Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 232 (4621. - 4640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4640. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-08 10:58:08
Üzenet elküldve: 2014-03-08 10:58:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
//Gwomel Hulat és Vaslábú Argus//
-Elnézést, én csak... Tényleg, bocsásson meg, az előbbi mondatért. Nem akartam felemelni a hangom. *Mentegetőzik Rynut. Valóban szörnyű dolgot említett meg, nem éppen a megfelelő módon.
Argus nem lett rá dühös -remélhetőleg-, hiszen haláli nyugalom van a hangjában.*
~A tárgy birtoklóját irányítja a tárgy? Akkor a bátyám mindvégig velem volt, és én észre sem vettem? Bolondnak érzem magam...~
-Részvétem a húga és apja iránt, uram. Tudja az illető bizonyosan egy elmebeteg volt. Bocsásson meg ismét egy ilyen kérdést, de ön korábbról ismerte a gyilkost? Jól gondolom? Bocsánat, ha megint érzékeny pontot sikerült megtalálnom...
*Rynut elszomorodik, mert látja az emberen, hogy ugyanazt élhette át mint ő. Talán még borzalmasabbat...*
-Szóval, akkor maga úgy gondolja, hogy a tőrömben a Bátyám lelke van, aki onnan irányít néha engem? Erre gondol? Feltételezem, hogy megtudja mondani, ha valóban így van-e, mert különben nem lett volna értelme a beszélgetésnek. Valami rítus során megtudja ezt állapítani? Nekem mindegy milyen módon, de biztosra tudnom kell! *Rynut szeme felcsillan.* Beszélhetünk is vele valamilyen módon?
~Mondja, hogy igen... Mondja, hogy igen... A remény szikrája bennem ég! Most már tudnom kell! Soha éltemben ebbe bele sem gondoltam. Pedig akkor mindvégig velem volt... Sőt! Bennem...~
-Elnézést, én csak... Tényleg, bocsásson meg, az előbbi mondatért. Nem akartam felemelni a hangom. *Mentegetőzik Rynut. Valóban szörnyű dolgot említett meg, nem éppen a megfelelő módon.
Argus nem lett rá dühös -remélhetőleg-, hiszen haláli nyugalom van a hangjában.*
~A tárgy birtoklóját irányítja a tárgy? Akkor a bátyám mindvégig velem volt, és én észre sem vettem? Bolondnak érzem magam...~
-Részvétem a húga és apja iránt, uram. Tudja az illető bizonyosan egy elmebeteg volt. Bocsásson meg ismét egy ilyen kérdést, de ön korábbról ismerte a gyilkost? Jól gondolom? Bocsánat, ha megint érzékeny pontot sikerült megtalálnom...
*Rynut elszomorodik, mert látja az emberen, hogy ugyanazt élhette át mint ő. Talán még borzalmasabbat...*
-Szóval, akkor maga úgy gondolja, hogy a tőrömben a Bátyám lelke van, aki onnan irányít néha engem? Erre gondol? Feltételezem, hogy megtudja mondani, ha valóban így van-e, mert különben nem lett volna értelme a beszélgetésnek. Valami rítus során megtudja ezt állapítani? Nekem mindegy milyen módon, de biztosra tudnom kell! *Rynut szeme felcsillan.* Beszélhetünk is vele valamilyen módon?
~Mondja, hogy igen... Mondja, hogy igen... A remény szikrája bennem ég! Most már tudnom kell! Soha éltemben ebbe bele sem gondoltam. Pedig akkor mindvégig velem volt... Sőt! Bennem...~
4639. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-08 10:00:44
Üzenet elküldve: 2014-03-08 10:00:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Umi//
*Egy kicsit megnyugtatják a köré fonódó piciny, vékony karok, de nem teljesen. Zaklatott, még mindig gyötri a bűntudat, s így, bár egyébként nem sok kedve van ilyen állapotban ücsörögni, mégis helyet foglal egy kis időre.
A székre ül, a pultra könyököl, ujjai közt a köpeny ujját gyűrögeti kicsit, teljesen gondolataiba merül, így tulajdonképpen hiába hallja, hogy a lány szólongatja, nem jut el a tudatáig, nem fogja fel a szavak értelmét. Még azt sem, hogy a lány rendel neki valamit. Ha értené hirtelen, vissza is mondaná a rendelést, így azonban csak akkor tér észhez és zuhan vissza a jelenbe, mikor a kért italok előtte koppannak a pult lapján. Szemei elkerekednek, fejét Umi felé kapja. Arca még mindig csatakos a könnyektől, de már nem sokáig. A köpeny koszos ujjával gyorsan letörli, amit csak egy-egy mozdulattal képes. Gyanítja, hogy az arcára ült izzadtságot és mocskot ezzel csak még jobban elmaszatolja, de nem érdekli.
Nem foglalkozik a kért italokkal sem, csupán a fogadósra emeli kérdőn a tekintetét. Számára az sem világos, a tea és a bor ki van-e fizetve már, hiszen ezt sem nagyon észlelte. A fogadós azonban bólint, így már nincs is más dolga, mint felállni a székről, amilyen gyorsan csak tud. Persze, ez nem egyszerű feladat úgy, hogy hasában folyamatosan érzi a fájdalmat, de mégis megteszi. Megteszi, mert fontosabb dolga van. Most már végre el akar tűnni az őt fölöslegesen fürkésző szemek elől.
Karon is ragadja Umit és elkezdi húzni a lépcsők irányába, de nem jut túl messzire. Ereje kissé elhagyja, így félre kell tegye azt a határozottságot, ami általában jellemzi. Újra fátyolos-csillogó szemekkel, kérlelőn néz a lányra, majd inkább belekarol. Ezúttal neki van szüksége a nagyobb segítségre, ezt el kell ismerje, akármennyire is szégyelli a bakfis lány előtt. Ő, mint potenciális példakép - rongyokban, fájdalmak közepette és sírva... mikor jó tíz éve megfogadta, hogy soha senki sem látja majd sírni többé.
Remélve, hogy Umi érti a szavak nélküli kérést, megtesz még pár lépést a lépcsősor felé. Csak szeretne végre feljutni, elzárkózni ettől a szörnyű világtól és azzal az egyetlen valakivel lenni, aki számára igazán fontos. Az egyetlen valakivel, akiért aggódik, aki viszontlátásának igazán, kifejezhetetlenül örül... és az egyetlen valakivel, akinek számadással tartozik a történtekről.
Ha Umi még képes félretenni a jellemzően kamaszos dacát és hajlandó felsegíteni őt valamelyikük szobájába, egyszerűen végignyúlik az ágyon és őt nézve mély csendbe bújik. Nem akar még aludni, bármennyire is húzza az álom és bármennyire is vágyott egy kiadós durmolásra pár órája. Végre itt lehet Vele... Nem akar egyetlen pillanatot sem elmulasztani arra, hogy a közelségét érezze.
Közben kusza gondolatai ezerfelé járnak, a közel- és a régmúlt eseményein. Mielőtt elment, akkor is akart mesélni a lánynak, csak közben ő álomba merült. Pedig el akar mesélni neki magáról mindent... mindent az égvilágon, amit így vagy úgy, de tudnia érdemes.*
- Gyere ide, kérlek.
*Súgja halkan és megtörten. Mintha egyáltalán nem az a nő lenne, akit Umi néhány napja megismert. Egy szinten persze szégyelli, hogy nem tud az az erős nő lenni most, akire a másiknak szüksége van és lesz ezek után... Másik része viszont örömmel mutatja meg neki ezt a sérülékeny oldalát is.*
*Egy kicsit megnyugtatják a köré fonódó piciny, vékony karok, de nem teljesen. Zaklatott, még mindig gyötri a bűntudat, s így, bár egyébként nem sok kedve van ilyen állapotban ücsörögni, mégis helyet foglal egy kis időre.
A székre ül, a pultra könyököl, ujjai közt a köpeny ujját gyűrögeti kicsit, teljesen gondolataiba merül, így tulajdonképpen hiába hallja, hogy a lány szólongatja, nem jut el a tudatáig, nem fogja fel a szavak értelmét. Még azt sem, hogy a lány rendel neki valamit. Ha értené hirtelen, vissza is mondaná a rendelést, így azonban csak akkor tér észhez és zuhan vissza a jelenbe, mikor a kért italok előtte koppannak a pult lapján. Szemei elkerekednek, fejét Umi felé kapja. Arca még mindig csatakos a könnyektől, de már nem sokáig. A köpeny koszos ujjával gyorsan letörli, amit csak egy-egy mozdulattal képes. Gyanítja, hogy az arcára ült izzadtságot és mocskot ezzel csak még jobban elmaszatolja, de nem érdekli.
Nem foglalkozik a kért italokkal sem, csupán a fogadósra emeli kérdőn a tekintetét. Számára az sem világos, a tea és a bor ki van-e fizetve már, hiszen ezt sem nagyon észlelte. A fogadós azonban bólint, így már nincs is más dolga, mint felállni a székről, amilyen gyorsan csak tud. Persze, ez nem egyszerű feladat úgy, hogy hasában folyamatosan érzi a fájdalmat, de mégis megteszi. Megteszi, mert fontosabb dolga van. Most már végre el akar tűnni az őt fölöslegesen fürkésző szemek elől.
Karon is ragadja Umit és elkezdi húzni a lépcsők irányába, de nem jut túl messzire. Ereje kissé elhagyja, így félre kell tegye azt a határozottságot, ami általában jellemzi. Újra fátyolos-csillogó szemekkel, kérlelőn néz a lányra, majd inkább belekarol. Ezúttal neki van szüksége a nagyobb segítségre, ezt el kell ismerje, akármennyire is szégyelli a bakfis lány előtt. Ő, mint potenciális példakép - rongyokban, fájdalmak közepette és sírva... mikor jó tíz éve megfogadta, hogy soha senki sem látja majd sírni többé.
Remélve, hogy Umi érti a szavak nélküli kérést, megtesz még pár lépést a lépcsősor felé. Csak szeretne végre feljutni, elzárkózni ettől a szörnyű világtól és azzal az egyetlen valakivel lenni, aki számára igazán fontos. Az egyetlen valakivel, akiért aggódik, aki viszontlátásának igazán, kifejezhetetlenül örül... és az egyetlen valakivel, akinek számadással tartozik a történtekről.
Ha Umi még képes félretenni a jellemzően kamaszos dacát és hajlandó felsegíteni őt valamelyikük szobájába, egyszerűen végignyúlik az ágyon és őt nézve mély csendbe bújik. Nem akar még aludni, bármennyire is húzza az álom és bármennyire is vágyott egy kiadós durmolásra pár órája. Végre itt lehet Vele... Nem akar egyetlen pillanatot sem elmulasztani arra, hogy a közelségét érezze.
Közben kusza gondolatai ezerfelé járnak, a közel- és a régmúlt eseményein. Mielőtt elment, akkor is akart mesélni a lánynak, csak közben ő álomba merült. Pedig el akar mesélni neki magáról mindent... mindent az égvilágon, amit így vagy úgy, de tudnia érdemes.*
- Gyere ide, kérlek.
*Súgja halkan és megtörten. Mintha egyáltalán nem az a nő lenne, akit Umi néhány napja megismert. Egy szinten persze szégyelli, hogy nem tud az az erős nő lenni most, akire a másiknak szüksége van és lesz ezek után... Másik része viszont örömmel mutatja meg neki ezt a sérülékeny oldalát is.*
4638. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-08 08:45:33
Üzenet elküldve: 2014-03-08 08:45:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
* Úgy néz ki tévedett az idegen alkoholhoz való vonzódását illetően. Semmi probléma. Cathan bármilyen esetben szívesen iszik, nem zavarja, ha ezt egyedül kell véghezvinnie. Elkortyolgatja sörét, annak minden pillanatát kiélvezve, majd ezzel végezve veszi maga elé a pálinkát. *
-Egészségemre! *Hajtja fel, majd csapja le a pultra és pattan fel a székről indulásra készen. Egy pillanatra nem is áll a legstabilabban a lábán. Különösebben nem zavarja, megszokta már, egyébként is csak pár másodpercig tart, kicsit gyorsan ivott, de nem annyit, hogy komolyabban korlátozza mozgásában. Így probléma nélkül hajol le zsákjáért és hátába csapva indul a kijárat felé, hogy most már végleg elinduljon a kikötő felé.*
-Egészségemre! *Hajtja fel, majd csapja le a pultra és pattan fel a székről indulásra készen. Egy pillanatra nem is áll a legstabilabban a lábán. Különösebben nem zavarja, megszokta már, egyébként is csak pár másodpercig tart, kicsit gyorsan ivott, de nem annyit, hogy komolyabban korlátozza mozgásában. Így probléma nélkül hajol le zsákjáért és hátába csapva indul a kijárat felé, hogy most már végleg elinduljon a kikötő felé.*
4637. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:35:09
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:35:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Visszatérés //
*Mélyen meghajol, majd mikor felegyenesedik és elfordul, elégedett mosolyra húzódnak az ajkai. Újabb sikeres üzlet köttetett meg, aminek eredménye zsebében csilingel halkan, épp csak annyira, hogy a sötéten hegyesedő fülekig elérjen. Összeomolhat a világ, ő akkor is képes lesz talpra evickélni, megtalálni a módját, miként éljen tovább. Ilyen nevelést kapott, ráadásul nem idegen számára, hogy a semmiből építkezzen, és eddig mindig jól vette az akadályokat. Hiába törte meg a költözés előtti időszak, nem adhatja át magát az önsajnálatnak, hiszen az üzlet várja, Nia rá van utalva, most különösen, hogy az új dajka is felszívódott. Ahogy ez eszébe jut, máris eltűnik a mosoly, bosszúsan fúj egyet. Csupa megbízhatatlan némberrel van tele a város, akik képtelenek egy kisgyermekre is vigyázni huzamosabb ideig. Kénytelen lesz újra munkaerőt keresni, mert nem akarja többet így egyedül hagyni az elfet, ahogy most tette. Egy idő után a munka rovására fog menni, amit nem engedhet meg magának, ezért is várta meg, amíg a lányka elalszik és hagyta magára, gondosan bezárva a házba, hogy ne eshessen baja, ameddig ő a dolgát végzi.
A főtér mindig jó találkozási pont az üzletek lebonyolítására, ráadásul ha már úgyis itt van, útba ejtheti a fogadót, hogy valami reggelit vigyen haza Niának is. Egy női kéz fizetett jelenléte nem csak az elf kislány nevelésében tölt be kulcs szerepet, hanem a ház rendben tartásában is, olyan apróságokig, mint hogy legyen valaki, aki képes főzni rájuk. Ő maga nem ért a konyhaművészethez és van elég büszke, hogy ne is akarja megtanulni. Remélhetőleg nem tart sokáig, amíg akad valaki, akinek jól jönne a könnyű pénz.
Már a fogadó előtt elfintorodik, ahogy hallja a kiszűrődő neszeket, nem a kedvenc helye a Pegazus, de az ár-érték arány még mindig itt mondható legjobbnak, ezért viszi innen az ételt. Csuklyáját arcába húzza, majd belép. Mozdulni is nehézkes, még csak most indul az igazi éjszaka, a sok alkoholhuszár most nyeli a bátorságot, hogy legyen majd merszük és kedvük részeges kötekedéssel tölteni az este további részét. Türelmetlenül kerülgeti a néha már nehézkesen álló alakokat, megvető tekintettel mérve fel a vendégsereget. A tehetősebb osztályhoz tartozók már rég eltűntek erről a környékről, nyilván a gazdagnegyed fogadóit látogatják elegáns vacsorát keresve, csak a csürhe maradt itt, akiknek megfelel az alkoholterhes levegő, netán nem futja jobb helyre.
Egy pillanatra megtorpan, lába szinte a földbe gyökerezik, ahogy pillantása egy oda nem illő, üde színfolton akad meg. Az nem lehet. Képzelődik? Kor ide vagy oda, elméje eddig mindig hibátlanul működött, egyszer sem csalta meg, nehéz elhinni, hogy most hallucinálna, de ugyanakkor valóságként is alig tudja kezelni. Itt van, alig pár méternyire tőle az, akiről sosem hitte, hogy újra láthatja. Egyszerre érez örömöt és keserűséget, az elfojtott érzelmek újra rátörnek, így nem lép hozzá, kihasználja a fekete köpeny és csuklya adta fedezéket, hogy fejét elfordítva lépjen a pulthoz. Ellira önként hagyta el őket, mi oka lenne, hogy most kedvesen fogadja a hímet? Hiába az ellenérv, nem távozhat csak úgy, valamit tennie kell.*
-Annak a hölgynek vitessen egy csésze Teát, itt a 3arany.
Ezt is adja oda neki.
*A köpeny takarásából drága selyemkendő kerül elő az aranyakkal együtt, olyasféle, amit a férfiak díszként öltönyük zsebébe raknak, egyik sarkán pedig a gondos kezek által felvarrt monogram: V. I.
Mire a gőzölgő, illatos tea megérkezik, a hím már nincs a teremben, a fogadó mellett áll meg és vár, hátát a falnak támasztva, kezeit mellkasa előtt összefonva.*
*Mélyen meghajol, majd mikor felegyenesedik és elfordul, elégedett mosolyra húzódnak az ajkai. Újabb sikeres üzlet köttetett meg, aminek eredménye zsebében csilingel halkan, épp csak annyira, hogy a sötéten hegyesedő fülekig elérjen. Összeomolhat a világ, ő akkor is képes lesz talpra evickélni, megtalálni a módját, miként éljen tovább. Ilyen nevelést kapott, ráadásul nem idegen számára, hogy a semmiből építkezzen, és eddig mindig jól vette az akadályokat. Hiába törte meg a költözés előtti időszak, nem adhatja át magát az önsajnálatnak, hiszen az üzlet várja, Nia rá van utalva, most különösen, hogy az új dajka is felszívódott. Ahogy ez eszébe jut, máris eltűnik a mosoly, bosszúsan fúj egyet. Csupa megbízhatatlan némberrel van tele a város, akik képtelenek egy kisgyermekre is vigyázni huzamosabb ideig. Kénytelen lesz újra munkaerőt keresni, mert nem akarja többet így egyedül hagyni az elfet, ahogy most tette. Egy idő után a munka rovására fog menni, amit nem engedhet meg magának, ezért is várta meg, amíg a lányka elalszik és hagyta magára, gondosan bezárva a házba, hogy ne eshessen baja, ameddig ő a dolgát végzi.
A főtér mindig jó találkozási pont az üzletek lebonyolítására, ráadásul ha már úgyis itt van, útba ejtheti a fogadót, hogy valami reggelit vigyen haza Niának is. Egy női kéz fizetett jelenléte nem csak az elf kislány nevelésében tölt be kulcs szerepet, hanem a ház rendben tartásában is, olyan apróságokig, mint hogy legyen valaki, aki képes főzni rájuk. Ő maga nem ért a konyhaművészethez és van elég büszke, hogy ne is akarja megtanulni. Remélhetőleg nem tart sokáig, amíg akad valaki, akinek jól jönne a könnyű pénz.
Már a fogadó előtt elfintorodik, ahogy hallja a kiszűrődő neszeket, nem a kedvenc helye a Pegazus, de az ár-érték arány még mindig itt mondható legjobbnak, ezért viszi innen az ételt. Csuklyáját arcába húzza, majd belép. Mozdulni is nehézkes, még csak most indul az igazi éjszaka, a sok alkoholhuszár most nyeli a bátorságot, hogy legyen majd merszük és kedvük részeges kötekedéssel tölteni az este további részét. Türelmetlenül kerülgeti a néha már nehézkesen álló alakokat, megvető tekintettel mérve fel a vendégsereget. A tehetősebb osztályhoz tartozók már rég eltűntek erről a környékről, nyilván a gazdagnegyed fogadóit látogatják elegáns vacsorát keresve, csak a csürhe maradt itt, akiknek megfelel az alkoholterhes levegő, netán nem futja jobb helyre.
Egy pillanatra megtorpan, lába szinte a földbe gyökerezik, ahogy pillantása egy oda nem illő, üde színfolton akad meg. Az nem lehet. Képzelődik? Kor ide vagy oda, elméje eddig mindig hibátlanul működött, egyszer sem csalta meg, nehéz elhinni, hogy most hallucinálna, de ugyanakkor valóságként is alig tudja kezelni. Itt van, alig pár méternyire tőle az, akiről sosem hitte, hogy újra láthatja. Egyszerre érez örömöt és keserűséget, az elfojtott érzelmek újra rátörnek, így nem lép hozzá, kihasználja a fekete köpeny és csuklya adta fedezéket, hogy fejét elfordítva lépjen a pulthoz. Ellira önként hagyta el őket, mi oka lenne, hogy most kedvesen fogadja a hímet? Hiába az ellenérv, nem távozhat csak úgy, valamit tennie kell.*
-Annak a hölgynek vitessen egy csésze Teát, itt a 3arany.
Ezt is adja oda neki.*A köpeny takarásából drága selyemkendő kerül elő az aranyakkal együtt, olyasféle, amit a férfiak díszként öltönyük zsebébe raknak, egyik sarkán pedig a gondos kezek által felvarrt monogram: V. I.
Mire a gőzölgő, illatos tea megérkezik, a hím már nincs a teremben, a fogadó mellett áll meg és vár, hátát a falnak támasztva, kezeit mellkasa előtt összefonva.*
4636. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:27:17
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:27:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Visszatérés //
*Ellira lép be a fogadóba, kicsivel bátrabban és magabiztosabban, mint az tőle megszokott. Alakja köré a kinti alkonyi fény rajzol körvonalat mindaddig, amíg be nem csukja az ajtót. Elereszti maga előtt összehúzott, lila köpenyét, ahogy a fogadó kemencéjéből áradó meleg jólesően végigsimogatja arcát. Tekintetét gyorsan körbefuttatja a helyiségben, de annak ellenére, hogy elég fáradt, valamiért mégsem megy fel azonnal a szobájába, hanem egy közeli, kevésbé zsúfolt részen álló székhez siet. Talán csak nem szeretne egyedül maradni a gondolataival...
Persze kéretlen társaságra egyáltalán nem vágyik, így nem kutat ismerős arc után és amennyire ez lehetséges, igyekszik elkerülni a kíváncsiskodó pillantásokat. Gondolataiba mélyedve szórakozottan dobol ujjaival az asztal lapján, miközben valami használható tervet próbál kieszelni Volaryon megtalálására. Igazából a találkozást már nagyon sokszor elképzelte és tudja is, mit szeretne mondani, de a helyzet ennél mégis sokkal bonyolultabb. Abban biztos, hogy Volaryon megérti majd, miért maradt otthon a tervezettnél jóval tovább. Ellenben azt, hogy miért tűnt el... Újabb sóhajtás... No nem mintha ne villanyozná fel a gondolat, hogy újra láthatja a sötételfet, mindig szelíd félmosoly tűnik fel a szája szegletében, mikor maga elé idézi a jóképű vonásokat, de muszáj kiderítenie az igazságot...*
*Ellira lép be a fogadóba, kicsivel bátrabban és magabiztosabban, mint az tőle megszokott. Alakja köré a kinti alkonyi fény rajzol körvonalat mindaddig, amíg be nem csukja az ajtót. Elereszti maga előtt összehúzott, lila köpenyét, ahogy a fogadó kemencéjéből áradó meleg jólesően végigsimogatja arcát. Tekintetét gyorsan körbefuttatja a helyiségben, de annak ellenére, hogy elég fáradt, valamiért mégsem megy fel azonnal a szobájába, hanem egy közeli, kevésbé zsúfolt részen álló székhez siet. Talán csak nem szeretne egyedül maradni a gondolataival...
Persze kéretlen társaságra egyáltalán nem vágyik, így nem kutat ismerős arc után és amennyire ez lehetséges, igyekszik elkerülni a kíváncsiskodó pillantásokat. Gondolataiba mélyedve szórakozottan dobol ujjaival az asztal lapján, miközben valami használható tervet próbál kieszelni Volaryon megtalálására. Igazából a találkozást már nagyon sokszor elképzelte és tudja is, mit szeretne mondani, de a helyzet ennél mégis sokkal bonyolultabb. Abban biztos, hogy Volaryon megérti majd, miért maradt otthon a tervezettnél jóval tovább. Ellenben azt, hogy miért tűnt el... Újabb sóhajtás... No nem mintha ne villanyozná fel a gondolat, hogy újra láthatja a sötételfet, mindig szelíd félmosoly tűnik fel a szája szegletében, mikor maga elé idézi a jóképű vonásokat, de muszáj kiderítenie az igazságot...*
4635. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:16:24
Üzenet elküldve: 2014-03-07 22:16:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ismételten elbóbiskol, így észre sem veszi, hogy nyílik az ajtó. Szinte már az igazak álmát alussza, még a fogadós is hiába böködi karját, csak mocorog egy kicsit, majd folytatja eddigi tevékenységét. Éppen ezért ijeszti meg a másik. Lábai és ülepe le is csúszik a székről, ahogy magához vonja. Egy halk sikoly hagyja el Umi ajkait, majd nagyokat pislogva figyeli, hogy mégis mi történik.*
- N-nabii... kisasszony *suttogja, majd karjai ösztönösen fonódnak a másik köré nyugtatóan. Egyikkel hátát simogatja, a másikkal pedig fejét, miközben igyekszik biztatóan elmosolyodni.*
- N-nincs semmi baj, vagyis... J-jól van? *teszi fel kérdését, miközben arcán vörös pír jelenik meg. Nemigen tudja hova tenni ezt az egészet. Szándékában áll leszidni a másikat, de most egyszerűen... Csak örül neki, semmi több. Örül neki, hogy viszont látja, bár sosem gondolta volna, hogy így fogja látni. Azt hitte, majd egyszerűen csak visszasétál, mintha mi sem történt volna. Erre tényleg nem számított. Mikor viszont rájön, hogy milyen szerelésben is állított be a nő, még zavartabbá válik.*
- M-mégis mi történt, vagyis... S-sajnálom, én... Vagyis hát... m-miért van így felöltözve? *hebegi, majd azonnal elereszti a nőt, egy picit hátrébb kerülve tőle, miközben köpenyéért nyúl és egy lomhább lépéssel megkerülve őt, rá teríti. A nőt korábbi helyére tessékeli és le is ülteti, miközben jelez a fogadósnak, hogy rendelne. Kér is egy pohárka Bort, 9 aranyért és egy csésze Gyümölcsteát, további 5 aranyért. A pocakos alak máris elkezdi előkészíteni a kért italokat, miközben Umi aggódva szemléli a visszatérőt. Örül neki. Szavakba sem tudja önteni, hogy mennyire örül, annak viszont cseppet sem, hogy ilyen állapotban. Kíváncsi lenne, hogy mégis merre járt az éjszaka, és mit csinált egészen idáig. Hamarosan a nap is felkel odakint. A bor és a tea hamarosan meg is érkezik, majd egyszerűen elé tolja mindkettőt.*
- Igyon! *parancsol rá, ellentmondást nem tűrően. Hogy melyiket válassza, azt rá bízza. Azért rendelt alkoholosat és menteset is, hogy kedvére dönthessen, s mivel úgy emlékszik, hogy korábban is bort fogyasztott a másik, azért döntött most is emellett az ital mellett.*
- N-nabii... kisasszony *suttogja, majd karjai ösztönösen fonódnak a másik köré nyugtatóan. Egyikkel hátát simogatja, a másikkal pedig fejét, miközben igyekszik biztatóan elmosolyodni.*
- N-nincs semmi baj, vagyis... J-jól van? *teszi fel kérdését, miközben arcán vörös pír jelenik meg. Nemigen tudja hova tenni ezt az egészet. Szándékában áll leszidni a másikat, de most egyszerűen... Csak örül neki, semmi több. Örül neki, hogy viszont látja, bár sosem gondolta volna, hogy így fogja látni. Azt hitte, majd egyszerűen csak visszasétál, mintha mi sem történt volna. Erre tényleg nem számított. Mikor viszont rájön, hogy milyen szerelésben is állított be a nő, még zavartabbá válik.*
- M-mégis mi történt, vagyis... S-sajnálom, én... Vagyis hát... m-miért van így felöltözve? *hebegi, majd azonnal elereszti a nőt, egy picit hátrébb kerülve tőle, miközben köpenyéért nyúl és egy lomhább lépéssel megkerülve őt, rá teríti. A nőt korábbi helyére tessékeli és le is ülteti, miközben jelez a fogadósnak, hogy rendelne. Kér is egy pohárka Bort, 9 aranyért
és egy csésze Gyümölcsteát, további 5 aranyért. A pocakos alak máris elkezdi előkészíteni a kért italokat, miközben Umi aggódva szemléli a visszatérőt. Örül neki. Szavakba sem tudja önteni, hogy mennyire örül, annak viszont cseppet sem, hogy ilyen állapotban. Kíváncsi lenne, hogy mégis merre járt az éjszaka, és mit csinált egészen idáig. Hamarosan a nap is felkel odakint. A bor és a tea hamarosan meg is érkezik, majd egyszerűen elé tolja mindkettőt.*- Igyon! *parancsol rá, ellentmondást nem tűrően. Hogy melyiket válassza, azt rá bízza. Azért rendelt alkoholosat és menteset is, hogy kedvére dönthessen, s mivel úgy emlékszik, hogy korábban is bort fogyasztott a másik, azért döntött most is emellett az ital mellett.*
4634. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 21:26:24
Üzenet elküldve: 2014-03-07 21:26:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*El sem hiszi, hogy végre megszabadul az éjjeli rémségektől. Bár a hasa továbbra is fáj a hegek környékén, és lábai is fáznak, hiszen az alaposan elrongyolódott nadrág, ami helyett nem talált mást, szinte semmit sem véd az éjjeli hideg ellen. Mindössze annyira jó, hogy egy picivel kevésbé érezze magát meztelennek. Jóformán csak az elnyűtt öv tart valamennyi szövetet alhasa-csípője környékén, s pár hosszabb cafatot - ezek nagyja sem ér térd alá.
Syb mellett halad, szedi a lábait, ahogy csak bírja. Csak egy cél vezérli már, de rég nem az, hogy ellátogasson egy orvoshoz, vagy ruhát kerítsen. Egyetlen dologra képes gondolni: hogy "lánya" jól van-e.
Titkon reméli, hogy igen, bár jól tudja, mennyi veszély leselkedhet rá - s összességében véve mindkettejükre. Sunyi fejvadászok, kiszámíthatatlan módszerekkel, vérszomjasan... Bizony, nagy kockázat volt Umit magára hagyni úgy, hogy még maga mellett sem érzi őt teljes biztonságban.
Már kedve lenne elsírni magát az örömtől, hogy végre megpillantja a fogadót. Azt hitte, már sosem jön el ez a pillanat, az éjszaka hosszúra nyúlt órái szinte hónapoknak tűntek a baj, a hiányérzet és az aggodalom miatt.
Ha Syb nem ugyanide tart vele, akkor őt nagy nehezen útjára engedi, bár meghagyja neki, hogy vigyázzon magára. Közben egyben reméli azt is, hogy lesz még alkalma találkozni vele, hiszen ahogy dolgaik alakultak, rövid idő alatt egész jó kis "csapattá" kovácsolódtak. Legalábbis Nabii így érzi. Kicsit olyan volt, mint a régi szép időkben, a bajtársak közt, akikkel egymásért a tűzbe is gondolkodás nélkül bementek volna.
Akárhogy aggódik azonban a barna hajú miatt, a csepp lány sorsa jobban aggasztja, hiszen őérte vállalt önként mély felelősséget - ahogy annak idején kis tanonca iránt, és ahogy őérte tette Kag apó jó húsz éve.
Nem törődik azzal, hogy az esetleg éjjel tivornyázók, vagy a fogadós hogyan fog rá nézni a tettéért; szinte berobban az ajtón. A kilincset hevesen nyomja le, s már tolja is be az ajtót, ahogy bírja, nagy lendülettel, hogy aztán bevághassa maga után. Lépéseit gyorsan meg is indítja az emeleti szobájuk felé, s csak akkor torpan meg, mikor elhalad a lány bóbiskoló alakja mellett. Annyira kapkodott, hogy őt sem vette észre egészen eddig.
Szíve hatalmasat dobban, látva, hogy jól van a lány, s ezzel egy időben óriási sóhaj szakad fel tüdejéből. Szemeibe is ismét könny gyűlik, ám most nem csak halvány fátyolt kölcsönözve íriszeinek. Kövér cseppek gördülnek végig acélszín íriszeiből, fáradt és mocskos arcán, hogy aztán az álláról lecseppenve még át is nedvesítsék a megviselt rongyokat, amiket visel.
Csak egy pillanatig ácsorog, ám ez mégis elég ahhoz, hogy milliónyi gondolat és érzés cikázzon át agyán, szívében és lelkében. A következő pillanatban pedig már Umi mellett is van, s cseppet sem érdekli, hogyha épp ezzel kelti fel, de magához vonja, szorosan átöleli és arcát a lány nyakába fúrja, hogy így sírjon tovább... Remegve a mérhetetlen örömmel vegyes féltéstől. Az sem izgatja, hányan láthatják most és mit gondolnak róla, vagy kiket zavart meg. Csak egy a lényeg.
Végre Haza érkezett.*
Syb mellett halad, szedi a lábait, ahogy csak bírja. Csak egy cél vezérli már, de rég nem az, hogy ellátogasson egy orvoshoz, vagy ruhát kerítsen. Egyetlen dologra képes gondolni: hogy "lánya" jól van-e.
Titkon reméli, hogy igen, bár jól tudja, mennyi veszély leselkedhet rá - s összességében véve mindkettejükre. Sunyi fejvadászok, kiszámíthatatlan módszerekkel, vérszomjasan... Bizony, nagy kockázat volt Umit magára hagyni úgy, hogy még maga mellett sem érzi őt teljes biztonságban.
Már kedve lenne elsírni magát az örömtől, hogy végre megpillantja a fogadót. Azt hitte, már sosem jön el ez a pillanat, az éjszaka hosszúra nyúlt órái szinte hónapoknak tűntek a baj, a hiányérzet és az aggodalom miatt.
Ha Syb nem ugyanide tart vele, akkor őt nagy nehezen útjára engedi, bár meghagyja neki, hogy vigyázzon magára. Közben egyben reméli azt is, hogy lesz még alkalma találkozni vele, hiszen ahogy dolgaik alakultak, rövid idő alatt egész jó kis "csapattá" kovácsolódtak. Legalábbis Nabii így érzi. Kicsit olyan volt, mint a régi szép időkben, a bajtársak közt, akikkel egymásért a tűzbe is gondolkodás nélkül bementek volna.
Akárhogy aggódik azonban a barna hajú miatt, a csepp lány sorsa jobban aggasztja, hiszen őérte vállalt önként mély felelősséget - ahogy annak idején kis tanonca iránt, és ahogy őérte tette Kag apó jó húsz éve.
Nem törődik azzal, hogy az esetleg éjjel tivornyázók, vagy a fogadós hogyan fog rá nézni a tettéért; szinte berobban az ajtón. A kilincset hevesen nyomja le, s már tolja is be az ajtót, ahogy bírja, nagy lendülettel, hogy aztán bevághassa maga után. Lépéseit gyorsan meg is indítja az emeleti szobájuk felé, s csak akkor torpan meg, mikor elhalad a lány bóbiskoló alakja mellett. Annyira kapkodott, hogy őt sem vette észre egészen eddig.
Szíve hatalmasat dobban, látva, hogy jól van a lány, s ezzel egy időben óriási sóhaj szakad fel tüdejéből. Szemeibe is ismét könny gyűlik, ám most nem csak halvány fátyolt kölcsönözve íriszeinek. Kövér cseppek gördülnek végig acélszín íriszeiből, fáradt és mocskos arcán, hogy aztán az álláról lecseppenve még át is nedvesítsék a megviselt rongyokat, amiket visel.
Csak egy pillanatig ácsorog, ám ez mégis elég ahhoz, hogy milliónyi gondolat és érzés cikázzon át agyán, szívében és lelkében. A következő pillanatban pedig már Umi mellett is van, s cseppet sem érdekli, hogyha épp ezzel kelti fel, de magához vonja, szorosan átöleli és arcát a lány nyakába fúrja, hogy így sírjon tovább... Remegve a mérhetetlen örömmel vegyes féltéstől. Az sem izgatja, hányan láthatják most és mit gondolnak róla, vagy kiket zavart meg. Csak egy a lényeg.
Végre Haza érkezett.*
4633. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 20:28:53
Üzenet elküldve: 2014-03-07 20:28:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A pulton pihentetve fejét, néha elbóbiskol. Ez a fogadósból csak néhány aprócska mosolyt vált ki, ahogyan szemléli a szinte csupa kötésből álló lányt. Mikor megébred, szétnéz, majd iszik egy keveset. Tényleg nem érti, hogy mégis merre kószál a nő. Vagy lehet, hogy már a szobák egyikében van? Nem, abban azért biztos, hogy észrevette volna, hogy ő maga lent tartózkodik. "Nabii... ugye nincs semmi baj?" kérdi gondolatban. Elmélkedése viszont hamar továbbhalad. Mi van akkor, ha már vissza sem jön a másik? Mi van, ha beleunt abba, hogy Umi a nyakán lóg? Ez is könnyen előfordulhat, elvégre eddig csak gondot tudott okozni a nőnek.
Elszontyolodva szemléli tovább a fogadót, majd megissza maradék sörét is. Ekkor kerül elébe az a bizonyos kupica, melyet egy számára vadidegen tol látóterébe. Egy kissé megijed. Azonnal pislog néhányat, majd meglepetten, kipirult arccal figyel az ismeretlenre.*
- Én... nem... nem fogadhatom el, k-köszönöm *mondja szaggatottan, de azért beleszagol az italba. Száját fintorra húzza. Aprócska orra is összerándul, majd azon nyomban visszatolja az italt a férfinak.*
- Nem szeretem a pálinkát *magyarázza. A fogadósra pillant, ki csak megrázza fejét. Az úr jól tudja, hogy kit vár a lány, de úgy tűnik, ő sem tud róla semmit, azon kívül, hogy elment az éjszaka.*
- Sajnálom, én... várok valakit *szólal meg szomorúan, majd elfordul az idegentől. Fejét visszahajtja a pultra. Hogy kényelmesebb legyen, köpenyét feje alá gyűri. Magával hozta, mert kissé fázott, az meg kellemes meleget ad. Most viszont csak egy párnára vágyna, na meg egy valaki társaságára, akiért már nagyon aggódik. Nem is érti, hogy miért nem alszik ilyenkor a másik. Arra számított, hogy majd pihen a másik szobában, erre csak hűlt helyét találja. Fejét kissé meg is rázza, miközben belefúrja az összegyűrt köpenybe.*
- Le fogom szidni *motyogja halkan. "Nagyon le fogom szidni, csak jöjjön vissza!" ismétli meg hasonlóképp gondolatban.*
Elszontyolodva szemléli tovább a fogadót, majd megissza maradék sörét is. Ekkor kerül elébe az a bizonyos kupica, melyet egy számára vadidegen tol látóterébe. Egy kissé megijed. Azonnal pislog néhányat, majd meglepetten, kipirult arccal figyel az ismeretlenre.*
- Én... nem... nem fogadhatom el, k-köszönöm *mondja szaggatottan, de azért beleszagol az italba. Száját fintorra húzza. Aprócska orra is összerándul, majd azon nyomban visszatolja az italt a férfinak.*
- Nem szeretem a pálinkát *magyarázza. A fogadósra pillant, ki csak megrázza fejét. Az úr jól tudja, hogy kit vár a lány, de úgy tűnik, ő sem tud róla semmit, azon kívül, hogy elment az éjszaka.*
- Sajnálom, én... várok valakit *szólal meg szomorúan, majd elfordul az idegentől. Fejét visszahajtja a pultra. Hogy kényelmesebb legyen, köpenyét feje alá gyűri. Magával hozta, mert kissé fázott, az meg kellemes meleget ad. Most viszont csak egy párnára vágyna, na meg egy valaki társaságára, akiért már nagyon aggódik. Nem is érti, hogy miért nem alszik ilyenkor a másik. Arra számított, hogy majd pihen a másik szobában, erre csak hűlt helyét találja. Fejét kissé meg is rázza, miközben belefúrja az összegyűrt köpenybe.*
- Le fogom szidni *motyogja halkan. "Nagyon le fogom szidni, csak jöjjön vissza!" ismétli meg hasonlóképp gondolatban.*
4632. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 19:48:08
Üzenet elküldve: 2014-03-07 19:48:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Gwomel Hulat és Rynut War'pero//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én nem becsméreltem sem önt, se a halottait. *figyelmezteti Pero-t, amikor az felemeli a hangját.* Igen, ismertem a szüleimet, ahogy a családom többi tagjait is. Ha nem fékezi magát, akkor bajban leszünk. *a hangja olyan nyugodt, mint aki már tudja, hogy halott.* Anyám ezért halt meg, hogy a húgom élhessen, mégsem tudok haragudnom a húgomra.
-Az ősi mágiák bonyolultak. Hogy mibe bújik be a haldokló lelke, azt nem szabályozza. Sok tényezőtől függ. Ha egy tárgyba bújik el, akkor a tárgy birtoklóját tudja manipulálni.
*Amikor Pero a húgáról, és az apjáról kérdezi, akkor Argus hallja a hangjában, hogy őszintén gondoltja.*
~Vajon ő hogy fogja elfogadni a dolgokat? Túléli a sötétséget?~
-Volt már egyedül egy sötét helyen, ahol csak magára számíthat? Tudja a halálukban nincs semmi titok. Vagy legalább is nem olyan, amilyenre maga gondolna. Létezik egy Ősi rítus. Ezt a rítust csak kevesen ismerik, de akik ismerik, azok félik a hatalmát. Az élőlények lelke tiszta energia. A rítushoz nem szükséges nagy tudás, csak bátorság, és elvetemültség. Ha a rítust csak megfelelő helyen, és megfelelő időben lehet alkalmazni. A rítus szinte olyan egyszerű, hogy egy paraszt is képes végig csinálni. Le kell vágni a Fehér Kecskét. A Fehér Kecske pedig nem más, mint egy ártatlan lélek. Minél ártatlanabb, annál értékesebb. Aki levágja a Fehér Kecskét az mágikus hatalmat kap. Nem kell évekig tanulnia, hanem egyetlen éjszaka alatt annyi hatalmat kap, amiért a mágusok hosszú évekig tanulnak. Egy mágus tíz-húsz évig is tanul, mire egy apró varázslatra képes lesz. A hatalom csábító dolog. Egy ilyen elvetemült lélek élt az én falumba is, és az én húgom volt a Fehér Kecske.
*Csendben ül, és próbál erőt gyűjteni a folytatáshoz.*
-Apám talált rá a húgunkra. A tisztáson feküdt a rituális eszközök között. Meztelen volt, mellkasát egy késsel vágták fel, a szívét kitépték. A lelke nem térhet nyugovóra a túlvilágon, mivel az a gonosz lélek tartja fogva. Minden varázslattal a húgom lelkének egy darabját használja fel. Apám beleőrült a látványba. Napokkal később egy mágus megölte és kirabolta apám házát. Hiszem, hogy ez megváltás volt apámnak. Mivel a falunkban és a környéken én voltam az egyetlen mágiahasználó, így mindenki joggal feltételezte, hogy én végeztem apámmal. És tudja, hogy mi a legkegyetlenebb az egészben? Aznap este, amikor megölte az apámat, akkor találkoztam a sötétség gyermekével. Elmondta nekem, hogy megölte az apámat, és hogy mindenki rám fog gyanakodni. Megtámadtam, de a hatalmam semmi volt hozzá képest. És minden varázsenergia, amit felhasznált a védekezésre, az a húgom egyik darabja. Életben hagyott, hiszen tudja, hogy nem vagyok képes végezni vele. Minden nap azért imádkozom, hogy senki ne támadja meg ezt gonoszt.
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.03.07 21:23:22, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Én nem becsméreltem sem önt, se a halottait. *figyelmezteti Pero-t, amikor az felemeli a hangját.* Igen, ismertem a szüleimet, ahogy a családom többi tagjait is. Ha nem fékezi magát, akkor bajban leszünk. *a hangja olyan nyugodt, mint aki már tudja, hogy halott.* Anyám ezért halt meg, hogy a húgom élhessen, mégsem tudok haragudnom a húgomra.
-Az ősi mágiák bonyolultak. Hogy mibe bújik be a haldokló lelke, azt nem szabályozza. Sok tényezőtől függ. Ha egy tárgyba bújik el, akkor a tárgy birtoklóját tudja manipulálni.
*Amikor Pero a húgáról, és az apjáról kérdezi, akkor Argus hallja a hangjában, hogy őszintén gondoltja.*
~Vajon ő hogy fogja elfogadni a dolgokat? Túléli a sötétséget?~
-Volt már egyedül egy sötét helyen, ahol csak magára számíthat? Tudja a halálukban nincs semmi titok. Vagy legalább is nem olyan, amilyenre maga gondolna. Létezik egy Ősi rítus. Ezt a rítust csak kevesen ismerik, de akik ismerik, azok félik a hatalmát. Az élőlények lelke tiszta energia. A rítushoz nem szükséges nagy tudás, csak bátorság, és elvetemültség. Ha a rítust csak megfelelő helyen, és megfelelő időben lehet alkalmazni. A rítus szinte olyan egyszerű, hogy egy paraszt is képes végig csinálni. Le kell vágni a Fehér Kecskét. A Fehér Kecske pedig nem más, mint egy ártatlan lélek. Minél ártatlanabb, annál értékesebb. Aki levágja a Fehér Kecskét az mágikus hatalmat kap. Nem kell évekig tanulnia, hanem egyetlen éjszaka alatt annyi hatalmat kap, amiért a mágusok hosszú évekig tanulnak. Egy mágus tíz-húsz évig is tanul, mire egy apró varázslatra képes lesz. A hatalom csábító dolog. Egy ilyen elvetemült lélek élt az én falumba is, és az én húgom volt a Fehér Kecske.
*Csendben ül, és próbál erőt gyűjteni a folytatáshoz.*
-Apám talált rá a húgunkra. A tisztáson feküdt a rituális eszközök között. Meztelen volt, mellkasát egy késsel vágták fel, a szívét kitépték. A lelke nem térhet nyugovóra a túlvilágon, mivel az a gonosz lélek tartja fogva. Minden varázslattal a húgom lelkének egy darabját használja fel. Apám beleőrült a látványba. Napokkal később egy mágus megölte és kirabolta apám házát. Hiszem, hogy ez megváltás volt apámnak. Mivel a falunkban és a környéken én voltam az egyetlen mágiahasználó, így mindenki joggal feltételezte, hogy én végeztem apámmal. És tudja, hogy mi a legkegyetlenebb az egészben? Aznap este, amikor megölte az apámat, akkor találkoztam a sötétség gyermekével. Elmondta nekem, hogy megölte az apámat, és hogy mindenki rám fog gyanakodni. Megtámadtam, de a hatalmam semmi volt hozzá képest. És minden varázsenergia, amit felhasznált a védekezésre, az a húgom egyik darabja. Életben hagyott, hiszen tudja, hogy nem vagyok képes végezni vele. Minden nap azért imádkozom, hogy senki ne támadja meg ezt gonoszt.
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.03.07 21:23:22, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
4631. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-07 15:44:11
Üzenet elküldve: 2014-03-07 15:44:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
//Gwomel Hulat és Vaslábú Argus//
*Argus suttog valamit, de Rynut még szájról olvasással sem tudja leolvasni, mert az illető el van fordulva.*
~Valami olyat sikerült mondanom amivel megbántottam? Őt? Biztosan nem...~ *Ezután közli a húgával történt esetet.*
-De maga legalább ismerte a szüleit! *Mondja szomorúan, szinte ordítva Argusnak. Valami olyasmiről kezd beszélni ami a halottak visszatéréséről szól.*
-De mit tehet egy tárgy? Nem értem mi értelme van annak, ha tárgyba megy... Az értem miért nem ment el, ha valóban a tőrömben van ő. Mindig vigyázott rám míg élt, de mondjuk a halála után varázslatos módon tényleg nem történt semmi fenyegető dolog velem.
*Argus két pohár pálinkát kér.*
~Csak nem tudom elkerülni a szeszt.~
-Köszönöm. *A kezébe veszi a poharát, amit Argus kínált neki.* A halottakra! *És ő is lehúzza az italt.*
-Tudom, hogy most ön segítene nekünk, de... Szóval... Nem is tudom, hogy mondjam... Megkérdezhetem, hogy mi történt a húgával, és az apjával? Elnézést, ha kínos ponton csaptam most önbe... *Rynut arca komorrá és sápadttá válik.* Tudja, én minden nap gondolok a bátyámra, de soha nem szomorúan... Mindig tiszteletet érzek iránta. Úgy vigyáztunk egymásra, mint a valódi testvérek, úgy szerettük egymást, mint a valósi testvérek, úgy éltünk egymással, mint a valósi testvérek. Mindig segítettünk egymásnak, mindig ott álltunk a bajbajutott mögött... És mindig, de mindig... Tudtuk hol a helyünk! Amikor meghalt, én eltemettem. Végleg... Soha nem is gondoltam rá, hogy viszont látom őt. Próbáltam elfelejteni, mert kezdetben fájt. Nagyon. *Rynut bal szeméből egy feltűnő és nagy csepp folyik ki, de ezután teljesen közömbössé válik.* Mindezek után, megtanultam tisztelni azt, akit szerettem, és már évek óta, hogy nem sírtam sem miatta, sem más miatt.
*Argus suttog valamit, de Rynut még szájról olvasással sem tudja leolvasni, mert az illető el van fordulva.*
~Valami olyat sikerült mondanom amivel megbántottam? Őt? Biztosan nem...~ *Ezután közli a húgával történt esetet.*
-De maga legalább ismerte a szüleit! *Mondja szomorúan, szinte ordítva Argusnak. Valami olyasmiről kezd beszélni ami a halottak visszatéréséről szól.*
-De mit tehet egy tárgy? Nem értem mi értelme van annak, ha tárgyba megy... Az értem miért nem ment el, ha valóban a tőrömben van ő. Mindig vigyázott rám míg élt, de mondjuk a halála után varázslatos módon tényleg nem történt semmi fenyegető dolog velem.
*Argus két pohár pálinkát kér.*
~Csak nem tudom elkerülni a szeszt.~
-Köszönöm. *A kezébe veszi a poharát, amit Argus kínált neki.* A halottakra! *És ő is lehúzza az italt.*
-Tudom, hogy most ön segítene nekünk, de... Szóval... Nem is tudom, hogy mondjam... Megkérdezhetem, hogy mi történt a húgával, és az apjával? Elnézést, ha kínos ponton csaptam most önbe... *Rynut arca komorrá és sápadttá válik.* Tudja, én minden nap gondolok a bátyámra, de soha nem szomorúan... Mindig tiszteletet érzek iránta. Úgy vigyáztunk egymásra, mint a valódi testvérek, úgy szerettük egymást, mint a valósi testvérek, úgy éltünk egymással, mint a valósi testvérek. Mindig segítettünk egymásnak, mindig ott álltunk a bajbajutott mögött... És mindig, de mindig... Tudtuk hol a helyünk! Amikor meghalt, én eltemettem. Végleg... Soha nem is gondoltam rá, hogy viszont látom őt. Próbáltam elfelejteni, mert kezdetben fájt. Nagyon. *Rynut bal szeméből egy feltűnő és nagy csepp folyik ki, de ezután teljesen közömbössé válik.* Mindezek után, megtanultam tisztelni azt, akit szerettem, és már évek óta, hogy nem sírtam sem miatta, sem más miatt.
4630. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 22:37:24
Üzenet elküldve: 2014-03-06 22:37:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Dall és Iss//
*Két új arc jelenik meg a lomha faajtó nyögése után, mely a vendégeket érkezését jelzi. Egy nő és egy férfi, körülbelül egy magasak. Az elf Issonar vállán pihenteti kezét, míg az ő vállán egy madár pihen. A csuklyás érezhetően lassú lépésekkel halad, hogy az őt követő hölgynek ne okozzon gondot e különös formáció tartása.*
- Itt vagyunk, ez a Pegazus fogadó.
*Nem a legbiztonságosabb környék, a szegénynegyed színe java megfordul itt - de ezt persze Dallnak nem kell tudnia. Különben is, egy testőr nem riadhat vissza semmitől. Ezen kívül pedig ő maga is tudna éppenséggel enni, így aztán a legközelebbi fogadóra esett a választása. Az elf gyomrát hallva, nem lett volna jó távolabb elemózsiát keresni. Innen bal kéz felé vezet az útjuk, hiszen ott van megváltást jelentő pult: a hely, ahol leadhatják rendelésüket. Issonar persze végig ügyel arra, hogy Dall tudja őt követni. Még elég új neki ez a helyzet, de majd belejön.*
- Mit lehet enni?
*Kérdezi a pultost, aki remélhetőleg kecsegtető válasszal fog előrukkolni és remélhetőleg újdonsült munkaadója fog fizetni, bár talán maga is állni tudná az árát. Ezután az asztal választás következhet, ami ismét önállóságot biztosít mind férfinak és nőnek.*
- Szóval miért ön foglalkozik a személyzet felvételével?
*Vág rögtön a közepébe, miután elhelyezkedtek. A korábban távozó szolga nem olyan családról árulkodott, ahol probléma lenne bármilyen szolgáló beszerzése.*
*Két új arc jelenik meg a lomha faajtó nyögése után, mely a vendégeket érkezését jelzi. Egy nő és egy férfi, körülbelül egy magasak. Az elf Issonar vállán pihenteti kezét, míg az ő vállán egy madár pihen. A csuklyás érezhetően lassú lépésekkel halad, hogy az őt követő hölgynek ne okozzon gondot e különös formáció tartása.*
- Itt vagyunk, ez a Pegazus fogadó.
*Nem a legbiztonságosabb környék, a szegénynegyed színe java megfordul itt - de ezt persze Dallnak nem kell tudnia. Különben is, egy testőr nem riadhat vissza semmitől. Ezen kívül pedig ő maga is tudna éppenséggel enni, így aztán a legközelebbi fogadóra esett a választása. Az elf gyomrát hallva, nem lett volna jó távolabb elemózsiát keresni. Innen bal kéz felé vezet az útjuk, hiszen ott van megváltást jelentő pult: a hely, ahol leadhatják rendelésüket. Issonar persze végig ügyel arra, hogy Dall tudja őt követni. Még elég új neki ez a helyzet, de majd belejön.*
- Mit lehet enni?
*Kérdezi a pultost, aki remélhetőleg kecsegtető válasszal fog előrukkolni és remélhetőleg újdonsült munkaadója fog fizetni, bár talán maga is állni tudná az árát. Ezután az asztal választás következhet, ami ismét önállóságot biztosít mind férfinak és nőnek.*
- Szóval miért ön foglalkozik a személyzet felvételével?
*Vág rögtön a közepébe, miután elhelyezkedtek. A korábban távozó szolga nem olyan családról árulkodott, ahol probléma lenne bármilyen szolgáló beszerzése.*
4629. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 21:27:38
Üzenet elküldve: 2014-03-06 21:27:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sem Skarten//
*Velenry mosolyog a férfire, hiszen tudta már előre, hogy a másikat nem fogja zavarni, hogy ő maga nem iszik semmit.*
- Egyáltalán nem zavar csak nyugodtan!
*Mondja nevetve, ahogy a pult felé haladó férfit nézi. Most kicsit magára marad. Így tud gondolkodni, bár ekkora zajban szinte lehetetlen. Megint ráeszmél, miért nem szeret a városokba menni. Ez a hatalmas zaj a sok ember, akik nagy részét kicsit sem érdekli a természet. Borzalmasnak gondolja ezt a hozzáállást. Viszont, mielőtt nagyon belemerülne a gondolataiba, az asztalon felé guruló szőlőszemekre lesz figyelmes. S a következő pillanatban már a férfi hangját hallja. Megállítja a szőlőszemeket, majd mosolyogva felnéz a kezéről a másik arcára.*
- Nem vagyok nagyon éhes, sokáig bírom és mielőtt találkoztunk már ettem! De köszönöm, hogy gondoltál rám.
*Jegyzi meg majd bekapja az egyik szem szőlőt, ami a kezében van. A másikat pedig a táskáján pihenő madárkának adja. Az pedig gyorsan elnyeli, s folytatja a tollászkodást. Velenry figyeli, ahogy a vele szemben ülő férfi étkezik. Közben pedig az elkövetkezőkön gondolkodik, ami nem megy valami nagyon könnyen. Viszont bízik a természet isteneiben, hogy segítik útján, s ez neki bőven elég. Hosszas csend után a férfi felteszi azt a kérdést, amin Velenry agya is járt már igen rég óta. A tündér figyelmesen végig hallgatja, s csak mosolyog kedvesen.*
~Ezt teszi az alkohol az emberrel! Teljesen kifordul magából és nem tudja befogni a száját! Ez is az egyik ok, amiért nem iszom alkoholt!~
- Az hogy mi lesz a továbbiakban bonyolult. Először is magadba kell nézned, ami nem egy gyors folyamat. Aztán pedig mindent elengedni, ami felesleges, s megkeresni az igazi gondot. Ha ez is megvan, akkor el kell fogadni a bajt. Utána pedig lehet beszélni a megoldásokról. A többiről pedig annyit, hogy van pénzem elég. Kedvem nincs itt maradni. Sosem szerettem a tömeget és a zajt. Megtisztelő, hogy felajánlod, hogy elmehetek hozzád. Viszont nem hiszem, hogy élek a lehetőséggel, hacsak nincsen kerted! Tudod jobban szeretek a szabad ég alatt aludni. Az evéssel nem lesz gondom, hiszen soha nem is volt. A mosakodásra meg ott a folyó is. Nem kell engem félteni megoldom a dolgokat. Bár azt a gyereket szívesen megismerném.
*Magarázza kedves hangon mindazt, amit szerinte érdemes elmondani a férfinek. A többi dolog már úgy is magától fog kialakulni, s folyni a medrében. Végtére is Velenry örül neki, hogy makacssága megint jó oldalt mutatta meg erejét, hiszen így azt teheti, amit a legjobban szeret. Segíthet másokon, bár kicsit ideges, hogy mi fog történni, ha a Köd megjelenik, de gyorsan el is tereli gondolatait, mikor a vele szemben ülő újra megszólal. A tündér szélesen elmosolyodik, azzal a kedves megértő arrcal, amivel az anyja nézett rá mikor kicsi volt.*
- Egészségedre váljék! Tudom, hogy megeszik, de én nem kedvelem az alkoholt. Ezért nem iszok, szeretem ha tudom mit teszek és hogyan. Na meg persze befolyásolás nélkül.
*Mondja kedvesen, s figyeli, ahogy a férfi az utolsó kortyot is megissza a borból, s közben hátradől a székben. Azon kezd el gondolkodni, hogy vajon mennyi ital után esne le a székről a másik. De ezen csak mulattatás képpen gondolkodik.*
*Velenry mosolyog a férfire, hiszen tudta már előre, hogy a másikat nem fogja zavarni, hogy ő maga nem iszik semmit.*
- Egyáltalán nem zavar csak nyugodtan!
*Mondja nevetve, ahogy a pult felé haladó férfit nézi. Most kicsit magára marad. Így tud gondolkodni, bár ekkora zajban szinte lehetetlen. Megint ráeszmél, miért nem szeret a városokba menni. Ez a hatalmas zaj a sok ember, akik nagy részét kicsit sem érdekli a természet. Borzalmasnak gondolja ezt a hozzáállást. Viszont, mielőtt nagyon belemerülne a gondolataiba, az asztalon felé guruló szőlőszemekre lesz figyelmes. S a következő pillanatban már a férfi hangját hallja. Megállítja a szőlőszemeket, majd mosolyogva felnéz a kezéről a másik arcára.*
- Nem vagyok nagyon éhes, sokáig bírom és mielőtt találkoztunk már ettem! De köszönöm, hogy gondoltál rám.
*Jegyzi meg majd bekapja az egyik szem szőlőt, ami a kezében van. A másikat pedig a táskáján pihenő madárkának adja. Az pedig gyorsan elnyeli, s folytatja a tollászkodást. Velenry figyeli, ahogy a vele szemben ülő férfi étkezik. Közben pedig az elkövetkezőkön gondolkodik, ami nem megy valami nagyon könnyen. Viszont bízik a természet isteneiben, hogy segítik útján, s ez neki bőven elég. Hosszas csend után a férfi felteszi azt a kérdést, amin Velenry agya is járt már igen rég óta. A tündér figyelmesen végig hallgatja, s csak mosolyog kedvesen.*
~Ezt teszi az alkohol az emberrel! Teljesen kifordul magából és nem tudja befogni a száját! Ez is az egyik ok, amiért nem iszom alkoholt!~
- Az hogy mi lesz a továbbiakban bonyolult. Először is magadba kell nézned, ami nem egy gyors folyamat. Aztán pedig mindent elengedni, ami felesleges, s megkeresni az igazi gondot. Ha ez is megvan, akkor el kell fogadni a bajt. Utána pedig lehet beszélni a megoldásokról. A többiről pedig annyit, hogy van pénzem elég. Kedvem nincs itt maradni. Sosem szerettem a tömeget és a zajt. Megtisztelő, hogy felajánlod, hogy elmehetek hozzád. Viszont nem hiszem, hogy élek a lehetőséggel, hacsak nincsen kerted! Tudod jobban szeretek a szabad ég alatt aludni. Az evéssel nem lesz gondom, hiszen soha nem is volt. A mosakodásra meg ott a folyó is. Nem kell engem félteni megoldom a dolgokat. Bár azt a gyereket szívesen megismerném.
*Magarázza kedves hangon mindazt, amit szerinte érdemes elmondani a férfinek. A többi dolog már úgy is magától fog kialakulni, s folyni a medrében. Végtére is Velenry örül neki, hogy makacssága megint jó oldalt mutatta meg erejét, hiszen így azt teheti, amit a legjobban szeret. Segíthet másokon, bár kicsit ideges, hogy mi fog történni, ha a Köd megjelenik, de gyorsan el is tereli gondolatait, mikor a vele szemben ülő újra megszólal. A tündér szélesen elmosolyodik, azzal a kedves megértő arrcal, amivel az anyja nézett rá mikor kicsi volt.*
- Egészségedre váljék! Tudom, hogy megeszik, de én nem kedvelem az alkoholt. Ezért nem iszok, szeretem ha tudom mit teszek és hogyan. Na meg persze befolyásolás nélkül.
*Mondja kedvesen, s figyeli, ahogy a férfi az utolsó kortyot is megissza a borból, s közben hátradől a székben. Azon kezd el gondolkodni, hogy vajon mennyi ital után esne le a székről a másik. De ezen csak mulattatás képpen gondolkodik.*
4628. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 20:41:10
Üzenet elküldve: 2014-03-06 20:41:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Gwomel Hulat és Rynut War'pero//
*Argus látja a vigyort Pero arcán, s ez gondolkoztatóba ejti.*
~Ez ő lenne? Vagy a másik? Melyik az eredeti? Majd kiderül.~
-Erőszakos halál. *jelenti ki, összegezve a hallottakat.* Sajnálom, ami a testvérével történt.
*Hosszú ideig hallgat, és meredten néz az ajtóra. Az ajtóban nem áll senki, de ő mégis lát valakit, aki többet jelent számára bárki másnál. A kislány az ajtóban áll, majd megszólal, de csak Argus látja, és hallja őt.*
-Lani. Sajnálom. *suttogja halkan, erőtlenül. Egy könnycsepp jelenik meg a szemében, amit gyorsan le is töröl, hogy ne árulja el a gyengeségét.*
-Volt egy húgom. *Próbál normálisan beszélni, de a hangja gyenge, és erőtlen.* Alig volt tizenkét esztendős, amikor megölték. *Nem néz Pero szemébe, hanem inkább az asztal egy pontját bámulja.* Pár hónappal később az apámmal is végzett az illető, ahogy a fivéremmel is. Úgyhogy ismerem az érzést.
*Ismeri be, de továbbra sem néz a másik szemébe, mivel fél, hogy túl sokat tudna meg a másik. Úgy dönt, hogy rátér a mondandója arra a részre, amelyek a másikat is érdekelheti.*
-Ha valaki erőszakos, és kegyetlen halált hal, az különleges erőket szabadít fel. Úgy érzem egy kis elő magyarázat kell. *hangja tele van bánattal, és keserűséggel.* Két fajta mágia létezik. Amit a legtöbben ismernek az a tanult mágia, a papok, a mágusok, és a többiek is ezt használják. És van az Ősi mágia, amelyet nem okítanak sehol. Az Ősi mágia sokkal erősebb, és hatalmasabb, mint bármi más. Bizonyos rítusokkal elő lehet hívni az Ősi mágiát, de uralni nem lehet, vagy legalább is nem úgy, ahogy a tanult mágiát. Az Ősi mágia mindig sokkal bonyolultabb, mint hogy el lehessen magyarázni. Minden magyarázat, teória, törvény egyszer csak megdől. A legtöbb Ősi rítust véletlenül hívják elő. Egyik ilyen Ősi rítus a Holtak szava.
*Megáll egy kicsit, hogy összeszedje a gondolatait.*
-Ha valaki durva erőszakos halált hal, s a lelke elég erős. Akkor képes itt maradni, egy tárgyban, vagy egy személyben. Ez a lélek addig marad, amíg be nem teljesíti azt, amit elég erőt adott neki a maradáshoz. Általában a bosszú, de van, hogy más cél ad erőt nekik. Megbocsájtás, felkészítés, és még ki tudja, hogy mi.
*Vesz egy mély lélegzetet, hogy képes legyen visszatérni ahhoz az állapothoz, amit mindenki igazi Argusnak hisz.*
-Persze nem csak ez az egy magyarázat létezik. De az elmondottak alapján én erre gondolok. Ha tényleg ez a helyzet, akkor nincs könnyű dolga. Apám szerint tisztelni kell a halottakat.
*Int a fogadósnak.*
- Két Pálinkát kérek. *már számolja ki a 32 aranyat a fogadósnak.*
*Amikor kihozza a fogadós, akkor az egyiket Pero elé tolja.*
-A halottakra! *jelenti ki hangosan, majd gyorsan felhörpinti az italt. A poharat fejjel lefelé lecsapja az asztalra.*
*Argus látja a vigyort Pero arcán, s ez gondolkoztatóba ejti.*
~Ez ő lenne? Vagy a másik? Melyik az eredeti? Majd kiderül.~
-Erőszakos halál. *jelenti ki, összegezve a hallottakat.* Sajnálom, ami a testvérével történt.
*Hosszú ideig hallgat, és meredten néz az ajtóra. Az ajtóban nem áll senki, de ő mégis lát valakit, aki többet jelent számára bárki másnál. A kislány az ajtóban áll, majd megszólal, de csak Argus látja, és hallja őt.*
-Lani. Sajnálom. *suttogja halkan, erőtlenül. Egy könnycsepp jelenik meg a szemében, amit gyorsan le is töröl, hogy ne árulja el a gyengeségét.*
-Volt egy húgom. *Próbál normálisan beszélni, de a hangja gyenge, és erőtlen.* Alig volt tizenkét esztendős, amikor megölték. *Nem néz Pero szemébe, hanem inkább az asztal egy pontját bámulja.* Pár hónappal később az apámmal is végzett az illető, ahogy a fivéremmel is. Úgyhogy ismerem az érzést.
*Ismeri be, de továbbra sem néz a másik szemébe, mivel fél, hogy túl sokat tudna meg a másik. Úgy dönt, hogy rátér a mondandója arra a részre, amelyek a másikat is érdekelheti.*
-Ha valaki erőszakos, és kegyetlen halált hal, az különleges erőket szabadít fel. Úgy érzem egy kis elő magyarázat kell. *hangja tele van bánattal, és keserűséggel.* Két fajta mágia létezik. Amit a legtöbben ismernek az a tanult mágia, a papok, a mágusok, és a többiek is ezt használják. És van az Ősi mágia, amelyet nem okítanak sehol. Az Ősi mágia sokkal erősebb, és hatalmasabb, mint bármi más. Bizonyos rítusokkal elő lehet hívni az Ősi mágiát, de uralni nem lehet, vagy legalább is nem úgy, ahogy a tanult mágiát. Az Ősi mágia mindig sokkal bonyolultabb, mint hogy el lehessen magyarázni. Minden magyarázat, teória, törvény egyszer csak megdől. A legtöbb Ősi rítust véletlenül hívják elő. Egyik ilyen Ősi rítus a Holtak szava.
*Megáll egy kicsit, hogy összeszedje a gondolatait.*
-Ha valaki durva erőszakos halált hal, s a lelke elég erős. Akkor képes itt maradni, egy tárgyban, vagy egy személyben. Ez a lélek addig marad, amíg be nem teljesíti azt, amit elég erőt adott neki a maradáshoz. Általában a bosszú, de van, hogy más cél ad erőt nekik. Megbocsájtás, felkészítés, és még ki tudja, hogy mi.
*Vesz egy mély lélegzetet, hogy képes legyen visszatérni ahhoz az állapothoz, amit mindenki igazi Argusnak hisz.*
-Persze nem csak ez az egy magyarázat létezik. De az elmondottak alapján én erre gondolok. Ha tényleg ez a helyzet, akkor nincs könnyű dolga. Apám szerint tisztelni kell a halottakat.
*Int a fogadósnak.*
- Két Pálinkát kérek. *már számolja ki a 32 aranyat a fogadósnak.*
*Amikor kihozza a fogadós, akkor az egyiket Pero elé tolja.*
-A halottakra! *jelenti ki hangosan, majd gyorsan felhörpinti az italt. A poharat fejjel lefelé lecsapja az asztalra.*
4627. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 20:29:22
Üzenet elküldve: 2014-03-06 20:29:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Belép a fogadóba ~Kellemes helynek tűnik~ gondolja, miközben átjárja testét a kályha melege. Elindul a pult felé, és kezdi emelni a kezét, hogy egy sört rendeljen magának. ~Mit is teszek? Hisz tudom nagyon jól, hogy mit csinál velem az alkohol!~ Szóval inkább hagyja, és keres magának egy üres asztalt, hogy fáradt tagjait kicsit pihentesse. Nagyon unatkozott. Unalmában levette tőrét az övéről és elkezdte beledobni, és kiszedni az asztalból. Ezt csinálja 5-10 percen keresztül. ~Elég jól csinálom.~ De amikor ez a gondolat átfut az agyán elvéti a dobást. A tőr a nyelével csapódik az asztalnak és nagy csörömpöléssel esik le a földre. Mindenki Kirlingert nézi aki megilletődve veszi fel a tőrt a földről, és visszaül az asztalához mintha mi sem történt volna. ~Ez siralmas volt~ gondolja. Nagy csalódottságot érez, de nem azért mert elvétette a dobást, hanem azért, mert kevés pénze van, éhes és szomjas. ~Szükségem van egy sörre~ És ezzel feláll és elmegy a pulthoz.*
- Csapos, egy Sört! Itt a 11 arany *kiáltotja, majd átveszi az italt, nagyot kortyol belőle, majd a maradék sörrel visszatér az asztalához és folytatja a tőrrel való játszást.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.06 20:53:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
- Csapos, egy Sört! Itt a 11 arany
*kiáltotja, majd átveszi az italt, nagyot kortyol belőle, majd a maradék sörrel visszatér az asztalához és folytatja a tőrrel való játszást.*A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.03.06 20:53:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
4626. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 18:53:50
Üzenet elküldve: 2014-03-06 18:53:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
*Kora hajnalban nyit be a fogadó ajtaján. Még nincs napkelte. Korán kelt, mert utazás előtt áll. Viszont nincs jobb, mint a hosszú útra rákészülni egy kis alapozóval. Holdudvar felől érkezett ide és távozni is arra fog minden valószínűség szerint rövid időn belül.
Szokásos öltözéke van rajta. Kopott bőrkabátja, sötét vászonnadrágja, foltos csizmája és természetesen szinte állandó jókedve. *
- Szép jó reggelt, így kora... sötétben. * Lehet annak lehet már késő, de reggel még nincs. Rendes embereknek legalábbis. Egyenesen a pulthoz megy, és utazózsákját leteszi a lábához. Innentől kezdve lehet embernek tekinteni, hiszen ez nála olyan megszokott cselekvéssor, ami közben másra nem igazán szokott figyelni. Nála rendelés után kezdődik az élet és utána tudja felmérni a terepet. Mondjuk ilyen időpontban nem számít senkire a fogadóban.
Miután kényelmesen el is helyezkedett a pultnál, felméri mivel kezdje a napot és támogatásával induljon új kalandja felé. *
- Egy pint sör és egy… legyen inkább két kupica pálinka! *Módosítja rendelését, miután észreveszi a közelében ülő nőszemélyt // Umiedia Anaie Yawiel // az előtte lévő korsóval. Meglepi, hogy már előtte ilyen szépen kezdte valaki a napot, ezen teljesítmény előtt tiszteletteljesen kell adózni, szóval míg pénze van addig hívja meg a lányt egy italra.Volt két Pálinka, amiért szépen kiszámolja az árát a pultra, ez pedig nem kevesebb 32 aranynál. A Sörért kifizetendő 11 arany, már szinte nem is számít, hogy erszényéből a fogadós markába kerül. Összesen 43 arannyal lesz szegényebb. Na ezért iszik leginkább fogadón kívül. *
- Egészségedre! *Tolja át elé az egyik kupicát, majd nagyot kortyol söréből, amelyet egy jóízű sóhajjal zár le. *
- Így már kezdem érteni az árát. *Ereszt el egy mosolyt a fogadósra, majd mint aki már kellőképp bemelegítette a torkát a komolyabb befogadnivalókra lehajtja a pálinkáját. Még egy kis fintort is elereszt. Hiába gyakorlott a fogyasztásában, annyira nem lehet megszokni, hogy ezt az arcmozdulatot elhagyja. Esetleg, ha nagyon megerőlteti magát, de miért tegye? Kellemesen indul a nap. Az előtte lévő sör maradékával már nem is siet. Pár perc, de még pár óra sem a világvége számára. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.03.07 11:02:03, a következő indokkal:
Két, egymás után, egy helyszínre küldött hozzászólás összevonása.
Szokásos öltözéke van rajta. Kopott bőrkabátja, sötét vászonnadrágja, foltos csizmája és természetesen szinte állandó jókedve. *
- Szép jó reggelt, így kora... sötétben. * Lehet annak lehet már késő, de reggel még nincs. Rendes embereknek legalábbis. Egyenesen a pulthoz megy, és utazózsákját leteszi a lábához. Innentől kezdve lehet embernek tekinteni, hiszen ez nála olyan megszokott cselekvéssor, ami közben másra nem igazán szokott figyelni. Nála rendelés után kezdődik az élet és utána tudja felmérni a terepet. Mondjuk ilyen időpontban nem számít senkire a fogadóban.
Miután kényelmesen el is helyezkedett a pultnál, felméri mivel kezdje a napot és támogatásával induljon új kalandja felé. *
- Egy pint sör és egy… legyen inkább két kupica pálinka! *Módosítja rendelését, miután észreveszi a közelében ülő nőszemélyt // Umiedia Anaie Yawiel // az előtte lévő korsóval. Meglepi, hogy már előtte ilyen szépen kezdte valaki a napot, ezen teljesítmény előtt tiszteletteljesen kell adózni, szóval míg pénze van addig hívja meg a lányt egy italra.Volt két Pálinka, amiért szépen kiszámolja az árát a pultra, ez pedig nem kevesebb 32 aranynál. A Sörért kifizetendő 11 arany, már szinte nem is számít, hogy erszényéből a fogadós markába kerül. Összesen 43 arannyal lesz szegényebb. Na ezért iszik leginkább fogadón kívül. *
- Egészségedre! *Tolja át elé az egyik kupicát, majd nagyot kortyol söréből, amelyet egy jóízű sóhajjal zár le. *
- Így már kezdem érteni az árát. *Ereszt el egy mosolyt a fogadósra, majd mint aki már kellőképp bemelegítette a torkát a komolyabb befogadnivalókra lehajtja a pálinkáját. Még egy kis fintort is elereszt. Hiába gyakorlott a fogyasztásában, annyira nem lehet megszokni, hogy ezt az arcmozdulatot elhagyja. Esetleg, ha nagyon megerőlteti magát, de miért tegye? Kellemesen indul a nap. Az előtte lévő sör maradékával már nem is siet. Pár perc, de még pár óra sem a világvége számára. *
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.03.07 11:02:03, a következő indokkal:
Két, egymás után, egy helyszínre küldött hozzászólás összevonása.
4625. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 18:12:22
Üzenet elküldve: 2014-03-06 18:12:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
//Gwomel Hulat és Vaslábú Argus//
*Argus előveszi a tőrjét. Az a bolond bogaras ember csak azért is Pero felé fordítva rakja le. A saját tőrjét ügyetlen mozdulatokkal elrakja, majd meghallgatja a rémisztő monológot.
Igazából sunyi vigyorral hallgatja végig, de valójában belül félni kezdett.*
-Igen, nekem több...
~...több, mint hinnéd. A bátyám nevére mondom, az érzéseim is annyira léteznek ezután a tőr iránt, mint a bátyám iránt. Sőt... Meg is egyeznek.~
-Erőszakos? Az nem kifejezés. A vér négy erényét? Természetesen nem.
~Valaki megfog halni? Ez csak természetes. Ha rajtam múlik, hogy ki akkor azonnal megfojtom ezt a pojácát, aki azt hiszi, hogy pár fura mondattal és ijesztő szófordulattal kiüt a nyeregből.~
*Argus előveszi a tőrjét. Az a bolond bogaras ember csak azért is Pero felé fordítva rakja le. A saját tőrjét ügyetlen mozdulatokkal elrakja, majd meghallgatja a rémisztő monológot.
Igazából sunyi vigyorral hallgatja végig, de valójában belül félni kezdett.*
-Igen, nekem több...
~...több, mint hinnéd. A bátyám nevére mondom, az érzéseim is annyira léteznek ezután a tőr iránt, mint a bátyám iránt. Sőt... Meg is egyeznek.~
-Erőszakos? Az nem kifejezés. A vér négy erényét? Természetesen nem.
~Valaki megfog halni? Ez csak természetes. Ha rajtam múlik, hogy ki akkor azonnal megfojtom ezt a pojácát, aki azt hiszi, hogy pár fura mondattal és ijesztő szófordulattal kiüt a nyeregből.~
4624. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-06 12:54:02
Üzenet elküldve: 2014-03-06 12:54:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Sayua Soter //
*Fin viszont annál gyakrabban nyúlt az alkohol édes mentsvárához. Jó volt feledni, de sajnos minden ivászat abba végződött, hogy a szülői fészekben ébred, testvérkéje karmai közt. Hiába húga volt csupán, mégis többször gyötörte, kínozta meg eddig, mint mást egy emberöltő alatt képes lehet akárki. Nem jó dolog olyan testvérnek lenni, kit mások is szeretnének, ha egyszer van, ki csak magának akar.*
- Kegyed valóban érdekes teremtés, de attól még a bor állítja a kelepcét. Hiába én vettem, az Ön fejébe szállhat, s még a végén én viszem Önt az ágyba. Jónak elrontója nem én vagyok, miként érzi, szomjassága múljon, míg csak helyben vagyon.
*Öröm látni, mikor felfedezi egy fiatal, milyen is élni. Hiszen ha eddig csak megfutamodott, most kezdi csak megismerni a valót, úgy lesz szép ez az este. Talán mást is megmutathat neki a világból, ha már így összemelegedtek.*
- S mi ellen lázad, ha tudhatom? Vagy talán titok az ok, mitől a buzgalom?
*Kérdi kedvesen, s ő is kortyol tovább borából, fogyjon csak az édes nedű, érezzék csak jól magukat, ha már Sayua is ily kellemes társaságot biztosít. S itt nem akadály a neveltetés, hiszen őt is alaposan kiképezték, miként kellene viselkednie, de jobb szereti feledni és kiélvezni életét. Ki tudja, mikor kerül vissza kis tömlöcébe, hol rabőre, drága húgocskája újból gyötörheti.*
- S megengedne valamit nekem? Csupán annyit, hogy tegezhessem kegyed.
*Talán így még közvetlenebb és barátibb lesz kettejük közt a hangulat, jobban rá tudnak egymásra állni, s esetleg megismerni is könnyebb lesz a másikat. Hiszen most célja Finvënek, hogy kiderítse, miféle teremtéssel hozta össze a Sors.*
*Fin viszont annál gyakrabban nyúlt az alkohol édes mentsvárához. Jó volt feledni, de sajnos minden ivászat abba végződött, hogy a szülői fészekben ébred, testvérkéje karmai közt. Hiába húga volt csupán, mégis többször gyötörte, kínozta meg eddig, mint mást egy emberöltő alatt képes lehet akárki. Nem jó dolog olyan testvérnek lenni, kit mások is szeretnének, ha egyszer van, ki csak magának akar.*
- Kegyed valóban érdekes teremtés, de attól még a bor állítja a kelepcét. Hiába én vettem, az Ön fejébe szállhat, s még a végén én viszem Önt az ágyba. Jónak elrontója nem én vagyok, miként érzi, szomjassága múljon, míg csak helyben vagyon.
*Öröm látni, mikor felfedezi egy fiatal, milyen is élni. Hiszen ha eddig csak megfutamodott, most kezdi csak megismerni a valót, úgy lesz szép ez az este. Talán mást is megmutathat neki a világból, ha már így összemelegedtek.*
- S mi ellen lázad, ha tudhatom? Vagy talán titok az ok, mitől a buzgalom?
*Kérdi kedvesen, s ő is kortyol tovább borából, fogyjon csak az édes nedű, érezzék csak jól magukat, ha már Sayua is ily kellemes társaságot biztosít. S itt nem akadály a neveltetés, hiszen őt is alaposan kiképezték, miként kellene viselkednie, de jobb szereti feledni és kiélvezni életét. Ki tudja, mikor kerül vissza kis tömlöcébe, hol rabőre, drága húgocskája újból gyötörheti.*
- S megengedne valamit nekem? Csupán annyit, hogy tegezhessem kegyed.
*Talán így még közvetlenebb és barátibb lesz kettejük közt a hangulat, jobban rá tudnak egymásra állni, s esetleg megismerni is könnyebb lesz a másikat. Hiszen most célja Finvënek, hogy kiderítse, miféle teremtéssel hozta össze a Sors.*
4623. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-05 20:01:12
Üzenet elküldve: 2014-03-05 20:01:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Gwomel Hulat és Rynut War'pero//
*Látja Pero arcán a döbbenetet, amikor megmondja a választ. Argus csak elmosolyodik a válasz egyszerűségén.*
-Khalyk kutatás elmélet szerint, az információkat három csoportba kell sorolni, idő, tér, és személy . Ami megmarad az a maradék csoport. Mind a három csoportot két részre kell felosztanunk igaz, és hamis csoportra. Hogy melyik információ melyikbe kerül bele, azt a vizsgáló személy dönti el, de nem akaratlagosan.
*Hamar észbe kap, hogy Pero említ egy halottat, és valami fontosat. Pár percbe bele telik, amíg összerakja az információkat, de végül a tőrre mered.*
-Ez egy egyszerű tőr. Legalább is első ránézésre.
~Vajon ő is egy? Ha igen, akkor nincs mit tenni.~
*Lassan benyúl az ing újába, és egy csonttőrt húz elő. Lerakja az asztalra úgy, hogy a a hegye Pero felé mutasson.*
-Ezt a tőrt egy halottól kaptam, hogy pontosabb legyek a lábszárából készült. *közben figyeli Pero reakcióját.* Ez csak egy tőr. Sokan megrémülnek, ha megtudják, hogy milyen módon jutottam hozzá. Amit kevesen látnak meg benne, azt, hogy miért kaptam meg. Az is csak egy tőr, de magának sokkal több. Mivel vér tapad hozzá, hogy kié, az számomra mindegy.
*Visszarakja a tőrét a helyére. S csak utána folytatja.*
-Erőszakos halála volt? Egy néző irányít, a néző csak figyel. Ismeri a vér négy erényét? Az Elme különleges dolog, ahogyan a Lélek is. Néha az a legnagyobb veszély, hogy nem ismerik fel, hogy mivel van dolguk. Egyet viszont biztosan mondhatok valaki meg fog halni. Csak önön múlik, hogy ki.
*Látja Pero arcán a döbbenetet, amikor megmondja a választ. Argus csak elmosolyodik a válasz egyszerűségén.*
-Khalyk kutatás elmélet szerint, az információkat három csoportba kell sorolni, idő, tér, és személy . Ami megmarad az a maradék csoport. Mind a három csoportot két részre kell felosztanunk igaz, és hamis csoportra. Hogy melyik információ melyikbe kerül bele, azt a vizsgáló személy dönti el, de nem akaratlagosan.
*Hamar észbe kap, hogy Pero említ egy halottat, és valami fontosat. Pár percbe bele telik, amíg összerakja az információkat, de végül a tőrre mered.*
-Ez egy egyszerű tőr. Legalább is első ránézésre.
~Vajon ő is egy? Ha igen, akkor nincs mit tenni.~
*Lassan benyúl az ing újába, és egy csonttőrt húz elő. Lerakja az asztalra úgy, hogy a a hegye Pero felé mutasson.*
-Ezt a tőrt egy halottól kaptam, hogy pontosabb legyek a lábszárából készült. *közben figyeli Pero reakcióját.* Ez csak egy tőr. Sokan megrémülnek, ha megtudják, hogy milyen módon jutottam hozzá. Amit kevesen látnak meg benne, azt, hogy miért kaptam meg. Az is csak egy tőr, de magának sokkal több. Mivel vér tapad hozzá, hogy kié, az számomra mindegy.
*Visszarakja a tőrét a helyére. S csak utána folytatja.*
-Erőszakos halála volt? Egy néző irányít, a néző csak figyel. Ismeri a vér négy erényét? Az Elme különleges dolog, ahogyan a Lélek is. Néha az a legnagyobb veszély, hogy nem ismerik fel, hogy mivel van dolguk. Egyet viszont biztosan mondhatok valaki meg fog halni. Csak önön múlik, hogy ki.
4622. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-05 18:49:00
Üzenet elküldve: 2014-03-05 18:49:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Félszemű//
- Na látod, ha nincs meg a kellő felszerelés, ne akarj te itt dolgozni. Egyébként sincs most hozzá kedvem. De talán a fürdő után *neveti, majd nyújtózkodik egyet, magasba tett karokkal. Ő is iszik egy kortyot. Nem spórol a borral, de azért tudja, hogy be kell osztania. Néhány pohárkával meg már lecsúszott neki, így nincs is gondban a takarékossággal. Így is eléggé jól érzi magát. Egy modortalan kocsmatöltelék viszont megzavarja őket. Először a nőnek is a nagy has tűnik fel. Már attól fintor kerül szép mosolya helyére, hogy rá néz. Az a tény pedig, hogy itt dülöngél, kissé megrémiszti. Nem fél ő a férfitól, attól viszont igen, hogy az alak az asztalra borul és fellöki kupáját. Éppen ezért kapja máris kezébe, miközben figyeli a két 'úr' társalgását. A Félszemű hamar le is rendezi a dolgot. Salacia viszont kénytelen maga alá húzni lábait, hogy az a disznó ne azokon landoljon.*
- Úgy látszik, nagyon nem ismernek... Mégis ki nevezne téged patkánynak? Rajta kívül *teszi gyorsan hozzá, majd kénytelen meghallgatni a vádaskodást. Szemei elkerekednek a döbbenettől, majd fel is pattan ingerülten. Kupáját az asztalra csapja, még másik kezét egyszerűen ökölbe zárt ujjakkal vágja a falaphoz. Még széke is hátra mozdul egy keveset a lendülettől.*
- Mégis honnan veszel akkora baromságot, hogy én ilyennel kezdenék? Lehet, hogy itt ültem és elfogadtam néhány pohárka bort, de akkor sem tőle, világos! Azért ennyire ne becsülj le, te félszemű mocsok! *mordul rá, majd visszaül székére. Kirohanása ennyi volt. Miután kiadta magából a felháborodás keltette feszültséget, elmosolyodik, aztán kiüríti végre poharát. Szerencsére iménti mutatványával nem löttyintett ki belőle semmit. Annyi már nem volt benne. Be is hajtana még egy pohárral a fickón, ha akár egyetlen csepp is mellé ment volna.
Azért az ajánlatot elfogadja, ha még mindig él. Fel is kel, ezúttal jóval nőiesebben, majd Karrem mellé sétál, hogy kényelmesen belé karolhasson. Ha már fürdőzni mennek, adják meg a módját. Na meg most, hogy egy alak már oda merészkedett hozzájuk, mégiscsak biztonságosabbnak érzi a férfi közelében maradni. Lehet, hogy egy-két részegtől nem riad vissza, de itt igenis akad néhány. Ráadásul az, hogy viszontlátott partnere bekerítette azt a mocskot az asztal alá, szintén nem vet rájuk túl jó fényt.*
- Inkább azt nézd meg, te mit okoztál. Miért nem lehetett békén hagyni? Azon kívül, hogy vicces... *dünnyögi neki kissé sértődötten.*
- Na látod, ha nincs meg a kellő felszerelés, ne akarj te itt dolgozni. Egyébként sincs most hozzá kedvem. De talán a fürdő után *neveti, majd nyújtózkodik egyet, magasba tett karokkal. Ő is iszik egy kortyot. Nem spórol a borral, de azért tudja, hogy be kell osztania. Néhány pohárkával meg már lecsúszott neki, így nincs is gondban a takarékossággal. Így is eléggé jól érzi magát. Egy modortalan kocsmatöltelék viszont megzavarja őket. Először a nőnek is a nagy has tűnik fel. Már attól fintor kerül szép mosolya helyére, hogy rá néz. Az a tény pedig, hogy itt dülöngél, kissé megrémiszti. Nem fél ő a férfitól, attól viszont igen, hogy az alak az asztalra borul és fellöki kupáját. Éppen ezért kapja máris kezébe, miközben figyeli a két 'úr' társalgását. A Félszemű hamar le is rendezi a dolgot. Salacia viszont kénytelen maga alá húzni lábait, hogy az a disznó ne azokon landoljon.*
- Úgy látszik, nagyon nem ismernek... Mégis ki nevezne téged patkánynak? Rajta kívül *teszi gyorsan hozzá, majd kénytelen meghallgatni a vádaskodást. Szemei elkerekednek a döbbenettől, majd fel is pattan ingerülten. Kupáját az asztalra csapja, még másik kezét egyszerűen ökölbe zárt ujjakkal vágja a falaphoz. Még széke is hátra mozdul egy keveset a lendülettől.*
- Mégis honnan veszel akkora baromságot, hogy én ilyennel kezdenék? Lehet, hogy itt ültem és elfogadtam néhány pohárka bort, de akkor sem tőle, világos! Azért ennyire ne becsülj le, te félszemű mocsok! *mordul rá, majd visszaül székére. Kirohanása ennyi volt. Miután kiadta magából a felháborodás keltette feszültséget, elmosolyodik, aztán kiüríti végre poharát. Szerencsére iménti mutatványával nem löttyintett ki belőle semmit. Annyi már nem volt benne. Be is hajtana még egy pohárral a fickón, ha akár egyetlen csepp is mellé ment volna.
Azért az ajánlatot elfogadja, ha még mindig él. Fel is kel, ezúttal jóval nőiesebben, majd Karrem mellé sétál, hogy kényelmesen belé karolhasson. Ha már fürdőzni mennek, adják meg a módját. Na meg most, hogy egy alak már oda merészkedett hozzájuk, mégiscsak biztonságosabbnak érzi a férfi közelében maradni. Lehet, hogy egy-két részegtől nem riad vissza, de itt igenis akad néhány. Ráadásul az, hogy viszontlátott partnere bekerítette azt a mocskot az asztal alá, szintén nem vet rájuk túl jó fényt.*
- Inkább azt nézd meg, te mit okoztál. Miért nem lehetett békén hagyni? Azon kívül, hogy vicces... *dünnyögi neki kissé sértődötten.*
4621. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-03-05 16:29:59
Üzenet elküldve: 2014-03-05 16:29:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 135
Játékstílus: Szelíd
-Már értem! *Rynut felnevet.* A dolog lényege az, hogy ne rakjunk oda felesleges információt! *Ezután Argus folytatja a monológot.*
-Én nem olvastam. Nem. De majd akkor belenézek. Szóval akkor... Hulat barátomnak is volt valami gondja, de akkor most előbb elmondom én. Amióta a bátyám, nos... Meghalt kisebb-nagyobb gondjaim vannak. Mármint az eszemmel. Nem a gondolkodással, számolással, logikával... Hanem néha, mintha nem én lennék az irányító. Egy harmadik személy egy néző. Tudom furán hangzik, de ma már több ilyen is volt. Talán nem vették észre, mert ma nem voltak komolyak, de néha teljesen... Bekattanok. *Előveszi a ruhája alatt tartogatott tőrt és leteszi maga elé az asztalra, mintha félne tőle. Távol rakja magától és szép lassan elengedi, majd maga elé teszi a kezeit.*
-Én nem olvastam. Nem. De majd akkor belenézek. Szóval akkor... Hulat barátomnak is volt valami gondja, de akkor most előbb elmondom én. Amióta a bátyám, nos... Meghalt kisebb-nagyobb gondjaim vannak. Mármint az eszemmel. Nem a gondolkodással, számolással, logikával... Hanem néha, mintha nem én lennék az irányító. Egy harmadik személy egy néző. Tudom furán hangzik, de ma már több ilyen is volt. Talán nem vették észre, mert ma nem voltak komolyak, de néha teljesen... Bekattanok. *Előveszi a ruhája alatt tartogatott tőrt és leteszi maga elé az asztalra, mintha félne tőle. Távol rakja magától és szép lassan elengedi, majd maga elé teszi a kezeit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890