Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 351 (7001. - 7020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7020. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 16:48:43
Üzenet elküldve: 2015-05-31 16:48:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Yarrod, Quantall, Rini//
*Lassan rázza meg a fejét az aprócska fiú, jól sejtette, hogy egy vakmerő férfival van dolga, azokra pedig az értelmes szavak, észérvek és figyelmeztetések sosem hatnak. Egyenesen fut a halálba.*
- Ne becsüld alá az éjszakai erdőt... sokkal nagyobb retteneteket tartogat. Plusz, a banditáknak sem nappal van a munkaideje, akik arrafelé tanyáznak. Ők pedig nálam is sokkal jobban ismerik azt a vidéket.
*Persze a kérdés annyira nyilvánvaló, hogy Riku ajkainak sarkában is egy vigyor kandikál, mielőtt válaszolna. Persze valószínűleg amúgy sincs választása, ugyanis ez az udvarias fiatalember nem tűnik éppen a kertelős típusnak. Bizony, ha kell, nyilván sötétebb módszerekhez folyamodik az információk megszerzéséért. Kis barátunk pedig jobban szereti a békés megoldást.*
- Legyen, veled tartok. Feltételezem, én volnék a káposzta.
*Vonja meg a vállát, miközben végigfuttatja fejében, miféle elvetemült dolgokat tehet majd vele a fickó, ha elhagyták a fogadót. És nyel egyet. A fantázia átka. Azonban van, ami elterelje figyelmét, a leányzó durcázása egészen mulattató, és nem bírná megjegyzés nélkül hagyni, ha a mélységi egy váratlan pillanatban nem csatlakozna a beszélgetéshez.*
- Mentségemre szóljon, most ő kötött belém.
*Vigyorog Yarrodra, majd megvonja a vállát.*
- Mindkettő szemfényvesztés, ahogy mindkettő mögött áll némi igazság is. De ha maga ennyire otthon van a mágiában, megmutathatnák mindketten a tudományukat, hogy kiderüljön, melyik a valósabb.
*A gonosz kis mosoly csak nem kaparodik le ajkainak szögletéből, ahogy kihívja az ismeretleneket, dehát valahogy mégiscsak űzni kell az unalmat. Meg aztán nem kérte őket olyan nagy dologra, csupán hogy űzzék azt, amiben jók. Feltételezve persze, hogy tényleg azok, és nem csak a szájuk jár.*
- Szóval a sors nem foglalja magában azt is, hogy próbálunk változtatni rajta? Vagy talán az előre megírt életünkből hiányzott az a pillanat, hogy mi itt összefutunk? Ha látja a jövőt, akkor mit lát? Azt, ami mindenképpen megtörténik, vagy azt, ami megtörténhet, ha nem szállunk szembe a sorsunkkal?
Ez egy ördögi kör.
*Dől hátra a tündér a kis monológ végeztével, várakozóan pillantva a lányra, mert Yarrod a harmadik mondatnál valószínűleg már lemaradt, meg amúgy is harcos, szóval mit tudhatna erről. Ahogy a lány nekikezd a valódi mutatványnak, halkan füttyent egyet, és újra elvigyorodik.*
- A közvetlenebb mód nyilván kifizetődőbb.
*Hiába, az alkohol csípőssé teszi a nyelvét, evvel nem sok mindent lehet kezdeni. Legközelebb talán Yarrod sem itatja le olyan meggondolatlanul.*
*Lassan rázza meg a fejét az aprócska fiú, jól sejtette, hogy egy vakmerő férfival van dolga, azokra pedig az értelmes szavak, észérvek és figyelmeztetések sosem hatnak. Egyenesen fut a halálba.*
- Ne becsüld alá az éjszakai erdőt... sokkal nagyobb retteneteket tartogat. Plusz, a banditáknak sem nappal van a munkaideje, akik arrafelé tanyáznak. Ők pedig nálam is sokkal jobban ismerik azt a vidéket.
*Persze a kérdés annyira nyilvánvaló, hogy Riku ajkainak sarkában is egy vigyor kandikál, mielőtt válaszolna. Persze valószínűleg amúgy sincs választása, ugyanis ez az udvarias fiatalember nem tűnik éppen a kertelős típusnak. Bizony, ha kell, nyilván sötétebb módszerekhez folyamodik az információk megszerzéséért. Kis barátunk pedig jobban szereti a békés megoldást.*
- Legyen, veled tartok. Feltételezem, én volnék a káposzta.
*Vonja meg a vállát, miközben végigfuttatja fejében, miféle elvetemült dolgokat tehet majd vele a fickó, ha elhagyták a fogadót. És nyel egyet. A fantázia átka. Azonban van, ami elterelje figyelmét, a leányzó durcázása egészen mulattató, és nem bírná megjegyzés nélkül hagyni, ha a mélységi egy váratlan pillanatban nem csatlakozna a beszélgetéshez.*
- Mentségemre szóljon, most ő kötött belém.
*Vigyorog Yarrodra, majd megvonja a vállát.*
- Mindkettő szemfényvesztés, ahogy mindkettő mögött áll némi igazság is. De ha maga ennyire otthon van a mágiában, megmutathatnák mindketten a tudományukat, hogy kiderüljön, melyik a valósabb.
*A gonosz kis mosoly csak nem kaparodik le ajkainak szögletéből, ahogy kihívja az ismeretleneket, dehát valahogy mégiscsak űzni kell az unalmat. Meg aztán nem kérte őket olyan nagy dologra, csupán hogy űzzék azt, amiben jók. Feltételezve persze, hogy tényleg azok, és nem csak a szájuk jár.*
- Szóval a sors nem foglalja magában azt is, hogy próbálunk változtatni rajta? Vagy talán az előre megírt életünkből hiányzott az a pillanat, hogy mi itt összefutunk? Ha látja a jövőt, akkor mit lát? Azt, ami mindenképpen megtörténik, vagy azt, ami megtörténhet, ha nem szállunk szembe a sorsunkkal?
Ez egy ördögi kör.
*Dől hátra a tündér a kis monológ végeztével, várakozóan pillantva a lányra, mert Yarrod a harmadik mondatnál valószínűleg már lemaradt, meg amúgy is harcos, szóval mit tudhatna erről. Ahogy a lány nekikezd a valódi mutatványnak, halkan füttyent egyet, és újra elvigyorodik.*
- A közvetlenebb mód nyilván kifizetődőbb.
*Hiába, az alkohol csípőssé teszi a nyelvét, evvel nem sok mindent lehet kezdeni. Legközelebb talán Yarrod sem itatja le olyan meggondolatlanul.*
7019. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 14:08:05
Üzenet elküldve: 2015-05-31 14:08:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*Elgondolkodva néz rövid ideig a lányra, majd bólint.*
- Lehet. Lehet, hogy így van. Amikor a Második Fiak mestere - tanítóm és gyakorlatilag gyámom - meghalt, akkor adta ezt a kardot.
*Az oldalán függő gyönyörűen megmunkált szablyára bök, és ezzel a mozdulattal végig is simít markolatán.*
- Családom öröksége, azt mondta. És azt is, hogy szolgáljam vele a Második akaratát, szolgáljam halálom napjáig, mert ez a feladatom.
*Sóhajt egyet, és keserű grimasz torzítja el egy pillanatra vonásait, mintha éles fájdalom hasított volna belé, ez azonban csak egy belső harc fájdalma.*
- A Második azonban nem szólt hozzám. Egyedül maradtam harcos szerzetesként a világban, nem ismertem és nem ismerek senkit magamon kívül. Istennőm pedig nem szól hozzám. Céltalanul bolyongok a világban, arra várva, hogy talán egyszer, valaha, jelet küld nekem, hogy mit tegyek erőmmel és képességeimmel.
*Mélyet lélegzik, lassan fújja ki a levegőt, mint aki megfontolja a szavakat.*
- Addig nem tehetek mást, mint imádkozom, hogy adjon erőt.
*A bűnbánó pillantásra halványan elmosolyodik, a lány pillantása olyan, mint egy kiskutyáé, aki rosszat tett, de nem akar büntetést. A vörös vállára teszi kezét és biztatóan tekint rá.*
- Ne félj, nem sértettél meg. Pusztán, mi, akik követjük őket, az isteneket, nem kérdőjelezzük meg őket. Nem ez a dolgunk, hanem, hogy itt, a földön legyünk képviselőjük.
*Theratis is megérzi a sült hús illatát, és a vörös legnagyobb szerencsétlenségére, meghallja a megkorduló gyomrot. Sajátja is mozgolódni kezd, habár egyelőre még nem tervez enni, gondosan beosztott rendje van arról, mikor eszik. Így tartja fenn testének tökéletes állapotát. A lányra mosolyog, és halkan fel is kuncog, majd int a pultosnak, és 18 aranyért megrendel 2 Szelet hús-t.
Nem magának akarja, a lányt kívánja megvendégelni. Ha ellenkezne a vörös, akkor egy szelíd mosollyal és egy legyintéssel nyugtatja le, nem hajlandó vitát nyitni erről, akár akarja, akár nem, kapni fog enni.*
- Tekintsd ezt egy istenség ajándékának.
*Mosolyog kedvesen a lányra.*
*Elgondolkodva néz rövid ideig a lányra, majd bólint.*
- Lehet. Lehet, hogy így van. Amikor a Második Fiak mestere - tanítóm és gyakorlatilag gyámom - meghalt, akkor adta ezt a kardot.
*Az oldalán függő gyönyörűen megmunkált szablyára bök, és ezzel a mozdulattal végig is simít markolatán.*
- Családom öröksége, azt mondta. És azt is, hogy szolgáljam vele a Második akaratát, szolgáljam halálom napjáig, mert ez a feladatom.
*Sóhajt egyet, és keserű grimasz torzítja el egy pillanatra vonásait, mintha éles fájdalom hasított volna belé, ez azonban csak egy belső harc fájdalma.*
- A Második azonban nem szólt hozzám. Egyedül maradtam harcos szerzetesként a világban, nem ismertem és nem ismerek senkit magamon kívül. Istennőm pedig nem szól hozzám. Céltalanul bolyongok a világban, arra várva, hogy talán egyszer, valaha, jelet küld nekem, hogy mit tegyek erőmmel és képességeimmel.
*Mélyet lélegzik, lassan fújja ki a levegőt, mint aki megfontolja a szavakat.*
- Addig nem tehetek mást, mint imádkozom, hogy adjon erőt.
*A bűnbánó pillantásra halványan elmosolyodik, a lány pillantása olyan, mint egy kiskutyáé, aki rosszat tett, de nem akar büntetést. A vörös vállára teszi kezét és biztatóan tekint rá.*
- Ne félj, nem sértettél meg. Pusztán, mi, akik követjük őket, az isteneket, nem kérdőjelezzük meg őket. Nem ez a dolgunk, hanem, hogy itt, a földön legyünk képviselőjük.
*Theratis is megérzi a sült hús illatát, és a vörös legnagyobb szerencsétlenségére, meghallja a megkorduló gyomrot. Sajátja is mozgolódni kezd, habár egyelőre még nem tervez enni, gondosan beosztott rendje van arról, mikor eszik. Így tartja fenn testének tökéletes állapotát. A lányra mosolyog, és halkan fel is kuncog, majd int a pultosnak, és 18 aranyért megrendel 2 Szelet hús-t.
Nem magának akarja, a lányt kívánja megvendégelni. Ha ellenkezne a vörös, akkor egy szelíd mosollyal és egy legyintéssel nyugtatja le, nem hajlandó vitát nyitni erről, akár akarja, akár nem, kapni fog enni.*- Tekintsd ezt egy istenség ajándékának.
*Mosolyog kedvesen a lányra.*
7018. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 12:04:47
Üzenet elküldve: 2015-05-31 12:04:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Miria épp, hogy megérkezik és megpillantja a Pegazus fogadót. A fogadó ajtaja előtt egy tábla lóg azon pedig a fogadó neve áll.
Benyit a nehéz faajtón, megpillantja a kidíszített falat, azt is észreveszi, hogy a szegénynegyedtől mindössze egy ablak választja csak el a fogadót és a benn vigadó népet. Az emberek, akik eddig ott gyűltek össze, egymással beszélgetnek, isznak, elfogyasztják az ebédjeiket, a lehető legváltozatosabb népség: vannak itt elfek, emberek, gnómok és mások, akiket nehezebb megkülönböztetni a másikaktól.
Azután a pulthoz veszi az irányt, köszön a fogadósnak és megkérdezi mennyibe kerül egy szoba.*
– Tizennégy arany egy éjszaka, amit előre kell kifizetni. Feleli a fogadós.
*Miria előveszi az erszényét, majd kotorászni kezd benne. Leteszi a pultra azt a 14 aranyat, amennyiért a Szoba kulcsát megkaphatja.
Úgy dönt, hogy amíg besötétedik egy kicsit még körülnéz a fogadóban.
A részleteket csak most veszi észre. Többek között a kályhától nem messze a falépcsőn egy kopott díszes szőnyeget, amely úgy néz ki, mintha új lenne.
Lassan be is sötétedik és ő is elmegy lepihenni.*
A hozzászólás írója (Suttogó Miria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.31 12:05:21
Benyit a nehéz faajtón, megpillantja a kidíszített falat, azt is észreveszi, hogy a szegénynegyedtől mindössze egy ablak választja csak el a fogadót és a benn vigadó népet. Az emberek, akik eddig ott gyűltek össze, egymással beszélgetnek, isznak, elfogyasztják az ebédjeiket, a lehető legváltozatosabb népség: vannak itt elfek, emberek, gnómok és mások, akiket nehezebb megkülönböztetni a másikaktól.
Azután a pulthoz veszi az irányt, köszön a fogadósnak és megkérdezi mennyibe kerül egy szoba.*
– Tizennégy arany egy éjszaka, amit előre kell kifizetni. Feleli a fogadós.
*Miria előveszi az erszényét, majd kotorászni kezd benne. Leteszi a pultra azt a 14 aranyat, amennyiért a Szoba kulcsát megkaphatja.
Úgy dönt, hogy amíg besötétedik egy kicsit még körülnéz a fogadóban.
A részleteket csak most veszi észre. Többek között a kályhától nem messze a falépcsőn egy kopott díszes szőnyeget, amely úgy néz ki, mintha új lenne.
Lassan be is sötétedik és ő is elmegy lepihenni.*
A hozzászólás írója (Suttogó Miria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.31 12:05:21
7017. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 11:12:00
Üzenet elküldve: 2015-05-31 11:12:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Eyon Alraren, Villámkardú Zaras//
*Megérkezik Aryna rántottája, és a lánynak fel csillan a szeme ~végre ehetek, már nagyon éhes vagyok~ kezébe veszi a villát és kis falatokban el kezd enni.*
- Eyon voltam a találkozó helyünkön *mondja két falat között* de nem láttalak ott ezért a szomszédodnak odaadtam egy táskában a könyveket és a többi szokásos dolgot. *Legalább a barátjáról ne áruljon el mindent Zarasnak.* ~Magamról már így is túl sokat beszéltem neki, pedig nem szoktam ennyire naiv lenni, olyan fura érzés járja át a férfi társaságában.~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 11:43:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Megérkezik Aryna rántottája, és a lánynak fel csillan a szeme ~végre ehetek, már nagyon éhes vagyok~ kezébe veszi a villát és kis falatokban el kezd enni.*
- Eyon voltam a találkozó helyünkön *mondja két falat között* de nem láttalak ott ezért a szomszédodnak odaadtam egy táskában a könyveket és a többi szokásos dolgot. *Legalább a barátjáról ne áruljon el mindent Zarasnak.* ~Magamról már így is túl sokat beszéltem neki, pedig nem szoktam ennyire naiv lenni, olyan fura érzés járja át a férfi társaságában.~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.31 11:43:48, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
7016. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:55:00
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:55:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Aryna Yji, Eyon Alraren//
*Zaras kicsit furcsállja a fiú barátságosságát. ~ Barátjának tekint, mert Arynával lát. ~ Megmozgatja az emlékeit és eszébe is jut, hogy kire hasonlít. ~ Pont úgy viselkedik, mint Seregruthrben. ~ Anyjának testvére. ~ Ő sem élt túl sokat. ~ Emlékezik vissza a történet végére.*
- Persze, hogy csatlakozhatsz. * Mosolyog a fiúra, aztán kicsit halkabban, úgy, hogy Aryna ne hallhassa szól hozzá.*
- Nem kéne csak úgy megbíznod a barátaid barátaiban. Sőt, inkább kést kéne a torkomnak szegezned. * Mondja neki. * Így nem tudod majd megvédeni őt. * Bök a fejével a lány felé. *
*Zaras kicsit furcsállja a fiú barátságosságát. ~ Barátjának tekint, mert Arynával lát. ~ Megmozgatja az emlékeit és eszébe is jut, hogy kire hasonlít. ~ Pont úgy viselkedik, mint Seregruthrben. ~ Anyjának testvére. ~ Ő sem élt túl sokat. ~ Emlékezik vissza a történet végére.*
- Persze, hogy csatlakozhatsz. * Mosolyog a fiúra, aztán kicsit halkabban, úgy, hogy Aryna ne hallhassa szól hozzá.*
- Nem kéne csak úgy megbíznod a barátaid barátaiban. Sőt, inkább kést kéne a torkomnak szegezned. * Mondja neki. * Így nem tudod majd megvédeni őt. * Bök a fejével a lány felé. *
7015. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:26:21
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:26:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aryna Yji, Villámkardú Zaras//
*Szerencsére Aryna örül neki, mint mindig, és az új barátja sem küldi el, bár valamiféle kereskedőnek nézi Eyont. Ezután Aryna bemutatja neki az elfet, és azt mondja tetszettek neki a könyvek.*
-Ennek örülök, bármikor viszek még. A könyvtárosok ritkán veszik észre, ha pár napra eltűnik egy könyv a sok közül, és tudod ha elolvastad mindig visszarakom.
*Mikor Aryna elmondja, hogy elküldték otthonából, Eyon kicsit lehorgasztja a fejét, de utána rögtön felvidul.*
- Tudod, hozzám bármikor jöhetsz Aryna.
*Mondja széles mosollyal, és gyorsan megint megöleli a lányt. Bár nem nagyon van állandó lakhelye, a legtöbb szegénynegyedbelihez hasonlóan, ott alszik és lakik ahol éppen tud. Közben bemutatkozik az elfnek.*
- Örvendek, Zaras. Aki Aryna barátja az az én barátom is. Én Eyon vagyok, de ezt már Aryna mondta.
*Ezután visszafordul Arynához.*
- Velem semmi különös, jól vagyok. Látom enni készültök, csatlakozhatok?
*Mondja egyszerre Arynával, aki ugyanezt kérdezi Zarastól, hogy Eyon csatlakozhat-e hozzájuk.*
*Szerencsére Aryna örül neki, mint mindig, és az új barátja sem küldi el, bár valamiféle kereskedőnek nézi Eyont. Ezután Aryna bemutatja neki az elfet, és azt mondja tetszettek neki a könyvek.*
-Ennek örülök, bármikor viszek még. A könyvtárosok ritkán veszik észre, ha pár napra eltűnik egy könyv a sok közül, és tudod ha elolvastad mindig visszarakom.
*Mikor Aryna elmondja, hogy elküldték otthonából, Eyon kicsit lehorgasztja a fejét, de utána rögtön felvidul.*
- Tudod, hozzám bármikor jöhetsz Aryna.
*Mondja széles mosollyal, és gyorsan megint megöleli a lányt. Bár nem nagyon van állandó lakhelye, a legtöbb szegénynegyedbelihez hasonlóan, ott alszik és lakik ahol éppen tud. Közben bemutatkozik az elfnek.*
- Örvendek, Zaras. Aki Aryna barátja az az én barátom is. Én Eyon vagyok, de ezt már Aryna mondta.
*Ezután visszafordul Arynához.*
- Velem semmi különös, jól vagyok. Látom enni készültök, csatlakozhatok?
*Mondja egyszerre Arynával, aki ugyanezt kérdezi Zarastól, hogy Eyon csatlakozhat-e hozzájuk.*
7014. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:01:33
Üzenet elküldve: 2015-05-31 10:01:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Eyon Alraren, Villámkardú Zaras//
*Aryna örül a hirtelen előrekerült tündér barátjának*
- Szia Eyon *kezével megborzolja kicsit a fiú haját*. Ő Zaras, a könyvtárban találkoztunk *majd Zaras felé fordul és neki folytatja a mondatot* Ő nem a kereskedő, hanem Eyon a tündér barátom, gyerek korunk óta ismerjük egymást és olyan nekem mintha a 'testvérem' lenne. ~Remélem Zaras nem haragszik meg, hogy elárultam a nevét.~
- Köszönöm a kérdéseid *fordul vissza Eyonhoz mosolyogva* jól vagyok, nagyon tetszenek a könyvek amiket adtál és már ki is olvastam őket. A befogadóim pár napot adtak, hogy eltakarodjak tőlük ~eldobnak, mint egy kiskutyát aki felnőtt.~
- Veled mi a helyzet? *majd zavartan az elfre néz* Zaras nem bánod ha ő is csatlakozik hozzánk étkezni?
*Aryna örül a hirtelen előrekerült tündér barátjának*
- Szia Eyon *kezével megborzolja kicsit a fiú haját*. Ő Zaras, a könyvtárban találkoztunk *majd Zaras felé fordul és neki folytatja a mondatot* Ő nem a kereskedő, hanem Eyon a tündér barátom, gyerek korunk óta ismerjük egymást és olyan nekem mintha a 'testvérem' lenne. ~Remélem Zaras nem haragszik meg, hogy elárultam a nevét.~
- Köszönöm a kérdéseid *fordul vissza Eyonhoz mosolyogva* jól vagyok, nagyon tetszenek a könyvek amiket adtál és már ki is olvastam őket. A befogadóim pár napot adtak, hogy eltakarodjak tőlük ~eldobnak, mint egy kiskutyát aki felnőtt.~
- Veled mi a helyzet? *majd zavartan az elfre néz* Zaras nem bánod ha ő is csatlakozik hozzánk étkezni?
7013. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 09:44:14
Üzenet elküldve: 2015-05-31 09:44:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
Aryna Yji, Eyon Alraren//
*Kellemes érzés tölti el, mikor belép a fogadóba. Gyorsan körbepásztázza a helyet. Minden olyan átlagosnak tűnik. Majdnem minden faj képviselőjét felismeri és csodálkozik, mikor egy sötételf egy elffel folytat barátságos vitát, vagy mikor jobban szemügyre veszi a jelenlévőket és elgondolkodik azon, hogy mi is teszi az egyik fajt jobbá, mint a másik. ~ Semmi. Lenyűgöző, hogy milyen jól kijönnek egymással. ~ Követi a lányt és leül a baloldali asztalok egyikéhez. ~ És most? Várunk, hogy hozzák az ételt, vagy mi? ~ Még sosem volt fogadóban azelőtt, vagyis sosem evett fogadóban, ezért utánozza a lányt és elvesz egy étlapot. Átolvassa és kiválasztja a Főtt ételt, habár nem tudja mit takar, kifizeti a 12 aranyat és vár. Közben egy aprócska fiú érkezik és lerohanja Arynát, majd kérdések tucatjával bombázza. ~ Egy régi barát, mi? Bár olyan régi nem lehet. ~ Gondolja, miközben végigméri a kisfiút. ~ Ezt neked kell megoldanod. ~ Mosolyog kedvesen Arynára, habár tudja, a lány nem hallja. Elkezd babrálni a nyakában levő ékszerrel, majd hirtelen a páros felé fordul.*
- Ő lenne a kereskedő, akit mondtál? * Pillant kérdőn mindkettejükre.*
*Kellemes érzés tölti el, mikor belép a fogadóba. Gyorsan körbepásztázza a helyet. Minden olyan átlagosnak tűnik. Majdnem minden faj képviselőjét felismeri és csodálkozik, mikor egy sötételf egy elffel folytat barátságos vitát, vagy mikor jobban szemügyre veszi a jelenlévőket és elgondolkodik azon, hogy mi is teszi az egyik fajt jobbá, mint a másik. ~ Semmi. Lenyűgöző, hogy milyen jól kijönnek egymással. ~ Követi a lányt és leül a baloldali asztalok egyikéhez. ~ És most? Várunk, hogy hozzák az ételt, vagy mi? ~ Még sosem volt fogadóban azelőtt, vagyis sosem evett fogadóban, ezért utánozza a lányt és elvesz egy étlapot. Átolvassa és kiválasztja a Főtt ételt, habár nem tudja mit takar, kifizeti a 12 aranyat és vár.
Közben egy aprócska fiú érkezik és lerohanja Arynát, majd kérdések tucatjával bombázza. ~ Egy régi barát, mi? Bár olyan régi nem lehet. ~ Gondolja, miközben végigméri a kisfiút. ~ Ezt neked kell megoldanod. ~ Mosolyog kedvesen Arynára, habár tudja, a lány nem hallja. Elkezd babrálni a nyakában levő ékszerrel, majd hirtelen a páros felé fordul.*- Ő lenne a kereskedő, akit mondtál? * Pillant kérdőn mindkettejükre.*
7012. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 09:18:12
Üzenet elküldve: 2015-05-31 09:18:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aryna Yji, Villámkardó Zaras//
*Aryna és új barátja közben bemennek a fogadóba, így Eyonnak szedni kell apró lábait, hogy utolérhesse őket. Odaér a fogadó ajtajához, ami régi - nem túl kellemes - ismerőse. Nem elég, hogy a kilincs fejmagasságban van, de az ajtó olyan vastag és nehéz, hogy Eyon csak nehezen bírja kinyitni. Miután kissé kifulladtan bejut az épületbe, érzékeit megcsapják a fogadó jellegzetes körülményei. A fények, az illatok és a hangok eme jellegzetes elegye csak a fogadóra jellemző, bár Eyon nem kedveli a fogadó fülledt és meleg levegőjét, illetve az állandó hangzavart. Miközben körbenéz, kis híján föllöki egy nagydarab ember, de végül megpillantja a pultnál Arynát, régi barátját, aki szinte olyan mint ha a testvére lenne. Odarohan hozzá, miközben a lány nevét kiáltja. Nem fékez le, hanem rögtön megöleli a lányt, akinek mivel csak a köldökéig ér a fiú, ez elég fura érzés lehet, de Eyon a tündérek között úgy tanulta, hogy ne szégyellje magát, és mutassa ki érzelmeit, úgyhogy az ilyesmi számára teljesen természetes.
Miután elengedi a lányt, felemeli fejét, hogy a lány szemébe nézhessen, miközben arcán hatalmas vigyor terül szét.*
- Régóta nem láttalak Aryna, olyan jó, hogy most itt vagy. Jól vagy? Tetszenek a könyvek amiket vittem? A családod jól bánik veled? Ki ez a férfi, aki veled van?
*Ilyen és ehhez hasonló kérdések egész hadseregét zúdítja a lányra, miközben nem nagyon figyel annak társára. Őt még nem ismeri, most Aryna a fontos.*
*Aryna és új barátja közben bemennek a fogadóba, így Eyonnak szedni kell apró lábait, hogy utolérhesse őket. Odaér a fogadó ajtajához, ami régi - nem túl kellemes - ismerőse. Nem elég, hogy a kilincs fejmagasságban van, de az ajtó olyan vastag és nehéz, hogy Eyon csak nehezen bírja kinyitni. Miután kissé kifulladtan bejut az épületbe, érzékeit megcsapják a fogadó jellegzetes körülményei. A fények, az illatok és a hangok eme jellegzetes elegye csak a fogadóra jellemző, bár Eyon nem kedveli a fogadó fülledt és meleg levegőjét, illetve az állandó hangzavart. Miközben körbenéz, kis híján föllöki egy nagydarab ember, de végül megpillantja a pultnál Arynát, régi barátját, aki szinte olyan mint ha a testvére lenne. Odarohan hozzá, miközben a lány nevét kiáltja. Nem fékez le, hanem rögtön megöleli a lányt, akinek mivel csak a köldökéig ér a fiú, ez elég fura érzés lehet, de Eyon a tündérek között úgy tanulta, hogy ne szégyellje magát, és mutassa ki érzelmeit, úgyhogy az ilyesmi számára teljesen természetes.
Miután elengedi a lányt, felemeli fejét, hogy a lány szemébe nézhessen, miközben arcán hatalmas vigyor terül szét.*
- Régóta nem láttalak Aryna, olyan jó, hogy most itt vagy. Jól vagy? Tetszenek a könyvek amiket vittem? A családod jól bánik veled? Ki ez a férfi, aki veled van?
*Ilyen és ehhez hasonló kérdések egész hadseregét zúdítja a lányra, miközben nem nagyon figyel annak társára. Őt még nem ismeri, most Aryna a fontos.*
7011. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 08:52:31
Üzenet elküldve: 2015-05-31 08:52:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Villámkardú Zaras//
*Miután végighallgatta Zarast, helyeslőn bólint neki és belép a fogadóba.* ~Jól gondoltam, tényleg nemes születésű, de amit mesélt magáról nem sokat ér nemesi születésével és elég ingerült lesz, ha erről beszél.~ *Aryna még nem járt eddig a fogadóban, gyorsan körbenéz először a szépen díszített falak tűnhetnek fel, melyek kis távonként fáklyákkal vannak megvilágítva, majd a jobbra lévő nagy kályhán akad meg a szeme. Balra észreveszi a pultost és pár üres asztalt és arra indul el*
- Hát itt vagyunk ~én kettesben és elf férfival~ *belepirul a gondolatba és akaratlanul is elmosolyodik, mikor odaér a pulthoz elvesz egy étlapot tanulmányozni, majd Rendel magának egy Rántottát kifizeti érte az 5 aranyat és rendel mellé egy Gyümölcsteát amiért szintén 5 aranyat fizet. A pultnál megvárja Zarast, kíváncsi ő mit rendel és várja a frissen készülő rántottáját a teája mellé.*
*Miután végighallgatta Zarast, helyeslőn bólint neki és belép a fogadóba.* ~Jól gondoltam, tényleg nemes születésű, de amit mesélt magáról nem sokat ér nemesi születésével és elég ingerült lesz, ha erről beszél.~ *Aryna még nem járt eddig a fogadóban, gyorsan körbenéz először a szépen díszített falak tűnhetnek fel, melyek kis távonként fáklyákkal vannak megvilágítva, majd a jobbra lévő nagy kályhán akad meg a szeme. Balra észreveszi a pultost és pár üres asztalt és arra indul el*
- Hát itt vagyunk ~én kettesben és elf férfival~ *belepirul a gondolatba és akaratlanul is elmosolyodik, mikor odaér a pulthoz elvesz egy étlapot tanulmányozni, majd Rendel magának egy Rántottát kifizeti érte az 5 aranyat és
rendel mellé egy Gyümölcsteát amiért szintén 5 aranyat fizet. A pultnál megvárja Zarast, kíváncsi ő mit rendel és várja a frissen készülő rántottáját a teája mellé.*
7010. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-31 08:17:11
Üzenet elküldve: 2015-05-31 08:17:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Először a szeme ismét az asztallapra vándorol, hogy elrejtse csalódottságát, amiért az Istennő nem mutatkozott a szerzetesnő előtt. A barátságos és megnyugtató pillantást elkapta még tekintete előtte, de annak ellenére apad a lelkesedése. Hirtelen kapja fel a tekintetét az "Egyszer viszont... " résznél és reménnyel telnek meg újra szürkéi. A történetet összeszorult torokkal hallgatja. Elképzeli a támadást, ahogy az egyedül lévő szerzetesnő szembe néz a veszéllyel, aztán azt ahogy az Istennő haragja lesújt villám és farkas alakban mentve meg szerzetesét porig égetve a támadókat. Ajkai között egy pici rés jelenik meg, ahogy feszülten figyel a történet végére. Csodálattal néz rá, mintha egy szent lenne előtte. Lassan megjelenő mosolya bezárja szétnyílt ajkait.*
~Tehát A Második nem csak egy árnyék istenség, hanem tényleg létezik.~
*Ez a gondolat lelkesíti, úgy érzi végre megtalált valamit, amiről nem is tudta, hogy keresi. Igaz a kétely szikrája ott izzik még a hit tüze alatt, de az eddigi halom hamunál, ami a hite helyén volt idáig mindenképpen jobb. Megdöbbenve néz Theratisra mikor azt mondja nem kívánja, hogy előnyben részesítse őt A Második és imáin kívül nincs szüksége másra. Talán évei száma, talán elf gyökerei, vagy csak az esze az oka, de nem tudja ezt a mondatot elengedni rejtett hegyes fülei mellett. Valahogy az ő tudata most mást sugall.*
-Lehet az Istennő nem mindig kéri ki követői véleményét az ilyen dolgokban. Ha A Második szeszélyes, talán akkor is kivételessé tesz, ha nem kívánod ezt. Ha pedig ő kívánja, hogy kivételezett legyél, akkor vajon elég az erejéből táplálkoznod, vagy terveit kell képességeiddel véghezvinned? Talán ez lehetséges nem?
*Bűnbánóan néz a kérdés után a szerzetesnőre, mert nem akart tudálékos lenni, de kikívánkozott belőle a kérdés, azért gyorsan hozzáteszi.*
-Persze te ezt sokkal jobban megérted, én nem ismerhetem ezeket a tanokat. Ez a te hited csak eszembe jutott, hogy azt mondtad nem sok ilyen van a rendedben mint te és az Istennő kivételesen bánt veled. Azt hiszem sokat kell még tanulnom, hogy tényleg megértsem ezeket a tanokat, tudod eddig nem nagyon vesződtek a taníttatásommal.
*A konyha felől sült hús illata terjeng és lassan megcsapja az orrát, gyomra pedig, mintha tudná mikor kell őt kellemetlen helyzetbe hozni hangosan jelzi, hogy most már gondolnia kell az evésre. Reméli a szilárd hittel élő nem hallotta meg, mert ha igen az arca is olyan vörös lesz, mint a haja.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.31 08:39:02
*Először a szeme ismét az asztallapra vándorol, hogy elrejtse csalódottságát, amiért az Istennő nem mutatkozott a szerzetesnő előtt. A barátságos és megnyugtató pillantást elkapta még tekintete előtte, de annak ellenére apad a lelkesedése. Hirtelen kapja fel a tekintetét az "Egyszer viszont... " résznél és reménnyel telnek meg újra szürkéi. A történetet összeszorult torokkal hallgatja. Elképzeli a támadást, ahogy az egyedül lévő szerzetesnő szembe néz a veszéllyel, aztán azt ahogy az Istennő haragja lesújt villám és farkas alakban mentve meg szerzetesét porig égetve a támadókat. Ajkai között egy pici rés jelenik meg, ahogy feszülten figyel a történet végére. Csodálattal néz rá, mintha egy szent lenne előtte. Lassan megjelenő mosolya bezárja szétnyílt ajkait.*
~Tehát A Második nem csak egy árnyék istenség, hanem tényleg létezik.~
*Ez a gondolat lelkesíti, úgy érzi végre megtalált valamit, amiről nem is tudta, hogy keresi. Igaz a kétely szikrája ott izzik még a hit tüze alatt, de az eddigi halom hamunál, ami a hite helyén volt idáig mindenképpen jobb. Megdöbbenve néz Theratisra mikor azt mondja nem kívánja, hogy előnyben részesítse őt A Második és imáin kívül nincs szüksége másra. Talán évei száma, talán elf gyökerei, vagy csak az esze az oka, de nem tudja ezt a mondatot elengedni rejtett hegyes fülei mellett. Valahogy az ő tudata most mást sugall.*
-Lehet az Istennő nem mindig kéri ki követői véleményét az ilyen dolgokban. Ha A Második szeszélyes, talán akkor is kivételessé tesz, ha nem kívánod ezt. Ha pedig ő kívánja, hogy kivételezett legyél, akkor vajon elég az erejéből táplálkoznod, vagy terveit kell képességeiddel véghezvinned? Talán ez lehetséges nem?
*Bűnbánóan néz a kérdés után a szerzetesnőre, mert nem akart tudálékos lenni, de kikívánkozott belőle a kérdés, azért gyorsan hozzáteszi.*
-Persze te ezt sokkal jobban megérted, én nem ismerhetem ezeket a tanokat. Ez a te hited csak eszembe jutott, hogy azt mondtad nem sok ilyen van a rendedben mint te és az Istennő kivételesen bánt veled. Azt hiszem sokat kell még tanulnom, hogy tényleg megértsem ezeket a tanokat, tudod eddig nem nagyon vesződtek a taníttatásommal.
*A konyha felől sült hús illata terjeng és lassan megcsapja az orrát, gyomra pedig, mintha tudná mikor kell őt kellemetlen helyzetbe hozni hangosan jelzi, hogy most már gondolnia kell az evésre. Reméli a szilárd hittel élő nem hallotta meg, mert ha igen az arca is olyan vörös lesz, mint a haja.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.31 08:39:02
7009. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:06:45
Üzenet elküldve: 2015-05-30 23:06:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elyne Vrynn Worf//
*Megmosolyogtatják a lány udvarias kijelentései, s még ha Elyne oly buzgón is kívánja levetkőzni nemesi származásának előnyeit otthonának távolságában, le sem tagadhatná neveltetését.*
- Kellemes társaságod több, mint elegendő viszonzás, igazán nem várok el egyebet. *Mondja őszintén, és mindemellett nem is jutnak eszébe netán mocskos fantáziák. Gyors reakciója biztosíthatja is az északit efelől, hiszen ábrázata nem idézi egy pillanatra sem az álmélkodó férfiak arckifejezését bizonyos témákban történő merengéseik közepette.
Midőn pedig a lány tekintete oldalvást siklik a fogadó bejáratának irányába, úgy az ő barnái is felkeresik maguknak az enyhén nyikorgó faajtót, melyen már a főtér esti fényei szűrődnek be egy jellegtelen alak takarásából. Néhány egészen rövid momentum erejéig el is tűnődik, hova röpült ily' hamar az idő, s mintha gondolatai elrabolhatóak volnának, a szépséges Elyne kedveskedő szavakba önti őket, melyeknek nyomán szelíd mosollyal fordítja vissza barátságos lélektükreit a hölgyre. Bármit mondani rá azonban igazán kár volna, tehát mosolyán kívül nem jelzi egyébbel szívének örvendezését.
Ellenben ami Argust és a vele kapcsolatos megérzéseit illeti, ahhoz már neki is akad mondanivalója, noha a becsületességét és szavának hűségét érintő megjegyzésnél nem tudja megállni, hogy enyhén oldalra biccentett fejjel ne fakassza ajkait szélesebb mosolyra. Nem olyasféle ez, mint mikor rápirítják valakire a csúfos igazságot, s leleplezik aljas indíttatásait, ó nem. Inkább barátságos egy egészen halovány szemérmességgel, hiszen becsületes lovagként ennél nagyobb bókokat aligha kaphatna, még ha ezeket inkább a köpcös mágustól is kell fogadnia a hölgy közvetítésében.*
- Amennyire ismerője vagyok magamnak, illendőnek találom a jelzőket, remélem méltó is leszek a jó mágus elvárásaihoz. *Feleli egészen visszafogottan, enyhe zavarában végül az utolsó korty bort is letudva ajkainak ölelésében. S mivel kendője nincs a közelben, úgy kézfejével törli meg a nedűtől kipiroslott száját. Épp jókor, hiszen Elyne a séta lehetőségét helyezi kilátásba, ám kérdésének nyomán nem tudja visszafogni, hogy finoman el ne nevesse magát.*
- Kedves Elyne, attól tartok, ha ismerősömre várnánk, netán már por se maradna belőlünk. Úgy értettem, napok óta várom érkezését, melyben nem is vagyok bizonyos, hogy megtörténik, ám semmiképpen sem hinném, hogy épp a mai estén örvendeztetne felbukkanásával. *Magyarázza jó kedélyűen, ahogy bátorkodik felkelni a székéből, s meg is érzi, hogy éhgyomorra bort inni nem volt a legokosabb elgondolás, noha még messze van attól, hogy ne tudjék egyenesen járni vagy illendően viselkedni.* Szíves örömest megnézem veled az udvart az esti fényekben, még nekem se volt hozzá szerencsém. *Teszi hozzá végezetül, s mivel ígéretét tette arra, hogy tekintettel lesz a lány önállóságára, nem nyújtja kezét a felsegítéséhez, hanem hagyja, hogy magától álljon talpra Elyne. Amint ez megtörténik, el is indulhatnak kifelé a fogadóból egy kellemes, nyári esti séta reményében.*
- Lányoknak is? Te is kitanultad a kardforgatást? *Tűnődik, mert hát a legnagyobb jóindulata ellenére sem gondolta volna a lányról, hogy effajta "küldetés" kapcsán vándorol a világban.* Elképesztő... Odahaza testvéreim közül én vagyok a legfiatalabb, s az öröklés hasonlatos, mint ezek szerint északon. Talán annyi a különbség, hogy a másodszülött is kap kisebb birtokokat, amennyiben rendelkezik velük a család, a harmadszülött többnyire a politikában keresi a helyét, míg hát a többiek... Nos, ők eldöntik, hogyan tovább. *Magyarázza mosolyogva, s miután az ajtóhoz értek, kinyitja a lánynak, nem engedve abból, hogy a hölgy távozzék először az épületből.*
*Megmosolyogtatják a lány udvarias kijelentései, s még ha Elyne oly buzgón is kívánja levetkőzni nemesi származásának előnyeit otthonának távolságában, le sem tagadhatná neveltetését.*
- Kellemes társaságod több, mint elegendő viszonzás, igazán nem várok el egyebet. *Mondja őszintén, és mindemellett nem is jutnak eszébe netán mocskos fantáziák. Gyors reakciója biztosíthatja is az északit efelől, hiszen ábrázata nem idézi egy pillanatra sem az álmélkodó férfiak arckifejezését bizonyos témákban történő merengéseik közepette.
Midőn pedig a lány tekintete oldalvást siklik a fogadó bejáratának irányába, úgy az ő barnái is felkeresik maguknak az enyhén nyikorgó faajtót, melyen már a főtér esti fényei szűrődnek be egy jellegtelen alak takarásából. Néhány egészen rövid momentum erejéig el is tűnődik, hova röpült ily' hamar az idő, s mintha gondolatai elrabolhatóak volnának, a szépséges Elyne kedveskedő szavakba önti őket, melyeknek nyomán szelíd mosollyal fordítja vissza barátságos lélektükreit a hölgyre. Bármit mondani rá azonban igazán kár volna, tehát mosolyán kívül nem jelzi egyébbel szívének örvendezését.
Ellenben ami Argust és a vele kapcsolatos megérzéseit illeti, ahhoz már neki is akad mondanivalója, noha a becsületességét és szavának hűségét érintő megjegyzésnél nem tudja megállni, hogy enyhén oldalra biccentett fejjel ne fakassza ajkait szélesebb mosolyra. Nem olyasféle ez, mint mikor rápirítják valakire a csúfos igazságot, s leleplezik aljas indíttatásait, ó nem. Inkább barátságos egy egészen halovány szemérmességgel, hiszen becsületes lovagként ennél nagyobb bókokat aligha kaphatna, még ha ezeket inkább a köpcös mágustól is kell fogadnia a hölgy közvetítésében.*
- Amennyire ismerője vagyok magamnak, illendőnek találom a jelzőket, remélem méltó is leszek a jó mágus elvárásaihoz. *Feleli egészen visszafogottan, enyhe zavarában végül az utolsó korty bort is letudva ajkainak ölelésében. S mivel kendője nincs a közelben, úgy kézfejével törli meg a nedűtől kipiroslott száját. Épp jókor, hiszen Elyne a séta lehetőségét helyezi kilátásba, ám kérdésének nyomán nem tudja visszafogni, hogy finoman el ne nevesse magát.*
- Kedves Elyne, attól tartok, ha ismerősömre várnánk, netán már por se maradna belőlünk. Úgy értettem, napok óta várom érkezését, melyben nem is vagyok bizonyos, hogy megtörténik, ám semmiképpen sem hinném, hogy épp a mai estén örvendeztetne felbukkanásával. *Magyarázza jó kedélyűen, ahogy bátorkodik felkelni a székéből, s meg is érzi, hogy éhgyomorra bort inni nem volt a legokosabb elgondolás, noha még messze van attól, hogy ne tudjék egyenesen járni vagy illendően viselkedni.* Szíves örömest megnézem veled az udvart az esti fényekben, még nekem se volt hozzá szerencsém. *Teszi hozzá végezetül, s mivel ígéretét tette arra, hogy tekintettel lesz a lány önállóságára, nem nyújtja kezét a felsegítéséhez, hanem hagyja, hogy magától álljon talpra Elyne. Amint ez megtörténik, el is indulhatnak kifelé a fogadóból egy kellemes, nyári esti séta reményében.*
- Lányoknak is? Te is kitanultad a kardforgatást? *Tűnődik, mert hát a legnagyobb jóindulata ellenére sem gondolta volna a lányról, hogy effajta "küldetés" kapcsán vándorol a világban.* Elképesztő... Odahaza testvéreim közül én vagyok a legfiatalabb, s az öröklés hasonlatos, mint ezek szerint északon. Talán annyi a különbség, hogy a másodszülött is kap kisebb birtokokat, amennyiben rendelkezik velük a család, a harmadszülött többnyire a politikában keresi a helyét, míg hát a többiek... Nos, ők eldöntik, hogyan tovább. *Magyarázza mosolyogva, s miután az ajtóhoz értek, kinyitja a lánynak, nem engedve abból, hogy a hölgy távozzék először az épületből.*
7008. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 22:18:47
Üzenet elküldve: 2015-05-30 22:18:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Galdrian Gwilitram//
*Valahol jól esik Galdrian szavai, de valahol bosszantóak is számára. Szerencsére végtelen türelemmel áldotta meg a sors, s édesanyja tanítása, így megérti a férfi elveit, s tiszteletben is tarjta azt. Csak épp szónélkül nem tudja hagyni.*
- Valóban, te már tudod. Remek neveltetésben lehetett részed, ha ennyire ragaszkodsz az erényekhez. Köszönöm, hogy tiszteletben tartod kilétemet, s szívesen is venném próbálkozásod. Esetleg viszonozhatnám feléd ezt valahogy?
*Kérdése minden hátsó szándékot nélkülöz, anélkül, hogy tudná min is jár a férfi kusza agytekervényei.
A fogadó ajtaja nyílik, s akaratlanul is odavonza barna tekintetét. Hihetetlen, hogy nem vette észre, de az ég már leszállt, a Pegazusba is kezdik meggyújtani a gyertyákat.*
- Valahogy melletted, oly gyorsan tellik az idő. *Mosolyog barátságosan Galdrianra. Természetesen nem kerüli el figyelmét a lovag tartózkodó hozzáállása. Eleinte furcsállja viselkedésést, de hamar rájön, hogy vannak, akik a nőket a végletekig tisztelik. Szokatlan ez számára, de igyekszik megérteni, s visszafognia magát, nehogy ezentúl bármivel is megsértse. Lassan kortyolgatja a vérvoros bort, mely édesen marja végig torkát. Néhány korty után, rájön, hogy nem evett még ma, s érzi, hogy lassan kezd fejébe szállni a bor. De ez csak az arcára ül ki, némi piros pír kíséretében.*
- Túlzott aggodalmad meglehet, de társaságod kellemes volt, azokban a vészterhes percekben. *Mosolyodik továbbra is barátságosan, miközbe ujjával a pohár peremén játszik A megnedvesített pohárszélen köröz ujjával lassan, egyenletesen.*
- Igen, ez volt a történet lényege. De részleteket nem tudok, nem olvastam. Argus mesélt róla még régebben. De szerintem inkább a mondanivalója miatt ajánlotta neked. Meglehet, hogy nem látszik, de a kis köpcös mágus remek emberismerő. *Mosolyog barátságosan továbbra is.* - Meglehet, hogy felismerte benned a becsületességed. A szimbólumok, amiket viselünk árulkodnak rólunk. Lehet, hogy a szarvasfüggődnek is köze van hozzá. De a szarvas nem vezette el a vadászt az élet vízéhez, ami megmentette volna életét. Hanem inkább választotta a halált, megtartva ezzel szavát. Vagy talán rosszul gondolta, hogy ez illene rád?
*Hajtja oldalra a fejét. Meglehet, hogy teljesen rossz úton jár, s Argus is csak véletlen ajánlotta neki pont ezt a könyvet, s lehet nem is ilyen erényekkel rendelkezik a lovag. Lehet, hogy csak megjátsza magát. A mai világban oly sok minen lehetséges.
Fejét továbbra is félrehajtva hallgatja Galdrian szavait.*
- Tartasz? Megkérdezhetem, hogy miért? *De szinte rögtön meg is kapja rá a választ. A férfi is utal saját múltjára, hogy honnan is származik. Egy meleg mosoly húzódik cseresznyeszínű ajkai szegletébe.*
- S mikorra várod az ismerősödet, ha nem vagyok tolakodó? Csak mert, ha nem tartod tapintatlannak, olyan jó idő van most kint, s úgy tudom, hogy éjsszaka a Holdudvar gyönyörű. Nem lenne kedved kimenni levegőzni?
*Teszi fel a kérdést, s őszinte tekintettel néz Galdrianra. Bárhogy is alakul társalgásuk menete, vagy ülve, vagy épp az udvar felé sétálva válaszol a kérdésre.*
- Mifelénk ez a szokás. Az elsőszülött gyerek az, aki örökli a kúria, s a földek feletti irányítást. A többi fiút zsoldosnak képzik ki, s ha betöltöttek egy adott évet, akkor tíz évre elvándorolnak otthonról. Minden vagyonuk, csak a ruha, s a fegyvereik, s boldogulniuk kell a világban, úgy ahogy tud. Nincs ez máshogy a lányoknál sem. *Hangjában egy csepp harag, vagy ellenérzés sincs, főleg, hogy maga jött el, anélkül, hogy bárkinek is szólt volna otthon. De Galdrian hamar rájöhet, hogy a lány számára, ez egy természetes szokás.*
*Valahol jól esik Galdrian szavai, de valahol bosszantóak is számára. Szerencsére végtelen türelemmel áldotta meg a sors, s édesanyja tanítása, így megérti a férfi elveit, s tiszteletben is tarjta azt. Csak épp szónélkül nem tudja hagyni.*
- Valóban, te már tudod. Remek neveltetésben lehetett részed, ha ennyire ragaszkodsz az erényekhez. Köszönöm, hogy tiszteletben tartod kilétemet, s szívesen is venném próbálkozásod. Esetleg viszonozhatnám feléd ezt valahogy?
*Kérdése minden hátsó szándékot nélkülöz, anélkül, hogy tudná min is jár a férfi kusza agytekervényei.
A fogadó ajtaja nyílik, s akaratlanul is odavonza barna tekintetét. Hihetetlen, hogy nem vette észre, de az ég már leszállt, a Pegazusba is kezdik meggyújtani a gyertyákat.*
- Valahogy melletted, oly gyorsan tellik az idő. *Mosolyog barátságosan Galdrianra. Természetesen nem kerüli el figyelmét a lovag tartózkodó hozzáállása. Eleinte furcsállja viselkedésést, de hamar rájön, hogy vannak, akik a nőket a végletekig tisztelik. Szokatlan ez számára, de igyekszik megérteni, s visszafognia magát, nehogy ezentúl bármivel is megsértse. Lassan kortyolgatja a vérvoros bort, mely édesen marja végig torkát. Néhány korty után, rájön, hogy nem evett még ma, s érzi, hogy lassan kezd fejébe szállni a bor. De ez csak az arcára ül ki, némi piros pír kíséretében.*
- Túlzott aggodalmad meglehet, de társaságod kellemes volt, azokban a vészterhes percekben. *Mosolyodik továbbra is barátságosan, miközbe ujjával a pohár peremén játszik A megnedvesített pohárszélen köröz ujjával lassan, egyenletesen.*
- Igen, ez volt a történet lényege. De részleteket nem tudok, nem olvastam. Argus mesélt róla még régebben. De szerintem inkább a mondanivalója miatt ajánlotta neked. Meglehet, hogy nem látszik, de a kis köpcös mágus remek emberismerő. *Mosolyog barátságosan továbbra is.* - Meglehet, hogy felismerte benned a becsületességed. A szimbólumok, amiket viselünk árulkodnak rólunk. Lehet, hogy a szarvasfüggődnek is köze van hozzá. De a szarvas nem vezette el a vadászt az élet vízéhez, ami megmentette volna életét. Hanem inkább választotta a halált, megtartva ezzel szavát. Vagy talán rosszul gondolta, hogy ez illene rád?
*Hajtja oldalra a fejét. Meglehet, hogy teljesen rossz úton jár, s Argus is csak véletlen ajánlotta neki pont ezt a könyvet, s lehet nem is ilyen erényekkel rendelkezik a lovag. Lehet, hogy csak megjátsza magát. A mai világban oly sok minen lehetséges.
Fejét továbbra is félrehajtva hallgatja Galdrian szavait.*
- Tartasz? Megkérdezhetem, hogy miért? *De szinte rögtön meg is kapja rá a választ. A férfi is utal saját múltjára, hogy honnan is származik. Egy meleg mosoly húzódik cseresznyeszínű ajkai szegletébe.*
- S mikorra várod az ismerősödet, ha nem vagyok tolakodó? Csak mert, ha nem tartod tapintatlannak, olyan jó idő van most kint, s úgy tudom, hogy éjsszaka a Holdudvar gyönyörű. Nem lenne kedved kimenni levegőzni?
*Teszi fel a kérdést, s őszinte tekintettel néz Galdrianra. Bárhogy is alakul társalgásuk menete, vagy ülve, vagy épp az udvar felé sétálva válaszol a kérdésre.*
- Mifelénk ez a szokás. Az elsőszülött gyerek az, aki örökli a kúria, s a földek feletti irányítást. A többi fiút zsoldosnak képzik ki, s ha betöltöttek egy adott évet, akkor tíz évre elvándorolnak otthonról. Minden vagyonuk, csak a ruha, s a fegyvereik, s boldogulniuk kell a világban, úgy ahogy tud. Nincs ez máshogy a lányoknál sem. *Hangjában egy csepp harag, vagy ellenérzés sincs, főleg, hogy maga jött el, anélkül, hogy bárkinek is szólt volna otthon. De Galdrian hamar rájöhet, hogy a lány számára, ez egy természetes szokás.*
7007. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 21:46:57
Üzenet elküldve: 2015-05-30 21:46:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elyne Vrynn Worf//
*A lány távozása előtti kis dicséret újfent keserű szájízzel örvendezteti, hiszen Elyne szavai akár csak egy elnéző anyuka kedveskedései fiatal gyermeke iránt... Nem válik a kedvére, ám a megszólítása iránti kérelmét tiszteletben tartja.
Miután pedig ismét egymással szemközt ülve cseveghetnek s bort kortyolgathatnak, gyakorolja is egy kicsit a lány nevét.*
- Megértem az óhajod, de hát előttem már ismeretes a családod neve, Elyne, úgy nehezemre esik másképpen viseltetni irányodban, mint ahogyan azt egyéb nemes hölgyekkel tenném. Ám ígérem, megkísérlek közvetlenebbnek lenni hozzád, ha úgy kívánod. *Mosolyodik el gyengéden, amint barna íriszeivel felkeresi a lány őzike tekintetét néhány barátságos momentum erejéig, a következő pillanatban viszont már a kupája alját nézi, ahogy már a harmadik kortyot tudja le a torkán. Vagy a negyediket, ki tudja már...
Az újabb gyengéd érintés azonban arra sarkallja, hogy újfent a csalafinta tincsekkel megáldott leányzóra emelje lélektükreit. Finom, puha keze kedveskedő az ifjú lovag szívének, ám a korábbi produkciót látva akaratlan is szemérmetlen csábításnak ítéli, noha meglehet, már csak neki szálltak a fejébe a különböző hárpiákról és aljas, de annál gyönyörűbb női idomokkal megáldott lényekről szólott legendák.*
- Akkor társaságom és túlzott aggodalmam inkább terhesnek ígérkezett, semmint segítő erejűnek, de szavaid hízelgőek, kedves Elyne. *Somolyogja, amint ismételten lepillant az egyre üresedő kupájára.*
- Igen, igen. Arra gondolok.*Feleli tömören a könyvet illetően, hiszen érződik a lány hangján, hogy kérdése után mondani is fog valamit. S ahogy észak szülötte elhúzza sajátjáról puha kacsóját, ő is leheletnyire hátrébb húzza a borospoharat tartó kezét, mintegy kiküszöbölve az újabb lehetőséget az elcsábítására.
Közben persze, ahogy a szép ajkú lány elregéli a szarvas rövid legendáját, szemei megint csak felemelkednek a pohárról, elvégre beszéd közben úgy illendő, ha nem a szomszéd asztal terítékét vizslatja az ember.*
- Ez volna a történet? *Kérdezi enyhe megilletődéssel a hangjában, amint szemöldökeit is összevonja.* Ez a mágus barátod igen furcsa szerzet, igazán nem értem, miért kívánta tőlem, hogy olvassam el. Talán a medál... *Süllyeszti tekintetét a mellkasán pihenő szarvas amulettre, melynek kitüntetett jelentősége van a fiatal férfi számára.
S amint a munkára vetül témájuk fonala, ismét kelletlenül húzza a száját.*
- Nem igazán. Badarság, hisz másképpen nem ismerhetném meg az itteni családokat, ám valahol tartózkodom tőlük. Arthenior nem a földváros, itt minden oly' idegenkedő. Őszintén megvallva egy ismerőst várok, kitől utam során váltam el, de talán itt lenne az ideje tovább állni. *Sóhajtja, ahogy szabad kezét ismét a nyakában függő amulettre simítja, hogy aztán ujjbegyei között játszadozhasson vele.
Mindeközben azért nem téveszti szem elől az Elyne szavai mellé tűzött jegesen villanó tekintetet sem, mely az ő heves temperamentumától és meleg szívétől oly' messze esik, mint Pirtianestől az artheniori tengerek. Rá se mer kérdezni, mik is volnának ezek a bizonyos következmények.*
- Bizonyos vagyok benne, hogy méltón elnyerik a büntetésüket. De most essék szó inkább rólad, a taverna ismerős falainak látványán kívül milyen indokkal kerültél ilyen távol északtól?
*A lány távozása előtti kis dicséret újfent keserű szájízzel örvendezteti, hiszen Elyne szavai akár csak egy elnéző anyuka kedveskedései fiatal gyermeke iránt... Nem válik a kedvére, ám a megszólítása iránti kérelmét tiszteletben tartja.
Miután pedig ismét egymással szemközt ülve cseveghetnek s bort kortyolgathatnak, gyakorolja is egy kicsit a lány nevét.*
- Megértem az óhajod, de hát előttem már ismeretes a családod neve, Elyne, úgy nehezemre esik másképpen viseltetni irányodban, mint ahogyan azt egyéb nemes hölgyekkel tenném. Ám ígérem, megkísérlek közvetlenebbnek lenni hozzád, ha úgy kívánod. *Mosolyodik el gyengéden, amint barna íriszeivel felkeresi a lány őzike tekintetét néhány barátságos momentum erejéig, a következő pillanatban viszont már a kupája alját nézi, ahogy már a harmadik kortyot tudja le a torkán. Vagy a negyediket, ki tudja már...
Az újabb gyengéd érintés azonban arra sarkallja, hogy újfent a csalafinta tincsekkel megáldott leányzóra emelje lélektükreit. Finom, puha keze kedveskedő az ifjú lovag szívének, ám a korábbi produkciót látva akaratlan is szemérmetlen csábításnak ítéli, noha meglehet, már csak neki szálltak a fejébe a különböző hárpiákról és aljas, de annál gyönyörűbb női idomokkal megáldott lényekről szólott legendák.*
- Akkor társaságom és túlzott aggodalmam inkább terhesnek ígérkezett, semmint segítő erejűnek, de szavaid hízelgőek, kedves Elyne. *Somolyogja, amint ismételten lepillant az egyre üresedő kupájára.*
- Igen, igen. Arra gondolok.*Feleli tömören a könyvet illetően, hiszen érződik a lány hangján, hogy kérdése után mondani is fog valamit. S ahogy észak szülötte elhúzza sajátjáról puha kacsóját, ő is leheletnyire hátrébb húzza a borospoharat tartó kezét, mintegy kiküszöbölve az újabb lehetőséget az elcsábítására.
Közben persze, ahogy a szép ajkú lány elregéli a szarvas rövid legendáját, szemei megint csak felemelkednek a pohárról, elvégre beszéd közben úgy illendő, ha nem a szomszéd asztal terítékét vizslatja az ember.*
- Ez volna a történet? *Kérdezi enyhe megilletődéssel a hangjában, amint szemöldökeit is összevonja.* Ez a mágus barátod igen furcsa szerzet, igazán nem értem, miért kívánta tőlem, hogy olvassam el. Talán a medál... *Süllyeszti tekintetét a mellkasán pihenő szarvas amulettre, melynek kitüntetett jelentősége van a fiatal férfi számára.
S amint a munkára vetül témájuk fonala, ismét kelletlenül húzza a száját.*
- Nem igazán. Badarság, hisz másképpen nem ismerhetném meg az itteni családokat, ám valahol tartózkodom tőlük. Arthenior nem a földváros, itt minden oly' idegenkedő. Őszintén megvallva egy ismerőst várok, kitől utam során váltam el, de talán itt lenne az ideje tovább állni. *Sóhajtja, ahogy szabad kezét ismét a nyakában függő amulettre simítja, hogy aztán ujjbegyei között játszadozhasson vele.
Mindeközben azért nem téveszti szem elől az Elyne szavai mellé tűzött jegesen villanó tekintetet sem, mely az ő heves temperamentumától és meleg szívétől oly' messze esik, mint Pirtianestől az artheniori tengerek. Rá se mer kérdezni, mik is volnának ezek a bizonyos következmények.*
- Bizonyos vagyok benne, hogy méltón elnyerik a büntetésüket. De most essék szó inkább rólad, a taverna ismerős falainak látványán kívül milyen indokkal kerültél ilyen távol északtól?
7006. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 19:42:48
Üzenet elküldve: 2015-05-30 19:42:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*Barátságos és megnyugtató pillantással csóválja meg a fejét. Nem, soha nem látta a Másodikat, nem üzent neki. Egyszer kisegítette ugyan egy harcban, amikor néhány haramia támadta meg, azt azonban nem tudná igazán találkozásnak nevezni.*
- Számomra nem küldött közvetlen jelet. Nem beszélt hozzám, nem jelent meg álmomban, sem ébrenlétemben sem. Egyszer viszont... *Kezdi el azonnal a mesélést, hiszen nem szeretné, ha a lány letörne, vagy lelkesedése visszahúzódna. Soha nem gondolt arra, hogy másokkal kéne foglalkoznia, már a hitének "terjesztése" okán, azonban a lány kérdései és értelmes és érdeklődő tekintete arra enged következtetni, hogy talán még el is gondolkodik ezen az egészen, talán még hajlandó lenne hinni is.*
- Egyszer, amikor már egyedül jártam a világot, az egyik letáborozásom alkalmával megtámadtak. Talán fél tucatnyi férfi lehetett, kardokkal és íjakkal. Túlerőben voltak, ez tagadhatatlan. Kettővel magam is elbántam, azonban kezdett zörögni a bokor, amikor hirtelen villám hasított végig az égen, szinte a semmiből. *Hangja izgalomról árulkodik, kezei finoman mutogatnak, mintha egy kalandor mesélné el éppen élete legnagyobb csatáját, melyben részt vett.*
- Szóval a villám helyben megölt kettőt. A következő pillanatban a közeli erdőből pedig néhány farkas rontott elő, és a maradékot is széttépték.
*Véres részletek ugyan, de hát a történet megköveteli, hogy mindent elmondjon.*
- Aztán, anélkül, hogy bántottak volna, a farkasok eltűntek egy pillanat alatt. Azóta sem éreztem magamhoz olyan közel istennőm kezét.
*Hangja újra elhalkul, tekintetében még csillog az izgalom maradéka, azonban szép lassan, néhány lélegzetvételnyi idő alatt visszatér komolysága.*
- De nem is kívántam soha, hogy valamiféle előnyben részesítsen. Mindaddig, míg a hozzá fűzött imáim erőt adnak, nincs szükségem másra.
*Barátságos és megnyugtató pillantással csóválja meg a fejét. Nem, soha nem látta a Másodikat, nem üzent neki. Egyszer kisegítette ugyan egy harcban, amikor néhány haramia támadta meg, azt azonban nem tudná igazán találkozásnak nevezni.*
- Számomra nem küldött közvetlen jelet. Nem beszélt hozzám, nem jelent meg álmomban, sem ébrenlétemben sem. Egyszer viszont... *Kezdi el azonnal a mesélést, hiszen nem szeretné, ha a lány letörne, vagy lelkesedése visszahúzódna. Soha nem gondolt arra, hogy másokkal kéne foglalkoznia, már a hitének "terjesztése" okán, azonban a lány kérdései és értelmes és érdeklődő tekintete arra enged következtetni, hogy talán még el is gondolkodik ezen az egészen, talán még hajlandó lenne hinni is.*
- Egyszer, amikor már egyedül jártam a világot, az egyik letáborozásom alkalmával megtámadtak. Talán fél tucatnyi férfi lehetett, kardokkal és íjakkal. Túlerőben voltak, ez tagadhatatlan. Kettővel magam is elbántam, azonban kezdett zörögni a bokor, amikor hirtelen villám hasított végig az égen, szinte a semmiből. *Hangja izgalomról árulkodik, kezei finoman mutogatnak, mintha egy kalandor mesélné el éppen élete legnagyobb csatáját, melyben részt vett.*
- Szóval a villám helyben megölt kettőt. A következő pillanatban a közeli erdőből pedig néhány farkas rontott elő, és a maradékot is széttépték.
*Véres részletek ugyan, de hát a történet megköveteli, hogy mindent elmondjon.*
- Aztán, anélkül, hogy bántottak volna, a farkasok eltűntek egy pillanat alatt. Azóta sem éreztem magamhoz olyan közel istennőm kezét.
*Hangja újra elhalkul, tekintetében még csillog az izgalom maradéka, azonban szép lassan, néhány lélegzetvételnyi idő alatt visszatér komolysága.*
- De nem is kívántam soha, hogy valamiféle előnyben részesítsen. Mindaddig, míg a hozzá fűzött imáim erőt adnak, nincs szükségem másra.
7005. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 19:41:27
Üzenet elküldve: 2015-05-30 19:41:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
* Fura senki nincs a téren, pedig ilyenkor már mindenki javában a nap kipihenésével foglalatoskodik. Azaz, sokan térnek be a fogadóba. Tegnap is itt állt, s talán az idő is ekörül járhatott. Mindegy most nem is akar rágondolni, legalább úgy öt percig. Még a háta mögé pillant, de semmi, csak a koromfekete sötétség. Nem érti, olyan furcsa. Mint ahogy a benne lévő feszültséget, remegő kezeit s lábát, az ismeretlentől való félelmet sem. Tenyere kötésén átütött a vér, ahogy combján a nadrág is felitta azt. Sajog is mindkettő. *
~ Remek. És az éjszakának még nincs vége. ~ * ziláltan indul meg a fogadó felé, miután légzése újra egyenletessé válik. Arcába tapadt haját kisimítja, ruháját a lehetőségekhez képest megigazítja. Mire az ajtóhoz ér, aránylag olyan, mint amikor elindult. Eltekintve a karcolástól. És mi lesz még akkor, ha alvásra adja a fejét, akkor jön még csak az igazi rémálom.
A fogadó ajtaján füst tódul ki, nevetés, beszélgetés, halk dalolászás hallatszik. Alig lát valamit, ahogy belép, olyan homályos minden. A füst az oka, mely marja a szemét, s hiába a hunyorgás, sűrű pislogás még is könny gyűlik a tengerkék szemekbe. Azokon ár pedig érdekesen hat a világ. A gyertyák fénye, az arcok, a színek. A hangok is mások, tompák s érthetetlen zsivaj az egész. Ezt pedig a benne lévő zavarodottság okozza, hogy így összekuszálódtak a dolgok és még az elmúlt pár perc eseményei. Odabotorkál a pulthoz, hogy szobát kérjen és , valami töményt is. Kell a megnyugváshoz. *
- Szobát szeretnék két éjszakára. Leteszi érte a 28 aranyat.
- S egy kupica Pálinkát... olyat, ami gyorsan üt. Mellé számolja a 17aranyat. * mondjuk, Esnél ez bármi lehet, ami erősebb a málnaszörpnél. A fogadós jó memóriával rendelkezik, gyorsan megjegyzi, hogy hamar visszatért, hisz csak tegnap távozott. Hangjában valami fura hangsúllyal, még Rynre is rákérdez, s hogy rövid ideig tartott a barátságuk. *
~ Nah, igen. ~ * húzza el a száját, nem mintha olyan sok köze lenne hozzá. Gyorsan legyűri az italt, kellemes s igen jó fajta, hisz nincs az az érzés utána, melytől inkább visszafele jönne, itatva magát gurul le a torkon. Hamar hatni fog, hisz ma még csak reggel evett, s már most érzi, hogy gyomrától egészen a füléig elért a melegség. Valahogy nincs tovább kedve maradni, inkább magához veszi a kulcsot, s feltipeg a szállásra. *
~ Remek. És az éjszakának még nincs vége. ~ * ziláltan indul meg a fogadó felé, miután légzése újra egyenletessé válik. Arcába tapadt haját kisimítja, ruháját a lehetőségekhez képest megigazítja. Mire az ajtóhoz ér, aránylag olyan, mint amikor elindult. Eltekintve a karcolástól. És mi lesz még akkor, ha alvásra adja a fejét, akkor jön még csak az igazi rémálom.
A fogadó ajtaján füst tódul ki, nevetés, beszélgetés, halk dalolászás hallatszik. Alig lát valamit, ahogy belép, olyan homályos minden. A füst az oka, mely marja a szemét, s hiába a hunyorgás, sűrű pislogás még is könny gyűlik a tengerkék szemekbe. Azokon ár pedig érdekesen hat a világ. A gyertyák fénye, az arcok, a színek. A hangok is mások, tompák s érthetetlen zsivaj az egész. Ezt pedig a benne lévő zavarodottság okozza, hogy így összekuszálódtak a dolgok és még az elmúlt pár perc eseményei. Odabotorkál a pulthoz, hogy szobát kérjen és , valami töményt is. Kell a megnyugváshoz. *
- Szobát szeretnék két éjszakára. Leteszi érte a 28 aranyat.
- S egy kupica Pálinkát... olyat, ami gyorsan üt. Mellé számolja a 17aranyat.
* mondjuk, Esnél ez bármi lehet, ami erősebb a málnaszörpnél. A fogadós jó memóriával rendelkezik, gyorsan megjegyzi, hogy hamar visszatért, hisz csak tegnap távozott. Hangjában valami fura hangsúllyal, még Rynre is rákérdez, s hogy rövid ideig tartott a barátságuk. *~ Nah, igen. ~ * húzza el a száját, nem mintha olyan sok köze lenne hozzá. Gyorsan legyűri az italt, kellemes s igen jó fajta, hisz nincs az az érzés utána, melytől inkább visszafele jönne, itatva magát gurul le a torkon. Hamar hatni fog, hisz ma még csak reggel evett, s már most érzi, hogy gyomrától egészen a füléig elért a melegség. Valahogy nincs tovább kedve maradni, inkább magához veszi a kulcsot, s feltipeg a szállásra. *
7004. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 17:30:31
Üzenet elküldve: 2015-05-30 17:30:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Galdrian Gwilitran//
*Most rajta van a sor, hogy értetlenkedjen. Értetelenül pislog Galdrianra, a sóhaj hallatán, s fejét oldalra hajtja, de azért kedvesen elmosolyodott, ahogy a nevét kiejti a lovag.*
- Köszönöm szépen, Galdrian. *Szólal meg hálásan.* - Látod, hogy nem is nehéz? S milyen szépen is ejted ki.
*Érinti meg a férfi karját, hálála jeléül, még mielőtt elmenne.
A tavaszi ünnepségen még ismeretlen volt a városban. Nem fogta vissza magát, hiszen emlékszik, hogyan borult bátyja karjára, amikor a mágus... Ezen a gondolaton még mindig jót derül, ahogy Argus elérte a második helyezést a mágustusán. Velük szemben úgy viselkedett, mint most, bár meglehet, hogy Darelnak ez fel sem tűnt.
Most is csak az lehet, hogy úgy véli, mivel egyszer már találkozott a férfival, s kellemesen töltötték el az időt, így második találkozáskor már igazán nem kell magát visszafognia. No meg persze a kora nyári idő is lehet az oka. A friss növények illatai, a kirügyező fák, az édes illatok teljesen elbódítják, s megszédítik.
Leülve a székre, lábait maga alá húzza, s az asztalra könyökölve fogja két vékony keze közé a poharat. Hosszú ujjai begyei összeérnek a pohár oldalán. Körmei gondosan ápoltak, gömbölyű végűek. *
- Valóban ismeretes lenne? *Kérdi vidáman.* - Mindazonáltal nem szeretném kihasználni családom hátterét, csak hogy könnyeben boldoguljak az életben. Nem azért vagyok az, mert aként cselekedtem, hanem mert annak neveltek. *A születés igen erőteljes lenne, mivel valójában nem vérszerinti Worf. De sem vele, sem lánytestvéreivel soha ezt nem éreztetették, s soha nem gondolták volna úgy, hogy nem azok. Vrynnek és Worfok.
~A vére nem kék, de a lelke nemes.~
Hallja Worf-papi hangját a fejében.*
- A lényeg, hogy nem akarom, hogy nevem alapján ítéljenek meg, hanem hogy tetteim alapján. De ne érts félre, nem szégyellem családom nevét, mi több. Büszkén viselem, de a pozitív hozadékát nem szeretném viselni.
*Magyarázza, magát sem értve, hogy miért. Nem kérték számon, mégis egy pohár bor társaságában szeret elcseverészni, véleményét kifejteni.
Cseresznyeajkaihoz emeli a poharat, s egy aprót kortyol belőle. A vérszínű bor befogja ajkait, s csak még jobban kiemeli ívét, az egyre barnuló arcából.*
- Te igazán nem tartozol ilyennel. *Engedi el egyik kezével a poharát, hogy átnyúljon az asztal felett, s megérintse Galdrian kezét.* - Szívesen vettem volna, ha maradsz még egy kicsit. A családom... néha nem igazán tud a legmegfelelőbb támaszt nyújtani. *Húzza össze szemöldökét, miközben szavait kiejti. Látszik rajta, hogy erősen gondolkozik miként is fogalmazza meg a szavakat, majd halkan elneveti magát.*
- Az Aggancsok könyvére gondolsz? *Hajtja oldalra a fejét, ahogy a fiú kezét elengedi, s visszahúzza.* - Úgy rémlik, egykor mesélt róla Argus. Egy szarvasra bízták az élet vizének forrását, s meghagyták neki, hogy senkit sem vezethet oda, senki sem találhatja meg. Egy vadászidény alkalmával meglőtték a szarvast, de sikerült elmenekülnie. A vadász követte a nyomokat, s az erdő legsűrűbb mélyén talált rá a tetemére. Hízelgő, hogy szavai ilyen hatással voltak rád. Biztos büszke lenne magára, ha hallaná.
*A sértés hallatán engedékenyen emeli fel kezeit, bocsánatát kifejezve.*
- Sajnálom, eszembe sem jutott ilyet tenni, csak számomra ez a munka a legtermészetesebb egy harcos hallatán. S nem néztél még szét a Gazdagnegyedben munka után? *Kérdi őszinte kíváncsisággal hangjában, s követi Galdrian mozdulatát, hogy egy újabb kortyot igyon.*
- Egyiket sem tűrjük meg. *Válaszolja akaratlanul is rideg hangján, és egy éles, metsző fény villanásával a szemében.* - Mindkettőnek megvan a maga következménye.
*Most rajta van a sor, hogy értetlenkedjen. Értetelenül pislog Galdrianra, a sóhaj hallatán, s fejét oldalra hajtja, de azért kedvesen elmosolyodott, ahogy a nevét kiejti a lovag.*
- Köszönöm szépen, Galdrian. *Szólal meg hálásan.* - Látod, hogy nem is nehéz? S milyen szépen is ejted ki.
*Érinti meg a férfi karját, hálála jeléül, még mielőtt elmenne.
A tavaszi ünnepségen még ismeretlen volt a városban. Nem fogta vissza magát, hiszen emlékszik, hogyan borult bátyja karjára, amikor a mágus... Ezen a gondolaton még mindig jót derül, ahogy Argus elérte a második helyezést a mágustusán. Velük szemben úgy viselkedett, mint most, bár meglehet, hogy Darelnak ez fel sem tűnt.
Most is csak az lehet, hogy úgy véli, mivel egyszer már találkozott a férfival, s kellemesen töltötték el az időt, így második találkozáskor már igazán nem kell magát visszafognia. No meg persze a kora nyári idő is lehet az oka. A friss növények illatai, a kirügyező fák, az édes illatok teljesen elbódítják, s megszédítik.
Leülve a székre, lábait maga alá húzza, s az asztalra könyökölve fogja két vékony keze közé a poharat. Hosszú ujjai begyei összeérnek a pohár oldalán. Körmei gondosan ápoltak, gömbölyű végűek. *
- Valóban ismeretes lenne? *Kérdi vidáman.* - Mindazonáltal nem szeretném kihasználni családom hátterét, csak hogy könnyeben boldoguljak az életben. Nem azért vagyok az, mert aként cselekedtem, hanem mert annak neveltek. *A születés igen erőteljes lenne, mivel valójában nem vérszerinti Worf. De sem vele, sem lánytestvéreivel soha ezt nem éreztetették, s soha nem gondolták volna úgy, hogy nem azok. Vrynnek és Worfok.
~A vére nem kék, de a lelke nemes.~
Hallja Worf-papi hangját a fejében.*
- A lényeg, hogy nem akarom, hogy nevem alapján ítéljenek meg, hanem hogy tetteim alapján. De ne érts félre, nem szégyellem családom nevét, mi több. Büszkén viselem, de a pozitív hozadékát nem szeretném viselni.
*Magyarázza, magát sem értve, hogy miért. Nem kérték számon, mégis egy pohár bor társaságában szeret elcseverészni, véleményét kifejteni.
Cseresznyeajkaihoz emeli a poharat, s egy aprót kortyol belőle. A vérszínű bor befogja ajkait, s csak még jobban kiemeli ívét, az egyre barnuló arcából.*
- Te igazán nem tartozol ilyennel. *Engedi el egyik kezével a poharát, hogy átnyúljon az asztal felett, s megérintse Galdrian kezét.* - Szívesen vettem volna, ha maradsz még egy kicsit. A családom... néha nem igazán tud a legmegfelelőbb támaszt nyújtani. *Húzza össze szemöldökét, miközben szavait kiejti. Látszik rajta, hogy erősen gondolkozik miként is fogalmazza meg a szavakat, majd halkan elneveti magát.*
- Az Aggancsok könyvére gondolsz? *Hajtja oldalra a fejét, ahogy a fiú kezét elengedi, s visszahúzza.* - Úgy rémlik, egykor mesélt róla Argus. Egy szarvasra bízták az élet vizének forrását, s meghagyták neki, hogy senkit sem vezethet oda, senki sem találhatja meg. Egy vadászidény alkalmával meglőtték a szarvast, de sikerült elmenekülnie. A vadász követte a nyomokat, s az erdő legsűrűbb mélyén talált rá a tetemére. Hízelgő, hogy szavai ilyen hatással voltak rád. Biztos büszke lenne magára, ha hallaná.
*A sértés hallatán engedékenyen emeli fel kezeit, bocsánatát kifejezve.*
- Sajnálom, eszembe sem jutott ilyet tenni, csak számomra ez a munka a legtermészetesebb egy harcos hallatán. S nem néztél még szét a Gazdagnegyedben munka után? *Kérdi őszinte kíváncsisággal hangjában, s követi Galdrian mozdulatát, hogy egy újabb kortyot igyon.*
- Egyiket sem tűrjük meg. *Válaszolja akaratlanul is rideg hangján, és egy éles, metsző fény villanásával a szemében.* - Mindkettőnek megvan a maga következménye.
7003. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 14:36:27
Üzenet elküldve: 2015-05-30 14:36:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elyne Vrynn Worf//
*Nem tudja visszafogni, hogy egy apró, pihe sóhaj el ne hagyja az ajkait az újabb kérés nyomán. Jó, hogy nem arra kéri a lány, viseltessen vele egyenlőképpen, mint ivó társaival szokása.*
- Nem könnyíted meg az ember dolgát, de legyen óhajod szerint, Elyne. Legtávolabb álljék tőlem, hogy kellemetlenségekkel fárasszalak. *Magyarázza, majd ugyebár helyet foglal, míg az északi szülött látványos mozzanatok kíséretében italt méret maguknak.
Mogyoróbarna tekintete bár elkalandozik a kellemes női idomokon, gondolatai másutt járnak, mint amire számítani lehetne. Az élénk fantáziák tengerén hamarost tovaevickél, midőn felidézi magában a tavaszi ünnepen megismert lány viselkedését. Mint ahogy az állatok vetkeznek ki téli bundájukból, úgy hagyott maga mögött a nemes kisasszony is egy rétegnyi visszafogottságot, mely akkor még reá jellemző volt, legalábbis az ifjú lovag így látja. Nehezen tudja elképzelni, merre keveredett a nemrég még puha kacsóit elegánsan s bájosan maga elé emelő hölgyemény, hiszen a mostani akár a tengerészeket szédítő vízi fúriák, csábos inkább s virgonc.
A környező asztalok hímneműinek elégedett füttyögéseire pusztán csak a szemeit forgatja, bár nem ítélheti őket udvariatlanságuk nyomán, elvégre a hullámos fürtökkel megáldott leányzó bőven rátesz a kedvükre.
Miután végre Elyne is visszahelyezi formás hátsóját az asztal előtt nyugvó, szabad székre, nyílt tekintete lassú mozzanattal fordul a lány irányába, ám pillantása megakad az ujjai között forgatott fémkupa vonalán. Tartása már-már hetyke, amint az asztalon nyugvó keze végett egyik oldala kissé előbbre helyezkedik, mint a másik, amely a szék háttámláját öleli inkább.*
- Ha minden nemes senki lenne, midőn otthonát hátrahagyja, bizony furcsa világot élnénk. Családod neve egyébiránt ismeretes. *Jegyzi meg még a korábbi témát illetően, aztán mélyet kortyol az italából, mely hűséges szeretőjeként ezúttal is végigédesgeti a torkát.*
- Ugyan én is sajnáltam, hogy félbeszakadt, de a család az első, ezt bárki megértheti. Bocsánatkéréssel legfeljebb én tartoznék, amiért túlzóan sokáig kontárkodtam bele. De ha már itt tartunk, különös mágus ismerősöd említett holmi olvasmányt. Megvallom, keresni kerestem, de nem találtam, tudsz bármit róla? *Kérdezi, amint szabad kezével ezúttal elgondolkodottan végigdörgöli borostás állát, s végre a tekintetét is felemeli a lányra. Ajkaira is hamarost mosoly telepedik, noha nem az a boldog, inkább hitetlenkedő faja.*
- Kérlek, Elyne, ne sérts meg jobban. A zsoldos az zsoldos, a lovag pedig lovag. Ha fényes páncél nem is ékesít, mivoltomról aligha mondanék le. Nemesi család szolgálatába volna illendő állnom, de egyelőre egyiket sem ismerem Artheniorban. *Magyarázza, és újabb, öblös kortyot tud le a torkán a számára kissé kellemetlen téma fonalán. Legalább az északi sem marad ki, bár az ő problémájának súlyát komolyabbnak érezné, amennyiben nem beszélne róla Elyne félvállról.*
- Nos, még mindég inkább egy csaló, mintsem valós fenyegetés, nemde?
*Nem tudja visszafogni, hogy egy apró, pihe sóhaj el ne hagyja az ajkait az újabb kérés nyomán. Jó, hogy nem arra kéri a lány, viseltessen vele egyenlőképpen, mint ivó társaival szokása.*
- Nem könnyíted meg az ember dolgát, de legyen óhajod szerint, Elyne. Legtávolabb álljék tőlem, hogy kellemetlenségekkel fárasszalak. *Magyarázza, majd ugyebár helyet foglal, míg az északi szülött látványos mozzanatok kíséretében italt méret maguknak.
Mogyoróbarna tekintete bár elkalandozik a kellemes női idomokon, gondolatai másutt járnak, mint amire számítani lehetne. Az élénk fantáziák tengerén hamarost tovaevickél, midőn felidézi magában a tavaszi ünnepen megismert lány viselkedését. Mint ahogy az állatok vetkeznek ki téli bundájukból, úgy hagyott maga mögött a nemes kisasszony is egy rétegnyi visszafogottságot, mely akkor még reá jellemző volt, legalábbis az ifjú lovag így látja. Nehezen tudja elképzelni, merre keveredett a nemrég még puha kacsóit elegánsan s bájosan maga elé emelő hölgyemény, hiszen a mostani akár a tengerészeket szédítő vízi fúriák, csábos inkább s virgonc.
A környező asztalok hímneműinek elégedett füttyögéseire pusztán csak a szemeit forgatja, bár nem ítélheti őket udvariatlanságuk nyomán, elvégre a hullámos fürtökkel megáldott leányzó bőven rátesz a kedvükre.
Miután végre Elyne is visszahelyezi formás hátsóját az asztal előtt nyugvó, szabad székre, nyílt tekintete lassú mozzanattal fordul a lány irányába, ám pillantása megakad az ujjai között forgatott fémkupa vonalán. Tartása már-már hetyke, amint az asztalon nyugvó keze végett egyik oldala kissé előbbre helyezkedik, mint a másik, amely a szék háttámláját öleli inkább.*
- Ha minden nemes senki lenne, midőn otthonát hátrahagyja, bizony furcsa világot élnénk. Családod neve egyébiránt ismeretes. *Jegyzi meg még a korábbi témát illetően, aztán mélyet kortyol az italából, mely hűséges szeretőjeként ezúttal is végigédesgeti a torkát.*
- Ugyan én is sajnáltam, hogy félbeszakadt, de a család az első, ezt bárki megértheti. Bocsánatkéréssel legfeljebb én tartoznék, amiért túlzóan sokáig kontárkodtam bele. De ha már itt tartunk, különös mágus ismerősöd említett holmi olvasmányt. Megvallom, keresni kerestem, de nem találtam, tudsz bármit róla? *Kérdezi, amint szabad kezével ezúttal elgondolkodottan végigdörgöli borostás állát, s végre a tekintetét is felemeli a lányra. Ajkaira is hamarost mosoly telepedik, noha nem az a boldog, inkább hitetlenkedő faja.*
- Kérlek, Elyne, ne sérts meg jobban. A zsoldos az zsoldos, a lovag pedig lovag. Ha fényes páncél nem is ékesít, mivoltomról aligha mondanék le. Nemesi család szolgálatába volna illendő állnom, de egyelőre egyiket sem ismerem Artheniorban. *Magyarázza, és újabb, öblös kortyot tud le a torkán a számára kissé kellemetlen téma fonalán. Legalább az északi sem marad ki, bár az ő problémájának súlyát komolyabbnak érezné, amennyiben nem beszélne róla Elyne félvállról.*
- Nos, még mindég inkább egy csaló, mintsem valós fenyegetés, nemde?
7002. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 13:05:37
Üzenet elküldve: 2015-05-30 13:05:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*A kishölgy megszólításra, most már muszáj, hogy egy picit megemelkedjen a szája sarka. Azért a mosolyt sikeresen tartja vissza. Nem sérti a megszólítás még csak nem is neveti ki, nagyon is elnyeri tetszését. Ő ugyan nem hölgy csak egy ágról szakadt elf fattyú és már nem is olyan kicsi, de a megszólítást hallva mindig megnyugszik, hogy álcája jól sikerült. Már harmincötödször látta elmúlni a telet, de nem érzi bölcsességben, vagy erőben évei számát. A szerzetesnő valószínűleg embernek tartja, abból is inkább a nagyon ifjú kategóriába sorolhatja és ettől nagyon is jól érzi magát. Amúgy is úgy hallgatja szavait hite tanairól, mintha egy diák figyelne az iskola padban bölcs mesterére.*
~Tehát hárman vannak és abból kettő békétlen Istenség. Nagyjából egyforma lehet az erejük, ha nem bírtak eddig el egymással. A harmadik pedig kimarad a harcból.~
*Arra, hogy az Istenek megjelennek, amikor tombol a vihar és jelt adnak magukról, csillogóvá válik a tekintete. Ez azt jelenti, hogy ezek az Istenek tényleg jelen vannak és nem csak mondva csinált soha nem látható, nem észlelhető fogalmak. A harmadik isten aki nem mutatja magát nem köti le annyira a figyelmét. Régen szeretne kapcsolatba lépni, vagy legalább észlelni egy istent, akihez érdemes lenne fohászkodni, aki nem teszi próbára oly módon a hitét, hogy láthatatlanul és sosem tapasztalva higgyen benne. Az ő hite elbukna ettől hosszú távon abban biztos.*
-Te, láttad őt valaha? Az Istennőt? Beszélt veled, vagy üzent neked valaha? Gondolom az egyszerű lelkekkel nem lép kapcsolatba, de egy szerzetesnővel, aki ilyen hű követője, talán…
*Nem fejezi be a mondatot, hagyja, hogy a szerzetesnő fejezze be helyette a nyitott kérdést. Várakozóan néz a nőre, akiből eddig csak úgy áradt a meggyőződés és arca elárulta mély és komoly hitét. Ennek az alapja talán az, hogy ő meg is tapasztalta egyszer, hogy istene létezik, akkor pedig igaz az az Istennő és talán még ő is megpróbál, majd hozzá fohászkodni.*
*A kishölgy megszólításra, most már muszáj, hogy egy picit megemelkedjen a szája sarka. Azért a mosolyt sikeresen tartja vissza. Nem sérti a megszólítás még csak nem is neveti ki, nagyon is elnyeri tetszését. Ő ugyan nem hölgy csak egy ágról szakadt elf fattyú és már nem is olyan kicsi, de a megszólítást hallva mindig megnyugszik, hogy álcája jól sikerült. Már harmincötödször látta elmúlni a telet, de nem érzi bölcsességben, vagy erőben évei számát. A szerzetesnő valószínűleg embernek tartja, abból is inkább a nagyon ifjú kategóriába sorolhatja és ettől nagyon is jól érzi magát. Amúgy is úgy hallgatja szavait hite tanairól, mintha egy diák figyelne az iskola padban bölcs mesterére.*
~Tehát hárman vannak és abból kettő békétlen Istenség. Nagyjából egyforma lehet az erejük, ha nem bírtak eddig el egymással. A harmadik pedig kimarad a harcból.~
*Arra, hogy az Istenek megjelennek, amikor tombol a vihar és jelt adnak magukról, csillogóvá válik a tekintete. Ez azt jelenti, hogy ezek az Istenek tényleg jelen vannak és nem csak mondva csinált soha nem látható, nem észlelhető fogalmak. A harmadik isten aki nem mutatja magát nem köti le annyira a figyelmét. Régen szeretne kapcsolatba lépni, vagy legalább észlelni egy istent, akihez érdemes lenne fohászkodni, aki nem teszi próbára oly módon a hitét, hogy láthatatlanul és sosem tapasztalva higgyen benne. Az ő hite elbukna ettől hosszú távon abban biztos.*
-Te, láttad őt valaha? Az Istennőt? Beszélt veled, vagy üzent neked valaha? Gondolom az egyszerű lelkekkel nem lép kapcsolatba, de egy szerzetesnővel, aki ilyen hű követője, talán…
*Nem fejezi be a mondatot, hagyja, hogy a szerzetesnő fejezze be helyette a nyitott kérdést. Várakozóan néz a nőre, akiből eddig csak úgy áradt a meggyőződés és arca elárulta mély és komoly hitét. Ennek az alapja talán az, hogy ő meg is tapasztalta egyszer, hogy istene létezik, akkor pedig igaz az az Istennő és talán még ő is megpróbál, majd hozzá fohászkodni.*
7001. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-30 11:58:43
Üzenet elküldve: 2015-05-30 11:58:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Coinleach Loon//
*Kuncog az elf megjegyzésén, mindig is értékelte a humort. Érdeklődve hallgatja a varázsló terveit, és ahogy elhangzik az ajánlat, azonnal eldönti, hogy csatlakozik.*
-Remélem igazad van, Coinleach. Megtisztelnél, ha csatlakozhatnék.
*Felkel a székéből, és mielőtt a mágus után indulna, végigsimít a ruháján, hogy az rendezettnek és tisztának hasson, ha már napok óta nem tudta alaposan megtakarítani azt.*
~Hmm, arra is időt kellene szánni már.~
*Hosszú és határozott lépésekkel követi a fickót. Az ajtóhoz érve megtartja az ajtót, és kezével int, "csak ön után".*
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.30 12:04:14
*Kuncog az elf megjegyzésén, mindig is értékelte a humort. Érdeklődve hallgatja a varázsló terveit, és ahogy elhangzik az ajánlat, azonnal eldönti, hogy csatlakozik.*
-Remélem igazad van, Coinleach. Megtisztelnél, ha csatlakozhatnék.
*Felkel a székéből, és mielőtt a mágus után indulna, végigsimít a ruháján, hogy az rendezettnek és tisztának hasson, ha már napok óta nem tudta alaposan megtakarítani azt.*
~Hmm, arra is időt kellene szánni már.~
*Hosszú és határozott lépésekkel követi a fickót. Az ajtóhoz érve megtartja az ajtót, és kezével int, "csak ön után".*
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.30 12:04:14
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18869-18888