Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 349 (6961. - 6980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6980. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-28 09:22:57
Üzenet elküldve: 2015-05-28 09:22:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
- Igen, minden bizonnyal jó volna egy új kolostort alapítani, talán éppen itt.
*Komoran bólint a lány szavaira és halvány mosoly fut végig ajkain a lehetőségre. Aztán tenyerét az asztal lapjára fekteti, és lágyan megpaskolja, mintha azt akarná mondani, "igen, pontosan itt." De végül csak egy lágy sóhaj kíséretében fejét csóválja.*
- Azonban ez már nem az én feladatom. Láttam jónéhány olyan kolostort, melyet papok vezettek, akik pöffeszkedő, dagadt férgek voltak, és valamiféle isten szolgáinak nevezték magukat. Hamis emberek, hamis tanokkal. A szerzetesek, akik hasonló dolgokban hisznek, mint jómagam, az igaz hit követői már kihalófélben vannak. De nem, kishölgy, nem én fogom megtéríteni őket, nekem nem ez a feladatom. Én harcolok a hitemért, meghalok a hitemért, de nem fogom terjeszteni azt. Arra vannak a békés szerzetesek.
*Most először jelenik mag talán ajkán egy igazi, vidám mosoly, ahogy a békés szerzetest ejti ki. Ahol ő élt, nagyon kevesen értettek a harcokhoz, a többiek inkább a kecskéket etették és kenyeret dagasztottak, rájuk emlékszik most boldog emlékként. Aztán, ahogy a kérdésre készül válaszolni, hogy melyik istenséget szolgálja, újra elkomorul, mintha egy nagyon komoly titokba akarná beavatni Lilunarut.*
- A Második. Mi így neveztük, nem tudom van-e igazi neve. Káosz és tűz istenség, pontosabban istennő. Ő teremtette a gonoszt és rosszat, a démonokat és az alvilágot. Ez azonban a Második Fiakat - egykori rendemet - nem tántorította el, hogy Őt szeressék és imádják. Épp ellenkezőleg. Tartották, hogy mindenkinek meg kell halnia, és rövid életében miért ne imádkozhatna egy démoni istenséghez?
*Bólint, ugyanazzal a komoly komorsággal. Hitetlenkedést vár a lánytól, de komorsága akkor sem fog meginogni, ha a lány lelkesedése meg is szűnik.*
A hozzászólás írója (Theratis Neristhyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.28 09:23:32
- Igen, minden bizonnyal jó volna egy új kolostort alapítani, talán éppen itt.
*Komoran bólint a lány szavaira és halvány mosoly fut végig ajkain a lehetőségre. Aztán tenyerét az asztal lapjára fekteti, és lágyan megpaskolja, mintha azt akarná mondani, "igen, pontosan itt." De végül csak egy lágy sóhaj kíséretében fejét csóválja.*
- Azonban ez már nem az én feladatom. Láttam jónéhány olyan kolostort, melyet papok vezettek, akik pöffeszkedő, dagadt férgek voltak, és valamiféle isten szolgáinak nevezték magukat. Hamis emberek, hamis tanokkal. A szerzetesek, akik hasonló dolgokban hisznek, mint jómagam, az igaz hit követői már kihalófélben vannak. De nem, kishölgy, nem én fogom megtéríteni őket, nekem nem ez a feladatom. Én harcolok a hitemért, meghalok a hitemért, de nem fogom terjeszteni azt. Arra vannak a békés szerzetesek.
*Most először jelenik mag talán ajkán egy igazi, vidám mosoly, ahogy a békés szerzetest ejti ki. Ahol ő élt, nagyon kevesen értettek a harcokhoz, a többiek inkább a kecskéket etették és kenyeret dagasztottak, rájuk emlékszik most boldog emlékként. Aztán, ahogy a kérdésre készül válaszolni, hogy melyik istenséget szolgálja, újra elkomorul, mintha egy nagyon komoly titokba akarná beavatni Lilunarut.*
- A Második. Mi így neveztük, nem tudom van-e igazi neve. Káosz és tűz istenség, pontosabban istennő. Ő teremtette a gonoszt és rosszat, a démonokat és az alvilágot. Ez azonban a Második Fiakat - egykori rendemet - nem tántorította el, hogy Őt szeressék és imádják. Épp ellenkezőleg. Tartották, hogy mindenkinek meg kell halnia, és rövid életében miért ne imádkozhatna egy démoni istenséghez?
*Bólint, ugyanazzal a komoly komorsággal. Hitetlenkedést vár a lánytól, de komorsága akkor sem fog meginogni, ha a lány lelkesedése meg is szűnik.*
A hozzászólás írója (Theratis Neristhyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.28 09:23:32
6979. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 22:06:47
Üzenet elküldve: 2015-05-27 22:06:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy gondosan behajtja maga mögött az ajtót, megfordul, és zavarában hirtelen azt sem tudja, hogy hova kell menni. A pultnál éppen egy korsó sört fizet egy fickó, akinek már igazán nem kellene újabb ital. Elindul a kiszolgáló felé. Könnyed mégis darabos mozgással suhan el az asztalok közt karba tett kézzel. A pulthoz érve megérdeklődi, milyen ételt szolgálnak fel. Válaszul csak egy flegma irányjelzést kapott a falon olvasható menü felé. Nem tanulmányozza sokáig, mert a rajta szereplő ételeket hiténél fogva nem fogyasztja. Gyümölcstálra esik a választása, apró bőr erszényéből ki is rakja az 5 aranyat érte, gondosan egymásra halmozva. 
Megfogja a fatálat, hátat fordít a pultnak, és ott helyben nekilát, miközben minden érdeklődő tekintettel felveszi a szemkontaktust, és barátságos mosollyal nyugtázza azt, egy-egy kevésbé szemérmes, tartósan bámészkodó vendégnek még int is kezével, ha épp nem gyümölcsöt tart benne.*
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 22:52:58
Megfogja a fatálat, hátat fordít a pultnak, és ott helyben nekilát, miközben minden érdeklődő tekintettel felveszi a szemkontaktust, és barátságos mosollyal nyugtázza azt, egy-egy kevésbé szemérmes, tartósan bámészkodó vendégnek még int is kezével, ha épp nem gyümölcsöt tart benne.*
A hozzászólás írója (Bato Luo'Su) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 22:52:58
6978. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 19:30:16
Üzenet elküldve: 2015-05-27 19:30:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Döbbenten hallja, hogy a szerzetesnő sajátjai már halottak. Együttérzővé válik a tekintete, ahogy a méregzöld szemekből kiolvassa a szomorúságot. Csendben próbál felidézni néhány vigasztaló szót magában, ami ide jól jöhetne, de nem sikerül rátalálnia egyre sem csak bénultan telepszik rá a szavakon átütő szomorúság. Mintha csak megérezné, hogy mi zajlik a lelkében a nő tekintete hirtelen biztatóvá válik, ő pedig csodálkozva hallgatja, ahogyan kedves szavakkal bíztatja. Nem tudja elhinni, hogy ilyen hit ég benne. Most világosan látja, hogy milyen egy igaz szerzetes. Elveszette az övéit, a kolostort ahol élt, messze indult mégsem esik szorongó kétségekbe, ahogy ő. Nem, még arra is jut hite lángjából, hogy neki is jutasson belőle bíztató szikrákat. A kiszáradt lelke csonkja a felé repülő szikráktól lángra is kap. Igaz csak halovány és kicsi az a láng, amit elfújhat az első erősebb szél, mégis olyan megnyugtató a remény, ami feltámad benne a biztató szavakra. Áhítattal telt tekintettel mosolyog vissza.*
-Köszönöm. Azt kérem a felettem álló hatalomtól, hogy sikerrel járj és megtaláld, amit keresel.
*Olyan szívből kívánja ezt, ahogyan csak erejéből telik. A nő egészen biztosan igaz hitű szerzetes, aki így tud hatni a lélekre csak az lehet. Előfordulhat, hogy olyan régóta nem kapott már egy kedves szót, hogy most túlzottan is meghatódik ettől a figyelemtől és törődéstől, vagy tényleg rátalált valamire, ami táplálhatja a lelkét, de akárhogy is legyen most úgy tekint asztaltársára, mint a remény örök és kifogyhatatlan forrására.*
-Ha megtalálod az igaz szerzeteseket, akkor talán lesz új kolostor is, ami az otthonod lesz. Mond melyik Isten az akinek ilyen tűzben edzett lelkű kitartó szerzetesek a követői? Ha tehetem kérlelem majd én is, hogy segítsen utadon.
*Ami őt illeti nem hisz azokban az istenekben, amiben eddigi környezete annyira hitt. Az elemek isteneit imádták. A két fivért és két nővért, hozzájuk fohászkodtak nekik mutattak be áldozatot a bő termésért és a tápláló földért, de neki nem érintette meg a lelkét ez a hit. Fohászkodott ugyan néha, de sosem hittel tette egy pillanatig sem gondolta, hogy meg fogják hallgatni könyörgését. Mindig ott volt egy kis kétely benne, hátha téved, de mivel elküldött könyörgésére sosem érkezett válasz elvesztette az érdeklődését irántuk. Talán a szerzetesnő Istene létezik és akkor ki tudja talán meghallgatja, ha számít neki egy ágról szakadt fél-elf. Érdeklődve néz a szerzetesnőre, vajon melyik földön túli hatalom szolgálatában áll.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 19:42:29
*Döbbenten hallja, hogy a szerzetesnő sajátjai már halottak. Együttérzővé válik a tekintete, ahogy a méregzöld szemekből kiolvassa a szomorúságot. Csendben próbál felidézni néhány vigasztaló szót magában, ami ide jól jöhetne, de nem sikerül rátalálnia egyre sem csak bénultan telepszik rá a szavakon átütő szomorúság. Mintha csak megérezné, hogy mi zajlik a lelkében a nő tekintete hirtelen biztatóvá válik, ő pedig csodálkozva hallgatja, ahogyan kedves szavakkal bíztatja. Nem tudja elhinni, hogy ilyen hit ég benne. Most világosan látja, hogy milyen egy igaz szerzetes. Elveszette az övéit, a kolostort ahol élt, messze indult mégsem esik szorongó kétségekbe, ahogy ő. Nem, még arra is jut hite lángjából, hogy neki is jutasson belőle bíztató szikrákat. A kiszáradt lelke csonkja a felé repülő szikráktól lángra is kap. Igaz csak halovány és kicsi az a láng, amit elfújhat az első erősebb szél, mégis olyan megnyugtató a remény, ami feltámad benne a biztató szavakra. Áhítattal telt tekintettel mosolyog vissza.*
-Köszönöm. Azt kérem a felettem álló hatalomtól, hogy sikerrel járj és megtaláld, amit keresel.
*Olyan szívből kívánja ezt, ahogyan csak erejéből telik. A nő egészen biztosan igaz hitű szerzetes, aki így tud hatni a lélekre csak az lehet. Előfordulhat, hogy olyan régóta nem kapott már egy kedves szót, hogy most túlzottan is meghatódik ettől a figyelemtől és törődéstől, vagy tényleg rátalált valamire, ami táplálhatja a lelkét, de akárhogy is legyen most úgy tekint asztaltársára, mint a remény örök és kifogyhatatlan forrására.*
-Ha megtalálod az igaz szerzeteseket, akkor talán lesz új kolostor is, ami az otthonod lesz. Mond melyik Isten az akinek ilyen tűzben edzett lelkű kitartó szerzetesek a követői? Ha tehetem kérlelem majd én is, hogy segítsen utadon.
*Ami őt illeti nem hisz azokban az istenekben, amiben eddigi környezete annyira hitt. Az elemek isteneit imádták. A két fivért és két nővért, hozzájuk fohászkodtak nekik mutattak be áldozatot a bő termésért és a tápláló földért, de neki nem érintette meg a lelkét ez a hit. Fohászkodott ugyan néha, de sosem hittel tette egy pillanatig sem gondolta, hogy meg fogják hallgatni könyörgését. Mindig ott volt egy kis kétely benne, hátha téved, de mivel elküldött könyörgésére sosem érkezett válasz elvesztette az érdeklődését irántuk. Talán a szerzetesnő Istene létezik és akkor ki tudja talán meghallgatja, ha számít neki egy ágról szakadt fél-elf. Érdeklődve néz a szerzetesnőre, vajon melyik földön túli hatalom szolgálatában áll.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 19:42:29
6977. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 19:09:50
Üzenet elküldve: 2015-05-27 19:09:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Yarrod, Riniya, (Quantall)//
*Nem nagyon lepi meg, hogy Yarrod csak egy vállrántással tudja le a tévedését... végülis mit is számít egy ilyen aprócska lény, mint ő? Azért a próbálkozás legapróbb jeleinek is hiányát látva némi keserűség költözik a fiú szívébe, mely természetesen kimondatlan marad. Egyelőre legalábbis, kissé ugyanis kitisztult már az alkohol fejéből.*
- Ja. Majdnem. *Nagyon nem. Inkább nem erősíti meg még eggyel a padlást nyomó ígéreteket, és pontot tesz a dologra, így pedig Yarrod is visszatérhet a térkép tanulmányozásokhoz, na meg egyéb póttevékenységeihez. De előtte azért még csúnyán néz a tündérre, mire az bocsánatkérő mosolyt varázsol az arcára, mintegy félretéve picit a durcázást.*
- Szerintem nem hallotta. *Akkor meg nem is számít, de ezt már inkább nem teszi hozzá, amúgy is megenyhül az ex... akármi is. Most már valóban kíváncsi lenne, de jobb a békesség.*
- A részeg falusiak sem megbízhatóbbak. Feleslegesen keresgélsz... de ha ez sem tántorítana el, javaslom nappal tedd. Éjszaka sok mindennel összefuthatsz arrafele, és egyik sem lesz túl kívánatos.
*Fintorodik el a tündér, és Yarrod méretes korsójára tekint, mintha egy pillantás is elég volna, hogy felkavarodjon a gyomra, lehetséges, hogy ennek nem lesz túl jó vége. Ő maga aztán soha nem merészkedne be éjjel abba az erdőbe, dehát ennyit tehetett a fickóért, legalább figyelmeztette.*
- Művészet, mi? A dalolás, a tánc, na meg a repülés... ja és a festés. Meg talán a főzés, és egyeseknek a kardforgatás. De a kuruzslás... sötét mágia.
*Az exvalamire tekintve felvonja szemöldökét, majd megrázza a fejét.*
- Ha így gondolod, jósoltass csak. Én a magam részéről nem szívesen néznék szembe egy sorssal, amelyen nem változtathatok.
*Noha meg kell adni, hogy van benne kíváncsiság bőven, ezúttal óvatossága mégis visszatartja.*
- Riku Tahti, és ha már nem tudjuk nélkülözni a besorolást, személy szerint vándornak vallom magam... noha dalnoknak készülök. Egyelőre gyűjtöm a történeteket.
*Lopva Yarrodra pillant, elvégre a pasas pont úgy fest, mint a legendák lepukkant hősei, szóval akár megfelelő alany is lehet.*
- Vagy talán köveket dobál, esetleg kártyákkal mahinál.
*Egészíti ki a férfi tippjeit, merthogy sokféle jóslásról hallott már, a kopott kocsmák gyakori színhelyei az efféle tolvajlásnak.*
*Nem nagyon lepi meg, hogy Yarrod csak egy vállrántással tudja le a tévedését... végülis mit is számít egy ilyen aprócska lény, mint ő? Azért a próbálkozás legapróbb jeleinek is hiányát látva némi keserűség költözik a fiú szívébe, mely természetesen kimondatlan marad. Egyelőre legalábbis, kissé ugyanis kitisztult már az alkohol fejéből.*
- Ja. Majdnem. *Nagyon nem. Inkább nem erősíti meg még eggyel a padlást nyomó ígéreteket, és pontot tesz a dologra, így pedig Yarrod is visszatérhet a térkép tanulmányozásokhoz, na meg egyéb póttevékenységeihez. De előtte azért még csúnyán néz a tündérre, mire az bocsánatkérő mosolyt varázsol az arcára, mintegy félretéve picit a durcázást.*
- Szerintem nem hallotta. *Akkor meg nem is számít, de ezt már inkább nem teszi hozzá, amúgy is megenyhül az ex... akármi is. Most már valóban kíváncsi lenne, de jobb a békesség.*
- A részeg falusiak sem megbízhatóbbak. Feleslegesen keresgélsz... de ha ez sem tántorítana el, javaslom nappal tedd. Éjszaka sok mindennel összefuthatsz arrafele, és egyik sem lesz túl kívánatos.
*Fintorodik el a tündér, és Yarrod méretes korsójára tekint, mintha egy pillantás is elég volna, hogy felkavarodjon a gyomra, lehetséges, hogy ennek nem lesz túl jó vége. Ő maga aztán soha nem merészkedne be éjjel abba az erdőbe, dehát ennyit tehetett a fickóért, legalább figyelmeztette.*
- Művészet, mi? A dalolás, a tánc, na meg a repülés... ja és a festés. Meg talán a főzés, és egyeseknek a kardforgatás. De a kuruzslás... sötét mágia.
*Az exvalamire tekintve felvonja szemöldökét, majd megrázza a fejét.*
- Ha így gondolod, jósoltass csak. Én a magam részéről nem szívesen néznék szembe egy sorssal, amelyen nem változtathatok.
*Noha meg kell adni, hogy van benne kíváncsiság bőven, ezúttal óvatossága mégis visszatartja.*
- Riku Tahti, és ha már nem tudjuk nélkülözni a besorolást, személy szerint vándornak vallom magam... noha dalnoknak készülök. Egyelőre gyűjtöm a történeteket.
*Lopva Yarrodra pillant, elvégre a pasas pont úgy fest, mint a legendák lepukkant hősei, szóval akár megfelelő alany is lehet.*
- Vagy talán köveket dobál, esetleg kártyákkal mahinál.
*Egészíti ki a férfi tippjeit, merthogy sokféle jóslásról hallott már, a kopott kocsmák gyakori színhelyei az efféle tolvajlásnak.*
6976. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 18:39:07
Üzenet elküldve: 2015-05-27 18:39:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
~Tiszteletreméltó a sajátjai között.~
*Keserű mosoly és szomorú pillantás a reakciója ezekre a szavakra. Finoman megrázza fejét, bólogatásképp és megsimítja az oldalán pihenő szablya markolatát.*
- Nem kishölgy, már nem. A sajátjaim meghaltak néhány éve.
*A kedvetlen arcot végül biztató tekintet váltja fel.*
- Meglásd, Lilunaru, minden jobbra fordul. A tűz, a lehetőségek tüze mindannyiunkban ég, csak fel kell szítani. Valakinek hónapokba telik, van akinek évekig, és van, aki haláláig meg sem leli. De mindenki keresi, még ha nem is tud róla. Ez éltet minket, a lehetőségek, hogy tegyünk valamit, hogy értelmet keressünk az életünknek. Ez a tűz, ami lehet, hogy csak szikra, ami egy szellőre vár, de lehet, hogy hatalmas máglya, mi a királyoknak ég! Soha ne add fel, és meglátod, megtalálod te is a tüzed.
*Úgy mosolyog a lányra, mintha a saját lányához beszélne, mintha azt akarná elérni, hogy a lány szedje össze magát és váltsa meg a világot. Természetesen nem ez a célja, csak, hogy lelket öntsön azokba, akik nem igen látják a kiutat a helyzetükből, holott talán karnyújtásnyira van. A feltámadó lelkes kíváncsiskodáson magában jót kuncog, de végül csak feltartja tenyerét, "nem"-et jelezve ezzel és újra megrázza hófehér fürtjeit.*
- Egy ideig csak menekültem, kishölgy, menekültem az életbenmaradásért. Aztán elhatároztam, hogy keresek hozzám hasonlókat, igaz papokat, szerzeteseket, és bejárom a világot. Mióta a kolostorom elpusztult, bejártam a három másik várost, azonban eleddig néhány megvénült, feledékeny szerzetessel találkoztam csak. Így hát most itt vagyok, Artheniorban, és csak remélni tudom, hogy végre megtalálom, amit kerestem.
~Tiszteletreméltó a sajátjai között.~
*Keserű mosoly és szomorú pillantás a reakciója ezekre a szavakra. Finoman megrázza fejét, bólogatásképp és megsimítja az oldalán pihenő szablya markolatát.*
- Nem kishölgy, már nem. A sajátjaim meghaltak néhány éve.
*A kedvetlen arcot végül biztató tekintet váltja fel.*
- Meglásd, Lilunaru, minden jobbra fordul. A tűz, a lehetőségek tüze mindannyiunkban ég, csak fel kell szítani. Valakinek hónapokba telik, van akinek évekig, és van, aki haláláig meg sem leli. De mindenki keresi, még ha nem is tud róla. Ez éltet minket, a lehetőségek, hogy tegyünk valamit, hogy értelmet keressünk az életünknek. Ez a tűz, ami lehet, hogy csak szikra, ami egy szellőre vár, de lehet, hogy hatalmas máglya, mi a királyoknak ég! Soha ne add fel, és meglátod, megtalálod te is a tüzed.
*Úgy mosolyog a lányra, mintha a saját lányához beszélne, mintha azt akarná elérni, hogy a lány szedje össze magát és váltsa meg a világot. Természetesen nem ez a célja, csak, hogy lelket öntsön azokba, akik nem igen látják a kiutat a helyzetükből, holott talán karnyújtásnyira van. A feltámadó lelkes kíváncsiskodáson magában jót kuncog, de végül csak feltartja tenyerét, "nem"-et jelezve ezzel és újra megrázza hófehér fürtjeit.*
- Egy ideig csak menekültem, kishölgy, menekültem az életbenmaradásért. Aztán elhatároztam, hogy keresek hozzám hasonlókat, igaz papokat, szerzeteseket, és bejárom a világot. Mióta a kolostorom elpusztult, bejártam a három másik várost, azonban eleddig néhány megvénült, feledékeny szerzetessel találkoztam csak. Így hát most itt vagyok, Artheniorban, és csak remélni tudom, hogy végre megtalálom, amit kerestem.
6975. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 12:48:49
Üzenet elküldve: 2015-05-27 12:48:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
~Én is remélem, hogy ez a föld végre befogad, ha a másik már kivetett magából.~
*A kedves szavakra szomorú mosolyra húzódik a szája és hálás tekintettel hallgatja a továbbiakat. Őszinte csodálat gyúl a tekintetében, miután megtudja ki is a nő valójában.*
-Szerzetsnő? Igazán az lenne? Láttam már szerzeteseket, de azok nem ilyenek voltak. Akkor bizonyára küldetéssel járja a világot és tiszteletreméltó a sajátjai között.
*A szerzetesekről él a saját képe emlékezetében. Nézete szerint ők szent emberek(vagy nem emeberek), tanítók és mesterek akiket tisztelet övez. Az ő vidékükön nem járnak ugyan ennyi fegyverrel, de nem is mennek ilyen messzire hirdetni tanaikat, vagy keresni útjukat. Mikor eléri a következő kérdés szürkéi első ízben tévednek az asztal lapjára hosszabban. Mivel is foglalkozhatna, mikor egész életét bujkálással töltötte és se tanárai, se igazi szülei nem voltak a hosszú évek alatt. Amit ellesett azt tudja, de az meg nem olyan sok.*
-Nem túl nagy kérdés, ahogy a válasz se túl nagy. Jelenleg a fennmaradással foglalkozom.
*Vallja be őszintén, mi mással is foglalkozhatna egy száműzött. Mikor végül felpillant újra, a barátságos tekintet, ami felé irányul enyhíti a szégyen szorító kellemetlen érzését benne és mosolyogva fogadja a bemutatkozást.*
-Örülök az ismeretségnek, a nevem Lilunaru.
*Családja nevét csak nem akaródzik kimondani, mert, ha egy szerzetes ősi nemesi és minden bizonnyal tiszteletnek örvendő háza nem számít, akkor az övé (ha lenne) meg még úgy sem.*
-Nem akarok faggatózni, ha a küldetésed csak rád tartozik, de olyan messzi vidékről jöttél el. Biztosan valami, nagyon fontos dologban jársz.
*Készen áll visszavonulni ettől a témától, ha esetleg ez nem tartozik rá, de most kivételesen nem tudja visszafogni kíváncsiságát. Közben észre sem veszi, hogy a barátságos hangvétel miatt átvált tegező formára.*
~Én is remélem, hogy ez a föld végre befogad, ha a másik már kivetett magából.~
*A kedves szavakra szomorú mosolyra húzódik a szája és hálás tekintettel hallgatja a továbbiakat. Őszinte csodálat gyúl a tekintetében, miután megtudja ki is a nő valójában.*
-Szerzetsnő? Igazán az lenne? Láttam már szerzeteseket, de azok nem ilyenek voltak. Akkor bizonyára küldetéssel járja a világot és tiszteletreméltó a sajátjai között.
*A szerzetesekről él a saját képe emlékezetében. Nézete szerint ők szent emberek(vagy nem emeberek), tanítók és mesterek akiket tisztelet övez. Az ő vidékükön nem járnak ugyan ennyi fegyverrel, de nem is mennek ilyen messzire hirdetni tanaikat, vagy keresni útjukat. Mikor eléri a következő kérdés szürkéi első ízben tévednek az asztal lapjára hosszabban. Mivel is foglalkozhatna, mikor egész életét bujkálással töltötte és se tanárai, se igazi szülei nem voltak a hosszú évek alatt. Amit ellesett azt tudja, de az meg nem olyan sok.*
-Nem túl nagy kérdés, ahogy a válasz se túl nagy. Jelenleg a fennmaradással foglalkozom.
*Vallja be őszintén, mi mással is foglalkozhatna egy száműzött. Mikor végül felpillant újra, a barátságos tekintet, ami felé irányul enyhíti a szégyen szorító kellemetlen érzését benne és mosolyogva fogadja a bemutatkozást.*
-Örülök az ismeretségnek, a nevem Lilunaru.
*Családja nevét csak nem akaródzik kimondani, mert, ha egy szerzetes ősi nemesi és minden bizonnyal tiszteletnek örvendő háza nem számít, akkor az övé (ha lenne) meg még úgy sem.*
-Nem akarok faggatózni, ha a küldetésed csak rád tartozik, de olyan messzi vidékről jöttél el. Biztosan valami, nagyon fontos dologban jársz.
*Készen áll visszavonulni ettől a témától, ha esetleg ez nem tartozik rá, de most kivételesen nem tudja visszafogni kíváncsiságát. Közben észre sem veszi, hogy a barátságos hangvétel miatt átvált tegező formára.*
6974. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 11:49:42
Üzenet elküldve: 2015-05-27 11:49:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*Bólint egyet a lány szavaira.*
- Valóban, némiképp kedvezőbbek a lehetőségek, mint Észak messzi földjein. Remélem jó döntést hozol és ez a föld is befogad téged.
*Hogy harcos-e? Hány és hány helyen tették fel neki ezt a kérdést! Megszámolni sem tudná, hány gyerek akarta fegyvereit fogdosni az ideúton, és hány faluból utasították ki, mert szörnynek hitték, vagy ijesztő árnynak. Hiába, igyekezett szellemként mozogni a földi világban, nem tovább maradva sehol, mint egy éjszaka - mire vendéglátói felébredtek, ő már rég maga mögött hagyta a befogadó házat. Egy sóhaj és egy kedves mosoly először a válasza a lánynak, aztán szemeiben megjelenik valami szomorú csillogás, és így felel a vörösnek.*
- Nem vagyok kardforgató és nem szoktam háborúkba vonulni. Harcos szerzetes vagyok, kishölgy, messze, Keleten nevelkedtem egy kolostorban, ahol a szokásos kecskenevelésen kívül harcot tanítottak a testvérek.
*Mintha egy pillanatra vágyódás ütné fel magát szavaiban és pillantásában, le is süti tekintetét, azonban érzelmeit újra visszazárja abba a jól őrzött palackba saját elméjében.*
- És te mivel foglalkozol, ha nem túl nagy kérdés?
*Néz fel újra a vörösre, ezúttal barátságtól meleg tekintettel.*
- Egyébként Theratis vagyok. Az ősi Neristhyra házból, bár ez nem sokat számít.
*Bólint egyet a lány szavaira.*
- Valóban, némiképp kedvezőbbek a lehetőségek, mint Észak messzi földjein. Remélem jó döntést hozol és ez a föld is befogad téged.
*Hogy harcos-e? Hány és hány helyen tették fel neki ezt a kérdést! Megszámolni sem tudná, hány gyerek akarta fegyvereit fogdosni az ideúton, és hány faluból utasították ki, mert szörnynek hitték, vagy ijesztő árnynak. Hiába, igyekezett szellemként mozogni a földi világban, nem tovább maradva sehol, mint egy éjszaka - mire vendéglátói felébredtek, ő már rég maga mögött hagyta a befogadó házat. Egy sóhaj és egy kedves mosoly először a válasza a lánynak, aztán szemeiben megjelenik valami szomorú csillogás, és így felel a vörösnek.*
- Nem vagyok kardforgató és nem szoktam háborúkba vonulni. Harcos szerzetes vagyok, kishölgy, messze, Keleten nevelkedtem egy kolostorban, ahol a szokásos kecskenevelésen kívül harcot tanítottak a testvérek.
*Mintha egy pillanatra vágyódás ütné fel magát szavaiban és pillantásában, le is süti tekintetét, azonban érzelmeit újra visszazárja abba a jól őrzött palackba saját elméjében.*
- És te mivel foglalkozol, ha nem túl nagy kérdés?
*Néz fel újra a vörösre, ezúttal barátságtól meleg tekintettel.*
- Egyébként Theratis vagyok. Az ősi Neristhyra házból, bár ez nem sokat számít.
6973. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 11:36:34
Üzenet elküldve: 2015-05-27 11:36:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*A szavaiból ítélve a nő valóban messziről jöhetett, amit kinézete is alátámaszt. Szokta ő az udvarias beszédet, hiszen anyja is előkelő volt és nemeseket is fogadott és ha őt nem is mutogatták és vallották be, rejtekhelyéről sokszor megfigyelte és hallotta őket, hogyan beszélnek és viselkednek egymással. A vele egy asztalnál ülő nő beszéde mégis valahogy az másként hangzik. A kérdése rosszul érinti nem akar hosszasan belemerülni szomorú származásába és száműzetésébe. Nem akarja felhívni a figyelmet fél-elf mivoltára sem. Jobb, ha két ember nő ül egymással szemben, mert így kevésbbé számít az elutasításra. Megszokta, hogy viszonyulnak hozzá, ha megtudják miféle a legtöbb esetben elzákóznak tőle. Emberi külső elf fülekkel le sem tudná tagadni, hogy félvér. Nem örökölte a nyúlánk termetet, hosszú végtagokat, előkelőséget, vagy a túlzottan finom vonásokat vérszerinti elf apjától csak azokat az átkozott füleket, amiket szerencsére jótékonyan rejt hosszú haja. Ha csak látszatra is, de tartozni akar az egyik fajhoz. Megválaszolja a kérdést persze, végül is lehet őszinte a múlt feszegetése nélkül is. Mostmár háta mögött van száműzetésének szomorú története, itt van a városban és boldogulni akar valahogyan.*
-Észak felől érkeztem ide szerencsét próbálni. Hol lehetne jobban meglelni a szerencsét, mint egy nagyvárosban, nem igaz? Itt talán több lesz a lehetőségem, mint az Északi tájakon. Remélem elnézed nekem a kíváncsiságomat, de ritkán látok nőt, aki ennyire fel van fegyverezve. Harcos vagy netán?
*Mi tagadás imponál neki az erő, ami a mellette ülőből árad, bár neki is lenne ilyen ereje, vagy legalább fegyverei. Kíváncsian függeszti szemét a méregzöld tekintetbe, ha nem bújik el szürkéi elől.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 11:42:51
*A szavaiból ítélve a nő valóban messziről jöhetett, amit kinézete is alátámaszt. Szokta ő az udvarias beszédet, hiszen anyja is előkelő volt és nemeseket is fogadott és ha őt nem is mutogatták és vallották be, rejtekhelyéről sokszor megfigyelte és hallotta őket, hogyan beszélnek és viselkednek egymással. A vele egy asztalnál ülő nő beszéde mégis valahogy az másként hangzik. A kérdése rosszul érinti nem akar hosszasan belemerülni szomorú származásába és száműzetésébe. Nem akarja felhívni a figyelmet fél-elf mivoltára sem. Jobb, ha két ember nő ül egymással szemben, mert így kevésbbé számít az elutasításra. Megszokta, hogy viszonyulnak hozzá, ha megtudják miféle a legtöbb esetben elzákóznak tőle. Emberi külső elf fülekkel le sem tudná tagadni, hogy félvér. Nem örökölte a nyúlánk termetet, hosszú végtagokat, előkelőséget, vagy a túlzottan finom vonásokat vérszerinti elf apjától csak azokat az átkozott füleket, amiket szerencsére jótékonyan rejt hosszú haja. Ha csak látszatra is, de tartozni akar az egyik fajhoz. Megválaszolja a kérdést persze, végül is lehet őszinte a múlt feszegetése nélkül is. Mostmár háta mögött van száműzetésének szomorú története, itt van a városban és boldogulni akar valahogyan.*
-Észak felől érkeztem ide szerencsét próbálni. Hol lehetne jobban meglelni a szerencsét, mint egy nagyvárosban, nem igaz? Itt talán több lesz a lehetőségem, mint az Északi tájakon. Remélem elnézed nekem a kíváncsiságomat, de ritkán látok nőt, aki ennyire fel van fegyverezve. Harcos vagy netán?
*Mi tagadás imponál neki az erő, ami a mellette ülőből árad, bár neki is lenne ilyen ereje, vagy legalább fegyverei. Kíváncsian függeszti szemét a méregzöld tekintetbe, ha nem bújik el szürkéi elől.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.27 11:42:51
6972. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 10:45:48
Üzenet elküldve: 2015-05-27 10:45:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*A lány érdeklődő pillantásait szintén bámészkodó tekintettel viszonozza - nők lévén teljesen természetes, hogy felmérik egymást, még ha nem is túl rejtetten. De hát miért is tennék? Idegenek, most látják egymást először, lehet, hogy utoljára is. Fel kell mérni a lehetőségeket, a másikat, megismerni és kiismerni, ruháját, haját, öltözetét. És a beszédét is. Theratis azonnal kiszúrja a lányról is, hogy nem idevalósi, de aztán szavai is elárulják neki. Végül kissé közelebbhajolva, hogy a fogadó sokaságában egy szava se vesszen el, megszólal titokzatos hangján.*
- Messzi földről érkeztem, hosszú utam végére értem itt. És a kishölgy honnan jött ebbe a számomra világvéginek tűnő helyre?
*A lányt nem nézi túl idősnek, arca kisimultsága nem mutat különösebb korosságot. Így hát bátran hívja kishölgynek, hiszen a vörös talán még Theratisnál is fiatalabb. Továbbá szokása így nevezni az általa megismert nőket.*
*A lány érdeklődő pillantásait szintén bámészkodó tekintettel viszonozza - nők lévén teljesen természetes, hogy felmérik egymást, még ha nem is túl rejtetten. De hát miért is tennék? Idegenek, most látják egymást először, lehet, hogy utoljára is. Fel kell mérni a lehetőségeket, a másikat, megismerni és kiismerni, ruháját, haját, öltözetét. És a beszédét is. Theratis azonnal kiszúrja a lányról is, hogy nem idevalósi, de aztán szavai is elárulják neki. Végül kissé közelebbhajolva, hogy a fogadó sokaságában egy szava se vesszen el, megszólal titokzatos hangján.*
- Messzi földről érkeztem, hosszú utam végére értem itt. És a kishölgy honnan jött ebbe a számomra világvéginek tűnő helyre?
*A lányt nem nézi túl idősnek, arca kisimultsága nem mutat különösebb korosságot. Így hát bátran hívja kishölgynek, hiszen a vörös talán még Theratisnál is fiatalabb. Továbbá szokása így nevezni az általa megismert nőket.*
6971. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-27 00:42:23
Üzenet elküldve: 2015-05-27 00:42:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*Felriad pillanatnyi merengéséből, amit az egyedül lét kényszerített rá. Nem szereti az ilyenkor előbújó kínzó gondolatokat. Nem szereti az emlékeit, amiket magával cipel folyton. Meglepetten és megkönnyebbülve pillant az őt megszólító, mi tagadás elsőre furcsának tűnő nőre. Nem foglalkozik vele, hogy különös a megszólítás is, legalábbis ahhoz képest, amilyet idáig megszokott. Örül neki, hogy valaki kizökkentette eddigi fásultságából, így a poharat letéve int igent fejével bólintva.*
-Ha gondolja, csak tessék. Egyedül vagyok nem vár senki és nem várok senkit, így nem bánom.
*A nő nem késlekedik leülni, így ő szemügyre veheti. Nem rejti el érdeklődő tekintetét. Végig kutatja pillantásával az éles vonású arcot, a kusza fehér hajtincseket és meglepően zöld szemeket, aztán elgondolkodva billenti oldalra a fejét.*
-Idevalósi a városba? Én csak nemrégen vagyok itt nem ismerem még ki magam.
*Kérdez és tényt közöl, pedig, majdnem biztosra veszi, hogy a nő nem idevalósi, ahhoz túlzottan különc elsőre, azért előfordulhat, hogy csak ő látja annak. Mindegy milyen különc szól hozzá és elég udvariasan is ez máris elég, hogy szimpatikus legyen a számára és érdekes.*
*Felriad pillanatnyi merengéséből, amit az egyedül lét kényszerített rá. Nem szereti az ilyenkor előbújó kínzó gondolatokat. Nem szereti az emlékeit, amiket magával cipel folyton. Meglepetten és megkönnyebbülve pillant az őt megszólító, mi tagadás elsőre furcsának tűnő nőre. Nem foglalkozik vele, hogy különös a megszólítás is, legalábbis ahhoz képest, amilyet idáig megszokott. Örül neki, hogy valaki kizökkentette eddigi fásultságából, így a poharat letéve int igent fejével bólintva.*
-Ha gondolja, csak tessék. Egyedül vagyok nem vár senki és nem várok senkit, így nem bánom.
*A nő nem késlekedik leülni, így ő szemügyre veheti. Nem rejti el érdeklődő tekintetét. Végig kutatja pillantásával az éles vonású arcot, a kusza fehér hajtincseket és meglepően zöld szemeket, aztán elgondolkodva billenti oldalra a fejét.*
-Idevalósi a városba? Én csak nemrégen vagyok itt nem ismerem még ki magam.
*Kérdez és tényt közöl, pedig, majdnem biztosra veszi, hogy a nő nem idevalósi, ahhoz túlzottan különc elsőre, azért előfordulhat, hogy csak ő látja annak. Mindegy milyen különc szól hozzá és elég udvariasan is ez máris elég, hogy szimpatikus legyen a számára és érdekes.*
6970. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 23:35:52
Üzenet elküldve: 2015-05-26 23:35:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Szobájának ablakán zárva az ablaktábla, így nem tudja meghatározni, hogy nappal van, vagy éjszaka. Nem is kívánja kitárni őket, teljesen megfelel számára a szoba sötétje. Alsóruhában mászik ki az ágyból fürge és könnyed mozdulatokkal, majd az ágy végébe térdel és elmondja ébredés utáni imáját. Otthona, ahonnan Artheniorba verődött a Második Fiak kolostora volt. Nem meglepő tehát, hogy a Másodikat tisztelték - a káosz istennőjét, a démonok anyját és a tüzet imádták. Ruházatuk kiemelkedő jele volt a vörös posztó, minden szerzetes saját kezével varrt tüzes mintákat ruházatába. Egykoron Theratisnak is volt ilyenje, azonban kolostora bukásakor, azaz, inkább pusztulásakor szüksége volt arra a páncélzatra, amit a szerzetesek vásároltak neki és raktak félre arra az időre, ha örökségét kellene visszaszereznie.
Így hát itt térdel most az enyhén poros talajon, és néma imát mormol a Másodikhoz. Természetesen nem a világ pusztulását kívánja, és nem is porig rombolt városokat, egyszerűen csak éltető tüzet kíván, erős lelkű démonokat és, hogy fennmaradhasson a gonosz. Theratis ugyan nem gonosz jellem, nem háborús hős, nem gyilkos és nem is kíván mások életére törni. Imái saját életbenmaradásához szükségesek, és szentül hiszi, hogy minden elhangzott imával a Második harcát erősíti a másik kettő ellen.
Amint végzett, magára ölti fekete és narancsszín ruházatát, helyére kerülnek fegyverei is, és végül az ujjakkal kifésült hajzat. Idejét sem tudja mikor találkozott utoljára fésűvel, de nem is tekinti legnagyobb problémájának hiányát. Egy hosszú, magát is felkészítő sóhaj után gyors léptekkel tér vissza a fogadó sokaságába.*
//Lilunaru//
*Ugyanazok, vagy legalábbis igencsak hasonló emberek kínálata tárul elé a fogadóban. Első pillantásra nem is szúr ki senki újat, míg egy lobogó lángra nem emlékeztető sörény emelkedik ki a tömegből.*
~Tökéletes, mintha csak a tűz csókolta volna meg.~
*Dús, csókra termett ajkai, melyet eleddig nem igen érintett férfi most nagyon enyhe, szinte futó mosolyra húzódnak, azonban arcának izmai azonnal visszanyerik szokásos fegyelmüket. A szerzetes egyelőre nem éhes, nem kíván sem ételt, sem italt, így csak üres kézzel, alig lehajtott fejjel lép a vörös lány asztalához. Úgy érzi talán lenne miről beszélniük.*
- Kishölgy, ha megengeded, csatlakoznék.
*Amennyiben a vörös megengedi, úgy Theratis egy széket húz maga alá és félig szembe fordulva a lánnyal, felemeli méregzöld tekintetét, hogy a másik szürkéibe fúrja azt.*
Így hát itt térdel most az enyhén poros talajon, és néma imát mormol a Másodikhoz. Természetesen nem a világ pusztulását kívánja, és nem is porig rombolt városokat, egyszerűen csak éltető tüzet kíván, erős lelkű démonokat és, hogy fennmaradhasson a gonosz. Theratis ugyan nem gonosz jellem, nem háborús hős, nem gyilkos és nem is kíván mások életére törni. Imái saját életbenmaradásához szükségesek, és szentül hiszi, hogy minden elhangzott imával a Második harcát erősíti a másik kettő ellen.
Amint végzett, magára ölti fekete és narancsszín ruházatát, helyére kerülnek fegyverei is, és végül az ujjakkal kifésült hajzat. Idejét sem tudja mikor találkozott utoljára fésűvel, de nem is tekinti legnagyobb problémájának hiányát. Egy hosszú, magát is felkészítő sóhaj után gyors léptekkel tér vissza a fogadó sokaságába.*
//Lilunaru//
*Ugyanazok, vagy legalábbis igencsak hasonló emberek kínálata tárul elé a fogadóban. Első pillantásra nem is szúr ki senki újat, míg egy lobogó lángra nem emlékeztető sörény emelkedik ki a tömegből.*
~Tökéletes, mintha csak a tűz csókolta volna meg.~
*Dús, csókra termett ajkai, melyet eleddig nem igen érintett férfi most nagyon enyhe, szinte futó mosolyra húzódnak, azonban arcának izmai azonnal visszanyerik szokásos fegyelmüket. A szerzetes egyelőre nem éhes, nem kíván sem ételt, sem italt, így csak üres kézzel, alig lehajtott fejjel lép a vörös lány asztalához. Úgy érzi talán lenne miről beszélniük.*
- Kishölgy, ha megengeded, csatlakoznék.
*Amennyiben a vörös megengedi, úgy Theratis egy széket húz maga alá és félig szembe fordulva a lánnyal, felemeli méregzöld tekintetét, hogy a másik szürkéibe fúrja azt.*
6969. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 21:53:58
Üzenet elküldve: 2015-05-26 21:53:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Egy fogadó felé sodorja az első, találomra kiválasztott irány. Igazán nyomasztó számára úgy érkezni egy nagy városba, hogy senki nem várja. Nem is csoda, hogy szorongatóan magányos érzése támad. Erszényében összesen három arany lapul, így fogalma sincs mihez kezdjen kihez szóljon, de egy biztos, ha már itt álldogál a fogadó előtt, akkor bemegy. Elhatározásához híven nyitja is ki az ajtót, majd belép és körülnéz. Int egyet a fogadósnak és köszön is egy nagyot, ezt is csak, hogy legyen már kihez szólnia végre, ha csak egy köszönés akkor is. Végül észrevesz egy szabad helyet és leül az egyik asztalhoz. Mivel sok aranya nincs, ezért sok választása sem, csak Vizet kér2 aranyért. Belekortyol a pohárba, majd egy kicsit elhúzza a száját. Kellene valami, vagy valaki, aki jobb kedvre deríti, mert a hangulata jelen pillanatban igen csak mély ponton van. Ha legalább lenne aranya, hogy kiadósan berúgjon és ne tudjon gondolkodni, de a víz aligha segíti ebben. Szürke szemeit végig járatja a fogadóban lévőkön és találgatja kit hova vezérelhet a jó sorsa, jobb híján ez is szórakoztató.*
Belekortyol a pohárba, majd egy kicsit elhúzza a száját. Kellene valami, vagy valaki, aki jobb kedvre deríti, mert a hangulata jelen pillanatban igen csak mély ponton van. Ha legalább lenne aranya, hogy kiadósan berúgjon és ne tudjon gondolkodni, de a víz aligha segíti ebben. Szürke szemeit végig járatja a fogadóban lévőkön és találgatja kit hova vezérelhet a jó sorsa, jobb híján ez is szórakoztató.*
6968. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 17:29:47
Üzenet elküldve: 2015-05-26 17:29:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
*Bevetődik a fogadóba. Az itteni nyüzsgés már ismerősen hat számára, és máris teljesen otthon érzi magát. Lassan a pult felé vánszorog, majd ott letelepszik egy szabad ülőhelyre, és vár a sorára a rendelésben. Amint a csapos felé fordul, Felthys örül az ismerős arcnak. Amióta csak Artheniorba tette a lábát, már törzsvendégnek számít, és habár a csapos név szerint nem tudja eme aranyhajú visszatérő vendéget, azért látásból egyből felismeri, és mosolyogva bólint, jelezvén, hogy várja a rendelést.*
- Almabor lesz, abból is két üveggel! *mondja elnyűtt hangon, majd kifizeti mind a 20 aranyat.
*Marokra fogja a két üveget, majd lassan a fürdőház ajtaja felé támolyog. Valami olyasfélét hallott, hogy csak a fizető vendégek léphetnek be ide, és hogy lássák, mennyire fizető vendég, magával is viszi itókáját. Kellemes lesz letelepedni a vízben és meginni az egyik üveget, és ki tudja, talán a másikat meg is osztja valakivel.*
- Almabor lesz, abból is két üveggel! *mondja elnyűtt hangon, majd kifizeti mind a 20 aranyat.
*Marokra fogja a két üveget, majd lassan a fürdőház ajtaja felé támolyog. Valami olyasfélét hallott, hogy csak a fizető vendégek léphetnek be ide, és hogy lássák, mennyire fizető vendég, magával is viszi itókáját. Kellemes lesz letelepedni a vízben és meginni az egyik üveget, és ki tudja, talán a másikat meg is osztja valakivel.*
6967. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 13:50:11
Üzenet elküldve: 2015-05-26 13:50:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kósza - Nestor, Essia//
*Hogy észreveszik a közeledését, ez igazán várható volt, hisz még csak elrejteni sem próbálta a kíváncsiságát. Ezzel Eori mélyen legbelül talán tisztában is volt, mégis nemvártan érinti, mikor tekintete találkozik a másik kettőjével. Kicsit elszégyelli magát, amin sajnos nem sokat enyhít a fiú barátságos intése. Picit kipirosodva sétál oda, de utána már Nestor szavai kötik le a figyelmét. Nem is emlékszik, hogy valaha is szólították már hölgynek. Kis hölgy már volt talán egy, vagy két alkalommal, de hölgy emlékei szerint még soha.
Mikor a fiú feláll, ő egy kis lépést hátrébb lép, hogy ne legyen láb alatt, majd kíváncsian figyeli, ahogy az illedelmesen bemutatkozik. Kicsit furcsa neki ez a mértékű udvariasság az irányába, hisz ő mégiscsak egy vadidegen kis kíváncsi kölyök. Bár, eddig ahány bárddal találkozott, azok nagy része mind udvariasak voltak.*
- Az én nevem Eori D Estola. Nagyon örvendek! *Mosolyodik el ismét, majd az utolsó mondatnál megpróbálja viszonozni a hóhajú udvariasságát, és egy pukedliféleséggel próbálkozik meg. Bár látni már látta, hogy hogyan kell, még sosem próbálta, így csak remélni meri, hogy a fejében kialakult kép, nem tér el olyan nagyon a valóságtól.*
- És… Ön is zenész esetleg? *Fordul ugyanolyan fesztelen mosollyal a lány felé. Most már egy pillanatra megakad, és emlékezteti magát a magázásra. Bár lehet, hogy ez csak amiatt van, mert a lány mintha kicsit morcosabb lenne, ami kissé elbátortalanítja Eori mosolyát.*
*Hogy észreveszik a közeledését, ez igazán várható volt, hisz még csak elrejteni sem próbálta a kíváncsiságát. Ezzel Eori mélyen legbelül talán tisztában is volt, mégis nemvártan érinti, mikor tekintete találkozik a másik kettőjével. Kicsit elszégyelli magát, amin sajnos nem sokat enyhít a fiú barátságos intése. Picit kipirosodva sétál oda, de utána már Nestor szavai kötik le a figyelmét. Nem is emlékszik, hogy valaha is szólították már hölgynek. Kis hölgy már volt talán egy, vagy két alkalommal, de hölgy emlékei szerint még soha.
Mikor a fiú feláll, ő egy kis lépést hátrébb lép, hogy ne legyen láb alatt, majd kíváncsian figyeli, ahogy az illedelmesen bemutatkozik. Kicsit furcsa neki ez a mértékű udvariasság az irányába, hisz ő mégiscsak egy vadidegen kis kíváncsi kölyök. Bár, eddig ahány bárddal találkozott, azok nagy része mind udvariasak voltak.*
- Az én nevem Eori D Estola. Nagyon örvendek! *Mosolyodik el ismét, majd az utolsó mondatnál megpróbálja viszonozni a hóhajú udvariasságát, és egy pukedliféleséggel próbálkozik meg. Bár látni már látta, hogy hogyan kell, még sosem próbálta, így csak remélni meri, hogy a fejében kialakult kép, nem tér el olyan nagyon a valóságtól.*
- És… Ön is zenész esetleg? *Fordul ugyanolyan fesztelen mosollyal a lány felé. Most már egy pillanatra megakad, és emlékezteti magát a magázásra. Bár lehet, hogy ez csak amiatt van, mert a lány mintha kicsit morcosabb lenne, ami kissé elbátortalanítja Eori mosolyát.*
6966. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 13:24:30
Üzenet elküldve: 2015-05-26 13:24:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Riku, Riniya, ( Quantall) //
- Hát nem azt mondtam? * Kérdez vissza szórakozottan, megrándítva vállát, melyen méretes vállpáncél leledzik. Igen kényelmetlennek tűnhet ez a felszerelés, de mire minden kis vackot lecsatolna magáról már bezárna a fogadó. Mindazonáltal fűti rendesen a sok cókmók a helyiségben pedig elég meleg van.*
- Az már majdnem olyan, mint a róka. No de komolyra fordítva a szót, fogadd csak el egy exl... egy vándor tanácsát, hidd el az sosem akar rosszat.
* Vagy talán csak Yarrod túl jóhiszemű.*
- Akkor hát egészségedre!
* Emeli meg kissé a poharát, hogy újból kiürítse annak tartalmát. Miután végzett keze fejével megtörli a száját. Quantall lehet, hogy nagyon a szívére vette az előbbi kis affért, mert nem felel, vagy tán meg sem hallotta a felé intézett kérdést. A nép amúgy is túl hangos, hogy elnyomja a férfi szavait, mindenesetre Riku-nak erre is van egy megjegyzése, mire Yarrod éles pillantást vet felé, jelezvén, hogy épp az előbb tett ígéretét szegi meg. Egy rövid pillanat és elneveti magát, vagy éppen a tetszés nyers horkantása tör ki belőle, nem tudni.*
- Az jó! * Mosolya még szélesebb, lesz mikor Riku megemlíti, hogy ismeri a várost. Szóra nyílnak ajkai, hogy kérdezzen valamit, de hallva a kérdést a mosoly hamar elillan és vonásai megkeményednek. Kissé habozik is a válasszal, de végül megered a nyelve.*
- Találkozóm van a templomban egy régi jó baráttal. A templomhoz pedig ha jól láttam a térképen közel az erdő. Megnézem én mi ez a bestia, amitől úgy behugyoznak a parasztok. Talán egy tretil... esetleg egy szhylla kimászott a vizéből és eltévedt. Buta egy lény az, már ha létezik egyál, mert hogy még senki nem látott olyat, csak a részeg hajósok. Vétek adni azok szavaira.
* Mondja miközben a poharat forgatja a kezében, s utolsó mondata közben végig az újonnan érkezett, pulthoz dőlt alakot figyeli. Kérdéses, hogy utóbbit a tengerészekre, vagy a kuruzslókra értette. Ő nem hisz az ilyen szemfényvesztésben. Meglehetősen szkeptikus, de talán tudnak olyat mondani neki amitől leesik majd az álla. Riku szavaira újból a tündér felé fordítja fejét.*
- Bölcs szavak. De nem kell félni a jövőtől, hisz az már úgy is meg van írva, változtatni meg amúgy sem tudsz rajta, de ha tudod legalább tudsz előre tervezni, nem igaz? * Mondja, miután már az asztalukhoz invitálta a lányt. Elég hihetően játssza a szerepét s szavai most már elég magasztosak ahhoz, hogy a férfi kezdje elhinni, hogy komolyan is gondolja őket. Sunyi csillogást ő nem lát azokban a szemekben, ahhoz ő túl őszinte egy fickó, hogy ilyesmit keressen.*
- Yarrod Rhyxos, igyekvő és nem hívő, de talán majd maga meggyőz arról, hogy érdemes hinnem. Nos hogy szokták ezt csinálni? Adjam oda a tenyerem? Esetleg szúrjam meg az ujjam, mert vér szükségeltetik?
* Kérdi, s tulajdonképpen kedvére való ez a kis színjáték, mely talán a sok legurított korsó számlájára írandó. El is kezdi lecsatolni felkarjáról a fémkapcsos kesztyűt, jelezvén, hogy ő óhajtja alávetni magát a művészet rejtelmeinek.*
- No és mibe kerül majd nekem, hogy megtudjam a jövőm?
* A griff madaras pecsétgyűrűből a lány láthatja, hogy pénze az van a férfinek, viszont a hangjából hallatszó enyhe kétkedés arra a következtetésre juttathatja, hogy magas összegért nem biztos, hogy bevállalja.*
- Hát nem azt mondtam? * Kérdez vissza szórakozottan, megrándítva vállát, melyen méretes vállpáncél leledzik. Igen kényelmetlennek tűnhet ez a felszerelés, de mire minden kis vackot lecsatolna magáról már bezárna a fogadó. Mindazonáltal fűti rendesen a sok cókmók a helyiségben pedig elég meleg van.*
- Az már majdnem olyan, mint a róka. No de komolyra fordítva a szót, fogadd csak el egy exl... egy vándor tanácsát, hidd el az sosem akar rosszat.
* Vagy talán csak Yarrod túl jóhiszemű.*
- Akkor hát egészségedre!
* Emeli meg kissé a poharát, hogy újból kiürítse annak tartalmát. Miután végzett keze fejével megtörli a száját. Quantall lehet, hogy nagyon a szívére vette az előbbi kis affért, mert nem felel, vagy tán meg sem hallotta a felé intézett kérdést. A nép amúgy is túl hangos, hogy elnyomja a férfi szavait, mindenesetre Riku-nak erre is van egy megjegyzése, mire Yarrod éles pillantást vet felé, jelezvén, hogy épp az előbb tett ígéretét szegi meg. Egy rövid pillanat és elneveti magát, vagy éppen a tetszés nyers horkantása tör ki belőle, nem tudni.*
- Az jó! * Mosolya még szélesebb, lesz mikor Riku megemlíti, hogy ismeri a várost. Szóra nyílnak ajkai, hogy kérdezzen valamit, de hallva a kérdést a mosoly hamar elillan és vonásai megkeményednek. Kissé habozik is a válasszal, de végül megered a nyelve.*
- Találkozóm van a templomban egy régi jó baráttal. A templomhoz pedig ha jól láttam a térképen közel az erdő. Megnézem én mi ez a bestia, amitől úgy behugyoznak a parasztok. Talán egy tretil... esetleg egy szhylla kimászott a vizéből és eltévedt. Buta egy lény az, már ha létezik egyál, mert hogy még senki nem látott olyat, csak a részeg hajósok. Vétek adni azok szavaira.
* Mondja miközben a poharat forgatja a kezében, s utolsó mondata közben végig az újonnan érkezett, pulthoz dőlt alakot figyeli. Kérdéses, hogy utóbbit a tengerészekre, vagy a kuruzslókra értette. Ő nem hisz az ilyen szemfényvesztésben. Meglehetősen szkeptikus, de talán tudnak olyat mondani neki amitől leesik majd az álla. Riku szavaira újból a tündér felé fordítja fejét.*
- Bölcs szavak. De nem kell félni a jövőtől, hisz az már úgy is meg van írva, változtatni meg amúgy sem tudsz rajta, de ha tudod legalább tudsz előre tervezni, nem igaz? * Mondja, miután már az asztalukhoz invitálta a lányt. Elég hihetően játssza a szerepét s szavai most már elég magasztosak ahhoz, hogy a férfi kezdje elhinni, hogy komolyan is gondolja őket. Sunyi csillogást ő nem lát azokban a szemekben, ahhoz ő túl őszinte egy fickó, hogy ilyesmit keressen.*
- Yarrod Rhyxos, igyekvő és nem hívő, de talán majd maga meggyőz arról, hogy érdemes hinnem. Nos hogy szokták ezt csinálni? Adjam oda a tenyerem? Esetleg szúrjam meg az ujjam, mert vér szükségeltetik?
* Kérdi, s tulajdonképpen kedvére való ez a kis színjáték, mely talán a sok legurított korsó számlájára írandó. El is kezdi lecsatolni felkarjáról a fémkapcsos kesztyűt, jelezvén, hogy ő óhajtja alávetni magát a művészet rejtelmeinek.*
- No és mibe kerül majd nekem, hogy megtudjam a jövőm?
* A griff madaras pecsétgyűrűből a lány láthatja, hogy pénze az van a férfinek, viszont a hangjából hallatszó enyhe kétkedés arra a következtetésre juttathatja, hogy magas összegért nem biztos, hogy bevállalja.*
6965. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-26 00:42:22
Üzenet elküldve: 2015-05-26 00:42:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Idegen a fogadó előtt pihen és kikötve egy kósza oszlophoz. Az állat mindenkivel ellenséges, aki nem saját gazdája, még akkor is, ha almával, vagy kockacukorral kínálnák. Így hát attól nem is igazán fél, hogy elkötik az állatot, annak felborzadó hangjára egyébként is felébredne, még ha az állat a pokol mélyén hangoskodna is. Idegen rossz szokása, hogy időnként saját lábán távozik jobbról balra, nem is igazán tudatosan, csak úgy kiszúr valamit a távolban és addig nem nyugszik míg meg nem szerzi. Theratisnak így kellett egyszer levadásznia az állatot a pusztában, amikor egy délibábot kezdett üldözni. Hosszú séta volt a gyors és hosszú léptű állat után, de mint az feltűnhet az egyszerű, de még a bonyolult embernek is, az állat megvan, él és virul. Theratis pedig két oldalán könnyedén lógatott karokkal lép be a zsúfolt fogadóba.*
~Túl sokan vannak, de voltál már ennél több ember között is. Ne kényeskedj Thera!~
*Ezúttal felemeli fejét, hogy szembenézzen a sokasággal, hófehér hajának frufruja rendezetlenül lóg szemeibe. Rá kifejezetten nem jellemző mozdulattal félresöpri a tincseket, majd ökölbe szorított kezét azonnal leengedi oldala mellé, a megszokott tartásába. Miután szemrevételezte a jelenlevőket, akik nem is igazán érdeklik - nem tervez letelepedni, csak ételre és szállásra van szüksége - a pulthoz lépdel. Anélkül, hogy felemelné tekintetét - amit egyszerű emberek még sértésnek is vehetnének - megszólal mély hangján.*
- Szobát és ételt kérnék.
*A fogadós csak biccent, ismerteti az árakat és lehetőségeket. Theratis különösebb érzelmek jele nélkül hallgatja meg, majd előveszi erszényét és megcsörgeti. A pultra helyez 15 aranyat a Szoba fizetségeként , valamint kiválasztja ma esti "menüjét" is. Nem szokott fényűző ételeket enni, nem szokott pálinkázni, azonban a kolostorban, ahol élt, mennyei mézsört főztek. Elmosolyodik az emlékre, ahogy a testvérek a sörfőzésre tanították, amihez annyira nem volt tehetsége, hogy utolsó éveinek végéig szinte nem is tudta eltalálni a legkellemesebb zamatot. Választása tehát 14 aranyért egy kupa Mézsör , valamint egy olyan féle étel, melyet önmaga is képes lenne elkészíteni - avagy elejteni, vadászni. A növekvő türelmetlenséggel figyelő fogadós bosszantására még sokat hezitál választásán, de végül leteszi az asztalra a 10 érmét az Őzragu leves árának kiegyenlítéseként. Amint megkapja az ételt, félrevonul egy sötét sarokba - már amennyire egy ilyen telt helynek lehet még szabad sötét sarka, és lehajtott fejjel - azonban mindent látó szemmel - nekiáll elfogyasztani vacsoráját. A zamatos levest a kellemes mézsörrel öblíti, amit habár nem talál olyan finomnak, mint a szerzetesekét, egészen elfogadhatónak kiáltja ki magában. Amint végzett, hogy ne hagyjon maga után rendetlenséget, a pulthoz viszi az üres tálat és kupát, majd biccent a fogadósnak és bárkinek, aki esetleg szemet vetett rá és további szavak nélkül távozik szállására. Szobájában a puha, vászon alsóruhán kívül semmit nem hagy magán, ruházatát és fegyverzetét gondosan összehajtogatva-rendezve hagyja az ágy mellett. Mindezekkel végezvén párnára hajtja fejét, és egy ideig még bámul kifelé az ablakon. Nem is tudja mikor alszik el - de a fárasztó út végének jeleként mély, álomtalan álomba zuhan.*
A hozzászólás írója (Theratis Neristhyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.26 00:44:03
~Túl sokan vannak, de voltál már ennél több ember között is. Ne kényeskedj Thera!~
*Ezúttal felemeli fejét, hogy szembenézzen a sokasággal, hófehér hajának frufruja rendezetlenül lóg szemeibe. Rá kifejezetten nem jellemző mozdulattal félresöpri a tincseket, majd ökölbe szorított kezét azonnal leengedi oldala mellé, a megszokott tartásába. Miután szemrevételezte a jelenlevőket, akik nem is igazán érdeklik - nem tervez letelepedni, csak ételre és szállásra van szüksége - a pulthoz lépdel. Anélkül, hogy felemelné tekintetét - amit egyszerű emberek még sértésnek is vehetnének - megszólal mély hangján.*
- Szobát és ételt kérnék.
*A fogadós csak biccent, ismerteti az árakat és lehetőségeket. Theratis különösebb érzelmek jele nélkül hallgatja meg, majd előveszi erszényét és megcsörgeti. A pultra helyez 15 aranyat a Szoba fizetségeként
, valamint kiválasztja ma esti "menüjét" is. Nem szokott fényűző ételeket enni, nem szokott pálinkázni, azonban a kolostorban, ahol élt, mennyei mézsört főztek. Elmosolyodik az emlékre, ahogy a testvérek a sörfőzésre tanították, amihez annyira nem volt tehetsége, hogy utolsó éveinek végéig szinte nem is tudta eltalálni a legkellemesebb zamatot. Választása tehát 14 aranyért egy kupa Mézsör , valamint egy olyan féle étel, melyet önmaga is képes lenne elkészíteni - avagy elejteni, vadászni. A növekvő türelmetlenséggel figyelő fogadós bosszantására még sokat hezitál választásán, de végül leteszi az asztalra a 10 érmét az Őzragu leves árának kiegyenlítéseként. Amint megkapja az ételt, félrevonul egy sötét sarokba - már amennyire egy ilyen telt helynek lehet még szabad sötét sarka, és lehajtott fejjel - azonban mindent látó szemmel - nekiáll elfogyasztani vacsoráját. A zamatos levest a kellemes mézsörrel öblíti, amit habár nem talál olyan finomnak, mint a szerzetesekét, egészen elfogadhatónak kiáltja ki magában. Amint végzett, hogy ne hagyjon maga után rendetlenséget, a pulthoz viszi az üres tálat és kupát, majd biccent a fogadósnak és bárkinek, aki esetleg szemet vetett rá és további szavak nélkül távozik szállására. Szobájában a puha, vászon alsóruhán kívül semmit nem hagy magán, ruházatát és fegyverzetét gondosan összehajtogatva-rendezve hagyja az ágy mellett. Mindezekkel végezvén párnára hajtja fejét, és egy ideig még bámul kifelé az ablakon. Nem is tudja mikor alszik el - de a fárasztó út végének jeleként mély, álomtalan álomba zuhan.* A hozzászólás írója (Theratis Neristhyra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.26 00:44:03
6964. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:28:00
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:28:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Nem kell sok idő, hogy észrevegye a környék fogadóját: a Pegazus fogadót. A szökőkút széléről felkel, ujjaival még kecsesen megcirógatva a víz tükrét, mintegy köszönetként, a pár korty szomjoltóért cserébe, majd meg is indul gyors léptekkel a fogadó irányába. Belökve az ajtót, megcsapja orrát az a jellegzetes szag, illat, melyet ő csak az "izgalom illatának" szokott nevezni magában. Pipafüst, meleg, étel és alkohol egyszerre orrfacsaró, mégis kívánatos elegye, mely hol erősebb, hol lágyabb, attól függ, milyen emberek közelébe keveredett az ember. Ez az izgalmas illat mindig felderíti, és felfrissíti - bár most fáradtságán ez nem igazán segít, talán csak egy leheletnyit. Ezen közegben maga is úgy érzi, oly szívesen pipára gyújtana, s talán majd meg is teszi. Mindenek előtt, most más miatt tartózkodik a fogadóban.
Elindul a pult felé, majd megáll ott, kezeit rátéve, s enyhén áthajolva felette, negédes mosolyát a fogadósra villantja. *
- Egy Szobát szeretnék, egy éjjelre. * Kezdi lágy hangján, talán abban reménykedve, hogy a fogadós a csinos mosolyért cserébe lecsippent valamennyit az árból. Ez azonban nem így történik, noha sértődöttségnek, esetleg felháborodásnak nem mutatja jelét a hölgy. Kifizeti a szobáért járó 14 aranyat, majd folytatja. *
- Mit ajánlana estebédnek? Hosszú út áll mögöttem, és igazán megéheztem. * Kérdezi, ujjaival a pulton körözgetve. A fogadós egy finom Őzragu levest ajánl neki, ő pedig rábólint. * Hát legyen az! Remélem a szakácsné legalább olyan jól csinálja, mind megboldogult nagyanyám. * Mondja, hangjában enyhítő tréfálkozással, majd mosolyogva elővesz 10aranyat, és kifizeti az étket. De hát valami ital is kellenék az estebédhez, így ezen is elgondolkozik. *
- S italnak mit tudna javasolni? * Teszi fel az újabb kérdést, miközben erszényére tapintva számolgatja magában, mennyit engedhet még meg magának. A fogadós borokat, mézsört ajánlana neki, ő pedig végül az Almabor mellett teszi le a voksát. * - Az almabor tökéletes lesz. Azt hiszem, mást nem is kérnék, köszönöm. * Azzal kifizet újabb 10 aranyat.
* Megkéri a fogadóst, hogy vitesse ki egy üres asztalhoz az étket és az italt, majd ekképp maga is az asztalhoz sétál, s leülve falatozni kezd. Ízlik neki mind a leves, mind a bor - ezek új életet töltenek belé, hogy egy pillanatra elgondolkozik, talán ki se kellett volna vennie a szobát, hisz készen állna egy új kalandra. Végül azonban elveti ezt a gondolatot - jó lesz egy kis pihenés, ne bízzunk ám semmit a véletlenre. Ahogy ott ül, iszogat és eszeget, körbejár a tekintete minden arcon, melyeket - akár a főtéren lévőket - ugyanúgy megpróbál az elméjébe vésni. S ha esetleg visszapillant rá valaki (különösképp, ha az férfi), csábító, már-már hívogató kis mosolyt villant rá, miközben ezüst fürtjeit ujjaival csavargatja, fésülgeti. *
Elindul a pult felé, majd megáll ott, kezeit rátéve, s enyhén áthajolva felette, negédes mosolyát a fogadósra villantja. *
- Egy Szobát szeretnék, egy éjjelre. * Kezdi lágy hangján, talán abban reménykedve, hogy a fogadós a csinos mosolyért cserébe lecsippent valamennyit az árból. Ez azonban nem így történik, noha sértődöttségnek, esetleg felháborodásnak nem mutatja jelét a hölgy. Kifizeti a szobáért járó 14 aranyat, majd folytatja. *
- Mit ajánlana estebédnek? Hosszú út áll mögöttem, és igazán megéheztem. * Kérdezi, ujjaival a pulton körözgetve. A fogadós egy finom Őzragu levest ajánl neki, ő pedig rábólint. * Hát legyen az! Remélem a szakácsné legalább olyan jól csinálja, mind megboldogult nagyanyám. * Mondja, hangjában enyhítő tréfálkozással, majd mosolyogva elővesz 10aranyat, és kifizeti az étket. De hát valami ital is kellenék az estebédhez, így ezen is elgondolkozik. *
- S italnak mit tudna javasolni? * Teszi fel az újabb kérdést, miközben erszényére tapintva számolgatja magában, mennyit engedhet még meg magának. A fogadós borokat, mézsört ajánlana neki, ő pedig végül az Almabor mellett teszi le a voksát. * - Az almabor tökéletes lesz. Azt hiszem, mást nem is kérnék, köszönöm. * Azzal kifizet újabb 10 aranyat.
* Megkéri a fogadóst, hogy vitesse ki egy üres asztalhoz az étket és az italt, majd ekképp maga is az asztalhoz sétál, s leülve falatozni kezd. Ízlik neki mind a leves, mind a bor - ezek új életet töltenek belé, hogy egy pillanatra elgondolkozik, talán ki se kellett volna vennie a szobát, hisz készen állna egy új kalandra. Végül azonban elveti ezt a gondolatot - jó lesz egy kis pihenés, ne bízzunk ám semmit a véletlenre. Ahogy ott ül, iszogat és eszeget, körbejár a tekintete minden arcon, melyeket - akár a főtéren lévőket - ugyanúgy megpróbál az elméjébe vésni. S ha esetleg visszapillant rá valaki (különösképp, ha az férfi), csábító, már-már hívogató kis mosolyt villant rá, miközben ezüst fürtjeit ujjaival csavargatja, fésülgeti. *
6963. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:21:24
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:21:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Yarrod, Riku, Quantall, (Taelah) //
*Az ételből még nem is fogyasztott szinte, ahogyan italából is alig kortyolt mikor végül is, ha nem a felszolgáló, hát egy idegen jelentkezik is arra a bizonyos segítség kérésre. Smaragd szemeit lustán emeli is a hang irányába, majd apró mosollyal méri is végig a szőke idegent. Nem olyan forma, mint aki élne az olyan szolgáltatásokkal, mint valami jóslás, de tévedni emberi dolog. Bár az is tény, hogy még nem lett pontosítva kit is takar az a valaki. Már épp válaszolna is valami frappáns köszöntéssel, de ajkait végül csukva tartja, ahogy szeme sarkából a szőke férfi asztaltársára pillant. Nem akar rossz első benyomást tenni, de akarva akaratlanul is elvigyorodik a pöttöm rosszalló szavain.*
- Miért okozhatna bajt valami olyan, amit szinte a művészetek közé is emelhetnénk, ha nagyon akarnánk?
*Kacsint rá az apróságra, majd figyelmét ismét a szőkeség felé irányítja.*
- Jó uram, nagy segítségemre lenne, ha kisegítene ebben a problémámban. Tudja már szűkében vagyok az aranynak, sokan pedig nem tartják hihetőnek ezt az ágazatot, így nagyon ritkán tudok elég aranyat keresni. Pedig az Istenek lássanak mélyen a lelkembe, nem akarok én ártani senkinek, nem szeretek bajba keveredni, csupán csak egy vándor jós vagyok, ki tisztességesen akar élelemre valót keresni, azzal, amihez ért.
*Ha most nem lenne ilyen jó kedvében még talán pár kósza könnycseppet is ki tudna szuszakolni magából, de egyelőre megteszi az is, hogy minden érzését világfájdalommá álcázva ölti is fel bússágát arcára, hogy keserűsége és kétségbeesése a megfelelőképp legyen hihető. Ezekkel a szomorú boci szemekkel pillant lopva a fiatal fiúra is, remélve, hogy tényleg nem látszik szemében a sunyi csillogás. Lássa a fiúcska is, hogy ő bizony a légynek sem tudna ártani egy egyszerű kis jóslattal. És ezzel be is fejezte a ficsúrnak való figyelemszentelést, hiszen a szőke férfi csak odainvitálta őt az asztalához. Az arany mérvadó, így tányérját és poharát felkapva lép is melléjük azonnal helyet is foglalva.*
- Ha már ilyen jólelkű volt és ideinvitált hagy mutatkozzam be. A nevem Riniya Chaenath, igyekvő nem bajba keveredő.
*Nevet fel halkan, ahogy kényelmesen hátradőlve kortyol is egy nagyot az italából, majd ahogy a pohár talpa koppan is az asztalon már komolyabb, kíváncsibb arccal pillant is az idegen szemeibe.*
- Na, de akkor térjünk a tárgyra. Meséljen arról a bizonyos "valakiről", akit tudna nekem ajánlani.
*Az ételből még nem is fogyasztott szinte, ahogyan italából is alig kortyolt mikor végül is, ha nem a felszolgáló, hát egy idegen jelentkezik is arra a bizonyos segítség kérésre. Smaragd szemeit lustán emeli is a hang irányába, majd apró mosollyal méri is végig a szőke idegent. Nem olyan forma, mint aki élne az olyan szolgáltatásokkal, mint valami jóslás, de tévedni emberi dolog. Bár az is tény, hogy még nem lett pontosítva kit is takar az a valaki. Már épp válaszolna is valami frappáns köszöntéssel, de ajkait végül csukva tartja, ahogy szeme sarkából a szőke férfi asztaltársára pillant. Nem akar rossz első benyomást tenni, de akarva akaratlanul is elvigyorodik a pöttöm rosszalló szavain.*
- Miért okozhatna bajt valami olyan, amit szinte a művészetek közé is emelhetnénk, ha nagyon akarnánk?
*Kacsint rá az apróságra, majd figyelmét ismét a szőkeség felé irányítja.*
- Jó uram, nagy segítségemre lenne, ha kisegítene ebben a problémámban. Tudja már szűkében vagyok az aranynak, sokan pedig nem tartják hihetőnek ezt az ágazatot, így nagyon ritkán tudok elég aranyat keresni. Pedig az Istenek lássanak mélyen a lelkembe, nem akarok én ártani senkinek, nem szeretek bajba keveredni, csupán csak egy vándor jós vagyok, ki tisztességesen akar élelemre valót keresni, azzal, amihez ért.
*Ha most nem lenne ilyen jó kedvében még talán pár kósza könnycseppet is ki tudna szuszakolni magából, de egyelőre megteszi az is, hogy minden érzését világfájdalommá álcázva ölti is fel bússágát arcára, hogy keserűsége és kétségbeesése a megfelelőképp legyen hihető. Ezekkel a szomorú boci szemekkel pillant lopva a fiatal fiúra is, remélve, hogy tényleg nem látszik szemében a sunyi csillogás. Lássa a fiúcska is, hogy ő bizony a légynek sem tudna ártani egy egyszerű kis jóslattal. És ezzel be is fejezte a ficsúrnak való figyelemszentelést, hiszen a szőke férfi csak odainvitálta őt az asztalához. Az arany mérvadó, így tányérját és poharát felkapva lép is melléjük azonnal helyet is foglalva.*
- Ha már ilyen jólelkű volt és ideinvitált hagy mutatkozzam be. A nevem Riniya Chaenath, igyekvő nem bajba keveredő.
*Nevet fel halkan, ahogy kényelmesen hátradőlve kortyol is egy nagyot az italából, majd ahogy a pohár talpa koppan is az asztalon már komolyabb, kíváncsibb arccal pillant is az idegen szemeibe.*
- Na, de akkor térjünk a tárgyra. Meséljen arról a bizonyos "valakiről", akit tudna nekem ajánlani.
6962. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:19:35
Üzenet elküldve: 2015-05-25 16:19:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
* Kis nyikorgás közepette nyílik az öreg Pegazus fogadó ajtaja. Lova már az istállóban eszeget békességben, ő is megérdemli a pihenést. A pultos éppen tanyérokat törölget, de amint meglátja az itt már ismerős tündérlányt, barátságosan köszönti, s várja, hogy Assa mit kíván ma fogyasztani.*
- 5 arany a Rántotta.
* Kezdi el sorolni az étlap kínálatát, de a lány már az első lehetőségre rábólint.*
- Esetleg egy kis vörösbort?
* Kínálgatják máris.*
- Nem, nem. Ma még van dolgom a Templomban, majd ha visszajöttem, akkor talán iszok egy pohárral.
* Mondja mosolyogva, majd hamar el is tünteti a kiszervírozott ételt. Ha jobban belegondol, ma még lehet, hogy nem is evett semmit.*
~ Nem jó ez így, a rendszeres étkezés fontos lenne.~
* De hamar elterelődnek az efféle gondolatai, mert amint üres a tányérja, már kapja is magára a köpenyét, indul a templomba tanulni még egy kicsit.*
- 5 arany a Rántotta.
* Kezdi el sorolni az étlap kínálatát, de a lány már az első lehetőségre rábólint.*
- Esetleg egy kis vörösbort?
* Kínálgatják máris.*
- Nem, nem. Ma még van dolgom a Templomban, majd ha visszajöttem, akkor talán iszok egy pohárral.
* Mondja mosolyogva, majd hamar el is tünteti a kiszervírozott ételt. Ha jobban belegondol, ma még lehet, hogy nem is evett semmit.*
~ Nem jó ez így, a rendszeres étkezés fontos lenne.~
* De hamar elterelődnek az efféle gondolatai, mert amint üres a tányérja, már kapja is magára a köpenyét, indul a templomba tanulni még egy kicsit.*
6961. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-05-25 14:53:51
Üzenet elküldve: 2015-05-25 14:53:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Yarrod, Quantall, (Taleah), Riniya//
*Elfintorodik Yarrod tanácsára, ami tulajdonképpen utasításnak hangzik inkább, csakhogy elvárásaihoz méltóan még a nevét sem tudja megjegyezni a férfi. Ahhoz képest, hogy az előbb árulta el... halkan felsóhajt, és ezúttal lassan, szótagolva ismétli meg nevét.*
- Ri-ku. Riku. De halandókhoz képest nem is rossz. *Nyög ki valami bókféleséget, holott a Rikka még próbálkozásnak is förtelmes. Akkor már inkább hívja tündérnek.*
- Innentől majd odafigyelek, vagy mi.
*Biztosítja Yarrodot, de persze ez hazugság, vagy ha nem is az, mindenesetre betarthatatlan ígéret. Először is a fickó itatta le, másodszor meg a fiú egyszerűen vonzza a bajt, nincs mit tenni. A balszerencse lehetne a második neve. Némi elégedettséggel tölti el, hogy a sötétbőrű legalább csóró, de újdonsült asztaltársa hamar kisegíti, úgyhogy tündérhez már méltóbb aggódása nem jön elő. Az, hogy az ürge könnyebben megjegyezte a mélységi nevét, már meg sem lepi, végülis talán még mindig kevésbé varázslatos és titokzatos lények, talán közelebb állnak a halandókhoz.*
- Marha híres lehet.
*Sóhajt fel a tündér az asztalra támaszkodva, bár inkább csak maga elé motyogja a szavakat, maximum Yarrod hallhatja. Legendák terén meglehetősen kevéssé tájékozott, bár némileg konyít az olvasáshoz, ritkán akad könyv a keze közé.*
- Mondhatni. Jó pár helyen megfordultam már.
*Vonja meg a vállát, miközben a férfi ajkait figyeli, unalomból próbálja leolvasni róla a szavakat. Meglepő, hogy ismeri a betűket... és némi gyanakvásra is ad okot. Talán tiszt lehetett egykor, csak éppen zsákutcába futott.*
- Miért? Hová tartasz?
*Mindenesetre inkább nem kérdez a múltjáról, van egy olyan érzése, hogy az bizony kényes téma volna. Ahogy követi Yarrod tekintetét, ő is felfigyel a jós leányzóra, és alig észrevehető rosszallással rázza meg a fejét. Úgy tűnik a férfi igyekszik minden nőnemű egyedet a társaságukba vonszolni, akit csak megpillant a fogadóban. Ilyen hozzáállással talán hamarabb hoz bajt a fejükre, mint Riku tenné... bár, erre nem sok esély van.*
- A jóslatok csak bajt hoznak, uram. Jobb nem tudni, mit rejt a jövő.
*Kissé tart a különös lánytól, a művészetétől meg annál inkább. Voltaképp a hideg rázza az ilyenektől.*
*Elfintorodik Yarrod tanácsára, ami tulajdonképpen utasításnak hangzik inkább, csakhogy elvárásaihoz méltóan még a nevét sem tudja megjegyezni a férfi. Ahhoz képest, hogy az előbb árulta el... halkan felsóhajt, és ezúttal lassan, szótagolva ismétli meg nevét.*
- Ri-ku. Riku. De halandókhoz képest nem is rossz. *Nyög ki valami bókféleséget, holott a Rikka még próbálkozásnak is förtelmes. Akkor már inkább hívja tündérnek.*
- Innentől majd odafigyelek, vagy mi.
*Biztosítja Yarrodot, de persze ez hazugság, vagy ha nem is az, mindenesetre betarthatatlan ígéret. Először is a fickó itatta le, másodszor meg a fiú egyszerűen vonzza a bajt, nincs mit tenni. A balszerencse lehetne a második neve. Némi elégedettséggel tölti el, hogy a sötétbőrű legalább csóró, de újdonsült asztaltársa hamar kisegíti, úgyhogy tündérhez már méltóbb aggódása nem jön elő. Az, hogy az ürge könnyebben megjegyezte a mélységi nevét, már meg sem lepi, végülis talán még mindig kevésbé varázslatos és titokzatos lények, talán közelebb állnak a halandókhoz.*
- Marha híres lehet.
*Sóhajt fel a tündér az asztalra támaszkodva, bár inkább csak maga elé motyogja a szavakat, maximum Yarrod hallhatja. Legendák terén meglehetősen kevéssé tájékozott, bár némileg konyít az olvasáshoz, ritkán akad könyv a keze közé.*
- Mondhatni. Jó pár helyen megfordultam már.
*Vonja meg a vállát, miközben a férfi ajkait figyeli, unalomból próbálja leolvasni róla a szavakat. Meglepő, hogy ismeri a betűket... és némi gyanakvásra is ad okot. Talán tiszt lehetett egykor, csak éppen zsákutcába futott.*
- Miért? Hová tartasz?
*Mindenesetre inkább nem kérdez a múltjáról, van egy olyan érzése, hogy az bizony kényes téma volna. Ahogy követi Yarrod tekintetét, ő is felfigyel a jós leányzóra, és alig észrevehető rosszallással rázza meg a fejét. Úgy tűnik a férfi igyekszik minden nőnemű egyedet a társaságukba vonszolni, akit csak megpillant a fogadóban. Ilyen hozzáállással talán hamarabb hoz bajt a fejükre, mint Riku tenné... bár, erre nem sok esély van.*
- A jóslatok csak bajt hoznak, uram. Jobb nem tudni, mit rejt a jövő.
*Kissé tart a különös lánytól, a művészetétől meg annál inkább. Voltaképp a hideg rázza az ilyenektől.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18858-18877