesen, és úgy gondolja, hogy ha már ennyire közel érzi azt, hogy a lány esetleg hinni kezdjen valamiben, ha kissé tolakodón is, de szeretné megismerni jobban azt, aki vele szemben ül. Így hát zöldjeivel megkeresi a lány szürkéit és feltesz neki a kérdést.*
- Ha meg nem sértelek, Lilunaru, nem mesélnél nekem keveset az életedről. Nem akarlak végletekig untatni a saját történeteimmel.
*Azt a fajta mosolyt villantja rá, mint ami azt sugallja, "nincs félnivalód, csak bátran." és szeme is a barátság jelével csillog.*
7025. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 20:52:25
Üzenet elküldve: 2015-05-31 20:52:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Aprócska alak lép be a fogadóba, talán észre sem veszi az aki éppen nem emeli arra tekintetét. Ásítási kényszereztetését igyekszik elnyomni, ne úgy lássák már meg elsőre, mint aki be akar kapni valakit.*
~Azt hiszem mára még a sört is kihagyom, és kiveszek egy szobát.~
*Egyenesen a pulthoz lép, ha nem veszik észre óvatosan de bátran tör magának utat, miközben zsörtölődni kezd magában.*
~Nehogy észrevegyetek égimeszelők!~
*Mikor eléri a pultot felmászik az egyik bárszékre ami éppen üres, és nyakát nyújtogatva keresi a fogadóst, esetleg magasra emeli apró kezeit, hogy legalább ha más nem úgy észrevegyék.*
-Jó estefelét uram! Mit adhatok?
*Zigi végignézi szemével a kínálatot, és mivel igen jól olvas gyorsan végig is ér rajta, és amit fontosabbnak talál azt memorizálja is.*
~Érdekes, hogy a sör drágább mint a bor, és a szoba árak sem éppen olcsóak.~
*Legszívesebben elhúzná a száját, és keresne egy padot a holdudvarban, azon is elférne bőven, de nem szeretne a szabad ég alatt éjszakázni. Elég elegáns helynek tűnik, talán ezért olyan drága, de az is lehet, hogy a városban ezek az árak mennek, akkor pedig tényleg folyamatosan alkalmi munkák után kell néznie, hogy eltartsa magát, és a mágiatanulásra is rakjon félre.*
~Egye fene hát legyen.~
-Egy éjszakára kérnék egy Szobát jóember. Tessék itt az ára ami 15 arany.
*Megvárja, amíg a fogadós átadja neki a kulcsokat, legalábbis úgy véli ennyi pénzért bizonyára zárható rezidenciája lesz.*
-Parancsoljon. *csúsztatja a fogadós Zigi elé a kulcsot.* -Remélem elégedett lesz a szobájával. Esetleg még valamit?
-Köszönöm, inkább eltenném magam holnapra.
*Azzal Zigi le is huppan a bárszékről, és a szobája felé veszi az irányt, alig várja már, hogy álomra hajthassa fejét.*
~Majd holnap megiszok valamit, és próbálok keríteni egy kis társaságot, de mára elég volt a mókából.~
~Azt hiszem mára még a sört is kihagyom, és kiveszek egy szobát.~
*Egyenesen a pulthoz lép, ha nem veszik észre óvatosan de bátran tör magának utat, miközben zsörtölődni kezd magában.*
~Nehogy észrevegyetek égimeszelők!~
*Mikor eléri a pultot felmászik az egyik bárszékre ami éppen üres, és nyakát nyújtogatva keresi a fogadóst, esetleg magasra emeli apró kezeit, hogy legalább ha más nem úgy észrevegyék.*
-Jó estefelét uram! Mit adhatok?
*Zigi végignézi szemével a kínálatot, és mivel igen jól olvas gyorsan végig is ér rajta, és amit fontosabbnak talál azt memorizálja is.*
~Érdekes, hogy a sör drágább mint a bor, és a szoba árak sem éppen olcsóak.~
*Legszívesebben elhúzná a száját, és keresne egy padot a holdudvarban, azon is elférne bőven, de nem szeretne a szabad ég alatt éjszakázni. Elég elegáns helynek tűnik, talán ezért olyan drága, de az is lehet, hogy a városban ezek az árak mennek, akkor pedig tényleg folyamatosan alkalmi munkák után kell néznie, hogy eltartsa magát, és a mágiatanulásra is rakjon félre.*
~Egye fene hát legyen.~
-Egy éjszakára kérnék egy Szobát jóember. Tessék itt az ára ami 15 arany.
*Megvárja, amíg a fogadós átadja neki a kulcsokat, legalábbis úgy véli ennyi pénzért bizonyára zárható rezidenciája lesz.*
-Parancsoljon. *csúsztatja a fogadós Zigi elé a kulcsot.* -Remélem elégedett lesz a szobájával. Esetleg még valamit?
-Köszönöm, inkább eltenném magam holnapra.
*Azzal Zigi le is huppan a bárszékről, és a szobája felé veszi az irányt, alig várja már, hogy álomra hajthassa fejét.*
~Majd holnap megiszok valamit, és próbálok keríteni egy kis társaságot, de mára elég volt a mókából.~
7024. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 20:20:44
Üzenet elküldve: 2015-05-31 20:20:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Eyon Alraren, Villámkardú Zaras//
*Aryna befejezi a rántottát és beszélget Eyonnal egy darabig, majd amikor Zaras felszólal az étel minőségével kapcsolatban abbahagyja a társalgást. Sejti, hogy ez nem fog jól végződni az elf számára és végignézi, ahogy kidobják őt a fogadóból.*
- Bocsáss meg Eyon, de ki kell mennem hozzá, majd beszélünk még! *mondja a tündér fiúnak sietősen, majd a fogadóshoz lép és vásárol gyorsan 5 aranyért egy Gyümölcstál-at friss gyömölcsökkel amivel távozik a fogadóból .*
- Zaras! Mondd jól vagy? *kérdezi aggódóan és közben jobb kezével megigazítja a szemébe lógó tincsét* Hoztam pár friss gyümölcsöt *bal kezében öleli a testéhez a gyümölcsöket, majd elpirul és kicsit vicces hangnemben folytatja* remélem ez megfelelő számodra, mert más nincsen és nem akarsz éhen maradni ugye? *Sóhajt egy nagyot, majd lassan fújja ki a levegőt* Sajnos ez az egyetlen szálláshely a városban *mondja kicsit csalódottan* a templomban vagy a szabadban akarod tölteni az estét?
*Aryna befejezi a rántottát és beszélget Eyonnal egy darabig, majd amikor Zaras felszólal az étel minőségével kapcsolatban abbahagyja a társalgást. Sejti, hogy ez nem fog jól végződni az elf számára és végignézi, ahogy kidobják őt a fogadóból.*
- Bocsáss meg Eyon, de ki kell mennem hozzá, majd beszélünk még! *mondja a tündér fiúnak sietősen, majd a fogadóshoz lép és vásárol gyorsan 5 aranyért egy Gyümölcstál-at friss gyömölcsökkel
amivel távozik a fogadóból .*- Zaras! Mondd jól vagy? *kérdezi aggódóan és közben jobb kezével megigazítja a szemébe lógó tincsét* Hoztam pár friss gyümölcsöt *bal kezében öleli a testéhez a gyümölcsöket, majd elpirul és kicsit vicces hangnemben folytatja* remélem ez megfelelő számodra, mert más nincsen és nem akarsz éhen maradni ugye? *Sóhajt egy nagyot, majd lassan fújja ki a levegőt* Sajnos ez az egyetlen szálláshely a városban *mondja kicsit csalódottan* a templomban vagy a szabadban akarod tölteni az estét?
7023. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 19:42:12
Üzenet elküldve: 2015-05-31 19:42:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna Yji, Eyon Alraren//
* Kis idő elteltével, míg azok ketten beszélgetnek Zaras "Főtt étele" is megérkezik, ami húsból, valami főzelékszerű, kétes eredetű masszából és friss cipóból áll. Rápillant a lányra és a vele beszélgető fiúra, majd tekintetét ismét az "ételre" irányítja. Fogja a mellé kapott fakanalat és beleszúrja a masszába. *
- Ezt én meg nem eszem! *Jelenti ki, majd a húst rápakolja a cipóra és nekiáll falatozni. Aztán egy alkoholtól bűzlő, szakadtas ruházatú alak támolyog oda.*
- Elnézést, uram * csuklik. * megeszi még azt? * Mutat a félretolt masszára, amiből, mint győzelmi zászló, áll ki a fakanál. Megrázza a fejét, jelezve, hogy nem és hozzáteszi: *
- Nincs az a mágia, amivel rávesznek, hogy megegyem azt az izét.
- Köszönöm, jóuram. * Feleli, átnyúl az asztalon, elemeli a tányérat és elmegy. Zaras ismét rápillant a lábbeli ízű cipóra és körbenéz a fogadóban, mindenki beszélget és jóízűen falatozik. ~ Ha most leszúrnám a fogadóst, biztos megölnének. ~ Nem bírja tovább kitör belőle: *
- Hogy a fenébe nem veszi észre senki, hogy moslékot zabál?! * Csattan föl. Kérdő és mérges tekintetek tömkelege szegeződik rá, de nem áll meg. Nem tud megállni.* Ez a világ legpocsékabb étele! Már a létezése is bűn! Meg kéne bűntetni azt a mocskot, aki ezt elkészítette. * Ehhez hasonló "jó kívánságok" kíséretében nyúl a kardjáért, de mielőtt bármit is csinálhatna, hirtelen hátulról valaki megragadja a nyakánál és elráncigálja az ajtóig. Másik két alak szélesre tárja a faajtókat, aztán Zaras azt érzi hintázik. *
- Ó, ne, ne, ne... * De már az éjszakai égbolt alatt repül és hangosat csattanva elnyúlik az utca kövezetén. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 22:14:57, a következő indokkal:
Jel javítás (kimondott szavakat nem hullámos vonallal jelöljük).
* Kis idő elteltével, míg azok ketten beszélgetnek Zaras "Főtt étele" is megérkezik, ami húsból, valami főzelékszerű, kétes eredetű masszából és friss cipóból áll. Rápillant a lányra és a vele beszélgető fiúra, majd tekintetét ismét az "ételre" irányítja. Fogja a mellé kapott fakanalat és beleszúrja a masszába. *
- Ezt én meg nem eszem! *Jelenti ki, majd a húst rápakolja a cipóra és nekiáll falatozni. Aztán egy alkoholtól bűzlő, szakadtas ruházatú alak támolyog oda.*
- Elnézést, uram * csuklik. * megeszi még azt? * Mutat a félretolt masszára, amiből, mint győzelmi zászló, áll ki a fakanál. Megrázza a fejét, jelezve, hogy nem és hozzáteszi: *
- Nincs az a mágia, amivel rávesznek, hogy megegyem azt az izét.
- Köszönöm, jóuram. * Feleli, átnyúl az asztalon, elemeli a tányérat és elmegy. Zaras ismét rápillant a lábbeli ízű cipóra és körbenéz a fogadóban, mindenki beszélget és jóízűen falatozik. ~ Ha most leszúrnám a fogadóst, biztos megölnének. ~ Nem bírja tovább kitör belőle: *
- Hogy a fenébe nem veszi észre senki, hogy moslékot zabál?! * Csattan föl. Kérdő és mérges tekintetek tömkelege szegeződik rá, de nem áll meg. Nem tud megállni.* Ez a világ legpocsékabb étele! Már a létezése is bűn! Meg kéne bűntetni azt a mocskot, aki ezt elkészítette. * Ehhez hasonló "jó kívánságok" kíséretében nyúl a kardjáért, de mielőtt bármit is csinálhatna, hirtelen hátulról valaki megragadja a nyakánál és elráncigálja az ajtóig. Másik két alak szélesre tárja a faajtókat, aztán Zaras azt érzi hintázik. *
- Ó, ne, ne, ne... * De már az éjszakai égbolt alatt repül és hangosat csattanva elnyúlik az utca kövezetén. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 22:14:57, a következő indokkal:
Jel javítás (kimondott szavakat nem hullámos vonallal jelöljük).
7022. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 19:36:14
Üzenet elküldve: 2015-05-31 19:36:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Awitha Beltan//
*Ebbe a városba is Tir-en érkezett. Hűséges öreg szamara kint várja a fogadó előtt, és épp a frissen kapott vizet issza. Mielőtt belép a fogadóba nem tudja mire számítson. Koszos kocsma ez? Vagy előkelő vendéglő? Eddig egyikkel sem volt semmi baja. Viszont ahogy belép a fogadóba rájön hogy ez nem is egy koszos ivó, és nem is egy fényűző étterem. Körülbelül a kettő között. Számára kissé félhomály van, de szeme mindig is igényelte a fényt. ~Már én sem vagyok a régi...~ gondolja egy sóhaj kíséretében. Keres magának egy asztalt, nem túl feltűnőt de nem is eldugottat. Elvégre ahhoz hogy legyen valami jó dolga is, észre kell őt valakinek vennie! Amikor megkérdik tőle mit rendel, ezt feleli:*
- Sört. 11arany?
*Elgondolkozik hogy kellene ételt is rendelni, de azt talán később. Egyelőre jó lesz neki a jó hideg sör is. Feltéve ha hideg. Ha nem, visszaküldi. Nem tudja meginni melegen. Az szörnyű. Egyszer egy falusi fogadóban megkínálták. Nem volt jó dolog... Mindenesetre amint megkapja az italát, rögtön belekortyol mielőtt a pincér elmenne. Nem meleg. Nem is túl hideg, de megteszi. Viszont az íze az tökéletes. Már kezdett hozzászokni a falukban kapható vizezett italhoz. Ezt viszont nem vizezik. Jól is teszik. Miközben italát iszogatja, körbenéz a vendégseregen, az énekmondók (értsd: történetmondók) különleges mosolyával, és nézésével, mintha azt üzenné hogy "uraim ki akar óriásölő lovagokról hallani?"*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 19:43:10, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Ebbe a városba is Tir-en érkezett. Hűséges öreg szamara kint várja a fogadó előtt, és épp a frissen kapott vizet issza. Mielőtt belép a fogadóba nem tudja mire számítson. Koszos kocsma ez? Vagy előkelő vendéglő? Eddig egyikkel sem volt semmi baja. Viszont ahogy belép a fogadóba rájön hogy ez nem is egy koszos ivó, és nem is egy fényűző étterem. Körülbelül a kettő között. Számára kissé félhomály van, de szeme mindig is igényelte a fényt. ~Már én sem vagyok a régi...~ gondolja egy sóhaj kíséretében. Keres magának egy asztalt, nem túl feltűnőt de nem is eldugottat. Elvégre ahhoz hogy legyen valami jó dolga is, észre kell őt valakinek vennie! Amikor megkérdik tőle mit rendel, ezt feleli:*
- Sört. 11arany?
*Elgondolkozik hogy kellene ételt is rendelni, de azt talán később. Egyelőre jó lesz neki a jó hideg sör is. Feltéve ha hideg. Ha nem, visszaküldi. Nem tudja meginni melegen. Az szörnyű. Egyszer egy falusi fogadóban megkínálták. Nem volt jó dolog... Mindenesetre amint megkapja az italát, rögtön belekortyol mielőtt a pincér elmenne. Nem meleg. Nem is túl hideg, de megteszi. Viszont az íze az tökéletes. Már kezdett hozzászokni a falukban kapható vizezett italhoz. Ezt viszont nem vizezik. Jól is teszik. Miközben italát iszogatja, körbenéz a vendégseregen, az énekmondók (értsd: történetmondók) különleges mosolyával, és nézésével, mintha azt üzenné hogy "uraim ki akar óriásölő lovagokról hallani?"*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 19:43:10, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
7021. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 18:41:27
Üzenet elküldve: 2015-05-31 18:41:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Részvétteljesen néz a nőre, őszinte sajnálattal, amikor a mestere haláláról beszél, aztán a kardra téved a tekintete. Érdekes darab és nagyon szép munka, látszik rajta, hogy értékes darab lehet.*
-Nagyon szép és kimunkált kard, illik a viselőjéhez.
*Mondja, megállapítva a tényt nem véve le tekintetét a fegyverről, mert amit mondott nem bóknak szánta, inkább megállapította a tényt, hogy valóban össze illik a fegyver és a viselője. Mikor újra felnéz, aggodalom suhan át az arcán, mert látja a fájdalomtól terhes grimaszt.*
-Biztosan nem kell már sokáig várnod és újra mutatja magát. Ha egyszer már megtette, biztosan megteszi újra. Megpróbálom és én is imádkozom ezért, talán meghallgat, majd.
*Mondja a vigasznak szánt szavakat, ugyan nincs erről meggyőződve, de szeretné, hogy igaz legyen.
Mikor a szerzetesnő felé nyúl és a vállára teszi a kezét összerezzen ösztönösen és elhúzódik. Megszokta, ha megérintik az fájdalmas és reflexei a hosszú idő és a sok verés miatt, megtanultak ösztönösen így reagálni. Egy pillanattal később már feleszmél és zavartan süti le a szemeit, igyekszik átsiklani a dolog felett, mert elég kínosnak találja, hogy ilyen árulkodóan viselkedett. Úgy érzi átélt kínjai nem tartoznak másra és dühös magára, amiért nem tudta megvédeni magát. Még mindig nem ura a saját testének csak a félelmei uralják azt.*
-Értem, akkor én sem kérdőjelezem meg őt.
*Mondja az asztallapnak, mert nem akarja látni, hogy néz most rá a nő. Reméli, hogy átsiklik ő is az iménti reakciója felett. Amikor felfogja, hogy az étel neki lesz meglepetten szegezi rá szürke szemeit. Vörös arccal már tiltakozásba is fog, de elég egyértelművé válik, hogy Theratis ebben (hála a mostani jó sorsának) nem tűr ellenkezést. Udvarias ellenállása, a régóta mardosó éhség miatt nem is nagyon erős, így végül hálás tekintettel köszöni meg hangosan az istennőnek és szerzetesének a húst. Az első néhány falatnál még kibírja, hogy ne mohón vesse rá magát és lassan egyen, de észre sem veszi, hogy utána szinte tömi magába az életet adó, ízletes energia forrást amíg el nem fogy az utolsó szemig. Mennyei érzés jóllakottnak lenni még, ha gyomra egy kis feszüléssel jelzi, is, hogy túl gyorsan vette magához az ételt. Nem zavarja az érzés, mert utoljára egy egész és fél napja evett, már kopogott a szeme. Csak most veszi észre, hogy a szerzetesnő nem is eszik. Annyira a saját tányérjára koncentrált, amit elé raktak, hogy ezt eddig észre sem vette. Csodálkozva pillant rá.* -Köszönöm neked, ez igazán jól esett, de csak most látom, te nem is eszel? Nem vagy éhes?
*Részvétteljesen néz a nőre, őszinte sajnálattal, amikor a mestere haláláról beszél, aztán a kardra téved a tekintete. Érdekes darab és nagyon szép munka, látszik rajta, hogy értékes darab lehet.*
-Nagyon szép és kimunkált kard, illik a viselőjéhez.
*Mondja, megállapítva a tényt nem véve le tekintetét a fegyverről, mert amit mondott nem bóknak szánta, inkább megállapította a tényt, hogy valóban össze illik a fegyver és a viselője. Mikor újra felnéz, aggodalom suhan át az arcán, mert látja a fájdalomtól terhes grimaszt.*
-Biztosan nem kell már sokáig várnod és újra mutatja magát. Ha egyszer már megtette, biztosan megteszi újra. Megpróbálom és én is imádkozom ezért, talán meghallgat, majd.
*Mondja a vigasznak szánt szavakat, ugyan nincs erről meggyőződve, de szeretné, hogy igaz legyen.
Mikor a szerzetesnő felé nyúl és a vállára teszi a kezét összerezzen ösztönösen és elhúzódik. Megszokta, ha megérintik az fájdalmas és reflexei a hosszú idő és a sok verés miatt, megtanultak ösztönösen így reagálni. Egy pillanattal később már feleszmél és zavartan süti le a szemeit, igyekszik átsiklani a dolog felett, mert elég kínosnak találja, hogy ilyen árulkodóan viselkedett. Úgy érzi átélt kínjai nem tartoznak másra és dühös magára, amiért nem tudta megvédeni magát. Még mindig nem ura a saját testének csak a félelmei uralják azt.*
-Értem, akkor én sem kérdőjelezem meg őt.
*Mondja az asztallapnak, mert nem akarja látni, hogy néz most rá a nő. Reméli, hogy átsiklik ő is az iménti reakciója felett. Amikor felfogja, hogy az étel neki lesz meglepetten szegezi rá szürke szemeit. Vörös arccal már tiltakozásba is fog, de elég egyértelművé válik, hogy Theratis ebben (hála a mostani jó sorsának) nem tűr ellenkezést. Udvarias ellenállása, a régóta mardosó éhség miatt nem is nagyon erős, így végül hálás tekintettel köszöni meg hangosan az istennőnek és szerzetesének a húst. Az első néhány falatnál még kibírja, hogy ne mohón vesse rá magát és lassan egyen, de észre sem veszi, hogy utána szinte tömi magába az életet adó, ízletes energia forrást amíg el nem fogy az utolsó szemig. Mennyei érzés jóllakottnak lenni még, ha gyomra egy kis feszüléssel jelzi, is, hogy túl gyorsan vette magához az ételt. Nem zavarja az érzés, mert utoljára egy egész és fél napja evett, már kopogott a szeme. Csak most veszi észre, hogy a szerzetesnő nem is eszik. Annyira a saját tányérjára koncentrált, amit elé raktak, hogy ezt eddig észre sem vette. Csodálkozva pillant rá.* -Köszönöm neked, ez igazán jól esett, de csak most látom, te nem is eszel? Nem vagy éhes?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880